VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT."

Átírás

1 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Közreműködés az EU tagsággal kapcsolatos vízvédelmi feladatok végrehajtásában Előkészítő anyagok Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben március 22-i határidővel előírt magyarországi jelentéshez ZÁRÓJELENTÉS TÉMASZÁM: 712/ december

2 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Minősítés: nyílt Téma nyilv. sz.: 712/1681 OKTVH nyilv. sz.: TÉMABESZÁMOLÓ Zárójelentés évi munkáról 1. A téma megnevezése: Közreműködés az EU tagsággal kapcsolatos vízvédelmi feladatok végrehajtásában. Előkészítő anyagok Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben március 22-i határidővel előírt magyarországi jelentéshez. 2. A téma célkitűzése: A nemzeti jelentésben az emberi tevékenységek környezeti hatásainak áttekintéséhez háttéranyagok készítése. 3. A téma kezdete: május 4. A téma tervezett befejezése: december 5. A Megbízó neve és címe: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Hivatal, Víz- és Talajvédelmi Főosztály, 1011 Budapest, Fő utca A Megbízó műszaki ellenőre: Kovács Péter, főosztályvezető Konzulense: Kiss Ildikó, osztályvezető Koordinátora: Kovács Péter, főosztályvezető 7. A téma felelőse: Dr. László Ferenc, tudományos főmunkatárs

3 8. A téma ismertetése: A VKI évi nemzeti jelentéshez a téma keretében az alábbi háttér anyagok készültek az emberi tevékenységek környezeti hatásainak áttekintéséhez: - A felszíni víztestek tápanyagterhelésének meghatározása és a terhelések vízminőség (VKItapanyag); - A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata (VKINSZP); - A mezőgazdasági peszticid felhasználásból származó hazai felszíni vizeinket érő diffúz szennyezés felmérése (VKIpesztdiff); - Az emberi tevékenység környezeti hatásának áttekintése, felülvizsgálata; Növényvédő szerek környezeti hatásának áttekintése (VKINTKSZ); - Kockázatos felszíni víztestek kijelölése veszélyes anyagok szempontjából (VKIveszany); - Adatgyűjtés és feldolgozás a felszíni vizek diffúz szennyezőforrásokból történő terhelésének számításához (VKIfelszdiff); - A felszín alatti vizek terhelése diffúz szennyezőforrásokból (VKIfavdiff); - Középvízi és kisvízi országos lefolyástérkép készítése az közötti időszak adatai alapján. Országos csapadékadat-állomány összeállítása az időszakra (VKIlefolyas). Budapest, december... Dr. László Ferenc intézeti igazgató E jelentésben foglaltak a VITUKI Kht. szellemi tulajdonát képezik, harmadik személy részére történő másolása, vagy bárminemű felhasználása kizárólag annak írásbeli engedélyével lehetséges.

4 A felszíni víztestek tápanyagterhelésének meghatározása és a terhelések vízminőségi hatásainak becslése (IMPRESS jelentéshez) 1. TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSA 1.1 Pontszerű Időszak: év, Komponensek: BOI, KOI, összes N, összes P Adatok: OKTVF víziközmű nyilvántartási adatbázisa (forrás: Volánelektronika Rt): ivóvízellátó rendszerek, csatornázási rendszerek és kommunális szennyvíztisztító telepek adatai (üzemeltető, nyers tisztított szennyvíz mennyisége, nyers és tisztított szennyvíz koncentrációk, telep kapacitás, tájékoztató (alig használható) információ a technológiáról). KÖFE ellenőrző adatai (forrás: volt KGI): ismert kommunális és közvetlen ipari szennyvízkibocsátók adatai (Szennyvízkibocsátó és a befogadó neve, éves terhelés (2-4 mérésből számítva, információ a technológiáról) K & K: Szennyvíztelep felmérés: Technológiák felmérése (nem sikerült hozzájutni!!!) Módszer: Telepenként, a telephez rendelt csatornázott lakosszám x fajlagos emissziókból, technológia függvényében feltételezett tisztítási hatásfok (1. táblázat) alapján becsültük az éves kibocsátást ( becsült ). Ezt összehasonlítottuk a KGI és az OKTVF adatokból számított éves terhelésekkel ( mért ). Ha mért > becsült Ha mért < becsült becsült ha mért > 0.8 * becsült mért ha mért < 0.8 * becsült becsült 1. táblázat Tisztítási hatásfok (%) N-formák aránya az elfolyó vízben Technológia KOI BOI 5 ÖP ÖN NH4-N (%) NO3-N (%) Mechanika (rács, homokfogó,előülepítő) Vegyszeres (nagyterhelésű) Nagyterhelésű biológiai (nitrifikáció nélkül) Nagyterhelésű biológiai kémiai P eltáv. (nitrifikáció nélkül) Kisterhelésű biológiai (nitrifikációval) Kisterhelésű biol. + kémiai P eltáv. Kisterhelésű biológiai biológiai P eltáv. Kisterhelésű biol. + kémiai P eltáv. (részleges denitrifikációval)

5 Tápanyageltávolítás (kisterhel. biol, denitrifikáció, kémiai P eltáv.) Lakosegyenértékre vonatkoztatott fajlagos emissziók: BOI 5 60 g/fő,nap (< LEÉ 55 g/fő,nap) KOI 120 g/fő,nap ÖN 11 g/fő,nap (szerves N és NH4-N, de tekinthető 100 %-ban NH4-N-nek) ÖP 2 g/fő,nap A közvetlen ipari kibocsátókra csak egyetlen adatforrásunk volt (KGI) és ellenőrzési lehetőség sincs, így azokat elfogadtuk. Időszak: 2015 (Szennyvíz program megvalósulása) Adatok:... rendelet (szennyvíz agglomerációk, lakosegyenérték) Emisszió becslése: Feltételeztük, hogy az összes (meglévő, meglévő bővített és új) telep megfelel a jelenleg érvényes 9/2002 Korm. rendelet elfolyó víz határértékekre vonatkozó előírásainak. A terheléseket a lakosegyenérték alapján becsült szennyvíz mennyiség és az elfolyó határérték szorzatából számoltuk. Az ipari emissziókra a 2015-ös állapotra a jelenlegi helyzetet változatlannak tekintettük. Térinformatikai rendszerbe helyezés: A pontforrások helyét azonosítottuk (forrás: KGI, VITUKI). Az új telepeket a település súlypontjába helyeztük (forrás: VITUKI). 1.2 Nem pontszerű Komponensek: összes P, összes N Időszak: Sokéves átlag, az időszakban mért átlagos lefolyással közvetített fiktív terhelés, a közötti időszakra jellemző mezőgazdaság hatása mellett. A terhelések számítása három lépcsőben történt. Az első fázis az ország különböző térségeit a diffúz tápanyagterhelésekre való érzékenység szempontjából jellemeztük. Az értékelés számára a kiindulási adatok digitális térképek formájában rendelkezésre álltak. Az értékelés során az ország területét elemi cellákra osztottuk fel és valamennyi cella számára az alapadatokból kiindulva terheléskomponensenként egy-egy 0 1 közötti érzékenységi faktort határoztunk meg. A felszíni vizeket érő diffúz terhelését hat komponensre bontottuk: oldott, és partikulált felszíni, ill. felszín alatti terhelés a nem-burkolt (nem városi) területekről, ill. ugyanezen három összetevő városi területekről. Ezt követően a rendelkezésre álló országos terhelés-értékeket a meghatározott érzékenységi faktoroknak megfelelően cellaszintre visszakonvertáltuk. Végül az egyes elemi egységek vízgyűjtőterületbe rendezése történt, majd minden vízgyűjtő számára a területükre eső cellák alapján egyetlen összegzett terhelési értéket determináltunk. A kapott értékeket mérési adatbázissal rendelkező teszt-vízgyűjtőkre 2

6 kalibráltuk. A terhelések számítása az es időszakra történt. A számítást térinformatikai rendszerhez (ArcView GIS 3.2) csatlakozva végeztük, lehetővé téve az eredmények térképi ábrázolását. Alapadatok A becsléshez az ország területét lefedő digitális térképeket, talajmintavételi eredményeket, számított nitrogénmérleg-értékeket és települési csatornázatlanság-adatokat használtunk fel. A digitális térképek a domborzatról, a geológiai egységről, a fedőtalaj típusáról, a területhasználatról, a hosszúidejű átlagos lefolyásról ( ) és a víztestek számára lehatárolt vízgyűjtőterületekről adtak területi információt 200 m x 200 m raszterfelbontásban. A domborzat alapján valamennyi cella számára meghatároztuk a lejtést. A pontszerű adat formájában rendelkezésre álló talaj- és nitrogénmérleg-adatokat, valamint az éves csapadékösszegeket a felületre interpoláltuk, a települések csatornázatlan laksűrűség értékeit a burkolt felületekhez rendeltük. A talajadatok 1990-es évből származnak, a nitrogénmérleg és a csapadékösszeg térképek az es időszak átlagértékeinek felelnek meg, a csatornázatlanság mérőszámai a 2000-es évet jellemzik. Összességében a számítás során a következő alapfedvényeket használtuk (mind 200 m x 200 m cellaméretű, lásd 1-11 ábrák): Domborzat illetve abból előállított lejtéstérkép (50 x 50 m-es katonai domborzat) Geológiai térkép (VITUKI?) Fedőtalaj-térkép (fizikai talajtípus) (AGROTOPO) Területhasználat-térkép (CORINE) Humusztartalom-térkép (ONTSZ) Növények által felvehető foszfortartalom-térkép (ONTSZ) Nitrogénmérleg-térkép (VITUKI Deák adataiból) Csatornázatlan laksűrűség térkép (OTAB, KSH adatokból) Csapadéktérkép (VITUKI Varga Gy. adataiból) Lefolyástérkép (VITUKI Varga Gy. Simonffy) A víztestekhez tartozó vízgyűjtőterület-térkép (Albert Kornél) Érzékenység-térképek létrehozása Az alaptérképek információi alapján 10 kiindulási érzékenység-térképet állítottunk elő, melyek közül 9 a nem-városi területekre, míg egy a burkolt városi területekre vonatkozik. A nem-városi fedvények közül 3 a szennyezést szállító folyamatokra (felszíni lefolyás, erózió és szivárgás), további három-három fedvény a fenti folyamatok nitrogén-, ill. foszfortartalmára, végül az utolsó a települések csatornázatlansági fokára vonatkozik. A térképek mindegyike relatív skálát reprezentál (az értékek 0 és 1 közöttiek, a maximális érték relatív értéke 1, a többi érték pedig a maximálishoz képesti arányt mutatja). A lefolyási térkép a cellák talaj- és területhasználati típusa valamint lejtése alapján meghatározott lefolyási tényezők és a csapadékmennyiség felhasználásával készült. A felszíni lefolyás foszfortartalmát a foszfortartalom-alaptérkép egyszerű relatív skálába rendezése eredményezte. A lefolyásra jellemző nitrogénmennyiségek (és ezek sorrendje) a területhasználati kategóriák szerint meghatározottak. Az eróziós térkép talaj- és területhasználati típus, a lejtés, a humusztartalom valamint a csapadékmennyiség szerint differenciál. Az erodált talaj nitrogéntartalmát a humusz mennyisége determinálja. A foszfor számára a talaj fizikai típusától függő adszorpciós képességet vezettünk be. A beszivárgási térkép a lefolyási térkép egyszerű ellentettjeként adódik. Nitrogén esetén a felszín alatti vizek szennyeződése egyértelműen a nitrogénmérleg-térképhez és a geológiai egység típusához köthető. Foszforra a talajtípustól 3

7 függő kimosódási értékeket állapítottunk meg. Városi területek esetén a felszíni szennyezettség (oldott és partikulált) tekintetében nem vettünk figyelembe térbeli különbségeket (minden cella értéke 1). A felszín alatti szennyezettség egyértelműen hozzárendelhető az egyes települések csatornázatlan lakosszám-sűrűségéhez. Fent említett 10 kiindulási érzékenység-térkép alapján 6 újabb érzékenységi térképet állítottunk elő, melyek már nem alapadatokra ill. jellemzőkre, hanem terheléskomponensekre vonatkoznak. A nem burkolt területek lemosódás-térképei a lefolyási térkép és az oldott nitrogén és foszfortartalom térképek szorzata alapján álltak elő. Az eróziós eredetű terhelés az eróziós potenciál, az adszorpciós kapacitás és oldható foszfortartalom, ill. a humusztartalom térképek szorzatával adódott. A kimosódási térkép nem burkolt területek esetén a beszivárgási térkép és a foszforkimosódási térkép szorzatából, ill. a nitrogéntöbblet-térkép értékeiből adódik. Városi területek esetén nem volt szükség újabb térképe előállítására, hiszen a felszíni lefolyás és szennyezettség relatív mértékét azonosnak feltételeztük, míg a kimosódási érzékenység-térkép azonos a csatornázatlansági fedvénnyel. Országos terhelések cellaszintre konvertálása és a cellák vízgyűjtőkbe rendezése Az érzékenységi értékek konkrét terhelésértékeinek meghatározása az országos terhelések alapján történt. A magyarországi diffúz nitrogén- és foszforemissziókat az es periódusra Behrendt és munkatársai határozták meg (Behrendt et al., 2003). Eszerint a hazai diffúz tápanyag-emissziók értékei ill. azok megoszlása az 1-2 ábrák szerinti. A terhelések értékét komponensenként az egyes cellák meghatározott érzékenységi faktora szerinti súlyozással cellaszintre visszaosztottuk. Ily módon valamennyi cellára a 6 terheléskomponensnek megfelelő egy-egy értéket kaptunk. A cellákat a víztestekhez tartozó vízgyűjtőkbe rendezve azok egyes terhelés-összetevői ill. teljes terhelései számíthatóak voltak az azonos vízgyűjtőterületre eső cellaértékek összegzésével (14-15 ábrák). 4

8 5

9 1 ábra: Magyarország lejtésvszonyai 6

10 2 ábra: Magyarország geológiai egységei 7

11 3 ábra: Magyarország fizikai talajtípusai 8

12 4 ábra: A magyarországi területhasználat-típusok 9

13 5 ábra: A magyarországi települések csatornázatlan laksűrűsége (2000) 10

14 6 ábra: A magyarországi éves átlagos csapadékösszegek ( ) 11

15 7 ábra: Magyarországi hosszúidejű átlagos, teljes lefolyásértékek ( ) 12

16 8 ábra: A magyarországi talajok humusztartalma (1990) 13

17 9 ábra: A magyarországi talajok foszfortartalma (1990) 14

18 10 ábra: A magyarországi talajok nitrogénmérlege ( ) 15

19 13% 11 ábra: A magyarországi víztestek és vízgyűjtőik 1% 9% Felszíni oldott 6% Felszíni partikulált 14% TN: t/év Felszín alatti oldott Települési oldott Települési partikulált Települési szivárgó 57% 16

20 13% 12 ábra: A magyarországi diffúz nitrogénemissziók terheléskomponensek szerinti megoszlása 8% 2% Felszíni oldott Felszíni partikulált 4% TP: 2912 t/év Felszín alatti oldott Települési oldott Települési partikulált Települési szivárgó 13% 60% 17

21 13 ábra: A magyarországi diffúz foszforemissziók terheléskomponensek szerinti megoszlása 18

22 14 ábra: A magyarországi víztestek fajlagos diffúz foszforemissziói ( ) 15 ábra: A magyarországi víztestek fajlagos diffúz nitrogénemissziói ( ) 19

23 2. VÍZMINŐSÉGI HATÁSOK SZÁMÍTÁSA A pontszerű és a diffúz terheléseket emissziókat (a pontszerűek esetében jelenlegi és 2015-ös állapot) víztest-vízgyűjtőnként összegezzük, majd vízgyűjtőnként a vízfolyások mentén haladva göngyölítettük. 2.1 Visszatartás becslése A vízminőségi hatások számításánál figyelembe kell vennünk, hogy a szóban forgó tápanyagok nem tekinthetők konzervatívnak, ezért a vízfolyásban történő átalakulásokat és ezek eredményeként fellépő tápanyag veszteséget nem hanyagolhatjuk el. Mivel a rendelkezésre álló idő és a modellezéshez szükséges adatok hiányában nem volt lehetőség országos szintű, minden víztestre kiterjedő vízminőségi modell (QUAL, stb.) alkalmazására, a tápanyag visszatartást egyszerűsítve kezeltük. Ehhez felhasználtuk, hogy a Behrendt at. al. (1998) által fejlesztett MONERIS módszerben alkalmazott empirikus összefüggéssel a vízgyűjtők teljes tápanyagvesztesége a fajlagos lefolyás, ill. a fajlagos hidraulikai terhelés 1 függvényében számítható: L m = L / (a + q b ) (1) Ahol L m (kg/év) a visszatartással módosított terhelés, L (kg/év) a vizeket érő összes terhelés, Q (m/év) vagy q (l/s,ha) a fajlagos hidraulikai terhelés vagy a fajlagos lefolyás, a és b modell paraméterek. 2.2 Ellenőrzés a mérési pontokon, kalibrálás Kiválasztottunk 55 db. monitoring állomást, melyekhez tartozó teljes vízgyűjtő az országhatárokon belülre esik. Ezekre a pontokra számítottuk az összegzett (pontszerű + diffúz) N és P terhelést, majd összehasonlítottuk a mért vízhozam és vízminőségi adatokból számított anyagáramokkal (utóbbi esetében az átlagos értékeit vettük alapul). A becsült terhelést az (1) összefüggés alapján módosítva a paraméterek értékét úgy állítottuk be, hogy a legjobb illeszkedést érjük el. A mérések és a visszatartással módosított terhelés között a legjobb egyezést akkor kaptuk (16. ábra), ha a pontszerű terheléseket nem csökkentettük a visszatartással (ezesetben a biztonság javára járunk el a számítás során). A paraméterek kalibrált értékei: P : a = 13.3, b = -2.9 N: a = 2.1, b = -1.1 Ezt követően a terheléseket a befogadóban mért vízhozammal leosztva számítottuk a tápanyagok koncentrációját, melyet szintén összehasonlítottunk a mérésekkel (17. ábra). 1 A számításnál csak a fajlagos lefolyást használtuk, mivel a hidraulikai terhelés meghatározásához a medergeometria ismeretére is szükség lett volna. 20

24 Összes P (t/év) Összes szervtlen N (t/év) becsült y = 0.78x R 2 = mérésből 16. ábra: Mért és számított terhelés a kalibrált pontokon becsült y = 0.88x R 2 = mérésből Összes P (mg/m 3 ) Összes szervtlen N (g/m 3 ) becsült y = 0.89x R 2 = 0.67 becsült y = 0.64x R 2 = mérésből 17. ábra: Mért és számított koncentrációk a kalibrált pontokon mérésből 2.3 Koncentráció számítása az összes víztestre, kockázat meghatározása A fenti eredményeket elfogadva a koncentráció számítást az összes víztestre elvégeztük. A terheléseket részvízgyűjtőnként minden víztestre (göngyölítve) összegeztük, az összegzett terhelést a befogadó víztest vízhozamával osztottuk. A vízhozamokat (i) az időszak mérési adatából, (ii) ha nem volt mérés, a lefolyás térképből számítottuk. (Utóbbi esetben értelemszerűen a terheléshez hasonlóan a lefolyás értékeket is göngyölítettük). Azoknál a vízfolyásoknál, ahol a koncentrációt a külföldi eredet befolyásolhatja, a következőképpen jártunk el: (i) A koncentrációt becsültük úgy, mintha terhelés nem érkezne az országhatáron túlról (a vízhozam természetesen tartalmazta a külföldi hatást); (ii) A számított értéket a méréssel ( átlag) összehasonlítottuk, a különbség megadta a külföldi hatást. A kockázat meghatározása A Megbízóval történt megegyezés alapján az MSZ osztályhatárait egy korrekciós tényezővel átszámítottuk az éves átlagokra. Az I. és II. osztálynak megfelelő vizeket kockázat 21

25 mentesnek, a IV.-V. osztályú vizeket egyértelműen kockázatosnak, a III. osztályúakat esetlegesen kockázatosnak minősítettünk. Egyéb megfontolások Azokon a víztesteken, ahol rendelkeztünk mérésekkel, abban az esetben, ha a mérés és a számítás nem azonos besoroláshoz vezetett, a kockázat megállapításához a mérési adatot fogadtuk el. Az összes N helyett minden esetbe összes szervetlen nitrogént használtunk (össz. N mérés csak nagyon kevés van és azok sem megbízhatóak). A kockázat okának megállapításához a diffúz és a pontszerű terhelésből külön-külön számítottunk koncentrációt. Ha a víztest az osztályhatárt csak az együttes (pontszerű + diffúz) terheléssel lépte át, az abszolút étékben nagyobb terhelés komponenst tekintettük mértékadónak. Azoknál a víztesteknél, melyek a vízgyűjtő kijelölés során egy területre kerültek (azaz nem lett kijelölve önálló vízgyűjtőjük) a koncentrációt azonosnak tekintettük. A számítás végeredményét (kockázat térképek) a ábrákon mutatjuk be. 22

26 18. ábra 23

27 19. ábra 24

28 20. ábra 25

29 21. ábra 26

30 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata ZÁRÓJELENTÉS TÉMASZÁM: 712/3/ november 19.

31 VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. Minősítés: nyílt Téma nyilv. sz.: ISZKF 199/1/2004 H OKTVH nyilv. sz.: 712/3/ TÉMABESZÁMOLÓ Zárójelentés évi munkáról 1. A téma megnevezése: A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata 2. A téma célkitűzése: A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység végrehajtása és a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata, felszíni vizeink vízminőségváltozására. 3. A téma kezdete: szeptember A téma tervezett befejezése: december A Megbízó neve és címe: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi Hivatal, Integrált Szennyezés-megelőzési- és Környezetegészségügyi Főosztály, 1011 Budapest, Fő utca A Megbízó műszaki ellenőre: Steindl Zsuzsanna, főosztályvezető Konzulense: Kiss Ildikó, osztályvezető Koordinátora: Steindl Zsuzsanna, főosztályvezető 7. A téma felelőse: Dr. László Ferenc, tudományos főmunkatárs 8. A téma ismertetése: lásd Összefoglaló Budapest, november hó szervezeti egység vezető E jelentésben foglaltak a VITUKI Kht. szellemi tulajdonát képezik, harmadik személy részére történő másolása, vagy bárminemű felhasználása kizárólag annak írásbeli engedélyével lehetséges.

32 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A DUNA EGYEZMÉNY EMISSZIÓS MUNKACSOPORT FELADATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKÉRTŐI HÁTTÉRTEVÉKENYSÉG Az adatbázis frissítésekor figyelembe veendő szempontok Kommunális szennyezőforrások Ipari szennyezőforrások Mezőgazdasági szennyező források A jelentős szennyező források leválogatása TÁJÉKOZTATÓ A VESZÉLYES ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉSRŐL A SZENNYEZŐANYAG-TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSÁT TÁMOGATÓ KÖZPONTI ADATBÁZISOK Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) FVM Növény és Talajvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) KvVM Integrált Szennyezés-megelőzési és Környezetellenőrzési Főosztály KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály KvVM Levegőtisztaság-védelmi, Zaj- és Rezgésellenőrzési Főosztály KvVM Környezeti Informatikai Főosztály KvVM Környezetbiztonsági Főosztály Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) - Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium (GKM) Egyéb Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (MTA TAKI) Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége (VCSOSZSZ) információs rendszere a közműellátottságáról EMLA Korábbi szennyező forrás felmérések adatbázisai Összegzés A MONERIS MODELL BEMENŐ ADATAINAK AKTUALIZÁLÁSA A mezőgazdasági adatok kérdőíve Magyarország állatállománya márc. 31-én - településsoros adatok című adatbázis Magyarország mezőgazdasága évben- területi adatok című adatbázis Földhasználat Magyarországon évben településsoros adatok című adatbázis...33

33 5.2. Vízgazdálkodáshoz kapcsolódó kérdőív Vízminőségi monitoring állomásokon mért adatokról szóló kérdőív A NEMZETI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROGRAM HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Pontszerű terhelések számbavétele a Jelenlegi (2003. év) és a Távlati (2015. év) időszinteken Meglévő szennyvíztisztító telepek hatásának vizsgálata Újonnan létesítendő szennyvíztisztító telepek hatásának vizsgálata Diffúz terhelések számbavétele a Jelenlegi (2003. év) és a Távlati (2015. év) időszinteken A pontszerű és diffúz terhelések meghatározása víztestenként (illetve víztest-vízgyűjtőnként), a jelenlegi és a távlati időszinten Víztestek vízhozamainak számítása Pontszerű terhelések számítása (Jelenlegi és Távlati) Diffúz terhelések számítása (Jelenlegi és Távlati) Koncentrációk (ΣBOI 5 és ΣKOI, ΣN, ΣP) számítása és ellenőrzése a vízminőségi és hidrológiai mérések alapján, általános komponens terhelése Víztestek kockázati besorolásának meghatározása a jelenlegi és távlati időszinten Víztestek kockázati besorolása Eredmények és a Távlati időszinten kockázatosabbá váló víztestek vizsgálata MUNKATÁRSAK... 57

34 ÖSSZEFOGLALÁS A zárójelentés A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata című szerződésben foglalt feladatok összefoglalását tartalmazza. Tekintettel arra, hogy Magyarország jellegzetesen alvízi ország, a vizekkel történő gazdálkodás tervezésekor a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve is együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal. A nemzetközi egyezményekhez és együttműködésekhez kapcsolódóan sok esetben a nemzetközi szervezetek kiterjedt szakmai tevékenységet várnak el a részes országoktól, amelyben az információszolgáltatástól, az egyeztetett metodológiák szerinti tevékenységeken keresztül konkrét beavatkozásokra vonatkozó programok kidolgozását, előkészítését, végrehajtását várják el. A szerteágazó, rendszeres jellegű szakmai tevékenység részben az egyezmények égisze alatt létrejött munkabizottságokban zajlik, másrészt különböző pénzügyi forrásokra (hazai, PHARE, GEF, USAID, WHO, stb.) épülő, konkrét projektben nyilvánul meg. Magyarország szakértői csoportokban képviselteti magát a Duna Konvenció és a Duna-medence Környezetvédelmi Program végrehajtása során, valamint a Víz Keretirányelv bevezetéséhez kapcsolódóan egyaránt. Tekintettel a nemzetközi feladatok összetettségére és ugyanakkor kapcsolódásaira jelen munka célja, hogy a munkacsoportokban résztvevő szakemberek tevékenységét segítse, szakértői háttértevékenység biztosításával. A VKI végrehajtása során az IMPRESS analízis elvégzéséhez szükséges szakmai háttértevékenység végrehajtása képezi jelen munka súlyponti részét, a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata felszíni vizeink tápanyagterhelésének vonatkozásában (ΣBOI 5, ΣKOI, ΣN, ΣP). A munka keretében elvégzendő feladatok a következők: 1. A Duna Egyezmény Emissziós Munkacsoport feladataihoz kapcsolódó szakértői háttértevékenység 2. A Duna medencei országok közös projektjei végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok 3. A Víz Keretirányelv bevezetéséből adódó feladatok elvégzéséhez szakértői háttértevékenység 4. Egyéb felkészítő anyagok, elemzések készítése nemzetközi ülésekre 5. A Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata Jelen zárójelentésben, a fenti témakörökben elvégzett feladatokról számolunk be. I

35 1. BEVEZETÉS Mivel Magyarország jellegzetesen alvízi ország, a vizekkel történő gazdálkodás tervezésekor a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve is együttműködésre van szükség a szomszédos országokkal. A nemzetközi egyezményekhez és együttműködésekhez kapcsolódóan sok esetben a nemzetközi szervezetek kiterjedt szakmai tevékenységet várnak el a részes országoktól, amelyben az információszolgáltatástól, az egyeztetett metodológiák szerinti tevékenységeken keresztül konkrét beavatkozásokra vonatkozó programok kidolgozását, előkészítését, végrehajtását várják el. A szerteágazó, rendszeres jellegű szakmai tevékenység részben az egyezmények égisze alatt létrejött munkabizottságokban zajlik, másrészt különböző pénzügyi forrásokra (hazai, PHARE, GEF, USAID, WHO, stb.) épülő, konkrét projectben nyilvánul meg. Magyarország aktívan és folyamatosan részt vesz a szakértői csoportok munkájában a Duna Védelmi Egyezményintézményi keretén belül, mely a hagyományos szintű multilaterális együttműködés keretein túlmenően egyúttal az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv nemzetközi vízgyűjtőterületi szintű kötelezettségeinek koordinációs platformjaként is működik, és ennek értelmében a évi, az Európai Unió Bizottságának történő jelentési kötelezettségek a nemzeti jelentéseken túlmenően- külön kötelezettségként is jelentkeznek. Tekintettel a nemzetközi feladatok összetettségére és ugyanakkor kapcsolódásaira, jelen munka célja, hogy a munkacsoportokban résztvevő szakemberek tevékenységét szakértői háttértevékenység biztosításával segítse, elsősorban a Duna Védelmi Egyezmény keretén belül működő, a felszíni vizeket ért terhelések számbavételével, hatásainak elemzésével, és a szennyezések csökkentését célzó közös projektek és összehangolt tevékenységek hatásainak és lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozó EMIS szakértői munkacsoport tevékenységének szakmai támogatásán keresztül, tekintettel az integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elveire is. A jelen szerződésben foglalt feladatok szervesen kapcsolódnak a korábbi években megkezdett, a Vállalkozó által a Megbízó részére a témakörben végzett tevékenységéhez, így a folyamatos feladatvégzést hivatottak biztosítani. A évi szerződés keretében elvégzendő kiemelt feladat célja, hogy alapanyagként és háttérinformációként szolgáljon mind a nemzeti, mind a Duna medence szintű, a Víz Keretirányelv feladataihoz kapcsolódó évi jelentési kötelezettségek teljesítéséhez, ezen belül a jelentős terhelések ( significant pressures ) hatásainak felméréséhez a kockázatos helyzetű víztestek beazonosítása érdekében ( impact analízis). E témakörben az elvégzendő fő feladat annak prognoztizálása, hogy a Nemzeti Szennyvíztisztítási Program keretében évig megvalósuló fejlesztések, beruházások milyen vízminőségváltozást eredményeznek a befogadó vizekben, hogyan hatnak a jó ökológiai állapot elérésének vagy el nem érésének kockázatára, illetve Duna medencei szinten hogyan befolyásolják az alsó-duna szakasz, valamint a Fekete tenger eutrofizációs viszonyait. Ezzel kapcsolatosan a felszíni vizeink állapotértékelési- és hatásvizsgálati munkájának ki kell terjednie az összes szerves anyag (BOI és/vagy KOI), az összes nitrogén, az összes foszfor, és lehetőség 1

36 szerint a nitrát, az ammónium és az ortofoszfát szennyezőanyag komponensek változásainak elemzésére. A munka keretében elvégzendő feladatok a következők: 1. A Duna Egyezmény Emissziós Munkacsoport feladataihoz kapcsolódó szakértői háttértevékenység 2. A Duna medencei országok közös projektjei végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok 3. A Víz Keretirányelv bevezetéséből adódó feladatok elvégzéséhez szakértői háttértevékenység 4. Egyéb felkészítő anyagok, elemzések készítése nemzetközi ülésekre 5. A Nemzeti Szennyvíztisztítási Program hatásának vizsgálata A tevékenység részletes meghatározása: 1. A Duna Egyezmény Emissziós Munkacsoport feladataihoz kapcsolódó szakértői háttértevékenység A Duna védelmi Egyezmény keretében létrehozott EMIS szakértői munkacsoport elsősorban a pontszerű és a diffúz szennyező-forrásokból származó terhelésekkel, azok forrásának és mértékének meghatározásával, a szennyezés csökkentését szolgáló programok nyilvántartásával, előkészítésével és koordinálásával foglalkozik évben elkészült és aktualizálásra került a Duna-medence szennyezőforrásainak leltára, az ún. Emission Inventory évre vonatkozóan. A kapcsolódó szakértői tevékenység évben az alábbi területekre terjed ki, a évi adatokra vonatkozóan: 1.1. A kommunális szennyezők közül a LE-nél nagyobb települések kerülnek be a leltárba egy ICPDR által készített kérdőív információi alapján határidő szeptember Az ipari szennyezők közül a Duna-medencére vonatkozó veszélyes anyag listán szereplő anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló információk összegyűjtése és adatbázisba illesztése az ICPDR metodikája alapján. Az információgyűjtés során a rendszeres monitoringból származó adatokon kívül figyelmet kell fordítani a nem rendszeres monitoringból (pl. felmérési projektek, tanulmányok, környezeti hatásvizsgálatok stb.) származó adatokra is A mezőgazdasági szennyező források vonatkozásában a Duna medencei leltárba azon élővízbe bocsátó telepekről kell információt gyűjteni, amelyek állatállománya 200 szarvasmarha, 2000 sertés, baromfi feletti. Az adatokat a évre kell megadni. 2. A Duna medencei országok közös projektjei végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatok A feladat célja a Duna Védelmi Egyezmény keretében futó projektekhez kapcsolódó szakértői feladatok előkészítése, támogatása. 2

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben 1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben T= talaj; V= víz; 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Metán (CH 4 ) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO 2 ) Fluorozott szénhidrogének

Részletesebben

A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA

A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA A FELSZÍNI VIZEKET ÉRŐ TERHELÉSEK JELLEMZÉSÉNEK KORLÁTAI PELYHE SZABINA EMISSZIÓ ÉS IMMISSZIÓ ÖSSZHANGJA? Szabályozott immissziós anyagok köre Nem megfelelt víztestek száma %-os arány Savasság 8 1% Sótartalom

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

A NAT által NAT-8-0003/2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet. 2015. évi MEGRENDELŐ Megrendeljük a QualcoDuna jártassági vizsgálati program keretén belül a megrendelő mellékleteiben levő táblázatokban bejelölt mintákat, valamint a beküldött eredmények értékelését.

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) VAL, VÉL FAVI Emisszió: körny.haszn. MR TESZIR KSH OSAP egyéb adatbázisok Környezeti adatok: Víz 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens spec.

Részletesebben

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni. 89920 IV. A tevékenység végzésének típusa, helye, címe: V. A dohány típusa(i) (szárított és/vagy fermentált): A vámhatósági regisztrációs számot minden módosításnál, illetve bejelentésnél kötelező feltüntetni.

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról

a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról Fontos jogi nyilatkozat 32001D2455 Hivatalos Lap L 331, 15/12/2001 o. 0001-0005 Az Európai Parlament és a Tanács 2455/2001/EK határozata (2001. november 20.) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

tapasztalatai Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és E-PRTR szakmai konzultáció az üzemeltetők számára KvVM Budapest, 2009/VI/2

tapasztalatai Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és E-PRTR szakmai konzultáció az üzemeltetők számára KvVM Budapest, 2009/VI/2 Az első E PRTR jelentés tapasztalatai Gampel Edina Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) E-PRTR szakmai konzultáció az üzemeltetők számára KvVM Budapest, 2009/VI/2

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei

Részletesebben

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 - Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

tapasztalatai, általános tapasztalatok az E-PRTR vezető tanácsos Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)

tapasztalatai, általános tapasztalatok az E-PRTR vezető tanácsos Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) A hulladékos adatszolgáltatás tapasztalatai, általános tapasztalatok az E-PRTR adatszolgáltatással kapcsolatban Gampel Edina vezető tanácsos Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

JELENTÉS. Az Európai Bizottság részére

JELENTÉS. Az Európai Bizottság részére JELENTÉS Az Európai Bizottság részére a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a Víz Keretirányelv 3. cikk 8.

Részletesebben

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Implementation of water quality monitoring

Implementation of water quality monitoring Joint Ipoly/Ipel Catchment Management HUSK/1101/2.1.1/0153 Implementation of water quality monitoring Dr. Adrienne Clement clement@vkkt.bme.hu Budapest University of Technology and Economics Department

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 214. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 215. május Tartalomjegyzék 1. TELEPÜLÉSEK LÉGSZENNYEZETTSÉGÉNEK

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Útmutató az EPER-ben már regisztrált szervezetek elektori jelentkezéséhez

Útmutató az EPER-ben már regisztrált szervezetek elektori jelentkezéséhez Útmutató az EPER-ben már regisztrált szervezetek elektori jelentkezéséhez A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: NEA) civil jelöltállítási rendszerébe jelentkezhetnek azok a civil szervezetek (a

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyűjtő alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot

Részletesebben

A környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása a fémiparban

A környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása a fémiparban A környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása a fémiparban Farkas Hilda PhD ügyvezető igazgató Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Ipari tevékenységek szabályozása Létesítés Üzemeltetés Haváriák

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Ügyiratszám: 3289/ 4 /2011. Ügyintéző: Marosvölgyi Miklósné Telefon: 88/424-866 Tárgy: Esztergom, Palatinus-tó fürdővíz profil megállapítása

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás tervezésben Dr. Bulla Miklós, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Zseni

Részletesebben