TUDOMÁNYOS MOZAIK 7. kötet Els rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 7. kötet Els rész"

Átírás

1 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 7. kötet Elsı rész 2010

2 ISBN Ö ISBN Kiadó: Tomori Pál Fıiskola Felelıs vezetı: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 7. kötet Elsı rész Interdiszciplináris kihívások a tudományban Kalocsa, 2010

4

5 Lektorálta: Tompáné Dr. Daubner Katalin Dr. Miklós György Szerkesztıbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Miklósné Zakar Andrea Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Elıszó PLENÁRIS ÜLÉS ELİADÁSAI Dr. Halm Tamás Pénzügyi bőnök, gazdasági válaszok, társadalmi megoldások Dr. Törıcsik Mária Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Beke Szilvia MAGYAR NYELVŐ ELİADÁSOK Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Borbola Péter Topológia-megırzı kontúrsimítás 2D bináris képeken Budaházy György Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Dános Anikó Nık a munkaerıpiacon globális foglalkoztatási tendenciák Felföldi Judit A folyószámla állomány és a cégméret összefüggései Fenyı Márk Világgazdasági válság : okok és reakciók Gyulaffy Béláné Dr. Berényi Mária Érdek-cash kérdések pénzügyi döntések; a menedzserek és a tıketulajdonosok szempontjai

8 Kissné Dr. Budai Rita Festımővészek mint kiállítás-rendezık Dr. Kovács Levente Holmár Krisztina A modern hitelintézeti elszámolóház története Kıvágó Györgyi Minıség marketing etika a tanácsadásban Dr. Menyhárt Ferenc Vezetés. Vezet, és? Dr. Mezei István Városok közötti kapcsolatok Magyarország határai mentén Dr. Miklós György Kultúrkritika és korunk Mircea IonuŃ Petroman, Ioan Csosz, Ioan Petroman, Daniela Popa, Ioan Trişcău, Zsolt Benkı Valódi turizmus Temes megyében (Románia) Móróné Dr. Zupkó Tímea Nemzetközi befektetések versenyképességének növelése szervezetfejlesztési innovációval Dr. Pál Viktor Dr. Uzzoli Annamária Az életesélyek földrajzi különbségei és társadalmi kihívásai a világon Rédei Csaba Sport és turizmus a racionalizmus új korszakában Abstracts

9

10

11 Elıszó Elıszó A Magyar Tudomány Ünnepének alkalmából a Tomori Pál Fıiskola immár hetedik alkalommal rendezi meg hagyományos konferenciáját. A Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett ünnep alkalmat ad az oktatók, kutatók és egyéb tudományos szakemberek találkozására, új kutatási eredményeik bemutatására és disszeminációjára, de ugyanakkor fórumot teremt az ismeretterjesztés számára is. A Tomori Pál Fıiskola által szervezett konferencián a hazai szakemberek mellett már évek óta külföldi elıadók is részt vesznek, amely jól érzékelteti intézményünk egyre meghatározóbb nemzetközi beágyazottságát. Ebben az évben szlovákiai, orosz, lengyel és romániai felsıoktatási intézmények képviselıit látjuk vendégül. A konferencia szerkesztett anyagát tartalmazó konferencia-kötet mindenki számára elérhetıvé teszi az elıadások értékeit és újdonságait, és interdiszciplináris jellege lehetıséget ad a tudományterületek találkozására. Minden érdeklıdı számára ebben az évben is jó szívvel ajánlom színvonalas kiadványunkat. Dr. Meszlényi Rózsa fıiskolai tanár rektor Kalocsa, november

12

13 PLENÁRIS ÜLÉS ELİADÁSAI

14

15 Tudományos Mozaik 7. TPF PÉNZÜGYI BŐNÖK, GAZDASÁGI VÁLASZOK, TÁRSADALMI MEGOLDÁSOK Dr. Halm Tamás a Gazdasági és Szociális Tanács fıtitkára A évi pénzügyi válság kirobbanása számos gazdasági szereplı kárhoztatható magatartására vezethetı vissza: pénzügyi közvetítık, hitelügynökök, befektetési bankok, hitelminısítı cégek, felügyeleti hatóságok, a túlságosan bizakodó hitelfelvevık, sıt még kormányzati elıírások is hozzájárultak az ingatlanpiaci buborék kialakulásához (elsısorban az Egyesült Államokban), ami a Nagy Válság utáni idıszak legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági üzemzavarát idézte elı. A fejlett országok válságkezelése sikeresnek tőnik, de a megélénkülés csak akkor lehet tartós, ha a rendszerbe beépített erkölcsi kockázatokat nagyságrendekkel sikerül mérsékelni. A gazdaságtörténet felületes ismerete is elég ahhoz, hogy tudjuk: a piacgazdaságok nem egyenes ütemben, egyenletesen fejlıdnek; hosszabb-rövidebb idıszakonként, ilyen vagy olyan okokból, kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesik a termelés. Igaz, ezek a visszaesések, válságok sokféle káros következménnyel is járnak (elsısorban is a gazdaság szereplıi, kitüntetetten a bérbıl, fizetésbıl, nyugdíjból élık számára), mégsem tekinthetık csupán negatív jelenségeknek. A válságok (de fıképp az ıket követı megélénkülések) idején ugyanis például lassan felszívódnak addig eladatlan árukészletek, kikerülnek a termelésbıl idejétmúlt gyártósorok, s ekkor kerülnek be az új technikák-technológiák a termék-elıállítási folyamatokba. Ezek a ciklikus válságok éppúgy normális jelenségek, mint mondjuk a természetben meglévı ciklusok. Az persze nyilvánvaló, hogy nemzetgazdasági szinten a modern piacgazdaságokban már sok évtizede igyekeznek védekezni a válságok pusztító hatásai ellen mint ahogyan a téli hideget is normálisnak tartjuk, de nem fagyunk meg, hanem főtünk, és jó melegen felöltözünk. Pénzügyi bőnbeesés A gazdasági válságok sokféle fajtája közül azonban nem mindegyikkel kapcsolatban lehetünk ilyen megértıek : a közgazdasági összefüggések ismeretének jelenlegi szintjén, a társadalombiztosítási és szociális ellátások bejáratott rendszerében, a nemzetközi gazdasági együttmőködés kialakult szabály- és intézményrendszerének hátterével ugyanis elvárható lenne, hogy legalább tevılegesen ne segítsük elı válságok kialakulását sem szándékkal, sem hanyagságból. A világgazdaság legnagyobb részét megrázó közelmúltbeli válság esetében sajnos nem mondhatjuk el, hogy az a természeti törvények erejével tört volna ránk: nagyon is jól meghatározhatók a felelısök. Bizonnyal minden pallérozottabb magyar tévénézı is jól tudja már, hogy ez a válság a világ legfejlettebb, legszofisztikáltabb, leggazdagabb országából indult ki. Az amerikai jelzálogpiacon a józan ésszel nehezen összeegyeztethetı termékeket dolgoztak ki (és sajnos adtak is el nagy tömegben ). Mindenki számára (de legalábbis a kölcsönöket nyújtó és közvetítı szakemberek elıtt) nyilvánvaló volt, hogy ezeket a hiteleket sohasem fizetik viszsza. Liars loan (hazugok kölcsöne), NINJA-hitelek (No Income, No Job or Assets nincs jövedelem, állás vagy vagyon), neutronkölcsönök, 1 mérgezı hulladékok ilyen nevekkel il- 1 Egy blogon olvastam a következı (2008. február 13-i) bejegyzést: Joe Ripplinger dollár jelzáloghitelt vett fel 2006-ban, amelyet rendesen törlesztett. Most dollárral tartozik. A 66 éves minneapolisi szobafestı kérelmezhette a visszafizetés ütemezésének (a törlesztırészletnek) a módosítását. Havonta 565 dollárt fizet, pedig eredetileg at kellene. A különbség hozzáadódik a hiteladóssághoz, és amikor az eléri a dol

16 Pénzügyi bőnök, gazdasági válaszok, társadalmi megoldások Dr. Halm Tamás lették ezeket a termékeket. Bár a rendszer fenntarthatatlansága iránt senkinek sem volt (lehetett) kétsége, a hatóságok csak a csıdhullám megindulása után léptek föl a kellı szigorral. Ekkor az amerikai bíróságok már ezrével ítélték el a banktisztviselıket, hőtlen kezelésért. Ha önöknek ez egy bőnszövetkezetnek tőnik, akkor ez azért van, mert valóban arról van szó... idézte az ifjabb J. Galbraith-et a 48. közgazdász-vándorgyőlésen Botos Katalin. Nézzük meg, kik és milyen módon vettek részt ebben a bőnszövetkezetben (Gyırffy, 2009)! A hiteleket értékesítı ügynökök olyan ügyfeleket is rábeszéltek ingatlanhitelek felvételére, akikrıl tudták, hogy nem lesznek képesek azok visszafizetésére. Az ingatlanértékelık abban voltak érdekeltek, hogy minél magasabban állapítsák meg a hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok értékét. A hitelt nyújtó bankok jól tudták, mennyire bizonytalan a kihelyezéseik megtérülése, mégis továbbadták ezeket olyan befektetési bankoknak, amelyek aztán értékpapírok formájában csomagokban továbbadták ıket. Ezzel mindkét itt említett szereplı megszabadult az általuk nyújtott hitelek kockázatától. A befektetési bankok intézményi befektetıknek (pl. nagy nyugdíjalapoknak) adták el az összecsomagolt hiteleket. Mivel az elıbbiek sokkal jobban tudták, hogy melyik csomag mennyire kockázatos, a kevésbé biztos megtérüléssel kecsegtetı csomagokat, nagy hasznot ígérve, továbbadták, a biztonságosabbakat pedig megtartották. Sajátos szereplıi ennek a folyamatnak a hitelminısítı intézetek, amelyek értékelı szolgáltatásait a hitelnyújtók fizették meg. Gondoljuk csak el, milyen eredmények születhetnének, ha a vizsgáztató tanárt a diákok fizetnék, méghozzá az általuk kapott érdemjegyek függvényében! (A példa rossz a vizsgáztató tanár mindig megvesztegethetetlen!) Az eddig említett valamennyi szereplıre többé-kevésbé érvényes az a megállapítás, hogy a kockázatok érzékelése intézményen belül sem egyenletes: az egyetemekrıl frissen kikerült, korszerő tudású, fiatal szakemberek könnyebben értették meg a saját maguk vagy hasonszırő kollégáik által kidolgozott termékek mibenlétét, mint éltesebb vezetıik, akik úgy döntöttek ezen termékek bevezetésérıl, hogy nem is voltak tisztában az alkalmazásukban rejlı veszélyekkel. Sajnos ez utóbbi megállapítás érvényes a pénzügyi felügyeletekre is, amelyeknek pedig éppen az lenne a küldetésük, hogy megvédjék az aránytalan kockázatoktól a kevésbé informált vásárlókat, fogyasztókat. Jól jellemzi ezt a sajátos információs aszimmetriát a már idézett Galbraith egy másik mondása: Ki tette tönkre a kommunizmust? Gorbacsov, a peresztrojkával... És ki omlasztotta össze a kapitalizmust? Gorbacsov, ugyancsak a peresztrojkával... Trójai falova a képzett szovjet matematikusok USA-ba áramlása volt, akik a quantitative risk management pénzügyi technikáit kínálták a Wall Streetnek (Botos, 2010). A bőnszövetkezet minden tagja önérdekét követi: mindenki rövid távon maximalizáni kívánja bevételét vagy jövedelmét. Természetesen közgazdászként nem kárhoztathatjuk a haszonmaximalizálást. Azt azonban igen, ha ez a játszma valamely más szereplıjének méltánytalanul sérti az érdekeit. Ugyancsak kifogásolható, ha a hasznok és áldozatok optimumát túlságosan rövid távon kívánják meghatározni. Nem szabad azonban azt sem elhallgatnunk, hogy a rossz, eleve visszafizethetetlen jelzáloghitelek elterjedését maga az amerikai kormány ösztönözte azzal, hogy a hitelintézeteknek bizonyos kvótákat írt elı a hátrányos helyzető lalárt, de legkésıbb öt év múlva, a minimális havi törlesztırészlete dollárra ugrik, amelyet képtelen lesz fizetni. Az USA-ban több mint egymillió jelzáloghitel-adós választott ilyen törlesztési lehetıséget. Összesített adósságuk 500 milliárd dollár. Ezeket nevezik neutron-hiteleknek, mert olyan hatásúak, mint a neutronbomba. Három év múlva a lakás még meglesz, de az eredeti tulajdonosai már máshol laknak

17 Tudományos Mozaik 7. TPF kossági csoportnak nyújtandó hitelek arányát illetıen. A pokolba vezetı ezen utat is jó szándékkal kövezték ki Az eredendı pénzügyi bőnnek már több szereplıjérıl szóltunk: a tudás fájáról (a saját tulajdonú otthon ígérete), az almáról (a visszafizetés esélye nélkül nyújtott hitel), a kígyóról (a pénzügyi intézményrendszer), Éváról (a hitelt közvetítı ügynök). Nem beszéltünk még azonban Ádámról, aki végsı soron mégis csak fıszereplıje a bőnbeesésnek. Ádám az a fogyasztó, aki türelmetlenül, saját korlátjait nem ismerve akarja kielégíteni vágyait, és ehhez meg nem engedett (pontosabban: a magasabb rendő én által meg nem engedett) eszközöket is igénybe vesz. Nem véletlenül választotta a válságról tartott elıadásának mottójául az MTA elnöke a következı kérdést: Mi a nagyobb tett: kielégíteni száz vágyat, vagy egyet legyızni? Pálinkás József szerint A világban kialakult egy meglehetısen ellentmondásos értékrendszer. A nagy összegeket mozgató, a munkájuk felelısségét nem érzékelı, csupán a»hatékonyság«és a koncentráció lázában égı befektetık, bankárok és brókerek ellentmondásos értékrendje jelentıs mértékben teret nyert a józan többség, fıként a felnövekvı nemzedék értékrendjében. Egyszerő szavakkal nevezhetnénk ezt globális felelıtlenségnek és globális kapzsiságnak is. Ez a végsı oka a növekvı ingatlanáraknak, az emberek túlköltekezésének, amely azután globális pénzügyi válságba torkollott. Ennek a fajta felelıtlenségnek nem a szédelgı jelzáloghitelezés az elsı megjelenési formája: valójában már a hitelkártyák is a fedezetlen fogyasztást ösztönözték, ugyancsak nem nélkülözve egy sajátos csábító elemet. Köztudomású, hogy a hitelkártya segítségével igénybe vett hitelek után néhány hétig nem számít föl kamatot a kártyát kibocsátó bank vagy intézmény. E határidı letelte után azonban a személyi kölcsönökéit jóval meghaladó terheket kell viselnie az adósnak. Miért terjedtek el mégis a hitelkártyák? Azért, mert az adósnak csupán egy nem túl magas havi törlesztést kell vállalni akkora összeget, amelyet könnyedén ki tud fizetni. Arra azonban nem hívják föl a figyelmét, hogy ez a befizetés nem elegendı a hitel törlesztéséhez, vagyis adósságállománya folyamatosan növekszik. Világszerte százezrek és milliók kerültek a pénzügyi ellehetetlenülés állapotába emiatt már az 1990-es években! Fontos leszögeznünk, hogy a hitel hasznos dolog nélküle a gazdaság jóval lassabban fejlıdnék. Nem véletlenül érvelt mellette pontosan 180 éve megjelent fımővében Széchenyi István sem. (Nota bene: éppen idén háromszáz éve annak, hogy a Széchenyi család egy másik híressége, a kalocsai érsek Széchenyi Pál elhunyt.) A hitelek felvételét azonban mindig gondos mérlegelésnek, a tıle várható hasznok és a törlesztés megkívánta áldozatok gondos szembeállításának kell megelıznie és megalapoznia. Ezt az aranyszabályt nemcsak a magánszemélyeknek és családoknak, nem is csupán az üzleti élet szereplıinek kellene megszívlelniük, hanem az államoknak is. A pénzügyi bőnbeesés kárvallottjai ugyanis éppúgy lehetnek egész országok is, mint a lakosság vagy a vállalati szféra. A XXI. század elsı évtizede számos szomorú példával szolgál erre is. Mivel az államok legalábbis a fejlettebb, konszolidáltabb országok csoportjában mindig jól törlesztı, megbízható adósoknak számítanak, náluk a piacok olyan óriási adósságok fölhalmozását is elnézik, amelyek visszafizetéséhez sok évtizedre lehet-lesz szükség. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, hadd utaljunk Görögország és Magyarország példájára. Sapienti sat

18 Pénzügyi bőnök, gazdasági válaszok, társadalmi megoldások Dr. Halm Tamás Az országok eladósodásához két megjegyzés kívánkozik: 1. Az országok esetében éppúgy meg kell különböztetnünk az ésszerő ő forrásbevonást a (túl-) fogyasztás felelıtlen finanszírozásától, mint a lakosság körében. 2. Korántse higgyük, gyük, hogy az Európai Unióban csak az említett két ország adósságállománya haladja meg az elfogadhatónak tartott 60%-os mértéket. 110 Államadósság a fejlett gazdaságokban GDP százalékában Forrás: IMF * 2010* 2011* 2012* A mostani pénzügyi válság természetesen nem példa nélküli hasonlóak már korábban is megráztak országokat, régiókat, sıt a XX. század elejének világválsága már oly mértékő volt, hogy joggal érdemelte ki a nagy jelzıt. Sokan hasonlítják össze az akkori eseményeket a maival az irodalomban számos ilyen munkát találunk. Gondolatmenetünk szempontjából most csupán annyit érdemes es ezzel kapcsolatban megemlítenünk, hogy az állam magatartása mindkét esetben jelentısen befolyásolta a piaci folyamatok alakulását ban a likviditásteremtés elmaradása egyik okozója volt az összeomlásnak, a kibocsátás visszaesésének, a 2000-es évek elején a bıséges likviditás pedig aktívan hozzájárult magának a válságnak a kialakulásához. (Tegyük rögtön hozzá: most viszont a válság elmélyülését éppen agresszív likviditásteremtéssel sikerült kordában tartani.) Hiszen éppen az olcsó pénznek köszönhetıen emelkedhettek az amerikai ingatlanárak, megteremtve ezzel a jelzáloghitelek bıségét: mindenki szívesen vett fel, illetve adott hitelt annak tudatában, hogy annak biztosítéka évrıl évre többet ért. Az ingatlanbefektetések egyre jobb üzletnek tőntek, mind többen nem saját igénye- ik kielégítésére vásároltak lakásokat, vagyis nagymértékő spekulációs kereslet is megjelent, ami tovább növelte az ingatlanok árát. Mind minden folyamatosan fújt buboréknak, úgy en- nek is ki kellett pukkadnia egyszer: 2007-ben ez történt az amerikai ingatlanpiacon. Ennek következményei pedig a tıke- és pénzpiacok korábban soha sem tapasztalt mértékben globalizált volta miatt néhány hónap alatt átterjedtek más országokba is. (Gyırffy, 2009) A válság nyomán bankok százai mentek csıdbe, elsısorban sorban az Egyesült Államokban, de e fo- lyamat kárvallotti listáján elıkelı helyet foglal el s ezt némi iróniával jegyezzük meg a pénzügyi intézményrendszer és kultúra területén különösen fejlett Nagy-Britannia is. Sok

19 Tudományos Mozaik 7. TPF olyan bank is bezárt, amelyekrıl korábban azt hitték, hogy túl nagy ahhoz, hogy csıdbe menjen, vagyis úgy tőnt legalábbis, hogy biztosan számíthatott az állam segítı kezére. A Lehman Brothers befektetési bank váratlan csıdjét követıen felvásárolták a Merrill Lynch-et, a Bear Stearnst. Az amerikai Fannie Mae és a Freddie Mac jelzáloghitel-intézetek is állami mentıövet kaptak, s a világ legnagyobb biztosítójaként számon tartott amerikai AIG is 85 milliárd dollár jegybanki hitelt kapott. (Losoncz Nagy, 2010) A gazdaság összeomlását, de legalábbis egy súlyos depresszió kialakulását csak a fejlett országok összesített GDP-jének 25 30%-át kitevı költségvetési mentıcsomagokkal sikerült megakadályozni. A válság nagymértékben sújtotta a kelet-közép-európai régiót is nem véletlenül, hiszen a térség országai fejlettségi, gazdaságszerkezeti okokból jóval sebezhetıbbek, mint az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa. A bruttó hazai termék 2009-ben Lengyelország kivételével átlagosan 6%-kal csökkent (az eurózónában mindössze 4%-kal). A beruházások 25 40%- kal, a kivitel több mint 20%-kal esett vissza a különösen nehéz helyzetbe került balti és balkáni országokban! Válságkezelés ez lenne az igazi megoldás? A válság kezelésében a fejlett országok jól hasznosították az as évek tanulságait. Ezek közül kettıt emelünk ki: (a) igyekeztek mindent megtenni a bankrendszer mőködıképességének fenntartására (s ezt akkor is állíthatjuk, ha tudatában vagyunk a bankpiacon végigsöprı piactisztító hullámnak ), s (b) fenntartották a rendszer likviditását. Az Egyesült Államokban dollár-ezermilliárdban mérhetı a pótlólagosan teremtett likviditás, a bankoknak és néhány iparvállalatnak nyújtott mentıöv értéke, s a Fed irányadó kamatát is történelmi mélypontra csökkentették. Itt érdemes felfigyelnünk arra, hogy a támogatások jó részét visszterhesen kapták a kedvezményezettek, vagyis meghatározott idın belül vissza kell fizetniük a túlélésükhöz elengedhetetlen összegeket. Az Európai Unióban, illetve tagállamaiban is az állami beavatkozás mellett döntöttek persze igazi választási lehetıség nem állt a kormányok elıtt. Az EU 2008 novemberében egy kilábolási tervet fogadott el (European Recovery Programme), amelyhez azonban a tagállamoknak kellett elıteremteni a szükséges források nagy részét. A terv igazi érdemét abban látjuk, hogy utat mutatott a tagállamoknak, illetve felmentést adott nekik a korábban a közösségi versenypolitika által szigorúan tiltott állami segítségnyújtás alkalmazása alól. Ez a fajta (keynes-i ihletéső) gazdasági beavatkozás szigorú keretek között történt, s már a terv megfogalmazásakor ügyeltek arra, hogy elıkészítsék a támogatások beszüntetését (exit strategy). Az Európai Unióban sajnos nem minden tagország költségvetési helyzete engedte meg nagy volumenő gazdaságélénkítı kormányzati csomagok összeállítását. Köztudomású, hogy hazánk éppen azon tagállamok közé tartozik (elsısorban Írországgal és Görögországgal együtt), amelyeknek a legszőkebb a költségvetési mozgástere. Nyilvánvaló, hogy gazdaságélénkítésre nálunk is szükség lett volna, hiszen mind az exportunk, mind az ipari termelésünk, mind a nemzeti jövedelmünk az uniós, sıt a régiós átlagot is meghaladó mértékben esett vissza. Magyarország esetében azonban a visszaesésnél sokkal súlyosabb és sürgetıbb gondot okozott az ország külsı finanszírozása, s ezért a többiektıl eltérıen nem próbálhattunk meg egy nagy gázfröccsel átkerülni az elıttünk álló kátyún, hanem éppenséggel a fékre kellett rálépnünk, felemésztve a gazdaságban meglévı, amúgy sem egetverı lendületet. Ezért volt elkerülhetetlen, hogy a nyugat-európai partnereink által alkalmazottal éppen ellentétes gazdaságpolitikát kövessünk. (Erdıs, 2010)

20 Pénzügyi bőnök, gazdasági válaszok, társadalmi megoldások Dr. Halm Tamás Mind a válság kirobbanása, mind a válságkezelés számos elosztási, mondhatnánk: etikai kérdést is fölvet. Ezek megválaszolása nemcsak a közgazdászok feladata, de a válaszadás megkísérlése elıl a közgazdászok sem térhetnek ki. A legnyilvánvalóbb etikai kérdés a következı: tartósan fennmaradhat-e egy olyan rendszer, amelyben a profitok a tıketulajdonosokat gazdagítják, a veszteségeket azonban szétterítik az egész lakosságra? Ez a megfogalmazás erısen sarkított ugyan, mégis jól tükrözi a valóságot, hiszen a bankmentı csomagok esetében valami ilyesmirıl van szó. 2 Ha pedig a pénzintézetek számíthatnak arra, hogy ha nagy a szükség, hamar ott lesz a segítség, akkor sokkal nagyvonalúbbak lesznek a kockázatok vállalásában. Kik fizetik meg ennek az árát? Nagyon sokan! Közülük csak a legfontosabbak említve: a jelzáloghitelek adósai elveszíthetik lakásukat, otthonukat, a megtakarítások nagy része veszít értékébıl, a dekonjunktúra miatt tízmilliók veszítik el állásukat, a kiesı adóbevételek miatt szükségképpen visszaesnek a társadalmi transzferek (amelyeket a fejlett országok többsége a gazdasági versenyképesség romlása miatt amúgy is kényszerően megkurtít/ott). Ezekkel a veszteségekkel legalábbis összemérhetı hatású a társadalmi szolidaritás csökkenése a legelesettebbek, a védekezésre képtelenek felé kevesebb figyelem fordul akkor, amikor mindenki a saját túléléséért, felszínen maradásáért küzd. Fontos morális szempont a válság terheinek generációk közötti elosztása is: a ma egy-két év alatt felduzzadó államadósságokat évtizedeken át törlesztik majd az adófizetık, vagyis az atyáik ádáz vétkeiért ártatlanul, hetedíziglen is vezekelnek majd a fiúk. A felelısség sajátos hálóját érzékletesen szemlélteti már idézett elıadásában Pálinkás József (2010): Vegyük észre, hogy a hatalmas bankok és vállalatok akkora gazdasági és politikai felfordulást okoznak a csıdjükkel, amit egyetlen társadalom sem tud elviselni, így lényegében kényszerítik a társadalmat, hogy kiváltsa ıket, bármennyire felelıtlenül viselkednek is. A moral hazardnak ez a szintje már egyenértékő a társadalom túszul ejtésével. Másfelıl, ha a felelıtlen adósok száma elér egy bizonyos szintet, akkor tömeges csıdjük és kilakoltatásuk olyan politikai nyomást gyakorol, ami szintén vállalhatatlan, ily módon ık is kikényszerítik a társadalom normális, felelıs, megtakarító részének a segítségét. Az elmondottak nem csak sugallják, hanem egyértelmően harsogják, hogy a gazdasági rendszer határait jóval átlépı hatókörő és mértékő változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a 2007 és 2010(?) közötti válsághoz hasonló megbicsaklások ne következzenek be. A válság gyökerei ugyanis jóval mélyebbre nyúlnak, mint a gazdaság szőken értelmezett (a javak és szolgáltatások elıállítására és értékesítésére korlátozott) rendszere. Alapvetı, mélyreható, korszakos értékrendi változások nélkül a világgazdaság a korábbi évtizedekben megszokott növekedési pályára áll vissza, jóllehet egyre nyilvánvalóbb, hogy az anyagi szükségletek kielégítését egyoldalúan középpontba állító gazdaság- és társadalomszervezés egyfelıl elviselhetetlen mértékő társadalmi egyenlıtlenségeket idéz elı, másfelıl a növekedés korlátaiba ütközik. 2 Fontos látnunk, hogy mindenfajta etikai és méltányossági megfontolástól függetlenül a bankok megmentése, de még inkább a fizetési rendszerek mőködıképességének a fenntartása a közösség érdekét (is) szolgálta, hiszen a bankrendszer összeomlása beláthatatlan következményekkel járt volna. (Mundell, 2009)

21 Tudományos Mozaik 7. TPF A társadalmi egyenlıtlenségek a XXI. században elsısorban országokon belül növekednek: a munkanélküliek, illetve a társadalomban értelmes foglalkoztatási lehetıségeket nem lelık tömegének számszerő gyarapodása tartós jelenségnek ígérkezik, hiszen a fejlett gazdaságokban gyors ütemben növekszik a munka termelékenysége, s az árutermelés növekvı hányada származik a feltörekvınek nevezett gazdaságokból. A gazdasági fejlettség magas szintjén álló országokban a fogyasztás egyre nehezebben bıvíthetı, a világgazdaság feltörekvı régióiban viszont robbanásszerő növekedés várható. Ez utóbbi globális mértékő átrendezıdéseket indíthat (sıt már indított is) el. A fenntarthatóság gondolatkörének képviselıi évrıl évre fokozódó hangerıvel igyekeznek felhívni a gazdasági és politikai döntéshozók meg a közvélemény figyelmét arra, hogy ha a világgazdaság új mőhelyei, a BRIC-országok az általunk klasszikusnak tekintett gazdaságtörténeti utat járják be, mindössze néhány évtized alatt valósággá válhat a Római Klub négy évtizede nyilvánosságra hozott aggodalma vagyis a világ fejlıdése fizikai korlátokba ütközik. A közgazdaság-tudomány és a közgazdász szakma sajnálatos kettészakítottsága, vagyis az a tény, hogy a pénz- és bankügyek, a makrogazdasági összefüggések elemzıi nem igazán nyitottak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdéseire, jól tetten érhetı a válsággal kapcsolatos tanulmányokban, megnyilatkozásokban is. Érthetı persze, hogy a tızsdei árfolyamok összeomlása, a nemzeti jövedelem, de különösen az ipari termelés békeidıben szokatlan összehúzódása, a nemzetgazdasági mérlegek felborulása idején az azonnali intézkedések, a rövid távú válságkezelés kerül a figyelem középpontjába. Azok számára viszont, akik a gazdaságot csupán a társadalom egyik alrendszerének tekintik, nyilvánvaló, hogy a válságot követıen elıbb-utóbb kibontakozó megélénkülés, majd fellendülés nem mehet végbe a korábbi évtizedekre jellemzı szerkezetben, sıt a gazdasági mőködés szabályrendszerének, de még a mögöttes értékrendnek is változnia kell. Nem könnyő annak megítélése, hogy a XXI. század elsı komoly válsága mennyiben építi át a piacgazdaságot, annak mőködési szabályait, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerét. A válságot megelızı csendes forrongás, majd a krízis kirobbanásának idején érthetı módon gombamód elszaporodtak a szabad versenyen alapuló piacgazdaság mőködését érı bírálatok, felerısödött a mögöttes liberális paradigma helytállóságát kétségbe vonók hangja. Maga ez a jelenség természetesen indokolt és várható is volt, de annak végletes megnyilvánulásai, a liberalizmus végóráját jövendölı filippikák elsietettnek tőnnek. (Halm, 2009) Annyi azonban nyilvánvalóan igaz, hogy a piacgazdaság mőködési szabályaiban, pl. a bankokra vonatkozó elıírásokban nemcsak parametrikus, hanem paradigmatikus változásokra is számítanunk kell. Jó példával jár elöl most is (mint a szabályozás terén annyiszor ) az Európai Unió, amely az egységes piacon mőködı pénzügyi intézményeknek nemcsak az egyedi ellenırzését szigorítja meg, hanem új szervezetet is létrehoz a rendszer egészében rejlı kockázatok felmérésére, elemzésére végsı soron pedig a korlátozására. A pénzügyi válság egyik legnagyobb tanulsága a bizalommal függ össze: a pénzügyi közvetítırendszernek fenn kell tartania a lakosság, a pénztulajdonosok, a megtakarítások kezelıi (nyugdíj- és tıkealapok) iránta táplált bizalmát. A kereskedelmi bankok, a hitelügynökök, a befektetési bankok, a hitelminısítık és a pénzügyi felügyeletek a válság révén megbuktak ezen a bizalmi vizsgán. Úgy tőnik, ez jó lecke volt a számukra, és most minden erejüket összeszedve készülnek az utóvizsgára. Reméljük, ez sikeres lesz

22 Pénzügyi bőnök, gazdasági válaszok, társadalmi megoldások Dr. Halm Tamás Irodalomjegyzék Botos Katalin (2010): Válságmagyarázatok. Elıadás a Magyar Közgazdasági Társaság 48. közgazdász-vándorgyőlésén. Szeged, október 1. Erdıs Tibor (2010): A válságkezelés fıbb elméleti kérdései Magyarországon. Elıadás a Magyar Közgazdasági Társaság 47. közgazdász-vándorgyőlésén. Zalakaros, szeptember 24. In: A válság és kezelése a világban és Magyarországon. Tas Kiadó. Gyırffy Dóra (2009): Szép új világ Amerikában: az állam álmai és a válság valósága. Pénzügyi Szemle, 2-3.sz. Halm Tamás, ifj. (2009): A gazdasági válság okok és tanulságok. A Critical Review különszáma. Kommentár, 6. sz. Kádár Béla (2010): Gyökérkezelés. Elıadás a Magyar Közgazdasági Társaság 47. közgazdász-vándorgyőlésén. Zalakaros, szeptember 24. In: A válság és kezelése a világban és Magyarországon. Tas Kiadó. Losoncz Miklós: Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei. Pénzügyi Szemle, sz. Losoncz Miklós Nagy Gyula: A bankok reagálása a globális pénzügyi válságra nemzetközi tapasztalatok. Pénzügyi Szemle, sz. Meadows, Donella H. Meadows, Dennis L. Randers, Jørgen Behrens III, William W. (1972): The Limits to Growth. New York, Universe Books. Meadows, Donella H. Meadows, Dennis L. Randers, Jørgen (2004): Limits to Growth: The 30-Year Update. White River Junction, Chelsea Green Publishing Company. Mundell, R. (2009): The World Economy in Crisis: What Should We Do? Elıadás, Hong Kong Institute for Monetary Research, február 11. Pálinkás József (2010): A válságkezelés társadalmi és kulturális feltételei. Elıadás a Magyar Közgazdasági Társaság 47. közgazdász-vándorgyőlésén. Zalakaros, szeptember 24. In: A válság és kezelése a világban és Magyarországon. Tas Kiadó

23 Tudományos Mozaik 7. TPF TRENDEK HATÁSA A GAZDASÁGRA, A FOGYASZTÓK MAGATARTÁSÁRA TRENDKUTATÁS, MINT A JÖVİT FORMÁLÓ DÖNTÉSEK TÁMOGATÓJA Dr. Törıcsik Mária egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Az emberek mindig szerettek volna a jövıbe látni, hiszen ha valaki másoknál elıbb szerez meg információkat, bizonyosan elınybe kerül. Még élesebben merül fel ez az igény akkor, ha turbulens változásokat él át a társadalom, a gazdaság. Ekkor már nem csak versenyelıny miatt szeretnénk érzékelni a jövıbeni folyamatokat, hanem ez a fajta tudás életben maradási feltételt jelent. A trendkutatás alapvetıen a fogyasztói magatartást befolyásoló új jelenségek feltárását célozza, középtávon megfelelı irányokat mutatva a döntéshozóknak. Jelen munkában a trendek rendszerét, a trendkutatás alapismereteit, a legfontosabb trendeket, trendcsoportokat mutatjuk be. A trend- és jövıkutatás rendszere Ha a trendek vizsgálatát tőzzük ki célul, akkor a jövıbeni események elırejelzését szeretnénk megvalósítani. Ezek a vizsgálatok természetesen nem egy-egy ember jövıbeni magatartását próbálják elıre jelezni, hanem szervezetek, intézmények, iparágak, nagy rendszerek jövıbeni mozgását akarják láttatni. Ezek alapján gondolkodhatunk vállalati elırejelzésekrıl (Corporate Foresight), illetve közösségi fogyasztási elırejelzésekrıl (Public Foresight). A trendkutatás ugyanis kifejezetten alkalmas átfogó témák vizsgálatára, vagyis például kormányzati döntések megalapozására. Értelemszerően adódik a kérdés, hogy vajon elıre lehet-e jelezni pontosan eseményeket, folyamatokat, meg lehet-e jósolni a jövıt. Értelemszerően adódik a válasz is, nem. Amennyiben visszatekintünk az eddig született elırejelzésekre, akkor szerényen kell a jövıbeni irányokról nyilatkozni, mert számos elképzelés, határozott jövıbe mutató koncepció nem úgy, akkor, vagy egyáltalán nem valósult meg. Érdemes végiggondolni a trendkutatás és a jövıkutatás kapcsolatát is. Nyilvánvalóan mindkét tudományterület ugyanazt a célt tőzi ki, nevezetesen a jövıbeni helyzetek, események bemutatását. Jelentıs különbség van abban azonban, hogy milyen idıhorizontot és milyen komplex témakört vállalnak. Klasszikusan a jövıkutatás a makrotémákkal, az emberiség jövıjével foglalkozik fıképp évtizedekben gondolkodva, míg a trendkutatás inkább középtávon, és a fogyasztók magatartását befolyásoló jelenségek vizsgálatával teljesíti feladatát. Felvetıdhet persze az is, hogy erıltetett a két terület különválasztása. Azon a véleményen vagyunk, hogy lehetséges a két irányzat szétválasztása, de a gyakorlatban, a felmerülı kutatási problémák megoldásában komoly átfedések mutatkozhatnak, így számos esetben nem értelmezhetı a különbség. Talán a megrendelıi kör jelent mégis differenciát, mert a cégek túlnyomórészt inkább középtávon gondolkodnak (bizonyos iparágak persze évtizedekben mérik az idıtávot) és így a trendkutatást preferálják, míg a közösségi fogyasztást érintı kérdésekben az alapvetıen kormányzati megrendelésre történı vizsgálatok a jövıkutatást hívják segítségül. A jövıt kutató eljárások, gondolkodási kiindulópontok történetének megismerése közelebb viheti az olvasót a témakör megértésében. Az alábbi fejezetrész kidolgozásában Klaus Burmeister és Holger Glockner munkáját (2010) vettük alapul

24 Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Törıcsik Mária A trendek vizsgálatának története Minden tanult ember ismeri a delphoi jósda meghatározó szerepét az ókori hatalmasok döntéseiben. Hivatalosan ezzel indult a jövıkutatás története. Hosszú idın keresztül nem volt ilyen meghatározó, kiemelkedı jelentıségő intézmény a jövıbeni történések elırejelzésére. A középkorban ha csak az európai történelmet nézzük fel-felbukkantak meghatározó személyiségek, akik különféle jövendımondó technikákkal vívták ki az uralkodók, hadvezérek bizalmát. Talán legismertebb ezek között Nostradamus, akinek ma is vannak lelkes hívei. - a tudományos kezdetek: Ha a jövı kutatásáról, a körülményeket befolyásoló trendekrıl tudományosan gondolkodunk, akkor az 1940-es évek jelentik a kezdeteket. Ossip Flechtheim (1972) vezette be a futurológia fogalmát, mint ami a jövıvel való kritikus és rendszeres foglalkozást jelenti felfogásában. Meg is fogalmazza a jövıkutatás alapvetı gondolatait, hat pontban összefoglalva. Miután ezek a kiindulópontok ma is relevánsak, ezért az alábbiakban bemutatjuk ezeket. 1. A világ dinamikus, változik az alapstruktúrája, mindig valami újat produkál. 2. A változás bizonyos alapstruktúrái legalább részben felismerhetıek. 3. A változások iránya és tempója idınként nagy vonalakban elıre jelezhetı. 4. A prognózisoknak, az elırejelzéseknek az is az értékük, hogy elkészítésük során tisztábban láthatjuk a problémákat, és ha krízisek adódnak, azok hozzájárulhatnak a prognózisok részbeni igazságához. 5. Bizonyos kereteken belül megjelenik a választás szabadsága és a jövı alakítási lehetısége. 6. A szükséges, a lehetséges és a vágyott felismerésével egyidejőleg a jövıt is alakítjuk. Ezek a meglehetısen dodonai pontok semmi biztosat nem ígérnek, de lehetıségeket kilátásba helyeznek. Kissé több lehetıség adódik a technológiai-politikai fejlıdés bemutatására, itt biztosabbak az elırejelzés alapjai, de a társadalmi folyamatok, az ott tapasztalható trendek megfogalmazásában már több a bizonytalanság, így az utóbbi idıben szerényebbek lettek kijelentéseikkel a kutatók. A második világháború után, a negyvenes évek második felében Think-Tanks-ek, gondolatügynökségek jönnek létre elsısorban hadiipari megrendelésre. A leghíresebb szervezet a RAND Corporation (Research ANd Development) volt, amely úttörı munkát végzett a jövıkutatások területén több vonatkozásban is. Egyrészt munkájukkal bizonyították, hogy a jövıkutatás, a jövıvel való foglalkozás nem csak egy projekt, hanem egy diszciplína. Ennek alátámasztására számos módszert dolgoztak ki például Herman Kahn (1965) segítségével, akihez elsısorban a szcenárió kifejezés alkalmazása, ezen módszertan kidolgozása főzıdik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizonytalan fejlıdések jobb megértését eredményezi az, ha a különféle kimenetek létrejöttét, azok hatásait elemezzük. - a szakértık, a Delphi-módszer kora: A Delphi-módszer kidolgozása is a RAND égiszében történt, a módszer gyökerei, szarkasztikus elnevezése az ott dolgozó kutatókhoz kötıdik. A módszer meghatározó volt évtizedeken keresztül. Az elsı nagy Delphi-kutatás a 60-as évek elején zajlott, Theodore Gordon és Olaf Helmer vezetésével ben jelentették meg Report on a Long-Range Forecasting Study címen. Ez a munka a technológiai fejlıdés 2000-ig tartó elırejelzését tartalmazta. A szakértık megkérdezése - utólagos elemzéssel - csak részbeni sikerekkel járt, a legtöbb nyilatkozó szakértı nem tudott elszakadni az adott idıszak körülményeitıl. Ennek ellenére a mai napig is szívesen alkalmazzák ezt a módszert, hiszen az alapötlet, hogy a közös tudás elırevisz, az mind

25 Tudományos Mozaik 7. TPF a mai napig szimpatikus és követhetı. A több menetes, anonim válaszokat a megkérdezettekkel értékelı rendszer alkalmas a szakértık véleményének harmonizálására, de arra is, hogy valaki különvéleményét indoklással megtartsa (Zipfinger, 2005). Az, hogy leggyakrabban írásban történik a megkérdezés, valamint fedve marad az, hogy ki milyen véleményt nyilvánít, lehetıvé teszi a személyektıl elvonatkoztatott, semleges értékelést. A tudósok természetesen ismerik egymás gondolatait, stílusát, vagyis felismerik, hogy ki a vélemény adója, de a véleményét mások véleményének hatására megváltoztató ember nem veszíti el az arcát. - a világ haladási irányáról megfogalmazott gondolatok: A fejlıdés következı stádiuma a komplex jövıképek készítésével, azok nyilvánosság elé való lépésével írható le. Ez az idıszak abban is más volt, mint a megelızı, hogy megjelentek a számítógépek, amelyek lehetıvé tették a szimulációkat, új módszerek kifejlesztését. A Római Klub a világ tudósait győjtötte össze, hogy egy világmodellt alkossanak, véleményt fogalmazzanak meg a Föld jövıjérıl. A növekedés határai címő könyv (1972) azt vázolta fel, hogy az emberek kimerítik a bolygó energiáit, erıforrásait, a természet kizsákmányolásával a pusztulásba viszik magukat. Számos kritika érte ugyan ezt a munkát, mert hiányolták a számszerő alátámasztást, mert nem adtak különféle kimeneteket, szcenáriókat, mégis ez a munka felkeltette az emberek figyelmét, gondolkodásra késztette a politikusokat, azt is állíthatjuk, hogy a zöld gondolat megszületése is a Római Klubosoknak köszönhetı. Számos további munkát jelentettek meg, legutóbbi jelentésükben egy ökológiai rendszereken alapuló gazdasági szerkezet felállításával, fenntartható haszon termelésével foglalkoztak (Pauli, 2010). Hasonló átfogó folyamatok elemzését tőzte ki célul munkáiban László Ervin (2008) is. - a jövırıl való gondolkodás demokratizálódása: Az eddig vázolt fejlıdési etapok mindegyike szők körő, bennfentes tudósokból álló csoportok munkájaként sejlik fel. Politikai, gazdasági, technika-technológiai megrendelésekre, átfogó, nagy léptékő témaköröket dolgoztak fel, mintegy rátekintve a jelenlegi és abból következı jövıbeni jellemzıkre. Az utóbbi idıben egyre több jövıvel foglalkozó, a mindennapi élet figyelésébıl következtetéseket levonó vállalkozás kezdett el dolgozni, elsısorban a profitorientált szférában. Ezek a vállalkozások az embereket állították célkeresztbe, az emberek életének, döntéseinek új jelenségeibıl kiindulva próbálnak elırejelzéseket adni. Ez az alulról nézett jövı kevésbé nyúlik hosszú távra, ám éppen ezért megbízhatóbb elırejelzéseket ad. A jobb eredményeket az iparágakhoz való kötıdés is adja, valamint az, hogy olyan körülmények befolyásolják ezeket a területeket, amelyek rövid távon kevéssé képesek megváltozni. Jellemzı még az is erre az idıszakra, hogy civil szervezetek is alkalmazzák a jövı- és trendkutatás eredményeit, hogy ne lehessen a fejük fölött döntéseket hozni, hogy tárgyalópartnerei lehessenek a politikának. A fordulópontok kutatása A trendek mindig egy változást jeleznek, olyan változást, ami többféle forrásból meríti erejét. A trendek elemzése relatíve biztonságos folyamatot jelent, amelynek során a bizonytalant és az elırejelezhetıt megkülönböztetjük, mindaddig, míg gyökeres fordulatok nem állnak be a vizsgált területen (Watzlawick-Weakland-Fisch, 1974). Mindenki tudja, hogy akkor nehéz az elırejelzés, ha fordulópont következik be a jelenségek terjedési sebességében (Gladwell, 2007). Ezt valamelyest prognosztizálni lehet, bár ez sem mindig. Amivel nagy problémánk van, az a trendszakadás. Ez azt jelenti, hogy valami olyan gyökeres változás, nem várt esemény következik be, ami gyökerestıl felforgatja az emberek életét, az addig játékszabályokat. Ennek szimulálására számos esetben dolgoznak kutatók az úgynevezett Wild Cards módszerrel (Angela és Karl-Heinz Steinmüller, 2004), ami a legvadabb elképzeléseket veti fel a legelképzelhetetlenebb szituációk, trend- és struktúratörések felvetésével, keresve

26 Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Törıcsik Mária ezekre a válaszokat, a valószínősíthetı kimeneteket. Ilyen felvetés például az androgin társadalom képe, amelyben eltőnnek a nemek. Érdemes még a vizsgálati módszerek kapcsán a szcenáriókról is megemlékezni, legalább a legfontosabb típusait megemlítve. A Best Case a legjobb kimenetek felvázolásából meríti a gondolatokat, míg a Worst Case a legrosszabb kimenetek, adott esetben a katasztrófa bekövetkezésének esetébıl dolgozik. A disruption szcenárió azt vázolja fel, hogy egy szignifikáns trend megszakadásakor milyen módon alakul a jövı. A politikai indíttatású szcenárió azokat az eseteket dolgozza fel, amikor a politikai intézkedések, irányt módosító stratégiák változtatják meg a stratégiai keretet. Ugyanilyen lehet az a helyzet, amikor egy bizonyos technológiai fejlesztési eredmény teremti meg az új helyzetet. A Wild Cards szcenárió új keretet ad a gondolkodáshoz. A legtöbb esetben a jövıt, a jövıbeni irányokat inkább csak felismerni tudjuk, befolyásolni, alakítani kevésbé. Erre az innovációk, az ennek kapcsán kialakuló új piacok, illetve az olyan erıteljes stratégiák képesek, amelyek megváltoztatják a korábbi folyamatokat. A trendkutatás a fogyasztói magatartás megértésére A fogyasztói magatartástrendek megismerése, a jelenben feltőnı, a jövıben erısödı jelenségek felkutatása, ezek hatásainak kimutatása a fogyasztók magatartásában, a vásárlási szokásokban, majd ezek eredményeinek beépítése a cégdöntésekbe, új közelítése a stratégiai tervezésnek. A trendkutatás marketingalkalmazásának fıbb céljait összefoglalhatjuk annak két irányának felvázolásával. Dolgozhatunk a trendkutatással egyrészt, mint a fogyasztók magatartásának, jövıbeni döntéseinek jobb megértését támogató vizsgálattal, másrészt amennyiben egy szervezetnek van hozzá erıforrása, legyen az gazdasági, tudásbeli, tradíción alapuló, vagy egyéb erıforrás, akkor lehetségessé válhat a szervezet számára a trendekre építve a fogyasztók magatartásának befolyásolása is. A piacok mozgásának, a fogyasztók magatartásának jobb megértése azért lehetséges a trendkutatással, mert ebben az esetben ugyan a múlt alapjait ismerjük, mégis olyan jövıbeni folyamatokat kutatunk, amelyek a vásárlók számára szimpatikusak, amely területeken valószínősítik növekvı vásárlásaikat (lásd 1. ábra). új hatások a ma lehetıségei a múlt, a tények trendek fogyasztó értékek motiváció életstílus döntési sémák fogyasztás vásárlás a piacokon nem vásárlás új kutatási módszerek, irányok hagyományos kutatási szemlélet trendkutatás fogyasztó-kutatás konkurencia- és vásárlókutatás 1. ábra Trendkutatás a piac mozgásának megértéséhez

27 Tudományos Mozaik 7. TPF Addig, amíg a piacok, a fogyasztók mozgásának megértésére, a különféle típusú döntései megalapozására bármely cég alkalmazhatja a trendkutatás eredményeit, addig a trendkutatás olyan célú alkalmazása, amikor a piacokat, a fogyasztókat akarjuk mozgatni, már nem reális lehetıség bármely cég számára (lásd 2. ábra). új hatások a ma lehetıségei a múlt tényei trendek fogyasztó értékek motiváció életstílus döntési sémák fogyasztás vásárlás a piacokon nem vásárlás új kutatási módszerek, irányok hagyományos kutatási szemlélet technikai újdonságok, témamenedzselés, trendek önmozgása új szegmensek keresése, fogyasztói ellenállás telített piacok, fragmentálás 2. ábra Trendkutatás a fogyasztó mozgatásához Ehhez valamilyen rendkívüli potenciált, erıt kell felmutatni, például alapvetı innováció piacra vitelét, komoly összegeket a kommunikációra. A technikai újdonságok piacalakító szerepe mellett egyre gyakrabban látjuk, hogy milyen sikereket lehet elérni az úgynevezett témamenedzseléssel is (Liebl, 2000). Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékekre, szolgáltatásokra közvetett módon hívjuk fel a figyelmet, sulykoljuk a médiumokban, hogy az általunk menedzselt téma az nagyon fontos, sıt az abból következı termékekre, szolgáltatásokra mindenkinek égetıen szüksége van. Ha trendkutatásról gondolkodunk, akkor olyan fordulatok feltárása a cél, amelyek az emberek (jelen esetben a vásárló, a fogyasztó emberek) tudatában, körülményeiben bekövetkeznek és a nekik kínált termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatosan változásokat igényelnek, mert az elszórt jelenségek egyre gyakoribbá válnak, kritikus tömeget érnek el, így alapvetıen új irányt igényel kezelésük. Tulajdonképpen olyan elemeket, változás-csírákat keresünk, amelyekbıl a várható fejlıdési irányok megállapításával támpontokat adhatunk a stratégiaalkotáshoz, a marketingmunkához, a termék- illetve szolgáltatásfejlesztéshez. A piaci trendek ismerete versenyelınyt teremt kiélezett versenyhelyzetben, segítséget adhat a stratégiaalkotási folyamatban, és ötletekkel szolgál piaci megújulás igénye esetén. Az ICT piacon végbemenı dinamikus változásokat a fogyasztók többsége például szívesen fogadta az elmúlt években, azonban ez a tendencia megfordulni látszik, az egyre újabb technológiák, illetve eszközök, vagy az ezek segítségével elérhetı tartalmak elfogadása, használata egyre nehezebben terjed el a társadalomban. Éppen ezért szükséges, hogy minden piac vizsgálatának esetében olyan egyedi közelítést alkalmazni, amely egyrészt jövıbe mutató, másrészt holisztikus karakterrel bír, vagyis a fogyasztót, annak jövıbeli magatartását helyezi a vizsgálatok középpontjába, ellenállásait, igényeit egyszerre jelezve. Gondolkodásunk kiindulópontját az a korábban igazolást nyert tézis adja, amely szerint a fogyasztói magatartás trendjeinek azonosításával jól közelíthetık azok az irányvonalak, amelyek stratégiai idıtávon (egy-három éven belül) a tömegfogyasztásban meghatározóvá válnak

28 Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Törıcsik Mária Vagyis, a trendekre és ellentrendekre érzékenyen reagáló, aktuálisan még kisebb arányban jelen levı csoportok fogyasztói magatartásának vizsgálatával meglehetıs biztonsággal elıre jelezhetık a mainstream jövıbeli fogyasztásának jellemzıi. A trendek rendszerezési vizsgálatának tartalmi kiindulópontja az ÉletstílusInspiráció modell, ami a társadalomban fellelhetı nagyobb életstílus-csoportokat azonosította az élettempó és az értékorientáció dimenzióinak mentén (Törıcsik, 2007). Az életstílus-kutatásnál jól alkalmazhatónak bizonyult a modell, hiszen egy primer vizsgálat kapcsán karakteresen kirajzolódtak a magyar életstílus-csoportok. Megtartva a gyors-lassú és a modern-tradicionális tengelyek koncepcióját, ábrázolhatjuk a trendek és az ellentrendek rendszerét is (3. ábra). gyors élettempó modern értékorientáció tradicionális értékorientáció TRENDCSOPORTOK, ELLENTRENDCSOPORTOK MAINSTREAM, TÁRSADALMI ÁTLAG lassú élettempó HAGYOMÁNYKÖVETİK ÚJ trendi jelenségek ÚJRA felfedezett jelenségek ÚJ ellentrendi jelenségek 3. ábra: A trendek és ellentrendek terjedése A rendszer az egyes trendjellemzıket a két nevesített dimenzió mentén mutatja be, ami a lakosság trendkörnyezetét értelmezi. Az elsı változásokat a leginkább trendérzékeny csoportok mutatják, majd közvetítik környezetük felé. Fontos rögzíteni a trendhatásokat, azok terjedését, valamint vizsgálni a lakosság trendérzékenységét, trendaffinitását ahhoz, hogy minél hatékonyabbak legyenek egy cég piaci döntései. Fogyasztói magatartástrendek A következıkben néhány jelenségcsokrot fogunk egybe, amelyek ma érezhetıen befolyásolják döntéseinket, privilegizálnak bizonyos piaci területeket, másokat elutasítanak. Nem teljes körő természetesen a trendek bemutatása, inkább csak irányjelzıként funkcionál (lásd részletesebben Törıcsik, 2006). - élvezetek, örömök, élmények: A termékek virtuális, szimbolikus tartalma növekvı jelentıségő, az élményeket, élvezeteket, örömöket kínáló termékek iránti növekvı kereslet pedig egyértelmően bizonyítja, hogy a termékek vásárlásával nem csupán egy funkció betöltésére vágyunk, hanem érzelmi többletre is. Az élményszerő vásárlás és fogyasztás igénye hozta létre, illetve tartja életben a bevásárló

29 Tudományos Mozaik 7. TPF központokat, de ez a trend teszi lehetıvé a csupán attraktivitásukban különbözı termékek piaci sikerét is. Úgy tőnik, sok esetben vigasztalódunk gondjaink közepette termékekkel, megvásárolt szolgáltatásokkal úgy, hogy vásárlásuk és/vagy fogyasztásuk örömet okoz. Az élményszerő vásárlások növekvı aránya azt jelzi, hogy az ellátó funkcionális vásárlások mellett (helyett) többet tudunk, akarunk költeni arra is, hogy jól érezzük magunkat, itt és most élvezzük az életet és ne a megtakarítások majd élményét tegyük magunkévá. A hedonizmus terjed, lassan már meg sem botránkozhatunk a pazarló fogyasztás jelein. Aki ma sikeresen akar értékesítési helyeket létrehozni, annak fokozottan kell ügyelnie a vásárlás körülményeire, az atmoszférára, amit már önmagában is fogyasztani lehet, az öröm- és élménykínálásra. Ehhez a trendhez tartozik a kis örömök élvezetének terjedı hulláma, vagyis azon termékek vásárlása, amelyek nem merítik ki a pénztárcákat, bankkártyákat, kicsit fölöslegesek is, de öröm a megszerzésük. Ilyenek az apró állatfigurák, színes ajándéktárgyak, az amúgy drága termékbıl egy csipetnyinek a megvétele. A luxuskategória sem megfizethetetlen a viszonylag szerényebb keresletbıl gazdálkodók számára sem (pl. egy szelet dinnye a téli szezonban). A hedonizmus összekapcsolódik az individualizmus és a nárcizmus kategóriáival is, ami a saját magunk számára vett termék, avagy magunk megmutatása miatti vásárlások élvezetét jelenti. A lemondás nem dívik, egyre-másra csábítanak arra is bennünket, hogy bátran vegyünk apró öröm kategóriájú ételféléket (édesség, joghurt, snack, üdítı), vásároljuk, fogyasszuk a korábban csak a tehetısek számára mindennapos termékeket (kaviár, különleges gyümölcsök, főszerek stb.). Nem véletlen az, hogy sokszor mégis éppen ezen termékek igazi, mélyen rejlı vásárlási motívumait nehéz elıhívni, hiszen még mindig nem tudja, akarja mindenki elvállalni azt, hogy bizonyos termék vásárlása nem a funkcióról, hanem a várható élménytartalomról szól (együtt lehetek másokkal, elismerést vívok ki, tartozom valahová stb.). - új csoportidentitások: A csoporthoz tartozás, legyen szó a cégek által életre hívott vásárlói klubokról, vagy szabadidıs tevékenységre alapozott klubba tartozásról, egyesületi tagságról stb. fontos közeget jelent mindenki számára. Az azonban már egyéni, hogy eljárunk-e ténylegesen rendezvényekre vagy a számítógép monitorján keresztül élvezzük a csoporthatást. A virtuális csoportok virtuális tagjának lenni sokak számára elfogadhatóbb, mint megmutatni magukat teljes valóságukban. A családi, rokoni és sok esetben a baráti kötelékek lazulása is magyarázza azt, hogy miért növekvı az egyéb csoportok szerepe életünkben. Az ember természetes igénye a valahová tartozás, az emberi közeg megélése, csak ennek mőködtetéséhez idı- és energiabefektetés szükséges. Az eleve nem túl szoros kapcsolatokat feltételezı csoportokhoz való tartozás intenzitását meg lehet választani, ütemezni, mérlegelni lehet a befektetett energiát. A közös márka fogyasztása is törzsi jegyeket mutat, vagyis attól is létrejöhet egy ad hoc csoport, hogy kiderül az amúgy közömbös emberekrıl, hogy ugyanazt a porcelánt, óramárkát stb. győjtik, ugyanoda járnak síelni, ugyanazt az autót hajtják. Ebben a pillanatban ki is alakul a mi és az ık megkülönböztetése, és aki a határvonalon belül marad, az barát, aki kívül reked, az valaki más. Nem véletlen, hogy a fogyasztói magatartás vizsgálata is egyre inkább a csoportok felé irányul, hiszen a csoporthatás nem csak a termékválasztásban, hanem a márkapreferálásban is tetten érhetı

30 Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Törıcsik Mária - virtualitás: Ehhez a trendhez illı a virtuális világ fokozottabb kedvelése is. Amikor az otthonunk védettségében a számítógép segítségével vásárolni járunk a virtuális áruházba, hús-vér szerelmi kapcsolatok helyett virtuális partnereink vannak, igazi kalandok helyett virtuális ıserdıben járunk, és ha megijedtünk, kikapcsolható a veszély. A játék tökélesedésével egyre inkább bele lehet bonyolódni a valóság és a képzelet határainak fellelésébe. A kapcsolatokhoz elég egy számítógép és csevegı-vonal, szerelmek szövıdhetnek soha nem látott kedvessel. Olyan élvezetek vállalhatók így, amihez nem kell nevet, személyiséget adni, igazából maszk mögül figyelhetünk, próbálhatunk új identitásokat adni magunknak. - az erejét meg-megmutató fogyasztó: A fogyasztók egyre inkább élnek jogaikkal, illetve egyre inkább tudatában vannak tetteik (vásárlásuk) felelısségének. A felvilágosult vásárló egyre kevésbé viseli el, ha becsapják, ha félrevezetik. Jobban figyelünk környezetünkre, akkor is, ha többet beszélünk róla, mintsem tennénk érte. A fogyasztók hajlandók szövetkezésre is, amennyiben az ısellenségek, a termelık és/vagy a kereskedık bizonyíthatóan vétenek ellenük. Különben is érzékelik a hatalmi különbözıségüket, vagyis azt pl., hogy az intenzív kampányokkal, hatásos csábításokkal, akaratuk ellenére vesznek meg olyan termékeket, amelyeket igazából nem akartak, vagyis csak pénz kérdése, hogy a termelık, kereskedık el tudnak-e adni valamit. A hatalmasra duzzadt cégek esetében különösen jelentıs probléma az elégedetlen fogyasztók sajtóban, televízióban, interneten megszellıztetett panasza, hiszen túl sokat veszíthetnek ezáltal. A nagyra nıtt, gazdaságosnak tőnı cégek Achilles-sarka a hírsérülés, vagyis egy igazán jelentıs botrány dominószerően összeomlaszthatja ıket (méreg a termékben, leölt állatok vére tapad a készítményhez, gyerekmunkásokat foglalkoztat, tisztességtelen piaci magatartást mutat stb.). Azt kedvelik a fogyasztók, hogy a nagyobb termelési szériák miatt olcsón tudnak jó minıségő termékekhez jutni, de alapvetıen ellenérzésük van a nagyokkal szemben, ezért kampányokkal el lehet fordítani ıket a kedvezı termékek vásárlásától is. Fıképp a technikai fejlıdés következtében növekszik a fogyasztói ellenállást kiváltó termékek száma is (Törıcsik-Jakopánecz, 2010). Lehet, hogy elsı ránézésre ezek a trendek trivialitásnak tőnnek, nem kétséges azonban, mikor elkezdünk egy-egy termékgondolatot érlelni, fontolgatni, alakítani, akkor igencsak fontos, hogy ezen vonulatokból egynéhányat eltaláljunk, a trendekbıl keletkezett hullámokra ráfeküdjünk és ne ellene dolgozzunk. Éppen emiatt nem elegendı tudni azt, hogy pl. az élményparkok piaca növekszik dinamikusan, hanem odáig kell eljutni, hogy a terméket úgy komponáljuk meg, hogy az hiteles legyen, üzenetében vonzó, hatásában eltalálja a fogyasztót és azt ígérje, amit a vásárlója hallani szeretne. Vagyis a termék és üzenetének stílusát kell helyesen megválasztani. Az is gondolkodásra késztetı, hogy a fı trendek ellentettje is mindig jelen van, csak éppen kisebb piacot jelent, esetleg a fókuszálás stratégiával kielégíthetı szegmenst adva. Hosszasan lehetne még folytatni az új jelenségek sorát, azokat akár életkori csoportonként is megvizsgálni, azonban témánk szempontjából elegendınek tőnt néhány kiemelése, azok magyarázatának keresése. Fogyasztói trendcsoportok Az új jelenségek hatására új jellemzıket mutató csoportok is kialakulnak. Ezek motivációinak ismerete, legfontosabb tulajdonságainak feltárása trendkutatói feladat. Az alábbiakban néhány nagyobb csoportot mutatunk be, olyanokat, amelyek általánosan jellemzik a társadalmat megtehetnénk azt is, hogy például a nıi, vagy férfi trendcsoportokat írnánk le, vagy

31 Tudományos Mozaik 7. TPF éppen a fiatalok trendcsoportjaival foglalkoznánk. A 4. ábra a már megismert dimenziók mentén mutatja meg a csoportok helyzetét. super-daddy modern business nomádok e-gyerek creative class luxus-aszkéták új falusi tigrisnık gyors sokáig egyetemisták új idısek para-anya elitvásárlók LOHAS lassú sikervásárlók akcióvadászok LINC S tradícionális szubjektív szegények 4. ábra Trendcsoportok az ÉletstílusInspiráció modell dimenzióiban - LINC s (low income no culture): Nem szívesen írjuk le ezt a csoportot, de a tények makacs dolgok. Nem szegényekrıl, nem hajléktalanokról van szó, hanem esetleg a társadalmi átlagot (alulról) elérı csoportról, amelynél a szerényebb jövedelem mellett iskolázatlanság, még inkább a kultúrálatlanság jellemzı. A tömegkommunikáció gyermekei, véleményüket diktálják, érdeklıdési körük az extrém életesemények (halál, kriminalitás, katasztrófák, orvosi bravúrok és hibák, nagy bukások és nagy felemelkedések ) követésével jellemezhetı. Ebbe a csoportba tartozik a kereteket vesztett emberek egy része is (pl. a munkából betegség, elbocsátás, stb. miatt kiesı emberek). Fogyasztásukat, vásárlásaikat vizsgálni kell, hiszen a legtöbb kutatás iránya nem feléjük mutat, keveset tudunk róluk, de számosságuk elgondolkodtató. - szubjektív szegények : Sokan rosszabbul élik meg helyzetüket, azt rosszabbnak ítélik, mint amilyen az ténylegesen kimutatható szintő. A probléma gyökerét a mérce megválasztásában (is) sejtjük, illetve abban, hogy viszonylag magas az eladósodottsági szintjük, így kevés a szabadon elkölthetı jövedelemhányaduk. Ebbıl az is adódik, hogy inkább kikerülik a csábítást, nem szívesen mennek boltba. Egzisztenciájukat féltik, a lecsúszás veszélyét érzékelik, gyakran megkeseredettek. - akcióvadászok: Nem a vásárlás öröme hajtja ıket, hanem az árvadászat: a szükséges termék melyik boltban vásárolható meg éppen a legolcsóbban. A cél a megtakarítás, ezért nem számít az idı és a fáradtság, míg eljut az adott üzlet szórólapján kínált akciós termék polcáig. Órákat tölt azzal, hogy alaposan áttanulmányozza a postaládában heverı szórólapokat, fejben megtervezve az útvonalat, hogy mit hol kell megvennie. Könnyen tervez, hiszen ez a nagyvárosokban élı legidısebb korosztály, akinek sok szabadideje van, széles a számára elérhetı üzletkínálat, s ráadásul ingyen közlekedik. Mindez elég ahhoz, hogy ily módon próbálja beosztani szerény jövedelmét

32 Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Törıcsik Mária - sikervásárlók: A vásárlás számára igazi vadászat, az elsıként megszerzett termék a zsákmány. Bolondul a vásárlásért, kifejezett örömforrásként éli meg a termékekhez való hozzájutást. Nem érdekli az ár, vagy az, hogy éppen akciós-e a termék, amire vágyik, bárhol szívesen vásárol, akár kis, akár nagy alapterülető üzletekben, sıt neten, piacon, vásárban is. A legfiatalabb nıi csoport, közepes végzettséggel, viszonylag jó jövedelemmel. - elitvásárlók: Lassan hazánkban is láthatóak az elit márkákat vásárlók, nyílnak a márkaboltok számukra. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy sokan vásárolnak külföldön egyrészt a kínálat, másrészt az árak miatt is. Státusukat luxusmárkák felmutatásával teszik nyilvánvalóvá, ami a ruha-cipıtáska-óra, stb. vonulat mellett az autó-ingatlan-nyaraló-nyaralás, a gyerekek külföldön való taníttatása, a magas szintő szolgáltatások igénybevételi arányában látványos. - (sokáig) egyetemisták: Miután az érintett korosztályban még mindig növekvı a továbbtanulók aránya, érdemes ezt a csoportot is szegmensként kezelni (látunk is erre példákat, lásd lakáseladási szlogen Tudja biztonságban gyermekét Budapesten ). Egyrészt sajátos a kiadási szerkezetük, de fıképp az outdoor-os tevékenységük (lásd pl. mozi) átlag feletti, másrészt a jövı, remélhetıleg jól keresı korosztályát üdvözölhetjük bennük. - LOHAS (lifestyle of health and sustainability): Kifejezett környezet- és egészségtudatosság adja a csoport sajátos karakterét (Törıcsik, 2007). Nálunk még kevéssé nyilvánvaló fontosságuk, de célcsoportként egy-egy termék/szolgáltatás esetében már megjelennek. Olyan jó jövedelmi viszonyok között élık, akik preferenciájukban az egészség és a környezet szempontjait elıkelı helyre teszik. Ide tartoznak a kisgyermekes családanyák, de a szinglik egy része is. A csoport nagysága növekvı a jövıben. A wellness, a környezetbarát, a természetes alapanyag stb. hívószavak késztetik vásárlásra ıket. - tigrisnık: Olyan 40 év feletti, fıképp egyedülálló, karrierorientált nık, akik vagy nem találnak párt, elváltak, esetleg van párkapcsolatuk, de az nem feltétlenül látszik. Határozottak, tudnak nemet és igent mondani, fontos számukra a függetlenség, kitőzött céljaik elérése. Gyakran ebben az életkorban válnak vállalkozóvá, hogy új élményeket tapasztaljanak meg, vagy önmegvalósítást érhessenek el. A gyermeküket egyedül nevelı anyák, a kirepült gyerekesek, a késın anyaságra vállalkozók is közöttük lehetnek. Megjelenésükre sokat adnak, fiataloknak kitalált boltokba is járnak. - business-nomádok (ex-pat-ek): Az új nomádok sokat vannak úton, vagy országról-országra járva végzik dolgukat, vagy egy országból indulnak különféle célállomások felé. A multinacionális cégek megjelenésével, bevett munkaerı-mozgatási módszereikkel a nemzetközi karrier mindennapossá vált. Sajátos vásárlói magatartásuk egyrészt élethelyzetükbıl adódik (pl. költöztetı-cégek, idegen nyelveket beszélı babysitterek), másrészt életformájukból (pl. rutinszerő repülés, IT-használat, online élelmiszerrendelés) következik. A laptop, a mobil, a repülı, a szálloda, a baráti network, a taxi és az üres hőtı jellemzı (egyedülálló) életükre. Multikulturális környezetben élnek, fontosak számukra a státusjelzı márkák

33 Tudományos Mozaik 7. TPF - creative class: Egyre gyakrabban cikkeznek a kreatív osztályról, azon emberekrıl, akik számára fontos a munka, ám nem akármilyen, mert olyan munka az igényük, ahol gondolataikat, innovatív ötleteiket jól fogadják. A tértıl és idıtıl független, sokszor vállalkozóként dolgozó, jól képzett emberek nem feltétlenül dolgoznak a munkahelyükön, sokkal inkább otthon, vagy ahol, és amikor akarnak. Jövedelmük hullámzó is lehet, de összességében magas szintő. Új típusú karrierutat testesítenek meg. Nagyvárosi, vagy nagyváros körüli élettér jellemzı leginkább rájuk, de bárhol élhetnek. Fontos értékek számukra a tolerancia, a teljesítmény, a tisztesség, a bizalom, az életminıség. - e-gyerek: A virtuális világ természetes közegük, hiszen napjaikat a számítógép elıtt töltve élik. Az internet használata mindennapos számukra, az információszerzés, a kapcsolattartás, a szórakozás mind a világhálón zajlik. A számítógép minden igényüket kielégíti, emberi kapcsolataik így igencsak korlátozottak, vagy legalábbis teljesen más alapokon állnak, mint a szokvány. A legfiatalabb korosztály fogékony erre az életmódra, élhet bárhol, akár nagyvárosban, akár faluban, a technika mindenhonnan elérhetı. - super daddy: A nemek közötti egyenlıség igazi megvalósítói. A szuper apuka szívvel-lélekkel vesz részt szükség szerint a háztartás vezetésében, a gyereknevelésben, lehetséges az is, hogy akár háztartásbeliként otthon marad a gyerekkel, míg felesége a klasszikus férfiszerepbe bújva a család fenntartójaként egész nap dolgozik. Nyitottak mindenre, ami a gyerekkel kapcsolatos, így ugyanazokban a fizikai és virtuális közösségi terekben próbálnak mozogni, mint a kisgyerekes anyukák. - luxus-aszkéták: Magas jövedelmő csoport, mégsem él nagylábon. Igényes, visszafogott vásárlói magatartás jellemzı rájuk, így inkább kevés, de nagyon megválogatott termékvilág veszi körül ıket. A divat nincs direkt hatással rájuk, határozott, kifinomult ízléssel választják meg a szükséges termékeket. Kihagynak innovációs fázisokat, nem minden újdonságot vásárolnak meg, bár megtehetnék. - para-anya: Olyan, jellemzıen magasabb szociális státusú, érett korban lévı nık alkotják a csoportot, akik tudatosan készülve a gyerekvállalásra mindent megtesznek a gyerek átlagon felüli biztonságáért, fejlıdéséért. Információforrásaik között alapvetı az elektronikus csatornák, kiemelten az internet használata. Ezek segítségével a személyes tapasztalatcsere felértékelıdik, esetleg a szakemberek véleményét is megkérdıjelezve. - új idısek: Nem a tipikus nagyszülı, aki naphosszat az unokája kedvében járva finom falatokat fız, hanem egy határozott, jókedvő, fiatalos korosztály. 50plusz évesek, akik meglehetısen jó körülmények között élnek, igénylik az individualitást, a szabadságot, az élményt, a kis luxust, amit saját fiatalkorukban nem engedhettek meg maguknak. Jobb anyagi viszonyaik, növekvı arányuk miatt egyre fontosabb célcsoporttá válnak. Fogyasztási igényük sajátos, tapasztalt vásárlók, bármit nem hajlandók megvenni. Modern csatornákon elérhetıek, bátran kezelik a technika vívmányait

34 Trendek hatása a gazdaságra, a fogyasztók magatartására Dr. Törıcsik Mária - új falusi: Nagyvárosból falura költözı emberek, jó jövedelemmel. Cél az életminıség-váltás, a hangsúlyok áthelyezése: nem a városi pörgés, hanem a falusi nyugalom élteti ıket. Ennek ellenére modern értékeket képviselnek, modern információs csatornákat használnak. Felértékelıdik az igazi a körükben, az autentikusság, a természetesség elsıdleges szempont vásárlási döntéseik megszületésénél is. Downshifting, azaz visszakapcsolás jellemzı rájuk, tudatosan választják esetenként az alacsonyabb fogyasztási szintet, az aszkéta életmódot, valamint a lassabb élettempót. Összegzés A döntéshozók, a gyakorlati szakemberek mindig a jövı kihívásaira kíváncsiak, a múltbeli adatok elemzése is olyan értelemben bír számukra fontossággal, hogy abból mi a távlatokra vonatkozó tanulság. Ezt a jövıre irányultságot, a jövıre való felkészülést, a fogyasztók magatartásának változásait követı vagy azt megelızı módon hozott gazdasági döntéseket támogatja a trendkutatás. A munka során figyelmünk a trendkutatás logikájának megértésére, rendszerének értelmezésére terjedt ki, kifejtettük a trendtípusokat, bemutatunk meghatározó trendeket, trendcsoportokat, amelyek a trendismeretek beépítését célozzák a döntéshozatali folyamatba

35 Tudományos Mozaik 7. TPF Irodalomjegyzék Burmeister, K. Glockner, H. (2010): Handbuch Zukunft Trends, Herausforderungen, Chancen. FOCUS Magazin Verlag GmbH, Köln Flechtheim, O. K. (1972): Futurology - The New Science of Probability? In: Toffler, A.: The Futurists. Random House, New York, p. Gladwell, M. (2007): Fordulópont, ahol a kis különbségekbıl nagy változás lesz. HVG Kiadó, Budapest Helmer, O. Gordon, T. (1964): Report on a Long-Range Forecasting Study. The RAND Corporation, Santa Monica, California Kahn, H. (1965): On Escalation Metaphors and Scenarios. Praeger, New York László, E. (2008): Világváltás - A változás harmonikus útja. Nyitott Könyvmőhely, Budapest Liebl, F. (2000): Der Schock des Neuen. Entstehung und Management von Issues und Trends. Gerling Akademie Verlag, München Malcolm, G. (2002): Fordulópont ahol a kis különbségekbıl nagy változás lesz. HVG Kiadói Zrt, Budapest Meadows, D. - Randers J.- Meadows, D. L. (2005): A növekedés határai harminc év múltán (ford. Déri Andrea). Kossuth Kiadó, Budapest (Meadows, D. L. et al.: The Limits To Growth, 1972) Pauli, G. (2010): A kék gazdaság 10 év, 100 innováció, 100 millió munkahely. PTE Közgazdaságtudományi Kar, Pécs Steinmüller, A. Steinmüller, Karl-H. (2004): Wild Cards. Wenn das Unwahrscheinliche eintritt. Murmann Verlag GmbH, Hamburg Törıcsik, M. Jakopánecz, E. (2010): A fogyasztói ellenállást kiváltó termékek egy sajátos termékkategória. In: Marketing & Menedzsment, 2010/ p. Törıcsik, M. (2006): Fogyasztói magatartástrendek. Akadémiai kiadó, Budapest, 2. kiadás Törıcsik, M. (2007): A tudatos fogyasztást és az egészséget preferáló új fogyasztói trendcsoport. A LOHAS (Lifestyle of Health and Sustanaibility) csoport megjelenése Magyarországon. In: Élelmiszer, táplálkozás és marketing, 2007/ p. Törıcsik, M. (2007): Fogyasztói magatartásra ható trendek rendszerezése. In: VI. Nemzetközi Konferencia, A közgazdász képzés megkezdésének 20. évfordulója alkalmából - II. kötet Miskolc, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar p Törıcsik, M. (2008): Vásárlói magatartás. Akadémiai kiadó, Budapest Ullrich, K.- Wenger, Chr. (2008): Vision Redline Wirtschaft FinanzBuch GmbH, München Watzlawick, P.-Weakland, J.-Fisch, R.(1974): Változás, a problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Animula, Budapest Zipfinger, S. (2005): Computer-aided Delphi: an experimental Study of comparing roundbased with real-time implementation of the method. Trauner, Linz

36

37 MAGYAR NYELVŐ ELİADÁSOK

38

39 Tudományos Mozaik 7. TPF BÉKÉS MEGYE EGÉSZSÉGFÖLDRAJZI HELYZETKÉPE Dr. Beke Szilvia függetlenített egészségnevelı BMKT Pándy Kálmán Kórház, Gyula Békés megye, mind gazdasági, társadalmi, mind infrastrukturális szempontból évek óta a halmozottan hátrányos helyzető területek közé tartozik. Ennek következményei jelentıs mértékben visszatükrözıdnek a népesség demográfiai, valamint morbiditási mutatóiban. Tanulmányomban a népesség egészségi állapotának és a megye egészségügyi ellátásának jelenlegi helyzetét kívánom bemutatni, elırevetítve azokat a fennálló problémákat, melyek kapcsán ha nem történik jelentıs változás, akkor a megye krízis helyzetbe kerülhet. Hiszen az országon belül nincs még egy olyan terület, ahol ilyen méreteket öltene mind a természetes, mind a tényleges fogyás, a fıbb halálokokon belüli többlethalálozásról nem is beszélve. Ennek a helyzetnek a kezelése elképzelhetetlen egy komplex a megye minden szegmensét beleértve az egészségügyi ellátást is érintı fejlesztési koncepció nélkül, melynek eredményeként a gazdasági és infrastrukturális mutatókon túl a megye demográfiai és egészségi állapot mutatói is jelentısen javulhatnának és kialakulna egy az igényekhez és szükségletekhez alkalmazkodó egészségügyi ellátóhálózat kiegészülve szociális terület megfelelı fejlesztésével. 1. Bevezetés Az Alföld köztük Békés megye rendszeresen a kutatások középpontjába kerül, többek között annak köszönhetıen, hogy elmaradottsága összehasonlító elemzések kitőnı alanyává teszi. Számos átfogó kutatás történt már az Alföldön, melyek napjainkban is intenzíven zajlanak. A kilencvenes évek egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy milyen esélyei vannak ennek a régiónak, akár a rendszerváltozás, akár az európai integráció kapcsán. A 2003 ıszén megrendezett III. Alföld- kongresszuson a résztvevık abban szinte teljesen egyetértettek, hogy az Alföld felzárkózási esélyei igen szerények, a térség a kilencvenes évek nagy vesztese. A feszített tempójú változások által kiváltott egyéni konfliktusok hatása tovább rontotta az eleve rossz egészségi állapotot és életminıséget. A következıkben Békés megye eme speciális szegmensével, az egészségüggyel, egészségi állapottal, ennek fejlıdésével, népesedési folyamatokkal való összefüggésével kívánok foglalkozni. A feldolgozás során elsısorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) demográfiai adataira, az Egészségügyi Statisztikai Évkönyvekben, valamint a szakmai honlapokon közzétett adatokra támaszkodom. A kartogramok esetében a tanulmány csak a vizsgált idıszak kezdeti, évi és a befejezı, évi állapotot mutatja, részletes tanulmányomban tízéves idıszakokat tekintetem át, azonban e két állapot összehasonlítása is jól reprezentálja a megye rendkívül súlyos helyzetét

40 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia 2. Békés megye egészségföldrajzi jellemzıi 2.1. Békés megye népességének életkori megoszlása, születéskor várható átlagos élettartama Az elmúlt 25 évben az ország többi megyéjéhez hasonlóan Békés megye népessége is folyamatosan csökken, az januári állapothoz képest januárjában 21%-kal éltek kevesebben a megyében, s ez a tendencia azóta is töretlenül folytatódik. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy régiós szinten is Békés megyében tapasztalható a legnagyobb fogyás. Évente átlagosan mintegy 2100 fıvel élnek kevesebben a megye területén, 1996-ban még 410 ezer lakost számláltak, 2010-ben ez a szám már nem érte el a 367 ezret. (MAJLÁTHNÉ DÉNES.A, MAYER A., PALYUSIK M., SZŐCS A., TÖLCSÉR M. 2004). A megye területe 5631 km 2, lakónépessége január 1-én fı, mely azt jelenti, hogy az ország területének 6, 1%-án él a lakónépesség 3,66%-a. A megye óriásfalvas településszerkezetébıl adódóan az alacsony népsőrőségő megyék közé tartozik, 65 lakos jut egy négyzetkilométerre, ez az országos átlagnál 43 fıvel kevesebb, (országos átlag 108 fı/km 2, ), de a régiós 72 fı/km 2 -tıl is elmarad (WWW.KSH.HU) A népesség 70,1 %-a él a megye 21 városában, míg a fennmaradó 29,9% az 54 községben. A régió és a megye népesedési és társadalmi folyamatai teljes mértékben tükrözik a terület természeti és gazdasági átalakulásait, annak következményeit, melyek a térbeli differenciák fokozódásában jelennek meg. A rendszerváltozást követı átalakulásoknak köszönhetıen a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentıs mértékben lecsökkent, illetve átalakult, a jól képzett, versenyképes tudással rendelkezı szakemberek elvándorlása még inkább felgyorsult, ezáltal a leszakadófélben levı települések helyzete tovább romlott. A népesség korcsoport szerinti százalékos megoszlását a megyén belül a 2.1. táblázat tartalmazza. év korcsoport éves 16,59 16,26 15,94 15,66 15,28 14,99 14,6 13, éves 66,76 66,95 67,11 67,1 67,31 67,42 67,59 67,46 65-x éves 16,65 16,79 16,95 17,24 17,41 17,59 17,81 18,73 összesen táblázat: Békés megye lakosságának életkori megoszlása százalékos arányban között Forrás: www. ksh.hu táblázata alapján a szerzı által szerkesztett táblázat Az arányok alapján elmondható, hogy tíz év alatt 2,78%-kal csökkent a 0-14 éves korosztály és 2,08%-kal nıtt az idıskorúak (65-x éves) össznépességen belüli aránya. A csökkenés elsısorban a születésszám alacsony voltának tudható be, ugyanakkor magában rejti az évek során az aktív korosztály fogyásának veszélyét is. A fenti táblázatban még a éves korosztály számának emelkedı 2007-tıl stagnáló tendenciáját mutatja, ez azonban csak az aktuális népességszámon belüli arány, amely folyamatosan csökken. Így a növekedés, illetve stagnálás valójában csökkenést jelent, hiszen abszolút számban kifejezve látható, hogy míg 2001-ben a éves korosztályba fı tartozott, addig 2010-ben csak fı. A 65 évesnél idısebbek aránya már 2001-ben meghaladta a 0-14 éves korosztályét, az idısek aránya azóta is folyamatosan nı és 2010-ben éves gyermekkorúra már 135,5 65 évesnél idısebb jutott. Ez az érték jóval magasabb, mint az országos átlag, ahol január 1-én 100: 112 volt a gyermek- és idıskorúak aránya

41 Tudományos Mozaik 7. TPF Míg a 60-as, 70-es években a születéskor várható átlagos élettartam megyei szinten meghaladta az országos átlagot, mára ez a folyamat megfordult. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 2010-ben 69,52 év, a nıké 76,82 év, ami közelít a régiós és az országos átlaghoz, bár az utóbbitól férfiak esetében több mint fél, nıknél egy évvel elmarad attól, a férfiak és nık közötti különbség pedig még mindig közel tíz év, megyei és országos szinten egyaránt (UZZOLI A. 2010). A férfiak születéskor várható átlagos élettartama esetében a megye 1993-ban érte el az utóbbi fél évszázad negatív rekordját, amikor is 62,15 év volt ez az érték. Azóta ha kis léptékekben is de folyamatos emelkedés tapasztalható. A nık esetében ilyen drasztikus mélypont nem volt, ugyanakkor a javulás is kisebb mértékő. A születéskor várható átlagos élettartam növekedésének és a késıbbiekben részletesen bemutatott élveszületések csökkenésének köszönhetıen rohamos a megye elöregedése. Az öregedési index ilyen nagy mérvő emelkedése (2001-ben 100,3; 2010-ben 135,5) a késıbbiekben a foglalkoztatottak számának csökkenését és az aktív korosztály további eltartási kényszerét fogja kiváltani, amely már napjainkban is jelentıs mértékben igénybe veszi az itt élı népességet Élveszületések alakulása Az országos és megyei adatok összehasonlítása (2.2 táblázat) alapján elmondható, hogy az 1000 lakosra jutó élveszületés megyei mutatói már az 1960-as évektıl elmaradtak az országos átlagtól, s ez a lemaradás az évtizedek alatt csak tovább mélyült lakosra jutó élveszületés (országos) 1000 lakosra jutó élveszületés (régiós) 1000 lakosra jutó élveszületés (megyei) ,7 14, ,7 13, ,9 13,4 13, ,13 11,9 11, ,97 10,5 10, ,56 9,2 8,9 2001* 9,51 9 8, ,67 9 8, ,9 9 8, ,71 8,9 7, ,7 9 8, ,6 8,7 8, táblázat élveszületési szám illetve az ezer lakosra jutó arány alakulása között Forrás: KSH Demográfiai és megyei évkönyvei alapján a szerzı által készített táblázat Ennek társadalmi okait már számos demográfiai tanulmány kutatta (elsı gyermek vállalási idejének kitolódása, párkapcsolatok megváltozása, stb.), a megyei szinten való megjelenésérıl elmondható, hogy: az 1960-as években Békés megyén belül a gyermekek 93,87% házasságon belül született, még 2007-ben ez az arány 54,7% volt. A megye két városában Sarkadon (38,8%) és Mezıkovácsházán (39,8%) még fokozottabban tapasztalható mindez, itt a 40%-ot sem éri el, így országos összehasonlításban a harmadik-negyedik helyen állnak a települések között. (KSH Évközi jelentése, 2008) Ezeken a településeken a pár

42 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia kapcsolatok ilyen mértékő átalakulása részben a roma népesség összlakosságon belüli arányának emelkedésével is magyarázható. A évi népszámlálás adatai értelmében a Békés megyében élı roma népesség a megye népességének 1,3%-a, és a 15 évnél idısebb roma lakosság 20%-a él élettársi kapcsolatban, míg a teljes népességet nézve a megyén belül ez az arány 7%. (SZŐCS A. 2004). Életviteli és párkapcsolati szokásaiknak is köszönhetıen a házasságon kívül született gyermekek száma elsısorban ezeken a településeken nıtt meg. Ugyanakkor ezeken a településeken a roma népesség juvenilis voltának köszönhetıen az ezer lakosra jutó születési arány napjainkban is meghaladja a megyei átlagot. A régióban és a megyében is a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya némileg elmarad az országos átlagtól között a szülınık országosan 21,1%-a, a Dél-Alföldön 18,5%-a rendelkezett felsıfokú végzettséggel de mindenképpen befolyásoló tényezı a születésszám esetében, a képzési idı elhúzódása miatt. Évtizedeken át emelkedı, illetve stabilan magas volt a terhességmegszakítások száma, a 60-as, 80-as években szinte minden élveszületésre jutott egy megszakítás. A prevenció csıdjeként is felfoghatjuk, hogy 100 élveszülöttre még mindig több mint 50 mővi vetélés (50,4) jut akkor, amikor már esemény utáni tablettától a tinédzser ambulanciákon keresztül a védınıi szolgálaton át számtalan lehetıséggel bírunk a megelızés és a felvilágosítás terén A családok fajlagos gyermekszáma szinte Békés megyében a legalacsonyabb: a száz családra jutó gyermekek száma (100) alapján a megyesorban Tolna megyével együtt a helyen áll, egyedül Baranya megyét elızi meg (SZŐCS A. 2006). Mindezen túl, az élveszületések esetében megyén belül is jelentıs eltérések tapasztalhatók, melyeknek idı- és térbeli alakulását az alábbi kartogramok mutatják 2.3. ábra ábra Az ezer lakosra jutó élveszületéseknek az alakulása 1965-ben és 2006-ban Forrás: Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 1965, 2006 alapján a szerzı által készített ábra

43 Tudományos Mozaik 7. TPF 1965-ben a részletes településenkénti adatokra támaszkodó kartogram esetében már megjelennek azok a helyek, ahol a születésszám tartósan alacsony marad pl.: Battonya. A családpolitikai intézkedéseknek köszönhetıen átmeneti javulás megyénkben is tapasztalható volt, de a 70-es évek második felében azonban ismét visszaesés következett be. Az 1990-es években határozott vonal rajzolódott ki a megyén belül: egyrészt a leghátrányosabb területek a születésszám tekintetében a megye nyugati szélén találhatók Gyomaendrıdtıl Mezıhegyesig húzódva, másrészrıl a megye északi területe Szeghalom és környéke továbbra is megtartja átlagon felüli kedvezı helyzetét. Mindez részben a rendszerváltozás után röviddel tapasztalható negatív gazdasági változásokkal magyarázható: a mezıgazdasági feldolgozó üzemek megszőnése, a mezıgazdaság átalakulása, ezzel a családok jövedelmének jelentıs csökkenése a szülési kedv mérhetı visszaesését eredményezte. A számos negatívum mellett azonban fontos megemlíteni azt is, hogy Gyula, valamint a megye északi részén fekvı, illetve közvetlen vonzáskörzetében található néhány település a mai napig a kedvezıbb helyzetőek közé sorolható. Az élveszületések alakulásáról összességében elmondható, hogy az az évtizedek óta fennálló negatív tendenciákon az eddigi intézkedések jelentısen nem javítottak, illetve a területi szinten jelentkezı eltérésekben tetten érhetı a megye egyes területeinek gazdasági, társadalmi átalakulása, folyamatos leszakadása és elöregedése Halálozási mutatók alakulása A fogyás tekintetében, a csökkenı élveszületés mellett a magas halálozási arányszám jelenti a másik központi problémát. A Dél-Alföld hagyományosan magas halandósággal rendelkezik, mely már évtizedek óta meghaladja az országos szintet. Magyarországon a halandóság növekedése az 1980-as évektıl vált kritikussá, mely a 90-es évektıl némileg mérséklıdött. A Dél-Alföldön is hasonlóan alakultak ezek a folyamatok, bár a mérséklıdés a három megyét tekintve Békés megyében szolidabb volt. A régió helyzete azonban így sem sokat változott az országos adatokhoz viszonyítva, 2001-ben mutatkozott a legkedvezıbb arány 103,8%-kal (PÁL V. TÓTH J. 2007). Ha a régiót megyéire bontjuk, akkor sajnos azt kell mondani, hogy 2003-ban már nem csak a régió, de ezen belül Békés megye rendelkezett a legmagasabb a halálozási mutatókkal.(2.3. táblázat), ami a napjainkra csak tovább emelkedett. év területi egység Bács-Kiskun 13,3 13,4 14,2 13,2 13,8 13,3 13,5 13,3 Békés 14,1 14,1 14,7 14, ,7 15,2 15,1 Csongrád 13,3 13,7 13,6 13,6 13, ,6 13 Dél-Alföld 13,5 13,7 14,2 13,7 14,1 13, ,7 Ország összesen 13 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13 Dél-Alföld az országos %-ban 103,8 104,5 105,6 104,5 104,4 103,8 106,06 105,3 Békés megye az országos %-ban 104,4 107,6 107,4 110,68 111,1 112, , táblázat: A nyers halálozási arányszám változása között Békés megyében regionális és megyei összehasonlításban Forrás: Demográfiai Évkönyv 2006 és a www. ksh.hu adatai alapján a szerzı által szerkesztett táblázat

44 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia A magas halálozási adatok tekintetében Békés megye évek óta ırzi elsı helyét, amely részben az itt élı idıskorúak nagy számával, részben a fiatalok rosszabb egészségi állapotával magyarázható. A korösszetételtıl független standardizált halandósági hányadosok esetében a Dél-Alföld helyzete már kevésbé mutat katasztrofális képet, bár így is az átlagnál rosszabb regionális szinten csak az Észak-Alföld és Észak-Magyarország elızi meg térségünket. A halálozási adatokat elemezve a megyén és a régión belül, a fıbb halálokok az országossal szinte teljes egészében megegyeznek. Az országos mutatóknak megfelelıen Békés megyében is a keringési megbetegedések szerepelnek elsı helyen (a halálokok esetében 4%-kal meghaladja az országos szintet, a tízezerre számított hányados 2007-ben elérte a 85,1 értéket az országos 66,2-vel szemben). Az ischaemiás szívbetegségek 2%-kal, míg a cerebrovasculáris 1 megbetegedések által okozott halálozás 3%-kal magasabb az országos értéknél. A daganatos megbetegedés miatti halálozás évek óta mindkét nemnél emelkedı tendenciát mutat. A megyén belüli halálozás tekintetében férfiaknál és nıknél is elsısorban a tüdı és hörgı rosszindulatú betegsége a leggyakoribb halálok, míg a nıknél hasonlóan magas halálozást okoznak az emlı rosszindulatú daganatai (BALOGH E., BÁRDOS H., VARGÁNÉ HAJDÚ P., SZÉLES GY., ÁDÁNY R. 2000). Ennek kapcsán számos vizsgálat történt már, mely a tüdı és hörgı megbetegedések és az ivóvíz arzén tartalmának kapcsolatát vizsgálta. Az ÁNTSZ keretén belül elvégezték az ivóvíz arzéntartalma és a dohányzásnak az együttes hatásának vizsgálatát is, mely alapján elmondható, hogy azokon a területeken, ahol az arzéntartalom µg/l átlag körüli, ott a naponta rendszeresen dohányozók között a betegség kialakulásának nagy a valószínősége (KLIMENTNÉ KESZTHELYI M.2007.). Az emésztırendszeri megbetegedések által okozott halálozások közül az alkoholos májbetegség követeli a legtöbb áldozatot, 2008-ban összesen 86-an (63ffi, 23nı) haltak meg a megyében emiatt. A nemi arányokat tekintve Békés megyében kétszer több férfi hal meg alkoholos májbetegségben, a nık körében is egyre gyakrabban elıforduló krónikus alkoholfogyasztás miatt azonban nemek közti különbség egyre csökken. Hasonló a helyzet a légzırendszer megbetegedései tekintetében is, itt a magas dohányzási arány jelenti a legnagyobb gondot, mely a II. világháborút követıen a nık körében is egyre elterjedtebbé vált (WWW.KSH.HU). A halálokok közül utolsóként, de nem utolsó sorban említem a külsı okok miatt bekövetkezett halálozást. Teszem ezt azért is, mert a Dél-Alföld évtizedek óta vezetı szerepet tölt be ezen halálok miatt. Szerencsére Békés megye e téren a régión belül az utolsó helyen áll, bár 2008-ban 150-en döntöttek úgy, hogy önkezükkel vetnek véget életüknek, s ez az összhalálozás 2,62%-a. (Megjegyzem, hogy míg évtizedeken keresztül Csongrád megye állt elsı helyen, addig mára Bács-Kiskun megye vette át ezt a szerepet) Mindez a régión belüli kedvezıbb helyzete mellett is 0,5%-kal meghaladja az országos átlagot. A férfiak esetében több a befejezett öngyilkosság, míg a nık körében gyakoribb a környezet figyelmét felkeltı kísérlet. A korábban már említett magas nyers halálozási arányszámok területileg is differenciáltan jelennek meg, ennek idıbeli folyamatát tükrözik az alábbi kartogramok (2.4. ábra). 1 Agyi érbetegségek

45 Tudományos Mozaik 7. TPF 2.4. ábra: Ezer lakosra jutó nyers halálozási arányszám, 1965, Forrás: Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 1965, 2006 alapján a szerzı által szerkesztett ábra A halálozások térbeli és idıbeli alakulásáról elmondható, hogy 1965-tıl szinte folyamatosan magas nyers halálozási adatokkal bír Orosháza és a vonzáskörzetében található települések, valamint a megye észak-keleti határán található kistelepülések: Biharugra, Mezıgyán, Újszalonta, ahol ezek az adatok ezer lakosra számított értéke 21,46, vagy ennél magasabb. Halálozás tekintetében is kedvezıbb helyzetben vannak a megye északi területei, míg a déli részen található Tótkomlós vagy Dombegyház ezt már nem mondhatja el magáról. Városaink közül elsısorban Gyulát emelném ki, ahol az évtizedek óta alacsony születésszám mellett a magas halálozási mutató is jellemzı, ennélfogva a természetes fogyás már 1965 óta jelen van. Mindennek a háttere csak részben magyarázható az itt élı népesség elöregedésével, hiszen a tény, hogy a fıváros szociális otthona a városban mőködik, szintén jelentıs mértékben befolyásolja a halálozás mutatókat. Ezzel szemben a viszonylag kedvezıbb halálozási értékeknek köszönhetıen Békéscsaba, mint megyeszékhely 1980-ig képes volt megtartani a természetes szaporodást, sıt a vonzáskörzetében található települések közül Szabadkígyós, Telekgerendás egészen 2000-ig megırizte pozícióját

46 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia A 90-es években a települések helyzete a már említett középkorú férfiak halandósága miatt tovább romlott. Szinte alig maradt olyan község vagy város, ahol az ezer lakosra számított nyers halálozási ráta 10 alatt maradt, sıt 2000-ben elıször tapasztalható, hogy a es értéket is elérte, illetve meghaladta. A 2.4.táblázat a születések és halálozások alapján mutatja Békés megye településeinek jelenlegi helyzetét. Születés Halálozás Átlag alatti Átlagos Átlag feletti Átlag alatti Orosháza, Szabadkígyós, Kardoskút, Kondoros, Körösladány, Köröstarcsa, Lökösháza, Okány, Pusztaottlaka, Tarhos, Újlígyos, Mezıgyán Csárdaszállás Kertészsziget, Szeghalom, Füzesgyarmat, Gyomaendrıd, Mezıberény, Elek, Bucsa, Csorvás,Doboz, Sarkad, Kardos, Kétegyháza, Körösújfalu, Átlagos Átlag feletti Magyarbánhegyes, Kevermes, Kétsoprony, Mezıkovácsháza, Mezıhegyes, Biharugra, Ecsegfalva, Tótkomlós, Hunya, Dombiratos, Szarvas, Békéssámson, Kötegyán, Bélmegyer, Békésszentandrás, Gádoros, Csanádapáca, Gerendás, Kaszaper, Méhkerék, Murony, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Nagyszénás, Zsadány, Sarkadkeresztúr, Telekgerendás, Békéscsaba, Dévaványa, Kamut, Medgyesegyháza, Vésztı, Csabaszabadi, Kisdombegyház, Geszt, Gyula, Battonya, Békés, Magyardombegyház, Dombegyház, Almáskamarás, Csabacsüd, Kunágota, Körösnagyharsány, Medgyesbodzás, Örménykút, Pusztaföldvár, Újszalonta, Végegyháza, 2.4. táblázat: Békés megye településeinek csoportosítása az élveszületési és halálozási adatok alapján, 2007 Forrás: Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 2007 CD-ROM adatai alapján a szerzı által szerkesztett ábra - A halálozások kapcsán egyetlen pozitívumként jelentkezik, hogy a már megszületett csecsemık esetében a csecsemıhalandóság az országos átlag alatti, mely nagyrészt az egészségügyi ellátás fejlıdésének és a megyei Pándy Kálmán Kórház gyermekosztályán mőködı Perinatális Intenzív Centrum (PIC) létének köszönhetı. A halálokok közül egyértelmően lecsökkent a fertızı megbetegedések, valamint a légzırendszeri betegségek köztük a tüdıgyulladás által okozott halálozás. Ez részben a hatékony antibiotikumok alkalmazásának, részben az általános életkörülmények javulásának köszönhetı. A halálozás oka napjainkban túlnyomórészt a veleszületett rendellenesség, az egyéb okok között meg kell említeni az elmúlt néhány évben megemelkedett sérülések, illetve külsı okok miatt bekövetkezı halálozást (2000-ben 4,2%-ot jelentett országos szinten, míg megyei szinten nem tapasztalható emelkedés)

47 Tudományos Mozaik 7. TPF 2.3. Belföldi és nemzetközi vándorlás A belföldi vándorlások tekintetében a legjelentısebb tény az, hogy évek óta többségben vannak az elvándorlók a megyébe bevándorlókkal szemben. Az elvándorlás elsısorban a fiatal korosztályra (20-29 évesekre) jellemzı. Mindez további következményekkel is jár, hiszen ez a korcsoport még vagy egyedülálló, vagy családalapítás elıtt áll, amely vélhetıen szintén nem a megyénkben történik majd. Az ittmaradó lakosság terhei tovább nınek, s miután így egy idısebb korösszetételő populáció marad, egészségi állapotuk is kedvezıtlen irányba mozdul el. A Dél-Alföld viszonylatában megyénkben 3,0 a vándorlási különbözet, ezzel a régión belül elsı helyen állunk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a megye nemzetközi elvándorlásán jelentıs mértékben nem változtatott, a megyébe között jelentıs mértékő volt a román népesség bevándorlása, mely némileg az egészségügyi intézmények foglalkozatási problémáján is enyhített, azonban ez hatás napjainkra megszőnt. Békés megye nem végsı letelepedési célként jelenik megy, illetve azok akik tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkeznek, elsısorban családegyesítési, illetve munkavállalási céllal érkeznek A megye morbiditási mutatói A morbiditási adatok kapcsán ki kell emelni, hogy azok megbízhatósága jelentıs mértékben elmarad a mortalitási adatoktól. A rejtett morbiditási értékek azonban betegségcsoportonként jelentıs mértékben eltérhetnek (DÉSI I 2005). A kedvezıtlen mortalitási mutatók után elmondható, hogy a tüdı és légzırendszeri megbetegedések közül a TBC tekintetében a megye, úgy régiós, mint országos összehasonlításban igen kedvezı helyzetőnek mondható, amely elsısorban a viszonylag kevés hajléktalanok számával és az erre épített szociális hálóval magyarázható. Ennek a kapcsán azonban azt is meg kell említeni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetőek száma folyamatosan emelkedik, illetve a megye városaiban a hajléktalan kérdés is egyre jelentısebb problémaként jelentkezik. Az asztmás és szénanáthás megbetegedések tekintetében már nem ilyen kedvezı a helyzet, de az országos értéket nem haladja meg a gondozás alatt álló megbetegedettek száma. Mentális megbetegedések kapcsán a régión belül Csongrád megye morbiditási adatai a legmagasabbak, Békés megye igen kedvezı adatokkal bír, még az országosnak is csak mintegy fele a tízezer lakosra jutó gondozottak aránya. Mindezt azonban jelentıs mértékben befolyásolja, hogy a fıváros betegei vidéki otthonokban kerültek elhelyezésre, így adataik az ottani statisztikai mutatókban jelentkeztek. A régión belül ilyen intézmény található Csongrád megyében is (2.5. ábra)

48 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Országos Nyilvántartott gondozattak aránya tízezer lakosra Új betegek aránya tízer lakosra 2.5. ábra: Felnıtt pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek tízezer lakosra számított aránya megyei összehasonlításban 2007-ben Forrás: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2007 alapján a szerzı által szerkesztett ábra A mentális megbetegedések közül az egyik legnagyobb problémát a szenvedélybetegséalkoholizmus. A megyék között mind a már nyilvántartott, mind az új beteg szempontjából Békés megye vezet, az eltérés más megyék adataitól azonban nem gek jelentik, ezek közül is az nevezhetı jelentısnek. A szenvedélybetegségek között a 90-es évektıl egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kábítószerfogyasztás. Az addiktológiához hasonlóan azonban a jéghegy csúcsáról adnak csak információt a drogambulanciák által nyilvántartott páciensek adatai, hiszen ma már egyre több felmérés rámutat arra, hogy a tizenévesek korosztályának jelentıs hányada kerül valami- lyen formában kapcsolatba a drogok különbözı fajtáival. Békés megyében 2002 óta mőködik drogambulancia, mint ellátási forma. Nagyon szők az a keresztmetszet, amellyel találkoznak, mivel a hozzájuk fordulók már sok esetben egyéb egészségi problémával is küzdenek. A tízezer lakosra jutó arányuk 2000 óta mintegy megháromszorozódott mind Békés, mind Bács-Kiskun megyében, egyedül Csongrád megyében tapasztalható némi csökkenés. Ezen belül is a napi fogyasztók aránya másfélszeresére, míg az alkalomszerő droghasználók aránya hatszorosára emelkedett (2.6. ábra). Éveken keresztül Csongrád megyében volt a leg- több kezelt páciens, 2002-ben a már említett drogambulancia megnyitását követıen megyénkben is jelentıs emelkedés figyelhetı meg, ami azóta is fennáll. A kezelt páciensek szá- ma kiegyenlítıdött a három megyében. Mindennapi munkám tapasztalata szerint sajnos a év közötti korosztályban szinte minden ötödik gyermek találkozott már valamilyen formá- ban droggal. Erre vonatkozóan már Gyula városában is számos felmérés készült, melyekbıl kiderült az is, hogy jelenleg a marihuána fogyasztás vezet, de jelentıs a gyógyszereket és alkoholt együtt használók aránya is. (Gyula Város Kábítószerellenes Stratégiája és cselekvési terve )

49 Tudományos Mozaik 7. TPF Bács-Kiskun Békés megye Csongrád meye Dél-Alföld Országos megye ábra: Tízezer lakosra jutó kábítószer-fogyasztás miatt kezelt páciensek aránya megyei, regionális összehasonlításban között Forrás: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000, 2002, 2004, 2006 alapján a szerzı által szerkesztett ábra A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókban nyilvántartott páciensek esetében a régió az ország többi részéhez képest középmezınyt képvisel, megyei bontásban Bács-Kiskun megye helyzete a legrosszabb, míg Békés és Csongrád megye között nem tapasztalható jelenés beilleszkedési zavarokkal, valamint szorongásos megbetegedésekkel kerül szakemberhez. Korcsoport alapján a legérin- tıs eltérés. Kórformák tekintetében a legtöbb fiatal magatartás- tettebbek a 10-14, illetve évesek. Az említett zavarok a fiúkat érintik jobban, míg a szo- rongásos megbetegedés esetében a éves korosztálynál kiegyenlített a nemi arány, a éves korosztályt vizsgálva azonban már a lányoknál jelentkezik gyakrabban Háziorvosi praxisok által ellátott páciensek morbiditási adatai A háziorvosi és házi gyermekorvosi megbetegedésre vonatkozó adatok alapján a fel- nıttek közül legtöbben magas vérnyomás miatt állnak gondozás alatt, de így is az országos szint alatt marad a nyilvántartott betegek száma. (2.7.ábra) férfi nı férfi nı férfi nı Békés megye Dél-Alföld Országos Magas vérnyomás Cukorbetegség Ischaemiás szívbetegség 2.7. ábra: Háziorvosi rendszerbe bejelentkezett 19 évesnél idısebbek regisztrált megbetegedései tíz- ezer lakosra számítva Forrás: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2006 alapján a szerzı által szerkesztett ábra

50 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia Hasonló a helyzet az ischémiás szívbetegek és cukorbetegek esetében is. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy megyénk lakosai egészségesebbek, mint a Dél-Alföldön, vagy akár az ország egyéb területén élık. Hiszen az elıbbi állításnak ellentmondanak a szív-és érrendszeri betegségek halálozási adatai, miszerint Békés megye áll az elsı helyen a régióban. Ezek az adatok azonban sokkal inkább jelzik a késıi orvoshoz fordulást és a szőrıvizsgálatok mellızését. A halálozási adatok javításához mindenképpen az éves háziorvosi szőrés megvalósítására, valamint a megbetegedések idıben történı felismerése és kezelésére lenne szükség. A gyermekorvosi hálózatban a legtöbb gondozás asztmás megbetegedés miatt történik, sajnálatosan a megbetegedésben szenvedık száma évrıl-évre nı. Mindemellett az iskolaorvosi szőrések alkalmával egyre több gyermeket szőrnek ki elhízás, vagy már kialakult magas vérnyomásos megbetegedés miatt. Errıl konkrét területi adatok nem állnak rendelkezésre, de a 2005/2006-os tanévben 5. osztályban ezer megvizsgált gyermekbıl 107,47 lány és 115,95 fiú tartozott az elhízott kategóriába, ugyanezen korosztályban ezer gyermekbıl 5,88 lány 7,87 küzdött már kialakult magas vérnyomással. A másik leggyakrabban jelentkezı probléma a gyermekeknél a tartási rendellenesség, mely az elhízáshoz hasonlóan ugyancsak a mozgásszegény életvitel következménye. Mindezek ismeretében sajnálatos, hogy az iskolabüféket célzó programon kívül nincs olyan átfogó prevenciós lehetıség, mely alkalmat adna a már rizikótényezıvel rendelkezı tizenévesek gondozására. Mindössze helyi szervezetek kezdeményezésére jönnek létre olyan programok, melynek célja az egészséges életvitel és a mozgás megszerettetése Békés megye egészségügyi infrastruktúrája Jelen problémák mellett nem elhanyagolható az a kérdés, hogy a meglévı egészségügyi struktúra mennyire tud megfelelıen reagálni. A évi reformoknak jelentıs strukturális változások következtek be (2.8. ábra). A beteg útja Szakmai felügyelet útja A beteg útja Szakmai felügyelet útja Orszg. intézetek Reg. központ Megyei kórház Járóbeteg szakellátás, rendelı Súlyponti kórházak Területi kórházak Járóbeteg szakellátás, rendelı Alapellátás: Felnıtt-, gyermekkörzetek, védınıi szolg Alapellátás: Felnıtt-, gyermekkörzetek, védınıi szolg 2.8. ábra: Az egészségügy szervezeti felépítése átalakítás elıtt és után Forrás:. FORGÁCS I.-. PAKSY A- DR. PAUKA T. 1995: Népegészségtan p.159 ábrája alapján a szerzı által módosított ábra Az alapellátással szerves részét képezik az alábbi ellátási formák: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás központi ügyelet védınıi szolgálat gyógyszerellátottság

51 Tudományos Mozaik 7. TPF A jelenlegi közigazgatási besorolás alapján ebbe a csoportba tartozik még a fogorvosi ellátás is, de annak jelentıs változásai és a közvetlen szakellátás nyújtása miatti jellemzıit a középfokú egészségügyi ellátás során tárgyalom. Békés megye háziorvosi hálózatáról elmondható, hogy a lakosságot 193 felnıtt és 55 gyermekorvos látja el. Az egy háziorvosra jutó lakosságszám évek óta folyamatosan csökken, ugyanakkor a betegforgalom folyamatosan nı. Jelenleg az egy háziorvosra jutó felnıtt betegek száma 1980, míg a házi gyermekorvosi praxisban ez a szám 1011, bár a megyén belül jelentıs differenciák tapasztalhatók ábra: : Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó páciensek száma Békés megyében, Forrás: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2006 alapján a szerzı által szerkesztett kartogram A megyei adatok alapján elmondható, hogy a rendeléseken megjelentek száma között 23%-kal emelkedett, ugyanakkor a lakásokon történt látogatások mintegy 5%-kal csökkentek. A gyermekorvosi rendelésen történt megjelenések, és a háznál történt látogatások száma is hasonlóan alakult. A fokozott gondozást igénylı családok száma csak minimális mértékben változott, viszont az elmúlt idıszakban egyre többször kellett gyermekbántalmazási ügyek miatt közbelépni. A megjelenések számának emelkedésével együtt járt a szakorvosi beutalások számának növekedése is. A diagnosztikai továbbutalások esetében mintegy 48%-os, míg az egyéb járóbeteg szakrendelésre történı továbbutalásoknál 59%-os emelkedés tapasztalható. Hasonlóan 48%-os növekedés történt a fekvıbeteg intézményekbe való utalásoknál is. Mindez azt jelenti, hogy az ellátandó páciensek száma ugyan csökkent, a szakrendelések és fekvıbeteg ellátó intézmények terheltsége viszont nıtt. Ezekkel a mutatókkal Békés megye elsı helyen áll a régió többi megyéjéhez képest. Így az az egészségpolitikai törekvés, melynek célja, hogy a beteg ellátása mindig a lehetı legalacsonyabb szinten történjen, egyáltalán nem érvényesül! A háziorvosi ellátáshoz kapcsolódnak a központi ügyeleti ellátások is. Az elmúlt 25 év alatt ezen a területen is jelentıs fejlıdés történt: 1980-ban még csak 5 ilyen ügyeleti szolgálat látott el 55 települést, 2005-ben már mind a 75 település ellátottsága biztosított volt 14 ügyeleti szolgálattal. A személyi feltételek is hasonlóan javultak: míg 1980-ban naponta 6 orvos

52 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia látta el ezt a feladatot, addig 2005-re ez a létszám napi 19 orvosra emelkedett, a megyében összesen 177 orvos vesz részt az ügyeleti szolgálatban. A háziorvosi betegforgalomhoz hasonlóan az ügyeleten megjelentek, illetve a hívásra történı látogatások száma az 1980-as évhez képest emelkedett, az ügyeletet felkeresık száma az elmúlt években 60 ezerhez közeli forgalomnál stabilizálódott, míg a hívásra történı megjelenés 25 ezer körül mozog. Az alapellátás következı szegmense a védınıi hálózat, illetve az iskolaorvosi ellátás. A születésszám csökkenésének köszönhetıen a védınıi állások között 5%-kal csökkentek, ami jóval meghaladja a régiós, illetve az országos átlagot. A 2006-ban meglévı 210 álláshely közül mindössze 11 betöltetlen státuszt regisztráltak. A csökkenés mértéke ami az országos adatok négyszerese riasztó akkor, amikor az ifjúság védelmében egyre több prevenciós munka hárulna a védınıkre. Tény, hogy a várandós anyáknál tett látogatások száma mintegy 25%-os csökkenést mutat, ugyanakkor a fennmaradó látogatások között a fokozott gondozást igénylı családok száma csak 10%-kal csökkent. Ez egyben azt is jelzi, hogy a jelenleg várandós vagy újszülöttet gondozó családok között nıtt a szociális vagy egészségügyi problémákkal küzdık száma. A védınıi hálózat pozitívumaként említhetı meg, hogy a 199 védını közül 41-en dolgoznak iskolai védınıként, s ez a évi állapothoz képest 300%-os javulást jelent. A javulás másik mércéje, hogy amíg 2000-ben több helyen a területi védını részmunkaidıben látta el az iskolavédınıi feladatokat, addig 2006-ra a fent említett létszám már teljes munkaidıben végzi ugyanezt. Az ehhez kapcsolódó iskolaorvosi ellátást a gyermekorvosi praxisok látják el. A gyógyszerellátottság biztosítása is ehhez az ellátási szinthez kapcsolódik. A évben az egészségügyben végrehajtott reformoknak köszönhetıen a gyógyszertárak száma szinte gombamód szaporodott, ezzel egy idıben egyre több nagyáruházban, benzinkúton jelentek meg a vény nélkül kapható gyógyszerek. Gyógyszertárak elsısorban egészségügyi intézmények közvetlen közelébe telepednek, ezért azoknak a településeknek az ellátása kiemelkedı, ahol nagyobb egészségügyi intézmény (klinika, kórház, nagyobb rendelıintézet) található. Békés megyében 2006-ban 86 közforgalmú és 4 vényforgalmat is bonyolító intézeti gyógyszertár mőködött, ezeknek területi megoszlása azonban az üzletpolitikai döntések miatt rendkívül differenciált (2.10. ábra) ábra: Békés megye gyógyszertárainak száma településenként, Forrás: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2006 alapján a szerzı által készített ábra

53 Tudományos Mozaik 7. TPF A évi állapot még a fent említett kormánydöntés elıtti helyzetet mutatja, de a területi differenciáltság mely a versenyhelyzet következtében egyre nı így is jól nyomon követhetı. Ebben az évben egy gyógyszertárra átlagosan 4220 lakos jutott. A megyén belül 26 településen nem volt közforgalmi gyógyszertár, ezeket a szomszédos nagyobb települések, vagy városok látták el. Ennek ellenére nem rosszabb az ellátás, mint az ország más részén. A területi differenciáltság, a településszerkezet és a közlekedés nehézségei miatt viszont sok esetben a lakosságnak jelentıs problémát jelent az elérés. A reformokat követıen sem változtak az arányok, csak a nagyobb egészségügyi intézménnyel rendelkezı településeken romlott meg a gyógyszertárak versenyhelyzete, a kisebb települések ellátása mit sem javult. Az alapellátásra épül a középfokú egészségügyi szakellátás, ennek részét képezi: járóbeteg szakellátás szakambulanciák gondozóintézetek otthonápolási szolgálatok A szakrendelések és szakambulanciák abban térnek el egymástól, hogy amíg a szakrendelés alapvetıen az alapellátás részére ad konzíliumot, addig a szakambulanciák elsısorban a kórházba utalt betegek felvételét hivatottak eldönteni, valamint a már fekvıbetegként kezeltek ellenırzését és szakgondozását végzik. A megyén belül a járóbeteg ellátó intézmények igen differenciált ellátási lehetıséggel bírnak, egyes rendelıintézetek vonzáskörzetének sugara átlagosan 30 km. (. MIKÓ T. 1998) Jelenleg az alábbi településeken található szakorvosi rendelı: Békéscsaba Gyula Kórházzal integrált intézmény Orosháza Békés Gyomaendrıd Mezıberény, három szakrendelés Mezıkovácsháza Szarvas Szeghalom Az elkövetkezı hónapokban a jobb hozzáférhetıség elvén Sarkad városában fog egy újabb intézmény nyílni, melynek ellátási területébe Biharugra, Kötegyán, Körösnagyharsány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány, vagyis a megye északkeleti része fog beletartozni. A régiót 2005-ben 638 fıállású járóbeteg ellátásban dolgozó orvos látta el, a legkevesebb fıfoglalkozású orvos Békés megyében található. Ennek egyik oka, hogy a három, kórházzal rendelkezı nagyvárosban a kórházak fekvıbeteg ellátásában dolgozó orvosok látják el a szakrendeléseket is. A kisebb falvak jelentıs részében nem lehet helyben szakorvosi ellátáshoz jutni, ami az idısebb korosztály számára jelent nagy problémát. Ezért is bírnak nagy jelentıséggel a fent leírt fejlesztések, illetve a mozgó szakorvosi szolgálatok. A szakrendelések viszonylag nagy kapacitását jelzi, hogy 2006-ban a megyében a járóbeteg-szakellátás megjelenési esetszáma meghaladta a kétmillió-háromszázezret ( ), ez száz lakosra számítva 606,4-es értéket jelent, ami a régió megyéit és országos adatokat nézve átlagosnak mondható. Ezzel szemben ha idısoros elemzést végzünk, a szakrendelé

54 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia sek gyógykezelési esetszámait figyelembe véve elmondható, hogy azok évrıl évre nınek. A régión belül Csongrád megyében volt a legtöbb gyógykezelési eset, de Békés megye is folyamatosan az országos átlag felett van. Magyarországon a nyugat-európai gyakorlattól eltérıen bizonyos betegségekben szenvedık pszichiátriai, szenvedély-, daganatos, tüdı-, bır- és nemibetegek gondozására külön hálózat jött létre. Ezeknek a hálózatoknak a gondozás mellett nagyon fontos feladatuk a szőrés és a prevenció. Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye int. száma betegforg. int. száma betegforg. int. száma betegforg. Tüdıbeteg-gondozó Pszichitriai gondozó Addiktológiai gondozó Bır- és nemibeteg gondozó táblázat: Gondozók száma és betegforgalma a Dél-Alföldön megyei bontásban, Forrás: Dél-Alföld Statisztikai CD-ROM, 2007 A gondozók betegforgalma az onkológiai és a pszichiátriai gondozók kivételével folyamatosan csökkent a régióban, kivétel ez alól Békés megye, ahol a 90-es évek végéig ez a tendencia igaz volt, de között némi emelkedés figyelhetı meg. A pszichiátria gondozók betegforgalmának emelkedése jelzésértékő a társadalmi problémák tekintetében, egyben mutatja annak a szociális hálónak a hiányát is, amely az egyén megküzdését segítené egyes élethelyzetekben. Jelzi azt is, hogy a családok gazdasági helyzetének folyamatos romlása, a foglalkoztatás hiánya egyfajta kényszerpályát alakít ki. A tüdıgondozók forgalomemelkedésének hátterében elsısorban az asztmatikus megbetegedések növekedése áll. Szerencsére a megyében a hajléktalanság és az ehhez kapcsolódó fizikai elhanyagoltság nem jelentkezett olyan mértékben, hogy az a TBC-s betegek számának emelkedéséhez vezetett volna. A középfokú szakellátás harmadik szerves komponense a fogászati ellátás. Az ellátás az elmúlt évtizedben számos változáson ment át, ennek egyik sarkalatos pontja, hogy jelentıs része (így a fogpótlások is) térítéskötelessé vált. Kivétel képeznek ez alól a 18 év alattiak, terhes nık, valamint azok a nyugdíjasok, akik közgyógyellátásban részesülnek. Ennek következtében a lakosság szájhigiéniás állapota folyamatosan romlott. A térítéskötelességnek köszönhetıen a szabad orvosválasztás is erıteljesebben érvényesül, mint a háziorvosoknál. Több fogorvos a megyén belül több településen is dolgozik. Az ellátottságot tekintve megyénk helyzete megfelel az országos átlagnak. Az átalakulás a gyermekfogászatot sem kímélte, hazánkban 1986 óta zajlik szervezett formában az iskolafogászat, melynek elsıdleges célja a prevenció. Ez az ellátási forma napjainkban is megmaradt, de a szülı dönthet úgy, hogy gyermekével nem kívánja igénybe venni azt. Ennek következményeirıl tanulmányok is készültek, melynek eredményeit röviden az alábbiakban lehet összefoglalni: A 90-es években hazánkban a fogbetegségek halmozottan jelentkeztek. Az 5-6 éves korosztály 25-30%-a rendelkezik ép fogazattal A 12 éves korosztálynak átlag négy maradandó foga beteg, 75%-nak ínygyulladása van 2 A bır és nemi beteg gondozó adatai évi

55 Tudományos Mozaik 7. TPF A 18 évesek 66%-a rendelkezik teljesen ép fogazattal, mely a késıbbiek folyamán rohamosan romlik. Utolsóként, de nem utolsósorban szeretném bemutatni az otthonápolási szolgálatok megyei helyzetét. Jelenleg 20 szolgálat látja el a lakosságot több szolgáltató több település ellátását is biztosítja de így sem 100%-os a lefedettség, 11 helyen nincs elérhetı szolgáltató. A szolgáltatók közül többen nem összefüggı területeket látnak el, ami a hatékonyságot és a minıségi ellátást is nagymértékben befolyásolja. Az ellátási formák négy típusba sorolhatók: szakápolás gyógytorna fizioterápia logopédia A teljesített vizitek alakulása alapján elmondható, hogy a szakápolásra és a gyógytornára mutatkozik a legnagyobb igény, és az ellátás során is a traumatológiáról vagy más mőtétes osztályról hazakerülı idıs betegek adják a páciensek legnagyobb részét. A korcsoportos megoszlás megfelel az országos átlagnak, fontos azonban kiemelni két gyakran elıforduló problémát: a meghatározott vizitek száma nem elegendı a páciensek megfelelı ellátására a szociális ellátás hiányosságai miatt sok esetben alapápolási feladtok elvégzésére kérik a szolgáltatást Mindezeknek részben az is következménye, hogy a betegek hosszabb idıt töltenek fekvıbeteg ellátó intézményben. Békés megyében jelenleg három ilyen nagy intézmény található, Gyulán, Békéscsabán és Orosházán. A megye intézményei önkormányzati fenntartásúak, a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 64,4 a régiós átlagtól jobb elmarad (63,1), az országos átlagtól viszont elmarad (72,2). A reformok után jelentıs mértékben megváltozott a krónikus, illetve aktív ágyszám aránya, további változást jelentett, hogy a negyedik speciális tüdıbeteg ellátást biztosító intézményt a Pándy Kálmán Megyei Kórházhoz integrálták, jelentıs krónikus kapacitással (50 aktív, 150 krónikus ágy). A krónikus kapacitások emelkedésén túl jellemzı, hogy az intézmények teljes ágyszáma mintegy 14%-kal csökkent. Az átalakításokat elsısorban a népesség demográfiai mutatóinak változásával és az ellátások racionalizálásával indokolták. Az ellátási terület is folyamatosan változott, a legtöbb speciális terület esetében a fekvıbeteg ellátást a gyulai kiemelt súlyponti kórház biztosítja, ezek a következık: Onkológia Sugárterápia és onkoradiológia Bır- és nemibetegellátás Reumatológia Infektológia Pszichiátria Gyermek- és ifjúságpszichiátria Hematológia Angiológia, phlebológia Allergológia és klinikai immunológia Érsebészet Idegsebészet Gyermek gastroenterológia

56 Békés megye egészségföldrajzi helyzetképe Dr. Beke Szilvia A békéscsabai Réthy Pál területi kórház a gyulai kórházhoz hasonlóan megyei ellátási kötelezettséggel bír ortopédiai területen. Az alapszakmák ellátási területe megoszlik, ezek az ellátási területek azonban csak a kötelezettséget jelentik, a szabad orvosválasztásnak köszönhetıen szinte minden területen jelentıs mértékben módosulnak, sıt sok esetben pl. idegsebészet, onkológia a megye határán is túlnyúlik a valós ellátási terület. A fekvıbeteg ellátásban a területi felosztás az endokrinológiai és a nephrológiai ellátást kivéve alapvetıen a békéscsabai és a gyulai kórház között váltakozik. Alkalmanként a békéscsabai kórház lát el több lakost, melynek oka többek között hogy a fent felsorolt speciális területeken viszont a megyei kórház a megye összlakosságáért felel. A tüdıkórház az integrálást követıen is megırizte speciális funkcióját, a tüdıgyógyászati ellátás két megye között oszlik meg. A gyulai és békéscsabai ellátási területekhez tartozó betegeket a békés megyei, míg az orosházi ellátási területhez tartozókat a deszki kórház látja el. Az intézmények humán erıforrás ellátottsága megfelel az országos átlagnak, az orvosi és szakdolgozói állások 96%-a betöltött. A szakképzettségi mutatók a Gyulán mőködı fıiskolának és képzıintézménynek köszönhetıen a megyei kórházban a legmagasabbak (az ágy mellett dolgozó ápolók 12% fıiskolai vagy egyetemi végzettséggel és 44% felsıfokú OKJ-s képesítéssel rendelkezik) Békéscsabán is jobbak az országos átlagnál, míg az orosházi kórházban megfelelnek annak. Mindezek tükrében úgy vélem az összefoglalóban említettek alapján kell cselekednünk, azaz a meglévı erıforrásainkra támaszkodva egy olyan komplex minden szegmenst felölelı cselekvési tervet kell kidolgozni, mely elısegíti a megye fiatalodását, ezzel együtt hatékony prevenciós tevékenységgel az itt élık egészégének megırzését. Egyben az egyes beruházások és fejlesztési tervek kivitelezésekor nem szabad megfeledkeznünk arról a tényrıl, hogy az egyik legnagyobb eredmény az lenne, ha a lakosság ellátásának és egészségi állapotának területi differenciái csökkennének

57 Tudományos Mozaik 7. TPF Irodalomjegyzék Békés megyei statisztikai évkönyv, 1960, 1965, 1970, 1980, 1990, 2000, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest BALOGH E., BÁRDOS H., VARGÁNÉ HAJDÚ P., SZÉLES GY., ÁDÁNY R. 2000: A halandóság területi sajátosságai Békés megyében, Népegészségügy pp.: Demográfiai Évkönyv és CD-ROM melléklet, 2000, 2005, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest DÉSI I. 1985: Rövid áttekintés a magyarországi orvosföldrajzi munkáról és a Geographia Medica nezetközi folyóiratról. Orvosi Könyvtáros p. DÉSI I. 2001: Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest pp.: Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2000, 2002, 2004, 2006, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Gyula Város Kábítószerellenes Stratégiája és cselekvési terve p. FORGÁCS I., PAKSY A., PAUKA T. 1995: Népegészségtan. Haynal István Tudományegyetem, Budapest 234 p. KÁDÁRNÉ SZABÓ I. 2002: Az otthoni és intézményi ellátás kapcsolatának bıvítési, javítási lehetıségei Szeged IV. Otthoni Szakápolástan Kongresszus CD-ROM 6 p. KLIMENTNÉ KESZTHELYI M. É.N.: A nem fertızı betegségek epidemiológiája. file:///c:/documents%20and%20settings/wellness/local%20settings/temporary%20internet %20Files/Content.IE5/R89V9DM4/nemfertozo%5B1%5D.ppt#256,1, MAJLÁTHNÉ DÉNES A., MAYER A., PALYUSIK M., SZŐCS A., TÖLCSÉR M. 2004: Békés megye területi jellemzıi az Európai Uniós csatlakozáskor. Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba 96 p. MÁRK L. 1996: Az ischaemiás szívbetegség rizikófaktorainak vizsgálata békés megyei településeken és a kockázat befolyásolásának lehetıségei. Gyula, egyetemi doktori értekezés pp.: MIKÓ T. (SZERK.) 1998: Egészségügyi szolgáltatások modernizációs programja a Dél- Alföldön. DAREK Kht., Szeged 141 p. PÁL V., TÓTH J. 2007: Egészségföldrajz. Lomart Kiadó, Pécs-Gyula 268 p SZŐCS A. 2006: Békés megye helyzete az ország megyéihez viszonyítva (a mikrocenzus alapján) Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, Szeged 15 p. UZZOLI A. 2010: Az egészségi állapot területi különbségei Magyarországon. In: Mezei I. Hardi T. Koós B. (szerk.): Földrajzi szemelvények határok nélkül napjaink magyar és szlovák természet-, társadalom- és gazdaságföldrajz írásaiból. MTA RKK TKO, Bp. Safárik Egyetem, Kassa pp

58

59 Tudományos Mozaik 7. TPF TOPOLÓGIA-MEGİRZİ KONTÚRSIMÍTÁS 2D BINÁRIS KÉPEKEN Borbola Péter tanár Tomori Pál Fıiskola A digitális topológia a képek, objektumok olyan matematikai tulajdonságaival foglalkozik, melyekre bizonyos deformációk nincsenek hatással. A nyújtás és zsugorítás például megengedett deformáció, de a tépés már nem az. A digitális képfeldolgozás néhány területén, mint például a vékonyítás, zsugorítás, vázkijelölés stb. szükség lehet a lépések között simító mőveletek végrehajtására. Egy-egy iterációs lépés után megjelenhetnek bizonyos zajok a képen, ami a további folyamatok eredményét jelentısen megváltoztathatja, elronthatja. Ezen problémák valamelyest orvosolhatók a fázisok közé beékelt kontúrsimító operációval. Ha ezek megfelelıen töltik ki, vagy redukálják le a kellı pontokat, akkor a további zsugorító eljárások helyes eredményt adnak. 1. A digitális topológia alapfogalmai A topológia a matematika egy részterülete, amely az alakzatok folytonos (pl. szakítás és lyukasztás nélküli) deformációk közben is megmaradó tulajdonságaival foglalkozik A digitális és bináris kép A digitális képek, ahogy a nevükben is van, az analóg világot képezik le digitális, a számítógép számára is értelmezhetı formára. Tehát a digitális kép egy olyan (V, f), ahol a V a képelemek halmaza, vagyis pixel, vagy voxel, az f pedig egy V D leképezés, ahol D = {0, 1,, M-1} a világosságkódok, intenzitások halmaza [1]. A bináris kép a digitális kép egy speciális fajtája. A fent említettek annyiban módosulnak, hogy ebben az esetben a D mindössze két intenzitásértéket vehet fel, tehát D = {1, 0}, vagyis M = 2. Ezen két érték jelentése pedig: 0 háttér pontok, ami fehér, az 1-esek pedig az objektumot alkotják, ezek feketék, ahogy azt az 1.1 ábra is mutatja az objektumhoz tartozó pontok 0 a háttér 1.1 ábra: bináris kép Az egyes szomszédságok, szomszédsági relációk meghatározóak a digitális képfeldolgozásban. A 4-szomszédság úgy írható le intuitívan, hogy az adott p pont 4-szomszédjába azok a pontok tartoznak, amelyek tıle a 4 fıégtáj szerint helyezkednek el. Ennek megfelelıen a

60 Topológia-megırzı kontúrsimítás 2D bináris képeken Borbola Péter szomszédok (1.3 ábra) a 4-szomszédok bıvített halmaza,még hozzá azzal a 4 ponttal, ami a p- tıl a további 4 mellék égtájat követve található. Tehát a p pontot egy négyzetbe foglaló pontok halmaza. 1.2 ábra: 4-szomszédság 1.3 ábra: 8-szomszédság Ezek alapján beszélhetünk (4, 8) és (8, 4) képekrıl. E két megfogalmazás mindössze annyiban különbözik, hogy a fekete és fehér pontok szomszédsága ellenkezı. Az elsınél (4, 8), a fekete pontok 4-szomszédosak, a fehérek pedig 8-szomszédosak. Az ilyen képeket (4, 8)- képeknek nevezzük. Ezek után könnyő kitalálni, hogy a (8, 4)-képeken a fekete pontok 8-, a fehér pontok pedig 4-szomszédosak. Digitális, vagy bináris képnek nevezzük az olyan (V, m, n, B) képeket, ahol V a képpontok halmaza B V a fekete pontok halmaza (1-értékőek) W = V B a fehér pontok halmaza (0-értékőek) m a fekete pontokra érvényes szomszédság n a fehér pontok szomszédsági relációja. A P = (V, m, n, B) képet röviden szokás (m, n)-képnek is nevezni, ahol általában m n. Elıfordulhat, hogy az objektum egyetlen elembıl áll, ezt izolált pontnak nevezzük. A (V, m, n, B) képen egy fekete pont akkor határpont, ha legalább egy fehér ponttal n- szomszédos, különben belsı pont. Az X objektum határpontjainak a δx halmaza alkotja az objektum határát, az X δx halmaz pedig az objektum belsejét Topológia-megırzı képmőveletek A képmőveletek elıre meghatározott változást/változásokat idéznek elı a képen. Egy adott T (egyváltozós) képmőveletet a P = (V, m, n, B) képre alkalmazva a P = (V, m, n, T(B)) képet kapjuk. Léteznek olyan képmőveletek, amelyek a fekete pontok számát nem, csak az elhelyezkedésüket változtatják meg. Ilyenekre példa az eltolás bármilyen irányba. Ám a pontok számát, kiterjedését is érintı mőveletekbıl jóval többet találhatunk. Talán az egyik legegyszerőbb a negálás (1.4 ábra), vagy komplementálás. 1.4 ábra: negálás Valamint, talán legtöbbet, és legszélesebb körben használatos képmőveletek az addíció (1.5 ábra), és a redukció (1.6 ábra). Az addíciót alkalmazva az eredeti képen szereplı fekete pontok száma kevesebb, mint az eredményképen levı fekete pontok száma. Tehát hozzáadunk valamilyen szabály szerint fekete pontokat

61 Tudományos Mozaik 7. TPF 1.5 ábra: addíció A következıként említendı képmővelet a redukció. Ezen képmőveletet folytatva a fekete pontok halmazát redukáljuk, csökkentjük. 1.6 ábra: redukció Fontos, hogy a képeken végzett mőveletek topológiailag ne rontsák el a képet. Azaz a kiindulási kép topológiai tulajdonságai megegyezzenek az eredmény kép topológiai tulajdonságaival. Egy általánosabb megfogalmazás szerint: A T képmővelet topológia-megırzı, ha a P és T(P) képek topológiailag ekvivalensek. Lássuk valamivel konkrétabban, elıször az addícióra nézve: A T addíció akkor és csakis akkor topológia-megırzı, ha 1. a P kép minden egyes fehér n-komponense a T (P) kép pontosan egy n-komponensét tartalmazza. 2. a T(P) kép minden egyes objektuma (fekete m-komponense) a P kép pontosan egy objektumát tartalmazza. Hasonló feltétel van a redukcióra nézve: A T redukció akkor és csakis akkor topológia-megırzı, ha: 1. a P kép minden egyes objektuma (fekete m-komponense) a T(P) kép pontosan egy objektumát tartalmazza. 2. a T(P) kép minden egyes fehér n-komponense a P kép pontosan egy fehér n- komponensét tartalmazza. Ám a redukció topológia-megırzésére további elegendı feltételeket is találhatunk. Talán kevésbé formális a következı megfogalmazás, de annál inkább kifejezi a feltételeket. Egy redukció 2D-ben akkor és csakis akkor topológia-megırzı, ha az alábbi 4 kritériumot teljesíti: 1. nem vág szét egyetlen objektumot sem kettı, vagy több részre, 2. nem töröl egyetlen objektumot sem teljesen, 3. nem olvaszt össze egyetlen üreget sem másik üreggel, sem pedig a háttérrel, 4. valamint nem hoz létre új üregeket

62 Topológia-megırzı kontúrsimítás 2D bináris képeken Borbola Péter 1.7 ábra: ellenpélda a topológia-megırzı redukcióra 2D-ben Tétel: egy T redukciós operátor topológia-megırzı, ha teljesül rá az alábbi 3 feltétel: 1. T csak egyszerő pontokat töröl, 2. ha T törli valamely tetszıleges p pont valamely q fekete 4-szomszédját, akkor vagy p egyszerő azon a képen, ahol q fehér, vagy q egyszerő azon, ahol p fehér, 3. T nem töröl teljesen egység rácsnégyzet által lefedhetı (kicsi) objektumot Egyszerő pontok Az egyszerő pontokat intuitívan talán úgy lehetne legjobban megfogalmazni, hogy azok a pontok az egyszerő pontok, amelyeket levonva az adott képrıl, vagy akár hozzáadva ahhoz, nem változik meg a kép topológiája. A p V-B (tehát fehér) pont egyszerő a P = (V, m, n, B) képen, ha a P = (V, m, n, B È{p}) képet topológia-megırzı addícióval kaptuk. Tehát azon pont (esetleg pontok), amelyeket a képhez adva nem változik a topológia. A p B (vagyis fekete) pont egyszerő a P = (V, m, n, B) képen, ha a P = (V, m, n, B {p}) képet topológia-megırzı redukcióval kaptuk. Vagyis azon pont (pontok), melyeket a képrıl levonva nem változik a topológia. 1.8 ábra: (8,4) képen egyszerő pont 1.9 ábra: (8,4) képen nem egyszerő pont 1.4. Elegendı feltételek topológia-megırzı párhuzamos redukcióra Az eddig tárgyalt képmőveletek során csupán egy pontot adtunk hozzá, vagy vettünk le a képrıl egyszerre. Ezen pontok törölhetısége, mint korábban említettem, lokális tulajdonság, a pont környezetébıl is el lehet dönteni, hogy egyszerő pont-e, és ezáltal, hogy törölhetı-e. A párhuzamos redukciók folyamán egyszerre több pontot is törlünk a képrıl. Vagyis a P = (V, m, n, B) képbıl a P =(V, m, n, B-D) (D Í B) képet eredményezı redukció akkor párhuzamos, ha a törölt pontok D-halmazának valamennyi elemét egyszerre, egyidejőleg töröljük. Meg kell jegyezni, hogy az egyszerő pontok párhuzamos törlése nem topológia-megırzı képmővelet. Tehát hiába sikerül találnunk egy halmazt a képen, ami csupa egyszerő pontból áll, azok egyidejő törlése megváltoztathatja a topológiát

63 Tudományos Mozaik 7. TPF Az egyszerő halmaz fogalma: a (V, m, n, B) képen a D={d 1, d 2,, d k } Í B halmaz egyszerő, ha létezik D elemeinek egy olyan <d i1,,d ik > egyszerő sorozata, hogy a d ij, ahol (j=1,,k) pont egyszerő a (V, m, n, B {d i1,,d ij-1 }) képen (1.12 ábra). Ronse 1986-ban kimondta, hogy mivel véges képek topológia-megırzı redukciói ekvivalensek egyszerő pontok szekvenciális törlésével, így egy párhuzamos redukció akkor és csakis akkor topológia-megırzı, ha a törölt pontok halmaza egyszerő [2]. Végül Ronse által 1988-ban megalkotott kritériumot említeném [3], miszerint egy T párhuzamos redukció topológia-megırzı a (8, 4) képeken, ha teljesül az alábbi 3 feltétel: 1. T csak egyszerő pontokat töröl, 2. ha T törli valamely tetszıleges p pont valamely q fekete 4-szomszédját, akkor vagy p egyszerő azon a képen, ahol q fehér, vagy q egyszerő azon, ahol p fehér, 3. T nem töröl teljesen egység rácsnégyzet által lefedhetı (kicsi) objektumot. 2. Redukciós simítás A redukciós simítás lokális párhuzamos operátorokkal történik. Ez azt jelenti, hogy az egyes pontok törölhetısége a környezetüktıl függ. Az alkalmazott képmőveletek párhuzamos operátorokkal vannak definiálva, és ezen operátorokat maszkokkal adom meg. Vagyis minden operátorhoz egy maszkhalmazt rendeltem. Ezen maszkokkal vizsgálom az egyes konfigurációkat, és ha egy konfigurációra illeszthetı valamelyik maszk, akkor az ennek megfelelı p pont törölhetı a képrıl. Egy maszk akkor illeszthetı egy adott konfigurációra, ha a maszk minden egyes fekete eleme fekete pontra, fehér eleme pedig fehér pontra kerül a képen. Ezt egy ábrával illusztrálom (2.1 ábra). Adott egy kép, ahol a bejelölt pontokra illeszkedik 1-1 maszk. Tehát ezen 3 maszkkal, 3 pont törölhetı a képrıl, méghozzá az 1-es, 2-es és 3-as számmal jelölt pontok. (A maszkok, amikkel törölhetıek a pontok, késıbbiekben 2d, 2b, és 2a néven kerülnek említésre.) ábra: maszkok illeszkedése A redukciós maszkok 2.2 ábra: az illesztett maszkok A redukciós simítás elvégzéséhez 20 maszkot készítettem. Ezek mindegyike 3x3-as mérető. A maszkok használata az alábbi algoritmus szerint történik

64 Topológia-megırzı kontúrsimítás 2D bináris képeken Borbola Péter Algoritmus Input: (Z 2, 8, 4, X) bináris kép Output: (Z 2, 8, 4, Y) bináris kép begin Y = X; Y = Y \ {p p törlése R1 redukciós maszkok valamelyikével (Z 2, 8, 4, Y)-képen}; Y = Y \ {p p törlése R2 redukciós maszkok valamelyikével (Z 2, 8, 4, Y)-képen}; end Látható az algoritmus leírásából, hogy a maszkokat két csoportba szedtem. Erre azért van szükség, mert néhány maszk együttes használata sértené a topológia-megırzés valamelyik feltételét. Azonban az egyenkénti használatuk topológia-megırzı, valamint a kialakított csoportok együttes használata is topológia-megırzı, így a két fázis végrehajtása is topológiamegırzı képmőveletet eredményez. (Ezekre külön-külön készült bizonyítás, amit jelen cikkben nem tárgyalok). 3. Addíciós simítás A topológia-megırzı addíció végrehajtásához szintén maszkokat készítettem, melyekbıl 20 darab van. Hasonlóan a redukcióhoz, itt is a maszkok illeszthetıségét vizsgáljuk az adott pontokra, majd ez alapján hozunk döntést, hogy a pont kitölthetı, vagy sem. Egy maszk akkor illeszkedik egy p pontra, ha a pont, és környezetében levı fekete és fehér pontok pontosan úgy helyezkednek el, ahogy a maszk 9 (3x3) eleme. Vagyis tökéletes fedésbe hozható a p pont, és környezete az adott maszkkal. Ebben az esetben kitölthetı egy pont. Tehát a redukciós simításnál ismertetett definíció a maszk egy pontra való illeszthetıségérıl, természetesen itt is igaz Az addíciós maszkok Hasonlóan a redukcióhoz, itt is egy algoritmus szerint történik a simítás. Algoritmus Input: (Z 2, 8, 4, X) bináris kép Output (Z 2, 8, 4, Y) bináris kép begin Y = X; Y = Y \ {p p kitölthetı A1 addíciós maszkok valamelyikével (Z 2, 8, 4, Y)-képen}; Y = Y \ {p p kitölthetı A2 addíciós maszkok valamelyikével (Z 2, 8, 4, Y)-képen}; end A maszkkészletet itt is két csoportra bontom, és két fázisban használom ıket, az ok teljesen hasonló, mint a redukciónál, hogy néhány maszk együttes használata nem topológia-megırzı. Az így kialakított csoportok, és a velük végrehajtott két simító fázis topológia-megırzı simítást eredményez. (Ennek bizonyítása szintén nem kerül jelen cikkben tárgyalásra). 4. Implementáció 4.1. Felhasznált eszközök A program C++ nyelven került megvalósításra, Dev-C++ ingyenes fejlesztıi környezetben. A munka során 32 bites Windows operációsrendszert használtam, és egy Intel Penti

65 Tudományos Mozaik 7. TPF um Dual Core számítógépet T3200-as processzorral és 2GB memóriával. (2GHz). Az alkalmazás Linux-os környezetben is futtatható, hiszen nem használ semmilyen operációs rendszer specifikus eszközt. A fordítást a Makefile is egyszerőbbé teszi. A tesztképek megnyitásához, szerkesztéséhez a Gimp nevő ingyenesen használható képnézegetı programot használtam. A képek binárisak, és pgm fájlformátumban vannak, vagyis 1 pixelnek egy bájt felel meg. A képeken 0 a háttérpont, és 1 az objektum, amit ként jelenítek meg, hiszen így jobban látszik a különbség a képmegjelenítıkben Az algoritmus megvalósítása Az algoritmus egy kétfázisú párhuzamos simítást valósít meg. Végezhetı addíció és redukció is egyaránt, ám maga a simítás ugyanazon eljárás szerint történik. begin kétfázisú simítás 1. fázis: simítás az A_AB maszkokkal 2. fázis: simítás a B_AB maszkokkal End A redukció és az addíció esetén is minden fázisban 16 maszkkal történik a simítás. Minden egyes pontra végignézni az illeszkedést, túl lassú lenne, ezért az összes lehetséges konfigurációt elıre kiszámoljuk, és eltároljuk egy keresıtáblában, Look Up Table-be (késıbb csak LUT). Az addíciónak és a redukciónak is külön LUT-ot hozunk létre. A pont környezetét binárisan kódoljuk p ábra: bitkódolás menete A 3x3-as környezetben ahol 1-es pixel van, a neki megfelelı bitet bekapcsoljuk a kódban, ahol 0 pixel van, ott a kódbeli bit nem lesz bekapcsolva. Összesen 2 8, azaz 256 lehetséges konfiguráció van fázisonként, ezért a LUT így néz ki: A_AB B_AB ábra: az összevont LUT A fájlban bittömören van kódolva a konfiguráció kiértékelése. A bit egy igaz/hamis választ mutat. Az i-edik bit megmondja, hogy az i-edik konfiguráció törölhetı-e Az alkalmazás használata, indítása Az alkalmazást nem kell telepíteni, egyszerő másolással hordozható. A fordítás egy makefilelal, a Makefile.linux-szal történik. CXX=g++ SOURCES=main.cpp pgm.cpp addicio.cpp 1 bájt

66 Topológia-megırzı kontúrsimítás 2D bináris képeken Borbola Péter all: $(CXX) -g -o redukcio -D REDUCTION $(SOURCES) $(CXX) -g -o addicio -D ADDITION $(SOURCES) Látható, hogy a fordítónak adott paraméterek alapján (amelynek megfelelıen fordítás elıtt kiválogatásra kerül a kódból külön az addíciós és külön a redukciós rész) egy redukcio.exe és egy addicio.exe nevő fájl jön létre. A fordítás konzolosan a make f Makefile.linux paranccsal történik, a ábrán látható módon ábra fordítása: (msys programmal) Miután a két futtatható állomány létrejött, egy parancssort indítva könnyedén használható az alkalmazás. A használat egyszerő, elsı paraméterként a kívánt mőveletnek megfelelı állomány nevét kell megadni (redukcio.exe vagy addicio.exe), majd a kiindulási kép nevét kiterjesztéssel, majd az output kép nevét szintén kiterjesztéssel. 5. Eredmények 5.1 ábra: kétfázisú párhuzamos redukció egy bogáron A következı képen (5.2. ábra) látható az elıbbi példára futtatott program által adott statisztika, amibıl szépen látszik, hogy 166 képpontot törölt az elsı fázisban, és 52-t a másodikban. 5.2 ábra: törölt pontok száma az elsı példában

67 Tudományos Mozaik 7. TPF 5.9 ábra: kiindulási kép (sajat_teszt1.pgm) 5.10 ábra: a redukció után kapott kép Látható, hogy az összes zajpont törlésre került, azonban új üreg nem jött létre, és meglévı objektumok sem tőntek el teljesen. A képméret 150x150-es, és 180 pont lett törölve az elsı fázisban, valamint 50 a másodikban. A futási idı 0,001 sec volt. A következı két ábrán szintén egy saját kezőleg rajzolt tesztkép, és azon végrehajtott addíció látható ábra: kiindulási kép (sajat_teszt2.pgm) 5.12 ábra: az addíció után kapott kép Erre a tesztképre rajzoltam egy üreget, ami láthatóan egyetlen pont méretőre zsugorodott, de nem tőnt el. Az összes beékelés viszont szépen kitöltésre került. A képméret ez esetben is 150x150-es volt. A kitöltött pont száma az elsı fázisban 82, a másodikban 24. A futási idı 0,003 sec. A képen egy fekete pont törölhetısége egységnyi idı alatt eldönthetı elıre kiszámolt keresıtábla segítségével a környezetének ismeretében. Hasonlóképpen egy fehér pont kitöltésénél. A maszkokkal való illeszthetıség, és a megváltoztatandó képpontok kigyőjtése szintén nem igényel sok idıt, ezáltal a program futása rendkívül gyors. Összefoglalásként elmondható, hogy annak köszönhetıen, hogy már a maszkok létrehozásakor, illetve azok csoportba sorolásakor ellenırizve lett a topológia-megırzı mivoltuk, nyugodtan használhatók a képmőveletek végrehajtására anélkül, hogy a programon belül külön ellenıriznénk a topológia-megırzésre vonatkozó feltételek teljesülését. Ezáltal a futáshoz szükséges idı jelentısen csökken

68 Topológia-megırzı kontúrsimítás 2D bináris képeken Borbola Péter Irodalomjegyzék A legfıbb irodalmat a 2010-ben megírt Diplomamunkám szolgáltatta, azon kívül az alábbi mőveket használtam: [1] Digitális topológia és matematikai morfológia elıadás jegyzet, Dr. Palágyi Kálmán. Szegedi Tudományegyetem Természettudományis és Informatikai Kar, 2009 [2] C. Ronse, A topological characterization of thinning, Theoretical Computer Science, vol. 43, 1986, [3] C. Ronse, Minimal test patterns for connectivity preservation in parallel thinning algorithms for binary digital images, Discrete Applied Mathematics, vol. 21, 1988,

69 Tudományos Mozaik 7. TPF FEHÉR ZAJ TERÜLETI IDİSOROK DEKOMPOZÍCIÓJA Budaházy György fıiskolai adjunktus Tomori Pál Fıiskola A jelenségek idıbeli alakulásának a vizsgálata minden tudományágnak és tudományterületnek fontos része. Az idısorok elemzésének egyik alapfeltétele, hogy elegendıen hosszú adatsor álljon rendelkezésünkre, ha szezonalitást is szeretnénk vizsgálni, akkor a ciklusokból legalább háromra van szükségünk. Napjaink gyorsan változó világában viszont a hosszú távú megfigyelések nem mindig megoldhatóak (a mért vagy megfigyelt adatok információ tartalma is változhat). Ezt a szőkre szabott erıs korlátot igyekszem feloldani néhány speciális esetben, amikor a megfigyelt adatok közel azonos jellemzıkkel bíró területi egységek állnak rendelkezésünkre. A módszerünk az lesz, hogy az egyes területek rövidebb idısorait egymás után felfőzzük egy idısorra, majd megpróbáljuk értelmezni az idısor dekompozíciójából származó összetevıket. A jelenségek idıbeli alakulásának a vizsgálata minden tudományágnak és tudományterületnek fontos része. A regionális tudományok is ezen körbe tartoznak, azzal a specialitással, hogy itt nem csak egy idısor megfigyelésére nyílik alkalmunk, hanem azonos idıpillanatban, több, más területen is elvégezhetjük a megfigyeléseinket. Az idısorok vizsgálatának több féle megközelítése is létezik. Az egyik a determinisztikus idısor modell, amikor az idısor elemeinek a változását egy elıre determinált pálya írja le, valamint a sztochasztikus idısor modell mely elemzéseknél a spektrál analízis kerül elıtérbe. Bármilyen módszereket is választunk az idısorok elemzésére, a dekompozíciós módszer elıkerül. Ennek a módszernek a segítségével tudjuk azonosítani az idısorban érvényesülı különbözı hatásokat. A leggyakrabban a következı komponenseket szokták elkülöníteni: a trend vagy tendencia, állandó ciklusok (szezonalitás), változó ciklusok (konjunktúra) outlier-eknek (kiugró egyedi értékek) és a véletlen hatás vagy fehér zaj ( a fehér zaj megfogalmazás feltételezi, hogy ennek a komponensnek nincs információ tartalma, vagy elenyészı). Bármerre is indulunk az elemzéseinkkel abba az erıs korlátba ütközünk, hogy az idısorunknak kellıen hosszúnak kell lennie, hogy legyen (kellı mennyiségő adat). Napjaink gyorsan változó világában viszont a hosszú távú megfigyelések nem mindig megoldhatóak (a mért vagy megfigyelt adatok információ tartalma is változhat). Ezt a szőkre szabott erıs korlátot igyekszem feloldani néhány speciális esetben, amikor a megfigyelt adatok közel azonos jellemzıkkel bíró területi egységekre léteznek. A probléma felvetése kettıs. Egyfelıl olyan idısorokban szeretnénk ciklikusságot, szezonalitást vizsgálni, ahol nem áll rendelkezésre csak egy ciklus adata. Másfelıl olyan mutatók ciklikusságát szeretnénk vizsgálni, melyek még nem léteznek (vagy megváltozott az információ tartalmuk (pl: fıszámon iktatott ügyiratok) egy periódusnál régebben. A harmadik megfontolás lehet a rövidebb ciklusok ciklushosszának a változása, azaz a szezonális hatás nem állandó. Elméleti megfontolás A vizsgált területi egységeken belül (feltételezés, hogy jó közelítéssel lehatárolható) ugyan azok a szezonális (globális, abban az értelemben, hogy mindegyik területi idısorban érvényesül, pl törvény változása, éghajlat, klíma, ünnepek, kulturális azonosságok, gazdálkodási ciklusok) hatások érvényesülnek. A trend persze mindenhol más és más lehet. Ha ezeket a szezonális hatásokat meg tudjuk határozni, akkor a trend segítségével az idısorból visszamaradó

70 Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Budaházy György fehér zaj fogja magában hordozni a lokális hatásokat (az egyes területi egységekre jellemzı tulajdonságokat). Az idısorok vizsgálatának fontosságát talán nem kell túlságosan hangsúlyoznom, ezen elemzések fontosságával mindenki tisztában van. Az idısorok elemzésének kettıs szerepe lehet. Leíró jelleggel az idısor által tárolt információk elemzése valamint, a jövıre vonatkozó prognózisok elkészítése. Jelen tanulmányban inkább a leíró jelleg, a már bekövetkezett idısor adatainak az elemzésére fektetem a hangsúlyt, igaz kis továbbgondolással a módszer alkalmas lehet prognosztizálásra is. Az idısorok egyszerőbb elemzési módszerei között szerepel a dekompozíciós módszere, azaz az idısort felbontjuk valós vagy vélt tényezıkre. A legelterjedtebb dekompozíciós eljárások során általában a következı hatásokat szokták elkülöníteni: Trend vagy alapirányzat, azaz az idısorban tartósan érvényesülı tendencia jellegő folyamat. A következı hatás a periodikus ingadozás. A periodikus ingadozást általában felbontják rövidebb, állandó periódusú ingadozásokra, ezeket szezonalításnak nevezik. A hosszabb periódusúakat konjunktúra ciklusoknak nevezik (más-más idıtávon nevesítik is ıket). A konjunktúraciklusok következı típusai különböztethetık meg [3]: a) a Kitchin- vagy készletciklus, amely 3 5 éves idıtartamú, rövid távú ciklus; b) a Juglar- vagy gép- és eszközbefektetési ciklus, melynek periódusa 7 11 év; c) a Kuznets- vagy építési befektetési ciklus középtávú, éves; d) a Kondratyev-ciklus, azaz a hosszú hullámok, az alapvetı tıkejavak létrehozásával összefüggı hullámok amelyeknek idıtartama év; e) az évszázados (szekuláris) trendek változása. Elemzésektıl függıen a harmadik rész a véletlen hatás vagy irreguláris rész, de elıfordul még az is,hogy fehér zajnak is nevezik ( A fehérzaj olyan, hangtechnikában használatos véletlenszerő zaj, amire igaz az, hogy a teljes vizsgált frekvenciatartományban a hangnyomásszintje állandó. Wikipédia). Sok elemzésben méltatlanul kevés figyelmet szentelnek az irreguláris résznek, habár információtartalma ennek a résznek is van, igaz nehezebb azonosítani. Az idısor összetevıi között a lehetséges kapcsolódási módok között a két legelterjedtebb az additív és a multiplikatív modell. Ezeket a modelleket mutatja az 1. ábra. Egy konkrét elemzésnél a modell kiválasztására elızetes információt nyújthat a grafikus ábrázolása a kiinduló adatoknak. Ezután megvizsgálhatjuk, hogy az ábrázoltak közül melyik sémához hasonlít leginkább a kapott görbe

71 Tudományos Mozaik 7. TPF Természetesen mindkét modellre történı számítások elvégzése után a szezonális tagok külön ábrázolása eseten is megtehetjük a modell választását. Az alapirányzat vagy trend meghatározásánál a két leggyakrabban alkalmazott módszer a mozgó átlagú trend számítása, mely az eredeti idısor értékeinek dinamikus átlagaként állítható elı, vagy az analitikus trendszámítás, mely a meghatározásnál a legkisebb négyzetek módszere a legelterjedtebb. A szezonális, illetve periodikus illesztés célja általában a múltbeli és a jelenbeli adatok szezonális hullámzásának meghatározása elırejelzési célból. Fontos, például árpolitikai és beruházás-politikai célból, hogy a vállalat tisztában legyen azzal, változik-e az üzleti aktivitás adott idıszakban és a hullámzás kisebb, nagyobb vagy szezonális jellegő-e. A szezonalítás meghatározására számos módszer áll rendelkezésre a legtöbb módszer azonban érzékeny az extrém értékek (outlinerek) torzító hatására. A szezonális illesztés egyik célja olyan szezonális tényezı elérése, amely stabil, azaz nem változik az idıszakok folyamán. A trendek és a szezonalítás meghatározására számos statisztikai programcsomag alkalmas (SPSS, SAS, SABL, HTX11AR, DEMETRA). Ezek a programok a szezonális simításokat rezisztens (ellenállóképes) lineáris vagy nemlineáris simítási módszerek alkalmazásával végzik. A rezisztens fogalma ebben az összefüggésben azt a tulajdonságot jelenti, hogy a módszer nem érzékeny néhány adat kiugróan nagy eltérése (az úgynevezett outlierek) által okozott erıs zavaróhatásra, torzításra. Azokat az értékeket tekintjük szélsıséges, extrém értékeknek, outlier-eknek, amelyek nagyon távol vannak az eloszlás közepétıl, jelentısen különböznek a többi értéktıl. Elkülönítésük mind elemzési, mind elırejelzési, illetve modellalkotási szempontból fontos feladat. Feltárásukat a grafikus ábrázolás is segíti. [5] Az idısor elemzési módszerek mindegyikében közös, hogy megfelelıen hosszú idısor álljon a rendelkezésünkre. Általánosan elfogadott, hogy a szezonalitás elemzésének egyik alapfeltétele, hogy legalább három ciklusnyi adat álljon rendelkezésünkre. Az elméleti megfontolás a következı: Abban az esetben, ha vizsgálni kívánt idısor rövid, azaz csak egy periódusnyi adat áll rendelkezésünkre, a szezonalítás meghatározásához a következı módszert alkalmazzuk. Vesszük a különbözı területi egységekhez tartozó azonos megfigyelési adatokat, majd egy idısorra felfőzzük. Ebben az esetben az egy periódus helyett már (ha megyei szinten rendelkezésünkre állnak az adatok, akkor ez 20 periódusnak vagy ciklusnak felel meg) jóval több ciklusnyi adat áll rendelkezésünkre. Felmerül a kérdés, hogy vajon van- e létjogosultsága az ilyen típusú elemzéseknek és melyek az esetleges korlátai. Az elsı és talán magától érthetı feltétel, az, hogy a vizsgált területi egységeken belül (feltételezés, jó közelítéssel lehatárolható) ugyanazok a szezonális hatások érvényesüljenek. Ezeket a hatásokat a további elemzésekben globális hatásoknak fogom nevezni. Abban az értelemben nevezhetjük globális hatásoknak, hogy mindegyik területi idısorban érvényesülı hatások ezek, pl: törvény változása, ünnepek, gazdálkodási ciklusok valamint azonosak az éghajlat, klíma, kultúra. A másik feltételünk az egyes területi egységeken megfigyelt idısori adatok összemérhetıek legyenek (sok területi elemzésben alkalmazzák, Budapest és Pest megye torzító hatását ki szokták szőrni). Az elemzés módszerébıl adódóan az egyes területi egységeken a trend persze mindenhol más és más lehet, ez nem befolyásolja az elemzésünket (összemérhetıségnél már ezzel foglalkoztunk). Az egyes területi egységek egymás után történı rendezésének a szerepét még nem vizsgáltuk, feltételezzük, hogy valamilyen növekvı vagy csökkenı sorrendbe kellene az egyes területi egységeket felfőzni egy idısorra, hogy az illesztéseknél a trendekben ne legyen törés, hiszen nem minden statisztikai programcsomag tudja ezt kezelni. A területi egységek különbözı sorrend

72 Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Budaházy György jének a hatását a szezonalitásokra és a fehér zajra egy késıbbi elemzésben bıvebben tárgyaljuk. Valószínőnek tartjuk, hogy ez a korlát is feloldható. Az így elıállított idısort a dekompozíció módszerével szétbontva a következı hatásokat kaphatjuk: a trend, a szezonális hatás (szezonindex vagy szezonális eltérés) valamint a véletlen tag vagy fehér zaj. Ezen tényezıket vizsgáljuk meg most külön-külön. Arra a kérdésre, hogy van- e valamilyen kapcsolat az így meghatározott trend szerinti értékek és az eredeti rövid idısorból meghatározott trend között, a válasz az, hogy a tapasztalat szerint van. Abban az esetben, amikor az idısorok felfőzésénél vigyázunk az összemérhetıségre és rangsorban főzzük fel az egyes területeket, akkor a kétféle módon meghatározott trend értékei között csak kismértékő eltérés mutatkozik (Az eltérések okait külön célszerő megvizsgálni). Feltételezéseink szerint ezzel a módszerrel jobb trendet lehet illeszteni mint a rövid idısorra, amely tartalmazza a szezonalítást és a véletlen hatást is. Tehát meglátásunk szerint, ezzel a módszerrel a rövidebb távú idısorokra a trend illesztése is jobb. Abban az esetben, ha a meghatározott trend segítségével a szezonális hatásokat meg tudjuk határozni, akkor már csak az értelmezését kell megoldanunk. Az ily módon meghatározott szezonalítás érvényes mindegyik területi egységre, tehát olyan globális hatásokat jelent, amelyek mindegyik területegységre igazak kell, hogy legyenek. A vizsgált adatok alapján ezek azonosítása általában nem jelent különösebb nehézséget. A trend és a szezonalítás birtokában az eredeti megfigyelt adatokból leválasztva ezeket az idısorból már csak a véletlen hatás marad meg. A visszamaradó fehér zaj -t kell már csak értelmezni. Ez az az idısor komponens, amellyel általában keveset foglalkoznak. A mi elemzésünk egyik fókuszában viszont pont ez áll. Ez a tényezı fogja magában hordozni a lokális hatásokat, tehát az egyes területi egységekre jellemzı tulajdonságokat. Ennek az elemzésével világíthatjuk meg azokat az eseményeket, amelyek az idısorban a trend és a globális hatásokon kívül jelen vannak. Természetesen minden elemzésnél más és mást jelenthet a fehér zaj. Az elmondottak szemléltetése egy adott példán keresztül. Az elızıekben vázolt módszer gyakorlati megvalósításának a szemléltetésére a körzeti földhivatalok fıszámon iktatott ügyiratforgalmának a vizsgálatát fogom elvégezni. Az alapadataink a 2007-es évre vonatkoznak, megyei szintre vannak aggregálva és havi rendszerességgel jelennek meg. Ez alapján egy-egy megyéhez 12 db (12 hónap) idısori adat áll rendelkezésemre. Külön-külön az egyes megyék adatai alapján a trend meghatározható (kérdés persze, hogy milyen a jósága), de a szezonalitás és a véletlen hatása már nem mérhetı. Elızetes vizsgálatok alapján mivel elég erıteljes az ingadozás, az illesztett trendek jósága csekély. Tekintsük a fent említett módszert és az egyes területi idısorok alapján képezzünk egy idısort, úgy, hogy az egyes megyei adatokat egymás után rendezzük. Az idısorok összemérhetıségi feltétele miatt Budapestet és Pest megyét kizártuk az elemzésbıl (nagyon eltérı trendek). Az egy idısorra történı felfőzést két féle képen is elvégeztem. Az elsı esetben nem vettem figyelembe az idısorok (trendek) rangsorát. Ebben az esetben is sikerült megállapítanom a trendeket és a szezonalításokat, de mivel ebben az esetben az idısorok kapcsolódási pontjaiban (december-január) nagyobb törések is elıfordultak, a hosszú idısorra illesztett trendek, valamint az egyes megyei idısorokra illesztett trendek jelentısen eltértek, ezért a rangsorba rendezett területi idısorokkal dolgoztam tovább. Szemléltetésképen azért nézzük meg, hogy ebben az esetben is szép ciklikusságot sikerült meghatározni (ábra 2)

73 Tudományos Mozaik 7. TPF 2. Ábra. Nem rangsorba rendezett idısor szezonális eltérései multiplikatív modell esetén 1,15 Nem rangsorba rendezett idősor szezonindexei (mutiplikatív mdell) 1,1 1,05 1 0,95 0, Forrás: saját számítás Most viszont már rendezzük az idısort rangsorba. A rangsorba rendezés elve az egy évre aggregált ügyiratforgalom alapján történt. A legkisebb éves ügyiratforgalmat bonyolító megye adatai kerültek az idısor elsı 12 helyére, majd a sorban következı megye adatai (1. Táblázat). Ezen rendezési elv alapján a megyék a következı sorrendben követik egymást: Megye összesen ügyirat Nógrád Tolna Komárom-E Zala Baranya Somogy Heves Fejér Gyır-M-S Vas Jász Veszprém Békés Csongrád Szabolcs-Sz-B Hajdú-B Bács-Kk Bo-A-Z Fıváros Pest Összesen: Táblázat Saját számítás

74 Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Budaházy György Az így elıállított idısort a következı grafikon (3. Ábra) szemlélteti (Pest megye és a Fıváros nélkül). 3. Ábra. A rangsorba rendezett felfőzött idısorok évre. Ügyiratszám (db) évi ügyiratforgalom egy idősorra felfűzve január szeptember május január szeptember május január szeptember május január szeptember május január szeptember május január szeptember május január szeptember május január szeptember május január szeptember május Forrás: saját számítás Mint látható, a rangsorba rendezett idısorokban nem figyelhetünk meg törést a trendben, így elkezdhetjük az elemzésünket. Az idısorunk elemzését, dekompozícióját a SABL- programcsomag segítségével végezzük el. A SABL néven ismert eljárás [8] lényegét tekintve simítási módszereket alkalmaz, amihez mozgómediánokat, rezisztens mediánokat és átlagokat, valamint dupla négyzetbecsléseket használ. A SABL-módszer bármely idısorra alkalmazható. A módszer alkalmazásához legalább három periódus megfigyelt adataira van szükség, napi, heti, havi, negyedéves vagy féléves bontásban. A SABL DEKOMPOZÍCIÓS ELJÁRÁS Az idısorok SABL dekompozícióján a következı felbontást értjük: Y = T + S + I ahol: T a hosszú távú trend, S a szezonális komponens (értelemszerően a konjunkturális komponens is, tehát a periodikus hullámzás), I az irreguláris rész, azaz a fehér zaj. Általában Y-on az eredeti idısor adatait értjük vagy annak transzformált (például ln- transzformáció) alakját. A SABL-módszer iteratív eljárás. Minden iterációs lépésben újra számítjuk, finomítjuk a T, S, I értékeket. A lépések során kialakult adatsorok kölcsönhatásban vannak egymással. Az eljárás célja, hogy az idısort olyan komponensekre bontsuk, melyek rendelkeznek a következı tulajdonságokkal: T tükrözi az eredeti idısor alacsony frekvenciájú (hosszú távú) ciklusait, azaz trendjellegő komponensét; S képviseli a viszonylag stabilan ismétlıdı szezonális tendenciát;

75 Tudományos Mozaik 7. TPF I reprezentálja a maradékot, azaz mindent, ami nem trendjellegő és nem szezonális jellegő az adatsorban. A módszer lényegébıl fakadóan az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik[*]: a T, S és I komponensek közötti adatáthatás minimális; extrém vagy szokatlan adatok nem befolyásolják a T és S értékek meghatározását, illetve becslését, az ilyen szokatlan adatok hatása csak az I komponensben tükrözıdik; a T és az S becslése, amennyire lehetséges érzékenyen reagál az idısor szerkezetének változására; a módszer csak akkor használható, ha legalább 3 periódus adatai ismertek; sok helyen a zérussal való osztás elkerülése érdekében és a transzformációs szabály alkalmazhatósága miatt ki kell kötni, hogy az eredeti adatok csak pozitívak lehetnek. A program futtatása után meghatároztuk a trend szerinti értékeket. A trend értéke a program futtatása alkalmával indifferens, hogy additív vagy multiplikatív modellt feltételezünk az egyes tényezık között. A trend szerinti értékeket a következı (4. ábra) ábrán jelenítettük meg. 4. Ábra: Alapadatok és az illesztett trend a SABL módszerrel Ügyiratszám Alapadatok és az illesztett trend a SABL módszerrel Alapadatok Illesztett trend Forrás: Saját számítás alapján Mint az ábrán is jól látható az egyes megyék évi ügyiratszámában a trend nem azonos, de ez nem is volt feltételünk a szezonalitás és fehér zaj meghatározásához. A dekompozíciós eljárást elvégezve additív és multiplikatív modell esetén is a következı szezonális eltéréseket valamint szezonindexeket kaptuk (5.-6. ábra)

76 Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Budaházy György 5. Ábra Multiplikatív modell esetén az idısorban érvényesülı szezonindexek 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 1,05 1 0,95 0,9 Szezonindexek Forrás: Saját számítás. 6. Ábra Additív modell esetén az idısorban érvényesülı szezonális eltérések Szezonális eltérés 2000 Ügyiratszám (db) Forrás: Saját számítás. A kétféle modellt összehasonlítva, azt tekintjük jobbnak, amelyek esetén a szezonalítás állandóbbnak tekinthetı (hivatkozás stat jegyzetek). Ez alapján a multiplikatív modell esetén a szezonalitás állandóbb képet mutat (ez várakozásainknak is megfelelt). Ez alapján a globális hatás havi ingadozása, éves periódus mellett a következı lesz (7. ábra):

77 Tudományos Mozaik 7. TPF 7. ábra: Havi szezonindexek 2007 évben megyei szinten 125% 120% Szezonindex 115% 110% 105% Szezonindex 100% 95% 90% 85% január február március április május június július augusztus szeptember október november december Forrás: saját számítás alapján. A szezonális ingadozás megfelel a várakozásainknak, az év elején egy 21%-al magasabb ügyiratforgalom tapasztalható, ami a gazdálkodási év kezdete, területrendezésnek köév végén el nem intézett ügyek- szönhetı, az ajándékozások és vásárlások, valamint az elızı bıl adódik. Az elsı negyedév többletet mutat a gazdálkodási és építkezési ciklusok miatt. A nyár a közigazgatásban is halott, ilyenkor ügyet intézni nehézkes és hosszadalmas, valamint a szabadságok miatt jóval a trend alatt van az ügyiratforgalom. Ez csak októberre emelkedik megint meg egy kicsit, de az év végére megint a trend alá esik, ilyenkor már az építkezések, beruházások, az ingatlannal kapcsolatos ügyintézések lecsökkennek, persze ebben az ünnepeknek is szerepe van. Érdemes megjegyezni, hogy a januári magas és decemberi alacsony szezonalításnak lehet az az oka részben, hogy rangsorban főztük fel a területi idısorainkat. Ennek az igazolását vagy cáfolatát úgy lehetne alátámasztani, hogy fordított rangsorban felfő- zött idısorban is megvizsgáljuk, hogy milyenek a szezonális eltérések. Jelen cikk keretei kö- zött ezzel nem foglalkozunk, hiszen várakozásainknak megfelelı eredményeket kaptunk, per- sze a módszer teljességéhez elengedhetetlen lesz ennek a vizsgálata is. Összefoglalva a globális hatások szépen kirajzolódnak. A gazdálkodási év kezdete, mezıgazdasági ciklusok, az éghajlati adottságok (évszakok), a szabadságok és az ünnepek. A következı idısor összetevı, amit vizsgálni fogunk, az a fehér zaj. Az idısorból eltávolítjuk a trendet és a globális hatást, azaz a szezonalítást, így megmarad a fehér zaj, azaz a lokális hatások. A legtöbb idısor elemzésben a fehér zajt a véletlen hatásának nevezik és így is kezelik, információtartalmát nem használják fel. Esetünkben additív és multiplikatív modell esetén is meghatároztuk a lokális hatásokat, hogy függetlenítsük az eredményeket a modell választásától, habár már a multiplikatív modell mel- lett tettük le a voksunkat. A következı ábra (8. Ábra) a kétféle modellel elıállított fehér zajt tartalmazza

78 Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Budaházy György 8. Ábra: Additív és multiplikatív modellel meghatározott fehér zaj Additív és multiplikatív fehér zaj Ügyiratszám Additív Multiplikatív Forrás: saját számítás alapján. A kétféle modell alapján számított fehér zajok között nincs jelentıs eltérés, mindkét esetben azonos lokális hatások jelennek meg. Annak az eldöntésére, hogy mely lokális hatásokat célszerő megvizsgálni, mindig az elemzés mélysége dönti el. Jelen esetben nem célunk ezen lokális hatások azonosítása, csak a kimutatásuk. Ezzel a módszerrel azonosítottuk azokat a hatásokat amelyek sem a trend sem a szezonalitás (globális hatások) nem magyaráznak. Nézzünk meg két speciális esetet, egy olyat, ahol lokális hatások ben az ügyiratszámban nem mutatkoznak meg, valamint egy olyan esetet, amikor a lokális hatást sikerült beazonosítani. Az elsı esetre álljon itt példának Nógrád megye (9. Ábra). 9. Ábra. Nógrád megye ügyiratforgalmának alakulása ben. Ügyiratszám (db) Nógrád megye ügyiratforgalma Alapadatk Trend Trend és szezonalítás Forrás: Saját számítás. A következı ábrákon néhány megye ügyiratforgalmát szemléltetjük mely esetekben egyértelmően azonosíthatóak a lokális hatások az ügyiratforgalomra

79 Tudományos Mozaik 7. TPF 10. Ábra. Jász-Nagykun-Szolnok megye ügyiratforgalmának alakulása ben. Ügyiratszám (db) Jász-N-Sz megye ügyiratforgalma Alapadatk Trend Trend és szezonalítás Forrás: Saját számítás. 11. Ábra. Vas megye ügyiratforgalmának alakulása ben. Ügyiratszám (db) Vas megye ügyiratforgalma Alapadatk Trend Trend és szezonalítás Forrás: Saját számítás. 12. Ábra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ügyiratforgalmának alakulása ben. Ügyiratszám (db) Szabolcs-Szatmár-Beregmegye ügyiratforgalma Alapadatk Trend Trend és szezonalítás Forrás: Saját számítás

80 Fehér zaj Területi idısorok dekompozíciója Budaházy György Összefoglalás, következtetések. Az elemzésünk célja egy olyan módszer bemutatása volt, mely alkalmas lehet rövidebb idısorok szezonalításának az elemzésére. Az elemzési módszer azon alapul, hogy azonos idıpontban több, közel azonos területegységen is egyidejő megfigyeléseket végzünk. Bizonyos feltételek mellett (összemérhetıség és rangsorba rendezés) ha az egyes területegységek idısorait összefőzzük, akkor már egy olyan hosszúságú idısort kapunk, mely segítségével már elvégezhettük az idısor dekompozícióját trendhatásra szezonalításra és a fehér zajra. Ebben a speciális esetben a szezonalítás globális hatásokból tevıdik össze, azaz olyan hatásokból melyek mindegyik területegység idısoraiban megjelenik. Most a fehér zajban (véletlen hatás) összegzıdnek a lokális hatások. Ebben tapasztalhatjuk akár azt is, ha az egyes területeken esetleg eltérı ciklikusság van. A módszer tehát alkalmas lehet globális ciklikusságot elıidézı tényezık meghatározására és a lokális hatások beazonosítására. Az elemzésünkben nem volt célunk a globális és lokális tényezık okainak a feltárása, csak a szemléltetés. Ezek vizsgálata egy következı kutatás témája lehet

81 Tudományos Mozaik 7. TPF Irodalomjegyzék [1] Hunyadi László-Vitai László:Statisztika közgazdászoknak. KSH. Budapest [2] Lukács Ottó: Matematikai statisztika. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest [3] Duijn, J. J. Van: The long wave in economic life. George Allen and Unwin. London [4] Köves Pál-Párniczky Gábr: Általános statisztika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest [5] Kerékgyártó Györgyné Mundruczó György: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. AULA Kiadó. Budapest [6] Simonovits András: Matematikai módszerek a dinamikus közgazdaságtanban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest [7] Knut Sydsater- Peter I. Hammond:Matematika közgazdászknak. Aula Kiadó, Budapest [8] Levenbach, H. Cleary, J. P.: The beginning forecaster: The forecasting process through data analysis. Lifetime Learning Publications. Belmont. California [9] Makridakis, S. Wheelwright, S. C. McGee, V. E.: Forecasting. Methods and applications. 2. Ed. John Wiley & Sons, New York Chichester Brisbane Toronto Singapore

82

83 Tudományos Mozaik 7. TPF NİK A MUNKAERİPIACON GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI TENDENCIÁK Dános Anikó fıiskolai docens Tomori Pál Fıiskola A nık munkaerı-piaci helyzete az Európai Unióban még mindig kedvezıtlenebb, mint a férfiaké. Magasabb a munkanélküliségi ráta a nık körében, ráadásul ha van is állásuk, az átlagfizetésük tizenhat százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, holott a nık átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A Bizottság felhívta az EUtagállamok figyelmét, hogy biztosítsanak hatékonyabban mőködı gyermekgondozási intézményrendszert a gyermekes nık munkavállalásának megkönnyítése érdekében. A nıi munkanélküliségi ráta alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag, ugyanakkor a nık munkanélküliségi rátája magasabb a férfiakénál. A munkaerıpiac meglehetısen rugalmatlan és bizonytalan; a részmunkaidıben foglalkoztatottak aránya alacsony. A nıket érintı hátrányok számos dimenzióban megnyilvánulnak. A nıi foglalkoztatás másodlagos szerepet tölt be a munkaerıpiacon. A nık gyakran kényszerülnek megszakítani karrierjüket gyermekvállalás vagy gyermekgondozás miatt. Az üvegplafon - effektus miatt a nık elırejutási lehetıségei gyakran behatároltak. A munkaerıpiac nık által uralt szegmenseiben a munkavállalási feltételek sokszor kedvezıtlenek. A nık a jövedelemhierarchia alacsonyabb szintjein találhatók, és ugyanabban a pozícióban is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. A nık érdekvédelmi lehetıségei gyengék, és rosszabbodtak a rendszerváltozást követı idıszakban. Napjaink egyik látványos jelensége, hogy a nık egyre nagyobb számban lépnek be a munkaerıpiacra. Ezáltal válik számukra lehetıvé, hogy képességeik kihasználása révén többek között - gazdasági függetlenségre tegyenek szert. Az utóbbi évtizedben nem csupán az Európai Unió tagországaiban, hanem világszerte 50% fölé emelkedett az összes foglalkoztatottak között a nık aránya. (Victoria folyóirat, 2008) Az alábbiakban három mutató segítségével kívánom röviden elemezni a nık munkaerı-piaci helyzetét, ezek: a foglalkoztatottság, a szektoriális eloszlás és a fizetések nagysága. A nık gyakrabban találnak munkát a feketegazdaságban, mint a férfiak, és inkább kerülnek a legális és szabályozott kereteken kívülre, ahol csak kevés, vagy semmilyen szociális védelem nincs, vagy juttatásban sem részesülnek, ezért rendkívül kiszolgáltatottak. A nıi foglalkoztatottság A férfi és nıi dolgozók aránya tehát egymáshoz egyre közelít, amelynek azt kellene eredményeznie, hogy valódi gazdasági egyenlıség is létrejöjjön a nemek között. A következı táblázat azt szemlélteti és évi adatokkal, hogy milyen a munkaerıpiacon való részvétel országonként, nemekre lebontva. A diagramból megállapítható, hogy nem egységes a nık foglalkoztatási aránya, sıt az egyes országok között nagymértékő különbség figyelhetı meg. A fejlett országokban a férfiak 70%-a, a nıknek valamivel több mint 50%-a jelenik meg a munkaerıpiacon, hasonló az elhelyezkedési arány Közép- és Észak-Európában is. (ILO, 2009)

84 Nık a munkaerıpiacon globális foglalkoztatási tendenciák Dános Anikó 1. sz. táblázat: Munkaerıpiacon való részvétel nemekre és területekre lebontva, % ( ): Nık Férfiak Fejlett országok és EU 50, 8 51, 9 71, 2 69, 5 KKE (nem EU) 52, 4 49, 7 70, 4 68, 3 Kelet - Ázsia 70, 3 66, 5 83, 1 80, 8 Délkelet-Ázsia és 58, 2 60, 6 83, 4 81, 1 Csendes -óceáni térség Dél-Ázsia 37, 1 37, 4 83, 9 82, 4 Latin-Amerika és Karibi-térség 47, 2 52, 3 81, 7 79, 9 Észak- kelet-afrika 26, 4 30, 7 78, 2 78, 3 Közép-Afrika 63, 9 62, 1 88, 1 87, 0 Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2009 A következı táblázat a fenti térségek nemenkénti munkanélküliségi rátáit szemlélteti. Megállapíthatjuk, hogy manapság még mindig van különbség a férfi és a nıi foglalkoztatottság között, fıleg Közép- és Északkelet-Afrikában. Világviszonylatban a nıi munkanélküliségi ráta 7%, a férfiaké pedig 6%. Afrikában figyelhetı meg a legnagyobb különbség, itt a nık munkanélküliségi rátája 17%, a férfiaké pedig 10%. 2. sz. táblázat: A világ- és a területenkénti munkanélküliségi ráta nemenként, 2008: Nık Férfiak Fejlett országok és EU 6, 5 5, 4 KKE (nem EU) 8, 7 9, 9 Kelet-Ázsia 3, 5 4, 1 Délkelet-Ázsia és Csendesóceáni 6, 8 5, 9 térség Dél-Ázsia 6, 2 5, 0 Latin-Amerika és Karibitérség 10, 3 6, 1 Észak- és Kelet- Afrika 17, 2 10, 4 Közép-Afrika 9, 3 9, 9 Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2009 Manapság egyre több nı dolgozik világszerte, a nıi munkanélküliség mértéke azonban folyamatosan nı, miközben az iskolából kimaradók többsége is lány. Eközben nınek a különbségek a férfiak és a nık bérezése között is, még a tipikus nıi szakmákban is kevesebbet keresnek a nık. (Koncz, 2006b) Az elmúlt évtizedekben megváltozott a magyar lakosság munkához való viszonya. (Pongrácz, 2002) A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelensége. A munkanélküliségi ráta a fejlett országok többségében a nık körében magasabb, mint a férfiak között ban az Európai Unióban a nık átlagos munkanélküliségi rátája 11, 5% volt, míg a férfiaké csak 8, 7%, ugyanekkor az összes OECD-ország átlagában a nık rátája 7, 4%, a férfiaké 6, 3%. Viszonylag kevés országra jellemzı a magasabb férfi munkanélküliség: ilyen ország például Európában Írország, Svédország, vagy az Egyesült Királyság, Európán kívül pedig

85 Tudományos Mozaik 7. TPF Új-Zéland, Kanada, vagy Ausztrália. Magyarországon a nık munkanélküliségi rátája a tömeges munkanélküliség megjelenése óta folyamatosan alacsonyabb, mint a férfiaké. (Nagy Gyula: A nık munkaerı-piaci helyzete Magyarországon, 2005) A legfrissebb OECD-adatok szerint a nık munkanélküliségi rátája 7, 6%, míg a férfiaké 7, 1%. A világ szinte minden régiójára igaz, hogy az összes munkaerı arányát tekintve több nı, mint férfi keres sikertelenül munkát. Az álláskeresés nehézségei még szembeszökıbbek a 40 feletti nık esetében. Ha valaki nı, és ráadásul idıs is, az dupla diszkriminációforrást jelent. A legnagyobb nehézségekkel néznek szembe, amennyiben munkába akarnak állni, vagy meg akarják ırizni állásukat a gazdasági recesszió idején. A világon mindenhol magasabbak mindkét nem esetében a 40 év feletti korosztály munkanélküliségi rátái. [Global Employment Trends Model, 2009] 1. sz. ábra: A nıi foglalkoztatottsági ráta éves növekedése Forrás: OECD, 2008 A családi kötelezettségek még mindig legnagyobb részt a nıkre hárulnak. Amikor a gyermeknevelési tevékenységeket összhangba kell hozni a munka által támasztott követelményekkel, a nıktıl elvárják, hogy megoldást találjanak e két szerep összehangolására. (Koncz, 2004) Ez a szerep- összeférhetetlenség különbözıképpen jelenik meg az alkalmazottak és a vállalkozók számára. A következı ábra is azt mutatja, hogy a nık 75%-a alkalmazotti pozícióban található, és mindössze 25%-uk vezetı beosztásban. Általában a kevésbé felelısségteljes pozíciókban találhatjuk meg a nıket, és a menedzsment csak kis rézében képviselteti magát a nıi nem. (Koncz K., 2006)

86 Nık a munkaerıpiacon globális foglalkoztatási tendenciák Dános Anikó 2. sz. ábra: Férfi-nıi foglalkoztatottsági ráta Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2008 Sajnos sok fejlıdı országnak nincs hiteles adata a foglalkoztatási státuszok nemenkénti megoszlásáról. Ahol vannak rendelkezésre álló adatok, arra utalnak, hogy a világ legszegényebb régióiban a teljes foglalkoztatást tekintve a nık részvétele a családi gazdaságokban sokkal magasabb, mint a férfiaké, és sokkal kevesebb a bérbıl és fizetésbıl élık száma, mint a férfiaké. Fıként a gazdasági krízishelyzetek és recessziók idején a nık az elsık, akik elhagyják a fizetett munkákat. Azután pedig rákényszerülnek, hogy vállalkozóként, vagy nem fizetett családi vállalkozóként belépjenek a feketegazdaságba. (Victoria, 2004) Sajnos nagyszámú nıt találhatunk a világ dolgozó szegényei között. Ezek az emberek dolgoznak ugyan, de nem keresnek eleget ahhoz, hogy magukat és családjukat a napi 1 dolláros szegénységi minimum felett tartsák. A világ kb. 550 millió dolgozó szegénye között 2008-ban 343 millió nı található, amely több mint 60%-os arányt jelent. Ha a 343 millióhoz hozzáadjuk a 79, 7 millió munkanélkülit, akkor azt az eredményt kapjuk, miszerint legalább 400 millió megfelelı munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy munkahely iránti igényüket ki lehessen elégíteni. (ILO, 2009) Az Európai Unióban így Magyarországon is a nıknek körülbelül ötven százaléka vállal munkát, míg a férfiak körében ugyanez az arány hatvanöt százalék körül mozog. Ebben a tekintetben tehát nem üt el hazánk az európai átlagtól. (Spéder, 2002) A nık és a férfiak munkaerı-piaci részvétele közötti különbség A munkaerı-piaci részvételi arány (MRA) azt fejezi ki, hogy mekkora a dolgozók és a munkanélküliek aránya a teljes keresıképes népességgel összehasonlítva. Az utóbbi tíz évben minden területen csökkent a különbség a férfiak és a nık MRA- ja között

87 Tudományos Mozaik 7. TPF 3. sz. táblázat: MRA a munkaerı-piaci részvételi arány: Forrás: Victoria folyóirat, ILO Key Indicator adatai alapján A KSH adatai szerint jelenleg ember él Magyarországon, az OECD szerint ben ez a szám fı lesz. Kamarás Ferenc demográfus szerint az elmúlt évben közel rel haladta meg a halálozások száma a születésekét. A mostani helyzet nem túl biztató, ami azzal is összefügg, hogy a kilencvenes évek végén még nagyobb ütemben fogyatkozott a népesség. A klasszikus korfának piramis alakúnak kellene lenni, olyannak, aminek az alja, az alapja széles, és ahogy fölfelé haladunk az életkorral, egyre keskenyebb lesz. Ezzel szemben a magyar népesség korfája hagyma alakú, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évben születettek száma egyre kisebb, a évesek csoportja egyre nagyobb lesz, és közben a 60 éven felüliek száma is emelkedik. (ILO, 2009) 4. sz. ábra: Magyarország korfája (férfiak-nık szerinti korcsoportos megoszlás, %) Forrás: OECD,

88 Nık a munkaerıpiacon globális foglalkoztatási tendenciák Dános Anikó A nık szektoronkénti foglalkoztatása A szektoronkénti adatok elemzése bizonyítékát annak adja, hogy a nıi munka jellege nem igazán teremt a nık számára megfelelı jogokat és státuszt. A nık nagyobb számban vesznek részt a mezıgazdasági munkákban Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Latin Amerika és a Karib-térség néhány gazdaságában, fıleg azokon a területeken, ahol alacsony az egy fıre jutó jövedelem. Minden fejlıdı régióra igaz, hogy a nık részvétele az iparban alacsonyabb, mint a férfiaké, bár az exportorientált ipar kifejezetten nıimunka-igényes, különösen a fejlıdı országok exportra dolgozó zónáiban. (Burke, 1997) A szolgáltatóiparban a nık még mindig azokban a szektorokban koncentrálódnak, amelyeket hagyományosan összekapcsolnak nıi szerepükkel: a közösségi, a szociális és a személyes szolgáltatások területén. A férfiak ezzel szemben a jobban fizetett szektorokban találnak állást. Ilyenek például a pénzügyi, az üzleti szféra, vagy az ingatlaneladás. (Stuart, 2006) A foglalkozások nemek szerinti elkülönülése változik ugyan, de csak lassan. A nıi szerepkör sztereotípiái, mint a gondoskodó, a készséges ápoló és az otthoni munkát végzı kategóriák még mindig igen erısek. 5. sz. ábra: szektoronkénti foglalkoztatottság Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2009 Az EU-ban elindult egy folyamat, az úgynevezett lisszaboni stratégia, amely mintegy mesterségesen próbálja növelni ezeket a számokat: a tervek szerint 2010-ig a férfiak foglalkoztatási arányát hetven, a nıkét pedig hatvan százalékra szeretnék növelni a kormányszervek. (NFT, 2006) Magyarországon ennek eredménye a családbarát munkahely program meghirdetése volt. (Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, Magyarország, 2004)

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

VEZETÉS BIZONYTALAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. prof. Angyal Ádám Budapesti Corvinus Egyetem

VEZETÉS BIZONYTALAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT. prof. Angyal Ádám Budapesti Corvinus Egyetem VEZETÉS BIZONYTALAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT prof. Angyal Ádám Budapesti Corvinus Egyetem A probléma A vezetéstudomány célja a valós vezetési kihívásokra megoldás keresése Felismerhetı, hogy a gazdasági (és

Részletesebben

Az Ökobank projekt tanulságai

Az Ökobank projekt tanulságai Az Ökobank projekt tanulságai Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi tudást ötvözni a

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ökobank Lakossági pénzügyekrıl zöld szempontból. 2009. november 13. Kapitány Ákos

Ökobank Lakossági pénzügyekrıl zöld szempontból. 2009. november 13. Kapitány Ákos Ökobank Lakossági pénzügyekrıl zöld szempontból 2009. november 13. Lakossági pénzügyekrıl zöld szemmel Bankba rakott pénzünk nem mindegy hol és hogyan forog, milyen környezeti és társadalmi hatásokat okoz.

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Elızmények DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Natural resources management in Hungary, a member state of the EU, in 2004/2005 Hungary

Részletesebben

Összehasonlítás az egyes törlesztéskönnyítési lehetıségekrıl a fizetési nehézségekkel küzdı adósok részére 1

Összehasonlítás az egyes törlesztéskönnyítési lehetıségekrıl a fizetési nehézségekkel küzdı adósok részére 1 Összehasonlítás az egyes törlesztéskönnyítési lehetıségekrıl a fizetési nehézségekkel küzdı adósok részére Tisztelt Ügyfelünk! Jelen tájékoztatóban néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni az egyes

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

2009. évi üzleti jelentés

2009. évi üzleti jelentés Vértes Takarékszövetkezet 2060 Bicske, Kossuth tér 20. 2009. évi üzleti jelentés 1. A 2009. évi gazdálkodás értékelése, elemzése és a 2010. évi célkitőzések megfogalmazása 2009. évi tevékenységünk fı célja

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

Ötlet / Cégértékelés

Ötlet / Cégértékelés Ötlet / Cégértékelés Fókusz, Módszerek, Eszközök Tisztelet & Teljesítmény Motiváció Az érték meghatározása minden befektetés szükséges elıfeltétele Sokszor érzelmi síkra terelıdik, de léteznek az objektív

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tartalomjegyzék Az OTP befektetési alapok állandó adatai...3 A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró -piaci események

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben