Tanfelügyeleti ellenőrzés célja

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanfelügyeleti ellenőrzés célja"

Átírás

1

2 Tanfelügyeleti ellenőrzés célja ( ) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.

3 A pedagógus munkájának ellenőrzési szempontjai A tanulók személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentése, a tehetség, képesség kibontakozásának segítése, a felzárkóztatás, a pedagógiai folyamat tervezése, a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége vagy épp a kommunikáció és a szakmai együttműködés.

4 Az intézményellenőrzés A pedagógiai program megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a tanulói eredmények és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, a gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógusokat korábban hogyan értékelték. Ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a pedagógusok 60%-ának munkáját ellenőrizték.

5 Az intézményvezető ellenőrzése A vezetők esetében az ellenőrzés kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás folyamatának, önmaga, mások és az intézmény egészének vezetését és operatív irányítását, a változások kezelését. A vizsgálat kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének, a hozzáadott pedagógiai értéknek a mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés eredményességére, minőségére.

6 A pedagógusok felelőssége Abban áll, hogy az óralátogatás, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.

7 A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógusok minősítése, ugyanakkor a munkáltató a pedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről fontos szempontokat kaphat a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által.

8 A tanfelügyeleti rendszer szereplői A tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei kormányhivatalok végzik. A megyei kormányhivatal minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. Az ellenőrzést a tanfelügyelők végzik.

9 A kormányhivatal a megyei ellenőrzési terveket szeptember elején eljuttatja az érintett pedagógusok intézményvezetőinek. Ebből az intézményvezető a pedagógusok személyére és sorra kerülésük várható időpontjára is rálátást nyer. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről az ellenőrzéseket végző szakértőket (tanfelügyelőket) értesítik. A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal (intézményellenőrzés esetén 2 héttel) a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.

10 Egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3-5 szakértő végzi. Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték.

11 Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmeneteli rendszerben minősítésre kerülő pedagógusoknak minősítésüket megelőzően mindenképp részt kell venniük a tanfelügyeleti ellenőrzésen, mivel az ennek során kapott értékelés a pedagógus minősítésébe beszámít.

12

13 Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, A Nemzeti alaptanterv nevelési céljainak való megfelelés, Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.

14 A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

15 A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 5. A tanulás támogatása 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

16 A felsorolt területeken az értékelés az alábbiakban meghatározott szempontok szerint történik

17 1.Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz?

18 2. A tanuló személyiségének fejlesztése Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

19 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezetet kialakítani, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből érkezett társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz munkája során?

20 4.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv)? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és a megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

21 5. A tanulás támogatása Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel érdeklődésüket, és hogyan köti le, tartja fenn figyelmüket, érdeklődésüket? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási, gyakorlati képzési folyamatra? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra (IKT) épülő eszközöket, digitális tananyagokat, helyes arányt alakít-e ki a hagyományos és az IKT alkalmazások között?

22 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése Milyen esetekben alkalmazza a tanulásitanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?

23 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a kommunikációja, hogyan tud együttműködni a tanulókkal az osztályteremben és azon kívül? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Milyen módon működik együtt a külső képzőhelyek alkalmazottaival a szakmai gyakorlati munka folyamataiban? Együttműködik-e (és ha igen, milyen módon) más intézmények pedagógusaival?

24 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás II. Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával?

25 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában megjelenő változásokat? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában mennyire pontos, megbízható?

26 A PEDAGÓGUS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI

27 A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek Dokumentumelemzés, megfigyelés (=óralátogatás), interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak.

28 1. Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógus munkáját előre tervezetten, a NAT előírásainak, az intézmény sajátosságainak, pedagógiai programjában megfogalmazottaknak, a tanulócsoport jellegzetességeinek összehangolásával tudatosan végzi-e. A dokumentumok ellenőrzésénél a tanfelügyelet feladata a pedagógiai munka megítélése.

29 A vizsgált dokumentumok és azok javasolt vizsgálati szempontjai Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai: Melyek a kiemelkedő és melyek a fejlesztendő területek? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken?

30 Tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: Milyen tervezési módszert használ az éves tervezéshez? Milyen tartalmi egységeket tartalmaz a tanmenet? A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon követhetőséget? Hogyan épít a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire? Mit tartalmaz a tanmenet, és hogyan követhető a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése?

31 Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak és a feladatoknak megfelelő tanulási eszközöket? (Tankönyv, munkafüzet, e- eszközök.) Az integrációs pedagógiai programban (IPR) milyen tervezési elemek szerepelnek, amelyek konkrétan az adott intézményre szabottak? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság? (A tanuló fejlődésére vonatkozó feljegyzések stb.) Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése, és hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz, feladataihoz? Hogyan tervezi meg a tanulószobai, a korrepetálási, felzárkóztatási és a tehetséggondozási foglalkozásokat? Hogyan tervezi a versenyekre való felkészítést? Hogyan korrigálja szükség esetén az éves terveket (tanmenet, egyéni fejlesztési terv, integrációs program stb.)?

32 Óravázlat: Milyen módszert használ az órai munka tervezéséhez? Milyen elemeket tartalmaz az óravázlat? Az óra feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások? A célkitűzés teljesülését hogyan segíti az óra tervezett felépítése? Van-e alkalom a tervezésben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés megjelenítésére? Milyen értékelési formák jelennek meg az óra tervezésében? A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget?

33 Egyéb foglalkozások tervezése: Milyen tanórán kívüli foglalkozásokat tart, ezekhez hogyan építi fel a tervet? A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, intézményi innovációhoz.) A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival? Az órák, foglalkozások tervezésénél hogyan érvényesül a cél tananyag eszköz koherenciája?

34 (E)Napló: Hogyan követi a napló szerinti haladás a tanmenet szerinti éves tervezést? Hogyan követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit? Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.)

35 Tanulói füzetek: Hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás? (Rendszeresség, óra munka.) Hogyan követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása?

36 2. Óralátogatás A pedagógiai szakmai ellenőrzés egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés. A látogatott tanítási órák megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt. Pl.: A tanórák látogatása ad információt arról is, hogy megvalósul-e a tanórán a tanulók tevékenységének tudatos szervezése, a tanulói önállóság támogatása, megfelelő-e a motiválás, a tanulás korszerű értelmezése, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazása, a folyamatos ellenőrzés és értékelés.

37 Óralátogatás megfigyelési szempontjai az óra, foglalkozás célja és tartalma; az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek; az óra, foglalkozás felépítése és szervezettsége; a tanulók munkája és magatartása; a nevelő munkája, egyénisége, kommunikációja; az óra, foglalkozás eredményessége.

38 3. Interjúk a helyszínen A pedagógussal Az intézményvezetővel, munkaközösségvezetővel

39 Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre.

40 A pedagógussal készítendő interjú része a tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák megbeszélése, értékelése. A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt, aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, akinek a véleménye sokat segíthet megítélésében. (munkaközösség-vezető)

41 Az óra, foglalkozás önértékelési szempontjai: az óra, foglalkozás szerepe a tanítási folyamatban; kapcsolódás a tanmenetben tervezettekhez; kapcsolódás a korábban szerzett tanulói ismeretekhez; a tervezés és megvalósítás összhangja (vázlat megvalósítás); eredményesség; nevelési-oktatási célok megvalósulása; módszerek; a választott módszerek indoklása (hogyan segítették a követelmények teljesülését); a motiváció módja; a motiválási lehetőségek és azok kihasználása; differenciálás; az egyéni képességek figyelembevétele; a tanulókra fordított figyelem; ellenőrzés, értékelés, visszajelzés; a pedagógus elégedettsége, egyéb.

42 A tanfelügyelő értékelési szempontjai az óralátogatáskor: célok követelmények és megvalósulásuk; célok tartalom alkalmazott módszerek, motivációs eszközök viszonya; célok tartalom alkalmazott tanulásszervezési eljárások viszonya; célok tartalom értékelési módok viszonya; az óra, foglalkozás megszervezése; a tanulási folyamat irányítása, egyéni képességek fejlesztése; az óra, foglalkozás légköre; a pedagógus magatartása, hatása; reflexió; vezető, irányító, segítő szerep; kommunikáció; a pedagógus önértékelésével kapcsolatos észrevételek.

43 AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZAI

44 1. Előzetes felkészülés A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése: Egy pedagógus ellenőrzésére ötévente legalább egyszer sor kerül, így ha az ellenőrzés már folyamatos rendelkezésre állnak a korábbi ellenőrzés dokumentumai. A pályán eltöltött idővel arányosan e dokumentumok összevetése trendvizsgálatot eredményez. A pedagógusellenőrzés kezdeti átmeneti szakaszában, amíg nem állnak rendelkezésre korábbi ellenőrzések anyagai, elegendő a pedagógus belső minősítési dokumentumainak (önértékelés és portfólió) vizsgálata.

45 2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, ekkor a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógusok személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről.

46 Helyszíni ellenőrzés Bemutatkozás: Az ellenőrzés kezdetekor sor kerül a tanfelügyelők bemutatására és bemutatkozására. A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése: tanmenet; írásos dokumentáció (óravázlat) a tanítási egységre vonatkozóan; egyéni fejlesztési tervek, tanórán kívüli foglalkozások programtervei; osztálynapló, csoportnapló és egyéb foglalkozási napló; tanulói füzetek, produktumok.

47 Helyszíni ellenőrzés Óralátogatás: A tanfelügyeleti ellenőrzés során a pedagógus két óráját látogatják meg a tanfelügyelők, és a már ismertetett szempontok szerint értékelik azokat. Az óralátogatáson a tanfelügyelők mellett jelen lehet az érintett pedagógus vezetője vagy annak megbízottja: munkaközösség-vezetője.

48 Helyszíni ellenőrzés Pedagógussal készített óramegbeszélés és interjú: Az óralátogatást követően a szakértő interjút készít az érintett pedagógussal, melynek célja az órán tapasztaltak elemzése, valamint az előzetes felkészülés során felmerült kérdések tisztázása, a pedagógus alaposabb megismerése. Az óra, foglalkozás értékelésén jelen vannak az ellenőrzést végző szakértők, a pedagógus és a pedagógus vezetője vagy annak megbízottja: munkaközösség-vezetője. Az interjún a pedagógus és a szakértők vesznek részt.

49 Helyszíni ellenőrzés Vezetővel készített interjú: A pedagógussal folytatott interjút követően kerül sor a vezetői interjúra a pedagógus munkájáról, melyen az érintett pedagógus már nem vesz részt. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a vezetői kompetencia átruházható az intézmény azon vezető beosztású pedagógusára is, akinek közvetlen irányítása alatt dolgozik az érintett: munkaközösség-vezetőre.

50 3. Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében. Az egyeztetést követően közösen kitöltik az értékelő lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg. Az értékelő lapot öt napon belül elektronikusan és két nyomtatott példányban eljuttatják az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a pedagógusnak, egyet pedig a pedagógus saját véleményének feltüntetése után a pedagógus minősítési személyi anyagához csatol, tehát az értékelőlapnak a pedagógus portfóliójába is be kell kerülnie. Az Értékelőlap a pedagógus munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány a véglegesített, összegző véleményt tartalmazza területenként felsorolva; értékelési eredményei számszerűsítve a pedagógusok minősítésébe is beszámítanak.

51 Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a pedagógus részéről Az ellenőrzés befejezése után szintén öt napon belül a pedagógus is értékeli az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A pedagógus és a szakértők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a pedagógus, illetve a szakértők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot, így elkerülvén az esetleges befolyásolhatóságot.

52 Dokumentum elérhetősége Tanár-dolgok menüben

53 Amiről nem volt szó Intézményvezető ellenőrzése, aminek keretében a pedagógusok véleményét is kikérik a tanfelügyelők. Az intézményellenőrzés részletei, ahol a pedagógusok mellett a szülők és a tanulók véleményét is kikérik a tanfelügyelők. Ezek a tanfelügyeleti kézikönyv további fejezeteiben olvashatók.

54 DE FOLYTATHATJUK

55

56 Az ellenőrzést megelőzi az intézmény pedagógusainak (legalább 60%-uknak), illetve esetenként a vezetőnek az ellenőrzése is, ezért ezeknek az eredményeknek a birtokában az intézményben folyó pedagógiai munka teljes folyamatát, a tanulók mint a folyamat legfontosabb szereplőinek helyzetét és az intézményt mint szervezetet vizsgálja a szakértői csoport az ellenőrzés során.

57 Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

58 1. Pedagógiai folyamatok 1.1 Tervezés 1.2 Megvalósítás 1.3 Ellenőrzés 1.4 Értékelés 1.5 Korrekció

59 1.1 Tervezés Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés (PP, továbbképzési program, beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv, munkaközösségi tervek elkészítése)? Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv, házirend)

60 1.2 Megvalósítás A tervek megvalósítása: Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tananyaggal való haladásának és tényleges megvalósulásának a viszonya? (tanmenet, napló) Hogyan működik a gyakorlatban a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés? (PP, napló)

61 1.3 Ellenőrzés Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?) Hogyan történik a gyakorlati képzőhelyek által végzett tevékenység értékelése? (Ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?)

62 1.4 Értékelés Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok szakmai munkájának értékelése.)

63 1.5 Korrekció Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

64 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1 Személyiségfejlesztés 2.2 Közösségfejlesztés

65 2.1 Személyiségfejlesztés Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség- és közösségfejlesztési feladatok? Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Hogyan ismerik meg az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit? Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit? (Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.) Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése?

66 2.2 Közösségfejlesztés Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? Milyen közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek? Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény?

67 3. Eredmények Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? (Például: országos kompetenciamérés eredményei tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények nyelvvizsga-eredmények elismerések lemorzsolódási mutatók (bukások, kimaradók, lemaradók) elégedettségmérés eredményei: szülő, pedagógus, tanuló) felvételi eredmények és a végzett tanulók nyomon követésének eredményei Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? (Pl. Minőségdíj) Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

68 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Hogyan történik az információátadás az intézmény és a külső képzőhelyek között? Hogyan történik az információátadás az intézményben?

69 5. Az intézmény külső kapcsolatai Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

70 6. A pedagógiai munka feltételei 6.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek 6.2 Szervezeti feltételek

71 6.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Hogyan felel meg az infrastruktúra szakképzési feladatellátásnak? (Van-e belső tanműhely, milyen felszereltséggel?) A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? Milyen az IKT eszközök kihasználtsága?

72 6.2 Szervezeti feltételek Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai? Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntéselőkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

73 7. A NATban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Hogyan jelennek meg a Nemzeti alaptanterv céljai a pedagógiai programban? Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása, milyen eredményeket ért el e téren az intézmény?

74 AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI

75 1. Dokumentumelemzés A szakértők az intézmény alapdokumentumait és a működés során keletkezett, alább felsorolt dokumentumokat előre megadott elemzési szempontok alapján tekintik át. A dokumentumokhoz a szakértők a KIR-en keresztül férnek hozzá.

76 Alapító okirat: A dokumentum az intézmény alapfeladatainak és a rendelkezésre álló feltételeknek a megismeréséhez ad pontos információt. Pedagógiai program: Mi az iskola pedagógiai hitvallása, van-e olyan pedagógiai elv, amelyet kiemelten képvisel? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása? Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a köznevelés előtt álló feladatokhoz? A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg? A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?

77 SZMSZ: A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottakhoz? Az egyes intézményi közösségek és a szakmai közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életében? Továbbképzési program beiskolázási terv: Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben? Összhangban van-e az intézmény hagyományaival? Házirend: Hogyan kapcsolódnak a házirendben leírtak az intézményi stratégiai célokhoz? A tanulók jogai és kötelességei a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai elvekkel összhangban szerepelnek-e benne? Hol, hogyan érhető el a dokumentum az érintettek számára?

78 Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók, a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt: Milyen az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Hogyan jelenik meg az intézményi munkaterv és a munkaközösségek éves terveinek egymásra épülése? Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok fogalmazódnak meg a munkatervben, mint kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladatok? Egyértelműen megjelenik-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője? Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben? A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reálise?

79 Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye: Az intézményi önértékelést a jogszabályi előírásnak megfelelően a nevelőtestület bevonásával az intézmény vezetősége készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az abban szereplő információkat elsősorban az intézmény alapdokumentumai, az éves beszámolók és az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességéről készített mérések eredményei alapján kell összeállítani. Az önértékelés megállapításai a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről adnak képet oly módon, hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatát. A szakértők a dokumentumot mint az intézményben folyó pedagógiai folyamatok átfogó-elemző, értékelő dokumentumát tekintik át, amelyből az intézmény pedagógiai-szakmai működésének folyamatát ismerhetik meg, és amely a szervezet működéséről nyújt hiteles képet.

80 Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben? Hogyan viszonyul az iskolában az alapszintet el nem érők aránya az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Megjelenik-e az iskola CSH-indexe a telephelyi jelentésben, azaz mennyire elkötelezett az iskola tanulói szociokulturális hátterének megismerésében (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)?

81 Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Megállapítható-e az iskola fejlesztő hatása (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Az azonos évfolyamon lévő egyes osztályok teljesítménye mennyire eltérő? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Milyen az iskolában a többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya? Milyen az iskolában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya?

82 Elégedettségmérés: Az elégedettségmérések eredménye lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzés által vizsgált területekről az intézményben folyó nevelő-oktató munkában érdekelt felek pedagógusok, szülők és a diákok véleményt mondhassanak. Az intézmény által használt kérdőívek kitöltetéséről és az eredmények kiértékeléséről az iskola gondoskodik. Az elégedettségmérés elvégzéséhez a pedagógusok és a szülők számára összeállítandó kérdőívhez a 13., 14. és 15. számú mellékletekben találhatók kérdésjavaslatok. A szakértők a feldolgozott kérdőívek adatai alapján kiemelve a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket képviselő területeket összehasonlítják azokat az önértékelésben megfogalmazottakkal, illetve további tisztázó kérdéseket fogalmaznak meg a helyszíni szemlén sorra kerülő interjúkhoz.

83 Az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a fejlesztési tervek A későbbiekben a szakértők az előző tanfelügyeleti ciklus értékelését és az ennek alapján elkészült fejlesztési terv megvalósulását is vizsgálják majd.

84 2. Interjú Az ellenőrzés során egyéni és csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény alábbi munkatársaival, partnereivel: A fenntartó képviselője (9. számú melléklet) Az intézmény vezetője (10. számú melléklet) A pedagógusok (11. számú melléklet) A szülők képviselői (12. számú melléklet)

85 3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megismerése során az iskola adottságait is számba veszik a szakértők: Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (Pl. környezettudatos nevelés.) Milyen a tanulók tanulási környezete? Ha van közösségi tér az intézményben, azt hogyan, mire használják? Milyen feltételekkel rendelkezik az intézmény a napi sportolás megvalósítására? Hogyan felel meg az intézmény tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

86 4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése Az intézményellenőrzéskor az intézmény pedagógusainak legalább 60%-a részt vett már tanfelügyeleti ellenőrzésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket a szakértők elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve: Milyen átlagos eredménnyel zárultak az ellenőrzések az egyes területeken? Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? Van-e olyan erősség, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés, megfigyelhető(k)-e: azonos szakmai munkaközösségben tanító pedagógusok erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága, módszertani felkészültség erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága? Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és értékelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is.

87 AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZAI

88 1. Előzetes felkészülés 1.1. Szakértői egyeztetés 1.2. A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálata 2. Helyszíni ellenőrzés 2.1. A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a nevelőtestülettel 2.2. Interjúk 2.3. Bejárás 3. Az ellenőrzés lezárása 3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről 3.2. Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről

89 1.1 Szakértői egyeztetés 1. Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért az intézmény nagyságától és összetettségétől függően 3-5 szakértő felveszi egymással a kapcsolatot, hogy az eljárás menetét, a feladatok elosztását megbeszéljék egymással. 2. A felkéréssel egy időben az Oktatási Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. 3. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az iskola igazgatójával, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását.

90 1.2 A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálata Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. A felkészülés során szerzett ismereteiket a szakértők a helyszíni ellenőrzés alkalmával tovább bővítik, illetve ellenőrzik a dokumentumokban megfogalmazott elvek, az elérésükhöz kapcsolt feladatok megvalósításának minőségét.

91 2.1 A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a nevelőtestülettel Az intézmény helyszíni ellenőrzésének megkezdésekor a szakértői csoport találkozik a nevelőtestülettel, ahol bemutatkoznak a szakértők, röviden ismertetik az ellenőrzés célját, menetét, feladatait, és elmondják a helyszíni ellenőrzés programját. A nevelőtestület és a szakértők találkozását az intézményvezető szervezi meg, azon részt is vesz.

92 2.2 Interjúk Az interjúkészítés célja az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés és az önértékelés alapján megszerzett információk pontosítása, kiegészítése, az intézmény működésével kapcsolatos új információk szerzése. A helyszíni ellenőrzés során előre tervezett interjúkra kerül sor, ezeken kívül a szakértők a spontán módon sorra kerülő beszélgetések alkalmával szerzett információkat is felhasználhatják az összegző jelentés elkészítésekor.

93 2.3 Bejárás A pedagógiai-szakmai munka eszközrendszerének rendelkezésre állását is vizsgálják a szakértők, ezzel is információt gyűjtve a pedagógiai munka értékeléséhez.

94 3.1 Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről Az összegző jelentés az intézményben folyó pedagógiaiszakmai munka értékelése, amelyet a fentebb felsorolt eszközök segítségével vizsgálnak a szakértők. Az összegző jelentés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a hét vizsgált területnek megfelelően, illetve kiemeli a lehetséges intézményi jó gyakorlatot. Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerülnek a jelentésbe. Az összegző jelentés a szakértők által az intézményellenőrzés folyamán készített jegyzetek alapján készül el, végső változatát valamennyi szakértő elfogadja, és ezt aláírásukkal is megerősítik. Az összegző jelentést a helyszíni ellenőrzést követő egy héten belül a szakértői csoport elkészíti, és elküldi az intézményvezető és a fenntartó számára. Ezzel az ellenőrzés a részükről lezárásra kerül.

95 3.2 Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről Az elkészült szakértői összegző dokumentumot az intézmény a honlapján közzéteszi, és a kézhezvételétől számított 30 napon belül a vezető öt évre szóló fejlesztési tervet készít, amelyet a nevelőtestület elfogad. A dokumentumot a vezető a fenntartónak továbbítja, ugyanakkor az intézmény képviseletében az intézményvezető, a nevelőtestület által jóváhagyott tartalom mentén, személyenként értékeli az ellenőrzésben részt vevő szakértők munkáját.

96 MELLÉKLETEK

97

98

99 Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. 69. (4) bekezdése által előírt kérdőíves felmérést már legalább egyszer lefolytatták. Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését.

100 A vezetői munka értékelésének alapja A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban A pedagógiai munka irányítása és fejlesztése A köznevelési intézmény vezetőjének feladatai (Nkt. 69. (1) bekezdése )

101 A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

102 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Milyen módon biztosítja az intézményvezető a tanulás és tanítás eredményességét, a tanulói eredmények javulását? Hogyan valósítja meg a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a visszajelzés, a reflektivitás a napi gyakorlatban? Hogyan gondoskodik az intézményvezető arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek valamennyi tanuló igényének megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? Hogyan kapcsolódik be az intézményvezető az intézmény innovációs tevékenységébe?

103 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan történik az intézmény jövőképének kialakítása? Milyen viszonyban van az intézményi jövőkép a vezetői pályázatban megfogalmazott célokkal? Az intézményvezető hogyan alakítja ki és hogyan kommunikálja az intézményi közös értékeken alapuló vezetői jövőképét, céljait? Hogyan, mi alapján alakítja, módosítja, változtatja a képzési struktúrát, képzési specialitásokat? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra? Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézményvezető az iskola céljainak elérése érdekében? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Mi történik ezekkel? Hogyan segíti a nevelőtestület tagjait az oktatásban megjelenő változások értelmezésében, megközelítésében? Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

104 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan, milyen témákban történik az intézményvezető önreflexiója, erősségeinek és fejleszthető területeinek meghatározása? Fejleszti-e önmagát folyamatosan az intézményvezető? Ha igen, hogyan és milyen témákban? Hogyan tartja naprakészen szakmai tudását, vezetői kompetenciáit az intézményvezető a szervezeti célok elérése érdekében? Mennyire hatékony, eredményes az intézményvezető kommunikációja? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat a tanulók, a nevelőtestület tagjai és önmaga képzése és fejlesztése iránt? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői pályázatban leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

105 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan, mi alapján osztja meg a vezetési feladatokat az intézményvezető vezetőtársaival, kollégáival? Hogyan vesz részt személyesen az intézményvezető a pedagógusok ellenőrzésében és értékelésében? Milyen módszerekkel, hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat és a tanulókat? Hogyan tudott kialakítani az intézményvezető az intézményen belül a megosztott vezetésre épülő együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Hogyan koordinálja az együttműködést? Hogyan méri fel az intézményvezető a fejlesztési szükségleteket az intézményben? Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? Működtet-e belső tudásmegosztó fórumokat az egymástól való tanulás és a közös célok elérése érdekében?

106 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan kíséri figyelemmel a jogszabályi változásokat? Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát? Gondot fordít-e az intézményvezető a pozitív intézményi imázs kialakítására és fenntartására, hogyan mutatja meg ezt a nyilvánosságnak? Hogyan biztosítja az intézményvezető az átláthatóságot a folyamatok vezetésében, irányításában figyelembe véve a köznevelési rendszerre vonatkozó irányelveket? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Hogyan működnek kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat?

107 A VEZETŐ PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI

108 1. Kérdőíves felmérés: A nevelőtestület tagjai Szülők 2. Dokumentumelemzés Vezetői pályázat Pedagógiai program Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók SZMSZ Intézményi önértékelés Vezetői önértékelő kérdőív 3. Portfólió 4. Interjúk

109 1.1 A nevelőtestületi kérdőívek témái az intézményvezető jelenléte; az elvárások közvetítése; tájékoztatási kötelezettsége, információáramlás; munkahelyi motiváció; innovatív légkör teremtése; egyenletes terhelés biztosítása; a szakmai együttműködés támogatása; folyamatos ellenőrző-értékelő tevékenység; részvétel a pedagógusok értékelésében; egyéni fejlődést támogató kultúra; etikus pedagógusmagatartás betartatása; célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése.

110 2.1 Vezetői pályázat Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? Milyen célokat fogalmaz meg az intézményvezető? Ezek milyen kapcsolatban állnak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? A stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra? A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innovatív gondolkodás, tervezés? Hogyan tervezi a pedagógusokkal való együttműködést? Hogyan, milyen témákban jelöli meg erősségeit? Hogyan látja a programban vezetői fejlődésének lehetőségeit? Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása? Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása? Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása a programban?

111 2.2 Pedagógiai program Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a pedagógiai program céljaival? A vezetői programban megfogalmazott célok hogyan segítik elő a pedagógiai program céljait? Milyen, az intézményi célok elérését támogató kapcsolatrendszer leírása található a dokumentumban?

112 2.3 Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási-tanítási folyamatba? Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Milyen megvalósult tevékenységek igazolják a vezetői programban leírt célok teljesülését? Milyen dominanciával jelenik meg a dokumentumokban az intézményben működő szakmai csoportok munkája? Mire irányul a dokumentumokban az intézményi erőforrások vezetői elemzése? Milyen, a célok elérését támogató együttműködési formák jelennek meg az operatív tervezésben?

113 2.4 SZMSZ A vezető az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően osztja-e meg a vezetési feladatokat? Megvalósul-e az SZMSZ-ben előírt eljárásrend szerint a pedagógiai munka belső ellenőrzése? Hogyan segíti a célok megvalósulását az intézményi kapcsolatrendszer szabályozása? Milyen a döntéshozatali rendszer szabályozása, az intézményvezető ennek megfelelően hozza-e meg döntéseit?

114 2.5 Intézményi önértékelés Milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek? Milyen dokumentumai vannak a pedagógusmunka ellenőrzésének, értékelésének? Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása? Az óra-/foglalkozáslátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?

115 2.6 Vezetői önértékelő kérdőív A kérdőív az alábbi szempontok szerint tartalmaz állításokat, amelyek alapján egy ötfokú skálán kell elhelyeznie magát a vezetőnek, végül önfejlesztési célokat kell kijelölnie az alábbi területekre vonatkozóan: szakmai felkészültség; személyes tulajdonságok; stratégiai vezetés; változások kezelése; a munkahelyi közösség irányítása; munkahelyi motiváció.

116 3. Portfólió A vezető munkájáról alkotott kép kialakítását segíti a pedagógus portfóliójának a vezetői munkára vonatkozó elemekkel való kiegészítése, pl.: vezetői pályázat vezetői program; értekezletek forgatókönyve; emlékeztetők a szülői és diákképviselettel történő megbeszélésekről. Ezeket a dokumentumokat a tanfelügyelet során a szakértők az alábbi szempontok alapján elemzik: a vezető részvétele a szakmai tudás megszerzésében, a továbbképzésekben; témák, amelyekben a vezető folyamatosan fejleszti önmagát; a vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe; eredményes, egyértelmű írásbeli és szóbeli kommunikáció; a tudásmegosztás elősegítése intézményen belül és kívül.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07.

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Az Európai Parlament és az Európai

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata

Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az önértékelés alapja Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87.

Részletesebben

A KKZKÁI TOLDI LAKÓTELEPI TAGISKOLA ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

A KKZKÁI TOLDI LAKÓTELEPI TAGISKOLA ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA A KKZKÁI ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 1. Az önértékelés alapját képező szabályok Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2015. 09.24-től A szabályzat és az önértékelés jogi alapja 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (64-65., 86-87 ) 2. A nevelési- oktatási intézmények

Részletesebben

SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON)

SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON) SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON) Tartalom tervezet A szakmai ellenőrzés elméleti háttere A tanfelügyelet, mint pedagógiai szakmai

Részletesebben

ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV

ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV Bersek József Általános Iskola Kőszeg 2017.01.01. 2017.12.31. Jogszabályi háttér: Az intézményi önértékelést az Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Az intézményi

Részletesebben

IV. JÓ GYAKORLAT börze IGI-klub. Miskolc, 2013. december 6-7.

IV. JÓ GYAKORLAT börze IGI-klub. Miskolc, 2013. december 6-7. IV. JÓ GYAKORLAT börze IGI-klub Miskolc, 2013. december 6-7. Szakmai ellenőrzés, minősítés és támogatás Intézményértékelés (OH); 5 évente Pedagógus Szaktanácsadás (OFI) Tantárgygondozás, tematikus Minősítés

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

O vodai Belso O ne rte kele s. Inte zme nyi o ne rte kele s

O vodai Belso O ne rte kele s. Inte zme nyi o ne rte kele s 1 O vodai Belso O ne rte kele s Inte zme nyi o ne rte kele s TARTALOMJEGYZÉK 1. Intézményi alapdokumentumok alapján történő önértékelés... 3 1. Alapító okirat... 3 2 2. Pedagógiai program:... 7 3. SZMSZ...

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója:

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 031585 Intézményvezető neve: Miksi Jánosné Intézményvezető oktatási azonosítója: 72798770861 i terv

Részletesebben

A Farkas Ferenc Zeneiskola Önértékelési programja

A Farkas Ferenc Zeneiskola Önértékelési programja A Farkas Ferenc Zeneiskola Önértékelési programja érvényes: 2015. IX. 1 2020. VIII. 31. Készítette: Isztl Fodor Barbara intézményvezető Farkas Ferenc Zeneiskola OM: 039432 www.farkasferenc-zeneiskola.hu

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS

PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS 20/2012.EMMI rendelet PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 87. (1) Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét.

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE

BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE Patay István Általános Iskola Nyírmada BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE (ÉVES TERVEZÉS) 2017/18-AS TANÉV BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE (1. félév) Helye: Patay István Általános Iskola Nyírmada Honvéd út 36-38. Ütemezés

Részletesebben

Intézményi Önértékelési. Szabályzat

Intézményi Önértékelési. Szabályzat Itsz: Intézményi Önértékelési Szabályzat Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola 2363 Felsőpakony, Iskola utca20. Készítette: Matisz Zsolt igazgató TARTALOM 1. Az önértékelés alapja...3 2. Önértékelési

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.

Részletesebben

Ellenőrzési terv évi tanév Kézdi-Vásárhelyi Imre Általános Iskol

Ellenőrzési terv évi tanév Kézdi-Vásárhelyi Imre Általános Iskol Pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Pedagógia munka belső ellenőrzésének rendje Az eredményes munkavégzés érdekében nevelő-oktató munka belső ellenőrzését megszervezését, hatékony működtetését az SZMSZ,

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

Felsővárosi Általános Iskola Oberstädtische Grundschule. Intézményi önértékelés

Felsővárosi Általános Iskola Oberstädtische Grundschule. Intézményi önértékelés Felsővárosi Általános Iskola Oberstädtische Grundschule Intézményi önértékelés NOKS (nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő) alkamazottak elvárásrendszere Székesfehérvár, 2016. október 1. A nevelő

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés

Részletesebben

Önértékelési szabályzat

Önértékelési szabályzat Önértékelési szabályzat DEBRECENI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BRASSAI SÁMUEL GIMNÁZIUMA ÉS MŰSZAKI SZAKGIMNÁZIUMA 4029 DEBRECEN, VÍZTORONY UTCA 3. 1 1. Jogszabályi háttér Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a

Részletesebben

Külső ellenőrzések, minősítések valamint az intézményi önértékelésből adódó feladatok augusztus 28.

Külső ellenőrzések, minősítések valamint az intézményi önértékelésből adódó feladatok augusztus 28. Külső ellenőrzések, minősítések valamint az intézményi önértékelésből adódó feladatok 2015. augusztus 28. Pedagógusminősítés 2015. 2015. április 10. 2015. június 26. Vetési Márta Vona Krisztina Szabóné

Részletesebben

Internátusvezetők és nevelők szakmai találkozója Miskolc,

Internátusvezetők és nevelők szakmai találkozója Miskolc, Internátusvezetők és nevelők szakmai találkozója Miskolc, 2015.11.20-21. A megújuló köznevelés elemei Szaktanácsadás Tanfelügyelet Pedagógus minősítés Intézményi önértékelés A megújuló köznevelés elemei

Részletesebben

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,

Részletesebben

STARTOL A TANFELÜGYELET ÖSSZEFOGLALÓ A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOKRÓL, KIEGÉSZÍTÉSEKRŐL MAUS PÁL SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP-3.1.8

STARTOL A TANFELÜGYELET ÖSSZEFOGLALÓ A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOKRÓL, KIEGÉSZÍTÉSEKRŐL MAUS PÁL SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP-3.1.8 STARTOL A TANFELÜGYELET ÖSSZEFOGLALÓ A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOKRÓL, KIEGÉSZÍTÉSEKRŐL MAUS PÁL SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP-3.1.8 AMI TOVÁBBRA SEM VÁLTOZOTT az alapelvek és a célok; az ellenőrzés, értékelés szereplői;

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

Intézményi elvárás-rendszer

Intézményi elvárás-rendszer Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Debreceni Bolyai János

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott gyógypedagógiai intézmény általános

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Éves Önértékelési Terv os nevelési év

Éves Önértékelési Terv os nevelési év Hajdúszoboszlói Egyesített Óvoda 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 14 Tel: 52/273-180, e-mail: ovodavezeto@egyovig.hu www.egyovig.hu OM azonosító: 200463 Éves Önértékelési Terv 2015-16-os nevelési év 1 2

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott szakképző iskolai tájékoztató anyag. KÉZIKÖNYV SZAKKÉPZŐ

Részletesebben

BETEKINTÉS AZ INTÉZMÉNYEKBE AZ ÓVODA

BETEKINTÉS AZ INTÉZMÉNYEKBE AZ ÓVODA BETEKINTÉS AZ INTÉZMÉNYEKBE AZ ÓVODA A FOGALMAK, AMELYEKET MEGJEGYZÜNK Szaktanácsadás Tanfelügyelet Pedagógus minősítés ÖSSZEHASONLÍTÁS 1. CÉLJA SZERINT Szaktanácsadás Tanfelügyelet Pedagógus minősítés

Részletesebben

GYULAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HARRUCKERN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

GYULAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HARRUCKERN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA GYULAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM HARRUCKERN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA 5700 Gyula, Szent István u. 38. Pf.:9 Iskolai : (66) 561-420, fax: (66) 561-436 OM azonosító: 203069 e-mail: iskola@harruckern.hu

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2015.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2015. PÉTERFY SÁNDOR EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2015. Készítette: Hallgatóné Hajnal Judit, igazgató Intézményi önértékelési csoport tagjai Ágoston Tünde,

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános iskolai tájékoztató anyag. KÉZIKÖNYV ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Nem alkalmaz differenciálást

Nem alkalmaz differenciálást Pedagógusok ellenőrzése - értékelőlap Pedagógusjelölt neve: Mihaliczku Nikoletta Reflektáló pedagógusjelölt neve: Oláh Ágnes Mikrotanítások 3x20 percben. Örkény István: Egyperces novellák Az óra címe:

Részletesebben

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Informatikatanári portfólió Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Bevezető kérdések Kérdés: Néhány gondolat magáról Vizsga/eljárás Miért beszélünk róla? Miért én beszélek róla? A pedagógusminősítés elemei 50

Részletesebben

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu A Debreceni Bolyai János

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott alapfokú művészeti iskolai tájékoztató anyag.

Részletesebben

-1- A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai

-1- A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai -1- A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai -2- Tartalom Pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai... 3 Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)... 3 Az ellenőrzés célja... 3 Az

Részletesebben

I. Pedagógiai módszertani felkészültség

I. Pedagógiai módszertani felkészültség PEDAGÓGUS ELVÁRÁSOK I. Pedagógiai módszertani felkészültség Intézményi elvárásrendszer 1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos,

Részletesebben

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA (035129) INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET 2017 ÉRTÉKELÉS

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA (035129) INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET 2017 ÉRTÉKELÉS BUDAPEST XVIII. KERÜLETI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA (035129) INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET 2017 ÉRTÉKELÉS 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? 1.1.1. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Kedves Szülők! Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár kategóriák megszerzése minősítő vizsga ill. eljárás keretében.

Kedves Szülők! Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár kategóriák megszerzése minősítő vizsga ill. eljárás keretében. Kedves Szülők! Tájékoztatni szeretnénk Önöket a köznevelési törvény által meghatározott értékelési rendszerről. Ebben a Szülők is szerepet kapnak a pedagógusok, vezető értékelésében on-line kérdőív kitöltésével.

Részletesebben

Dr. Kovácsné Sütő Irma mesterpedagógus szakértő:( pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés)

Dr. Kovácsné Sütő Irma mesterpedagógus szakértő:( pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületre vonatkozó, a szakértői feladatokhoz kapcsolódó jogszabályváltozások Dr. Kovácsné Sütő Irma mesterpedagógus szakértő:(

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

Az Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola Intézményi Önértékelési Programja

Az Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola Intézményi Önértékelési Programja Az Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola Intézményi Önértékelési Programja Tartalom 1. BEVEZETŐ 4 2. FOGALOMTÁR 5 3. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS CÉLJA 6 4. AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola. Intézményi önértékelési program ( ) Készítette: Önértékelési csoport

Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola. Intézményi önértékelési program ( ) Készítette: Önértékelési csoport Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola Intézményi önértékelési program (2015-2020) Készítette: Önértékelési csoport Tartalom I. Alapelvek, célok és elvárt eredmények 1. Az önértékelés alapelve

Részletesebben

Összeállította: Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI Országjáró Rendezvénysorozat augusztus

Összeállította: Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI Országjáró Rendezvénysorozat augusztus Összeállította: Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő banne.aniko@reformatus.hu RPI Országjáró Rendezvénysorozat - 2014. augusztus 28-29. A felhasznált joganyagok: 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet

Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Szerkesztői előszó A 2012/2013. év során az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt keretében

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.: III-477/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola vezető elvárás rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport A tanulás és tanítás stratégiai

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

Pedagógusok ellenőrzése

Pedagógusok ellenőrzése Pedagógusok ellenőrzése Ellenőrzött pedagógus neve: Ellenőrzést végző tanfelügyelő neve: Segédanyag Terület, tartalom 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1 Milyen a módszertani felkészültsége? Intézményi

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Tessedik Sámuel Általános iskola. Önértékelési szabályzat

Tessedik Sámuel Általános iskola. Önértékelési szabályzat Tessedik Sámuel Általános iskola Önértékelési szabályzat 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Kérdőívek, interjúk az intézményi önértékeléshez

Kérdőívek, interjúk az intézményi önértékeléshez Kérdőívek, interjúk az intézményi önértékeléshez 3.6.1. Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai (Az Oktatási Hivatal által kiadott Országos Tanfelügyelet c. kézikönyv 1. számú melléklete)

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT Fenntartói értékelés 2016/2017.tanév Pillangó óvoda Pedagógiai-Szakmai munka fenntartói értékelése Pillangó Óvoda (9200 Mosonmagyaróvár Szent István király út 7.) Az intézmény

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLÁJÁNAK

A MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLÁJÁNAK A MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLÁJÁNAK ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 2015 1. Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012. (VIII.31)

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott alapfokú művészeti iskolai tájékoztató anyag.

Részletesebben

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek ÚTITÁRSAK Pedagógusokat segítő szerepek TÉMACSOPORTOK Rövid, bevezető témák 1. Jogszabályi háttér 2. Életpálya szakaszai 3. A rendszer bevezetése 4. Értékelési rendszer 5. TÁMOP Segítő, értékelő szerepek

Részletesebben

Intézményi önértékelési szabályzat. Mikszáth Kálmán Líceum

Intézményi önértékelési szabályzat. Mikszáth Kálmán Líceum Intézményi önértékelési szabályzat Mikszáth Kálmán Líceum 2015 Mikszáth Kálmán Líceum Intézményi önértékelési szabályzat 1. Az önértékelés alapja 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65.

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Osztályfőnökök szakmai napja Budapest,

Osztályfőnökök szakmai napja Budapest, Osztályfőnökök szakmai napja Budapest, 2017.03.02. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-./2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Intézményi Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport Önértékelési Hogyan valósul

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Barcsák Mariann anyagának felhasználásával

Barcsák Mariann anyagának felhasználásával A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szükség van. Maria Montessori

Részletesebben

Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról

Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról 2017.02.09. Előadók Köszöntő: Dr. Maruzsa Zoltán Oktatási Hivatal Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettes Brassói Sándor Egységes

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT Fenntartói értékelés 2015/2016.tanév Pillangó óvoda Pedagógiai-Szakmai munka fenntartói értékelése Pillangó Óvoda (9200 Mosonmagyaróvár Szent István király út 7.) Az intézmény

Részletesebben

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig.

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat Bükkaranyosi Általános Iskola Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat jogszabályi háttere A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) 138/1992. évi

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola Budapest

Kodolányi János Főiskola Budapest Kodolányi János Főiskola Budapest PEDAGÓGUS PÁLYA AZ ÚJ KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Bella Tibor 2013. Június 7. Jogszabályok A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Pedagógusképzés Nemzeti

Részletesebben

OM: A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

OM: A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3. számú melléklet Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@bolyai-debrecen.sulinet.hu

Részletesebben

DÉL-ZSELIC ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYPETERD-RÓZSAFAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5 ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM

DÉL-ZSELIC ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYPETERD-RÓZSAFAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5 ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM DÉL-ZSELIC ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYPETERD-RÓZSAFAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5 ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM HATÁLYBALÉP: 2015. SZEPTEMBER 1. KÉSZÍTETTE: SOMOGYINÉ KESZTHELYI JUDIT intézményvezető 1 Az önértékelés alapja

Részletesebben

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1182 Budapest Brassó u. 1. OM azonosító: 035120 KLIK azonosító: 203003 Telefon: 291-83-23 Fax: 290-75-77 e-mail: iskola@brassoiskola.hu http:// www.brassoiskola.hu GYAKORNOKI

Részletesebben

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN (TÁMOP-3.1.8)

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN (TÁMOP-3.1.8) ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN (TÁMOP-3.1.8) INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS - ELŐZMÉNYEK COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program (2000 2004) - COM I. Intézményi modell: partnerközpontú

Részletesebben

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. április 6. Fejleszthető területek: 1. Az önértékelés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.14. A teljes tantestületet

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu OM: 031 083 A Debreceni

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI ÉVES TERV

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI ÉVES TERV RÁBATAMÁSI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA 9322 RÁBATAMÁSI, SZENT ISTVÁN U.47. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI ÉVES TERV 2015-2016-os tanév RÁBATAMÁSI, 2015-2016-os tanév Bevezető 1. Az Intézményi Önértékelési Éves

Részletesebben

2015-2016. tanévtől. a Belső Önértékelési Csoport Csörgő Mária igazgató vezetésével

2015-2016. tanévtől. a Belső Önértékelési Csoport Csörgő Mária igazgató vezetésével 2015-2016. tanévtől Készítette: a Belső Önértékelési Csoport Csörgő Mária igazgató vezetésével 1 Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Intézmény OM azonosítója

Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Intézmény OM azonosítója INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Intézmény OM azonosítója 200110 Intézményvezető neve Papp Gyöngyi A folyamat azonosítója T2001100012017Int Intézkedési terv kezdő

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2.sz. melléklet Elvárás-rendszer pedagógus 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Ismeri és

Részletesebben