A gyorsan növő fenyők termesztése
|
|
- Fanni Biróné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gyorsan növő fenyők termesztése DK. SZONYI LÁSZLŐ Az ERTI tudományos ülésszakán két évvel ezelőtt, 1966-ban hallottunk először arról, hogy a gyorsan növő fenyők termesztése iránt világszerte megnőtt érdeklődésnek Magyarországon is van bizonyos visszhangja. A gyorsan növő fenyők termesztése indokolt. Fenyő iparifában tartamosán hiányunk van annak ellenére, hogy a hazai fenyőkitermelést 15 év alatt megkétszereztük és az importot több mint a felével növeltük. A gyorsan növő fenyők termesztése lehetséges. Hazai állományaink termőhelyi, fatermési, egészségügyi értékelése megtörtént, a termesztéshez lenne elegendő magunk, a korszerű eljárások bevezetésére műszakilag vállalkozhatunk. A gyorsan növő fenyők termesztésének keretei reálisan becsülhetők ha fordítható erre a célra. E területen év múlva, évente m 3 -rel több fenyőt kaphatunk. Jelenleg évente ekkora fatömeggyarapodástól esünk el. A gyorsan növő fenyők termesztése nem csökkenti az értékes kemény lombos fafajaink által elfoglalt és a gyorsan növő lágy lombos fafajok céljára fenntartandó területeket. Mindezeket a körülményeket 1966-ban részletesen elemeztük, értékeltük, vitattuk. Ismereteink, külföldi és hazai tapasztalataink azóta sokat bővültek. Ma már a megoldási módokat elemzik élenjáró gazdaságaink még hozzá saját tapasztalataikon. Ma már nem az a kérdés: hogyan kezdjük? Ma már arra keresünk választ: hogyan folytassuk tovább? A továbbiakban az e kérdést felvetőknek igyekszem áttekintést adni arról,. mi az, amit a gyorsan növő fenyők termesztése terén korszerűnek tartanak, mi a magyarországi helyzet és mit célszerű tenni elmaradottságunk felszámolására? Lássuk tehát először: mi jellemzi ma a korszerű termelést és mi a hazai helyzet? A magellátás tekintetében azt tartják jónak, ha a mag a termőhelyen nagy fatömeg megtermelésére képes állományról származik. Javítja a magkészlet értékét, ha az állomány legjobb egyedeiről gyűjtik. Az ültetvényekben termelt magkészlet örökíti a legjobb tulajdonságokat. Idegen származások bevezetése gyakran növelheti a termelés biztonságát vagy eredményességét. A duglászfenyő esetében például éppen a származás nagyban meghatározza a terméseredményeket. A magvak származását a létesített erdő nyilvántartásaiban feljegyzik. Legbiztosabbak a saját gyűjtések. A kereskedelmi, de a tárolt tételek eredete, termesztési értéke világszerte kérdéses. Magyarországon a magszükséglet minden gyorsan növő fenyőre hazai forrásból fedezhető lenne akkor, ha azt begyűjtenők és korszerű eljárások kereteiben hasznosítanék. Hazai magtételeink eredete is kevés esetben biztos, származását, sorsát nem kísérik eléggé figyelemmel. A luc-, a vörös- és a származásra, legérzékenyebb duglászfenyő származásait nagy arányú nemzetközi kísérletek kereteiben vizsgálják, üzemi munkákban figyelik. A vörösfenyő üzemi magtermelő plantázs telepítését évben, a luc kísérleti plantázsát 1969 tavaszán kezdik. Megoldatlan az országos tárolás. Csemetenevelés. A legjobb külföldi kereskedelmi csemetekertek viszonylag' nagyok, nagymértékben gépesítettek, öntözőberendezéssel, védelmi eszközökkel és szerekkel ellátottak. Talajukat igen szigorú üzemterv keretében szerves és szervetlen trágyákkal kezelik. A szabadföldi, hideg- és melegágyi eljárásokat még ugyanazon csemete nevelése során is gyakran kombináltan alkalmazzák
2 együtt. Csak a legjobb anyagot adják ki. E csemeték árai számunkra elképzelnetetlenül nagyok, de a vevő számára igen gazdaságosak. Különleges értékű anyagaikat megmaradást segítő tartósítókban földlabdával adják ki. A csomagolást, gyakran a szállítást is a kert végzi. Az üzemi kerteket a felújítási területek közvetlen közelében, az iskolázást gyakran magán a területen végzik. Ma Magyarországon a gyorsan növő fenyők csemetéinek nevelése is lényegében a hagyományos keretek között folyik. A termőképesség fenntartását célzó gazdálkodás sok helyen akadozik. A gépesítettség, az ezzel feltárható talajjavító, nevelési, vegyszeres védekező stb. eljárások kezdetlegesek. A hideg- és melegágyas nevelési, korszerű szállítási módszerek iránt most kezd érdeklődés mutatkozni. Csak hagyományos méretű csemetét nevelünk. Nincs különleges szakmunkásképzésünk. Üzemi kertjeink helye nem igazodik a felújítási gócokhoz és a szállítás gyakran nagy távolságra, hagyományos módszerekkel történik. A felújítások. A gyorsan növő fenyők termesztése nagyobb szakértelmet, több, a szokványostól eltérő üzemi, gazdálkodási, védelmi feladatot jelent. Ezért vonják össze az ilyen munkákat egy-egy kisebb kezelési egység erdészet területére. A termőhely adottságain kívül az állományok állapota, kora, a feltáró hálózat, a rendelkezésre álló munkaerő a döntőek. A termelési tervet összehangolják a fakitermelési és beruházási programokkal. Magyarországon a gyorsan növő fenyőket hagyományos eljárások keretei között rendszerint elegyítik. Adataink szerint gyorsan növő fenyők talán a vörösfenyő kivételével elegyetlen kultúrákban adnak kiemelkedő eredményeket. A szálanként elegyített hagyományos méretű csemetéket a sarjak elnyomják. Az erdővédelem biológiai előírásait a gazdálkodás egyre kevésbé tudja követni, de megfelelő vegyszeres és kombinált módszerek alkalmazása esetén ez kevésbé is tűnik indokoltnak. A termőhely megválasztása. Laza, jó tápanyag- és vízellátottságú, a gyors növekedés levegő- és vízszükségletét megfelelően kielégítő talajokat keresnek, a fafajokat a klímaövnek megfelelően választják meg. Számolnak a fafajok alkalmazkodási képességével. Leromlott talajokat előzetes, vagy a telepítéssel részben egyidőben végzett meliorálással javítanak fel. Nemcsak az erdők hagyományos területén belül dolgoznak. A magyarországi termőhelyértékelés a gyorsan növő fenyők termesztésére alkalmas termőhelyek kiválasztását üzemi keretekben is meg tudja oldani. Talajelőkészítés. Az eljárásokat a termőhely tulajdonságai, a gazdaságossági megfontolások határozzák meg. A legnagyobb teljesítményeket a teljes, forgatásos talajelőkészítés útján érik el. Ez lehetővé teszi a teljes gépesítést, elsősorban a telepítést közvetlenül követő időszakban. A legkorszerűbb tuskóeltávolító gépek, gyökérfésűk stb. rendelkezésre állanak. A talaj előkészítést zöldtrágya után követi a telepítés. Talajkímélési vagy gazdaságossági okokból több helyen eltekintenek a tuskók kiemelésétől és részleges, forgatásos vagy forgatás nélküli mélylazításos eljárásokat alkalmaznak. A sajátos géppark legtöbb egysége bevezetett mezőgazdasági vagy földmunkagép. A mélylazítás erdőterületen is alkalmazható célgépei ismeretesek. Ma Magyarországon a lankás dombvidéken a mélyforgatásos talaj előkészítést tartják a legjobbnak. Megoldatlan a kötöttebb talajokon a tuskókiemelés, a gyökéreltávolítás. A tuskó értékesíthetetlen, ezért az eljárás terjedése mégis korlátozott. A részleges, sekély forgatásos talaj előkészítés eljárásai hazánkban nem ismeretesek. A domb- és hegyvidéken a padkás talaj előkészítés alkalmas termőhelyen az előzőnél kisebb, de kielégítő hatású, nemritkán egyedüli lehetőség. A mélylazításos eljárást üzemi gyakorlatunk nem ismeri. A felújításra előkészítés egyik legkorszerűbb eljárása a Mátrában alakult ki, ennek során a vá-
3 gást követő év nyarán vegyszeresen szorítják vissza a sarjakat és a gyomokat, ősszel padkáznak, és tavasszal telepítenek. A tányéros, fészkes talaj előkészítés hagyományos méretű csemetével felújításokban igen kis eredményt ad. Telepítés. Nagyméretű csemeték tág hálózatú telepítésétől várnak ma legtöbbet. Különlegesen nevelt 1 m körüli magasságú csemetéket fafaj szerint eltérően 2 m körüli soros vagy négyzetes alaphálózatba telepítik. Géppel rendszerint csak egyirányban ápolnak. Rendszeresen trágyáznak. Köztest ritkán termelnek. Magyarországon ez az eljárás még alig ismert, terjedése azonban több erdőgazdasági tájon várható. Hagyományos csemeték és növénytávolság esetén a 2 m-t meghaladó távolságban levő padkákra telepített olyan felújítások ígéretesek, amelyekből a padkán 2 m körüli távolságban hagyják meg a legígéretesebb egyedeket, a köztük levőket pedig értékesítik. A nagy csemete alkalmazása nemcsak a padkán, hanem a felújítások hézagaiban tányéros eljárással is eredményes. A szállítás gondosságot követel, módszere kialakítható. Nevelés. A tág hálózatú telepítések rövidebb vágás esetén szinte beavatkozás nélkül nőnek fel. A hosszabb termelési időt igénylő választékokat többszöri hagyományos beavatkozással nevelik fel. Az eredményes nevelés munkáját lényegesen leegyszerűsíti a tág hálózat. A hazai erdőnevelési munkákat a kutatás megfelelően el tudja látni gyakorlati útmutatással. VédeZem. A gyorsan növő fenyőt termelő csemetekerteket, telepítéseket rendszeres erdővédelmi felügyelet ellenőrzi. A károsítok és leküzdésük módja a hagyományossal megegyező. Helyes telepítési, művelési eljárások lényegesen csökkentik a veszélyt. Üj károsítok és tömegesebb méretű károk fellépésével számolni kell. A hazai erdővédelem már most rendszeres felügyeletet gyakorol a fenyőtelepítések egészségügyi állapota felett és hatékony védekező eljárásokat ajánl. Kutatás. A gyorsan növő fenyőfélék termesztésével kapcsolatban a kutatás egyes államokban önálló intézetek kereteiben folyik; az eredményeket bemutató és kísérleti üzemben vezetik be. A kutatás sokrétű és szerteágazó. Magyarországon ma a gyorsan növő fenyőkkel kapcsolatos kutatás felfejlődőben van. A Keszthelyi, a Mátrai, a Keletbükki Erdőgazdaság területén 100 ha nagyságrendű bemutató telepeken származási, telepítéstechnikai bemutató területek létesítését kezdték meg az ERTI és az erdőgazdaságok teljesen üzemi keretek között. Megindultak a kiterjedt nemzetközi származási kísérletek. Milyen lehetőségeink vannak az egyes gyorsan növő fenyőfélék magyarországi termesztésének megkezdésére? A luc termesztése akadálytalanul fejleszthető. Termőhelyigényét, a számára alkalmas termőhelyek jellemzőit ismerjük. A magyarországi legjobb állományokat kijelölték, azok utódanyaga is jobb az átlagosnál. Csemetenevelése, telepítése hagyományos eljárásokkal is eredményes, üzembiztosan és gazdaságosan nagyobb fatömeget ad, mint a leváltandó állomány. A kutatás a nemzetközi származási, telepítéstechnikai és nevelési kísérletek eredményeit fokozatosan tudja a gyakorlat rendelkezésére bocsátani. Értékesítési probléma nincs,- a luc vékony választékai is keresettek. A vörösfenyő termesztése akadálytalanul fejleszthető. A fafajra a fentiek állanak azzal a különbséggel, hogy a vörösfenyő nemesítése előrehaladottabb, az üzemi magtermelő ültetvény telepítését 1968 tavaszán megkezdik. A simafenyő termesztése meghatározott termőhelyen jelentősen fejleszthető.
4 A fafa j populációj a nagymértékbe n homogén, e z megkönnyíti a telepítést, a kezelést. Termőhelyigényét, a telepítésr e alkalma s termőhelye k jellemzői t ismer - jük. A z itt álló rontot t erdő k helyé n lényegese n nagyob b arány ú telepítés e lehetséges é s indokolt. A duglász termesztése meghatározott termőhelyeken jelentősen fejleszthető. Telepítésér e alkalma s termőhelyeke t é s eljárásokat ismerjük. E fafa j növekedésében érzi k azonba n leginkáb b a származá s hatása. Vanna k viszon t kiváló növekedés ű haza i állományaink. Eze k magjána k szakszer ű begyűjtés e é s felhasználása lehetséges, nélkülözhetetlen, elmaradás a értéke s fatömegektő l fosztja me g a népgazdaságot. Milyen akadályai vannak a gyorsan növő fenyők termesztése megkezdésének? Az élőfakészle t gyorsa n növ ő fenyőkke l val ó növeléséne k legnagyob b aka - dálya m a az, hogy sem maga az élőfakészlet, sem a fafajcserét követő változások nem értékelhetők, a változáso k ne m becsülhetők, ne m tervezhetők é s nem kísérhetők nyomon. Az erdőgazdának a legutóbbi időki g ne m volt érdek e e fenyők ilye n cél ú telepítése, ső t az ezzel jár ó munk a é s költségtöbblet visszatar - tották attól. A felújításo k értékosztályb a sorolás a azonba n értékesebbne k is - meri e l azt a munkát, amel y a termőhelye t maximálisa n hasznosíthat ó fafaj t a korszer ű gazdálkodá s legtöb b elemé t tartalmaz ó módszerre l telepíti. Fékező a külföldi fenyvesítések sokféle ellentmondó és fel nem oldott tapasztalata. Károsíto k elszaporodása, a termőhely leromlása, a fatermé s fokoza - tos csökkenés e a néme t é s a csehszlovákia i nag y lucosításo k közismer t tapasz - talatai. Nálun k olya n méret ű elegyetle n lucfenyőtelepítése k ismeretlene k é s nem is várhatók. Termőhelyein k i s annyira gazdagok, hog y a z első generáci ó a legkritikusabbakon se m okoz talajromlást. A fatermelés t szolgál ó gyorsa n növ ő fenyveseink egészségügy i állapot a mé g a tömegesebb telepítésekbe n se m ad okot különösebb aggodalomra. A vélemén y mégi s tartj a magá t é s a tényeket, teendő - ket ismertetése k ellenér e i s kevéss é ismerő k előt t a z óvatoskodás ne m kis hatású érv. Fékező a hazai fenyvesítések több sikertelensége. A legutóbb i nagyob b fenyvesítés minteg y 15 éve, nag y átalakuláso k időszakána k kezdeté n indult. Az erdőgazdaság rendszere s feladatai t i s erőfeszítése k árá n oldott a meg. Nagyob arányú fafajpolitika i fejleszté s részleteine k kimunkálás a é s végrehajtása meg - haladta lehetőségeit, erejét. így látjuk ez t ma, amikor a termőhelyértékelésnek, a fafajo k megválasztásának, a telepítés i technikána k számo s alapvet ő ismeret már gyakorlat i közkincs. Mindez t akko r mé g nélkülöztük. A telepítése k mégi figyelemre mélt ó talajvédelmet, ső t fiatermesztési funkció t i s töltenek be. Mindenekelőtt gazda g lehetősége t adna k a korszerű felismerése k bizonyítására, kifejtésére. A gyorsa n növ ő fenyő k termőhelyigényének, telepítés i eljárásaina k számos részlet e is ma már jól ismert. Fékező a többi fafajok területarányának féltése. A gyorsa n növ ő fenyő k telepítése ne m érinti a gyorsa n növ ő lág y lombo s fafajo k területeit, mive l ter - mőhelyigényük i s eltérő. Ne m érinti a z értéke s é s gazdaságosan fenntarthat vagy egyé b okokbó l védelme t igényl ő bükkösö k é s tölgyesek területé t sem. Fékező a vad nagy létszáma. E k u l t ú r á k a t általába n keríté s közöt t k e l l n e- velni éppe n úgy, min t a nagy teljesítmény ű lág y lombo s fafajokat.. Milyen javaslatok tehetők a gyorsan növő fenyők termesztésének meggyorsítására? A biztosa n értékesíthet ő gyorsa n növ ő fenyő k terület e négyszeresére, a z érintett területe k élőfakészlet e legaláb b kétszeresér e növelhető. b e ó s
5 A gyorsan növő fenyők telepítése évente 400 ha halmozott területen különösebb fejlesztési program nélkül is azonnal megkezdhető. A terület nem éri el az érintett erdőgazdaságoknak évente előírt rontott erdő átalakítási tervét, nem éri el az erdőgazdaságok által lehetségesnek tartott mértéket, mégis 30 év múlva legalább m :i többletfatömeget biztosít évente. A lucfenyő és a vörösfenyő telepítése az exótákat megelőzően lényegesen nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben folyhat. Elsősorban az exótákat bemutató telepekre célszerű összpontosítani. A gyorsan növő fenyőket legalább erdészkerület nagyságú területen célszerű a termelés egészének tervezhetősége érdekében összpontosítani. A nagyértékű hazai gyorsan növő fenyőállományok minden magját gondosan kell begyűjteni. Ez országos feladat. A munkát nem kereskedelmi keretek között működő, országos maggyűjtő brigád oldhatja meg. Ez szervezheti a betárolandó készletekkel kapcsolatos munkákat is. A hazai értékes és a külföldi származású magvakból létesített állományokat üzemtervüeg rendszeresített megfigyeléseik alatt kell tartani. Elemi követelmény a származási adatok pontos rögzítése. Bízunk abban, hogy néhány év múlva további eredményekről, megvalósult elgondolásokról adhatunk számot. A kiskörei vízlépcső és hullámtéri tároló távlati képe Lapunk tavaly i 7. számában ismertettü k a második tisza i vízlépcsőve l kapcsolato s erdőgazdasági feladatokat. A MÉ M Tájékoztatási Osztály a álta l rendezet t sajtótájé - koztatáson bemutatot t ké p szemléletese n ábrázolj a a tároz ó kialakítását. A ké p bal alsó sarkába n látju k Kiskörét, fen t Tiszafürede t a víztükrö n áthúzód ó vasútvonallal. Az idézet t közleménybe n említet t h a erdőterülete n kívü l a tároz ó igényb e ves z 9000 h a mezőgazdasági művelé s alat t áll ó területe t is. A vízlépcs ő kereke n egymilli ó hektárny i területe n lehetőv é tesz i ha öntö - zését. A mezőgazdaságfejlesztése n kívü l 10, 7 m maga s duzzasztássa l lehetőv é tesz i évi, átlagosan 11 6 millió kw ó villamos energi a termelését, Kiskör e é s Tiszalök közöt t 12 0 km hosszo n a biztonságos hajózást, a z ár- és belvízvédelmi biztonsá g növelését, a foly ó szabályozását, a tárolóté r é s a z öntőzőcsatorná k menté n vízigénye s ipa r telepítését, 127 km 2 felületű a Balaton egyötödé t kitev ő mestersége s t ó létrehozásával egész - ségügyi, spor t é s üdülési lehetősége k fejlesztését. A másodi k tisza i vízlépcs ő létesítés e eddig i legnagyob b mezőgazdaság i beruházá - sunk. J. R. A kiskörei vízlépcső tervének makettje
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.
RészletesebbenKlorózis megszüntetése karácsonyfatelepen
mennyiséget tíz erdőgazdaság gyűjtötte be; valószínű, hogy Marjai Zoltánnak Az Erdő 1960. 2. számában közölt tanulmányában évi 1500 kg-ra becsült országos magszükséglet előállításához szükséges 234 q toboz
RészletesebbenMezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában
Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenFRANCIAORSZÁGI EREDMÉNYEK, HAZAI GONDJAINK A TÖLGY ES BÜKKMAKK TÁROLÁSÁBAN
630*232.3 SZEPESI ANDRÁS FRANCIAORSZÁGI EREDMÉNYEK, HAZAI GONDJAINK A TÖLGY ES BÜKKMAKK TÁROLÁSÁBAN Erdőgazdálkodásunkban meghatározó szerepet tölt be a kereken 360 ezer ha tölgyes és 103 ezer ha bükkös
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (Ph.D) értekezés tézisei FAFAJ-ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE Kondorné Szenkovits Mariann Sopron 2007 Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenHomokfásítás Dániában
BOTOS GÉZA 634.0.945.3S.(48?) Homokfásítás Dániában ' 1973 őszén közel egyhónapos düne- és heide- (fenyér) fásítási nemzetközi tanfolyamon és tanulmányúton vettem részt, melyet a FAO és a DANIDA szervezett
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenMagyar Szakképzési Társaság
Magyar Szakképzési Társaság 999000 HELYI TANTERV Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Erdészeti szakmunkás..szakma OKJ SZÁMA: 31 623 01 1000 00 00 1/ 2/ 2008.szeptember 01 től Feladatok, ismeretek, készségek CÉLOK
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenMEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási
RészletesebbenERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS alap-szakképesítés szakmai követelménymoduljai
ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS alap-szakképesítés szakmai követelménymoduljai 0000-12 Erdészeti és alapismeretek Elhelyezi az erdő- és vadgazdálkodást az agrár ágazatban Elkülöníti az erdei növényeket
RészletesebbenIDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter
IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenA Mariabrunn Schönbrunn-i Szövetségi Erdészeti Kutatási Központ. Dr. K E R E S Z T E S I B Í I A Dr. S Z Ö N Y I L Á S Z L Ó
A Mariabrunn Schönbrunn-i Szövetségi Erdészeti Kutatási Központ Dr. K E R E S Z T E S I B Í I A Dr. S Z Ö N Y I L Á S Z L Ó Európában Finn- és Svédország után Ausztria erdősültsége a legnagyobb (3 352
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenFA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenNemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
RészletesebbenÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft.
ÁFA TANÁCSADÁS Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 2014 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A hozzáadottértékadó az egyik legfontosabb adónem, mely az összes EUtagállamban, illetve a világ számos országában
RészletesebbenERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenERDŐSÍTÉSI TECHNOLÓGIÁINKRÓL
63.0.23 ERDŐSÍTÉSI TECHNOLÓGIÁINKRÓL DR. TOMPA KÁROLY A XIII. Pártkongresszus dokumentumai egyértelműen aláhúzzák, hogy az intenzív fejlesztés a népgazdaság minden területén kötelező. Szerző az ország
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenÖNTÖZÉSRE BERENDEZETT TERÜLETEK ALAKULÁSA
A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei mezőgazdasági hasznosításáról Hazánkban a mezőgazdaságilag hasznosítható területek növelésére nincs lehetőség, sőt a jövőben további területcsökkentéssel kell számolnunk.
RészletesebbenDOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája
DOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája A Continental Dohányipari Csoport A Continental Dohányipari Csoport egy független, családi tulajdonban álló magáncég, amely több, Európában működő dohányipari
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2017. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén
Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén Sári Zsolt okl. erd mérnök 2007. szeptember 20-21. A NYÍRERD ZRT. mintegy 61 ezer hektáros, állami tulajdonú m ködési területe Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenTrágyázás az erdőgazdaságban*
Trágyázás az erdőgazdaságban* DE,. JÁRÓ ZOLTÁN A világ mezőgazdálkodása elé tűzött cél az egységnyi területen maximális termés, illetve szervesanyagtermelés. Egyre inkább a mennyiség lép előtérbe és az
RészletesebbenAz erdészeti kutatás 10 éve
Népgazdasági érdek, hogy az erdőkből, fásításokból kikerülő faanyag rendeltetésszerűen, a legmegfelelőbb módon kerüljön felhasználásra. Az erdőgazdálkodástól függő faipar csak így tudja zökkenőmentesen
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenSzentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye Szentes, Kossuth tér 6. Tel./fax.: 63/400-179. ü.i.: Kiss Ferenc
Szentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye Szentes, Kossuth tér 6. Tel./fax.: 63/400-179 ü.i.: Kiss Ferenc Tárgy: Szentes városban folytatott közszolgáltatói tevékenységről szóló rendelet módosítása
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenA 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014
A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenVersenyképességi és Kiválósági Együttműködések - VKE Konzorcium VKE
LIII. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia Balatonszemes, 2017. október 25-26. MAGAS AKÁC C IPARIFA KIHOZATAL ÚJ TERMESZTÉSTECHNOL STECHNOLÓGIÁVAL, GYORSNÖVÉSŰ TURBO OBELISK FAJTÁKKAL Dr. Bach
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztató az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében. Pécs, 2015. november 15.
TÁJÉKOZTATÓ az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében Pécs, 2015. november 15. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 Fogalom magyarázat... 1 A Mecsekerdő Zrt. rövid bemutatása...
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenÖveges korcsoport Jedlik Ányos Fizikaverseny 2. (regionális) forduló 8. o március 01.
Öveges korcsoport Jedlik Ányos Fizikaverseny. (regionális) forduló 8. o. 07. március 0.. Egy expander 50 cm-rel való megnyújtására 30 J munkát kell fordítani. Mekkora munkával nyújtható meg ez az expander
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenGYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenNEGYEDÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok
Eitv.melléklete II/14 szerinti közzétételhez NEGYEDÉVES INTEGRÁLT GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok Beérkezési határidő: a tárgynegyedévet követő hó 20.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenA talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit
A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia
RészletesebbenIntézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája
Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenAz akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
RészletesebbenA TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS SZEREPE MAGYARORSZÁG 21. SZÁZADI ERDŐSTRATÉGIÁJÁBAN
A SZENT ISTVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSAI Új Folyam. 12. szám Szerkeszti: STIRLING JÁNOS OESSH főtitkár SOLYMOS REZSŐ A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS
RészletesebbenSikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenMiért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenA Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik.
A Top20 Kisparcellás Kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek termés/szemnedvesség adatainak bemutatása összesített adatok alapján, 2018. A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleteket 2018-ban állítottuk
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenA részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása
A részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása Ligetvári Ferenc DSc (ferenc.ligetvari@gmail.com) MASZESZ - 2017 Víz > ivóvíz > szennyvíz > szennyvíziszap Ez a rész nem hulladék Vízkivétel a vízbázisból
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
Részletesebben17. ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI. I. Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok
17. ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 623 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése:
RészletesebbenA szovjet erdőművelés legújabb gépei
A szovjet erdőművelés legújabb gépei SZILÁGYI BENJÁMIN Az elmúlt évben a Szovjetunió és Magyarország közötti tudományos együttműködés keretében augusztus 16-tól november 16-ig tanulmányozhattam a Szovjetunió
RészletesebbenTárgyi eszközök a számvitelben. Fogalma: számviteli tv. 26 Bekerülési érték meghatározás: számviteli tv. 47-51
Tárgyi eszközök a számvitelben Fogalma: számviteli tv. 26 Bekerülési érték meghatározás: számviteli tv. 47-51 A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzése Abból célszerű kiindulni, hogy a gazdálkodás
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenTárgyi eszköz-gazdálkodás
Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
Részletesebben