VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT."

Átírás

1 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Közreműködés az EU tagsággal kapcsolatos vízvédelmi feladatok végrehajtásában Előkészítő anyagok Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben március 22-i határidővel előírt magyarországi jelentéshez ZÁRÓJELENTÉS TÉMASZÁM: 712/ december

2 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Minősítés: nyílt Téma nyilv. sz.: 712/1681 OKTVH nyilv. sz.: TÉMABESZÁMOLÓ Zárójelentés évi munkáról 1. A téma megnevezése: Közreműködés az EU tagsággal kapcsolatos vízvédelmi feladatok végrehajtásában. Előkészítő anyagok Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben március 22-i határidővel előírt magyarországi jelentéshez. 2. A téma célkitűzése: A nemzeti jelentésben az emberi tevékenységek környezeti hatásainak áttekintéséhez háttéranyagok készítése. 3. A téma kezdete: május 4. A téma tervezett befejezése: december 5. A Megbízó neve és címe: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Hivatal, Víz- és Talajvédelmi Főosztály, 1011 Budapest, Fő utca A Megbízó műszaki ellenőre: Kovács Péter, főosztályvezető Konzulense: Kiss Ildikó, osztályvezető Koordinátora: Kovács Péter, főosztályvezető 7. A téma felelőse: Dr. László Ferenc, tudományos főmunkatárs

3 8. A téma ismertetése: A VKI évi nemzeti jelentéshez a téma keretében az alábbi háttér anyagok készültek az emberi tevékenységek környezeti hatásainak áttekintéséhez: - A felszíni víztestek tápanyagterhelésének meghatározása és a terhelések vízminőség (VKItapanyag); - A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata (VKINSZP); - A mezőgazdasági peszticid felhasználásból származó hazai felszíni vizeinket érő diffúz szennyezés felmérése (VKIpesztdiff); - Az emberi tevékenység környezeti hatásának áttekintése, felülvizsgálata; Növényvédő szerek környezeti hatásának áttekintése (VKINTKSZ); - Kockázatos felszíni víztestek kijelölése veszélyes anyagok szempontjából (VKIveszany); - Adatgyűjtés és feldolgozás a felszíni vizek diffúz szennyezőforrásokból történő terhelésének számításához (VKIfelszdiff); - A felszín alatti vizek terhelése diffúz szennyezőforrásokból (VKIfavdiff); - Középvízi és kisvízi országos lefolyástérkép készítése az közötti időszak adatai alapján. Országos csapadékadat-állomány összeállítása az időszakra (VKIlefolyas). Budapest, december... Dr. László Ferenc intézeti igazgató E jelentésben foglaltak a VITUKI Kht. szellemi tulajdonát képezik, harmadik személy részére történő másolása, vagy bárminemű felhasználása kizárólag annak írásbeli engedélyével lehetséges.

4 A felszíni víztestek tápanyagterhelésének meghatározása és a terhelések vízminőségi hatásainak becslése (IMPRESS jelentéshez) 1. TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSA 1.1 Pontszerű Időszak: év, Komponensek: BOI, KOI, összes N, összes P Adatok: OKTVF víziközmű nyilvántartási adatbázisa (forrás: Volánelektronika Rt): ivóvízellátó rendszerek, csatornázási rendszerek és kommunális szennyvíztisztító telepek adatai (üzemeltető, nyers tisztított szennyvíz mennyisége, nyers és tisztított szennyvíz koncentrációk, telep kapacitás, tájékoztató (alig használható) információ a technológiáról). KÖFE ellenőrző adatai (forrás: volt KGI): ismert kommunális és közvetlen ipari szennyvízkibocsátók adatai (Szennyvízkibocsátó és a befogadó neve, éves terhelés (2-4 mérésből számítva, információ a technológiáról) K & K: Szennyvíztelep felmérés: Technológiák felmérése (nem sikerült hozzájutni!!!) Módszer: Telepenként, a telephez rendelt csatornázott lakosszám x fajlagos emissziókból, technológia függvényében feltételezett tisztítási hatásfok (1. táblázat) alapján becsültük az éves kibocsátást ( becsült ). Ezt összehasonlítottuk a KGI és az OKTVF adatokból számított éves terhelésekkel ( mért ). Ha mért > becsült Ha mért < becsült becsült ha mért > 0.8 * becsült mért ha mért < 0.8 * becsült becsült 1. táblázat Tisztítási hatásfok (%) N-formák aránya az elfolyó vízben Technológia KOI BOI 5 ÖP ÖN NH4-N (%) NO3-N (%) Mechanika (rács, homokfogó,előülepítő) Vegyszeres (nagyterhelésű) Nagyterhelésű biológiai (nitrifikáció nélkül) Nagyterhelésű biológiai kémiai P eltáv. (nitrifikáció nélkül) Kisterhelésű biológiai (nitrifikációval) Kisterhelésű biol. + kémiai P eltáv. Kisterhelésű biológiai biológiai P eltáv. Kisterhelésű biol. + kémiai P eltáv. (részleges denitrifikációval)

5 Tápanyageltávolítás (kisterhel. biol, denitrifikáció, kémiai P eltáv.) Lakosegyenértékre vonatkoztatott fajlagos emissziók: BOI 5 60 g/fő,nap (< LEÉ 55 g/fő,nap) KOI 120 g/fő,nap ÖN 11 g/fő,nap (szerves N és NH4-N, de tekinthető 100 %-ban NH4-N-nek) ÖP 2 g/fő,nap A közvetlen ipari kibocsátókra csak egyetlen adatforrásunk volt (KGI) és ellenőrzési lehetőség sincs, így azokat elfogadtuk. Időszak: 2015 (Szennyvíz program megvalósulása) Adatok:... rendelet (szennyvíz agglomerációk, lakosegyenérték) Emisszió becslése: Feltételeztük, hogy az összes (meglévő, meglévő bővített és új) telep megfelel a jelenleg érvényes 9/2002 Korm. rendelet elfolyó víz határértékekre vonatkozó előírásainak. A terheléseket a lakosegyenérték alapján becsült szennyvíz mennyiség és az elfolyó határérték szorzatából számoltuk. Az ipari emissziókra a 2015-ös állapotra a jelenlegi helyzetet változatlannak tekintettük. Térinformatikai rendszerbe helyezés: A pontforrások helyét azonosítottuk (forrás: KGI, VITUKI). Az új telepeket a település súlypontjába helyeztük (forrás: VITUKI). 1.2 Nem pontszerű Komponensek: összes P, összes N Időszak: Sokéves átlag, az időszakban mért átlagos lefolyással közvetített fiktív terhelés, a közötti időszakra jellemző mezőgazdaság hatása mellett. A terhelések számítása három lépcsőben történt. Az első fázis az ország különböző térségeit a diffúz tápanyagterhelésekre való érzékenység szempontjából jellemeztük. Az értékelés számára a kiindulási adatok digitális térképek formájában rendelkezésre álltak. Az értékelés során az ország területét elemi cellákra osztottuk fel és valamennyi cella számára az alapadatokból kiindulva terheléskomponensenként egy-egy 0 1 közötti érzékenységi faktort határoztunk meg. A felszíni vizeket érő diffúz terhelését hat komponensre bontottuk: oldott, és partikulált felszíni, ill. felszín alatti terhelés a nem-burkolt (nem városi) területekről, ill. ugyanezen három összetevő városi területekről. Ezt követően a rendelkezésre álló országos terhelés-értékeket a meghatározott érzékenységi faktoroknak megfelelően cellaszintre visszakonvertáltuk. Végül az egyes elemi egységek vízgyűjtőterületbe rendezése történt, majd minden vízgyűjtő számára a területükre eső cellák alapján egyetlen összegzett terhelési értéket determináltunk. A kapott értékeket mérési adatbázissal rendelkező teszt-vízgyűjtőkre 2

6 kalibráltuk. A terhelések számítása az es időszakra történt. A számítást térinformatikai rendszerhez (ArcView GIS 3.2) csatlakozva végeztük, lehetővé téve az eredmények térképi ábrázolását. Alapadatok A becsléshez az ország területét lefedő digitális térképeket, talajmintavételi eredményeket, számított nitrogénmérleg-értékeket és települési csatornázatlanság-adatokat használtunk fel. A digitális térképek a domborzatról, a geológiai egységről, a fedőtalaj típusáról, a területhasználatról, a hosszúidejű átlagos lefolyásról ( ) és a víztestek számára lehatárolt vízgyűjtőterületekről adtak területi információt 200 m x 200 m raszterfelbontásban. A domborzat alapján valamennyi cella számára meghatároztuk a lejtést. A pontszerű adat formájában rendelkezésre álló talaj- és nitrogénmérleg-adatokat, valamint az éves csapadékösszegeket a felületre interpoláltuk, a települések csatornázatlan laksűrűség értékeit a burkolt felületekhez rendeltük. A talajadatok 1990-es évből származnak, a nitrogénmérleg és a csapadékösszeg térképek az es időszak átlagértékeinek felelnek meg, a csatornázatlanság mérőszámai a 2000-es évet jellemzik. Összességében a számítás során a következő alapfedvényeket használtuk (mind 200 m x 200 m cellaméretű, lásd 1-11 ábrák): Domborzat illetve abból előállított lejtéstérkép (50 x 50 m-es katonai domborzat) Geológiai térkép (VITUKI?) Fedőtalaj-térkép (fizikai talajtípus) (AGROTOPO) Területhasználat-térkép (CORINE) Humusztartalom-térkép (ONTSZ) Növények által felvehető foszfortartalom-térkép (ONTSZ) Nitrogénmérleg-térkép (VITUKI Deák adataiból) Csatornázatlan laksűrűség térkép (OTAB, KSH adatokból) Csapadéktérkép (VITUKI Varga Gy. adataiból) Lefolyástérkép (VITUKI Varga Gy. Simonffy) A víztestekhez tartozó vízgyűjtőterület-térkép (Albert Kornél) Érzékenység-térképek létrehozása Az alaptérképek információi alapján 10 kiindulási érzékenység-térképet állítottunk elő, melyek közül 9 a nem-városi területekre, míg egy a burkolt városi területekre vonatkozik. A nem-városi fedvények közül 3 a szennyezést szállító folyamatokra (felszíni lefolyás, erózió és szivárgás), további három-három fedvény a fenti folyamatok nitrogén-, ill. foszfortartalmára, végül az utolsó a települések csatornázatlansági fokára vonatkozik. A térképek mindegyike relatív skálát reprezentál (az értékek 0 és 1 közöttiek, a maximális érték relatív értéke 1, a többi érték pedig a maximálishoz képesti arányt mutatja). A lefolyási térkép a cellák talaj- és területhasználati típusa valamint lejtése alapján meghatározott lefolyási tényezők és a csapadékmennyiség felhasználásával készült. A felszíni lefolyás foszfortartalmát a foszfortartalom-alaptérkép egyszerű relatív skálába rendezése eredményezte. A lefolyásra jellemző nitrogénmennyiségek (és ezek sorrendje) a területhasználati kategóriák szerint meghatározottak. Az eróziós térkép talaj- és területhasználati típus, a lejtés, a humusztartalom valamint a csapadékmennyiség szerint differenciál. Az erodált talaj nitrogéntartalmát a humusz mennyisége determinálja. A foszfor számára a talaj fizikai típusától függő adszorpciós képességet vezettünk be. A beszivárgási térkép a lefolyási térkép egyszerű ellentettjeként adódik. Nitrogén esetén a felszín alatti vizek szennyeződése egyértelműen a nitrogénmérleg-térképhez és a geológiai egység típusához köthető. Foszforra a talajtípustól 3

7 függő kimosódási értékeket állapítottunk meg. Városi területek esetén a felszíni szennyezettség (oldott és partikulált) tekintetében nem vettünk figyelembe térbeli különbségeket (minden cella értéke 1). A felszín alatti szennyezettség egyértelműen hozzárendelhető az egyes települések csatornázatlan lakosszám-sűrűségéhez. Fent említett 10 kiindulási érzékenység-térkép alapján 6 újabb érzékenységi térképet állítottunk elő, melyek már nem alapadatokra ill. jellemzőkre, hanem terheléskomponensekre vonatkoznak. A nem burkolt területek lemosódás-térképei a lefolyási térkép és az oldott nitrogén és foszfortartalom térképek szorzata alapján álltak elő. Az eróziós eredetű terhelés az eróziós potenciál, az adszorpciós kapacitás és oldható foszfortartalom, ill. a humusztartalom térképek szorzatával adódott. A kimosódási térkép nem burkolt területek esetén a beszivárgási térkép és a foszforkimosódási térkép szorzatából, ill. a nitrogéntöbblet-térkép értékeiből adódik. Városi területek esetén nem volt szükség újabb térképe előállítására, hiszen a felszíni lefolyás és szennyezettség relatív mértékét azonosnak feltételeztük, míg a kimosódási érzékenység-térkép azonos a csatornázatlansági fedvénnyel. Országos terhelések cellaszintre konvertálása és a cellák vízgyűjtőkbe rendezése Az érzékenységi értékek konkrét terhelésértékeinek meghatározása az országos terhelések alapján történt. A magyarországi diffúz nitrogén- és foszforemissziókat az es periódusra Behrendt és munkatársai határozták meg (Behrendt et al., 2003). Eszerint a hazai diffúz tápanyag-emissziók értékei ill. azok megoszlása az 1-2 ábrák szerinti. A terhelések értékét komponensenként az egyes cellák meghatározott érzékenységi faktora szerinti súlyozással cellaszintre visszaosztottuk. Ily módon valamennyi cellára a 6 terheléskomponensnek megfelelő egy-egy értéket kaptunk. A cellákat a víztestekhez tartozó vízgyűjtőkbe rendezve azok egyes terhelés-összetevői ill. teljes terhelései számíthatóak voltak az azonos vízgyűjtőterületre eső cellaértékek összegzésével (14-15 ábrák). 4

8 5

9 1 ábra: Magyarország lejtésvszonyai 6

10 2 ábra: Magyarország geológiai egységei 7

11 3 ábra: Magyarország fizikai talajtípusai 8

12 4 ábra: A magyarországi területhasználat-típusok 9

13 5 ábra: A magyarországi települések csatornázatlan laksűrűsége (2000) 10

14 6 ábra: A magyarországi éves átlagos csapadékösszegek ( ) 11

15 7 ábra: Magyarországi hosszúidejű átlagos, teljes lefolyásértékek ( ) 12

16 8 ábra: A magyarországi talajok humusztartalma (1990) 13

17 9 ábra: A magyarországi talajok foszfortartalma (1990) 14

18 10 ábra: A magyarországi talajok nitrogénmérlege ( ) 15

19 13% 11 ábra: A magyarországi víztestek és vízgyűjtőik 1% 9% Felszíni oldott 6% Felszíni partikulált 14% TN: t/év Felszín alatti oldott Települési oldott Települési partikulált Települési szivárgó 57% 16

20 13% 12 ábra: A magyarországi diffúz nitrogénemissziók terheléskomponensek szerinti megoszlása 8% 2% Felszíni oldott Felszíni partikulált 4% TP: 2912 t/év Felszín alatti oldott Települési oldott Települési partikulált Települési szivárgó 13% 60% 17

21 13 ábra: A magyarországi diffúz foszforemissziók terheléskomponensek szerinti megoszlása 18

22 14 ábra: A magyarországi víztestek fajlagos diffúz foszforemissziói ( ) 15 ábra: A magyarországi víztestek fajlagos diffúz nitrogénemissziói ( ) 19

23 2. VÍZMINŐSÉGI HATÁSOK SZÁMÍTÁSA A pontszerű és a diffúz terheléseket emissziókat (a pontszerűek esetében jelenlegi és 2015-ös állapot) víztest-vízgyűjtőnként összegezzük, majd vízgyűjtőnként a vízfolyások mentén haladva göngyölítettük. 2.1 Visszatartás becslése A vízminőségi hatások számításánál figyelembe kell vennünk, hogy a szóban forgó tápanyagok nem tekinthetők konzervatívnak, ezért a vízfolyásban történő átalakulásokat és ezek eredményeként fellépő tápanyag veszteséget nem hanyagolhatjuk el. Mivel a rendelkezésre álló idő és a modellezéshez szükséges adatok hiányában nem volt lehetőség országos szintű, minden víztestre kiterjedő vízminőségi modell (QUAL, stb.) alkalmazására, a tápanyag visszatartást egyszerűsítve kezeltük. Ehhez felhasználtuk, hogy a Behrendt at. al. (1998) által fejlesztett MONERIS módszerben alkalmazott empirikus összefüggéssel a vízgyűjtők teljes tápanyagvesztesége a fajlagos lefolyás, ill. a fajlagos hidraulikai terhelés 1 függvényében számítható: L m = L / (a + q b ) (1) Ahol L m (kg/év) a visszatartással módosított terhelés, L (kg/év) a vizeket érő összes terhelés, Q (m/év) vagy q (l/s,ha) a fajlagos hidraulikai terhelés vagy a fajlagos lefolyás, a és b modell paraméterek. 2.2 Ellenőrzés a mérési pontokon, kalibrálás Kiválasztottunk 55 db. monitoring állomást, melyekhez tartozó teljes vízgyűjtő az országhatárokon belülre esik. Ezekre a pontokra számítottuk az összegzett (pontszerű + diffúz) N és P terhelést, majd összehasonlítottuk a mért vízhozam és vízminőségi adatokból számított anyagáramokkal (utóbbi esetében az átlagos értékeit vettük alapul). A becsült terhelést az (1) összefüggés alapján módosítva a paraméterek értékét úgy állítottuk be, hogy a legjobb illeszkedést érjük el. A mérések és a visszatartással módosított terhelés között a legjobb egyezést akkor kaptuk (16. ábra), ha a pontszerű terheléseket nem csökkentettük a visszatartással (ezesetben a biztonság javára járunk el a számítás során). A paraméterek kalibrált értékei: P : a = 13.3, b = -2.9 N: a = 2.1, b = -1.1 Ezt követően a terheléseket a befogadóban mért vízhozammal leosztva számítottuk a tápanyagok koncentrációját, melyet szintén összehasonlítottunk a mérésekkel (17. ábra). 1 A számításnál csak a fajlagos lefolyást használtuk, mivel a hidraulikai terhelés meghatározásához a medergeometria ismeretére is szükség lett volna. 20

24 Összes P (t/év) Összes szervtlen N (t/év) becsült y = 0.78x R 2 = mérésből 16. ábra: Mért és számított terhelés a kalibrált pontokon becsült y = 0.88x R 2 = mérésből Összes P (mg/m 3 ) Összes szervtlen N (g/m 3 ) becsült y = 0.89x R 2 = 0.67 becsült y = 0.64x R 2 = mérésből 17. ábra: Mért és számított koncentrációk a kalibrált pontokon mérésből 2.3 Koncentráció számítása az összes víztestre, kockázat meghatározása A fenti eredményeket elfogadva a koncentráció számítást az összes víztestre elvégeztük. A terheléseket részvízgyűjtőnként minden víztestre (göngyölítve) összegeztük, az összegzett terhelést a befogadó víztest vízhozamával osztottuk. A vízhozamokat (i) az időszak mérési adatából, (ii) ha nem volt mérés, a lefolyás térképből számítottuk. (Utóbbi esetben értelemszerűen a terheléshez hasonlóan a lefolyás értékeket is göngyölítettük). Azoknál a vízfolyásoknál, ahol a koncentrációt a külföldi eredet befolyásolhatja, a következőképpen jártunk el: (i) A koncentrációt becsültük úgy, mintha terhelés nem érkezne az országhatáron túlról (a vízhozam természetesen tartalmazta a külföldi hatást); (ii) A számított értéket a méréssel ( átlag) összehasonlítottuk, a különbség megadta a külföldi hatást. A kockázat meghatározása A Megbízóval történt megegyezés alapján az MSZ osztályhatárait egy korrekciós tényezővel átszámítottuk az éves átlagokra. Az I. és II. osztálynak megfelelő vizeket kockázat 21

25 mentesnek, a IV.-V. osztályú vizeket egyértelműen kockázatosnak, a III. osztályúakat esetlegesen kockázatosnak minősítettünk. Egyéb megfontolások Azokon a víztesteken, ahol rendelkeztünk mérésekkel, abban az esetben, ha a mérés és a számítás nem azonos besoroláshoz vezetett, a kockázat megállapításához a mérési adatot fogadtuk el. Az összes N helyett minden esetbe összes szervetlen nitrogént használtunk (össz. N mérés csak nagyon kevés van és azok sem megbízhatóak). A kockázat okának megállapításához a diffúz és a pontszerű terhelésből külön-külön számítottunk koncentrációt. Ha a víztest az osztályhatárt csak az együttes (pontszerű + diffúz) terheléssel lépte át, az abszolút étékben nagyobb terhelés komponenst tekintettük mértékadónak. Azoknál a víztesteknél, melyek a vízgyűjtő kijelölés során egy területre kerültek (azaz nem lett kijelölve önálló vízgyűjtőjük) a koncentrációt azonosnak tekintettük. A számítás végeredményét (kockázat térképek) a ábrákon mutatjuk be. 22

26 18. ábra 23

27 19. ábra 24

28 20. ábra 25

29 21. ábra 26

30 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata ZÁRÓJELENTÉS TÉMASZÁM: 712/3/ november 19.

31 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Minősítés: nyílt Téma nyilv. sz.: ISZKF 199/1/2004 H OKTVH nyilv. sz.: 712/3/ TÉMABESZÁMOLÓ Zárójelentés évi munkáról 1. A téma megnevezése: A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata 2. A téma célkitűzése: A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység végrehajtása és a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata, felszíni vizeink vízminőségváltozására. 3. A téma kezdete: szeptember A téma tervezett befejezése: december A Megbízó neve és címe: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Hivatal, Integrált Szennyezés-megelőzési- és Környezetegészségügyi Főosztály, 1011 Budapest, Fő utca A Megbízó műszaki ellenőre: Steindl Zsuzsanna, főosztályvezető Konzulense: Kiss Ildikó, osztályvezető Koordinátora: Steindl Zsuzsanna, főosztályvezető 7. A téma felelőse: Dr. László Ferenc, tudományos főmunkatárs 8. A téma ismertetése: lásd Összefoglaló Budapest, november hó szervezeti egység vezető E jelentésben foglaltak a VITUKI Kht. szellemi tulajdonát képezik, harmadik személy részére történő másolása, vagy bárminemű felhasználása kizárólag annak írásbeli engedélyével lehetséges.

32 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A DUNA EGYEZMÉNY EMISSZIÓS MUNKACSOPORT FELADATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKÉRTŐI HÁTTÉRTEVÉKENYSÉG Az adatbázis frissítésekor figyelembe veendő szempontok Kommunális szennyezőforrások Ipari szennyezőforrások Mezőgazdasági szennyező források A jelentős szennyező források leválogatása TÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉSRŐL A SZENNYEZŐANYAG-TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSÁT TÁMOGATÓ KÖZPONTI ADATBÁZISOK Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) FVM Növény és Talajvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) KvVM Integrált Szennyezés-megelőzési és Környezetellenőrzési Főosztály KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály KvVM Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály KvVM Környezeti Informatikai Főosztály KvVM Környezetbiztonsági Főosztály Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) - Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium (GKM) Egyéb Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (MTA TAKI) Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége (VCSOSZSZ) információs rendszere a közműellátottságáról EMLA Korábbi szennyező forrás felmérések adatbázisai Összegzés A MONERIS MODELL BEMENŐ ADATAINAK AKTUALIZÁLÁSA A mezőgazdasági adatok kérdőíve Magyarország állatállománya márc. 31-én - településsoros adatok című adatbázis Magyarország mezőgazdasága évben- területi adatok című adatbázis Földhasználat Magyarországon évben településsoros adatok című adatbázis...33

33 5.2. Vízgazdálkodáshoz kapcsolódó kérdőív Vízminőségi monitoring állomásokon mért adatokról szóló kérdőív A NEMZETI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROGRAM HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Pontszerű terhelések számbavétele a Jelenlegi (2003. év) és a Távlati (2015. év) időszinteken Meglévő szennyvíztisztító telepek hatásának vizsgálata Újonnan létesítendő szennyvíztisztító telepek hatásának vizsgálata Diffúz terhelések számbavétele a Jelenlegi (2003. év) és a Távlati (2015. év) időszinteken A pontszerű és diffúz terhelések meghatározása víztestenként (illetve víztest-vízgyűjtőnként), a jelenlegi és a távlati időszinten Víztestek vízhozamainak számítása Pontszerű terhelések számítása (Jelenlegi és Távlati) Diffúz terhelések számítása (Jelenlegi és Távlati) Koncentrációk (ΣBOI 5 és ΣKOI, ΣN, ΣP) számítása és ellenőrzése a vízminőségi és hidrológiai mérések alapján, általános komponens terhelése Víztestek kockázati besorolásának meghatározása a jelenlegi és távlati időszinten Víztestek kockázati besorolása Eredmények és a Távlati időszinten kockázatosabbá váló víztestek vizsgálata MUNKATÁRSAK... 57

34 ÖSSZEFOGLALÁS A zárójelentés A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata című szerződésben foglalt feladatok összefoglalását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy Magyarország jellegzetesen alvízi ország, a vizekkel történő gazdálkodás tervezésekor a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve is együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal. A nemzetközi egyezményekhez és együttműködésekhez kapcsolódóan sok esetben a nemzetközi szervezetek kiterjedt szakmai tevékenységet várnak el a részes országoktól, amelyben az információszolgáltatástól, az egyeztetett metodológiák szerinti tevékenységeken keresztül konkrét beavatkozásokra vonatkozó programok kidolgozását, előkészítését, végrehajtását várják el. A szerteágazó, rendszeres jellegű szakmai tevékenység részben az egyezmények égisze alatt létrejött munkabizottságokban zajlik, másrészt különböző pénzügyi forrásokra (hazai, PHARE, GEF, USAID, WHO, stb.) épülő, konkrét projektben nyilvánul meg. Magyarország szakértői csoportokban képviselteti magát a Duna Konvenció és a Duna-medence Környezetvédelmi Program végrehajtása során, valamint a Víz Keretirányelv bevezetéséhez kapcsolódóan egyaránt. Tekintettel a nemzetközi feladatok összetettségére és ugyanakkor kapcsolódásaira jelen munka célja, hogy a munkacsoportokban résztvevő szakemberek tevékenységét segítse, szakértői háttértevékenység biztosításával. A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység végrehajtása képezi jelen munka súlyponti részét, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata felszíni vizeink tápanyagterhelésének vonatkozásában (ΣBOI 5, ΣKOI, ΣN, ΣP). A munka keretében elvégzendő feladatok a következők: 1. A Duna Egyezmény Emissziós Munkacsoport feladataihoz kapcsolódó szakértői háttértevékenység 2. A Duna medencei országok közös projektjei végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok 3. A Víz Keretirányelv bevezetéséből adódó feladatok elvégzéséhez szakértői háttértevékenység 4. Egyéb felkészítő anyagok, elemzések készítése nemzetközi ülésekre 5. A Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata Jelen zárójelentésben, a fenti témakörökben elvégzett feladatokról számolunk be. I

35 1. BEVEZETÉS Mivel Magyarország jellegzetesen alvízi ország, a vizekkel történő gazdálkodás tervezésekor a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve is együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal. A nemzetközi egyezményekhez és együttműködésekhez kapcsolódóan sok esetben a nemzetközi szervezetek kiterjedt szakmai tevékenységet várnak el a részes országoktól, amelyben az információszolgáltatástól, az egyeztetett metodológiák szerinti tevékenységeken keresztül konkrét beavatkozásokra vonatkozó programok kidolgozását, előkészítését, végrehajtását várják el. A szerteágazó, rendszeres jellegű szakmai tevékenység részben az egyezmények égisze alatt létrejött munkabizottságokban zajlik, másrészt különböző pénzügyi forrásokra (hazai, PHARE, GEF, USAID, WHO, stb.) épülő, konkrét projectben nyilvánul meg. Magyarország aktívan és folyamatosan részt vesz a szakértői csoportok munkájában a Duna Védelmi Egyezményintézményi keretén belül, mely a hagyományos szintű multilaterális együttműködés keretein túlmenően egyúttal az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv nemzetközi vízgyűjtőterületi szintű kötelezettségeinek koordinációs platformjaként is működik, és ennek értelmében a évi, az Európai Unió Bizottságának történő jelentési kötelezettségek a nemzeti jelentéseken túlmenően- külön kötelezettségként is jelentkeznek. Tekintettel a nemzetközi feladatok összetettségére és ugyanakkor kapcsolódásaira, jelen munka célja, hogy a munkacsoportokban résztvevő szakemberek tevékenységét szakértői háttértevékenység biztosításával segítse, elsősorban a Duna Védelmi Egyezmény keretén belül működő, a felszíni vizeket ért terhelések számbavételével, hatásainak elemzésével, és a szennyezések csökkentését célzó közös projektek és összehangolt tevékenységek hatásainak és lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozó EMIS szakértői munkacsoport tevékenységének szakmai támogatásán keresztül, tekintettel az integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elveire is. A jelen szerződésben foglalt feladatok szervesen kapcsolódnak a korábbi években megkezdett, a Vállalkozó által a Megbízó részére a témakörben végzett tevékenységéhez, így a folyamatos feladatvégzést hivatottak biztosítani. A évi szerződés keretében elvégzendő kiemelt feladat célja, hogy alapanyagként és háttérinformációként szolgáljon mind a nemzeti, mind a Duna medence szintű, a Víz Keretirányelv feladataihoz kapcsolódó évi jelentési kötelezettségek teljesítéséhez, ezen belül a jelentős terhelések ( significant pressures ) hatásainak felméréséhez a kockázatos helyzetű víztestek beazonosítása érdekében ( impact analízis). E témakörben az elvégzendő fő feladat annak prognoztizálása, hogy a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program keretében évig megvalósuló fejlesztések, beruházások milyen vízminőségváltozást eredményeznek a befogadó vizekben, hogyan hatnak a jó ökológiai állapot elérésének vagy el nem érésének kockázatára, illetve Duna medencei szinten hogyan befolyásolják az alsó-duna szakasz, valamint a Fekete tenger eutrofizációs viszonyait. Ezzel kapcsolatosan a felszíni vizeink állapotértékelési- és hatásvizsgálati munkájának ki kell terjednie az összes szerves anyag (BOI és/vagy KOI), az összes nitrogén, az összes foszfor, és lehetőség 1

36 szerint a nitrát, az ammónium és az ortofoszfát szennyezőanyag komponensek változásainak elemzésére. A munka keretében elvégzendő feladatok a következők: 1. A Duna Egyezmény Emissziós Munkacsoport feladataihoz kapcsolódó szakértői háttértevékenység 2. A Duna medencei országok közös projektjei végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok 3. A Víz Keretirányelv bevezetéséből adódó feladatok elvégzéséhez szakértői háttértevékenység 4. Egyéb felkészítő anyagok, elemzések készítése nemzetközi ülésekre 5. A Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata A tevékenység részletes meghatározása: 1. A Duna Egyezmény Emissziós Munkacsoport feladataihoz kapcsolódó szakértői háttértevékenység A Duna védelmi Egyezmény keretében létrehozott EMIS szakértői munkacsoport elsősorban a pontszerű és a diffúz szennyező-forrásokból származó terhelésekkel, azok forrásának és mértékének meghatározásával, a szennyezés csökkentését szolgáló programok nyilvántartásával, előkészítésével és koordinálásával foglalkozik évben elkészült és aktualizálásra került a Duna-medence szennyezőforrásainak leltára, az ún. Emission Inventory évre vonatkozóan. A kapcsolódó szakértői tevékenység évben az alábbi területekre terjed ki, a évi adatokra vonatkozóan: 1.1. A kommunális szennyezők közül a LE-nél nagyobb települések kerülnek be a leltárba egy ICPDR által készített kérdőív információi alapján határidő szeptember Az ipari szennyezők közül a Duna-medencére vonatkozó veszélyes anyag listán szereplő anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló információk összegyűjtése és adatbázisba illesztése az ICPDR metodikája alapján. Az információgyűjtés során a rendszeres monitoringból származó adatokon kívül figyelmet kell fordítani a nem rendszeres monitoringból (pl. felmérési projektek, tanulmányok, környezeti hatásvizsgálatok stb.) származó adatokra is A mezőgazdasági szennyező források vonatkozásában a Duna medencei leltárba azon élővízbe bocsátó telepekről kell információt gyűjteni, amelyek állatállománya 200 szarvasmarha, 2000 sertés, baromfi feletti. Az adatokat a évre kell megadni. 2. A Duna medencei országok közös projektjei végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok A feladat célja a Duna Védelmi Egyezmény keretében futó projektekhez kapcsolódó szakértői feladatok előkészítése, támogatása. 2

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben 1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben T= talaj; V= víz; 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Metán (CH 4 ) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO 2 ) Fluorozott szénhidrogének

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A víz élet, gondozzuk közösen!

A víz élet, gondozzuk közösen! A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA

A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA EMISSZIÓ ÉS IMMISSZIÓ ÖSSZHANGJA? Szabályozott immissziós anyagok köre Nem megfelelt víztestek száma %-os arány Savasság 8 1% Sótartalom

Részletesebben

Felszíni vízminőségvédelmi adatszolgáltatás

Felszíni vízminőségvédelmi adatszolgáltatás Felszíni vízminőségvédelmi adatszolgáltatás Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály 2019. március 7. Herman Ottó Intézet Jogszabályi alapok a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN

Részletesebben

Európai Szennyezőanyagkibocsátási. szállítási nyilvántartás E-PRTR)

Európai Szennyezőanyagkibocsátási. szállítási nyilvántartás E-PRTR) Európai Szennyezőanyagkibocsátási és szállítási nyilvántartás E-PRTR) Bejenaru-Sramkó Gyöngyi környezetállapot-értékelési referens Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály OKIR szakmai továbbképzés

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani

Részletesebben

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet. a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (15)

Részletesebben

Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően

Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően MASZESZ XIX Országos Konferencia Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően 2018.05.29. Mészáros József Csatornázási ágazat műszaki vezető Európai Gazdasági Közösségi, majd Uniós Irányelvek

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) VAL, VÉL FAVI Emisszió: körny.haszn. MR TESZIR KSH OSAP egyéb adatbázisok Környezeti adatok: Víz 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens spec.

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni. 89920 IV. A tevékenység végzésének típusa, helye, címe: V. A dohány típusa(i) (szárított és/vagy fermentált): A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

A NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

A NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet. 2015. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Hamburger Hungária Kft. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2018.

Hamburger Hungária Kft. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2018. Hamburger Hungária Kft. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2018. A hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 29/2014. (XI. 28.)

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet. 2017. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.

Részletesebben

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi

Részletesebben

Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban

Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban Hasznos Gábor kármentesítési referens KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI ÉS KÁRMENTESÍTÉSI FŐOSZTÁLY gabor.hasznos@am.gov.hu Környezetvédelmi adatszolgáltatás

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2016. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,

Részletesebben

a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról

a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról Fontos jogi nyilatkozat 32001D2455 Hivatalos Lap L 331, 15/12/2001 o. 0001-0005 Az Európai Parlament és a Tanács 2455/2001/EK határozata (2001. november 20.) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2017. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765

Részletesebben

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán

Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán MASZESZ A TELEPÜLÉSI TISZTÍTÓK TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI SZABÁLYOZÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 2018. NOVEMBER

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

Települések szennyvízelvezetés- kezelés

Települések szennyvízelvezetés- kezelés Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér

Részletesebben

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30 JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,

Részletesebben

Az ipari kibocsátási irányelv (IED) átültetése a hazai jogszabályokba Vegyipari hatások

Az ipari kibocsátási irányelv (IED) átültetése a hazai jogszabályokba Vegyipari hatások Az ipari kibocsátási irányelv (IED) átültetése a hazai jogszabályokba Vegyipari hatások Vegyipari Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferencia Eger, 2012. október 10-11. Tartalom 2010/75/EU irányelv

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 - Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség

Részletesebben

Bibók Zsuzsanna Eger

Bibók Zsuzsanna Eger Az IPPC irányelv felülvizsgálata, az új ipari szennyezés csökkentésről szóló irányelv előírásai Bibók Zsuzsanna Eger 2009.10.14 Az ipari szabályozás története az EU-ban Szabályozás kezdete szektoriális

Részletesebben

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar KE/32-01 (Jogi és egyéb követelmények. A megfelelőség kiértékelése) 1. kiadás Hatályba léptetve: 2015. március 12. Készítette:

Részletesebben

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

tapasztalatai Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és E-PRTR szakmai konzultáció az üzemeltetők számára KvVM Budapest, 2009/VI/2

tapasztalatai Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és E-PRTR szakmai konzultáció az üzemeltetők számára KvVM Budapest, 2009/VI/2 Az első E PRTR jelentés tapasztalatai Gampel Edina Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) E-PRTR szakmai konzultáció az üzemeltetők számára KvVM Budapest, 2009/VI/2

Részletesebben

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Veszélyes anyagok jelenléte a hazai felszíni vizekben

Veszélyes anyagok jelenléte a hazai felszíni vizekben Mikroszennyezők a vízben - okok, kritériumok és megoldások Szakmai Nap 2019.04.17 Veszélyes anyagok jelenléte a hazai felszíni vizekben Dr. Clement Adrienne BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék BME

Részletesebben

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:

Részletesebben

A BAT következtetések alkalmazása a vegyiparban Bibók Zsuzsanna MAVESZ Október 12.

A BAT következtetések alkalmazása a vegyiparban Bibók Zsuzsanna MAVESZ Október 12. A BAT következtetések alkalmazása a vegyiparban 2016 Bibók Zsuzsanna MAVESZ 2015. Október 12. Tartalom A elérhető legjobb technika következtetések (BATC) elfogadása; A BATC alkalmazása; A vegyipar érintő

Részletesebben