Közlekedési alapismeretek gyerekeknek

Átírás

1 Közlekedési alapismeretek gyerekeknek Útmutató szakembereknek az általános iskolások biztonságos közlekedésre való felkészítéséhez leírásokkal 1 részletes útmutató ábrákkal 2 5 jelzőtáblákkal magyarázatokkal 3 4 feladatokkal

2

3 1

4 2 Tisztelt Szakemberek! Ma Magyarországon a 14 évnél fiatalabb gyermekek közlekedésre nevelése az érintett korosztályhoz illő fogalmazással még gyermekcipőben jár. Noha a közlekedésre nevelés témaköre részét képezi a Nemzeti Alaptantervnek (a továbbiakban: NAT), azonban ennek rendszeres, szervezett és hatékony formája még nem mondható kiforrottnak. A kezdeményezés, a szándék, az akarat már csírájában ugyan látszik, azonban e téma még nem képezi szerves részét e korosztály NAT szerinti oktatásának. Ennél valamivel jobb a helyzet a 14. életévüket betöltött gyermekek esetében, mivel a ma hatályos jogszabályok értelmében e korosztály, igaz, hogy nem a NAT keretében, de már részesülhet szervezett közlekedésre nevelésben, közlekedési alapismeretek oktatásában, mégpedig a segédmotoros kerékpár vezetésére vonatkozó jogosultság megszerzése kapcsán. Tekintettel arra, hogy a közúti közlekedés függetlenül a közlekedő személy életkorától szerves részét képezi mindannyiunk mindennapi életének, kiemelten fontos és halaszthatatlanul hiánypótló, hogy a nemzetközi kategóriás vezetési jogosultság legkorábbi megszerzésének életkori feltételét el nem érő korosztály közlekedésre nevelése a lehető legkorábban elkezdődjön és folyamatosan haladjon. A gyermekeknek meg kell tapasztalniuk, hogy szabályok (normák) nélkül nincs működőképes közlekedés, működő közösség, ezért a szabályokat (normákat) ismerni, alkalmazni, azokhoz alkalmazkodni kell.

5 A cél az, hogy a 14 évnél fiatalabb gyermekek amely alapvetően az általános iskolai képzés végéig bezárólag értelmezendő gyermekeket jelenti az életkoruknak megfelelő szinten és formában szerezzék meg a gyalogos és kerékpáros közlekedés témaköreivel kapcsolatos ismereteket és normákat. A gyermekeknek meg kell tapasztalniuk, hogy szabályok (normák) nélkül nincs működőképes közlekedés, működő közösség, ezért a szabályokat (normákat) ismerni, azokat alkalmazni, azokhoz alkalmazkodni kell. Nagyon fontos e tekintetben az is, hogy a felnőtteket, a szülőket is alkalmassá kell tenni arra, hogy gyermekeiknek át tudják adni a szükséges ismereteket. Emellett rendkívül lényeges a példamutatás is. Nagyon nehéz úgy eredményt elérni, hogy a foglalkozás után a gyermek a szüleitől nem a biztonságos közlekedésre vonatkozó magatartást látja. A gyermek mindig utánozza a felnőtteket, követi a példájukat, függetlenül attól, hogy a példa követendő vagy sem. Ez főleg hatéves kor alatt lényeges, hiszen eddig a gyermek még nem képes arra, hogy egyedül biztonságosan közlekedjen az utcán. Kézen fogva, felnőtt kísérővel szabad csak közlekednie. Ilyenkor nagyon fontos a felnőtt magatartása, példamutatása. A kisgyerek utánozza a felnőttet, úgy fog közlekedni, ahogy azt a felnőttől látja. A közös séták nagyon jó lehetőséget adnak a biztonságos magatartásformák tanítására, a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére. A gyermek megtanulja, hol szabad gyalogosként közlekedni, hogyan kell átkelni az úttesten, mit jelentenek a forgalomirányító lámpa színei, hogyan is néz ki a zebra, és még sorolhatnánk a rengeteg tanulnivalót. Hatéves kortól lehet kezdeni azt a közlekedési oktatást, amelynek célja az önálló gyalogos közlekedésre történő felkészítés. 3

6 4 Melyek azok az elméleti és gyakorlati témakörök, amelyeket az érintett korosztály számára a közlekedésre nevelés során feltétlenül meg kell tanítani annak érdekében, hogy a mindennapi közlekedésük biztonságos keretek között történjen?

7 A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS TÉMAKÖREI 5

8 Melyek azok az elméleti és gyakorlati témakörök, amelyeket az érintett korosztály számára a közlekedésre nevelés során feltétlenül meg kell tanítani annak érdekében, hogy a mindennapi közlekedésük biztonságos keretek között történjen? 6 Gyalogos közlekedés a járdán Biztonságos lelépés a járdáról Gyalogos közlekedés kijelölt gyalogos átkelőhellyel ellátott úttesten Gyalogos közlekedés kijelölt gyalogos átkelőhely nélküli úttesten Gyalogos közlekedés forgalomirányító fényjelző készülék esetében Gyalogos közlekedés lakott területen és lakott területen kívüli úttesten A láthatósági mellény használatának szabályai a gyalogos közlekedésben Utasként utazva személygépkocsiban Utasként utazva közösségi közlekedési járművön A gyermekbiztonsági rendszerek használatának szabályai A játszóterek környékének közlekedésbiztonsága A kerékpár kötelező felszereltsége A kerékpárral történő elindulás szabályai A közös séták nagyon jó lehetőséget adnak a biztonságos magatartásformák tanítására, a közlekedéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére.

9 A kerékpáros közlekedés szabályai (járdán, úttesten, kerékpárúton, kerékpársávon, lakó-pihenő övezetben) Kerékpáros közlekedés az autóbusz forgalmi sávban A kerékpáros közlekedés tilalmai Utasszállítás kerékpárral A kerékpáros közlekedés sebességhatárai Elsőbbségadás útkereszteződésben A kerékpáros fejvédő sisak fontossága A láthatósági mellény használatának szabályai a kerékpáros közlekedésben A gyalogosok és a kerékpárosok ugyanúgy részesei a közúti közlekedésnek, mint az egyéb közúti járművel közlekedők. és még lehetne hosszasan folytatni a sort. Ebből is látható, hogy milyen sokrétű követelményeknek kell megfelelni a gyalogos és kerékpáros közlekedés kapcsán úgy, hogy e közlekedési formák alkalmazásához a jelenlegi jogszabályi környezetben sajnos nem előfeltétel az ismeretszerzési kötelezettség, a vizsgakötelezettség, a jártasságigazolási kötelezettség stb. Pedig a gyalogosok és a kerékpárosok ugyanúgy részesei a közúti közlekedésnek, mint az egyéb közúti járművel közlekedők. Továbbá a kockázatot a gyermekek életkori sajátosságából fakadó tapasztalatlanság, figyelmetlenség, játékosság és a veszélyhelyzet felismerésének szinte teljes hiánya stb. is fokozza. 7

10 8 A gyermekek csak rövid ideig tudnak egy dologra koncentrálni. Figyelmük állandóan vándorol, érzelmeik, érdeklődésük határozza meg, hogy mikor mire figyelnek.

11 A GYEREKEK PSZICHOLÓGIAI 9 FEJLETTSÉGÉRŐL

12 10 A gyermekek észlelése, információfeldolgozása kevésbé fejlett, mint a felnőtteké. Minden tárgyat hosszasan, alaposan szemlélnek, igyekeznek azok minden tulajdonságát megismerni, megpróbálnak a tár gyakról minden érzékszervükkel információt szerezni. Csak a felnőttek képesek arra mivel a környezetükről már sok tapasztalattal rendelkeznek, hogy a tárgyakat csupán a leglényegesebb tulajdonságaik alapján ismerjék fel, és így az információfeldolgozás náluk lényege sen felgyorsul. De a gyermekek csak rövid ideig tudnak egy dologra koncentrálni. Figyelmük állandóan vándorol, érzelmeik, érdeklődésük határozza meg, hogy mire figyelnek. Amikor áthaladnak az úttesten, nem mindig figyelnek a lényeges információkra, lehet, hogy egy kavics vagy egy madár látványa vonja el a figyelmüket a forgalomról. Ugyanez érvényes lehet a hallásra is: előfordulhat, hogy a forgalom lényeges hangjai helyett más hangokra figyelnek. Az óvodáskorú gyermekek nagyon el tudnak mélyedni egy-egy tevékenység végzésében, ugyanakkor a figyelmük könnyen elterelhető. Az iskoláskor kezdetétől a figyelem viszonylag felszínesebbé, de akaratlagosan jobban irányíthatóvá válik. A gyerekek gyakran szaladnak át az úttesten, ugyanakkor ritkán mennek át átlósan.

13 Vegyünk egy konkrét példát, az úttesten való átkelést. A gyermekek és a felnőttek átkelési magatartásában megfigyelhető különbségek elsősorban az információfeldolgozás különbségéből erednek. A felnőttek átkelési magatartását az jellemzi, hogy az információkat a forgalmi helyzetről a járdaszegély felé haladva igyekeznek beszerezni és feldolgozni, a járdaszegélynél erre minimális időt fordítanak. A járdaszegélyen csak akkor állnak meg, ha a közeledő jármű miatt erre kényszerülnek, lelépnek a járdaszegélyről, bár még jármű halad el előttük. Ennek az átkelési módnak az előnye az, hogy a gyalogosok maximálisan ki tudják használni a következő jármű érkezése előtti időt, de veszélyes is, mert nagyon pontos sebesség- és távolságbecslést kíván meg. A felnőttek ritkán szaladnak az úttesten, de gyakran mennek át átlósan. A gyermekek a tájékozódó fejmozgások nagy részét akkor végzik, amikor a járdaszegélyen megállnak; általában az átkelést akkor kezdik meg, amikor az út teljesen szabaddá válik. Gyakran szaladnak át az úttesten, ugyanakkor ritkán mennek át átlósan. 11 A gyermekek és a felnőttek átkelési magatartásában megfigyelhető különbségek elsősorban az információfeldolgozás különbségéből erednek. Óvodáskorban a gondolkodás képekben történik, és ennek korlátaiból fakadóan én-központú. Mivel a gondolkodás képhez kötődik,

14 12 és a kép a gyermek saját érzékelésén alapul, a valóságot csak a saját nézőpontjából képes értelmezni, csak a saját szempontjából képes ítéleteket hozni: azt gondolja például, hogy ha ő látja a közeledő járművet, akkor annak vezetője is jól látja őt. Nehezen érti meg, hogy valaki másnak a szemszögéből egy tárgy nem vagy esetleg másként látszik. Ebben a fejlődési szakaszban a gyermek nem képes egynél több szempontot egyszerre figyelembe venni a gondolkodásában. Annak megítéléséhez, hogy a közeledő jármű előtt biztonságosan át tudunk-e érni az úttest túloldalára, több tényezőt kell figyelembe vennünk: a közeledő jármű sebességét, távolságát erre egy óvodáskorú gyermek még nem képes. Az óvodás gyermek gondolkodását érzelmei vezérlik, még nem képes tárgyilagosságra. Három-öt éves kor között az érzelmek hevesek, változékonyak, gyorsan váltanak az ellentétes végletek között. A gyerekek érzelmeiket nem képesek se leplezni, se fékezni. Gondolkodásukban gyakori az animizmus, az átlelkesítés, ami azt jelenti, hogy szemléletükben az élettelen tárgyak megelevenednek, sokszor emberi tulajdonságokkal,

15 motivációkkal rendelkeznek. Az autót is gyakran élőnek látják, az első lámpája a két szeme, amikkel lát, és képes vigyázni a gyalogosokra, különösen a gyermekekre. Az animiztikus gondolkodást sokszor a felnőttek viselkedése is elősegíti, megerősíti. A térlátás kisiskolásként, vagyis 6 10 éves kor között szilárdul meg. Csak 8 9 éves korra válik a gyermek képessé a térirányok fent, lent, jobb, bal, előtte, mögötte megbízható megkülönböztetésére. A 6 7 éves gyermek tér-, illetve távolságbecslése pontatlan és következetlen. A gyermek egyre inkább megszabadul a képi gondolkodás korlátaitól, kezd kialakulni a szemlélettelen, absztrakt gondolkodás. Ugyanakkor az is igaz, hogy a közlekedési jelzéseket mint szimbólumokat még nehezen tudja a szabályokkal összekapcsolni. Minőségi változás a gondolkodásban a 8 9. életév körül következik be. 13 A téri dimenziók kisiskolásként, vagyis 6 10 éves kor között alakulnak ki, szilárdulnak meg. Óvodás- és kisiskolás korban a gyermekek nem elég érettek a közlekedési szabályok megértéséhez és követéséhez, mint ahogy még 6-10 éves korban is kialakulatlan a játékszabályok következetes alkalmazása. A szabálykövetés éves korra szilárdul meg.

16 14 Nagyon fontos, hogy az elméleti ismeretek átadása során minden esetben a gyermekek életkori sajátosságai alapján kerüljön megválasztásra az alkalmazott oktatási módszer.

17 AZ OKTATÁSI MÓDSZEREK FŐBB 15 JELLEMZŐI

18 A foglalkozások talán legnehezebb és legmeghatározóbb része a gyermekek figyelmének felkeltése. Ehhez előzetesen elengedhetetlen az előadó hite az oktatandó szakmai anyag fontosságát illetően, másrészt az oktatandó szakmai anyag teljes ismerete, és végül de nem utolsósorban a tárgyi szakmai anyag átadásának képessége, az oktató tudása. 16 A leglényegesebb, hogy az oktatás legyen szemléletes: használjunk nagyon sok, a gyermekek szemmagasságából készült képet, videofelvételt a közlekedési környezetről. Sokféle utcáról mutassunk képet a csendes, falusitól a többsávos, nagy forgalmú városi utcáig. Fontos a járda és az úttest felismerése, elkülönítése. Az oktatás legyen cselekvésközpontú, gyakorlati, sok mozgással, közvetlen tapasztalatszerzési lehetőségekkel. Elsősorban magatartásformákat és ne elméleti szabályokat tanítsunk! A biztonságos átkelési magatartást a gyermekek lehetőleg valóságos közlekedési környezetben figyeljék meg és gyakorolják. Ennek megvalósításához kérni kell a közlekedésrendészet és a szülők segítségét is.

19 Fontos a közlekedéssel kapcsolatos fogalmi tár bővítése, a fogalmak megértésének elősegítése. A gyermekek sok közlekedéssel kapcsolatos fogalmat már az óvodában megtanulnak, sokat közülük használnak is, de nem biztos, hogy jól is értik azokat. A fogalmak képezik az alapját az elvontabb közlekedési szabályok későbbi megértésének. Elengedhetetlen a szülőkkel való együttműködés. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy melyek azok Az oktatás legyen a magatartásformák, amelyek cselekvésközpontú, megtanítására törekszünk a közlekedésre nevelés keretében, és gyakorlati, sok mozgással, hangsúlyozni kell a szülői minta közvetlen tapasztalatszerzési fontosságát. A szülő nagyon fontos mintaadó személy a kisgyer- lehetőségekkel. mek életében. A szülő magatartását a gyermek utánozza, ezért a szülői magatartás ne térjen el attól, amit a gyermeknek az iskolában tanítunk. Például fontos oktatási cél, hogy a gyermek mindig álljon meg a járdaszegélynél, és nézzen körül. A szülő is figyeljen erre, erősítse meg ezt a magatartásformát, ő maga is mutasson jó példát. A példamutatásnál nemigen van hatékonyabb nevelési eszköz. 17

20 A következőkben áttekintjük az oktatási módszertan legfontosabb szempontjait és kulcsfogalmait. 1 Az átadandó ISMERET MÓDSZERTANA: általában szóbeli (verbális) a szemléltetés fontossága az elméleti ismeretek rögzítésének gyakorlati módszerei 2 Az előadás logikai iránya: induktív jellegű (konkréttól az általános felé) deduktív jellegű (általánostól az egyedi felé) 18 3 A tanulási munka irányításának szempontjai: előadó vezető szerepe, dominanciája közös előadó-tanuló szerep tanuló szerep (amennyiben lehet hagyatkozni a gyermekek meglévő korábbi ismereteire) 4 Didaktikai szempontok: új ismeretek átadása képességek tanítása alkalmazási módszerek Nagyon fontos, hogy az elméleti ismeretek átadása során minden esetben a gyermekek életkori sajátosságai alapján kerüljön megválasztásra az alkalmazott oktatási módszer. Ennek alapján érdemes az óvodai korosztály esetében 5 10 perc elmélet után gyakorlati alkalmazást, az általános iskola alsós tagozatos korosztálya esetében perc elmélet után gyakorlati alkalmazást, az általános iskola felsős tagozatos korosztálya esetében pedig perc elmélet után gyakorlati alkalmazást tartani. Ez egyrészt igazodik az egyes korosztályok elméleti koncentrációs

21 képességeihez, másrészt az érintett korosztályok absztrakciós képességeihez is. Ehhez a témakörhöz szervesen illeszkedik annak figyelembe vétele, hogy az egyes ismeretanyagok akkor válnak igazi, alkalmazható tudássá, ha az elmélet és a gyakorlat időben és térben egységet alkot. Vagyis szervesen egységet képez az elmélet és a gyakorlat az alkalmazás megvalósíthatósága érdekében. Nézzünk néhány példát: A A Magyarországon alkalmazott jobb oldali közlekedés értelmében kétirányú forgalom esetén a járdáról való lelépés előtt először balra kell nézni, balról kell ellenőrizni a közeledő járművet, és csak ezt követően a jobb oldali irányból érkezőket. A gyakorlatban igazolni kell, hogy az úttesten való áthaladás során a bal oldali irányból érkező jármű közelebb halad el előttünk, mind a jobb oldalról érkező jármű, ebből következően a bal oldalról érkező igényli az elsődleges ellenőrzést (fontos azonban észben tartani, hogy bizonyos helyzetekben a jobbról érkező jármű lehet közelebb, pl. egyirányú utcában, vagy ha a jobbról érkező jármű előz, vagy kikerül egy másikat). 19 B C Az úttesten történő áthaladás közben folyamatosan meg kell győződni arról, hogy az áthaladás biztosított, vagyis valóban nem érkezik egyik irányból sem olyan jármű, amely veszélyeztetné az áthaladás biztonságát. A gyakorlatban az előadó igazolja azt, hogy nem elég a járdáról való lelépés előtt egyszer ellenőrizni az áthaladás lehetőségét, az ez irányú figyelmet folyamatosan fenn kell tartani. A gyalogosokra vonatkozó forgalomirányító fényjelző készülék szabad jelzése alatt történő áthaladás tanításakor fel kell hívni a figyelmet a haladéktalan áthaladás fontosságára, a fényjelző készülék fényjelzéseinek fázisaira.

22 20 Az elméleti ismeretek tanításának módszertanát minden esetben az oktatandó hallgatói csoport életkori sajátosságai alapján kell meghatározni, azon belül is külön kell figyelni arra, hogy a tanulócsoportok milyen létszámban vesznek részt a foglalkozáson. A tanulói csoport egyetlen tagja sem érezheti azt, hogy az előadó figyelme nem irányul rá. Éppen ezért javasolt a viszonylag kis létszámú csoportok szervezése és a csoport tagjainak lehetőség szerinti bevonása az oktatási folyamatba. Külön kiemelt szempont és ebben is fontos szerepe van a csoport létszámának az elméleti és gyakorlati ismeretanyag visszacsatolása. Ez egyrészt azért fontos, mert az előadónak meg kell győződnie arról, hogy az ismeretek célba jutottak, másrészt ez fontos visszajelzés is az előadónak az oktatási módszer hasznosságát, hatékonyságát illetően. Az elméleti ismeretek tanítása kapcsán alkalmazható informatikai animáció, film, rajz, tárgyi eszköz stb. (pl. a közúti jelzőtáblák ismertetése, vagy a forgalomirányító fényjelző készülék jelzéseinek ismertetése kapcsán). Az elméleti ismeretek tanításának módszertanát minden esetben az oktatandó hallgatói csoport életkori sajátosságai alapján kell meghatározni. Szintén kiemelt fontosságú a közlekedési rend szabályozásában alkalmazandó színek magyarázata. Beszéljük meg a színek jelentését! Milyen képzeteket idéz fel a zöld, sárga, piros, fehér szín? Hol láthatóak a természetben? Miért a piros szín a riasztó, a veszélyre felhívó vagy éppen a tiltó?

23 Keressünk a tanulók lakókörnyezetében, illetve az iskola vonzáskörzetében olyan helyeket, ahol pl. jelzőlámpák találhatóak! Hasonló módon mutassuk be az egyes közlekedési jelzőtáblákat a maguk valóságában, hogy a gyermekek érzékeljék a modellek és a valós közlekedési jelzőtáblák közötti egyezést! Ha nincs mód pl. vasúti átjáró megfigyelésére, keressünk valamilyen filmmegosztón ilyen filmanyagot, vagy 3D-s internetes térképprogram segítségével olyan helyet, ahol a bemutatni kívánt forgalmi helyzet jól demonstrálható! A fent ismertetett módszertani eljárások minden esetben igazodjanak a tárgyalt témákhoz, tegyék lehetővé azok megértését és elsajátítását, legyenek alkalmasak azok gyakorlati alkalmazására. 21 Nagyobb téren, iskolaudvaron építsünk ki olyan helyszínt, ahol szemléltethetjük a tanultakat, az útkereszteződéseket, forgalmi helyzeteket. Nagyobb téren, iskolaudvaron, sportpályán bóják vagy más eszközök segítségével építsünk ki olyan helyszínt, ahol szemléltethetjük a tanultakat, az útkereszteződéseket, forgalmi helyzeteket. Lehetőség szerint a gyermekek egymás számára teremtsék meg az egyes forgalmi helyzeteket, és a tanultak alapján szabályosan oldják meg azokat.

24 22 A KRESZ számos olyan speciális előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek közlekedésére vonatkozik. Ezek az egészséges fejlődésüket, biztonságos közlekedésüket szolgálják.

25 A KRESZ ÉS A GYEREKEK 23 KÖZLEKEDÉSE

26 A számos alkalommal módosított és kiegészített, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPB-BM együttes (KRESZ) szabályai a felnőttekre, fiatalkorúakra és a gyermekkorúakra egyaránt vonatkoznak. Ennek megfelelően a KRESZ a közlekedési szabályok megtartása alól a gyermekeknek sem ad (illetve adhat) felmentést, közlekedjenek akár gyalogosként, kerékpárosként vagy jármű utasaként. Ezt kívánják a közúti közlekedésbiztonság alapvető érdekei. Főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem lehetséges. 24 Tekintettel azonban arra, hogy a gyermekek főleg a 0 6 évesek és a kisiskolás korúak a közlekedési szabályokat még egyáltalán nem vagy csak részben ismerik, így biztonságos közlekedésükben meghatározó szerep hárul a felnőttekre, különösen a szülőkre, a hozzátartozókra és a pedagógusokra. Az életkorból adódó mentális, szabályismereti és egyéb hiányosságokra tekintettel, a jogszabályi értelemben vett cselekvőképes állapot eléréséig, 14 éves korig a gyermek közúti szabályszegés elkövetése miatt nem büntethető, vele szemben az említettek miatt büntethetőséget kizáró ok merül fel.

27 Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a jogsértéshez soha nem társul szankció kiszabása. Példaként említve: ha a gyermek védtelenül, biztonsági gyermekülés vagy felnőtt biztonsági öv használata nélkül utazik olyan gépjárműben, amelyben ez kötelező lenne, akkor a passzív biztonsági eszköz használatának elmulasztása miatt a jármű vezetőjét terheli a felelősség. Az általános jellegű előírások mellett a KRESZ számos olyan különleges előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek közlekedésére vonatkozik. Ezek a szabályok egyértelműen a 0 14 év közöttiek egészséges fejlődését, biztonságos közlekedését szolgálják. 25 Az említett szabályok között talán a legfontosabb a gyermekbiztonsági rendszer használatának előírása a közlekedésben való részvétel külön feltételeinek a sorában. A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható. A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható, a hazai szabályozásban életkor nincs meghatározva, csak a testmagasság. Az életkor vonatkozásában

28 a KRESZ ugyanakkor egy alsó korhatárt szab meg, mely szerint 3 évnél fiatalabb gyermek kizárólag gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható, de abban is csak akkor, amennyiben a gyermeket a biztonsági eszközhöz hevederekkel, vagy pántokkal rögzítették. 26 A kerékpáros közlekedésen belül a gyermekek védelmét szolgálja az a szabály, amely alapján kétkerekű kerékpáron kizárólag 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén (nem pedig a vázon, vagy egyéb helyen) szállítható. Amennyiben a kerékpár kettőnél több kerékkel rendelkezik, a jármű vezetőjével szemben minimálisan a betöltött 17. életév a követelmény. A gyermekekre vonatkozó különleges szabály továbbá, hogy főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem megengedett. A joghely alapja az, hogy főútvonalon történő közlekedés kiemelt kockázatúnak számít, a kerékpárosok pedig az átlagosnál is nagyobb veszélynek vannak kitéve. Kerékpáron kizárólag 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén szállítható.

29 A gyermek gyalogosok zárt csoportjának közlekedése is eltér az általános szabályoktól, több lehetőséget tartalmaz annál. A felnőttektől eltérően a gyermekek zárt csoportja gyalogosan a járdán, a leállósávon, az útpadkán, valamint a kerékpárúton is közlekedhet, és csak ezek hiányában (vagy ha nem járhatók) haladhatnak az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén. Ezzel a szabállyal a KRESZ a csoportosan közlekedő óvodások vagy a tanulmányi kiránduláson, foglalkozáson, illetve egyéb programon részt vevő általános iskolai osztályok részére az átlagosnál nagyobb védelmet biztosít. 27 Az előzőekben felsoroltak mellett a KRESZben még más előírásokat, értelmező rendelkezéseket is találunk a 0 14 évesek közlekedésével kapcsolatban (gyermekbiztonsági rendszer fogalma, iskolabusz, illetve gyermekeket szállító autóbusz meghatározása, a gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolása stb.).

30 28 Az előadóknak minden esetben törekedniük kell a résztvevők megnyerésére. Csak ebben az esetben érhetjük el ugyanis azt a nemes célt, hogy a gyerekek valóban komolyan higgyenek abban, hogy a közúti közlekedés biztonsága minden résztvevő magatartásától függ.

31 TEMATIKUS FOGLALKOZÁS 29 MINTÁK

32 30 A biztonságos közlekedésre felkészítő foglalkozások lebonyolítására nincs egységes recept. Lehetnek javaslatok, lehetnek iránymutatások (mint pl. a jelen anyag is), de nincs két egyforma helyszín, két egyforma célközönség, két egyforma miliő, két egyforma program. Az előadóknak minden esetben alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez, minden esetben törekedniük kell a résztvevők megnyerésére. Csak ebben az esetben érhetjük el ugyanis azt a nemes célt, hogy a gyerekek valóban komolyan higygyenek abban, hogy a közúti közlekedés biztonsága minden résztvevő magatartásától függ, és hogy a szabálytisztelő, előzékeny, figyelmes és türelmes közlekedési magatartás a maguk és mások javát is szolgálja. Az előadók legyenek feladatuk szakavatott mesterei, melynek érdekében rendelkezzenek kellő empátiával, türelemmel, szakmai elhivatottsággal annak érdekében, hogy minden előadásukról, foglalkozásukról úgy menjenek el a résztvevők, hogy maradandó, új, alkalmazható tudás birtokába kerültek.

33 1. téma közlekedési alapismeretek gyakorlati oktatása mini közlekedési pályán Célcsoport: óvodások és alsó tagozatos tanulók Technikai feltételek: közlekedési jelzőtáblák, forgalomirányító fényjelző készülékek (kerékpáros, gyalogos), a forgalmat irányító személy forgalomirányító bottal, kerékpárok, kerékpárosok számára kerékpáros fejvédő sisak Ideális csoportlétszám: fő Foglalkozás időtartama: a korábban ismertetett időtartam-megoszlás szerint A foglalkozás rövid leírása: a célcsoport számára felállított forgalmi helyzet keretében ismertetni és oktatni a forgalmi csomópontban, valamint a forgalmi csomóponton kívüli úttesten történő gyalogos átkelés szabályait, illetve a kerékpáros közlekedés alapvető szabályait. Ennek során gyakorolni szükséges a járdáról való lelépés előtti körülnézést, tájékozódást, mérlegelést, döntést, áthaladást. Külön tanítani szükséges a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, a kijelölt gyalogos átkelőhely nélküli helyen való áthaladás szabályrendszerét, valamint a forgalomirányító fényjelző készülék jelzéseit. A gyermekek a mini közlekedési pályán való közlekedésük során alkalmazzák a tanult ismereteket. Az előadó túl azon, hogy az útkereszteződés forgalmát tevőlegesen irányítja szavakkal irányítja a közlekedő gyermekeket a helyes magatartásra, cselekvésre, közlekedésre. 2. téma a kerékpár kötelező felszerelési tárgyainak ismertetése Célcsoport: szülők, felnőttek Technikai feltételek: 1 db felszerelt kerékpár, jutalom Ideális csoportlétszám: fő Foglalkozás időtartama: perc A foglalkozás rövid leírása: a felnőttek sincsenek feltétlenül tisztában a kerékpár jogszabályban meghatározott kötelező felszerelési tárgyaival. Ezért állítsunk ki egy lecsupaszított kerékpárt, amit fel kell szerelniük mindazokkal az eszközökkel, amelyeket a jogszabály előír. Ezen felül hívjuk fel a figyelmet a láthatósági mellény és a fejvédő sisak szükségességére, alkalmazásának szabályaira. A lámpák felszerelését követően azok működését is vizsgálni szükséges. Ezt a feladatot ki lehet egészíteni azzal, hogy azok a gyermekek, akik már részt vettek egy e témára vonatkozó foglalkozáson, a saját 31

34 32 szüleikkel együtt végezzék el a kerékpár felszerelését és ellenőrzését. Jutalomként adható kerékpáros lámpa, fényvisszaverő prizma vagy pánt, hangjelző berendezés (amely csak csengőhangot adhat ki), fejvédő sisak stb. Ugyanez a foglalkozás óvodai vagy általános iskolai alsó tagozatos gyerekekből álló csoportok számára is megtartható, szintén fős csoportban és a koncentrációs képességüknek megfelelő időtartamban. A kerékpár kötelező felszereléseinek részletes ismertetése a kerékpáros felkészítéssel foglalkozó fejezetben található. 3. téma a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapvető szabályai Célcsoport: szülők, gyermekek Technikai feltételek: közlekedési jelzőtáblák, jutalomtárgyak Ideális csoportlétszám: fő Foglalkozás időtartama: perc A foglalkozás rövid leírása: a kerékpárosok jelentős része a legalapvetőbb kerékpáros közlekedési szabályokkal sincs tisztában (sajnos ez a gyalogosokra is vonatkozik). Ismertetni kell ezen alapvető szabályokat úgy, hogy a résztvevőket is be lehessen interaktív formában vonni; aktív részvételre kell ösztönözni őket, az alkotó módon közreműködőket pedig meg kell jutalmazni. Ismertetni kell a kerékpárra vonatkozó különböző sebességhatárokat is, valamint a kerékpáron való személyszállítás szabályait. Szintén át kell adni az elsőbbségadásra, irányjelzésre, körültekintésre, a holttér ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Az ismertetés során kiemelten kell kezelni a láthatósági mellény használatának kötelezettségét, a nyitott és a nem nyitott kerékpársáv közötti

35 különbséget, valamint az egyirányú utcába a forgalommal szembeni behajtás kritériumait. A közlekedési jelzőtáblák tekintetében nem szabad megelégedni a jelzőtábla megnevezésével, hanem a szóban forgó jelzőtáblával kapcsolatban jelentkező kötelezettségeket és jogokat is meg kell tanítani (fontos, hogy ebben a sorrendben). A kerékpárosokra vonatkozó szabályok és jelzőtáblák részletes ismertetése a kerékpáros felkészítésre vonatkozó fejezetben található. 4. téma a gyermekbiztonsági rendszerek alkalmazásának szabályai 33 Célcsoport: szülők, gyermekek Technikai feltételek: 2 3 db biztonsági gyermekülés gépkocsiüléssel együtt (vagy a járművel együtt) Ideális csoportlétszám: 6 8 fő Foglalkozás időtartama: perc A foglalkozás rövid leírása: A szülőkkel meg kell értetni és el kell fogadtatni a gyermekbiztonsági rendszerek fontosságát, tudomásukra kell hozni, hogy használatuk meghatározott életkorig/testmagasságig kötelező, a gyermekekkel pedig meg kell szerettetni

36 az ilyen gyermekülésekben való közlekedést. Az ülések kipróbálását lehetővé kell tenni számukra, és ismertetni kell a használatukkal kapcsolatos alapvető szabályokat. Hangsúlyozni kell a gyermekek részére, hogy a gyermekbiztonsági rendszert menet közben nem szabad kikapcsolni, mert akkor már nincsenek biztonságban. A szülőket tájékoztatni kell, hogy mikor szükséges nagyobbra cserélni a gyermekülést, mikor szabad ülésmagasítót alkalmazni téma a KRESZ elmúlt öt évben történt változásai Célcsoport: felnőttek Technikai feltételek: projektor, vetítővászon, jutalom Ideális csoportlétszám: fő Foglalkozás időtartama: perc A foglalkozás rövid leírása: Röviden, tömören öszsze kell foglalni az elmúlt évek KRESZ változásait úgy, hogy interaktív formában a résztvevőket is be kell vonni ebbe az ismertetésbe, aktív részvételre kell ösztönözni őket, az alkotó módon közreműködőket pedig jutalmazni kell. Különösen hangsúlyozni kell azokat a módosulásokat, amelyek a közúti ellenőrzések

37 során gyakran vezetnek büntetéshez (pl. gyermekbiztonsági rendszerek használata, az iskolabusz környezetében való közlekedés veszélyei, ittas járművezetés, párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten való közlekedés, az irányjelzés fontossága, az egyes közlekedési manőverek végrehajthatóságának ellenőrzése stb.). A KRESZ elmúlt öt évben történt változásainak tételes listája a kiadvány végén található. 6. téma Közlekedési jelzőtáblák puzzle összeállítása Célcsoport: szülők, gyermekek (ideális lenne, ha minden szülő saját gyermekével venne részt a foglalkozáson) Technikai feltételek: puzzle módon felszabdalt közúti jelzőtáblák (legalább 8 10 db jelzőtábla 8 10 készletben), jutalom, stopperóra Ideális csoportlétszám: 8 10 csapat (szülők + gyerekeik) Foglalkozás időtartama: perc 35 A foglalkozás rövid leírása: a csoportok egymással versenyeznek. A részükre átadott összekevert

38 puzzle-elemekből össze kell rakniuk a közúti jelzőtáblákat, azokat fel kell ismerniük, és fel kell írniuk egy papírra. Az összeállításra fordított időből és a helyes megnevezésükből összeálló pontszám határozza meg a verseny végeredményét. A helyes megnevezésen túl minden olyan szabályt el kell mondaniuk a csapatoknak, amelyet az összeállított jelzőtáblákról tudni kell (pl. kikre vonatkoznak, mik a kivételek, mi a hatályuk, milyen járműre vonatkoznak, stb.) téma KRESZ szabályismereti verseny felnőtteknek Célcsoport: felnőttek Technikai feltételek: projektor, vetítővászon, jutalom, megoldólap a versenyzőknek Ideális csoportlétszám: fő Foglalkozás időtartama: 20 perc verseny és 20 perc közös értékelés (a helyes válaszok magyarázata) A foglalkozás rövid leírása: az emberek szeretnek versenyezni. Minden kihívásban, feladatban szívesen vesznek részt. A kivetítőn megjelenő kérdésekre a kiosztott megoldólapon válaszolnak. Elégséges 20 kérdésre válaszolniuk. A megoldólapon adott

39 válaszokat a kérdések kivetítése után össze kell szedni, és a helyes válaszok szóbeli ismertetésének és indokolásának ideje alatt gyorsan ki kell értékelni. Itt célszerű különböző forgalmi szituációkban való magatartásra, áthaladási sorrendre rákérdezni. A kiértékelést követően ki kell hirdetni a csoport helyezettjeit, és jutalmazni kell őket. Nincs kipellengérezés, csak jutalmazás. Minden csoport más-más összeállítású kérdéscsoportot kap, hogy elkerülhető legyen a megoldások egymásnak való átadása. 8. téma KRESZ szabályismereti verseny gyerekeknek 37 Célcsoport: felső tagozatos általános iskolás gyermekek Technikai feltételek: projektor, vetítővászon, jutalom, megoldó lap a versenyzőknek Ideális csoportlétszám: fő Foglalkozás időtartama: 20 perc verseny és 20 perc közös értékelés (a helyes válaszok magyarázata) A foglalkozás rövid leírása: A gyermekek szeretnek versenyezni. Minden kihívásban, feladatban szívesen vesznek részt. A kivetítőn megjelenő kérdésekre

40 38 a kiosztott megoldólapon válaszolnak. Elégséges 20 kérdésre válaszolniuk. A megoldólapon adott válaszokat össze kell szedni és a helyes válaszok szóbeli ismertetésének és indokolásának ideje alatt gyorsan ki kell értékelni. Itt célszerű különböző forgalmi helyzetekben való magatartásra, áthaladási sorrendre rákérdezni. A kiértékelést követően ki kell hirdetni a csoport helyezettjeit, és jutalmazni kell a helyezetteket. Nincs kipellengérezés, csak jutalmazás. Minden csoport más-más összeállítású kérdéscsoportot kap, hogy elkerülhető legyen a megoldások egymásnak való átadása. 9. téma biztonsági öv HASZNÁLA TÁNAK népszerűsítése, elfogadottságának segítése Célcsoport: felnőttek, 150 cm-nél magasabb gyermekek Technikai feltételek: biztonságiöv-szimulátor Ideális csoportlétszám: folyamatos részvétel Foglalkozás időtartama: folyamatos A foglalkozás rövid leírása: a biztonsági öv használatát, szükségességét mindazokkal meg kell értetni és el kell fogadtatni, akik nem csatolják be magukat. A szimulátorral érzékeltetni lehet, hogy km/óra sebességről egy frontális ütközés milyen kényszermozgásokat eredményez a járműben utazók esetében. Itt olyan statisztikai adatokat is lehet ismertetni, hogy a bekövetkezett balesetek kapcsán hány ember életét lehetet volna megmenteni a becsatolt biztonsági övvel. 10. téma Célcsoport: felnőttek Kerékpáros ügyességi pálya teljesítése Technikai feltételek: billenő palló, műanyag kúpok, lengőkapuk, teniszlabdák, részegszemüveg (felnőtteknek), kerékpárok (legalább két pálya, hogy a felnőttek és a gyermekek részére eltérő nehézségű pálya legyen felállítható), jutalmak Ideális csoportlétszám: folyamatos részvétel Foglalkozás időtartama: folyamatos, de a pálya teljesíthetősége ne legyen több 4 5 percnél A foglalkozás rövid leírása: a biztonságos kerékpározáshoz elengedhetetlen a jó egyensúlyérzék, ügyesség, kreatív gondolkodás. A gyerekek a felállított ügyességi pálya teljesítése során bizonyíthatják e képességeiket. A teljesítés időtartama és az

41 elkövetett hibák függvényében versenyeznek egymással. A legjobbak jutalomban részesülnek. A gyerekek kerékpáros járműkezelési készségeinek fejlesztése kapcsán további módszerek olvashatóak a kerékpáros felkészítésre vonatkozó fejezetben. a sötétben jobban lát és jobban látszik. Kérjünk meg egy-egy tanulót, hogy haladjon át a sötét termen láthatósági mellényben és a nélkül, miközben zseblámpával világítunk! 11. téma A láthatósági mellény használatának szabályai, kötelezettségei Célcsoport: felnőttek, gyermekek Technikai feltételek: láthatósági mellények, lámpa Ideális csoportlétszám: 8 10 fő Foglalkozás időtartama: folyamatos A foglalkozás rövid leírása: cél a láthatóság fogalmának tisztázása, a láthatósági mellény viselésének előnyei, az erre vonatkozó szabályok megismerése. Kérjük meg a gyerekeket, hogy hozzanak magukkal a foglalkozásra zseblámpát, esetleg egyéb olyan tárgyakat, amelyek világítanak a sötétben! Vigyünk be a foglalkozásra pár láthatósági mellényt! Szemléltessük ezek hasznosságát különböző helyzetekben! Példák: Amennyiben lehetséges, sötétítsük be a termet. A gyerekeket osszuk kisebb csoportokba; a csoportok felének legyen olyan tárgy a birtokában, amellyel Beszéljük meg a különbségeket! Ajándékként adjunk láthatósági mellényeket a gyermekeknek, ennek a különböző programokon nagyon örülnek. 39

42 40 A közlekedés szabályai ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk velük a legfontosabb közlekedési szabályokat és kerékpározási ismereteket.

43 KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS 41

44 42 Feladatok és gyakorlatok 3. osztálytól Elméleti foglalkozások Ismerd a bringád! A biztonságos kerékpározás alapfeltétele, hogy a gyerekek jól ismerjék magát a járművet, amivel közlekednek. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a kerékpár felépítésével, működési elvével, illetve hogy képesek legyenek azonnal felismerni, ha valamelyik alkatrész nem működik megfelelően ezzel ugyanis komoly bonyodalmakat előzhetnek meg közlekedés közben. A kerékpárral való megismerkedésre tantervi kereteken belül, valamelyik erre a célra kijelölt tanórán is sort lehet keríteni. A bemutatásra szánt foglalkozás lehetővé teszi, hogy a diákok jobban megismerjék a kerékpárok működési elvét. Ha van rá lehetőség, célszerű egy igazi kerékpárt is behozni az órára. A bemutatás még hatékonyabbá tehető, ha egy kerékpárszerelőt, kerékpáros oktatót vagy rutinos szülőt is sikerül rá előadóként meghívni. Ezáltal a diákok első kézből láthatják, hogyan kell megvizsgálni a kerekeket, fékeket, láncot, nyerget és a lámpát a biztonságos működés ellenőrzése céljából. Tipp: A tanórát játékos foglalkozással is lehet zárni. A diákok emlékezetének ellenőrzésére kössük be néhány önként vállalkozónak a szemét, akiknek az lesz a feladata, hogy vakon ismerjék fel a kerékpár különböző részeit. Emellett egy kis szerepjátékra is sor kerülhet egy másik önkéntes kiválasztásával, akinek egy kerékpár-kereskedőt kell eljátszania. Az a feladata, hogy a foglalkozás során elsajátított alapismeretekre támaszkodva mutassa be a portékáját, és győzze meg osztálytársait arról, hogy az általa eladásra kínált kerékpár kényelmes, hatékony és alkalmas a biztonságos utazásra.

45 Miért jó a kerékpározás? Az elméleti foglalkozások keretében ki lehet térni a kerékpározás jótékony hatásaira is, amely több szempontból is nagyon fontos. Egyfelől tudatosítja a gyerekekben, hogy a szabadság érzetén túl a kerékpározás egészségük megőrzésében és a környezet kímélésében is nagyon fontos szerepet játszik, így még több kedvük támadhat a biciklizéshez. Másfelől a hasznos tudnivalókat a szüleiknek is továbbadhatják, így közvetetten ez a foglalkozás a felnőttekre is ösztönzőleg hathat. A foglalkozást leginkább egy kötetlen beszélgetéssel lehet hatékonyan bevezetni, amelyben mindenki megoszthatja a többiekkel, hogy ki miért szeret biciklizni, és egy közös listát is össze lehet állítani az összes jó gondolatról. Tipp: Egy kötetlen beszélgetéssel vezessük be a foglalkozást. 43 Tipp: A foglalkozást a kreatív készségek mozgósítására is remekül lehet használni. A gyerekek rajzokat készíthetnek, vagy szórólapokat, plakátokat is tervezhetnek, amelyek a kerékpározást népszerűsítik. Ezeket közzé lehet tenni az iskola faliújságán, és többszörösítve a többi osztályhoz és a szülőkhöz is el lehet juttatni.

46 A következő felsorolásban azok a legfontosabb érvek olvashatóak, amelyek egyértelműen alátámasztják a kerékpározás jótékony voltát. Ezek átfogó ismertetését követően az osztályt több csoportra lehet osztani, hogy a listából választott egy vagy két pontból felkészülve, saját példáikkal alátámasztva beszéljék meg egymással a bringázás előnyeit. 44 A biciklizés a testgyakorlatok nagyon élvezetes formája, amely ráadásul nagyon kevésbe kerül. Egy közepes tempójú, fél órás út az iskolába és vissza percenként legalább öt kalóriát éget el, amelynek segítségével megőrizhetjük jó formánkat. A kerékpározás megmozgatja a fő izomcsoportokat pl. a lábakban, és növeli az állóképességet, ezáltal több energiánk lesz. Biciklivel háromszor olyan gyorsan lehet haladni, mint gyalog, és ugyannyi erőfeszítéssel háromszor akkora utat lehet megtenni. A biciklizés pozitívan befolyásolhatja azt, hogy hogyan érezzük magunkat. A testedzés javítja a kedélyállapotot, és növeli az önbecsülést. Nem kell kiválónak lenni a sportokban, hogy a kerékpározást élvezni lehessen. Biciklizni szinte mindenki tud, és amint már egyszer megtanultuk, nem felejtjük el többé.

47 A szabályok a gyerekekre is vonatkoznak A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret. A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret. Nem elegendő csupán az, hogy magabiztosan kezeljék a kerékpárt, hiszen ha a szabályokat nem ismerik, ugyanúgy veszélybe sodródhatnak, mintha bizonytalan járműkezelési felkészültséggel lépnének ki a forgalomba. Igaz, hogy a kerékpározáshoz főleg gyermekkorban semmiféle jogosítványra sincs szükség, azonban a közlekedés szabályai ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk velük a legfontosabb közlekedési szabályokat és kerékpározási ismereteket. Az is nagyon fontos, hogy maguk a szülők is tisztában legyenek a gyerekekre vonatkozó előírásokkal. A jogszabály kimondja, hogy 12 év alatti gyermek főútvonalon nem közlekedhet, és 6 év alatti gyermeket főútvonalon tilos felügyelet nélkül hagyni. Ezek mellett számos további írott és íratlan szabály létezik, amelyeket mindig szem előtt kell tartani. 45

48 46 Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni. Jobb oldalon való haladás Az első és legfontosabb szabály, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy az úttesten a forgalommal egy irányban kell haladniuk (kivételt képeznek ez alól azok az egyirányú utcák, ahová ha azt a kiegészítő tábla megengedi a kerékpárosok a gépjárműforgalommal szemben is behajthatnak). A kerékpárosok helye az úttest jobb oldalán, a jobb szélen van, egy gyermekkarnyújtásnyira a padkától. Az úttestre való ráhajtáskor az átkeléshez hasonlóan nagyon alaposan körül kell nézni, és a járdaszegély elhagyását is biztonságosan kell időzíteni. Fontos, hogy a gyermek, még mielőtt az úttestre vagy akárcsak a forgalmasabb járdákra kilép, megtanuljon lassú és gyors haladás mellett is egyenes vonalban haladni, mert mozgása csak ebben az esetben kiszámítható a mellette elhaladó forgalom számára. Fel kell hívni a figyelmét a járdaszegély mellett parkoló autókra is fél szemmel mindig ügyelni kell az autókból esetleg figyelmetlenül kiszálló emberekre, mert a hirtelen nyíló ajtók komoly veszély forrásai lehetnek.

49 Hol szabad kerékpározni? Kerékpárúton, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni. A kerékpársáv és a nyitott kerékpársáv az úttest jobb szélén található. A kettő között az a különbség, hogy a nyitott kerékpársávot más járművel is igénybe vehetik, pl. kanyarodáskor. Gyalog- és kerékpárúton, gyalogos-kerékpáros zónában Az ilyen táblával jelölt helyen kötelező igénybe venni a kerékpárosok számára kijelölt utat, zónát, az úttesten csak akkor szabad közlekedni, ha az előbbiek rendeltetésszerű használata nem lehetséges. Viszont fontos, hogy nagyon figyelmesek és türelmesek legyünk a gyalogosokkal, hiszen ők ugyanolyan joggal használják az utat, mint a kerékpárosok. Gyalog- és kerékpárúton az egyik oldal a gyalogosoké, a másik a kerékpárosoké, de akkor se legyünk türelmetlenek, ha a gyalogosok véletlenül a mi sávunkba tévednek, hanem kérjük meg illedelmesen őket, hogy hagyjanak nekünk is helyet! 47 Úttesten Ha nincs kerékpárút, kerékpársáv az út mellett, és tábla nem tiltja, akkor az úttest jobb szélén szabad kerékpározni, többsávos úton a külső sávban. Figyelem! Főútvonalon csak az a gyermek tekerhet, aki már elmúlt tizenkét éves!

50 Hol nem szabad kerékpározni? Tilos autópályán és az autóúton kerékpározni. Tilos a járdán, kivéve A járda a gyalogosoké, a kerékpár pedig jármű. Járdán csak akkor lehet bringázni, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, vagy tábla tiltja a kerékpárosok behajtását (pl. hidakon, felüljárókon). Ilyenkor Legfeljebb 10 km/óra sebességgel haladhatunk, és nagyon oda kell figyelni a gyalogosokra. 48 Gyalogúton vagy gyalogos zónában Ezeket az utakat, zónákat kifejezetten gyalogosok számára jelölték ki, ezért itt nem lehet kerékpározni, csak a biciklit tolva sétálni. Kerékpárral behajtani tilos jelzésnél Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, csak gyalogosan lehet tolni. Mindkét irányból behajtani tilos jelzésnél Az ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, kivéve, ha azt valamilyen kiegészítő tábla megengedi (pl. kivéve kerékpár). Ha a buszoknak vagy taxiknak engedélyezett a behajtás, akkor kerékpárral is be lehet menni.

51 Behajtani tilos jelzésnél Az egyirányú utcába a forgalommal szemben tilos kerékpárral behajtani, kivéve, ha a tiltó tábla alatt a kiegészítő tábla ezt kerékpárosoknak megengedi. Buszsávban Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor is nagyon körültekintően! Ezt a sávot a buszok és trolik mellett más járművek is használhatják, pl. a rendőrök, mentők, tűzoltók, de a taxik, szemétszállítók, segédmotorkerékpárok és motorkerékpárok stb. is! 49 Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor is nagyon körültekintően!

52 Az elsőbbségadásról Az elsőbbségi szabályok nagyon fontosak, hiszen ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy például egy útkereszteződésen ki haladhat át elsőként, és kinek kell elsőbbséget adnia. Az elsőbbségadás mindenkire vonatkozik, aki az úttesten közlekedik, tehát autósokra és biciklisekre egyaránt. Tanítsuk meg ezeket a gyerekeknek! 50 Elsőbbségadás kötelező tábla Ha ilyen táblához érkezünk, lassítunk, és elsőbbséget adunk a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Stoptábla ( Állj, elsőbbségadás kötelező! ) Ennél a táblánál meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Főútvonal Ez a tábla azt jelzi, hogy főútvonalon haladunk. Ilyenkor a keresztező utcákon közlekedőknek kell elsőbbséget adniuk, de mindig legyünk körültekintőek! Figyelem! Főútvonalon csak tizenkét évesnél idősebbek tekerhetnek!

53 Jobbkéz-szabály Egyenrangú útkereszteződésben a jobbkézszabály határozza meg, hogy kinek van elsőbbsége. Az alábbi felsorolás a jobbkéz-szabály alkalmazásának leggyakoribb eseteit mutatja be: Ha a kereszteződésen egyenesen haladunk át, akkor a tőlünk jobbra található járműnek elsőbbséget kell adnunk, a tőlünk balra levő pedig nekünk kell, hogy elsőbbséget adjon. Ha jobbra kanyarodunk, akkor a tőlünk balra található vagy a szemből ugyanarra kanyarodó járműveknek el kell engedniük bennünket. Ha balra kanyarodunk, akkor elsőbbséget kell adnunk a jobbról és szemből egyenesen érkezővel vagy ugyanarra kanyarodóval szemben, de a tőlünk balról érkezőnek el kell engednie bennünket. Mindig legyünk résen! Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy ha épp nekünk is lenne elsőbbségünk, előfordulhat, hogy figyelmetlenségből nem adják meg nekünk. Ilyenkor jobb elengedni a másikat, mintsem balesetet szenvedni! 51

54 További fontos szabályok és intelmek Tanítsuk meg a gyerekeknek az alábbi szabályokat: 52 Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)! Senkit és semmit nem szabad kerékpárral vontatni, és a kerékpáros sem vontathatja magát másik kerékpárral, egyéb járművel vagy állattal! Forgalomban nem szabad elengedett kormánnyal kerékpározni! A szabályokon túl vannak olyan további biztonsági szempontok is, amikre nagyon fontos figyelnünk, és be kell tartatnunk a diákokkal. Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)!

55 Sötétben ne! A gyerekek ne kerékpározzanak sötétedés után! Ha véletlenül mégis úgy alakul, hogy sötétben érnek haza, mindig legyen náluk láthatósági mellény, és mindig használják a lámpáikat! Nincs zenehallgatás és mobilozás! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket! 53 A kormányra semmit! A gyerekek ne akasszanak a kormányra semmit, mert beakadhat a küllők közé. Bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

56 Helyezkedés a pirosnál Ha a jelzőlámpa tilos jelzést mutat, a gyerekek sose álljanak jobbról olyan jármű mellé, amelyik jobbra akar kanyarodni, és ezt irányjelzővel jelzi, vagy amelyik a nyitott kerékpársávra már be is sorolt! Tudniuk kell, hogy főleg a nagyméretű járművek buszok, teherautók vezetői nem látnak ki minden irányba. Magyarázzuk el a gyerekeknek a holttér fogalmát, ami a nagy járművek esetében különösen veszélyes, hiszen a gépjárművezető nem biztos, hogy észreveszi őket. 54 Tipp: Ha van rá lehetőség, Ha van rá lehetőség, a tulajdonos, illetve a mi engedélyünkkel és felügyele- parkoló teherautó üljenek a diákok egy tünkkel üljenek a diákok egyesével vagy mikrobusz egy parkoló teherautó vagy mikrobusz vezetőülésébe! Figyeljék meg vezetőülésébe! azt, hogy mit látnak a visszapillantó tükrökben! A többiek az autó körül több pontban felállnak, így a vezetőhelyen ülő megfigyelheti, hogy ki látszik és ki nem. Egy kötél segítségével pontosan meg tudják jelölni ezeket a helyeket. A kötelet a jobb oldali visszapillantó tükörre kell kötni és egy diák a másik végét szorosan kifeszítve megtartja a jármű mellett párhuzamosan. Lassan egy-egy lépést tesz jobbra, és a vezetőnek dudálnia kell, ha meglátja a lépegető osztálytársát. Ott megjelölik krétával a talajt és tovább lépeget addig, amíg újból bekerül a holttérbe, és nem látszik a visszapillantó tükörben. Ezt a pontot is megjelölik. Így lehet vizualizálni a holtteret.

57 Gyakorlati foglalkozások Az elméleti foglalkozások mellett vagy azokat követően nagyon fontos, hogy gyakorlati foglalkozásokra is sort kerítsünk, hiszen ezek szolgálják a gyerekek járműkezelési készségeinek kialakulását és fejlődését. A szabályismeret és a fizikai képességek együttese szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben önállóan is biztonságosan vehessenek részt a forgalomban. A gyakorlati feladatok megkezdése előtt feltétlenül szükséges a kerékpár és a tartozékok, kiegészítők áttekintése. Ezt követően pedig néhány ötletet olvashatunk arra vonatkozóan, hogy milyen gyakorlatokkal fejleszthetjük a diákok képességeit. 55 A kerékpár kötelező tartozékai Temporaerum quibus eatquia del eatur modicab im exped quo consece perum, ellorerorum des eumquia tiisita spedi A gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt nagyon fontos, hogy alaposan átvegyük a gyerekekkel azokat a tartozékokat, amelyeket a KRESZ előír, és célszerű egyesével ellenőrizni is a kerékpárokat, hogy fel lehessen hívni a gyerekek figyelmét az esetleges hiányosságok pótlására. A kötelező tartozékok mind a biztonságot szolgálják, vészhelyzetben akár meg is menthetik a gyermeket attól, hogy balesetet szenvedjen.

58 A kerékpár kötelező tartozékai piros színű hátsó lámpa piros színű hátsó prizma kormány csengő fehér színű első prizma fehér vagy kadmiumszínű fényt adó első lámpa 56 két, egymástól függetlenül működő fék az első keréken legalább 2 db borostyánsárga küllőprizma vagy fehér fényvisszaverő, körgyűrű felület

59 A kerékpár beállítása Minden gyermek számára testalkatuktól függően más és más beállítás a megfelelő, ezért szintén fontos teendő a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt, hogy segítsünk a diákoknak megtalálni azt a kormánybeállítást és ülésmagasságot, amellyel kényelmesen, hatékonyan és biztonságosan tudnak tekerni. Célszerű ehhez egy jól felkészült kollégát is segítségül hívni, hiszen a biciklik egyesével történő beállítása időigényes lehet, ugyanakkor elég csak egyszer elvégezni. A nyeregmagasság akkor ideális, ha a kerékpáron ülve a gyermek az egyik pedált a legalsó helyzetbe állítja, és ráteszi a lábát (cipő nélkül!), a lába nagyon enyhén behajlított állapotban van, és nem nyújtva! A nyereg és a kormány távolsága akkor jó, ha a kerékpáron kényelmesen ülve gyermekünk megfogja a kormányt, és a haladási testhelyzetet felvéve előre, lefelé nézve a kormány vonala nagyjából keresztezi az első kerékagy vonalát, magyarán a kormány kitakarja a látószögből az első agyat. Akkor jó ez a beállítás, illetve akkor jó a kormányszár hossza, ha a nyereg nagyjából a közepén van rögzítve. Temporaerum quibus eatquia del eatur modicab im exped quo consece perum, ellorerorum des eumquia tiisita spedi 57

60 Elengedhetetlen kiegészítők 58 A kötelező tartozékok ellenőrzésén túl szintén nagyon lényeges, hogy felhívjuk a diákok figyelmét azokra a kiegészítőkre, amelyek elengedhetetlenek a testi épségük megóvása érdekében: bukósisak védi a fejet a sérüléstől; fényvisszaverő ruházat segíti az autósokat abban, hogy észrevegyék a gyerekeket (sötétedés után, lakott területen kívül sötétben vagy egyéb rossz látási viszonyok között, pl. ködben nagyon fontos, hogy ilyet viseljenek!); fontos tudni továbbá, hogy a KRESZ előírása alapján a kerékpárt hajtó személynek éjszaka és rossz látási viszonyok között lakott területen kívül fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie; biciklis kesztyű megakadályozza a gyermek kezének a csúszkálását a kormányom, illetve elesés esetén védi a tenyeret. A bukósisak A kerékpáros fejvédő életmentő lehet, baleset esetén komoly védelmet jelent a fejnek, éppen ezért hangsúlyoznunk kell a gyerekeknek, hogy a viselése elengedhetetlen, sőt, akár példákat is hozhatunk, hogy a hivatásos biciklisták is, függetlenül attól, hogy milyen ágban versenyeznek, mind bukó sisakot viselnek. Érdemes azt is észben tartani, hogy egy bizonyos esetben a KRESZ is kötelezővé teszi a kerékpáros fejvédő használatát, mégpedig lakott területen kívül, 40 km/óránál nagyobb sebesség esetén.