Az esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon"

Átírás

1 Az esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon Különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőségre Kutatási előzmények jelenlegi helyzet Készült Az Esélyegyenlőség megteremtése az új tagállamokban című pilot projekt keretében, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és az EU támogatásával Készítette: Horváth Anna Laczkó Zsuzsanna Lányi Pál Mihály András Soltész Anikó Budapest, március

2 Tartalom Köszönetnyilvánítás... 4 Vezetői összefoglaló... 5 A projekt leírása, a kutatási módszertan indoklása... 5 A rendszerváltás és a nők: változások, következmények korábbi kutatások tükrében... 7 Fókuszált vélemények napjainkból, férfi-női fókuszcsoportokból (kvalitatív vizsgálat)... 9 Ismeretek és vélemények az esélyegyenlőségről és annak érvényesüléséről Az intézményes feltételek szerepe és lehetőségei az esélyegyenlőtlenségek felszámolásában Az esélyegyenlőség az jön a demokráciával együtt? - Tanulságok, javaslatok Bevezetés A magyar nők helyzetének alakulása a rendszerváltás óta a SEED Alapítvány korábbi kutatásainak tükrében SEED Alapítvány: A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon a vállalkozás, mint alternatíva, SEED Alapítvány: Családi vállalkozások Magyarországon, SEED Alapítvány: A nők helyzetének változása az átmenet idején kvalitatív vizsgálat, SEED Alapítvány: Vas megyei női vállalkozók aktivitásának elősegítése, A magyar nők helyzete a XXI. század elején A jogi helyzet A nők szerepe a közéletben A munkaerőpiac A család és a munkahely összeegyeztetése Összefoglalás Kvalitatív kutatás a csoportos beszélgetések eredményeinek összefoglalása A minta összetétele Az esélyegyenlőség fogalma A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség Férfi és női munkavállalók Férfi és női vezetők A legnagyobb problémák a nők foglalkoztatásában A munkahelyek gyakorlata az esélyegyenlőséggel kapcsolatban A munkahelyek érzékenyítése az esélyegyenlőségre A beszélgetések résztvevőinek saját életvezetése Kérdőíves felvétel az esélyegyenlőség ismertségéről és érvényesüléséről A kutatás célja A kérdezettek összetétele Az esélyegyenlőség ismertsége, a témával kapcsolatos ismeretek forrásai Ismeretek és vélemények az esélyegyenlőségről Vélemények a hátrányos megkülönböztetés érvényesüléséről és súlyosságáról Ha sokan vannak egyenlőtlenek, kik legyenek egyenlőbbek? Fogyatékkal élők Nők Romák A témával kapcsolatos ismeretek, vélemények és sztereotípiák az attitűdkérdések tükrében

3 Mit kell tenni, kinek kell tenni az esélyegyenlőség érvényesüléséért? A szervezetek adatainak elemzése A minta bemutatása, a szervezetek alapadatai Az alkalmazotti összetétel vizsgálata a megkérdezett szervezeteknél Nők, 14 év alatti gyermeket nevelő nők és 45 év feletti nők GYES-en, GYED-en lévő nők és férfiak Fogyatékkal élő alkalmazottak Magukat romának valló alkalmazottak Atipikus foglalkoztatás Az egyes szervezetek közép- és felsővezetésének összetétele A bérek nemek szerinti eloszlása Az esélyegyenlőség a szervezetek működésében Akadálymentesítés, a tájékozódás segítése Az esélyegyenlőségért felelős személy, panaszkezelés és elégedettség-mérés a szervezeteknél A családi és a munkahelyi feladatok összeegyeztetése A diszkrimináció tilalma és a pozitív diszkrimináció Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogszabályok ismerete Az esélyegyenlőségi terv a szervezeteknél Az esélyegyenlőségi terv és a diszkriminációval kapcsolatos dokumentumok Az esélyegyenlőségi terv tartalma A tervből származó előnyök A tervezés költségei A terv elutasításának indoklása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény hatályának kiterjesztése Az esélyegyenlőség javításának lehetőségei és akadályai Következtetések Források

4 Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a fókuszcsoportok résztvevőiként és vezetőiként, interjúval, kérdéseinkre adott válaszokkal és más módon segítettek az adatbázis összeállításában, a tanulmány megírásában. Köszönjük hogy szívesen álltak rendelkezésünkre. Az empirikus felvétel elkészítésében a Véleménypiac Bt. és kérdezőbiztosai megszokott minőségű, színvonalas munkájára, a feldolgozásban Vathi Tamásra támaszkodhattunk. Külön, személyes köszönet illeti Borsós Gabriellát, Forrai Sándornét, Menyhártné Zsíros Máriát. A szerzők 4

5 Vezetői összefoglaló A projekt leírása, a kutatási módszertan indoklása A projekt az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gender Mainstreaming EWIV osztrák civil szervezet, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, valamint lengyel és észt esélyegyenlőségért felelős kormányzati szervezetek együttműködésében valósul meg. Kiemelt célja a férfi-női esélyegyenlőség javítása Magyarországon, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagállamokban, de érinti az esélyegyenlőséget általában, valamint az egyéb (nem társadalmi nemi alapú) egyenlőtlenségeket is. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány feladata a projektben, hogy biztosítsa a kitűzött célok és megoldandó feladatok empirikus hátterét: kutatási eredményeivel, a múltbeli tapasztalatok összegzésével, a célcsoportról szerzett új ismeretekkel elősegítse az európai bevált gyakorlatok sikeres magyarországi alkalmazását. Az eredeti projektleírás az ismeretszerzést elsősorban a férfiak családi és vezetői szerepeire fókuszálta, miközben a kiindulási helyzetről szólva megállapította, hogy a magyar lakosság körében erőteljesen kifejeződik a hagyományos szerepkép és szerep-magatartás, továbbá a magyar munkaerőpiac fokozottan a férfiak teljes munkaidős szerepvállalását célozza. Az előbbi megállapítások helyességét a magánélet és a szakmai feladatok összeegyeztetése kapcsán a nőkkel és a vállalkozónőkkel kapcsolatos eddigi kutatásaink is visszaigazolták. Láttuk, hogy szocialista éra hosszú ideig tartó, teljes foglalkoztatást (és kapun belüli munkanélküliséget) jelentő időszaka máig tartó szocializációs hatásokat eredményezett a bérből és fizetésből élő nőknél: az egy munkahelyen eltöltött élet, az otthoni feladatokat megkönnyítő szolgáltatások magától értetődő bár elégtelen színvonalú állami megoldása, a férfi központú, esetenként tekintélyelvű családi szocializáció tudomásulvétele mind a társadalmi nemre érzékeny női szerepfelfogás elfogadása és érvényesítése ellen hatott. Jóllehet a rendszerváltás kinyitotta és gazdagította a gondolkodási kereteket és a szerepkészletek tartalmát, ennek ellenére napjainkban többnyire békében együtt élnek az erősödő feminista, a gender szenzitív, a Kinder, Kirche, Küche hármasságát hirdető, a szabad választást és a paternalizmust igenlő, illetve a téma kapcsán tudatlan és érdektelen álláspontok. 5

6 A kutatás indításakor úgy láttuk, a nemek közötti esélyegyenlőség menedzsmentjének empirikus megalapozása nem fókuszálhat csak a férfiakra ott, ahol annak fontosságáról gyakran a nőket is meg kell győzni. Ahol tíz százalék alatt van a parlamenti képviselőnők aránya, gyenge a civil szektor jogalkotást befolyásoló képessége, ott a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egymás rovására történő érdekérvényesítését követve, érdemes legalább egy pillantást vetni rájuk is, hogy a nőkkel kapcsolatos érzékenyítés eszközeit különösen az alapvető fontosságú esélyegyenlőségi kézikönyvet hazai viszonyokra adaptálva a legcélravezetőbb megoldásokat válasszuk. Ennek megfelelően szakértőkkel egyetértve úgy alakítottuk a mintánkat, hogy a férfi-női esélyegyenlőség fogalmáról, érvényesüléséről, a kiemelt figyelem elfogadásáról és elutasításáról egymásra vonatkoztatható véleményeket kapjunk. Ennek figyelembevétele garancia arra, hogy a nemek közötti egyenlőség intézményes feltételeit úgy alakítsuk, hogy amit adni akarunk, azt a nők tudják, merjék és akarják elfogadni. A minta alakításának másik szempontja az volt, hogy képet kapjunk a törvényi háttér érvényesüléséről, az intézményrendszer működéséről, a felelősök attitűdjeiről és érzékenységéről, ennek befolyásolhatóságáról. Ennek megfelelően alakult az esélyegyenlőség törvényi garanciáit választhatóan, illetve kötelezően megvalósító intézmények aránya, törekvés a minta nemek szerinti kiegyensúlyozottságára, aminél a véletlen mintavétel végül a nők enyhe túlsúlyát eredményezte. Az adatok feldolgozása során kiemelt figyelmet fordítottunk az eredmények nemek szerinti eltéréseinek összefüggésére. A szignifikancia-vizsgálat alapján az egyes kérdéseknél a vártnál kevesebb eltérést találtunk, ami azt jelenti, hogy a férfiak és a nők véleménye nem tért el a minta egészétől. Amennyiben szignifikáns különbség jelentkezett a kutatásba bevont férfiak és nők válaszai között, ezt megjelenítettük a táblázatokban. Mivel az összefoglaló táblázatok nagyon sok adatot tartalmaznak a férfi-nő bontás nélkül is, a kapott válaszok nemek szerinti tovább bontását nem tettük be ott, ahol ez nem hozott be további információt, hogy ne vonja el a figyelmet a lényeges információkat hordozó tartalmaktól. A csatlakozó országok szociálisan érzékeny és elkötelezett szakmai közvéleménye számára alapvető fontosságú annak tisztázása, hogy az esélyegyenlőség megvalósulásának kulcsszereplői és szervezetei hogyan vélekednek a fogalomról, annak tartalmáról, mi történik ennek kapcsán az egyes szervezetekben, és a társadalmi gazdasági folyamatok mellett milyen 6

7 személyes élettapasztalatok és attitűdök játszanak szerepet az esélyegyenlőtlenségek újratermelődésében. A következőkben összegezzük a korábbi kutatások másodelemzése, a fókuszcsoport beszélgetések által szerzett kvalitatív, és az összesen négyszáz 200 vállalkozó, 100 civil szervezet és 100 közintézmény megkeresésével, vezetőik megkérdezésével nyert kvantitatív vizsgálat legfontosabb megállapításait. A rendszerváltás és a nők: változások, következmények korábbi kutatások tükrében A rendszerváltás után a nők gazdasági aktivitása drasztikusan visszaesett, s ez értékrend változással is párosult: mind a férfiak, mind a nők körében csökkent a nők foglalkoztatottságának elfogadottsága az otthonmaradás javára. A KSH 1986-os kutatása szerint még a nők 81%-a értett egyet azzal, hogy a nők kereső tevékenységet folytassanak, de ez az arány 1995-ben már csak kétharmad volt. Megerősödött az szerepfelfogás, amely a világot férfias és nőies területekre osztja, s ez a 90-es évek második felében is tetten érhető maradt. A nők újra-elhelyezkedési esélyeik és foglalkoztatási feltételeik miatt máig hátrányos helyzetben vannak a férfiakkal szemben, és magasabb iskolázottságuk sem biztosít számukra a férfiakéval azonos karriert. Erősödött a horizontális szegregáció, egyes rosszabbul fizetett és alacsonyabb presztízsű iparágak tovább nőiesedtek. A foglalkozások hierarchiáján felfelé haladva egyre kevesebb a nő. Pozitívum, hogy a 90-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a nők vállalkozási hajlandósága, de ezzel együtt nőttek a családi feladatokból rájuk háruló terhek is. Szerep- és megfelelési konfliktusaik végigkísérik a vállalkozás szakaszait, és gyakran nem szűnnek meg a siker és érettség időszakában sem. A nagy számban előforduló családi vállalkozásoknál a részvétel jellege szerint inkább a férfiak a tulajdonosok a nők pedig alkalmazottak, és a vezető funkció is szinte automatikusan a férfi kezébe kerül után 2000-ben és 2004-ben is vizsgáltuk a jelzett problémákat, a rendszerváltás nőkre gyakorolt hatását, és nem találtunk érdemi változást. Már az 1995-ös tanulmányban megfogalmazódott, hogy a szegregáció csökkentése érdekében állami és önkormányzati intézkedések szükségesek, és a nőknek is tenniük kell saját helyzetük javításáért. Úgy gondoltuk, hogy a demokratikus 7

8 jogérvényesítésben fontos szerep jut a civil és érdekvédelmi szervezeteknek és a médiának. Feltételeztük, hogy a változásokat segíthetné a nők nagyobb súlya a politikai döntéshozatali folyamatokban, de paradox módon apró változásokkal ennek épp az ellenkezője történik. Az akkori javaslatokból ma is igaz, hogy erősítenünk kell a nők személyes motiváltságát, önbizalmukat. A nemek esélyegyenlősége tudatosításában nagy szerepet kaphat az oktatás, amely a jövő generáció magatartását nagymértékben befolyásolja, és megteremtheti a nők saját és családjuk sorsára vonatkozó koherens stratégiai gondolkodásának alapjait. A rendszerváltás óta eltelt időszak törvényalkotása előrelépést jelentett az esélyegyenlőség jogi kereteinek megteremtésében. Ha lassan is, de megszületnek a nők munkaerőpiaci reintegrációját elősegítő intézkedések: ma már pl. a gyereküket otthon nevelő anyák is részt vehetnek a Munkaügyi Központ által támogatott képzéseken, mód van a második diploma ingyenes megszerzésére, új szakma elsajátítására, továbbképzésre ban talán az eddigi legnagyobb előrelépés történt a részmunkaidős foglalkozást elősegíteni hivatott rendelkezésekben ban az újabb rendelkezések elvben már támogatják az atipikus munkavállalási formákat, elősegítik a nők szülési, gyermekgondozási szabadság utáni munkába állását és a férfiak gyermekgondozásban való részvételét. Mindezt olyan pozitív intézkedések lehetőségével egészítik ki, amelyek elméletileg elősegítik a szülői felelősség megosztását, és a munkahelyek családbaráttá tételét. A jogismeret és jogérvényesítés gyengesége miatt azonban a gyakorlatban nagyon kevés változást tapasztalunk. A nők munkaerőpiaci helyzetének változásához, a férfiakkal egyenlő bérek eléréséhez a családok munkamegosztásának és a társadalom értékrendjének is változnia kell. Házimunkára, vásárlásra és gyermekgondozásra például a megfigyelhető kismértékű pozitív változás ellenére a XXI. század elején is több mint háromszor annyi időt fordítanak a nők, mint a férfiak. Ennek következtében naponta 18%-kal kevesebb szabadidejük jut magukra, illetve rekreációra. Az EUROSTAT 2004-es adatai szerint európai összehasonlításban a magyar foglalkoztatott nők töltik a legtöbb időt jövedelemszerző munkával, emellett a háztartási munkák 80%-át akkor is a nő végzi, ha neki van magasabb presztízsű, jobban fizetett foglalkozása. Az ismert társadalmi és demográfiai okok következtében a nőkre háruló kettős elvárás a jövőben sem fog csökkeni, sőt. Az öregedő európai társadalmakban az eltartó-eltartott arány csak a nők jelenleginél nagyobb arányú gazdasági aktivitásával lesz javítható. 8

9 Másrészt az időskorúak arányának csökkentése, a nyugdíjrendszerek finanszírozása hosszútávon csak a születésszám emelkedésével javítható. Tehát a nőknek a jelenleginél több gyermeket kellene vállalniuk, és a jelenleginél nagyobb arányban kellene kereső tevékenységet is folytatniuk. Mindez nem képzelhető el a családon, háztartáson belüli terhek nemek közötti igazságosabb munkamegosztása nélkül. A nők hátrányos helyzetének legfőbb oka a mélyen rögződött tradíciókban, a nők és az esélyegyenlőség előítéletes társadalmi megítélésében keresendő. Ezért a helyzet javításának alapvető eszköze a közvélemény érzékenyítése az előítéletek visszaszorításának és az esélyegyenlőség kedvezőbb társadalmi megítélésének érdekében. Az elmúlt tizenöt év hazai kutatásai alapján a nők-férfiak esélyegyenlőségéről szólva a magyar lakosság túlnyomó többsége egyértelműen konzervatív álláspontot képvisel. Nemzetközi viszonylatban is a magyar családokra jellemző leginkább a tradicionális munkamegosztás, a nők túlzott leterheltsége, és ugyanakkor ennek a ténynek az érintettek általi tudomásul vétele, elfogadása. Fókuszált vélemények napjainkból, férfi-női fókuszcsoportokból (kvalitatív vizsgálat) A 2006 februárjában tartott fókuszcsoportos megbeszéléseken résztvevők nők és férfiak inkább a probléma feltárására, a vélemények megismerésére és kibontására, mintsem azok ütköztetésére fókuszáltak. Az esélyegyenlőségről szólva szerteágazó definíciók hangzottak el: megjelent a lehetőségek és a bánásmód egyenlősége, de a példák inkább az esélykülönbségekről szóltak. A háttérfeltételekről szólva megjelent a demokrácia és az esélyegyenlőség egymásrautaltsága és egymást feltételező volta: a Bibó -i demokrácia fogalom demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni a választás szabadsága, a származási hátrányok meghaladása, a szegregáció (kiközösítés) tilalma, s a végcél, az igazság. A másik központi gondolat az állam, mint a jogi háttérfeltételek biztosítója mellett a társadalom egyén, család, helyi közösség feladatainak és felelősségének hangsúlyozása a hiányosságok felszámolásában. A harmadik, a harcos, az egyén cselekvésére, részvételére és felelősségére építő felfogás, az államra váró és elfogadó, passzív értelmezéséhez képest. A válaszolók szerint a jog nem elég, a hiányokat és egyenlőtlenségeket el kell fogadtatni a társadalommal. A beszélgetésekben az esélyegyenlőtlenség érintettjei között markánsan megjelentek a nők, más csoportok előtt. A csoportos beszélgetések során jobban kiderült én-érintettségük, 9

10 személyes hitelük. Érzékenységük felszínre hozta a sorsközösséget másokkal a legsúlyosabb probléma, a szegénység megoldásában. Az egyenlőtlenségek okai szerintük is a társadalmi hagyományokban, a nemi szerepekről történő sztereotip gondolkozásban keresendők, a változásokért a politika amely az ügyeket közüggyé transzformálja, a vállalatok és az egyének tehetnek igazán. A változás egyik feltétele a társadalmi nem és a biológiai különbségek tisztázása: az utóbbi felfogás különösen fiatal férfiak között népszerű magyarázat a munkamegosztás, a többletteljesítményhez kötött női karrier változatlanul hagyására. Azt a férfiak is érzékelik, hogy a gyerekszülés és gondozás idején számos hátrány éri a nőket, szűkíti választási lehetőségeiket. Lényegében a társadalmi elvárások, illetve a realitások figyelembevételével önkorlátozással élnek a pályaválasztáskor, de legkésőbb állásválasztáskor. Ha egy képzettségüknek és gyakorlatuknak megfelelő állást kínálnak nekik, előfordul, hogy saját akaratukból kénytelenek nemet mondani, anélkül, hogy ilyenkor számolnának döntésük rövid- vagy hosszabbtávú, esetleg életre szóló kihatásaival. Már a fókuszcsoportokban is voltak nem kis számmal, akik szerint a férfi-női esélyegyenlőtlenség problémája egyáltalán nem is létezik, vagy csak biológiai szempontból. Ezek a vélemények inkább nők szájából hangzottak el. Egyik magyarázat szerint a nők nem szeretnek saját helyzetükre, mint egyenlőtlenre gondolni: sokan azt gondolják, hogy a pozitív diszkrimináció a nők gyengeségét, alacsonyabbrendűségét fejezi ki, mások a kényelmüket, a jelenlegi háttérbe szorított helyzetért cserébe járó kisebb figyelmességeket féltik. A köztisztviselők és közalkalmazottak esetén sok a nőket érintő és máshol jelenlévő hátrányt elvileg kivédenek az előírások, bértábla határozza meg a fizetéseket, erősen szabályozva van a felmondás stb. A helyzetek és vélemények sokfélesége alapján, az esélyegyenlőség hatékony kommunikációja érdekében szükségesnek látszik a nők és a férfiak együttes meggyőzése a nemek szerinti esélyegyenlőség problémájának létezéséről. Ennek során a következő sztereotípiákra érdemes figyelni: a férfiak erőssége, hogy jobban döntenek, racionálisabbak és jobb stratégák, míg a nők aprólékosabbak, jobban tűrik a monotóniát, és sokkal jobban befolyásolják őket az érzelmeik. Közös gyökere van annak, hogy családi kötelezettségeik miatt a nők maguk sem feltétlenül szeretnének vezetővé válni, valamint annak, hogy ezt a férfiak sem szeretnék: részben saját hatalmukat, részben kényelmüket féltik. Gyakori hivatkozás szerint a férfiak nem fogadják el a nőket teljes jogú tárgyalópartnernek. Végül, sokan vannak, akik szerint egyáltalán nem lehet arról beszélni, hogy a két nem közül valamelyik alkalmasabb lenne vezetőnek, mint a másik, bár mindenképpen vannak 10

11 különbségek a férfiak és nők vezetési stílusában. Tényként kezelik, hogy a női vezetők átlagosan 20-30%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Probléma a családbarát munkahelyek és az alternatív foglalkoztatási formák hiánya, a GYES-en töltött idő, illetve az utána való visszailleszkedés támogatása. Legtöbben úgy gondolják, hogy a munkahelyeket nem lehet a férfi-női esélyegyenlőség iránt érzékenyebbé tenni: kevés esély van arra, hogy a munkahely csökkenti a munkavállalók leterheltségét, vagy bátorítaná, hogy a férfiak menjenek GYES-re. A véleményeket erősen befolyásolta, hogy a saját életében ki hogyan oldja meg a work-life balance -t, mennyi időt fordít pénzkereső tevékenységre, családra, házimunkára, és mennyire elégedett ezzel az időbeosztással. A legtöbben bár többé-kevésbé elégedettek az időbeosztásukkal szembesülnek maguk és párjuk túlterheltségével. A férfiak alig szólaltak meg a témában, a családosok közül az egyik azt hangsúlyozta, hogy besegít a házimunkákba, a másik, hogy az ő dolga az anyagi biztonság megteremtése. Ismeretek és vélemények az esélyegyenlőségről és annak érvényesüléséről A kérdezettek alig több mint fele, 55,5% (218 fő) érezte magát tájékozottnak esélyegyenlőségi kérdésekben, a többiek inkább hiányosnak tartják ismereteiket (N=393). Az ismeretek forrását feltáró nyitott kérdésekre a válaszolók alig több mint fele válaszolt, esetenként több forrást, leggyakrabban az elektronikus médiát majd az írott sajtót említve. Elégedetlenek, ezért a napilapok részéről több utánajárást, a témával való célirányos foglalkozást igényelnek, annak bemutatását, hogy milyen csoportok vannak egyenlőtlen helyzetben, illetve bővebb fogalommagyarázatot. Igény van a hazai és az EU-s bevált gyakorlatok, más tapasztalatok megismerésére is. A vállalatok témával kapcsolatos feladatait tartalmazó kézikönyv is szóba került. Az, hogy az esélyegyenlőség témája iránti érdeklődés -erősebb intézményes figyelem és civil érintettség mellett sem éri el a közepes szintet, x = 2,67, szintén felveti a témával kapcsolatos általános érzékenyítés szükségességét. Az ismeretek jogkövetést és napi gyakorlatot befolyásoló igazi értékét jól mutatja, hogy az összes válaszoló közel 30%-a egyetlen kapcsolódó törvényt sem tud nevezni. Az esélyegyenlőség a kérdezettek 31%-a (91 fő) számára elsősorban egyenlő lehetőségeket jelent, kor szerint ezt a negyven és hatvan év közöttiek említették legnagyobb gyakorisággal. Ezt fontosságban az egyenlő bánásmód követi 18,4% (54 fő). Erre inkább a év közöttiek érzékenyebbek. A jogegyenlőség a következő a sorban 16,3% (48 fő), amit az 11

12 ötven és hatvan év közöttiek említettek leggyakrabban. Közel azonos nagyságrend említette a hátrányos helyzet kompenzálását (pozitív diszkrimináció) 10,2 % (30 fő), illetve a különbségek. A válaszokból az a tapasztalat érezhető, hogy az alapvető jogok érvényesítéséhez további biztosítékok kellenek, gyakran a joggyakorlás legalsó szintjéig. A jogérvényesítés során kiterjesztő és korlátozó intézkedésekkel egyaránt találkozunk: a hiányhelyzet és a támogatásért versenyző csoportok egymás rovására történő jogérvényesítése mindig az utóbbihoz keres magyarázatot, nemritkán igazolásra és tagadásra alkalmas sztereotípiákat. A hátrányos megkülönböztetés érvényesülésére rákérdezve, a 70% körüli, vagy afölötti gyakoriságot figyelembe véve kiemelkedik az etnikai hovatartozás, a bőrszín, a fogyatékosság és általában az egészségi állapot, az életkor, a vagyoni- és társadalmi helyzet, illetve a nemek szerinti megkülönböztetés. A sorrend a helyzet megítélése nem mutat szignifikáns összefüggést a válaszolók nemével. A férfiak és nők esélyegyenlősége nem különállóan, hanem más említésekkel együtt, mint az adott probléma társadalmi nem szerinti metszete jelent meg markánsan a definíció elemei között. A válaszok szerint esélyegyenlőtlenségek elsősorban a kisgyerekes anyák elhelyezkedésénél, az ötven fölötti nőknél, illetve a nők és férfiak eltérő bérezésében jelentkeznek. A nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos attitűdök mérésénél sztereotip állításokat is osztályoztattunk. Az, hogy a családon belüli erőszak problémáját a férfiak és nők jogait egyaránt tiszteletben tartva kell kezelni, igen erős egyetértéssel találkozott, bár a férfiak jobban, a nők kevésbé értettek egyet a válasszal. Az erős egyetértés itt és más esetekben is arról szól, hogy a sztereotípiákkal sokkal könnyebb egyetérteni: egyik-vagy másik szereplő erősebb-mert élethez való- jogának elismeréséhez nagyon erős érvek és magyarázatok kellenek, és néha az sem elég, ha vér folyik. Az egyenlő megítélés igenlése jól látszott, amikor megkérdeztük, hogy a nők, romák és fogyatékkel élők közül melyik csoporttal és milyen okok miatt kell kiemelten foglalkozni. Az egyetértők aránya fogyatékkal élők esetén 93,6% (363 fő) volt a legmagasabb, a nők és a 62,4% (247 fő), és a romák esetén 63,8 % (245 fő) sokkal kisebb. A nők kiemelt kezeléséről szóló válasz összefüggést mutat a hátrányos megkülönböztetésről szólóval úgy, hogy akik több kategóriában láttak diszkriminációt, azok inkább egyetértenek azzal, hogy a nők helyzetével kiemelten kell foglalkozni. Az esélyegyenlőség oktatásában és kampánya során tehát kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzet és megkülönböztetés eseteinek részletes bemutatására. 12

13 A válaszadók szervezetének típusa is szignifikánsan összefügg a nők támogatásáról szóló válaszokkal. A vállalkozások 55,4%-a, az intézmények 64,4%-a míg a civil szervezetek 74,5%-a azonosul a problémával és ért egyet a kiemelt figyelemmel. A kiemelt figyelem szükségességét a fogyatékkal élők esetén ötféle választípussal indokolták: Az állampolgári egyenlőséget hangsúlyozó, értékelvű felfogások szerint a fogyatékkal élők értékes tagjai a társdalomnak, akiket segíteni kell az egyenlő jogok gyakorlásában. Ugyanilyen hangsúllyal jelenik meg, hogy a fogyatékosság mások segítségét igénylő rászorult állapot, ezért kell velük kiemelten foglalkozni, segíteni kell a beilleszkedésüket, amit a családnál és már gyermekkorban el kell kezdeni. Az indulási hátrány kompenzálását célzó, pozitív diszkriminációs felfogás alapja az a belátás, hogy nekik mindenért úgy is nagyobb erőfeszítést kell tenniük. Ezért integrálni, rehabilitálni kell őket, felkarolni törekvéseiket, toleráns magatartással enyhíteni lelki és fizikai problémáikat. Az egyéni felelősség felől közelítő befogadó érvelés szerint nem tehetnek róla, hogy a társadalom perifériájára szorultak, önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek, nem képviseli őket senki, nem megfelelő az érdekérvényesítő képességük. A munkaerőpiaci hátrányok felszámolásának elsődlegességéről szóló érvelés a munkahelyteremtésre, az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésére fókuszál. A nőkről szólva sokan vannak, (a minta 36 %-a), akik szerint nem kell kiemelten foglalkozni a nők esélyegyenlőségével. Az egyik indoklás szerint azért nem, mert megvalósult az esélyegyenlőség: a nők egyenjogúak, ugyanolyan értékűek, mint a férfiak, egyforma esélyekkel rendelkeznek, megtalálták a helyüket, aki karriert akar építeni, az megteheti, az alkalmasság a meghatározó. A másik jellemző indoklás nem tartja a problémát olyan jelentősnek, hogy azzal kiemelten kellene foglalkozni, és azzal érvel, hogy mások helyzete nehezebb. Más érvek a kezelés eszközeit, módját kifogásolják, mondván ez egy felfújt, túlragozott probléma. A korábban jelzett biológiai különbségekre hivatkozó férfi válaszok itt is megjelennek, sőt néhány vád is -a nők nőiségükre alapozva akarnak pozíciókat szerezni. A nők meggyőzésének szükségességét igazolják a nem érezzük (ti. az egyenlőtlenséget), nincs több gondunk, mint a férfiaknak típusú válaszok. 13

14 Azok, akik szerint a kiemelt figyelem indokolt, a következőkre hivatkoztak: A munka és a családi élet, a munka és a gyermekvállalás összeegyeztetésének nehézségeit említve megjelenik a hagyományos családmodell-két keresőre épül, a család pillére a nő, rájuk hárul a gyermeknevelés terhe. Megállapításokat olvashatunk a két dimenziós életet élő összetett szerepű, családot és karriert összeegyeztetni próbáló nőkről, minden további következtetés levonása nélkül. A munkavállalásban és a munkavégzés során tapasztalt egyenlőtlenségek felsorolásakor jelennek meg legkézzelfoghatóbban a nők munkaerőpiaci egyenlőtlenségei: a nők hátrányban vannak az elhelyezkedésnél, a felvételinél igenis megkérdezik hány gyereke van, amit egy férfitól soha, a kisgyerekesek és a 45 év felettiek munkához jutása nehéz. Visszatérő érvként olvashatjuk, hogy azonos végzettség esetén nagy valószínűség szerint a férfit veszik fel, vezető pozícióban kevesebbet keresnek, jobban meg kell küzdeni egy magasabb pozícióért. A felsorolt vélemények stílusa rezignált, beletörődő, a változások igenlése, cselekvési terve nem érzékelhető. Az önérvényesítés lehetőségei és egyenlőtlenségei kapcsán a női-férfi szerepkészlet azonosságairól és különbségeiről szólnak: a nők szakmailag sokkal jobbak, mint a férfiak, kitartóak felkészültek, alaposak, tehetségesek. A férfi egy dolgot csinál, de azt jól, a nő sok dolgot egyszerre, ezek kiegészítik egymást. Azt, hogy a rendszerváltás után a nőknek rosszabb a munkaerőpiaci helyzete, a férfiak jobb érdekérvényesítő képességével magyarázzák, ahogy eddig: a körülményeket, vagy azok kényszerítő erejét elfogadva. A bemutatott vélemények és idézetek azt mutatják, hogy a válaszolók még a rászorultság belátása mellett is érzékenyek minden, egyenlő megítéléstől és bánásmódtól való eltérésre. A másik felfedezés az volt, hogy az előítéletek ha elszórtan is még a legjobban támogatott csoport, a fogyatékkal élők esetében is megjelennek. A nő esélyegyenlősége kapcsán ez a tendencia erősödik, a romáknál a legerősebbek az indulatok, a sztereotípiák érzelmi töltése. A paternalista, a romákat egyoldalúan asszimilálni akaró csoporton kívül ahol beigazolódott a minta magas iskolai végzettségével kapcsolatos félelmünk, hogy ti. sokan azt mondják, amit szerintük elvárnak tőlük, a többiek nem rejtik véka alá helyenként végletesen előítéletes véleményüket. Kísért a maguk tehetnek róla, mert nem akarnak dolgozni, tanulni sztereotípia, az egyéni és társadalmi felelősség és 14

15 cselekvés elhárítása. A roma tehetség, kultúra és hagyományok elismerése, az előítélet-mentesség ritka, a segítség szavait, a felemelés programjait az előítéletesség nyelvén halljuk, szinte mindvégig. A további attitűdkérdésekre adott válaszok is megerősítették a fogyatékkal élők, a romák, a kisgyermekes anyák és a 45 év fölöttiek korábban is említett hátrányait, és a magas egyetértés révén fókuszba állították a nyitott kérdésekben periférikusan említett pályakezdők problémáit. De az is kiderült, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, a nők jelenléte az alacsonyabb presztízsű munkakörökben, a nők férfiakénál magasabb iskolai végzettsége, az otthoni munka elismerése, a női vezetők irányítói erényei, a munkafelvételnél feltett, politikailag inkorrekt kérdések a kelleténél kevésbé ismertek és a vártnál kisebb érdeklődést váltanak ki a kérdezettek, és különösen a nők körében, akiknek válaszai nem térnek el a minta egészétől. Az intézményes feltételek szerepe és lehetőségei az esélyegyenlőtlenségek felszámolásában Mintánkban a vállalkozások között a Kft.-k, a civil szervezetek között az egyesületek és az alapítványok, míg az intézmények között az önkormányzatok és az oktatási intézmények dominálnak, ami tükrözi azt a törekvésünket, hogy olyan intézményeket kérdezzünk meg, akiknek közvetlen beleszólása van a közpolitikák kialakításába és gyakorlati megvalósításába, illetve amelyeknek kiemelt szerepe van a tudatformálásban. A megkérdezett szervezetek mintegy háromnegyedénél van női közép- vagy felsővezető. Ugyanez az arány a felsővezetőkre nézve 50%. A nők nehezen kerülnek osztályvezetői szintnél magasabb beosztásba. Arra a kérdésre, hogy mekkora a különbség a nők és a férfiak átlagkeresete között 329 értékelhető válasz (83%) szerint nincs különbség. Válaszolóink többsége feltehetőleg úgy érezte, hogy ennél a kérdésnél ez a helyes válasz ezt támasztják alá az országos adatok is. A munkáltatói jogismeret és jogkövetés a vártnál alacsonyabb. Az esélyegyenlőségi terv iránt a vállalkozások mutatnak a legkisebb érdeklődést (mindössze 11%-uk), de a kérdésben első helyen álló intézmények esetében is csak 53% ez az arány. Ahol van esélyegyenlőségi terv, annak legfontosabb elemei a következők: A kisgyerekes anyák segítése a munkába való visszatérésben A munkavállalók segítése a munka és a családi élet összeegyeztetésében, és A panaszkezelés biztosítása az egyenlő bánásmód sérülése esetén. A máshol a meglévő etikai kódexek és anti-diszkriminációs dokumentumok inkább a formális megfelelés jelképei, mint a jogérvényesítésé. Összesen 62 szervezetnél van külön felelőse az esélyegyenlőség kérdésének. Ez a kis érték is jelzi, hogy a válaszadók a nagyobb 15

16 szervezeteknél nagyobb gyakorisággal jelölnek ki valakit. 389 szervezetből 130-nál vett részt valamelyik munkatárs olyan képzésen, ahol esélyegyenlőségről is szó esett. A fennmaradó 259-ből mindössze 5-nél tervezik ezt. A 391 szervezetből 242-nél tehetnek intézményes keretek között panaszt a dolgozók, ha valamilyen sérelem éri őket. A szervezetek méretét vizsgálva annak növekedésével panaszkezelési rendszert egyre gyakrabban alkalmaznak. A nagyobb mérettel arányosan elvileg könnyebb lehetőségeket találni a szervezetben az esélyegyenlőség széleskörű biztosítására, és ugyancsak elvileg éppen a nagyobb szervezeteknél várható inkább annak a szakmai (menedzsment, HR) tudásnak, információnak a léte, ami ebben segít. De a nagy szervezetek egyre kevésbé támogatják a férfiakat abban, hogy a családjukban és a munkahelyükön egyaránt helyt tudjanak állni. Számukra csak a munkaerő-felvételnél és a termelésben fontosabbak az esélyegyenlőségi szempontok. A vállalkozások körében a pozitív diszkrimináció alacsonyra értékelése a női, roma, fogyatékkal élő ügyfelek, vevők számára különösen elgondolkodtató jelenség, mert azt sugallja, hogy a vállalkozások nagy része nem tartja üzleti érdekének a fentieket saját termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatban. Ahhoz, hogy mindez megváltozzon, az esélykülönbségek csökkenjenek, a kérdezettek szerint a gondolkodás megváltoztatására, tudat-és szemléletváltásra van szükség. A megcélzott eredmény egy nyitottabb, empatikusabb, befogadóbb és elfogadó társadalom. Az általános jólét és a műveltség a megoldás kulcsszavai. Ebben a felfogásban a képzés, továbbképzés alapvető fontosságú. A témával való ismerkedést gyermekkorban kell kezdeni, mert a gondolkodás átformálása hosszú időt vesz igénybe. Különösen fontos lenne a munkáltatók, a civilek, mint animátorok akik aztán az önkormányzatok figyelmét a megoldásra irányítanák és az érdekképviseletek képzése. A vállalkozások inkább elhárították, mintsem felvállalták a feladatot. Erősen kérdéses az önkormányzatok, mint a megoldandó problémákhoz legközelebb levő intézmények megítélése is, különösen a fontosság ismeretében. Az érdekképviseleti szervek, az érintettek, illetve a média és a családok sorrendje visszaigazolja a korábban idézett válaszok szereposztásait. A megoldásban résztvevők válaszolók által említett fontossági sorrendje végül is kijelöli az esélyegyenlőség érvényesülésének igazi kulcsszereplőit: a szolgáltató állam, az érintettek, a nyomást gyakorló és szolidáris társadalom, továbbá a szolgáltató önkormányzatok a további szereplők- elsősorban az oktatás és a média segítségével. 16

17 Az esélyegyenlőség az jön a demokráciával együtt? 1 javaslatok - Tanulságok, Tanulmányunk bemutatta a női- és férfi esélyegyenlőség múltját és jelenét, azt a hátteret, jogi szabályozást, és intézményi fogadókészséget, amelyben az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében dolgozni kell. Megismerhettük a társadalom különböző rétegeinek ezzel kapcsolatos gondolkodását, érintettségét, személyes attitűdjeit. Ennek alapján úgy látjuk, hogy a projektben tervezett, a téma ismertségét javító eszközök az esélyegyenlőségi kézikönyv és kampány jól látható koordináták között válhatnak testre szabottá, és tölthetik be a nekik szánt szerepet. A kutatás rámutatott arra, hogy jóllehet az EU-s gyakorlat, és az Egyenlő Bánásmódról szóló magyar törvény tartalma szerint is az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat, a férfi-női esélyegyenlőség megvalósítása többszereplős modellt feltételez. Mindenek előtt hathatós érvekkel csökkenteni kell az állam munkahelyteremtő szerepével kapcsolatos illuzórikus várakozásokat: az esélyteremtő államnak a valódi munkahelyteremtőkkel, a vállalkozásokkal, civilekkel, a szociális gazdaság fenntartóival kell megkötni a törvények érvényesüléséhez szükséges kompromisszumokat. Az igazi változás garanciája a pénzügyi feltételek biztosítása mellett a feladatmegosztás az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint családok és egyének között. A probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel, az ehhez szükséges érzékenyítést a fogékonyság erősítését gyerekkorban kell kezdeni. Az oktatásnak és képzésnek kulcsszerepe van, a központi, minisztériumi szerepvállalástól a legalsóbb szintekig, tárcák és intézmények közötti együttműködést feltételezve. A gyerekek a másság elfogadására nevelhetőek természetesen olyan nevelők segítségével, akik maguk is ezt az elvet vallják. A szervezetek képzésében kiemeljük a vállalatirányítási képzések biztosítását a civilek számára, ami elősegítené professzionalizálódásukat, illetve a minőségirányítási rendszerek bevezetését az intézményeknél, ami hozzájárulhat az esélyegyenlőségi szemlélet belsővé tételében. Ma még a vállalkozások többsége inkább elhárítja a felelősséget, de az esélyegyenlőséggel kapcsolatos üzleti érdekek felismerése, a családbarát munkahelyhez hasonló pályázati és támogatási bónuszokkal elmozdíthatja őket egy igazságosabb foglalkoztatási és HR politika felé. Ilyen ösztönzők lehetnének pl. olyan pályázati források, melyek csak azon szervezetek számára nyílnának meg, amelyek az esélyegyenlőség területén különböző szempontok alapján 1 idézet egy fókuszcsoport résztvevő véleményéből 17

18 jól teljesítenek, példát mutatnak. Egy másik megoldás pluszpontokat adhat ezeknek a szervezeteknek általánosan elérhető források esetében. A családbarát munkahely címhez hasonlóan díjazni lehetne pl. a társadalmi felelősségvállalásban elért eredményeket stb. A segítő eszközök sokfélesége jobban elfogadtatja a ma még hiányzó szankcionálást is. Mindemellett egy kiegyensúlyozott, folyamatos, szakmailag felkészült média-megközelítésre van szükség, ami segít a női-férfi esélyegyenlőség eseteinek megismerésében, a sztereotip gondolkodás árnyalásában, megváltoztatásában. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy társadalom nagy része fontos, sürgős megoldást igénylő problémának tekintse a nemek között esélyegyenlőtlenséget, amelynek fontosságáról ma még a nők sincsenek igazán meggyőződve. A nők ezzel kapcsolatos érdekérvényesítő képessége meglepően alacsony, más társadalmi csoportokkal versenyezve ami Magyarországon elkerülhetetlen, rendre háttérbe szorulnak, gyakran duplán, azaz egy adott csoport (romák, fogyatékkal élők stb.) nőtagjaként is. Bár a probléma kívánatos, szeparált kezelése egyelőre nehéznek tűnik Magyarországon, de el kell kezdeni, mert a társadalmi szerepek és előítéletek rendkívül lassan változnak. A sztereotípiák uralta közvélekedés és az előítéletesség az átlagnál iskolázottabbak, a munka világában magasabb pozícióban lévők és jobb társadalmi státuszúak körében is jelen van, a képzést a kölcsönös és egymástól való tanulás lehetőségét biztosítva velük kell és érdemes kezdeni. A leghatékonyabb eszköz a személyes érintettség kibontása, amely leginkább a résztvevőkre szabott interaktív képzéseken, rendezvényeken valósítható meg. Ennek szerepét megtapasztaltuk abban is, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések résztvevői nyilvánvalóan a moderátor, a téma középpontba állítása és a beszélgetőtársakkal való tapasztalatcsere hatására a téma fontosságát, a probléma nagyságát sokkal előbbre sorolták, mint a kérdőíves vizsgálat kérdezettjei. A pozitív diszkrimináció kevéssé elfogadott felmérésünk tanulsága szerint. Az igazságosság személyes értelmezése alapján az egyenlő bánásmódtól való bármilyen eltérést meg nem érdemelt előnyhöz juttatásként értelmeznek a kérdezettek. Most is megfogalmazódott az igény a nők munkahelyi és otthoni feladatait összeegyeztetni segítő atipikus munkavégzési formák iránt. Az is jellemző, hogy a nő és férfi esélyegyenlőséget előmozdító javaslatok nagy része nem a férfiak, hanem a nők munkahelyi leterheltségének csökkentését célozza, hogy jobban teljesítsenek otthon. A kutatásunk nem hozott innovatív javaslatokat, nem tudott bemutatni speciális jó gyakorlatokat. A Családbarát Munkahely pályázat, az EU pályázatok horizontális elemei még nem váltak a közbeszéd és közgondolkodás pozitív elemévé. 18

19 Remélhetjük, hogy a szervezeti-üzleti érdekek tudatosítása a gender mainstreaming alkalmazásával piacérzékenyebb termékek, szolgáltatások fejlesztése, versenyképességet növelő HR-, termék- és marketingpolitikák bevezetése megnöveli a férfi-női esélyegyenlőség támogatói körét. Kutatásunk alapján jelenleg a civilek a leginkább fogadókészek, őket követik az intézmények és leghátul állnak a vállalkozások. A bevált gyakorlatokat mindegyiknél ki lehet próbálni. Ehhez sok segítséget adhat kézikönyv, a férfi-női párbeszédben áttörést hozhatnak a workshopok. Az egyes fejezetekben kiemeltek mellett a következő konkrét javaslatokat tesszük: A meglévő jogi szabályozásról szóló ismeretek terjesztése, a törvény hatályának kiterjesztése, lehetséges szankcióinak kidolgozása és alkalmazása. A férfi női esélyegyenlőség megjelenítése a közhasznú szervezetekről szóló törvény célrendszerében. A téma történetét, adatait, tényeit, a probléma megoldatlanságának következményeit érzékenyítésre alkalmas módon közlő oktatás-képzés szerepének erősítése. Különösen fontos a változtatás a kisgyermekeket oktatók és a döntésbefolyásolók esetén. Megfelelő kurzusok, tréningek, tananyagok fejlesztése és terjesztése. A vállalkozói szféra bevonása érdekeltségük tudatosításával. A strukturális alapok felhasználása során sikeres horizontális elemek és ezek hatásának erősítése, az eredmények kommunikálása. Sikeres pályázók bevált gyakorlatainak terjesztése. 19

20 Bevezetés Az esélyegyenlőség megteremtése az új tagállamokban című magyarországi pilot projekt keretében a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány januárjában kérdőíves felmérést végzett az Esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon címmel. Mielőtt a korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeiről számot adnánk, röviden vázoljuk a téma hátterét és az alapítvány érintettségét. Az esélyek egyenlőtlensége az elmúlt tizenöt évben rendszeresen napirendre került egyes társadalmi csoportok helyzete, a szegénység eszkalálódása és a megoldásokat szorgalmazó javaslatok kapcsán. Fontos lépések történtek részkérdésekben, változások részpolitikákban, a téma aktualitása azonban változatlan maradt. Alapítványunk az alapítók célkitűzéseinek megfelelően megalakulása óta kezdeményezője és résztvevője az esélyegyenlőséggel kapcsolatos lépéseknek a civil szektorban és a döntés befolyásolás révén azon túl is. Az egyenlő esélyek biztosítása megjelenik célcsoportjaink vállalkozó nők, családi vállalkozások, romák, fiatal vállalkozók kiválasztásában, a vállalkozás-fejlesztés testre szabott eszközrendszerének kialakításában, alkalmazásában és közhasznú küldetésünk meghatározásában is. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 2003-ban Esélyegyenlőségi Oklevéllel ismerte el munkánkat. Mint ismeretes, az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a Köztársaság Esélyegyenlőségi Programját, és ennek jogi garanciájaként az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003-évi. CXXV. Törvényt. Az új keretjogszabály közvetíti az EU témával kapcsolatos elveit és elvárásait, sőt az ötven főnél többet foglalkoztató, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban levő szervezetek számára kötelezően előírja a más gazdasági szervezetek részére is ajánlott esélyegyenlőségi tervek készítését. A törvény fontos gesztusokat tett az érintett társadalmi csoportoknak, de egyelőre nem hozott látványos változásokat től az Európai Unió az ESZA és ERFA pályázatok fontos értékelési elemeként definiálta az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság szempontjainak való megfelelést. A gyakorlatban azonban ez sem hozott áttörést: pályázatírói és értékelői tapasztalatok szerint a fogalmak értelmezése bizonytalan, a különböző területeken történő megvalósításról gondolkodva nem igazán szárnyal a fantázia, több érv hangzik el arról, miért nehéz vagy lehetetlen az adaptáció. A témával való azonosulás eddig látványosan hiányzott a pályázók többségénél. 20

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

vállalkozói lét, mint jövőkép

vállalkozói lét, mint jövőkép Gyere vissza Számít a munkád A gyermekgondozási ellátások rendszeréből visszatérők munkaerő-piaci reintegrációját segítő modellprogram megvalósítása a Közép-Magyarországi Régióban (TÁMOP-1.4.3.-10/1-2F-2011-0012)

Részletesebben

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen ZSKF Diploma és Kompetencia Konferencia Budapest, 2012. május.22. Dankó Viktória, Üzletág koordinátor Jabil Magyarország Jabil világszerte 2000-ben alapították Tiszaújvárosban Két telephely: Tiszaújváros/Szombathely

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai 1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Röviden az Alapítványról Története: 1997-ben hozta létre egy idős pedagógus, aki lehetőséget kívánt teremteni, külföldi jóléti szolgáltatások

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18..

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. A szociális szövetkezetek fenntarthatósága SOLTÉSZ ANIKÓ A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. MIRŐL FOGOK

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Készült a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Készült a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány A Zalaszentgrót kistérségben élő inaktív vagy munkanélküli nők munkaerőpiaci igényeinek és lehetőségeinek vizsgálata, a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum lehetőségei VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készült a

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről

Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről A Befogadó Budapest projekt keretein belül végzett reprezentatív kutatás eredményeit tartja kezében. A kutatás célja nem csak az volt hogy tiszta képet kapjunk az

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben