Frekvencia Egyesület

Átírás

1 Frekvencia Egyesület ALAPSZABÁLY Általános rendelkezések Az Egyesület neve: Frekvencia Egyesület (a továbbiakban Egyesület). 2. Az Egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkező kiemelkedően közhasznú szervezet. 3. Az Egyesület működési területe: Az Észak-alföldi Régió közigazgatási területe. 4. Az Egyesület bélyegzői: 1. hosszú bélyegző az Egyesület nevével és székhelyének címével, adó- és számlaszámmal 2. hosszú bélyegző az Egyesület nevével és székhelyének címével. 5. Az Egyesület székhelye: 4028 Debrecen, Damjanich u /9. 6. Az Egyesület képviseletét az elnök önállóan látja el. Az elnök akadályoztatása esetén képviseleti jogát írásban történő idő- és feladat-meghatározással az ügyvivőkre ruházhatja. A bankszámláról való utalványozás esetén az Ügyvivői Testület bármely két tagjának együttes aláírása szükséges. Az Egyesület célja, feladata és tevékenységi köre 2.. a. Az Egyesület céljai és tevékenységei: Az Egyesület célja a régió idősellátásában való szerepvállalás, az idősgondozó hálózat szolgáltatásainak bővítése, új, modellértékű szolgáltatási programok megvalósítása. Az Egyesület a gyermekek számára biztosított nappali ellátások bővítését és új típusú szolgáltatások bevezetését szintén célként tűzi ki maga elé, annak érdekében, hogy a jelenleginél több gyermek részesülhessen nappali ellátásban, illetve részt vehessen szabadidős, fejlesztő jellegű tevékenységekben. Célunk a régióban elérhető szolgáltatások számának és minőségének emelése. 1

2 Olyan új, integrált megközelítésen alapuló ellátás feltételeit kívánja az Egyesület megteremteni, amelyben gyermekek és időskorúak ellátására egyaránt lehetőség nyílik. Feladatunknak tekintjük a felsorolt ellátási típusokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését, a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A szervezet célja a hálózatépítés, hazai és nemzetközi, hasonló célokat kitűző szervezetekkel való tapasztalatcsere, az Egyesület az e tevékenysége során szerzett tapasztalatokat a szolgáltatások módszertanának kidolgozása során kívánja felhasználni. Az Egyesület célja, hogy működése során hozzájáruljon a régióban a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatottságának bővítéséhez, munkaerő-piaci esélyeik javításához. A működése során az Egyesület mindvégig célként tartja szem előtt a közösségfejlesztés szempontjait, a működési területén közösségfejlesztés jellegű tevékenységet kíván végezni, ezzel a társadalmi integrációt, a hátrányos helyzetűek beilleszkedését kívánja előmozdítani. A közösségfejlesztési tevékenység hatékonyabbá tétele céljából az Egyesület kulturális jellegű tevékenységet is kíván végezni, kulturális programok szervezésével, műemlékvédelem megvalósításával. Szervezetfejlesztés jellegű tevékenységgel kíván az Egyesület hozzájárulni más civil szervezetek eredményeinek javulásához, a civil szféra fejlődéséhez. Az Egyesület célja a fogyatékkal élő emberek integrációjának elősegítése, integrált jellegű szolgáltatások nyújtása, pozitív példamutatás alapján. b. Az Egyesület, mint kiemelten közhasznú szervezet az alapszabály 2.. a. pontjában megfogalmazott célok érdekében az CLVI. Törvény 26. c. pontja által felsorolt területek közül főként az 1., 2., 3., 4., 5., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 17., 18., 20. pontok szellemében tűzi ki maga elé céljait: - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység - szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása - tudományos tevékenység, kutatás - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - kulturális tevékenység - műemlékvédelem - környezetvédelem 2

3 - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése - emberi és állampolgári jogok védelme - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével - rehabilitációs foglalkoztatás - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások - közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások c. Az Egyesület olyan közfeladatokat lát el, amelyek ellátásáról a következő felsorolt jogszabályok szerint valamely állami szervnek vagy önkormányzatnak kell gondoskodnia: - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, különösen a 16. (1) pontja. - A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, különösen a 19. és a 26. (a-g) pontja. - A gazdasági miniszter 30/2000. (IX. 15.) GM rendelete a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról, különösen a és a A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvény, különösen a A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet, különösen a A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, különösen a A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. NM rendelet, különösen a , valamint a Az egészségügyről szóló évi CLIV. Törvény, különösen a 37. (3) a), d), e), f) pontok. 3

4 - A kulturális örökség védelméről szóló, évi LXXXIX. törvénnyel módosított évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, különösen a 28. b) pontja. d. Az Egyesület pártpolitikai tevékenységet nem folytat és nem támogat. e. Az Egyesület szolgáltatásait a tagokon kívül mások /szervezetek, magánszemélyek/ is igénybe vehetik. f. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. A vállalkozást azonban csak közhasznú céljai érdekében, azt nem veszélyeztetve végezheti. 1. Az Egyesület tagságát rendes tagok alkotják. Az Egyesület tagjai Az Egyesület rendes tagja az a nagykorú magánszemély, aki részt vett az alapító közgyűlésen, illetve aki belépési szándékát írásban kéri, akinek az Egyesületbe való felvételét az Egyesület közgyűlése megszavazza, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért és azok megvalósításában rendszeresen részt vállal. A tagok jogai A rendes tagok jogai: a. részt vesznek az Egyesület munkájában, felszólalhatnak, az Egyesület Közgyűlésén gyakorolják szavazati jogaikat, b. megválaszthatók az Egyesület tisztségeire, c. bármely, az Egyesületre tartozó kérdést vagy javaslatot az Ügyvivő Testület, az Ellenőrző Bizottság vagy a Közgyűlés elé terjeszthetnek. 4

5 A tagok kötelességei 6.. A rendes tag köteles: 1. az alapszabályban foglaltakat megtartani, 2. rendszeres és folyamatos munkával részt venni az egyesületi célkitűzések és feladatok megvalósításában, 3. a koordináció és a hatékony működés érdekében az Ügyvivő Testület felé jelezni az Egyesület munkájára vonatkozó információkat, 4. jogaik gyakorlása során a jelen alapszabályban, valamint az Egyesület Közgyűlése és az Ügyvivői Testület határozataiban foglaltaknak megfelelően kötelesek eljárni. 7.. A tagsági viszony megszűnik: a. a tag kilépésével, b. a tag kizárásával, amennyiben 2 egymást követő éven keresztül nem fizet tagdíjat, a pontjának nem tesz eleget, illetve az Egyesületnek kárt okoz. c. ha a tagot jogerős bírósági ítélet a közügyek gyakorlásától eltiltja, d. a tag halálával A tag kilépési szándékát az Ügyvivő Testületnek írásban kell bejelenteni. A tagsági viszony az értesítés kézhezvételével, vagy a megjelölt határidővel megszűnik. 2. A tag kizárásáról a Közgyűlés szavazata dönt. Az Egyesület szervezeti és működési rendje Az Egyesület szervei: a. a Közgyűlés, b. az Ügyvivői Testület, c. az Ellenőrző Bizottság 5

6 A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet a tagok összesége alkot. 2. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelen közgyűlés 30 perc múlva változatlan napirenddel összehívható, amelyen a határozatképesség a megjelent rendes tagok számától függetlenül fennáll. Az ismételt közgyűlés összehívásának lehetőségére a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. 3. Az Egyesület szervei a Közgyűlésnek felelősséggel tartoznak. 4. Ülésein az Egyesület minden tagja részt vehet Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1. Megválasztja az Ügyvivői Testületet és az Ellenőrző Bizottságot. 2. Megvitatja és elfogadja az elnök jelentését az Egyesület beszámolási időszakában végzett tevékenységéről, költségvetéséről, gazdálkodásáról. 3. Elfogadja az Egyesület éves beszámolóját. Az éves beszámolót a Közgyűlés nyílt szavazással, szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ha akkor is egyenlőség van, akkor az elnök szavazata dönt. 4. Elfogadja az Ellenőrző Bizottság jelentését. 5. Módosítja az alapszabályt. 6. Dönt az Egyesület más egyesülettel történő egyesüléséről. 7. Kimondja az Egyesület feloszlását. 8. Dönt az egyesületi vagyon sorsáról. 9. Dönt az Egyesület tevékenységét lényegesen befolyásoló egyéb kérdésekről. 10. Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. 6

7 A Közgyűlést évenként minimum egyszer az elnök hívja össze. 2. A közgyűlés nyilvános. 3. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a. az Ügyvivői Testület úgy dönt, b. a tagság egyharmad része a cél megjelölésével kívánja, c. az Ellenőrző Bizottság határozata alapján, d. ha azt a bíróság elrendeli. 4. A meghívás írásbeli értesítéssel történik. Az írásbeli meghívót a közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően a javasolt napirendi pontok feltüntetésével legalább 8 naptári nappal meg kell küldeni minden tagnak. Az Egyesület Közgyűlése nyilvános. 5. A Közgyűlés személyi kérdésekben titkosan dönt. Egyébként határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén mind a titkos, mind a nyílt szavazást meg kell ismételni, és ha akkor is egyenlőség van, akkor az elnök szavazata dönt. 6. A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a jegyzőkönyv vezetője ír alá. A Közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számát és ha lehetséges - személyét. A Közgyűlésekről készült jegyzőkönyveket időrendi sorrendben lefűzve az Egyesület székhelyén kell tárolni. A jegyzőkönyvek megfelelő módon történő tárolásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. 7. A közgyűlési határozatot az érintettekkel 8 naptári napon belül, igazolható módon, írásban közölni kell. A közlésről az Egyesület elnöke gondoskodik. 8. Az Egyesület éves beszámolója, illetve a működés során született határozatok, valamint a közgyűlések jegyzőkönyve és a hozzájuk kapcsolódó jelenléti ívek az Egyesület irattárában kerülnek elhelyezésre. 9. Az Egyesület létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 7

8 10. Az Egyesület irataiba az Egyesület tagjai korlátozás nélkül, más személyek, illetve szervezetek képviselői az Egyesület vezetőségének tájékoztatását követően tekinthetnek be. A betekintést az Egyesület Elnökénél kell kezdeményezni. Közzététel, nyilvánosság 1. Az Elnök a közgyűlés, vagy ügyvivői testület által hozott határozatok egy kiadmányát az érintett kívülálló szervezetek, vagy személyek részére írásban, ajánlott postai küldeményben, vagy az átvétel írásos igazolásával közvetlen átadással kézbesíti. 2. Az Egyesület gazdálkodásának lényeges adatait és a tevékenységére vonatkozó lényeges közgyűlési, ügyvivői testületi döntéseket nyilvánosságra hozza, oly módon, hogy azokat az Egyesület székhelyén hirdetmény formájában hirdetőtáblán függeszti ki. 3. A közgyűlési és ügyvivői testületi döntéseket tartalmazó jegyzőkönyveknek, a közhasznúsági jelentésnek és az Egyesület egyéb nyilvános iratainak legalább egy-egy példányát az Egyesület székhelyén köteles tartani és lehetővé tenni, hogy azokba munkanapokon előre egyeztetett időpontban bárki betekinthessen. 4. Az Egyesület szolgáltatásai nyilvánosak, azokat az Egyesület általában az igénybevétel előtt legalább 8 nappal a székhelyén található hirdetőtáblán közzéteszi. Az Ügyvivői Testület Az Ügyvivői Testület a Közgyűlés által megválasztott elnökből és 2 ügyvivőből álló 3 tagú testület. 2. Az Ügyvivői Testület mandátuma 5 évre szól Az Ügyvivői Testület: 1. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, biztosítja az alapszabályban és más egyesületi szabályzatokban foglaltak megtartását, 2. Előkészíti a Közgyűlést, a Közgyűlésnek beszámol tevékenységéről, 8

9 3. A jogszabályoknak és az egyesületi alapszabálynak megfelelően megalkotja az Egyesület működéséhez szükséges szabályzatokat, 4. Alkalmi és állandó munkacsoportokat hozhat létre, megállapítja feladataikat és ügyrendjüket. 5. Határozatot hoz gazdálkodási kérdésekben. 6. Dönt az Egyesület tevékenységével összefüggő minden más kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe Az Ügyvivői Testületet legalább félévenként az elnök hívja össze. 2. Az Ügyvivői Testületet két tagjának kívánságára rendkívüli ülést kell összehívni. 3. A meghívás ben küldött értesítéssel történik. Az elektronikus levél formájú meghívót az Ügyvivői Testületi ülés kitűzött időpontját megelőzően a javasolt napirendi pontok feltüntetésével legalább 1 naptári nappal meg kell küldeni minden tagnak. Az Ügyvivői Testület ülése nyilvános. 4. Az Ügyvivői Testület határozatképes, ha az elnök és a két ügyvivő is jelen van. 5. Határozatait szótöbbséggel hozza. 6. Az Ügyvivői testületi határozatot az érintettekkel 8 naptári napon belül, igazolható módon, írásban közölni kell. A közlésről az Egyesület elnöke gondoskodik. 7. Az Ügyvivői testületi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a jegyzőkönyv vezetője ír alá. A Közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számát és ha lehetséges - személyét. Az Ügyvivői testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket időrendi sorrendben lefűzve az Egyesület székhelyén kell tárolni. A jegyzőkönyvek megfelelő módon történő tárolásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület tisztségviselőjének csak az Egyesület rendes tagja jelölhető és választható. 2. Az Egyesület elnöke: 9

10 a. az alapszabálynak megfelelően irányítja az Egyesület tevékenységét, elnököl a Közgyűlésen és az Ügyvivői Testület ülésein. b. Az Egyesületet képviseli, annak nevében kapcsolatot épít, illetve kapcsolatot tart fenn hazai és külföldi intézményekkel, magánszemélyekkel Az Egyesület elnöke megállapodásokat, szerződéseket köthet. c. Az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. d. Dönt a Közgyűlési ülések időpontjáról. e. Rendelkezik az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megvalósításáról. f. Dönt az Egyesület működéséhez szükséges kiadások kérdésében. g. Gondoskodik a közhasznúsági beszámoló elkészítéséről. 3. Az ügyvivők az elnök irányításával folyamatosan intézik és képviselik az Egyesület ügyeit. Előkészítik a Közgyűlést, az Ügyvivői Testület üléseit, gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról. A tisztségviselők visszahívása A tisztségviselők visszahívhatók, amennyiben: a. nem tesznek eleget az Alapszabály 6 2. pontjában, vagy a 14, illetve 16 pontjaiban foglalt kötelezettségeiknek, b. felróható okból anyagi vagy erkölcsi kárt okoznak az Egyesületnek. 2. A tisztségviselők visszahívását bármely egyesületi tag kezdeményezheti a Közgyűlés felé benyújtott írásos indoklással. 3. A Közgyűlés köteles kivizsgálni a visszahívás indokainak megalapozottságát, és döntést hozni az adott kérdésben. Az Ellenőrző Bizottság Az Ellenőrző Bizottság az Egyesületnek a Közgyűlés által a tagság közül öt évre választott és a Közgyűlésnek felelős munkaszervezete, amelynek alapvető feladata az alapszabályban meghatározott célok, az egyesületi pénz- és vagyongazdálkodás jogszerű, folyamatos ellenőrzése. 10

11 2. Ennek során az Ügyvivői Testülettől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet. 3. Az Ellenőrző Bizottság elnökből és egy tagból áll, akik megbízatásuk időtartama alatt más egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. 4. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a. Az Ügyvivői Testület elnöke vagy tagja b. Az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik c. Az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást d. Az a-c pontban meghatározott személyek hozzátartozója 5. A Közgyűlés elé terjesztett fontosabb pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket az Ellenőrző Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni. 6. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet. 7. Az Ellenőrző Bizottság képviselője tanácskozási joggal részt vehet az Ügyvivői Testület ülésein. 8. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és hagyja jóvá. 9. Az Ellenőrző Bizottság elnöke évente egyszer beszámol a Bizottság tevékenységéről a Közgyűlésnek. 10. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelyek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé. b. A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 11

12 11. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. 12. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az Ellenőrző Bizottság ülését legalább évenként az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze. 13. A Bizottság elnöke a tagot a bizottsági ülésről ben értesíti. Az elektronikus levél formájú meghívót az Ellenőrző bizottsági ülés kitűzött időpontját megelőzően a javasolt napirendi pontok feltüntetésével legalább 1 naptári nappal meg kell küldeni az Ellenőrző bizottsági tagnak. 14. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha az elnök és a tag is jelen van. 15. Határozatait egyhangúlag hozza. 16. Az Ellenőrző bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az Ellenőrző Bizottság tagja és az Ellenőrző Bizottság elnöke ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát. Az Ellenőrző bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket időrendi sorrendben lefűzve az Egyesület székhelyén kell tárolni. A jegyzőkönyvek megfelelő módon történő tárolásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. A vezetők, illetve tisztségviselők összeférhetetlenségének szabályozása Az Egyesület Elnöke, illetve az Egyesület Ügyvivői Testületének tagja nem lehet az: a. aki az Ellenőrző Bizottság elnöke, illetve az Ellenőrző Bizottság tagja, b. az Egyesület elnöke, Ügyvivői Testület tagjai nem lehetnek közeli hozzátartozói viszonyban az Ellenőrző Bizottság elnökével és tagjaival. 2. Az Egyesület elnöke és Ügyvivői Testület tagjai, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai más közhasznú és non-profit szervezetekben is betölthet vezető pozíciókat, amennyiben azt a Közgyűlés jóváhagyja. 12

13 3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4. Az Ellenőrző Bizottság, az Egyesület elnöke, és az Ügyvivői Testület összeférhetetlenségének további területeire vonatkozóan az évi CLVI. Törvény 8..-át tekintjük irányadónak. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület bevételei: a. tagdíjak b. a rendes tagok anyagi támogatása, c. adományok, támogatások, d. az esetleges vállalkozásból származó bevételek, e. egyéb bevételek, amelyek a 2. -ban meghatározott feladatok ellátását biztosítják (programszervezés, pályázatok, rendezvények, tanácsadás stb.) 2. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 3. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségvállalásaiért az egyesületi vagyonnal felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért. 4. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs. 5. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az Egyesület, mint kiemelkedően közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. 6. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 7. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 13

14 8. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 9. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az évi CLVI. Törvény ai az irányadók. 10. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytatja. 11. Az Egyesület működése felett a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik: a. feloszlással, b. más egyesülettel történő egyesüléssel, ha ezt a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja, c. feloszlatással, d. megszűnésének megállapításával. 2. Az Egyesület vagyonát az Egyesület megszűnése esetén elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon a tagok között kerül felosztásra az utolsó Közgyűlés által meghatározott arányban. Záradék Az Egyesület módosított alapszabályát az eredetivel egységes szerkezetben december 7-én tartott Közgyűlésen az Egyesület tagjai elfogadták. Debrecen, december elnök.. jegyzőkönyvvezető 14