Melléklet a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Házirendjéhez

Átírás

1 Melléklet a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Házirendjéhez 1. Tanulói jogviszony 1.1. A tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetőleg hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést. A kérelmeket az iskolaigazgató javaslatára a jegyző dönti el. 2. Megszűnik a tanulói jogviszony 2.1. ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; 2.2. a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; 2.3. gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján; 2.4. szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; 2.5. szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, 2.6. ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, 2.7. ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; 2.8. a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; 2.9. ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő (nagykorú tanuló esetén a tanuló) eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 30 (harminc) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire Ha a tanuló tanköteles és 30 órát meghaladó igazolatlan hiányzása van, fegyelmi eljárást kell ellene lefolytatni. Ilyen esetben tanulóviszonya csak akkor szüntethető meg, ha másik iskola átveszi Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni. 1

2 2.14. A tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. 3. A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a tanév végén a tanulói jogviszony megszűnésével, a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével; ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon; ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján A c)-d) pontban foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a d) pontban meghatározottak nem, az e) pontban meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A d) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megszűnése után is - a szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszűnik a tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya. 2

3 4. Tagiskolai, kollégiumi diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekei képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a tagiskolákban, kollégiumban diákönkormányzat (DÖK) működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat legmagasabb döntéshozó szerve a diákküldött gyűlés Az osztály tanulói Osztály Diák Bizottságot (ODB) (titkár és vezetőségi tagok) választanak, mely a tagintézményi küldöttgyűlésen, ill. a tagiskolai Diák Bizottságban (IDB), Kollégiumi Diák Tanácsban képviselik az osztály tanulóit Az ODB jogai: program elkészítése, vezetőség és küldöttek választása, értékelés az osztály munkájáról, javaslat a házirend követelményeihez, javaslat jutalmazásra, kitüntetésre, a csoport érdekének védelme, a közösségi megmozdulásokban részt venni, képviselőt küldeni az osztályban tanuló diák fegyelmi tárgyalására Kötelességei: a program megvalósítása, a közösségi munka értékelése, segíteni az osztályfőnök munkáját, betartani a házirendet, a kapott feladatokat végrehajtani, a rászorulók segítése, a tanulmányi munka segítése, az iskolai, gyakorlati munkahelyek vagyonának megóvása, beszámolni az osztály munkájáról, képviselni az osztályt az IDB megbeszéléseken, diákközgyűlésen A tagiskolai, kollégiumi diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban, kollégiumi csoportokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló tagiskolai diákönkormányzati bizottság (IDB, DÖK) irányítja IDB, DÖK feladata: Részt vesz a tanulói feladatok szervezésében, tervezésében, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében. A két közgyűlés között intézi, szervezi a tanulók tevékenységét, a végzett munkáról beszámol a közgyűlésnek. A diákság érdekeinek képviselete a törvény által biztosított diák-önkormányzati jogok gyakorlása. Kulturális és szabadidős programok szervezése Az IDB, DÖK jogai: Dönt: saját működéséről és szerveinek hatásköréről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az intézményi diákválasztmány tagintézményi képviselőiről, a fegyelmi bizottságbeli állandó képviselőjéről Egyetértési jogot gyakorol: a házirend elfogadásakor, módosításakor, az intézményben üzemelő élelmiszert árusító üzlet nyitva tartásának meghatározásakor, a tanulók kitűntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyekben, 3

4 az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésekor az iskola és a diákönkormányzat közötti munkamegosztásban, a tanulók nevelési célú társadalmilag hasznos munkában való részvételében, az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában, az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, a tanítási idő 8 óra előtt történő kezdésével kapcsolatosan Véleményezési jogot gyakorol: az intézményi tankönyvjegyzék elfogadási folyamatában, a könyvtár, a tagiskolai sportkör működési rendjének kialakításában, a fakultációs irányok, programok megválasztásában, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor, a választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről szóló tájékoztató kapcsán a tanulók nagyobb közösségét legalább az egy képzési típus egy évfolyamára járó tanulókat érintő kérdések meghozatalánál, a tagiskola vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során, a tagiskola átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben Javaslattevő jogköre kiterjed: az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Az iskola gazdálkodó szervezetekkel, állami költségvetési szervekkel és társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési szerződéseinek a tanulókat érintő kérdéseiben. Segítségadás megszervezése versenyekhez, rendezvényekhez. Iskola és környezetének csinosítása. Javaslatot tenni kirándulásra, táborozásra. Az iskola sajátos arculatának kialakítása Tevékenységét önálló működési szabályzat alapján végzi. A tagintézményvezetés részéről a kapcsolattartásért felelős a nevelési igazgatóhelyettes/ifjúságvédelmi felelős. 4

5 Kollégium Diák Tanács Vezetőjét és tagjait a kollégiumi közgyűlés tanévenként újraválasztja Dönt: az éves munkaprogramjáról, tagjainak feladat-megosztásáról, diákügyeleti munka megszervezéséről, az intézményi diákválasztmány kollégiumi képviselőjéről Véleményez: a kollégiumi nevelési program jóváhagyási folyamatában, házirend, napirend módosításáról, tanulófelvételek elbírálásáról, diákjóléti alap felhasználásáról, a diákok nagyobb közösségét a kollégiumi tagsággal rendelkező tanulók legalább 25 %-át érintő kérdések meghozatalánál, a kollégiumi tagintézmény vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos eljárás során, a kollégiumi tagintézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megváltoztatásával összefüggő kérdésekben Javaslatot tesz: kulturális és sport programok szervezésérére, társkollégiumokkal való kapcsolattartás módjára, városi, megyei szintű versenyeken való részvételre, tanulók jutalmazására, büntetésére Az intézményvezetés részéről a kapcsolattartásért a kollégium vezetője felelős A tanulót nem érheti hátrányos megkülönböztetés, retorzió azért, mert közéleti tevékenységet vállalt, közösségek érdekét képviselte személyekkel szemben A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által felkért nevelő segíti Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét A Diákönkormányzat képviselettel rendelkezik a: Fegyelmi Bizottságban (1 fő), Diákjóléti és Szociális Bizottságban (1 fő) az Intézményi Diákválasztmányban (IDV) Az iskolai diákküldött-közgyűlés Tanévenként két alkalommal kerül sor iskolai diákküldött-közgyűlésre a tanév rendjében meghatározottak szerint. A diákküldött-közgyűlés összehívásáért a tagiskola vezetője a felelős Az iskolai diákküldött-közgyűlésen az osztályok képviselőinek joguk van részt venni, minden osztály legfeljebb öt fővel képviselteti magát A diákküldött-közgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint a tagiskola vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat ill. a tagiskola vezetéséhez, a diákok megválasztják az iskolai diákbizottság tagjait és tisztségviselőit. 5

6 Kollégiumi Diák-közgyűlés A kollégium tanulóinak tájékoztató, tájékozódó és választó fóruma A kollégiumi diákközgyűlés résztvevői a kollégium diákjai Tanévenként két alkalommal kerül sor kollégiumi diák-közgyűlésre a tanév rendjében meghatározottak szerint A diákküldött-közgyűlés összehívásáért a tagiskola vezetője a felelős A kollégiumi diák-közgyűlésen a kollégium vezetője és a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulók a kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a kollégium vezetéséhez, a diákok megválasztják a kollégiumi diákbizottság tagjait és tisztségviselőit. 5. Tanórán kívüli foglalkozások 5.1 Tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők illetve a tanulók igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban tanulószoba működik. 5.2 Diákétkeztetés. A tanulók étkeztetése előzetes igénybejelentés alapján a BÉKSZI Puskin tér 1. sz. alatti ebédlőjében történik. Az igényeket a tanév első hetében kell benyújtani az étkeztetésért felelős dolgozónak. 5.3 Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 5.4 Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanulók bekapcsolódhatnak a sportszakosztályok munkájába, vagy új sportági tevékenységet is kezdeményezhetnek Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 5.5 Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a tagiskola vezetője dönt. Szakkör vezetését a tagiskola vezetőjének megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 5.6 Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 5.7 Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, időtartama 1 nap. 5.8 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.9 Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, 6

7 táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.).a tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes A tanulószobára vonatkozó szabályok A tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő illetve a tanuló kérésére történik. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. Az iskola a tanulószobára a 9. és 10. évfolyamon minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és délután óráig tart. 7