PoLíSz. Az ember dallama A százhuszonöt éve születe Áprily Lajosról megjelenés. Baráti jegyzet. A lap ára: 500 Ft.

Átírás

1 Baráti jegyzet Az ember dallama A százhuszonöt éve születe Áprily Lajosról Brassó, Parajd és Udvarhely, Kolozsvár és Nagyenyed, Duna-kanyar Visegráddal és Szentgyörgypusztával: lélegz, szent tájak annak számára, aki különleges természetáhíta al érezte egybe a Kárpát-haza igézetes teljességét. Aki verselégiáiban szívbemarkoló mélységsugallatokkal zendíte e meg az erdélyi bércek, fák és fenyvesek muzsikáját, s a legendás Apáczai h feleségének a nevét is zeneként dalolta a tavaszi házsongárdi temet ben. Aki érzelmesen halk szavú lírikusként is vezéregyéniségévé vált a transzszilván literatúrának, mert buzdíto a Trianon utáni produktív fájdalom termékenységére, a rabságra vete szarvas hördüléséb l is orgonazúgást: a szenvedést átnemesít szépségvágyat hallva ki, s mert Golgota-fellegek tövében élve is hirde e a teremt megmaradás parancsát ódát zengve A Fejedelemhez, a példázatos akaratú Bethlen Gáborhoz, templom és iskola örök reménységét táplálva, merthogy a szellem elrendeltetése: élet, / feltámadás és örök diadal! A titokzatos, mitikus, morajos szikla-ország Erdélyt elhagyva is hegyek és völgyek közül üzente a fény tisztító hatalmát, prédikálta a magyar sorstörténelem fölé emelked igazság örökkévalóságát, s minden katasztrófákat felülhaladó végs esélyként és menedékként az isteni bizodalommal vigasztalt: S mikor völgyünkre tört az áradat / s már hegy se volt, mely ment csúccsal intsen, / egyetlenegy k szikla megmaradt, / egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. A most százhuszonöt éve születe klasszikus remekíró, Áprily Lajos is autentikus irodalmi kultúránk fenntartója és felejthetetlen ébreszt je. Nemzeti identitás nem volt és nem lesz, mert nem is lehet nélküle mint ahogy többi szellemóriásunk nélkül sem. Emberség és magyarság az erkölcsi és m vészi min ség értékszférájában egyesült az életm vében is. Ahogyan Németh László mondta róla: az ember dallamát rizte meg nekünk. Bertha Zoltán Kráter Könyvesház 1072 Budapest, Rákóczi út 8/A bels udvar Nyitva tartás: munkanapokon óráig A lap ára: 500 Ft PoLíSz OKTÓBER PoLíSz Politika-Líra-Széppróza szellemi-lelki városálma A megújuló magyar, nemzetiségi és keresztény hagyomány fóruma A Kráter Mûhely Egyesület irodalmi és kulturális lapja Csak hadd legyek fanatikus és bár volna még sok más társam. [...] Ostromlo várban vagyunk mi is, az ellenség nem pihen, még egy pillanatra sem, hanem b víti a rést, amelyet már a mi gyöngeségünk ütni engede. Wolfner Farkas Pál: Medd küzdelem, 1903 Áprily Lajos 125. és Balaskó Jen 75. születésnapjára emlékezünk Bertha Zoltán és Bukovits Klára írásával Pátrovits Péter az indogermán és a magyar Haza fogalom képzeteir l Deák-Sárosi László Libás Matyi cím szatirikus regéje Nyir József Néma küzdelem cím regényét Major Zoltán mutatja be Ujlaky István azerbejdzsáni útinaplója 2012 október 148. megjelenés

2 A PoLíSz a Szellem városa A MEGÚJULÓ MAGYAR ÉS KERESZTÉNY HAGYOMÁNY LAPJA Ha rímre mozdul ajkam, bels hallásom halkan odaszól Beethovennek: szavak zenéjét engedd dobogni bennem! Ha dobszólóba kezdek, csitulnak a félelmek, és megtörik az ármány a csendek tágulásán. Békémet esdem. Bognár Stefánia Élet-csipkék Ha f sarjad a dombon, múltból gulya kolompol, jöv csipkézi fáim, h vös jelen csodáin nem kell merengnem. Vagyok zenekar része, s a karmester-intésre szólaltatom a hangszert, vagy eldobom, ha azt kell Érdemre-lelten S Balaskó Jen 75. születési évfordulója A magyar költészet nagyon sokak által és hosszú id re há érbe szoríto els rangú költ je anyakönyvi kivonata szerint október 12-én születe. A Balaskó-család és a költ könyvkiadója (a KRÁTER M HELY EGYESÜLET) ezen az ünnepi napon helyesbíti az eddig különböz életrajzokban közzé te születési dátumot, s a birtokában lév hivatalos irat szerint ünnepli meg az évfordulót. Még a jubileumi évben költ i est keretében kívánnak BALASKÓ JEN EMLÉKESTET tartani. Egyben várják az ünnepl khöz kapcsolódó barátok, ismer sök fényképeit, dokumentumait és visszaemlékezéseit. (Számunk Bukovits Klára írásával emlékezik a költ re.) A PoLíSz cím lap megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadási Kollégiuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felel s Helyettes Államtitkársága támogatja. Figyelmébe ajánljuk a PoLíSz jelenlétét a világhálón: a elérhet ség alatt. Korábbi számaink is megvásárolhatók: Kráter Könyvesház (1072 Budapest, Rákóczi út 8/A) konyveshaz@krater.hu Felelôs kiadó és alapító fôszerkesztô: Turcsány Péter turcsany@krater.hu F szerkeszt -helyettes: Barcsa Dániel (történelem) roocal@citromail.hu Szervez titkár Máté Zsuzsa Enik Telefon/fax/ (26) titkar@krater.hu Szöveggondozó Soltész Márton Szerkesztôk Lukáts János és Zsávolya Zoltán (próza) lukatsjanos@fre .hu, Bágyoni Szabó István (vers) bagyonisz@gmail.com, Madarász Imre (irodalomtörténet), Soltész Márton (kritika) solteszmarton@gmail.com, Szappanos Gábor (mûfordítás) szappanosg@gmail. com, Konrad Sutarski (Együtt jobb) konrad.s@t-online.hu Fômunkatársak Ferenczi László, Kaiser László, Tóth Éva, V. Tóth László és Bay Ágota Kiadja a Kráter Mûhely Egyesület közhasznú szervezet Lapunk megrendelhet : telefon/fax/ 06/26/ , titkar@krater.hu 10 szám ára egy évre 4500 Ft, külföldön 50 euró. Az el fizetés történhet csekken, illetve átutalással a számlaszámra májusában a Kárpátia vendégl teraszán B. J. a jobbszélen. Nyomdai kivitelezés AduPrint Kft. Felelôs vezetô Tóth Béláné ISSN

3 A TÖRTÉNELEM FAGGATÁSA Bukovits Klára: Csillag leszek, egymagam Balaskó Jen egyes versei nyomtatásban ( )... 2 Egyed Emese versei Magyari Barna versei Ujlaky István: Bóklászó birkák a luxusnegyed szélén (Utazzunk Azerbajdzsánba!) Deák-Sárosi László: Libás Matyi Egy igazi magyar rege négy levonásban XX. SZÁZADI MAGYAR PRÓZAM VÉSZET ÚJRAFELFEDEZÉSE VII. Major Zoltán: Néma küzdelem medd küzdelem (Nyir József regényének ismertet je) EGYÜTT JOBB! MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK ETNOKULTURÁLIS ROVATA XV. RÉSZ Pátrovics Péter: A haza fogalmához kapcsolódó képzetekr l a magyarban és egyes indoeurópai nyelvekben (tanulmány) VILÁGBESZÉD Andrzej Szczeklik (Lengyelország): Halhatatlanság. Az orvostudomány prométheuszi álma (esszék, Pálfalvi Lajos fordítása) Rainer Maria Rilke A régi házban folytatás (versek, Tandori Dezs fordításai) MERÍTETT SZAVAK Tar Ildikó: A vándor (novella) Cs. Sándor Richárd versei Nády Mária versei Kérész Gyula: A bajai evez s rega a (novella) Barcsa Dániel Brüniszkáld (beszély 13. folytatás) TÁJOLÓ Soltész Márton: A Bárka Noéja Megkése el szó Elek Tibor könyvéhez Bágyoni Szabó István Toronygombi feljegyzések (emlékirat 13. rész) Tudománnyal és cselekede el Marczinka Csaba: Az éntelenségt l Orpheuszig és tovább Kántás Balázs verseskötetei Sz. Tóth Gyula: Keretes költ i kép: a józanság lírája Kaiser László verseskönyvér l Baán Tibor: Virágzó rejtelem Antal Barnabás: Hárfa Véghelyi Balázs: Gótikus szilveszter (Bozók Ferenc verseskötetér l) Lisztóczky László: A Dsida Jen Baráti Kör tizenöt éve E lapszámunkat Zsigmond István és a Turcsány család mez ségi fotói illusztrálják. A boríróképen Nyir József a Mez ségr l szóló Néma küzdelem cím regény írója látható. A borítókon Bognár Stefánia verse, Bertha Zoltán baráti jegyzete Áprily Lajosról és a PoLíSz Balaskó-felhívása található. Helyreigazítás A 2011 júniusi lapszámunkban a lengyel Stanis aw Vincenz egyik utánközölt írása téves adatokkal jelent meg. A könyv címe helyesen: Beszélgetés a szovjet megszállókkal, fordítója pedig Pálfalvi Lajos. A kiváló fordítótól ezúton is elnézést kérünk!

4 PoLíSz Bukovits Klára Csillag leszek, egymagam Balaskó Jen egyes versei nyomtatásban ( ) Több évtizede postázo levelek a hatvanas hetvenes évek mostanára elrongyolódo borítékjaiban, megöregede papírokon üzenetek, levlapok, nekem dedikált verskéziratok, egy-egy költemény eredeti megfogalmazása és változatai meg a korabeli Pajtás fényképez géppel ügyetlenül elka into fekete-fehér pillanatok. Aztán kés bb már színes fényképek, meghívók, plakátok, újságkivágások a publikációiról, fénymásolatok a cikkeir l, a kapo kritikákról. És csak évtizedek múltán a Mini Ciklon válogato versei a 15. JAK füzetben, narancsszín borítóján a megtisztel sorokkal: Végre = Bukovits Klárikámnak, akivel húsz éve várjuk ezt a könyvet. jobban bízo benne, mint én. B. Jenci, dec. 10. Majd a nagy kötet és az újságok hasábjain napvilágot láto írásainak gy jteményes kötetei. Ez Balaskó Jen papírhagyatéka a gardróbszekrényemben és a könyvespolcomon. De felolvaso verseinek (már a hajdani baráti körben is szállóigévé vált) egyes sorai segítenek. Csiszolnak valamit a gyarló emlékezeten, arra bátorítva, hogy felidézhessem i úságom mára végképp utolérhetetlen szabadságát és hiteit. Lapozom a foszladozó papírokat, próbálom id pontokhoz rögzíteni a történéseket, a töredeze fotókhoz is illene dátumokkal szolgálni. Hova t nt az a vörös-bordó kordbársony zakó? Nem volt ilyen senkinek széles Európában. Egy szvégi, csak percekig tartó hószállingózásban ebben a legendás vörösbordó bársonyban, sötét nadrágban, hóna ala az elmaradhatatlan mappával, felmagasodik hirtelen az Akácfa utca sarkán, o az örök Bástya mozinál, és megindul át a villamossíneken a szemközti csupa-üveg kávéház felé. Látom, a korai hópelyhek megülnek hosszúra ereszte, rend rileg tilto, nyakba ereszte hajfürtjein. Boldog, mint mindig, a hóesésben. Nagy léptekkel jön. Egyenesen be: Hungáriába! Ez di, ez cs, ez cs diadal! köszönt. Na, mi ez már megint, csak nem egy verstöredék?! Az els levél története Szüleimmel 1955-t l Budapestr l Miskolcra költöztünk. Amikor középiskolásként a Költészet Napjára rendeze városi szavalóversenyen els helyeze le em, bizonyos fokig kivételeze helyzetet élvezhe em a gimnáziumban. Az egyébként szigorú intézményben engedélyezték, hogy a Nehézipari M szaki 2

5 A történelem faggatása Egyetem el adásain és a miskolci írók, költ k irodalmi rendezvényein vagy vidéki kultúrházakban tájolva velük, versmondóként és rövidebb novellák felolvasásával nemcsak a városi, hanem a f városi szerz k estjein is fellépjek. A miskolci irodalmi estek a TIT szervezésében bonyolódtak le, többnyire az el ször március 1-jén megjelent folyóirat, a Napjaink szerz gárdájának szereplésével. A Napjaink nemcsak a nagy iparváros, hanem az egész ország kiemelten kezelt irodalmi-kulturális lapja volt, mely a megyei irodalmárokon kívül szélesebb kör felé is nyito, és számos f városi vagy máshol él költ nek, írónak biztosíto publikációs lehet séget. A negyedik gimnáziumi évet már Budapesten kezdtem meg. Magántanuló voltam, és a Széchényi Könyvtár köteteit habzsoló, jegyzetel, mindennapos helyben-olvasója. Versrajongó, bámulója a nyugatosoknak. Fele ük csak egyetlen halhatatlan állt: 14 éves korom óta József A ila volt számomra a költ. Egy közös fest ismer sünk révén ismertem meg Balaskó Jen t l962-ben. A belép jegyem a vele való ismeretséghez természetesen József A ila kívülr l citált versei voltak, o szavaltunk egymás szájából kapkodva a verssorokat a vörös szalonban, egy szimpla kávé melle. Eztán fél életemet a könyvtárban, a másik felét a Hungária Kávéházban töltö em. Hogy milyen lehete az én romantikus nekibuzdulásom, amikor el ször olvastam Jen verseit, az sejthet a leveléb l, mert hallván, hogy a székesf városban csak hitegetik a versei közlésével, egyb l felajánlo am, leviszem a verseit az általam ismert miskolciakhoz, és el is képzeltem, amint a Napjaink azonmód ünnepi számmal jelentkezik, telis-tele Balaskó-versekkel. De mikor legyen az ember romantikus, ha nem tizennyolc éves korában? Nagy paksaméta verset váloga unk össze, és Jen egy külön kartonlapon felsorolva aláhúzta, hogy melyeket szeretné leginkább nyomtatásban látni: Dal (a tintával írt strófa nélkül), Szólalj meg!, A galamb, a víz, Régi tánc! (Dózsa), Séta, Dobszóló, Hangtalanul, Színtelen, F folyik át, Ilyen éjszakát hagytatok közülük a Régi tánc!-ot és a Följegyzés verscímekkel, 1962 Dobszólót csillaggal külön is megjelölte. Balaskó Jen akkori helyzete és elképzelései, vélekedése a költészetr l, az az irány, amit k elölt magának nyomon követhet a nekem írt els, november 20-i keltezés leveléb l. S hogy milyen volt a miskolciak reagálása a versekre (akármenynyire diplomatikusan is írha am meg Jen nek), az ugyebár ebb l az általa írt válaszlevélb l feketén-fehéren kikövetkeztethet. 3

6 PoLíSz Kedves Klári! Leveled épp jókor jö, mert én már borítékba raktam az enyémet, amit már majdnem feladtam, és mivel nem szeretek szemrehányást tenni senkinek, így most is örültem, mert Téged különösen félek bántani. Pedig megérdemelnéd, ha a dolgok lélektani oldalát búvárkodom, mert ha valaki olyan lelkesedéssel nyalábolja fel verseimet, mint Te, akkor vajon nincs képmutatás ebben, mivel több mint egy hétig kelle izgulnom és Te hagytad ezt!, továbbá tudod azt is, hogy immár egy árva példányom sincs saját verseimb l, és úgy látszik, nem is lesz, hacsak az Úr valamelyik angyala nem küld nekem 220 forintot, hogy egy írógépet kölcsön vegyek. No de menjünk tovább, aranyos Klárikám! Állandóan szorongó érzéseim vannak lelkesedésedet illet n, mert sanyarú tapasztalatok gy ltek fel bennem, és sokkal tehet sebb korifeusok okozták, mint a miskolci derék cimborák! hogy tudniillik annyi lelkesedéssel találkoztam már, hogyha abból csak egy elenyész részben is a kitartás és felel sség n volna ki, valamiféle hivatásszer vállalkozó kedv, vagy ha valaki is mert volna annyira önálló lenni, hogy egy kicsit is magáénak érezte volna költészetemet, akkor már nem csupán ilyen silány adminisztratív problémák állnának verseim elé, mint eddig, mert ez rjít és kezd fájdalmasan unalmassá válni a sokat hangoztato meg nem érte ség. Mert ha így állunk, akkor inkább ne értsen meg senki, mert a hülyék, az ördögök, a rossz szellemek értelmére nem is re ektálok! Mivel kissé nagykép vagyok mint mondják, ó, a kicsinyhit ek!, az analógia plaszticitása kedvéért idézem Kossuth Lajos 1848-ban te k elentését: Csak annyi szívós elszántságot a kivitelben, mint amennyi lelkesedést lá am a megajánlásban, és Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg! (Körülbelül így mondta.) Nekem pedig azt mondta Fodor József: 1 Az a szándékuk, hogy önbecsülésedet vegyék, hogy hitedet vegyék, hogy magad szándékából vonulj vissza, vagy akaszd fel magad! Hát ez is csak téged bizonyít, és tedd, amit tenned kell! tanúk el mondta ezt Fodor és erre büszke is vagyok, és pozitívan reagálok, legalábbis igyekszem a rossz szellemeket kifüstölni önmagamból is. Ilyenkor mindig jó dolgokat csinálok. Mondd meg mindenkinek: minden nép költészetének folytonossága, hagyománya, tehát köteleze ségei vannak, aminek hátat lehet fordítani amit meg is te ek mindég egyesek és meg is fognak tenni, de büntetlenül az édesanyját senki sem tagadhatja meg, még ha anyja mostohán is bánt vele, mert az anyaság fogalma nemcsak a szül ágynál kezd dik, hanem: az maga a létezés! Ha tetszik, ha nem! Én végigpásztáztam a világirodalmat, és belekóstoltam korunk dühöng izmusaiba is, korunk cánkoló 80 éves bölcs ataljainak elaszo, viaszos kezecskéi is megsimoga ák fejemet, és atal 25 éves véneink szakállán is meghimbált a szell, volt id, hogy Pet t kevésnek éreztem és Berzsenyire esküdtem, vagy Cocteau-ra, vagy versolvasó nagynénikém tortáit falatoztam és borait i am üres gyomorra, megéltem, hogy századunkban a forradalmat kisajátíto ák az idióták, mint egy péküzletet, s hogy utálják a jakobinusokat szinte intézményesen, s hogy legszebb utópiáink is sárosak, mint a járda, hogy legtisztább érdeknélküliségeink is olyanok, mint egy baronesz v legénye az eljegyzési torta szagában! megértem, megértem és talán még nem is tudatosítottam mindezt kell képp, hiszen szinte lehetetlen, hiszen a beláto törvényszer ségek, 4

7 A történelem faggatása a természeti és társadalmi jól beláto szükségszer ségek annyira kötik az ember h ségét a józansághoz, mint egy kézel s hivatalnokot köt a h sége elhízo bájdad feleségéhez, aki ezt el is várja, de amikor nem látják, mindenkivel kurválkodik, azután a kongresszuson meggyónja vagy megszökik egy katonatisz el! Belá am. Belá am, hogy amíg mi is nem teremtünk egy plebejus költészetet nem csasztuskát! hanem modern, leveg s, világos, nyílt, leny göz plebejus költészetet, addig i nincs irodalom, s ahol nincs irodalom, o nincs élet! Nálunk az úgyneveze dekadensek is azért jók és mindenü! mert olyan jakobinus oszlopok tartják az épületet, mint Pet Arany A ila, és ezen az épületen azért szép minden, tiszta, világos, á ekinthet, és roppant súlyos! Én ezt a kapcsolatot keresem, azért van jogom káromkodni, és jogom imádkozni, elkeseredni és hinni Elnézésed kérem, ha elszaladt velem a ló, de ha mostanság felülök, akkor visz, hála Istennek, hallgat rám, alig tudom aztán megállítani. (Pedig értek a lovakhoz.) Drága Klári, ne haragudj szkepsziseimre, mert ha alaptalanok, akkor az mindnyájunknak jó lenne. Légy szíves, válaszolj részletesen a következ kre: Hogy a csodába nem kelle az Ilyen éjszakát hagytatok, a Dózsa és ugyanakkor a Lóránt miért olyan bátor, hogy az Egy vita után kell neki? És hogy akarja közölni a Könyörgés hitért -et? Hol van arra hely? Ha valóban olyan aranyos és olyan okos, mint írtad, akkor végtelenül örülnék egy jó harcos cimborának, mert akkor végeredményben így vagy úgy, de boldog ember, mert csak egy bátor van, aki bátrabb! 2 és milyen jó azoknak! De azt sem értem, hogy nem rezonáltak a Galamb, a víz -re, vagy talán te írtál felületesen! Mondd meg Lórántnak, hogy én üzenem felel sségem tudatában, hogy nem is sejtik, milyen nagy tét van a kezükben, mert ha k kezdeményezni mernek, abból csodaszép dolgok fognak kifejl dni, és ket illeti akkor minden dics ség! (mert ilyen is van és ez milyen jó!) És egy igen nagy kérésem lenne! Van! El adom a következ ket: a tegnapi nappal hozzájárulással el kelle jönnöm munkahelyemr l, mert hetekig alig dolgoztam valamit, azt a verset kerestem, amit most el is küldök Neked, és amit, látni fogod, alaposan meg is találtam. A plebejus líra els láncszeme, próbáld megérteni, nem nehéz, a sorok ön-ritmusának engedj, és jól tördeld, jól adagold a dinamikát, és a végén csendben imádkozzál. De a közepén ordítsd el, hogy: Szállj, fenséges pára! és utána csírd el, cikítsd el, hogy: szállj, nyomorult pára, annak hivatalára... stb. Tehát ünnepeljétek meg méltóképp, utólag is a 17-es forradalom 45. évfordulóját! Én megünnepeltem, és utána két napig majdnem eszméletlen voltam. (Nem ittam!) A munkahelyemr l levelet írtak, ami pontosan ebben a hangulatban talált meg, és én nem kérdeztem, hogy ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg írtam egy 5

8 PoLíSz olyan válaszlevelet, hogy behíva ak és a személyzetis menyecske ezt mondá: Ne übermencskedjen!, mire én megmondtam néki, hogy szerintem azt sem tudja, mi az és még más egyebeket és kértem kilépésemet. Hát így vagyok most, telve adóssággal, amikb l egyszer már kiverekedtem magam, és a szónak leggyönyör bb értelmében azt sem tudom, mi lesz velem holnap. Tehát Klári, értesd ezt meg valahogy Lórán al, és ha egy mód van rá, tegye meg nékem, hogy a következ számban közöljön, mert a Fodor sem tud most pénzt adni, december végén csupán vagy pedig ha lehet, vegye meg valamilyen formában azokat a verseket, vagy mit tudom én, mit csináljon, persze csak akkor, ha érdemesnek tart rá, és amit lehet ségei megengednek. Nem tudom, nem lenne-e jó a személyes találkozás, most fejezem be kötetem rendezését és iszonyú verseket raktam bele, esetleg kíváncsi rájuk. Ha idegenkednek némely versemt l, az nem baj, megszoktam a fenntartásokat, majd más is megszokja verseimet, nálam már teljesen tudatos, hogy mit csinálok, az iskolát már k ártam. Magasabb igény hozzászólásokat viszont igénylek, mert abból ma legalább olyan kevés van, mint a jó versb l. Drága Klári, teljesen hazataláltam az utóbbi napokban, viszont olyan nyomasztó fáradtságot érzek, és ilyen hosszú levelet már régen írtam, ezért most már befejezem, az írásomból is láthatod, hogy milyen türelmetlen vagyok. Ha jónak látod, megmutathatod e levelet Lórinak, akit melegen ölelek, és add át üdvözletem Lajosnak is. Téged pedig cimborásan ölellek, csókollak, azonnal írj, én személyes dolgokról is írok majd, hamarosan, Jen A levélben említe Fodor József költ atyai jó barátja volt Balaskónak, és több ízben anyagilag is támoga a. Lóri, Lóránt: Kabdebó Lóránt 3 akkoriban miskolci tanár, irodalomtörténész és a Napjaink rovatvezet je, Lajos pedig Barát Lajos író. 4 Azon a kartonlapon, amire Jen az általa közlésre ajánlo verseit írta, alul ceruzával emlékeztet szavakat találok, nyilván arról, hogy mit is mondtak Jen verseivel kapcsolatban a Napjaink szerkeszt ségében, hogy ezeket megírhassam, illetve h en közvetíthessem neki. Az Alliteráció allergiás napokra cím verséhez például azt írtam fel emlékeztet ül magamnak, hogy a szerkeszt ség szívesen megjelentetné ha már befuto lenne. Így, szó szerint. Ezt a kitételt biztosan nem írtam meg Jen nek. Mert mozarti fér -bája melle re enetes haragokra is tudo gerjedni! Ha már befuto lenne mi ez? A Könyörgés a hithez: békéért, függetlenségért, testvériségért. Könyörgés hitért cím nagyszabású költemény kéziratából kiderül keletkezésének dátuma, a hétoldalas gépirat végén ugyanis ceruzával írva ez áll: Balaskó Jen 962. júli. 8. Erre a nagyszabású költeményre utal Jen a közölt levélben azzal, hogy Hol van erre hely? Nyilvánvaló, hogy semmiféle hely nem volt erre a hosszú versre, és kés bb visszaszármazta ák hozzám a szerkeszt ségb l. Legel ször kényelmetlennek tartha ák egyenesen elutasítani. Pedig a vers címe alá Jen ezt gépelte: A Moszkvai Béke-Világkongresszusnak ajánlom. 6

9 A történelem faggatása Volt humora. De az is lehet, hogy a család barátjának, Mezey Andrásnak rábeszél naiv-idealista baloldaliságát reagálta le ezzel az ajánlással. (Ez a Mezey András lozófus hajlandóságú civil volt, nem m vész, pusztán névrokon, semmiképpen sem azonos a Sz nyei Titkos írás cím m ve második kötetének Balaskó-fejezetében tévesen vele azonosnak vélt Mezei András költ vel! A költ Mezeivel Jen nek nem volt közelebbi kapcsolata, és így Jen 1965-ös letartóztatásakor a szervek nem is hozha ák ke ejüket semmilyen összefüggésbe. A valóságban a civil Mezeyt hallga ák ki.) Hosszú leveléhez Balaskó mellékelte legújabb nagy költeményének ötoldalas gépiratát, ez volt, ahogy a levélben írta az alaposan megtalált plebejus líra els láncszeme : a Preludium és fuga. Ceruzás kézírással 1. példánynak jegyezve, két helyen golyóstollal belejavítva, a végén pedig a vers születésének dátuma: XI. 12. a születésnapja. A többi Miskolcra levi verset is visszakaptam. Az archívumokban eddig hiába kerestem a Napjainknak azt az 1962-es számát, amelyben egy-két kisebb versét közölték. Pedig lehozták még abban az évben azt a pár legártalmatlanabb szerelmes költeményt, amelyeket a feleségéhez, Hummel Gi ához írt. És ezek voltak Balaskó Jen els nyomtatásban megjelent versei Magyarországon, az édes hazában. Jöv Mérnöke Hungária... Mint kiderült, csak egyesek voltak zet vendégek, a ke eseket a szervek ze ék. Némelyek ebb l a megszolgált pénzb l Jen t is meghívták egyegy üveg sörre. Ki azért, hogy az asztalához ülhessen és a jelentésébe jól-rosszul bekörmölend egy-egy mondatát elkapja, ki azért, hogy kéziratot vásároljon t le, és a megbízók asztalára tegye. Egy részükr l sejte ük, hogy miféle, egy részükr l csak képzeltük, de egy részük sajnos a kebelbarátunk volt Jen t 1965-ben letartózta ák, verseit elkobozták, majd a versei nélkül kiengedték. Fejb l pótolta a hiányokat, ezért is szerepel némelykor (véleményem szerint) téves keletkezési évszám a kés bb megjelent vagy átdolgozo versek ala, a nálam kezde l meglév (és soha be nem gy jtö!) példányokkal öszszevetve. Nyomtato megjelenésre nem számíthato. De nagyon is jelen volt költészete és megosztó személyisége a atal író-költ nemzedék köreiben, és ezt nem pusztán a végletekig feszíte, de mindig aggályos pontosságra törekv vitáival érte el, hanem f ként briliáns zongorajátékkal kísért irodalmi estjeivel. A Gabnai Katalin által szerveze Bem-rakparti estékt l kezdve a Szkéné M egyetemi Színpadon rendszeresen megtarto el adásokig egyaránt megjelentek a rajongók és az ellenlábasok. A 60-as évek második felében a Jöv Mérnöke c. lapnak le em a szerkeszt je, s i közöltem Dózsa Györgyr l szóló hatalmas versét, aminek része volt abban, hogy az egyetemi pártbizo ság eltanácsolt a laptól. [ ] Évtizedes isme- 7

10 PoLíSz retség, mondhatom, barátság f zö hozzá, remélem, kés bb még lesz lehet ségem arra, hogy részletesebben is elmondjam véleményemet kivételes személyiségér l és tehetségér l írja február 23-án Földesi József, megrendülten Jen halálának hírére. Földesi József kivételes bátorságának köszönhet en a Jöv Mérnökében nyílt meg Jen számára az újabb, második megjelenési lehet ség a nyomtato sajtóban. Új Symposion Élet titokban, a harmadik nyomtato megjelenés Ekkortájt beteg édesanyámat ápoltam Miskolcon. Hetente jártam fel Pestre. Jen rendszerint a Keleti pályaudvaron várt, vagy ha nem volt a beérkez vonatnál, a Hotel Metropolban, a hallban vagy a söröz ben találkoztunk, illetve o hagyo számomra üzenetet október 8-i levelében ajándékot ígért. Az ajándék az újvidéki Új Symposion 61. számában, a oldalon megjelent, sajátosan tördelt Élet titokban fúga volt, 1966-os datálással a nyomtatásban. Saját születésnapjára szóló prezentnek is szánha a, mert ezt írta a nekem ado Symposion címoldalára: Bukovits Klárinak sok-sok saját magamat = Jen 970 okt. 12. IM Tedd a falra! Egy, a hátoldalán június 2-ával kelteze színes levelez lap nagyságú fényképen négyen ülnek a Kárpátia é erem teraszán: a legendás sötét-bordó zakóban Balaskó Jen Szentjóby Tamással és barátaival. A fénykép hátoldalán vörös golyóstollas kézírással többek közö o áll ez a sor is: Vedd meg a május havi I úsági magazint! Tedd a falra! 1971 májusában az akkortájt egyetlen i úsági lapban, az IM-ben (I úsági Magazin, VII. évf., 5. sz., f szerk. Gerencsér Miklós, szerk. Földesi József hát felbukkant megint!) a 26. oldalon két kisebb, de hangvételében merész verssel szerepel. Az egyik az 1967-ben írt Megnyeri. Utolsó versszaka: Óramillió és szivárgás, / boldog, lapos és emberi. / És nem kell már a felvonulás. / Egyedül is megnyeri. Hogy ki az, aki felvonulás nélkül egyedül is megnyeri, azon el lehete gondolkodni. Talán az els titkár. 5 Mindenesetre hivatalos hazájában ekkor jelenik meg nyomtato Balaskó-vers harmadízben. A másik közölt vers az én kéziratpéldányaim közö az 1965-ben íródo Balassi, melynek külön érdekessége, hogy két szövegváltozata is van. Az a kézirat, amit én kaptam t le dedikálva december 19-én (Balassi Jen névaláírással) azonos az IM szövegével (aláhúzás t lem): Éjszaka, halál b re, dübög leveg : csönd! A szétvert doboknak: csönd! 8

11 A történelem faggatása A résen át az égi visszhang, át a véren az égi árnyék, hallgat, árad át idegenbe. Omló várfal dalol egy fáklya! Lobogás, csönd: a rémes dobokban Halálom üsse az ország szívét! Riadó, végvári vitéz: szökik a szerelmed! De kés bb, az de cem berében megjelent Mini ciklon kötetben (JAK füzetek, 15) a vers az érzékletes Éjszaka, halál b re helye Éjszaka, hazám re kezd sorral olvasható. Az els sor egyértelm bbé vált, és most már kétség sem fért hozzá, hogy ennek a vitéznek, akivel Jen azonosíto a magát, s t egy id ben a Balassi nevet végleg fel is akarta venni, ennek a végvári vitéznek egyetlen szerelmér l, a hazájáról van szó. És csak most következik az ÉS! A nagy tekintély, péntekenként megjelen irodalmi hetilap (f szerk. Bata Imre, h.-f szerk. Faragó Vilmos és Zöldi László) XXXI. évfolyamának április 10-i, 15. számában megjelent egy Balaskó-vers, a lap 4. oldalán. A Költészet Napja el i napon, és ez a körülmény jelentéssel bírt Jen számára József A ila mia, akit a legnagyobb költ nek tarto. A Kívánom a lépted a régebbi versek közül való, és mintha csak a miskolci Napjaink negyed évszázaddal korábbi óvatossága köszönne vissza ezú al is az ártalmatlannak ítélt vers kiválasztásában. Ám a december 18-i, 32 oldalas karácsonyi számban már vállalkozóbb kedv ek voltak a szerkeszt k. A 8. oldalon a minden újraolvasásakor engem változatlanul megrendít Önarckép történelmi há érrel cím versét közölték. (Alcíme: Változatok és változatlanok Kárpáti Kamill versére). Ilyen éjszakát hagytatok Jen ekkor, a második ÉS-beli megjelenésekor, október 12-én már elmúlt 50 éves! S t az 53. életévét is betölti, amikor megjelenik 1990-ben az Ilyen éjszakát hagytatok cím nagy kötete a Kráter Kiadó gondozásában. S bár a Ring szerkeszt ségének támogatásával a Fiatal M vészek Klubja csak október 11-én ünnepelte az 50. születésnapját, Jen hagyta, hadd legyen még csak ötven. Talán azért, mert így atalabb lehete három évvel. Talán mert vágyo egy kis ez di, ez cs, ez cs diadal -ra. Vagy szégyenkeze ére kora mia az évtizedeken 9

12 PoLíSz át t mell z k helye? Mondjuk azt, hogy a hiúsága bólinto a kétféle születési dátumra. Mondjuk azt, hogy felado egy könny rejtvényt az utókornak. Akármi is az igazság: járt neki legalább két születésnap, és akkor még kevéssel beérte. Hiszen sejte e, tudta a sorsát. Az egyik l963-as versét (Csillag leszek, egymagam) fegyelmeze, pontos sorokkal zárja: Szeretem az életem, kiválasztom halálom: leveg b l levelet csillagtalan világon, csillag leszek, egymagam, csillag lesz virágom, s amit t lem elve etek, életem, kivárom. Igaza volt. Várhat, aki halhatatlan. JEGYZETEK: 1 Fodor József költ, m fordító ( ). A Nyugatban publikált, kétszeres Baumgarten-díjas (1934, 1943) és 1956 között hallgatásra kényszerült, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. (A szerk.) 2 Utalás Ady Endre A t z csiholója cím költeményére. (A szerk.) 3 Kabdebó Lóránt irodalomtörténész (1936 ). 4 Baráth Lajos író ( ) ben SZOT-díjjal tüntették ki. 5 Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, május 26. Budapest, július 6.) 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP els titkára, kés bb pedig f titkára. (A szerk.) (Balaskó Jen r l szóló megemlékezésünk folytatása a hátsó borító belsején található.) Egyed Emese Gyászballada A Sólyom utca 1-ben napsütés. Kutyák ugatnak végeérhetetlen. Kiszáradt vén fák, csóka lassú röpte. Lebocsátkozunk eléd k re, rögre. Lehajto fejjel kebeledbe térünk, Atyánk, vezérünk. Saját szavunk nincs, segíts imádsággal, si szavakkal, si igazsággal, Er nk is t led, reménységük t led. A halandót, a mulandót megölted, Kisarjadsz bennünk végtelen tavasszal, Érzem er det. Megvallo uk hívságunk s b neinket. Kék eged kékje, jóságod megillet, Parancsod hallom, saját hangom hallom, Engedd meg könnyem imába foglalnom. A napsütésben megváltást üzensz te, 10

13 Tebenned bízom régt l, mindörökre Szültél örömre. Szültél örömre, földi fájdalomra, Testemre küldtél gyors halált orozva, Küldtél, mint írást tanulatlanoknak. Családnak, népnek, kétségben lakóknak, Neved dicsérem, fennszóval szólítlak, Gondvisel met tanullak, tanítlak, Hét nap, harminc nap. Hét nap, harminc nap, szorongásunk múltán, Tarts meg, gyöngéket, igazságod útján. Tarts meg, ha úgy kell, te tudod, hogy meddig, Sólyom út 1-ig. Könyörögtem Semmi se kell, hagyj, Tirsis, alábuknom a semmi mélybe. Hagyj, Clotho, megszakadnom, mint a fénysugárnak, amid n rossz kocsisnál a gyepl, s Phoebus az égre felj, s lezuhan, mint az angyal! Lezuhanok, mint mázsás k a ködben. De messze vagy. Ezer év közted s köztem. (Tirsis, a vers: álarc! Könyörögtem, hogy engem válassz. Be kelle látnom, hazudik a vágy.) Hazudni önmagunknak lopva, loppal Mélybe zuhanni lázadt angyalokkal. Köpenye lebben, ajka villan. Pendül a penge álmainkban. Zendül a hangja, hallod, hallom. A történelem faggatása 11

14 PoLíSz Titkok kapujában Honnan jö, nem tudom. Tihanyi se a r jadó leány, rég megszökö. Forrásvizeknek le, erd knek re. Megfoghatatlanságba öltözö. Szépen felel Csokonai dalában, eljátszik, hang a magány kapujában, elmúlást jele virulók közö. * Sóhegy tárnái réges-rég bezárva, járatok közö Poszeidón leánya faggatná már a sorsot, ha lehetne. Ekhó, felelj! Egy nevet mondok, kérdek, mondom háromszor is, ha csak úgy érted. És súgom, hogy kereslek (ennyit merhet ki magát kérdi, magának felelget ) Aludj csendesen Aludj csendesen, Ányos István Pál, oltár ala, régi templom falában. Versed álmok sziklakövébe vágtam. Elt nt hangoddal álom kerget zik. Aludj, poétám, világtalan csöndben. Elfelede homályba költözö en. Régvolt papok, asszonyok szomszédjában, verssé, porrá, lélekhamuvá váltan. Szent István oltára fények lakása. Üres templomra tölgyfa kapu zárva, kórus: a dísze hangszeres tanulmány. S hold árnya ül a veszprémi vár ormán, élénk tekintet hangszeres halomból, Gizella, Imre lelke jár bolondul (Elillant sorok, szavak, elt nt zengés. Aludj, Ányos Pál: Szerelem, felejtés.) 12

15 Magyari Barna Levi ék az élet árát A történelem faggatása esteledik a kertben nagy sötétség fújja el a zölden lobogó fákat a mindenség is nagymosást tart néha szóhuzalon a vers ruhája szárad szell párnán már alszanak a bokrok ajtóm el a félhomály is ásít de bent a lélek mélyén stressz-morajok szórják szerteszét csöndem csigolyáit mocorog minden ami belül éget sejtfalaimon sportol az indulat valakik levi ék az élet árát sorsunkban a pénz az emberen mulat Szenny az ördög körmén sohasem izgult költ még ennyire a kozmoszt most a vers vetk zteti le jajblúzon átüt a világ köldöke a gond kérdezi éjszaka hörgök-e a jelen asztalán eld lt a nagy sakk álnokok a jellemnek ma ot adtak a kás magát teszi a pultra kínálja lelkét méterre és súlyra bár hi em lehet gigantikus örvény lírám csak vékony szenny az ördög körmén sejtekkel éneklek b römben bent én életdalomban lélegzet a refrén sokak sorsában virág helye k le kedvesük a baj ölelgeti ket de a válság leplét a vágy szakítja át remény tompítja a sorstragédiát ami szép volt hiszed visszajön egykor s a csoda vize benned újra felforr ám vélt gyönyörök közt hiába edzel beszervez téged is a stressz-menedzser Örök tartalék a valóság testén embernyi rögök néha bennük pár bódulat g zölög kikben a drog t mondata megremeg extasytól érzik hogy a vers meleg fehér lapon sötét zoknik a bet k miket a szó centrifugája bet r s a végtelent tornáztatva eszemmel s r rímek közt könnyen veszem el mikor túlbuzog bennem az értelem van úgy hogy ami van azt is képzelem a költ naponta magát adja még de belül hány szó az örök tartalék 13

16 PoLíSz Ujlaky István Bóklászó birkák a luxusnegyed szélén (Utazzunk Azerbajdzsánba!) Csepel-szigeten ismerkedtünk meg. Azerbajdzsáni ú egyetemisták épít tábora dolgozo a szomszédunkban, mi pedig egy olyan táborban laktunk, ahol tíz egyetemista felügyelt száz gimnazista lányt. A két tábor számára esti bulit rendeztünk. Egy padon magyar lány és azeri ú. A lány megkért, odamennék-e tolmácsolni. Aztán öt perc múlva felment papír zsebkend ért, és nem jö vissza. Haragudnom kellene rá, hiszen eszközként használt engem ahhoz, hogy lerázza a kéretlen partnert. Én mégis hálás vagyok ennek a lánynak, mert így ismerkedtem meg Talibbal. Egy órácskát beszélge ünk, aztán egy évig leveleztünk, mígnem meghívtam hozzánk. Tizenhat napot töltö ünk sülve-f ve együ. Két kis epizódja rémlik fel a Magyarországon töltö heteknek. Talib kezében ötvenforintos. Kérdezi: Mit ábrázol? Mi ez a harc? Mondom, magyarok osztrákok ellen, próbálom magyarázni a Rákóczi-szabadságharcot. Nem jó ez így, egymás ellen uszítja a népeket! Mi nem haragszunk az osztrákokra. Nálatok mi van a pénzeken? Lenin. Ja A másik apróság. Megmásztuk a Salgó-várat. Aztán átgyalogoltunk Somosk re, a Pet -kunyhóhoz. A szögesdrót túloldalán géppisztolyos határ r. Pillanatnyi ötle el megkérdeztem t le: nem mehetnénk át megnézni a somosk i várat meg a bazaltömlést? Véletlenül épp szlovákiai magyar volt. Menjetek, fél órán belül legyetek i. Így juto unk át Csehszlovákiába. Talib nem tudo betelni a dologgal, szigorúbb határ rizethez szoko. Aztán harminckét évig nem lá uk egymást. Az interneten kutato fel, és meghívo, feleségemmel együ hozzájuk, Bakuba. Azerbajdzsán valamivel kisebb terület és lakosságú, mint Magyarország. De ha az összehasonlításba Monacót és Kanadát is bevonnánk, a két ország akár egyformának is mondható. A kaukázusi kis népek egy nagyhatalmi háromszögben élnek. A háromszög csúcsai: Oroszország, Irán, Törökország. Hasonló a helyzet a Benelux államok esetében is: o brit német francia hatalmi háromszög zár közbe három kis országot. Az ilyesfajta földrajzi helyzet rémiszt hátránya a nagyhatalmi beavatkozások, hódítások sora. De el nye is van: némi esély közvetít szerepre, kereskedelemre, kulturális importra. No persze, a Kaukázus vidékén mindez két számmal szegényesebben és véresebben m ködö, mint a Benelux államoknál, arról nem is beszélve, hogy utóbbiak legalább egymással nem háborúztak az elmúlt kétszáz évben, ami Azerbajdzsán környékér l, bizony, nem mondható el. Országuk Kelet és Nyugat határán fekszik, mondták, többször is vendéglátóim; olyannyira, hogy úgy t nt, ez identitásuk fontos eleme. Nem akartam fontoskodva megállapítani, erre a kelet nyugat közö i hídszerepre lengyelek és görögök, magyarok és törökök is aspirálhatnának, akárcsak Oroszország, Ciprus, Izrael vagy Macedónia toposzról van tehát szó. A Budapest nagyságú Baku viharosan fejl dik, látványosan építkezik. Beton, 14

17 A történelem faggatása acél, üveg pontházak emelkednek a magasba. Hogy szépek-e, ízlés kérdése. De hogy alkotóik céltudatosan kerülni szeretnék a sablont, a szürkét és unalmasat, hogy törekednek az egyedire, az bizonyos. Egy sor kifejeze en szellemes és ötletes megoldást látni. Aki egy posztszovjet kisállam k olajtermel ipari (f ) városaként gondol Bakura, alighanem meglep dik azon, mennyi szép régi épület található i : egyfajta sajátos orosz-török klasszicizmus termékei. A keleties, törökös, iszlám és nemzeti elemek (hogy most akkor keleti, török, moszlim vagy nemzeti, azt m vésze örténész tudná elkülöníteni, ha egyáltalán ) majd minden épületen láthatók: a kovácsolt vas vagy réz erkélyrács, hatalmas, diadalívnél nagyobb k csipke kapuzat, fríz és stukkó, aprólékosan megmunkált fémkapu, vagy épp a legújabb toronyház tetejének valódi funkció nélküli, oszlopokon nyugvó kis pihen kupolái: rendre keleti motívumok. Mindez nem tolakodó, nem propagandisztikus és nem er ltete. Ellenkez leg: ízléses és valahogy magától értet d. Ám ugyanakkor o vannak a nyugati elemek is: a leggyakoribb a korinthoszi oszlop, de láthatni timpanont, jón oszlopot, i -o még neogótikát is. Temérdek épület közö teremt összeköt kapcsot a sárga homokk alapanyag (vélhet leg a városhoz legközelebbi épít k ), melyet nem kell vakolni, festeni. Hasonlót Jeruzsálemben lá am. Élénk kék és nom világoszöld felületek adnak szép kontrasztot a sárga homokk vel: jobbára tükröz ablakok formájában. A félig lakatlan, skanzenszer történelmi óvárost középkori falak veszik körül. A hasonló óvárosokban megszoko zegzugos sikátorok, hangulatos kis terek, kávézók melle markáns törökös vonás a k - vagy téglaépületekb l kiemelked fa kiugró vagy erkély (ilyesmi házban élt ezer kilométerrel odébb Rodostóban a nagyságos fejedelem). Ezek a fa épületelemek néhol az óvároson kívül, a huszadik századi házakon is felt nnek. Az óváros kincse egy vallási épületegyü es: a tizenke edik században kezdték építeni, és b vítések, toldások után a tizenötödikben fejezték be. A világörökség része. A bakui modern m vészetek múzeuma cseppet sem provinciális, bárhol lehetne Európában. Azt pedig álmomban sem gondoltam volna, hogy épp a bakui szépm vészeti múzeumban látok majd eredeti Ra aello Santit (ha nem is a legismertebb képek közül valót) és több antik római portrészobrot, köztük egy els századi Seneca-fejet. A múzeum id szaki kiállításán egy kortárs azeri m vész szürrealista képei a falakon: rémmese-illusztrációk. A termek közepén meg üvegvitrinekben ókori és középkori fémedények. Hogy ez merész és nagyvonalú múzeumrendez i koncepció, vagy csak helysz ke szülte kényszer, nem tudom. György Péter tollára való. Néhány metróállomást moszkvai mintára m vészi igénnyel díszíte ek ki. Keleti eposzok és mesék motívumait ábrázolják, mozaikokon. Ezek egyikén lovas, lándzsás vitéz, amint épp sárkányt öl. Barna b r, szakállas, lófarkas török. Kedvenc azeri m alkotásom egy kisplasztika. Sokszoros életnagyságú, irdatlan póklábakon emberfej, szemüveggel. A fej tarkóoldalán billenty zet, mint egy mobiltelefoné. A fejtet n kalitka, benne kismadár. A címe: az új arisztokrata. Az embernek olyan érzése van: ez a város, ez az ország több turistát, nagyobb hírverést, komolyabb idegenforgalmat érdemelne. 15

18 PoLíSz Baku telis-tele szép parkokkal ami persze nem kis bravúr. A sivatagi csapadékmennyiség melle minden egyes fa civilizációs vívmány: ember ülte e s öntözi. Nélküle nem élhetne. A város télen-nyáron 3 fokkal melegebb, mint Dél-Magyarország, és ez a kis különbség már elég ahhoz, hogy (egyébként nem shonos) pálmafákkal, melegkedvel mediterrán feny kkel találkozzunk a parkokban, az öntözö ültetvényeken pedig gyapo al és rengeteg sz l vel. A legdélebbre nyúló kis lenkorányi medencében ami további egy-két fokkal melegebb, s monszunhatás éri megterem a citrom, mandarin, teacserje is. Habár Magyarország az egy f re számíto GDP alapján fél lépéssel fejle ebb Azerbajdzsánnál, a atal állam tele van ambíciókkal. Baku olimpia rendezésére pályázik. A Kaszpi-tengerre egymillió lakosú városrészt akarnak építeni, kis mesterséges szigetekre. (Amúgy van i egy eléggé régi mesterséges sziget: Nye yány e Kamnyi, magyarul k olajsziget. Nem csak fúrótornyok vannak rajta, de gyárak, boltok, mozik is. Város a városban). És persze Azeri akarja megépíteni a világ els 1000 méternél magasabb felh karcolóját. Egy nem túl fejle ország csak akkor engedhet meg magának ennyi presztízsberuházást, ha a megtermelt jövedelem nagyobb részét központosítja, vagy másképp: kevesebbet zet ki bérekben, ellátásokban. Kelet és Nyugat nemcsak az építészetben találkozik, de a családban, akár egyetlen családban is. Talib barátom két lánya példa erre. Ayten a Nyugat. Neve valami olyasmit jelent: Nap és Hold. Ayten orvostanhallgató. Festi a haját, körmét, ajkát, szemét. Szeret strandolni, táncolni. Öltözködésével, viselkedésével budapesti egyetemista is lehetne. Gunay a Kelet. Neve: Félhold. Török fejkend t visel, eltakarva haját, tarkóját, nyakát. De a lábszára, alkarja is fede, idegen fér csak az arcát, kezét láthatja. F iskolás egy vallási iskolában szeretne majd tanítani. Nem jár úszni, sem táncolni, mert ezeket a tevékenységeket Allah ellenzi. És mit látunk az utcán? Ayten (a Nyugat) a gyakoribb. A kegyetlen, ostoba arab-perzsa csadort egyetlen n n sem lá am, de a törökös fejkend t is legfeljebb ha tíz n b l egy viseli. Az emberek divatosan, nyugatiasan öltözködnek. Igaz, a bugyi és a popsi egy részét is megmutató csíp nadrágot i senki sem hordja, a dekoltázsok is illedelmesek. És míg a n és fér autóvezet k aránya Budapesten 1:1, Bakuban inkább 1:10. A fér ak kicsit konzervatívabban öltözködnek, mint nálunk, de a különbség nem nagy, inkább csak fokozati: i több az ing és kevesebb a póló, senki sem hord rövidnadrágot, és még léteznek fér és n i színek. Barátom harmadik gyermeke a tizenhat éves ú, Orkhan. Vele leveleztem leginkább a kapcsolat-újrafelvétel hónapjaiban. Nos, Orkhan (majdnem) iszlám fundamentalista. Egyik levelében megemlíte e, hogy apját, az én Talib barátomat Allah meg fogja égetni, mert nem igazi moszlim. Felhívtam gyelmét a zsidó, keresztény és muzulmán vallás közös gyökereire, hasonló vonásaira. A mi Mózesünk náluk Musza, József Juszuf, Ábrahám Ibrahim, Jézus Isza. Tiltakozo : akiket említe em, mind iszlám próféták. Aztán személyes találkozásunkkor már említe e valakinek ezeket a párhuzamokat. Ez persze inkább kamasz, semmint iszlám jellegzetesség: szenvedélyesen vitatkozni valakivel, aki- 16

19 A történelem faggatása nek az álláspontját kés bb már Úton a nyájjal Búza felé magunkéként védjük mással szemben. Megkérdeztem, van-e barátn je. Nálunk válaszolta Okhan három-négy személyes találkozás után illik megkérni a lány kezét, én pedig erre még ráérek. Orkhan gy löli Örményországot, Oroszországot, Iránt, Franciaországot, Izraelt, az USA-t. Ha jól emlékszem, kamasz úként én is fekete-fehérben gondolkodtam, megfontolatlan és változékony szenvedélyekkel azonban nem hiszem, hogy valaha is komple országokat, egész népeket gy löltem volna. Furcsa lehet egy nagyon atal ország polgárának lenni olyan évezredes államok közö, mint a visegrádi négyek: az 1100 évnél id sebb cseh, lengyel és magyar állam, meg a húszéves szlovák. Mennyi kisebbségi érzést szülhet ez! Azerbajdzsán 1992-ben születe, és közvetlen el zményének a Szovjetköztársaság, illetve az közö i rövid függetlenség tekinthet. Melle e Örményország és Irán, mindke ókori múl al. De még a kora középkori születés Grúzia is: mi Baskíriában vagy Levédiában legelte ük lovainkat, amikor k keresztény királyságban éltek. No persze, Azeri csak akkor atal, ha a mai államra, területre, nemzeti identitásra gondolunk. Mert civilizációs el zmény akad b ven. A mai ország helyén volt a keresztény kaukázusi Albánia. Tegyük hozzá: ehhez az államhoz épp annyi köze van a mai azeri népnek, mint a magyaroknak a római Pannóniához. A szeldzsuk-török törzsek a magyar honfoglalással egy id ben jelentek meg ezen a földön. Azeri egész történelme önvédelmi harc: arabok, perzsák, mongolok, oszmán-törökök, oroszok ellen. Hunyadi Mátyás korában léteze egy magyar azeri szövetség. Ugyanennek a koalíciónak volt tagja Velence, Nápoly és Perzsia. A nagyvonalú diplomáciai akció a fenyeget oszmán-török terjeszkedés ellen irányult. Nem volt túl eredményes: a korabeli hírközlés melle nem lehete ekkora távolságokat hatékonyan áthidalni. És persze, a szövetségeseket épp az ellenség, az O omán Birodalom választo a el egymástól. Az azeri identitás két pillére: az örmények iránti gy lölet és a törökök iránti szeretet. Ami az örményeket illeti, a napi politikai ellentétek mögö o az eltér 17

20 PoLíSz társadalmi szerkezet és a bonyolult történelem. Évszázadokon át: a török röghöz kötö, adózó paraszt vagy zsoldos katona, hivatali és katonai nemes. Velük szemben sok örmény: kézm ves, keresked, az újkorban értelmiségi. Egy kicsit a zsidók európai helyzetéhez hasonló szituáció. Aztán a nagy fordulat a XX. század elején: megtalálják a bakui k olajmez t. A semmib l születik meg az azeri burzsoázia és proletariátus, ehhez képest az örmény, immár, elmarado kispolgári nép. A cári Oroszország a Kaukázus-vidéken a keresztény örményekre támaszkodo a moszlim népekkel szemben. A múltbéli ellentéteket az 1992-es háború te e elevenné: Örményország elfoglalta Karabah tartományt. Az egyik azeri városban vérengzésre is sor került, melyet az ENSZ elítélt. Persze bonyolultak a dolgok: az örmények egy örmény lakta tartományt foglaltak el. Ha az a vérfürd nincs, akár rokonszenvezni is lehetne ezzel, mint nemzeti felszabadítással. Az örményeket viszont anno az oroszok telepíte ék ide, hogy földrajzilag elválasszák egymástól az azeri és törökországi törököket. De mit tehetnek err l a mai örmények az akkoriak ükunokái? És: bizonyos értelemben így szilárdultak meg az azeri nép mai körvonalai A bakui nemzeti múzeumban több, azerieket sújtó örmény vérontásról olvashatni. Nekem kicsit gyanús a dolog. Mintha az örmények az örök agresszor, az azeriek az örök (ártatlan) áldozat szerepében lennének. Tárgyilagos és dialektikus szemléletre (húsz évvel egy véres agresszió után) aligha lehet még reálisan számítani. Vajon mit mondana ugyanerr l egy örmény történelmi múzeum? Jártunk egy történelmi emlékhelyen ben kiálto ák ki el ször a független Azerbajdzsánt akkor ezt a szovjet hadsereg még megakadályozta. Százak vete ék magukat (szó szerint!) az orosz tankok elé. Az áldozatok zöme feln fér-, de 15 és 21 éves i ú, s t gyerek is akadt. A másik esemény az 1992-es örmény agresszió. E két háborús kon iktus emlékét örökíti meg a dombtet n fekv emlékhely, sírokkal, arcképekkel, sétánnyal, s egy moszlim stílusú emléktoronynyal. Az egész méltóságteljes, ízléses, komoly és komor. Azt hiszem, bizonyos értelemben internacionalista vagyok. Mégpedig a szó eredeti értelmében. Internacionalista az, aki át tudja érezni egy másik nép fájdalmát és örömét, ismeri a szolidaritás érzését akkor is, ha nem magyarokról van szó. Hogy ezt az eszmét kissé lejára ák? Igen. Miért, melyik eszmét nem? A történelem mindent bekent már sárral és vérrel, a demokráciától a kereszténységig, a liberalizmustól a nacionalizmusig, a szocializmustól az iszlámig. (Igen, igen, ne tessék csodálkozni, az iszlám lényege: hit, béke, szeretetet. Másfél milliárd moszlimból talán ha pár tízezer terrorista van). Viszont érdekes: a rokonszenvet átveszi az ember, a gy löletet nem. Megértem azeri barátaim fájdalmát, de e l még nem fogok sem oroszokat, sem örményeket gy lölni. Mindazok, akik ellenszenvvel emlegetik a multikulturalizmust, valószín leg még nem részesültek ilyen élményben: hazánktól kétezer kilométerre, fehér asztalnál, három-négy nyelven beszélgetni. Megtalálni a közöset, rácsodálkozni a különböz re. Az orosz uralom kulturális lenyomata: a teakultúra. Nem lterrel, dehogy! Szamovárral, teaeszenciával naponta többször! És keser az emlékezete: a 18

21 A történelem faggatása sztálini id kben háromszázezer azerit deportáltak. Voltak az együ élésnek békés évtizedei is például amikor anno megismerkedtünk Talibbal. Finn és észt nyelvrokonok, lengyel barátok, Németország, mint legf bb kereskedelmi, gazdasági és kulturális partner, a történelmi szomszéd osztrák sógorok ez több nép. Az azeriek számára mindezt a szerepet együ a törökök töltik be. Nyelvrokon, példakép, szövetséges nagyhatalom. Az azeriek annyira különböztetik meg magukat a törökökt l, mint morvák a csehekt l, székelyek a magyaroktól. A morva és a székely: szubetnikum a cseh és magyar nemzet ók-nemzetrésze. De az azerieket mégsem lehet szubetnikumnak nevezni: saját országuk van, s a lélekszámuk a mi nemzetünkének kétszerese. Vannak ugyanis határon túli azeriek is. Még pedig többen, mint odahaza. Miközben nyolcmillió azeri él a saját országában, vagy húszmillió lakik Iránban. Vannak közös szavaink. Árpa, alma, anya, szakáll, kicsi. Nyilván több is mi enynyit fedeztünk fel. Meger sítik ezek a szavak a nnugor f sodor melle kétségtelenül létez török elemet a magyar nyelvben, népben. Egyébként bennünket magyarnak, országunkat Magyarisztánnak nevezik. Miközben angolok, franciák, németek, oroszok rendre onogurnak mondanak bennünket (Hungarian, hongrois, Ungarisch, vengreszkíj mindegyikben az onogur szó lappang, melylyel talán összetéveszte ek vagy azonosíto ak bennünket). Az azeriek europidok. Kicsit alacsonyabbak és sötétebb b r ek, mint mi, magyarok. Talib barátomat idehaza romának néznék. Három nyelvet beszél, vezet beosztású olajmérnök, egy rahedli pénzt keres. Furcsa dolog egy barátunkat 32 év után újra látni. Néhány apróság még. A brit gyártmányú lila taxikat a nép padlizsánnak nevezi. Az autóparkolókban öregek gyelegnek, némelyikük kis széket is visz magával. Ha valaki be- vagy ki akar állni autójával, segítenek. Ezért egy kis pénzt kapnak. Talib barátom gazdag olajmérnök és vállalkozó. Luxusnegyedben áll új villája. Milyen érdekes: a pompás házak közö kátyús kis utca. (Pedig amúgy az utak állapota nem rosszabb, mint nálunk ) Meglep volt látni a gazdag negyed szélén legelész birkákat. Gyerekkori vicces de nícióm: falu az, ahol bármikor és bárhol el t nhet egy-két kapirgáló tyúk. Nos, a bakui elit negyed peremén is látható néhány példány. Politika? A független Azerbajdzsán els elnökér l, Haydar Aliyevr l repül teret, parkot, létesítményeket, utcákat neveztek el, szavait hatalmas táblák idézik mindenfelé. Aliyev anno az SZKP Politikai Bizo ságának (moszlimként els ) tagja volt. Egy é eremben támadt megvilágosodásom. Bekereteze fénykép, felt n helyen. Rajta két, politikus külsej, mosolygós egyén. Politikusok? kérdezem. Igen. Ösztönös intuícióval: A régi és az új elnök? Erre Talib: Igen, apa és a. Megemlítem neki: 32 évvel ezel minden levele felbontva érkeze. A belügyesek még arra sem gyeltek oda, hogy a borítékot visszaragasszák. Talib válasza: náluk meg zakla a a belügy az édesapját, miért levelezik a a külföldiekkel? Azért komoly baj nem le a dologból, épp csak utánajártak a két szövetséges ország egyetemistái közö zajló magánlevelezésnek. Érdekes, nem? 19