A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2012) 4641 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat okai és céljai Az Európai Unióban jelentős a világításra szolgáló lámpák környezeti hatása, és különösen az általuk üzem közben felhasznált villamos energia mennyisége: ez utóbbit évi 344 TWh-ra becsülik (2007-es adat), ami évi 138 Mt szén-dioxid-egyenérték kibocsátást jelent. Annak érdekében, hogy a fogyasztók a lámpák közül az energiahatékonyabbakat vásárolhassák meg, a 98/11/EK bizottsági irányelv 1 a háztartási készülékek energiacímkézésével kapcsolatos 92/75/EGK irányelv 2 alapján (melyet azóta az energiával kapcsolatos termékek energiacímkézésére vonatkozó 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 váltott fel) követelményeket ír elő a (nem irányított fényű) háztartási lámpák energiafogyasztásának címkézését illetően. E szabályozás szerint a (nem irányított fényű) háztartási lámpák energiafogyasztását egységes formában, a terméknek egy A-tól G-ig terjedő skálán való elhelyezésével kellett jelezni. A 244/2009/EK 4 és a 245/2009/EK bizottsági rendelet 5 gondoskodik a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 6 a nem irányított fényű háztartási lámpák és a jellemzően a professzionális világításban használatos lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról. A tervek szerint az irányított fényű lámpák környezetbarát tervezéséről is rendelet kerül elfogadásra. Mivel a környezetbarát tervezésre vonatkozó végrehajtási intézkedések kiterjesztik a világítási célú termékekre vonatkozó uniós energiahatékonysági politika hatályát a professzionális célú alkalmazásokra és az irányított fényű lámpákra, továbbá a világítási célú termékek minimális energiahatékonyságának felemelésével átalakítják a piacot, kiegészítésképpen helyénvaló a 98/11/EK bizottsági irányelvet egy olyan, a 2010/30/EU irányelv alapján elfogadásra kerülő felhatalmazáson alapuló jogi aktussal felváltani, amely az elektromos lámpák energiacímkézésének hatályát kiterjeszti és léptékét felülvizsgálja. Háttér-információk A kevéssé energiahatékony lámpák töretlen népszerűségének egyik fő oka az, hogy vásárláskor a végfelhasználók a beszerzési költség alapján, nem pedig a termék egész HL L 71., , 1. o. HL L 297., , 16. o. HL L 153., , 1. o. A Bizottság 244/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 76., , 3. o.), módosította a 859/2009/EK rendelet (HL L 247., , 3. o.). A Bizottság 245/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 76., , 17. o.), módosította a 347/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 104., , 20. o.). HL L 285., , 10. o. HU 2 HU

3 életciklusára vetített költségek alapján döntenek. A dolgok állásán az energiatakarékos és a kevésbé energiahatékony lámpák közötti, gyakran óriási vételárkülönbség sem javít. A vásárlók ráadásul csak a lámpák bizonyos kategóriáinak energiahatékonyságáról kapnak tájékoztatást, ami kiegyensúlyozatlansághoz vezet. Ezért a végfelhasználóknál gyakran nem jelentkeznek az őket szolgáló költséghatékony vívmányok előnyei. További nehézséget jelent az ösztönzők megosztottsága: ilyen eset például az, amikor egy háztulajdonos minél kisebb beszerzési költségre törekedve szerez be professzionális lámpákat, s ennek következtében a bérlők kénytelenek többet költeni áramra. Az elmúlt 13 évben e problémákat részben sikerült orvosolni a háztartási lámpáknak a 98/11/EK bizottsági irányelv szerinti energiacímkézésével: ennek köszönhetően az energiahatékonyság 10%-kal javult 1998 és 2008 között. A jelenlegi címkézési szabályok továbbra is a háztartási lámpák energiahatékonyságának további javítására ösztönzik a piacot, ám a címkézés hatálya nem terjed ki a professzionális lámpákra, az irányított fényű lámpákra és a törpefeszültségű lámpákra, és az A osztályon belül nem különbözteti meg a legenergiahatékonyabb termékeket, miközben a fénykibocsátó diódák egyre magasabbra helyezik a lécet. Ennek megfelelően a nem irányított fényű háztartási lámpák és az irányított fényű lámpák kapcsán végzett előkészítő vizsgálatok és hatásvizsgálatok azt állapították meg, hogy a jelenlegi energiahatékonysági osztályok felülvizsgálatának hiányában az eddigiekhez képest nem fog változni az energiahatékonyság javulásának szerény (évi 1%-os) üteme. Ezért pedig elsősorban a címke jelenlegi kialakítása okolható. A hatásvizsgálatok szerint 2005-ben a világításra szolgáló lámpák összességének villamosenergia-fogyasztása az Európai Unió mai 27 tagállamában évi 344 TWh volt, és további intézkedés hiányában (vagyis ha megmarad a címkézés jelenlegi szabályozása) ra 445 TWh-ra fog nőni. A növekedés elsősorban az eladások folyamatos növekedéséből fakad. E javaslatnak az a célja, hogy megfékezze e lámpák energiafogyasztásának máskülönben várható növekedését. A környezetbarát tervezésre vonatkozó meglévő és lehetséges új követelmények, valamint az e rendelettervezet szerinti felülvizsgált címkézési szabályok együttes hatására a becslések szerint 2020-ban 100 TWh-val kevesebb energia fog fogyni. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen Az irányított fényű lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó esetleges végrehajtási intézkedésen túlmenően a következő intézkedések foglalkoznak az elektromos lámpák környezetvédelmi hatásaival: a Bizottság 244/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, a Bizottság 245/2009/EK rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, HU 3 HU

4 a Bizottság 98/11/EK irányelve (1998. január 27.) a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási lámpák energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő végrehajtásáról, a Bizottság 2011/331/EU határozata (2011. június 6.) a fényforrások uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról 7, az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól 8, az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve (2003. január 27.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 9. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az energiahatékony lámpáknak az új energiahatékonysági osztályok bevezetése, valamint a környezetbarát tervezés meglévő és lehetséges új követelményei hatására felgyorsuló piaci elterjedése hozzá fog járulni az energiahatékonysági cselekvési tervben (COM(2006) 545) 2020-ig előirányzott 20%-os energiamegtakarítási cél teljesítéséhez. A 2010/30/EU irányelv végrehajtása pedig az Európai Unió azon célkitűzésének elérését mozdítja elő, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás 2020-ig legalább 20%-kal csökkenjen. Az energiahatékony lámpák piaci elterjedésének előmozdítása a lisszaboni stratégiával és a megújult fenntartható fejlődési stratégiával is összhangban van, mivel kutatási-fejlesztési beruházásokra ösztönöz, és hozzájárul ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételek uralkodjanak. Ezenkívül a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési tervhez (COM(2008) 397) is szervesen illeszkedik. Az európai gazdaságélénkítési terv (COM(2008) 800) a kulcsfontosságú prioritások között említi az energiahatékonyságot, és különösen a jelentős energiamegtakarítás lehetőségét magukban rejtő termékek (köztük lámpák) gyors elterjedését. Mindezek mellett ez az intézkedés hozzá fog járulni a gazdasági növekedés és az erőforrásfelhasználás szétválasztásához, ahogyan azt az Európa 2020 stratégia (COM(2010) 2020) Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezése célul kitűzi. 2. KONZULTÁCIÓK A JOGI AKTUS ELFOGADÁSA ELŐTT Konzultáció az érdekeltekkel A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre Az előkészítő vizsgálatoknak egészen a kezdetétől fogva konzultációk folytak nemzetközi és uniós érdekeltekkel, valamint tagállami szakértőkkel. A környezetbarát tervezéssel foglalkozó a 2009/125/EK irányelvvel (a környezetbarát tervezésről szóló keretirányelvvel) létrehozott HL L 148., , o. HL L 37., , 24. o. HL L 37., , 19. o. HU 4 HU

5 fórumon a környezetbarát tervezés követelményein kívül az energiacímkézés is megvitatásra került. A konzultációs fórum tagállami szakértőkből, valamint az érdekeltek nevezetesen a környezetvédelmi és a fogyasztói nem kormányzati szervezetek, a kereskedők és a gyártók kiegyensúlyozott képviseletéből áll. A konzultációs fórum március 28-i ülésén a Bizottság munkatársai az általános világításra szolgáló lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó (a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó jelenlegi 244/2009/EK rendeletnek megfelelő) munkadokumentumot terjesztettek elő, és bejelentették, hogy a lámpák energiacímkézésére vonatkozó intézkedés (a 98/11/EK bizottsági irányelv) felülvizsgálata az irányított fényű lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó intézkedéssel együtt kerül megvitatásra. A fórum július 5-i ülésén a Bizottság munkatársai olyan dokumentumot terjesztettek elő, amelyben javaslatot tesznek az irányított fényű lámpák környezetbarát tervezésének követelményeire és valamennyi világításra szolgáló lámpa energiahatékonysági besorolására. A fórum erre jelentkező tagjaiból alakult műszaki alcsoport szeptember 23-án megvitatta a környezetbarát tervezésre, illetve az energiacímkézésre vonatkozó rendelettervezetek műszaki részleteit. Az összes vonatkozó munkadokumentum eljutott a szakértőkhöz és az érdekeltekhez, és a Bizottság emellett az érdekeltek írásban tett észrevételeivel együtt a CIRCA rendszerben is közzétette őket. A dokumentumok az Energiaügyi Főigazgatóság Europa-weboldalaira is felkerültek, és tájékoztatásul az Európai Parlament is megkapta őket. A javaslatot a Bizottság munkatársai ezenkívül számos egyéb találkozón is megvitatták az érdekeltekkel és a tagállamokkal, valamint nemzetközi partnerekkel köztük a Nemzetközi Energiaügynökséggel, Ausztráliával és az Egyesült Államokkal is. A felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetéről a Kereskedelmi Világszervezet a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásnak megfelelően, a kereskedelmi akadályok létrejöttének megelőzése érdekében tájékoztatást kapott. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Általánosságban az érdekeltek és a tagállamok határozottan támogatják az energiacímkézés szabályozásának olyan felülvizsgálatát, amely az energiacímkézésre vonatkozó átdolgozott irányelvnek megfelelően a szabályozás hatályát valamennyi elektromos lámpára kiterjeszti. A javaslat főbb vetületeit illetően a következő válaszok érkeztek: Termékkör és osztályozás Válaszaikban a gyártók kezdetben vonakodva fogadták a szabályozás hatályának valamennyi világításra szolgáló lámpára így a főként professzionális alkalmazásokban használatos lámpákra is történő kiterjesztését. A hatály kiterjesztését azonban minden más érdekelt támogatta, s végül az iparág sem ellenezte. Kezdetben a Bizottság a kötelező energiacímkézésnek a lámpatestekre való kiterjesztését (a lámpatesteknek a velük együtt alkalmazható lámpák alapján történő címkézését) is javasolta: ezt az iparág támogatta, a többi érdekelt azonban egyhangúlag elutasította, mivel szerintük ez a fajta címkézés a fogyasztók számára értelmezhetetlen volna. Ezért az a döntés született, hogy ezúttal ne a tisztán piktogramos megközelítés érvényesüljön, hanem további, szöveges formában nyújtott tájékoztatás is szolgálja a fogyasztó eligazodását abban, hogy a címke pontosan mire vonatkozik, és az felhívja a figyelmet arra is, ha a lámpatest nem működtethető energiahatékony lámpákkal. Energiahatékonysági skála a címkéken HU 5 HU

6 Eredetileg több tagállam, valamint környezetvédelmi és fogyasztói nem kormányzati szervezet is azt javasolta, hogy a nem irányított fényű és az irányított fényű lámpákra ugyanaz az energiahatékonysági skála vonatkozzon. A kétféle technológia egységes kezelése azonban figyelmen kívül hagyja, hogy más a szerepük: a nem irányított fényű lámpákat többnyire egy tér teljes bevilágítására használják, míg az irányított fényű lámpák elsősorban meghatározott térrészek vagy tárgyak kiemelésére valók. Ezenkívül ha egy eszközben a lámpákat pótolni kell, annak tulajdonosa elsősorban az adott eszköztől függően fog lámpát választani, így például ha az adott eszköz irányított fényű lámpákkal működik, a tulajdonos csak irányított fényű lámpákat fog keresni és összehasonlítani. Egyes érdekeltek úgy vélték, hogy a nem irányított fényű lámpák címkéjén már alkalmazott energiahatékonysági skálát át kell szabni, ahelyett, hogy az A osztály fölé további osztályok kerülnének. A Bizottság értékelése szerint azonban még nem fejeződött be az átállás az izzólámpákon alapuló világítóeszköz-piacról az energiahatékony lámpák uralta piacra. Ezért helyénvalóbb a címkézéshez használt (eredetileg az izzólámpákon alapuló piacra szabott) skálát a címkézésre vonatkozó intézkedés 2015-re tervezett felülvizsgálata alkalmával újraértékelni. Igaz ugyan, hogy 2012-től kezdve a szabályozás értelmében a nem irányított fényű lámpáknak legalább C osztályúaknak kell lenniük, vagyis a D és az E osztály üresen marad. A halogénlámpák azonban az irányított fényű lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó tervezett rendelet értelmében 2016-ig piaci forgalomban maradhatnak, márpedig esetükben van értelme az E, D, C, illetve B osztályú lámpák megkülönböztetésének. Noha nem kell azzal számolni, hogy a fogyasztók a két skálát összehasonlítják, mégis zavaró lenne, ha a nem irányított fényű lámpák teljesen felülvizsgált címkézési skálája szerint a halogénlámpák az E osztályba tartoznának, a többi osztály pedig a fénycsöveknek, a LEDeknek és a nagy intenzitású kisülőlámpáknak lenne fenntartva, az irányított fényű lámpák skálája szerint viszont még mindig lennének akár B osztályú halogénlámpák is. Azok a lámpák, amelyeket különleges körülmények között (például vészhelyzetben vagy zord környezetben) használnak világításra, mentesülnek a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítése alól, ám a címkézési kötelezettség alól nem. Mindenképpen hasznos besorolni őket az alsó osztályokba, mert a fogyasztók ebből láthatják, hogy szokványos világításra nem érdemes használni őket. Egyes érdekeltek nem értettek egyet azzal a javaslattal, hogy az erősebb (1300 lumennél nagyobb fényáramú) professzionális lámpák esetében az energiahatékonysági mutatónak egy újfajta számítási módja kerüljön bevezetésre, és ezáltal egyenlőkké váljanak a versenyfeltételek azon professzionális technológiák (LED-ek, fénycsövek és nagy intenzitású kisülőlámpák) számára, amelyek energiahatékonysága már független a teljesítménytől, a kis fényáramú háztartási lámpák piacán pedig amelyet még mindig a teljesítménnyel növekvő energiahatékonyságú izzólámpák uralnak a régi számítási módszer maradjon érvényben. A más megoldásokat ajánló érdekeltek azonban nem fejtették ki, hogyan orvosolnák e megoldások azon hátrányait, amelyeket a konzultációs fórumnak a lámpák energiacímkézésére vonatkozó munkadokumentumához csatolt júliusi magyarázó feljegyzésében mutatott ki a Bizottság. A Bizottság úgy véli, hogy erre a kérdésre nincs tökéletes megoldás, de a rendelettervezetben foglalt megoldás jár a legkisebb károkozással és a legnagyobb haszonnal. A lámpa egyéb jellemzőinek feltüntetése a címkén A fogyasztói szervezetek néhány tagállam támogatásával azt az álláspontot képviselték, hogy a lámpának minél több jellemzőjét (élettartamát, be- és kikapcsolási ciklusainak számát, színhőmérsékletét, bemelegedési idejét stb.) egységes grafikus formában fel kell tüntetni HU 6 HU

7 magán a címkén. Azzal érveltek, hogy így a fogyasztók majd könnyebben tudják összehasonlítani a lámpákat, mint jelenleg, most ugyanis a gyártók a lámpa paramétereit tetszésük szerinti grafikus formában, a csomagoláson bárhol feltüntethetik. A Bizottság ezzel szemben (az iparág és egyes tagállamok támogatásával) azt javasolta, hogy a címkén az energiahatékonysági besorolás szabadon választható kiegészítéseképpen csak a lámpa ezer órára vetített villamosenergia-fogyasztását lehessen feltüntetni. Egyelőre puszta sejtésen alapul az az állítás, hogy a gyártók jelenlegi termékinformációs gyakorlata nem kielégítő. Ha a címkén további paramétereket volna kötelező feltüntetni, ez átfedést mutatna a nem irányított fényű háztartási lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó 244/2009/EK bizottsági rendeletben foglalt termékinformációs követelményekkel. A Bizottság a 2014-re tervezett felülvizsgálat előtt a rendeletet nem kívánja pusztán azért felülvizsgálni, hogy a lámpák energiacímkézésére vonatkozó rendelet felülvizsgálata nyomán, a paraméterekkel kapcsolatos követelmények bővülésére való figyelemmel ésszerűsítse azt. Ezenkívül fontos érv az is, hogy a lámpák csomagolása igen kis méretű, így a címkén nem lehetne valamennyi paraméternek helyet szorítani. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Tudományos szakvélemények Az energiacímkézési rendszer felülvizsgálatához szükséges műszaki, piaci és gazdasági elemzést az előkészítő vizsgálatok és a hatásvizsgálat szolgáltatták. Ezeket a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából külső tanácsadók végezték el. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálatok nyílt eljárással, az érdekeltektől gyártóktól és gyártói szövetségektől, környezetvédelmi nem kormányzati szervezetektől, fogyasztói és kereskedői szervezetektől, az EU és az EGT tagállamainak szakértőitől, valamint a Nemzetközi Energiaügynökségtől (NEÜ) és más nemzetközi szervezetektől kapott információk figyelembevételével zajlottak le. Az intézkedéstervezetről a Kereskedelmi Világszervezet a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásnak megfelelően tájékoztatást kapott. A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a kezdeményezés visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. Hatásvizsgálat A címkézést mint lehetőséget más megoldásokkal, például az önszabályozással vagy az energiahatékonysági minimumkövetelmények bevezetésének lehetőségével együtt kell fontolóra venni. A 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján elvégzett hatásvizsgálat a címkézés lehetőségével is foglalkozott. A következő lehetőségeket már a hatásvizsgálat kezdeti szakaszában elvetettük: az uniós szintű fellépés mellőzése (a jelenleg hatályos szabályozás változatlanul hagyása új szabályok elfogadása nélkül). Ez azt jelentené, hogy a lehetséges előrelépések jelentős része elmaradna, hiszen az elektromos lámpák környezeti hatásainak javítását gátló tényezők nem szűnnének meg. Ráadásul megtörténhetne, hogy a tagállamok külön-külön, harmonizálás nélkül hoznak intézkedéseket. Ez hátráltatná a belső piac működését, a gyártóknak pedig jelentős igazgatási terheket és költségeket okozna, ami az uniós szabályozás célkitűzéseivel ellenétes lenne. HU 7 HU

8 Ezenkívül ez a megoldás nem tartaná tiszteletben a jogalkotó által adott felhatalmazást sem, az érintett iparág önkéntes kötelezettségvállalásának támogatása. Az iparág ilyen irányú javaslata hiányában ezt a lehetőséget el kellett vetni, kizárólag a környezetbarát tervezés követelményeinek elfogadása. Ez a lehetőség nem jöhetett számításba, mivel kihasználatlanul hagyná azokat a megtakarítási lehetőségeket, amelyek a fennmaradó technológiák közül a legenergiahatékonyabbakban rejlenek, hiszen ez utóbbiak energiahatékonyságára semmi nem utalna (mindegyikük vagy az A osztályba tartozna, vagy nem viselne címkét), csak a jelenlegi címkézési szabályok felülvizsgálata (a környezetbarát tervezés követelményeinek rögzítése nélkül). E lehetőség elvetését az indokolja, hogy nem vezetne az elvárt megtakarításokhoz. A választás tehát a környezetbarát tervezés követelményeinek elfogadását és a meglévő címkézési szabályok felülvizsgálatát párosító megoldásra esett, hiszen ettől várható a legtöbb megtakarítás, és valamennyi érdekelt is emellett foglalt állást. Ezáltal: az energiahatékonyság eddigi javulása folytatódik és ösztönzést nyer, a tisztességes verseny és a termékek közötti különbségek érzékelhetősége továbbra is az energiahatékonyság javításának irányába hat, az energiafogyasztás szintje költséghatékony lesz, az iparág versenyképességét megerősíti a fenntartható termékek uniós belső piacának bővülése, a szállítókra amelyek között kkv-k is vannak nem nehezednek túlzott terhek, mivel az átmeneti időszakok figyelembe veszik a termékek újratervezésének időigényét, az uniós foglalkoztatást nem éri negatív hatás. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása Az intézkedés új, felülvizsgált kötelező energiacímkézési követelményeket támaszt az elektromos lámpákat forgalomba hozó szállítókkal és az e lámpákat hagyományos módon az értékesítési helyeken vagy távértékesítés például katalógus vagy internet útján megvételre kínáló kereskedőkkel szemben. A meglévő energiacímkézést kiterjeszti az irányított fényű és a professzionális lámpákra, továbbá az A osztályon felül új osztályokat vezet be a fejlettebb technológiák élesebb megkülönböztetésére, és különösen az energiahatékony LED-ek jó hatásfokának kidomborítására a mostanáig a skála tetején elhelyezkedő kompakt fénycsövekéhez képest. Az HU 8 HU

9 intézkedés hatálya, amennyire csak lehetséges, igazodik a világításra szolgáló lámpákra vonatkozó energiahatékonysági, működési és termékinformációs minimumkövetelményeket rögzítő meglévő és lehetséges új végrehajtási intézkedésekéhez. Az intézkedés a lámpatestek esetében is bevezeti a címkézést: a címke ebben az esetben azon lámpák energiahatékonysági osztályát tünteti fel, amelyekkel a lámpatest működtethető, illetőleg amelyek adott esetben hozzá mellékelve vannak. Egyes rendelkezések részletes magyarázata 2. cikk (fogalommeghatározások): a végfelhasználó fogalmán kívül be kell vezetni a végső tulajdonos fogalmát is. A professzionális lámpák esetében ugyanis nem a végfelhasználó (például irodai dolgozó, gyalogos stb.) dönt a beszerzésről, így a címkén feltüntetett energiaosztály nem őt hivatott befolyásolni, hanem azt a személyt, aki az értéklánc végén helyezkedik el, és a lámpa tulajdonosa lesz, vagyis a világítóeszköz tulajdonosát. A háztartási világítóeszközök esetében a végső tulajdonos egyúttal a végfelhasználó is. 9. cikk: Külön átmeneti időszakra van szükség, mivel a címkézésre vonatkozó rendelet hatálya tágabb, mint a 98/11/EK bizottsági irányelvé. Az intézkedés hatálya alá most kerülő lámpákat a hatálybalépéstől számított egy évig még nem kötelező energiacímkével ellátni. További időt kell hagyni a kereskedőknek arra, hogy készletük kicserélődhessen, a lámpatestgyártóknak pedig arra, hogy a lámpatestekhez elkészíthessék a címkéket. V. melléklet: Az ebben a felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt mérési módszerek és piacfelügyeleti célú vizsgálatok, amennyire csak lehetséges, azokhoz igazodnak, amelyeket ugyanezen paraméterek esetében a környezetbarát tervezésre vonatkozó meglévő vagy lehetséges új végrehajtási intézkedések alapján is alkalmazni kell. VI. melléklet: Az alábbi táblázat ismerteti, hogy az 1. táblázat szerinti határértékekkel meghatározott osztályokba mely lámpatechnológiák tartoznak, és közülük melyeket kell már most vagy kell majd a későbbiekben kivonni a piacról a környezetbarát tervezésre vonatkozó párhuzamos rendeletek alapján. Energiahatéko nysági osztály Nem irányított fényű lámpák Irányított fényű lámpák A++ (leghatékonyab b) Az osztály jelenleg üres, eltekintve egyes kisnyomású nátriumlámpáktól, melyeket közvilágításra használnak. Hamarosan ide fognak tartozni a leghatékonyabb LED-ek. Az osztály jelenleg üres, hamarosan ide fognak tartozni a leghatékonyabb LEDek. A+ A 2012-ben leghatékonyabbnak számító LED-lámpák, valamint a leghatékonyabb lineáris fénycsövek, kompakt fénycsövek és nagy intenzitású kisülőlámpák. A 2012-ben leghatékonyabbnak számító LED-lámpák. A A 2012-ben átlagosnak számító LED-lámpák, az átlagos kompakt fénycsövek, valamint a kevéssé hatékony lineáris fénycsövek és nagy intenzitású kisülőlámpák (ez utóbbi kettőt 2010 és 2017 között ki kell vonni a piacról). A 2012-ben átlagosnak számító LEDek, valamint az átlagostól jóig terjedő hatékonyságú kompakt fénycsövek és nagy intenzitású kisülőlámpák (a piacról történő kivonásuk a javaslat HU 9 HU

10 B Kevéssé hatékony (néhány kivételtől eltekintve 2009 óta nem forgalmazott) kompakt fénycsövek és LED-ek, valamint a leghatékonyabb (infravörös bevonatú) lámpák. szerint 2016-ra, a 3. ütem keretében fog megtörténni). Gyenge hatékonyságú kompakt fénycsövek és LED-ek (a piacról történő kivonásuk a javaslat szerint 2013-ra, az 1. ütem keretében fog megtörténni), a leghatékonyabb törpefeszültségű fényvető típusú (infravörös bevonatú vagy xenontöltésű) halogénlámpák. C Hálózati feszültségen működő xenontöltésű halogénlámpák (a G9 és az R7s típustól eltekintve 2016-ig ki kell őket vonni a piacról). Átlagos hagyományos törpefeszültségű halogénlámpák, a piacról történő kivonásuk a javaslat szerint az 1. és a 2. ütem keretében (2013-ra és 2014-re) fog megtörténni. D Hagyományos halogénlámpák és a leghatékonyabb izzólámpák (2012-ben befejeződik a piacról való kivonásuk). Gyenge hatékonyságú hagyományos törpefeszültségű halogénlámpák (a piacról történő kivonásuk a javaslat szerint 2013-ra, az 1. ütem keretében fog megtörténni), hálózati feszültségen működő minőségi halogénlámpák (a piacról történő kivonásuk a javaslat szerint 2016-ra, a 3. ütem keretében fog megtörténni, ha bizonyos feltételek teljesülnek). E (legkevésbé hatékony) Szokványos izzólámpák (2012-ben befejeződik a piacról való kivonásuk). Fényvető típusú izzólámpák és gyenge hatékonyságú, hálózati feszültségen működő halogénlámpák, a piacról történő kivonásuk a javaslat szerint az 1. és a 2. ütem keretében (2013-ra és 2014-re) fog megtörténni. 2. táblázat: A fénycsövek esetében a lámpaműködtető eszköz miatti összetett korrekciós szorzó alkalmazása az A osztályban pontosan ugyanarra a végeredményre vezet, mint a 98/11/EK bizottsági irányelvben foglalt vonatkozó képlet. Ez lehetővé teszi, hogy az újonnan bevezetésre kerülő esetlegesen fénycsöveket is magukban foglaló A+ és A++ osztályokat meghatározó képletekben is ugyanez legyen az előtét miatti korrekciós tényező, amivel elkerülhető, hogy a VI. mellékletben külön oszlopot kelljen a fénycsövek EEI-jének szánni. A referenciateljesítmény (P ref ) kiszámítása 1300 lm-nél kisebb fényáramú lámpák esetében (ez a villanykörte alakú lámpákkal történő hagyományos háztartási világításnak felel meg): a 98/11/EK bizottsági irányelvből átvett régi képlet alkalmazásának előnye, hogy a fogyasztókat nem ösztönzi arra, hogy a halogénlámpák kategóriájába tarozó, egyelőre még széles körben használatos lámpák közül a nagyobb teljesítményűeket válasszák, vagyis azokat, amelyek energiahatékonyabbak, de egyúttal több energiát is fogyasztanak. E lámpák ugyanis így nehezebben kerülnek magasabb energiahatékonysági osztályba, mint akkor, ha a skála lineáris lenne. A képlet a fogyasztókat ugyanakkor ösztönzi a kis teljesítményű LED-ek alkalmazására, mivel azok könnyebben kerülnek magasabb HU 10 HU

11 energiahatékonysági osztályba, mint a nagy teljesítményűek, ez utóbbiaknak ugyanis szigorúbb energiahatékonysági feltételnek kell megfelelniük, hogy ugyanabba az osztályba kerüljenek (noha természetüknél fogva nem energiahatékonyabbak). A referenciateljesítmény (P ref ) kiszámítása 1300 lm-nél nagyobb fényáramú lámpák esetében (ez a professzionális világításnak felel meg): az új, lineáris képlet alkalmazásának előnye, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremt azon technológiáknak, amelyek között az izzószálas lámpáknak nincs döntő súlya, amelyeknél tehát a hatékonyság és a fényáram között kismértékű az összefüggés. 3. táblázat: Az irányított fényű lámpák hasznos fénye többnyire 90 -on belül keletkezik, kiemelő világítási rendeltetésüknek megfelelően. Ám úgy tűnik, a kompakt fénycsöveknek egy olyan termékcsaládja is megjelent, amely a nem rendeltetésszerűen, lefelé irányított világításként (egész tér bevilágítására) használt halogénlámpákat hivatott kiváltani. Ebben az esetben (és csakis ebben) az ennél tágabb szögben keletkező fény is hasznosnak tekinthető, a felhasználót azonban óva kell inteni az ilyen kompakt fénycsövek kiemelő világításként való alkalmazásától. Jogalap Ez a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet a 2010/30/EU irányelvet és különösen annak 10. cikkét egészíti ki. A szubszidiaritás elve Ez a felhatalmazáson alapuló rendelettervezet a 2010/30/EU irányelvet egészíti ki, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az arányosság elvével összhangban ez az intézkedés nem terjed túl azon, ami a célkitűzés eléréséhez szükséges. Ez a kiegészítő intézkedés valamennyi tagállamban alkalmazandó felhatalmazáson alapuló rendelet formáját ölti. Ez biztosítja, hogy a nemzeti és az uniós közigazgatás számára ne merüljön fel a kiegészítő intézkedésnek a nemzeti jogba való átültetésével járó többletköltség. A megfelelőség értékelését tekintve a háztartási lámpák esetében nem merül fel többletköltség a jelenlegi helyzethez képest, az energiacímkézés ugyanis már most is kötelező. A címkézésnek a professzionális és az irányított fényű lámpákra és lámpatestekre való kiterjesztésével járó többletköltségek a gyártóknál és a kereskedőknél fognak jelentkezni, és a becslések szerint nem lesznek jelentős hatással a termékek árára. HU 11 HU

12 A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK Meglévő jogi aktusok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a 98/11/EK irányelv hatályvesztésével jár együtt. Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés A tervezet felülvizsgálatot előíró rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. HU 12 HU

13 A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre 10 és különösen annak 10. cikkére, mivel: (1) A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni azon energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyek jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek, és amelyek működési jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak, miközben rendeltetésük egyenértékű. (2) A 98/11/EK bizottsági irányelvvel 11 rendelkezések kerültek megállapításra a háztartási lámpák energiafogyasztásának címkézését illetően. (3) Az uniós villamosenergia-keresletnek jelentős része tudható be az elektromos lámpák villamosenergia-felhasználásának. Az elektromos lámpák energiafogyasztása a már végrehajtott energiahatékonyság-javító intézkedéseken túlmenően is jelentősen tovább csökkenthető. (4) A 98/11/EK bizottsági irányelvet hatályon kívül kell helyezni, ebben a rendeletben pedig új rendelkezéseket szükséges megállapítani annak biztosítására, hogy az energiafogyasztást jelölő címke dinamikusan ösztönözze a szállítókat az elektromos lámpák energiahatékonyságának további javítására és az energiahatékony technológiákra való piaci átállás felgyorsítására. A 98/11/EK irányelv hatálya a háztartási lámpák kategóriáján belül bizonyos technológiákra korlátozódik. Annak érdekében, hogy a címkézés más lámpatechnológiák köztük a professzionális világítás energiahatékonyabbá válását is szolgálja, e rendelet hatályának ki kell HL L 153., , 1. o. HL L 71., , 1. o. HU 13 HU

14 terjednie az irányított fényű lámpákra, a törpefeszültségű lámpákra, a fénykibocsátó diódákra és a főként a professzionális világításban használatos lámpákra, például a nagy intenzitású kisülőlámpákra is. (5) A lámpatesteket gyakran úgy értékesítik, hogy lámpákat tartalmaznak, vagy hozzájuk lámpák vannak mellékelve. E rendelet révén biztosítani kell, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a lámpatest és az energiatakarékos lámpák együttes használhatóságáról, valamint a lámpatesttel együtt értékesített lámpák energiahatékonyságáról. Ugyanakkor célszerű, hogy ez a rendelet ne rójon aránytalanul nagy adminisztratív terhet a lámpatestgyártókra és -kereskedőkre, és a fogyasztók energiahatékonysági tájékoztatásának kötelezettsége tekintetében ne tegyen különbséget a lámpatestek között. (6) A címkén feltüntetett adatoknak olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerek alkalmazásából kell származniuk, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott mérési módszertanhoz, és ezen belül különösen ha rendelkezésre állnak a 98/34/EK irányelv 12 I. mellékletében felsorolt európai szabványosító testületek által elfogadott harmonizált szabványokhoz. (7) E rendelettel indokolt egységesen meghatározni az elektromos lámpák és lámpatestek címkéjének kivitelét és tartalmát. (8) Indokolt ezzel a rendelettel meghatározni az elektromos lámpák és lámpatestek műszaki dokumentációjára, valamint az elektromos lámpák termékismertetőjére irányadó követelményeket. (9) Indokolt ezzel a rendelettel meghatározni a lámpák és a lámpatestek bármilyen módon történő távértékesítésére, valamint a rájuk vonatkozó reklámanyagokra és műszaki promóciós anyagokra irányadó adatszolgáltatási kötelezettségeket. (10) Helyénvaló rendelkezni e rendelet rendelkezéseinek a technológia fejlődésére való tekintettel történő felülvizsgálatáról. (11) A 98/11/EK irányelvről e rendeletre való áttérés megkönnyítése érdekében az e rendelettel összhangban címkézett háztartási lámpákat indokolt a 98/11/EK irányelvvel összhangban lévőnek tekinteni. (12) Mindezek miatt a 98/11/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet címkézési és kiegészítő termékinformációs kötelezettségeket állapít meg az elektromos lámpákra, így különösen: a) az izzószálas lámpákra; 12 HL L 204., , 37. o. HU 14 HU

15 b) a fénycsövekre; c) a nagy intenzitású kisülőlámpákra; d) a LED-lámpákra és a LED-modulokra. Ez a rendelet továbbá kötelezettségeket állapít meg az említett lámpák működtetésére szolgáló, végfelhasználók részére forgalmazott lámpatestek címkézésére vonatkozóan, beleértve az olyan termékekbe beépített lámpatestek címkézését is, amelyeknek az elsődleges rendeltetésüknek megfelelő használata során nincs szükség energiabevitelre (ilyen például a bútor). (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő termékekre: a) a 30 lumennél kisebb fényáramú lámpák és LED-modulok; b) az elemmel vagy akkumulátorral való működtetés céljára forgalmazott lámpák és LED-modulok; c) olyan alkalmazások céljára forgalmazott lámpák és LED-modulok, amelyekben elsődleges rendeltetésük nem a világítás, hanem például: i. vegyi vagy biológiai folyamatokban (például polimerizáció, fotodinámiás kezelés, kertészet, háziállat-gondozás, rovarok elleni védekezés) részt vevő anyagként való fénykibocsátás; ii. képrögzítés és képkivetítés (például fényképezőgép-vaku, fénymásológép, vetítőgép); iii. iv. fűtés (például infravörös lámpa); jelzés (például repülőtéri lámpa). Ugyanezek a lámpák és LED-modulok a rendelet hatálya alá esnek, ha világítás céljára forgalmazzák őket; d) a lámpatest részeként forgalmazott, a végfelhasználó által rendeltetésszerűen nem kivehető lámpák és LED-modulok, kivéve akkor, ha a végfelhasználó részére külön is ajánlják őket megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra, vagy külön is kiállítják őket, például mint pótalkatrészt; e) olyan termék részeként forgalmazott lámpák és LED-modulok, amelynek elsődleges rendeltetése nem a világítás. Ha azonban külön is ajánlják őket megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra, vagy külön is kiállítják őket, például mint pótalkatrészt, akkor a rendelet hatálya kiterjed rájuk; f) a 2009/125/EK irányelvet 13 végrehajtó rendeletek értelmében 2013-tól és 2014-től alkalmazandó követelményeket nem teljesítő lámpák és LEDmodulok; 13 HL L 285., , 10. o. HU 15 HU

16 g) a kizárólag az a) c) pont szerinti lámpákkal és LED-modulokkal való működésre tervezett lámpatestek. 2. cikk Fogalommeghatározások A 2010/30/EU irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában: 1. fényforrás : energiaátalakítással előállított, elsősorban látható optikai sugárzás kibocsátására tervezett felület vagy tárgy. E fogalommeghatározás alkalmazásában a látható kifejezés a 380 nm-től 780 nm-ig terjedő hullámhossztartományra utal; 2. világítás : fénynek terekre, tárgyakra vagy azok környezetére való alkalmazása azzal a céllal, hogy emberek láthassák őket; 3. kiemelő világítás : az általános világítás azon formája, amelyben a fény egy adott tárgy vagy térrész hangsúlyosabb megvilágítása céljából irányítva van; 4. lámpa : olyan egység, amelynek jellemzői különállóan megállapíthatók, és amely egy vagy több fényforrásból áll; a lámpa olyan további alkatrészeket is tartalmazhat, amelyek a begyújtásához, az árammal való ellátásához vagy a stabil működtetéséhez szükségesek vagy amelyek az optikai sugárzás szórására, szűrésére vagy átalakítására szolgálnak, amennyiben ezek az alkatrészek a lámpa maradandó károsítása nélkül nem távolíthatók el a lámpából; 5. lámpafej : a lámpának az a része, amely a lámpát a lámpafoglalaton vagy a lámpa csatlakozóján keresztül a tápáramkörre csatlakoztatja, és gyakran a lámpának a lámpafoglalatban való rögzítését is biztosítja; 6. lámpafoglalat, aljzat : a lámpa rögzítésére szolgáló eszköz, amelybe a lámpafejet általában bele kell helyezni; ez utóbbi esetben a lámpafoglalat egyben a lámpának a tápáramkörre való csatlakoztatását is biztosítja; 7. irányított fényű lámpa : olyan lámpa, amelynek esetében az általa kibocsátott fény legalább 80%-a a π sr térszögbe esik (amelyet egy 120 csúcsszögű kúp jelöl ki); 8. nem irányított fényű lámpa : az irányított fényű lámpának nem minősülő lámpa; 9. izzószálas lámpa : olyan lámpa, amelyben a fény úgy keletkezik, hogy az áthaladó elektromos áram izzásig hevít egy szálszerű vezetőt. A lámpa tartalmazhat olyan gázokat, amelyek befolyásolják az izzási folyamatot; 10. izzólámpa : olyan izzószálas lámpa, amelyben az izzószálat a burában vákuum vagy nemesgáz veszi körül; 11. halogénlámpa (volfrámszálas): olyan izzószálas lámpa, amelyben volfrám izzószálat halogéneket vagy halogénvegyületeket tartalmazó gázközeg vesz körül. Az ilyen lámpa beépített tápegységgel is forgalmazható; HU 16 HU

17 12. kisülőlámpa : olyan lámpa, amelyben a fényt közvetlenül vagy közvetve gázban, fémgőzben vagy több gáz és gőz elegyében elektromos kisülés állítja elő; 13. fénycső : olyan kisnyomású higanyos típusú kisülőlámpa, amelyben a fény legnagyobb részét a kisülésből származó ultraibolya sugárzás által gerjesztett egy vagy több fényporréteg bocsátja ki. A fénycső beépített előtéttel is forgalmazható; 14. beépített előtét nélküli fénycső : beépített előtétet nem tartalmazó, egyik vagy mindkét végén lámpafejjel ellátott fénycső; 15. nagy intenzitású kisülőlámpa : olyan elektromos kisülőlámpa, amelyben a fényt előállító ívet a fal hőmérséklete stabilizálja, és az ív által a bura falára kifejtett terhelés meghaladja a négyzetcentiméterenkénti 3 W-ot; 16. fénykibocsátó dióda, LED : p-n átmenetet tartalmazó szilárdtesteszközből álló fényforrás. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki; 17. LED-csomag : egy vagy több LED-ből álló szerelvény. A szerelvény optikai alkatrészt és termikus, mechanikai és elektromos interfészeket is tartalmazhat; 18. LED-modul : egy vagy több LED-csomagot egyetlen nyomtatott áramköri lapon tartalmazó, fej nélküli szerelvény. A szerelvény elektromos, optikai, mechanikai és termikus alkatrészeket, valamint interfészeket és működtetőeszközt is tartalmazhat; 19. LED-lámpa : egy vagy több fénykibocsátó diódát tartalmazó lámpa. A lámpa lámpafejet viselhet; 20. lámpaműködtető eszköz : az áramforrás és egy vagy több lámpa között elhelyezkedő olyan eszköz, amely a lámpa vagy lámpák működésével összefüggő funkciót tölt be, például átalakítja a tápfeszültséget, egy meghatározott értékre korlátozza a lámpa vagy lámpák áramfelvételét, gyújtófeszültséget és előfűtő áramot biztosít, megakadályozza a hideggyújtást, javítja a teljesítménytényezőt vagy csökkenti a rádiózavarokat. Lehet olyan kialakítású, hogy ezeket a funkciókat más lámpaműködtető eszközökhöz csatlakoztatva tölti be. A fogalom nem foglalja magában: a vezérlőelemeket, a hálózati feszültséget más feszültséggé átalakító olyan tápegységet, amely ugyanabban az eszközben egyaránt szolgál világítási célú termékek és elsődlegesen nem világítási rendeltetésű termékek áramellátására; 21. vezérlőelem : a lámpa fényáramát nem teljesítményátalakítás útján szabályozó vagy ellenőrzés alatt tartó elektronikus vagy mechanikus eszköz, például az időkapcsoló, a mozgásérzékelő, a fényérzékelő vagy a természetes megvilágításhoz igazodó vezérlőeszköz. Ezenkívül a fázisvágás elvén működő fényszabályozó is vezérlőelemnek tekintendő; 22. külső lámpaműködtető eszköz : termékbe nem beépített, a lámpa vagy lámpatest szerkezetén kívülre szerelendő vagy a lámpa vagy lámpatest szerkezetén belül HU 17 HU

18 elhelyezkedő, de onnan a lámpa vagy lámpatest maradandó károsítása nélkül kivehető lámpaműködtető eszköz; 23. előtét : az áramforrás és egy vagy több kisülőlámpa közé helyezett olyan lámpaműködtető eszköz, amely lehet induktív, kapacitív vagy induktív-kapacitív, és amely elsősorban arra szolgál, hogy a lámpa vagy lámpák áramfelvételét egy meghatározott értékre korlátozza; 24. halogénlámpa-működtető eszköz : olyan lámpaműködtető eszköz, amely a tápfeszültséget a halogénlámpa működéséhez szükséges törpefeszültséggé alakítja át; 25. kompakt fénycső : olyan fénycső, amely mindazokat az alkatrészeket tartalmazza, amelyek a fénycső begyújtásához és stabil működtetéséhez szükségesek; 26. lámpatest : egy vagy több lámpa által kibocsátott fény szórását, szűrését vagy átalakítását végző készülék, amely tartalmazza a lámpák és szükség esetén az áramköri kiegészítők megtámasztásához, rögzítéséhez és védelméhez szükséges alkatrészeket, valamint az áramforráshoz történő csatlakoztatásukhoz szükséges kiegészítő elemeket; 27. értékesítési hely : olyan fizikai hely, ahol a terméket kiállítják vagy a végfelhasználónak megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínálják; 28. végfelhasználó : az a természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból valamely terméket ténylegesen megvásárol vagy várhatóan meg fog vásárolni; 29. végső tulajdonos : az a személy vagy más jogalany, aki vagy amely egy bizonyos terméknek a termék életciklusának felhasználási szakaszában tulajdonosa, valamint az a személy vagy más jogalany, aki vagy amely e személy vagy más jogalany nevében eljár. 3. cikk A szállítók kötelezettségei (1) A különálló termékként forgalomba hozott elektromos lámpák szállítói kötelesek gondoskodni arról, hogy: a) a terméket egy, a II. melléklet szerinti termékismertető adatlap kísérje; b) a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; c) minden olyan reklámanyag, hivatalos árjegyzék vagy tenderajánlat, amely egy adott lámpáról energiával vagy vételárral kapcsolatos információt közöl, az energiahatékonysági osztály megjelölését is tartalmazza; d) minden olyan műszaki promóciós anyagban, amely ismerteti egy adott lámpa konkrét műszaki jellemzőit, az adott lámpa energiahatékonysági osztálya is szerepeljen; HU 18 HU

19 e) értékesítési helyen való forgalmazásra szánt lámpa esetében minden egyes külön értékesített darab csomagolására fel legyen helyezve, rá legyen nyomtatva vagy ahhoz hozzá legyen erősítve egy, az I. melléklet 1. pontja szerinti kialakítású és adattartalmú címke, és a csomagolás a címkén kívül tüntesse fel a lámpa névleges teljesítményét. (2) A végfelhasználók részére történő forgalmazásra szánt lámpatestek szállítói kötelesek gondoskodni arról, hogy: a) a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; b) az I. melléklet 2. pontjának megfelelően a címkén feltüntetendő adatok szerepeljenek: i. minden olyan reklámanyagban, hivatalos árjegyzékben vagy tenderajánlatban, amely egy adott lámpatestről energiával vagy vételárral kapcsolatos információt közöl; ii. minden olyan műszaki promóciós anyagban, amely ismerteti egy adott lámpa konkrét műszaki jellemzőit. Ilyen esetben az adatok az I. melléklet 2. pontjában foglaltaktól eltérő formátumban például tisztán szövegesen is közölhetők; c) értékesítési helyen való forgalmazásra szánt lámpatest esetében a kereskedők elektronikusan vagy papíron díjmentesen hozzájuthassanak az I. melléklet szerinti kialakítású és adattartalmú címkéhez. Ha a szállító olyan szállítási rendszert alkalmaz, amelyben a kereskedőket csak kérésre látja el címkékkel, akkor a szállító a kereskedő kérésére köteles haladéktalanul eljuttatni neki a címkéket; d) amennyiben a lámpatestet a végfelhasználók részére olyan csomagolásban forgalmazzák, amely a lámpatesthez való, a végfelhasználó által kicserélhető elektromos lámpákat tartalmaz, a lámpatest csomagolása e lámpák eredeti csomagolását is tartalmazza. Ellenkező esetben a lámpatest csomagolásán vagy csomagolásában más módon fel kell tüntetni a lámpa eredeti csomagolásán szereplő e rendeletben és a lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeket a 2009/125/EK irányelv 14 alapján meghatározó bizottsági rendeletekben megkövetelt adatokat. Az értékesítési helyen való forgalmazásra szánt lámpatestek azon szállítóit, akik vagy amelyek az e rendelet szerinti információszolgáltatásnak eleget tesznek, úgy kell tekinteni, hogy teljesítették azon forgalmazói kötelezettségeiket, amelyek a lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeket a 2009/125/EK irányelv alapján meghatározó bizottsági rendeletekben előírt termékinformációs követelményekből erednek. 14 HL L 285., , 10. o. HU 19 HU

20 4. cikk A kereskedők kötelezettségei (1) Az elektromos lámpákat értékesítő kereskedők kötelesek gondoskodni arról, hogy: a) amennyiben a végső tulajdonosnak a kiállított termék megtekintésére nincs lehetősége, a megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált modell forgalmazásakor átadásra kerüljenek a szállító által a IV. melléklet értelmében szolgáltatandó információk; b) minden olyan reklámanyag, hivatalos árjegyzék vagy tenderajánlat, amely egy adott lámpáról energiával vagy vételárral kapcsolatos információkat közöl, az energiahatékonysági osztály megjelölését is tartalmazza; c) minden olyan műszaki promóciós anyagban, amely ismerteti egy adott modell konkrét műszaki jellemzőit, az adott modell energiahatékonysági osztálya is szerepeljen. (2) A végfelhasználók részére forgalmazott lámpatesteket értékesítő kereskedők kötelesek gondoskodni arról, hogy: a) az I. melléklet 2. pontjának megfelelően a címkén feltüntetendő adatok szerepeljenek: i. minden olyan reklámanyagban, hivatalos árjegyzékben vagy tenderajánlatban, amely egy adott lámpatestről energiával vagy vételárral kapcsolatos információt közöl; ii. minden olyan műszaki promóciós anyagban, amely ismerteti egy adott lámpatest konkrét műszaki jellemzőit. Ilyen esetben az adatok az I. melléklet 2. pontjában foglaltaktól eltérő formátumban például tisztán szövegesen is közölhetők; b) az értékesítési helyen kiállított modellek mindegyikét az I. melléklet 2. pontja szerinti címke kísérje. A címkét az alábbiak közül az egyik vagy mindkét módon kell elhelyezni: i. a kiállított lámpatest közelében úgy, hogy a címke tisztán látható legyen, és a rajta szereplő márkanév és modellazonosító elolvasása nélkül meg lehessen állapítani róla, hogy a kiállított modellhez tartozik; ii. a kiállított lámpatestről (például annak vételáráról vagy műszaki jellemzőiről) az értékesítési helyen nyújtott, legközvetlenebbül látható információ nyilvánvaló kíséretében; c) amennyiben a lámpatestet a végfelhasználóknak olyan csomagolásban értékesítik, amely a lámpatesthez való, a végfelhasználó által kicserélhető elektromos lámpákat tartalmaz, a lámpatest csomagolása e lámpák eredeti csomagolását is tartalmazza. Ellenkező esetben a lámpatest csomagolásán vagy csomagolásában más módon fel kell tüntetni a lámpa eredeti csomagolásán szereplő e rendeletben és a lámpák környezetbarát tervezésére vonatkozó HU 20 HU

21 követelményeket a 2009/125/EK irányelv alapján meghatározó bizottsági rendeletekben megkövetelt adatokat. 5. cikk Mérési módszerek A 3. és a 4. cikkben felsorolt információkat az V. melléklet szerinti megbízható, pontos és megismételhető az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertanhoz igazodó mérési eljárások alapján kell megállapítani. 6. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok A megadott energiahatékonysági osztállyal kapcsolatos követelmények teljesülésének és a megadott energiafogyasztásnak az ellenőrzése céljából a tagállamok az V. mellékletben előírt eljárást alkalmazzák. 7. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődésére való figyelemmel legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően három évvel felülvizsgálja. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie különösen az V. mellékletben foglalt ellenőrzési tűrésekre. 8. cikk Hatályon kívül helyezés A 98/11/EK bizottsági irányelv szeptember 1-jén hatályát veszti. A 98/11/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni. A 98/11/EK irányelv IV. mellékletére vonatkozó hivatkozásokat e rendelet IV. mellékletére vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni. 9. cikk Átmeneti rendelkezések (1) A 3. cikk (2) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése a lámpatestekre március 1- jéig nem alkalmazandó. (2) A 3. cikk (1) bekezdésének c) d) pontja és a 4. cikk (1) bekezdésének a) c) pontja nem alkalmazandó a március 1. előtt közzétett nyomtatott reklámanyagokra és nyomtatott műszaki promóciós anyagokra. (3) A 98/11/EK irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, szeptember 1. előtt forgalomba hozott lámpáknak a 98/11/EK irányelv rendelkezéseit kell teljesíteniük. HU 21 HU