Egy falu a Dunántúlon. Írta: Szabadi Mihály 7171 Sióagárd, Zrínyi u. 6. Telefon: szabadim@tolna.net

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy falu a Dunántúlon. Írta: Szabadi Mihály 7171 Sióagárd, Zrínyi u. 6. Telefon: 30 434 9881 E-mail: szabadim@tolna.net"

Átírás

1 Egy falu a Dunántúlon Írta: Szabadi Mihály 7171 Sióagárd, Zrínyi u. 6. Telefon: szabadim@tolna.net 1

2 Egy falu a Dunántúlon Van egy falu a Dunántúlon, a neve Sióagárd. A Mezőföld legdélibb csücskén található, ott, ahol a Kapos, a Koppány meg a Balaton fölösleges vizét összegyűjtő Sió csatorna meredek löszfalnak ütközvén elfordul a Duna felé. A Sió itt találkozik a Sárvízzel, hivatalos nevén Nádor csatornával. A két vízfolyás ölelésében terül el a falu. Vannak dokumentumok, melyek igazolják, hogy a település már az Árpád-korban is létezett, a török időkben azonban elnéptelenedett. A zavaros időkben délről felszivárgó rácok lakták a vidéket, akik azonban nem tudtak tartósan megtelepedni. Az 1720-as években a Kárpátmedence más tájairól érkeztek telepesek, akik megfelelő életteret találtak, és leszármazottaik immár lassan háromszáz éve itt élnek. A feudalizmus idején a szekszárdi apátság birtokolta a határát, amely főleg állattartásra volt alkalmas, mert nagyrészt mocsaras, lápos területek övezték a falut. A jobbágyfelszabadítás után alakult ki a paraszti gazdálkodás, de a végleges birtokviszonyok csak a nem sokkal utána bekövetkezett vízszabályozás után formálódtak ki. A vízmentesítéssel megnövekedett a szántóterület, az eddig 2

3 főszereppel bíró állattenyésztés mellett a gazdálkodás fő ágazata a növénytermesztés lett. A falu határa mindössze csak katasztrális hold, ebben még sok a rét, a legelő és vízborította nádas, nagybirtok nem alakult ki. A XX. század közepén a kollektivizálás előtt egy család volt, aki száz hold földön gazdálkodott, néhányan voltak a holddal bírók, a falu meghatározó erejét a középparasztok jelentették, akiknek hold birtoka volt. Sokan voltak a kisparasztok, akik csak néhány holdat műveltek, ezek általában nem rendelkeztek igavonó állattal. Természetesen éltek a faluban földnélküli emberek is, akik napszámos munkával, részesműveléssel keresték a kenyerüket. A falu szegényebb emberei között sokan voltak, akik vándorpaprikázással foglalkoztak. Termeltek is paprikát, de főleg a nagykereskedőktől vásárolt paprikával indultak világgá. Hátukra kötött batyuval indultak el Somogyba, Baranyába, még Zaláig is eljutottak. Házról-házva járva énekszóval kínálták a paprikát. Aki jó kapcsolatépítő volt, annak rendszeres vevői voltak. Aki jól sáfárkodott, az összerakosgatott fillérekből még egy kis darabka földet is tudott venni, vagy a nagylány ebből a keresetből kapta meg a staférungját. A falu lakóinak száma a XX. század első évtizedében volt a legnagyobb, fölé is emelkedett, ma körül van az itt élő emberek száma. A vagyon szerinti rétegződés megosztotta az itt élő embereket, de a vagyoni különbségek ellenére szilárd faluközösség alakult ki, amelynek keményen meghatározott íratlan szabályai irányították a mindennapokat. A kisebb-nagyobb földterületeken gazdálkodó családok életrendjét a föld műveléséhez kötődő munkafolyamatok, az évszakok változásával meghatározott időrend határozta meg. Az azonos életforma, a feladatok egyformasága összekovácsolta a más-más helyről, más-más kultúrából érkező embereket, és az érdekek összeegyeztetésével kialakult a faluközösség. Közösség, amely megteremtette a maga törvényeit, íratlan szabályait, melyek vezérelték az itt élő emberek életét. Az, hogy Kisagárdra két úton köll bemeni csak a népdalban igaz. Mert ebbe a faluba csak egy út vezet, és az is véget ér, ha eléri a templomot. Sióagárd afféle zsáktelepülés. Talán ez is oka lehet annak, hogy egészen a XX. század közepéig a faluközösség magába 3

4 zárkózott. Életükhöz hozzátartozott, hogy áruikkal rendszeresen ott voltak a környező nagyobb települések piacain, hogy eljártak a vásárokra. Házasságot azonban csak falubelivel kötöttek. Vidékről csak az a legény hozott asszonyt, aki itt a faluban nem kapott, és más faluba csak az a lány ment férjhez, aki itt a faluban nem köllött senkinek. Az azonos megélhetési formában, a mindennapok egyformaságában élő emberek megteremtették a maguk kultúráját. Kialakult a földművelő munka rendje, az egységes módszerek szerint végzett mindennapi munka megteremtette a hozzá illő magatartási formákat. Az együtt élő emberek mindennapjait törvénnyé erősödött szokások szabályozták. Az emberek ismerték egymást. Az utcán találkozó emberek nemcsak köszöntek, meg is szólították egymást. A beszélgetés a létezés alapelme volt, ismerték egymás családi viszonyait, tudták ki mikor kezdi meg az aratást vagy a szüretet, melyik házban készülnek disznóvágásra, vagy éppen lakodalomra. A tisztelet alapja az volt, ki milyen dolgos, a legény hogyan ül a kocsideszkán, a leány hogyan viseli a ruháját, ha csarnokba viszi a tejet, vagy vasárnap a nagymisére megy. Az összetartozást erősítette a vallás is. A falu lakói egységesen hívő katolikusok. Az 1886-ban épült gyönyörű neoromán stílusú templom és a vallási ünnepek, szertartások fontos elemei a közösségi életnek. A mindennapokban és az ünnepekben együtt élő emberek sajátosan egyedi kultúrát teremtettek maguknak. Gazdag szokásvilág alakult ki az emberi élet különböző állomásai, az évszakok változását követő munkafolyamatok ünnepi alkalmai, és a vallásos ünnepekkel kapcsolatosan. Nyelvhasználatuk úgy alakult, hogy az élesen különbözik a környező települések dialektusától. Íző nyelvjárás (kík, szíp), sok más egyéb között jellemző rá a köznyelvből már szinte teljesen kikopott, zárt e hang következetes használata és a kakuminális té. Ami egyedülállóságukat legjobban kifejezi, az a népviselet. Századokkal ezelőtt a sióagárdiak is nagyrészt úgy öltöztek, mint a többi falusi ember ebben az országban. A maguk termelte, maguk fonta, maguk szőtte kenderből készítették a ruháikat. Az eredményesebb gazdálkodás nyomán emelkedett az életszínvonal, mindennapjaikban megjelentek a gyári termékek, és a XX. század közepére a hajdan csak kendervászonban járó fehércselédek ruházata pompázatos népviseletté 4

5 fejlődött. Ez a népviselet anyaghasználatában, színösszeállításában, az egyes ruhadarabok elkészítési módjában, de legfőképpen szerkezetében tér el mindenféle magyar népviselettől. A ruházat fontos eleme a hímzés, mely a XIX. század utolsó évtizedétől indulva a két világháború közötti időben érte el fejlődésének csúcspontját. Formavilága, színösszeállítása, a viseleti darabokon való alkalmazása sajátosan egyedi úton alakult ki, más tájegységek hímzéseihez hasonlítható, de nem rokonítható. A környező falvakétól eltérő viselet, az ízes agárdi beszéd - mai kifejezéssel élve reklámértékkel bírt a piacon, a vásárokon, de még a búcsújáró helyeken is. Az ünnepeken és a hétköznapokon, a szórakozásban és a munkában egyaránt jelen van (volt) a folklór. Voltak mesélő emberek. Gyermekjátékaik az archaikus múltba vezetik vissza az elemzőket. Szertartásrendje van a vallási ünnepeknek, a lakodalomnak és a közös munkavégzéseknek egyaránt. A fiatalok úgynevezett bandákba szerveződnek, és a szinte gyerekkorban kialakult közösségek tagjai együtt mulatnak, segítik egymást munkában, bajban egyaránt. A halálig kitartanak egymás mellett. Még a múlt század ötvenes éveiben is a lányok korosztályok szerinti bandái vasár és ünnepnapok délutánján a templom melletti téren múlatták az időt. Játszottak, beszélgettek és karikába állva énekszóra lépegettek, a falu szóhasználata szerint karikáztak. Ők maguk nem is tudták, hogy ez az egyszerű mozgás, amit nem is tartottak táncnak a nagyböjt idején is megengedett volt a tudomány által böjti karikázónak nevezett női körtánc nemzeti kincseink értékes gyöngyszeme. A középkorban európaszerte divatos körtáncok megmaradt eleme, amely csak a Sárköz falvaiban és Sióagárdon maradt meg ilyen archaikus formában. A régi stílusú ugrós táncok sajátosan egyedi változata alakult ki a faluban, a stílushoz tartozó dunamenti táncoktól eltérő variáció talán szintén a falu zártságával magyarázható. Nem túl gazdag motívumkészlettel, de szépen, változatosan táncolják a csárdást. Az itt élő emberek szeretnek énekelni, de népdalkészletükből szinte teljesen hiányzik a régi stílus, a lányok karikázójában, a lakodalmakban, a bálok alkalmával az egész nyelvterületen elterjedt újstílusú népdalokat énekelik. A múlt század harmincas éveiben alakult Gyöngyösbokréta mozgalom keretében szokásaikat, táncaikat, dalaikat a színpadra vitték, és megmutatták a fővárosban és külföldi országokban is. 5

6 Kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is működik hagyományőrző együttes a faluban. A parasztgazdaságokban többnyire elég a család munkaereje a föld megműveléséhez. De vannak olyan munkák, amelyekhez nem elég egy ember, vagy legalábbis nem jó egyedül végezni. Az aratás, a szüret, a szénahordás, a takarodás, a kendermunkák, a kukoricafosztás, a fonó, a disznóvágás hogy csak néhányat említsek mind-mind olyan munka, amelyet csak közösségben lehet jól elvégezni. Atyafiak, banda, vagy utcabeliek állnak egymás mellé, és erejüket megsokszorozva, az összefogás erejével végzik a dolgukat. Emberöltők alatt szerzett tapasztalatok alapján alakul ki a munkamegosztás, nem kell kiosztani a feladatokat, emberek, asszonyok, fiatalok és idősek, sőt még a gyerekek is az íratlan szabályok alapján találják meg a dolgukat. Az együttdolgozó emberek között a bohókás játék és a méltóság ötvözetéből áll össze a harmónia. Ezt a harmóniát bontotta meg a második világháború és az utána következett időszak. Az emlékmű márványtáblájába 54 férfi neve van belevésve. A meghaltak és az eltűntek után űr keletkezett a családokban, és az egész országot érintő megrázkódtatás hatására bizonytalanság keletkezett a lelkekben. A háború véget ért, a beszállásolt orosz katonák elmentek. A háború elvitte a faluból a lovakat tavaszán ökrök húzták a vetőgépet, és tehenek után állt bele az eke a barázdába. De a parasztember, aki megszokta a minden esztendőben való újrakezdést, tette a dolgát, mert erejének egyik táplálója a remény, a bizakodás abban, hogy a vetés után elkövetkezik az aratás. Az élet folytatódott tovább a megszokott kerékvágásban. Némi pezsdülést jelentett a földosztás, de ebben a faluban nem sokat jelentett, ugyanis nem volt nagybirtok, amit föl lehetett volna osztani. Szántottak, vetettek, kapáltak, arattak, szüreteltek, mint eddig. A lányok, asszonyok pompázatos viseletükben mentek a templomba. A lányok karikáztak, a legények jártak a lányok után, rendeztek táncmulatságokat, és tartottak lakodalmakat. Ám jött 1948, a fordulat éve. A parasztember megértette, hogy a pusztulás után segíteni kell az országot, ám aki már hosszú emberöltők óta a maga gazdája volt, nehezen viselte a parancsot. Adta szívesen, amit meg tudott vonni a szájától, de amikor a család fejadagja és a vetőmag is veszélybe került, amikor nem vághatta le a 6

7 maga hizlalta disznót, amikor a tojással is el kellett számolnia, csendesen de lázadozni kezdett. Jött a kuláklista, aki erre felkerült, annak mindenki másnál jobban megkeseredett az élete. Az iskolából kiűzetett a vallás, a papot, aki eddig meghatározó személy volt a közösség életében, ellenségnek kiáltották ki. Kezdődtek a politikai zaklatások, az emberek, akik eddig szorosan fogták egymás kezét, behúzódtak a saját kerítésük mögé. Megjelentek a faluban az agitátorok, akik az eszközökben nem válogatva hirdették a maradi parasztnak, hogy a boldog jövő felé csak egy út vezet, a kollektív gazdálkodás. A téeszcsé (termelőszövetkezeti csoport) csupa szegény emberekből alakult meg, akik valóban ebben látták a boldogulás útját. A kulákoktól elvett földeken gazdálkodtak. Küszködtek, de az életük nem lett sokkal jobb, mint korábban volt. Az országban folyó változások nem hagyták érintetlenül a falut. A kialakult rendet, a szokásokat nem lehetett egyik napról a másikra megszüntetni, de az eddig egységes rendbe beférkőzött a bizonytalanság. A világpolitika is árnyékot vetett az emberek lelkére, mert a koreai háború idején fekete felhőként nehezedett rájuk az újabb világháború réme. A felnőttek, különösen az idősek tántoríthatatlanul élték megszokott életüket, de a fiatalok fogékonyak voltak az újra. Egy részük elhitte a festett ígéreteket, másrészük csak megérezte, hogy az ő élete már nem lehet olyan, mint az apjáé volt. Korábban nem jutott eszébe egy fiatalnak sem, hogy más élet is lehetséges, mint amiben az elei léteztek. Eddig mindenki az apja mesterségét tanulta, minden gondolata, minden terve, minden vágya a létezés feltételét biztosító földdel volt kapcsolatos. Most azonban megszületett valami, ami eddig ismeretlen volt, az elvágyódás érzése. Volt néhány fiatal, aki a felkínált szakérettségi lehetőségével próbált meg más életet kezdeni, ketten is akadtak, akik a katonatiszti pályát választották, mert a Kossuth Akadémiára elemi iskolával is be lehetett jutni. Toborozták a fiatalokat - még lányokat is - a traktoros iskolába. Többen leszálltak a kocsideszkáról, és sofőr iskolába mentek. De a legjelentősebb változás csírája abban rejlett, hogy az új rendszer megnyitotta az általános iskolát végzett gyerekek számára a továbbtanulás lehetőségét. Először néhányan szakmunkásképzőbe mentek el, divatos szakma lett a villanyszerelés. Az első jelentős továbbtanulási hullám 1951-ben indult. A nyolcadik osztályt befejező 7

8 kilenc fiúból nyolcan mentek középiskolába, valamennyien diplomás emberek lettek, közülük csak kettő került haza, ők is már csak nyugdíjas éveikben, és a kilenc fiúból egy sem választott agárdi lányt feleségnek, még az itthonmaradott sem. Két évvel később a lányok közül is sokan választották a középiskolát, a szekszárdi iskolába nem lehetett sokszoknyás népviseletben járni, ezzel megkezdődött a kivetkőzés. A még mindig zártan élő faluközösségben látszólag minden ment a megszokott rendben. Működött már a téeszcsé, de még mindenki a maga földjén gazdálkodott. Igaz, hogy a hatalom megpróbált beleszólni a gazdálkodás rendjébe. Diktálni akarták, hogy miből mennyit vessen, és gyapotot, meg ricinust akartak termesztetni az agárdi paraszttal, de az nem nagyon hagyta magát. A pap meg a körülötte lévő emberek a klerikális reakció képviselői, azaz ellenségek lettek, de az emberek következetesen jártak a templomba. Aki valamilyen más munkahelyen dolgozott, annak megtiltották vallása gyakorlását, az otthon imádkozott. A vasárnapi nagymise népviseleti parádé volt, a lányok kázsmér szoknyában mentek a bálba, a legények jártak a lányos házak ablaka alá, ősztől tavaszig működött a fonóház. A bíró helyett tanácselnök volt a falu vezetője, a hajdani községháza neve tanácsházára voltozott, a közigazgatás élén a főjegyző helyett a tanácstitkár szolgálta az éppen hatalmon lévőket, a képviselőtestületet melyben korábban az esküdtek ültek a végrehajtó bizottság váltotta fel, ám az irányítás a hatalmat birtokló Magyar Dolgozók Pártja kezébe került, ennek helyi képviselője, a párttitkár volt az erős ember. Nem tudni, szerencse volt e vagy szerencsétlenség, hogy sem az egymást követő tanácselnökök, sem a párttitkárok nem voltak vezetésre alkalmas emberek. Meg kell jegyezni, hogy az utolsó bíró sem volt az. Ám szerencséje volt a falunak a tanítóival. A háború utáni bő másfél évtizedben gyereket, falut, hivatást szerető emberek dolgoztak az iskolában. A kornak mindenben megfelelő ismeretekkel látták el tanítványaikat, és neveltek emberségre, falu - és hazaszeretetre. Úgy álltak helyt a sok ellentmondással terhelt időben, hogy még ma is példaképek az itt élő emberek emlékezetében. A mindent elárasztó propaganda hatására nőtt a mozgalmi élet a faluban. Megszűnt a Katolikus Legényegylet, helyébe alakult a MADISZ, (Magyar Dolgozó Ifjúsági Szövetség), majd később a 8

9 DISZ. Az iskolások úttörők lettek. Az asszonyokat is be akarta vonni a hatalom a politizálásba, itt is megalakult az MNDSZ, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, de a parasztasszony nem élt ezzel a lehetőséggel. Ami változatlan tartalommal és lendülettel működött, az önkéntes tűzoltó egyesület volt. Egyértelműen a kor pozitív eredményének könyvelhető el a sportmozgalom. Itt korábban csak a fotbal jelentette a sportot, a falunak mindig jó csapata volt, és a vasárnapi fotbalmeccs társadalmi eseménynek számított ben az iskolaudvaron röplabda pályát építettek, itt szinte minden nap pattogott a labda. A középiskolások a gimnáziumban megkedvelték az atlétikát, többen élsportolók is lettek. Ami eddig illetlen dolog volt, a lányok is sportolni kezdtek. Sőt az MHK-ban (Munkára, Harcra Kész Mozgalom, ki emlékszik már erre?) parasztemberek is nyomták a fekvőtámaszt. A lakásokban megjelent a rádió, és a magyarnóta meg a népdal egyeduralmába beférkőztek a mozgalmi dalok, a divatos táncdal, meg az operett. Már rendszeresen volt mozi a faluban, és az addig csak népszínművet látott falusi ember számára kultúrát hozott a Déryné Színház. A szekszárdi iskolába járó diákok a Hőgyészről induló autóbusszal utaztak a nyolc kilométerre lévő városba, két és fél kilométerre volt a buszmegálló. Fél órás gyaloglás oda-vissza, esőben, hóban, napsütésben ban jelent meg a faluban is az autóbusz. A csodaszámba ment új Ikaruszt megtöltötték a diákok, a piacra induló kofák meg az egyre nagyobb számban szekszárdi munkahelyre induló sióagárdiak. Egymás után nyílottak az ablakok a világ felé. Főleg a szegényebb emberek fiai indultak el munkát keresni. Többen az épülő 6-os műút építkezésén nyertek alkalmazást, de volt, aki az akkor épülő Sztálinvárosig merészkedett. Az első érettségizők egyetemre, főiskolára kerültek. A lányok, különösen a diákok hétköznapon már nem jártak népviseletben, és a vasárnapi nagymisén is egyre gyakoribb volt az úriruhában imádkozó asszony. A felnőttek kapaszkodtak a régi világba, szántottak, vetettek, kapáltak, megtartották szokásaikat, még Adjon Isten jónapot -tal, Dicsértessékkel köszöntek, a fiatalok még benne éltek a régi rendben, de már kifelé nézegettek. És elérkezett az 1956-os esztendő. 9

10 A tavasz természeti katasztrófával köszöntött be. Már március elején fenyegető hírek érkeztek a Duna áradásáról ben is menekülni kellett az árvíz elől, de akkor megmenekült a falu. Most azonban nem lehetett a vizet megállítani, és a jeges ár rátört a falura. Az emberek többsége a leányvári présházakba menekült. A víz utcákat öntött el, összedőlt negyven ház és harmincnál is több vált lakhatatlanná. Többségében a nádfedeles tömésfallal készített épületek omoltak össze. A víz pusztításának többféle következménye is lett. Az árvízkárosultak állami segítséget kaptak, amivel új házakat építhettek. Ezeknek már téglából rakták a falát, és nád helyett cserép fedte a tetejét. Szinte egészen eltűnt a mélyen fekvő Baross utca. Az ott lakók a település magasabban fekvő részén az úgynevezett Vermes-hegyen kaptak házhelyet. Sok szegény ember jutott korszerűbb lakáshoz. A pusztulás, meg az utána következett építkezés következtében megváltozott a falu képe. Az összedőlt meg a lebontásra ítélt épületek utcára nyíló kétablakos, gangos azaz tornácos, az utcafrontra merőleges, hosszú épületek voltak. Ezek helyett a viszonylag gyorsan megépíthető sátortetős épületek jelentek meg, és létükkel megtörték a falura jellemző építészeti stílust, megbontották a faluképet. Ezzel megkezdődött a falu építészeti arculatának a teljes átalakulása, amely a hatvanas évek végétől és a hetvenes években tovább folytatódott. Az ősz megcsillantotta a reményt, ám a lélek felszabadulása nem születhetett meg. Az MDP MSZMP-re változott a DISZ-ből KISZ lett, és a parasztember szorongása csak fokozódott. A propaganda erősödött, és újra megjelentek az agitátorok. A módszer változott, már nem az okos szóval való meggyőzés, hanem a kényszerítés kíméletlen eszközeit alkalmazva indult meg offenzívaszerűen a kollektivizálás. Az eredmény nem lehetett más, megalakult a termelőszövetkezet, csupán néhány nagyon makacs, hajdani nagygazda vállalta a létbizonytalanságot, és nem írt alá. Az agárdiak nehezen adták be a derekukat, viszonylag későn, csak 1961-ben alakult meg a tsz, amely magába foglalta a már korábban működő közös gazdaságot. Az új szövetkezet a Siógyöngye nevet kapta. A múltat sirató emberek maguk között csak Siókönnyé nek nevezték. A változás nagy traumát jelentett. Minden ember, minden család és a falu közössége is érezte, hogy valami nagy 10

11 átalakulás történt az életükben, de sem a hajdan egyénileg gazdálkodó parasztember, sem az új tsztag, sem a kolhoz elöl városi munkahelyre menekülő ember nem tudta még felfogni, hogy a változás történelmi jelentőségű. A gazdaember, aki eddig a saját belátása szerint irányította a maga és a családja életét, most beosztott tsztag lett, aki mások irányításával kénytelen dolgozni. Megszűnt a paraszti gazdálkodás, és ezzel alapját, talaját vesztette az a kultúra, amit a hajdani faluközösségekben élő emberek teremtettek meg a gazdálkodásban, a magatartásban, az építkezésben, a lakáskultúrában, az öltözködésben, dalban, táncban egyaránt. Bomlásnak indultak a közösségek formái. Már nem volt szükség az összedolgozás régi formáira, elmaradt a közös szénahordás, a takarodás, nem kellett fosztani a kukoricát, nem termeltek kendert, így ki ment a divatból a fonóház is. A változás természetesen nem történt meg a belépési nyilatkozat aláírásával, pusztán csak elindult. Elindult valami nagy bizonytalanság felé, amely még a napjainkban, immár ötven esztendő elmúltával is folytatódik. Az a szokásvilág, magatartáskultúra és népművészet, amely alkotóeleme, sok esetben alapja a nemzeti kultúrának, a paraszti gazdálkodásban szerveződött életben alakult ki. Indulásának feltételeit a jobbágyfelszabadítás teremtette meg a XIX. század derekán és a mezőgazdaság kollektivizálása szüntette meg a XX. század közepén. Száz esztendő csupán csak egy pillanat az emberiség történetében, de ebben a pillanatban olyan értékek születtek, melyekre jövőt lehetne építeni. Változások kezdődtek az élet minden területén. Már az ötvenes években egyre többen próbálkoztak meg azzal, hogy a falun kívül, elsősorban a közeli városban, Szekszárdon keressenek munkát. Megváltozott a családok életrendje. Az egy portán belül zömmel nagycsaládban élő emberek nemzedékeken át kialakult és megszokott munkamegosztása nem működhetett tovább. Évek kellettek ahhoz, hogy a családokon belül új szerepkörök alakuljanak ki. Az idősebbek, amíg munkaképesek voltak, eldolgozgattak a tszben, az asszonyok is ott találtak munkát, de közülük sokan voltak, akik csak a háztartásban maradtak. A férfiak nagy része a közös gazdaságban kialakult nagyüzemi állattartásban talált munkát. Sokan traktorra ültek, vagy a kiszolgáló műhelyekben lett munkahelyük, de fokozatosan egyre többen, főleg a fiatalabb nemzedékhez tartozók 11

12 kifelé néztek a mezőgazdaságból, és a faluból is. A gyerekeket, aki csak tehette, középiskolába vagy szakmunkásképző intézetbe küldte. Az emberek együtt dolgoztak a közösben, új csoportosulások alakultak ki, de ezekben csak formális, tradíció nélküli volt az összetartozás, hiányzott belőlük az erő, amely a hagyományos közösségeket működtette. A munka minősége is megváltozott, mert korábban a tulajdon volt a motiváció, az a tudat, hogy a magam birtokán magamnak dolgozok, a munkát helyettem nem végzi el senki, a mát is meg a holnapot is magamnak kell megteremteni. Az emberek tudatában az enyém fogalmát a mienknek kellett volna felváltania, de ez vezényszóra nem történhetett meg. Lassan formálódott az új családmodell. A megélhetés alapja továbbra is a mezőgazdaságból származott. A tsz-ben munkaegységelőleget fizettek, és év végén történt az elszámolás. De egyre több családban volt egy ember, aki olyan munkahelyen dolgozott, ahol havi munkabért fizettek, ez rendszeres pénzforrást jelentett a családnak. A jövedelemszerzésnek azonban még más forrásai is voltak. Minden tsz tagnak járt a háztáji föld, amelyen a gépi munkákat elvégezte a gazdaság, csak kapálni kellett a kukoricát. Mindenkinek megmaradt a kertje, ahol eddig általában csalamádét termelt, amit a szarvasjószággal etetett meg, de az istállók átmenetileg kiürültek, a kertekben gyümölcsöt, zöldséget termeltek, amit az asszonyok pénzzé tettek a szekszárdi piacon. Baromfit neveltek, annak hasznával is piacoztak. Sióagárd határa a szekszárdi borvidékhez tartozik. Szinte minden gazda rendelkezett korábban kisebb-nagyobb szőlőterülettel. A Lányvárnak nevezett hegyen sorakoztak a présházak és a pincék. A kollektivizálás után a hatalom nem tudott mit kezdeni a szőlőkkel, és olyan döntés született, hogy bár a tulajdonjogot mindenki elveszítette, használhatta tovább a szőlőt és a pincét is ben rendezték a tulajdonjogokat. Ennek alapján, aki igényelte, 400 öles területet kapott, ha kérte a pincéje előtt. Ezeket zártkertnek nevezték, a legtöbb gazda már korszerű magas művelésre, újratelepítette benne a szőlőt. A bor után megnőtt a kereslet, mert azokban az években, nagy mennyiségben exportáltak bort a Szovjetúnióba. Új életforma alakult ki, melyben egyre jelentősebb szerepe lett a háztáji gazdálkodásnak. Új bevételi forrásként megjelent a szerződéses állattartás, főleg a disznó hízlalás, de akinek volt hozzá 12

13 istállója meg ereje, bikákat is nevelt. A termelőszövetkezet támogatta a tevékenységet, szervezte a takarmányhoz jutást és az értékesítést egyaránt. Új disznóólak épültek, nem volt ritka, hogy egy háznál harminc, de még ötven disznó is hízott egyszerre. Az alakulás utáni években munkaegységben mérték a tagok teljesítményét, azután előleget fizettek, és év végén történt az elszámolás. Később valamilyen átlag alapján fix munkabért határoztak meg, és erre jött rá év végén a prémium. A tagokon kívül alkalmazottak is dolgoztak a tsz-ben. A családok boldogulásának alapja a tsz-ből származó jövedelem. Mellette egyre jelentősebb lett a háztáji gazdálkodás, a szőlőművelés, és minden hónapban biztos pénz volt a városban dolgozó családtag havi fizetése. Az asszonyok piacozással keresték meg a napi kiadásokra való aprópénzt. Korábban minden parasztember vállán ott volt a gazdálkodás, a termelés, az értékesítés gondja. Egyformán fájt mindegyiknek a feje, ha sok eső esett, vagy ha aszályos volt az esztendő. Az új világban ezt a gondot levették a válláról, neki csak azt a feladatot kellett elvégeznie, amit a közösben megkapott. A többség el is látta a dolgát tisztességgel, mert egész életében arra nevelődött, hogy szeresse a földet meg az állatot. Azt az életformát, azt a paraszti tudatot, amibe beleszületett sohasem tudta elfelejteni, de az anyagi gyarapodás lehetőségeinek bővülésével kezdett megnyugodni a lelke, tudomásulvette az új világot, kereste benne a helyét és a többség meg is találta. Az élet képe is megváltozott. A tehenesfogat már csak emlék, lovaskocsit is csak ritkán lehet látni, traktorok verik fel az út porát, de már azt sem, mert a falu útjait aszfalt borítja, a földeken egyre kevesebb az ember, mert a gépekkel szántanak, vetnek, boronálnak, aratnak, a kapálást felváltotta a vegyszerezés. A háború utáni években nagy szó volt, ha valakinek új kerékpárja lehetett. Csoda volt, amikor megjelent a faluban az első Csepel motorbicikli, és egy emberöltővel később már több volt az autó a faluban, mint hajdan a kerékpár. Naponta többször is fordul az autóbusz, amely viszi az iskolába járó diákokat, és azokat, akik szekszárdi munkahelyeken dolgoznak. A több csatornából érkező családi jövedelmek lehetővé tették az építkezést. A falu korábbi egységes építészeti arculatának megváltozása az árvíz okozta pusztulásokkal kezdődött. Az elpusztult 13

14 vagy használhatatlanná vált házak helyére fantáziátlan, stílus nélküli épületeket emeltek, amelyek néhány év múlva már javításra, átépítésre szorultak. Házépítésbe tudott kezdeni az, akinek rossz vagy korszerűtlen volt a lakása, de építkezni kezdtek azok is, akik csak megtehették, hogy új házuk legyen. Aki tehette, a gyereknek is új házat emeltetett. A hetvenes évek elejére már csak két nádasház árválkodott a faluban, az egyik falumúzeum lett, a másik helyén palota épült. De nemcsak a muzeális értékű nádasházak tűntek el. Az árvízi pusztítás előtt mintegy körösztépületes nagygazda ház, és ennél jóval több náddal födött, vagy cserepes, de egyszerű ház volt a faluban. A négyszáznál több épület többsége hosszúgangos lakóház volt, istállóval, pajtával egyéb gazdasági épületekkel. Utcára néző két ablakukkal, deszkakerítésükkel ezek határozták meg a falu képét ban vezették be a faluba a villanyt. A megszokott faluképet megzavarták a villanyoszlopok meg a vezetékek, de hát a villany a fejlődést jelentette. Az viszont rombolással ért fel, hogy az utcák képét meghatározó akácfákat kivágták, ne zavarják a vezetékeket. A megkopaszított utca olyan volt, mint egy ember, akinek kezét, lábát levágták. Mire a házak előtt új fák nőttek, bontani kezdték az épületeket. A módossággal megbomlott az emberek ízlése, és az évszázados lakóházak helyett utcára néző hármasablakokkal körösztépületet emeltek. Jobb esetben hátrafelé megmaradt a gang, néhány oszloppal a szélén. Aki tehette, új istállót is emelt, no meg garázst, mert a hetvenes években megjelentek a trabantok, és szaporodtak a zsigulik is. Korábban azért kuporgattak az emberek, hogy földet tudjanak vásárolni. Most nagy ház köllött, lehetőleg egy téglasorral magasabb, mint a szomszédé. Azoknak a házaknak, melyek háromszög alakú homlokuk alatt két ablakkal néztek az utcára, az udvar felöl meg oszlopok tartották a tetőt, már csak elgyengült hírmondói vannak. Ha megvolt a ház meg az autó, akkor a présházat is újjáépítették, természetesen fittyethányva a klasszikus formákra, még emeletet is raktak a tetejére. A tsz-ben egyre magasabb színvonalú gépek jelentek meg, az új technológiák, a vegyszerezés következtében egyre kevesebb volt az igény a kétkezi munkára. Ennek ellenére a tsz nagyon sok embert foglalkoztatott, aki nem kívánkozott a városi munkahelyekre, itthon is megtalálhatta a számítását. 14

15 Egy emberöltő telt el az erőszakos téeszesítés óta. A parasztember még mindig nem felejtette el azt az időt, amikor még a saját ura szolgája volt, de már nem háborgott a lelke. Tudomásulvette az új életet, és élt a felkínált, az adódó lehetőségekkel. Szegényemberek ezekben az években is éltek a faluban, de nem voltak akkora különbségek, mint negyven évvel korábban. A háború előtti években ritkaság számba ment, ha valaki idegen költözött a faluba, az is kivételes volt, ha valaki innen elkerült. A fiatalok falubelivel kötöttek házasságot, csak a katonák voltak világlátott emberek. Az asszonynép csak a városi piacig jutott el, vagy a búcsújáró helyekre. Míg a korábbi évtizedekben csak 4-5 fiatal jutott el a nagykőrösi tanítóképzőbe, most egyre több gyerek folytatta az iskolát Szekszárdon. Az érettségizők főiskolákra, egyetemekre kerültek. Közülük csupán néhány mezőgazdász tért vissza a faluba, és a többség nem sióagárdi lányt vett feleségül. Az ötvenes évekkel kezdődően egyre többen kényszerültek arra, hogy a településen kívül keressenek munkát. Különösen a téeszesítés után indultak meg sokan, egy autóbusznyi ember utazott naponta Szekszárdra. De egyre több ember vállalt munkát távolabbi helyeken. Már nemcsak a férfiak, nők is dolgoztak Szekszárdon, és ezért a hétköznapokon már nem népviseletben, uriruhában jártak. Ezzel párhuzamosan igaz csak nagyon lassan idegen emberek is kerültek a faluba. Az évszázadokon át burokban élő emberek előtt kitárulkozott a nagyvilág. Már minden házban volt rádió, minden héten játszott a mozi, az egyre többet utazó emberek híreket hoztak, még ugyanúgy megálltak az utcán egymással beszélgetni, de a szó már nemcsak a maguk eddigi szűk világáról szólt. Megtartották az évszakok változásához tartozó, meg a vallásos ünnepeket, farsangoltak, báloztak, még a lányok is karikáztak a templom mellett, de már nem arattak, nem takarodtak együtt, nem mostak kendert, elveszett a kukoricafosztások romantikája. A változás legfájdalmasabb következménye, hogy bomlásnak indultak a mindennapok természetességével működő közösségek. Megváltozott a családok életrendje. Az öregek, amíg bírták, feladatot találtak a tsz-ben, a családfenntartó felnőttek vagy a közös gazdaságban dolgoztak, vagy városi munkahelyen keresték a pénzt. Az általános iskolát befejező gyerekek többsége továbbtanulva Szekszárdra járt. Ennek következtében a család csak együtt kelt, 15

16 együtt feküdt, de napközben mindenki más munkahelyen tette a dolgát. Megváltozott a jövőkép. A gyereket már nem parasztnak nevelték, bár ebben az időben még mindent megtanultak a fiatalok az apáik mesterségéből, de a jövőt nem a birtok jelentette. Meglazultak a családi, rokoni közösségek, mert a régi módon való együttdolgozásra már nem, vagy csak nagyon ritkán volt alkalom. Egy-egy házépítés, a disznóvágás vagy talán még a szüret adott alkalmat arra, hogy a régi közösségek éljék korábban megszokott életüket. Ezek az alkalmak ünnepnek számítottak azért is, mert a fiatalok iskolába jártak, a felnőtteknek munkahelye volt, az összedolgozás csak a vasárnapokon volt lehetséges. Az azonos életkorúakból álló baráti közösségekben a bandákban is gyengülni kezdett az összetartozás ereje. Korábban az azonos foglalkozás, a mindennapok hasonlósága, az azonos kultúra, a szokásrend, az egy nyelven beszélés, az egymásrautaltság tartotta össze e közösségeket, amelyek gyerekkorban alakultak ki, és a sírig tartottak. Az iskolába járással új kapcsolatok teremtődtek, szerelmek születtek, és megváltozott a párválasztás rendje, ezt már nem a föld a földhöz hagyománya irányított. Változni kezdtek a magatartási formák. A fiatalok és a városban dolgozók hozták a városi divatot, ez ellentétet szült a nemzedékek között, mert a szokásrendet olyan erős külső hatások érték, amire korábban nemzedékek alatt sem volt példa. Káros volt az új éra ideológiai hatása is. Példaként említem a Dicsértessék a Jézus Krisztus! köszönési mód teljes kitörlését a fiatalok mindennapjaiból. Ez annyira megzavarta az emberek érintkezési formáját, hogy a mai napig nem tudott olyan köszönési mód kialakulni, amely a régi gyakorlatot azonos értékkel tudná helyettesíteni. Megváltoztak az ünnepek is. Tilos volt megtartani az egyházi ünnepeket. Munkanap lett a karácsony és a húsvét második napja, a pünkösd, az Úrnapja. Ezzel párhuzamosan új ünnepeket kreált a hatalom: április negyedike, május elseje, november hetedike. A pirosbetűs ünnepek helyett pirosra festett ünnepeken kellett, vagy illett ünneplőbe öltözni, és a templomi körmenet helyett lett fáklyás felvonulás, a templomi énekek helyett mozgalmi dalokat és indulókat kellett zengeni. A háború után még évekig élt egyesekben a remény, hogy majd jönnek az amerikaiak, és újra a régi lesz a világ. Ám a 16

17 nyolcvanas években már nem gondolt erre senki. A legvidámabb barakk -ban a munkához, küszködéshez szokott hajdani parasztember talált utat magának a boldoguláshoz. Az ember, aki kocsit, lovat, földet, mindent beadott a közösbe, most nyugdíjat kap, még az asszony is. Ám a fiatalok nagy része elment, tanult ember lett belőlük, irodában, gyárban dolgoznak, és egyre többen már nem is a faluban laknak. Egyre több olyan ház van, amelyben csak öregek élnek, és olyan is akad már, melynek udvarán nem ugat a kutya, a kapuja bezárva, a hármasablakokon a roló leeresztve, olyan, mint az öregember, akinek dolga már nem lévén fejét mellére ejtve szunyókál a gangon. Az idő múlik, a világ változik. A parasztember - akinek lesöpörték a padlását, miközben elvárták, hogy tapsolva dicsőítse Rákosi Mátyást, és akit Kádár János terrorja bekényszerített a közösbe megtanult élni a megváltozott világban. Mert dolgozni megtanították és ránevelték a küzdelemre, megtalálta az utat a boldogulás felé, jobban élt, mint mikor a maga gazdája volt. Munkát mindenki talált, és abból úgy-ahogy meg is lehetett élni. A háború előtti világban csak akkor ment ki a falujából, ha katonának vitték, vagy a vásárra vezette a jószágot. Egy emberöltővel később már nemcsak piros, hanem kék útlevele is lehetett. Átugorhatott Cseszkóba, vagy le Jugóba, de eljuthatott a vasfüggönyön túlra is. Az idő múlik. Azok, akikkel annak idején aláíratták a belépési nyilatkozatot, sorban egymás után kiköltöznek a temetőbe. A gyerekeik már nem parasztok, hanem szakmunkások, alkalmazottak vagy elsőgenerációs értelmiségiek. Ahogy a XX. század lassan ballag a vége felé, bekövetkezik az, amire sokan már nem is számítottak, megtörténik a rendszerváltásnak nevezett fordulat. Megszűnik az egypártrendszer, végeszakad a párttitkárok uralmának, reánkszakad a demokrácia. A faluban a tanácselnök helyett demokratikus úton polgármestert választanak, a végrehajtó bizottságot a képviselőtestület váltja fel. Sokszínű lesz a politizálás, megszületik a szólásszabadság, szabadon lehet szidni akár a miniszterelnököt is. Megkezdődik a tulajdon váltás. Gyárak vállalatok szűnnek meg, a folyamatosan működőkben megkezdődik a racionalizáció. Az új hatalom a korábbi átkos rendszer termékének tartja a termelőszövetkezeteket, és hagyja bomlani, bomlasztani. A tsz-ek 17

18 megszűnnek vagy átalakulnak, a hajdani közös gazdaság elszakad a faluközösségtől, megszűnik a szociális ellátó szerep. Példa erre, hogy egyik napról a másikra elbocsátanak tizenöt traktorost, mert új gépekkel jobb munkaszervezéssel öt is el tudja látni a feladatot. Felszámolják az addig magas színvonalon működő állattenyésztést, tömegesen szűnnek meg munkahelyek, és mivel a városi munkahelyeken is ilyen folyamatok vannak, a faluba beköszönt, ami eddig ismeretlen volt, a munkanélküliség. A hajdani tsz, amely együtt lélegzett a faluval, ma Sióvölgye néven - mindentől független növénytermesztési és szolgáltató KFT. Talán nyolc olyan család van, amely élve a kárpótlás lehetőségével földet szerzett magának, és gazdálkodik, a többség a visszakapott földeket bérbe adta a KFT-nek. Három ember tart hobbiból lovat, mindössze két gazdálkodónak van tehene, nem üzlet a disznóhízlalás, kiürültek az ólak, bikát sem hizlal senki. Beköszöntött a XXI. század. A faluban nincsen földes út, de szinte természetes, hogy van villany, víz, telefon, sőt csatornahálózat, kábeltelevízió, internet, a lakásokban polgári kényelem. Sorban épülnek új házak, több az autó, mint a lakóház. De önálló iskolája már nincs a falunak, a hajdan közel kétszáz gyereket tanító iskolában most harmincnál alig több gyereket tanítanak az alsó tagozatban. A felső tagozatosok Szekszárdra járnak. Az öregek halnak, a fiatalok egy része elköltözik, szinte ritka az olyan házasságkötés, melynek mindegyik tagja itt született a faluban. Mert Sióagárd jó élettér, a megüresedett házakat idegenek veszik meg, Szekszárdról, de távolabbi vidékekről is költöztek ide emberek ben már az itt lakóknak csak az egyharmada olyan ember, aki itt is született. A hajdani faluközösségnek és az évszázadok alatt megteremtődött egységes kultúrának már csak a maradványai vannak. Évszázadokig nyögtük a németeket, felszabadítottak bennünket az oroszok, most pedig az Európai unióval helyenként a gyarmatosítás jeleivel nyakunkba szakadt a nyugat. Mi maradt még? A régi paraszti életforma elemeiből csak azok maradtak meg, amelyek a szőlővel kapcsolatosak. A falutól délre emelkedő szőlőhegy a Leányvár, szinte emeletesen egymás fölé épült pincesoraival virágkorát éli. A megújult, muzeális jellegű pincefalu idegenforgalmi értékkel bír. Szeptember elejétől október végéig minden hétvégén a szüretelőktől hangos a hegy, mert a szüretet még nem gépesítették. Ez 18

19 az egyetlen olyan munka, amelyben még együtt van a rokonság, már a városi barátok is jelen vannak, és természetesen a munka végeztével nagy eszem-iszom zárja a napot. De mert a bort egyre nehezebb eladni, többen már szívesen megszabadulnának a szőlőtől. Mivel a főútvonalak távol vannak a településtől, sem ipari, sem szolgáltató üzemek nem települtek ide. Van néhány vállalkozó, de ezek nem tudnak annyi adót fizetni, hogy ez fellendülést hozzon. A faluban munkalehetőség valójában nincs, sok a munkanélküli ember. Ingáznak az autóbuszok, és reggelente személyautók karavánja indul meg a város felé. Aki teheti, már a kicsi gyereket is szekszárdi iskolába járatja. A hajdani boldog időben az emberek ismerték egymást. Nemcsak köszöntek egymásnak, beszélgetni is megálltak, ha találkoztak az úton. Ma megesik, hogy a már itt lakó, de még nem sióagárdi ember elcsodálkozik azon, ha valaki ráköszön az utcán. De akkor gyalog jártak az emberek, most pedig már szinte minden gépesítve van. A hajdani parasztasszony, mert fáj a lába, akumlátoros járművel közlekedik a boltba vagy az orvoshoz. Ma nincsen faluközösség, amelyet fél évszázaddal ezelőtt az azonos foglalkozású, azonos életmódú, azonos kultúrájú, egymásra utalt, egymásba kapaszkodó, egymást ismerő emberekből állt. Olyan állapotok vannak, mint amikor az 1700-as évek elején, a nagy világégések után újratelepítették a falut. Több helyről érkezett embereknek kellett közösséget alkotni, azoknak könnyebb volt, mert mindegyiküknek a föld jelentette az életet, de a maiak többsége csak itt lakik, a kenyerét másutt keresi, és gyökerei sincsenek. Van olyan ember, aki már tizenéve itt lakik, likja azaz pincéje van a Lányvárban, siagárdinak vallja magát, de az csak úgy lehet valaki, ha megismeri a falu múltját, és beleilleszkedik a falu hagyományos kultúrájába. Az utóbbi emberöltő leglátványosabb változása, hogy a hétköznapokból teljesen eltűnt a népviselet, és az ünnepeken is már csak elemeiben van jelen. A templomba is már csak az idősebb asszonyok veszik fel a régi ruhát. Pedig a szekrényekben még ott lógnak a régi szoknyák, ott lapulnak az ingek, a pruszlikok. Már csak elvétve akad olyan család, amelyben a kislányoknak elkészítik az agárdi ruhát. Nincsenek már fésülő asszonyok, a sióagárdi lányok 19

20 hajdan jellegzetesen egyedi frizuráját már nem lehet elkészíteni, mert minden lánynak rövid haja van. A sióagárdi népi kultúra legértékesebb része a hímzés. Valamikor természetes volt, hogy minden lány megtanult varrni. A fonóházban ősztől tavaszig tartott egy pruszlik kivarrása. A fonóház már régen kiment a divatból, és a lányok nem tanulnak meg hímezni. Erre nem vezeti rá őket sem a család, sem az iskola. Szerencsére az idősebb asszonyok között többen is vannak még, akik kislánykorukban jól megtanulták, és őrzik, sőt gyakorolják még ezt a mesterséget. Megkoptak, eltűntek vagy jobb esetben átalakultak a régi szokások. A munkavégzésben már nincsenek együtt az emberek, a hétköznapjaikat szétszórtan élik, felgyorsult az élet tempója, az emberek ritkábban találkoznak, és nem ismerik egymás életét. Régen a szórakozás része volt az életnek, nem különült el a munkavégzéstől, ma kikapcsolódnak az emberek. A régi mulatságokat ugyanaz a szokásrend, ugyanaz a magatartás kultúra irányította, mint a mindennapi munkavégzést. Ma is báloznak, mulatni is tudnak, de fellazultak a magatartási szabályok, más lett az illem. Még ötven-hatvan évvel ezelőtt parasztemberekből álló zenekar, afféle vonós banda működött a faluban. Ők szolgáltatták a zenét a bálokban, lakodalmakban. Tudták mindenkinek a nótáját, együtt élt, együtt mulatott a falu és ez így volt természetes, mert anyanyelvük volt énekben, táncban, zenében egyaránt. A fiatalok már jártak tánciskolába, tudták az akkor divatos polgári társastáncokat, de jól mulatni csak a maguk táncaival tudtak. Ma szinte megfizethetetlen áron városi zenekarokat fogadnak, akik léleknyomorító hangerővel, többnyire idegen hangzatokkal késztetik vigadozásra a bálozókat. A régi táncokat sem a zenészek, sem a táncolók nem ismerik. Az énekszó, a népdal meg a magyarnóta elcsendesült már az öregek emlékeztében is. Természetesen ma is vannak közösségek, vannak baráti körök, de ezek másként szerveződnek, ezek már nem bandák. A fiatalok is összeállnak, de a közösség alakulása, formálódása már nem a nemzedékek alatt kialakult rend szerint történik, és nem holtomig tart. Többféle civil szervezet is van. Működnek egyesületek a faluban, és egy alapítvány is van. 20

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

Régi dolgok, nehéz sorsok. Írta: Fülöp Tiborné

Régi dolgok, nehéz sorsok. Írta: Fülöp Tiborné Régi dolgok, nehéz sorsok Írta: Fülöp Tiborné Előszó 1933-ban születtem, egy nagyon szép kis faluban, földműves családban. Szegények voltunk. Nagyszüleim még közepesen jómódú család volt, de a nagyapám

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: EGYÉNI KÉRDŐÍV Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc Kérdezés időpontja: Év hó nap Kérdező neve: BUDAPEST, 1972 1.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Iskolai zenei életünk története

Iskolai zenei életünk története Iskolai zenei életünk története Az iskolai kórus Iskolánk első kórusa, az Ifjúsági Dalkör 1879-ben jött létre Harrach József tanár vezetésével. Nemcsak az ifjúság éneklését tette lehetővé, hanem gyűjtéseket

Részletesebben

"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév

CSALÁDI HÁTTÉR felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév "CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola 9. évfolyama 214/215. tanév Kérdések - Válaszok - Alapadatok Ssz. Kérdés 9.a 9.b Gimnázium 9.c 9.d 9.e Szakiskola Iskolai

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok)

Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok) 1. szöveg Hallgassa meg a szöveget, és oldja meg az utána következő feladatokat! Maximális pontszám: 10 Feladatmegoldási idő: 15 perc Ha farsang, akkor természetesen bál. A farsangi bálok a XIX. század

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Méreg Lajosné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Javaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

NAGYCENKI SPORTEGYESÜLET 9485 NAGYCENK, GYÁR UTCA 2. A NAGYCENKI SPORTEGYESÜLET 2017-ES TEVÉKENYSÉGE

NAGYCENKI SPORTEGYESÜLET 9485 NAGYCENK, GYÁR UTCA 2.   A NAGYCENKI SPORTEGYESÜLET 2017-ES TEVÉKENYSÉGE A NAGYCENKI SPORTEGYESÜLET 2017-ES TEVÉKENYSÉGE Egyesületünknek 2017-ben is sikeres, eredményekben és eseményekben gazdag éve volt. Egyesületünk 2017-ben 4 szakosztállyal működött: - labdarúgás - asztalitenisz

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2012. május 31-én tartandó ülésének 2. számú Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról tárgyú napirendi pontjához Előadó:

Részletesebben

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon

Részletesebben

2014 év. Környezettisztasági hét

2014 év. Környezettisztasági hét 2014 év Környezettisztasági hét 2014. 04.10. Évek óta hagyományos program áprilisban a Kőszár-hegymenet, melyet egy takarítási akció előz meg. A környezettisztasági hét célja településünk szebbé tétele,

Részletesebben

Andor Mihály: Az alternatív gimnáziumi képzés első évtizede (OTKA T ) TANULÓI KÉRDŐÍV

Andor Mihály: Az alternatív gimnáziumi képzés első évtizede (OTKA T ) TANULÓI KÉRDŐÍV 1. Neme (a megfelelőt húzza alá) 1) fiú 2) lány 2. Családja lakóhelye (település vagy kerület): TANULÓI KÉRDŐÍV 3. Tanítási időben hol lakik? (a megfelelőt húzza alá) 1) otthon 2) kollégiumban 3) albérletben

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Rendezvénynaptár 2015.

Rendezvénynaptár 2015. Rendezvénynaptár 2015. Hónap Nap Időpont Program Helyszín Szervező Január 18. 15 00 Magyar Kultúra Napja Művelődési Ház Művelődési Ház 30. közgyűlése Művelődési Ház Február 13. Tűzoltó közgyűlés Művelődési

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Családi életciklus. a szülői házból. családmag

Családi életciklus. a szülői házból. családmag Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.

Részletesebben

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: TÁV 12 KONZULENS: URBÁN MARIANNA Hipotéziseim Az első feltevésem, hogy megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Pap János HANGOK-HANGSZEREK INTERJÚ ELEK TIHAMÉRRAL

Pap János HANGOK-HANGSZEREK INTERJÚ ELEK TIHAMÉRRAL Pap János HANGOK-HANGSZEREK INTERJÚ ELEK TIHAMÉRRAL -Amikor a Tanárkepzőn fuvolás hallgatóit a hangszer tulajdonságairól faggaltam, azt válaszolták, hogy nem sokat tudnak róla, de amire kídncsi vagyok,

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd, Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett Önkéntesek Hete alkalmából pályázatot nyújtott be Alapítványunk az Önkéntes Központ Alapítványhoz.

Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett Önkéntesek Hete alkalmából pályázatot nyújtott be Alapítványunk az Önkéntes Központ Alapítványhoz. A Csabacsűdi játszótér felújítása az Önkéntesek Hete keretében című projekt megvalósulása Csabacsűdön Pályázó: Tiszta Környezetünkért Alapítvány Csabacsűd Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR Dátum: Rendezvény: Helye: Szervező: Január. Február

RENDEZVÉNYNAPTÁR Dátum: Rendezvény: Helye: Szervező: Január. Február RENDEZVÉNYNAPTÁR 2018. Dátum: Rendezvény: Helye: Szervező: Január Február Február 2. Farsangi hagyományok, szokások megismertetése, álarc készítés gyerekeknek Fekete Gólya Ház Bátáért Egyesület Február

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Nagykőrös Város önkormányzata Pályázati felhívás

Nagykőrös Város önkormányzata Pályázati felhívás Nagykőrös Város önkormányzata Pályázati felhívás Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titka. Az 1950-es évek kuláküldözése. Ferenczi Kornél 12.D osztályos tanuló Vak Bottyán János

Részletesebben

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Stern Nuhim 1860-as évek 1940 Név ismeretlen 1860-as évek 1939 Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek 1942

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán

A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán A településről Mikóházát egy 1273-ból való rendelet tanúsága szerint Kun Erzsébet királyné adta birtokul élete fogytáig egyik hű emberének,

Részletesebben

A rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta.

A rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta. Zsuppozás A kis faluban, az Új utca végén, csak az országúton kellett átmenni és máris a mező, a szántóföldek terültek el. Ez volt a Paptag. Silány föld volt. A bérleti díja sem volt sok. Rozsnak jó volt,

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

SPURKERÉK MODELLEZŐ SPORTEGYESÜLET

SPURKERÉK MODELLEZŐ SPORTEGYESÜLET SPURKERÉK MODELLEZŐ SPORTEGYESÜLET Bemutatkozunk Az egyesület 2010 augusztusában alakult azzal a céllal, hogy tagjaink megfelelő körülmények között, szervezett kereteken belül tudják űzni ezt a sportot.

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI

ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI Óvodánk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását egyik legfontosabb feladatának tekinti. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés

Részletesebben

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Mezőberény három nemzetiségű település, külön színfoltot jelentett a településen a szlovákok öltözködése. Ők alkották

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 3. FELADAT TELEPÜLÉSI ÉRTÉK TOTÓ. Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely TELEPÜLÉSI ÉRTÉK TOTÓ (PINCEHELY)

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 3. FELADAT TELEPÜLÉSI ÉRTÉK TOTÓ. Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely TELEPÜLÉSI ÉRTÉK TOTÓ (PINCEHELY) KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 3. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely (PINCEHELY) PINCEHELY 1. Az alábbiak közül mely szimbólumok találhatók meg Pincehely címerében? A) szőlő, folyó

Részletesebben

ŐSZI JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN

ŐSZI JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN ŐSZI JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN 2016/2017-es tanév 1. forduló A csapat neve: Az iskola neve, címe: A felkészítő tanár neve, e-mail címe: 1. Melyik őszi jeles napra gondoltunk?

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Generációról generációra száll a lovak szeretete Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Generációról generációra száll a lovak szeretete Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( Utam a Pest megyei Pilis felé vezetett, amelynek központjához érve, majd onnan alig pár száz métert megtéve festői környezetben találtam magam: innen ered a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje-patak,

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló

BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló Készítette: Juhász Arnold és Beczéné Bálint Mónika Intézményünk bemutatása: A Dózsa Átmeneti szállás a BMSzKI Központi

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

KÉRDŐÍV. 1/1. Születési éve...

KÉRDŐÍV. 1/1. Születési éve... KÉRDŐÍV 1. SZEMÉLYES ADATOK 1/1. Születési éve... 1/2. Neme férfi nő 1/3. Legmagasabb iskolai végzettsége egyetem főiskola tanítóképző érettségi 1/4. Milyen tagozaton szerezte a végzettségét nappali esti,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér Szám: 1/2015. J e g y z ő k ö n y v Készült a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér Képviselő-testülete 2015. január 28- án 16 órakor megtartott nyilvános üléséről.

Részletesebben