PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 5-6. ea.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 5-6. ea."

Átírás

1 PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Vízminőség-védelem 5-6. ea. Vízminősítés Víztest tipológia Hazai vízminőségi monitoring rendszer és hazai vizek minősége Lakóépületek korszerű vízgazdálkodása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület

2 Vízminősítés Főbb paraméter csoportok: Fizikai paraméterek Kémiai paraméterek Biológiai paraméterek Vízminősítés lehet: Kémiai Fizikai Biológiai Ökológiai Integrált Stb.. Fizikai paraméterek: Hőmérséklet Sűrűség, viszkozitás Oldóképesség Átlátszóság, zavarosság Lebegő anyag tartalom Fajl. vezetőképesség Szín Szag Stb.. 2

3 Néhány fontosabb kémiai paraméter ph Nitrogén-vegyületek (ÖN, Szerves-N, Kjeldahl-N, NO 3 -N, NO 2 - N, NH 4 -N) Foszfor-vegyületek (ÖP, PO 4 -P) Szerves anyagok (TOC, KOI, BOI5) Fémek, nehézfémek (Vas, Mangán, Króm, Réz, Ólom, Higany, Nikkel, stb..) Toxikus és egyéb olajszármazékok (policiklikus aromás szénhidrogének, fenolok, stb..) Peszticidek (különböző rovarirtók, féreg és csigairtók, növekedés-szabályzók, stb..) Klór vegyületek és klórszármazékok (Klorid-ion, Klorit, Kötött aktív klór, Klorit, Vinil-klorid, összes trihalo-metán, stb..) Radioaktivitás (összes indikatív dózis, Radon, Trícium, stb..) 3

4 Felszíni vizek kémiai minősítése Régi rendszer: MSZ vízminőségi kategória volt: I. osztály: kiváló víz II. osztály: jó víz III. osztály: tűrhető víz IV. osztály: szennyezett víz V. osztály: erősen szennyezett víz A szabvány rögzített határérték rendszert tartalmazott, mely nem vette figyelembe a vizek természetes adottságait Mai rendszer: VKI Víztest tipológiához kötött vízminősítési rendszer különböző adottságú vizek minősítési határértékei eltérőek Az erősen módosított és mesterséges víztestek minősítése eltérő! 4

5 Biológiai vízminősítés Biológiai vízminősítés: a víztestekben élő szervezetek (mikroorganizmusok, növények és állatok) alapján történő osztályozás Biológiai vízminősítés fő csoportjai: Halobitás (szervetlen kémiai tulajdonságok összessége) Szaprobitás (szerves anyag lebontó képesség) Trofitás (szerves anyag termelő képesség) Toxicitás (mérgező képesség) Teljes körű biológiai vizsgálat kitér a víztest minden élőlényközösségére: plankton (bakterioplankton, fitoplankton,zooplankton) makrofita társulások (hinárnövények) nekton (halak és más szabadon úszószervezetek) benton (fenéklakó szervezetek) biotekton (élő bevonat) Biológiai vízminősítés előnyei: Mivel az összes vízminőségi hatás megnyilvánul az élőlényközösségek jellemzőiben, azért hosszabb időléptékű változások kimutatására alkalmas Hirtelen levonuló nagy szennyezések a kémiai monitoring hálózaton 5 átszaladhatnak észrevétel nélkül. Kémiai paraméterekkel konkréten nem mért szennyezések tárhatók fel.

6 Halobitás a kontinentális vizek biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai adottságainak összessége, amit elsősorban a meder vagy a vízgyűjtő terület geológiai tulajdonságai határoznak meg, de változtatják mesterséges bevezetések is 6

7 Trofitás Trofitás: A növényi szervesanyag termelő képességének erőssége.. Alapja a fotoszintézis folyamata. 7

8 Szaprobitás Szaprobitás: A víz szervesanyag bontó képességének erőssége Autoszaprobitás (természetes szaprobitás): a vízben magában keletkezett szervesanyagok bomlásának folyamata. Alloszaprobitás: a vízbe kívülről kerülő szervesanyagok okozzák. Lehet: természetes eredetű (erdei tavakba utó avar, vándormadarak trágyája...) mesterséges eredetű (szerves anyag tartalmú szennyvizek). 8

9 Szaprobitás mérése Kémiai oxigénigény (KOI) - a víz redukálóképességét méri. Biokémiai oxigénigény (BOI) - a víz szerves vegyületeinek mikrobiális bontásához mennyi oxigénre van szükség. Járulékos oxigénigény (JOI) - bontandó szubsztrátumot feleslegben adunk a vízhez. A mikroorganizmusok tevékenységének intenzitását mérik Oxigén forgalommal kapcsolatos mérések Pantle - Buck index: A vízi szervezetek beosztása aszerint, hogy milyen mértékben viselik el és jellemzik a szervesanyag terhelést és a lebontást kifejező szaprobitást. A szaprobiológiai indikátorértékeket szapbrobionta katalógusokban gyűjtötték össze. Ez alapján a Pantle - Buck index (S) az indikátor fajok relatív gyakoriságából számítható. Szapróbia index. Stb.. 9

10 Szaprobitási osztályok 10

11 Szaprobitás és trofitás Az építést és a lebontást a fotoszintézis (P) és a légzés (R) mérésével közelíthetjük meg. A világos órák légzéssel javított bruttó fotoszintézise (P) a 24 órára számított légzés (R) értékével osztva adja a P/R arányt. Ha: P/R = 1, akkor a termelők által létrehozott összes szervesanyag lebontódik, pl. oligotrófikus vizekben. P/R > 1, akkor szervesanyag felhalmozódás van, pl. eutrófikus állóvizek,. P/R < 1, a víz heterotrófia irányába tolódik el. Általában külső szervas anyag terhelés okozza. 11

12 Toxicitás Toxicitás: víz mérgező képessége A mérgezőképesség mérése általában biológiai tesztmódszerrel. Gyakran alkalmazott teszt élőlények: algák, egysejtű állatok, rákok, rovarok, rovarlárvák, gyűrűs férgek, ebihalak, halak, csíranövények. Hosszantartó eljárások - krónikus hatást lehet meghatározni. Rövidlejáratú kísérletek - cél: ártalmatlan, kritikus, veszélyes, halált okozó határérték megállapítása A víztoxikológiában leginkább a közepes tűrés határa Tlm (tolerantia limes medialis) terjedt el 12

13 Toxicitás II. 13

14 Ökológiai vízminősítés Felszíni vizek minősítésére alkalmazott módszer Az EU 2000/60/EK Víz Keretirányelve Jó ökológiai állapot elérése a cél szükséges volt hozzá ökológiai minősítő rendszer kidolgozása Ökológiai vízminősítés: Elsősorban a biológiai módszer eredményeit használja fel de, figyelembe veszi a fizikai és kémiai vízminősítés eredményeit is Ok-okozati összefüggéseket tár fel a fiziko-kémiai paraméterek változásai és az élővilág szintjén észlelt változások között Összefüggést állapít meg az indikátor szervezet és az indikandum, vagyis a jelzendő jelenség között. Az indikáció lehet faji vagy populáció szintű, Az igényes ökológiai vízminősítés kiterjed az egész élőlényközösségre. 14

15 Felszíni víztestek minősítésének VKI szerinti csoportjai 15

16 Felszíni víz minősítési rendszer Minősítési kategóriák: Kiváló állapot (zavartalan állapot) Jó állapot Mérsékelt állapot Gyenge állapot Rossz állapot Víztipológia függő minősítési rendszer 16

17 Integrált vízminősítési rendszer I. A figyelembe vett minőségi elemek: 5 élőlénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz és halak) vonatkozó biológiai jellemzők fizikai-kémiai elemek (szervesanyag, tápanyag, sótartalom és ph) egyéb specifikus kémiai jellemzők (pl. nehézfémek), hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízszintek és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv állapota, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat) A víztest integrált minősítésként az összes csoport közül a legrosszabb állapotjellemző minősítését kapja. 17

18 Integrált vízminősítési rendszer II. 18

19 Felszín alatti vizek minősítésének rendszere FAVÖKO: felszín alatti víztől függő ökoszisztéma. Típusai: vízfolyások vízi vagy vizes élőhelyei, sekély tavak vizes élőhelyei, szárazföldi élőhelyek. 19

20 Eredmények összehasonlíthatósága - EQR Ökológiai állapot szerinti osztályba sorolás EQR (Environmental Quality Ratio) alapján történik 20

21 Vízfolyás tipológia

22 Állóvizek tipológiája

23 Felszín alatti víztestek tipológiája I.

24 Felszín alatti víztestek tipológiája II.

25 Felszín alatti víztestek tipológiája III.

26 Felszín alatti víztestek tipológiája IV.

27 Hazai felszíni és felszín alatti víz monitoring hálózat Többszintű monitoring hálózat: A feltáró monitoring hasonlóan a korábbi országos és regionális törzshálózati monitoringhoz, alapvetően a vizek általános állapotértékelését, jellemzését tűzi ki célul. Az operatív monitoring az ökológiai és/vagy kémiai szempontból veszélyeztetettnek tekintett vizek vizsgálatát célozza, és az intézkedések eredményességét ellenőrzi. A felszíni vizek vizsgálati monitoringjának működtetése olyan bizonytalanságok esetében szükséges, ha valamilyen határérték túllépésének az oka ismeretlen, vagy rendkívüli események nagyságát, következményeit kell megismerni A monitoring hálózat térképeit a Magyarország vízgyűjtő gazdálkodási terve térképmellékletek tartalmazzák 27

28 Felszíni vizek monitoring hálózata Vizsgálati csoportok (lásd. Integrált vízminősítési rendszer): Fizikai és hidrológiai mérések (régi rendszer is tartalmazta) és hidromorfológiai vizsgálatok (VKI-nek való megfelelés) Vízkémiai vizsgálatok (régi rendszer is tartalmazta) Biológiai vizsgálatok (VKI-nek való megfelelés) Feltáró monitoring hálózat: 22 állóvízi észlelési hely 123 vízfolyás észlelési hely Operatív monitoring hálózat: 35 tavi észlelési hely eutrofizáció veszélye miatt 20 tavi észlelési hely kiemelt hidromorfológiai kockázat miatt 103 folyóvízi monitoring pont veszélyes anyag kockázat miatt 366 folyóvízi monitoring pont tápanyag és szerves anyag kockázat miatt 296 folyóvízi monitoring pont hidromorfológiai kockázat miatt Vizsgálati monitoring: előre nem tervezhető 28

29 Főbb hidromorfológiai kockázati tényezők Hosszanti átjárhatóság akadályozottsága Völgyzárógátas átfolyó tározó, Duzzasztás Vízkivétel Vízmegosztás Keresztszelvény menti elváltozások, Szabályozással kapcsolatos elváltozások Kotrás Burkolatok 29

30 Felszín alatti monitoring hálózat Feltáró monitoring: Vízszint észlelés 1685 kútban történik Vízhozam mérés 117 helyen Kémiai feltáró program: Sérülékeny vízbázisok: 696 db észlelési hely Védett rétegvizek: 786 észlelési hely Termálvizek: 85 monitoring pont Operatív monitoring: Kémiai alapparaméterek okozta kockázat: 371 monitoring pont Növényvédő szerek okozta kockázat: 37 monitoring pont Klórozott szénhidrogének okozta kockázat: 19 monitoring 30 pont

31 Védett területek monitoring programja Védett területek: ivóvízkivételek védőterületei tápanyag- és nitrátérzékeny területek természetes fürdőhelyek Natura2000 területek őshonos halak életfeltételeinek biztosítása céljából védett területek A monitoring hálózat azon víztesteire vonatkozóan, melyek ilyen területekre esnek, a hatályos jogszabályoknak megfelelő kiegészítéseket tartalmazza a monitoring program. 31

32 Víztesteink állapota A felszín alatti vizeink viszonylagos jó állapota mellett a felszíni vizek zömében a mérsékelt osztályba tartoznak; és jelentős az adathiány, különösen a felszíni vizek kémiai minősítéshez szükséges veszélyes anyagok tekintetében. 32

33 Vízfolyás víztesteink állapota A vizek nem megfelelő fizikai-kémiai állapota a víztestek közelőtıleg felénél járult hozzá a nem jó állapothoz/potenciálhoz. A szennyezési problémákat az esetek túlnyomó többségében a vizek tápanyagterhelése okozza (legnagyobb arányban foszfor határérték túllépés fordul elő), de a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon gyakori a határértéket meghaladó szervesanyag-tartalom is. Viszonylag sok vízfolyás a sótartalom miatt kifogásolt. A kémiai állapotot mindössze a víztestek 6%-án lehetett meghatározni a veszélyes anyagokra vonatkozó ismeretek hiánya miatt. A minősített víztestek 94%-án tehát csak ökológiai minősítés áll rendelkezésre (mindössze egyetlen olyan víztest található, ahol van kémiai minősítés, és az rosszabb eredményt adott, mint az ökológiai minősítés). 33

34 Álló víztesteink állapota A 213 állóvíz víztest közül mindössze 77 esetében (35%) volt elegendő adat a minősítéshez. Ennek oka a mesterséges állóvizek (129 db), ezen belül is a halastavak nagy száma (85), amelyeket adat- és módszer hiányában nem lehetett minősíteni. Természetes nagytavaink közül a Balaton, a Fertı-tó és a Velencei-tó nyílt vizes részének állapota jó. Tavaink többsége természetvédelmi szempontból is védettséget élvez. Ki kell emelni a víztestként is kijelölt szikes tavakat, melyek ökológiai állapota többnyire kiváló/jó. Az állóvizek közül 15 kapott erősen módosított besorolást. Mindössze négy víztesten lehetett a kémiai állapotot minősíteni, de ez mind jó eredményt adott, vagyis a kémiai minősítés sehol nem befolyásolja az ökológiai minsítés eredményét. 34

35 Felszín alatti víztesteink mennyiségi állapota A vízszintsüllyedés-teszt alapján 14 víztest gyenge állapotú, ezek fele sekély porózus víztest. A vízmérleg teszt miatt 13 víztest gyenge állapotú és 33 víztest bizonytalan. (A bizonytalan besorolás azt jelzi, hogy a vízkivétel és hasznosítható készlet csak ± 10%-ban tér el egymástól). Főként sekély és mélyebb porózus víztestekről van szó, megjelennek karszt víztestek is. A FAVÖKO-k állapotára vonatkozó vizsgálatok szerint 12 víztest gyenge állapotú és további 15 víztest esetén beszélhetünk valószínű FAVÖKO-károsodásról. A probléma főként a sekély 35 porózus víztesteket érinti, kisebb mértékben karszt víztestekre vonatkozik.

36 Felszín alatti víztesteink kémiai állapota A 185 db felszín alatti víztestből 38 gyenge kémiai állapotú, valamint a trendvizsgálat alapján 4 víztest kockázatos állapotú. Zömében települési vagy mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésről van szó, de előfordulnak ammónium, növényvédő szer (triazin), és klórozott szénhidrogének. 36

37 Jelentős hazai vízgazdálkodási problémák I. A VKI végrehajtása szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémának számítanak azok a vízi környezetet érő hatások és az ezeket okozó terhelések és igénybevételek, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik a környezeti célkitűzések elérését 2015-ig. Főbb problémák: A felszíni vizek eutrofizálódása A felszín alatti vizek nitrátosodása Felszíni vizekbe jutó veszélyes anyagok Felszíni vizekbe bevezetett termálvizekből származó hő- és szennyezőanyag terhelés A felszín alatti vizeket elérő veszélyes anyag terhelések pontszerű előfordulásai Árvízvédelmi céllal átvágták a kanyarulatokat, így lerövidítették a medret és növelték a sebességet. A töltések elvágták a folyótól az árterületek jelentős részét, és a mentett oldalon az élő vízfolyástól elszakított mellékágak, holtágak keletkeztek, amelyek vízellátottsága jelentősen romlott. Az emberi beavatkozások a vízfolyások medrére, a hullámtérre és a parti sávra is kiterjedtek, így a vízfolyások nagy részénél hiányzik a parti növényzet és a 37 szántóföldek gyakran egészen a vízpartokig húzódnak. Mindez

38 Jelentős hazai vízgazdálkodási problémák II. Vízfolyásainkon számos olyan műtárgy található, amely elzárja a folyók medrét (hosszirányú átjárhatóság). A hosszabb duzzasztott szakaszok hasonló hatásúak, mivel bizonyos makrogerinctelenek vagy halfajok olyan mértékben kerülik a lelassult vízmozgású szakaszokat, hogy számukra az egyenlő a fizikai átjárhatatlansággal. A völgyzárógátas tározók, céljukból és üzemeltetésükből adódóan, gyakran teljes egészében visszatartják a tápláló vízfolyáson érkező vizeket, így elvonják az alvízi vízfolyás-szakaszon az ökológiailag szükséges vízhozamot. A vízfolyások kisvízi hozamához viszonyítva jelentős vízkivételek (öntözés, halastavak frissvíz igénye) ökológiai vízhiányhoz vezethetnek, azaz tartósan vagy ismétlődően A belvízlevezető rendszer jelentősen módosítja az alföldi területek terület vízháztartási, lefolyási viszonyait: (i) a gyors vízlevezetéssel eltűnnek a mélyedésekben összegyülekező vizek és velük együtt az ehhez társuló vizes élőhelyek, (ii) nő az aszályérzékenység 38

39 Jelentős hazai vízgazdálkodási problémák III. A felszín alóli vízkivételek, illetve a talajvizet tartósan megcsapoló csatornák csökkentik a felszín alatti vízből táplálkozó ökoszisztémák (FAVÖKO-k) vízellátottságát A jelentős, koncentrált, visszasajtolás nélküli termálvízkivételek az Alföld egyes részein folyamatos vízszintsüllyedést okoznak a termálvíztartóban, ami túltermelésre utal. Az ivóvízellátásra használt felszín alatti vizek nem megfelelő vízminősége nehezíti a biztonságos ivóvízellátást (természetes vízminőségi problémák: arzén, ammónium, bór, vas, mangán, stb., illetve sérülékeny ivóvízbázisok szennyeződési veszélye). A külföldi hatások által jelentősen befolyásolt határokkal metszett vízfolyások, ahol a környezeti célkitűzés külföldi intézkedések nélkül nem érhető el. 39

40 Lakóépületek korszerű vízgazdálkodása 40

41 Célok, alapelvek

42 Épületek vízgazdálkodása napjainkban Víz-közművekkel ellátott épületek csapadék Víz-közmű nélküli épületek csapadék kút, forrásfoglalás vízellátó hálózat csapadék csatorna hálózat szennyvíz csatorna hálózat talaj, vízfolyás házi szennyvíz gyűjtő Minden háztartási célra ivóvíz minőségű vizet használunk! Pazarló a vízfogyasztás! Jelentős a környezetterhelés!

43 Háztartási vízhasználatok (hagyományos esetben) Élelmiszer, mosogatás, tel előkészítés: % WC-öblítés: 35-40% Fürdés: 30-50% Takarítás: 10-15% Öntözés, kocsi mosás, stb..: 1-10%

44 Épületek vízgazdálkodása korszerűen használt vizek újrahasznosítása vízellátó hálózat, kút, forrásfoglalás csapadék Előnyök: -Olcsóbb üzemeltetés -Kisebb ivóvíz felhasználás (min. 50 l/fő,nap megtakarítás) -Kisebb környezet terhelés fekete szennyvíz szürke szennyvíz kezelés visszaforgatás talaj vagy élővíz szennyvíz csatorna v. korszerű közműpótló Hátrányok: -Kettős vízelosztó és gyűjtő rendszer az épületben -Szürke szennyvíz kezelő kiépítése, üzemeltetése -Töményebb elfolyó szennyvíz

45 Épületek vízgazdálkodása korszerűen vízfelhasználás csökkentése Fogyasztói szokások változása (szemléletváltás, víz ára ) Szürke szennyvíz és csapadékvíz újrahasznosítása mosás öntözés wc öblítés takarítás Közüzemi hálózati veszteség mérséklése Víztakarékos berendezések alkalmazása wc öblítés módja víztakarékos wc tartályok víztakarékos mosó- és mosogat gépek aerátos csapvégek beépítése víztakarékos zuhanyrózsa stb

46 Épületek vízgazdálkodása korszerűen keletkező szennyvízmennyiség csökkentése komposzt wc (biohulladék is!) vákuum toalettek szeparáló toalettek (sárga szennyvíz)

47 Fekete szennyvizek hasznosítása

48 Korszerű közműpótlók Intenzív technológiák Extenzív technológiák Gazdaságos lakos egyenérték terhelés bármilyen alacsony (max. 2-5 ezer fő) Beruházási költség azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Üzemeltetési költség magas alacsony Keletkező iszap mennyisége magasabb alacsonyabb Szag emisszió minimális minimális Energia és vegyszerigény magasabb alacsonyabb Kezelőszemélyzet igény azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Felhasznált mesterséges anyagok mennyisége magasabb alacsonyabb Zajártalom azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Évszakonkénti üzembiztonság azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Területigény alacsony magas Átlagos leválasztási szerves anyag leválasztási hatásfokok azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Átlagos leválasztási növányi tápanyag anyag leválasztási hatásfokok azonos vagy magasabb azonos vagy alacsonyabb Hidraulikai ingadozásokra való érzékenység magas alacsony Szerves anyag terhelés ingadozásra vaó érzékenység magas alacsony Esztétikai szempontok azonos vagy kedvezőtlenebb azonos vagy kedvezőbb Az elfolyó szennyvíz minőségi ingadozásának mértéke azonos vagy kisebb mértékű azonos vagy nagyobb mértékű

49 Extenzív (természet-közeli) technológiák Homokszűrők Kavics filterek Gyökérzónás szennyvíztisztítók Tavas szennyvíztisztítók Talajszűrés Nyílt felszínű wetlandek

50 Projektek Lübeck, Flintenbreite lakópark Új építés: 117 lakás, ~350 lakos számára Vákuum toalett Szivattyúállomás Fertőtlenítő (70 C, 1h) Biogáz fejlesztő (anaerob, mezofil 37 C) Konyha szilárd hulladék biogáz maradék Fürdőszoba Gyökérmezős tisztítás Hőfejlesztés, áramtermelés Tárolás Csapadékvíz Beszivárogtatás Befogadó Mezőgazdasági hasznosítás Hazai projekt: Gyürüfű ökofalu

51 Költségek, megtérülések I. kiindulási adatok Átlagos hazai 4 fős család éves vízfogyasztása (q= l/fő,nap): ~200 m 3 /év Átlagos hazai vízdíj: ~350 Ft/m 3 Átlagos hazai csatornadíj: ~250 Ft/m 3 Vízterhelési díj: 8 Ft/m 3 Egy átlagos hazai hagyományos vízgazdálkodási rendszerű házban élő család vízellátás-csatornázási díj költsége: ~ Ft/év

52 Költségek, megtérülések II. A változat Víz-visszaforgatásos rendszerű épület közműves vízellátással és csatornával és víztakarékos berendezésekkel megtakarítás (50-70 l/fő,nap): ~ Ft/év Többlet beruházások, kivitelezéskor: Dupla csőrendszer idomokkal: ~ Ft Víz visszaforgató és kezelő rendszer: ~ Ft Megtérülési idő: ~10-14 év

53 Költségek, megtérülések II. - B-változat Víz-visszaforgatásos rendszerű épület saját kúttal, vízkezeléssel, korszerű közmű-pótlóval Megtérülések: Csatornadíj nincs Vízkezelési és analitikai költség: 200 Ft/m 3, így megtakarítás: ~150 Ft/m 3 Átlagos család megtakarítása: ~70000 Ft/év Többlet beruházások: Dupla csőrendszer idomokkal: ~ Ft Víz visszaforgató és kezelő rendszer: ~ Ft Kút és vízkezelés: ~ Ft Korszerű közműpótló: ~ Ft Megtérülési idő: év (az amortizációs idő többszöröse!!!)

54 Költségek, megtérülések III. járulékos hasznok Járulékos hasznok: öko-ház, öko-feeling ingatlan piaci többlet értéke Kisebb közművagyon Kisebb amortizáció Kisebb állami közműfejlesztési teher Hatékonyabb államháztartás Kevesebb vízfogyasztás Kevesebb környezet terhelés Egyéb észrevételek: Nagyobb egységeknél (pl. lakópark) a megtérülési idők kedvezőbbek (alacsonyabb fajlagos többletköltségek) Jövőben jelentős közmű költség emelkedések várhatóak! EU-s támogatások mértéke évről-évre nő!

55 Somlyódy László akadémikus: A vágyunk tehát az, hogy elegendő mennyiségű biztonságos, tiszta és egészséges víz álljon az emberek és a természet rendelkezésre. Lao-ce szavaival élve: A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e.

56 Kötelező irodalom A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE %ADni%20vizek%20k%C3%A9miai%20%C3%A9s%20%C3 %B6kol%C3%B3giai%20%C3%A1llapot%C3%A1nak%20%C 3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se.pdf MAGYARORSZAG VIZGYŐJTİŐ GAZDALKODASI TERVE 56

57 Források I. A vízellátás és a csatornázás néhány energetikai és környezetvédelmi meggondolása Gyürűfű Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: SEGÉDLET A KORSZERŰ EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS A TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁS ALKALMAZÁSÁHOZ Budapest, december. Budai Péter: Zárt anyagáramokra épülő alternatív szennyvízgazdálkodás s.pdf Somlyódy László: AZ ÉRTŐL AZ ÓCEÁNIG - A VÍZ: A JÖVŐ KIHÍVÁSA DR. TESZÁRNÉ DR. NAGY MARIANN VÉGVÁRI PÉTER DR. ZSUGA KATALIN ARANYNÉ RÓZSAVÁRI ANIKÓ DR. K. SZILÁGYI ENIKŐ CSÉPES EDUÁRD KOVÁCS PÁL A FELSZÍNI VIZEK MONITOROZÁSÁNAK EDDIGI TAPASZTALATAI, JAVASLATOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE ai%20%c3%a9s%20%c3%b6kol%c3%b3giai%20%c3%a1llapot%c3%a1nak%20%c3%a9rt %C3%A9kel%C3%A9se.pdf MAGYARORSZAG VIZGYŐJTİŐ GAZDALKODASI TERVE

58 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! (Forrás:

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely i-tó (1-14 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely i-tó (1-14 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép

Részletesebben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn A Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-0007 projekt Tahy Ágnes Balaton részvízgyűjtő

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban Dr. Perger László (laszlo.perger@neki.gov.hu) NeKI Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály NeKI-nap, Balatonöszöd, 2013. március 27-28. A Föld vízkészletének megoszlása A Föld

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE A vízminősítés módszertanának kidolgozása a XIX. század végén és a XX. század elején indult fejlődésnek. Ebben az időszakban az urbanizáció és

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

Közüzemi szerződés minták

Közüzemi szerződés minták 2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

AZ ESŐVÍZ HASZNOSÍTÁSA. Ifj. Dienes György 2011. február 18.

AZ ESŐVÍZ HASZNOSÍTÁSA. Ifj. Dienes György 2011. február 18. AZ ESŐVÍZ HASZNOSÍTÁSA Ifj. Dienes György 2011. február 18. Esővíz-hasznosítás múltja Az emberiség évezredek óta hasznosítja a csapadékvizet Legrégebbi lelet Kr.e.: 1700 Kréta, Knoszosz Pergamonban erődök

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Fekete-víz (3-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Fekete-víz (3-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. (3-3 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép F ek ete -v íz Ka ra si ca Dr 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak a áv egyéb egyéb vizes élőhely 3 6 9 12 km (3-3 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A DUNA-VÍZGYŐJTİ MAGYARORSZÁGI RÉSZE közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2009. augusztus TARTALOM 1 VÍZGYŰJTŐK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Dobroda-patak Ménes-patak Szentlélek-patak Fekete-víz-patak

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben