A konferencia programja

Átírás

1

2 A konferencia programja március : Regisztráció : Plenáris ülés : Szekcióülések : Kávészünet : Szekcióülések 19:00: Vacsora SZEKCIÓK: CONTENT AND METHODOLOGY CONTENT AND SKILLS DEVELOPMENT IN LANGUAGE TEACHING CULTURES AND LANGUAGES KERESKEDELEM ÉS MARKETING KÖZGAZDASÁGTAN MATEMATIKA ÉS STATISZTIKA ALKALMAZÁSA GAZDASÁGI KUTATÁSOKBAN MENEDZSMENT ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK TURIZMUS ÉS VENDÉGLÁTÁS ÜZLETI SZAKOKTATÁS ÉS PEDAGÓGIA DIALOGUE OF IDENTITY AND TRADITION (IN ENGLISH AND IN JAPANESE) (TANÁCSTEREM, K ÉPÜLET) március : Regisztráció : Szekcióülések : Kávészünet : Szekcióülések : Ebéd :20: Szekcióülések 15: : Kávészünet : Szekcióülések SZEKCIÓK: KERESKEDELEM ÉS MARKETING ÚJDONSÁGOK A MÓDSZERTAN OKTATÁSÁBAN KÖZGAZDASÁGTAN LOST IN SERVICES (GAZDASÁGINFORMATIKA) NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL MEDIA & POLITICS POLITIKA, GAZDASÁG, FENNTARTHATÓSÁG 2

3 Plenáris Ülés Helyszín: Külkereskedelmi Kar 1165 Budapest, Diósy L. u (Központi épület I. em. 9, Klubterem.) március 13. (csütörtök) Megnyitó: Sándorné dr. Kriszt Éva rektor Előadások: Prof. dr. Bélyácz Iván MTA IX. Gazdaság és Jogtudományok Osztály elnöke Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Főiskola rektora 3 Moderátor: Dr. Halm Tamás a felnőttképzési igazgatója

4 Szaknyelvoktatás: tartalom és módszertan Content and Methodology Helyszín: E. I. 17. Szekcióelnök: Dr. Válóczi Marianna DR. VÁLÓCZI MARIANNA AHÁNY NYELV, ANNYI SZEMÉLYISÉG? A MÁSODIK NYELVI IDENTITÁS BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT AZ IDEGENNYELV-TANÁROK MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI A FELSŐOKTATÁSBAN Dr. WALLENDUMS TÜNDE DIÓHÉJBAN AZ OLASZ NYELVŰ KERESKEDELMI-ÜZLETI SZAKNYELVI VIZSGÁRÓL CSÁNYI ESZTER GAZDASÁGI SZLENGHASZNÁLAT JASMINA SAZDOVSKA - POLYÁK ILDIKÓ - DUDÁS GYÖRGYI THE WHAT AND WHY OF TEACHING BUSINESS COMMUNICATION KÁVÉSZÜNET FODORNÉ Dr. BALTHAZÁR ENIKŐ A NYELVTUDÁS ÜZLET NYELVTUDÁS NÉLKÜL NINCS ÜZLET Dr. MÉSZÁROS ÁGNES PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGET KIFEJEZŐ TERMINUSOK EREDETE Dr. JÁRMAI ERZSÉBET A KONSTRUKTÍV MEGKÖZELÍTÉSŰ TANÍTÁSI GYAKORLAT EGY PÉLDÁJA MARTINEZ ÁGNES TŰZÖN VÍZEN ÁT

5 AHÁNY NYELV, ANNYI SZEMÉLYISÉG? A MÁSODIK NYELVI IDENTITÁS DR. VÁLÓCZI MARIANNA PH.D. Külkereskedelmi Kar Tanszékvezető egyetemi docens valoczi.marianna@kkk.bgf.hu A nyelv elsajátítása kognitív és emocionális fejlődési folyamat: az idegennyelv-tanulás a nyelvtanuló számára a világ és benne saját maga új észlelését kínálja fel. Minden célnyelvvel kapcsolatos percepció egyben önpercepció: a nyelv tanulása, az idegen kultúrában való megmerítkezés saját magunk észlelésének folyamatos újraértelmezésével, egy új identitás kialakításával jár. Az elmúlt tizenöt évben egyre nagyobb az érdeklődés a nyelvtanulás szociokulturális megközelítése iránt. A nyelvtanulói identitás kialakításában a nyelvtanuló fejében végbemenő kognitív folyamatokon kívül nyilvánvalóan fontos szerepet kapnak a szociokulturális szempontok is: az osztálytermi interakcióktól kezdve a külföldi nyelvtanulási tapasztalatokon és célnyelvi interakciókon át a nyelvtanuló személyiségének viszonyulásáig az adott nyelvhez és az idegen nyelv kultúrájához. De vajon minden egyes új idegen nyelv, amelyen beszélünk, befolyásolja, alakítja, hogy hogyan gondolkodunk, viselkedünk? S hogyan segítheti a nyelvtanulási folyamatot a második nyelvi identitás tudatos építése? Az előadás a fenti kérdésekre igyekszik választ adni a motiváció, a nyelvtanulói autonómia és nyelvtanulói énkép összefüggéseit vizsgálva. Áttekinti a második nyelvi identitásra vonatkozó elméleti és empirikus kutatásokat és felveti, hogy egy új L2 identitás tudatos felépítése a nyelvtanulás eredményességét növelő módszertani lehetőségeket rejt, és egyben erős motivációs forrás lehet. 5

6 AZ IDEGENNYELV TANÁROK MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI A FELSŐOKTATÁSBAN BOGNÁRNÉ SZIGETI EDIT Kereskedelemi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Adjunktus bognarne.szigetiedit@kvifk.bgf.hu Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi változásai a felsőoktatási intézmények oktatóitól is szemléletváltást követelnek. Mivel a tanulás, továbbtanulás, képzés és átképzés, szinte kortól függetlenül állandó részévé vált életünknek, a felnőttek idősebb korosztályai is egyre nagyobb létszámban jelennek meg a felsőoktatás levelező, távoktatási képzésein, vagy a felsőoktatási szakképzés kereteiben. A dolgozó felnőttek tanítása tudatos módszertani felkészülést és megújulást követel a különböző képzési formákban oktató tanároktól. Hogyan tudja követni a felsőoktatás a gazdaság állandóan változó elvárásait? Hogyan tudja biztosítani a szakmailag képzett és a nemzetközi gazdasági életben is versenyképes munkaerőt? A magyar lakosság nagy többsége egyetért abban, hogy ma már legalább egy idegen nyelv ismerete minden állampolgár számára szükséges. A szakirodalom és számos kutatás bizonyítja, hogy a XXI. században a gazdaságilag és társadalmilag is aktív állampolgári lét egyik alapvető feltétele az idegennyelvi kommunikációs készség. A nyelvtanulás során a teljes személyiség fejlődik. Az ismeretek közvetítésén túl a nyelv használata fejleszti a szociokulturális kompetenciát, az olyan társas készségeket, mint pl. együttműködés, tárgyalókészség, vagy a manapság a munkaerőpiac által egyre inkább elvárt problémamegoldóképesség, kreativitás, rugalmasság, stb. Ennek megfelelően az EU oktatási-képzési politikájában az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése kiemelt figyelmet kap. Mindezek ellenére Magyarországon a felsőoktatás legtöbb intézményében a nyelvtanulási lehetőségek vagy teljesen megszűntek, vagy jelentősen beszűkültek az elmúlt évtized során. A nyelvtanárok ma már csökkenő nyelvóraszámban egyre nagyobb létszámú és ebből adódóan egyre heterogénebb nyelvi csoportokkal állnak szemben. A heterogenitás nem csak a nyelvi háttérből, hanem sokszor a különböző generációk együtt tanulásából is adódik. Az előadás során a BGF KVIK levelező és távoktatási képzésein tanuló felnőtt hallgatókkal készített írásbeli és szóbeli interjúim néhány eredményét és tanulságát tekintem át. Kutatásom célja a felnőtt hallgatók nyelvtanulási hátterének, gondjaiknak és céljaiknak a feltárása a nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében. 6

7 DIÓHÉJBAN AZ OLASZ EGYNYELVŰ KERESKEDELMI-ÜZLETI SZAKNYELVI VIZSGÁKRÓL DR. WALLENDUMS TÜNDE - Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Neolatin Tanszéki Osztály Olasz Szakcsoport Főiskolai docens wallendums.tunde@kkk.bgf.hu A fiatalok nemzetközi mobilitása napjainkban már a mindennapi élet, a tanulási folyamat, ill. munkavégzés természetes része. A különböző országokban megszerzett diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismeréséről nemzetközi szerződések rendelkeznek. A nyelvtudás egységes értékelésének alapja az Egységes Európai Referenciakeret. Elvileg tehát bármely Európában akkreditált nyelvvizsga-központban megszerzett bizonyítvány azonos értékkel bír. A gyakorlatban mégis azt látjuk, hogy a munkaadók és/vagy külföldi tanintézmények nyelvvizsgáktól függetlenül nyelvi szintfelmérőket iratnak a jelentkezőkkel. Az ilyen szintfelmérő alól azonban mentesülhetnek azok a jelentkezők, akik egyes meghatározott intézmények által kiadott az olasz nyelv esetében többnyire a perugiai vagy sienai egyetemek, ill. a firenzei Accademia Italiana di Lingua vizsgáin megszerezhető olasz egynyelvű nyelvvizsga bizonyítványokkal rendelkeznek. A külföldön kiállított szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon azonban nem számítanak szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványnak. A DILC B1 és a DALC C1 üzleti nyelvvizsgák pl. általános nyelvi egynyelvű, ill. írásbeli kiegészítő vizsga után általános nyelvi kétnyelvű, komplex vizsgaként honosíthatók. A külföldi továbbtanulásra/munkavállalásra készülő hallgatók tehát a magyarországi diplomához kimeneti követelményként meghatározott kétnyelvű szaknyelvi vizsga mellett gyakran érdeklődnek az egynyelvű szakmai vizsgákról is. A tájékozódást/tájékoztatást megkönnyítendő, az előadásban röviden bemutatom az Olaszországban és Magyarországon elérhető olasz egynyelvű üzleti-kereskedelmi vizsgák (CIC, DILC-B1, DALC-C1, CILS EC, Plida commerciale B1-C1) főbb paramétereit, szintjeit és követelményeit. 7

8 GAZDASÁGI SZLENGHASZNÁLAT CSÁNYI ESZTER - Pénzügyi és Számviteli Kar Tanársegéd csanyi.eszter@pszfb.bgf.hu A rohamosan fejlődő kommunikációs technológiák és az általuk előidézett változások új kihívások elé állítják a nyelvészeket is. Nekik nemcsak alkalmazkodniuk kell mindehhez, hanem képesnek is kell lenniük a tömegek nyelvhasználatának normatív leírására, az egyes jelenségek számba vételére. A nyelvészeti kutatások egyre növekvő számával folyamatosan nő az igény az újabb és újabb tudományos problémák feltárására is. A társadalom és a nyelv viszonyának illetve a társadalomi változások nyelvhasználatra gyakorolt hatásainak vizsgálata a szociolingvisztika feladatai közé tartozik. A globalizációs folyamatok erősödésével, a multinacionális cégek terjeszkedésével és egyes társadalmi rétegek elanyagiasodásával, egyre fontosabbá válik a társadalom számára a gazdasági területen való jártasság illetve az ott használt kifejezések megértése és alkalmazása. A gazdasági sajtóhírek a hétköznapok szerves részévé váltak, speciális nyelvezetük közelebbi bemutatása időszerű és fontos. Az előadás egy pilot study keretében végzett kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelynek célja az volt, hogy feltárja a gazdasági nyelv szleng kifejezéseinek előfordulását, gyakoriságát, ill. bizonyos társadalmi csoportokban való ismertségüket. A vizsgálat alanyaiként a BGF PSZK hallgatói, ill. gazdasági szakemberek szolgáltak: nyelvi attitűdjük, nyelvi tudatosságuk és szubjektív nyelvi beállítódásuk is a tanulmányozás tárgyát képezték. A kutatás válaszokat keresett (többek között) a szakmai szlenghasználat gyakoriságára és ennek vélhető okaira; a hallgatók és a szakemberek véleménybeli különbségeire és arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek látnak-e összefüggést a szakmai szleng kifejezések alkalmazása és a gazdasági életben való sikeresség között. 8

9 THE WHAT AND WHY OF TEACHING BUSINESS COMMUNICATION ILDIKÓ POLYÁK International Business School Tanszékvezető JASMINA SAZDOVSKA International Business School Tanszékvezető GYÖRGYI DUDÁS International Business School Adjunktus This study seeks to evaluate several undergraduate business communication skills modules taught at a business college in Budapest with regard to the content, compared to other business communication syllabi (the what), and in relation to how useful these business communication skills were deemed by employers (the why). The research focuses on these two elements because for teacher-researchers who would like to improve their module content and delivery, apart from direct measures like assessment elements, it could be worthwhile to compare the undergraduate business communication skills modules with other similar courses and syllabi. It would also be useful to evaluate the syllabus based on feedback from stakeholders such as students and teachers, but most importantly from employers who are familiar with the work placement requirements of increasingly globalised multinational companies (Davies and Highton, 2006; Fry, Ketteridge and Marshall, 2009; Light, Cox and Calkins, 2009). The methods for evaluating the content included comparing the topics covered in the business communication skills modules with several large-scale reviews of business communication skills syllabi in the United States (Du-Babcock, 2006; Russ, 2009; Sharp and Brumberger, 2013). The communication skills in focus include oral business skills (socialising, telephoning, meetings and negotiations), written business skills (report writing, formal correspondence and ing), analysing factors and descriptors of communication as well as practicing effective business presentations. For evaluating how satisfied employers are with the business communication skills taught at the college in question, a survey was conducted of the employers opinions of the college interns and graduates. The results indicate that employers considered communication skills to be one of the greatest strength of the students in contrast to the lack of professional knowledge, which was considered to be one of the greatest weaknesses. Speaking a second or third foreign language was also deemed to be a particular advantage for international companies. 9

10 However, more focus might need to be placed in the courses on newly emerging modes of communication like reputation management on corporate social media sites. In addition, translation, which is not currently included in the syllabi, might need to be introduced as this proved to be one of the most frequent tasks that interns and graduates were asked to perform in the workplace. 10

11 A NYELVTUDÁS ÜZLET NYELVTUDÁS NÉLKÜL NINCS ÜZLET FODORNÉ DR. BALTHAZÁR ENIKŐ PH.D. Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Német Tanszéki Osztály Főiskolai tanár, tanszéki osztályvezető Az előadás címe két dokumentumra utal. A nyelvtudás üzlet a címe annak a jelentésnek, amelyet az Európai Bizottság által ben létrehozott többnyelvűséggel foglakozó üzleti fórum készített, és amelyet a fórumon résztvevők az EU akkori nyelvi biztosával, Leonard Orbannal közösen július 11-én mutattak be a sajtónak. A jelentés egyik fő megállapítása, hogy Európa elveszítheti versenyképességét a fejlődő világgal szemben, ha nem fektet be többet a nyelvtudás fejlesztésébe. Egy a jelentéshez felhasznált tanulmány adatai szerint ugyanis az Európai Unióban működő kis- és középvállalkozások mintegy 11%-ával előfordult már, hogy nyelvismeret hiányában nem jött létre a tervezett üzletkötés. Figyelembe véve, hogy az uniós vállalkozások 99,7%-a kis- és középvállalkozásnak minősül, a meghiúsult szerződések száma több százezres nagyságrendet képvisel. A Nyelvtudás nélkül nincsen üzlet című írással a Piac&Profit internetes oldalán találkozhatunk. A május 28-án megjelent cikk megállapítja, hogy bár a nyelvtudás az erőteljesen exportkitett magyar gazdaság fontos alapja lenne, a magyar munkavállalók jelentős része még mindig nem beszél idegen nyelvet. Az angol nyelvtudásnak olyannak kellene lennie, mint egy kötelező védőoltásnak, mindenkinek meg kellene kapnia, olvashatjuk, de a cikk azt is hangsúlyozza, hogy a globális vállalkozáshoz az angol nyelvtudás nem elegendő. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a többnyelvűséget ösztönzi, ami nem csak a kultúrák közötti párbeszédet és az idegen társadalomba történő beilleszkedést segíti elő, hanem a külföldi tanulási és munkalehetőségeket is, valamint nem utolsósorban a globális versenyben részt vevő vállalkozások új piacokra jutását. A többnyelvűség megvalósítása érdekében Európában egészen fiatal kortól kezdve mindenkinek az anyanyelvén kívül legalább két nyelvet kellene tanulnia, és a nyelvtudásnak ki kell egészülnie a kulturális háttér ismeretével. Ez utóbbi hiányában fennáll a veszélye annak, hogy leendő üzleti partnerünknél megnyilvánulásunk értetlenséget vagy visszatetszést vált ki, ami nem kedvez az üzletkötésnek. Az előadás arra keres választ, hogy a fiatalok mennyire tájékozottak abban, milyen nyelvtudással lehet boldogulni a globalizálódó üzleti életben, valamint a németnyelvű országok példáján azt is megkísérli illusztrálni, miért hasznosak a kulturális háttérismeretek. 11

12 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGET KIFEJEZŐ TERMINUSOK EREDETE DR. MÉSZÁROS ÁGNES Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Adjunktus Az előadás az egészség-gazdaságtan szakszókincsében előforduló tipikus pénzügyi terminusok eredetét, fejlődését és módosulását, esetleg szócsaláddá válását tárja fel. Ezeknek a jellegzetes szakkifejezéseknek kialakulásáról alig vagy egyáltalán nem találunk adatot történeti-etimológiai szótárainkban. Az egészség-gazdaságtan pénzügyi tevékenységi területei a pénzalapok, a járulékok, pénzbeli juttatások, a finanszírozás és a kapacitásszabályozás szakszókincsével gazdagítják a magyar nyelv szókészletét. 12

13 A KONSTRUKTÍV MEGKÖZELÍTÉSŰ TANÍTÁSI GYAKORLAT EGY PÉLDÁJA DR. JÁRMAI ERZSÉBET MÁRIA PHD Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály Egyetemi docens Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás gyakorlatában új tendencia kibontakozásának vagyunk résztvevői: már több mint egy évtizede a készségfejlesztés fontosságáról, bevezetéséről hallunk, beszélünk. Márpedig a hagyományosnak mondott pedagógiai gyakorlaton szocializálódott pedagógusok, oktatók sok esetben tehetetlenül állnak a kompetenciafejlesztés megvalósításának igényével szemben. Több kutatás bizonyította, hogy ez a jelenség volt tapasztalható az iskolák kommunikatív nyelvoktatás címén meghirdetett nyelvóráin, azaz a kommunikatív kompetencia fejlesztésére kidolgozott könyvekből is gyakran hagyományos módszerekkel tanítottak, tanítanak kollégáink. Informális források erősítik meg, hogy a közoktatás átalakítását célzó reformok, amelyek keretében a hatalmas ismeretanyag átadását és befogadását a készségfejlesztéssel egyensúlyban, egymást segítő harmóniában kellene támogatni, megtorpannak, mert a tanárok nincsenek felkészülve sem az új generációval való bánásmódra, sem az új oktatási módszerek, eszközök alkalmazására. A tanárképzésben elsajátított elméleti ismeretanyaggal felruházott pedagógusoknak is komoly kihívás olyan helyzetek kialakítása és olyan feladatok tervezése, aminek során a diákok kompetencia-fejlődése biztosítva lesz. Különösen a felsőoktatásban, ahol megszokták az oktatók, hogy ők előadnak, a hallgató pedig hallgat. A kompetenciákat azonban nem lehet a diákoknak elmagyarázni, a készségfejlesztést célzó tantárgyak keretében főleg nem. Az órák szerkezetének és módszereinek megváltozásával a tanulók maguk tudnak foglalkozni a tananyaggal függetlenül a tantárgy jellegétől és nem a tanár interpretációját hallgatják. Külföldi akciókutatás tapasztalatai szerint, ha a készségfejlesztés célzott figyelembe vétele a tanárok tanításában megszokottá válik, akkor már nem ódzkodnak a kezdeti többletmunkától, nem találják megerőltetőnek, sőt ösztönzőleg hat rájuk a diákok lelkesedése. A gondolkodásmód megváltozásához, az implementációhoz szakmai továbbképzések szükségesek, és a jó gyakorlatok átadása. Az előadás bemutatja, hogy a szocio-konstruktivista megközelítésű módszerek, például az egyszerű és kevés eszközt igénylő mini-projektek milyen lehetőséget adnak egy adott tantárgy elméleti ismereteinek alkalmazására, és olyan komplex készségek fejlesztésére, amelyek a kulcskompetencia-kör elemei. 13

14 TŰZÖN VÍZEN ÁT MARTINEZ ÁGNES Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Főiskolai docens Időnként a sajtó és az állami szervek is foglalkoznak azzal a témával, hogy vajon miért van olyan sok fiatal, aki azért nem kapja meg a diplomáját, mert nem tudja megszerezni a kimeneti követelményként előírt nyelvvizsgát. Sokan keressük ennek az okát, és a vélemények időnként nagyon eltérőek. Valószínűleg azért, mert nem egyetlen egy oka van ennek a szomorú ténynek. A tanórák száma, a csoportok összetétele a diákok motivációja, a tananyag, a tankönyv megválasztása, a tanár személyisége, módszerei, stb. Ezek mind együtt vezetnek egy diák nyelvtanulásának sikeréhez vagy kudarcához. Kutatásomat ezúttal interjúk segítségével folytattam. Ezen interjúk tanulságait szeretném megosztani a kollégákkal. 14

15 Tartalom és készségfejlesztés a nyelvoktatásban Content and Skills Development in Language Teaching Helyszín: E. I. 20. Szekcióelnök: Kovátsné Dr. Loch Ágnes DR. DÓSA ILDIKÓ - KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ - LEGYEN TRÉNING JELLEGŰ KÉPZÉS? NICHOLAS CHANDLER - RADVÁNYI MARCELL DEVELOPING UNDERGRADUATES' TRANSFERABLE COMMUNICATION SKILLS KÓSIK FERENC A TÁMOGATOTT ÖNÁLLÓ NYELVTANULÁS KULTÚRÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A BGF KKK NÉMET TANSZÉKI OSZÁLYÁN KATONA ZSUZSANNA - JÁKI CSABA ÚJ MÉDIA A FŐISKOLAI HALLGATÓK SZAKNYELVI OKTATÁSÁBAN DR. HAMSOVSZKI SZVETLANA AZ OROSZ ÜZLETI NYELVI LEXIKA SZAKSZÖVEG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI KÁVÉSZÜNET DR. FODOR ALEXANDRA LEARNING AND TESTING BUSINESS ENGLISH VOCABULARY DR. BÉRCES EDIT ECONOMIC, CULTURAL, AND LINGUISTIC ASPECTS OF POLYGLOT TECHNICAL LEXICOGRAPHICAL NEEDS IN THE 21ST CENTURY- WITH SPECIAL REGARDS TO BILINGUAL AND POLYGLOT DICTIONARIES OF ECONOMICS DR. BODOLAY LÁSZLÓ "INTERKULTURELLE KOMMUNIKATION FÜR STUDIERENDE" INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ HALLGATÓKNAK"

16 INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ LEGYEN TRÉNING JELLEGŰ KÉPZÉS? DR. DÓSA ILDIKÓ Pénzügyi és Számviteli Kar Tanszékvezető főiskolai docens KOVÁTSNÉ DR. LOCH ÁGNES Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Tanszékvezető főiskolai tanár A BGF KVIK Nyelvi Tanszéke két félévben, a megszokott heti egyszeri 90 perces óráktól eltérően, tréning formában szervezte meg az Interkulturális Kommunikáció tantárgy oktatását. Az előadás során bemutatjuk a tréning jellegű oktatás tapasztalatait, rávilágítunk ennek az oktatási módszernek az előnyeire és hátrányaira, nehézségeire és pozitív hatásaira. Bemutatjuk a kurzusszervezés legfontosabb szempontjait, az oktatási módszereket, a team-tanítás előnyeit, a tréning időbeosztásának lehetséges variációit, az alkalmazott teljesítményértékelést. Az elemzéshez a hallgatók írásbeli és szóbeli visszajelzéseit, valamint az oktatók megfigyeléseit használtuk fel. Megállapítottuk, hogy a tréning jellegű oktatás minden nehézsége és újdonsága ellenére nagyon eredményes, hatékony és népszerű. 16

17 DEVELOPING UNDERGRADUATES TRANSFERABLE COMMUNICATION SKILLS NICOLAS CHANDLER College Of Finance And Accountancy Assistant Lecturer MARCELL RADVÁNYI College of Finance and Accountancy Assistant Lecturer Teaching Business English (TESP) in the classroom requires a knowledge and application of that knowledge as a means of equipping the student not only for language exams but for real life situations as well. This paper reviews the methodologies employed in simulations, especially whereby the student involved in business studies (future business people, entrepreneurs, accountants, bankers, etc,) may obtain transferable skills. Following a review of the literature, the example taking centre stage is that of simulating oral exams as a means of demonstrating how a student response changes due to the situation despite no change in knowledge or task. A study is undertaken of student reactions and adaptations are recorded. It is found that through reflection and participative discussion on how participants react to a perceived pressure situation, they are thereby enabled to cope with the pressured situations and become more at ease in not only exam situations but also may transfer this ability to job interviews and stressful job tasks conducted in a foreign language. The ultimate aim of this paper thus is to seek ways in which transferable skills can be developed in a classroom environment that enable prospective job seekers to overcome the encumbrances of job interviews and facilitate meeting the requirements of the workplace. 17

18 A TÁMOGATOTT ÖNÁLLÓ NYELVTANULÁS KULTÚRÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A BGF KKK NÉMET TANSZÉKI OSZTÁLYÁN KÓSIK FERENC - Külkereskedelmi Kar Szaknyelvoktató mestertanár kosik.ferenc@kkk.bgf.hu A felsőfokú szaknyelvi képzés (hazai) feltételrendszerében bekövetkezett változások miatt oktatási tevékenységünk során számos új kihívással kell szembenéznünk. Napjainkra egyértelművé vált, hogy ezekre a kihívásokra csak abban az esetben leszünk képesek hosszú távon is sikeres válaszokat adni, ha a jelenlegi szaknyelvoktatási kultúránkat professzionális módon sikerül továbbfejlesztenünk. Ez a felismerés indította szaknyelvi műhelyünk tagjait arra, hogy szervezeti egységünk aktuális oktatásfejlesztési stratégiájának kimunkálásakor kiemelt figyelmet fordítsanak az újszerű nyelvtanulási formák alkalmazásának lehetőségeire. Munkánk során igyekeztünk figyelembe venni azokat az oktatásfejlesztési tapasztalatokat is, amelyek az autonóm idegennyelv-tanulási folyamatok elősegítését célzó korábbi projektek során születtek intézményünkben. Előadásunk középpontjában az ún. támogatott önálló tanulás saját képzési területünkön megvalósítható adaptációjának kérdésköre áll. E tanulási forma rendszerszemléletű alkalmazását szaknyelvoktatás-innovációs törekvéseink egyik fő stratégiai irányaként határozhatjuk meg. Tekintettel a korábbi projektek gyakorlati tapasztalataira, mindenképpen szükségesnek tűnik, hogy aktuális célkitűzéseinket elméletileg kellően megalapozott módon valósítsuk meg. Ebből adódóan fejlesztő- és kutatómunkánk első szakaszában elsősorban a támogatott önálló tanulási forma koncepcionális kereteinek elemzésével ill. tervezésével foglalkoztunk. Beszámolónkban áttekintjük a támogatott önálló tanulás főbb jellegzetességeit, majd elsősorban nemzetközi példákra támaszkodva röviden bemutatjuk e tanulási forma azon legfontosabb elméleti modelljeit, amelyeket eddigi kutatásaink során sikerült feltárnunk. E modellek gyakorlati alkalmazhatóságának lehetőségeit saját szaknyelvoktatási stratégiánk kontextusában részletesebben is értékeljük. Emellett kitérünk azokra a tanulástámogatási igényekre is, melyeket a támogatott önálló tanulási forma hatékony alkalmazásának feltételeként határozhatunk meg. Többek között felvillantjuk az integrált képzési és tanulási tanácsadás és a tanulás-coaching jelentőségét, amit konkrét példák segítségével szemléltetünk. Előadásunkban reflektálni szeretnénk azokra a gyakorlati tapasztalatokra is, melyeket egy a támogatott önálló tanulási forma előzetes kipróbálását célzó kísérleti projekt alkalmával szereztünk. 18

19 ÚJMÉDIA A FŐISKOLAI HALLGATÓK SZAKNYELVI OKTATÁSÁBAN KATONA ZSUZSANNA Pénzügyi és Számviteli Kar - Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék Nyelvtanár katona.zsuzsanna@pszfb.bgf.hu JÁKI CSABA Pénzügyi és Számviteli Kar - Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék Nyelvtanár jaki.csaba@pszfb.bgf.hu Az információs társadalom előretörése, a digitális állampolgárrá válás jelentős változásokat hozott a fiatalok érdeklődésében, tanulási szokásaikban. Képzésük hatékonyabbá tétele kihívást jelent a felsőoktatás; jelesül a szaknyelvi oktatás számára is. A korábbi lineáris modell helyébe egyre inkább az interaktív tanulási modell lép. Ebből következően megváltozik a tanár szerepe is a hagyományos szerephez képest. A tanár információforrás helyett facilitátorrá-segítővé (tutorrá, mentorrá) alakul a korszerű oktatási környezetben. A szaknyelvi oktatásban a tanár számára - túl az infokommunikációs kompetenciákon - a tartalomszervezés jelentheti a legnagyobb kihívást. A tanulók, számos kutatás szerint, a korszerű digitális tanulási környezetben is igénylik a pedagógiai útmutatást ahhoz, hogy a webkettes eszközöket hatékonyan állíthassák a tanulás szolgálatába. Előadásunkban felvázoljuk az újmédia alkalmazási lehetőségeit a felsőoktatásban zajló szaknyelvi képzésben, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hallgatók naprakész tudást kapjanak. Egyben megkíséreljük ráirányítani a figyelmet a következőkre: az új média az információátadás és -feldolgozás technológiáján alapszik, környezetfüggetlen, platform- független, modulokból épül fel, internet-alapú és interaktív. Kiemeljük annak jelentőségét is, hogy az új médiával támogatott tananyag feldolgozása lehetővé teszi a hallgatóknak a témában való elmélyülést, valamint az önálló munkára való képesség és a problémamegoldó gondolkodásmód fejlesztését. Hangsúlyozni kívánjuk továbbá, hogy a személyes tanulási térben személyre szabott képzést kaphatnak a hallgatók. Az ilyen térben folyó tanítás illetve tanulás figyelembe tudja venni az egyéni igényeket, lehetőségeket is. Ez kiemelten fontos a távoktatásban részt vevő hallgatók esetében. 19

20 AZ OROSZ ÜZLETI NYELVI LEXIKA SZAKSZÖVEG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI DR. HAMSOVSZKI SZVETLANA CSC Budapesti Gzadsági Főiskola Külkereskedelmi Kar Idegennyelvi és Kommunikációs Intézet Adjunktus Az orosz üzleti nyelv tanulásának az a célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gazdaság, az üzlet nyelvének szókincsét és ezáltal képesek legyenek otthonosan mozogni az orosz gazdasági közegben, képesek legyenek orosz anyanyelvű partnerekkel az üzleti kapcsolatok kiépítésére. A szövegkörnyezetbe illesztés nélküli szavak bemagolásával a tanulási folyamat hatékonysága nagyon alacsony szintű. A tanár feladata a gazdaság szókincsét tartalmazó tananyag elsajátítási folyamatának aktivizálása. A média autentikus szövegein alapuló feladatsorokat ajánlunk, mint szavak ellentét párjának a keresése, szavak csoportosítása, szóképzési láncok. 20

21 LEARNING AND TESTING BUSINESS ENGLISH VOCABULARY DR. FODOR ALEXANDRA Külkereskedelmi Kar Adjunktus There is no language learning without vocabulary learning. One can admit that learning vocabulary items is one of the most time-consuming processes. The actual learning might vary from learner to learner who are aware that it is not enough to memorise the items, but also using them is of vital importance. During my teaching my students are required to learn a huge number of new businessrelated expressions. So far it has been completely their choice and responsibility in what way they learn the new vocabulary set to them in the business English classes. The result of efficiency varied. In the spring semester 2014 Quizlet was introduced to one of my groups with the following purposes: - have the same vocabulary list for each group member - make the learning process easier for the students - make them motivated and willing to learn an extensive load of business expressions - make them happy by learning - let them play with the expressions and thus be sure that students will learn and remember the new vocabulary. In my study I focus on my students learning processes in the previous semesters and in the spring semester 2014: how their habits have changed (if at all), how they and I, as their teacher evaluate their learning attitude as well as their knowledge of business English vocabulary, how the testing of their knowledge has changed with the introduction of Quizlet. For the completion of the study I use my classroom observations as well as questionnaires with my students. 21