Egy lépéssel előrébb. Az Igazgyöngy Alapítvány TÁMOP 5.2.5/ B-10 számú projektjének záró kiadványa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy lépéssel előrébb. Az Igazgyöngy Alapítvány TÁMOP 5.2.5/ B-10 számú projektjének záró kiadványa"

Átírás

1 Egy lépéssel előrébb Az Igazgyöngy Alapítvány TÁMOP 5.2.5/ B-10 számú projektjének záró kiadványa

2 Bevezetés Az Igazgyöngy Alapítvány 14 éve dolgozik a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, a berettyóújfalui járás területén, részben egy közoktatási intézmény fenntartójaként, részben esélyteremtő civil szervezetként. Ez idő alatt a kistérség 16 településén kapcsolatba kerültünk mintegy 350 olyan családdal, akik a létminimum alatt élnek, tartósan munkanélküliek, legtöbb esetben szakképzetlenek, és megélhetési gondjaik vannak. Célunk egy olyan komplex, adaptálható program kidolgozása, amelyben a sikeres integráció megvalósítható a legnehezebb helyzetben élőknél, a szegregátumokban is. A munkánk során szerzett tapasztalatokat öt éve sikerült egy esélyteremtő stratégiába rendezni, akkor választottuk ki a települések közül modellfejlesztésünk helyszínéül Toldot, a bihari kis zsákfalut. A stratégia megtervezésekor az első lépés volt, hogy az összes olyan beavatkozási pontot megkeressük, amire hatást kellene gyakorolni, hogy elmozdulhasson a mélypontról az itt élő családok helyzete. Ezen a problématérképen puzzle-szerűen próbáljuk lefedni a problémákat, egy részét természetesen lefedi az állami intézményrendszer, bár meglehetősen hézagosan, a többit vagy pályázatokból, vagy civil támogatásokból, önkéntes munkából fedezzük. Az Egy lépéssel előrébb című pályázati projekt a bizonyos területeken jelentkező tudás és képességhiány, valamint a közösségszerveződés, és a szociális kompetenciák terén jelentkező hátrányok kompenzálására íródott. A probléma, amire megoldást szeretnénk adni, óriási. Generációkon átörökített nyomorúság, szegénység, tanulatlanság. Kusza viszonyok, szétesett közösségek mindenhol. 19. századi túlélési stratégák keverednek a 21.század technológiájával. Komfort nélküli házakban élnek, bútorok alig, miközben mobiltelefonokat szorongatnak a kezükben, a fogyasztói társadalom üzenete itt is tombol, fogyassz, vásárolj, az vagy, amid van. És ezt meg kell szerezni. Ott is, ahol nincs lehetőség legálisan. A legtöbb helyen a nyomor a kriminalizálódással talál kiutat a megélhetés felé, a jövőképben nincs jelen a tanulás, a munkahely, a munkaviszony nem értelmezhető kategória. Feketemunkán, alkalmi munkán szocializálódott felnőttek örökítik tovább ebben a rendszerben az egyik napról a másik- 2

3 ra élés szemléletét, az ördögi kör megtörhetetlen, a helyzet kilátástalan, az egész problémát, a családok életét az esélytelenség hatja át. Az Igazgyöngy Alapítvány tevékenységéről: Alapítványunknál az alapításkor rögzített cél a személyiségfejlesztés volt, melyet a művészetek eszközeinek segítségével alkalmazunk, kiemelten fókuszálva a hátrányos helyzetű gyerekekre. Ezt a tevékenységet egy olyan művészeti iskola fenntartásával végezzük, mely délutáni tevékenység formájában 600 gyereknek nyújt fejlesztési lehetőséget a településeken. A gyerekek több mint 70% hátrányos helyzetű, közülük 350 fő mélyszegénységben élő, zömében cigány gyermek. A művészeti nevelés sikereit bizonyítja, hogy a gyerekek évente díjat nyernek különböző hazai és nemzetközi versenyeken és, hogy a tevékenységhez kapcsolódó módszertan iránt nagy az érdeklődés. A hátrányos helyzetű gyerekek magas száma arra ösztönözte az alapítvány munkatársait és önkénteseit, hogy alaptevékenységén túlmutatva speciális hátránykompenzációs munkát is végezzen. Ez több területet 3

4 is érintett az évek során, pl. hálózatépítést, melyben a kistérség e társadalmi csoporttal foglalkozó intézményeit, szervezeteit hívta közös gondolkodásra és együttműködésre; programszervezéseket, melyek a többségi társadalom elfogadását segítették elő és hátránykompenzációs programokat, melyek lehetőséget adtak a gyerekek speciális fejlesztésére. Öt évvel ezelőtt munkánkban a tevékenységek hangsúlya a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, zömében roma gyerekekre tevődött át. Itt ugyanis olyan mértékű problémákat találtunk a családokban, olyan hiányosságokat tapasztaltunk a problémakezelésben a különböző intézmények, szervezetek részéről, ami talán nincs is kellően a köztudatban. Munkánknak ehhez a részéhez éppen ezért a nyilvánosságot is segítségül hívtuk és különböző internetes naplók, blog, és rendszeres publikációk útján próbáljuk a döntéshozók figyelmét a problémára irányítani, illetve a többségi társadalom érzékenységét növelni. Közben, korábbi tapasztalatainkra építve egy olyan integrációs modell fejlesztésébe kezdtünk, aminek első sikerei már mutatkoznak. A munkánk elsődleges célcsoportját eleinte a szegregátumokban, mélyszegénységben élő 0-14 éves gyermekek jelentették. Rájöttünk azonban arra, hogy kizárólag a gyerekekre koncentrálva és az oktatás keretein belül maradva az integráció nem érhet el eredményeket. Akkora mértékű ugyanis a szakadék, ami az iskola által nyújtott elvárások és a család körülményei, értékrendszere között van, hogy a pozitív hatások otthon gyakorlatilag lenullázódnak. Ez az oka annak, hogy szinte minden gyerek felső tagozatra már bukdácsol, nagyon sok a hiányzás, magas a magántanulók és a lemorzsolódók aránya közöttük. Éppen ezért az oktatási tevékenységen túlmutatva egy olyan, a problémát komplexen kezelő programfejlesztésbe kezdtünk, ami egyrészt egy bizalmi légkör kialakítását, másrészt egy segítő együttműködés kialakítását jelenti. Stratégiánkban három vonal mentén szerveződik a tevékenységünk. 1. Az oktatás területén a legfontosabb a kiindulópontunk a művészetoktatás, melyet a gyerekeknél a már említett köznevelési intézmény kereteiben végzünk. A vizuális neveléshez értünk leginkább, így erre fűztük fel azokat a szociális kompetenciafejlesztő tevékenysé- 4

5 geket, melyeket olyan egyszerűen és természetesen illeszthetünk az alkotó folyamatokba. A személyes kompetenciákon belül az önbizalmat, önbecsülést, identitást fejleszthetjük leginkább, a társas kompetenciák területén pedig az együttműködési képességeket, a toleranciát. Pont azokat a képességeket, melyekre a legnagyobb szükség lenne az integrációhoz, ám a közoktatás a legkevésbé helyez hangsúlyt rá a mai rendszerben. Ezek a képességek hiányoznak leginkább a mélyszegénységben élőknél, a gyereknél nem fejleszti ezt senki, nem kapnak fejlesztő impulzusokat a társadalomból, nem fókuszál rá az iskola, a családokban, a szülőkben is épp ez hiányzik, és maguktól pedig ezek a képességek nem fejlődnek. A művészetoktatásban megindított pozitív folyamatokat kivezetjük az oktatás egyéb területeire is, tanulástámogató fejlesztésekkel, tanoda jellegű tevékenységekkel, online tanulástámogatással, korrepetálásokkal, társasjáték pedagógiával fejlesztett egyéb kompetenciákkal, melyek segítik a tanulási képességeket is. Ebben az elemben vannak egyéb támogató programok is, pl. ösztöndíjpályázat, tehetséggondozó munka, mellyel igyekszünk a közösség tehetségmegtartó szerepét is megerősíteni. Ennek az egésznek a módszertanát igyekszünk adaptálható módon leírni, és átadni azoknak az iskoláknak, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. Az oktatási tevékenységet a felnőtt korosztályra, a gyerekek családtagjaira is kiterjesztettük. Próbálunk alapkészségeket megerősíteni, hiszen a szülők többsége nem végezte el a nyolc általánost sem, sokan küzdenek alapvető olvasási-írási hiányosságokkal. Nem is azt gondoljuk, hogy ettől ők munkaerő-piaci szempontból értékesebb tudással bírnak majd, de talán a gyermekeik olvasási képességeit másképp ítélik meg, és képesek lesznek motivációt adni nekik a tanuláshoz. E mellett próbálkozunk a digitális analfabetizmus felszámolásával is, hogy alapvető jártasságot szerezzenek az internethasználatban, és rálátásuk legyen a gyermekeik virtuális életére, melynek veszélyeit nem érzik. 5

6 3. A második vonal a családgondozás-közösségfejlesztés területe. Itt a krízishelyzetek kezelése mellett az önfenntartás képességének fejlesztése, és a munkahelyteremtő tevékenységekbe való bekapcsolódás a legfontosabb. A krízishelyzetek azok az élethelyzetek, melyeket a családok nem képesek megoldani, vagy a jövedelemviszonyaik, vagy a lehetőségeik, tudásuk hiánya, vagy az intézményrendszer rugalmatlansága miatt. A családok jövedelme jellemzően a hónap közepéig elég, onnan, bármilyen előre nem látható kiadás megoldhatatlan helyzet elé állítja őket. Egy gyógyszerkiváltás, egy kórházba, vagy hivatalba történő beutazás, egy haláleset, egy cipő elszakadása, váratlanul beállt hideg, iskolai kiadás, büntetés, bármi lehet ez. Ha erre fordítják a még meglevő pénzt, nem marad élelemre. Mivel a szegregátumokban, sőt a faluban, és a környéken sincs olyan munkalehetőség, ami akár nagyobb, kiszámítható jövedelmet adna, vagy olyan alkalmi munka, amiből ilyen esetben hamar pénzt tudnak 6

7 szerezni, a problémák megoldatlanok maradnak. Az egyik baj pedig hozza maga után a másikat. Ha nem tudja kiváltani a gyógyszert, a gyerek gyakran kórházba kerül, ami újabb költség, hiszen kellenek holmik, törülköző, tisztasági csomag, pizsama, útiköltség. Ha nem tudja bevinni felülvizsgálatra, a hivatal által adott időpontra, mert nincs pénze útiköltségre, akkor az jelzi a gyámhivatal felé, hogy nem együttműködő a szülő, és elindulhat akár a védelembe vétel folyamata is. Ha elszakad a gyerek cipője és nem tud iskolába menni, szintén megindul a hivatali gépezet. Ha szólnak az iskolából, hogy kirándulás lesz, és be kell vinni az útiköltséget, de nem tudják, a gyerek kimarad a programból. Ezek mellett még ott vannak a közüzemi tartozások, ami többnyire villanytartozás, kukapénz, néhol, ahol be van vezetve, ott a víz is. A csekkek, aminek a vége pl. az áramszolgáltatás megszüntetése, a tartozás megmarad, behajtócéghez kerül, és ha végre sikerül valahol elhelyezkedniük, a fizetés jó részét rögtön levonják. Minden, ami ebben a krízishelyzetben előfordul a kamatos pénz, az uzsora felé löki őket, vagy a gyorskölcsön felé, ami talán elodázza kicsit a bajt, de a visszafizetés esélytelen, ezek is előbb-utóbb behajtócégeknél kötnek ki. Alapítványunk egész rendszert működtet azért, hogy ezeket a helyzeteket megoldja, és hozzásegítse őket a megoldások megkereséséhez. Afféle adósságkezelés is ez, hiszen megpróbáljuk megakadályozni a kamatos pénz felvételét, segítünk, hogy a következő hónapot ne adóssággal kezdjék. Ebben a programelemben az élelmiszer, tisztítószer, ruha, cipőadományok mellett gyógyszerkiváltás, egészségügyi szolgáltatások elérésének biztosítása, új időpontok kérése, a beutazások hatékonyságának biztosítására a kötelezettségek összeszervezése, villanyóra-visszakötési program, fogamzásgátló program, és sok más szerepel. Az alapítvány tevékenysége nemcsak segítő tevékenység. Amit végzünk, minden elemében fejlesztő segítségnyújtás. Alapelvünk, hogy nem kötelező a velünk való együttműködés, de segítséget csak az kaphat tőlünk, aki nekünk is segít abban, hogy élhetőbb legyen a falu. Ehhez pedig tudunk tevékenységekre lehetőséget adni, pl. az önfenntartás terén. 7

8 Itt az egyik legfontosabb a kertprogram. A falusi portákhoz mindenhol kapcsolódik konyhakert, ám ezek többnyire nincsenek művelés alá vonva, felverte őket a gyom, benőtte a tarack, az akác. A kertek művelésével jelentősen javulhat a családok helyzete, hiszen megtermelhetik a krumplit, zöldségeket, és a nyári időszakban mindenképp lesz mihez nyúlni, ha főzni szeretnének, és télre is lehet elspájzolni valamennyit. Alapítványunk harmadik éve segíti a családokat szántással-boronálással, vetőmagvakkal. Külön programban a gyerekeket is bevonjuk a kertművelésbe. A programelem egyre sikeresebb, egyre stabilabb, és elindultunk a baromfitenyésztés felé is, bontott építőanyagból ólak építésével. Az önfenntartási rész másik fontos eleme a biobrikett-program, mely a téli időszak fűtési nehézségein segít. Nyáron készítenek mezőgazdasági hulladékból és papírból briketteket, melyet a napon szárítanak meg, és télen ezzel fűtenek azok a családok, akik önkéntes munkában dolgoznak benne. Ehhez kapcsoltunk egy lakásfelújító-hőszigetelő programelemet is, melyben a háztartásokban élők a mi segítségünkkel, de az ő fizikai munkájukkal javíthatnak házaik állapotán. A munkahelyteremtés irányába is teszünk lépéseket. Ez nem egyszerű feladat egy olyan zsáktelepülésen, ahol semmiféle gazdaságélénkítő tevékenység nincs, hiszen az itt élők szakképzetlenek, az infrastruktúra hiányos, az úthálózat sem jó, a kriminalizálódás veszélye is nagy, és az itt élők zöme sosem dolgozott munkaviszonyban, alkalmi, és feketemunkán szocializálódtak. Munkahelyteremtés terén két területen indultunk el. Egyik a kézműveskedés, amiben egy sajátos, sikeres programunk van, a SZUNO projekt, melyben az asszonyok a gyerekek rajzait hímezik ki, és varrnak belőle különféle használati tárgyakat, párnákat, táskákat, konyhai kiegészítőket. Ebben a programelemben üvegikon festése, füzetkötések, papírmasé, fa-és linómetszettel díszített papírsárkány-készítés, és sok más ötlet kidolgozása szerepel még. A kész termékeket egy szociális webshopban értékesítjük, a teljes bevétel a projekt fenntartására, illetve krízishelyzetek elhárítására szolgál. Mivel ez a terület elsősor- 8

9 ban nőknek szól, egy asztalosműhellyel a férfiak számára is lehetőséget adunk. Itt dísztárgykészítés, és javítások történnek egyelőre. A másik fő vonal ezen a területen a közösségi kerthez kötődik. Itt a zöldségtermelés mellett gyógynövénytermesztésbe is kezdtünk, és tervezzük a környék természeti adottságait kihasználva a gyógynövénygyűjtés beindítását is. Terveink szerint ezek a tevékenységek majd hoznak annyi hasznot, hogy álláshelyeket is képesek leszünk teremteni. jelenleg hét helyi munkatársunk segít a területek koordinálását, akiket különféle pályázati programokban alkalmazunk egyelőre. Munkánkban a legfontosabb a közösségfejlesztés. Képessé szeretnénk tenni az itt élő embereket az együttműködésre, összefogásra, hogy önszerveződő közösséggé alakulhassanak. Minden programelemet ez hat át. Partneri viszonyban, közös döntésekkel, tudásátadással, fejlesztéssel, konfliktuskezeléssel dolgozunk azért, hogy ez a nyomor ördögi körében szétzilálódott közösség képes legyen hinni önmagában és egymásban is. 9

10 4. A harmadik vonal egy sajátos mediáló, szervezetfejlesztő vonal, melyben a mélyszegénységben élők és az intézményrendszer között, illetve az intézmények között végzünk, valós együttműködéseket gerjesztve, segítve a rendszerben dolgozókat, hogy a protokollszemlélet a problémák megoldásának szemlélete váltsa fel. A viszony a mélyszegénységben élők és az intézményrendszer között nem jó. Mi mindkét oldalt segítjük abban, hogy a kommunikáció megfelelő legyen közöttük, és közben a mi szerepünket is megtaláljuk ebben a rendszerben. Az integrációs modell fejlesztése pályázati forrásokból, civil és céges támogatásokból, önkéntes munka bevonásával és az 1% felhasználásával történik. A modellhez szorosan kapcsolódó művészetoktatási tevékenységhez, mint köznevelési intézmény, állami támogatást kapunk. 10

11 Néhány gondolat az alapítvány modellfejlesztésének helyszínéről: Az esélyteremtő munkánk elemeit a berettyóújfalui járás 16 településén próbáljuk bevezetni, településenként változó, hol tartunk a folyamatban. Az integrációs modell minden elemét Toldon fejlesztjük, ennyit bírunk most lefedni a teljes problématérképpel, minden szálat mozgatva. Amikor egy-egy elem biztosan sikeresnek mondható, akkor próbáljuk ki más települési környezetben is, hogy az adaptálhatóságot teszteljük, illetve kiszűrhessük a helyi adottságok, jellegzetességek módosító hatásait. Toldot azért választottuk a modellfejlesztés helyszínéül, mert minden olyan problémát fellelhetünk itt, ami ma a mélyszegénységhez, kilátástalansághoz, a roma kérdéshez kötődik. A jelenségek, amiket itt tapasztalunk, hasonlóak a többi település szegregátumaiban is, a problémák egy része tipizálható. Told község a román határhoz közel elhelyezkedő, 370 fős kistelepülés. Közlekedési szempontból zsákutca jellegű, egy rossz minőségű, keskeny út vezet ide Biharkeresztesről, mely a falu végén visszafordul. Tömegközlekedési lehetőség egyedül az autóbusz, mely reggeli és délutáni menetrenddel jár. A falu közművesített. A valaha virágzó mezőgazdasággal rendelkező település mára elvesztette lehetőségeit. A TSZ megszűnt, néhányan gazdálkodnak csupán, zömük a földtulajdonosoknak nem is itt él. A gyereklétszám csökkenése és a falu anyagi helyzete az iskola megszüntetéséhez vezetett a kistérségi társulás keretében Biharkeresztesen jutnak hozzá az oktatáshoz. Óvoda üzemel, egy csoporttal, csak roma gyerekekkel. Beszédes adat, hogy a település a helyi adóból mindössze évi 400 ezer forintot képes beszedni. A lakosság korosztályi megoszlása szerint 90 fő körül van a 18 fő alatti korosztály, ezen túl mintegy 60 nyugdíjas és a településen. A keresőképes korosztályból helyben alig dolgoznak, a közmunkaprogram ad most átmeneti munkalehetőséget az embereknek. Az utóbbi években lett tendencia, hogy a kiürülő házakat a környező települések roma családjai vették meg, és ennek hatására ma a lakosság közel 70%-a roma. 11

12 A falu utcáin sok az elhagyott, összeomlott ház, ezért az utcakép lehangoló. A kerteket az alapítvány ideérkezése előtt sokan nem művelték, a házak környezete elhanyagolt volt. A bevásárlása egyetlen vegyesbolt nyújt lehetőséget, ami reggeltől kora délelőttig tart nyitva. Ezen túl vásárlási lehetőség az 5 km-re levő kisvárosban, Biharkeszresztesen van. Az itt élő gyerekek mindegyike rendelkezik hivatalos jegyzői igazolással a hátrányos helyzetről. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó jövedelem a családban nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 140 %-át. Sok közöttük a halmozottan hátrányos helyzetű, akiknek szülei nem végeztek nyolc osztálynál többet. Többen közülük semmilyen szakképzettséggel nem rendelkeznek, előfordul az analfabetizmus is. Korábban a mezőgazdaság munkát adott számukra, ma a települési közmunkaprogramon kívül távolabb találhatnak csak idényjellegű munkát, ami sokszor feketemunka. Kertészetetekben, libatelepeken, építkezéseken, útépítésen, vagy az olajfúróknál kapnak lehetőséget időszakosan néhányan. A szociális ellátásban részesülők aránya magas. Sok nagycsaládos közülük, 3-7 gyerekesek. A lakosok nagy része alacsony komfortfokozatú házban él. Az áramot sok házban tartozás miatt kikapcsolták, ilyenkor a szomszédtól húzták át vezetéken az áramot. Mára már sikerült legális áramfogyasztásúvá tenni a háztartásokat. Víz a legtöbb házban nincsen bevezetve, az utcai ártézi kútról viszik a vizet. Több háznál a kerti potytyantós WC sem volt meg, az alapítvány csináltatott 17 db-ot azoknak, akik nélkülözték ezt, és több gyerekük van. A házak berendezése több helyen szegényes, a bútorzat hiányos, nincs biztosítva a gyerekek megfelelő fejlődése. Többször történt állami gondozásba kiemelés is a családból. A hátrányos helyzetű családok egészségi állapota lehangoló. A körülmények és a nem megfelelő életmód miatt sokan szenvednek valamilyen krónikus betegségben. Orvosi ellátás hetente egyszer biztosított. Gyógyszertár nincs. A családsegítő kijár a településre, a védőnő szintén. Az alapítvány a településen élő családok zömével kapcsolatban van, kiemelten foglalkozik 40 olyan családdal, akik gyerekeket nevelnek. Ők mindannyian mélyszegénységben élnek. Lehetőségeikkel sem tudnak 12

13 élni, hiányos képzettségük és az átörökített szokásrendszer is akadályozza a változást. Zömük roma család, de ezen belül is megoszlanak, egy része magyar cigány (romungró), más része oláh cigány. Vallásukat tekintve is színes a kép, nem jellemző a napi vallásgyakorlás, de istenhitük van. A kistérség maga református, de a templom nem üzemel. Vannak közöttük, akik baptistának, vagy katolikusnak vallják magukat, mások a szabad keresztény gyülekezethez tartoznak. Ha temetnek, vagy keresztelnek, azt többnyire a református egyház közreműködésével teszik. A szegénységhez mindenhol kötődő kamatos pénz, az uzsora itt is jelen van, tovább nehezítve az eladósodással a családok életét. A megosztottság és a szegénység miatt közösségi életről nem beszélhetünk. Inkább a széthúzás, az állandó konfliktushelyzet a jellemző, és nem a békés együttélés. Az alapítvány munkája már érzékelhető változást hozott ezen a területen. Néhány családnál előfordul a bűnözés is, télen pedig, amikor fának is híján vannak, kisebb-nagyobb szabálysértést, falopást sokan elkövetnek. A prostitúció is jelen van, a lányoknak karrierlehetőséget látnak benne. A boltocskázás, és az illegális dohányárusítás is fellehető, mint minden hasonló helyzetben levő településen. A fiatalok közül főleg a 8. osztály után nagy a közoktatásból való lemorzsolódás. A 16 éves tankötelezettségi kor betöltése után jellemzően nem maradnak az iskolarendszerben. Sokan funkcionális analfabétaként kerülnek ki a közoktatásból. Jellemző, hogy hamar családot alapítanak, több olyan 18 éves lány van, akinek eddigre már 2-3 gyermeke is van. A családi viszonyok bonyolultak, nehezen átláthatók. Ugyanez jellemző az ingatlanok tulajdonaira is. Sokan laknak olyan házban, ami nem az ő nevükön van, máshol a villanyóra van másnak a nevén, sőt illegális beköltözők is akadnak. A magántulajdonnak kevéssé van tiszteletben tartott értéke. Korábban az oláhcigányok foglalkoztak némi hagyományápolással, a tánc és dalkincs átörökítésével, de ez a gazdasági helyzet romlásával, és a közösség szétesésével ez megszűnt. Mielőtt ideérkeztünk, a közösség- 13

14 építésnek nyomát sem lehet megtalálni sem a gyerekek, sem a felnőttek között. A szegénység, a nyomorúság, az uzsora, a bűnözés, az agresszió állandó feszültségforrás volt. Ha átmenetliget egymás felé is fordultak, a segítőkészséget, szolidaritás felülírta a másikon való uralkodás, az anyagi javakhoz jutás szándéka. A faluban a csicska-jelenség is fellelhető, a nincstelen, sok esetben alkoholizmussal is sújtott, egyedül élő személyek a lakhatás fejében minden munkát elvégeznek a ház körül. A fiatalok, gyerekek saját bevallásuk szerint sem szívesen keverednek egymással, az igazi oláh cigányok gyakran konfliktusba kerülnek a rommungókkal, a beolvadó cigányok az őslakosokkal. Mára már ez, hála a közösségi programoknak, mérséklődött. Az ellentétek okát nem tudják megfogalmazni, tényként kezelik ezt a helyzetet, ebben szocializálódnak. A gyerekek közti konfliktus gyakran tettlegességig fajul, sokszor a felnőttek közti konfliktusokat is átveszik és továbbviszik, gyakran a kisebbeken, védtelenebbeken levezetve azt. A tanulás iránti motiváltságukat vizsgálva többen fogalmazzák meg azt a szülői példát, ami előttük van. A segélyből élés, vagy a közmunka szavakkal is megfogalmazott jövőkép számukra. Nem tartják fontosnak a tanulást, hiszen a szüleik sem tanultak, mégis elboldogulnak, megélnek. Nem látnak mást, csak azokat a körülményeket, amiben felnőnek, ezt tekintik természetesnek s követendőnek. Kommunikációban és jövőképben is a szülőket mintázzák le. Az oláh cigány családok egy részénél a börtönviselt lét pozitív példaként jelenik meg. Aki átmenetileg börtönbe kerül, annak szabadulását megünneplik és nem, mint elítélendő cselekedetről mesélnek. A lopás, mások megkárosítása azért már egész kis korban bocsánatos bűnnek számít, ahogy nőnek fel a gyerekek, ezt egyre komolyabb bűncselekményekhez vezet. A tisztességes munkával megszerzett pénz helyett a lopott, a csencselt, egymásnak eladott, másokat megkárosító tevékenységgel szerzett jövedelem eleinte lehetőségként, később szükségszerűségként jelenik meg az életükben. A megfelelően felszerelt, komfortos lakásra mindegyikük vágyik. De közben a saját környezetük rendbetételére nem ügyelnek. A sok esetben elhanyagolt lakókörnyezet bizonyos szinten pénz nélkül is rendben tartható lenne, de sok családnál erre nincs meg az igény. A gyerekek is 14

15 ebben nőnek fel, megszokják ezt, és ezt is örökítik tovább. A körülmények és az életvitel miatt jelentkező problémák sok esetben vezetnek a gyerekek védelembe vételéhez, néhány esetben a kiemeléshez is. Az állami gondozásba került gyerekek éppúgy esélytelen felnőttekké válnak, mint otthonmaradt társaik, legfeljebb nem nélkülözésben nőnek fel. De a rendszer nem tud adni nekik olyan stabil képességeket, melyekből kikerülve az állami gondozásból, megerősödve építhetnek másféle jövőt, mint a szüleik. A benntartózkodásuk alatt összegyűlt pénzt, amit aztán életkezdési támogatásként megkapnak, hamar elszórják, gyakran becsapják őket, és a végén a pénztelenség és a kapcsolati tőke hiánya visszavezeti őket abba a közösségbe, életformába, ahonnan kiemelték őket. A gyermekvállalás, mint jövedelemhez jutási stratégia csak pár családnál vélelmezhető. Tudatos családtervezés, fogamzásgátlás nincs. A szülők zöme tudomásul veszi a fiatal korban kötődő kapcsolatokat, anélkül, hogy a felvilágosítás, fogamzásgátlással kapcsolatos beszélgetés, orvosi tanácsadás megtörtént volna. A fiatalok összeköltözésére a lehetőséget megteremtik, és innen egyenes út vezet a korai gyermekáldáshoz, ami aztán a fiatalok sorság végképp megpecsételi. Több ilyen fiatal sorsát követtük végig, olyan lányokét, akik tanulatlanul, szakma és lehetőségek nélkül csupán a gyerekvállalásuk miatt egyetlen életcéllal számolva élik meg a felnőttkort. Eközben óhatatlanul átörökítik azokat a szegénység faktorokat is, amelyek gátjai annak, hogy kitörhessenek. Ördögi kör ez. Miközben képesek megfogalmazni azt, hogy a tanulás fontos, szükséges egy jobb álláshoz, egy jobb élethez, eközben sosem írnak házi feladatot, vagy nagyon ritkán, sosem készülnek a következő tanítási napra, dolgozatra, sokan pedig, ha egyest kapnak, vagy megbuknak, otthonról csak a nem üthetem nagyon, mit csináljak vele megerősítést kapják a kérdéseinkre, ami mintegy felmentést ad a rossz eredmény miatti felelősség alól. Az iskolai hiányzásokkal ugyanez a helyzet. A szülők zöme hallgatólagosan tudomásul veszi, ha a gyermek hiányzik. Ez a helyzet a hiányzások megszigorítása idején sem sokat változott, elfogadják, hogy nem kapnak családi pótlékot, mert nem képesek a gyerekeikre hatni. Mindezek a körülmények hozzák létre az a minden szempontból kilátástalan helyzetet, ami ma nemcsak Toldot, hanem a többi település szegregált lakókörzeteiben is jellemző. 15

16 16

17 17

18 Az Egy lépéssel előrébb című pályázatunk fókuszai: A pályázat keretében alapítványunk toldi integrációs modelljének továbbfejlesztése történt, a éves korosztályú társadalmi-szociális hátránnyal küzdő fiatalokra fókuszálva. Olyan alacsony küszöbű ifjúsági szolgáltatásokat vezettünk be, ami hozzájárul a fiatalok életesélyeinek növeléséhez, a település jelenlegi állapotának megfordításához. A projektben a folyamatosan elérhető információs lehetőségek mellett olyan programok szervezése történt, ami egyrészt biztosította a szabadidő helyes, fejlesztő eltöltését, másrészt fejlesztette a kreativitást, a családtervezés tudatosságát, és az eddig feltárt tehetségek gondozását, segített a társadalmi részvétel, valamint a kultúrák közötti kapcsolat erősítésében. Közvetlen célunk volt, hogy ezeknek a fiataloknak értelmes, fejlesztő szabadidős tevékenységeket nyújtsunk, információs lehetőségeket arra, hogy megfelelő képesítést, munkahelyet szerezhessenek, valamint olyan tanácsadásokat, melyek segítik az én-hatékonyság érzés kialakulását, összességében a szociális kompetenciáik fejlődését. Eredményt vártunk a tanuláshoz, munkához való viszony változásában, a környezethez való viszonyulásban, a közösségi részvételben, és a tudatosabb családtervezésben is. A projekt hatásának továbbélésében reményeink szerint ezek a fiatalok képesek lesznek akár a településen, akár azon túl az életminőségükben változásokat elérni, jövőképpel rendelkezni, és ez a hatás remélhetőleg visszagyűrűzik az egész településképre. A fiatalokra irányuló tevékenység felkereső jellegű volt. Az intézményi együttműködések tekintetében az eddig kialakult, a fiatalabb korosztályra fókuszáló kapcsolatokat a projekt során bővítettük. 18

19 A célcsoportról: A projekt közvetlen célcsoportja a év közötti fiatalok csoportja volt. Rájuk irányultak azok a megkeresések, fejlesztések, és lehetőség nyújtások, amelyeket programban beterveztünk. A megkereső jellegű ifjúságsegítő tevékenységben alapvető elemnek tekintettük, hogy a személyes szükségletek megjelenjenek a tervezéseinkben. A pályázat elkészítésekor a szolgáltatások fő területeinek kiválasztásában kikértük a célcsoport véleményét, így jelentek meg pl. a családtervezési kompetenciák fejlesztése, vagy a tehetségfejlesztő programok, illetve a társadalmi részvétel erősítésére szolgáló elgondolások. Ezen belül természetesen a projekt során rugalmasan reagáltunk az aktuális szükségletekre. 19

20 A projekt közvetett célcsoportja a település teljes lakossága volt. Ebbe beletartoznak a roma és nem roma lakosok is, hiszen a kultúrák és szubkultúrák közötti kapcsolatot erősítő, toleranciát fejlesztő programok az együttélésre is hatással voltak. A célcsoport a lakosságnak csaknem negyedét teszik ki, további negyedét pedig a 12 év alatti korosztály jelenti. Mivel velük már folyik egy fejlesztés és ezzel a projekttel már a lakosság közel fele belevonódott egy olyan programba, melynek hatása, kisugárzása a település egészét érinti majd. A programjaink sosem zártak, bár a különféle fejlesztésekkel adott korcsoportokra fókuszálunk, mégis lehetőség van bárkinek bekapcsolódni, akár szemlélőként, akár tevőlegesen. Ezt egyrészt szervezni sem lehet másképp, örülünk, ha minél többen feljönnek a kultúrházba, kimozdulnak, mert ezzel megteszik az első lépést a szemléletváltás felé, másrészt még a szemlélődő részvétel is hat, gyerekre és idősebbre egyaránt, és elindíthatja a közösséggé fejlődés szakaszát. 20

21 A program szerkezete: A projektben elsődleges elem az alacsony küszöbű ifjúsági szolgáltatások kialakítása és fejlesztése, ezen belül egy ifjúsági információs pont létrehozása volt. Az ezzel kapcsolatos elvárás, a minimum heti 20 órában való elérhetőség volt. Ennek érdekében az önkormányzattól bérleti díj ellenében megkapott épületben hét fix számítógéppel és laptoppal, valamint állandó internet elérhetőséggel biztosítottuk az ismeretek megszerzésének ez irányú lehetőségét. A településen belül ez is okozott némi feszültséget, bár a kultúrházat eddig ritkán nyitották ki, mégis az a tény, hogy ez az egyetlen közösségi épület a településen, amit most birtokba vesz az alapítvány, ráadásul a problémás, főleg cigány lakosság fejlesztési céljaira, a nem cigányok körében nem aratott nagy tetszést. Végül több beszélgetéssel, és a nem cigány családok bevonásával lenyugodtak az indulatok. A bérleti díjra pedig nagy szüksége volt az önkormányzatnak, ilyen jellegű bevétel eddig fel sem merült, ráadásul az épületben több javítási munkát is el kellett végezni, pl. az elektromos hálózattal kapcsolatban, amit az alapítvány saját forrásból megtett, hogy a tevékenységeknek megfelelő és biztonságos helyszíne legyen. A hét öt napján, délutánonként négy órában állt a célcsoport rendelkezésére az információs pont. Ehhez az alábbi tevékenységeket csatoltuk: Személyes megkeresések, kapcsolattartás: A célcsoport bevonása érdekében egy felkereső (megkereső) ifjúságsegítő tevékenység kialakítása folyt, ebben minden érintett korú fiatalt elértünk és megpróbáltuk közösen meghatározni a helyzetét, problémáit, továbblépési lehetőségeit. Ennek keretében a havi min. húsz segítő találkozást és a heti húsz órában biztosított elérhetőséget az információs pont nyitva tartása mellett, személyes megkeresésekkel is kibővítettük. Közösségi rendezvények: Az alacsony küszöbű szolgáltatáshoz kötődve olyan, a nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség és 21

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Tehetség prezi. Igazgyöngy Alapítvány és AMI. 1. A projekt neve: Tehetség prezi

Tehetség prezi. Igazgyöngy Alapítvány és AMI. 1. A projekt neve: Tehetség prezi Tehetség prezi Igazgyöngy Alapítvány és AMI 1. A projekt neve: Tehetség prezi 2. Bevezetés: Számtalanszor megtapasztaljuk, hogy a HH tehetséges gyerekek esetében is mennyire visszahat a teljesítményre

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt pszicho-szociális és

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26.

Gábor Edina. Mentálhigi. Balogh Judit. 2004. április 26. Gábor Edina Balogh Judit Mentálhigi Munkahely lhigiénés s szervezetek örömteli szerepe az egészs szségfejleszt szervezet? gfejlesztésbensben Jelen és s jövőj 2004. április 26. Magyarország évközi lakosságszáma

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Küldetés Alapítvány BÉKÉS, Teleki u. 39. Adószám: 19057464-2-04 VII. Tartalmi beszámoló közhasznú tevékenységéről VII. TARTALMI BESZÁMOLÓ TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL 2010. év Alapítványunk évek óta

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt

IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-, Nyitott kapcsolatok! című projekt Intervallum: január 1. május 31. Készítette:,, Dátum: január 07. Célok A cél indoklása Tervezett ek* Felelős*

Részletesebben

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28.

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28. KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május. 12. Theisz Gábor elnök - 1 - A KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told

A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A gyermekjóléti szolgálat feladata: A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelességi, aki a gyermek nevelésével, oktatásával,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Társadalmi Megújulás Operatív Program Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Ifjúságügyi komponens TÁMOP 5.2.5-B-10/2 Izsák Imre ÁMK ifjúsági

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 Zárókiadvány TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja ésaz intenzív utógondozás modellje Nemzetgazdasági Minisztérium TETT-program az áldozatokért

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Ópályi a társadalomfejlődés új útjain

Ópályi a társadalomfejlődés új útjain Ópályi a társadalomfejlődés új útjain Ópályi, 2014.szeptember 12. Erdélyi Ilona vidékfejlesztő szociálismunkás Történeti visszatekintés 1995: egy baráti társaság, kocsmai beszélgetések során elhatározza,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Pályázati felhívás címe, kódszáma. Társadalmi Megújulás Operatív Program

Pályázati felhívás címe, kódszáma. Társadalmi Megújulás Operatív Program Pályázati felhívás címe, kódszáma Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudásdepó-Expressz - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A projekt fő témakörét a második osztály dolgozza fel, támogatóként részt vesz benne az iskola 1-5 osztálya.

A projekt fő témakörét a második osztály dolgozza fel, támogatóként részt vesz benne az iskola 1-5 osztálya. Téma: Téli ünnepkör, népszokások A projekt fő témakörét a második osztály dolgozza fel, támogatóként részt vesz benne az iskola 1-5 osztálya. A projekt időtartama: 4 hét (nov. 30. dec. 22.) A projekt résztvevői:

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 12. B szakközépiskolai osztály 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes

Részletesebben

Kedves Könyvtárlátogató!

Kedves Könyvtárlátogató! Kedves Könyvtárlátogató! Az Önök településén a Balassi Bálint Megyei Könyvtár által működtetett Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel a kérdőívvel arról szeretnénk

Részletesebben