Európai Dél-Alföldi Regionális Alapítvány

Átírás

1 Önkéntesség elterjesztése a hátrányos helyzetű Csanád térségben november október 31. Záró Tanulmány

2 Tartalomjegyzék 1. Szervezet adatai A szervezet önkéntes programja... 5 a) Az önkéntes program neve b) Az önkéntes program időtartama c) Rövid tartalma, célkitűzései (miért, milyen helyi igényekre, szükségletekre alapozva valósult meg a program) d) Az önkéntes program megvalósítása (főbb lépései: önkéntesek toborzása, kiválasztása, felkészítése, elismerése, önkéntesek feladatai az adott programban, szerződéskötés az önkéntessel, szerződéskötés önkormányzattal, vállalatokkal egyéb civil szervezettel; önkéntesekkel történő kapcsolattartás, helyi mentor szerepe, kiválasztása, felelőssége) e) Az önkéntes program megvalósítása során felmerült kockázatok, és azok kezelésére tett intézkedések) f) A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenységek (elért eredmények, az eredmények értékelése) g) A konstrukció céljának megvalósításához szükséges kommunikációs tevékenységek (elért eredmények, értékelésük) Az önkéntes program értékelése a) Elérte- e célját az önkéntes program? b) Választ tudott-e adni a helyi szükségletekre az önkéntes program? Ha nem, milyen akadályai voltak ennek? Ha nem teljes mértékben, mely részeit ítéli sikeresnek és milyen nehézségek merültek fel? Amennyiben teljes mértékben, miben rejlett megítélése szerint a siker? Milyen érzékelhető változást eredményezett a program a bevont önkéntesek életében? c) Az együttműködések tapasztalatai - együttműködés a helyi mentorral, az önkéntesekkel, az önkormányzattal, a munkaügyi központtal, az önkénteseket fogadó szervezettel (önkormányzati vagy állami intézménnyel, vállalatokkal, egyéb civil szervezetekkel), az önkéntes centrumokkal d) Tervezi-e a program folytatását? e) Tervezi-e további önkéntes program megvalósítását? f) Programjának mely elemeit tartja a továbbiakban széles körben terjeszthetőnek? Az adott időszak során felmerült kérdések, válaszok, megoldásra váró problémák köre... 25

3 1. Szervezet adatai: Név: Székhely: 6725 Szeged, Földmíves utca 1. Fsz. 3. Levelezési cím: 6722 Szeged, Gutenberg utca 28. Fsz. 1. Telefon: / Fax: 0662/ Internet: Hivatalos képviselő neve: Ferenczi Ildikó elnök Kapcsolattartó neve: Baksa József projektvezető Kapcsolattartó elérhetősége (telefon, ): / A szervezet tevékenységi Dél-Alföld területe: A szervezet tevékenységi Regionális hatóköre (helyi, kistérségi, megyei, országos): Éves bevétele, annak forrása(i): Ft EU-s pályázat Ft, NEA pályázat Ft, Egyéb közhasznú bevétel: Ft. Fizetett alkalmazottainak 5 fő száma (adott évben): Önkénteseinek száma 150 fő (adott évben): Szervezet profiljának bemutatása: A Dél-Alföldi Regionális Alapítvány 2005-ben kezdte el működését. A szervezet közhasznú, regionális szinten a következő főbb célok szerint tevékenykedik: I. Civil szervezetek hazai és nemzetközi együttműködésének segítése: Alapítványunk országos és határon túli szervezeteket felkaroló ernyőszervezetként működik. Összefogjuk a Dél-alföldi régióban, valamint a határon túl tevékenykedő magyar szervezeteket. A velük való kapcsolattartás és információ szolgáltatás érdekében regionális, megyei és határon túli civil levelező listát hoztunk létre, közel 1000 civil szervezet jelenlétével. Közös kulturális programokat szervezünk, a szorosabb együttműködések érdekében aktívan részt veszünk egymás rendezvényein. Honlapunkat (civilszeged.hu) folyamatosan fejlesztjük, tartalmát pedig bővítjük

4 azoknak a szervezeteknek a bemutatásával, akik csatlakoznak határtalan kapcsolatrendszerünkhöz. II. Szociális tevékenységünk része, a hátrányos helyzetűek felkarolása és segítése: november végén ért véget TÁMOP C-09/ programunk, mely Csanádpalota térségében élő 45 fő hátrányos helyzetű, munkatapasztalattal nem rendelkező vagy legalább 5 éve munkanélküli, inaktív, alacsony iskolai végzettségű vagy elavult szakképzettséggel rendelkező személy társadalmi integrációját támogató komplex HR fejlesztés, mely javítja a foglalkoztathatóságot és az önálló életvitelre való felkészítést. - A program zárásaként szeptember 1-től Segítő Aktív Klubot indítottunk a hátrányos helyzetűek megsegítésére Csanádpalotán. - Jelen projektünkben Önkéntes Pontot működtetünk Csanádpalotán és Pitvaroson. Önkéntes akciókat valósítottunk meg Csanádpalotán, Pitvaroson, Csanádalbertin, Ambrózfalván, Kövegyen és Nagyéren. Projektünk célja az Önkéntesség terjesztése, népszerűsítése a Dél-magyarországi régióban a Csongrád Megyei Önkéntes Centrum tevékenységéhez kapcsolódva. - Célunk a hátrányos helyzetű csoportok és a tartósan munkanélküliek segítése a munkaerő-piacra való visszatérésben, valamint a roma származásúak társadalomba való integrálódásának és munkába állásának segítése tól alapozzuk meg munkaerő piaci szolgáltatásunkat. Ennek keretében alapítványunk tagjai felkészítő képzéseken vesznek részt, hogy minél hatékonyabban tudják a jövőben új feladatkörüket ellátni. A jövőben folyamatos tanácsadást tartását tervezzük a tartósan munkanélkülieknek, a gyesről visszatérőknek, pályakezdőknek, a kisebbségi népcsoportoknak, roma származásúaknak és hátrányos munkavállalóknak. Célunk, hogy szolgáltatásainkkal és segítségünkkel, minél többen el tudjanak helyezkedni a munkaerő piacon.

5 2. A szervezet önkéntes programja: a) Az önkéntes program neve Az pályázatot nyert TÁMOP / Az önkéntesség elterjesztése a konvergencia régiók területén program - Önkéntesség elterjesztése a hátrányos helyzetű Csanád térségben címmel, amelynek keretében két Önkéntes Pont nyitotta meg kapuit Csanádpalotán és Pitvaroson. b) Az önkéntes program időtartama Az önkéntes program időtartama november 1-től október 31-ig tartott. c) Rövid tartalma, célkitűzései (miért, milyen helyi igényekre, szükségletekre alapozva valósult meg a program) Az Új Széchenyi Terv támogatásával megvalósult projekt célja a felnőtt lakosság önkéntességre való hajlandóságának növelése, az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsültségének emelése és ezzel együtt az önkéntesség helyi szintű népszerűsítése volt. Csanádpalotán a Kelemen László Művelődési Házban, míg Pitvaroson az Erdei Ferenc Közösségi Színtérben kaptak helyet az Önkéntes Pontok. Az intézmények ideális munkakörülményeket biztosítottak az Önkéntes Pont koordinátoroknak. Az alapvető és a minden napi munkához szükséges infrastruktúrával rendelkeztek (számítógép, internet, telefon, fénymásoló, nyomtató). A két Önkéntes Pontnak otthont adó településen kívül (Csanádpalota és Pitvaros), még Kövegyen, Csanádalbertin, Ambrózfalván és Nagyéren is megismertettük a lakosságot az önkéntességgel, és a 6 nagy akció által népszerűsítettük is azt. Csanádpalotán és Csanádalbertin idősek és gyengén látók részére Felolvasó délutánt rendeztünk, Pitvaroson kézműves foglalkozást tartottunk fogyatékkal élőknek, míg Kövegyen, Nagyéren és Ambrózfalván környezetrendezés és szemétszedési akció keretén belül sarkaltuk az embereket az összefogásra és közös tevékenység elvégzésére. Projektünk egyik célja, hogy terjesszük hazánkban az önkéntességet, mert nagyon sokan még csak nem is hallottak róla. Szeretnénk, ha minél több civil szervezet élne a lehetőséggel, hogy önkéntes fogadóhellyé váljon. Az önkéntesek tevékenysége sok szervezetnek megkönnyíti a mindennapi munkáját és működését, de nem elég tájékozottak, így nem élnek ezzel a lehetőséggel. Célunk, hogy a civil szférát minél részletesebben tájékoztassuk és felkészítsük önkéntesek fogadására. Másik célunk a projekt megvalósításával az volt, hogy az emberek megismerjék az önkéntesség adta lehetőségeket, és éljenek is vele. Tisztában legyenek számos előnyével, hogy megismerhetnek számukra még idegen, de szívesen kipróbálandó tevékenységeket, hogy megérezzék a másokon való segítés örömét, fontosságát és hogy meglássák az esélyt arra, hogy önkéntes tapasztalattal könnyebben elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon. Cél volt továbbá a civil szervezetek, egyházi intézmények és szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények szociális, egészségügy és oktatás területén biztosított szolgáltatási kapacitásának fejlesztése önkéntesek bevonásán keresztül. További cél volt az önkéntesség hasznosságának bemutatása és önkéntesek bevonása a

6 társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közcélú feladatok ellátásába konkrét önkéntes programok megvalósításán keresztül. Közvetlen célcsoportunk a tartósan munkanélküliek, valamint a romaszármazású 18. életévüket betöltött személyek voltak. A támogatás által minél több jó példa megvalósulásával a felnőtt lakosság szélesebb köre ismerhette meg önkéntesként, vagy az önkéntes program által nyújtott szolgáltatás kedvezményezettjeként az önkéntesség hasznosságát. A helyi közösségekben az öntevékeny akciók jelentősen előre mozdították a helyiek életminőségét, fejlesztették a résztvevők kapcsolatrendszerét, társadalmi beágyazottságukat és segített visszatérni a munka világába. A programunk célja volt, hogy elérjük legalább 20 civil szervezetnél, hogy önkéntes fogadóhellyé váljanak, és természetesen célunk, hogy ne csak a program alatt fogadjanak önkéneseket, hanem hosszútávon is működjön ez a tevékenységük. Mindemellett legalább 110 önkéntes jelentkezőre számítottunk a projekt ideje alatt, és természetesen hosszútávon foglakozunk majd önkéntes toborzással, felkészítésükkel, és közvetítésükkel. Hosszú távú célunk még, hogy az önkéntességgel szerzett munkatapasztalatnak köszönhetően minél többen tudjanak elhelyezkedni a későbbiek folyamán, ezáltal csökkentve a tartós munkanélküliek számát. A programban résztvevő regisztrált önkénteseknek meleg étkezést tudtunk biztosítani, ami egy kicsit motiváló tényező is volt az embereknek a mai világban. Sajnos sokszor problémát okoz a családoknak a napi egyszeri meleg étel előteremtése is. Ily módon a program keretein belül lehetőséget tudtunk biztosítani napi egy tál meleg étel elfogyasztásához, amikor önkéntes tevékenységet végzett az önkéntes. Ezen kívül az aktív korúak foglalkozást helyettesítő támogatásra jogosultságának megszerzésére is lehetőség volt, 30 nap önkéntes tevékenység elvégzése után és a pályakezdő álláskeresők gyakorlati idejének megszerzése is lehetséges volt. Szerettük volna, hogy minél több emberhez közvetlenül jussanak el az önkéntességgel kapcsolatos legfontosabb információk, és aki szeretne önkéntes lenni, annak adjunk lehetőséget, hogy meg is tehesse. A helyi igényeket, szükségleteket figyelembe véve leginkább a falu tisztán tartására, karbantartási-, javítási munkákra, rendezvényeken való segítésre volt szükség, melyet a megfelelő tudással rendelkező önkéntesek el tudtak végezni és nem utolsó sorban szívesen is vettek részt a különböző munkákban, mert tudták, hogy ezzel a saját környezetük újul meg, és a közösség is jobban összekovácsolódott. d) Az önkéntes program megvalósítása (főbb lépései: önkéntesek toborzása, kiválasztása, felkészítése, elismerése, önkéntesek feladatai az adott programban, szerződéskötés az önkéntessel, szerződéskötés önkormányzattal, vállalatokkal egyéb civil szervezettel; önkéntesekkel történő kapcsolattartás, helyi mentor szerepe, kiválasztása, felelőssége) A pályázati források lehetőséget adtak, hogy az alulról jövő helyi/térségi kezdeményezések kapjanak támogatást és ez által minél több emberhez jusson el az önkéntesség pozitív hatása. A hátrányos helyzetű csoportok önkéntes tevékenységbe való bekapcsolódásának ösztönzése kiemelten fejlesztendő terület. Fontos fejlesztési szempont az is, hogy a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez kötődő, szervezettebb önkéntes programok, felkészültebb szervezetek mellett, csökkenjen a perifériás területek elmaradása az önkéntesség szervezettségének terén. Ez alapján a megyei önkéntes centrumok mellett szükség van helyi önkéntes pontok

7 kialakítására, annak érdekében, hogy a megyeközponttól távolabb eső térségekben élő állampolgárok is megismerkedjenek az önkéntességgel, a kínált lehetőségekkel, könnyebben csatlakozhassanak önkéntes programokhoz. Elkezdődött az intézményekkel és a civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a toborzás is, ami által tájékozottabbak lettek, hogy nekik mi is a szerepük ebben a programban, hiszen sokan vannak, akik nem is sejtik, hogy milyen lehetőségek rejlenek az önkéntesek fogadásában. Néhány szervezet csak nemrégiben kezdte el felfedezni, hogy ő tulajdonképpen jogosult arra, hogy önkénteseket fogadjon. Mi pont ezért voltunk most jó helyen és időben, mert erre fel tudtuk hívni a szervezetek figyelmét. Vannak olyan szervezetek is, akik már régóta foglalkoztatnak önkénteseket, viszont olyanok is, akik tényleg csak az Információs Napon jöttek arra rá, hogy ebben mekkora lehetőség rejlik. Az együttműködési megállapodás megkötése az önkormányzattal nem volt nehéz, mert mindkét polgármester úr örömmel vett részt a programban. Ezen kívül még a Provita Segítő Szolgálat is nagyon készséges volt, ők elsőként írták alá a szerződést és utána is nagyon tevékenyen vettek részt a programban. Az óvodával is sikerült megkötni a szerződést, ahol a lelkes önkéntesek már fel is újították az udvaron lévő gyermekjátékokat. Természetesen a cél az volt, hogy minél több fogadószervezettel legyen együttműködési megállapodásunk, ami által sokkal több és színesebb feladatot tudtunk adni az önkénteseknek. Adatbázisba vételük után megkezdődött a felkészítésük az önkéntes fogadóhellyé válásra, tanácsadás keretén belül. Ezen kívül tartottunk egy Információs Napot önkéntesség témakörben fogadószervezeteknek, iskoláknak, önkormányzatoknak, melyen jól működő, kipróbált kommunikációs tervek, csatornák és kampányok jó gyakorlatát is elsajátíthatták. Az önkéntesek toborzása folyamatosan, napi szinten zajlott. Egészen a program végéig, hiszen, minél több önkéntes kapcsolódik a programba, annál több embernek tudunk ezáltal segíteni és az embereknek el kell hinniük, hogy nem csak pénzzel tudunk adományozni, hanem energiával, idővel, munkával és élményekkel is. Reklámanyagok, szórólapok, plakátok elkészítésével is próbáltunk minél több önkéntest csatlakoztatni a programhoz. Az önkéntesek toborzásában segítségünkre voltak az együttműködő partnereink, akik mindenben a rendelkezésünkre álltak, és ha tudtak, mindig segítettek nekünk, hiszen egy kicsit az ő érdekük is, hogy az önkéntesek segítő kezei által megszépüljön a falu külleme és lelke is. A kiválasztás célja az volt, hogy a fogadó szervezet megtalálja a számára leginkább megfelelő önkéntest és az önkéntes eljusson a számára megfelelő fogadó szervezethez. Azaz a kiválasztás során dőlt el, hogy az önkéntes és fogadó szervezet együttműködése sikeres lesz, vagy sem. Az önkéntesek kiválasztásánál nagy gondot fordítottunk arra, hogy leginkább a hátrányos helyzetű rétegek figyelmét keltsük fel, de aki betöltötte a 18. életévét azt nagyon szívesen fogadtuk az Önkéntes Pontban és mindenkinek adtunk lehetőséget, hogy kipróbálhassa magát önkéntesként és hozzájárulhasson a település fejlődéséhez. Az önkéntesek toborzása után megkezdődött a felkészítésük és tájékoztatásuk az alábbi témakörökben: általános ismeretek az önkéntességről, fogyatékkal élők és idős emberek segítésének speciális ismeretei. Ezen ismereteket a több alkalommal megrendezett tájékoztató és felkészítő napokon sajátíthatták el az önkéntesek és a leendő önkéntesek. A felkészítések végeztével megkezdődött az önkéntesek kiközvetítése. Az Önkéntes Pont fontos feladata volt a folyamatos kapcsolattartás is mind a szervezetekkel, mind az önkéntesekkel. Folyamatosan

8 felkerestek minket kérdéseikkel és problémáikkal egyaránt, aminek mi nagyon örültünk, és ha tudtunk, akkor készséggel segítettünk. Ez visszafele is igaz, mert ha nekünk volt valami gondunk, akkor az önkénteseink és a szervezetek is mindig segítettek. Természetesen a kapcsolattartás a mai világban már igen könnyen megy, mert akár telefonon, interneten vagy személyesen is tudtuk tartani a kapcsolatot mindenkivel és ez megkönnyítette a munkánkat, mert így naprakészek tudtunk lenni a friss dolgokkal, történésekkel kapcsolatban. A program előkészítése alatt a Csongrád Megyei Önkéntes Centrum munkatársa felkészítette a projektben részvevő személyeket az alábbi témakörökben: Önkéntes Pont tevékenységei, dokumentációi; önkéntes akciók, önkéntes programok, fórumok szervezése, tematikája, eddigi tapasztalatai, jó gyakorlata; önkéntesség a nonprofit szektorban, önkéntes menedzsment, önkéntes akciók és programok tervezése, szervezése, menedzselése, dokumentálása; vállalati önkéntes akciók és programok megvalósításának módszertana, jó gyakorlata, országos trendek, megyei tapasztalatok. Így már az Önkéntes Pont koordinátor és az Önkéntes Pont is készen állt a leendő önkéntesek fogadására. Az önkéntes program sikeres megvalósításának első lépése a kapcsolatfelvétel volt a civil szervezetekkel, intézményekkel és az önkéntesek regisztrálása. Információs napokat tartottunk, amelyeken a civil szféra és az intézményvezetők képviseltették magukat. Tájékoztató napokat is szerveztünk a leendő önkéntesek számára. Az Információs Nappal és a Tájékoztató Nappal is csatlakoztunk helyi rendezvényekhez, hogy még több érdeklődővel ismertessük meg a program számos előnyét. A regisztrálás az Önkéntes Pontban történt, amely során kitöltésre került az Önkéntes Szerződés, Kiegészítő Önkéntes Szerződés, Nyilatkozat a nyilvánosságról, Nyilatkozat, Orientációs adatlap, Önkéntes Regisztrációs Lap, Önkéntesek nyilvántartási rendszere. Az Önkéntes Szerződés a munkavallók Munkaszerződéséhez nagymértékben hasonlít. Az önkéntesekről személyes adatokat vettünk fel (név, anyja neve, lakcím, születési hely és idő, adóazonosító), ezeken felül az önkéntes tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit tartalmazza. A Kiegészítő Önkéntes Szerződés is tartalmazza a személyes adatokat, ezen felül a választott önkéntes tevékenységeket, pihenőidőt határoz meg, és leszögezi, hogy az Önkéntes Szerződéssel együtt érvényes. A nyilvánosságról szóló nyilatkozatban, hozzájárult ahhoz, hogy a program során róla készült fotók és videók a nyilvánosságra kerüljenek. A Nyilatkozatban a személyes adatokon túl, a munkanélküliségről, a roma származásról, időskorúságról, gyermeknevelésről, és a hátrányos helyzetről kellett nyilatkozni. Közvetlen célcsoportunk a tartósan munkanélküliek, valamint a romaszármazású 18. életévüket betöltött személyek voltak. Vannak, akik évek óta nem tudnak elhelyezkedni, emiatt nagyon nehéz körülmények között élnek. A roma származásúak a társadalmi megítélésüknél fogva nem nagyon tudnak elhelyezkedni, ezért is ők voltak az egyik célcsoportunk. Bíztunk benne, hogy ezen változtatni

9 tudunk programunkon keresztül, és segíteni tudjuk a munkaerő-piacra való beilleszkedésüket. Mindkét célcsoporttal jó célt szolgált programunk. Egyrészt javítani tudtunk a tartósan munkanélküliek és a romaszármazású személyek életminőségén, másrészt a civil szervezetek hatékonyabb működéséhez is hozzájárultunk projektünk megvalósításával. Az Orientációs Adatlapon 7 kérdésre kell válaszolniuk, az önkéntes jelölteknek. A kérdések között szerepel: Miért szeretne önkéntes tevékenységet folytatni? Mit vár az önkéntes tevékenységtől? Milyen célcsoporttal szeretne foglalkozni? Milyen időtávban szeretne önkéntes tevékenységet folytatni? stb. Az Önkéntesek nyilvántartási rendszere lapon személyes adatok találhatóak, illetve a szervezet által a tevékenység ellátásához biztosított juttatások. Meleg étkezést biztosítottunk, azokra a napokra, amikor önkéntes tevékenységet végeztek. Önkénteseink számára felkészítéseket szerveztünk, és a kihelyezés előtt megbeszéltük velük a helyes és hivatalos viselkedési formát, a mielőbbi sikeres beilleszkedés titkait, az önkéntes szerződésben is megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket. Még arról is szó esett, hogy amennyiben nem érzik jól magukat az adott helyen, bizalommal forduljanak az Önkéntes Pont Koordinátorokhoz és együtt nézzenek más lehetőségek után. Kényszerből ne maradjanak annál a helynél, ahova először ki lettek helyezve. Számunkra fontos volt az is, hogy olyan feladatokat adjunk az önkénteseknek, amit szívesen csinálnak, mert ugye ez nem munka, hanem önkéntes tevékenység, amit az ember szabad akaratából végez, és ezt azért teszi, mert jó neki és ez által jó kedvvel végzi az adott feladatot. Nem utolsó sorban az is fontos volt, hogy az önkéntes azt érezze, hogy szükség van még rá és megbecsülik azt, amit csinál, még ha nem is jár érte fizetés, de valahogy mégis azt érzi az ember, hogy ma segített valakinek vagy megszépült egy park vagy egy épület és ő hozzátette a tudását és idejét, hogy mindez létrejöjjön. Az önkéntesek feladatai közé tartozott a település rendben tartása, rendezvényeken segítés, ahol pakolni kellett vagy éppen pogácsát sütni, adminisztrációs és papírmunka is akadt vagy szórólapozás, takarítás és még sok más dolog közül lehetett választani, kinek mihez volt tudása, ideje és energiája. Az önkéntesek elismerése, tevékenységükért való köszönetnyilvánítás több mint egy gesztus, hiszen az egyik legfontosabb motiváló eszköz, másrészt mivel az önkéntes nem kap pénzbeli fizetést a munkájáért, így az elismerés rendszerének kidolgozása ugyanolyan fontos, mint az alkalmazottaknál a bérezés rendszerének a kialakítása. Az alkalmazottakkal ellentétben az önkéntesek nem pénzért tevékenykednek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs is szükségük elismerésre. Fontos, hogy a köszönetnyilvánítás beépüljön a szervezeti kultúrába, hagyománya, rítusa legyen. Ez nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamatosan működő őszinte megerősítés, mely működhet formálisan és spontán megnyilvánulásként is. Ezért is az önkéntesek elismerése fontos szerepet játszott a programban, hiszen a visszaigazolások által tudtuk meg mi is, hogy jól dolgoztunk-e és sikeres volt-e a programunk. A fogadó szervezet is akkor dolgozik jól, ha lehetőséget biztosít az önkéntesei számára, hogy a munka során tapasztalt problémákat megvitathassák, visszacsatolhassák. Mindenképpen értékelni kell az elvégzett munkát, ez is a visszacsatolás fontos része. Az építő kritika hozzájárulhat az

10 önkéntes ismereteinek, munkatapasztalatának fejlődéséhez, együttműködési készsége javulásához, míg a másik oldalon a dicséret fontos motivációs erőt jelent. Az önkéntes tudást és erőforrást hoz a programba annak érdekében, hogy segítse azt céljai megvalósításában. A koordinátor a szervezet és az önkéntesek közötti összekötő kapocs szerepét töltötte be. Az önkéntesek felé a szervezet elképzeléseit, döntéseit, az elvégzendő feladatokat, a szervezet felé pedig az önkéntesek érdekeit, kívánságait, ötleteit képviselte. Ezen kívül az önkéntesek belépését és működését segítette, összehangolta, ugyanakkor az önkéntes a munkája révén kapcsolatba került más fizetett munkatársakkal, más önkéntesekkel is. Az alkalmazottak és az önkéntesek kapcsolata fontos tényező volt az önkéntes program sikeres megvalósításában. A szervezet vezetőjének és az önkéntes program koordinátorának közös feladata volt, hogy az önkéntesek érkezése előtt a munkatársak kellő információt kapjanak arról, hogy az önkéntesek milyen tevékenységekbe fognak bekapcsolódni, milyen időtartamra, a koordinátoron kívül kivel fognak dolgozni, és, hogy a szervezet milyen feltételeket biztosít számukra. Ezzel a felkészítéssel, bevonással félreértéseket és konfliktusokat kerülhettünk el. A mentor a szervezetben az a személy, aki az önkéntesek részére támogatást nyújt a munkahelyi beilleszkedéshez, a szervezet működésének megismeréséhez, a szakmai alapismeretek elsajátításához, a későbbi munkakör szakmai feladatai ellátásához szükséges rendszerek, módszerek, ismeretek elsajátításához. Segítséget nyújt a szervezet tagjaival való együttműködési kapcsolatok kialakításához, az esetleg kialakult konfliktushelyzetek megoldásához. A mentorálásban nagy hangsúly helyeződik a két résztvevő között kialakult bizalmi viszonyra, valamint a karrier menedzselésében nyújtott támogatásra. A helyi mentor feladata a fejlődés nyomon követése, azaz ahogy egyre inkább megtalálja helyét a szervezetben az önkéntes, kompetenciái kibontakoznak, annak megfelelően kell változtatni a mentorálás stílusán, módszerein, gyakoriságán. Oktató szerepben a mentor ismereteket ad át, esetenként betanít, szakmai fogásokat mutat meg. Ebben a szerepben inkább a munkatársi szerep dominál. Tanácsadó szerepben a mentor belső konzultáns mind a vezető részére, mind az önkéntes részére. Segít a problémákat azonosítani, a megfelelő megoldásokat megtalálni, a megoldásokat és azok eredményét értékelni. A tanácsadás magában foglalja a mit és hogyan csináld válaszadásokat az önkéntes kérdéseire. A tanácsadás direkt módszer, a feltett kérdésekre a mentor konkrét válaszokat, illetve az önkéntes problémáihoz konkrét tanácsokat ad. Célja, hogy biztosítson segítséget az önkéntesnek a megfelelő munkamódszer, munkastílus, magatartás megtalálásában, kialakításában. A mentor nem vesz részt a konkrét feladat megoldásában, csak segít munkatársának, hogy saját megoldását kidolgozza és kivitelezze. A cél a problémákat kiváltó okok meghatározása, majd a változási, fejlődési szükségletek feltárása, és a megvalósítás módjainak meghatározása e) Az önkéntes program megvalósítása során felmerült kockázatok, és azok kezelésére tett intézkedések) A jelenlegi gazdasági helyzetben a települések és civil szervezetek anyagi forrásai jelentősen beszűkültek, így alternatív megoldást jelentett az önkéntes munka, amely nem csak anyagi forrásokat váltott ki, hanem közösségépítő és erősítő hatása is volt. A településeknek egyre inkább a civil szférára és az önkéntességre kellett támaszkodniuk és egy ilyen program megfelelő minta volt a kistelepülések számára. Egyben, ha egy közösség jelentős önkéntes

11 programot valósított meg, az azt is szimbolizálta, hogy a közösség a nehézségek ellenére is fenn kívánt maradni, akart és képes volt túllépni a nehézségeken. Az Önkéntes Pontunk szolgálta a kistérség lakosságát, és segítette az önkéntesek és a fogadó szervezetek egymásra találását. A rendszeres találkozók szakmai tapasztalatcserére, egymás tevékenységének megismerésére és támogatására adtak lehetőséget. A munkanélküliek, szociális ellátottak programban való részvétele segítette az érintettek újra munkába állását, megbecsülését és önbecsülésük visszanyerését. A közösségek fejlődését és az önsegélyezés elterjedését is elősegítette a program. Csanádpalotai Önkéntes Pont: a Kelemen László Művelődési Házban (6913 Csanádpalota, Szent István u. 40.) fogadta az érdeklődőket, és a regisztrálni akaró önkénteseket. A hét 4 napján keddtől péntekig. Az Önkéntes Pont koordinátor délelőttönként felkereste a helyi intézményeket, és civil szervezetek vezetőit, illetve a hozzátartozó településeken található szervezeteket is. Csanádpalotán egyre több intézményt tettek akadálymentessé a sikeres és megnyert pályázatoknak köszönhetően, ilyenek például: Napsugár Óvoda, Városi Könyvtár, Orvosi Rendelő, Magyar Posta épülete, és Csanádpalota Város Önkormányzatának létesítményében lift is található e célt szolgálva. Délután megkezdődött az irodában a munka. Önkéntesek regisztrálása, önkéntesek kihelyezése, nyilvántartások vezetése, iratok rendezése. Az Önkéntes Pont bérelt irodáját a legcélszerűbb a földszinten elhelyezni (úgy, mint a mi esetünkben), hiszen könnyen megközelíthető, és a 18. életévüket betöltött felnőtt személyektől a nyugdíjas korú emberekig, mindenki jelentkezhetett önkéntesnek. Természetesen a mozgásukban korlátozottak előtt is nyitva álltak az ajtóink. Mozgásukban korlátozott emberek épített környezethez és a benne található szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférhetősége érdekében elsősorban az épített környezet fizikai akadályait kellett megszüntetnünk. A részükre az intézmény előtt található beton rámpa könnyíti az intézmény megközelítését. Külső helyszínnél maradva a lépcsők mellett található korlátok is az akadálymentesítés eszközének tekinthetőek. A magas üveges felületek elsődleges célja a világos előtér biztosítása, amely szintén akadálymentesített feladatokat lát el. Másodlagosan pedig a megvilágítás szempontjából is hasznos, hiszen környezettudatos szemléletet szem előtt tartva, a nyári időszakban szinte világítás nélkül is maximális látási viszonyokat teremt az aulában. A folyosón neoncsövek biztosítják a világítást, amelyek nem vakítanak, hanem egyenletesen osztják el fényüket. Az Önkéntes Pont irodájában, a számítógép és az asztal elhelyezkedése is a fény felé volt elhelyezve, ami megkönnyítette a dolgozó munkáját. Az asztal pedig még egy fontos célt szolgált, hiszen így a koordinátor azonnal fel tudta venni a szemkontaktust a jelentkezőkkel, önkéntesekkel. Pitvarosi Önkéntes Pont: az Erdei Ferenc Közösségi Színtér (6914 Pitvaros, Kossuth Lajos utca ) épületében várta az érdeklődőket. Mindig vannak rizikó faktorok egy programban, de mindenki azon volt, hogy ezeket minél inkább el tudjuk kerülni, és ha bármiféle probléma merült fel, azt próbáltuk közös erővel megoldani és minden rosszban meglátni a jót is. Fontos, hogy ne a probléma okát és okozóját keressük leginkább, hanem a megoldást. Annak érdekében, hogy minél sikeresebb legyen a program, nagyon fontos kiemelni a tájékoztatást, az információ átadást szóban és írásban

12 egyaránt, mert ha az emberek nem tudják, hogy mit miért tesznek, vagy éppen nem tesznek, akkor bizonyára kudarcra van ítélve a program. Ennek elkerülése végett mindent megtettünk annak érdekében, hogy amennyire csak lehet, széles körben tájékoztassuk az aktuális információkról az embereket illetve az önkéntesség előnyeiről és jótékony hatásairól. Egy más fajta kockázat is jelen volt a program során ez pedig az akadálymentes bejutás az Önkéntes Pontba. Itt a faluban is már több épület akadály mentesítve lett, és ezek közé a Művelődési Ház is beletartozott, úgyhogy ezt az akadályt is sikerült elhárítani. Elkészült egy rámpa, ahol kényelmesen be lehet jönni kerekesszékkel és a bejáratnál széles ajtókat találunk, hogy minél egyszerűbb legyen a bejutás. Van egy alacsony pultszakasz is az idősebb látogatók számára és természetesen megtalálható az épületben egy mozgáskorlátozottak számára kialakított mosdó, ahol van kapaszkodó, a könnyebb közlekedés miatt, egy magasított WC csésze, amely megfelelő a kerekes székes használóknak. f) A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenységek (elért eredmények, az eredmények értékelése) Az egy év során számos rendezvény került megrendezésre, az önkéntességgel, az Önkéntes Pont hatékony működésével és működtetésével kapcsolatban, amelyekre útján kaptuk a meghívásokat. A szakmai vezető, a projektvezető és az önkéntes koordinátor tapasztalatával, tudásával, és az előadásokon való részvételükkel, az ott szerzett információk átadásával kialakultak a végleges dokumentumok, amelyekkel a program végéig sikeresen és hatékonyan dolgoztunk. Valamint tanultunk és próbáltunk mások eredményes nyomdokaiba lépni. A szakmai vezető figyelmeztetett az Önkéntes törvénnyel kapcsolatos változásokra, figyelmeztetett az Arculati kézikönyvben előírt és vállalt betűtípusokra a pályázat sikeres megvalósítása érdekében. Egyszóval az elejétől a végéig a szíve, a mozgatója volt a sikeres kivitelezésnek. Az önkéntes koordinátor a statisztikai határidőket tartatta be velünk szigorúan, hiszen számos helyre tartoztunk elszámolási és beszámolási kötelezettséggel. A projektvezető az étterem felé kérte a havi számlázásra váró meleg étkezési elszámolásokat, valamint folyamatosan nyomon követte a program szakmai megvalósításával kapcsolatos fejlődést az Önkéntes Pontoknál. A személyes konzultációkra hetente többször is sor került, amit szakmai munkamegbeszélések keretében, hol Csanádpalotán a Kelemen László Művelődési Házban, hol pedig Pitvaroson az Erdei Ferenc Közösségi Színtérben tartottunk meg. A szakmai munkamegbeszéléseken a 6 nagy önkéntes akció előkészítésének megvitatásán túlmenően az Önkéntes Szerződések, jelenléti ívek kerültek aláírásra és lebélyegezésre. Az önkéntes program dokumentációja sokban hozzájárult a sikerességhez. Részint rögzítette a lezajlott program tanulságait, amelyek a későbbi munkában jelentettek nagy segítséget és nem utolsó sorban egy igényesen elkészített dokumentáció jó ajánlólevél az önkéntes későbbi karrierje során. A dokumentáció tartalmazta az önkéntes programtervezési, megvalósulási és értékelési szakaszainak legfőbb pontjait, az értékelés eredményeit, a sikereket és a változtatásra szoruló elemeket. Emellett archiválta a programmal kapcsolatos megjelenéseket (pl.: újságcikkek), valamint fotókat a megvalósulásról. Az önkéntesek fogadásához adminisztratív és módszertani segítséget nyújtottunk a szervezeteknek, csoportos vagy akár egyéni felkészítések keretében. A tanácsadások egyik

13 kiemelt célja az volt, hogy a faluban működő fogadó szervezetek megismerjék és érvényesítsék a közérdekű önkéntes törvény adta lehetőségeket és felkészülten fogadhassák a hozzájuk jelentkező önkénteseket. Mindemellett az önkénteseknek is ugyanúgy segítettünk akár az adminisztrációs vagy éppen más jellegű problémáikon. Mi itt az Önkéntes Pontban is törekedtünk arra, hogy minél inkább környezettudatosan dolgozzunk. Figyeltünk arra, hogy minél kevesebb papírt használjunk, és amit használtunk, az 100%-ban újrahasznosított papír volt, melyet szigorú ökológiai elvek alapján állítottak elő, amivel energiát, erőforrásokat és vizet takarítottak meg és nem utolsó sorban csökkentették a CO2 kibocsájtást. A program során széles körű adminisztrációs feladatokat láttak el az Önkéntes Pontok. Az első időszakban leginkább az önkéntesség terjesztése volt terítéken, melyet több módon próbáltunk megvalósítani. Plakátokat, szórólapokat készítettünk, hogy minél több emberhez eljusson az Önkéntes Pontok létezése és tevékenységi köre. Azon voltunk, hogy minél több embert toborozzunk, akár az interneten, akár papír formában. Minden egyes ház postaládájába eljutott a szórólapunk és a főbb helyekre plakátokat tettünk ki. Ezek után az önkéntesekkel és fogadószervezetekkel megkötöttük a szerződéseket és együttműködési nyilatkozatokat. Ha mindezekkel az adminisztrációs dolgokkal végeztünk, akkor átbeszéltük az önkéntes és fogadószervezete feladatait, hogy gördülékenyen folyhasson az önkéntes tevékenység. További adminisztrációs feladataink közé tartozott, hogy a már tevékenykedő önkéntesek önkéntes óráit nyílván tartsuk papíron és számítógépen is. Táblázati összesítések alapján könnyen nyomon tudtuk követni, hogy ki hány órát önkénteskedett és így azt is láttuk, hogy napról-napra hogyan gyarapodnak az önkéntesek és az óráik is. Az akciók szervezése is igényelt némi papírmunkát és kreativitást. Minden program előtt plakátot, táblát és kitűzőket készítettünk, mely mind elősegítette az akció sikerét. Természetesen minden fontosabb esemény után, amelyhez csatlakozott az Önkéntes Pont beszámolót írtunk elektronikus formában az élményekről és tapasztalatokról. A másik fontos adminisztrációs tevékenység a program során a fényképek és videók készítése volt, melyekkel minden kisebb-nagyobb eseményt dokumentálhattunk. Képek szinte minden eseményről készültek, melyekhez hozzá illő beszámolók és jelenléti ívek társultak. Sok színes program volt az 1 év során, ahol jobban megismerhették egymást a falubeliek és mi is itt az Önkéntes Pontokban. g) A konstrukció céljának megvalósításához szükséges kommunikációs tevékenységek (elért eredmények, értékelésük) Minden sikeres program alapja a kommunikáció. E nélkül nincs eredmény. A kommunikációs tevékenységet több csatornán keresztül folytattuk, a minél sikeresebb terjesztés, és megismertetés céljából. Legelső dolog az Önkéntes Pontok létrehozása után az volt, hogy kellőképpen tájékoztattuk az embereket, hogy mi miért is vagyunk itt és mit szeretnénk tőlük. Ezt többféleképpen is megtettük, többek között szórólapokat, plakátokat készítettünk, hogy minden háztartásba eljusson az Önkéntes Pontok létezése. Megjelentünk a helyi újságban és az interneten is. Készült közösségi oldalunk és honlapunk is, melyek elég nagy érdeklődést mutattak az 1 év alatt.

14 Tartottunk egy hivatalos Megnyitót is a Művelődési Házakban, ahol megjelentek regisztrált önkéntesek, leendő önkéntesek, fogadószervezetek képviselői és megtisztelt bennünket mindkét polgármester is. A projekt szerepéről Ferenczi Ildikó a program szakmai vezetője tartott beszédet. Elmondta, hogy a projekt elvárt eredménye a térségben az egyénekből hiányzó kompetenciák, az elmélet, illetve gyakorlati tudás hiányának mérséklődése, ami által nőhet a munkaerő piaci szerepvállalásuk. Mindig volt és van igény a segítségre. Ennek koordinálása, lebonyolítása nagy feladat, de bíztunk abban, hogy akinek segítségre van szüksége, az meg is kapja a projekt keretén belül a szakmai munkatársaktól, a Csanádpalotán és Pitvaroson működő Önkéntes Pontok koordinátoraitól. Ezen kívül Tájékoztató- és Információs Napokat tartottunk. A Tájékoztató Napokon a megjelentek megismerhették az önkéntesség fogalmát, az önkéntes tevékenységeket, információt szerezhettek a lehetőségekről. Aki regisztráltatta magát, annak lehetősége adódott önkéntes akciókban való részvételre, fogadószervezeteknél önkéntes tevékenység végzésére és különböző önkéntes programokban való részvételre is, melyek során tapasztalatot szerezhettek és segíthettek a rászoruló embertársaikon. Segítséget kaphattak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők arról, hogy az önkéntes munka miképpen biztosíthatja számukra a támogatás továbbfolyósításához szükséges idő igazolását. A helyszínen az információnyújtás mellett, a regisztrációban, dokumentumok kitöltésében is segítséget kaphattak és a felmerülő kérdéseket is megválaszolták. Az Információs Napok a civil szervezetek számára voltak elérhetőek, ahol a nap témái a következők voltak: Mi is az önkéntesség? Önkéntesség elterjesztése Csanád térségben (Pitvaros, Ambrózfalva, Csanádalberti és Nagyér) Miért hasznos az önkéntesek fogadása? Az önkéntesség előnye és célja az intézmények és civil szervezetek részére, az általuk végzett tevékenység és működés fejlesztése érdekében. Továbbá a helyi civil szervezetek számára tájékoztatást nyújtottunk, hogy miként tudják dokumentálni az önkéntesek fogadását és segítséget nyújtottunk ahhoz, hogy hivatalosan is önkéntes fogadókká válhassanak. Szükséges a kommunikáció és természetesen folyamatosan az 1 év alatt mindig szinten kellett tartani a különféle kommunikációs eszközökkel az emberek érdeklődését, hogy ne csak egy adott időszakban önkénteskedjenek, hanem a program egész időtartama alatt és akár még azon is túl. Úgy gondoljuk, hogy megtettünk mindent annak érdekében, hogy sikeresen zárulhasson az 1 éves projekt időszak és elégedettek az önkénteseink is, mert sikerült egy kicsit felráznunk a falu életét és az övékét is. Büszkék vagyunk, hogy ilyen kis településeken is fent tudtunk maradni az elejétől a végéig és folyamatosan tudtunk munkát adni az önkénteseknek, illetve nagyon sok itteni programhoz tudtunk csatlakozni, ahol mi is jobban megismerhettük az embereket és a szükséges tennivalók listáját is ez által bővíthettük.

15 3. Az önkéntes program értékelése a) Elérte- e célját az önkéntes program? A projektünk egyik célja az volt, hogy terjesszük hazánkban az önkéntességet. 6 települést vontunk be a hátrányos helyzetű Csanád térségben. Ezek a következőek voltak: Csanádpalota és Pitvaros, itt nyitották meg kapuikat az Önkéntes Pontok, valamint Kövegy, Nagyér, Ambrózfalva és Csanádalberti. Ezen települések lakói betekintést nyertek az önkéntes tevékenység lehetőségébe, amelyek a társadalomra építő jelleggel hatnak, a civilszervezetek és intézmények is megtapasztalták az önkéntes tevékenység jótékony hatását, hiszen egy munkaerőt kaptak, méghozzá olyan személyeket, akik szívvel és lélekkel látták el a rájuk bízott napi feladatokat. Szerettünk volna, ha minél több civil szervezet élne a lehetőséggel, hogy önkéntes fogadóhellyé váljon. Az önkéntesek tevékenysége sok szervezetnek megkönnyítheti a mindennapi munkáját és működését, de nem elég tájékozottak, így nem mindig élnek ezzel a lehetőséggel. Mi pont ezért fektettünk olyan nagy hangsúlyt a megfelelő tájékoztatásra, hogy ez ne fordulhasson elő, hogy kevés a fogadószervezet, aki csatlakozik hozzánk és a végére sikerült elérni a kitűzött célt a fogadószervezetek terén is. Célunk volt továbbá, hogy a civil szférát minél részletesebben felkészítsük az önkéntesek fogadására. Másik célunk a projekt megvalósításával, hogy az emberek megismerjék az önkéntesség adta lehetőségeket, és éljenek is vele. Tisztában legyenek számos előnyével, hogy megismerhetnek számukra még idegen, de szívesen kipróbálandó tevékenységeket, hogy megérezzék a másokon való segítés örömét, fontosságát és hogy meglássák az esélyt arra, hogy önkéntes tapasztalattal könnyebben elhelyezkedhetnek a munkaerő piacon. Programunk során vállaltuk, hogy legalább 20 civil szervezettel kötünk együttműködési megállapodást és természetesen célunk volt, hogy ne csak a program alatt fogadjanak önkéneseket, hanem hosszútávon is működjön ez a tevékenységük. Mindemellett legalább 110 önkéntes kiközvetítését és minimum 3600 önkéntes munkaóra szervezését vállaltuk a projekt ideje alatt. Hosszú távú célunk volt még, hogy az önkéntességgel szerzett munkatapasztalatnak köszönhetően minél többen tudjanak elhelyezkedni a későbbiek folyamán, ezáltal csökkentve a tartós munkanélküliek számát. Nem utolsó sorban pedig a legjobb visszajelzést az önkéntesektől kaptuk, akik mondtak nekünk néhány gondolatot az önkénteskedésükről: Stefán Roland: Rengeteg érdekes, kedves emberrel találkoztam az önkéntes munkám során. Önkéntesként egy kicsit a világ is megszépül. Most először vagyok önkéntes, és nagyon tetszik. Az önkéntességgel mindenki jól jár. Az, akinek segítesz, és te is, mert jó érzéssel tölt el, hogy segíthettél. Arra is megtanít, hogy hogyan viszonyuljunk másokhoz és ez által jobban megismerem a falunk apraját-nagyját, mert nem túl régóta lakunk itt. Joó Gergő: Önkéntesként talán porszemnek tűnik az ember, de amikor látom itt a sok önkéntest, érzem, hogy egy sokszínű világ tagjaként ugyanazokban az értékekben osztozunk és ez felemelő érzés. Örömmel tölt el, ha hasznosnak érezhetem magam és segíthetek másoknak. Az önkéntesség segít abban, hogy tudatos és felelősségteljes emberek legyünk, akik pozitív szemléletmóddal tekintenek a világra.

16 Wittek Veronika: Hogy miért önkénteskedem? Mert valahogy szeretnék változtatni a társadalom életén. Sok munka, de sok örömet is szerez. Az önkéntességnek nem kell valami nagyszabású dolognak lennie. A lényeg a részletekben lakozik, csak csinálni kell és nem várni el cserébe semmit. Tószegi Csilla: Az az igazi önkéntes, aki belső indíttatásból, kitartóan végez valamilyen közjavát szolgáló munkát, a kudarc nem tántorítja el, a siker nem állítja le. Vannak ideái, céljai és ezeket igyekszik a gyakorlatban megvalósítani. Én próbálok ezek alapján önkénteskedni és megtenni mindent, ami tőlem telik, hogy a közösségünk egy kicsit összetartóbb legyen. Siposné Németh Eszter: Az önkéntesség számomra egy olyan kapaszkodó, ami egy kicsit elfeledteti velem a mindennapi gondokat és jó érzéssel tölt el, ha a kis falunkban valami hasznosat tehetek, amiért nem pénzbeli, hanem szellemi elismerést kapok. Az ember önbecsülésének is nagyon jót tesz az önkéntesség és a lelkünknek is kell a jó visszajelzés, ami által fontosnak érezhetjük magunkat egy kicsit. Ezért megéri csinálni. Hekli Istvánné: Az önkéntes munka kikapcsolódás, hobbi, erőt, energiát ad. Az önkéntesség belső békét ad és megtanítja az embert, hogy önzetlenül adni jó és érdemes, mert megtérül, csak nem úgy, ahogy sokan gondolják. Rózsa Gyöngyi: Az önkéntesség számomra a tanulást, másoknak segítést és az ebből születő örömet jelenti. Mindannyiszor több leszek, s valahogy feltöltődve, élményekkel gazdagodva és jó érzésekkel jövök el onnan, ahol önkénteskedtem. Köszönöm ezt az élményt! Gróf Melinda: Tavasz óta része az életemnek az önkéntesség. Akkor tapasztaltam meg először, hogy az önkéntes munka során az adok és kapok folyamat mennyire kiegyenlíti egymást. Úgy gondolom, hogy olyan önkéntes munkát jó végezni, amely igazán közel áll az ember személyiségéhez és kiteljesíti az életfeladatát. Gyengéné Joó Ildikó: Jó érzés olyanoknak adni, akiknek szüksége van rá. Mindegy, hogy kiknek-miknek, egyszerűen csak jó adni. Ad egy belső békét, az adás örömét, a tudatot, hogy az én erőmet, energiámat adhatom másoknak, akiknek szüksége van rá. Ezek érzések és nagyon jók. Fejes Miranda: Sokféle dolog van az életünkben, amelynek saját élményként van meghatározó jelentősége. Az önkéntességről is, talán lehet érdekesen beszélni, de a megélt élmény az igazi. Örülök, hogy csatlakoztam az önkéntesek csapatához és egy plusz élménnyel gazdagodhattam eddigi életem során. b) Választ tudott-e adni a helyi szükségletekre az önkéntes program? Ha nem, milyen akadályai voltak ennek? Ha nem teljes mértékben, mely részeit ítéli sikeresnek és milyen nehézségek merültek fel? Amennyiben teljes mértékben, miben rejlett megítélése szerint a siker? Milyen érzékelhető változást eredményezett a program a bevont önkéntesek életében?

17 Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11,8% volt az első negyedévben. A program megvalósulási településeinek választott Csanádpalota, Kövegy, Pitvaros, Nagyér, Ambrózfalva és Csanádalberti is magas lélekszámú munkanélkülivel rendelkezik. Sokan közülük a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatást (FHT-t) kapják, illetve vannak olyan emberek is, akiktől már azt is elvették, mert nem állt módjában 1 éven belül 30 napot felmutatni, mert a helyi Önkormányzatoknál olyan sokan vártak a munkára, hogy ők már nem fértek bele. Jelen pályázat őket is segítette, hiszen leigazoltuk nekik a 30 napot, és azt felmutatva változatlan feltételekkel tovább folyósíthatják nekik a támogatást. Új területeken próbálhatták ki magukat, új kihívásokkal találkoztak, és hasznosnak érezték magukat, azáltal, hogy a települést szépítették, illetve intézményeket segítettek az előrehaladásban. Az önkéntes tevékenység végzésével újra hitet, bizalmat, megbecsülést és elismerést kapnak, amit egy munkanélküli már rég nem hallott, vagy talán el is felejtett. Néhány együttműködő partnerünk is mondott pár szót az önkéntességről, ahogy ők látták: Provita Segítő Szolgálat Tószegi Gyula: Az önkéntesség a társadalom minden tagjára érvényes életforma kellene, hogy legyen, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény az önkéntes. Ugyanakkor a napi gondokkal küszködőtől nehéz elvárni, hogy önkéntes legyen. És mégis az a tapasztalatom, hogy a nehéz sorsúak segítenek, és az érintettek vállalnak önkéntes munkát. Azt kell célul kitűznünk, hogy az önkéntesség fogalma valóban megbecsült fogalom legyen, jelentéstartalma pedig a társadalom, a közösség számára hasznos tevékenység gondolatával töltődjön föl. Még mindig nagy a különbség Kelet- és Nyugat-Európa között az önkéntesség terén. Nyugat-Európában az önkéntesség jobban a szociális élet része. Itt keleten, ahol mi is vagyunk, mostanában kezd elterjedni az önkéntesség és kezdik látni az emberek, hogy ez egy nagyon jó dolog és sok örömet tud okozni saját magának és másoknak is. Bízom benne, hogy itt Pitvaroson és a környező településeken is egyre jobban elterjed az önkéntesség és sok ember segítő kezekre talál. Pitvarosi Polgármesteri Hivatal Radó Tibor: Ha egy szervezet önkénteseket kíván foglalkoztatni, szükséges a nyilvánosság felhasználása, hogy keressük azokat az embereket, akik ilyen feladatot szívesen vállalnak. Fontos, hogy ilyenkor azokra az értékekre apelláljunk, amelyek erre a munkára jellemzőek, így motiválva a környezetünkben élőket a csatlakozásra. Fontos, hogy szervezetünk előre és tudatosan felkészüljön új jelentkezők fogadására. Ehhez önmagunknak és a külvilág számára is világosan meg kell megfogalmazzuk, milyen feladatokra várunk önkénteseket. Ügyelni kell arra, hogy mindkét fél elégedett lehessen. Ha nincs valódi tennivaló, ha fölösleges várakozások és tétlenség kísérik az érdeklődőt, az hamar kedvét szegi, s nem csak aktív energiáit veszíthetjük el, hanem a mi szervezetünk rosszhírét is magával viheti. Pitvarosi Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Szabóné Brezina Brigitta: Magyarországon az önkéntes munka hallatán az emberek először az ingyen-munkára gondolnak, s nem pedig arra a más országokban bevett gyakorlatnak számító munkára, amelyet pénzért, de nem anyagi haszonért végeznek, amely nem zárja ki az önkéntességből a pénzt és az önkéntes munka értékének megfizetését. Feltehetően ez a felfogásbeli különbség elsősorban a kelet-közép európai országokra jellemző bér- és fizetési viszonyokból ered. Itt ugyanis a lakosság nagyobb csoportjainak a megélhetésért végzett

18 munka a meghatározó élménye, nem pedig a profitért végzett munka. Ezért, úgy látom, hogy az önkéntesség kiszélesítésére, presztízsének növelésére csak a bérszerkezet lényeges átalakulása után lehet számítani, de ettől függetlenül mi itt a kis falunkban mindent megteszünk, hogy az itteni emberek máshogy gondolják és minél többen csatlakozzanak az Önkéntes Ponthoz. Ambrózfalváért Közalapítvány Bartos János: Az önkéntességgel tulajdonképpen mindkét fél csak nyerhet, hiszen egyszerre kínál személyes fejlődést, előmozdítja a társadalmi tudatosságra való törekvést, a készségek és értékek fejlesztését még az ilyen kis településeken is, mint Ambrózfalva. Nekünk is fontos, hogy az itteni emberek jobban megismerjék egymást és nyitottak legyenek az önkéntességre. Így szépülhet és épülhet még inkább a falu és a közösség is. Jóbarát Nyugdíjas Klub Ökrös Jánosné: Az önkéntesen végzett munka haszna nem csak az azt végzőnél jelentkezik, hanem a megsegítettnél, illetve, ha nem személyre irányul, akkor a társadalom egésze számára hasznos. Az idősek sokszor kirekesztve érzik magukat, mert úgy gondolják, hogy már nincs szükség rájuk, pedig nélkülük mi sem tartanánk ott, ahol vagyunk. Az önkéntesek akár egy jó beszélgetéssel szebbé varázsolhatják az idős emberek napjait és nem kerül semmibe. Egyes kistérségek elzárkóznak, nehezen megszólíthatóak, a helyben működő potenciális fogadó szervezetek rugalmatlanok, ezért is kihívás a kistelepüléseken az önkéntesség hatékony működésének kidolgozása, az intézmények motiválása, majd felkészítése önkéntesek fogadására. Nagy hangsúlyt kellett fektetnünk a tájékoztatásra, az önkéntesség kultúrájának terjesztésére. Külön feladat volt, hogy az önkénteseket fogadni képes szervezeteknek jó példákon keresztül bemutassuk az önkéntesség előnyeit. Fontosnak tartottuk, hogy minél több intézmény ismerje fel az önkéntességben rejlő lehetőségeket, és nyissa meg kapuit az önkéntesek előtt. Az önkéntes program a helyi szükségletekben annyit játszott közre, hogy akinek nem sikerült a helyi önkormányzatokhoz bejutnia közfoglalkoztatásra, neki nem kellett aggódnia amiatt, hogy elveszítik a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás (FHT) folyamatos folyósítását, hanem megszerzik a szükséges időt, és a végén kiállított igazolást felmutatva továbbra is jogosultak maradnak az aktív korúak ellátására. A pályakezdő fiataloknak gyakorlati idő megszerzése céljából volt hasznos a program, mivel az önkéntes időt az önéletrajzban is feltüntethették, így már valamilyen szintű gyakorlattal rendelkeznek. Képzett vezető mellett tevékenykedhettek, ami szintén az előmenetelükben segíti őket. Az álláskereső aktív korú önkéntesek mindennapjai is hasznosan teltek, hiszen nincs, olyan intézmény vagy fogadószervezet ahol ne lenne mindig valami kisebb-nagyobb megoldásra váró feladat. Csanádpalotán idős emberek gondozása is megvalósult, a saját otthonukban. Először a Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője kereste fel őket elbeszélgetés, megismerkedés céljából. Az intézménytől kértek segítséget házi gondozásra, ám amikor kiderült, hogy elég magas költséggel dolgoznak, akkor kerültünk a képbe, mint Önkéntes Pont, és mint önkéntes tevékenységet vállaló személyek gyülekezete. Elég nagy sikert aratott, hiszen egy házaspár és két özvegyasszony kérte a segítségünket.

19 Az önkéntesség kiváló eszköz arra, hogy aktív résztvevői legyünk a szociálpolitika valamennyi területén kezdeményezett fejlesztéseknek, s egyidejűleg állampolgári jogaink gyakorlásának egyik módja. Az önkéntesség előnyökkel jár mind a társadalom egészére, mind az önkéntes munkát vállaló egyénre nézve, szervesen kapcsolódik a társadalmi integráció, a szegénység csökkentésének és a teljes foglalkoztatottság kérdéséhez, ezek eléréséhez hatékony eszköznek bizonyul. Az önkéntesség az egyik kulcsterület, amelyen keresztül kifejezésre jut az állampolgári elkötelezettség, az állampolgárok közötti bizalom és kölcsönösség. Ezt támasztja alá, hogy minél erőteljesebb és sokoldalúbb az állampolgári szerepvállalás és együttműködés, annál kevesebb küszködés jellemzi a közösségek életét. Az önkéntesség segíti a perifériára szorult társadalmi rétegek társadalmi integrációját. Az önkéntesség szerepet játszik a teljes foglalkoztatottsággal összefüggő célkitűzések megvalósításában, mert hozzájárul a munkanélküliek munkaerő piaci esélyeinek javításához. Az álláskeresőknek az önkéntesség önbizalmat adhat, kapcsolatokat a munkahelyek hálózatához, és lehetőséget bizonyos piacképes készségek fejlesztésére. Az önkéntesség új munkahelyek létrehozásához is vezethet azáltal, hogy olyan szolgáltatásokat teremt, amelyeket a későbbiekben az állam vagy a piac átvesz, és ami addig önkéntes munka volt, fizetett állássá változik. c) Az együttműködések tapasztalatai - együttműködés a helyi mentorral, az önkéntesekkel, az önkormányzattal, a munkaügyi központtal, az önkénteseket fogadó szervezettel (önkormányzati vagy állami intézménnyel, vállalatokkal, egyéb civil szervezetekkel), az önkéntes centrumokkal A projekt célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű térségben élő emberek önkéntes tevékenységükkel hatással legyenek településükre és értelmes, közösségi aktivitásban vegyenek részt. Ez jó kiinduló pont volt, hogy a lakosok itt kipróbálhatták magukat, egy esetleges munkatevékenységre felkészülhettek, civil közösséget hozhattak létre. Kapcsolatot tartottunk, bevontuk a felkészítésbe az önkormányzatokat, a fogadószervezeteket, hogy ezzel is segítsük az önkéntesség hosszú távú hazai működését és minél szélesebb körű elterjedését. A projekt elvárt eredményéhez tartozott még, hogy a hátrányos helyzetű emberek megítélést pozitív irányba fordítsuk. Miért kellene egy fogadószervezetnek önkénteseket foglalkoztatnia? Azért, mert az önkéntesek képesek elvégezni feladatokat, amik nem részei a fizetett munkaköröknek; új dimenziókat és embereket adni a szervezetnek; hitelesebbé tenni a szervezetet a közösségben; beszélgetés során információkat adni a szervezetről a közösség többi tagjának; hozzájárulni az adományszerzéshez és erősíteni a civil önszerveződő tevékenységeket. Sokszor az embereknek nem minden igényük és vágyuk elégül ki munkájuk során. Ezért lehet az önkéntesség egy jó váltás, elrugaszkodás a rutintól és a mindennapok hajszájától. Általában azért csinálunk valamit, mert fontosnak és értelmesnek tűnik nekünk, és kielégíti valamely igényünket. Az önkéntesség emberi kapcsolatokat, elfogadást, önmegvalósítást, és fontos értékek támogatásának lehetőségét nyújthatja. Az önkéntesség lehetőséget ad arra is, hogy valaki megkeresse a maga helyét a pénztől függetlenül. Az önkéntesek, akik idejüket és energiájukat fordítják egy szervezetre, a részesévé szeretnének válni. Szeretnék, ha szavuk lenne és befolyásolhatnák a döntéseket. Ha megkérdezik őket és kikérik a véleményüket, az

20 azt bizonyítja, hogy komolyan veszik őket. Ha az önkénteseknek ötleteik és javaslataik vannak, a szervezetnek oda kell rájuk figyelnie. A lehetőség, hogy akár csak egy kicsiny részét befolyásolhatjuk a szervezet munkájának egy nagyon fontos motiváció, mert így az egyén a szervezet részének érzi magát és segíthet változtatni, ha szükséges. Az önkéntesség elsősorban és nem meglepő módon örömforrás. Nehéz is elképzelni, hogy bárki úgy áldozna a szabadidejéből valamire, hogy abban ne lelné örömét. Ahhoz tehát, hogy a szervezetek az önkénteseket tartósan meg tudják tartani, az önkéntesség öröm jellegét kell fenntartani. A másik fontos dolog a közösség igény. Nem csak a szűkebb-tágabb értelemben vett szakmai munkára kell figyelniük az önkéntes-koordinátoroknak, hanem a közösségfejlesztésre, a közösségi együvé tartozás ápolására is. A fogadó szervezet akkor dolgozik jól, ha lehetőséget biztosít az önkéntesei számára, hogy a munka során tapasztalt problémákat megvitathassák, visszacsatolhassák. Mindenképpen értékelni kell az elvégzett munkát, ez is a visszacsatolás fontos része. Az építő kritika hozzájárulhat az önkéntes ismereteinek, munkatapasztalatának fejlődéséhez, együttműködési készsége javulásához, míg a másik oldalon a dicséret fontos motivációs erőt jelent. Természetesen a jóérzés mellett nem feledkezhetünk meg a kézzelfogható haszonról sem. Az egyre erősödő munkaerő-piaci versenyben azok kerekedhetnek felül, akik elsajátítják a különféle készségek lehető legszélesebb körét, akik minél szélesebb körű munkatapasztalattal és kapcsolati hálóval rendelkeznek, melyhez a fogadószervezetek is hozzájárulhatnak, hiszen ők is rendelkezhetnek igen jó kapcsolatrendszerrel, amely által nagy segítséget nyújthatnak az önkénteseknek. Bár ezek az elemek nem kézzelfoghatóak, értékük mégis felbecsülhetetlen a mindennapi életben való boldoguláshoz. Néhány vélemény, nyilatkozat az önkéntesekről, az önkéntességről, az Önkéntes Pontról: Kelemen László Művelődési Ház- Ádók István igazgató úr véleménye: A Művelődési Házban az önkéntesek feladata a program során a következők voltak: színházterem berendezése események előtt. Hangosítás, fénytechnika kezelése és kitelepítése, abban az esetben, amikor külső helyszínen kerültek megrendezésre az egyes rendezvények. Színházi kellékek mozgatása, készítése, állagmegóvása. Az intézmény falai között megvalósuló Összefogás napja, Civil Kulturális Nap, amelyen helyi festőművészek alkotásai lettek kiállítva. A Teleházban a gépek működőképességének biztosítása, amely kiterjedt az újra telepítésre, vírus irtás futtatására, frissítésekre. Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány Kelemen László Emlékpark- Ádók István a kuratórium elnöke: A településen megvalósuló önkéntes program során az önkéntesek a Kelemen László Emlékparkot is gondozásba vették. Megmetszették a fákat, kialakították a tuják jelenlegi formáját, amely által átláthatóbb és ízlésesebb lett a park. A nyári nagy forróságban a hűvös reggeleken locsolták a gyepet, a fákat és a virágokat is. Az Emlékpark területén található Kápolna belsejét is kitakarították. Kialakításra került a virágoskert, továbbá a közlekedő utakat is tisztán tartották. Sepregettek, a gyeptéglák közül kiszedték a gyomokat. Stációk festésére és takarításra is jutott idejük a tevékenykedő önkénteseknek. Ezen feladatok elvégzésével az Emlékművek állagmegóvására is sor került.