Szívünk lelkünk most kitárjuk, Utad Jézus veled járjuk, Kérünk mélyen belevéssed, Szíveinkbe szenvedésed. Kezdetre

Átírás

1 Szívünk lelkünk most kitárjuk, Utad Jézus veled járjuk, Kérünk mélyen belevéssed, Szíveinkbe szenvedésed. Kezdetre Dicsértessék a Jézus Krisztus! Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében! Az Úr legyen veletek! Kedves Keresztény Testvéreim! A végtelenül irgalmas Isten határtalan emberszeretetére emlékezünk. Isten megtestesült szeretete Jézus eljön hozzánk, emberlétünk poklától sem riad vissza. A bűn mélységéből mutatkozik meg a kegyelem nagysága, és Isten hozzánk lehajló szeretete, Isten kegyelme mutatja meg, teszi fájdalmassá előttünk bűneinket. Mennyei Atyánk küldi hozzánk az ő Fiát. Szemlélhetjük Isten hozzánk lehajló szeretetét. Addig szemlélhetjük, míg felismerjük, hogy bennünket is küld Mennyei Atyánk, hogy Jézus bennünket is követésére hív. Követhetjük Jézust, elfogadhatjuk mi is azt a keresztet, amely egyesíti életünket Jézus önmagát feláldozó életével. Jézus szenvedéseinek állomásainál meg megállva, emlékezzünk a kegyelem nagyságára, a bűneink okozta fájdalomra, és emlékezzünk meg saját keresztünkről is. Keresztutunk kezdetén hallgassuk meg; az ÁVH börtönkórházában, 1953-ban meghalt keresztény testvérünk, vitéz Somogyváry Gyula, írói nevén Gyula Diák hálaadó imádságát: Szörnyű volt, de köszönöm rabságomat. Szörnyű volt, hogy március 21-én elhurcoltak ártatlan családom siralomba boruló köréből. Számítsd be engesztelésül akkori könnyeiket, és az, azóta megsokszorozódott könnyeik patakját is. Köszönöm ezt azért, mert beleláttam az emberi szenvedés és gonoszság addig elképzelhetetlen irtózataiba, és még vakítóbb fényben láttam azt az igazságot, hogy vagy Veled: és ez az élet vagy Nélküled de az a halál! Köszönöm, hogy dolgozhattam, harcolhattam és szenvedhettem boldogtalan hazámért, mint polgár, mint katona, és mint rab. Mikor állattá aláztak; fölemeltél avval az érzéssel, hogy Magyarországért gyötörnek. Azért a földért és népért, amely a Te trónusod alatt a legszebb érték számomra ezen a világon. Köszönöm Atyám, hogy ha már elmaradhatatlan volt számomra a Kereszt, nekem ilyen keresztet adtál." Áll a gyilkos, nagy ítélet, Rajtunk immár igaz véred. Valahányszor szavam vétett Pilátusod lettem néked. I. JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK Alázatos Jézus! A végtelenül Szent Isten Fia vagy, és íme, téged, mint gonosztevőt ítéltek halálra bűneink miatt. Megadással fogadod az igazságtalan ítéletet, mert égi Atyád ítéletét látod benne. Íme az Isten Báránya, íme aki elveszi a világ bűneit! Taníts meg minket is irántad való szeretetből elviselni, ha hamis vád, vagy igazságtalan ítélet keseríti életünket. Add kegyelmedet, hogy soha senkit meg ne ítéljünk. Halálunkban ne bíróra, hanem szabadító Üdvözítőnkre leljünk benned!

2 Itt van már a kereszt fája, Hurcolnod kell Golgotára. Uram, én meg puhán restül, Vonakodom a kereszttül. II. JÉZUS VÁLLAIRA VESZI A KERESZTET Engedelmes Jézus! Előhozzák, és válladra helyezik a keresztet, hogy keserves halálod eszközét magad vigyed a Kálváriára. Örömmel fogadod, mert szenvedéseddel kívánod bizonyítani égi Atyád iránti engedelmességedet. Engedelmes vagy mindhalálig, egészen a kereszthalálig, hogy megvalósítsd Isten határtalan emberszeretetét. Te mindenek ellenére is szeretsz bennünket! Taníts meg bennünket, hozzád hasonlóan, mindenek ellenére is szeretni! Botlik, roskad szegény tested, Nem bírja a nagy keresztet. Földre sújtód jaj! én voltam, Ki oly sokszor megbotlottam. III. JÉZUS ELŐSZÖR ESIK EL Irgalmas Jézus! Nem bírod el a nehéz keresztet, és a földre roskadsz súlya alatt. Mindenható akaratod tartja fenn az egész világot, és íme, porba szennybe roskaszt kereszted. Nehezebb az egész világnál, mert a bűn súlya terheli. Nekünk nem okoz fájdalmat, ha vétkezünk. Irántunk való szeretetből; a bűn halálos marását te szenveded el. Mutasd meg nekünk szereteted, mer csak az isteni irgalom ölelése képes fájdalmassá tenni bűneinket. Csak a te szereteted képes megtéríteni magadhoz. Csak a te szereteted képes igaz, fájdalomtól átjárt bűnbánatot fakasztani szívünkben.

3 Ó jaj, látod jönni szemben, Édesanyád, gyötrelemben. Ó csak én is véle járnék, Krisztus után, mint az árnyék. IV. JÉZUS TALÁLKOZIK ÉDESANYJÁVAL Fájdalmas Jézus! Mily végtelenül szomorú volt találkozásod Édesanyáddal! Amikor dicsőséggel bevonultál Jeruzsálembe, nem kért részt dicsőségedből. Most azonban eljött, hogy a fájdalom hét tőrével átvert szívével; megossza veled a kereszthalál minden szégyenét és keservét. Szűzanyánk! Szent Fiaddal karácsony boldog éjjelén megajándékoztad a világot és most ismét, Megváltónk mellett állsz. Szent Fiad az ő haláltusájában is szerető Fiad maradt, aki szeretet tanítványára bíz téged. Gondoskodik rólad és rólunk is, amikor Szent János apostollal együtt bennünket is édesanyai szeretetedbe ajánl. Fájdalmas Anya! Taníts meg bennünket szeretni a kereszt fájdalmát, hogy mi is a te Szent Családodhoz tartózhassunk! Vinni terhed segítségül, Itt van Simon Kirenébül. Bárcsak én is, bűnös lélek, Keresztemmel követnélek. V. CIRENEI SIMON SEGÍT JÉZUSNAK Elhagyott Jézus! Hol vannak azok, akikkel annyi jót tettél? Félelmükben magadra hagytak. Idegen segít vinni keresztedet, az is csak kényszerből. Világosíts meg Urunk, hogy a szükséget szenvedőkben felismerjünk téged. Tudatosítsd bennünk, hogy szereteted egyesítő hatalmából fakadóan mindenütt jelen vagy, hogy nem tudunk úgy körülnézni ebben a világban, hogy közben ne tekintenénk rád. Segíts minket, hogy csak tebenned bízzunk. Add, hogy felismerjük a te kereszteddel közös keresztünket, azt a keresztet, mely szeretetügyből fakadó szenvedést okoz. Add, hogy felismerjük, hogy a mikor keresztünket felvéve téged követünk, akkor a te keresztedet emeljük.

4 Jámbor asszony siet hozzád, Kendőjével törli orcád. Vajon hát én, kőszívemmel mennyi könnyet töröltem fel? VI. VERONIKA KENDŐJÉT NYÚJTJA JÉZUSNAK Nagylelkű Jézus! Mekkora ajándékot adtál annak az asszonynak, akinek egyedül volt bátorsága, hogy szerető szívvel, segítő kézzel letörölje vértől borított arcodat! Nekünk is ilyen bátorságot adj, Urunk! Ne féljünk soha az emberektől. Merjük mindig megvallani, hogy te vagy a mi Istenünk. Merjünk parancsaid szerint élni, bármit tesznek és gondolnak az emberek. Segíts minket, hogy minden gondolatunkban, szavunkban és cselekedetünkben isteni arcod ragyogjon fel az emberek előtt. Alakítsd szívünket Szent Szíved szerint! Földre roskadsz másodízben, Értem tűrő kegyes Isten. Hát én hányszor tántorultam! Bűneimbe visszahulltam! VII. JÉZUS MÁSODSZOR ESIK EL Könyörületes Jézus! Te hordoztad terheinket, és most is hordozod. Földre roskadsz, hogy elesettségünkből felemelj, hogy dacolva bűneink lehúzó súlyával magadhoz emelj bennünket. Emelj föl bennünket újra, mert magunktól nem tudunk fölkelni a föld porából. Oldozz fel földhözragadt, sóvár vágyakozásunk átka alól. Velük együtt emeld föl azokat is, akiket magunkhoz ölelünk. Adj nekünk reménységet minden sötétségben, hogy a remény hordozóivá váljunk a világ számára.

5 Sírva jönnek ki elébe, Jeruzsálem asszony népe. Jaj! rám is szól, ami rátok, Magatokat sirassátok! VIII. JERUZSÁLEMI ASSZONYOK Igazságos Jézus! Igazságtalan bírói ítélet súlya nehezedik rád! Keresztutadon érző szívű asszonyokkal találkozol, akik részvéttel siratnak téged. Az igazságot hirdeted nekik; Ne engem sirassatok, hanem magatokat és fiaitokat! Mert ha ez történik a zöldellő ággal, mi sorsra jut a száraz gally?! Urunk segíts, hogy ne pusztán siránkozva, vagy szavakkal haladjunk el melletted! Téríts meg bennünket és adj nekünk új életet; ne engedd, hogy végül, mint kiszáradt fa álljunk meg előtted, hanem inkább legyünk eleven ágak terajtad, aki az igazi szőlőtő vagy, és gyümölcsöt hozzunk az örök életre! A keresztnek szörnyű terhe, Harmadszor is földre ver le. Ested adjon szent kegyelmet, Hogy a bűnből talpra keljek. IX. JÉZUS HARMADSZOR ESIK EL Megbocsátó Jézus! Harmadszor esel el a kereszt terhe alatt. Elhagy minden erőd. Bűneink áldozataként tehetetlenül fekszel az út porában. Íme harmadszor kívánod lelkünkbe harsogni, nincs rossz, nincs szerencsétlenség, nincs siratni való csapás csak egyedül a bűn! Urunk vésd ezt lelkünkbe! Jobb lett volna annak nem is születnie, aki a bűn rabságában marad. Segíts minket, hogy felkeljünk bűneinkből! Ments meg minket a bűnben való megátalkodottságból!

6 Megcsúfoltak ruha nélkül, Borzad ajkad vad epétül. Tisztes mérték, szent szemérem, Mindig, mindig maradj vélem. X. JÉZUST MEGFOSZTJÁK RUHÁITÓL Végtelenül Szent Jézus! Megfosztanak ruháidtól, mezítelenül állsz a bámészkodók kárörvendő tekintete előtt. Miattunk lettél mezítelenre vetkőztetett áldozat! A ruháitól megfosztott Jézus arra emlékeztet minket, hogy mi mindannyian kénytelenek vagyunk ruhát hordani, mert első ruhánkat, az Isten ragyogását ott a paradicsomkertben Ádám ősünkkel együtt mi is elveszítettük. Szánj meg minket Urunk, mert már szégyenkezni sem tudunk! A testiség, a mértéktelenség, a földi javak utáni vágyakozás rabságba vert bennünket. Szabadíts meg bilincseinktől, az evilági dolgokkal kapcsolatos vágyakozásainktól és bánkódásainktól. Édes Jézus drága testét, Véres fára fölszegezték. Mi egyetlen boldogságunk, Szent keresztfa, sírva áldunk. XI. JÉZUST KERESZTRE FESZÍTIK Végtelenül szerető Jézus! Íme áldozattá lettél értünk a kereszt oltárán! Odaszegezik kezedet, lábadat, látványosság lettél! Nem az ütések okozzák borzasztó szenvedésedet, hanem a gonosz szív, amiből az ütések fakadnak! Nem a szögek tartanak a kereszten, hanem a hozzánk való irgalmad. Ilyen szeretetre taníts minket Urunk! Tudjunk úgy szeretni, hogy soha többé fájdalmat ne okozzunk. Erősíts bennünket, hogy életünk minden szenvedését irántad való szeretetből megadással mindhalálig elviseljük.

7 Megváltásunk már betelve, Jézus lelkét kilehelte. Újra élek kegyelméből! Ki szakaszt el szerelmétől? XII. JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN Üdvözítő Jézus! Kimondtad utolsó szavaidat: Beteljesedett! Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet! Lelked elhagyta megtört testedet. Meghaltál értünk! Értesse meg velünk halálod, hogy velünk együtt, minden ezen a világon múlandó. Múlandóak az evilági örömeink és múlandóak az evilági bánataink is. Egyedül csak te vagy az, aki van! Csak te vagy egyedül, aki lehetetlen, hogy ne legyél, mert te vagy a soha el nem múló, a halálon is diadalmaskodó szeretet! Nekünk többé nem kell egyedül meghalnunk, mert szeretetd ölelésében, kereszted mindeneket magához vonzó erőterében vagyunk! Keresztfádról már leszednek, Szent Szűz szívén pihen tested. Bár pihennél mindig nálam, Tiszta szívem templomában. XIII. A FÁJDALMAS ANYA Fájdalmas Szűzanya! Milyen mérhetetlen kín járta át lelkedet, amikor Szent Fiad megkínzott holttestét öledbe vetted. Szenvedtél azzal a szeretettel, amelyből Szent Fiad életét odaadó szeretete is fakadt! Ebben a mélységes szeretetedben és fájdalmadban Családoddá lettünk. Szent Fiad testvérei lettünk és te a mi Édesanyánkká lettél! Könyörögj értünk fájdalmas Édesanyánk, hogy engedelmes gyermekeid legyünk! Taníts meg bennünket arra, hogy a rák bízott lelkeknek hűséges vezetői és őrizői legyünk. Velük együtt őrizzen meg minket anyai szereteted, és vezessen be egykor Szent Fiad dicsőségébe.

8 Már a szent test sírba téve, Újon metszett szirt ölébe, Onnét kel fel harmadnapra, Halált, poklot letiporja. XIV. JÉZUST ELTEMETIK Győzelmes Jézus! Megkínzott és halálra gyötört tested már a sír békéjében pihen. Engedd meg Urunk, hogy gyászunkban ne csak a rideg sír, hanem szomorú lelkünk is hajlékod legyen. Értünk haltál meg. Halálod indítson meg bennünket, hogy meghaljunk magunknak, és neked éljünk. Jöjj hozzánk az örök élet kenyerében és maradj velünk! Feltámadásod dicsőségessé tette sírodat. Feltámadásod hirdeti, hogy lelkünket is dicsőségessé teheted testünk föltámadásával. Uram, hiszek és remélek, Én szerelmem, neked élek. Szánom bánom minden vétkem, Légy az enyém egykor égben. Befejezésre Mennyei Atyánk, Szent Fiad dicsősége! Gyámolíts gyöngeségünkben és szabadíts meg minket nyomorúságaink mélységeiből. Ámen. Mennyei Atyánk örök Fia, az Atya dicsősége és bölcsessége! Add bölcsességedet, bölcsességed vezéreljen bennünket minden utunkon. Ámen. Szeretet Lelke, a Fiút szerető Atya Lelke és az Atyát szerető Fiú Lelke, Szentlélekisten! Sugallatoddal előzd meg tetteinket, és segítségeddel kísérd, hogy minden imádságunkat és munkánkat veled kezdjünk, és amit elkezdtük, azt segítségeddel be is fejezzük. Ámen. Szűz Mária, Isten Anyja! Könyörögj értünk! Áldjon meg benneteket és őrizzen meg benneteket: a Mindenható Isten; az Atya, a Fiú és a Szentlélek! Ámen. Menjetek Békével! Istennek legyen hála!

9