A Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Tőkepiacról szóló évi CXX. törvény előírásai szerint összeállított Konszolidált éves jelentés

Átírás

1 A Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Tőkepiacról szóló évi CXX. törvény előírásai szerint összeállított Konszolidált éves jelentés a december 31-én lezárult üzleti évre vonatkozóan

2

3 Az MFB Csoport évi gazdálkodásának és eredményességének értékelésénél, illetve az előző évivel való összehasonlíthatóságánál három tényezőt szükséges kiemelni. A konszolidált mérlegfőösszeg több mint 29%-os növekedésében döntő tényező volt az MFB Rt. által történő autópálya építés finanszírozás évben 255 Mrd Ft folyósítás és 60 Mrd Ft törlesztés volt. Az autópálya finanszírozás év végi 417 Mrd Ft-os állománya a következő években előtörlesztés és lejárat miatt várhatóan kikerül a konszolidált mérlegből. A mérlegfőösszeg további növekedését okozta az Állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - többször módosított évi XXXIX Törvény augusztus 24-től hatályos módosítása, amely alapján az MFB Rt. tulajdonosi joggyakorló lett a Hitelgarancia Zrt.-ben (50%+1 szavazati arányban), a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.-ben (88,24% szavazati arányban) és a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-ben (100% szavazati arányban). A hitelnyújtásból származó követelések között az MFB Rt. által nyújtott fejlesztési hitelek, illetve a Magyar Export-Import Bank Zrt. által nyújtott export célú hitelek találhatóak. Az MFB Rt. hiteleinek viselkedése lényegesen eltér a kereskedelmi banki forgóeszköz hitelezéstől. Az MFB Rt. által a korábbi években nyújtott hitelek jelentős részét már törlesztik az igénybevevők, így a hitelfolyósításnál kevésbé dinamikusan nő az ügyfelekkel, illetve a kereskedelmi bankokkal szembeni követelésállomány. A Magyar Export-Import Bank Zrt. esetében a kamatkiegyenlítési rendszert szabályozó kormányrendelet változása miatt a hitelintézetekkel szembeni követelések állománya csökkent. Az MFB Csoport konszolidált adózás előtti eredménye az előző évinél magasabb, figyelembe véve a évi egyszeri 13,5 milliárd Ft-os, az MFB Rt. részére az ÁPV Zrt. által végül kifizetett hitel értékvesztésének visszaírásából adódó eredményjavító hatást, mely nyereséget az Állam adó és osztalék formájában el is vont.

4 1. Független könyvvizsgálói jelentés

5

6

7 évi konszolidált pénzügyi kimutatás

8 Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított konszolidált mérleg Megjegyzések December 31 December 31 Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és előlegek a várható hitelveszteségre képzett értékvesztésekkel csökkentve Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Értékesíthető értékpapírok Részesedések Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Halasztott adó követelés 9 - Egyéb eszközök Eszközök összesen Bankközi hitelek és betétek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen Alárendelt kölcsöntőke Jegyzett tőke Tőketartalék Kötelező tartalékok Felhalmozott eredmény Kisebbségi részesedés Saját tőke összesen Források és saját tőke összesen Függő és jövőbeni kötelezettségek A 6-43 oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 2

9 Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított konszolidált eredménykimutatás Megjegyzések Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások (36.580) (23.833) Nettó kamatbevétel Várható hitelveszteség utáni értékvesztés feloldás Kapott jutalékok és díjjellegű bevételek Fizetett jutalék és díjjellegű ráfordítások (710) (902) Nettó jutalék és díjbevétel Befektetések értékesítésének, megszűnésének eredménye Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztés 24 (2.320) (4.572) Üzleti vagy cégérték értékvesztés 24 (66) (38) Osztalék bevétel Deviza kereskedelem eredménye, nettó 27 (246) Egyéb bevételek Egyéb működésből származó bevétel Általános és adminisztratív költségek 26 (16.275) (13.704) Egyéb céltartalék képzés 24 (3.860) (4.017) Egyéb ráfordítások 25 (5.615) (4.659) Egyéb működési ráfordítások (25.750) (22.380) Adózás előtti eredmény Társasági adó 27 (3.266) (6.224) Adózás utáni eredmény Kisebbségi részesedés (232) (123) Tárgyévi adózott eredmény A 6-43 oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 3

10 Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított konszolidált cash flow kimutatás Megjegyzés Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás Adózás előtti eredmény Az adózott eredmény módosításai Értékcsökkenés Várható hitelveszteség utáni értékvesztés változása 24 (10.197) (19.857) Részesedések után értékvesztés változása 24 (3.586) Egyéb eszközök utáni értékvesztés változása Üzleti vagy cégérték utáni értékvesztés változása Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésből származó bevétel /(ráfordítás) 19 (67) Eszközök változása Hitelintézetekkel szembeni követelések változása Hitelek változása értékvesztés nélkül ( ) ( ) Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök változása Egyéb eszközök változása értékvesztés levonása nélkül (22.436) (16.799) Tényleges adókövetelés változása (346) (544) Kötelezettségek változása Ügyfelek által elhelyezett betétek változása (32.059) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek változása Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt (778) pénzügyi kötelezettségek változása Céltartalék változása Egyéb kötelezettség változása (3.244) (8.016) Társasági adó, illetve halasztott adó 27 (3.266) (6.224) Szokásos tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás ( ) (38.131) Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás Értékpapírok változása (11.085) Befektetések változása értékvesztés nélkül 609 (11.865) Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése Tárgyi eszközök konszolidációs kör változásából eredő eredménye (1.956) 6 Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése (2.959) (1.681) Befektetési tevékenyséből származó pénzeszközváltozás (13.944) Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás Tárgyévben kifizetett osztalék - (3.000) Tárgyévben ki nem fizetett osztalék - (8.000) Kötvénykibocsátás, (visszafizetés), illetve valós érték változás Pénzügyi instrumentumok átértékelése Saját tőkén keresztül (795) Kisebbségi érdekeltség változása Pénzügyi műveletekből származó nettó pénzeszközváltozás (3.353) Nettó pénzeszközök változása Pénzeszközállomány január 1-jén Pénzeszközállomány december 31-én A 6-43 oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 4

11 . Magyar Fejlesztési Bank Rt. Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított konszolidált saját tőke változás kimutatás a december 31-ével záruló évre Jegyzett tőke Részvény kibocsátási felár Tőketartalék Kötelező tartalékok Felhalmozott eredmény és eredménytartalék Kisebbségi részesedés Összesen Megjegyzések Egyenleg január 1-én ( ) Átsorolás (52.036) (87.929) Kötelező tartalék (2.530) - Pénzügyi instrumentumok átértékelése Adózott eredmény Kisebbségi részesedés változása Osztalék (11.000) (11.000) Egyenleg január 1-jén Kötelező tartalék (1.653) - Pénzügyi instrumentumok átértékelése (795) (795) Adózott eredmény Kisebbségi részesedés változása Egyenleg december 31-én A 6-43 oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 5

12 1. BEVEZETÉS Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: a Bank vagy MFB ) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság, és forintban illetve devizában folytatott kereskedelmi banki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A Bank elsősorban hosszú lejáratú hitelek, valamint fejlesztési tőkebefektetések nyújtásával és befektetések kezelésével foglalkozik. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: az MFB törvény ) szabályozza, mely június 15-én lépett hatályba. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető Miniszter képviselte 2006-ban. 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Ezen konszolidált pénzügyi kimutatásokban a Bank és leányvállalatai (a Csoport ) által alkalmazott számviteli politika lényeges elemei a következők: a) IFRS-eknek való megfelelés A jelen konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által is elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal ( IFRS ) összhangban készültek, melyet a Nemzetközi Számviteli Standard Testület ( IASB ) állított össze, és amelyet magyarázatokkal az IFRIC Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság lát el. A Bank a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségének a Számviteli törvény 10. (3) alapján azzal tesz eleget január 1-jétől, hogy az Európai Közösségek Bizottságának 1725/2003 EK rendeletében foglalt nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze a konszolidált pénzügyi kimutatásait. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság június 11-én jóváhagyta. b) A konszolidált pénzügyi kimutatások készítésének alapelve A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során a derivatív pénzügyi instrumentumok, a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek, valamint az értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelést alkalmaztuk, kivéve azokat az eseteket, ahol a valós értéket nem lehetett megbízhatóan meghatározni. Az ilyen tételeket amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutatjuk ki. Az egyéb pénzügyi eszközök és kötelezettségek, valamint a nem pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban minden összeg millió magyar forintban (mft) kerül kimutatásra. 6

13 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) c) Külföldi fizetőeszközök forintra való átváltása A jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése magyar forintban történt, az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint, melyben a Csoport működik (funkcionális pénznem). A Csoport a külföldi devizában lebonyolított ügyleteket a funkcionális pénznemre számítja át az ügylet napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján. A pénzügyi teljesítésből, vagy a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átértékeléséből származó árfolyam nyereségek illetve veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra, kivéve a cash flow fedezeti ügyleteket és a nettó befektetés fedezeti ügyleteket, melyek elszámolása a tőkével szemben történik. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források átértékelésekor a Csoport a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamot alkalmazza. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazott december 31-i árfolyamok a következők voltak: 191,62 Ft/USD és 252,3 Ft/EURO. (2005. december 31-én: 213,58 Ft/USD és 252,73 Ft/EURO) d) A konszolidáció alapja Leányvállalatok A leányvállalatok körébe a Bank által ellenőrzött társaságok tartoznak. Ellenőrzés abban az esetben áll fenn, amikor a Bank közvetlenül vagy közvetve irányítja egy adott vállalkozás pénzügyi és működési politikáját. A konszolidált pénzügyi kimutatások az ellenőrzés kezdetétől az ellenőrzés megszűnésének dátumáig terjedő időszakra vonatkozóan tartalmazzák a leányvállalatok pénzügyi kimutatásait. Társult vállalkozások A társult vállalkozások olyan társaságok, amelyek pénzügyi és működési politikájára a Csoport jelentős befolyást gyakorol, azonban ellenőrzést nem. A Bank a társult vállalkozásokban lévő részesedéseket equity módszerrel számolja el, a bekerülési értékük a beszerzés költségén van kimutatva, figyelembe véve az üzleti és cégértéket, melyet a későbbiekben a csoportra jutó saját tőke változással módosít. A változások közvetlenül az eredményben kerülnek kimutatásra. Közös vezetésű vállalkozások Közös vezetésű vállalkozásoknak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége felett a Csoport szerződéses megállapodás alapján közös ellenőrzést gyakorol. A konszolidált pénzügyi kimutatások a közös ellenőrzés kezdetétől az ellenőrzés megszűnésig terjedő időszakra vonatkozóan arányosan tartalmazzák a vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és költségeinek a Csoportra eső részét. 7

14 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) e) A konszolidáció folyamata A konszolidáció során kiszűrt tranzakciók A konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása során a Csoporton belüli tranzakciókból származó követelések, kötelezettségek, hozamok, ráfordítások és költségek, valamint a közbenső eredmény kiszűrésre kerültek. Üzleti vagy cégérték A felvásárláskor keletkező üzleti vagy cégérték a beszerzési költségnek a megvásárolt eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek valós értékének részesedés arányos értékét meghaladó részéből áll január 1-jétől, - követve az IFRS 3 előírásait - az üzleti vagy cégérték után amortizáció nem számolható el, ezért évente, az értékvesztés teszt során megállapított szükséges mértékű értékvesztés kerül elszámolásra. Negatív üzleti vagy cégérték A felvásárláskor keletkező negatív üzleti vagy cégérték a megvásárolt eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek valós értékének részesedés arányos értékének a beszerzési költséget meghaladó részéből áll. A tárgyévben keletkezett negatív üzleti vagy cégérték azonnal kivezetésre kerül az eredménnyel szemben. f) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé a bankjegyek és pénzérmék, a központi bankoknál elhelyezett, szabadon felhasználható bankbetétek és az olyan magas likviditású pénzügyi eszközök tartoznak, melyeknek eredeti lejárata 3 hónapnál kevesebb. Ezen eszközök valós érték változásának kockázata alacsony, és a Csoport rövidtávú kötelezettségeinek kiegyenlítésére szolgálnak. A Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek a mérlegben amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. g) Származtatott pénzügyi instrumentumok A működési, hitelezői és befektetői tevékenységből származó deviza, kamatláb és piaci kockázatok kezelésére a Csoport határidős, kamatlábswap és devizaswap ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A Csoport spekulációs céllal nem köt derivatív ügyletet. A derivatív ügyletek bevételeit és ráfordításait piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az eredménykimutatásban azonnal szerepeltetni kell. 8

15 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) h) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek i) Besorolás A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek azok az instrumentumok, melyeket a Csoport főként rövid távú profitszerzés céljából tart. Ezek közé sorolhatók részesedések, kötvények, egyes megvásárolt hitelek, valós érték fedezeti ügyletek, az olyan derivatív ügyletek, melyek nem megjelölt és hatékony fedezeti instrumentumok, és a pénzügyi instrumentumok eladásából származó kötelezettségek. A keletkeztetett kölcsönök és követelések azok a kölcsönök és követelések, melyeket a Csoport nem rövid távú profitszerzés céljából tart. A keletkeztetett kölcsönök és követelések közé tartoznak a bankoknak és ügyfeleknek adott kölcsönök és előlegek, kivéve a megvásárolt hiteleket. A lejáratig tartandó eszközök olyan pénzügyi eszközök, melyek fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal rendelkeznek. Ezeket a Csoport szándékai és lehetőségei szerint a lejáratig tartja. A év során a Bank a Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közül az Értékesíthető eszközök közé sorolta pénzügyi eszközeit. Ennek megfelelően a Csoportnak az összes Lejáratig tartandó pénzügyi eszközét át kellett sorolnia, és a következő két pénzügyi évben (2005 és 2006) nem sorolhat a Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közé pénzügyi instrumentumot. Az értékesíthető eszközök közé sorolandók azok a pénzügyi eszközök, amelyeket a Csoport nem kereskedési céllal tart, nem a Csoport által keletkeztetettek, illetve amelyeket a Csoport nem lejáratig tart. Ebbe a kategóriába tartoznak a bankközi kihelyezések, egyes értékpapírok és a részesedések. ii) Bekerülés A Csoport könyveiben a pénzügyi eszközök és kötelezettségek a teljesítési napon kerülnek felvételre, kivéve a derivatív eszközöket, melyek a kötésnapon kerülnek felvételre. A pénzügyi eszközöket beszerzési költségen kell felvenni a könyvekbe, beleértve a tranzakciós költségeket is. A pénzügyi eszközök kikerülnek a könyvekből, ha a Csoport többé nem jogosult a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra, illetve ha a Csoport átruházta lényegében az összes tulajdonlással kapcsolatos kockázatot és hasznot. iii) Értékelés A nyilvántartásba vételt követően minden nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz és értékesíthető eszköz nyilvántartása valós piaci értéken történik, kivéve azokat, amelyeknek nincs aktív piacról származó jegyzett piaci ára, és ezért a valós piaci értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni. Ezek az értékvesztéssel csökkentett tranzakciós költségeket is magában foglaló bekerülési értéken vannak nyilvántartva. 9

16 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelésének hatása közvetlenül az eredménykimutatásban, míg az értékesíthető eszköz értékelésének hatása a saját tőkében kerül kimutatásra. Minden nem a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség, keletkeztetett kölcsön és követelés, illetve lejáratig tartandó instrumentum értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési költségen van nyilvántartva. A díjak és engedmények, köztük a kezdeti tranzakciós költségek, a vonatkozó eszköz könyv szerinti értékének részét képezik, és időarányosan amortizálásra kerülnek az adott eszköz effektív kamatlábával. iv) A valós piaci érték megállapításának alapelvei A pénzügyi eszközök valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós piaci érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash flow technikákkal becsülhető meg. A diszkontált cash flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a vezetőség legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak. A tőzsdén nem forgalmazott származtatott pénzügyi termékek valós piaci értéke az az érték, amit a Csoport a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek között és a felek hitelképességére tekintettel érvényesíthetne. i) Részesedések A meghatározó részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank döntő befolyással bír a cég pénzügyi politikájának és működésének irányítására. A befolyásoló részesedések azokat a befektetéseket tartalmazzák, ahol közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a cég pénzügyi politikájának és működésének meghatározásában, de nem irányítja azt. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, melyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. j) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés, illetve a halmozott terven felüli értékcsökkenés levonása után. Az értékcsökkenés a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, lineáris módszerrel. Nincs értékcsökkenés elszámolva a földterületekre, képzőművészeti alkotásra, befejezetlen beruházásra, üzemkörön kívüli tárgyi eszközökre. 10

17 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) Az eszközök hasznos élettartamának alapján kalkulált, lineáris leírási módszer szerinti értékcsökkenési kulcsok a következők: Ingatlanok 2 % Ingatlanok bérleti joga 1 50 % Bérelt ingatlanon végzett beruházás 17 % Irodai és egyéb műszaki gépek berendezések 14,5 20 % Mobiltelefonok 50 % Gépjárművek % Számítástechnikai eszközök % k) Immateriális javak Az immateriális javak amortizációval csökkentett beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben. Az immateriális javak időközönkénti felülvizsgálata során az értékkel már nem rendelkező immateriális javak teljes egészében amortizálásra kerülnek. A hasznos élettartamon alapuló amortizációs ráták a következők: Szoftverek 12,5 33 % Egyéb immateriális javak % l) Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport hitelállományát negyedévente minősíti. A hitelek az értékvesztéssel csökkentett, még fennálló tőkekintlévőségnek megfelelő értéken kerülnek kimutatásra. A hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések szintje a követelések várható megtérülése alapján kerülnek meghatározásra. Az értékvesztések az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. Ha a következő időszakban az értékvesztés összege lecsökken, a visszaírandó összeg az eredménykimutatásban kerül kimutatásra. m) Kibocsátott kötvények A kibocsátott kötvények azon része, melynek kamatkockázatát a Bank kamatcsere ügyletekkel fedezi, valós értéken kerül kimutatásra, másik részét a Bank bekerülési értéken tartja nyilván, módosítva a diszkonttal és a prémiummal, illetve a kibocsátási költségek amortizációjával. n) Kötelező tartalékok i) Általános tartalék Az évi CXII. számú törvény 75. paragrafusa értelmében a nettó adózott nyereség 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasznált általános tartalék a pénzügyi kimutatásokban közvetlenül az eredménytartalékot változtatja, és így nincs hatása az adott évi eredményre. 11

18 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) ii) Általános kockázati céltartalék A Bank az évi CXII. számú törvény 87. paragrafusa alapján a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére kockázati céltartalékot képezhet. A kockázati céltartalék mértéke a kockázatokkal súlyozott eszközállomány maximum 1,25%-a. A magyar jogszabályok értelmében megképzett általános kockázati céltartalék a pénzügyi kimutatásokban közvetlenül az eredménytartalékot változtatja, és így nincs hatása az adott évi eredményre. o) Kamat- és jutalékbevételek és ráfordítások A kamatbevételek a fennálló tőkekövetelés alapján elhatárolásra kerülnek, és az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. Abban az esetben, ha a vezetőség tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a valamely adós fizetési kötelezettségeinek a jövőben nem tud eleget tenni, a kamatelhatárolás függővé tételre kerül. Minden ilyen jellegű kamatbevétel a konszolidált pénzügyi kimutatásokban visszavezetésre kerül, és egy mérlegen kívüli függő számlán tartja nyilván a Csoport. p) Hitelfelvételi költségek Hitelfelvételi költség minden olyan kamat és egyéb költség, amely a Csoport forrásbevonási tevékenységével kapcsolatban merül fel. A hitelfelvételi költségek a hitel futamideje alatt arányosan kerülnek elszámolásra. q) Osztalék bevétel Az osztalék bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyben az osztalék meghatározása és jóváhagyása megtörtént. r) Társasági adó Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amely korrigálva van a halasztott adóval. A társasági adó az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek közvetlenül a tőkében kerülnek elszámolásra. Ezen esetekben a vonatkozó társasági adó is közvetlenül a tőkében kerül elszámolásra. A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik, tekintetbe véve az előző évek esetleges módosításait is. A társasági adó alapja a növelő, csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 16% (2005-ben 16%) A fizetendő társasági adó soron kerül kimutatásra a hitelintézetek különadója, amely ben és 2006-ban volt hatályos. Az adó alapja az adózás előtti eredmény, mértéke 8 %. A fizetendő társasági adó soron kerül kimutatásra, továbbá a magyar törvények alapján 2006 szeptemberétől bevezetett szolidaritási adó, melynek alapja a növelő, csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 4%. 12

19 2. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA (FOLYTATÁS) A halasztott adó a mérleg módszerrel kerül meghatározásra, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A halasztott adó elszámolására akkor kerül sor, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések kiegyenlítődésekor az eszköz vagy a kötelezettség realizálható. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a konszolidált mérleg időpontjában érvényben lévő adókulcs segítségével történik. s) Cash flow A cash flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és a három hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket. t) Átminősítések A tárgyévi beszámolóval való összehasonlíthatóság érdekében az előző időszakok pénzügyi kimutatásaiban közétett egyes tételek átsorolásra kerültek. A évi pénzügyi kimutatásban az egyéb kötelezettségek között kimutatott adófizetési kötelezettség összege a évi pénzügyi kimutatás évi bázis adatai között az egyéb követelések soron került kimutatásra a két időszak összehasonlíthatósága miatt. u) Mérlegfordulónap utáni események A mérlegfordulónap utáni események olyan kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónap és a beszámoló jóváhagyásának dátuma között következnek be. Ezek az események az IAS 10 alapján lehetnek módosító és nem módosító események. Minden mérlegfordulónap utáni módosító esemény figyelembe vételre került a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásainak összeállításakor. Az ezen konszolidált pénzügyi kimutatás 35. Megjegyzése tartalmazza a jelentős, nem módosító mérlegfordulónap utáni események leírását. v) Szegmensek szerinti jelentés Az üzleti szegmens egy gazdálkodó olyan elkülöníthető része, amely egy egyedi terméknek vagy szolgáltatásnak, vagy egymással összefüggő termékek vagy szolgáltatások csoportjának nyújtásával foglalkozik, és amelyet a többi üzleti szegmenstől eltérő kockázatok és hozamok jellemeznek. A földrajzi szegmens egy gazdálkodó olyan elkülöníthető része, amely egy bizonyos gazdasági környezetben nyújt termékeket vagy szolgáltatásokat, és amelyet a más gazdasági környezetben működő részekétől eltérő kockázatok és hozamok jellemeznek. 13

20 3. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK A Bank a következő fő üzleti kockázattal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését. A Bank különféle devizákban köti szerződéseit (beleértve a magyar forintot is), valamint felhasználja a rendelkezésére álló különböző pénzügyi instrumentumokat is. A mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli eszközök és források az adott devizában kerülnek kimutatásra, és amennyiben nincs ettől eltérő utalás, ezen eszközök és források elszámolása piaci értéken történik, kivéve a fedezeti ügyletként elszámolt eszközöket és forrásokat. A banki tranzakciókat, amennyiben nincs ettől eltérő utalás, a Bank piaci árfolyamon hajtja végre. a) Hitelkockázat A hitelkockázat lényege, hogy a Bank adott ügyfele nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelfolyósítás, befektetés és a Bank által végzett egyéb tevékenységek során merülhet fel. A hitelkockázat kezelésének irányítása a Bank Igazgatóságának a feladata. Ennek keretében elfogadja a hitelezési tevékenységre vonatkozó szabályzatokat, beleértve az engedélyeztetési eljárást, a szabadon felhasználható hitelkeretekre, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérésénél alkalmazandó elveket, az ügyfelek kockázatminősítését, valamint a vezetőség tevékenységének minőségi és pénzügyi értékelését is. A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket negyedévente megvizsgálja. A Bank a hiteleket olyan rendszer szerint rangsorolja, amely minőségi szempontokat és számadatokat is tartalmaz. A Költségvetési Törvény az MFB, a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Hitelgarancia Zrt. részére 400, 80 illetve 300 milliárd Forint, összesen 780 milliárd Forint eszköz oldali állami garancia és viszontgarancia keretet határozott meg évre (2005 évben: MFB: 400 milliárd Forint, Magyar Export-Import Bank Zrt.: 80 milliárd Forint). A forrás oldali állami garancia keret az MFB és a Magyar Export-Import Bank Zrt. esetében illetve 220 milliárd Forint, összesen milliárd Forint volt 2006-ban (2005 évben: illetve 220 milliárd Forint). A Költségvetési Törvény a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. részére a nem piacképes biztosítások állományára 250 milliárd Forint keretet határozott meg évben (2005: 250 milliárd Forint). b) Kamatkockázat A kamatkockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatlábkockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Bank az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti ezt a kockázatot, beleértve a származékos termékek felhasználását is. 14