ANTONI GÁBORNÉ DARÓCZY ESZTER FECZERNÉ BÉDY CSILLA GRUBER MÓNIKA - NAGYNÉ KIJÁTZ EDINA SZUHAJ ESZTER VARGA ATTILÁNÉ - VARGÁNÉ KISS ANNA

Átírás

1 ANTONI GÁBORNÉ DARÓCZY ESZTER FECZERNÉ BÉDY CSILLA GRUBER MÓNIKA - NAGYNÉ KIJÁTZ EDINA SZUHAJ ESZTER VARGA ATTILÁNÉ - VARGÁNÉ KISS ANNA INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ AZ ÖNKÉNTES KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ GIMNAZISTÁK, SZAKKÖZÉPISKOLÁSOK FOGADÁSA A KONDUKTÍV NEVELÉS RENDSZERÉBEN EGYÜTT MÁSOKÉRT TÁMOP A-11/ MPANNI Gyakorló Közoktatási Intézmény és Egységes Konduktív Módszertani Intézet 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. Robogó Óvoda, 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 14. Petőfi Sándor Általános Iskola, 2192 Hévízgyörk, Ady Endre u ADDETUR Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola, 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. 1

2 Írta Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Antoni Gáborné Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Daróczy Eszter Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája, Feczerné Bédy Csilla Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Egységes Konduktív Módszertani Intézete Gruber Mónika Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Egységes Konduktív Módszertani Intézete Nagyné Kijátz Edina Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája Szuhaj Eszter Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája Varga Attiláné Robogó Óvoda Szerkesztette Vargáné Kiss Anna Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája,

3 Előszó Bevezetés Az önkéntes munka előzménye a Gyakorló Intézményben Jogszabályi háttér A fogadó Gyakorló Intézmény bemutatása A közösségi szolgálatos diákokat fogadó Gyakorló Intézmény célja A közösségi szolgálatot teljesítő diákokat fogadó Gyakorló Intézmény feladata A diákok kompetenciájának fejlesztés a Gyakorló Intézményben végezhető közösségi szolgálat során Felkészülés az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez Az iskolai közösségi szolgálat szervezési gyakorlata Az iskolai közösségi szolgálat irányítása A fogadó Gyakorló Intézmény igazgatójának feladata A szakmai koordinátor konduktor feladata A mentor konduktor feladata A közösségi szolgálat dokumentálása A program zárása A működés eredményességének ellenőrzése, értékelése A szociális kompetencia mérése Nyilvánosság Felhasznált szakmai dokumentum Melléklet számú melléklet, A fogadó Gyakorló Intézmény kapcsolattartása gimnáziummal, szakközépiskolával számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások előzetes információja, ismerete, érzése a Gyakorló Intézményről számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások gyakorlatot lezáró érzései, a gyakorlat személyiségformáló hatása számú melléklet, Törvényi háttér számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista számú melléklet, A konduktor közösségi szolgálatra való felkészülését segítő tartalom számú melléklet, Együttműködési megállapodás számú melléklet, Jelentkezési lap közösségi szolgálat teljesítésére számú melléklet, Érzékenyítő foglalkozás számú melléklet, Adatlap közösségi szolgálat teljesítéséhez számú melléklet, Közösségi szolgálati napló számú melléklet, A közösségi szolgálat teljesítésének igazolása számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások szociális képességének mérése számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások közösségi szolgálata teljesítésének zárása számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív számú melléklet, A közösségi szolgálattal kapcsolatos fogalmak

4 Előszó A Fő Pályázó: a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. A konzorciumi partnerei Robogó Óvoda 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 14. Petőfi Sándor Általános Iskola 2192 Hévízgyörk, Ady Endre u ADDETUR Alapítványi Gimnázium Szakképző Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. Szakmai együttműködő partnerek Hegyvidéki Mesevár Óvoda, Játszóház 1125 Budapest, Diósárok u Napköziotthonos Óvoda 2192 Hévízgyörk, Vörösmarty u. 96. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 1114 Budapest, Villányi út 27. A fenti intézmények konzorciuma sikeres pályázatot nyert el az Új Széchenyi Terv EGYÜTT - MÁSOKÉRT TÁMOP A-11/ Magyarország megújul projekt keretén belül A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megvalósítására. A Pályázat mottója: EGYÜTT MÁSOKÉRT A sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekek integrációja A pályázat célja A sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekek nevelésében, oktatásában résztvevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására, megújuljon az intézmények pedagógiai gyakorlata, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulásbeli szükségleteihez való alkalmazkodás. A pályázatban megvalósuló fejlesztések munkaerő-piaci részvételt és a munkáltatói kompetenciák minőségét hosszabb távon is javítandó beavatkozások megvalósítását célozzák. A pályázatban vállalt feladatok megvalósítása2012. október március 31- ig tart. Ez a kidolgozott dokumentum az Intézményi innovációs törekvéseinket tartalmazza. Feladat: az önkéntesek fogadásának és feltételrendszerének, programjának kidolgozása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ismeretekhez kötődjön az önkéntes munka. A kidolgozott program egy része 1 alkalommal szakmai együttműködő partner (Ciszterci Szent Imre Gimnázium) bevonásával megvalósul. A program beépítésre kerül a Gyakorló Intézmény dokumentumrendszerébe, Helyi Pedagógiai Programjába,a Szervezeti és Működési Szabályzatába és a Házirendjébe. Időtartam: 2 lépcsőben összesen 3 hónap. Kidolgozás: november december. Megvalósítás: október. 4

5 Az önkéntes közösségi szolgálatot teljesítő diákok fogadása a konduktív nevelés rendszerében Budapest, Bevezetés Az ezredforduló óta a közoktatási rendszerben egyre nagyobb hangsúlyt kap a sérültekkel kapcsolatos szemléletmód váltás, a másság elfogadása. Minden embernek joga van ahhoz, hogy másságával együtt teljes értékűként fogadják el. Magyarországon nagyon sok pedagógus van, aki vallja az élet tiszteletének elvét, amely nem tesz különbséget emberi életek között. Valljuk, hogy mindnyájunknak megadatott megszüntetni valami keveset a sérült emberek kiszolgáltatottságából. Tudjuk, az integrációs felkészítésben részt vevő sérült vagy ép mozgású gyermekek, tanulók együttnevelésének során szerzett tapasztalatainkból, hogy mindenkinek megvan a maga helye, szerepe, egyéni képessége ahhoz, hogy tegyen valamit a másikért. Meggyőződésünk, hogy a társadalom csak akkor válik befogadóvá, ha a szociális tanulás már gyermekkorban elkezdődik, ezért az esélyegyenlőség felé fontos lépcsőfoknak tartjuk, hogy lehetőséget biztosítunk közösségi szolgálatos diákok fogadására. A Gyakorló Közoktatási Intézmény és Egységes Konduktív Módszertani Intézet (továbbiakban: Gyakorló Intézmény), mint fogadó intézmény, közösségi szolgálatának programja tartalmazza a fogadó intézmény és a középiskola felkészülését a közösségi szolgálat bevezetésére, a bevezetéshez szükséges feladatokat, a szolgálat teljesítésének irányításához nélkülözhetetlen tevékenységeket, a program lebonyolítását, a diákok teljesítésének dokumentálását, a program eredményességének elemzését és kiértékelését, valamint a program zárását. Történeti előzmény Az Európai Unió átfogó célkitűzése a speciális nevelési szükségletű emberek maradéktalan társadalmi befogadása, gazdasági és társadalmi szerepvállalásuk támogatása. Az ENSZ közgyűlése 1993-ban az esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzatában megfogalmazta, hogy a tagállamoknak a fogyatékos gyermekek, fiatalok, és felnőttek részére biztosítaniuk kell integrált formában az alap, - közép és felsőfokú oktatási lehetőségeket. Az Európai Parlament és a Tanács december 18-án adta ki ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK). A szociális és állampolgári kompetencia megerősítéséhez járul hozzá Magyarországon a közösségi szolgálat bevezetése. A Magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája című dokumentum szerint a 2017-ig elérendő célok közt szerepel a dokumentumban, hogy: az általános és középiskolák 50%-ában legyen lehetőség iskolarendszerben vagy mellette működő önkéntes programban való részvételre, a pedagógus-továbbképzés és az ifjúságsegítő-képzés részévé kell tenni az akkreditált önkéntes (tapasztalati tanuláshoz köthető) képzési tematikát. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ez azt rögzíti jogszabályi szinten, hogy az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem annak a pedagógiai célnak a megvalósulását is támogatja, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze. 5

6 1. 1. Az önkéntes munka előzménye a Gyakorló Intézményben Végigjártuk az önkéntes-munka szervezésének fejlődési szakaszait, átéltük a spontán, mindenkit befogadó önkéntességtől a mai szervezett, rövid előképzést alkalmazó, a feladatokat előkészítő és szétosztó, az önkéntesekért felelős munkatársakkal megerősített, szabályozott formáig. (A fogadó Gyakorló Intézmény kapcsolatait gimnáziummal, szakközépiskolával a számú melléklet tartalmazza.) Tapasztalataink a diákok önkéntes munkavállalásának eredményéről A programnak erőteljes szemléletformáló hatása volt. A tanulók kezdeti távolságtartása (elsősorban a mozgássérült tanulókkal szemben) folyamatosan alakult át. Előítéleteik állandó pozitív irányú változásban voltak a találkozások alatt. A gimnazistákkal történt beszélgetéseken érezhető volt a fiatalok változása mind gondolatiérzelmi, mind pedig magatartásbeli vonatkozásban. A kezdeti zavartságot, félelmet, időnként flegmaságot, felváltotta a szánalom és a kíváncsiság, majd ez átalakult részvétté és együttérzéssé. A program végére már társként tekintettek a mozgássérült gyermekekre, rácsodálkoztak tehetségükre, életszeretetükre, optimizmusukra. Az esetmegbeszélések és az értékelések során kiderült, hogy a program teljesítése során a gimnazisták, szakközépiskolások megtanultak kapcsolatot teremteni más korosztályhoz tartozó, más életminőséget élő (mozgássérült) gyermekekkel, tanulókkal. Új barátokat szereztek olyan közegből, amely addig ismeretlen volt számukra, és amely barátságokat korábban elképzelni sem tudtak volna. Ezek a barátságok gazdagították érzelmi életüket. A diákok beszámolóiból kiderült, hogy a mozgásukban akadályozott gyermekekkel közösen végzett tevékenység elfogadóbbá, megértőbbé tette őket azok iránt, akik valamiben mások, mint ők. A gimnazisták, a szakközépiskolások jól teljesítettek az önkéntes munka során együttműködésből, szervezésből, és nem utolsósorban kitartásból. Növekedett felelősségérzetük, megismerték azt az érzést, hogy jót tenni jó. Az önfeledt közösségi játékok, társasjátékok, fejlesztő játékok, vetélkedők és a különböző együttes rendezvények során megtapasztalták, milyen nehézségekkel szembesülnek a mozgássérült gyermekek, tanulók, milyen apró dolognak is tudnak örülni, és mennyi érték van bennük, csak észre kell venni. Az önkéntes program során számtalan kölcsönös tapasztalatszerzés bizonyította, hogy a normális életvitelű fiatalságnak szüksége van arra, hogy toleránssá és befogadóvá, valamint támogatóvá váljon a más adottságokkal élőkkel szemben, a mozgásukban akadályozott gyermekeknek, tanulóknak pedig a fiatalokra, mert a teljes közösségi élet megvalósításához nélkülözhetetlen a társadalom széleskörű támogatása, figyelme. (8. 2. számú melléklet tartalmazza a gimnazisták előzetes információját, ismeretét, érzését a Gyakorló Intézményről.) (8. 3. számú melléklet tartalmazza a gimnazisták utólagos véleményét, benyomását a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról (Villányi út 2. csoport, felső tagozat). 6

7 1. 2. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A köznevelési törvény szerint a közösségi szolgálat (.) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendeletet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet A közösségi szolgálat megszervezését segítő jogszabályok rendelkezései A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény a (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII törvény módosítása) A Nemzeti Önkéntes Stratégia elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III. 20.) Korm. Határozat (A törvények, rendeletek ide vonatkozó részleteit a számú melléklet tartalmazza.) 2. A fogadó Gyakorló Intézmény bemutatása A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete a konduktorképzés és a konduktív nevelés hazánkban és nemzetközileg is elismert központja. A központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérültté vált gyermekek, és felnőttek helyreállítására kialakított konduktív nevelési rendszerben speciális módszerek alkalmazásával segítjük, hogy a tanulásukban, a környezetükhöz való adaptációban akadályozott gyermekek és felnőttek képessé váljanak az önálló életvezetésre, a társadalmi integrációra, munkaképességük visszanyerésére. A konduktív pedagógiai nevelő-oktató munka alapelve A tanulásban akadályozott, részképesség-zavarokkal, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő, mozgásában korlátozott, vagy ép mozgású gyermekek szükségleteinek, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő, a felnőtt életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen, korszerű ismeretek nyújt, készségeket- és képességeket fejleszt. A konduktív óvoda, általános iskola és szakszolgálat célkitűzése Biztosítani, hogy a gyermekek, a tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelően teljes körű nevelésben oktatásban részesüljenek a pedagógiai (re)habilitációs foglalkozáson, a tanórán, a tanórán kívül programon, valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén. 7

8 A célkitűzés teljesülésének kritériuma a gyermekek, a tanulók nevelésében Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottságukhoz, a sérülésükhöz viszonyítottan, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre reális tervek és elképzelések talaján. Biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezet értékeinek felismerése, környezetvédő -, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is. Kulturált érintkezési formák elsajátítása, írott és íratlan szabályok betartása, társaskapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák gyakorlása fejlettségüknek, egyéniségüknek megfelelően. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia tűrés. Az egészségmegóvás ismerete. Reális önismeret, önelfogadás. Önmaguk és társaik másságának ismerete, türelem, megértés. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom A közösségi szolgálatos diákokat fogadó Gyakorló Intézmény célja Megismertetni a diákokkal náluk elesettebb, szegényebb, betegebb, rászorultabb gyermekeket, akik igen nehéz körülmények között is tisztességgel élnek. Átéreztetni, hogy a segítségnyújtás legyen az bármilyen apróság mekkora jelentőséggel bír elesettebb embertársaik szemében. Lehetőséget biztosítani a diákoknak, az együtt végzett tevékenységek, programok során, hogy minél mélyebben megismerjék és megértsék a mozgássérült tanulók múltját, jelenét, élethelyzetét, gondolatait és érzéseit. Fejleszteni a közösségi szolgálatos tanulók szociális kulcskompetenciáit. A diákok, a konduktív, illetve integráló óvodai és iskolai csoportokkal megismerkedve, szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a sérült emberekkel is találhatnak közös pontokat, sőt a körülöttük lévő szűkebb és tágabb környezethez is van közük. Tudatosítani az emberek közötti különbségeket és azonosságokat, vállalni saját másságunkat". Saját azonosságukra és különbözőségükre ráismerve megalapozható a sérült emberek iránti nyitottság, a másság elfogadása. Felhívni a figyelmet a címkézéssel kapcsolatos problémákra, megtapasztaltatni a stigmatizáltsággal járó kellemetlen, rossz, bénító érzéseket. Segíteni a közösségi szolgálatot teljesítő tanulókat abban a folyamatban, amely során művelt és felelős emberré, szabad és gazdag személyiséggé, tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes felnőtté válhatnak. Kidolgozni az ifjúságsegítő-képzéshez kapcsolódó önkéntes (tapasztalati tanuláshoz köthető) képzési tematikát. A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete rendelkezik akkreditált felsőfokú szakképzéssel, amely ifjúságsegítő szakképesítést ad. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik - a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában - felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére. 8

9 2. 2. A közösségi szolgálatot teljesítő diákokat fogadó Gyakorló Intézmény feladata A diákok tapasztalatszerzésének biztosítása azzal kapcsolatban, hogy egyénként miben vagyunk hasonlóak a többiekhez, illetve milyen csak ránk jellemző vonásokkal rendelkezünk. A magatartás különböző formáinak tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok értelmezése, az ide vonatkozó személyes élmények felszínre hozása, elemzése. Megvitatható kérdések: a. Milyen előnyök származnak abból, ha valaki semmivel sem tűnik ki a többiek közül, hanem teljesen beleolvad az adott csoportba? Milyen hátrányai vannak ugyanennek? b. Mi a jó és mi a rossz abban, ha valaki erősen különbözik a többiektől? c. Ki milyen csoporthoz tartozik? Örül ennek a csoporthoz tartozásnak? Miért? d. Milyen jelentősége van az egyes gyermekek számára az osztályközösségnek? Vannak-e olyan kortárscsoportok, amelyek fontosabbak az egyes gyermekek számára, mint az adott osztály? Miért? e. Mi jellemzi az előítéletes viselkedést? Hogyan lehetne enyhíteni, illetve megszüntetni az adott előítéletet? Előfordul-e, hogy anélkül, hogy egyáltalán ismernék a másikat, a felnőttek és a gyermekek jónak, rossznak, parancsolgatónak, kedvesnek vagy gonosznak címkézik egymást? Előfordult-e már valakivel, hogy neki nem tetsző módon bélyegezték meg? Mit érzett, mit tett? Sikerült-e megszabadulni ettől a stigmától? Hogyan? 9

10 2. 3. A diákok kompetenciájának fejlesztés a Gyakorló Intézményben végezhető közösségi szolgálat során Kompetencia A diákok legyenek képesek: Kritikus jól megfigyelni, érvek mentén mérlegelni, a környezetet ellenőrizni, gondolkodás következtetéseket levonni, önmagukat ellenőrizni, Érzelmi saját maguk és mozgássérült társaik érzelmeinek érzékelésére, intelligencia kezelésére és pozitív befolyásolására, Önbizalom szokatlan, ismeretlen környezetben és szituációban mértékletesen erősnek, határozottnak és bátornak lenni, elűzni a kétségeiket, félelmeiket és a kishitűségüket, Felelősségvállalás felelősséget vállalni önmagukért, a tetteikért és a döntéseikért, Felelős reálisan, érzelmi elfogultság nélkül átlátni helyzeteket, eseményeket, döntéshozatal tisztán látni célokat és szándékokat, gondosan áttekinteni alternatívákat Szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás Kommunikációs készség Együttműködés Empátia Konfliktuskezelés Problémamegoldás és következményeket, koncentrálni a döntés megvalósítására, megtanulni a mozgássérült gyermekekkel való együttélési kultúrát, amely nem karitativitást, leereszkedő jótékonykodást jelent, hanem odafordulást, empátiát, segítségadást, gondoskodást, elfogadást, mintaadást (magatartási- és viselkedési szabályok közvetítését, kialakult szokásrendszer formálását) és önzetlenséget, a mozgássérült gyermekekre, az önkéntes társakra, a hallgatókra, a szakemberekre odafigyelni, őket meghallgatni, a hallott információkat összefoglalni, tömöríteni és átadni, a mozgássérült gyermekek nem verbális kommunikációjának (tekintet, mimika, hangadás, gesztus, testtartás, térközszabályozás) megértése, együtt tevékenykedni a közös célok elérésében (tudás megosztásával, tanulással és a közös megegyezés fejlődésével) a mozgássérült, tanulásban akadályozott, esetleg viselkedészavarral küzdő, gyermekekkel, a diáktársakkal, a szakemberekkel és a főiskolai hallgatókkal, nyitottsággal, szeretettel közeledve beleélni magukat a mozgássérült gyermekek lelkiállapotába, a sajátos nevelési igényű gyermekek érzésein, élményein keresztül értékelni a helyzetüket, megérteni a szükségleteiket, megismerni a kommunikációs mintáikat ahhoz, hogy a mozgássérült gyermekek is megértsék és megismerhessék őket, a mozgássérült gyermekekkel közösen jó megoldásokat találni olyan ütközésekkor, amelyek mögött igényeik, szándékaik, vágyaik, törekvéseik, érdekeik, szükségleteik, nézeteik, véleményeik, értékeik szembenállása húzódik meg, a megoldandó feladatot megérteni (szükség esetén a problémát újrafogalmazni), tervet készíteni, megoldási javaslat kidolgozni, a megoldási lehetőségeket szűkíteni, azok alkalmasságát mérlegelni, a lépések sorrendjét kidolgozni, a feladatot ténylegesen megoldani, az eredményt felülvizsgálni, ellenőrizni, sikertelen próbálkozás esetén a gondolkodási sort megismételni, öntevékenyen szervezni, intézkedni, saját cselekvési határaikat felismerni és betartani, önállóan cselekedni a lehetőségeken belül, a megfelelő cselekvés szükségességét felismerni, és azt elvégezni. 10

11 3. Felkészülés az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére Össze kell gyűjteni, a konduktori közösség és a tanulók bevonásával, a már meglévő jó gyakorlatokat és ötleteket a közösségi szolgálat bevezetéséhez. Át kell tekinteni a fogadó Gyakorló Intézménynek a tevékenységi köreit. Igényfelmérés a Gyakorló Intézmény Konduktív Általános Iskolájában, az Egységes Konduktív Módszertani Intézet korai fejlesztésének, és az utógondozás csoportos foglalkozásának területén, valamint a külföldi gyermekek, fiatalok számára szervezett nyári táborban A programvezetők a csoportok konduktoraival közösen egyeztetve kitöltik a következő igényfelmérőt. A csoport, osztály megnevezése: Eddig ki irányította a gimnazistákat? Melyek azok a feladatkörök, amelyeket a gimnazisták biztonsággal végezhetnek? Milyen általános vagy speciális ismeretekre van szüksége a gimnazistáknak, hogy segíteni tudjanak mozgássérült gyermekeinknek? Milyen félelmek, problémák merülnek fel a gimnazisták fogadásával kapcsolatban? Melyik nap, napszak, időintervallum a legmegfelelőbb a szolgálatot teljesítők foglalkoztatására a csoportban? Hány gimnazistát tud befogadni rendszeresen a csoport napi lebontásban és az idő megjelölésével? Rendszeresen: Alkalmanként: Nap Időpont Fő hétfő kedd szerda csütörtök péntek (Az igényfelmérés eredményét és a tevékenységlistát a számú melléklet tartalmazza.) A fogadó Gyakorló Intézménynek át kell gondolni: a korábbi gyakorlat meglétét, a kísérő mentorok személyi hátterét, lehetséges feladatok körét, hozzárendelt célok meghatározását, a felkészítés lehetséges módjait, a tárgyi feltételek biztosítottságát, a tevékenység elvégzésnek biztonsági előírásait, a program lebonyolításának és kiértékelésének feltételeit. (A konduktor közösségi szolgálatra való felkészülését segítő tartalmat a számú melléklet tartalmazza.) Együttműködés gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal a közösségi szolgálat megszervezése kapcsán Az együttműködés mibenlétét minden esetben írásban szükséges dokumentálni. Az együttműködésről szóló dokumentumot célszerű tanévenként és küldő intézményenként megkötni. (Az Együttműködési megállapodás tervezetét a számú melléklet tartalmazza.) A fogadó Gyakorló Intézmény és a gimnázium, szakközépiskola részéről egyaránt fontos, hogy kölcsönösen azonosulni tudjanak egymás pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési elvekkel, pedagógiai célokkal, valamint a program megvalósításához csatlakozó munkatársak képesek legyenek együttműködni a diákokkal való foglalkozásokban. 11

12 Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez A rendszeres közösségi szolgálati tevékenység előre kidolgozott tematika szerint történik, amely biztosítja, a munka eredményességét. A program a Gyakorló Intézmény konduktív általános iskolájának, óvodájának és szakszolgálatának területén kerül megszervezésre. A diákok hét hónapon át heti rendszerességgel végzik vállalt szolgálatukat. Ez alkalmat és óra közösségi szolgálatot jelent diákonként. A gyakorlati munkához kapcsolódik a felkészítésre, reflexióra, feldolgozásra szánt 15 óra. Sorszám Feladatok Megvalósítás módja Megvalósítás Felelős 1. Kapcsolatfelvétel a közösségi szolgálatra küldő intézmény vezetőivel a közösségi szolgálat koordinátorával. 2. A közösségi szolgálat területén szerzett tapasztalatok (pozitív negatív) feltárása. 3. Együttgondolkodás a közösségi szolgálatra vonatkozó - köznevelési törvényben megfogalmazott - alapelvek ismeretében. A konkrét célok és feladatok meghatározása. Tevékenységi lista összeállítása. Dokumentáció, adminisztráció vezetésének tisztázása (mely intézmény milyen dokumentumokat igényel, vezet, tárol stb.) Értékelési szempontok kidolgozása. 4. A fogadó intézményből delegált konduktorok személyes találkozása a küldő intézmény diákjaival, pedagógusaival. Előadások, filmvetítések keretében a fogadó intézmény specifikumainak bemutatása. 5. Érzékenyítő Tréning 2-3 óra időtartamában minden érdeklődő számára, aki szeretné megtapasztalni a mozgássérüléssel járó mindennapi élet nehézségeit, kihívásait. A program kidolgozása előtt, telefonon történő egyeztetés a személyes kapcsolatfelvétel módjairól. Személyes találkozó alkalmával, ahol a fogadó és küldő intézmény érintett pedagógusai vesznek részt. Személyes találkozó a fogadó intézményben. Az előadás helyszínét, a diákok időkeretét, technikai feltételeket a küldő intézmény biztosítja. Az előadások végén kötetlen beszélgetés. A fogadó intézmény által kidolgozott program szerint biztosítja a program helyszínét, személyi tárgyi és technikai feltételeit. időpontja november november novemberétől folyamatos a program kidolgozásáig. január január közepe 12

13 Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez (folytatás) Sorszám Feladatok Megvalósítás módja Megvalósítás időpontja 6. A küldő intézmény szülői értekezlet, vagy Az egyeztetett igény és kompetencia január vége fogadóóra alkalmával tájékoztatja a szülőt a felmérőlapokat elektronikusan és/vagy közösségi szolgálat céljairól, a postai ajánlott küldeményként aláírva 3 tevékenységi lista alapján, az effektív példányban eljuttatja a fogadó szolgálat lehetőségeiről stb. Elkészíti intézménynek. diákjaival az igény- és kompetencia felmérést. Összegzi a kiválasztott területekre jelentkezők számát, a felmérőlap tartalmi elemeit. A szülői nyilatkozatokat csatolja mellé. Az adatlapok kitöltését a fogadó intézmény intézményegységeiben egy tanévre meghatározott létszámra vonatkozóan kell kitölteni. 7. A közösségi szolgálat ellátására jelentkező diákok, a közösségi szolgálat koordinálását végző pedagógus, és az intézményegység mentorának találkozója. A legfontosabb biztonsági szabályok ismertetése a szolgálatot teljesítő személyére, a mozgássérült személyekre, tárgyi eszközi és technikai háttér vonatkozásában is. (Házirend, Napirend, Balesetvédelem, Értékmegóvás, Felelősség) A szolgálat teljesítésének megkezdése előtt legalább 2 héttel telefonon történjen egyeztetés. Helyszín, időpont megközelíthetőség stb. Felelős 13

14 Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez (folytatás) Sorszám Feladatok Megvalósítás módja Megvalósítás időpontja Felelős 8. A diákok szociális képességének mérésére vonatkozó kérdőív kitöltése. Elemzése, kiértékelése a mentor segítségével. A szolgálat teljesítése előtt. A mentor konduktor 9. A szolgálatot teljesítő diák effektív tevékenységének elvégzése. A kijelölt intézményegység (konduktív általános iskola, óvoda, és szakszolgálat) csoportjaiban. A konkrét feladat teljesítése az adott csoportban, amely lehet kiválasztott vagy kijelölt. Előre egyeztetett időpontban. A küldő intézmény közösségi szolgálatának vezetője. A fogadó intézmény mentora. A csoportban jelenlevő 10. Élményfeldolgozás. Élmény napló írása. 11. A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív kitöltése. 12. A diákok szociális képességének mérésére vonatkozó kérdőív kitöltése. 13. Az 50 órás közösségi szolgálat programjának, a gimnazisták, szakközépiskolások és a mozgássérült gyermekek megélt élményeinek, a közösségi szolgálat teljesítésére való jelentkezés feltételeinek közzététele a honlapon. A mentor segítségével spontán, vagy irányított beszéltetéssel, beszélgetéssel. Elemzése, kiértékelése a mentor konduktor segítségével. Elemzése, kiértékelése a mentor segítségével. A szakmai koordinátor konduktor az informatikai osztály munkatársával együttműködve. Lehet folyamatos vagy a szolgálat teljesítése után. Legkésőbb a bejezést követő egy hónapon belül. A szolgálat teljesítése után. Legkésőbb a bejezést követő egy hónapon belül. konduktorok. A mentor konduktor. A mentor konduktor. A mentor konduktor A szakmai koordinátor konduktor. 14

15 Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez (folytatás) Sorszám Feladatok Megvalósítás módja Megvalósítás időpontja Felelős 14. A Közösségi szolgálatot teljesítők számára a tanév végén munkájuk elismeréseként oklevelet adományoz a fogadó intézmény. Azokat az empátiával íródott élmény naplókat, amelyet megítélésünk szerint a társadalmi érzékenyítésben, felelősségvállalásban, esélyegyenlőség megteremtésében példaértékű lehet újságokban publikáltatni vagy egyéb médiacsatornákon megjeleníteni (dokumentált személyes és szülői hozzájárulás megtételével). Névre szóló Oklevelek elkészítése. Átadása ünnepélyes keretek között, a tanévzárón mozgássérült gyermekek fiatalok, felnőttek által történik. Dátum:.. Aláírás 15

16 3. 2. Az iskolai közösségi szolgálat szervezési gyakorlata A fogadó Gyakorló Intézmény szempontjai A küldő iskola tanulója kapjon megfelelő ismertetést, melyből kiviláglik, hogy a segítségre szükség van. A jelentkező első lelkesedésből fakadó vállalása nyerjen két-háromszori megerősítést, pl. neki címzett -ekre választ várva. Konkrét igényt jelezzünk, és egyúttal ismertessük az igényre való megfelelés módjait is. Mind neveltjeink, mind a segítő önkéntes számára fontos lehet a rendszeres, visszatérő kapcsolat. Törekedjünk a személyes kapcsolat létrejöttére, igyekezzünk egyazon segítőt mindig ugyanahhoz a neveltünkhöz irányítani. Fontos szerepe van ebben a megfelelő nyilvántartásnak. Kívánatos, hogy a foglalkozást vezető konduktornak legyen legalább minimális előzetes ismerete az érkező segítőkről. Neveltjeink védelme, testi/lelki biztonsága érdekében fontos a róluk való körültekintő gondoskodás. Határozottan meg kell mondanunk, ha egy önkéntest a továbbiakban nem óhajtunk neveltjeink körül látni. Egy-egy kirándulás előtt ismertessük a kísérőkkel a praktikus készület módját: hosszú kabát helyett rövid kabát, esernyő helyett esőkabát, válltáska vagy kézitáska helyett hátizsák a célszerű viselet. Utazások, kulturális programok előtt ismertessük a sérült emberek kísérőjét megillető kedvezményeket (hatósági igazolvány utazáshoz, kiállítótermek, múzeumok belépői, stb.). Ne állítsuk váratlan helyzet elé a kísérőket. A küldő gimnázium, szakközépiskola szempontjai A jelentkezés legyen önkéntes, a felismert szükségre megnyilatkozó segítőt a segítő szándék vezesse. A jelentkező elhatározása legyen stabil, építsünk megbízhatóságára és neveljük azt. A jelentkező ismerje meg a segítési alkalom lényeges feladatait, elvárásainkat. A jelentkező közölje, hogy mennyi ideig, hány alkalommal számíthatunk a segítségére. Adjunk személyes információt, az első találkozás előtt írjuk meg neveltünk utónevét, illetve kérjük el az önkéntes tanuló nevét, esetleg egy-két jellemzőjét, hogy gondolatban felkészülhessenek a találkozásra. Az önkéntes tanulóval érdemes ismertetni a foglalkozást vezető konduktor nevét. A segítők között lehetnek számunkra nem megfelelő személyek, akik akár a legnagyobb jó szándékkal vannak neveltjeink irányában, mégsem kívánatos a jelenlétük. A jelentkezőben szorongást kelthet az ismeretlentől, a meg nem feleléstől való félelem, ezért az általunk már megismert praktikus tanácsokkal érdemes ellátnunk őket. Felesleges jegyvásárlástól időben adott információval mentsük meg az önkénteseinket. A látogatás helyszínén, útvonalán készítsük elő megjelenésünket: a fogadó helyszínek számára hagyjunk elegendő felkészülési időt fogadásunkra. 16

17 3. 2. Az iskolai közösségi szolgálat szervezési gyakorlata (folytatása) A fogadó Gyakorló Intézmény szempontjai Gyermekeink legyenek tisztában azzal, és célunk, hogy értékeljék is, hogy valaki az idejét, energiáját áldozta őrájuk, mely viszonzást vár. Tanulják meg a viszonzás mindkét oldalról elfogadható módját. Neveltjeinknek lehetősége van megtanulni a kapcsolatépítés, kapcsolattartás megfelelő módját. Megtaníthatjuk, hogyan tarthat melegen egy-egy segítővel kiépített kapcsolatot. Neveltjeinket előre informálnunk kell egy-egy alkalomról. Jó, ha tudja, kik jönnek, mit tevékenykedünk velük együtt, közösen stb. A foglalkozást vezető konduktor adjon visszajelzést a segítő munkájáról. Figyelje meg tanítványunk az alacsonypadlós járműveket, jelölésük módját a megálló utas-tájékoztatóján, a honlapon A fogadó intézmény részéről aktuálisan egy teljes munkaidőt kitöltő feladat ezen programok szervezése. Előfordulhatnak olyan programok, amelyekhez szükség van a szülő írásos hozzájárulására (pl. saját gépkocsijával szállítaná őt a segítő). Gyermekeink szokatlan együttmozgásairól, fokozott reflexéről, nyelési, rágási problémáiról, vizelettartási nehézségeiről, stb. tájékoztatni kell a segítőt. A WC-re kísérés, étkezés, fürdés segítése diszkrét, bizalmi feladat. Jól meg kell gondolni, milyen esetben adható önkéntesnek ez a feladat. A küldő gimnázium, szakközépiskola szempontjai Az önkéntesség lényege, hogy hálát, juttatást nem várnak érte. Az önkéntes segítségnyújtásnak lehetnek határai, melyeket jó előre átgondolni. Fontos az önkéntes részéről érkező visszajelzés: hogy érezte magát? Mi volt kellemes, mi nehéz a számára? A segítő legyen tisztában az alacsonypadlós tömegközlekedési eszközök használatának lehetőségeivel. Az önkéntesek közötti információáramlás nagyban segítheti a fogadó intézmény szervezői feladatainak elvégzését. Az önkénteseknek fontos tudniuk, hogy az általuk segített gyermekért mi, konduktorok vagyunk elsősorban felelősek, ezért ismernünk kell a történéseket. Senki sem szeret váratlan helyzetbe kerülni. Azt az önkéntes tanulót, aki vállalkozott általában a mozgássérült neveltjeink segítésére, külön meg kell kérdeznünk, hogy vállal-e testközeli segítést is. 17

18 4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása Szakmai koordinátor: a fogadó intézmény által olyan, a feladatra kijelölt szakember, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Mentor: a fogadó szervezetnél vagy az iskolában dolgozó, vagy más, megfelelő képzettséggel rendelkező személy, aki elsősorban a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik A fogadó Gyakorló Intézmény igazgatójának feladata Felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért, és fenntartásáért. Kijelöli azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a szakmai koordinátori feladatokat, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Megbízza a megfelelő képzettséggel rendelkező mentort, aki elsősorban a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik. Meghatározza a bevont pedagógusok, pedagógiai asszisztensek létszámát a csoportlétszámtól és a tevékenységek sokféleségétől függően. Lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapít meg a koordinátor részére A szakmai koordinátor konduktor feladata Jól tudjon együttműködni a tanulókkal, a közösségi szolgálatra jelentkező diákcsoportok fogadásakor fontos szempont, hogy valódi kapcsolat jöjjön létre a segítő és a segített tanuló között, és a diákok képet kapjanak a konduktív általános iskola, óvoda és szakszolgálat történetéről, hétköznapjairól azért, hogy lássák és értsék a segítő munkájuk jelentőségét és hozzájárulását annak az intézménynek az értékeihez, amelynek fizikai-lelki erejüket adják. Legyen nyitott, illetve legyenek tapasztalatai az élménypedagógiára vonatkozóan. Rendelkezzen önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal. Feltérképezni azokat a csoportokat és tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 órás szolgálat teljesítését. A gimnázium, szakközépiskola koordinátorával közösen: tájékoztatni a tanulókat a választható lehetőségekről, és arról is, hogy egy-egy intézményegységben és csoportban várhatóan hány tanuló tud tevékenykedni, lehetőséget biztosítani, hogy a tanulók önként választhassák ki azt a csoportot és tevékenységet, amely számukra a legvonzóbb, leghasznosabb, és amelyhez kellően motiváltak, hogy ott valóban hasznosan töltsék el a szolgálati" idejüket, tájékoztatni a szülőket a közösségi szolgálatról, mert a szülők támogatása, a tanulók szülői segítése a döntésben elengedhetetlenül fontos, kitöltetni a tanulókkal a Jelentkezési lapot (8.8. számú melléklet, Jelentkezési lap). elkészíteni a beosztást, amely tartalmazza a tanulók igényeihez igazodó, megfelelő intézményegységet, csoportot és tevékenységet a rendelkezésre álló lehetőségek egybevetésével, 18

19 törekedni arra, hogy a tanulóknak minél több tevékenység közül legyen lehetőségük kiválasztani azt a feladatot(kat), amely a saját személyiségükhöz a legközelebb áll, folyamatosan tartani a kapcsolatot a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusával annak érdekében, hogy mindkét fél időben értesüljön a felmerülő nehézségekről, szükség esetén segítőként be tudjon lépni a folyamatba. A szakmai koordinátor konduktor felelős: a gimnáziummal, a szakközépiskolával való kapcsolattartásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenység folyamatos pedagógiai kíséréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért, az adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért A mentor konduktor feladata Öt óra felkészítési keretben, a Gyakorló Intézmény neuropszichológusával együttműködve, alapvető pszichológiai ismereteket nyújtani az óvodáskor, a kisiskoláskor és a serdülőkor sajátosságairól, a sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzőiről. Érzékenyítő foglalkozásokat szervezni a közösségi szolgálatot teljesítő diákok részére, a szociális kompetenciák fejlesztését célzó mozgásos, dramatikus gyakorlatokat végeztetni a diákokkal, amelynek célja, hogy a fiatalok megérezzék, milyen érzés segítséget adni, kérni és kapni. Ezt követően megfogalmaztatni érzéseiket. Közösen megnézni egy filmet a Pető Intézetben tanulni tanuló gyermekek, diákok mindennapjairól. Beszélni és beszélgetni a mozgásukban akadályozott gyermekek, tanulók életéről, problémáiról és a számukra nyújtható segítségadás lehetőségeiről (az érzékenyítő foglalkozás tartalmát a számú melléklet tartalmazza). A program teljesítése folyamán megbeszélni a diákokkal az esetlegesen felmerülő problémákat, kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók nem egyszerűen adnak valamit, hanem sokat kapnak azoktól, akikkel együtt tevékenykednek. Esetmegbeszéléseket tartani havonta, megbeszélni, hogy milyen különbségek adottak a születéstől fogva, melyek változhatnak, figyelni arra is, hogy ne csak a külső, testi adottságokról essék szó, hanem a belső tulajdonságokról is. A csoport programjának megismerésére speciális megfigyelési szempontsort készíteni, a tapasztaltakat közösen feldolgozni. A programba való kapcsolódási lehetőségeket megtervezni, biztosítani a diákok szabad választási lehetőségét az összeállított tevékenységi körből (8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista). Kitöltetni a diákokkal az adatlapot ( számú melléklet, Adatlap közösségi szolgálat teljesítéséhez). A program végén közösen összegezni a diákokkal, a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusával, a fogadó Gyakorló Intézmény részéről a közösségi szolgálat programjában résztvevő mozgássérült gyermekekkel, tanulókkal, konduktorokkal és a szakmai koordinátorral a tapasztalatokat. 19

20 A mentor konduktor felelős: a tanulóknak, a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusának és a fogadó Gyakorló Intézmény részéről a közösségi szolgálat programjában résztvevő konduktoroknak a felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a gimnáziummal, a szakközépiskolával való kapcsolattartásért, a tevékenységek elismeréséért. 5. A közösségi szolgálat dokumentálása A fogadó Gyakorló Intézmény és a gimnázium, szakközépiskola kötelezettsége, hogy a pedagógiai programjában, továbbá helyi dokumentumaiban (a szervezeti és működési szabályzatában, a házirendjében) rögzítse az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat. A tanévre vonatkozóan az intézmények az éves munkatervükben határozzák meg tanévenként a feladatokat. Az intézmények pedagógiai programjukban rögzíthetik (a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével), melyik évfolyamo(ko)n fogadják/írják elő, milyen tevékenységi kör(ök)ben szervezik meg az iskolai közösségi szolgálatot a diákok számára. Jelentkezési lap A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi a gimnáziumnak, szakközépiskolának és a fogadó Gyakorló Intézménynek a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. (A közösségi szolgálat teljesítésére a Jelentkezési lapot a számú melléklet tartalmazza.) Közösségi szolgálati napló A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma (amely alapján nyomon követhető, hol, mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására), a fogadó Gyakorló Intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit. A fogadó Gyakorló Intézményben érdemes vezetni a következő foglalkozás időpontját is, hogy a mozgássérült gyermekek, tanulók számára kiszámítható legyen a tanulók érkezése, jelenléte életükben. A tanulók felelősségét az előre jelzett időpontok betartásában érdemes hangsúlyozni. Külön gondot kell fordítani arra is, ha valamilyen ok miatt a tanuló az előre jelzett időpontban mégsem tud megjelenni, erről értesítést kapjanak az érintettek. (A közösségi szolgálati napló tervezetét a számú melléklet tartalmazza.) A tanuló a fogadó Gyakorló Intézmény engedélyével készíthet hangfelvételt, fényképes, filmes beszámolót is a feldolgozás elősegítésére.) Napló, bizonyítvány, törzskönyv A diákok a közösségi munkájukról naplót készítenek, beszámolnak személyes élményükről. (A közösségi szolgálati napló tervezetét a számú melléklet tartalmazza.) A velük foglalkozó, őket fogadó szakmai koordinátor és mentor konduktor pedig értékeli az elvégzett munka minőségét, eredményét. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló gimnáziumi, szakközépiskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a fogadó Gyakorló Intézmény szakmai koordinátora által igazolt nap, óraszám és tevékenység. 20