PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 5-6. ea.
|
|
- Fanni Fazekas
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 5-6. ea. Vízminősítés Víztest tipológia Hazai vízminőségi monitoring rendszer és hazai vizek minősége Lakóépületek korszerű vízgazdálkodása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület
2 Vízminősítés Főbb paraméter csoportok: Fizikai paraméterek Kémiai paraméterek Biológiai paraméterek Vízminősítés lehet: Kémiai Fizikai Biológiai Ökológiai Integrált Stb.. Fizikai paraméterek: Hőmérséklet Sűrűség, viszkozitás Oldóképesség Átlátszóság, zavarosság Lebegő anyag tartalom Fajl. vezetőképesség Szín Szag Stb.. 2
3 Néhány fontosabb kémiai paraméter ph Nitrogén-vegyületek (ÖN, Szerves-N, Kjeldahl-N, NO 3 -N, NO 2 - N, NH 4 -N) Foszfor-vegyületek (ÖP, PO 4 -P) Szerves anyagok (TOC, KOI, BOI5) Fémek, nehézfémek (Vas, Mangán, Króm, Réz, Ólom, Higany, Nikkel, stb..) Toxikus és egyéb olajszármazékok (policiklikus aromás szénhidrogének, fenolok, stb..) Peszticidek (különböző rovarirtók, féreg és csigairtók, növekedés-szabályzók, stb..) Klór vegyületek és klórszármazékok (Klorid-ion, Klorit, Kötött aktív klór, Klorit, Vinil-klorid, összes trihalo-metán, stb..) Radioaktivitás (összes indikatív dózis, Radon, Trícium, stb..) 3
4 Felszíni vizek kémiai minősítése Régi rendszer: MSZ vízminőségi kategória volt: I. osztály: kiváló víz II. osztály: jó víz III. osztály: tűrhető víz IV. osztály: szennyezett víz V. osztály: erősen szennyezett víz A szabvány rögzített határérték rendszert tartalmazott, mely nem vette figyelembe a vizek természetes adottságait Mai rendszer: VKI Víztest tipológiához kötött vízminősítési rendszer különböző adottságú vizek minősítési határértékei eltérőek Az erősen módosított és mesterséges víztestek minősítése eltérő! 4
5 Biológiai vízminősítés Biológiai vízminősítés: a víztestekben élő szervezetek (mikroorganizmusok, növények és állatok) alapján történő osztályozás Biológiai vízminősítés fő csoportjai: Halobitás (szervetlen kémiai tulajdonságok összessége) Szaprobitás (szerves anyag lebontó képesség) Trofitás (szerves anyag termelő képesség) Toxicitás (mérgező képesség) Teljes körű biológiai vizsgálat kitér a víztest minden élőlényközösségére: plankton (bakterioplankton, fitoplankton,zooplankton) makrofita társulások (hinárnövények) nekton (halak és más szabadon úszószervezetek) benton (fenéklakó szervezetek) biotekton (élő bevonat) Biológiai vízminősítés előnyei: Mivel az összes vízminőségi hatás megnyilvánul az élőlényközösségek jellemzőiben, azért hosszabb időléptékű változások kimutatására alkalmas Hirtelen levonuló nagy szennyezések a kémiai monitoring hálózaton 5 átszaladhatnak észrevétel nélkül. Kémiai paraméterekkel konkréten nem mért szennyezések tárhatók fel.
6 Halobitás a kontinentális vizek biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai adottságainak összessége, amit elsősorban a meder vagy a vízgyűjtő terület geológiai tulajdonságai határoznak meg, de változtatják mesterséges bevezetések is 6
7 Trofitás Trofitás: A növényi szervesanyag termelő képességének erőssége.. Alapja a fotoszintézis folyamata. 7
8 Szaprobitás Szaprobitás: A víz szervesanyag bontó képességének erőssége Autoszaprobitás (természetes szaprobitás): a vízben magában keletkezett szervesanyagok bomlásának folyamata. Alloszaprobitás: a vízbe kívülről kerülő szervesanyagok okozzák. Lehet: természetes eredetű (erdei tavakba utó avar, vándormadarak trágyája...) mesterséges eredetű (szerves anyag tartalmú szennyvizek). 8
9 Szaprobitás mérése Kémiai oxigénigény (KOI) - a víz redukálóképességét méri. Biokémiai oxigénigény (BOI) - a víz szerves vegyületeinek mikrobiális bontásához mennyi oxigénre van szükség. Járulékos oxigénigény (JOI) - bontandó szubsztrátumot feleslegben adunk a vízhez. A mikroorganizmusok tevékenységének intenzitását mérik Oxigén forgalommal kapcsolatos mérések Pantle - Buck index: A vízi szervezetek beosztása aszerint, hogy milyen mértékben viselik el és jellemzik a szervesanyag terhelést és a lebontást kifejező szaprobitást. A szaprobiológiai indikátorértékeket szapbrobionta katalógusokban gyűjtötték össze. Ez alapján a Pantle - Buck index (S) az indikátor fajok relatív gyakoriságából számítható. Szapróbia index. Stb.. 9
10 Szaprobitási osztályok 10
11 Szaprobitás és trofitás Az építést és a lebontást a fotoszintézis (P) és a légzés (R) mérésével közelíthetjük meg. A világos órák légzéssel javított bruttó fotoszintézise (P) a 24 órára számított légzés (R) értékével osztva adja a P/R arányt. Ha: P/R = 1, akkor a termelők által létrehozott összes szervesanyag lebontódik, pl. oligotrófikus vizekben. P/R > 1, akkor szervesanyag felhalmozódás van, pl. eutrófikus állóvizek,. P/R < 1, a víz heterotrófia irányába tolódik el. Általában külső szervas anyag terhelés okozza. 11
12 Toxicitás Toxicitás: víz mérgező képessége A mérgezőképesség mérése általában biológiai tesztmódszerrel. Gyakran alkalmazott teszt élőlények: algák, egysejtű állatok, rákok, rovarok, rovarlárvák, gyűrűs férgek, ebihalak, halak, csíranövények. Hosszantartó eljárások - krónikus hatást lehet meghatározni. Rövidlejáratú kísérletek - cél: ártalmatlan, kritikus, veszélyes, halált okozó határérték megállapítása A víztoxikológiában leginkább a közepes tűrés határa Tlm (tolerantia limes medialis) terjedt el 12
13 Toxicitás II. 13
14 Ökológiai vízminősítés Felszíni vizek minősítésére alkalmazott módszer Az EU 2000/60/EK Víz Keretirányelve Jó ökológiai állapot elérése a cél szükséges volt hozzá ökológiai minősítő rendszer kidolgozása Ökológiai vízminősítés: Elsősorban a biológiai módszer eredményeit használja fel de, figyelembe veszi a fizikai és kémiai vízminősítés eredményeit is Ok-okozati összefüggéseket tár fel a fiziko-kémiai paraméterek változásai és az élővilág szintjén észlelt változások között Összefüggést állapít meg az indikátor szervezet és az indikandum, vagyis a jelzendő jelenség között. Az indikáció lehet faji vagy populáció szintű, Az igényes ökológiai vízminősítés kiterjed az egész élőlényközösségre. 14
15 Felszíni víztestek minősítésének VKI szerinti csoportjai 15
16 Felszíni víz minősítési rendszer Minősítési kategóriák: Kiváló állapot (zavartalan állapot) Jó állapot Mérsékelt állapot Gyenge állapot Rossz állapot Víztipológia függő minősítési rendszer 16
17 Integrált vízminősítési rendszer I. A figyelembe vett minőségi elemek: 5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz és halak) vonatkozó biológiai jellemzők fizikai-kémiai elemek (szervesanyag, tápanyag, sótartalom és ph) egyéb specifikus kémiai jellemzők (pl. nehézfémek), hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv állapota, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat) A víztest integrált minősítésként az összes csoport közül a legrosszabb állapotjellemző minősítését kapja. 17
18 Integrált vízminősítési rendszer II. 18
19 Felszín alatti vizek minősítésének rendszere FAVÖKO: felszín alatti víztől függő ökoszisztéma. Típusai: vízfolyások vízi vagy vizes élőhelyei, sekély tavak vizes élőhelyei, szárazföldi élőhelyek. 19
20 Eredmények összehasonlíthatósága - EQR Ökológiai állapot szerinti osztályba sorolás EQR (Environmental Quality Ratio) alapján történik 20
21 Vízfolyás tipológia
22 Állóvizek tipológiája
23 Felszín alatti víztestek tipológiája I.
24 Felszín alatti víztestek tipológiája II.
25 Felszín alatti víztestek tipológiája III.
26 Felszín alatti víztestek tipológiája IV.
27 Hazai felszíni és felszín alatti víz monitoring hálózat Többszintű monitoring hálózat: A feltáró monitoring hasonlóan a korábbi országos és regionális törzshálózati monitoringhoz, alapvetően a vizek általános állapotértékelését, jellemzését tűzi ki célul. Az operatív monitoring az ökológiai és/vagy kémiai szempontból veszélyeztetettnek tekintett vizek vizsgálatát célozza, és az intézkedések eredményességét ellenőrzi. A felszíni vizek vizsgálati monitoringjának működtetése olyan bizonytalanságok esetében szükséges, ha valamilyen határérték túllépésének az oka ismeretlen, vagy rendkívüli események nagyságát, következményeit kell megismerni A monitoring hálózat térképeit a Magyarország vízgyűjtő gazdálkodási terve térképmellékletek tartalmazzák 27
28 Felszíni vizek monitoring hálózata Vizsgálati csoportok (lásd. Integrált vízminősítési rendszer): Fizikai és hidrológiai mérések (régi rendszer is tartalmazta) és hidromorfológiai vizsgálatok (VKI-nek való megfelelés) Vízkémiai vizsgálatok (régi rendszer is tartalmazta) Biológiai vizsgálatok (VKI-nek való megfelelés) Feltáró monitoring hálózat: 22 állóvízi észlelési hely 123 vízfolyás észlelési hely Operatív monitoring hálózat: 35 tavi észlelési hely eutrofizáció veszélye miatt 20 tavi észlelési hely kiemelt hidromorfológiai kockázat miatt 103 folyóvízi monitoring pont veszélyes anyag kockázat miatt 366 folyóvízi monitoring pont tápanyag és szerves anyag kockázat miatt 296 folyóvízi monitoring pont hidromorfológiai kockázat miatt Vizsgálati monitoring: előre nem tervezhető 28
29 Főbb hidromorfológiai kockázati tényezők Hosszanti átjárhatóság akadályozottsága Völgyzárógátas átfolyó tározó, Duzzasztás Vízkivétel Vízmegosztás Keresztszelvény menti elváltozások, Szabályozással kapcsolatos elváltozások Kotrás Burkolatok 29
30 Felszín alatti monitoring hálózat Feltáró monitoring: Vízszint észlelés 1685 kútban történik Vízhozam mérés 117 helyen Kémiai feltáró program: Sérülékeny vízbázisok: 696 db észlelési hely Védett rétegvizek: 786 észlelési hely Termálvizek: 85 monitoring pont Operatív monitoring: Kémiai alapparaméterek okozta kockázat: 371 monitoring pont Növényvédő szerek okozta kockázat: 37 monitoring pont Klórozott szénhidrogének okozta kockázat: 19 monitoring 30 pont
31 Védett területek monitoring programja Védett területek: ivóvízkivételek védőterületei tápanyag- és nitrátérzékeny területek természetes fürdőhelyek Natura2000 területek őshonos halak életfeltételeinek biztosítása céljából védett területek A monitoring hálózat azon víztesteire vonatkozóan, melyek ilyen területekre esnek, a hatályos jogszabályoknak megfelelő kiegészítéseket tartalmazza a monitoring program. 31
32 Víztesteink állapota A felszín alatti vizeink viszonylagos jó állapota mellett a felszíni vizek zömében a mérsékelt osztályba tartoznak; és jelentős az adathiány, különösen a felszíni vizek kémiai minősítéshez szükséges veszélyes anyagok tekintetében. 32
33 Vízfolyás víztesteink állapota A vizek nem megfelelő fizikai-kémiai állapota a víztestek közelőtıleg felénél járult hozzá a nem jó állapothoz/potenciálhoz. A szennyezési problémákat az esetek túlnyomó többségében a vizek tápanyagterhelése okozza (legnagyobb arányban foszfor határérték túllépés fordul elő), de a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon gyakori a határértéket meghaladó szervesanyag-tartalom is. Viszonylag sok vízfolyás a sótartalom miatt kifogásolt. A kémiai állapotot mindössze a víztestek 6%-án lehetett meghatározni a veszélyes anyagokra vonatkozó ismeretek hiánya miatt. A minősített víztestek 94%-án tehát csak ökológiai minősítés áll rendelkezésre (mindössze egyetlen olyan víztest található, ahol van kémiai minősítés, és az rosszabb eredményt adott, mint az ökológiai minősítés). 33
34 Álló víztesteink állapota A 213 állóvíz víztest közül mindössze 77 esetében (35%) volt elegendő adat a minősítéshez. Ennek oka a mesterséges állóvizek (129 db), ezen belül is a halastavak nagy száma (85), amelyeket adat- és módszer hiányában nem lehetett minősíteni. Természetes nagytavaink közül a Balaton, a Fertı-tó és a Velencei-tó nyílt vizes részének állapota jó. Tavaink többsége természetvédelmi szempontból is védettséget élvez. Ki kell emelni a víztestként is kijelölt szikes tavakat, melyek ökológiai állapota többnyire kiváló/jó. Az állóvizek közül 15 kapott erősen módosított besorolást. Mindössze négy víztesten lehetett a kémiai állapotot minősíteni, de ez mind jó eredményt adott, vagyis a kémiai minősítés sehol nem befolyásolja az ökológiai minsítés eredményét. 34
35 Felszín alatti víztesteink mennyiségi állapota A vízszintsüllyedés-teszt alapján 14 víztest gyenge állapotú, ezek fele sekély porózus víztest. A vízmérleg teszt miatt 13 víztest gyenge állapotú és 33 víztest bizonytalan. (A bizonytalan besorolás azt jelzi, hogy a vízkivétel és hasznosítható készlet csak ± 10%-ban tér el egymástól). Főként sekély és mélyebb porózus víztestekről van szó, megjelennek karszt víztestek is. A FAVÖKO-k állapotára vonatkozó vizsgálatok szerint 12 víztest gyenge állapotú és további 15 víztest esetén beszélhetünk valószínű FAVÖKO-károsodásról. A probléma főként a sekély 35 porózus víztesteket érinti, kisebb mértékben karszt víztestekre vonatkozik.
36 Felszín alatti víztesteink kémiai állapota A 185 db felszín alatti víztestből 38 gyenge kémiai állapotú, valamint a trendvizsgálat alapján 4 víztest kockázatos állapotú. Zömében települési vagy mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésről van szó, de előfordulnak ammónium, növényvédő szer (triazin), és klórozott szénhidrogének. 36
37 Jelentős hazai vízgazdálkodási problémák I. A VKI végrehajtása szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémának számítanak azok a vízi környezetet érő hatások és az ezeket okozó terhelések és igénybevételek, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik a környezeti célkitűzések elérését 2015-ig. Főbb problémák: A felszíni vizek eutrofizálódása A felszín alatti vizek nitrátosodása Felszíni vizekbe jutó veszélyes anyagok Felszíni vizekbe bevezetett termálvizekből származó hő- és szennyezőanyag terhelés A felszín alatti vizeket elérő veszélyes anyag terhelések pontszerű előfordulásai Árvízvédelmi céllal átvágták a kanyarulatokat, így lerövidítették a medret és növelték a sebességet. A töltések elvágták a folyótól az árterületek jelentős részét, és a mentett oldalon az élő vízfolyástól elszakított mellékágak, holtágak keletkeztek, amelyek vízellátottsága jelentősen romlott. Az emberi beavatkozások a vízfolyások medrére, a hullámtérre és a parti sávra is kiterjedtek, így a vízfolyások nagy részénél hiányzik a parti növényzet és a 37 szántóföldek gyakran egészen a vízpartokig húzódnak. Mindez
38 Jelentős hazai vízgazdálkodási problémák II. Vízfolyásainkon számos olyan műtárgy található, amely elzárja a folyók medrét (hosszirányú átjárhatóság). A hosszabb duzzasztott szakaszok hasonló hatásúak, mivel bizonyos makrogerinctelenek vagy halfajok olyan mértékben kerülik a lelassult vízmozgású szakaszokat, hogy számukra az egyenlő a fizikai átjárhatatlansággal. A völgyzárógátas tározók, céljukból és üzemeltetésükből adódóan, gyakran teljes egészében visszatartják a tápláló vízfolyáson érkező vizeket, így elvonják az alvízi vízfolyás-szakaszon az ökológiailag szükséges vízhozamot. A vízfolyások kisvízi hozamához viszonyítva jelentős vízkivételek (öntözés, halastavak frissvíz igénye) ökológiai vízhiányhoz vezethetnek, azaz tartósan vagy ismétlődően A belvízlevezető rendszer jelentősen módosítja az alföldi területek terület vízháztartási, lefolyási viszonyait: (i) a gyors vízlevezetéssel eltűnnek a mélyedésekben összegyülekező vizek és velük együtt az ehhez társuló vizes élőhelyek, (ii) nő az aszályérzékenység 38
39 Jelentős hazai vízgazdálkodási problémák III. A felszín alóli vízkivételek, illetve a talajvizet tartósan megcsapoló csatornák csökkentik a felszín alatti vízből táplálkozó ökoszisztémák (FAVÖKO-k) vízellátottságát A jelentős, koncentrált, visszasajtolás nélküli termálvízkivételek az Alföld egyes részein folyamatos vízszintsüllyedést okoznak a termálvíztartóban, ami túltermelésre utal. Az ivóvízellátásra használt felszín alatti vizek nem megfelelő vízminősége nehezíti a biztonságos ivóvízellátást (természetes vízminőségi problémák: arzén, ammónium, bór, vas, mangán, stb., illetve sérülékeny ivóvízbázisok szennyeződési veszélye). A külföldi hatások által jelentősen befolyásolt határokkal metszett vízfolyások, ahol a környezeti célkitűzés külföldi intézkedések nélkül nem érhető el. 39
40 Lakóépületek korszerű vízgazdálkodása 40
41 Célok, alapelvek
42 Épületek vízgazdálkodása napjainkban Víz-közművekkel ellátott épületek csapadék Víz-közmű nélküli épületek csapadék kút, forrásfoglalás vízellátó hálózat csapadék csatorna hálózat szennyvíz csatorna hálózat talaj, vízfolyás házi szennyvíz gyűjtő Minden háztartási célra ivóvíz minőségű vizet használunk! Pazarló a vízfogyasztás! Jelentős a környezetterhelés!
43 Háztartási vízhasználatok (hagyományos esetben) Élelmiszer, mosogatás, tel előkészítés: % WC-öblítés: 35-40% Fürdés: 30-50% Takarítás: 10-15% Öntözés, kocsi mosás, stb..: 1-10%
44 Épületek vízgazdálkodása korszerűen használt vizek újrahasznosítása vízellátó hálózat, kút, forrásfoglalás csapadék Előnyök: -Olcsóbb üzemeltetés -Kisebb ivóvíz felhasználás (min. 50 l/fő,nap megtakarítás) -Kisebb környezet terhelés fekete szennyvíz szürke szennyvíz kezelés visszaforgatás talaj vagy élővíz szennyvíz csatorna v. korszerű közműpótló Hátrányok: -Kettős vízelosztó és gyűjtő rendszer az épületben -Szürke szennyvíz kezelő kiépítése, üzemeltetése -Töményebb elfolyó szennyvíz
45 Épületek vízgazdálkodása korszerűen vízfelhasználás csökkentése Fogyasztói szokások változása (szemléletváltás, víz ára ) Szürke szennyvíz és csapadékvíz újrahasznosítása mosás öntözés wc öblítés takarítás Közüzemi hálózati veszteség mérséklése Víztakarékos berendezések alkalmazása wc öblítés módja víztakarékos wc tartályok víztakarékos mosó- és mosogat gépek aerátos csapvégek beépítése víztakarékos zuhanyrózsa stb
46 Épületek vízgazdálkodása korszerűen keletkező szennyvízmennyiség csökkentése komposzt wc (biohulladék is!) vákuum toalettek szeparáló toalettek (sárga szennyvíz)
47 Fekete szennyvizek hasznosítása
48 Korszerű közműpótlók Intenzív technológiák Extenzív technológiák Gazdaságos lakos egyenérték terhelés bármilyen alacsony (max. 2-5 ezer fő) Beruházási költség azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Üzemeltetési költség magas alacsony Keletkező iszap mennyisége magasabb alacsonyabb Szag emisszió minimális minimális Energia és vegyszerigény magasabb alacsonyabb Kezelőszemélyzet igény azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Felhasznált mesterséges anyagok mennyisége magasabb alacsonyabb Zajártalom azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Évszakonkénti üzembiztonság azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Területigény alacsony magas Átlagos leválasztási szerves anyag leválasztási hatásfokok azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Átlagos leválasztási növányi tápanyag anyag leválasztási hatásfokok azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Hidraulikai ingadozásokra való érzékenység magas alacsony Szerves anyag terhelés ingadozásra vaó érzékenység magas alacsony Esztétikai szempontok azonos vagy kedvezőtlenebb azonos vagy kedvezőbb Az elfolyó szennyvíz minőségi ingadozásának mértéke azonos vagy kisebb mértékű azonos vagy nagyobb mértékű
49 Extenzív (természet-közeli) technológiák Homokszűrők Kavics filterek Gyökérzónás szennyvíztisztítók Tavas szennyvíztisztítók Talajszűrés Nyílt felszínű wetlandek
50 Projektek Lübeck, Flintenbreite lakópark Új építés: 117 lakás, ~350 lakos számára Vákuum toalett Szivattyúállomás Fertőtlenítő (70 C, 1h) Biogáz fejlesztő (anaerob, mezofil 37 C) Konyha szilárd hulladék biogáz maradék Fürdőszoba Gyökérmezős tisztítás Hőfejlesztés, áramtermelés Tárolás Csapadékvíz Beszivárogtatás Befogadó Mezőgazdasági hasznosítás Hazai projekt: Gyürüfű ökofalu
51 Költségek, megtérülések I. kiindulási adatok Átlagos hazai 4 fős család éves vízfogyasztása (q= l/fő,nap): ~200 m 3 /év Átlagos hazai vízdíj: ~350 Ft/m 3 Átlagos hazai csatornadíj: ~250 Ft/m 3 Vízterhelési díj: 8 Ft/m 3 Egy átlagos hazai hagyományos vízgazdálkodási rendszerű házban élő család vízellátás-csatornázási díj költsége: ~ Ft/év
52 Költségek, megtérülések II. A változat Víz-visszaforgatásos rendszerű épület közműves vízellátással és csatornával és víztakarékos berendezésekkel megtakarítás (50-70 l/fő,nap): ~ Ft/év Többlet beruházások, kivitelezéskor: Dupla csőrendszer idomokkal: ~ Ft Víz visszaforgató és kezelő rendszer: ~ Ft Megtérülési idő: ~10-14 év
53 Költségek, megtérülések II. - B-változat Víz-visszaforgatásos rendszerű épület saját kúttal, vízkezeléssel, korszerű közmű-pótlóval Megtérülések: Csatornadíj nincs Vízkezelési és analitikai költség: 200 Ft/m 3, így megtakarítás: ~150 Ft/m 3 Átlagos család megtakarítása: ~70000 Ft/év Többlet beruházások: Dupla csőrendszer idomokkal: ~ Ft Víz visszaforgató és kezelő rendszer: ~ Ft Kút és vízkezelés: ~ Ft Korszerű közműpótló: ~ Ft Megtérülési idő: év (az amortizációs idő többszöröse!!!)
54 Költségek, megtérülések III. járulékos hasznok Járulékos hasznok: öko-ház, öko-feeling ingatlan piaci többlet értéke Kisebb közművagyon Kisebb amortizáció Kisebb állami közműfejlesztési teher Hatékonyabb államháztartás Kevesebb vízfogyasztás Kevesebb környezet terhelés Egyéb észrevételek: Nagyobb egységeknél (pl. lakópark) a megtérülési idők kedvezőbbek (alacsonyabb fajlagos többletköltségek) Jövőben jelentős közmű költség emelkedések várhatóak! EU-s támogatások mértéke évről-évre nő!
55 Somlyódy László akadémikus: A vágyunk tehát az, hogy elegendő mennyiségű biztonságos, tiszta és egészséges víz álljon az emberek és a természet rendelkezésre. Lao-ce szavaival élve: A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e.
56 Kötelező irodalom A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE %ADni%20vizek%20k%C3%A9miai%20%C3%A9s%20%C3 %B6kol%C3%B3giai%20%C3%A1llapot%C3%A1nak%20%C 3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se.pdf MAGYARORSZAG VIZGYŐJTİŐ GAZDALKODASI TERVE 56
57 Források I. A vízellátás és a csatornázás néhány energetikai és környezetvédelmi meggondolása Gyürűfű Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: SEGÉDLET A KORSZERŰ EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS A TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁS ALKALMAZÁSÁHOZ Budapest, december. Budai Péter: Zárt anyagáramokra épülő alternatív szennyvízgazdálkodás s.pdf Somlyódy László: AZ ÉRTŐL AZ ÓCEÁNIG - A VÍZ: A JÖVŐ KIHÍVÁSA DR. TESZÁRNÉ DR. NAGY MARIANN VÉGVÁRI PÉTER DR. ZSUGA KATALIN ARANYNÉ RÓZSAVÁRI ANIKÓ DR. K. SZILÁGYI ENIKŐ CSÉPES EDUÁRD KOVÁCS PÁL A FELSZÍNI VIZEK MONITOROZÁSÁNAK EDDIGI TAPASZTALATAI, JAVASLATOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE ai%20%c3%a9s%20%c3%b6kol%c3%b3giai%20%c3%a1llapot%c3%a1nak%20%c3%a9rt %C3%A9kel%C3%A9se.pdf MAGYARORSZAG VIZGYŐJTİŐ GAZDALKODASI TERVE
58 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! (Forrás:
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft.
Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. 1 Szennyvíztisztítási eljárások Intenzív technológiák Eleveniszapos
Vizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
Víz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere
6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
Vízminőség, vízminősítés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Hidrobiológia előadás Minőség Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998
Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Fonyód 2015. szeptember 22. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765
ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely
i-tó (1-14 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely i-tó (1-14 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép
Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben
Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási
2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős
Városi hidrológia, éghajlatváltozás
Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi környezetvédelem Előadó: Varga Laura Városi hidrológiai ciklus Városiasodás Növekvő lakosszám Növekvő burkolt felület Növekvő szennyezőanyag kibocsátás Csökkenő
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
A Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
A KEOP pályázati rendszere 2007-2013
A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000
Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése
Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A
Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai
A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos
A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról
A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN FELSZÍN ALATTI VIZEKTŐL FÜGGŐ ÖKOSZISZTÉMÁK HIDROLÓGIÁJA: MÓDSZERTANI ELŐRELÉPÉS, NÖVEKVŐ ISMERETIGÉNY Ács Tamás, Dr. Kozma Zsolt Budapesti
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája
Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési
VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012
VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,
Vízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról
Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról 2015.06.17. A programban meghirdetett előadások után volt lehetőség észrevételek, hozzászólások
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése
Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék
Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az
- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA
Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn A Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-0007 projekt Tahy Ágnes Balaton részvízgyűjtő
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
Vízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában
VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas
Vízgyőjtı gazdálkodási tervek
Vízgyőjtı gazdálkodási tervek készítése (KEOP 2.5.0.a projekt) Víz Keretirányelv (2000/60/EK) 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve
A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban
Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén
Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK