SZÁNTÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 80/2007.(V.22.) KÉPVISELŐTESTÜLETI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYVA

Átírás

1 SZÁNTÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZEKEZETI TEVE 80/2007.(V.22.) KÉPVISELŐTESTÜLETI HATÁOZATTAL JÓVÁHAGYVA MEGBÍZÓ: SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATA 8622 SZÁNTÓD, VAJDA J. U. 5. TEVEZŐ: MISKOLC, MÁJUS HÓ IGAZOLJA, HOGY A MŰÉPÍTÉSZ KFT. MINŐSÉGIÁNYÍTÁSI ENDSZEE MEGFELEL AZ ISO 9001:2000 SZABVÁNY SZEINTI KÖVETELMÉNYEKNEK.

2 Aláírólap Szántód Településszerkezeti Terv dokumentációjához Településtervező vezető tervező: Puskás Péter TT É1/2001 Településtervező: M. Bacskai Andrea TT É2/2001 Településtervező munkatárs: Péter Balázs Zöldterület és tájépítész vezető tervező: Dobos Sára K /2003 Zöldterület és tájépítész tervező: Bende Laura K /2004 Közlekedés vezető tervező: Sarnek Ferenc K1-d-1/ Közlekedéstervező gyakornok: Singlár Zsolt Közmű tervező: Nyikosné epcsényi Katalin Vcs Környezetvédelmi vezető tervező: Kertész Károly KFL-KFV Miskolc, május hó Puskás Péter okleveles építészmérnök vezető tervező

3 Tartalomjegyzék Szántód Településszerkezeti Terv dokumentációjához 1. Bevezetés A településrendezési terv folyamata Korábbi településrendezési tervek és tanulmányok 2. Határozattal jóváhagyásra kerülő munkarészek 2.1. A településfejlesztési koncepció fontos elemeinek kiemelése 2.2. A város pozitív adottságai a fejlesztések szempontjából 2.3. Városrendezési irányelvek 2.4. Térszerkezeti kapcsolatok, településszerkezet 2.5. Területi fejlesztések 2.6. Településszerkezeti változások hatásai 2.7. Külterület, táj- és a zöldfelület rendezési javaslata 2.8. Közlekedési javaslatok 2.9. Közművek összefoglaló javaslata Érték és örökségvédelem javaslata Környezetvédelmi javaslatok 3. Alátámasztó munkarészek 3.1. Térségi összefüggések, vonatkozó tervek 3.2. Lakó- és üdülőterületek rendezése, fejlesztése 3.3. Vegyes területek 3.4. Gazdasági területek 3.5. Egyedi településrészek rendezése 3.6. Különleges területek 3.7. Balaton vízpart menti területek vízpart-rehabilitációs terv 3.8. Tájrendezési és a zöldfelület rendezési javaslatok 3.9. Örökségvédelmi javaslatok Környezetvédelmi javaslatok Szántód közlekedési javaslatai Közművesítési javaslat A Településszerkezeti Tervhez érkezett szakhatósági észrevételek és tervezői válaszok

4 1. Bevezetés A településrendezési terv folyamata Szántód község településrendezési terveit Szántód Község Önkormányzata megbízásából a Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft. készíti. A településszerkezeti terv az elfogadott koncepció alapján a szakmai szempontok előtérbe helyezésével vázolja fel a község elképzeléseit. A településszerkezeti terv a terület-felhasználás módját és az infrastruktúra hálózat elemeit tartalmazza. A településszerkezeti terv a település térbeli fejlesztésére hosszú távú elképzeléseket fogalmaz meg. A terv meghatározza a település alakítását, a kívánatos fejlesztési irányokat, terület-felhasználási módot, valamint a műszaki infrastruktúra azon elemeit, melyek a település fő szerkezetét, főgerincét meghatározzák és befolyásolják. Tervek készítése során elsődleges cél, hogy a tervi elhatározások javítsák vagy legalább szinten tartsák a település környezeti, minőségi állapotát. A tervtanácsi állásfoglalás és a szakhatóságok véleményezése után a településszerkezeti terv jóváhagyásra terjeszthető dokumentációját a képviselő-testület határozattal fogadja el. A településszerkezeti terv koncepcionális elhatározásokat tartalmaz, konkrét építési feltételeket nem rögzít, ezért szükséges a szerkezeti terv után az építési jogokat tartalmazó helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet elkészíteni. A településszerkezeti terv készítése során figyelembe vettük az ide vonatkozó és érvényben lévő törvények és hatályos jogszabályok előírásait, valamint az országos, a megyei és térségi terveket. Korábbi településrendezési tervek és tanulmányok Szántód korábbi településrendezési terveit a szomszédos települések tervei tartalmazzák, mivel Szántód korábban sohasem volt önálló település. Zamárdi Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1994 sz. rendelete, Általános endezési Terve KAPOSTEV Terv fő fejlesztési irányai: - Lóversenypálya, lovassport területe nem valósult meg ma arborétum, csemetekert (4439/1 hrsz.) Javaslat: arborétum (nagy zöldfelület) és temető fejlesztés - Intézményi, Szolgáltató és sport terület nem valósult meg ma gazdasági és beépítetlen terület az Erdő és fafeldolgozó mellett (4456, , 4455/4, 5, 6) Javaslat: gazdasági területfejlesztése - Szántódi puszta Idegenforgalmi és kulturális központ, Javaslat: további idegenforgalmi, kulturális központfejlesztés - Szántód, puszta mellett a nyugati terület Zöldterület és Idegenforgalmi területfejlesztés nem valósult meg Ma beépítetlen terület (4469 hrsz.) Javaslat: idegenforgalmi és sport terület - Brettyó területe Szabadidő központ valamint idegenforgalmi hasznosítású terület

5 (A terület jellegzetes természeti adottságait továbbfejlesztő, természetvédelmi szempontokat hangsúlyozó terület) nem valósult meg, ma nádas beépítetlen terület a Natura 2000 védelme alatt Javaslat: természetközeli tevékenység hasznosítására az illetékes hatósággal egyeztetve, különleges természeti területként kezelve 3/1996. (03.14.) számú rendelet Köröshegyi Község Képviselőtestülete által - Somos és Köröshegy által határolt területen lakóterület fejlesztés nem valósult meg Ma beépítetlen terület Javaslat: részben lakóterület fejlesztés részben mezőgazdasági terület Zamárdi Nagyközség Önkormányzata 21/1995. (X.30.) számú rendelete az Autósmozi területéről nem valósult meg 70. sz. fő Köröshegyi csomópontjánál lévő benzink környezetének részletes rendezési terve - Idegenforgalmi területi hasznosítás nem valósult meg Javaslat: gazdasági és idegenforgalmi fejlesztés (elsődlegesen sport) Szántód Község Képviselő-testülete 3/1997 (VIII.3.) sz. rendelete A Zamárdi Nagyközség által elfogadott és többször módosított általános rendezési terv hatályban tartásáról nyilatkozat Szántód Község Képviselő-testületének 5/1999. (III.10.) KT számú rendelete - A 4005 és a 4006 hrsz-ú ingatlanok helyi építési szabályzata Lakóterület fejlesztés megvalósult Javaslat: Balatoni vízpartrehabilitációs terv alapján Szántód Község Képviselő-testülete 11/1999. (XI. 10.) számú rendelete az ÁT módosításról - Móricz Zsigmond Parti villasor közötti SZOT üdülő kertvárosi lakó- és üdülőházas övezetbe sorolása részben megvalósult, a Parti villasor felé az üdülőházas terület ki lett alakítva Javaslat: hétvégi házas vagy üdülőházas terület-felhasználás - A ege utca mögött keletre hétvégi házas területhasználat részben megvalósult Javaslat: az elindított hétvégi házas fejlesztés folytatása Somogy Megye Területrendezési Terve Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója ( ) /2002. (V. 15.) Korm. Határozat A térségre határozattal elfogadott koncepció fő célja a hosszú távú fejlesztések meghatározása, a megoldandó feladatok kijelölése valamint a meghatározott fejlesztések megvalósulását segítő eszköz- és intézményrendszer kialakítása. A koncepció két nagy fejezetre tagolódik, a hosszú távú tartós célkitűzésekre és a koncepció prioritásaira. A koncepció kiemeli a táji- és környezeti állapot javítását, a gazdasági fejlesztés irányait, valamint a fejlesztés forrásait. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve évi CXII. tv. ill. az ezt módosító évi CLXI. tv. A törvény kiemelt célja a Balaton, mint egyedi természeti tájérték környezetében lévő üdülőkörzetek táji-, természeti és települési környezetének, minőségének védelme. A törvény tartalmazza a területre vonatkozó szabályozási előírásokat és az övezetek szabályozási előírásait. Két nagy övezetet állapít meg a védelmi és a funkcionális övezetet.

6 283/2002.(XII.21.) Korm. endelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről 19/2005.(V.5.) TNM rendelet Szántód vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról Országos Területrendezési Terv évi XXVI. tv. 3.. (2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. Törvény hatályát nem érinti.

7 2. Határozattal jóváhagyásra kerülő munkarészek A 80/2007.(V.22.) Képviselőtestületi határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terv Leírása A település szerkezetét meghatározzák a térségi tervek és a térség hosszú távú fejlesztési tervei. A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepció alapján Szántód község fejlesztési célkitűzésit segítse a terület felhasználások meghatározásával. A településszerkezeti terv biztosítja a terület felhasználás és az infrastruktúra hálózat összehangolt kívánatos fejlesztési irányait, biztosítja a táji- építészeti és természeti értékek védelmét A településfejlesztési koncepció fontos elemeinek kiemelése A településszerkezeti terv alapdokumentuma a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció átfogó hosszú távú fejlesztéseket prognosztizál. Az itt megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre épül a településszerkezeti terv, mely szintén hosszú távú terület felhasználási és infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaz. A településfejlesztési koncepciót az Önkormányzat Képviselő-testülete 2003-ban fogadta el. Majd a települési határ módosulása miatt év első félévében e dokumentáció átdolgozása vált szükségessé, melyet a képviselő testület elfogadott. A településfejlesztési koncepció részletesen foglalkozott a település jövőképével, mely az adottságokra épülő fejlesztési szándékok hosszú távú célrendszere. A község SWOT analízisén keresztül értékelésre került a jelenlegi helyzet, ennek pozitív és negatív adottságainak áttekintésével. Megfogalmazásra kerültek a településfejlődés lehetséges irányai, valamint azok megvalósulásának feltételei és stratégiája. Szántód fejlődését meghatározza a Balaton-parti fejlesztések alakulása. A fejlődés az utóbbi években a kereskedelem és a szolgáltatás területén megrekedt, melynek kimozdítására és minőségi fejlődésére kell törekedni. A település alapvető hiányossága, hogy nincsen összefogott központja. A központ kijelölését a koncepció a rév és a települési fő találkozásához képzelte el. Ez a hely, amely meghatározó pontja Szántódnak. A község a jövőjét az idegenforgalomra alapozza. Megfelelő infrastruktúra, humáninfrastruktúra kiépítésével elősegíthető a népesség megtartás és növelés. A kereskedelmi kínálat fejlesztése is cél a meglévő áruház környezetében. Elképzelés egy önálló temető létesítése, mivel a településhatárok módosulásával Zamárdi területére esik az eddig használt temető. Fő települési prioritások, fejlesztési célok, programok: Természeti erőforrások megőrzése Települési együttműködés Idegenforgalom és a kereskedelem, szolgáltatási háttér fejlesztése

8 Humánerőforrás fejlesztése Települési lakó és környezeti körülmények javítása (településközpont kialakítása, gyalogos zóna és zöldfelület növelése, közterületek felújítása) Két fejlesztési irányvonal a mérvadó a fejlesztések során: elsődlegesen a minőségi településfejlesztési program, másodsorban az új fejlesztési területek meghatározása minőségi és ökológiai szempontból is. A koncepcióban meghatározott fő turizmusfejlesztési irányok: Ökoturizmus, melyhez jól kapcsolódhat a Natura 2000 területei, a Balaton, mint természeti táj, valamint a dombvidéki táj Wellness turizmus, mely kapcsolható a vízparthoz, a hegyi- és borturizmushoz, valamint a szabadidő, sport és gyógyprogramokhoz. Tematikus turizmusnál bekapcsolódhat a hajdani bor programjába, valamint az értékes műemléki együttessel rendelkező (Szántódpuszta) kistelepülések csoportjába. Sport lehetőségek biztosítása, lovassport, lovassporthoz kapcsolható lovas táborok, lovas kocsi bemutató stb. A fejlesztések csak úgy valósulhatnak meg igazából, ha az ezekhez szükséges szolgáltatási hátteret biztosítja a település. Itt kiemelendő a kereskedelem, vendéglátás bővítésének és minőségi fejlesztésének igénye, a kulturális és szórakoztató programok biztosítása, a szállásférőhelyek minőségi és bővítési fejlesztése. A település életének és élhetőségének érzékeny pontja a település zöldfelületi rendszere. A zöldterületek nagy figyelmet és gondoskodást igényelnek. A zöldfelület egységes rendszerének kialakítása a cél, hogy a település ökológiai rendszere ne boruljon fel és a település kellemes, jó környezetet biztosítson. Infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelendő a kerékpár fejlesztése, valamint az M7-es autópályához való kapcsolódás és az ebből adódó előnyök és problémák megoldása A város pozitív adottságai a fejlesztések szempontjából A település földrajzi, táji- és természeti adottságai a fejlesztések szempontjából nagyon kedvezőek. A Balatoni táj része a település, melyhez magas színvonalú szolgáltatás biztosításával vonzó kínálat biztosítható. Az Európai Uniós természeti, ökológiai hálózat része a brettyó, melyhez természetközeli tevékenységek, ökológiai turizmus kapcsolható. A brettyó kiszolgálásához kapcsolható egy természet megfigyelő állomás a kutatók és a szakemberek számára, továbbá egy bungalow-szerű táborhely, ahol az iskolások és más privát csoportok üdülhetnek és ismerkedhetnek meg a térség természeti kincseivel. A település szerkezete szempontjából kedvező adottságok a következők: Vonzó építészeti épületegyüttesek Szántódpuszta Természeti területek év állomás Összefogott üdülőterületek A városszerkezet szempontjából előny, hogy a különböző kedvező adottságok jól összekapcsolhatók. A község megfelelő fejlesztési területekkel rendelkezik. Az infrastrukturális ellátottsága nagyon jó. Kedvező, hogy az urbanizációs tengelyen helyezkedik el. Az adottságokhoz kapcsolható fejlesztések közül kiemelten kezelendő: A vízhez és a természeti területekhez kapcsolható fejlesztési lehetőségek

9 A tóparti sétány kialakítása Idegenforgalmi attrakciók jobb kihasználása Kerékpár továbbépítése Emberbarát környezet kialakítása város rehabilitációval, közterületi rehabilitációkkal A fejlesztések, és a döntések során nagy odafigyelést igényel az ökológiai szemlélet létrehozása, megvalósítása Városrendezési irányelvek A fejlesztési koncepcióban és a kedvező adottságok alapján megfogalmazott fejlesztési célkitűzések érdekében szükséges városrendezési irányelvek: Meglévő városrészek fejlesztésénél elsődlegesen a minőségi fejlesztés a cél, továbbá: A szomszédos területek zavaró ellentétes használatának gyengítése, egymáshoz közelítése; A év környékének rendezése és a környezet vonzóbbá tétele; Lakóterületek túlépítésének megakadályozása; Üdülőterületek rendezett, csendes környezetének biztosítása, a pihenés és rekreálódás biztosítása, csendes övezetek létrehozása; Közterületek színvonalának, kulturáltságának fokozása pl.: díszburkolat, utcaborok, virágosítás stb. Az épített- és természeti környezet hatékony védelme és fokozott karbantartása; Új fejlesztési területek fejlesztési elvei: Terület jelleghez, környezethez kapcsolható területhasználat kialakítása; A természeti környezet érvényesülése, előnyben részesítése; Magas zöldfelületi arány tartása és növelése Táji- és természeti értékek védelme, tájképvédelem, ill. tájkarakter megőrzése a tájharmónia erősítése és összhangja az épített környezettel; A brettyó és környezetének oly hasznosítása, ami a természetes ökológiai rendszert nem zavarja, valamint egyensúlyban tudja azt tartani Térszerkezeti kapcsolatok, településszerkezet Szántód Somogy megye egyik északi kapuja. A Balaton déli partján Zamárdi és Balatonföldvár között helyezkedik el, itt bonyolódik le a forgalom észak és dél között (év). A tihanyi csomópont kulcsszerepét a Szántódi év adja, mint közlekedési pillér. Megfelelő térségi kapcsolatot az M7-es autópálya, a 7. sz. főközlekedési, valamint a kétvágányú villamosított vasi fővonal biztosít. A kapcsolatok fő iránya észak-déli és a keleti-nyugati. Minden irányból jól megközelíthető a település és a településről is jó térségi kapcsolatok biztosítottak. A településszerkezetet jellemző strukturális elemek: év és az országos nyomvonalak találkozási pontja; Táji- és természeti elemek: a Balaton, mint vizes élőhely, a brettyó mint természeti érték, sík vidék valamint a dombvidék, a szőlőtermesztés hagyományaival; Történelmi, építészeti épületegységei Szántód-puszta; Üdülőterületek kapcsolódása a táji- és természeti elemekhez; Szántód karaktere szerint az alábbi területegységekből áll: A történelmi jelentőségű év és a rá vezető parttal párhuzamos utcák jellegzetességéből adódó tömbszerkezetek és az itt kialakult üdülőtelepek sokasága, mely jellemzően a Balatonra néző, a partra merőleges telekszerkezetet alapítva jellemzően polgári értékű, üdülő villa beépítéssel.

10 A évhez vezető fő keleti oldalán merőleges utcahálózattal kialakult tömbökben jellemzően földszint+tetőtér beépítéses kertvárosias lakóövezet alakult ki. A brettyó területe, mely az Európai Ökológiai hálózat szerves része, a Natura 2000 természeti terület. Települési ökológiai szempontból fontos területegység. Gazdasági terület a 7.-es számú fő mentén található. A csemetekert, mint lakóövezet. Az hálózat szabályosságából, a rendszer merőleges hálójából adódó telekszerkezeten laza családi házas, földszintes beépítés a jellemző. Gyümölcsös, szőlő és mezőgazdasági területek nem túl jellemzőek Szántód külterületére, de a község olyan mintha a Balatonföldvári és Zamárdi szőlősök előhírnöke lenne. A településszerkezeti terv készítése során a különböző szerkezeti jellemzőket figyelembe vettük és a fejlesztéseket ehhez igazodva, ezekkel összhangban javasoltuk. A belterületen domináns az üdülő és lakóterület, de nagy részen a brettyó területe található, de jellemző különleges területek és gazdasági használat is. Belterületen a fejlesztés az idegenforgalmat is kiszolgáló különböző funkcióval ellátott különleges területekre, lakóterületre, valamint kereskedelmi, szolgáltatási jellegű gazdaságfejlesztési területre tagozódik. A külterület területhasználata jellemzően erdő és gyümölcsös, szőlő, valamint a Balaton területe. Külterületi fejlesztés nem tervezett. A külterület jól kapcsolódik az ökológiai hálózathoz Területi fejlesztések Szántódon belterületbe vonás nem tervezett, a tervezett temető területe ma is belterületi terület. Beépített és beépítésre szánt területek: Lakóterület Kertvárosias lakóterület Vegyes terület Településközpont vegyes terület Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Üdülőterület Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Különleges terület Kemping területe Különleges kereskedelmi terület Zöldfelület jellegű intézmény Szabadidő központ területe Idegenforgalmi terület Arborétum terület Strand terület Temető terület Sport terület Vt Gksz Üü K/k K/ker K/iz K/szk K/id K/a K/st K/te K/sp

11 Beépítésre nem szánt terület Közlekedési terület Közi Vasi Zöldterület-közpark Erdő terület: Védelmi erdőterület Gazdasági erdőterület Mezőgazdasági terület Korlátozott általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület KÖu KÖk Zkp Ev Eg Mák V Új fejlesztési területek, új területfelhasználások: Kertvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Hétvégi házas terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Különleges szabadidő központ terület Különleges arborétum terület Különleges idegenforgalmi terület 2.6. Településszerkezeti változások hatásai Szántód településszerkezeti változásai a város életét és jövőjét nagymértékben befolyásolhatják. Jelentős változás a év és települési fő csomópontjában a 7. számú fő jobb és bal oldalán valósulna meg. A Szántód-puszta nyugati oldalában lévő jelenleg beépítetlen területre különleges sport területet javasolunk, ami lehetőséget ad arra, hogy a védett építészeti értékekhez sportolási lehetőségeket biztosítsanak. A Szántód-pusztai építészeti együttes színvonalának emeléséhez nagymértékben hozzájárulna, ha a szomszédos területeken lenne lovas sportolásra lehetőség. Ezt szeretnénk elérni a sportterület és az idegenforgalmi terület összekapcsolásával. Ezen területek egymást erősítenék funkcionálisan és színvonalban is. Nagyobb és szélesebb kínálatra van lehetőség, mely több látogatót vonzana. A év és a települési fő csatlakozásánál egy kisebb települési központ kialakulása lenne kedvező a település szerkezete szempontjából. A városközpont fejlesztésénél tartalmi elemeket kell megfogalmazni, itt kell kialakítani azokat az idegenforgalomból hiányzó funkciókat, amelyek a városmaghoz kapcsolódnak. Itt kaphatnának helyet új intézmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények. A város rehabilitációnak elsősorban a év környékén kell megvalósulnia, mint helyzetjavító, korrigáló és térfejlesztés. Egy egységes, térfalakkal rendelkező tér kialakítása szükséges a év csomópontjában. A brettyó területe az Európai Uniós Natura 2000 területe, mely olyan terület, ahol olyan fajok találhatók, melyek az Unióban már nagyon ritkák vagy már egyáltalán nincsenek, továbbá az Európai ökológiai hálózat fontos része.

12 A környezeti színvonal emelése, a közterületek állapotának, rendezettségének, kulturáltságának fokozása, a város karakteréhez illő kialakítása elengedhetetlen. Több gyalogos felület, teresedés, kisebb intim leülőhely, pihenő tér szükséges ahhoz, hogy a megfelelő miliő kialakulhasson. 2.7 Külterület, táj- és a zöldfelület rendezési javaslata Szántód község a geomorfológiai adottságainak figyelembe vételével alakult ki és fejlődött. A táji környezettel harmóniában él, ez az állapot a település zöldfelületi rendszerében is megnyilvánul. Zöldfelületi elemekkel gazdagon ellátott, gondozottságuk eltérő minőségű, s eltérő a zöldfelületi fedettség mértéke is. A község táji látványértékekkel és számos természeti értékkel rendelkezik. Szántód táj- és zöldfelületi rendezésének legfontosabb célja a táji-, és természeti értékek védelme, a tájképvédelem, illetve a tájkarakter megőrzése, a harmonikus tájhasználat erősítése és összhangja az épített környezettel, valamint a természeti és művi környezet térben is egységes ökológiai egyensúlyának a megteremtése. A cél megvalósítására a település táji környezetében (jellemzően vegyes hasznosítású területen) és a községi zöldterületeken elsősorban a védelem eszközét hangsúlyozzuk a rendezési javaslatok mellett. A védelmet és a fejlesztést az ökológiai szemlélet érvényesítésével javasoljuk megtenni, mely által megerősíthető a természetes környezet, a település természetközeli-, és a községi zöldfelületek összefüggő ökológiai rendszere. A települési zöldterületek fejlesztése, a meglévő zöldfelületek védelme, a zöldfelületi rendszer hatékony működése és az üdülő-, lakókörnyezet esztétikus, egészséges kialakulása céljából javasoltak. Az erdők a zöldfelületi rendszer legerősebb önfenntartó képességű és kondicionáló hatású területei. A közparkok, közkertek a zöldfelületi rendszerben a rekreáló, a pszichikai és a településesztétikai hatásaikkal kiemelkedő feladatot látnak el. Szántód gondozott zöldsávokkal rendelkezik, a fasor ellátottsága nem egyenletes. Kiemelkedő fasorait, Móricz Zs. utcai platánsort, évhez vezető jegenyenyárfasorát helyi védelemre javasoljuk. 2.8 Közlekedés javaslatai A megközelíthetőségnek változatlanul kulcsfontosságú szerepe lesz mind a szűkebb értelemben vett térség, mind az európai idegenforgalmi piacokhoz való integrálódás tekintetében. Szántód közlekedési gócponti kulcshelyzetét a Szántód-Tihanyi rév adja, a település az észak-déli és a kelet-nyugati forgalmi főtengelyek keresztezési, találkozási pontja a Balaton teljes hosszában egyedülálló módon. Ezt az előnyös helyzetet a szerkezeti terv javasolt infrastrukturális fejlesztései erősítik, különösen a közi és a kerékpáros közlekedés esetében. Az M7-es és kapcsolódó beruházásainak következtében a település és a rév külső megközelítési viszonyai a nyugati és a déli irányokból jelentős mértékben megváltoznak. A délkeleti és keleti irányból érkező forgalom lényeges átstrukturálódásával kell számolni. Az eddig Balatonföldváron át a 7-es on érkező forgalom jelentős része fog átterhelődni a 6505 sz. Kőröshegyi ra, melyet az autópályáról a 15. sz. csomópontról lehet majd elérni. Ez indokolja a 6505 sz. nyomvonalának korrekcióját, pontosabban a Kőröshegyet déli oldalról elkerülő új nyomvonal kiépítését. Az elkerülő szakasz Szántód igazgatási területét minimális mértékben érinti Somos településrésznél.

13 Szántód esetében a beépítés sűrűsége, kialakult településszerkezet, a vas és a 7-es helye a településszerkezetben, valamint a természetvédelmi területek mérete és központi elhelyezkedése a közlekedési infrastruktúrába való jelentős beavatkozást nem tesz lehetővé. A révhez vezető terhelését a külső építések nem fogják csökkenteni, ezért a 7102-es korszerűsítése szükséges. A Tihanyi év csomópontot körforgalommá javasoljuk átépíteni. A körforgalom folyamatos forgalomáramlást biztosít, növeli a csomóponti kapacitást és a forgalombiztonságot. A balatoni bringakör nyomvonalát a Balatonföldváron tervezett nyomvonal folytatásaként Szántódon a Kristóf tér-móricz Zsigmond - Szent István vonalon javasoljuk kiépíteni önálló kerékpárként. Gyalogtal közösen vezetett kerékpár kiépítését terveztük a év csomópont térsége és Szántódpuszta között. 2.9 Közművek összefoglaló javaslata A térség ivóvízellátását a Dél-kelet Balatoni egionális Vízellátó endszer biztosítja a Balatonból a Siófoki Nagyfelszíni kivett és megtisztított vízből. A Szántód község ivóvízellátása a szomszédos Balatonföldvár területén lévő 2000 m 3 -es tárolóból kerül biztosításra. A település ivóvízvezeték hálózata az elmúlt 30 évben kiépült. A jelenlegi ellátottság 100%-osnak tekinthető. A meglévő vízbázisról és gerinchálózatról a távlati vízigények is biztonsággal kielégíthetők. A település az úgynevezett Balatoni I. sz. szennyvízelvezetési régió területén helyezkedik el, amely a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti terület szennyvizét gyűjti össze és szállítja a Siófoki szennyvíztisztító telepre. A regionális szennyvízelvezető rendszer nyugati ága Szántód településen is áthalad a vastal párhuzamos nyomvonalon. A település területén regionális szennyvízátemelő nem üzemel. A település területén gravitációs csatorna és kisebb helyi átemelő gyűjti a szennyvizet. A gerinchálózat jól kiépített, a jövőben csatornázandó területek szennyvizeinek befogadására képes. Szántód község túlnyomó részének földgázellátása közvetlenül az un. Zalai 8 -as 6 bár nyomású gázvezetékről biztosított nyomásszabályzón keresztül. A vastól É-ra eső területen egy Zamárdiból átjövő közterületi gázelosztó vezeték biztosítja a gázellátást. Az elosztóhálózat kiépítettsége közel 80%-os. Szántód község villamos energia ellátását jelenleg az E-ON Siófoki Kirendeltségének kezelésében lévő közép és kisfeszültségű hálózatok biztosítják. Alapvetően a település középfeszültségű (20 kvos) hálózatát a községen áthaladó 1 db 20 kv-os légvezeték, valamint 2 db 20 kv-os földkábel alkotja. A légvezetéken oszloptranszformátor állomások, a földkábeles hálózatokon földre telepített transzformátor állomások üzemelnek, melyekről a kisfeszültségű hálózatok kerülnek ellátásra. A 20 kv-os hálózati topológiából adódóan a település valamennyi, villamos energiával ellátandó részét biztonsággal el lehet látni.

14 Szántód meglévő távközlési ellátása a balatonföldvári és zamárdi telefonközpontokból kiinduló törzskábelekkel történik. Balatonföldvárról van megtáplálva a Napos elosztó tápterülete. Zamárdiból van megtáplálva a Széchenyi elosztó, a Kemping elosztó, és az Oázis elosztó tápterülete. A meglévő távközlési törzs- és elosztóhálózatokon a teljes területre biztosított a távközlési ellátás. Szántód település csapadékvizeinek fő befogadója a Balaton. A partközeli területekről gravitációs zárt csatornán ill. nyílt árkokon keresztül jut a csapadékvíz a befogadóba, a távolabbi, illetve mélyebb területek csapadékvizei átemelőn keresztül kerülnek oda. A Berek-rész csapadék és belvizeit a Nád u. szomszédságában lévő átemelő juttatja a befogadóba Érték és örökségvédelem javaslata Az épített örökség védelme Országos védelem műemlékek Törzsszám Cím Hrsz. Megnevezés Leírás 4613 Tihanyi u. 3542/2, 3542/1 évcsárda és volt istálló ben épült Haraszt Jakab kőművesmester tervei 4612 Szántódpuszta 4478 Szt. Kristóf kápolna 6869 Szántódpuszta 4470, 4474, 4475, 4476 Majorsági épületegyüttes alapján A kápolna 1735-ben épült, az átépítés és bővítés tervezése az 1810-es évek végén történt, az építkezést 1820-ban fejezték be. Hajdani uradalmi majorság épült épületegyüttes, ben Európa Nostra díjjal tüntették ki. A védett értékeket érintő fejlesztési irányok A település legfontosabb fejlesztési irányai érintik a műemlékek telkét ill. a műemlékek környezetét. 1. Koncentrált településközpont kialakítása a révhez vezető és a település főutcájának kereszteződésében A településnek szüksége van egy olyan központ kialakítására a központi tengelyen, amely a meghatározó intézményeknek is helyet adna. Mivel az új központ a rév közelében található két műemlék műemléki környezetében kerül kialakításra, ezért kialakítását mindenképpen igényesen, az ott levő épületekhez illeszkedően kell megoldani. Jó lenne megteremteni azt a településkaraktert, amely a település jellegzetességét, hagyományát tükrözi, akár modern kivitelben is. A központ közterületeinek kialakítása során fontos feladatok: - térfal hiányok pótlása, homlokzatok környezetbe illesztése, karakter jegyek kialakítása - műemléki környezetbe illeszkedő utcaborok elhelyezése - burkolt gyalogos felületek ill. díszburkolatos térrészek kialakítása - díszkivilágítási rendszer kialakítása 2. Turisztikai vonal létrehozása a településen, ami a révtől indulva a kialakítandó településközponton keresztül egyre lazább és természetközelibb idegenforgalmilag frekventált területeket fűzne fel

15 A legfrekventáltabb helyen a révnél kerül kialakításra a révhez kötődő idegenforgalmi fogadóközpont, a csomópontnál a koncentrált településközpont, ettől délre a berekben egy ökoturizmusra építő fogadó bázis kerül kialakításra. A szántódpusztai épületegyüttes területén működő Idegenforgalmi és Kulturális Központ kínálata a kulturális és lovas turizmus területét öleli fel. A szántódpusztai teljes épületegyüttes műemléki védelmet élvez. Kortörténeti településszerkezeti jelentősége nagyobb hangsúllyal bír, mint az egyes épületek építészeti értéke, az együttes egyedi és területi védelme mindenképpen fontos feladat. Helyi védelem Egyedi védelem Cím Hrsz. Megnevezés Értékek megnevezése István u Volt SZOT-üdülő Mértéktartó, arányos épület területe, volt Horthyvilla emeletes osztással jellegzetes nyílásarányokkal- és üdülőépület, főleg a balatoni oldalán jelentős toldásokkal, XX. sz. Parti villasor Üdülő - földszintes vízparti nyaralóépület, es évek Vajda J. u Üdülő neobarokk villa nagy kertben, as évek Korára jellemző stílusjegyek, természetes anyaghasználat, jó arányok, gondozott kert A legkorábbi villák egyike, csaknem eredeti külső némi applikációval, telekhatárán jegenyesor Vajda J. u Kossuth szobor bronz mellszobor kő talapzaton, Várhelyi György alkotása, 2002 Séta u. Útmenti fakereszt - Az üdülőterület régi emléke, kőtáblával ellátott Heinrich Ferenc állíttatta régi kő talpazaton felújított fakereszt, 1903 Móricz Zs. U előtt Útmenti kőkereszt - Korára és stílusára jellemző faragás neogótikus kőtalpazaton pótlólag elhelyezett kereszt, XIX. sz. vége Móricz Zs. U., Szt. Kristóf szobor Egészalakos bronzszobor, Botfai Szántód, a Móricz Hüvös László szobra Zs. utca és a 7. sz. elágazásában Hermann u Üdülő XX. sz. elején épült nyaralóépület Kisfaludy u Üdülő XX. sz. elején épült nyaralóépület Parti villasor Üdülő XX. sz. elején épült nyaralóépület

16 Területi értékvédelem Szántód területi értékvédelem tekintetében három nagy egységre osztható. Az egyik nagy egység maga Szántódpuszta területe, ahol a területen belül maguk az épületek kortörténetüket tekintve műemléki védelem alá is esnek. Ezt a területegységet az alátámasztó munkarészben részletesen is ismertetjük. A másik területi értékvédelemmel érintett terület Szántód településszerkezete és tömbjei. A tömbök védelme Szántód esetében három csoportra osztható. Mindhárom csoport karakteres, évtizedek alatt kialakult és jól működő településszerkezeti struktúrával rendelkezik, tehát figyelembe veendő és megtartandó. Az egyik a nagy területtel rendelkező régi állami vállalati üdülők alkotta csoport. Jövőjük s ebből adódóan beépítésük és területi és építészeti karakterük még nem dőlt el, éppen ezért nagyon fontos, hogy a majd készülő Szabályozási Tervben megtartva ezen tömbök településszerkezetben elfoglalt helyét, ember léptékű és a területbe illő szabályozást kapjanak. A másik csoportot azok a területegységek alkotják, melyek ún. üdülőparkokként jönnek létre, szövetszerkezetük belesimul a település szerkezetébe, jól lehatárolható karakteres tömböket képeznek. Ilyen a jelenlegi MÁV telephelyén épülő üdülőegyüttes, ahol sajnálatos módon az eredeti vegetáció a telekosztásból adódóan szinten teljes egészében megsemmisült. Fontos szempont, hogy a tömbök felosztásából adódóan a vegetáció megmaradjon, s csak minimális megváltoztatása mely az új épületek építése miatt történik megengedhető, illetve pótolandó. A harmadik egységbe tartoznak azok az önálló vagy maximum ikerlakóházakkal rendelkező területegységek, ahol a tömbök végeit képező utcák leszaladnak a Balaton tóhoz, s ezeknek a tömbszerkezeteknek hangulata, tömbszerkezeteken belül az egyes telkeken belül megjelenő épületek formavilága, a hamisíthatatlan és oly kedves Balatoni stílust és hangulatot képviseli. Ezekhez szervesen hozzátartozik a vegetáció, ezért a településrendezési terv külön gondossággal fog kitérni ezen területegységek szabályozására. Védett régészeti területek A község területén kiemelten (miniszteri határozattal) védett régészeti lelőhely nem található. Ismert, túlnyomó részükben lokalizálható lelőhelyek Sorszám, Lelőhely neve égészeti jelenségek Érintett helyrajzi Fedettség azonosító számok 1 KÖH Balatonmeder ómai kori nyomai, Balaton meder azonosító: évtől Ny-ra legújabb kori kikötő (1880- as évek eleje) 2 KÖH Cifra - híd Őskor (kelta) Balaton meder azonosító: Szántódi rév Újkőkori szórvány leletek, Balaton meder későbronzkori raktárlelet 4 év - kemping Újkőkori településnyomok 3343/1-2, 3344/4, 3347/1-2 Belterület; Park, kemping épületek 5 Szántódi rév - dél Őskori leletek Balaton meder 6 Szántódi major (Balla János faiskolája) Későközépkori településnyomok 1634; 3655; 3571/52,69,70; 4457; ; 4480; Mezőgazdasági művelésű, részben fedett (faiskola,, gyep, épületek)

17 Sorszám, azonosító Lelőhely neve égészeti jelenségek Érintett helyrajzi számok 7* Lullai i Őskori (rézkor, vaskor 081/1,5,6,9,11- kereszteződés kelta), római kori 13,18-25; 083/4- településnyomok 7, 35,36; 0117; 0132/ 5,13,19; 0134/2; 1634, 4476, 4479, Szántódpuszta - Őskori, századi kápolna településnyomok 9 Kápolnadomb - dél Őskor (rézkor)i településnyomok 10 Shell benzink Őskori (neolit) és honfoglalás kori telepnyomok 11 Csemetekert Őskori, kora Árpád-kori telepnyomok 12 Erdért ómai kori település nyomai 13 Homokbánya Újkori településre utaló leletek Fedettség Mezőgazdasági művelésű (szántóföld, erdő, rét, legelő), részben fedett () 4476, 4478 észben fedett belterület 0134/1,2; 0135/3- észben fedett 12; 4440/1; 4470, bel- és külterület 4471, 4476 (szántó, rét) 3893, 4144, 4146, 4460/1, 4458 észben fedett, belterület (benzink, parkoló), nagyrészt elpusztult 0140/1-6 Mezőgazdasági művelésű (szántó) 4316; 4319/2-8; észben elfedett, 4320, 4321, beépített terület 4322/1,2; 4323/1- (bolygatott), 3, ; 4335; 4336/1,2; ; 4351/1-3; 4388; 4439/1; 4440/2; 4441, /1,2; 4440/1; 4476 Mezőgazdasági művelésű (erdő) terület, részben fedett () 14 év környéke 1848/49 szabadságharc csatahelye 3630/ Túlnyomórészt fedett, belterület * a lelőhely gyakorlatilag átnyúlik Zamárdi közigazgatási területére, és egybefügg a Zamárdi- Trafó környéke, illetve Komlósi dűlő megnevezésű lelőhellyel 2.11 Környezetvédelmi javaslatok A területen tervezett további fejlesztések során prioritást élvez a térség legfontosabb erőforrásának tekinthető jó környezetminőség megőrzése, javítása. A településfejlesztési koncepció fejlesztési javaslatait megvizsgálva megállapítható, hogy a fejlesztés szakszerűségétől függően kerülhetnek előtérbe a pozitív, vagy negatív környezetvédelmi következmények. Különös figyelemmel indokolt kezelni az alábbi fejlesztéseket és változásokat: - M7 elkészülése utáni megközelítési viszonyok változása - Belső közlekedési vonalak változása - Idegenforgalmi idény meghosszabbítása - Üdülőterületek és szolgáltatások minőségi fejlesztése - Idegenforgalmi attrakciók növelése - Lakóterület fejlesztés - Városközpont rekonstrukciója

18 - Oktatás, művelődés, sport, egyházak - Csapadékvíz elvezetés A beavatkozások és fejlesztések megvalósításának többsége szakértő, vagy szaktervező közreműködését igényli. Az önkormányzat környezetvédelmi érdekeit az engedélyezési eljárásokban és saját környezetvédelmi programjának elkészítésével és elfogadásával tudja érvényesíteni.

19 3. Alátámasztó munkarészek 3.1. Térségi összefüggések, vonatkozó tervek Szántód Településrendezési tervének szerkezeti terve az országos, a megyei illetve a kiemelt térségi hálózati és területfelhasználási elemek vonatkozásában átveszi és a törvényben meghatározott keretek között területileg pontosítja a Somogy Megyei Területrendezési Terv, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének ide vonatkozó részeit, majd ehhez igazodva meghatározza a település hálózati és terület-felhasználási elemeit. A településszerkezeti terv a település területfelhasználási rendszerét és a műszaki infrastruktúra hálózatos és létesítmények helyét határozza meg. A településszerkezeti terv kialakítását befolyásoló tényezők az alábbiak: - Szántód településszerkezeti tervét a évi CXII. tv. - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve A Balaton törvény térségi szerkezeti tervlapján túl, a települést több övezet is érinti: - Természetvédelmi övezet, a V-2-es védelemre javasolt területtel - Táj- és településkép védelmi övezet, a T-1 tájképvédelem, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület és a T-3 kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek - Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete, SZ-1 fokozottan érzékeny terület, SZ-2 érzékeny terület, SZ-3 kevésbé érzékeny terület - Felszínmozgásra érzékeny területek övezete, P-2 eróziónak fokozottan kitett terület - Térségi szerkezeti tervben szereplő infrastruktúra hálózat övezete - Települési övezet, U-1-es település terület - Termelési övezet, M-1 árutermelési, mezőgazdasági terület, E-1 meglévő erdőgazdasági terület A törvény 10 tervi melléklete közül Szántódot 7 övezeti tervlap érint. Jelentős szerepet játszanak a település szerkezetében, a Természetvédelmi övezet, a táj- és településkép-védelmi övezet, a Felszínmozgásra érzékeny területek övezete, a felszínmozgásra érzékeny területek övezete és a termelési övezet. - Somogy Megye Területrendezési Terve A Somogy Megye Területrendezési Tervének övezeti tervlapjainak többsége lefedi a Balaton törvény kiemelt üdülőkörzetére, azaz Szántódra vonatkozó övezeti tervlapjait. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a megyei szinten meghatározott övezeteket, amelyek a Balaton törvényben nincsenek meghatározva, de Szántódot érintik: Ökológiai hálózat országos övezete A megyei tervlapon Szántód külterülete a Balaton kiemelt üdülőkörzet természetvédelmi alövezetei a védelemre javasolt területet jelöli, melyre vonatkozóan az alábbiak találhatóak: Védelemre tervezett területek: A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága meghatározta a megye védelemre tervezett területeit, melyeket az előbbi táblázat tartalmazott. A felsoroltakon felül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Somogy megyei részén a évi CXII. sz. törvény előirányoz egy új nemzeti park kialakítását, de ennek kijelöléséhez még további vizsgálatok szükségesek, így a megyei terv csak a szándékot rögzítheti.

20 Az egyedi természeti táji, környezeti értékeket a településrendezési tervekben lehet megjelölni. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete: Az övezetre vonatozó megyei irányelvek: - Az érzékeny területeken elhelyezkedő erdőterületek esetében az erdészeti hatóság, az ökológiai hálózat (természeti és védelmi területek) esetében pedig a természetvédelmi hatóságok szabályai, előírásai az irányadóak. - Az övezetben lévő természeti, természetvédelmi ökológiai folyosó területekre az ökológiai hálózat övezetében leírt szabályok betartandók. - Az érzékeny természeti terület övezetben csak természet- és környezetkímélő területfelhasználás javasolt, illetve ilyen tevékenység folyamatosan ajánlott. - Természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási, aratási módszerek alkalmazása. - Meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése javasolt. - Melioráció, drénezés, altalajjavítás nem javasolt. - Biológiai növényvédelem, illetve zöldkategóriás vegyszerek alkalmazása ajánlott. - Hagyományos gazdálkodási módok megőrzése ajánlott. - Tápanyag-utánpótlás szerves trágyával, megfelelő mennyiségben javasolt. - Műtrágyázás nem ajánlott. - Gyomirtás mechanikai módszerek alkalmazásával ajánlott. - Keletkező vizeket javasolt megőrizni. - Talajkímélő agrotechnikai módszerek alkalmazása javasolt. - Mezsgyék, gyepes táblaszegélyek megőrzése ajánlott.

21 Tájképvédelmi területek övezete A tájképvédelmi övezetre vonatkozó területrendezési szabályozás elsődlegesen a hagyományos tájszerkezet és a tájkarakterek összefüggő települési karakter védelmét szolgálja. Az övezet részben a természetvédelmi oltalom alatt álló területek védőövezeteként is funkcionálhat, amennyiben azoknak nincs külön kijelölt védőövezete. Az övezeten belül hangsúlyozott figyelmet kell fordítani az ökológiai hálózat részét képező természeti területek védelmére. Az övezetbe tartozó területekre az Országos Területrendezési Terv a következő általános szabályozást írja elő. - Tájképvédelmi terület övezetében a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. Ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató létesítmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. - Az övezetbe tartozó települések helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró létesítmények és terület-felhasználási módok tilalmára, ill. az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. - Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A megye sajátos táji adottságaira tekintettel a megyei területrendezési terv ezen túlmenően a következő speciális szabályokat ajánlja irányelvként elfogadásra a Megyei Önkormányzat számára: - Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek csak nemzetgazdasági érdekből létesíthető. - Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül. - Az övezetben törekedni kell az erdő- és a mezőgazdasági területek arányának, s mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult aránynak megtartására.

22 - A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és köz építése érdekében engedélyezhető. - Az övezet kertes mezőgazdasági területein (volt zártkertek) csak a gyümölcs- és szőlőtermesztést, - feldolgozást kiszolgáló épületek helyezhetők el, a tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásoknak megfelelően. Új telekalapításkor 1500 m 2 -nél kisebb telkek nem alakíthatók ki. Az övezeten belül a kertes mezőgazdasági területeket a településrendezési tervekben le kell határolni. - Az övezetben a borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein a szőlőművelési ág nem változtatható meg. Ha a terület jelenleg más művelési ágban hasznosul, művelési ág váltás csak a szőlőtelepítés érdekében engedélyezhető. - Új beépítésre szánt terület csak a belterülethez közvetlenül kapcsolódva, valamint külterületen már művelésből kivett területen alakítható ki. - Beépítésre szánt települési terület természeti területen, erdő- és I-II. szőlőkataszteri osztályú szőlőterületen nem alakítható ki. - Az övezetbe tartozó települések beépítésre szánt területe érzékeny települési terület, ahol a települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelhető; - meg kell akadályozni a települések beépítésre szánt területeinek összenövését. - Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden ilyen esetben törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő régészeti vagy geológiai értéket nem veszélyeztet. A hagyományos tájhasználat megőrzése érdekében az övezetben tehát alapvető feladat a mezőgazdasági területek művelési arányainak megtartása. E változatos táji adottságú területek a beépítés terjedése szempontjából is rendkívül érzékenyek, különösen a Balaton kiemelt üdülőkörzetében. Ezért e területeken a beépítés lehetőségeire és korlátaira vonatkozóan térségi szabályozás szükséges. Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet kertes mezőgazdasági területeire (volt zártkertek) mint a művelési hagyományok megtartása és a beépítési korlátozása szempontjából a legérzékenyebb területekre. Meg kell akadályozni a telkek további aprózódását és fontos, hogy a településrendezési tervek csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő (gazdasági) épületek építését tegyék lehetővé. Az emberléptékű táj szépsége nagymértékben összefügg a természet és a emberi munka harmóniájával. (Ezt a harmóniát bontotta meg a Balaton parti sávjában az üdülőfunkció hatására a túlzott beépítés.)

23 Vízeróziónak kitett területek övezete Vízeróziónak kitett terület a víz által előidézett talajpusztulás területe, ahol a csapadék- és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása által potenciális vagy tényleges erózióveszély áll fenn. A kiemelt térségi és a megyei tervek az eróziónak kitett területeket a lejtésviszonyok és felszínborítottság (ill. ennek hiánya) alapján határolja le: - az 5-15%-os lejtők felszínborítottság nélkül erózióra közepesen, míg - a 15% feletti lejtők felszínborítottság nélkül erózióra fokozottan érzékeny területnek tekinthetők. A fentieken túlmenően potenciálisan erózióveszélyes területnek tekinthetők azok a jelenleg erdőborított területek, melyek lejtőviszonyai előbbiekkel megegyeznek. Az összefüggő gyepterületek is az erdővel azonos borítottságúnak tekinthetők. Az eróziónak kitett területek jelentős része erdővel megtartása az elsődleges feladat. A Balaton vízgyűjtőjén a hordalék agronómiai, ill. szükség esetén műszaki beavatkozással való visszatartása szükséges. Az övezetre vonatkozó térségi szabályozás elvei:

24 - A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan terület-felhasználást kell előírni a település helyi építésügyi szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. - Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható. - Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelő művelési ága erdőre, vagy borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén szőlőre változtatható. Vízeróziónak kitett területek övezetében lévő települések megyei szabályozási irányelvei: - Vízeróziónak kitett lejtőkön a szántóterületeket gyepesítéssel, erdősítéssel ajánlott védeni az erózió ellen. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág változtatására, ott talajvédő növények termesztésével, valamint megfelelő agrártechnika alkalmazásával csökkenthető az erózióveszély. - Az övezetben a borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén a szőlőtelepítés és szőlőművelés a talajvédelmi hatóság által előírt agrotechnikai feltételekkel (a sorok lejtőre merőleges, rétegvonal irányú kialakításával, a sorközök füvesítésével, teraszos műveléssel) javasolt.

25 Széleróziónak kitett területek övezete A széleróziónak kitett terület a szél által okozott talajpusztulás területe, mely a talajösszetétel, a talajfelszín jellemzői és a növényborítottság által befolyásolt potenciálisan vagy ténylegesen erózióveszélyesnek minősülhet. A széleróziónak kitett terület övezetének megyei szabályozási irányelvei: - Az övezetben a fásítás erdő, erdősávok, fasorok és facsoportok formájában javasolt. Az erdősítést minden esetben elegyesen célszerű elvégezni, az elegyítés módját a termőhelyi viszonyok határozzák meg. - Mezővédő erdősávok telepítésének elsődleges szerepe a mezőgazdasági termelés eredményességének javítása és a mozaikos tájhasználat kialakítása. Az erdősávok telepítését szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan indokolt végezni. A fafajok megválasztásánál kívánatos ügyelni a talajadottságokra és a már meglévő, illetve tájba illő fajták viszonyára. - Védőerdő sávok kialakításának szükségessége természetvédelmi célokkal is találkozhat. Ezeken a területeken az erdők és nagyobb facsoportok az ökológiai háló részét is képezhetik. - Szántóföldi művelésből kivont területek megkötése az előbbiek mellett gyepesítéssel ajánlott. Mindenképpen kívánatos zárt gyeptakaró létrehozása. - Az ültetett növények talajvédő szerepe meghosszabbítható a betakarítás után meghagyott magas tarlóval, szalmafedéssel, illetve betárcsázással és tarlóhántás utáni gyomavarral.

26 A Somogy Megyei Településrendszer hálózata A meglévő adottságok alapján a megyében, de az országban is Szántód település speciális funkciót betöltő, országos üdülési központi szerepet tölt be. Kulturális örökség szempontjából kiemelt jelentőségű és megyei jelentőségű területek A kulturális örökség sűrűsödési területei sajátos erőforrások, amelyek magukhoz vonzzák az idegenforgalmat, kulturális és oktatási központok kialakulását generálják és ezen keresztül külföldi és belföldi kulturális kisugárzással, fejlesztési vonzerővel bírnak. A kulturális örökség területeinél ajánlott szabályozás irányelvek az alábbiakban foglalhatók össze: - Meg kell akadályozni az indokolatlan belterület-növekedéseket, amelyek a történeti struktúrát (táj-település kapcsolat) megtörhetik. - Meg kell akadályozni a települések belterületi határánál szuburbiák képződését (bevásárló-, szálláshelyek, üzemanyagtöltők, óriási reklámok stb.) - A tervezett elkerülő utak és autópálya csomópontok bevezető jainak környezetében fokozott figyelmet kell szentelni a településszerkezetre gyakorolt hatásnak és korlátozni kell a bekötések mentén szuburbiák megjelenését. - Lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni a zöldmezős beruházások, külterületi ipari parkok létesítését.

27 - Új tanyás térségeket a már meglévő térségekben kell kijelölni az épületek méretét, tájba illesztését szabályozni kell. - A táj vagy a tájban megjelenő település sziluettjének áttörését bel- vagy külterületi vertikális létesítménnyel kerülni kell. - Különös figyelmet kell szentelni az elkerülő utak tájba illesztésére, ezek környezetének gondos megtervezésére, véderdő telepítésére, hirdetések korlátozására. - Különös gondot kell fordítani a nem építési területen is elhelyezhető köztárgyak, védelmi berendezések elhelyezésére. - Különös gondot kell fordítani a tájkaraktert befolyásoló nagyobb horizontális vagy vertikási üzemi létesítmények elhelyezésére. (Pl. víztorony, takarmánykeverő, olajfinomító, bányaipari szállító rendszerek, felszíni olaj-, szennyvíz, távfűtő vezetékek stb.) - A villamoshálózati rendszer 120 kv-os és ennél alacsonyabb feszültségű vezetékeinek rekonstrukciójánál vagy újabb létesítésénél a vezetékeket földkábelként kell elhelyezni. A 120 kv-nál magasabb feszültségű a jelenlegi szabványok szerint csak légvezetékként létesíthető vezetékek új nyomvonalainál mérlegelni kell a tájkarakterre és az épített örökség értékeire gyakorolt hatást, hatástanulmányt kell készíteni. - Korlátozni kell a mikrohullámú adótornyok és egyéb távközlési tornyok létesítését. Új tornyok építése helyett a meglévő magas építmények felhasználását kell előirányozni ha ez a műemléki vagy esztétikai érdekeket nem sért -, vagy más célú, már meglévő adótornyokra való telepítést kell szorgalmazni. Új torony építése csak hatástanulmány megengedő véleménye alapján engedélyezhető. - Különös gondot kell fordítani a mezőgazdasági, zöld- és erdőterületeken, vízparti területeken a rendeltetésszerű használathoz tartozó, egyébként építési telek kialakítása nélkül is elhelyezhető építményekre. Ezeknek a kulturális örökség adott helyen meglévő értékeire gyakorolt hatását külön szükséges megvizsgálni. - Meg kell teremteni a kulturális örökség tárgyi elemeinek térinformatikai megjelenítését és folyamatos karbantartását. A fentieken túlmenően a kulturális örökség szempontjából megyei jelentőségű területeken a műemlékvédelmi, a természet- és tájvédelmi, valamint a régészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges - Új beépítésre szánt terület kijelöléséhez, - Vasvonal, gyorsforgalmi, fővonal és elkerülő céljára közlekedési terület kialakításához, - Logisztikai központ és bevásárlóközpont telepítéséhez, - Erdő művelési ágának megváltoztatásához vagy erdőtelepítéshez, - Jelentős magasságú építmény (torony, siló, tartály, technológiai rendszer) létesítéséhez, - Külterületi építmény, épület, köztárgy létesítéséhez, - A természeti adottságok, a táj jellegének vagy a gazdálkodási hagyományoknak megfelelő művelési ág megváltoztatásához, - Külfejtéses bánya üzemeltetéséhez, - Új nagy-, közép- és kisfeszültségű elektromos vezeték, valamint szénhidrogén vezeték elhelyezéséhez.

28 3.2. Lakó és üdülőterületek rendezése, fejlesztése Szántód lakóház építésre kijelölt új telekosztású területei: A Móricz Zs. U. északi szakaszán, a nyugati oldalon újonnan kijelölt teleksorok A ét utca környékének új beépítése A ege u. környékének új beépítése A Csemegekert u. környékének új beépítése Somos déli részének új beépítése A lakóterületek a településen egymáshoz jól kapcsolódva helyezkednek el, a lakó és üdülőterületek egymással szerves egységet képeznek. Ezek a területek jelenleg beépítetlen, a korábbi rendezési tervek alapján ingatlanokra parcellázott területek. A fejlesztési területekre laza beépítésű kertvárosias családi házas lakóövezet javasolt. A településen mennyiségi lakáshiány nincs. A már beépített területeken is van lehetőség lakásépítésre, foghíjbeépítésekkel, a felújítások, rehabilitációk kapcsán, és a meglévő családi házak intenzitás növelésével (tetőtéri beépítés, emeletráépítés). Üdülőterületek jellemzően a Balaton-part mentén találhatóak, a partra merőleges telekhatárokkal, szép táji látképet biztosítva az ingatlanokról. A part menti területek üdülőházas tömbjeinek szabályozását a Balaton vízpart-rehabilitációs terv határozza meg.

29 Üdülőterület lett kijelölve a Móricz Zsigmond utca keleti oldalán lévő lakóterület és a berek területe között, a területfelhasználás lazítás végett. Biztosítani szeretnénk az átmenetet a két terület területfelhasználása között. Az üdülőterületek hagyományos értékeinek megtartása mellett a rekonstrukció elengedhetetlen mind az épületállomány, mind a közterületek tekintetében. 3.3 Vegyes területek A településközponti területek az alábbiak: A rév kikötő melletti intézményterülete A volt SZOT üdülő területe A Móricz Zs. u. Tihanyi u. kereszteződésében kialakítandó körforgalom körül tervezett intézményterület A Móricz Zs. U. Hattyú u. által határolt intézményterület A vasterület melletti intézménysáv és az ahhoz kapcsolódó Vajda J. u. Nyár u.-i intézményterület A Móricz Zs. U. 7. sz. fő csomópontjában kialakítandó alközpont területe Az általános iskola területe 3.4 Gazdasági területek Szántódon gazdasági területek csekély számban vannak, ami pozitívan hat az üdülőtelepülés jellegre. A gazdasági terület bővítését létrejöttét csak az itt lakó emberek megélhetési, helyi foglalkoztatás kielégítése indukálhatna. A szolgáltatási és gazdasági háttér biztosítása vagy megteremtése érdekében a 7. számú fő meglévő gazdasági területéhez egy új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kapcsolódna. A gazdasági területek a 7. számú fő déli oldalán alakultak ki, távol a parti üdülőterületektől, azonban közel a csemetekerti lakóövezethez. Szántód idegenforgalmi fejlesztését, fejlődését nagy számban nem az új üdülők épülése fogja jelenteni, hanem a minőségi üdülés megteremtése, mely időszakokhoz vagy időszakoktól függetlenül kialakítható. A minőségi üdüléshez elengedhetetlen a megfelelő színvonalú szolgáltatás kialakítása. A szolgáltatásban szükséges biztosítani az egyéni üdülőkhöz kapcsolható feladatok ellátását, valamint a nagyobb üdülőhelységekhez kapcsolható szolgáltatási háttér megteremtését (mosoda, mosóház, központi konyha, ruhatisztító, takarító iroda, kereskedelmi elosztó központ, termékbeszerző iroda stb.) Egyedi településrészek rendezése Ebbe a csoportba soroljuk azokat a területeket, amelyek valamilyen oknál fogva különlegesnek, a rendezés szempontjából egyedinek számítanak, továbbá a rév csomópontnál kialakuló, kialakítandó központi területek, melyet a rév és a Balaton-part közelsége tesz egyedivé, érdekessé. A település életét, tengelyét, múltját és jövőjét a rév, mint idegenforgalmi és infrastrukturális elem adja. Ennek a települési elemnek a kiemelése, megfelelő szintre való emelése nagyon fontos feladat lesz a jövőben. Szükséges a Balaton északi és déli kapcsolatát megteremtő tengely kapuzatát esztétikailag, építészetileg is kialakítani. Itt egy olyan települési arculatot kell kialakítani, meg egyben tükrözi a múltat, a jelent és előre mutat a jövőbe, továbbá szükséges elhelyezni a révhez és az üdüléshez kapcsolódó szolgáltatási és kereskedelmi (kávéház, internet café, vendégház, éttermek, büfék, igazgatási épületek, turisztikai információs iroda, stb.) épületeket. Ezeket a szolgáltatásokat a csomópont környezetében lévő kemping és az üdülőházak is igénylik.

30 3.6. Különleges területek Szántód különleges területei egymáshoz kapcsolódva helyezkednek el. A rév keleti oldalán található egy meglévő kemping, mely szomszédságában településközpont vegyes területhasználatot javasolunk, mely kapcsolódhat a kempinghez és a tőle nem messze lévő strandhoz. Ennek a területnek lenne potenciális vonzása az őt környező területekről. A szántódi berek területe egy természetközeli, természetbarát terület, mely a 275/2004. TNM rendelettel az európai ökológiai hálózat szerves részévé, annak védelme alá lett vonva (Natura 2000). A rendelet célja a közösségi jelentőségű és a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése által a biológiai sokféleség fenntartása, megőrzése és az ehhez szükséges szabályok megállapítása. A rendelet 8..-a szerint a Natura 2000 területeken folytatott földhasználat részletes szabályait a Kormány külön rendeletben határozza meg. Ennek értelmében a terület használatában csak olyan tevékenységek fogadhatók el, amelyek a terület érintetlenségébe nem, vagy csak abba illeszthető módon és mértékben jelentenek beavatkozást. Erre jó példák már léteznek a természetvédelmi területek működő bemutatási és látogatási lehetőségei között. Elképzeléseink szerint, ehhez a területhez kapcsolhatnánk egy élőhely megfigyelő állomást, mely kiszolgálná a kutatókat, a szakembereket, de lehetőség lenne egy az érdeklődőknek fenntartott kiszolgáló és bemutató terem is, szállással egybekötve. A 7. sz. fő jobb és bal oldalán valósulna meg az az új, a koncepcióban is megfogalmazott fejlesztés, miszerint itt sportterület alakulna. Ez a felhasználási mód kapcsolódna a Szántód-pusztai épületegyütteshez is annak idegenforgalmi kínálatához is. Helyet kaphatna itt lovassport, mini golf, teke stb. A 7. számú fő és a vas közötti területen valamilyen fedett sportközpont kaphatna helyet, mely kiszolgálja, nemcsak a települést, hanem a környéket is. A csemetekerti lakóterület szomszédságában található egy értékes növényvilággal rendelkező terület, melyre a tájépítész szakértői vélemény alapján különleges arborétum területhasználat javasolt. Ez a használat lehetővé teszi a terület védelmét és fejlődését. A település különleges területei jól összefogható, egységes szerkezetbe rendezhetőek. A különböző területhasználat a megfelelő hasznosítással egymásra pozitív hatással lehet, egymást erősítheti Balaton vízpart menti területek a vízpart-rehabilitációs terv Szántód település Balaton vízpart menti területei hétvégi házas üdülőként alakult ki. Itt jellemzően a partvonallal párhuzamos hálózat és a partra merőleges telekhálózat alakult ki, mely lehetővé teszi a tájra való csodálatos rálátást. A terület használatáról az elfogadott Balaton vízpart-rehabilitációs tanulmányterv rendelkezik.

31 3.8. Tájrendezési és zöldfelület rendezési javaslatok ajzi melléklet: Tsz-TZ A táj- és zöldfelületi adottságok A település kialakulását szerkezetének irányultságát, területhasználatát és jellegzetes arculatát a táji környezete, a tájszerkezeti adottságok segítették elő. Ez tükröződik a város területhasználatában, azaz az É-D-i irányultságú Somogyi-dombság változatos domborzati formáinak mezőgazdasági és erdőgazdasági használatában és a K-Ny-i irányú Somogyi parti-síkon kialakult települési területben. Szántód község a geomorfológiai adottságainak figyelembe vételével alakult ki és fejlődött. A táji környezettel harmóniában él. Ez az állapot a település zöldfelületi rendszerében is megnyilvánul, zöldfelületi elemekkel gazdagon ellátott. Gondozottságuk eltérő minőségű, s eltérő a zöldfelületi fedettség mértéke is. A község táji látványértékekkel és számos természeti értékkel rendelkezik. A táj- és zöldfelület rendezés célja Szántód táj- és zöldfelületi rendezésének legfontosabb célja a táji-, és természeti értékek védelme, a tájképvédelem, illetve a tájkarakter megőrzése, a harmonikus tájhasználat erősítése és összhangja az épített környezettel, valamint a természeti és művi környezet térben is egységes ökológiai egyensúlyának a megteremtése. A táj-, és zöldfelület rendezés eszköze A cél megvalósítására a település táji környezetében (jellemzően vegyes hasznosítású területen) és a községi zöldterületeken elsősorban a védelem eszközét hangsúlyozzuk a rendezési javaslatok mellett. Javasoljuk mindezt a területre érvényes törvény, rendeletek ismerete mellett annak érdekében, hogy a táji-, és természeti értékek, mint a település belső erői a község fejlődésének a meghatározó és tartós erőforrásaivá váljanak. A védelmet és a fejlesztést az ökológiai szemlélet érvényesítésével javasoljuk megtenni, mely által megerősíthető a természetes környezet, a település természetközeli-, és a községi zöldfelületek összefüggő ökológiai rendszere. A települést érintő tervi döntés Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve a térségi szabályozás védelmi célú övezetekbe; természetvédelmi-, táj- és településkép védelmi-, felszíni szennyeződésre érzékeny területek-, felszínmozgásra érzékeny területek-, és felszíni vízminőség védelmi övezetekbe sorolja a települést. Erdőgazdasági területek A védelmi- és gazdasági rendeltetésű erdők területén beavatkozás nem történt. A meglévő adottságoknak megfelelően továbbra is erdőműveléssel hasznosítandók a meglévő, déli fekvésű erdők. A törvényi rendelkezésnek megfelelően a gazdasági erdők művelése korlátozással javasolt. Mezőgazdasági területek Az árutermelésre alkalmas mezőgazdasági területeken beavatkozás nem történt. Az erdők és a település közötti igen jó talajtani adottságú szántóterületek használatában a fentiekre való tekintettel korlátozás javasolt. Települési zöldterületek A községi és a természetes környezet zöldfelületeinek térben egységes ökológiai egyensúlyának az erősítésére beavatkozások javasoltak. A fejlesztések, a meglévő zöldfelületek védelmével, a

32 zöldfelületi rendszer hatékony működése és az üdülő-, lakókörnyezet esztétikus, egészséges kialakulása céljából javasoltak. A zöldfelületi elemek fejlesztése Erdők A zöldfelületi rendszer legerősebb önfenntartó képességű és kondicionáló hatású területei. A község az M7-es országos fő mentén rendelkezik védőerdősávval. endezési javaslat: védőerdősáv létesítése a vasi pálya déli oldala és a tervezett rekreációs területe között, a tervezett köztemető körül. Fejlesztés célja: lakó-, üdülő környezet és a különleges területhasználatok védelme, és a zöldfelületek térbeli kapcsolatrendszerének a javítása. Közparkok, közkertek A zöldfelületi rendszerben a rekreáló, a pszichikai és a településesztétikai hatásaikkal kiemelkedő feladatot látnak el. A településben szigetesen helyezkednek el, többségük extenzíven gondozott. endezési javaslat: Valamennyi meglévő közpark területére rekonstrukciós terv készíttetése tájépítész alkalmazásával; új közpark létesítése a vasi pályatest és Móricz Zs. utca találkozásánál, feladata díszkert (4142/7 hrsz.); új ligetes sétány létesítése a Hermann Ottó utca mellett húzódó árokparti fásítással (4007 hrsz.); új közpark létesítése a Csemetekert utcára felfűződő területen (4354 hrsz.), feladata pihenő- és játszókert; Fejlesztés célja: zöldterület fejlesztése, településszerkezet kiemelése, község kép, utcakép értékének növelése, vízparti településkép értékének növelése, lombtömeg fejlesztés a kondicionáló hatás növelésére, lakó- és üdülőkörnyezet javítása. Utcai zöldsávok Fontos kapcsolatteremtő elemek a községi és község környéki zöldterületek között. Kondicionáló és településképi jelentőségük kiemelkedő. Szántód gondozott zöldsávokkal rendelkezik, a fasor ellátottsága nem egyenletes. Kiemelkedő fasorait, Móricz Zs. utcai platánsort, évhez vezető jegenyenyárfasorát helyi védelemre javasoljuk. endezési javaslat: A vizsgálati helyszínrajzon értékes fasornak jelölt utcai sorfák helyi védelem alá helyeztetése; meglévő, hiányos fasorok pótlása, a jellemző fafaj alkalmazásával. Fejlesztés célja: a zöldfelületi rendszer működésének a biztosítása, lakó-, üdülőkörnyezet javítása, kondicionáló hatás növelése, utcakép esztétikai értékének a növelése,

33 településszerkezet kiemelése, zöldfelületi elemek térbeli kapcsolatának rendszerbe szervezése. Különleges zöldfelületi intézmények és üdülőházas területek A település területén szórtan helyezkednek el eltérő területnagysággal, általában kiemelkedő zöldfelületi értékkel és lombfedettséggel rendelkeznek. endezési javaslat: Köztemető létesítése a Csemetekert déli területének és az erdősáv felhasználásával; új sporttelep létesítése a vasi pályatest és M7 országos köz között, a település keleti peremén; meglévő sporttelep területének bővítése a vízállásos, rendezetlen terület felhasználásával; rekreációs terv készítése valamennyi különleges- és üdülőházas terület zöldterületére tájépítész alkalmazásával. Fejlesztés célja: zöldterület növelése, üdülőkörnyezet javítása, kondicionáló hatás növelése, zöldfelületi elemek térbeli kapcsolatának erősítése, településkép javítása. Hétvégi házas és kertvárosias lakóterületek A község zöldfelületi rendszerében uralkodó zöldfelületi elemek, ebből következően kondicionáló hatásuk a település egészére jelentős hatásúak. A szántódi kertek dísz- és haszonkertekként műveltek. A növényállomány változatos kiültetésű, a lombtömeg fedettségük területrészenként eltérő, átlagosan 35%-os. endezési javaslat: valamennyi lakó- és hétvégi házas telken 40%-os lombtömeg fejlesztés; a beépítési százalék alacsony szinten tartása. Fejlesztés célja: a városi és külterületi zöldfelületek térbeli kapcsolatának a megteremtése, a lakó- és üdülőkörnyezet javítása, kondicionáló hatás növelése, a táji-, a településkarakter védelme a telek és a beépítettség arányaihoz alkalmazkodó növényültetési móddal, és növényfajok alkalmazásával. Természeti értékek helyi védelmének javaslata Hrsz. Hely Érték 0142 külter. erdő és mg. ter. határa kilátás és látványvédelem 4206 utca fasor 4317, 4354 utca és közpark fasor 4292 Telep utca 4321 gazdasági üzem egyedi értékes fa 4315 gazdasági üzem értékes fasor 4188 Ady E. utca egyedi értékes fa 4156 Ady E. utca egyed értékes fa 4153 Vajda J. u. értékes fasor 4151 Vajda J. u. egyedi értékes fa 4451/3; 4455/5 gazdasági terület értékes fasor 4051/1 Kristóf tér egyedi értékes fa 4008 Hermann Ottó u. egyedi értékes fa 3893 Móricz Zs. u. értékes fasor

34 4206 Séta értékes fasor 4142/11 Vas terület egyedi értékes fa 3654 utca a 3651 és 3652 hrsz előtt egyedi értékes fa 3541 Vízgazdálkodási terület egyedi értékes fa 3547/2 Kikötő értékes fasor 3848/1 István u. platánsor 4439/1-2 a régi ország és SEFAG mellett arborétum Jelenleg Zamárdi területe, a puszta DK-i oldalán pusztai temető temetkezőhely feliratos sírkövekkel, jelentős részben növénnyel benőtt területen

35 SZÁNTÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSENDEZÉSI TEVE TÁJENDEZÉSI ÉS ZÖLDFELÜLETENDEZÉSI TEV M = 1:8.000 ll ll l É Z kp ll Á A NA HJT HJT NA HJT A HJT N HJT N A ll HJT NA ll ll HJT I D NA HJT Á NA HJT M Z A HJTNA HJTNA HJTNA NA T -3 NA HJT T-3 NA HJT T -3 -V T-3 T- 3 SZ-1 -V SZ T- T- 3 SZ -1-3 T- T I D SZ -1 SZ -1 SZ TV--2M Z SZ- 1 SZ-3 1 M- 1 P-2 T- -1 E 1 M- SZ- 3 T1 E-1 SZ -1 SZ MM-12-1 SZ -2 MM-1 V-T2-1 MM-12-1 SZ-1-2 MM-1 SZ-1 V-T21 M12 VT SZ- P-2 E-1-2 SZ 1 E- SZ-3 P VT- P -2 SZ-3 VT--21 T-1 V-2 SZ-1 P -2 VT--21 A TEV FELDOLGOZÁSA JOGTISZTA AUTOCAD 2006 POGAMMAL TÖTÉNT. P-2 VT- 21 SZEZOI JOGVÉDELEM ALATT ÁLL. E-1 SZ-1 KFL-KFV EZEN TEV A FÖLDHIVATALI ALAPTÉKÉP ALAPJÁN KÉSZÜLT. EZEN TEV AZ ÉVI LXXVI. TÖVÉNY ÉTELMÉBEN 1 SZ-3 P -2 SZ-1 VCS1-1/ KETÉSZ KÁOLY E- SZ-3 P-2 VT-21 NYIKOSNÉ EPCSÉNYI KATALIN 0144 T-1 V-2 SZ-1 K / VT--2 SZ-1 VT-21 K /2003 BENDE LAUA P-2 VT- 21 MUNKATÁS DOBOS SÁA -1 VT-2 VT- 21 M12 K1d-1/ SINGLÁ ZSOLT 1 T HJ MUNKATÁS SANEK FEENC E- T HJ -1 MUNKATÁS KOVÁCS TAMÁS SZ-3 2 SZ- SZ-2 1 SZ-2 M- SZ P-2-2 T-1 SZ ll T HJ ll 21M VT- 1 M- PÉTE BALÁZS 1 TT É2/2001 T- M. BACSKAI ANDEA M 2 T HJ -1 TT É1/2001 Mák Z Õ Ö TEVEZÕK PUSKÁS PÉTE A P M VT T HJ l ll SZ l T HJ 1 M=1:8.000 M- LÉPTÉK: T -1 o TÁJENDEZÉSI ÉS ZÖLDFELÜLETENDEZÉSI TEV M VT- P-2 P-2 AJZ MEGNEVEZÉSE: Ev T-1 Tsz-TZ K 1 M- AJZSZÁM: P-2 SZEKEZETI TEV Eg 1 TEVFAJTA: SZ- SZ H Ev Eg T-1 Ö T -1 P-2 S 1 T- G P május hó Á o T-3 T-3 M o A TN HJ V A TN HJ T-3 1 MM-2- P-2 DÁTUM: SZ-3 SZ-2 Ev M- MÛÉP Eg T -1 TÖZSSZÁM: SZ -3 Eg 1 M- Õ SZ SZ-3 1 SZÁNTÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSENDEZÉSI TEVE -1 2M TV-1- Ev MUNKA CÍME: 2 SZ-3 T- 06-(46) P-2 Mák SZ MISKOLC, DÉYNÉ UTCA 2. 1 T- P M- ÉPÍTÉSZETI ÉPÍTÉSZETI TEVEZÕIODA TEVEZÕIODA KFT. KFT. SZ Y E K Eg 2 P-2 MÛÉPÍTÉSZ MÛÉPÍTÉSZ P- 1 E- P-2 o M SZÁNTÓD, VAJDA JÁNOS UTCA 5. SZ-1 P -2 1 Ev 1 ÖNKOMÁNYZATA P-2 SZÁNTÓD KÖZSÉG 12 TV- - Z kp 1 E- M- ÜZEMANYAGTÖLTÕ ÁLLOMÁS M- 2 P--1 E 1 KEMPING TATALÉK LAKÓTEÜLET 1 T- TEMETÕ o POSTA M- 1 1 KEESKEDELMI KÖZPONT 1 M- SZ-1 o OKTATÁSI KÖZPONT TV-1-2 E- M- IGAZGATÁSI KÖZPONT SZ-1 o INTÉZMÉNYEK Mák o VILLAMOS TANSZFOMÁTO ÁLLOMÁS M-1 1 KÖZMÛVEK SZENNYVÍZÁTEMELÕ TV-12 l o VT P-2 SZ M- M- lll ALKALMAS NYOMVONAL 12 TúV-t - ÖNÁLLÓ KEÉKPÁÚT, VAGY KEÉKPÁSÁV KIALAKÍTÁSÁA 1 o PATISÉTÁNY KIALAKÍTÁSÁA ALKALMAS PATSZAKASZ TV M- ELSÕDLEGESEN GYALOGÚT KIALAKÍTÁSÁA ALKALMAS ÚTVONAL P TV-1-2 K te TV-1-2 Ev o JELENTÕS KÖZHASZNÁLATÚ PAKOLÓ M- MEGLÉVÕ HAJÓÁLLOMÁS 12 TV- - HAJÓÁLLOMÁS (HAJÓ -, KOMPKIKÖTÕ) WEB: Z kp o KIÉPÍTENDÕ KÖFOGALMI CSOMÓPONT TELEFON: o KÖZLEKEDÉS JELENTÕS KÖZHASZNÁLATÚ PAKOLÓ SZ M1 VT ZÖLDTEÜLETEN ELHELYEZHETÕ ÉPÍTMÉNYEK SZÁMÁA KIJELÖLT TEÜLET 2 PATI KEMPING KIALAKÍTÁSÁA ALKALMAS NYOMVONAL V- -1 LÉTESÍTÉSÉE FELHASZNÁLHATÓ PATSZAKASZ o A HAJÓZÁSI, SPOT ÉS IDEGENFOGALMI CÉLÚ KIKÖTÕK P-2 SZ T HJ STANDOLÁSA ALKALMAS PATSZAKASZ CÍM: VT o EGYÉB TEVEZÕ: -1 BALATONBA BETOKOLLÓ VÍZFOLYÁSIZTONSÁGI ÖVEZET ( VÉDÕTEÜLET ) K a Erdõ és Fafeldolgozó Gazdaság o KILÁTÁSVÉDELEM HELYEI o Á VÉDETT FASO H JT Z kp VÉDETT, ÉTÉKES FA P-2 Mák V TEMÉSZETKÖZELI NÖVÉNYTÁSULÁSSAL FEDETT TEÜLET Z kp T o L D NÁDASTEÜLET IV B TELEFON: 1 T KPM telephely HJ M- SZ T HJ Ö NÁDASTEÜLET III B HJ TV--12 F NÁDASTEÜLET III A CÍM: Vt NÁDASTEÜLET II B -V -1 T1-3 MTV MTV--12 SZ T HJ Z kp N NÁDASTEÜLET II A MEGBÍZÓ: VT 1 BEÉPÍTETLENÜL MEGÖZENDÕ PATI TEÜLET NÁDASTEÜLET I A ás -1 M- O K o llom Vt T NATUA 2000 ABC ltõá 1M TV T-V - A HELYI JELENTÕSÉGÛ TEÜLET HATÁA NA Vt Tö V 3- -V Vt T- T-3 Ált. Isk. o o o o o VT MEGLÉVÕ EDÕGAZDASÁGI TEÜLET ALÖVEZETE Z kp -1 1 L FELSZÍNI SZENNYEZÕDÉSE KEVÉSBÉ ÉZÉKENY TEÜLETEK HATÁA K sp Oázis áruház Vendéglõ 1M TV--2 M- KÖk A FELSZÍNI SZENNYEZÕDÉSE ÉZÉKENY TEÜLETEK HATÁA SZ-3 HJT Kossuth park temetõ 12 T-V - Vt -V B o Vt Szántód-Kõröshegy Vasállomás T-3 ÉS ÉGÉSZETI TEÜLETEK HATÁA o K sp -V KIEMELT JELENTÕSÉGÛ ÉPÍTETT KÖNYEZETI ÉTÉKEK o K id VT VT o o o ÉS ÉGÉSZETI TEÜLETEK VÉDÕTÁVOLSÁGA o o o kpz Z kp KIEMELT JELENTÕSÉGÛ ÉPÍTETT KÖNYEZETI ÉTÉKEK SZ-2 E-1 KIEMELT JELENTÕSÉGÛ TEÜLET ALÖVEZETE 3 T- SZÁ T -3 Z kp TÁJKÉPVÉDELMI, ILL. TÁJKAAKTE MEGÖZÉSE SZEMPONTJÁBÓL o o KÖk -V K VÉDELEME JAVASOLT TEÜLETEK HATÁA o Má K iz T-3 TÁJ- ÉS TEMÉSZETVÉDELEM o o o o Üü ll T-3 -V Z kp TATALÉK TEÜLET ll o K Üü KÖZLEKEDÉSI TEÜLET - KÖTÖTTPÁLYÁS(VASÚT) FELSZÍNI SZENNYEZÕDÉSE FOKOZOTTAN ÉZÉKENY TEÜLETEK HATÁA ll T -3 VÍZGAZDÁLKODÁSI TEÜLET SZ-1 ll ll T HJ KOLÁTOZOTT ÁLTALÁNOS MEZÕGAZDASÁGI TEÜLET KETGAZDASÁGI TEÜLETEK HATÁA T -3 o ÁLTALÁNOS MEZÕGAZDASÁGI TEÜLET KOLÁTOZOTT HASZNÁLATTAL M-2 ll ll o o o o o NATUA 2000 EUÓPAI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT TEÜLETE ÁUTEMELÉSI MEZÕGAZDASÁGI TEÜLETEK HATÁA T -3 o Z kp EDÕTEÜLET - GAZDASÁGI KOLÁTOZOTT HASZNÁLATTAL M-1 Vegyesbolt Üü EDÕTEÜLET - VÉDELMI MIN. 100%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL EÓZIÓNAK FOKOZOTTAN KITETT TEÜLETEK HATÁA Vt o Z kp ZÖLDTEÜLET - KÖZPAK MIN. 70%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL T-3 -V ZÖLDTEÜLET MIN. 70%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL P-2 Üü MÁV - Üdülõ KÜLÖNLEGES TEÜLET - ABOÉTUM MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL A TN T -3 KÜLÖNLEGES TEÜLET - DÍSZNÖVÉNY KETÉSZET MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL T-3-V HJ o ok o KÜLÖNLEGES TEÜLET - KEMPING MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL HJT NA TNA A TN HJ KÜLÖNLEGES TEÜLET - TEMETÕ MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL T-1 T-3 o KÜLÖNLEGES TEÜLET - IDEGENFOGALM MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGELI V-2 HJ l ll l KÜLÖNLEGES TEÜLET - STAND MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL TATALÉK LAKÓTEÜLET BETTYÓ SZOT Üdülõ K st KÜLÖNLEGES TEÜLET - KIKÖTÕ MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL o o o oko o KÜLÖNLEGES TEÜLET - KEESKEDELEM MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL SZÁ HJTN A T-3 KÜLÖNLEGES TEÜLET - SPOT MIN. 50%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL T-3 K KÜLÖNLEGES TEÜLET - SZABADIDÕ KÖZPONT MIN. 50%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL Üü HJ N TA NA HJT GAZDASÁGI TEÜLET - KEESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ MIN. 20%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL T-3 o K TA HNJ LAKÓTEÜLET - KETVÁOSIAS MIN. 50%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL ÜDÜLÕTEÜLET - HÉTVÉGIHÁZAS MIN. 40%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL Tüzép NA HJT Z TEÜLETFELHASZNÁLÁS ÜDÜLÕTEÜLET - ÜDÜLÕHÁZAS MIN. 50%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL NA HJT K BEÉPÍTÉSE SZÁNT TEÜLET HATÁA VEGYES TEÜLET - TELEPÜLÉSKÖZPONT MIN. 10%-OS ZÖLDFELÜLET FEDETTSÉGGEL Üü NA HJT TELEPÜLÉS HATÁA CSATLAKOZÓ TELEPÜLÉSEK IGAZGATÁSI HATÁA SZÁ SZOT év üdülõ HJT K HATÁOK BELTEÜLET HATÁA Vt AT HNJ K o ll ll JELMAGYAÁZAT ABC AT HNJ K Z kp Vt NA HJT o NA HJT K o o o o o o o o K K K st Vt Touring Hotel HJTNA NA HJT o Csárda SZÁ Üü V A TN HJ o o SZOT Turbina Üdülõ HJTNA NA Kemping TA HNJ Z ll SZOT Üdülõ K szk HJT o o NA Vt K HJT o K K o o NA o o I K K ki Mahart Szántód-év D l ll ll ll K S 200 H 300 E 400 G 500 A M Á D I Y