ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. ACSÁDY GYÖRGY, DR. JÁRÁNYI ZSUZSANNA, DR. PINTÉR LÁSZLÓ, DR. LACZKÓ ÁGNES, DR. NEMES ATTILA
|
|
- Csenge Szekeresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Az aorto-duodenalis fistulákról ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Írta: DR. ACSÁDY GYÖRGY, DR. JÁRÁNYI ZSUZSANNA, DR. PINTÉR LÁSZLÓ, DR. LACZKÓ ÁGNES, DR. NEMES ATTILA A hasi aorta vagy annak ágai és a bél lumene között kialakuló kóros összeköttetést nevezzük aorto-enteralis, vagy leggyakoribb lokalizációja szerint aorto-duodenalis fistulának. Kialakulási mechanizmusa szerint primér és szekunder formáját különítjük el. A primér aorto-duodenalis fistula kétféleképpen jöhet létre: 1. a gyakoribb forma esetében az aorta aneurysma rup tural a duodenumba, vagy 2. a ritkább esetben a duodenalis ulcus vagy tumor pe netrál az aortába. A szekunder aorto-duodenalis fistulák a subrenalis aorta szakaszon végzett mőtétek után alakulnak ki az operált érszakasz és a bél között. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a primer fistulák spontán alakulnak ki, míg a szekunder sipolyok iatrogen eredetőek. Primer fistulák eleve ritkábban keletkeznek, míg a szekunder sipolyok száma az aorto-iliacalis helyreállító érmőtétek szaporodásával egyre növekszik. Történeti adatok Az irodalomban elsıként 1822-ben Cooper (15) tesz említést aorto-entericus fistuláról, mint a hasi aorta aneurysmák egyik lehetséges szövıdményérıl. Az elsı konkrét esetleírás 1843-bıl Salmonlól (51) származik. Ezt követıen több mint egy évszázadon át boncolási leletként való ismertetések jelentek meg a kórképrıl ban Brock (5) ismertette az elsı szekunder aorto- duodenalis fistula kortörténetét. Esetében egy 44 éves nıbetegnél az infrarenalis aortaszakasz elzáródása miatt aorto-biiliacalis homograft beültetés történt. A bal graftszár-iliaca anastomosisnál keletkezett álaneurysma 3 hónap múlva betört a rajta fekvı duodenumba és a beteg a hirtelen fellépı masszív vérzésbe belehalt ben Claytor és munkatársai (13) írták le elsıként a szövött érprotézis implantációt követı aorto-duodenalis fistula fatális kimenetelő esetét ban Polk és munkatársai (49) megkíséreltek elvarrni egy sipolyt, de a mőtét nem sikerült. Az elsı sikeres rekonstrukciót 1957-ben Heberer (29) közölte. Esetében egy galambtojás nagyságú saccularis hasi aorta aneurysma rupturált a duodenumba. A mőtét során, amelyhez hasonlót Zenker végzett még 1954-ben, az aneurysma falát kimetszették, és mind az aortát, mind a duodenum perforációs nyílását elvarrták ban MacKenzie és munkatársai (40) egy négy évvel korábban hasi aorta aneurysma resectio során homograft beültetésen átesett beteg esetét ismertették. A homograftban kialakult aneurysma tört négy év múlva a duodenumba. A homograft eltávolítását és fonott nylon érprotézis aorto-biiliacalis beültetését végezték. A duodenum nyílását elvarrták, sıt az intraoperatív sérülés miatt még rövid szakaszú vékonybél resectióra is kényszerültek. A beteg túlélte a beavatkozást, és ez az eset számít az érprotézissel sikeresen megoldott elsı aorto-duodenalis sipoly
2 2 ismertetésének. A külföldi irodalom ezután egyre több túlélı esetét közölte. Áttekintve a hazai közleményeket, azok eddig gyógyult esetrıl beszámolni nem tudtak (34, 38, 44, 45). Ezért is figyelemre méltó saját anyagunk, mert már 5 túlélı betegrıl adhatunk számot. Vizsgált betegek 1. táblázat. A SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján az január 1. és december 31. között eltelt 15 év alatt 5124 aorto-iliacalis szintő helyreállító érmőtétet végeztünk. Ezek szövıdményeként 14 esetben alakult ki aorto-duodenalis fistula, ami 0,27%-os elıfordulási aránynak számít. A 14 fistula kialakulását megelızı primér mőtét: 13 esetben aorto-bifemoralis bypass volt, ebból o 10 Leriche szindróma miatt, o 2 hasi aorta aneurysma miatt, o 1 rupturált hasi aorta aneurysma miatt, - 1 esetben infrarenalis hasi aorta patch plasztikát végeztünk hasi aorta coarctatio miatt. A 14 fistula kialakulását megelızıen a primér mőtét után az alábbi 22 reoperációra került eló1)b még sor: 10 egyoldali graft-szár thromboectomiára, 3 aorto-bifemoralis graft cserére, 5 egyoldali pulzáló haematoma rekonstrukcióra, 2 kétoldali pulzáló haematoma rekonstrukcióra, 1 combamputációra, 1 aortafolt resuturára cseplesz fedéssel. Az aorto-duodenalis fistulák ellátására végzett mőtétek típusait és azok eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az 5 túlélı beteg közül ketten 4, illetve 6 hét múlva exitáltak, 1 beteg 15 hónappal élte túl a mőtétet, 2 beteg 4, illetve 10 éve él. A 14 beteg közül 11 esetben a masszív gastrointestinalis vérzés volt az elsı tünet és a mőtéti indikáció. Szeptikus tünetek és occult vérzés miatt 3 beteget vizsgáltunk. Ezekben az esetekben CT vizsgálat is történt, amely az aorta anastomosis körüli kontrasztanyag halmozódás kimutatásával felvetette az aorto-duodenalis fistula gyanúját. E 3 beteg közül 2 túlélte a sipoly rekonstrukcióját. Baktérium tenyésztésre és resistentia vizsgálatra csak 4 esetben küldtünk anyagot, holott ennek - a "mors in tabula" eseteket leszámítva - kötelezınek kell lennie a posztoperatív célzott antibioticus kezelés meghatározásához. A 4 tenyésztés során:
3 3 2 esetben Staphylococcus aureus, 1 esetben Pseudomonas aeruginosa, 1 esetben Escherichia coli nıtt ki. Gastroduodenoscopiára 1 betegnél került sor, de ez nem tudta kimutatni a szivárgó vérzés forrását. Megbeszélés Az aorto-duodenalis fistula keletkezésének alapvetı etiológiai faktora a fertızés. Busuttil és munkatársai (9) állatkísérletekkel igazolták az infekció kóroki szerepét. A duodenumot odavarrták aproximális aorta anastomosishoz 12 kutyában, míg másik 12 állatnál álaneurysmát alakítottak ki a duodenum és ugyancsak a proximális aorta anastomosis között. Mindkét operált csoportban az állatok felét 10 8 mennyiségő Staphylococcus aureus iv. adásával megfertızték. A duodenum fixációs állatok közül a steril csoportban nem alakult ki fistula, a fertızött csoportban 2 aorto-duodenalis fistula keletkezett. Az álaneurysmás állatok között a steril csoportban 3, a fertızött csoportban 5 aorto-duodenalis fistula alakult ki. Trout és munkatársai (61) kimutatták, hogy más és más baktériumtörzsek okozzák az érprotézisek és az artériák fertızését, és más kórokozó flóra mutatható ki a már kialakult sipolyok környezetében. Vizsgálataik és irodalmi adatok alapján az alábbiakat állapították meg: 1. Az érprotézisek fertızését: o 50%-ban Staphylococcus aureus, o 18%-ban E. coli. Staphylococcus albus, Pseudomonas és Klebsiella, 2. Az artériák fertızésekor o az arterioscleroticus esetekben elsısorban a Salmonella törzs, míg o az aneurysmák esetén és a kábítószerfogyasztók körében a Staphylococcus aureus a vezetı kórokozó. 3. A kialakult graft-entericus erosio (GEE) vagy graft- entericus fistula (GEF) eseteiben a patogén bélbaktériumok, az E. coli. Enterococcus, Bacteroides és a Streptococcusok idézik elı a fertızést. A betegség keletkezési mechanizmusáról többféle elképzelés látott napvilágot. Deweese és Fry (19) szerint kialakulásában a duodenum erosiója az elsıdleges. Teóriájuk szerint a beültetett érprotézis idegentest-reakciót vált ki, amelyet a környezeti bevérzés és fertızés felerısít. Ez a gyulladásos reakció vezet a duodenum és a proximális éranastomosis összetapadásához és a duodenum hátsó falának fokozatos erosiójához. A folyamat bélbaktériumok kibocsájtása következtében graft körüli infekcióval progrediál, amely az érprotézis mentén retroperitonealis abscessust hoz létre. Az itt felhalmozódott baktériumok proteolyticus enzimjei megemésztik az érvarratot, és kialakul az aorto-duodenalis fistula. A kísérleti adatok nem támasztották alá ezt a hipotézist. Sheil és munkatársai (54), majd Wyatt és munkatársai (67) az aorto-enteralis fistula kialakulásában a döntı' szerepet az aorta és az érprotézis folyamatos pulzálása és nyomása okozta mechanikai inzultusnak tulajdonították. A kísérletek ezt a feltevést sem igazolták. Humphries és munkatársai (32) az érvarrat-elégtelenséget és a következményes álaneurysma kialakulását tartják elsıdlegesnek az aorto-duodenalis fistula keletkezési mechanizmusában. Szerintük a bél erosiójának kialakulását ez eló'zi és
4 4 indítja meg. Véleményüket a kísérleti adatok is megerısítették. A mai elfogadott álláspont a fenti elképzelések szintézise, amelyet az alábbiakban vázolhatunk fel: Stieffes és O'Leary (57) szerint a primér aorto-duodenalis tístula 0,04-0,07%-ban és 3:1 férfi : nı arányban fordul elı a populációban. Garrett és munkatársai (25) szerint a szekunder aortoduodenalis fistulák az aortamőtétek 0,4%-ában jelentkeznek szövıdményként. Elliott és munkatársai (23) adatai szerint aorto-duodena- fisfistula alakul ki: a rupturált hasi aorta aneurysma mőtétek 1,7%-a, az elektív hasi aorta aneurysma mőtétek 0,7%-a, a hasi aorta elzáródás mőtéteinek 0,2%-a után. Wierman és munkatársai (64) szerint az aorto-enteralis fistulák a lokalizáció alapján a következıképpen oszthatók fel: 81%-uk a duodenumon, 10%-uk az ileumon, 9%-uk egyéb bélszakaszon alakul ki. Az aorto-duodenalis (aorto-enteralis) fistulák típusai: 1. primér, 2. szekunder o graft-enteralis erosio (GEE), o graft-enteralis fistula (GEF). A primér és szekunder fistulák definícióját a bevezetıben már leírtuk. Itt csupán a szekunder fistulák két fajtájának meghatározását ismertetjük. GEE-rıl akkor beszélünk, amikor az érvarrat-vonal nem vesz részt a fistula képzésében. Az elváltozás a rigid protézisfal és a fixált duodenum között jön létre. GEF esetében az érvarrat-vonalban kialakuló inszufficiencia, illetve a következményes álaneurysma tör a duodenumba. A fentieket az 1., 2. és 3. ábrán szemléltetjük.
5 5 1. ábra. Primer aorto-duodenalis fistula. 2. ábra. Szekunder aorto-duodenalis fistula. Graft-enteralis erosio (GEE). 3. ábra. Szekunder aorto-duodenalis fistula. Graft-enteralis fistula (GEF).
6 6 Az aorto-duodenalis fistulák vezetı tünete a vérzés, amely jelentkezhet: a. elıbb ismétlıdı kisebb-nagyobb vérzések, ún. "hírnök vérzések" képében, vagy b. azonnali keringési katasztrófát okozó masszív haemorrhagia formájában. A hírnök vérzésekrıl Steffes és O'Leary (57) az irodalomból összegyőjtött 186 eset elemzése kapcsán leírták, hogy a betegeknek csupán - 7%-a került 6 órán belül, - 8,1 %-a 24 órán belül, - 22%-a órán belül - 28,5%-a viszont csak 1 hétnél hosszabb idı eltelte után került sebészeti ellátásra. Az intermittáló vérzések keletkezésére két fajta magyarázat lehetséges Garrett és munkatársai (25) szerint: 1. a kicsiny fistula-nyílást a keletkezı thrombus idılegesen lezárhatja, vagy 2. a bélfal kontraktilitása és a 80 vízcm-es intraluminalis intestinalis nyomás átmenetileg szintén lezárhatja a sipolynyílást. További tünetek a láz, a bizonytalan hasi fájdalom, a pulzáló terime esetleges megjelenése, ruptura esetén keringésösszeomlás. Tartós szeptikus állapotnak, occult vérzésnek és az érprotézis occlusiójának szintén az aorto-duodenalis fistula kialakulásának gyanújára kell irányítania a figyelmet. Walker és munkatársai (63) 23 betegük kórtörténetét feldolgozva a tünetek manifesztációja és a mortalitás között a 2. táblázatba foglalt összefüggést találták. 2. táblázat Az aorto-duodenalis fistulák többségét még ma is keringésmegingást okozó masszív vérzésként észlelik. Ezekben az akut esetekben az eszközös diagnosztikára már nincs idı. A korábban aorto-iliacalis mőtéteken átesett, a vérzést megelızıen jó általános állapotú betegeknél, akiknél hiányzik az alkoholos, ulcusos vagy tumoros anamnézis, gondolnunk kell a szekunder aorto-duodenalis fistula keletkezésére. A primér fistulák rapid vérzésekor még nehezebb a diagnózis felállítása a vizsgáló eljárások alkalmazása nélkül, és ezért legtöbbször ezek csupán a hasüreg exploratiója során ismerhetık fel. Amennyiben a "hírnök vérzések" lehetıséget adnak a kivizsgálásra, úgy az alábbi eszközök állnak rendelkezésünkre:
7 7 1. endoscopia: Baker és mtsai. (1), Brandt és mtsai. (4), Champion és mtsai. (11), Hahn és mtsai. (31), Mir-Madjlessi és mtsai. (42), Skibba és mtsai. (55), 2. CT: Gregson és Craig (27), Haaga és mtsai. (28), Mark és mtsai (41), Thompson és mtsai. (60), Kukora és mtsai. (39), 3. angiographia: Jackson és Cremin (33), 4. Ga 67 (gallium)-scintigraphia: Causey (10), 5. izotóppal jelzett leukocyta-scan: Serota és mtsai. (53), Stevick és Fawcett (58), 6. haemocultura: Rosenthal és mtsai. (50), 7. periaorticus folyadék-leszívás és tenyésztés: Cunat és mtsai. (17). Az aorto-enteralis fistula csak mőtéttel gyógyítható, rutinos sebészeti és érsebészeti jártasságú team kezébe való beavatkozás. A ma legeredményesebbnek tartott mőtéti megoldás kifejlıdéséig többféle sebészeti bevatkozást alkalmaztak. Közülük két csoportot emelünk ki és ismertetünk részletesen. Az elsı csoportba az aorta lekötés, fertızött protézis eltávolítás, duodenumfal rekonstrukció és extraanatomicus (axillofemoralis, illetve axillo-bifemoralis) bypass készítését soroltuk. Ezt a szekunder aorto-duodenalis fistulák ellátására alkalmazzák: Ehrenfeld és munkatársai (21, 22) és Urdaneta és munkatársai (62) ben Trout és munkatársai (61) 25 szerzı adataiból összehasonlító értékelést készítettek. Azt vizsgálták, hogy melyik az eredményesebb mőtéti taktika, nevezetesen, 1. ha elıbb távolítják el a fertızött graftot és ezt követıen készítenek megkerülı extraanatomicus éráthidalást, vagy 2. ha fordított sorrendben történik a mőtét, tehát elıbb az extraanatomicus áthidalásra kerül sor, és azt követıen a graft eltávolítására. Eredményeiket a 3. táblázatban győjtöttük össze, amely jól demonstrálja azt, hogy a második megoldás a követendı taktika, hiszen ebben a csoportban csupán 17% volt a posztoperatív mortalitás, szemben az elsı csoporttal, ahol a betegek 53%-a halt meg.
8 8 3. táblázat. Szekunder aorto-duodenalis fistulák. (Irodalmi áttekintés.) Az aorto-enteralis fistulák megszüntetésére alkalmazott másik mőtéttípus az ún. "in situ" rekonstrukció. Ez azt jelenti, hogy a sipoly megszüntetése után helyben rekonstruálják az aortát érprotézis beültetésével, és elvarrják a bélfistula nyílását is. A két varratsort a retroperitonealis szövetek közbehelyezésével, a graft elıtt való összevarrásával igyekeznek izolálni. Goldsmith és munkatársai (26) ban az ornentum maiusból készített nyeles lebenynek a két varratsor közé helyezésével javasolták elválasztani az érprotézist és a suturázott belet. Mixter és munkatársai (43) ben elforgatott izomlebennyel javasolták a fertızött érprotézist fedni. Az "in situ" technika elsısorban a primér aorto-duodenalis fistulák kezelésére alkalmas mú'téttechnika. Pfeiffer (48) 1982-ben megjelent tanulmányában 21 túlélı primér aorto-duodenalis fistula kórtörténetét elemzi. 15 szerzı és 3 saját eset tapasztalatait összegzi. A vizsgált csoportban 17 betegnél a vérzés volt az elsı tünet. 7 betegnél hasi, csípıtáji vagy vesetáji fájdalom is jelentkezett. A kórelızményben 5 betegnél merült fel aneurysma gyanúja, és az elvégzett felsı gastrointestinalis röntgen vizsgálat csupán 2 esetben igazolt duodenalis ulcust. A mőtéti megoldás mindkét esetben "in situ" rekonstrukció volt. Walker és munkatársai (63) 1987-ben megjelent cikkükben a szekunder aortoduodenalis fistulák ellátásában "in situ" technikával elért kimagaslóan jó eredményeikrıl számoltak be. 23 beteget operáltak, ebbıl 5 halt meg, ami 21,7%-os korai mortalitást jelent. A 18 túlélı beteg közül 3 esetben korai szövıdményként ismételt varratelégtelenség és álaneurysma alakult ki a proximalis aorta anastomosisnál. Ezek közül 2 beteget vesztettek el. Ez a 23 betegre vetítve 30%-os összmortalitásnak és 13%-os szövıdményrátának felel meg. A tartósan túlélı betegek (átlagos utánkövetési idejük 5,2 év volt) közül senkinél sem kényszerültek alsó végtagi amputációra. Összevetve eredményeiket az extraanatomicus bypass mőtéten átesett betegekével, ahol a mortalitás 50%, a szövıdményráta 33% és az amputáció elıfordulása 25%, a különbség magáért beszél. Leszögezhetjük tehát, hogy az "in situ" mőtéti megoldás a választandó sebészi módszer mind a primer, mind a szekunder aorto-duodenalis fistulák ellátásában.
9 9 Az elsıdleges cél azonban a megelızés, amelynek szabályait Connolly és munkatársai (14) foglalták össze: 1. szigorú asepsis, 2. óvatos duodenum mobilizálás, 3. szoros, nem áteresztı anastomosis varrat, 4. a duodenum és az érprotézis közé retroperitonealis szövetréteget kell varrni, mintegy fedni az érprotézist, 5. graft fertızés jelei esetén azt minél elıbb el kell távolítani. A posztoperatív kezelésben a legfontosabb tennivalók a következıit: 1. adekvát vérpótlás, a haemostasis rendezése, 2. a folyadék-, elektrolit-háztartás beállítása, 3. célzott antibioticus kezelés, 4. a duodenumvarrat dekompressziója szondával, 5. a bél passage megindítása. Irodalom 1. Baker, M. S" Fisher. J. II., van der Reis, L., Baker, B. H.: The en- doscopic diagnosis of an aortoduodenal fistula. Arch. Surg., 11: 304 (1976). 2. Becker, R. M., Blundell, P. E.: Infected aortic bifurcation grafts: Experience with 14 patients. Surgery, 80: (1976). 3. Brady, P. G.: Aortoduodenal fistula. Am. J. Gastroenterol., 69: (1978). 4. Brand, E. J., Sivak, M. V. Jr., Suliivan, B. H. Jr.: Aortoduodenal fis tula: endoscopic diagnosis. Dig. Dis. Sci.. 24: (1979). 5. Brock, R. C.: Aortic homografting. Guy's Hosp. Rep., 102: 204 (1953). 6. Bröhl, F" Braun, L.: Aortoenterische Fisteln. VASA, 22: (1993). 7. Buchbinder, D., Leather, R.., Shah. D., Karmady, A.: Pathologic interactions between prosthetic aortic grafts and the gastrointestinal tract: clinical problems and a new experimentál approach. Am. J. Surg., 140: (1980). 8. Bum, T. J.: Synthetic vascular graft infections: II. Graft-enteric erosions and graft-enteric fistulas. Surgery. 94: 1-9 (1983). 9. Busuttil, R. W., Rees, W., Baker. J. D" Wilson, S. E.: Pathogenesis of aortoduodenal fistula. Experimentál and clinical correlates. Surgery. 85: 1-13 (1979). 10. Causey, D. A., Fajman, W. A., Perdue, G. D. et al: 67 Ga scinti-graphy in postoperative synthetic graft infections. Am. J. Radiol., 134: (1980).
10 Champion, M. C., Suliivan, S. N., Watson, W. C.: Aortoduodenal fistula: Endoscopic diagnosis. Dig. Dis. Sci., 25: (1980). 12. Champion, M. C., Suliivan, S. N.. Coles, J. C. et al.: Aortoenteric fistula: incidence, presentation recognition and management. Ann. Surg., 195: (1982). 13. Claytor, II., Birch, L., Cardwell, E. S., Zirnmerman, S. L.: Sutureline rupture of a nylon aortic bifurcation graft into the small bo- wel. Arch. Surg., 73: 947 (1956). 14. Connolly, J. E" Kwaan, J. H. M" McCart, P. M" Brownel, D. A., Levine, E. F.: Aortoenteric fistula. Ann. Surg., 194 : (1981). 15. Cooper, A.: Lectures on the principles and Practice of Surgery with additional notes and cases by F. Tyrrel. Barrington, Haswell, Philadelphia (1839). 16. Crawford, E. S., Manning, L. G., Kelly, T. F.: "Redo" surgery after operations for aneurysm and occlusion of the abdominal aorta. Surgery, 81: (1977). 17. Cunat, J. S., Haaga. J. R.. Rhodes, R. et al.: Periaortic fluid aspiration for recognition of infected graft. AJR, 139: (1982). 18. Dean, R. H., Allén, T. R., Foster, J. H. et al.: Aortoduodenal fistula: An uncommon but correctable cause of upper gastrointestinal bleeding. Am. Surg., 44: (1978). 19. DeWeese, M. S. and Fiy, W. J.: Small bowel erosion following aor tic resection. J. A. M. A., 179: 882 (1962). 20. Donovan, T. J" Bucknam, C. A.: Aorto-enteric fistula. Arch. Surg., 95: (1967). 21. Ehrenfeld, W. K., Lord, R. S. A., Stoney, R. ]., Wylie, E. J.: Subcutaneous arterial bypass grafts in the management of fistulae between the bowel and plastic arterial prosthesis. Ann. Surg., 168: (1968). 22. Ehrenfeld, W. K., Wilbur, B. G" Olcott, C. N" Stoney, R. J.: Autogenous tissue reconstruction in the management of infected prosthetic grafts. Surgery, 85: 82 (1979). 23. Elhott, J. P., Smith, R. F., Szilágyi, D. E.: Aorto-enteric and paraprostheticenteric fistulas. Arch. Surg. 108: (1974). 24. Flye, M. W., Thompson, W. M.: Aortic graft-enteric and paraprosthetic-enteric fistula. Am. J. Surg., 146: (1983). 25. Garrett, 11. E., Beall, A. C" Jordan, G. L" DeBakey, M. E.: Surgical considerations of massive gastrointestinal tract hemorrhage caused by aortoduodenal fistula. Am..1. Surg.. 105: 6-12 (1963).
11 Goldsmith, H. E.., de los Santos, R" Beattie, A. J., Vanamee, P.: Experimentál protection of vascular prosthesis by omentum. Arch. Surg., 97: (1968). 27. Gregson, R.., Craig, O.: Aorto-enteric fistulae: The role of radiology. Clin. Radiol., 34: (1983). 28. Haaga, J. R.., Baldwin, G. N" Reich, N. E. et al: CT detection of infected synthetic grafts: Preliminary report of a new sign. AJR. 131: (1978). 29. Heberer, G.: Diagnosis and treatment of aneurysms of the abdomi nal aorta. Germ. Med. Mon., 2: 203 (1957). 30. Hirst, A. E., and Affeldt, J. H.,: Abdominal aortic aneurysm with rup ture into the duodenum: A report of eight cases. Gastroenterology, 17: 504 (1971). 31. Hahn, M., Putzki, H., Simanowski, J. R.., Brunner, G.: Endoskopische Darstellung einer sekundaren aorto-duodenalen Fistel. Chir. Prax.. 41: 79 (1989). 32. Hwnphries, A. W., Young, J. R., dewolfe, V. G., LeFevre, F. A.: Complications of abdominal aortic surgery. I. Aorto-enteric fistulas. Arch. Surg., 86: 43 (1963). 33. Jackson, R. S., Cremin, B. J.: Angiographic demonstration of gast rointestinal bleeding due to aorto-duodenal fistula. Br. J. Radiol.. 49: (1976). 34. Káposztás J., Kovács V., Fekete Gy.: Akut has tüneteit utánzó, duodenumba rupturált aorta aneurysma. Magyar Sebészet, 32: 244 (1979). 35. Kiernan, P. D., Pairolero, P. C., Hubert, J. P., et al.: Aortic graftenteric fistula. Mayo Cün. Proc., 55: (1980). 36. Kleinman, L. H., Towne, J. B., Bernhard, V. M.,.: A diagnostic and therapeutic approach to aortoenteric fistulas: Clinical experience with 20 patients. Surgery, 86: (1979). 37. Kogel, M.., Vollmar, J. F.: Die aorto-enterische Fisteln, eine seltene aber wichtige Ursache Gastrointestinaler Blutungen. Dtsch. Med. Wschift.. 111: (1986). 38. Koncz I., Drexler L., Réfi M.: Aorto-duodenalis fistula operált esete. Magyar Sebészet, 39: (1986). 39. Kukora, J. S., Rushton, F. W., Cranston, P. E.: New Computed To- mographic Sings of Aortoenteric Fistula. Arch. Surg., 119: (1984). 40. MacKenzie, R. J.. Buell, A. H., Pearson, S. C.: Aneurysm of aortic homograft with rupture into the duodenum. Arch. Surg., 77: (1958). 41. Mark, A., Moss, A. A., Lusby, R., Kaiser, J. A.: CT evaluation of complications of abdominal aortic surgery. Radiology, 145: (1982).
12 Mir-Madjlessi, S. H., Suliivan. B. II., Farmer, R. G" Beven, E. G.: Endoscopic diagnosis of aortoduodenal fistula. Gastrointest. En- dosc. 19: 187 (1973). 43. Mixter, R. C., Tumipseed, W. D., Smith, D. J., Acher, C. W., Rao, V. K., Dibbel, D. G.: Rotational muscler flaps: A new technique for covering infected vascular grafts..1. Vasc. Surg., 9: 472 (1989). 44. Nagy J., Poór F.: Az emésztıcsatornába betört aorta aneurysmák. Orv. Hetil., 110: (1969). 45. Nemes A.: Hibák, tévedések, szövıdmények az érsebészetben. Doktori értekezés, Budapest (1987). 46. O'Mara, C. S., Williams, G. M., Ernst, C. B.: Secondary aortoenteric fistula: a 20 year experience. Am. J. Surg., 142: (1981). 47. Perdue, G. D. Jr., Smith, R. B. III., Ansley, J. D" Constantino, M. J.: Impending aortoenteric hemorrhage: the effect of early recognition on improved outcome. Ann. Surg., 192: (1980). 48. Pfeiffer, R. B.: Successful repair of three primary aortoduodenal fistulae. Arch. Surg., 117: (1982). 49. Polk, J. W., Martin, P. J. and decastro, J.: Case report: Rupture of aortic aneurysm with recurrent hemorrhage simulating upper gastrointestinal bleeding. Mi. Med., 53: 1073 (1956). 50. Rosenthal, IX, Deterling, R. A. Jr,. O'Donnell. T. F., Callow, A. D.: Positive blood culture as an aid in the diagnosis of secondary aortoenteric fistula. Arch. Surg., 114: (1979). 51. Salmon, M.: Aneurysme de l'aorte ventrale: Mort par rupture de la poche arterielle dans le duodenum. Bull. Soc. Anat., 18: 283 (1843). 52. Salo, J., Verkkala, K., Ketonen, P" Harjola, P.: Graft-enteric fistulas and erosions. Vasc. Surg. 11: (1986). 53. Serota, A. I.. Williams, R. A.. Rose, J. G" Wilson, S. E.: Uptake of radiolabeled leukocytes in prosthetic graft infection. Surgery, 90: (1981). 54. Sheil, A. G. R. et al.: Aortointestinal fistulae following operations on the abdominal aorta and iliac arteries. Br. J. Surg., 56: 840 (1969). 55. Skibba, R. M., Greenberger, N. J., Harding, C. A.: Paraprostheticenteric fistula: Role of operatíve endoscopy. Digest Dis., 20: 1081 (1975). 56. Spanos, P. K., Gilsdorf, R. IS., Sako, Y., Najarian, J. S.: The ma- nagement of infected abdominal aortic grafts and graft-enteric fistulas. Ann. Surg., 183: (1976). 57. Steffes, B. C., O'Leary, P.: Primary aortoduodenal fistula: A case report and review of the literature. Am. Surg., 46: (1980).
13 Stevick, C. A., Fawcwtt, H. D.: Aortoiliac graft infection: detection by leukocyte scan. Arch. Surg.. 116: (1981). 59. Szilágyi, E. D., Smith, R. F., Elliott, J. P., Vrandecic, M. P.: Infection in arterial reconstruction with synthetic graft. Ann. Surg., 176: (1972). 60. Thompson, W. M., Jackson, D. C., Johrtsrude, I. S.: Aorto-entenc and paraprosthetic-enteric fistulas: Radiologic findings. AJR, 127: (1976). 61. Trout, H. H., Kozlojf, L., Giordano, J. M.: Priority of Revascularization in Patients with Graft Enteric Fistulas, Infected Arteries, or Infected Arterial Prostheses. Ann. Surg.. 188: (1984). 62. Urdaneta, L. F.. Visudh-Arom, K., Delaney, J. P., Castaneda, A. R.: Use of bilateral axillofemoral bypass prosthesis for the management of infected aortic bifurcation grafts: report of a case with extended follow-up. Surgery, 65: (1969). 63. Walker, W. E., Cooley, D. A., Duncan, J. M., Hallman, G. L., Ott, D. A. and Reul, G. J.: The management of Aortoduodenal Fistula by In Situ Replacement of the Infected Abdominal Aortic Graft. Ann. Surg., 191: (1987). 64. Wiennan, W. H., Strahan, R. W., Spencer, J. R.: Small bowel erosion by synthetic aortic grafts. Am. J. Surg., 112: (1955). 65. Wilson, S. E., Wang, S. M., Gordon, H. E.: Perioperative antibiotics in prevention of prosthetic graft infection. South Med. J.. 70: 68 (1977). 66. Wilson, S. E., Bennion, R. S., Serota, A. I. et al.: Bacteriological implication in the pathogenesis of secondary aortoenteric fistulas. Br. I. Surg., 69: (1982). 67. Wyatt, G. M., Rauchway, M. 1., Spitz, H. B.: Roentgen findings in aortoenteric fistulae. Am. J. Roentgenol Rádium Ther. Nucl. Med., 126: 714 (1976). Dr. Acsády György SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinika 1122 Budapest, Városmajor u. 68. Érbetegségek: 1995/ oldal
Semmelweis Egyetem, Budapest Általános Orvostudományi Kar Ér- és Szívsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Nemes Attila egyetemi tanár)
Semmelweis Egyetem, Budapest Általános Orvostudományi Kar Ér- és Szívsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Nemes Attila egyetemi tanár) Secunder aorto-enteralis fistulák, 22év anyaga és irodalmi áttekintés
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Infrarenalis hasi aorta aneurysma (AAA) stentgraft versus nyitott mőtét
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Infrarenalis hasi aorta aneurysma (AAA) stentgraft versus nyitott mőtét Írta: DR. KOLLÁR LAJOS, DR. FORGÁCS SÁNDOR, DR. GREXA ERZSÉBET, DR. VERZÁR ZSÓFIA Bevezetés Az infrarenalis
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. A transperitonealisan végzett aorto-iliacalis érrekonstrukciók általános sebészeti szövıdményei
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI A transperitonealisan végzett aorto-iliacalis érrekonstrukciók általános sebészeti szövıdményei Írta: DR. ARATÓ ENDRE, DR. ROZSOS ISTVÁN, DR. KASZA GÁBOR, DR. KOLLÁR LAJOS Beteganyag
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Mérsékelt és mély hipotermia alkalmazása akut aorta ascendens dissectio miatt végzett mőtéteknél
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Mérsékelt és mély hipotermia alkalmazása akut aorta ascendens dissectio miatt végzett mőtéteknél Írta: DR. SIMONFALVI IMRE, DR. TOMCSÁNYI ISTVÁN, DR. NAGY ESZTER, DR. SOMOGYI ANDRÁS
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Rupturált mycoticus poplitealis aneurysma endovascularis megoldása
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Rupturált mycoticus poplitealis aneurysma endovascularis megoldása Írta: GEORGE M. SOMJEN, WENDELA SCHIMMER A "mycotikus aneurysma" kifejezést a septicus etiológiájú elváltozások
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. AAA új mőtéti megoldása: stentgraft. Bevezetés
1 AAA új mőtéti megoldása: stentgraft ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Írta: DR. KOLLÁR LAJOS, DR. KASZA GÁBOR, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. ROZSOS ISTVÁN, DR. VARGA ZSOLT, DR. GREXA ERZSÉBET, DR. HORVÁTH LÁSZLÓ Bevezetés
RészletesebbenESETISMERETÉS. Femoropoplitealis áthidalás PTFE-grafttal - perigraft reakció huszonhat évvel a beültetés után
ESETISMERETÉS Femoropoplitealis áthidalás PTFE-grafttal - perigraft reakció huszonhat évvel a beültetés után Írta: DR. PAPP RÓBERT, DR. WÉBER GYÖRGY Bevezetés A femoropoplitealis és cruralis érszakasz
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Tapasztalatok és eredmények a posztoperatív álaneurizmák sebészi kezelésében
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Tapasztalatok és eredmények a posztoperatív álaneurizmák sebészi kezelésében Írta: DR. TAMÁS LÁSZLÓ, DR. GUNTIIER TAMÁS, DR. NÉMETH JÓZSEF, DR. JAKAB LAJOS, DR. CZIGÁNY TAMÁS, DR.
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Alimentáris traktusba perforált aorta aneurysmák endovascularis kirekesztése
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Alimentáris traktusba perforált aorta aneurysmák endovascularis kirekesztése Írta: DR. JUHÁSZ GYÖRGY, DR. MÁTYÁS LAJOS, DR. SIMON GIZELLA, DR. LÁZÁR ISTVÁN Bevezetés Parodi, argentin
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Tapasztalatok és eredmények a posztoperatív álaneurizmák sebészi kezelésében
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Tapasztalatok és eredmények a posztoperatív álaneurizmák sebészi kezelésében Írta: DR. TAMÁS LÁSZLÓ, DR. GUNTIIER TAMÁS, DR. NÉMETH JÓZSEF, DR. JAKAB LAJOS, DR. CZIGÁNY TAMÁS, DR.
RészletesebbenESETISMERTETÉS. Fedett, retroperitoneumba rupturált hasi aorta aneurysma sikeres endovascularis kirekesztése
1 ESETISMERTETÉS Fedett, retroperitoneumba rupturált hasi aorta aneurysma sikeres endovascularis kirekesztése Írta: DR. JUHÁSZ GYÖRGY, DR. MÁTYÁS LAJOS, DR. LÁZÁR ISTVÁN Bevezetés Ultrahangos felmérések
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Nehézségek és eredmények az aneurysmák sürgısségi ellátásában. Bevezetés
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Nehézségek és eredmények az aneurysmák sürgısségi ellátásában Írta: DR. TAMÁS LÁSZLÓ, DR. CZIGÁNY TAMÁS, DR. GUNTHER TAMÁS Bevezetés Az aneurysmák sürgıs beavatkozást igényid szövıdményeinek
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Aorto-iliacalis keringészavar vesetranszplantációt követően: rekonstrukciós lehetőségek
ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Aorto-iliacalis keringészavar vesetranszplantációt követően: rekonstrukciós lehetőségek Írta: DR. SÓTONYI PÉTER, DR. SZABÓ ATTILA, DR. SZÉPHELYI KATALIN, DR. TORONYI ÉVA, DR. NEMES
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Nehézségek és eredmények az aneurysmák sürgısségi ellátásában. Bevezetés
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Nehézségek és eredmények az aneurysmák sürgısségi ellátásában Írta: DR. TAMÁS LÁSZLÓ, DR. CZIGÁNY TAMÁS, DR. GUNTHER TAMÁS Bevezetés Az aneurysmák sürgıs beavatkozást igényid szövıdményeinek
RészletesebbenARTÉRIÁK. Infrarenalis aorta aneurysma kezelésérealkalmazott endovascularis és nyitottműtétek eredményeinek összehasonlítása
ARTÉRIÁK Infrarenalis aorta aneurysma kezelésérealkalmazott endovascularis és nyitottműtétek eredményeinek összehasonlítása Írta: DR. MENYHEI GÁBOR, DR. KOLLÁR LAJOS, DR. KASZA GÁBOR, DR. HARDI PÉTER,
RészletesebbenAKTUÁLIS. I. táblázat Országos érsebészeti statisztikai adatok
1 AKTUÁLIS Az érsebészet helyzete Magyarországon Írta: DR. NEMES ATTILA Jámbor krónikásként csak összefoglalni kívánom sok-sok kollégám munkáját, akik 40 év alatt sokat tettek azért, hogy ma Magyarországon
RészletesebbenEXTRACORPORALIS KERINGÉSTÁMOGATÓ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A THORACOABDOMINALIS AORTASEBÉSZETBEN
EXTRACORPORALIS KERINGÉSTÁMOGATÓ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A THORACOABDOMINALIS AORTASEBÉSZETBEN DR. SZATAILILLA, DR. LEGEZAPÉTER, DR. OLÁH ZOLTÁN, DR. SÓTONYI PÉTER Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
RészletesebbenA CT-angiografia szerepe az acut gastrointestinalis vérzésekben
A CT-angiografia szerepe az acut gastrointestinalis vérzésekben Szudi Gábor, Simon Eszter MH-EK KRDO 2016.08.03. 1 Kórkép jelentősége Gastrointestinalis vérzés (GIV) incidenciája: felső 40-150, alsó 20-27
RészletesebbenDr. Galajda Zoltán DE OEC Szívsebészeti Központ
Szívsebészet Dr. Galajda Zoltán DE OEC Szívsebészeti Központ A humán érpálya A szívburok Humán koszorúerek I Humán koszorúerek II Humán koszorúerek III Szívizom scintigraphia Szívizom kóros perfúzió A
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Érsebészeti beavatkozások a felsı végtagok artériáinak megbetegedései miatt
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Érsebészeti beavatkozások a felsı végtagok artériáinak megbetegedései miatt Írta: DR. LACZKO ÁGNES, DR. ACSADY GYÖRGY ES DR. NEMES ATTILA A felsı végtagok artériás eredető keringészavarai
RészletesebbenHomograftokszerepe az érsebészeti gyakorlatban- homograftokkalvégzett érműtéteinkkapcsán kapcsán szerzett tapasztalataink
Homograftokszerepe az érsebészeti gyakorlatban- homograftokkalvégzett érműtéteinkkapcsán kapcsán szerzett tapasztalataink Dr. Nagy Zsuzsa 1, Dr. SótonyiPéter, 1 Dr. Szeberin Zoltán, Molnár Anna 2, Kókai
RészletesebbenEgynapos sebészet: hazárdírozás, vagy biztonság?
SZINT 2010 Szeged Egynapos sebészet: hazárdírozás, vagy biztonság? Gál János Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Egynapos sebészet elterjedése Az idı pénz Gazdasági nyomás
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Érsebészeti beavatkozások a felsı végtagok artériáinak megbetegedései miatt
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Érsebészeti beavatkozások a felsı végtagok artériáinak megbetegedései miatt Írta: DR. LACZKO ÁGNES, DR. ACSADY GYÖRGY ES DR. NEMES ATTILA A felsı végtagok artériás eredető keringészavarai
RészletesebbenEGYÉB. Az endovaszkuláris aneurysmasebészet kezdeti nehézségei és aktuális problémai (I. rész, 1996-1997)
1 EGYÉB Az endovaszkuláris aneurysmasebészet kezdeti nehézségei és aktuális problémai (I. rész, 1996-1997) Írta: DR. KERESZTURY GÁBOR Az érsebészeti rutinmőtétek indikációja és technikája az elmúlt évtizedekben
RészletesebbenHISTÓRIA. 1. ábra. Cserjési Andrásné asszisztensnő, dr. Madarász Gyula és dr. Nyiredy Géza.
1 HISTÓRIA Budai MÁV Kórház Érsebészeti osztály Írta: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE Előző lapszámunkban egy nem teljesen korrekt leírás szerepelt erről az osztályról, ezért az alábbiakban hiteles információkat
RészletesebbenFulminans colitis ulcerosa a sebész szemével
FIGAMU X. kongresszusa Balatonalmádi, 2015.04.17-19. Fulminans colitis ulcerosa a sebész szemével Besznyák István Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti - Onkosebészeti Osztály, Budapest 1 Milyen műtétet végez
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. A kiáramlási pálya preoperatív megítélésének komplex módja és jelentıssége femoro-distalis rekonstrukciókban
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI A kiáramlási pálya preoperatív megítélésének komplex módja és jelentıssége femoro-distalis rekonstrukciókban Írta: DR. OLVASZTÓ SÁNDOR, DR. KOZLOVSZKY BERTALAN, DR. BÁNFI CSABA, DR.
RészletesebbenPerioperatív antibiotikumprofilaxis
A Semmelweis Egyetem Klinikai Központ KKTT 52/2009 (V.25) Határozata alapján elfogadottnak tekintendı Perioperatív antibiotikumprofilaxis 2009. Készítette: Dr. Pulay István, Dr. Sziller István, Dr. Tenke
RészletesebbenMájátültetés. Szınyi László. I. Sz. Gyermekklinika Budapest. 3/24/2009 XII. Budapesti Gyermekgyógyászati Továbbképzı Tanfolyam
Májátültetés Szınyi László I. Sz. Gyermekklinika Budapest 1 2 3 4 5 6 A májátültetés indikációi Krónikus, végállapotú májbetegség. Cholestasissal járó májbetegség. Máj eredető öröklıdı anyagcsere-betegség.
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Intraoperatív carotis interna stent implantatio videoangioszkópiás kontroll mellett
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Intraoperatív carotis interna stent implantatio videoangioszkópiás kontroll mellett Írta: DR. KOLLÁR LAJOS, DR. KASZA GÁBOR, DR. ROZSOS ISTVÁN, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. SZABÓ MÁRIA,
RészletesebbenEGYÉB. A magyarországi allogen és xenogen értranszplantációs kutatások története
EGYÉB A magyarországi allogen és xenogen értranszplantációs kutatások története Írta: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, DR. MARKOVICS GABRIELLA A magyar sebészek között mindig voltak olyanok, akik tudományos
RészletesebbenÉrbetegségek. Radiológia. Tartalom XIV. évfolyam, 2007/1. szám. Köszöntõ. Artériák betegségei. Belgyógyászat. Esetismertetés
Érbetegségek A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, a Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság orvostudományi szakfolyóirata. Tartalom XIV. évfolyam, 2007/1. szám Köszöntõ Dr.
RészletesebbenRADIOLÓGIA. A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata
1 RADIOLÓGIA A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata Írta: PALKÓ ANDRÁS Bevezetés A vese térfoglaló folyamatok kimutatása, elkülönítı kórismézése, stádiumba
Részletesebben**** Fıcsoport: 01 Idegrendszeri megbetegedések
**** Fıcsoport: 01 Idegrendszeri megbetegedések **** 01 013C Neuroimmunológiai betegség teljes dózisú humán immunglobulin terápiával, 18 év felett G6100 Guillain-Barré-syndroma G7000 Myasthenia gravis
RészletesebbenA gyomor. SZTE ÁOK Radiológiai Klinika
A gyomor Th.XI. - L.I./L.III. érintkezik: rekesz máj b. lebeny hasfal (trig. Traube) lép b. vese / mellékvese colon transversum bursa omentalis pancreas serosa: omentum minus / lig. hepatogastricum lig.
RészletesebbenAp A p p e p n e d n i d x i
Appendix Infectio RA-ban GilesJT, Bartlett, SJ, Gelber AC, et al. Tumor necrosis factor inhibitor therapy and risk of serious postoperative orthopedic infection in rheumatoid arthritis. Arthritis Rheum.
RészletesebbenEGYÉB. Jelentıs felfedezés az érprotetikában, annak megszületése elıtt Huzella Tivadar kutatásai a mőerek belsejében kialakuló endothel eredetérıl
EGYÉB Jelentıs felfedezés az érprotetikában, annak megszületése elıtt Huzella Tivadar kutatásai a mőerek belsejében kialakuló endothel eredetérıl Írta: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, DR. MARKOVICS
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Acut alsó végtagi ischaemiát okozó poplitea aneurysmákról
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Acut alsó végtagi ischaemiát okozó poplitea aneurysmákról Írta: DR. TARR MIKLÓS, DR. GUNTHER TAMÁS, DR. TAMÁS LÁSZLÓ, DR. NÉMETH JÓZSEF, DR. CZIGÁNY TAMÁS, DR. JAKAB LAJOS, DR. SZATMÁRI
RészletesebbenLohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében
POTE Ortopédiai Klinika közleménye Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében DR. LOVÁSZ GYÖRGY, DR. KRÁNICZ JÁNOS, DR. SCHMIDT BÉLA Érkezett: 1995. április 11. ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉS. Írta: DR. ACSÁDY GYÖRGY, DR. LACZKÓ ÁGNES, DR. PINTÉR LÁSZLÓ, DR. NEMES ATTILA
1 TOVÁBBKÉPZÉS Alsó végtagi traumás arteriovenosus fistulák Írta: DR. ACSÁDY GYÖRGY, DR. LACZKÓ ÁGNES, DR. PINTÉR LÁSZLÓ, DR. NEMES ATTILA Az érsérülések legritkább szövıdménye a traumás arteriovenosus
RészletesebbenVertebroplastica osztályunkon. Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Idegsebészeti Osztály
Vertebroplastica osztályunkon dr. Szentágotai Attila, dr. Kiss Attila, dr. Horváth dr. Szentágotai Attila, dr. Kiss Attila, dr. Horváth Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Idegsebészeti Osztály Osteoporosis
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Femoro-poplitealis thrombendarteriectomiák videoangioscopos kontroll mellett
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Femoro-poplitealis thrombendarteriectomiák videoangioscopos kontroll mellett Írta: DR. KASZA GÁBOR, DR, KOLLÁR LAJOS, DR, ROZSOS ISTVÁN Bevezetés Az orvosi gyakorlatban a technika
RészletesebbenBUKTATÓK A PULMONOLÓGIÁBAN. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest
BUKTATÓK A PULMONOLÓGIÁBAN Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest KÓRLEFOLYÁS I. Perinatális anamnézis 36 hétre s.c. 3100 g, zavartalan adaptáció I. Klinikai felvétel 2 hó - átvétel városi kórházból
Részletesebben1.sz. Ábra A véráramfertőzések regionális megoszlása, 2010-ben
Nosocomiális véráram fertőzések, 2010 Az aktív fekvő beteg intézmények nosocomialis véráram fertőzéseinek teljeskörű surveillance-a során az esetek azonosítása a CDC által kidolgozott esetdefiníciók alapján
RészletesebbenESETISMERTETÉS. A visceralis artériák aneurysmáiról - sikeresen operált rupturált truncus coeliacus aneurysma-esetünk kapcsán
1 ESETISMERTETÉS A visceralis artériák aneurysmáiról - sikeresen operált rupturált truncus coeliacus aneurysma-esetünk kapcsán Írta: DR. PAPP LÁSZLÓ, DR. ANDREW R. L. MAY, DR. FARRUKH BAJWA A visceralis
RészletesebbenMAÉT, Szombathelyi Angiológiai Napok, június
Dr. Tamás László János, Dr. Czigány Tamás Dr. Kövesi Zsolt, Dr. Jakab Lajos, Dr. Németh József, Dr. Bartek Péter Érsebészeti és Radiológiai Osztály Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr MAÉT, Szombathelyi
RészletesebbenA CT/MR vizsgálatok jelentősége a diagnosztikában. Dr Jakab Zsuzsa SE ÁOK II.Belgyógyászati Klinika
A CT/MR vizsgálatok jelentősége a diagnosztikában Dr Jakab Zsuzsa SE ÁOK II.Belgyógyászati Klinika Computer Tomographia 1967.Első CT felvétel.mérés:9nap. Megjelenítés:2,5 óra számítógépes munka után. 1974.Első
RészletesebbenVÉNÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS
1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Curiosin additív kezelés ulcus cruris transzplantációja során Írta: DR. SZABÓ ÉVA, DR. PÁLDEÁK LÁSZLó, DR. KÓSA ÁGNES, DR. HUNYADI JÁNOS Bevezetés A krónikus vénás keringési elégtelenség
RészletesebbenPalliatív endoszkópia az onkológiában
Palliatív endoszkópia az onkológiában Dr Topa Lajos Szent Imre Egyetemi OktatókórházKórház, Budapest Gasztroenterológia Nyelőcsőtumorok palliatív kezelése A vékony és vastagbél tumoros szűkületeinek palliatív
RészletesebbenMelyik stentgraftothasználjuk? Új, regiszter alapú prospektív tanulmány
Melyik stentgraftothasználjuk? Új, regiszter alapú prospektív tanulmány Menyhei Gábor PTE KK Érsebészeti Klinika Az ICVR (International Consortium of Vascular Registries) nevében StentgraftokAAA ellátására
RészletesebbenESETISMERTETÉS. Intima pótlás thrombendarteriectomia után: Enduring
1 ESETISMERTETÉS Intima pótlás thrombendarteriectomia után: Enduring Írta: DR. KOLLÁR LAJOS, DR. KASZA GÁBOR, DR. ROZSOS ISTVÁN, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. VARGA ZSOLT, DR. GREXA ERZSÉBET A femoro-poplitealis
RészletesebbenA GASTROINTESTINALIS TRAKTUS FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI. Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. sz. Gyermekklinika
A GASTROINTESTINALIS TRAKTUS FEJLİDÉSI RENDELLENESSÉGEI Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. sz. Gyermekklinika VIZSGÁLÓMÓDSZEREK Nativ hasi rtg Felsı passage és követés Irrigoscopia Ultrahang CT MR
RészletesebbenBiológiai anyagok szerepe az aortoiliacalis műér gennyedés kezelésében. Homograft érbank felállításának és működtetésének tapasztalatai
Biológiai anyagok szerepe az aortoiliacalis műér gennyedés kezelésében. Homograft érbank felállításának és működtetésének tapasztalatai Doktori tézisek Dr. Bíró Gábor Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok
RészletesebbenRADIOLÓGIA. A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata
1 RADIOLÓGIA A vesetumorok vaseularisatiójának és vénás terjedésének komputer tomográfiás vizsgálata Írta: PALKÓ ANDRÁS Bevezetés A vese térfoglaló folyamatok kimutatása, elkülönítı kórismézése, stádiumba
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. DR. SÖMJÉN M. GYÖRGY, FRANKLIN POND M. D., GRAEME C. LAST M. D.
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Endovascularis aorta mőtéteink eredményei - computer tomográffal végzett 54 hónapos követés Írta: DR. DR. SÖMJÉN M. GYÖRGY, FRANKLIN POND M. D., GRAEME C. LAST M. D. Bevezetés Parodi
RészletesebbenA PERCUTAN ENDOSCOPOS GASTROSTOMIA TECHNIKÁJA ÉS JELENTÕSÉGE A FEJ-NYAK RÉGIÓ TUMOROS FOLYAMATAI ESETÉN
Doktori értekezés tézisei A PERCUTAN ENDOSCOPOS GASTROSTOMIA TECHNIKÁJA ÉS JELENTÕSÉGE A FEJ-NYAK RÉGIÓ TUMOROS FOLYAMATAI ESETÉN Dr. Taller András Budapest, 2002 Bevezetés - Problémafelvetés A malnutritio
RészletesebbenAKTUÁLIS. Az érbetegek szolgálatában - Soltész Lajos emlékelıadás
1 AKTUÁLIS Az érbetegek szolgálatában - Soltész Lajos emlékelıadás Írta: DR DLUSTUS BÉLA Ez az alkalom a sebészi életpályám betetızése. A magyar érsebészeti tevékenység kimagasló elismerése a Soltész Lajos
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Írta: DR. DR. SÖMJÉN M. GYÖRGY, FRANKLIN POND M. D., GRAEME C. LAST M. D.
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Endovascularis aorta mőtéteink eredményei - computer tomográffal végzett 54 hónapos követés Írta: DR. DR. SÖMJÉN M. GYÖRGY, FRANKLIN POND M. D., GRAEME C. LAST M. D. Bevezetés Parodi
RészletesebbenA gyermekkori onkoterápia hasi szövődményeinek képalkotó diagnosztikája
MRT XXVIII. Kongresszusa, Budapest, 2016. június 23-25. A gyermekkori onkoterápia hasi szövődményeinek képalkotó diagnosztikája Koller Orsolya, Harkányi Zoltán, Kovács Éva Heim Pál Gyermekkórház, Radiológiai
RészletesebbenTérdprotézisek szeptikus szövődményeinek kezelése kétfázisú rekonstrukcióval*
A Pécsi Tudományegyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum, Traumatológiai Központ, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika közleménye Térdprotézisek szeptikus szövődményeinek kezelése kétfázisú rekonstrukcióval*
RészletesebbenNellix: új távlatok az aortoiliacalis aneurysmák kezelésében kezdeti tapasztalataink
Magyar Sebészet 2017; 70(1) 18 23 DOI: 10.1556/1046.70.2017.1.3 EREDETI KÖZLEMÉNY Nellix: új távlatok az aortoiliacalis aneurysmák kezelésében kezdeti tapasztalataink Nellix: New possibilities in the treatment
RészletesebbenA modern radiológiai képalkotó eljárások lehetőségei a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában
A modern radiológiai képalkotó eljárások lehetőségei a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában Dr. Kardos Lilla SZTE ÁOK Radiológiai Klinika, Szeged 1. diapár Bélbetegségek gyanúja esetén a hagyományos
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. A 18-Fluorodeoxyglucose PET szerepe a graftsuppuratio pontosabb diagnózisában
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI A 18-Fluorodeoxyglucose PET szerepe a graftsuppuratio pontosabb diagnózisában Írta: DR. TÓTH CSABA, DR. LİRINCZ ÁDÁM, DR. OLVASZTÓ SÁNDOR, DR. GARAI ILDIKÓ, DR. KÁLVIN BEÁTA Bevezetés
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Tudományos értékeink az artériás érsebészetben, a nagy elıdök után
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Tudományos értékeink az artériás érsebészetben, a nagy elıdök után Írta: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, DR. MARKOVICS GABRIELLA Bevezetés Korábbi munkánkban megemlékeztünk a magyar
RészletesebbenA NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER EREDMÉNYEI (2004. NOVEMBER 2005. OKTÓBER ) EPINFO 2006; 4:49-60.
A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER EREDMÉNYEI (4. NOVEMBER 5. OKTÓBER ) EPINFO 6; 4:49-6. A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 4. november -jén kezdte meg működését. Az NNSR alapvetően
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Az arteria carotis extracranialis szakaszának aneurysmáiról - electiv és rupturált aneurysma-esetünk kapcsán
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Az arteria carotis extracranialis szakaszának aneurysmáiról - electiv és rupturált aneurysma-esetünk kapcsán Írta: DR. LITAUSZKY KRISZTINA, DR. TÓTH CSABA, DR. BODNÁR FRUZSINA, DR.
RészletesebbenPercutan Achilles-ínvarrat endoszkópos kontrollal (Elõzetes közlemény)
Az Országos Sportegészségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályánek közleménye Percutan Achilles-ínvarrat endoszkópos kontrollal (Elõzetes közlemény) DR. HALASI TAMÁS, DR. HEHL ISTVÁN, DR. BEREZNAI ISTVÁN
RészletesebbenFunkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának közleménye Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában DR. TÓTH FERENC, DR. NYÁRÁDY JÓZSEF,
RészletesebbenEndocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek
Endocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek Avagy gájdlájn a végvárakon, egy infektológus szemszögéből Dr. Maszárovics Zoltán, Eger Számtalan felosztás és alcsoport Natív billentyű
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉS. Írta: DR. TÓTH GYULA, DR. DLUSTUS BÉLA, DR. VALLUS GÁBOR, DR. BARANYAI ÁRPÁD, DR. TÓTH LAJOS, DR. BARTA LÁSZLÓ
1 TOVÁBBKÉPZÉS Traumás thoracalis aorta ruptura mőtéti ellátása Írta: DR. TÓTH GYULA, DR. DLUSTUS BÉLA, DR. VALLUS GÁBOR, DR. BARANYAI ÁRPÁD, DR. TÓTH LAJOS, DR. BARTA LÁSZLÓ Bevezetés A közlekedési balesetek
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. A könyöktáji fistula műtét helye és hosszú távú eredménye a hemodialízis kezelésében
ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI A könyöktáji fistula műtét helye és hosszú távú eredménye a hemodialízis kezelésében Írta: DR. BÍRÓ GÁBOR, DR. SZEBERIN ZOLTÁN, DR. HETHÉSSY JUDIT Bevezetés Mind az akut, mind a krónikus
RészletesebbenA központi idegrendszer ér-megbetegedései
A központi idegrendszer ér-megbetegedései Prof.Dr.Nyáry István Semmelweis Egyetem ÁOK Idegsebészeti Tanszék Idegsebészeti előadások 2017. November 13. Jelentősége Agyi ér-betegségek leggyakoribb megjelenési
RészletesebbenAkut alsó végtagi ischaemiakorszerű [ér]sebészeti ellátása. (ESVS [ és hazai] irányelvek)
Akut alsó végtagi ischaemiakorszerű [ér]sebészeti ellátása. (ESVS [ és hazai] irányelvek) Sótonyi Péter Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017 évi Kongresszusa Szombathely, 2017.06.15-17. Egy
RészletesebbenTérd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szeptikus csont-ízületi betegségek Többnyire bakteriális fertőzés
RészletesebbenPOSZTOPERATÍV SZÖVŐDMÉNYEK. DR. Márton János SZTE Sebészeti Klinika 2011.
POSZTOPERATÍV SZÖVŐDMÉNYEK DR. Márton János SZTE Sebészeti Klinika 2011. Szövődmények Meghatározás: a műtéti eljárás alatt vagy után jelentkező klinikai eltérés az elvárt normális események folyamatától,
RészletesebbenVÉNÁK BETEGSÉGEI. Az iliocavalis vénás segment rekonstrukciója tumoros esetekben
1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Az iliocavalis vénás segment rekonstrukciója tumoros esetekben Írta: DR. JOSE ALEMANY Bevezetés A sebészet történetében hosszú idın keresztül a vena cava inferiorba (VCI) vagy a vena
RészletesebbenKÉPALKOTÓ MÓDSZEREK A GYERMEK GASTROENTEROLÓGIÁBAN. Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. Gyermekklinika
KÉPALKOTÓ MÓDSZEREK A GYERMEK GASTROENTEROLÓGIÁBAN Kis Éva Semmelweis Egyetem Budapest I. Gyermekklinika GASTROINTESTINALIS TRACTUS KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATA: INDIKÁCIÓ Fejlıdési rendellenességek - Atresia,
RészletesebbenA komplikált intraabdominális infekciók mikrobiológiai diagnosztikája és kezelése felnőtt betegeknél Intézeti protokoll
A komplikált intraabdominális infekciók mikrobiológiai diagnosztikája és kezelése felnőtt betegeknél Intézeti protokoll Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet 2011. Klasszifikáció:
RészletesebbenCsípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen DR. BELLYEI ÁRPÁD, DR. THAN PÉTER. DR. VERMES CSABA Érkezett:
RészletesebbenA Semmelweis OTE Ortopédiai Klinika közleménye
A Semmelweis OTE Ortopédiai Klinika közleménye A clindamycin alkalmazása posztoperatív csont, ízületi és lágyrész fertôzésekben DR. FALUHELYI ANIKÓ, DR. LÁHM ERIKA*, DR. DOBOS FERENC Érkezett: 1994. szeptember
RészletesebbenÉRBETEGSÉGEK THE HUNGARIAN JOURNAL OF VASCULAR DISEASES
ELSŐ ÉRTESÍTÉS A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság valamint a Magyar Cardiovasculáris és Intervenciós Radiológiai Társaság ismét megrendezi közös kongresszusát. Helyszín: Pécs, Zsolnay Kulturális
RészletesebbenA háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával
A Debreceni Orvostudományi Egyetem, Ortopédiai Klinika és a **Szent János Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály közleménye A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Rupturált abdominális aorta aneurysmák kezelésével kapcsolatos tapasztalataink
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Rupturált abdominális aorta aneurysmák kezelésével kapcsolatos tapasztalataink Írta: DR. GYURKOVICS ENDRE, DR. KALISZKY PÉTER, DR. JÁMBOR GYULA, DR. MORVAY KRISZTINA, DR. GÁTI JÓZSEF,
RészletesebbenA thromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentısége
A thromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentısége Prof. Dr. Domján Gyula Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Népegészségtani Intézet Bevezetı gondolatok A VTE Magyarországon
Részletesebben2006. évi érsebészeti statisztika
AKTUÁLIS. évi érsebészeti statisztika ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. NEMES ATTILA Tisztelt Kollégák! A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetõségének megbízásából önkéntes alapon, a régi hagyományok folytatására
RészletesebbenFiatal férfi beteg sikeres kombinált neurointervenciós idegsebészeti-sugársebészet
A carotisarteria szűkületének javasolt ellátási módját alapvetően befolyásolja, ha a szűkület mindkét oldalon szignifikáns mértékű, ha a szűkület oka előzetes nyaki besugárzás, illetve ha a betegnek intracranialis
Részletesebben14. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Bizottság Pénzügyi és Vagyonkezelı Bizottság 01/250-2/2010.
14. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Bizottság Pénzügyi és Vagyonkezelı Bizottság 01/250-2/2010. a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fıigazgató fıorvosának e l ı
RészletesebbenA Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház, Traumatológiai Osztály közleménye
A Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház, Traumatológiai Osztály közleménye Antibiotikus spacer alkalmazása szeptikus szövődménnyel járó csípőtáji törések kezelésében Előzetes közlemény DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ,
RészletesebbenGERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar
GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok
RészletesebbenTémavezetõ: Prof. Dr. Péterffy Árpád
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TELJES ARTERIÁS REVASCULARISATIO ARTERIA RADIALISSAL Dr. Galajda Zoltán Témavezetõ: Prof. Dr. Péterffy Árpád DEBRECENI EGYETEM ORVOS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM SZÍVSEBÉSZETI
RészletesebbenESETISMERTETÉS. Írta: DR. KOZLOVSZKY BERTALAN, DR. VASZILY MIKLÓS, DR. SZABÓ ZOLTÁN, DR. BÁNFI CSABA, DR. SZERAFIN TAMÁS, DR.
1 ESETISMERTETÉS Az aorta dissectio mai kezelési lehetıségeirıl - A-típusú acut dissectio sikerrel operált esete Írta: DR. KOZLOVSZKY BERTALAN, DR. VASZILY MIKLÓS, DR. SZABÓ ZOLTÁN, DR. BÁNFI CSABA, DR.
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Az eversiós és a hagyományos carotis endarteriectomia perioperatív eredményeinek összehasonlítása
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Az eversiós és a hagyományos carotis endarteriectomia perioperatív eredményeinek összehasonlítása Írta: DR. ENTZ LÁSZLÓ, DR. JÁRÁNYI ZSUZSANNA, DR. NEMES ATTILA A carotis eversiós
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1.
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenAntibiotikumok a kutyapraxisban
Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem
RészletesebbenBiológiai anyagok szerepe az aortoiliacalis műér gennyedés kezelésében. Homograft érbank felállításának és működtetésének tapasztalatai
Biológiai anyagok szerepe az aortoiliacalis műér gennyedés kezelésében. Homograft érbank felállításának és működtetésének tapasztalatai Doktori értekezés Dr. Bíró Gábor Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok
RészletesebbenA sebészi indikáció szerepe a posztoperatív morbiditásban/mortalitásban
A sebészi indikáció szerepe a posztoperatív morbiditásban/mortalitásban Lázár György SZTE ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged Szegedi Intenzíves Találkozó, Szeged, 2013. november 14-16. Lehet a kockázatot csökkenteni?
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Tapasztalataink öt év alatt az artéria carotis interna (ACI) sebészetében
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Tapasztalataink öt év alatt az artéria carotis interna (ACI) sebészetében Írta: DR. TAMÁS LÁSZLÓ, DR. GUNTHER TAMÁS, DR. TARR MIKLÓS, DR. NÉMETH JÓZSEF, DR. JAKAB LAJOS, DR. CZIGÁNY
Részletesebben