Vélemény Töprengô Dr. Sánta Zsuzsa A jövô útja - avagy hogyan ôrizhetô meg a magángyógyszertárak versenyképessége? Nagy Károly...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vélemény Töprengô Dr. Sánta Zsuzsa... 31 A jövô útja - avagy hogyan ôrizhetô meg a magángyógyszertárak versenyképessége? Nagy Károly..."

Átírás

1 Tartalom A 2007.év mérlege Miért keserû a pilula? A hazai gyógyszeripar aktuális problémái Bogsch Erik MGYE elnök A gyógyszer-gazdaságossági törvény hatása a gyógyszer-nagykereskedelemre Szabó Ferenc GYNSZ elnök Közvetlen lakossági gyógyszerellátás Egy nehéz év tapasztalatai Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök Tudósítás a Gyógyszertár-mûködtetés MOSZ konferenciáról MOSZinfo Tanulmányok Marketing fejlôdési tendenciák Dr. doc. Simon Kis Gábor Alkotmányossági kérdések alkotmánybírósági válaszok Dr. Hardicsay Sándor A független magyar gyógyszertárak versenyképességének javítása Major Ferenc A gyógyszer-gazdaságossági törvény elsô évének tapasztalatai Bidló Judit A kommunikáció szerepe a gyógyszerész beteg kapcsolatban Dr. Csóka Ildikó Változások a gyógyszertárat mûködtetô társaságok adózásában január 1-tôl Kerekes Csaba Közlemények Fitoterápia: Új eredmények, aktuális problémák Dr. Csupor Dezsô Elektronikus egészségpénztári elszámoló rendszer Dr. Váradi Péter Új lehetôségek a gyógyszertári szakdolgozók képzésében Vajas Katalin Vélemény Töprengô Dr. Sánta Zsuzsa A jövô útja - avagy hogyan ôrizhetô meg a magángyógyszertárak versenyképessége? Nagy Károly Szervezeti élet Ülésezett a MOSZ Országos Választmánya MOSZinfo Tudósítás a MOSZ 2008 március 09-i tisztújító közgyûlésérôl MOSZinfo MOSZ megyei szervezetek elnökei MOSZinfo A kozmetikus tanácsolja Barabás Éva Történelmi sarok 1999 Dr. Mikola Bálint Felhívás Pro Medicina Napirenden a gyógyszerészi gondozás MOSZinfo Nyitott szemmel Nemzetközi és hazai sajtófigyelô Horváth Csaba, Pintér László Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment2 Dr. Simon Kis Gábor B III. Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, dr. Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: , ISSN Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: , Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: Mezô Gizi 1061 Budapest, Király u. 12. Telefon: , Skype: mezo.gizi Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 1

2 Miért keserû a pilula? A hazai gyógyszeripar aktuális problémái A hazai gyógyszeripar A több mint száz éves múltra visszatekintô magyar gyógyszeripar Európában a legrégebbiek közé tartozik. Egyesíti az évszázados gyártási tradíciókat és értékes szaktudást a modern csúcsminôséggel. Kiemelkedôen fontos ágazata a nemzetgazdaságnak, mintegy foglalkoztatottnak ad munkát, ebbôl több mint 30% felsôfokú végzettségû, intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, a K+F ben foglalkoztatottak száma eléri a 1900 fôt. Beruházásai kiemelkedôen jelentôsek. Annak ellenére, hogy erôsen exportorientált, stabilitást biztosít a hazai egészségügyi ellátásban. Szinte valamennyi terápiás területen korszerû és hatékony gyógymódot kínál elérhetô áron, amely nemcsak az egyénnek, hanem az országnak is hasznos. A magyar gyógyszeripar megkülönböztetett figyelmet érdemel. Nemzetközileg versenyképes, stabil pénzügyi helyzetû, magas hozzáadott érték arányú, jó növekedési kilátásokkal rendelkezô vállalatokból áll, amelyek fejlett technológiát használnak, és a hazai high-tech iparokon belül 10%-ot meghaladó a részesedésük. Export orientált, ennek révén a hazai piac növekedésénél gyorsabban nôhet. Csak 2006-ban 57 milliárd Ft adóval és járulékkal növelte az államháztartás bevételeit, 34 milliárd Ft-ot költött kutatás-fejlesztésre és 73 milliárdot beruházásokra. Ebben az iparágban minden más gazdasági ágnál nagyobb a kutatás-fejlesztés súlya. A hazai gyógyszeripar nem pusztán importált tudásra és néhány áttelepített gyártási folyamatra alapul, hanem erôs a hazai tudásbázisa is. Így jó esély van arra, hogy e vállalatok révén részesedjünk az EU által kiemelt élettudományi K+F programok támogatásaiból is. A hazai gyógyszeripar a gazdaság növekedésénél gyorsabban növekvô egészségügyi szükséglet kielégítését szolgálja, ezért is kiemelkedô mértékben járul hozzá a hazai nemzetgazdaság növekedéséhez. Magyarországon az OECD becslései szerint folyamatosan nô a gyógyszeripar hozzájárulása az ország GDP-jéhez. Ha azonban a jövôben a gyógyszeriparral nem foglalkozunk eredményeihez, helyéhez méltó módon, a vállalatok K+F és innovációs tevékenységével, valamint beruházásaikkal arányosan, az a magyar gyógyszeripar fokozatos leépüléséhez vezethet. A fentiek eléggé meggyôzôen mutatják, hogy az iparral és az iparról szükséges tárgyalni, sôt, megkerülhetetlen tényezô. Korábban volt párbeszéd A párbeszéd a rendszerváltozás óta eltelt idôszak nagy részében megvolt. A minisztériumok, hatóságok a kezdettôl becsben tartották a szakmai szövetségek véleményét, szempontjait, jogszabályok kidolgozásakor, erre persze törvény is kötelezte és kötelezi ôket. Szükség volt az együttmûködésre az EU-tárgyalások és a jogharmonizáció során is, hogy minél életképesebb formában adaptáljuk az Unió elôírásait, akkor is, ha egyes témakörökben nem volt különösebb mozgástere Magyarországnak. Példaként utalok a hosszas tárgyalások után 1994-ben belépô új iparjogvédelmi szabályozásra, a környezetvédelemmel, illetve munkabiztonsággal összefüggô számos jogszabály átvételére, az 1998, illetve a évi gyógyszertörvényre, vagy az utolsó pillanatban kidolgozott és azóta is többször módosított 32/2004-es Eü.Min. rendeletre. Maga az EU joganyaga is jelentôsen változott, gondolok itt az 1995-tôl életbelépett új központi törzskönyvezésre (EMEA), a évi átfogó gyógyszerszabályozásra, amely magába olvasztott több korábbi direktívát. Azután a törzskönyvi adatkizárólagosság módosult szabályozására, a Braille-írás feltüntetésének követelményére, illetve a növényi alapú készítmények újbóli gyógyszerkénti elismerésére, legutóbb a gyermekgyógyszerek kifejlesztéséért kapható plusz féléves SPC-re. Kiegyensúlyozott együttmûködés folyt a felek között a kormány és a gyártók közötti két megállapodás (2001., 2004.) elôkészítése során is. Az árak és a támogatások terén egyre radikálisabb szabályozó elemek léptek be, csak az utóbbi éveket tekintve: 2001: A kormány és a gyártók közötti, ra szóló, de csak másfél évet megélt Megállapodás még megenged egy inflációkövetô áremelést, az infláció 70 %-áig aug.: gyártói befizetések elrendelése az év utolsó 4 hónapjára vonatkozóan. (Globális támogatás-volumen, GTV) április 1-tôl: 15%-os árcsökkentést és e szinten való ármaximálást írt elô a kormányhatározat. (Az Alkotmánybíróság ezt alig 2 hónap elteltével jogellenesnek ítéli, és június 30-ával megszüntetni rendeli.) Gyógyszerbéke jelszóval megállapodás július 1-tôl dec. 31-ig, a kormány és a gyártók között, ez csak annyit enged, hogy valamelyest emelni lehetett az olcsó készítmények árát: a 600 Ft termelôi ár alattiak és a Ft közöttiek termelôi ára emelkedhetett max. 45, illetve max. 70 Ft-tal, mindkét naptári év elején. Emellett befizetésre kötelezte a gyártókat tól kezdve több mint 70 MdFt-ot fizettek be a gyártók, valamennyi szereplôt, hazait és külföldit együttesen figyelembe véve július: a gyógyszertörvény tárgyalásakor még sikerül kivédeni, hogy a gyártói befizetést törvénybe iktassák, de végén ez megtörténik. A befizetési kötelezettségeket megtámadtuk az Alkotmánybíróságnál, várjuk a döntést. A nem-támogatott gyógyszerek jan. 1-tôl szabaddá vált árképzésének beszüntetése 2000-ben és 2004-ben, ezek az intézkedések utólag ideiglenesnek minôsültek. Ezek az eszközök mind az állam támogatási ráfordításainak kordában tartását szolgálták, közvetlenül (az árrestrikción és a gyártói befizetéseken keresztül), vagy közvetve, a fizetôképes kereslet oldaláról. Mindezek súlyosan érintették, illetve érintik gyártóinkat. Minden érintett minisztériumnak megvan a maga prioritása, tehát az érdekek egész rendszerében kell tudnunk képviselni a miénket. Ez nagyon egyszerûen összefoglalható: normális mûködési körülmények az ellátás biztonságához, a versenyképesség megôrzése, illetve fokozása érdekében. Nyilvánvaló, hogy a lakosság a fejlett országokénak megfelelô teljes választék elérhetôségét kívánja alacsony áron és az EüM. is a lakosság minél teljesebb körû, mérsékelt áron történô gyógyszerellátást tekinti legfontosabbnak. A kormány ugyanezt akarja, megtoldva azzal, hogy ez egyben döntô belpolitikai kérdés is, tekintve 2 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

3 a 60 év felettiek fokozott gyógyszerszükségletét, növekvô számukat. A Pénzügyminisztérium azon ôrködik, hogy ne szálljon el az egészségügyi és a gyógyszertámogatás kerete, de a költségvetési meggondolásoknál fontosabb szempontnak kellene tartani a lakosság EU-viszonylatban siralmas egészségügyi állapotát. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak egyértelmûen arra kellene törekednie, hogy a gyógyszeripar a szabályozó-változások közepette is megtartsa növekedési potenciáját, versenyképességét. EU-konform módon, nemzetközi megoldásokat követve transzparens iparpolitikai intézkedéseket kellene hozni, melyek támogatni hivatottak a Magyarországon mûködô gyártókat (tulajdonostól függetlenül), elismerve egy innovatív ágazat hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez a foglalkoztatás, a K+F, a beruházások és az export terén. A GKM nem kezeli kiemelten a perspektivikus ágazatokat, rájuk is az ún. horizontális, vagyis minden ágazatra azonos módon érvényes lehetôségek (pl. pályázatok) érvényesek, a minisztérium meghirdetett és következetesen képviselt, szerintünk helytelen politikája alapján. Egyetlen kivételt tesznek csupán: a gyógyszergyártóknak külön adókat kell fizetniük! A gyártók hozzáállására az elmúlt 10 évben a párbeszéd alapján, tárgyalások révén létrejött konstrukciók során mindig az volt jellemzô, hogy megértették az ország (a költségvetés) nehézségeit és figyelembe vették a fizetôképes kereslet alakulását, mind az OEPnél, mind a betegnél/fogyasztónál. Áldozatok árán is fenn akarták tartani a gyógyszerpiaci békét, az ellátás biztonságát, ehhez a gyártói szövetségek egymás között is megtalálták a közös érdekek közös kifejezésének módját. El kell fogadnunk a Konvergencia Program fô célkitûzéseit. Nyilvánvaló, a hosszú távú gazdasági stabilitás közös érdek. Egyetértettünk a Zöld Könyv egyes elemeivel: a generikus program folytatásával, az ár- és támogatási rendszer mûködésének nyilvánossá tételével, ugyanakkor hangsúlyoztuk, hogy radikális változtatások helyett a fennálló támogatási rendszer ésszerû módosításával értenénk egyet. A meghozott intézkedések eredményei A évi XCVIII. törvény bevezetése és az elért eredmények a költségvetés rövid távú érdekeit tartja szem elôtt, és nem számol a meghozott intézkedések hosszú távú, a gyógyszeripart érintô negatív pénzügyi hatásaival. Sajnálatos, hogy az eddig napvilágot látott a hivatkozott törvény hatásait elemzô beszámolók kísérletet sem tesznek arra vonatkozóan, hogy az elért megtakarítások mellett bemutassák, milyen mértékben csökkent a hazai cégek hozzájárulása a nemzetgazdasághoz (adók, járulékok, beruházások, K+F kiadások), valamint mennyivel csökkenhet emiatt a foglalkoztatottság. Úgy gondolom, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény. olyan beavatkozást jelentett a piaci folyamatokba, hogy a törvény módosítása elengedhetetlen. A párbeszéd hiányát megéreztük! Az Egészségügyi Minisztérium a évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól, az un. gyógyszergazdaságossági törvény (gygtv.) elôkészítô munkája során érdemben senkivel sem egyeztetett. Az Egészségügyi Bizottság is csak meghallgatta észrevételeinket, de nem volt fogadókész. Zavar támadt, súlyos érdeksérelem jelentkezett minden téren, a gyártók, nagykereskedôk, gyógyszerészek, orvosok és betegek körében egyaránt. A gyártókra erôltetett rendkívüli helyzet következtében veszélybe került az eredményességük, versenyképességük. Az elmúlt esztendôben az új szabályok (gygtv. és a módosított 32-es EüM. rendelet) alapján törvényerôre emelkedett a befizetési kötelezettség, részint adóként kivetve a gyártókra folyó évi forgalmuk támogatásigényének 12%-a befizetésével, másrészt számszerûen meghatározva, hogy a gyógyszertámogatási keret túllépése esetén a többlet nagy részét is a gyártóknak kell állniuk. Életbe lépett az orvoslátogatók után fizetendô évi 5 MFt. befizetési kötelezettség is. A szabályozás a negyedévenkénti fixesítéssel éles árversenyt eredményezett és csökkentette a DOTkorlátot is. Bekorlátozta az újonnan piacra lépô generikumok árát és bekényszerítette a termelôi árakat a referenciaszint + 20%-os, a terápiás fixeknél a referencia + 50%-os sávba, azáltal, hogy az e fölöttiekre nem ad támogatást. A szabályozás közvetve érintette a gyártókat, azzal, hogy a támogatási kulcsok csökkentésével visszafogta a keresletet. Ugyanezt érte el a vizitdíj bevezetésével is, és, hogy szankcionálja az orvosokat, ha felírásuk az adott termékcsoport átlagánál akár csak két százalékkal is nagyobb támogatásigényt von maga után. A évi gyógyszerkassza megtakarításának teherviselôi 62%- ban a piaci szereplôk, 38%-ban a betegek! Ami a betegeket illeti, a térítési díjak 50%-kal nôttek. A évi XCVIII. törvény olyan terheket rótt a Magyarországon kutatás-fejlesztést, beruházást és innovációt megvalósító gyógyszeripari vállalatokra, amelyek miatt ezek jelentôs versenyhátrányt szenvedtek el a többiekhez képest. Az Egészségügyi Minisztérium készített egy jelentést a gyógyszergazdaságossági törvényrôl, melyben az alábbi állítás olvasható: Továbbra is a fô cél a közegészség megóvása, azonban mindezt olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem akadályozzák a gyógyszeripar fejlôdését, illetve a gyógyszerkereskedelmet. Álláspontom szerint ez nem igaz, mert a meghozott intézkedések akadályozzák a gyógyszeripar fejlôdését, versenyképességét pedig jelentôs mértékben rontják. Európai Unió tagállamaiban az egyes országok megtalálják azokat a technikákat és módszereket, amelyekkel a számukra fontos iparágakat támogatni tudják EU konform és transzparens eszközökkel. Ehhez azonban központi kormányzati akarat és elhatározás kell és a meghozott intézkedések következetes végrehajtása szükséges. Magyarország kormányzata sem mondhat le az ország gyógyszeriparáról és annak fejlôdésérôl, a nemzetgazdasági és az egészségügyi szempontok miatt sem. Bogsch Erik a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége elnöke Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 3

4 A gyógyszer-gazdaságossági törvény hatása a gyógyszernagykereskedelemre A január 1-jével hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény viszonylag rövid élete során alapvetôen változtatta meg a magyar gyógyszerkereskedelmet. A kormányzati (és össztársadalmi) oldalon jelentkezô kétségkívül pozitív hozadékok mellett (gyógyszerkassza rendbetétele, generikus árverseny beindulása) olyan új folyamatok (körbetartozás, romló jövedelmezôség, növekvô szolgáltatási igény) indultak el a gyógyszer-kereskedelemben, melyek súlyosan veszélyeztetik az ágazat szereplôinek helyzetét, életben maradását. Egyelôre nem lehet látni sem a folyamatok végét, sem a megoldást a kialakuló problémákra, mely kezeletlen helyzet elôbb utóbb az ágazaton túlmenô problémákat okozhat. A törvény a gyógyszerpiac mûködésében alapvetô változásokat okozott, és erôs hatást gyakorolt a gyógyszerforgalom alakulására. Míg és között a gyógyszer-kiskereskedelem növekedése néhány idôszaktól eltekintve kétszámjegyû volt, a 2007-ben bevezetett változtatások a piac szûkülését eredményezték elsô negyedévét tekintve elmondható, hogy ezekben a hónapokban a korábbi évek hasonló adataihoz viszonyítva kiegyensúlyozatlan volt a dobozforgalom alakulása (lásd 1. sz. diagram). 1. sz. diagram A patikai piac alakulása az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva, dobozforgalomban, és évben Februárban a dobozforgalom a januárihoz viszonyítva jelentôs visszaesést mutatott (6,447,641 doboz csökkenés), ugyanakkor a megelôzô év februári dobozforgalmától csak kismértékben tért el. A március ismét forgalom-visszaesést hozott, mivel minden negyedév elsô napján (április 1-jétôl) új referencialista lép életbe. Az árcsökkenések miatti bizonytalanság következtében készletleépítés jellemzi a patikákat. Ekkor a dobozforgalom 20,177,807 doboz gyógyszer volt, mely mintegy 18%-os (4,498,810 doboz) visszaesés a februári forgalomhoz, és 27,5%-os (7,628,595 doboz) a márciusi (27,806,402 doboz) dobozforgalomhoz képest. Értékben vizsgálva a patikai piacot elmondható, hogy nagykereskedelmi áron számolva az elsô negyedévben még csak 0,62 százaléknyit esett vissza, mivel az elsô két hónap kiugró forgalma (melynek okai: a támogatásváltozás és a vizitdíj-bevezetés elôtti lakossági felvásárlás, valamint a vénykötelessé váló termékek iránt megugrott kereslet) ekkor még elfedte a csökkenô tendenciát. Márciustól kezdve viszont folyamatos a visszaesés: a január-áprilisi idôszak patikai forgalma már 1,18 százalékkal; a január-májusi 3 százalékkal; az elsô félév összesen 4,09 százalékkal; a januárszeptemberi idôszak forgalma pedig 6,89 százalékkal alacsonyabb, míg az egész éves csökkenés 7,67 százalék 2006-hoz viszonyítva. A gyógyszerpiac csökkenésével együtt az árrés-tömeg is csökken. Bár az elsô két hónapban az árrés-tömeg meghaladta az elôzô évi értékeket, az év többi hónapjában fokozatos csökkenést mutatott. Összegzésképpen elmondható; a patikai piacon mind dobozforgalomban, mind nagykereskedelmi áron számított forgalomban a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatására jelentôs visszaesés tapasztalható. Az eladott gyógyszerek dobozszámában mérve a kórházi piaci szegmensben is összezsugorodott a piac: elsô félévében az elôzô év azonos idôszakához képest 14,67 százalékkal esett vissza a forgalom, az egész éves forgalom pedig 10,3 százalékos csökkenést mutat 2006-hoz képest. (Forrás: IMS) Januárban a havi dobozforgalom az elôzô évi januári forgalomhoz viszonyítva mintegy 7 millió dobozzal nôtt (28,85%-os növekedés), mely a forgalomban 7,24 milliárd Ft-os eltérést jelent (20,16%-os növekedést). Ez a következô okokra vezethetô vissza: január 16-tól megszûnt az addig száz százalékos támogatású gyógyszerek ingyenessége, bevezetésre került a dobozdíj (300 Ft) február 15-tôl vénykötelessé vált az addig szabadforgalmú Algopyrin, Quarelin, és további néhány láz- és fájdalomcsillapító készítmény; ez a változás a januári forgalomban kiugró növekedést eredményezett, hiszen a megnövekedett bizonytalanság következtében felvásárlási láz vette kezdetét. 2. sz. diagram A kórházi piac kumulált változása az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva, dobozforgalomban (ezer doboz), ben (Forrás: IMS) 4 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

5 (Forrás: IMS) 3. sz. diagram A kórházi piac forgalmának alakulása, kumulált adatok, A kórházi piac szemben a patikai piaccal értékben ugyan nem csökkent a tavalyi elsô félévhez képest, de a növekedés az elôzô évekhez viszonyítva lelassult. Ugyanakkor könnyen elképzelhetô, hogy ez az értékbeni növekedés virtuális. Az IMS ugyanis a nagykereskedôk/gyártók bejelentett dobozszámait felszorozza a hivatalos árakkal, amely gyártói rabattok, árengedmények messze alatta maradnak a valós kórházi kifizetéseknek ben a kórházak eladósodottsága jelentôs mértékben meghaladta az eddigi évek értékeit. A gyógyszer-nagykereskedôk felé az intézmények felhalmozott tartozása több millió forint; van olyan kórház, amelynek több százmillió forint a tartozása. A nagykereskedôk, hogy megállítsák kintlévôségeik növekedéseit, kénytelenek voltak szigorítani a szállítási feltételeken. A patikaalapítás feltételeinek megkönnyítése 2007-ben 249 új patika nyitását hozta magával. A 4. számú diagram a patikák területi megoszlását mutatja: legtöbb patika a fôvárosban illetve a nagyobb városokban nyílt. 4. sz. diagram Az újonnan nyílt patikák megoszlása településnagyság szerint Mivel lehetôvé vált Bt. helyett Kft.-ként patikát üzemeltetni, az újonnan nyíló patikák eleve ezt a társasági formát választják, a már korábban meglévôk közül pedig egyre több patika (2007-ben mintegy 118 patika) alakult át. Ez a nagykereskedôk számára egy jelentôsen megnövekedett pénzügyi kockázatot jelent. A patikán kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyezésével számos olyan új szereplô kapcsolódott be a gyógyszerforgalmazásba, amelyek korábban nem voltak kapcsolatban a gyógyszerpiaccal (benzinkút-láncok, drogériák, hipermarketek). A patikán kívüli gyógyszerforgalmazás nagyságrendjérôl nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, így csak becslésekkel tudunk szolgálni. Az elôzetesen elvárt (1-2 százalékos részesedés) részaránynál jóval kisebb forgalmat, mindössze havi millió forintos forgalmat jelent a patikán kívüli gyógyszerforgalom egyelôre. A nagykereskedôk számára ezen új szereplôk megjelenése logisztikai és költséghatékonyságbeli szempontból nagy terhet jelentenek a nagykereskedôknek, mivel ezek a gyógyszerárusító helyek területileg elaprózottan helyezkednek el, és az egy kiszállításra jutó érték minimális. Ezeket a többletterheket csökkenô forgalom (így csökkenô árrés-tömeg és fedezet) mellett kell kigazdálkodni. A referenciatermékek negyedéves (illetve kisebb kört érintô havi) kihirdetésével újfajta ciklikusság jelent meg a forgalomban és a készletezésben. A készletek negyedév végi (vagy hó végi) nagymértékû leépítése, majd a következô idôszak elején a gyors visszatöltés iránt jelentkezô igény komoly többletterhet ró a nagykereskedôkre a beszerzés, készletezés és a logisztika területén. Összefoglalás: A gyógyszer-gazdaságossági törvény már elsô évében jelentôs változásokat okozott a gyógyszerpiacon. A kormányzati intézkedéseknek alapvetôen két célja volt: a költségvetés megkímélése a gyógyszerköltségektôl illetve az etikus helyett a liberális kereskedelmi modell bevezetése. A vizitdíj és dobozdíj bevezetése a betegek egy részét kivonta az egészségügy hatóköre alól. Az a kérdés, hogy ezzel a valóban indokolatlan gyógyszerfogyasztás szorult-e vissza, vagy egy bizonyos társadalmi csoport nem képes megfizetni saját gyógyulását, még nem válaszolható meg egyértelmûen, de gyaníthatóan mindkét tényezô szerepet játszik a piac csökkenésében. Utóbbi árát nagyon drágán fogjuk megfizetni nemcsak az egyén szintjén. A támogatás fixesítésének következtében a gyártók erôs árversenybe kezdtek, mely szintén a piac csökkenéséhez vezetett. Az etikus liberális modellváltás úgy indult be, ahogy arra számítani lehetett. Az új patikák a koncentrált vásárlôerôre települnek (forgalmas csomópontok, üzletközpontok), amely értékesítô helyek érdemben nem javítják az ellátást, ugyanakkor valóban beindult egy szolgáltatásverseny is. Kezdenek kialakulni a patikaláncok, a forgalom koncentrálódik. A nagykereskedôk iránti elvárások (kiszállítási helyek száma, kiszállítás gyakorisága) fokozódtak, miközben a rendelkezésre álló fedezet csökkent, ez az ágazat további koncentrációjához vezetett (Medimpex felvásárlása). A nagykereskedôk új technikákkal próbálják magukhoz kötni a kiskereskedôket és segíteni ügyfélkörük túlélését. (Gyöngypatikák, Szimpatika stb.) Látható, hogy a bevezetett intézkedések a kormányzati szempontból jelentkezô pozitív hozadékok mellett olyan új folyamatokat indított el a szektorban, melyek súlyosan veszélyeztetik az ágazat szereplôinek helyzetét és teljesen átrendezik az eddigi piaci erôviszonyokat. Még nem lehet látni ezeknek a folyamatoknak sem a végét, sem pedig a megoldást az újonnan kialakuló problémákra. Szabó Ferenc Gyógyszer-nagykereskedôk Szövetsége elnöke A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs asszisztenst keresünk. Telefon: Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 5

6 Közvetlen lakossági gyógyszerellátás Egy nehéz év tapasztalatai Feltehetôen hosszú idôn át emlékezetes év lesz a gyógyszerészet számára a szakmatörténelemben a esztendô. Sajátos paradigmaváltásnak lehettünk részesei. A klasszikus gyógyszerészet gyakorlatban való alkalmazásáról alkotott nézeteinket kell átformálni, mivel alapvetôen új környezetbe került a teljes egészségügyi ellátó vertikum. Ehhez az új helyzethez kell igazítanunk a gyógyszerellátást is, nem adva fel a hivatás leglényegesebb alapvetéseit, de a mûködôképesség megôrzése érdekében törekedni a konszenzusra, keresni a kompromisszumos megoldásokat, és elkerülni a feltétlen diktátumokat. Mindezt rekordsebességgel, mert aki lemarad, az kimarad. A kilencvenes évek elején nagy lendülettel vágott bele a szakma az új lehetôségek adta környezetben a klasszikus gyógyszerészet újraépítéséhez. Voltak még segítôtársaink bôségesen akik tudták, megélték a korábbi, szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló, tradicionális, etikus praktikumot. Csak távirati stílusú emlékeztetôként idézem fel a házi gyógyszerészi szolgálat, a szolgálat-szolgáltatás-szakértelem, az új típusú orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolat kiépítése és a gyógyszerészi gondozás, terápia menedzsment egyes állomásait. Megnyílt a perspektíva, újra önálló lett a szakmaformálás lehetôsége, s az európai csatlakozás tovább nyitotta a horizontot. A év végi törvények újraszabták a szakmai filozófiát. Meghirdettük a versenyt, s ráadásul fittyet hányva a lényegi társadalmi-történeti folyamatok által igényelt idôtényezônek, rögtön padlógázzal indultunk. Szabadság a szabályozásban és a változások Hollandia élenjár a piacosításban, de a még a jelentôsen konzervatív országok, mint Olaszország és Portugália is Ha ezt megértjük, mindent érteni fogunk. A verseny színtere a piac. Verseny nem létezik piac nélkül. A (gyógyszer)piac zárt, a piaci szereplôk ellátják feladatukat. Nem is rosszul, hanem társadalmi közmegelégedés által övezve. Így hát nincs helye a versenynek. Az egészségügyi kiadások folyamatosan növekednek, a társadalom egészségi állapota nem javul, valamennyi hitelesen tanúsító mértékszám ezt támasztja alá. Ahelyett, hogy orvosszakmai és szociális szempontok alapján keresnénk a beavatkozási pontokat (amire azért vannak remek nemzetközi példák) a versenytôl várjuk a hatékonyságot. Abban az ágazatban hirdetünk versenyt, ahol a kiadást utalványozó nem a saját pénzét költi, a vásárló nem tudja miért és mennyit fizet. Az árak többszörösen el vannak térítve a szolgáltatások értékétôl, az ellátás technikai és gazdasági feltételei pedig erôteljesen korlátozottak. Semmilyen értelemben nem felel meg tehát az ágazati kép egy jól definiálható piaci környezetnek, ahol a versenytôl hatékonyság-növekedés lenne várható. Nem baj. Az egészségügy nagyüzem, építsük fel tehát az egészségpiacot. Ha a nagyüzemben eredményes a verseny akkor itt is az lesz majd, vállalja fel az egészségügyi kormányzat a liberális gazdaságirányítás erôszak-diktátumát. Eldôlt tehát, hogy igen, lesz verseny. Csakhogy zárt a piac. A zárt piacra a versenytársaknak beférni csak akkor lehet, ha lebontjuk a piacra-lépési korlátokat. Elkezdjük tehát a funkcionális privatizációt a fekvô- és járóbeteg-ellátásban, így garantált a finanszírozás, majd megszüntetjük a gyógyszerpiaci szereplôk privilegizált helyzetét. Törvényben rendelkezünk a gyógyszerellátás liberalizációjáról, a gyógyszer-gazdaságossági környezetrôl, s mivel alaposak vagyunk, a hivatásrendi köztestületek önszabályozását is kikapcsoljuk. Az ellátás igénybevételére egyelôre limitált díjakat állapítunk meg, hogy annak már most az elején is legyen súlya, értéke a társadalom számára. Mindezt annak okán tesszük, hogy esélyegyenlôség legyen az ellátásban, növekedjen a hozzáférhetôség. Egyben csökkenjenek az árak, s az így színvonalasabbá és egyre hatékonyabbá váló egészségügy eredményesen növelje a születéskor várható élettartamot, egyúttal minôségi életéveket is nyerjünk. Nem baj, ha a társadalom nem érti, s az ellátó rendszer személyzete sem kritika nélkül partner a végrehajtásban. 6 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

7 Hát nézzük meg mi lett mindebbôl. A magyar lakosság egészségi (biológiai és mentális) állapota rendkívül rossz. Ezzel együtt az egészségügyi ellátás különbözô szintjeinek igénybevétele 2007.évben egyértelmûen csökkent. Nemcsak a fekvôbeteg-ellátás aktív ápolási napjainak száma lett hihetetlen mértékben alacsony, hanem a járóbeteg-szakellátás igénybevétele is. Azt gondolhatnánk akár, hogy mindez a gyors diagnosztikának és a hatékonyság növekedésének köszönhetô. Mindezek mellett azonban kevesebben vették igénybe a háziorvosi ellátást és jelentôsen csökkent a gyógyszerfelhasználás is. Ezek együttesen csak úgy képzelhetôek el, ha ez alatt az év alatt jelentôsen javult a társadalom egészségi állapota. Valóban így lenne? Egy év tapasztalata alapján a továbblépés során nem lehet figyelmen kívül hagyni a következményeket. A gyógyszerpiac szereplôinek számára a év katasztrofális tapasztalatokat hozott. A gyógyszeriparban veszélyeztetett az innováció, s az egykor nemzeti presztizs ágazat nemzetgazdasághoz való hozzájárulásainak dinamikus növekedése a hazai piactól való elfordulást hordozza magában. A liberalizált piaccal is összefüggésben gyógyszer-nagykereskedelem logisztikai kiadásai és kintlévôségei olyan mértékben növekedtek, ami lassan csak szolgáltatást szûkítô fellépéssel ellensúlyozható. Nem hozta meg a tervezett eredményt a közvetlen lakossági gyógyszerellátás átszervezése sem. Az új gyógyszertárak létesítése nem javította a hozzáférést, nem oldotta meg a sürgôsségi ellátás évtizede gondjait. Az újonnan létesülô gyógyszertárak több, mint hetven százaléka a fôvárosban, vagy megyeszékhelyen létesült, ami nem szakmai színvonal javítás, hanem a piacra lépés, a kereskedelmi elônyszerzés céljával magyarázható. A gyógyszertáron kívüli, valamint az elektronikus gyógyszerforgalmazás amellett, hogy lazította a gyógyszerbiztonsági környezetet, ezrelékes nagyságrendû forgalmi részesedést mutat. A gyógyszerkassza megtakarítására irányuló törekvések, a gyakori ár- és támogatásváltozások, a generikus program erôltetett tempója, komoly gyártói, készletezési és ezáltal ellátási zavarokat, de bizalomvesztést is okoztak az amúgy érzékeny beteg és ellátó közötti, a gyógyító munka szempontjából nélkülözhetetlen kapcsolatrendszerben. Mindezeket a kedvezôtlen szakmai jelenségeket tetézik a gazdasági veszteségek. A forgalom és az árcsökkenéssel összefüggô forráshiány a mûködési költségek több, mint harminc százalékos növekedésével együtt közel hatszáz gyógyszertár mûködését tette eredménytelenné, másfélszáz patika kényszereladása van folyamatban. Az újonnan létesülô gyógyszertárak szakember ellátása amellett, hogy a már meglévô patikák gyógyszerész és asszisztens létszám ellátását veszélyezteti hihetetlen mértékben felhajtotta a jövedelem igényeket, amivel a képzés oldal nem tud lépést tartani. Felborult tehát a munkaerôpiac is ebben a gazdasági szegmensben. Mindezek a tényezôk nemcsak a magas szintû szakmai munkához elengedhetetlen kiegyensúlyozott gazdálkodás reális alapigénye miatt okoznak gondot, hanem a gyógyszerbiztonságot is veszélyeztetik. A forráshiány, a szakemberhiány és az erôltetett verseny együttesen még a klaszszikus közgazdaságtanban sem eredményez hatásnövekedést, hanem minôségromlást, színvonalcsökkenést elôidézô, mûködést veszélyeztetô tényezô. A mûködés tartós veszélyeztetettségével szemben pedig a humánerôforrás újratermelésének egyre sürgetôbb igénye, a munkaképesség növekedés szükségessége és a társadalmi egészségi állapot javítása hosszú távú feladata áll. A kormányzat számára évközben adott folyamatos jelzéseink a gyógyszerpiaci környezetben tapasztalható nemkívánatos jelenségekrôl nem hoztak sikert számunkra. A lendületes gyógyszer ár- és támogatáspolitikai törekvések, az orvosi rendelések egységes informatikai rendszerrel való szabályozása, a helyettesítési gyakorlat és a generikus program sikeres végrehajtását támogató érdekeltségi rendszerek még nem mûködôképesek a gyakorlatban. A másfél évtizedes árrés-rendelet felülvizsgálatára irányuló törekvéseink sem hoztak mostanáig eredményt. A mai napig az egészségügyi ellátó rendszer egyetlen olyan szereplôi vagyunk, akik a sürgôsségi ellátás fejében nem részesülnek semmiféle állami támogatásban. Az eddigi tapasztalatok tehát kedvezôtlenek. Lassan konszolidálni kell a gyógyszerellátást is, ami pedig a gyógyszerész kar eredményes szakmai és vállalkozói tevékenységének köszönhetôen szinte önerôbôl épült fel az elmúlt másfél évtized alatt, jelentôsen gyarapítva ezzel a nemzeti vagyont. A még mindig biztonságosan mûködô gyógyszerellátó struktúra teljesítôképessége határán van. Az elmúlt évben közel 20%-al szaporodó, ma már 600 ezerre Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 7

8 növekedô napi beteg és gyógyszertár találkozások arra engednek következtetni, hogy az egészségügyi ellátó rendszerbôl kiszoruló beteg még mindig szívesen tér be a gyógyszertárba, kér tanácsot gyógyulásához, gyógyszeralkalmazásához, vagy életviteléhez. Jelentôsen bôvült a kognitív szolgáltatások köre is. Ma már a diabetes-, a hypertonia- és a dyslipidemia szûrésen túlmenôen elindult a metabolikus syndroma program is. Folyamatosan képezzük a napjainkra közel 600-ra bôvülô, a programokban résztvevô gyógyszertárak gyógyszerészeit. A társadalmi érdeklôdés ebben az irányban igen jelentôs. Tudomásul kell venni a szakirányításnak azt a tényt is, hogy az egészségügyi ellátó rendszerben dolgozó gyógyszerészek, orvosok és segítôtársaik nélkül nem lehet reformot végrehajtani. Ugyancsak kötelezôen figyelembeveendô a társadalom nemzeti történelmi, mentális magatartása, a gyors változások megélésének szükséges idôtartama, a belsô igények feltárásának nem elhanyagolható motivációs ereje az egészséges társadalomépítés folyamatában. Gyanítom, hogy a neheze még hátra van. Éppen csak hogy lebontottuk a piaci korlátokat, a szereplôk most özönlenek az egészségpiacra. Hátra van még a verseny, a koncentráció és a tulajdonoscsere. Természetesen talpon kell maradnunk. Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. ( vagy ) Dr. Mikola Bálint 8 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

9

10 Tudósítás A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Gyógyszertár-mûködtetés márciusi konferenciájáról Feltehetô, hogy nemcsak a szép tavaszi idôjárás vonzotta Siófokra a tavasz elsô hétvégéjén a közel ötszáz gyógyszertár tulajdonos gyógyszerészt. Politikai porondra került az egészségügy. Kiélezett társadalmi-gazdasági környezetben telt az egészségügyi ellátó rendszer valamennyi szegmensének elmúlt esztendeje. Háború zajlott a fekvô-, a járóbeteg-ellátás területén és piaci környezetbe került a liberalizált gyógyszerellátás is. A gyógyszerészek jelenléte odavonzott több, mint harminc kiállítót, számos érdeklôdôt, így mintegy kilencszázan vettek részt a MOSZ tavaszi munkakonferenciáján. A délutáni program 14 órás kezdését váratlan, közel egyórás áramszünet szabotálta. A több száz fôs hallgatóság érdeklôdését azonban ez sem vette el, s némi csúszás után kezdetét vette a Gyógyszertárak-kapcsolatrendszerek címû elsô plenáris elôadássorozat. Dr. Schlégelné Békefi Csilla alelnök megnyitójában köszöntötte a népes publikumot, valamint a meghívott vendégeket, elôadókat. Dr. Mikola Bálint Lakossági Gyógyszerellátás 2007 címû prezentációjával indult a program. A MOSZ elnöke az elôzô évet a honi gyógyszerészet szempontjából soha nem feledhetô esztendônek nevezte. Elôadásában felelevenítette a végén született, az egészségügyi ellátást, így a gyógyszerellátást is alapvetôen befolyásoló törvényeket, azok hatásait. Ennek során bemutatta a korábban zárt gyógyszerpiac közgazdasági környezetét. Meggyôzôdése szerint a piaci szereplôk belépése még csak megkezdôdött, ebben dinamikus változás várható. A neheze még hátra van. Magyarország tízmillió lakosának ellátásához elegendô kétezer gyógyszertár. A számszerû növekedést követôen a versenytársak fogják kiszorítani egymást a piacról, s újra visszaáll a patikaszám a liberalizációt megelôzô, korábbi, méretgazdaságosan is optimálisra- fejtette ki az elôadó. A folyamat viszont a gyógyszerész hivatás erodációját vonhatja magával, amelynek során az erôsödô kereskedelmi, üzleti magatartás háttérbe szoríthatja a szakmai célkitûzések megvalósítását. A forráshiánnyal elôkészített piacnyitás nem kedvezett a gyógyszerésztársadalomnak. Meglátása szerint a kialakult versenyt és a változásokat elemezni, a gazdasági és szakmai feladatokat rangsorolni kell. Paradigmaváltás van a gyógyszerészetben jelentette ki a MOSZ elnöke. A jelenlegi helyzet kialakulásához vezetô tényezôk kerültek terítékre az adatokkal bôségesen megtámogatott elôadásban, mely által a hallgatóság szembesülhetett a vizitdíj és ápolási díj bevezetését követô betegszám markáns csökkenését tükrözô számokkal, továbbá a kumulált gyógyszerforgalom, a kiskereskedelmi árrés-tömeg, a dobozforgalom, a TB támogatás alakulása és a térítési díjak változásai és ezek összefüggései is bemutatásra kerültek. A 2007/ 2006 évi adatok összehasonlítása segítségével a közönség tiszta képet kaphatott a gyógyszertárak jelenlegi kedvezôtlen helyzetérôl, arról a helyzetrôl, ami számos patikát nehéz helyzetbe sodort. Mikola doktor a megfelelô szakmai és gazdasági stratégia kialakításában látta a jövô legfontosabb feladatait. A MOSZ elnöke megfogalmazta a konferencia három kulcsüzenetét, ami a három nap során egyben meghatározta a programot is. Paradigmaváltás szakmai és gazdasági prioritások megfogalmazása egységes gyógyszerésztársadalom. A programot Dr. Molnár Márk Péter az OEP szakmai fôosztályvezetôje Gyógyszertárak és az OEP címû elôadása folytatta. Ennek során, hasonló adatbázis bemutatása mellett az elmúlt évben történt változásokra más optikából nyerhettek betekintést az érdeklôdôk. Az OEP fôosztályvezetôje többek között a támogatáspolitika egyes célkitûzéseirôl, a térítési díjak alakulásáról, az egészségügyi köz és magánkiadások arányairól szolgált adatokkal, valamint az elmúlt évek betegterheinek alakulása is terítékre került. Szó esett a 2007-es gyógyszerkassza sikertényezôirôl, a generikus verseny részleteirôl, példákkal szolgálva a generikus versenyre kiemelt és normatív támogatási kategóriákban egyaránt. Az imponáló precizitással felépített és dokumentált prezentációban bemutatott elképzelések ugyan nem mindenben vívták ki a résztvevôk támogatását, viszont a forrásvisszapótlás irányában tett kormányzati törekvések bemutatása halvány optimizmusra hangolta a hallgatóságot. Az OEP 2008-as célkitûzéseit ismertette ezután Molnár doktor, kitérve a több biztosítós rendszer gyógyszerellátásban várható következményeire is. Korábbi, OEP és MOSZ közötti konzultációra hivatkozva szót ejtett arról, hogy a jelenleginél gyakoribb elektronikus elszámolás megvalósításának lehetôsége is szerepel a tervek között. Az elôadások sorát Szabó Ferenc a Gyógyszer-nagykereskedôk Szövetsége elnöke folytatta, A gyógyszer kereskedelem helyzete napjainkban, avagy hogyan leszünk etikusból liberálisak témakörû gondolatainak bemutatásával. A kormányzati intézkedések ismertetése mellett azok piacra gyakorolt hatásait taglalta részletesen az elnök, majd nagykereskedôi szempontból mutatta be a változásokat. Kitért az elmúlt esztendô során hatályba lévô törvényekre, bemutatva a kedvezôtlen hatások következményeinek minimalizálá- 10 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

11 sára tett lépéseiket. Végezetül a terveket ismertette, majd a legsürgetôbb teendôkrôl, a meghozandó stratégiai döntésekrôl értekezett. A Quadro Byte-Pharma vezetôje Sipos Géza a Gyógyszertárak és az informatika kapcsolatait vizsgálta a délutáni blokk negyedik elôadójaként. Visszatekintve arra, hogy mi történt kilencvenes évektôl e tekintetben, többek között szót ejtett arról, hogy mi indokolta a számítógép alkalmazását a patikákban, s hogy milyen eredményeket hozott a komputerek használata. A gyógyszerész és az informatikus közötti együttmûködés és a hatékony informatika szerepe kifejezetten fontos, hangzott a felhívás, majd a patikai környezetben várható változások kapcsán elhangzott, hogy az informatikai rendszerek segíthetnek versenyre kelni a jövôben a piaci és szakmai pozíció megtartásában. A délutáni program elsô felvonását a Patika Egészségpénztár részérôl Dr. Lukács Marianna igazgató zárta Gyógyszertárak és az egészségpénztárak címû elôadásával. Az önkéntes egészségpénztárak eredményei mellett, melynek indításában a gyógyszerészek meghatározó szerepet vállaltak, felsorolásra kerültek az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások is. A szektor elôtt álló kihívások, valamint az új egészségpénztári konstrukciókkal kapcsolatos kockázatok zárták az elôadást, s egyben a délutáni blokk elsô részét is. Rövid szünet után Jogi és gazdasági aspektusok címmel vette kezdetét a következô blokk. Elsôként Dr. Sándor István az OGYI szaktanácsadója beszélt a januárjától hatályba lépett munkajogi változásokról. A résztvevôk nagy figyelemmel hallgatták a már-már áttekinthetetlen jogi környezetet a munka-, és pihenôidô, készenléti és ügyeleti szolgálati rend kérdéseinek összefüggésében. Dr. Hardicsay Sándor az alkotmányos rendrôl tartott elôadást (prezentációját teljes terjedelemben külön helyen közöljük szerk.). A szekciót Kerekes Csaba elôadása zárta, aki a cafeteria rendszer adó- és járulékmentes juttatásaival összefüggô kérdésekrôl tartott tájékozatót. Jól felépített, kerekre zárt gondolatait nagy érdeklôdés kísérte. Szombaton reggel kilenckor konferencia második napja a Gyógyszertári marketing címû blokkal kezdôdött. Dr. Simon Kis Gábor vezérelôadásában a marketing fejlôdési tendenciákról beszélt a hallgatóságnak (elôadását teljes terjedelemben külön helyen közöljük szerk.). Dr. Feller Antal a Hungaropharma ZRt. vezérigazgató-helyettese a Gyöngy patikák üzleti filozófiájába avatta be közönségét. Szó esett azokról a kihívásokról, melyekkel a patikusok manapság leginkább szembesülnek, majd statisztikai adatokat segítségül híva, a gyógyszertárakat leginkább látogató célközönséget mutatta be. A patikákat elsôsorban 30 és 45 év közötti hölgyek keresik fel, ezért ez a réteg képviseli az elsôdleges kommunikációs célcsoportot. Szintén kutatások segítségével azzal is szembesülhettek az érdeklôdôk, az empatikus és kedves gyógyszerészek, a megfelelô nyitvatartási idô, valamint a szép, harmonikus és kellemes környezet a fontos szempontok a vásárlók/betegek számára. Dr. Küttel Sándor a Phoenix Rt. igazgatótanácsának elnöke a gyógyszerpiac gyökeres átalakulásáról szólt, majd a nagykereskedelem helyzetét vázolta fel. Megállapította, hogy a gyógyszertárak frontján kialakult verseny gyökeresen megváltozott. A költségek csökkentése, a profil és szolgáltatások bôvítése, valamint több termék bemutatása, ezek lehetnek a jelenlegi helyzetben szükséges stratégia fôbb elemei meglátása szerint. Elôadásában a Szimpatika együttmûködési rendszer bemutatására és céljaira is sor került. Major Ferenc a Béres Zrt. vezérigazgatója a független magyar patikák versenyképességének javítása címmel intézte mondanivalóját a hallgatósághoz, hangsúlyozva a függetlenség fontosságát (elôadását teljes terjedelemben külön helyen közöljük szerk.). Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Társadalomtudományi Kar Egészség- Gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetôje, az OECD szakértôje nagyívû elôadást tartott a társadalom, gazdaság és egészségügy problémakörérôl. Gondolatvezetésének középpontjában egy hosszútávú egészség-stratégia szükségességének megvilágítása állt. Országunk jelenlegi gazdasági pozíciója szûk mozgásteret szab a kormányzat számára, a pénzügyi konszolidáció, a közkiadások csökkentésének a szükségessége nyilvánvaló. Ám lényeges kérdés, van-e arra vonatkozó forgatókönyv, hogy merre haladjon az egészségügy, ha az ország gazdasági helyzete jobb feltételeket nyújt. A professzor asszony alapvetô kérdésnek tartja, vajon merre tart Európa, és követjük-e az európai tendenciákat. Szemléletes ábrákon mutatta be Magyarországon az európai átlagtól való lemaradást. Az közötti idôszakban növekedett a hátrányunk a lakosság fontos egészségi állapota mutatóinak alakulásában, s az egészségügyi közkiadások GDP-arányos mértékében egyaránt. Az aggasztó számok azt mutatják, hogy Európához nem felzárkózunk, hanem egyre messzebb kerülünk. Minden újonnan csatlakozó országot meghaladóan, Magyarország egyre növekedô lemaradása szembetûnô. Kemény megállapítás hangzott el: az közötti idôszakban az egészségbiztosítási kiadások reálértéke végig lassabban nôtt, mint a GDP, nem igaz tehát, hogy az egészségügyi kiadások a gazdaság teljesítôképességén felül növekedtek. Az egészségügyi kiadásokra olyan társadalmi tényezôk hatnak (foglalkoztatás alacsony szintje, a társadalom idôsödése, egészségüggyel szembeni igények növekedése és differenciálódása stb.), amelyek megoldása a közkiadások növelését igényli, miközben forráscsökkenés történik. Az egészségpolitika fô kihívása, hogy csökkentse a népesség életesélyében az Európától való elmaradást, javítsa az ellátás minôségét, ugyanakkor a szûkös erôforrások mellett méltányos, finanszírozható és fenntartható ellátást nyújtson. A kihívásokra eredményességgel válaszolni csak akkor lehet, ha létezik evidence-based koncepció, politikai elkötelezettség, elégséges erôforrás, támogatottság, és szakmai háttér- vallja az ELTE professzora. Jelenleg nincs hosszú távú stratégia, amely ezekkel a feltételekkel bír, és leírja az egyén, a piac és az állam szerepvállalását az egészségügyben a jelenre és a jövôre vonatkozóan. Nemzetközileg is útkeresés folyik, nincs mindenható recept, a piac és az egyéni öngondoskodás nem az egyetlen lehetséges válasz. A piaci verseny nem közös európai alapelv. Jelentôs különbségek vannak a tagállamok között- állapította meg az elôadó. A hasonló problémákra eltérô válaszokat Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 11

12 adnak az európai országok. Az egyes megoldások, a több-biztosítós vagy piaci megoldás technikai kérdés, választható eszköz a probléma megoldására. A megoldás keresése alaposabb, mélyebb gondolkodást, hoszszabb idôt és a magyar társadalmi, egészségügyi viszonyok sajátosságainak figyelembevételét igényli, dogmáktól mentesen. A mai helyzetet azonban a politikai megosztottság dominanciája jellemzi a szakma felett. Az egyén, a piac és az állam szerepének megítélésben jellemzô a rövid távú kényszerekhez igazodás, a rövidtávú szemlélet, és az egyoldalú nézetek: az állam a legrosszabb gazda a profitérdekeltség káros az egészségügyben. Európában ezalatt szemléletváltozás zajlik, az egészségügyet egyre inkább olyan eszköznek tekintik, amely hozzájárul a társadalmi kohézió erôsödéséhez, a munkaerô termelékenységének és a foglalkoztatás növeléséhez, vagyis az egészségügy nem csupán kiadás, hanem az egészségbe való beruházás. Az egészségügyi kiadás nem rövidtávú kérdés Európában, ráadásul a közkiadások aránya átlagában magasabb, mint nálunk. A professzor asszony saját magát harcos pesszimistának nevezve arra a következtetésre jutott, hogy változtatni kell a reform-csinálás módján: nem reális ugyan mindenki egyetértését elnyerni, de illúzió, hogy a szakma támogatása nélkül meg lehet valósítani bármilyen reformot. Reális várakozásokat kell fûzni a reformokhoz, hiszen Magyarországon az egészségügy problémáinak többsége csak enyhíthetô, de nem szüntethetô meg. A gazdasági és technológiai feltételek változása állandó alkalmazkodásra kényszeríti az egészségügyi rendszer szereplôit, intézményeit, de ez nem azonos a folyamatos reformmal. Bidló Judit az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége igazgatója a gyógyszergazdaságossági törvény hatásait mutatta be a gyógyszergyárak oldaláról. A gyógyszerpiac minden szereplôje ellen frontot nyitottak az elmúlt idôszakban, a gyárakat, patikákat és nagykereskedôket is megadóztatták. Az intézkedések eredményeként a gyógyszerforgalom 2004-es szintre esett vissza, a gyógyszergyárak forgalma pedig jelentôsen csökkentek az innovatív gyártók esetében. A jövôbeli feladatok mellett arról a reményteljes nemzetközi tapasztalatról esett szó, mely szerint a drasztikus változásokat követôen a helyzet valamelyest visszaáll az eredeti állapot közelébe (az elôadás összefoglalóját külön helyen közöljük szerk.). Dr. Dózsa Csaba egészségpolitikai szakértô az egészségbiztosítási rendszer változásainak a gyógyszertárak mûködtetésére gyakorolt várható hatásait elemezte. Az egy- vagy több biztosítós rendszer elképzelése cikkcakkok és vargabetûk mentén változott a különbözô kormányok idején, párttól és ideológiától független furcsa fordulókat téve. Következetesség, folytonosság és fokozatosság nélkül váltakoztak az egy több, társadalombiztosítás magánbiztosítás, for-profit nonprofit biztosítási megoldás-csírák, míg megszületett a jelenlegi politikai, nem szakmai kompromisszum. Az egészségbiztosításról szóló 2008.évi tv. grandiózus, 172 paragrafusból áll, ám feles törvényként a kormánypártok parlamenti többsége egyszerûen módosíthatja, igen sok alapvetô fontosságú kérdés szabályozását pedig alacsonyabb szintû jogszabályok fogják meghatározni, ma még ismeretlen tartalommal. A gyógyszertárak számára viszont kormányrendeletbôl törvényi szintre kerültek a pénztárak ellenôrzési jogosítványai, ugyanakkor a szerzôdéskötés, az elszámolás átfutási ideje, a finanszírozási gyakoriság, a pénztárak által alkalmazható eltérô kedvezmények és díjtételek elszámolása a törvényben kidolgozatlan. A legrosszabb forgatókönyvet is felvázolta az elôadó, amennyiben az üzleti befektetô rövid távon nyereséget akar realizálni: a kifizetés halasztására törekednek a pénztárak, igyekeznek leszorítani az árakat, csökkenteni az igénybevételt (alulkezelés?), megoldják valahogyan a biztosítottak kockázati szelekcióját, és nyereséggel eladják a résztulajdont. Dr. Bodrogi József, az ELTE Egészség- Gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója a gyógyszer-kiskereskedelem aktuális problémáiról tartott elôadásában a szûkebb területünkön mutatott be drámai képet. A 2007-ben a gyógyszer-kiskereskedelem árrés-tömege drámaian visszaesett, miközben a piaci szereplôk száma nôtt. Ilyen mértékû csökkenés csak válságzónákban szokott bekövetkezni, ráadásul a gyógyszerpiacon elszenvedett veszteség jó része a legkevésbé feltôkésített patikákon csapódott le. Az elôadó arra kereste a választ, milyen okok miatt csökkent az árrés-tömeg; miért nálunk legalacsonyabb Európában a kiskereskedelmi árrés, és milyen döntések vezettek ide. A patikai árbevétel csökkenésének okai a forgalom volumenének csökkenése, a generikumok árleszorító hatása, a készlet-leértékelôdés veszélye. A versenytársak számának növekedése nem állt meg, a verseny igazából csak most kezdôdik, a gazdasági környezet nagyon kockázatos. A 2008-as év a patikák számára még kedvezôtlenebb lesz, holott üzemgazdasági értelemben kb. 600 patika már 2007-ben veszteséges volt. A túlélésre esélyt a megváltozott környezethez való alkalmazkodás adhat, új szolgáltatások nyújtásával, a készletezés racionalizálásával, az irányítás költségeinek csökkentésével, az árváltozások folyamatos nyomon követésével. Tudomásul kell venni, hogy a politika a konvergencia-program miatt kényszerpályán van, pozitív elmozdulás nem várható. A gyógyszerellátás eddig kiszámítható rendszere és színvonala sérült, a cél az elviselhetô túlélés. Szombat délután a tudományos és szakmai programok kapták a fôszerepet. Dr. Samu Antal bevezetôjében rövid áttekintôvel szolgált a gyógyszerellátó asszisztens és szakasszisztens képzés helyzetérôl, bemutatta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kara vezetôit, akik ismertették szakmai terveiket (részletesen külön helyen közöljük szerk.). Ugyancsak ez a fórum adott otthont a MOSZ és a Waterdeep szerzôdéskötésének (külön helyen informáljuk az olvasót szerk.). 12 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

13 Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete igazgatója tartotta a program vezérelôadását. A biológiai gyógyszerekrôl tartott prezentáció többek között a szakterület pontos bemutatásával, a rekombináns DNS technológia ismertetésével, a hasonló biológiai készítmények elôállításának, lehetséges eltéréseinek elemzésével foglalkozott részletesen. Ezeken túlmenôen Kerpel professzor hasznos javaslatokat fogalmazott meg a gyógyszerészek számára a hasonló biológiai gyógyszerek biztonságos klinikai és gyógyszertári alkalmazásához. Dr. Samu Antal kognitív szolgáltatási lehetôségek gyógyszertári megvalósítását ismertette a hallgatósággal. Magyarországon a MOSZ által meghonosított szakterület rövid történeti bemutatását követôen, a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos tapasztalatok mellett a gyógyszerek alkalmazásához kötôdô hibákról beszélt részletesebben, majd a gyógyszerészi szolgáltatások fô intervenciós területeit ismertette. A gyógyszerészi gondozás terén elért eredmények, a pillérek és a jövôben várható újabb programok ismertetése szintén az elôadás részét képezte. Örvendetesen megnövekedett a gondozási programban résztvevô kollegák létszáma. Napjainkra közel hatszázra tehetô a hypertónia, a diabetes, a dyslipidemia és a metabolikus syndroma programokban résztvevô patikák köre. A MOSZ alelnöke beszámolt a gyógyszerészi gondozási tevékenység jogi szabályozásának helyzetérôl is. Dr. Rékassy Balázs, egészségpolitikai szekértô, a Boiron ügyvezetô igazgatója az egészségbiztosítási rendszer változásával kapcsolatos negatív képet további sötét színekkel egészítette ki, és a patikákra vonatkozóan középtávon várja elérkezni azt az idôt, amikor a piac logikája alapján a nagyok kezében koncentrálódó patikák lobbyja ki tudja harcolni a magasabb, akár 30%-os árrést. (Kérdés, hol leszünk mi akkor Szerk.) A szombati nap záró programja volt a gyógyszerészi érdekérvényesítô gyakorlat fóruma. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság részérôl Prof. Dr. Erôs István elnök, a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviseletében Horváth Tamás elnök, míg a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének részérôl meghívó házigazdaként Dr. Mikola Bálint elnök tartottak a zsúfolásig megtelt elôadóban vitaindítót. Az elôadók részletesen ismertették szervezeteik feladatait, tevékenységét az érdekvédelemben, és az elôttük álló teendôket. Egyfajta elszámolás is része volt a programnak, hiszen pont egy évvel ezelôtt volt az elsô közös szervezeti fórum ugyancsak a MOSZ siófoki konferenciáján, ahol közös, és a szervezetekre szabott specifikus feladatok elfogadásában született egyezség. Az elnökök expozéiban a gazdasági nehézségekkel kapcsolatos gondok felvetése visszatérô gondolat volt, de a kitörési pontokban és a prioritásokban fellelhetô volt a véleménykülönbség. Az elôadások elhangzása után a konferencia jelenlévô elôadói, válaszoltak az elôzetesen írásban feltett, valamint a helyszínen szóban elhangzó kérdésekre. Végezetül Dr. Mikola Bálint a nap zárógondolataként hangsúlyozta, hogy vizitdíj és egyéb hatások miatt a gyógyszertárakban közel 20%-al megnövekedett beteg-gyógyszerész találkozás, amely ma napi re tehetô, komoly stratégiai lehetôségeket rejt magában. Csak a szakmai szolgáltatás fejlesztése lehet a záloga a versenyben való talpon maradásnak. A fórumot lezáró összegzésében a MOSZ elnöke megfogalmazta a Gyógyszertár-mûködtetés 2008 konferencia szakmai fórum által is megerôsített kulcsüzeneteit, egyben felhívta a figyelmet a szakmai szervezetek együttmûködésének jelentôségére. Vasárnap reggel az Egészségbiztosítási Pénztárak elszámoltatási rendszerének terveirôl kaphatott tájékoztatót a publikum, majd 10 óra után vette kezdetét a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének éves beszámoló és tisztújító közgyûlése. MOSZinfo Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 13

14 Marketing fejlôdési tendenciák A gyógyszer különleges áru! Ezt mi gyógyszerészek tudjuk, sôt nap mint nap a bôrünkön tapasztaljuk, de mit szólnak ehhez egyes közgazdászok és politikusok?! Versenyhivatali szakemberünk például sok minden mellett ezt is megkérdôjelezte mondván közgazdaságilag a gyógyszer olyan, mint a mosópor. Nézzük meg marketing menedzsment szempontjából, hogy tényleg olyan-e a gyógyszer, mint bármely más fogyasztási cikk! SZÜKSÉGLET IGÉNY KERESLET TERMÉK HASZNOSSÁG ÉRTÉK ELÉGEDETTSÉG Már az elsô forgalom párral (szükségletigény) kapcsolatban tudatosan beavatkozik az állam, amikor például referenciakészítményeket jelöl ki (általában a legolcsóbb generikum formájában) és csak ennél a gyógyszernél adja meg a saját maga által százalékos formában deklarált támogatást. A hatástani csoport többi gyógyszerére csak azt a fix összeget adják, amit a legolcsóbb gyógyszernél beállítottak, az egyre nagyobb különbözetet pedig térítési díj formájában a beteggel fizettetik ki. Ezáltal a költségvetési megtakarítás mellett a fizetôképes keresletet is befolyásolják, hiszen a modernebb gyógyszerek térítési díja nagyságrenddel több lehet. A gyógyszeren kívül bármilyen más terméknél ilyen piacellenes beavatkozásnak még a lehetôsége sem merülhet fel! Az emberek akkor érzik jól magukat a bôrükben, ha egészségesek. Gyógyszertárba azért járnak, hogy az egészségi állapotukon javítsanak (ne fájjon a fejük, ne görcsöljön a hasuk, múljon el a lázuk, csökkenjen a vérnyomásuk). Végsô soron az egészség az egyik legnagyobb érték egyegy ember életében, amit helyreállítani és/ vagy megóvni hivatott a gyógyszerellátás. Éppen ezért a többi fogyasztási cikkhez képest a közvélemény részérôl sokkal nagyobb figyelem kíséri a gyógyszereket és a gyógyszerészek munkáját. Míg minden más területen a csereügyletek és kapcsolatok a két félre eladóra és vevôre vannak bízva, gyógyszer esetén az állam sorozatosan beavatkozik, elôír és szankcionál, legtöbbször nem a betegek, hanem a költségvetés kímélése érdekében. Az állam egyik oldalról nagyon keményen CSEREÜGYLETEK KAPCSOLATOK PIACOK MARKETING, MARKETING MGT. MARKETING MGT: a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, melyek során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása megy végbe annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és a szervezeti célok. beavatkozik a gyógyszerügy teljes vertikumába a gyógyszergyáraktól kezdve a gyógyszertárakon keresztül a gyógyszert felíró orvosokig, ugyanakkor a másik oldalon hirdeti a piaci verseny szükségességét. Ha a marketing menedzsment definícióját vesszük alapul, akkor végképp érthetetlen, hogy mi is a magyar állam végsô célja ezzel a Janus arcú egészségpolitikával. Egy azonban még így is vitathatatlan, hogy a gyógyszer különleges áru, ami nem vehetô egy kalap alá egyetlen más fogyasztási cikkel sem. Ezt a tényt tovább erôsíti a fogyasztói szempontokat érvényesítô 4C marketing mix, tekintettel arra, hogy ez az új irányzat egyértelmûen a vevôre (mi esetünkben a betegre) koncentrál. CUSTOMER VALUE fogyasztói érték (ez az a kielégültség, amelyet a termék/ szolgáltatás elfogyasztása a fogyasztónak jelent). Amikor a beteg a gyógyszert megkapja a gyógyszerészétôl, nemcsak egy speciális terméket vesz át, hanem a szükséges adekvát felvilágosítást is megkapja. A compliance javítása ezen szolgáltatáson keresztül valósítható meg, ami egyértelmûen gyógyszerészi feladat. COST minimális költség (a szükségletkielégítés, a fogyasztás teljes költségének minimalizálása). Nemcsak a nyugat-európaiaknak, hanem a magyar lakosságnak is jogos elvárása, hogy a kor színvonalán álló gyógyszer ellátásban részesüljön megfizethetô térítési díjon. Kötelességünk felvilágosítani a betegeket, hogy az egészségügyi ellátásban keletkezett tavalyi megtakarítást az ô zsebük terhére érte el az egészségügyi kormányzat a térítési díjak gátlástalan emelésével. CONVENIENCE a hozzájutás kényelme (a termék/szolgáltatás megszerzésének legegyszerûbb, legproblémamentesebb módja). A megszüntetett régi jogszabályok védelmében több mint 700 fiókgyógyszertárat nyitottak gyógyszerészek a kis vidéki falvakban és településeken. A jelenlegi liberalizált jogszabály következtében városokban nyílnak egymás hegyén hátán patikák. Miközben a kis vidéki gyógyszertárak sorvadnak. Költôi kérdés: melyik jogszabály szolgálta/szolgálja jobban a lakosság érdekeit? COMMUNICATION párbeszéd (az eladó és vevô közötti interaktív kommunikáció). Ezen alapszik a gyógyszerészi gondozás. Jövôt illetôen nemcsak a beteg emberek egészségi állapotának javítása, karbantartása lesz a gyógyszerészek feladata, hanem az egészség megôrzés is. A jövôben egyre nagyobb szerepe lesz annak a fogyasztói magatartásnak, amely elutasítja a természeti környezet mértéktelen kihasználását, az emberi vonások elgépiesedését, az etikai, erkölcsi normák fellazulását. Ezért a jövô marketingpolitikájában egyre nagyobb szerepet játszik a 4 E: ENVIROMENT a természeti környezet iránti érzékenység, a természet megóvása; nemcsak a termékeknek a fogyasztókhoz való eljuttatásáról, hanem a fölöslegessé vált hulladékok visszavételérôl is gondoskodni kell. Gyógyszerészek ebben is példát mutatnak, ma már országos méretekben megszervezett és zavartalanul mûködik a lejárt gyógyszerek visszavétele és megsemmisítése. EDUCATION a nevelés, oktatás, képzés szerepének, fontosságának felismerése. Napjaink felnôtt emberének 5-6- szor kell újratanulnia szakmája mesterfogásait, de a hétköznapi életben is egyre bonyolultabb dolgok vesznek körül minket és mind nehezebb eligazodni a társadalmi együttélés új és új körülményei között. Egyre komolyabb alapja van tehát az élet végéig való tanulás (a Life Long Learning ) kifejezésnek. Miközben a gyógyszerész társadalom már rég megszervezte ötéves periódusonkénti posztgraduális képzését, addig olyan szakemberek kérdôjelezik meg (például közgazdászok) a gyógyszerészek egyetemi szintû tudását, akik képtelenek önmaguk szisztematikus továbbképzésének megszervezésére és ami még szomorúbb, nincs is rá igényük (ezt én nyugodtan merem állítani, mert közgazdász diplomával (is) rendelkezem). EMPATHY növekvô szerepe van a marketingben az empátiának; az indi- 14 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

15 vidualizmus és az egoizmus terjedése egyre jobban kiváltja az igényt, hogy figyelni kell embertársainkra. Gyógyszerész hallgatónak eleve az a fiatal jelentkezik, aki segíteni szeretne beteg embertársainak. Ez az attitûd nemcsak az egyetemi évek alatt, hanem egész tevékeny élete során vezérfonal marad a gyógyszerészeknél, akár kórházban, akár közforgalomban dolgoznak. ETHICS az élvhajhász életmód, a teljesítménykényszer, az elidegenedés, a növekvô kábítószer fogyasztás kiváltja az általános emberi, erkölcsi normák visszaállításának igényét. Gyógyszerész társadalom a legnehezebb idôkben sem veszítette el erkölcsi tartását. Újra nehéz idôk elé nézünk, fogjunk össze és mutassunk jó példát továbbra is az egész magyar társadalomnak. A marketing szemlélet új irányzatai mintha a gyógyszerészi hivatásra lennének szabva, amit más területeken még most próbálnak értelmezni, bevezetni, azokat (akár a négy C-t, akár a négy E-t vesszük), mi a mindennapokban rutinszerûen alkalmazzuk. Számunkra a nemzetközileg már rég elavult vadkapitalista módszerek (pl. piac mindenhatósága, verseny mindenek felett, gyôzzön az erôsebb stb. stb.) rendszeridegenek, nem illeszthetôk be a közforgalmú gyógyszerellátás kultúrájába. Továbbiakban sem célunk a beteg emberek kizsákmányolása, ezt a jelenlegi egészségpolitika mûvelteti velünk, miközben lejárató kampányt, propaganda hadjáratot folytat a gyógyszerész társadalom ellen, mintha nekünk lenne hasznunk a térítési díjak folytonos, gátlástalan emelésébôl. Marketing eszköztárához tartozik a DEMAR- KETING is (ennél a technikánál nem rábeszélés történik, hanem lebeszéljük a vevôket valaminek a megvételérôl, elfogyasztásáról, például kábítószer fogyasztásról). Gyógyszerészeknek lényegében az egész magyar társadalommal van rendszeres kapcsolata. A gyógyszerismertetés mellett a betegeket nyúzó, a korszerû gyógyszerellátást ellehetetlenítô állami intézkedésekrôl és egészségpolitikáról is tájékoztatnunk kell az embereket. Demarketing ebben az esetben arra szolgál, hogy ezt az elképesztô folyamatot a betegek érdekében leállítsuk és a jelenlegi egészségpolitika visszásságairól tájékoztatva a közvéleményt a magunk oldalára állítsuk. Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens Alkotmányossági kérdések alkotmánybírósági válaszok I. Elôzmények A/ Törvény-elôkészítés A Magyar Gyógyszerész Kamara részére október 12-én került megküldésre a T/1036. számú törvényjavaslat az egészségügyben mûködô szakmai kamarákról, és a T/1037. számú törvényjavaslat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. E törvényjavaslatokat Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter másnap, október 13-án, sürgôsségi javaslattal nyújtotta be az Országgyûlésnek. B/ Kormányintézkedés kérése A jogalkotásról szóló évi XI. törvény 43. -ába foglalt rendelkezés alapján, ha az érdekképviseleti szerv azt észleli, hogy a jogszabály elôkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett a Kormányhoz fordulhat. A Magyar Gyógyszerész Kamara október 16-án kelt levelében a jogállamiság érvényesülése és a jogbiztonság érvényesítése céljából kérte a miniszterelnök intézkedését a törvénysértô módon elkészített törvénytervezeteket illetôen az Egészségügyi Miniszter által október 13-án az Országgyûlés elé terjesztett T/1036, T/1037 számú törvényjavaslatok visszavonása iránt. A miniszterelnök nem intézkedett. C/ Elôzetes normakontroll indítványozása iránti kérelem Az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény (Abtv.) 35 -a szerint a köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyûlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését megvizsgálja. Ha az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyûlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a november 22.-én kelt levelében kérte a köztársasági elnököt, hogy az Országgyûlés november 20-i ülésnapján elfogadott a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényt az aláírás elôtt küldje meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányellenesség elôzetes vizsgálata iránti indítvány-tétel megfontolását kezdeményezte a köztársasági elnöknél a Magyar Gyógyszerész Kamara is. A köztársasági elnök az alkotmányellenesség elôzetes vizsgálatára irányuló indítványt nem terjesztett elô, a törvényt aláírta. II. Utólagos normakontroll A Magyar Közlöny évi 146. számában, november 29-én kihirdetésre került a évi XCVII. törvény az egészségügyben mûködô szakmai kamarákról (Ekt.) és a évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól (Gyftv.) Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény (Abtv.) 37. -a szerint az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményezô indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését. Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 15

16 Az Abtv a szerint ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetôleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kérelmet terjesztett elô az Alkotmánybíróságon az Ekt. és a Gyftv. egészének, illetve egyes részeinek megsemmisítése iránt Ezt tette a Magyar Gyógyszerész Kamara is. 1.) A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1098/ B/2006. szám alatt, október 29-én elutasító határozatot hozott az Ekt. alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában, melyhez több párhuzamos véleményt és különvéleményt csatoltak az alkotmánybírák. E határozat indokolása III. részében megállapítja: Az Ekt. megalkotásakor olyan súlyos szabálytalanságok történtek, amelyek alapul szolgálhatnak az Ekt. közjogi érvénytelenségének megállapításához. Elutasította azonban az Ekt. megsemmisítésére irányuló indítványokat, arra hivatkozással, hogy az megszüntetné a kamarák mûködésének jogalapját, és jogbizonytalanságot idézne elô, mely sérti a jogállam és jogbiztonság elvét. Dr. Holló András alkotmánybíró 1098/B/2006. AB határozathoz fûzött párhuzamos indokolása szerint: nem eredményezi a törvény közjogi érvénytelenségét az érdemi törvényalkotási eljárást megelôzô elôkészítési eljárás során a véleményezési kötelezettség törvényi elôírásainak megszegése. A törvénysértés nem jelent egyben alkotmánysértést is. Holló András párhuzamos indokolásához csatlakozott Dr. Bragyova András alkotmánybíró is. Dr. Kiss László alkotmánybíró 1098/B/2006. AB határozathoz fûzött párhuzamos indokolása szerint: nyilvánvalóan nem örökérvényûnek szánt törvényi rendelkezések autonóm törvényalkotási jogkörrel rendelkezô Országgyûlés általi megvonása történt. Ezt tartja az ügy lényegének, nem pedig azt, hogy a törvény módosításakor miért nem voltak tekintettel az éppen hatályon kívül helyezett érdekképviseleti jogosítványok tartalmára. Megjegyzi: az Országgyûlést megilleti akár az a jog is, hogy megszüntesse a kamarákat; ez is politikai felelôsségével terhelt mérlegelési jogkörébe tartozik Dr. Kovács Péter alkotmánybíró 1098/B/2006. AB határozathoz fûzött párhuzamos indokolása szerint: az Ekt. elfogadását illetôen éppen a preambulumában foglalt azon elveknek nem felelt meg, mely szerint az Országgyûlés elismeri az egyes egészségügyi szakmák gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz. Véleménye szerint amennyiben jelentôs különbség van az Ekt. preambulumának logikája és törzsrészének tartalmi elemei között, úgy az a törvény értelmezhetôségét illetôen alkotmányossági aggályokat is felvet. Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró 1098/B/2006 AB határozathoz fûzött különvéleménye szerint: az Ekt-t annak alkotmányellenességét megállapítva teljes egészében meg kellett volna semmisíteni. A megsemmisítés folytán esetlegesen felmerülô jogbizonytalanságot nem az Alkotmánybíróság idézné elô, az elôkészítôjének (a miniszternek), az Országgyûlés elé terjesztôjének (a Kormánynak) és a törvényhozónak (az Országgyûlésnek) kellett volna ezzel számolni. Tekintettel a közjogi érvénytelenségi esetek több mint másfél évtizedes elôfordulási gyakoriságára, az Alkotmánybíróságnak saját jogállami rendeltetésével összhangban éppenhogy szigorítania kellene eddigi gyakorlatán. Amennyiben az Alkotmánybíróság olyan gyakorlatot teremt, hogy az általa vélhetôen okozott jogbizonytalanságra tekintettel nem semmisíti meg a közjogilag nyilvánvalóan érvénytelen normákat, ezzel ha nem is szándékoltan, de ösztönzi azok jövôbeni elôidézését. A demokratikus jogállamot a korlátok és ellensúlyok kifinomult rendszere jellemzi. Ezek fejlôdési-megvalósulási folyamatában a központi, felsôbb államhatalmi szervek esetleges politikai és/ vagy gazdasági túlhatalmának, önkényének ellensúlyozására különösen fontos az önigazgatás és az önkormányzás intézményi lehetôségeinek biztosítása, ezek tartalmas, érdemi mûködtetése. Az egészségügyben mûködô szakmai kamarák mind az önigazgatás, mind az önkormányzás tekintetében az önkormányzás jogállami követelményének megfelelôen illeszkednek az alkotmányos demokrácia összetett rendszerébe. A három önkormányzati szerv mellôzése a jogalkotási folyamatban nem csupán formai közjogi érvénytelenséget eredményez, de a demokratikus legitimáció gyengítésével és az önkormányzáshoz fûzôdô alapjog kiürítésével, érdemi gyakorlásának elvonásával a demokratikus jogállam tartalmának sérelmét is okozza, annak fejlôdési folyamatát elfogadható alkotmányos indok nélkül súlyosan visszaveti. Dr. Trócsányi László alkotmánybíró 1098/B/2006 AB határozathoz fûzött különvéleménye szerint: Az egész Ekt.-t közjogi érvénytelenség, az Alkotmány 2. (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvének megsértése miatt meg kellett volna semmisíteni. Az Országgyûlést nem terhelte alkotmányos kötelezettség arra vonatkozóan, hogy ennyire konkrét véleményezési jogot biztosítson az érintett kamarák számára, és ezzel kapcsolatosan szigorú kötelezettségeket (korlátokat) írjon elô. Ha azonban ilyen korlátozásokat mégis bevezetett, azok nemcsak az elôkészítô szervekre, de magára az Országgyûlésre is kihatottak. Az Országgyûlés ezzel közvetett módon, de önmagát is korlátozza. A jogalkotásra vonatkozó elôírások pedig éppoly kötelezôek a jogalkotásban résztvevô szervekre és személyekre, mint a jogrendszer bármilyen más normája az érintett jogalanyokra. Az Alkotmány 32/A. (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányos kötelezettsége az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítése, ebben a tekintetben mérlegelési jog még a jogbiztonság követelményére figyelemmel sem illeti meg. A jogszabály megsemmisítésével összefüggôen felmerülô jogbiztonság követelménye kizárólag a jogszabály hatályvesztése idôpontjának meghatározása során jöhet figyelembe, nem hathat ki az alkotmányellenesség megállapítására és a megsemmisítés tényére. 2.) Az Alkotmánybíróság 1094/B/2006. szám alatt, február 19-én hozott határozatával elrendelte, hogy a Gyftv. megalkotásával, továbbá a Gyftv. 49. (3) bekezdésével összefüggésben a jogállamiság és a jogalkotás rendjének sérelmére alapított, a közjogi érvénytelenség megállapítására irányuló indítványrészek elkülönítve kerüljenek elbírálásra. A körülmények azonosságára tekintettel az AB vélhetôen figyelembe veszi az Ekt. közjogi érvénytelenségét illetôen elôzôekben ismertetett határozatában kifejtett álláspontját. Az Alkotmánybíróság a Gyftv. egyes rendelkezéseinek megsemmisítése iránti indítványokat egyhangú határozatával elutasította, továbbá visszautasította azokat, amelyek nem indokolták, hogy a Gyftv. megsemmisíteni kért rendelkezései az Alkotmány felhívott rendelkezéseit miért és mennyiben sértik. Az elutasítás fôbb indokai a következôk: Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogalkotó nagyfokú szabadságot élvez abban, hogy mit választ a szolidaritási díj (Gyftv. 39. ) alapjának, s ehhez igazítottan kiket von a díj fizetésére kötelezettek körébe. Ebbôl a szempontból nem valósul meg a jogalanyok között semmilyen hátrányos megkülönböztetés, nincs jelentôsége annak, hogy az egyes gyógyszertáraknak milyen eltérô kiadásaik vannak (lehetnek), az eltérô költségek nem képezhetik alapját a diszkrimináció-tilalom megsértése megállapításának. Önmagában az, hogy a jogalkotó eltérô mértékû fizetési kötelezettséget ír elô különbözô gazdasági forrással 16 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

17 rendelkezô jogalanyok számára, nem sérti az Alkotmány 70/A. (1) bekezdését. A szolidaritási díj alapjaként meghatározott, a közfinanszírozott gyógyszerek értékesítésébôl eredô árréstömeg nem azonos ugyan a gyógyszertár mûködtetôjének teljes bevételével, de a bevételnek egy része, ezért különös figyelemmel arra is, hogy a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak forgalmának túlnyomó része a közfinanszírozott gyógyszerek értékesítésébôl származik megfelel az Alkotmány 70/I. -ában lefektetett, a jövedelmeknek megfelelô közteherviselési kötelezettséget elôíró követelménynek. A Gyftv. 48. (3) bekezdésében szereplô egészségügyi érdek nem tekinthetô olyan elvont, általános fogalomnak, mely eleve értelmezhetetlen, minden objektív alapot nélkülöz, s teret enged szubjektív jogalkalmazói döntéseknek. Ugyanakkor lehetôséget teremt a jogalkalmazónak arra, hogy az adott eset egyedi körülményeit mérlegelve eldöntse, a gyógyszertár mûködtetését engedélyezô határozatot azonnal végrehajthatónak nyilvánítja vagy sem. A támadott szabály nem korlátozza és nem vonja el az egyéb rendelkezések alapján biztosított jogorvoslati lehetôséget, a jogorvoslat alapján eljáró hatóság pedig objektív kritériumok alapján felül tudja vizsgálni a határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítását. A Gyftv. a közforgalmú gyógyszertárakat mûködtetô vállalkozások tulajdonosi struktúrájának átalakulása elôtt nyitotta meg az utat, lehetôvé téve nagyobb tôkék bevonását az ágazatba. Ebben a konstrukcióban a gyógyszerész tulajdonosi (vállalkozói) minôségének jelentôsége kisebb. A jogalkotó a személyi jogos gyógyszerésznek elsôsorban a gyógyszertár vezetésében szán szerepet, bár elôírja, hogy a közforgalmú gyógyszertárat mûködtetô gazdasági társaságban a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó gyógyszerésznek tulajdonosi részesedéssel kell rendelkeznie. [Gyftv. 74. (1) bekezdés] A személyi jognak meghatározott vagyoni értéket garantáló feltétel (lakosságszám) megszüntetése és a piaci viszonyok bizonyos szintû térnyerésének a megengedése nem jelenti automatikusan és szükségképpen a személyi jog elértéktelenedését, vagyoni értékének megszûnését. Nemcsak a piacra lépô új gyógyszertár-mûködtetôk tôkeerôsségétôl, piaci magatartásától függ ugyanis, hogy a személyi jog vagyoni értéke a piacnyitást követôen hogyan alakul, hanem magának a személyi jog jogosultjának a piaci magatartásától is. A Gyftv. 49. (3) bekezdése által teremtett új helyzet tehát alapvetôen a gyógyszertár-mûködtetôk piaci pozícióira van kihatással. Ebben az új piaci helyzetben egyes, már piacon lévô gyógyszertárak a korábbihoz képest kedvezôbb helyzetbe kerülhetnek, az 5000 fôs lakosságszámhoz igazított forgalomhoz képest nagyobb piaci részesedést szerezhetnek, míg másoknál ez a részesedés csökkenhet, esetleg megôrizhetik korábbi pozíciójukat. Az Alkotmány 13. -a a tulajdon elvonása, illetve korlátozása ellen biztosít védelmet, nem jelenti azonban azt, hogy a jogalkotónak a vagyoni értékû jog piaci értékállóságát garantálnia kellene. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése nem követeli meg a jogalkotótól, hogy más, különösen a gazdaságilag erôsebb vállalkozások piacra lépését a gyengébb gyógyszertárak védelme érdekében ne engedje meg, vagy hogy a korábbi szabályozás alapján közforgalmú gyógyszertárat mûködtetôket azonos gazdasági (jövedelmezôségi) helyzetbe hozza az újonnan piacra lépôkkel. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése szerinti esélyegyenlôség nem azonos a gazdasági (esély)egyenlôséggel. A Gyftv. 49. (3) bekezdése által lehetôvé tett piaci verseny esetleges hátrányos következményeit versenyjogi eszközökkel (összefonódások ellenôrzése, engedélyeztetése Gyftv. 75. ), illetve egyéb intézkedésekkel és támogatásokkal lehet kiküszöbölni. A jövedelmezôség körülményeit változtatta meg a Gyftv. 49. (3) bekezdése azzal, hogy többletkötelezettségek vállalásának elôírásával ezen keretekre tekintet nélkül újabb közforgalmú gyógyszertárak létesítését lehetôvé tette. Ez a már piacon lévô közforgalmú gyógyszertárakat is arra készteti, hogy a szolgáltatások minôségének javításával, új szolgáltatások bevezetésével, hoszszabb nyitvatartási, ügyeleti idôvel, stb. fokozottabb figyelemmel legyenek a fogyasztók (a betegek) igényeire. A meglévô gyógyszertárak jövedelmezôségének alakulása így nagyban függ a gyógyszertár-mûködtetô piaci magatartásától is. A régi közforgalmú gyógyszertárat mûködtetôknek is megnyílt ugyanakkor a lehetôségük arra, hogy a betéti társaságon kívüli gazdasági társaság keretében mûködtessék a gyógyszertárat, s tôkebevonással javítsák piaci esélyeiket. Nem jelenti a személyi jog mint az alkotmányos tulajdonvédelem oltalma alatt álló vagyoni értékû jog korlátozását az, ha a jogalkotó a gyógyszer-kiskereskedelem területén a vállalkozáshoz való jognak és a versenynek fokozottabban teret enged. A Gyftv. 83. (7) bekezdése nem sérti az Alkotmány 70/D. -át sem, mert a Gyftv-ben meghatározott szakmai garanciák révén továbbra is biztosítható lesz a lakosságnak a gyógyszerekkel való biztonságos ellátása. A Gyftv. a személyi jog tartalmának átalakítása miatt nem szabályozza a Gytv a szerinti haszonbérleti szerzôdést. Ezt nem jelenti azt, hogy a korábban kötött szerzôdéseket megszüntette volna. A jogalkotó szabadságába és felelôsségébe tartozik az, hogy a gyógyszerellátásnak, a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának rendszerét miként építi ki és szabályozza. Az új megoldások hatékonysága, célszerûsége nem alkotmányossági kérdés. A Gyftv a nem sérti az Alkotmány 70/A. (1) bekezdését. A Gyftv. 2. (3) bekezdése értelmében a gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végzô egészségügyi intézmény. A gyógyszert forgalmazó egyéb kiskereskedelmi üzletek nem tartoznak ebbe a körbe: nem minôsülnek egészségügyi intézménynek, és nem nyújtanak egészségügyi szolgáltatást, kizárólag a gyógyszerek egy szûk csoportjának a lakossághoz való eljuttatásában vesznek részt. Nemcsak feladataikat illetôen térnek el a gyógyszertárak az egyéb üzletektôl, de a létesítésükre, mûködésük engedélyezésére, vezetésükre is más szabályok irányadók. Ebbôl következôen nem alkotmányellenes, ha a gyógyszertárakra a jogalkotó más képesítési követelményt ír elô, mint az egyéb üzletek vonatkozásában, attól függetlenül, hogy az eltérô követelmények ugyanazon gyógyszer-kör expediálására vonatkoznak. Egy ilyen elôírás egyúttal teljesebb körben biztosítja a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak a gyógyszerésszel folytatandó személyes konzultáció révén való megszerzését, ha erre a beteg (fogyasztó) igényt tart. A Gyftv. 67. (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban említett öndiagnózis, a tévedés valószínûtlen, maga a tévedés nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, veszélyessége még jelentôsebb mértékû túladagolás esetén sem nagy kifejezések az esetlegesen pontatlan megfogalmazás ellenére nem tekinthetôk eleve értelmezhetetlennek, olyannyira meghatározatlannak, hogy az sértené a normavilágosság követelményét. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra vonatkozó szabályok nem sértik az Alkotmány 70/D. -át. Megállapítható, hogy gyógyszertáron kívül a gyógyszereknek csak egy igen szûk köre árusítható, s ennyiben ezek az üzletek nem veszik át a gyógyszertárak szerepét és feladatát, csupán kiegészítik azt: csak a bizonyos kisebb veszéllyel járó gyógyszerekhez való szélesebb körû hozzáférést biztosítják. Ezek a gyógyszerek azonban nem kizárólag a gyógyszertáron kívüli üzletekben szerezhetôk be, hanem a gyógyszertárakban is. Annak a betegnek (fogyasztónak), aki gyógyszerésztôl az azzal való személyes kontaktus, személyes tájékoztatás-nyújtás alapján kívánja a gyógyszert megvásárolni, ez a lehetôség továbbra is nyitva áll: a támadott rendelkezések ezt semmiben nem korlátozzák. Az érintett gyógyszerek tekintetében a beteg felelôsségébe tartozik annak eldöntése, hogy figyelemmel az esetleges mellék- és kölcsönhatásokra igénybe kívánja-e venni a személyes gyógyszerészi tájékoztatást, esetleg az orvosi felvilágosítást, vagy csupán az Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 17

18 írásbeli tájékoztató alapján dönt a gyógyszer megvásárlásáról. A betegek felelôsségének és döntési szabadságának ilyen jellegû erôsítése nem ellentétes az Alkotmány 70/D. -ával. A gyógyszerek speciális áru jellegébôl és a gyógyszerészek által nyújtott szolgáltatások sajátosságaiból eredô, a gyógyszerforgalmazás biztonságát garantáló követelmények a szakmai elôírások és azok betartásának állami felügyelete révén is biztosíthatók. Ezeket a garanciákat a Gyftv. alapvetôen a közforgalmú gyógyszertárat vezetô személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetése, utasítási joga és felelôssége révén nyújtja. A gyógyszertárat mûködtetô társaság szakmai kérdésekben való utasításadási jogát pedig a Gyftv. kifejezetten kizárja [73. (1) bekezdés]. A Gyftv. 74. (1) bekezdése ezért nem ellentétes az Alkotmány 70/D. -ával. A Gyftv. 74. (4) bekezdésében megjelölt nem kívánatos magatartás-összehangolás fogalmának a versenyjog területén versenytanácsi és bírósági határozatokban kikristályosodó tartalma van, mely azt támasztja alá, hogy a fogalom nem eleve értelmezhetetlen, azaz megfelel a jogbiztonság követelményének. A magatartás-összehangolás betegek, fogyasztók hatékony és biztonságos gyógyszerellátását sértô vagy veszélyeztetô jellegére pedig szabályozási tárgyából fakadóan a Gyftv.-nek a lakossági gyógyszerellátás biztonságára vonatkozó rendelkezései alapján lehet következtetéseket levonni. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a jogbiztonságból nem következik a jogalkotónak olyan kötelezettsége, hogy minden fogalmat minden jogszabályban külön meghatározzon. III. Alkotmányjogi panasz szeptember 28-án reggel a gyógyszertárak jelentôs része figyelemfelhívó akcióban vett részt az Magyar Gyógyszerész Kamara felhívására. Az ÁNTSZ megtorlásszerû hatósági ellenôrzést tartott, melyet az országos tisztifôorvos nevében rendeltek el. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. törvény 6. (1) A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében.. o) gyakorolja a külön törvényben meghatározottak szerint a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos hatósági feladatokat. (2) A Szolgálat az (1) bekezdés h)-i) és o) pontjaiban foglalt feladatokat külön jogszabályban foglaltak szerint a tisztifôgyógyszerész (tisztigyógyszerész) útján látja el. Az ÁNTSZ eljárása törvénysértô volt, mert: nem a tiszti(fô)gyógyszerész rendelte el a hatósági ellenôrzést, és nem a gyógyszerészeti fôosztály, hanem járványügyi felügyelôk jártak el. A határozatot (figyelmeztetés) már a megyei tisztifôgyógyszerész írta alá, mely azonban nem tette törvényessé az eljárást. A hatáskörelvonás, mint garanciális szabály tilalmát sértô eljárásban hozott határozat ellen fellebbezés került benyújtásra az Országos Tisztifôorvosi Hivatalhoz, mely azonban helyben hagyta az elsôfokú határozatot. A másodfokú határozat ellen annak hatályon kívül helyezése iránt kereset benyújtása történt az illetékes megyei bírósághoz, amely azzal az indokkal utasította el a keresetet, hogy az eljárásban a határozat érdemére kiható eljárási szabálysértést nem követtek el, A bíróság úgy jutott erre az álláspontra, hogy még a az ÁNTSZ Országos Tisztifôorvosi Hivatalának az ellenôrzéskor hatályos Szervezeti és Mûködési Szabályzatának becsatolására és értékelésére irányuló bizonyítási indítvány teljesítését is szükségtelennek tartotta. Mindezekkel a megyei bíróság valójában az ügyfél érdemi jogorvoslathoz való jogát vonta és vonhatta meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 111. (1) szerint: A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. A közigazgatási perben fôszabály szerint fellebbezésnek helye nincs, így a bíróság téves döntésének felülvizsgálatára hivatott rendes jogorvoslati szerv sincsen. A mérlegelésben megjelenô szubjektivitás azt eredményezheti és eredményezi, hogy téves mérlegelésen alapuló bírósági döntés törvénysértô közigazgatási határozatot hagy helyben, megfosztva ezáltal a közigazgatási eljárás alá vont személyt a törvényes és tisztességes eljáráshoz való jogától. Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény 48. (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetôségeit már kimerítette, illetôleg más jogorvoslati lehetôség nincs számára biztosítva. (2) Az alkotmányjogi panaszt a jogerôs határozat kézbesítésétôl számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az ügyben alkotmányjogi panasz benyújtása történt, melyben a kérelem arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Ket (1) rendelkezésébôl a az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével szövegrészt, mert ez törvénysértô közigazgatási határozatok legalizálásával törvényrontó jogalkalmazást tesz lehetôvé, mely sérti a jogállamiságot, és az annak részét képezô jogbiztonságot, az érdemi jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A hatáskör hiányában végzett eljárási cselekmények egy jogállamban ex lege érvénytelenek. Nem lehet helye olyan bírói mérlegelésnek, amely következtében bármely törvénysértô határozat ítélettel legalizálható. A Ket (1) bek. elsô mondatában foglalt rendelkezés, mely ellen jelen alkotmányjogi panasz irányul, ezt lehetôvé tette és teszi. Az Alkotmány 50. (2) bekezdés szerint a bíróság ellenôrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. Ebbôl következôen a bíróság köteles vizsgálni azt, hogy az eljárás törvényes keretek között zajlott-e és ha megállapítja, hogy akár a támadott határozat, akár az alapjául szolgáló közigazgatási eljárás törvénysértô, a határozatot megsemmisíteni köteles. Azzal, hogy a támadott az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével szövegrész szerepel a Ket (1) bekezdésében, a törvényességi kontrollba egy szubjektív, mérlegelési jogkört iktattak be, melyben a bíróság mérlegeli, hogy egy eljárás, illetve határozat eléggé törvénysértô-e ahhoz, hogy a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezzék. A 865/J/2007. számú alkotmányjogi panasz ügyében az Alkotmánybíróság még nem döntött. Dr. Hardicsay Sándor ügyvéd 18 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

19 A független magyar gyógyszertárak versenyképességének javítása A 2007-es esztendô makrogazdasági és gyógyszerpiaci adatai alátámasztottak minden elôzetes negatív várakozást. A csupán 1,5%-os GDP növekedés, a közel 8%- os infláció, a stagnáló reálbér a vásárlóerôt nyomorították meg, amely 3%-kal alacsonyabb kiskereskedelmi fogyasztásban öltött testet. A gyógyszerpiacon ezt tovább súlyosbította, hogy maradéktalanul lezajlottak azok a változások, amelyeket a 2006/ 2007-es jogszabályokat megalkotó politikai erôk el akartak érni: A közforgalmú vényköteles gyógyszerek piaca mintegy 10%-kal csökkent (Az öngyógyszerezés készítményeinek 3%-os értékbeli növekedése, a 8%-os inflációt is figyelembe véve, valójában szintén csökkenés.) A Tesco, az Auchan, a Drogerie Markt, a Mol, az ÖMV és a Shell összesen mintegy 300 egységében kezdte el a patikán kívül is árusítható OTC gyógyszerek árusítását. Mintegy 300 új patika nyílt, azaz tényleges verseny indult meg a gyógyszertári piacon, anélkül, hogy a lakosság ellátása javult volna, hiszen ezek szinte kivétel nélkül a patikával jól ellátott területen, városokban létesültek. Az okokról és a konkrét jelenségekrôl már sokszor beszéltünk, de most már látjuk a tényleges számokat! Vannak azonban olyan, a gyógyszertárakat ért hatások és következmények, melyek 2007-ben még csak elkezdôdtek, de teljes valójukban 2008-ban bontakoznak majd ki. Két dolog biztosra vehetô, nô a gyógyszertári vállalkozások kockázata, valamint csökken a nyereségességük, mert a versenyt szûkülô piac és növekvô patikaszám kíséri. Sajnos a független patikák tekintetében ez akár tömeges csôdök beindulásával is járhat, továbbá azzal a hatással, hogy sokan rákényszerülnek gyógyszertáraik eladására, legalább családjuk jövôjének biztosítása érdekében. Egy nem lényegtelen kérdés azonban az, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul majd a patikák ára! Nyilvánvaló, hogy a vállalkozások csökkenô nyereségessége, valamint a korábbinál nagyobb kínálat az árakat lefelé fogja hajtani, s ebben érdekeltek a felvásárlásokat vezénylô befektetôk is, akik mögött gyakran külföldi gyógyszergyárakat, nagykereskedôket találunk! Nem kell azonban ennek szükségszerûen így történnie! Létezik olyan eszköztár, amely egyértelmûen megakadályozhatja a független gyógyszertárak versenyképességének elvesztését, sôt megerôsödésüket eredményezheti. Nyilvánvalóan nem egy egyszerû lépésrôl, hanem egy komplex cselekvési programról van szó. Kezdjük ennek elemzését a méretgazdaságosság problémakörével! Egyértelmû, hogy egyes, különálló gyógyszertárak ebbôl a szempontból hátrányban vannak a láncokkal szemben. Hogy küszöbölhetô ki ez a hátrány? Kézenfekvô a válasz: blokkosodással, láncba való tömörüléssel. Ezt biztosítja a Hungaropharma Gyöngy Patika Programja, valamint a Phoenix Szimpatika Programja. Az együttmûködés javítja a jövedelmezôséget, a blokkba tömörült gyógyszertárak már jelentôs gazdasági erôt, vásárlópotenciált képviselnek együttes méretüknél fogva, ráadásul függetlenségük feladására sem kényszerülnek. A politikai akarat számára nem kitett, szabadáras termékkörök (OTC gyógyszerek és fitotéka készítmények) fókuszba kerülnek a gyógyszerészek számára azáltal, hogy nagyobb forgalom és nagyobb árréstömeg keletkezik ezen patikai blokkok egyes gyógyszertárainál. A Gyöngy patikák és a Szimpatikák fogyasztókkal történô megismertetését célzó reklámkampányok nemcsak a betegeket irányítják ezzel párhuzamosan a tagpatikákba, de megnyitják a gyártók marketing büdzséit is. Azonban mindez nem vezethet el a végsô eredményhez, nem mûködhet optimálisan, és nem nyújthat kézzel fogható versenyelônyt anélkül, hogy a függetlenségüket a gazdasági érdekérvényesítés eszközeivel megôrizni kívánó gyógyszerészek nem jutnak el bizonyos felismerésekhez, majd ezt követôen a cselekvésig: Fel kell ismerni, hogy az elôzôekben ismertetett verseny és versenyelemek miatt változtatni kell a megszokott mûködésen és beidegzôdéseken! Fel kell ismerni, hogy a kulcsszó a kereskedelmi- és marketingszemlélet! Fel kell ismerni és meg kell tanulni, hogy a marketing, mint az értékesítés támogatásának eszköze, mint valódi megoldás a forgalom növelésére, illetve a magasabb árrésû OTC és fitotéka készítmények irányába történô forgalom-terelésre nem merülhet ki egyes eladáshelyi reklámeszközök alkalmazásában! Fel kell ismerni, hogy sokkal többrôl van szó: el kell sajátítani a versenypiacokon alkalmazott és alkalmazható értékesítési technikákat! Erre tesz kísérletet a Béres Csoport fitotéka nagykereskedô leányvállalata, a Béres Egészségtár Kft., amikor különbözô programokat indít a független gyógyszertárak versenyképességének javítására. Ilyen már mûködô program a társaság által kínált versenyképesség növelô hitelkonstrukciók, amelyek forrást biztosíthatnak a gyógyszertárak számára, mind a fitotéka termékkörben történô készletfeltöltéshez, mind a patikák belsô arculatának átalakításához, fogyasztóbarátibb értékesítési felületek kialakításához (nyitott polcok, önkiszolgáló rendszer, fitotéka sarok, vitrinek, stb.). Sajnos a fogyasztóbarát értékesítési környezet kialakítására vonatkozó érdeklôdés hiánya, vagy pontosabban az ezzel kapcsolatban megnyilvánuló érdektelenség arra enged következtetni, hogy az elôzôekben vázolt felismerések még nem történtek meg. Nem történtek meg valószínûleg azért, mert a verseny hatásai és következményei még nem drasztikusak. Már érezhetô a forgalom és a nyereség csökkenése, de a csôdök még sporadikusak. Gyógyszertár VII. évf. 3. szám 19

20 A felismerés és a cselekvések területén történô továbblépés érdekében újabb programot dolgozott ki a Béres Egészségtár Kft. Megértve, hogy a marketing és értékesítési szemlélet elsajátítása konkrét szakmai (közgazdasági, menedzsment és marketing) ismeretek és gondolkodás nélkül nem mûködik, a társaság a tavaszi siófoki gyógyszerész konferencián értékesítési és marketing képzéssorozatot hirdetett meg gyógyszerészek és az expediáló személyzet számára. Az országosan road-show szerûen, központilag biztosított tréning termekben, max. 20 fôs csoportokra szervezett, kipróbált, professzionális elôadókkal és trénerekkel biztosított 2 napos képzések felgyorsítják a kereskedelmi és marketing szemlélet elsajátítását, fejleszteni fogják a gyógyszerészek és expediáló munkatársaik értékesítési képességeit. Az ezzel a szemlélettel és tudással felvértezett patikák kihasználva a Gyöngy Patika és Szimpatika láncok által nyújtott marketing megoldásokat sikeresen vehetik fel a versenyt mind a valódi patikaláncokkal, mind pedig a drogéria- és élelmiszerláncokkal a versenynek leginkább kitett termékkategóriákban. Kérem Önöket, ne várjuk meg a legroszszabb forgatókönyv beteljesülését, a tömeges csôdöket, illetve a láncoknak történô tömeges patikaeladásokat! A gyógyszerellátási láncnak és a lánc végén álló beteg, és az egészségüket megôrizni kívánó embereknek egyaránt szüksége van az Önök szaktudására, a magyar gazdaságnak szüksége van az Önök gyógyszertáraira, mert a független és sikeres magyar vállalkozások nemzeti értékünk részét képezik! Major Ferenc Béres Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgató A gyógyszer-gazdaságossági törvény elsô évének tapasztalatai három fô területre koncentráltak: a kereslet visszaszorítására, az egészségügyi intézmények mûködési hatékonyságának növelésére, valamint a rendszer bevételének újabb forrásokkal való növelésére. Az egészségügyre vonatkozó elképzeléseket a 2006 nyár végén napvilágot látott Zöld könyv tartalmazta. Már a Zöld könyv is nagyon sok részben foglalkozott a gyógyszerpiaccal, annak szereplôivel. Itt merült fel elôször a gyógyszer támogatási rendszer átalakítása és a patika liberalizáció ötlete. Az ún. gyógyszer-gazdaságossági törvény intézkedései januártól kerültek folyamatosan bevezetésre, mely jelentôs változást hozott valamennyi piaci szereplô számára. Nézzük mi is vezetett idáig ra az ország gazdasági helyzete igen rossz állapotba került. A GDP növekedés folyamatosan lassult az államháztartási hiány növekedése mellett. Ezen paraméterek az európai unióban folyamatos ellenôrzés alatt vannak, így hazánknak be kellett nyújtani a gazdasági rendezésre vonatkozó tervezetet, az un.: konvergencia programot. A strukturális változtatások az államháztartás legfontosabb újraelosztó rendszereit így az egészségügyet is érintették, hiszen azokat az államháztartási hiány egyik fô forrásának tekintik. Az egészségügyi rendszert átalakító, egyben megszorító intézkedések Széleskörû társadalmai egyeztetés nélkül, végül is 2006 novemberében került kihirdetésre a gyógyszer-gazdaságossági törvény. A törvény két fô részre tagolódik az egyik a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásról a másik a gyógyszerforgalmazásról szól. Jelen cikkben csak a gyógyszerellátásban bevezetett intézkedések gyógyszergyártókra gyakorolt hatásairól kívánok részletesebben szólni februárjától a többi szektorban is elkezdôdött a reform, melynek során bevezetésre került a vizit díj és a kórházi napidíj is. (Aminek az eltörlését idôközben már meg is szavazta a lakosság.) A gyógyszergyártókat két oldalról is támadás érte a törvény alapján. Több új adó és befizetési kötelezettségnek kellett eleget tenniük, emellett igen szigorú szabályok léptek életben a támogatások elosztása terén is. 3 féle új adót terheltek a gyártókra, ami miatt minden cégnek igen komolyan át kellett gondolni a mûködését. A legnagyobb probléma azonban az a kormányzati szemléletmód volt, (és a mai napig is az), mely egyszerûen ellenségnek ábrázolta a gyógyszergyárakat és azok képviselôit is. Ez több miniszteri nyilatkozatban is megnyilvánult, és ennek betetôzése volt a modern képmesék címû sorozat több epizódja is. Ilyen környezetben rendkívül nehéz mûködni, több vállalat is döntött egyes várható beruházások elhalasztásáról, visszavonásáról. 20 Gyógyszertár VII. évf. 3. szám

http://www.magangyogyszereszek.hu/gui/print_news_one.php?pid=12

http://www.magangyogyszereszek.hu/gui/print_news_one.php?pid=12 1. oldal, összesen: 7 oldal Tudósítás a Gyógyszertár-működtetés 2008. konferenciáról 2008-05-03 17:46 Feltehető, hogy nemcsak a szép tavaszi időjárás vonzotta Siófokra a tavasz első hétvégéjén a közel

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Gyógyuló egészségügy?

Gyógyuló egészségügy? Gyógyuló egészségügy? Az A Napi Gazdaság egészségügyi konferenciája 2010. szeptember 29. gyógyuló egészségügy gyógyuló gyógyszerellátás beteg egészségügy beteg gyógyszerellátás átkozott vagy áldott betegség

Részletesebben

de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1

de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Útközben de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Mi lesz veletek patikák? k? Vázlat Modellkorrekció után Útközben Veszteséges gyógyszertári vállalkozások

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői Hankó Zoltán 2013.10.21. Bp.V.évf. 1 Közvetlen lakossági gyógyszerellátás Korábban: Azon tevékenységek összessége, amely során a gyógyszertár a gyógyszert

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9.

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Richter Csoport 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Összefoglaló 2014. I-IV. IV. negyedév Konszolidált árbevétel: -3,4% ( ), +0,5% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Dr. Endrei Dóra orvos-igazgató Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Dr. Saághy Andrea Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Fıigazgatóság Közgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Program: 2014. október 09-12. Siófok

Program: 2014. október 09-12. Siófok Program: 2014. október 09-12. Siófok Fókuszban: Beteg-, és gyógyszerbiztonság, egészségügyi szolgáltatás Társadalombiztosítás és magánerőforrás arányok, tendenciák Kongresszusi szakmai tudományos program

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi

Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi számítástechnika területén A gyógyszerészekkel együtt éltem végig

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

2009/2010. üzleti év 2. negyedév Konszolidált adatok

2009/2010. üzleti év 2. negyedév Konszolidált adatok . üzleti év Konszolidált adatok EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Két elszámolási változás a bázishoz képest Kikerült a Medimpex UK UK Változott a számviteli politika Az Az EGIS EGIS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április

JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1241 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3072-024/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560103

Részletesebben

PharmaHáz Püspökladány Kft. 2012. évi üzleti terve

PharmaHáz Püspökladány Kft. 2012. évi üzleti terve PharmaHáz Püspökladány Kft. 2012. évi üzleti terve A patika 2011. április 11-én nyitott. Az első év jellemzően a patika bevezetésével, azaz a betegekkel történő megismertetéssel és a lakosság vásárlási

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Pest Megyei Kamara 2006. január 20. Sipos Géza

Pest Megyei Kamara 2006. január 20. Sipos Géza Pest Megyei Kamara 2006. január 20. Sipos Géza Néhány szó magunkról. Alapítás, fejlődés lépései: 1989.-ben négyen alapítottuk a céget. Az alapítók informatikai képzettséggel, gyakorlattal és minimális

Részletesebben

25 év az egészségügy szolgálatában

25 év az egészségügy szolgálatában 77 Elektronika Kft. 25 év az egészségügy szolgálatában Zettwitz Sándor ügyvezető igazgató, 77 Elektronika Kft. 2011. május 26. A 77 Elektronika növekedése 2 1986: 6 fő 27m 2 bérelt lakás 2011: több mint

Részletesebben