HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK

Átírás

1 TÁMOP B.2-13/ Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a DélDunántúl régióban HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK Neveléstudományi és romológiai konferencianapok a Pécsi Tudományegyetemen a Neveléstudományi Intézet és az Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola szervezésében. ABSZTRAKTKÖTET május 6-9. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Ifjúság úti Campus PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK Neveléstudományi Intézet "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola

2 HORIZONTOK ÉS DIALÓGUSOK ABSZTRAKTKÖTET Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Pécs, 2015

3 A kiadvány a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban című TÁMOP B.2-13/ kódszámú projekt keretében készült. Szerkesztette: Márhoffer Nikolett, Szalacsi Alexandra, Szücs-Rusznak Karolina Lektorálta: Ambrusné Kéri Katalin, Arató Ferenc, Orsós Anna Az angol absztraktokat lektorálta: Baros-Tóth Ágnes A kiadványban megjelenő írások tartalmáért a szerzők felelnek. A kiadás helye: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Pécs Felelős kiadó: Ambrusné Kéri Katalin ISBN

4 Tartalomjegyzék VI. Iskola a társadalmi térben és időben... 2 Szimpóziumok... 3 Műhelyek Szekcióelőadások Oktatástörténet Nevelésszociológia Felsőoktatás Tanárképzés Módszertan Poszterek III. Autonómia és Felelősség - Tanulásközpontú pedagógia konferencia, a pedagógusképzés reformjának folytatása Szimpóziumok Műhelyek Szekcióelőadások Inklúzió Inkluzív együttműködés Képzők képzése Kompetencia Nézetek Tanulási utak IV. Romológus konferencia Szimpóziumok Szekcióelőadások Pszichológia Nevelésszociológia Társadalomföldrajz/történelem Nyelvészet

5 VI. ISKOLA A TÁRSADALMI TÉRBEN ÉS IDŐBEN 2

6 SZIMPÓZIUMOK Kisiskola térben és időben Szimpóziumvezető: Forray R. Katalin A kisiskolát olyan oktatáspolitikai és társadalmi jelenségként értelmezzük, amely illeszkedik a településszerkezet sajátosságaihoz. Ez önmagában bármely általánosan kötelező iskolára érvényes lehet, itt azonban aprófalvas és tanyás településekről van szó, ahol ez az illeszkedés más megoldások keresésére kell ösztönözze az általános iskolákat. A kisiskola legfőbb jellemzője nem a mérete, nem a tanulók létszámának alacsony volta, hanem erre épülve azok a szervezeti, módszertani és általánosabban nevelésszociológiai sajátosságok, amelyek lehetővé teszik hatékony működésüket. A kisiskola vizsgálata, kutatása nem szakadhat el a beiskolázási környezettől, hiszen éppen ez adja alapvető sajátosságát. Nem szakadhat el az aktuális oktatáspolitikától, amely esetenként ugyan támogatva rendszerint inkább felszámolására törekszik. Bár történelmileg hosszú múltra néz vissza, társadalmilag és földrajzilag nagy területen lehet jellemző oktatáspolitikai megoldás, még mindig keveset tudunk róla. A szimpózium olyan kutatások eredményeit mutatja be, amelyek erre a társadalmi, oktatáspolitikai jelenségre irányultak. A magyar helyzet bemutatása mellett az előadók bemutatnak külföldi példákat is, hogy lássuk, nem egy hazai kényszerhelyzet szülte megoldásról van szó. Igyekszünk kiemelni a negatívumok mellett a pozitív vonásokat is, hogy lássuk, e történetileg megalapozott iskolatípus a jelennek és a jövőnek is mutathat példát. Mert ez tényleg kisiskola! Kisiskolákról egy kérdőíves vizsgálat tükrében Andl Helga Kulcsszavak: kisiskola, önreprezentáció, kérdőíves vizsgálat Az előadásban a kisiskolák körében több éve zajló kutatásunk néhány részterületével foglalkozunk. A komplex kutatásfő célkitűzésea kisiskolák, helyi társadalmak, oktatáspolitikai irányok összefüggésrendszerének vizsgálata, kiemelten Baranya megye közoktatási intézményrendszerére, alacsony létszámmal működő iskoláira vonatkozóan. Ennek keretén belül 2014 tavaszán a baranyai 150 fő alatti kisiskolák körében mikrokutatást végeztünk: egy olyan kérdőíves vizsgálatot, amely egyrészt feltárja a kisiskola szereplőinek önmagukra vonatkozó definícióját, a definícióalkotás stratégiáját, másrészt feltárja a kisiskola értékelő elemeit, reflektálva azokra az előnyökre és hátrányokra, melyeket a szakirodalmi 3

7 kánon a kisiskoláknak tulajdonít (vö. Forray, 2009; Imre, 2012; Laki, 2010). Az elektronikusan kitöltött kérdőív adatainak feldolgozása során az előadásban elsősorban a nyitott kérdésekre adott válaszokat elemezzük, melynek eredménye főként a kisiskola terminusához visz minket közelebb, de emellett a kisiskola előnyei és hátrányai vagy az összevont tanulócsoportban, osztatlan iskolában való oktatásról alkotott vélemények éppúgy elemzés tárgyát képezik, mint a kisiskolák (újra)nyitására vonatkozó igazgatói elképzelések. Az előadásban a kérdőíves mikrokutatás eredményeit ismertetjük. A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kisiskola reprezentációja a későmodern és kortárs prózában Beck Zoltán Kulcsszavak: kisiskola, narratíva, literalizált iskolakép Az előadásban arra teszek kísérletet, hogy néhány szövegpéldán keresztül megmutassam azokat a jelentéseket és megjelenítési módokat, melyek a kisiskolát, az iskola világát a fikciós szöveg terébe vonják. Különösen izgalmas ez azért, mert egyfajta literalizált iskolaképen keresztül a közösségi tudásban rögzült iskolaélményre mutathatunk rá. Az elemzett szövegek korántsem tekintik céljuknak a kisiskola világának leíró bemutatását, esetenként inkább parciális elemei a szövegnek, kulisszát biztosítanak egy-egy eseménysor elmondhatóságának, egy-egy figura jellemzéséhez kötődő, olykor metaforizált teret alkotnak, etc. Azaz az így megtalált szöveghelyek nagyon sokféle módon vonják be a szövegbe az iskolát. Mégis azt feltételezzük talán éppen ezért, hogy az iskolához kötődő látens és sokrétegű viszonyulás érvényes jelentéseket termel, amelyek megmutatják az iskola világának mély beágyazódását abba a gondolkodási struktúrába, amely világhoz való viszonyunkat alapvetően határozza meg, jól érthető és értelmezhető beszédmódot, ill. elbeszélhetőséget biztosítva egy társadalom vagy kulturális közösség tagjainak egy közös narratívába való belépéshez. 4

8 Megújulni és fennmaradni - Egy kisiskola története - Jankó Krisztina Kulcsszavak: kisiskola, helyi társadalom, hátrányos helyzet, finanszírozás A kisiskolákat számos településen kényszerből zárták be. Megtartásuk sok esetben létkérdés a települések számára, mivel bíznak az iskolák lakosságmegtartó erejében. Az előadás egy bezárt, majd a helyi közösség egy részének összefogásával újrainduló kisiskola történetét mutatja be egy olyan településen, mely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén (240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet). A kutatás az iskola bezárásának, újraindulásának körülményeit, lehetséges hatásait és az iskolára vonatkozó jövőbeli terveket kívánja feltárni. A vizsgálat szakirodalom-és dokumentumelemzéseken, interjúkon, valamint statisztikai adatok elemzésén alapul. Az iskola újranyitása a településen 2011-ben történt, amikor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázati kiírást tett közzé kisiskolák újraindítása céljából. Esettanulmányunk települése azonban nem élt a pályázati lehetőséggel, hanem az önkormányzat más, helyi közösségi támogatást keresett az általános iskola működtetésére. Az előadás rámutat arra, hogy a település vezetőinek a helyi iskola megléte melletti elkötelezettsége találkozva a szülői akarattal más helyi közösségi erővel képes iskolát létrehozni, működtetni és fejleszteni még akkor is, ha az számos konfliktussal terhelt. Közösséggé szerveződnek Összevont tanulócsoportok az aprófalvas kisiskolákban Laki Tamásné Kulcsszavak: szociometria, aprófalu, összevont oktatás A kutatás célja, módszerei és eredményei A kutatás fő kérdése, hogy a 21. századi iskolában van-e helye és szerepe az összevont osztályoknak. Igaz-e, hogy az osztatlan tanítás a kisiskolák sajátja, egy kényszerű, számos hátrányt okozó, megszüntetendő oktatási forma? A kutatás két helyszínen, Baranya megyében és Berlinben folyik. Tanítókkal, tagintézményvezetőkkel és szülőkkel készítettünk strukturált interjúkat. Baranya megyei aprófalvas kisiskolákban végeztünk szociometriai vizsgálatot. A szülők körében kérdőíves felmérést végeztünk, amelynek során túlnyomórészt egy nagyobb mintán korábban felvett más kutatók által készített kérdőíves felmérés kérdéseit használtuk. Internetes kérdőíven városi lakosokat kérdeztünk az osztatlan oktatásról. Néhány látogatás és a szakirodalmi tanulságok 5

9 tapasztalatára építve elkészítettünk egy szempontrendszert, amelynek alapján berlini és baranyai 1-4. osztályokban megfigyeléseket végeztünk. Rögzítettünk az órákon, a szünetben, a tanítás megkezdése előtt, pedagógus jelenlétében és távollétében észlelt viselkedést, a diáktársakhoz és a tanuláshoz viszonyulásra utaló megnyilvánulásokat stb. A bemutatott példák alapján valószínűsíthető, hogy az osztatlan tanításszervezési forma nem jelent hátrányt a tanulókra nézve. Bár a városi lakosság egy része előítéletesen gondolkodik az osztatlan oktatási formáról, úgy tűnik, hogy az érintett pedagógusok és szülők nagyobb része ugyanolyannak, vagy jobbnak tartja, mint az évfolyamonkénti bontásban történő oktatást. Berlinben az általános iskolák 1-2, illetve 1-3. osztályában osztatlan tanulócsoportok működnek, aminek a résztvevők számos előnyét látják, azonban átfogó kutatási eredmények még erre vonatkozóan nincsenek. A vizsgált csoportokban a különböző korú gyermekek összevont csoportban tanítása magával hozza az önálló és egyéni tudásszinthez illeszkedő feladatmegoldást. Az eredmények értékelése A szociometriai felmérések eredménye alapján úgy tűnik, hogy ezekben az iskolákban a közösség fejlett, kevés a magányos gyermek, jól mozgósítható közösséggé alakulnak a különböző korú gyermekekből szerveződő csoportok. Létezik olyan iskola, amelyben az összevont tanulócsoportokat tekintik pedagógiai érvek alapján a legmegfelelőbbnek, és nem kényszerből, hanem tudatos döntés alapján tanítanak együtt különböző életkorú gyermekeket. Mindezt a szülők felé is úgy tudják kommunikálni, hogy ők örömmel íratják ezekbe az osztályokba a gyermekeiket. Ennek alapján az osztatlan oktatási forma nem tekinthető egyértelműen hátránynak. A kutatás elméleti és gyakorlati relevanciája A kisiskolák ellen többször hangzik el érvként, hogy az osztatlan osztályokban kevésbé eredményes az oktatás. Ez az érv a fenti eredmények alapján erősen megkérdőjeleződik. A beiskolázás ideális életkorára vonatkozó szakmai vitában hasznos tapasztalat a berlini gyakorlat szerinti korai iskolakezdés: Lehetőség van az első két osztályt három év alatt, évismétlés nélkül végezni. 6

10 Az interakcióelemzés lehetőségei szoftveres támogatással Szimpóziumvezető: Kis-Tóth Lajos Szimpóziumunkban az osztálytermi interkacióelemzés elméleti hátterének bemutatását követően a gyakorlatban megvalósult elemzések, tapasztalatok, eredmények bemutatására vállalkozunk. A gyakorlati eredmények bemutatásánál az gyermekek fejlődésének és haladásának ívét tekintjük irányadónak, így olyan felvételeket elemzünk, amelyek óvodai, valamint általános iskola alsó- és felső tagozatos diákok táblagépes tanórai és tanórán kívüli tudáselsajátítását szorgalmazták. A kutatásunk fő fókusza az új média eszközök közül a táblagép, illetve a személyes tanulási környezetek kialakításának lehetőségei. Kutatásunk eszköze az interakcióelemzés szoftveres formája, a Noldus Observer XT program, amelyben deduktív módon, előre megadott kódrendszer alapján történik az interakciók vizsgálata. A program segítségével olyan kérdésköröket vizsgáltunk, mint a gyerekek pozitív és negatív metakommunikációs jelzései, valamint interakcióinak száma és ideje, a tanár verbális és nonverbális jelzései. Software Supported Options of Interaction Analysis Chair: Lajos Kis-Tóth The presentations present the theoretical background of interaction analysis followed by sharing actual data, experience, and results associated with implementation. As the demonstration of practical aspects reflects the development and progress schedule of children, the inquiry focuses on tablet use among kindergarten, lower, and upper elementary school students. The research efforts focusing on such New Media devices as tablets and the resulting personal learning environment context examined recordings of in-class and extracurricular activities aimed at knowledge acquisition. The software-supported, (Noldus Observer XT program) inquiry performed interaction analysis in a deductive manner according to a pre-established code system. The program facilitates the exploration of issues like the positive and negative meta-communicational responses of children, the number and times of interaction along with the verbal and non-verbal signals of the teacher. 7

11 Általános iskola alsó tagozatos diákok táblagépes óráinak interakcióelemzése Antal Péter Kulcsszavak: interakcióelemzés, táblagép, alsó tagozat, olvasáskutatás Napjainkban az olvasási nehézség vagy olvasási zavar, illetve a diszlexia nagyon gyakori jelenségek, az iskolás gyermekek nagy részét érintik. Emellett a szöveges információk megértése az egyik legfontosabb feladat, így azoknak a készségeknek az egyike, amely fejlesztése révén az értelmi teljesítmények széles körét lehet javítani. Az IKT eszközök új generációinak megjelenésével esély nyílt új módszerek és alkalmazások kipróbálására. Az ibooks Author fejlesztőrendszer segítségével olyan interaktív tankönyvek elkészítése lehetséges, melyek kiválóan erősítik az egyedi, a tanulók speciális igényeit szolgáló tananyagfejlesztő törekvéseket. A kísérlet célja egy új táblagépeken futó alkalmazás kifejlesztése kipróbálásán a hallgatói interakciók elemzése és összehasonlítása a hagyományos módszerekkel. A kísérlet eredményeként egy olyan gyakorlatban alkalmazható, szöveg-feldolgozási készségeket segítő feladatsor, készült táblagépes platformom (ipad), az alsó tagozat számára, amely segítheti az értő olvasás kialakítását, fejlesztését és az olvasás iránti attitűd növelését a tanulók körében. A táblagéppel támogatott pedagógiai kísérletben feltárjuk a tanulók reakcióit, interakcióit a motivációjuk és az attitűdjük változásait az IKT eszközök használata során. A kísérlet eredményeként egy módszertani kézikönyv született. Interaction Analysis of Tablet-Based Lessons of Lower Elementary School Students Péter Antal Keywords: interaction analysis, tablet, lower level of elementary school, reading research Reading difficulties, reading disturbance and dyslexia are quite prevalent and impact a large segment of the school age population. The understanding of textual information is one of the most important educational tasks and its development can lead to substantial improvements in cognitive performance. The rise of the new generation of ICT devices calls for the testing of the latest methods and applications. The ibooks Author development system can contribute to the preparation of new interactive textbooks that provide ideal support for educational material production aimed at meeting special needs. 8

12 The presentation demonstrates the results of a pedagogical experiment on the testing of new tablet applications. Consequently, the analysis of student interactions will be followed by the comparison of the process with traditional methods. The project resulted in the development of atablet-platform (ipad) applicable in practice, which supports a sequence of text processing exercisesfor students in the lower division of elementary school. The application can help the development and improvement of reading comprehension while fostering a positive attitude toward reading. The tablet-based experimental project focused on the impact of ICT devices on the reactions, interactions, motivations and respective attitudes of students. Furthermore, a methodology handbook was compiledas a tangible result of the experiment. Általános iskola felső tagozatos diákok táblagépes foglalkozásainak interakcióelemzése Gulyás Enikő Kulcsszavak: fejlesztő e-biblioterápia, interakcióelemzés, táblagép A táblagépek alkalmazása új dimenziókat nyit meg a tartalomkonstruálás- és szervezés terén, valamint új lehetőségeket mutat az interaktivitás, a szórakoztatás és az interakciók kapcsán. Előadásunkban az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskolájának 2013/2014-es tanévében zajlott pilot osztálytermi interakcióra és az informális tanulásban betöltött szerepére szeretnénk fókuszálni a videós interakcióelemzés módszerével. A bemutatott és elvégzett elemzés nem kíván mély pedagógiai következtetéseket megfogalmazni, célja a kutatási folyamat kidolgozása, ill. a módszer bemérése. Az e-biblioterápiás foglalkozások felvételeinek elemzésétől azt vártuk, hogy a 6. osztályos diákok (N=10) metakommunikációs jelzései a foglalkozássorozat előrehaladtával egyre nyitottabbak, mindez megnyilvánul a nonverbális nemek számának és idejének csökkenésében is. A diákok egymással történő interakciói azt mutatják, hogy az első foglalkozásokon több alkalommal segítenek társaiknak az eszköz és szoftverhasználatban, ezek száma a foglalkozássorozat végére csökken. Ez megfigyelhető abban is, hogy az első foglalkozáshoz képest kevesebb alkalommal állnak fel és mennek oda társaikhoz. A tanulók nonverbális jelzései a foglalkozássorozat végére nagyfokú nyitottságról, pozitív viszonyulásról árulkodnak. Az elemzésnek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a foglalkozások utolsó alkalmával a diákok szignifikánsan többet mosolyogtak (t =-4,205, p=0,003), mint az első alkalommal. Az eredmények közlése során megosztjuk a videós interakcióelemzés és a Noldus Observer XT használatával kapcsolatos tapasztalatainkat. Az ezzel kapcsolatos nehézségeink megosztása azok számára is segítséget nyújthat, akik a programot saját kutatásuk során kívánják használni. 9

13 Interaction Analysis of Tablet Based Classes of Upper Elementary School Students Enikő Gulyás Keywords: development, e-bibliotherapy, interaction analysis, tablet Applying tablets opens new dimensions in content construction and arrangement while facilitating interactivity, entertainment, and interaction. The presentationreveals a video supported interaction analysis on student interaction and informal learning, which was implemented during a pilot project at the Elementary and Secondary Art School for Pre- Service Teacher Practices of the Eszterházy Károly College in the 2013/2014 academic year.. The presentationdescribes the research process design and demonstrates the quantifiable aspects of the respective methodology. The analysis of the e-bibliotherapy classes was expected to reveal that the meta-communicational signals of 6th grade students (N=10) signify increasing openness and the frequency and length of negative nonverbal signs decrease. Interaction analysis confirmed that students were more willing to help their classmates in device and software use during the first sessions and such willingness decreased by the end of the program. In later sessions students less frequently stood up and contacted their classmates. However, the nonverbal signs suggest a high level of openness and positive attitudes. Accordingly, during the last session students smiled significantly more frequently (t =-4,205, p=0,003), than in the first meeting. The lecture introduces the research results gained via the video-based interaction analysis and the use of the Noldus Observer XT. We are convinced that information concerning the setbacks encountered can provide valuable help for those who would use the same software in their upcoming research projects. Új tanulási környezetek a köznevelésben Kis-Tóth Lajos Kulcsszavak: elektronikus tanulási környezetek, IKT, pedagógiai kísérletek A 21. század társadalmát információs társadalomként jellemezzük, hiszen az információk terjedését tekintve leomlottak a korábbi tér-és időbeli korlátok, és soha nem látott mennyiségű adathoz jutunk hozzá a másodperc tört része alatt. A változás az élet minden területére kihat, így az oktatás és a tudásátadás eszközei között a hagyományos módszerek mellett egyre nagyobb teret nyernek a technikai eszközök. Ennek oka, hogy az a környezet, amelyben a mai diákok élnek, felnőnek, játszanak, már a mobiltelefon, a számítógépek és az internet világa. Az IKT gyors fejlődése megköveteli, hogy pedagógiai kísérletek során vizsgáljuk az új technológiák hatásrendszerét, elsősorban úgy, mint humánteljesítményt támogató technológiát 10

14 (Human Performance Technology). Előadásomban a változó tanulási környezetek és módszerek változását meghatározó három dimenzió elemzését és fejlődési irányait elemzem. Először a személyes tanulási környezetek (Personal Learning Environments, PLE) jellemzőit, fejlődési trendjeit tekintem át. Ezek után a hallgatók, diákok személyes információkezelési (Personal Information Management, PIM) szokásait, annak változásait és hatásait a tanulásra. A probléma aktualitását fokozza egy új jelenség elterjedése, mely kezdetben vállalati környezetben, de ma már az iskolákban is jellemző, a BYOD (Bring Your Own Device). Az utóbbi években felbukkant betűszó arra a törekvésre utal, hogy a dolgozók, ill. tanulók saját eszközeikkel helyettesítsék a céges/iskolai eszközöket a munkahelyi /tanulási környezetben. Egyre több iskola vezeti be a BYOD modellt, és engedélyezi tanulóinak a saját eszköz vagy eszközök tanulási célú használatát. Természetesen kezdetben segíteni kell a tanulókat abban, hogy az eszközöket birtokolhassák. (Ez azt jelenti, hogy az iskola biztosítja valamennyi tanuló számára.) Előadásomban beszámolok e témában, az EKF-en végzett pedagógiai kísérletekről és a hozzákapcsolódó fejlesztésekről. New Learning Environments in Public Education Lajos Kis-Tóth Keywords: electronic learning environments, ICT, pedagogical experiments The 21st century, also known as the information age is characterised by the disappearance of spatial and temporal limits of information transmission and the availability of a heretofore unprecedented amount of data in a fraction of a second. These radical changes impact all aspects of life, including education. Consequently, in addition to traditional instruction methodology technological devices tend to gain prevalence in instruction and knowledge transmission. This is justified by the fact that the very environment in which today s students live, play, and reach adulthood is dominated by mobile phones, computers, and the Internet. The fast development of ICT calls for the examination of the impact system of the new approaches predominantly viewed currently as Human Performance Technology. My lecture presents an analysis of the various dimensions of the abovementioned learning environment change along with surveying the respective methodology. At first I offer an overview of the main features and developmental trends of changing educational environments (Personal Learning Environments, PLE) to be followed by a survey of changing Personal Information Management habits and their impact on the learning process. The increasing popularity of the BYOD approach (Bring Your Own Device) scheme in public education adds special currency to the topic. The acronym implies the latest trend of workers and students using their own portable computers or other devices at the work place or school. While more and more schools allow students to use their own devices for educational purposes, general access to such ICT equipment is a crucial requirement. My lecture focuses on the very process and results of a relevant pedagogical research and development program implemented at the Eszterházy Károly College. 11

15 A személyes tanulási terek és az interakcióelemzés elméleti háttere a hazai és nemzetközi gyakorlatban Racsko Réka Kulcsszavak: BYOD, PLE, interakcióelemzés Napjaink oktatásában új trendek figyelhetőek meg, hiszen a hallgatók saját infokommunikációs eszközükkel kapcsolódnak be az oktatásba (BYOD) és a kurzusok tevékenységeibe, amely a személyes tanulási terek (PLE) kialakításának és módszertani hátterének elektronikus tanulási környezetben történő megalapozásának igényét hozza magával. A személyes tanulási terek, olyan rendszerek, amelyek segítik a tanulókat a saját tanulásuk szervezésében és irányításában. Magában foglalja a módszertani támogatást a tanulók számára, amely során saját maguk határozhatják meg a tanulási céljaikat, és a tartalomkezelés és a tanulási folyamat szervezésének kérdéskörét is érinti, illetve a másokkal való kommunikációt és kollaborációt a tudáselsajátítás érdekében.(goldstein-miller 1976; Coop 2004; Wilson 2005; Terry 2006;Graham 2006; Downes 2005; van Harmelen 2006; Wild, Moedritscher & Sigurdarson Wheeler 2010). A PLE több készség-és képesség együttes alkalmazását kívánja, például az információs műveltség és a digitális kompetencia, és a személyes információszervezés (PIL) (Abrams, Baecker & Chignell. 1998; Jones, Maier 2003; Teevan, Jones & Bederson 2006) Kutatásunk célja feltérképezni, majd összehasonlítani a nemzetközi szakirodalomban megjelenő személyes tanulási környezet meghatározásokat és modelleket 2000-től napjainkig az interakcióelemzés során alakalmazott szempontok felhasználásával.. A kutatás során elemzésem középpontjába helyezem a személyes információszervezés (PIM) kapcsán megfogalmazott legfontosabb jellemzőket és vizsgálom a Hozd magaddal a saját eszközöd modell dominanciáját is. Kutatásunkat az indokolja, hogy megfigyeléseim szerint számos kísérlet indult meg a 2000-es évektől kezdődően a személyes tanulási terek kialakítására, azonban ezek nem egységes módszertani háttérrel és feltételrendszerrel történtek, illetve a PIM nem jelent meg központi elemként ezekben a projektekbe. Az információs és kommunikációs technológia fejlődésével új, eddig sok szempontból kiaknázatlan lehetőségek tárulnak elénk a videós interakcióelemzésben. Munkánk során egy olyan szintetizáló jellegű elméleti elemző tanulmány elkészítésére vállalkozunk, amelyben új aspektusban mutatjuk be az interakcióelemzést: az újmédia eszközökkel támogatott lehetőségeket tekintjük át, a Noldus Observer XT szoftverek segítségével. Úgy véljük, hogy az elektronikus tanulási környezetekben nagy jelentősséggel bír az ember-gép, ember-ember kölcsönhatások vizsgálata, és új lehetőségeket hordoz a használatuk. Előadásunkban kitérünk arra, hogy ezek az új módszerek milyen lehetőségeket nyújtanak az iskolai, tantermi interakciók elemzésében. 12

16 Munkánk során sorra vesszük az említett szoftverek lehetőségeit az interakcióelemzés klasszikus formái mentén, így kutatásunk hozadékaként egy olyan kritérium-központú értékelés elkészítését tűztük ki célul, amely a szoftverek erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit vizsgálja több dimenzió (pl.: használat, kódolás) mentén. The Theoretical Background of Interaction Analysis of Personal Learning Spaces in Hungary and on the International Scene. Réka Racsko Keywords: BYOD, PLE, interaction analysis One of the latest educational development trends is the use of students own infocommunication devices in the instruction process. The BYOD phenomenon calls for the establishment of the theoretical and practical foundations of personal learning environments (PLE) in an electronic learning context. Personal learning environments are student support systems facilitating the organisation and management of the learning process. The concept not only implies methodological support for determining one s learning objectives, but extends to content management and the arrangement of the learning process along with knowledge acquisition driven communication and collaboration. (Goldstein-Miller 1976; Coop 2004; Wilson 2005; Terry 2006; Graham 2006; Downes 2005; van Harmelen 2006; Wild, Moedritscher & Sigurdarson Wheeler 2010). Personal learning environments require the simultaneous application of several skills and aptitudes including information literacy, digital competence, and personal information management (PIM) (Abrams, Baecker & Chignell. 1998; Jones, Maier 2003; Teevan, Jones & Bederson 2006). The goal of the research is the exploration and comparison of PLE definitions and models published in the last 15 years. The research utilizing the methodology of interaction analysis focuses on the main features of the personal information management process and the dominance of the BYOD model. While since the Millenium an increasing number of pedagogical experiments focused on the elaboration of personal learning environments these efforts could not rely on a unified methodological background and criteria system. Consequently, the question of personal information management was not assigned priority either. The development of information and communication technology provides unprecedented opportunities for video based interaction analysis. We aim to perform a scholarly synthesis of the theoretical aspects of interaction analysis along with the overview of the application options from a New Media-based aspect focusing on the Noldus Observer XT software. We believe the examination of the human-machine and human-human interaction has a special significance and promises new options for analysing electronic learning environments, especially the forms of interaction in the classroom. 13

17 In addition to enumerating the interaction analysis potential of the abovementioned software we will provide criteria centred evaluation of the strengths, weaknesses, options and threats related to the use and coding of the software. Új dimenziók és trendek a kisgyermekkor értelmezésében A fej és a szív a kisgyermekkor pedagógiájában Szimpóziumvezető: Varga László és Varinthorn Boonying Az utóbbi években a kisgyermekkori elme (fej) és az emocionális fejlődés (szív) területén végzett kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a gyermekkor az emberi életút és az egyén jövője szempontjából egyaránt meghatározó jelentőségű, kulcsfontosságú időszak. Az agyfejlődéséből és az érzelmekből kiinduló kutatási trendeket a pedagógia gyakorlatával integrálva elindulhat egy tudományos párbeszéd a pedagógiai praxis és a neurológusok között, válaszokat keresve a legújabb neurológiai kutatási eredmények pedagógiai hasznosításának lehetőségeire. A szimpózium a gyermekkori neurológia kutatási eredményeinek, az emocionális fejlődés elméletének és a kisgyermekkor pedagógiájának - közelmúltban felerősödött párbeszédét tárja az érdeklődők elé. A kutatók azon dolgoznak, hogy - a közös gondolkodásból - újabb pedagógiai elméletek, innovációk szülessenek, megtámogatva a neurológia és a pedagógia közös tőről fakadó új tudományának fejlődését. New Dimensions and Trends in the Interpretation of Early Childhood - Head and Heart in Early Childhood Pedagogy Chair: Laszlo Varga and Varinthorn Boonying The latest research emphasizes childhood as a key factor. In recent years, research on young children s early brain (head) and emotional development (heart) has underscored its importance for later development.integrating this Brain-Based, Heart-Felt research into classroom practice, however, will require meaningful dialogue between educators and brain scientists to inform both research and ECE institutions.the symposium aims to bring educators and scientists together through the development of joint research projects to improve the understanding of how children learn and develop.linking brain and EQ research to ECE is extremely valuable to our understanding of children development and learning.this research will provide educational sciences with loads of new information and data whereas it 14

18 will also modify and complement the content of nursery school teacher and early childhood educator trainings as well as the innovation of early childhood educational and research facilities. A fej a kisgyermekkor pedagógiájában Új tudomány születőben Varga László Kulcsszavak: kisgyermekkori agyfejlődés, kisgyermekkori neuropedagógia, a lehetőségek ablaka Az emberi elme egy titokzatos szerv, mely állandó kihívások elé állítja a tudósokat és a kisgyermeknevelőket. A neuropedagógia két kulcsfontosságú vizsgálati területet foglal magába: a neurológia eredményeinek hatása a pedagógia gyakorlatára, valamint a pedagógusok tudása a kisgyermekkori tanulás természetéről. A kisgyermek elméje születéskor egyáltalán nincs készen, így is mondhatjuk: az agy az egyetlen olyan szervünk, mely túl korán születik. Az első nyolc esztendő az agyfejlődés csúcsideje, az elme bámulatos gyorsasággal fejlődik, hároméves korra az agyi hálózat már rendkívül fejlett. A kisgyermekkori nevelés és gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja az agyi hálózat és struktúra felépülését. Születéstől nyolcéves korig az agy olyan, mint egy mágikus szivacs mindent magába szív. Ez az elme fejlődésének legszenzitívebb időszaka, a lehetőségek ablaka ekkor tanul az emberi elme a legtöbbet környezetéből. Az ablak viszonylag rövid ideig van nyitva, majd az ablak - nyolcéves kor körül kezdődő - becsukódásával párhuzamosan az alapvető agyi struktúra kiépülése is lassan befejeződik. A kisgyermekkor, az emberi életút első éveinek értelmezésében és megértésében az utóbbi években paradigmatikus változások következtek be. A gyermekek fejlődése, nevelése egy nemzet gyarapodásának, a gazdaság fejlődésének is kritikus kérdése, mivel csak a boldog, kiegyensúlyozott és jó képességű gyermekek válhatnak alapjává egy prosperáló társadalomnak. Központi kérdés, hogy mit adunk és mit nem adunk gyermekeinknek életük első esztendeiben. Ha a csecsemőknek életük első évében kevés lehetőségük van arra, hogy a szülők segítségével - megtapasztalják saját magukat és környezetüket, akkor nem épül fel a megfelelő agyi neurális hálózat, így nem lesznek képesek a világ felé fordulni. Ez a világ felé fordulás az emberi tanulás első iskolája. A trauma, a toxikus stressz az érzelmi fejlődés zavarait is előidézheti, mely szintén tanulási diszfunkciókhoz vezet. A neurológusok folyamatosan kutatják a kisgyermek idegrendszerének fejlődését, ugyanakkor a gyakorló pedagógusok hatékony tanulási stratégiákon munkálkodnak ezzel segítve a gyermekeket, hogy tanulás közben kihasználhassák saját lehetőségeik, agyi kapacitásuk minél nagyobb részét. Az előadás azt mutatja be összefoglaló jelleggel, hogy mit tudunk eddig a kisgyermekkori tanulás agyi mechanizmusáról, továbbá következtetéseket és ajánlásokat fogalmaz meg a pedagógiai praxisra vonatkozóan. Az okos korai befektetések egyfajta kulcs a boldog emberi élet megalapozásához, a kisgyermeknevelők vállán nyugszik a határtalan és kiaknázhatatlan lehetőség és a rendkívüli felelősség, hiszen a korai évek örökké tartanak. 15

19 Head in Early Childhood Education - A New Science Is Born Laszló Varga Keywords: early childhood brain development, early childhood neuropedagogy,windows of opportunity The human brain is a mysterious organ that poses serious learning challenges to scientists and child educators. Understanding how neuroscience can inform education strategies and finding out what teachers want and need to know about the ways children learn are two key drivers behind the neuro-education initiative. At birth, the brain is remarkably unfinished. The period up to eight years is considered to be the peak time for brain development. Brain grows at an amazing speed, by the age three there would be more than a thousand trillion connections between different neurons. The type and kind of care that the child receives in its early life would decide the formation of neuron network. From birth to about the age of eight the brain is a super-sponge. This is the brain's most absorbent stage, where it actively learns from its environment. Windows of opportunity are sensitive periods in children s lives when specific types of learning take place. Information flows easily into the brain through 'windows' that are open for only a short duration. Then the 'windows' close, and much of the fundamental architecture of the brain is completed and probably not going to change very much more. Interpretation and understanding the first years of human life, early childhood and childhood have undergone paradigmatic changes in the last few years. Developing and educating children is crucial for the progress of a nation and the development of the economy, since only happy, well-balanced, talented children are able to build a prospering and sustainable society. Looking at our children from a wide perspective we can say that they are the citizens, workers, parents of tomorrow, the founders of the society of the future and the basis of the development of the economy. It is a central question what to give and what not to give to our children in their first years. Children who have little opportunity to explore and experiment with their environment may fail to develop fully the neural connections and pathways that facilitate later learning. Further, exposure to trauma or chronic stress can make children more prone to emotional disturbances and less able to learn. Scientists are continually learning more about how young children s brains develop. At the same time, teachers are looking for effective strategies to help children use their brains to their fullest capacity. This presentation also contributes to this dialogue by summarizing what we already know about the learning process in the brain and suggests how it might inform the teaching and learning process in the classroom. Intelligent investment is a kind of key in establishing a happy life, so there is an unlimited chance and extreme responsibility on our shoulders, since early years last forever. 16

20 A szív a kisgyermekkor pedagógiájában Varinthorn Boonying Kulcsszavak: kisgyermekkor, érzelmi, szociális és kulturális intelligencia, a kisgyermekkori nevelés különleges szükségletei A kora gyermekkori érzelmi fejlődés nagyon fontos a különböző, hozzá szorosan kötődő képességek, kompetenciák kialakulása és fejlődése szempontjából. A szociális környezet és a kultúra, amelyben a gyermek növekszik, szintén hatással van az érzelmi önkifejezés intenzitására és különböző formáira. Az érzelmi fejlődés mibenléte rendkívül komplex mentális kérdéskör. Az elsődleges érzelmek már kora csecsemő-és kisgyermekkorban megmutatkoznak különböző szociális szituációkban, nonverbális üzenetek formájában. A másodlagos érzelmek kétéves kor végére alakulnak ki. A gyermekek érzelmi, szociális és kulturális intelligenciájának fejlődése és a fejlődés megtámogatása kiváló lehetőség és komoly kihívás a 21. században. Az érzelmi intelligencia (EI) kisgyermekkorban személyes, személyen belüli kompetenciaként is értelmezhető vagyis önmagunk megértésére és irányítására való alkalmasság. A szociális intelligencia (SI) személyközi, interperszonális képességrendszer a mások megismerésének és megértésének bonyolult rendszere. A kulturális intelligencia (CI) a multikulturális közegben való biztos eligazodást, toleranciát és a kultúraközi interakciókban való aktív részvételt jelent. Ezen intelligencia területek kialakulása olyan fontos tényezőktől függ, mint az értelmi fejlődés, a temperamentum, a viselkedés. A pozitív érzelmek létrejötte szoros kapcsolatban áll a kedvező viselkedésformák kialakulásának folyamatával, míg a negatív érzelmek mögött leginkább a társas kapcsolatok zavarai és viselkedési problémái állnak. Az agy érzelmi és a társas jellege sokkal erősebb, mint korábban gondoltuk, e területek fejlődésének megtámogatása kisgyermekkorban nagyon fontos ellenkező esetben könnyen megjósolható a szociális és érzelmi fejlődési rendellenesség. Mindhárom intelligenciaterület fejlesztése esetében fontos a megfelelő, stimuláló és ingergazdag tanulási környezet, az érzelmekben gazdag, stabil kötődések biztosítása, valamint az intézmények és a szülői ház folyamatos párbeszéde. A kvalitatív kutatási módszerek közül elsősorban a dokumentumelemzést, az osztálytermi megfigyelést és az óvodapedagógusok, szülők és gyermekek körében végzett kérdőíves vizsgálatot alkalmaztuk. 17