TANULÁSMÓDSZERTAN 796 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 8. ÉVFOLYAM

Átírás

1 TANULÁSMÓDSZERTAN 796 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 8. ÉVFOLYAM

2 TANULÁSMÓDSZERTAN 797 CÉLKITŰZÉSEK A TANULÁS TANÍTÁSA A technika rendkívül gyors, nagy ütemű fejlődése óriási kihívást jelent a ma emberének. Ebben az állandóan változó világban nagyon nehéz a tájékozódás, ezért nemcsak nagy tudású szakemberekre, hanem rugalmas, kreatív, az újjal szemben nyitott, önállóan alkotni, tanulni, dolgozni tudó felnőttekre van szükség. Ebből következik, hogy az oktatásnak fel kell vennie a versenyt ezekkel az új jelenségekkel, hiszen minden időben és kultúrában az iskolának kell felkészítenie tanulóit az adott kor követelményeihez. Az állandó változás miatt nem annyira a pontos ismeretek (bár ez sem elhanyagolható) átadására kell törekednünk, mint inkább a változásokhoz való alkalmazkodásra kell nevelnünk, az ismeretek önálló elsajátítására. Montgomery ezt így fogalmazta meg: ma már az információt megszerezni és használni tudó emberekre van szükség, akik képesek a problémák megtalálására és megoldására. Ezt felismerve az iskolával szemben az egyik igény, az önálló és hatékony tanulási módszerek kialakítása. Fontos dolog, hogy a tanuló megtanuljon tanítás nélkül is tanulni, problémákat önállóan megoldani, kutatni az ismeretlent. (Skinner, 1973) Az iskolákban nagyon kevés szó esik a hatékony tanulási módszerekről. A tananyag elsajátításának célszerű módjairól. Nemcsak azt kell elmondanunk diákjainknak, hogy mit tanuljanak meg, hanem azt is, hogy mindezt hogyan tehetik meg legcélszerűbben. Aki nem okosan tanul, az rengeteg energiát pocsékol el feleslegesen (Margittai Sándor) Az alsó tagozatban sok módszertani közlést kapnak a diákok, a felső tagozatra viszont ez a háttérbe szorul. Egyre inkább kikerül a figyelem középpontjából. Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velük, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat, hogy megtanítson a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára.

3 TANULÁSMÓDSZERTAN 798 KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A tanulás eredményessége viszont nem csupán a helyes tanulási módszerek ismeretétől függ, hanem a megismerési folyamatokhoz szükséges képességek fejlettségétől is: emlékezet, figyelem, koncentráció, beszédkészség, gondolkodóképesség A tanulási képesség hiánya mindig negatívan hat a tanulás eredményére. A tanuláshoz való viszony formálása Ha megfigyeljük a kisgyerekeket, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindannyian kíváncsiak, érdeklődőek, nyitottak a világra. Mindebből az következik, hogy mindenkiben megtalálható a tudásvágy. Ezt az érdeklődést kell fenntartani az iskolában is. A probléma abból adódik, hogy az iskola kényszere gyakran elmulasztja azokat az energiákat, amelyek az egyéni tanulást fenntartják. A tanulás örömének visszaszerzése a fő feladat, ugyanis csak az olyan ember képes erejét a végsőkig megfeszítve, minden nehézségen át kitartani, s végül a legnehezebb problémákat is megoldani, akit valamilyen szenvedély: a megismerés, az alkotás szenvedélye vagy a haszonszerzés hajt. Kísérletek bizonyítják, hogy a koncentráció akkor volt a leghosszabb, amikor egy adott tevékenység érzelmileg erősen érintette őket. Személyiségépítés A gyenge teljesítmények mögött gyakran nem a képességek hiánya, hanem kisebb-nagyobb pszichés zavarok állnak. A helyes tanulási stratégiák elsajátítása, az iskolai sikerek, örömök a személyiség harmonikus fejlődéséhez vezet, ugyanis sajátos vonása az emberi gondolkodásnak, hogy az összefüggések felismerése, a jelenségek megértése örömérzettel, sikerélménnyel jár. Minél több ilyen élménnyel gyarapszik egy tanuló, annál nagyobb lesz az önbizalma, annál biztosabban fog állni a lábán. Mindent meg kell tennünk azért, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulók lépjenek ki az iskola kapuin. Olyanokat, akik önismeretük révén biztonsággal el tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik, milyen lehetőségekkel és korlátokkal kell számolniuk, mikor érdemes kockázatot vállalni, és mikor szükséges ezek elől kitérni, miképpen lehet a kudarcok után újrakezdeni a próbálkozásokat.

4 TANULÁSMÓDSZERTAN 799 A tanulás során olyan tulajdonságok fejlesztésére nyílik lehetőség, mint a rendszeresség, kitartás, alaposság, önállóság, akaraterő, rendszeretet, szorgalom. Tanulási szokások kialakítása A tanulás megtanulás alapkövetelmény. Megfelelő tanulási minták, szokások, rendszerek birtokában hamar tudunk dönteni arról, hogyan kell a leggazdaságosabban tanulni egy adott helyzetben. (Kiss Á., 1973) A hatékony tanulási módszerek használatának szokássá kell érlelődnie. Nem elég tudni a jó módszerről, hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia. Ez csak tudatos és tartós törekvés hatására következik be, amely tanári segítséggel könnyebben kialakítható és fenntartható. A tanulással kapcsolatos jó szokások (külső-, belső feltételek) kialakítására korán figyelmet kell szentelnünk. Könnyebb ugyanis egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. Tananyag Koncentráció Beszédfejlesztés Kifejező olvasás Dinamikus olvasás Az emlékezet fejlesztése A gondolkodás fejlesztése Az önművelés lehetőségei

5 TANULÁSMÓDSZERTAN ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK Koncentráció, figyelem A koncentráció képességének fejlesztésére azért helyezünk hangsúlyt, mert ez az a képesség, amely minden munkának, így a tanulásnak is nélkülözhetetlen feltétele. A koncentrációs gyakorlatok egész személyiségünk összerendezettségének erősítésére, fejlesztésére szolgálnak. Növeli a munkaképességet. Hangsúlyt kell még fektetni a: A figyelem fenntartására, megosztására, mely koncentrációs gyakorlatokkal lehetséges. A pontos és gyors megfigyelés képességének fokozására. A figyelemelterelő hatások ellen való védekezésre. A koncentrációs gyakorlatok: jelkeresés, szókeresés, hibakeresés (számolás, jelpárok, jelritmus), hibajavítás. Figyelmi játékok (pl. Nézz és láss ) A játékok során lelepleződik a felületesség és figyelmetlenség. Beszédművelés szókincs gazdagítása A szókincs gazdagítása, ugyanis a tudás megszerzése, felidézése és továbbadása a szavakon, a nyelven keresztül történik. Műveltségünk, a világban való tájékozottságunk beszédünkben tükröződik Színes, gazdag és pontos szókészlet megszerzése. Aki könnyen ki tudja fejezni gondolatait, annak a tanulás, az ismeretszerzés is könnyebben megy.

6 TANULÁSMÓDSZERTAN 801 Minél több ismeretlen szóval, kifejezéssel való találkozás, azok aktív és passzív szókincsbe való elraktározása, hiszen nem mindegy hogy az olvasás hatékonyságát rontják-e a nagy számban előforduló ismeretlen szavak, kifejezések. Az új tantárgyak szókészletének elsajátítása. Olvasásra szoktatás, mert a szókészlet gazdagításának egyik fontos eszköze. Értelmező-, idegen szavak szótárának, lexikonok használatára tanítás, valamint arra, hogy olvasás közben figyeljenek oda tudatosan az új és idegen szavak értelmére. Fejlesztés során különböző szókincsfejlesztő gyakorlatok használatára van szükség: szómagyarázat szógyűjtés, szinonimagyűjtés, szinonimakeresés, szóképzés, szóalkotás, szókiválasztás, idegen szavak jelentésének keresése, szófordítás, betűpótlás, szólásértelmezés. A szólások használata gazdagítja, árnyalja beszédünket. Fontos hogy a gyerekek más szavakkal is kifejezhessék, körülírhassák ezeket a kifejezéseket. Az írott nyelvre való fokozott figyelem általános figyelmi képességeinket is fejleszti, hogy megfigyeljük a világot, észrevegyük, ami körülöttünk történik. Dinamikus olvasás A néma olvasás fejlesztése, hiszen ez az iskolai tanulás legfontosabb eszköze, és ennek jelentősége az iskolafokokban való előrehaladás során egyre inkább nő. Az olvasás a kultúra birtokbavételének az eszköze. Az olvasás sebességének növelése. A szövegértés képességének fejlesztése.

7 TANULÁSMÓDSZERTAN 802 A helyes szemműködés kialakítása segíti az olvasás sebességének növelését, az pedig az olvasás hatékonyságát növeli. Jelkeresés, jelfelismerés: Az olvasottak pontos megértése érdekében olyan gyakorlatok, melyek során ismétlődő jeleket, betűket, szótagokat, szavakat, szókapcsolatokat kell a gyerekeknek minél rövidebb idő alatt megkeresniük, megjegyezniük. A nagyobb pontosságú olvasás fejlesztése végett az alábbi gyakorlatokat végeztetjük: szókeresés, hibakeresés, hibajavítás, szómagyarázat, szóalkotás, szinonimakeresés. Az olvasási tempó gyorsítása, a gyors szemmozgás érdekében a következő típusú gyakorlatok használatára van szükség: perifériás látást fejlesztő gyakorlatok, látószög növelő gyakorlatok, fixációszélességet növelő gyakorlatok, szemműködést fejlesztő gyakorlatok.

8 TANULÁSMÓDSZERTAN ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK Az emlékezet fejlesztése Az emlékezet képességének fejlesztése. Ez a képesség lehetőséget teremt arra, hogy a felfogott különböző hatásokat megőrizzük és rövidebb-hosszabb idő múlva ismét felidézzük. A jó emlékezetű tanuló, még ha közepes értelmi képességgel is rendelkezik, előnyben van a gyenge emlékezetű, de jobb értelmi képességű társánál, mert nagyobb anyagot tud megőrizni és adott esetben felidézni, mint a másik. Az emlékezet megtartásának elsajátítása. Nem elegendő egy tananyagot megérteni, úgy kell rögzíteni memóriánkban, hogy a pontos tartalom szükség esetén felidézhető, a megszerzett tudás alkalmazható legyen. Egy szövegben találja meg a lényeges elemeket, legyen képes a kulcsszavak kiemelésére. Ismerje a kulcsszó lényegét, hogy az a felidézést szolgálja, ezért annak az információt kell tartalmaznia, nem a jelentéktelent. Ismerje és sajátítsa el a hasznos vázlat- és jegyzetkészítést. ismétlés, önálló megfogalmazás, kérdés-alkotás, vázlat készítése, jegyzet készítése, hangos elmondás, magyarázat. Beszédművelés tiszta beszéd Továbbra is feladat a szókincs gyarapítása.

9 TANULÁSMÓDSZERTAN 804 A helyes beszédtechnika elsajátítása. Fontos a gazdag szókincs, de ahhoz, hogy sikeres emberekké váljanak tanulóink szükség van arra, hogy a beszéd élvezhető legyen. A beszéd javítása csak rendszeres gyakorlással lehetséges. Sajátítsa el a helyes légzéstechnikát, ugyanis a beszédlégzés alapvető követelménye, hogy a levegő mennyisége mindig elegendő legyen a mondanivaló megformálásához. Gyakori hiba, hogy felolvasásnál idő előtt elfogy a levegő, nem tud egy teljes értelmi egységet végigmondani, aminek hatására a beszéd szakadozottá válik, értelmileg szétesik. A jó hangadáshoz elegendő levegőre van szükség. A beszéd tisztaságának, érthetőségének javítása. Figyeljenek a hangzók színének és hosszúságának helyességére. Tudják érzékeltetni a hangok időtartamát. Kiejtésben pontosan tudják megkülönböztetni a zöngés mássalhangzókat a zöngétlen párjától. Az alap-, pótlevegő gyakoroltatása, a rekeszlégzés megtanítása. Hangadási gyakorlatok alkalmazása. Artikulációs gyakorlatok. Dinamikus olvasás A szövegfelfogás, szövegfeldolgozás mértékének és sebességének fejlesztése. A tényleges olvasási folyamat meggyorsítása és egyúttal a felfogás javítása. Ennek feltétele, hogy hozzászoktassuk szemünket és agyunkat ahhoz, hogy az eddiginél kevesebb fixációval olvassunk, sőt az egyes fixációk idejét is csökkentsük. Meg kell tanulniuk a tanulóknak, hogy olvasás közben villámgyorsan értékeljenek. Mit használ a gyorsolvasás képessége, ha a végén nem tudjuk, mit értékesíthetünk az elolvasott anyagból. Az értékelés azt jelenti, hogy felismerjük a mondat értelmének hordozóját, ugyanakkor a járulékos dolgokat, a mellékes részeket elhanyagoljuk. Előregondolkodó, címmeditációs, kérdésföltevő, szövegkövető feladatok. Értelmes szócsoportok felismerése egyetlen fixációval.

10 TANULÁSMÓDSZERTAN 805 Látószög növelése. Ritmikus szemmozgás begyakorlása. számolási hibák, jelkeresés, ábra azonosítása, hibajavítás, betűpótlás, szinonimagyűjtés, Kérdezz Rendkívül fontos gyakorlat. Nem az olvasmány tartalmára vonatkozó kérdéseket, hanem azon túlmutató kérdéseket kell alkotniuk, melyekre nem kapnak választ a szövegből; melyek gondolkodásuk beindulását tanúsítják.

11 TANULÁSMÓDSZERTAN ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK Kifejező olvasás A beszédtechnikai ismeretek, készségek továbbfejlesztése. A hallgatók számára kellemes, élvezhető és követhető hangos olvasás elsajátítása (hanglejtés, hangszín, hangerőváltás). Szerezzen gyakorlatot az ismeretlen szöveg azonnali értelmes, értelmező-hangsúlyozó olvasásában is, nemcsak a felkészülés utáni előadói felolvasásban. Legyen képes a hibátlan és gördülékeny felolvasásra. Tudjon értelmezi, fölolvasáskor újraalkotni, előadni a szöveget. Tudjon felolvasás közben kapcsolatot tartani a hallgatókkal. Mesék, szövegek, saját szövegek felolvasása, közös elemzése. jelkeresés, szókeresés, jelkapcsolat keresése, szómagyarázat, szókiválasztás. A gondolkodás kultúrája Annak a vizsgálata, hogy milyen szerepet adnak a tanulásban a gondolkodásnak, mennyire használják fejüket, mennyire önállóak miközben szellemi munkát végeznek. A gondolkodóképesség fejlesztése sok-sok gyakorlással. A koncentráció további fejlesztése, ugyanis gyakran abból fakadnak a hibák vagy a nehézségek, hogy nem fáradoznak eléggé a feladat feltételeinek megismerésén. Megfigyelték, hogy sok gyenge tanuló figyelmetlenül olvassa el, átfutja a feladatokat, sőt némelyikük az írásjeleket figyelembe sem veszi. Az ilyen tanulók gyakran azt sem tudják voltaképpen miről van szó a példákban, véletlenszerűen, találomra kezdenek hozzá a

12 TANULÁSMÓDSZERTAN 807 feladatokhoz. A jó képességű tanulók viselkedését ezzel szemben az jellemzi, hogy a feladat szövegét többször elolvassák, jól átgondolnak minden szót, minden számadatot. Ezt a képességet kell minden tanulónál a lehető legmagasabb szintre eljuttatni. A gondolkodás fontos elemeinek: az emlékképek, a tapasztalati és fogalmi gazdagság fejlesztése. Ezen alapul a gondolkodás fejleszthetősége. Ismerjék meg a problémamegoldás szakaszait, és tudják azt alkalmazni. Fel kell tárni a gondolkodási hibákat, amely segít abban, hogy a problémák megoldása során elkerüljük a zsákutcákat és a tévutakat. Az érvelés elsajátítása: Jártasságot kell szerezni a kijelentések kellő indoklásában, valamint az érvelésben jelentkező hibák feltárásában. memóriapróba, lényegkeresés: távirat készítése, fogalomválogatás, szómeghatározás, kicsi kis problémák, betű-szám rejtvény, betűpótlás, betűoszlopok Értelmetlen vers: Az értelem tanulásban játszott szerepét mutatja be. Problémák megoldása gondolkodással. Jegyzetelés tökéletesítése, amely jelentősen segíti a lényeg megragadását. Viták.

13 TANULÁSMÓDSZERTAN ÉVFOLYAM Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK A gondolkodás kultúrája A gondolkodás önállóságának fejlesztése. Az képes helyesen gondolkodni, helytálló ítéleteket alkotni, aki széleskörűen tájékozott, a jelenségeket több szempontból szemléli. A vitázás szabályainak elsajátítása, hogyan növelhetjük vitakészségünket, mi a vita haszna a gondolkodóképesség fejlesztése kapcsán. Ennek azért van jelentősége, mert a világ jelenségei nem egyértelműek; sokféleképpen átélhetők. Ebből adódik, hogy gyakran vitába keveredünk egymással. A helyes gondolkodás elsajátítása, a gondolkodási hibák korrigálására. Helyes fogalomhasználat. Megfelelő ítéletalkotás. Előítéletek leküzdése. Önkritika elsajátítása. fogalomválogatás, szómeghatározás, kivonat készítése olvasmány feldolgozása, vita kérdésfeltevés, kicsi problémák. Az önművelés lehetőségei Ismerje a könyv, könyvtár, média, a tömegkommunikáció eszközeit, napi- és hetilapok, folyóiratok, rádió, TV, videó között megfelelő válogatás lehetőségeit. Az iskolán túl is folytatódó tanulás fontossága korunk sürgető igényévé válik. Gazdaságos és eredményes tanulásra, önművelésre az a személy képes, aki ismeri és szokásrendszerébe

14 TANULÁSMÓDSZERTAN 809 beépítette a helyes tanulás általános szabályait; gyakorlott a szótárak, lexikonok, bibliográfiák, szakkönyvek, folyóiratok stb. célszerű használatában. szólásmeghatározás, rejtélyes rejtvények, egy könyv skimmingje, könyv és könyvtár. TANESZKÖZÖK Tankönyv Számítógépes olvasásfejlesztő szoftver Dinamikus olvasás programfüzet Írásvetítő fóliasorozat Videokazetta Diasorozat