A regionális fejlesztési folyamat iránt érdeklődő Hajdú-Bihar megyei és Bihor megyei nonprofit szervezetek összehasonlító elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A regionális fejlesztési folyamat iránt érdeklődő Hajdú-Bihar megyei és Bihor megyei nonprofit szervezetek összehasonlító elemzése"

Átírás

1 A regionális fejlesztési folyamat iránt érdeklődő Hajdú-Bihar megyei és Bihor megyei nonprofit szervezetek összehasonlító elemzése - Szakértői tanulmány - Debrecen, március 31. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...3 MÓDSZERTANI LEÍRÁS TERÜLETI ÉS SZERVEZETI JELLEMZŐK SZAKMAI JELLEMZŐK Működési terület, tevékenység, célcsoport Működési nehézségek Pályázati tevékenység GAZDASÁGI JELLEMZŐK Bevételi szerkezet Kiadási szerkezet HUMÁN ERŐFORRÁS Humán erőforrás Hajdú-Bihar megyében Humán erőforrás Bihor megyében Humán erőforrás hiányosságai, képzési ajánlások INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK ÉS KAPCSOLATI RENDSZEREK Kapcsolati rendszerek Hazai hálózatok Határon átnyúló hálózatok ÖSSZEGZÉS

3 Bevezető Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., mint a Phare CBC Kisprojekt Alapból finanszírozott HU2003/ számú Agóra Civil társadalom a regionális fejlesztési stratégiák kidolgozásában című projekt főpályázója szeptemberében közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzés egy szükséglet- és igényfelmérés elvégzésére irányult, amely a regionális tervezési folyamatban érintett és érdekelt Hajdú-Bihar megyei és Bihor megyei nonprofit szervezetek helyzetének, szükségleteinek és véleményének feltárására vonatkozik. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. a Revita Alapítvány ajánlatát találta a legjobbnak. A Revita Alapítvány Hajdú-Bihar megyében és a romániai Bihor megyében is nonprofit szervezettel vette fel a kapcsolatot, majd végezte el összesen 48 nonprofit szervezet bevonásával a kérdőíves kutatást, a következő dimenziókat vizsgálva: A Hajdú-Bihar és Bihor megyékben működő nonprofit szervezetek helyzete, tevékenysége, kapacitása, szükségleteik és igényeik, a regionális tervezési folyamathoz kapcsolódó ismereteik és elképzeléseik, a nonprofit szervezetek regionális fejlesztési folyamatba való bevonására vonatkozó elvárásaik, illetve jelenlegi tapasztalataik. Jelen tanulmány ennek a kutatásnak az eredményeit, következtetéseit tartalmazza. Módszertani leírás A kutatás célját képezte, hogy az Észak-alföldi régióból Hajdú-Bihar megye, illetve az Északnyugat romániai régióból Bihor megye nonprofit szervezetei között felmérést készítsünk működésüket, határon átnyúló kapcsolataikat és a regionális fejlesztési folyamatban való részvételüket, valamint az ehhez kapcsolódó elképzeléseiket illetően. Reprezentatív mintavételre törekedtünk, amely minden szervezet számára egyenlő esélyt teremt a mintába való bekerülésre, s ennek egyedüli feltétele a regionális tervezés iránti érdeklődés volt. Első lépésként a szervezetekről hivatalos székhelyük szerint próbáltunk információt szerezni, azonban hivatalosan nem lehetséges az illetékes bíróságokon a székhely szerinti szervezeti lista lekérése. Ezért az összes hozzáférhető adatbázist igyekeztünk feldolgozni, így internetes forrásokra, illetve ernyőszervezetek, valamint civil szervezetek 3

4 számára szolgáltatásokat nyújtó intézmények jegyzékére 1 támaszkodva hoztuk létre a felkeresni szándékozott szervezetek listáját. Minden listába került szervezetet megkerestünk, ám azok, amelyeknek egyetlen elérhetősége sem működött, értelemszerűen kimaradtak. A többi szervezettel először ben, majd telefonon is felvettük a kapcsolatot, illetve egyeztetés történt az interjúk helyszínét és idejét illetően. A felmérés kérdőív lekérdezésével zajlott, kivéve azokat az eseteket, amikor előzetes ismereteinknek köszönhetően bővebb információ elérése érdekében rögzített interjúk is készültek. A kutatás debreceni szervezetek körében próbakérdezéssel kezdődött, melynek során ki tudtuk szűrni azokat a változókat, amelyek a megbízhatóság és érvényesség kritériumainak nem tesznek eleget, majd javítás után visszakerültek a végleges kérdőívbe. Következő lépésben a romániai terepmunkát folytattuk le, az előzetesen egyeztetett időbeosztás szerint három fő vette fel a kérdőíveket és interjúkat. A kérdezés a magyarországi szervezetek körében zárult. Az adatok és interjúk rögzítése után az elemzési szakasz kezdődött meg, amelynek során az egyes megoszlásokat az országonkénti tagság mentén hasonlítottuk össze. A hiányzó adatok (missing values) a bemutatott táblázatokban nem szerepelnek. 1. Területi és szervezeti jellemzők A kutatásba bevont nonprofit szervezetek körének véglegesítésekor elsődleges törekvés volt a határ két oldalán működő nonprofit szervezetek megegyező arányú részvételének biztosítása. Ennek megfelelően mind Hajdú-Bihar, mind Bihor megyéből nonprofit szervezet vett részt a kutatásban. A válaszadó szervezetek alapvető szervezeti tulajdonságainak feltérképezése során székhelyük, jogi formájuk, alapítási évük, hatókörük, valamint közhasznú minősítésük kerül jellemzésre. A kutatásban résztvevő szervezetek döntő többségének székhelye Debrecenben vagy Nagyváradon van, néhány esetben egyéb városban, és mindösszesen három szervezet székhelye van valamely községben. Ez az arány az alacsony elemszám ellenére összhangban van a nonprofit szervezetek körében végzett korábbi kutatások során megállapított területi eloszlási problematikával. A nonprofit szervezetek területileg egyenlőtlen megjelenése, a megyeszékhelyek dominanciája azt a problémát veti fel, hogy a 1 Magyar oldal: Hajdú-Bihar Megyei Civil Szolgáltató Központ regisztere, Román oldal: BINCISZ, ERMACISZA Interneten található adatbázisa, valamint a nagyvarad.lap.hu. 4

5 nonprofit szervezetek által nyújtott hiánypótló szolgáltatások éppen ott nem, vagy kevéssé elérhetőek, ahol a nagyobb szükség lenne rájuk: azokon a kisebb települések, ahol az állam és a piac által szervezett szolgáltatások köre egyébként is rendkívül szűkös. Ezt a problémát tehát a jelen kutatásban résztvevő szervezetek megfelelő módon reprezentálják. A válaszadó szervezetek többsége (27 db) egyesület, a második leggyakoribb jogi forma az alapítvány (10 db), emellett néhány közhasznú társaság és szövetség került bele a vizsgálatba a kht-k természetesen kizárólag Magyarországon, a szövetségek viszont inkább Romániában voltak jellemzők. A kutatásba bevont szervezetek kétharmada 1993 után alakult, a 2005-ig terjedő időszakban megközelítőleg egyenletes eloszlásban. Az ezt megelőző időszakra vonatkozóan figyelemre méltó, hogy a legkorábban bejegyzett szervezet 1976-os (Bihor megye), emellett két példa van a rendszerváltás előtti alakulásra (Hajdú-Bihar megye), majd a rendszerváltás évében Bihor megyében hirtelen öt szervezet is megjelenik. Néhány esetben (főként Romániában) jelzésre került, hogy a szervezet már a hivatalos bejegyzésnél jóval korábban megkezdte működését, ami a hivatalos szervezeti keretek felállításával csak formalizálttá vált. A szervezeteket leggyakrabban végzett tevékenységük hatóköre szerint vizsgálva egyértelmű a lokális keretekben működő szervezetek túlsúlya (17 db), mindkét megyében ez a leginkább jellemző forma. 13 szervezet minősítette tevékenységét regionális, 10 szervezet megyei hatókörűnek előbbi egyértelműen Hajd-Bihar megyében, utóbbi Bihor megyében jellemző. Ettől eltérő hatókör (kistérségi, országos és nemzetközi) megjelenése nem számottevő. A többnyire lokális térben való működés teszi lehetővé a helyi érdekek és értékek legeredményesebbnek tekinthető megjelenítését, ami klasszikus elvárás a nonprofit szervezetek felé, azonban a regionális fejlesztési folyamatba való bevonásukhoz elengedhetetlenül szükséges a régiós szintű tapasztalatok megszerzése is. A megkérdezettek között a regionális működéssel jellemezhető szervezetek többsége Hajdú-Bihar megyében van, ám arányuk semmiképp sem megfelelő, így a regionális tapasztalatok megszerzése nem kizárólag a Bihor megyei, hanem a hazai szervezetek számára is sürgető feladat. A közhasznúság kérdése érdekes problémát vet fel a bihori szervezetek körében. Ez a minősítési lehetőség ugyanis Romániában a 2004-es évben került bevezetésre, és a szervezetek többsége még sohasem hallott róla, így nem meglepő, hogy pusztán 7 esetben jelent meg közhasznú besorolású válaszadó Bihor megyében. Hajdú-Bihar megyében a nonprofit szervezetek közül csupán 5 nem rendelkezik közhasznú minősítéssel, 9-9 szervezet közhasznú, illetve kiemelten közhasznú. 5

6 2. Szakmai jellemzők A szervezetek szakmai jellemzőinek ismerete kiemelkedően fontos a regionális fejlesztési folyamat szempontjából. A szervezetek által felvállalt célcsoportok és a végzett tevékenységek feltérképezése információkat nyújt arra vonatkozóan, hogy a vizsgált nonprofit szervezetek mely területeken rendelkeznek a regionális fejlesztési folyamatba beemelhető tapasztalatokkal. Ugyancsak lényeges, hogy a megkérdezett szervezetek mekkora pályázati potenciállal rendelkeznek, azaz mely pályázatokon és milyen arányban vettek már részt, illetve tervezik részvételüket. Ennek feltárása ugyanis megmutatja, hogy a szervezetek milyen mértékben érdekeltek a regionális fejlesztés által befolyásolt pályázati rendszerek kialakításában. 2.1 Működési terület, tevékenység, célcsoport A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek válaszaikban meghatározták, hogy összefoglalóan milyen terület köré építették a szervezet működését, mi az az elsődleges cél, témakör vagy megközelítés, ami alapvetően meghatározza a szervezet működését így a célcsoportját és a tevékenységeit is. Természetesen számos terület felmerült ebben a kérdésben, ebből három látszik kiemelkedni a válaszadók körében: ezek szerint a szervezetek döntő többsége valamilyen szociális területen dolgozik, kulturális tevékenységet folytat vagy egy adott korcsoportra specializálódva működik. A határ két oldalán tevékenykedő szervezetek azonban ebben a tekintetben is jelentősen különböznek: a kulturális területen dolgozó szervezetek többsége bihori, míg a szociális tevékenységet végző szervezetek főként a hajdú-bihari válaszadók közül kerülnek ki. A két oldal között jelentős eltérés, hogy Hajdú- Bihar megyében egy esetben sem, Bihor megyében azonban jó néhány esetben van olyan nonprofit szerveződés, amely egyértelműen deklarálva valamely párt vagy egyház tevékenységét végzi, kényszerűen nonprofit keretek között. Ez a Romániában teljes mértékben elfogadott és működőképes kötődés több olyan értelmezési eltérést, kontextuskülönbséget okozhat, amelyre a szervezetek vizsgálata és a további együttműködés során tekintettel kell lenni. Említésre méltó sajátosság továbbra is a romániai oldalon maradva, hogy a 24 szervezet közül 9 alapvető célként a helyi magyarság segítését, a magyarság megőrzését választotta. A célcsoport tekintetében feltűnően heterogén a kutatásba bevont szervezetek köre, hiszen nagyon sok különböző célcsoport megjelenik, bár ezek majd minden esetben csupán néhány szervezet profiljában vannak jelen. Egy feltűnően kiemelkedő, a szervezetek majdnem 6

7 felében (23 db) felvállalt célcsoport van, a gyermekek és fiatalok köre. A válaszadó nonprofit szervezetek megközelítőleg egynegyedénél célcsoportként jelennek meg a testi és/vagy szellemi fogyatékossággal élők, a nonprofit szervezetek és a családok. Ezek mellett előfordul, de pusztán néhány esetben megemlített célcsoport például a munkanélküliek, szenvedélybetegek vagy a hajléktalanok köre, és hasonlóan kevés szervezetnél figyelhető meg a specializálódás egy konkrét iskola tanulóira, egy intézmény dolgozóira, vagy egy földrajzi egység lakosságára. Jó néhány figyelemre méltó eltérés mutatkozik azonban a magyar és a romániai nonprofit szervezetek által felvállalt célcsoportok között. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a bihori szervezetek tevékenysége egyáltalán nem terjed ki a munkanélküliek, az állami gondozottak, a hajléktalanok, a menekültek vagy a megváltozott munkaképességű személyek körére. Szinte ezt kompenzálandó, van jó néhány olyan célcsoport, amelyet jelentősen több romániai szervezet vállal fel, mint magyar erre példa az idősek csoportja, valamit az, hogy a bihori válaszadók sokkal gyakrabban specializálódnak egy iskola tanulóira, egy földrajzi hely lakosságára vagy egy tájegységre. A harmadik fontos eltérés a magyar és román szervezetek által felvállalt célcsoportokat illetően az összességében legtöbb szervezet profiljában helyet kapó gyermekek, fiatalok köréhez kapcsolódik. Az őket felvállaló 23 szervezetből ugyanis 14 Bihor megyei, és csak 9 Hajdú-Bihar megyei, így annak ellenére, hogy a teljes sokaságban ez a leginkább preferált célcsoport, Hajdú-Biharban a szervezetek többsége nem nyújt számukra szolgáltatásokat. Bihori szervezetekre jellemző továbbá értelemszerűen a hajdú-bihari szervezeteknél nem releváns kérdésként a helyi magyarság, mint célcsoport megjelenése. A kutatás során szerzett tapasztalatok és az adatok birtokában egyértelműen állítható, hogy a válaszadó bihori szervezetek sajátos helyzetükből adódóan sok esetben kifejezetten magyarokkal, így magyar családokkal és gyermekekkel foglalkoznak, míg a hajdú-bihari szervezetek nemzetiségre való tekintet nélkül, és elsősorban hátrányos helyzetű családokkal és fiatalokkal dolgoznak. A kutatásba bevont nonprofit szervezetek által végzett tevékenységek rendkívül széles skálán mozognak; a működési területek, valamint a felvállalt célcsoport vizsgálata kapcsán felmerült különbségek ebben az esetben is érvényesülnek (1. ábra). A válaszadó nonprofit szervezetek közel háromnegyede, 31 szervezet foglalkozik képzéssel, oktatással ez a leggyakrabban előforduló tevékenységi forma. Ezt megközelítő arányban jelenik meg a mentális segítségnyújtás és a szabadidős programok szervezése (28-28 szervezet), valamint a közösségfejlesztés (26 szervezet). A válaszadók fele, azaz 24 szervezet jelezte, hogy szociális munkával, illetve kulturális programok szervezésével is foglalkozik, és összességében 20 7

8 fölött volt a szervezetek száma az érdekvédelem, a szakmai fórumok szervezése és az ismeretterjesztés, felvilágosítás esetében. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények a különböző tevékenységek felvállalásának gyakoriságát jelzik, nem pedig azoknak a szervezetek szakmai munkájában betöltött fontosságát. 1. ábra Tevékenységi formák megjelenése (szervezet) képzés, oktatás foglalkoztatási programok kivitelezése érdekvédelem módszertani tevékenység, kutatás szakmai fórumok szervezése mentális segítségnyújtás szociális munka kulturális programok szervezése közösségfejlesztés szabadidős programok szervezése családsegítés ismeretterjesztés, felvilágosítás adománygyűjtés Bihor megyei nonprofit szervezetek Hajdú-Bihar megyei nonprofit szervezetek A kiemelkedő gyakorisággal végzett tevékenységek rugalmasan illeszkednek a korábban bemutatott alapterület- és célcsoport-prioritásokhoz. A szociális területen való aktivitás megjelenik a mentális segítségnyújtásban és a szociális munkában, a kulturális célú működés a szabadidős és kulturális programok szervezésében, valamint a közösségfejlesztésben. A leggyakrabban megjelenő célcsoport a gyermekek és fiatalok köre is illeszkedik ezekhez a tevékenységekhez, a nonprofit szervezetek felvállalása pedig visszaigazolódik a szakmai fórumok szervezésében és részben az érdekvédelmi tevékenységben. Az 1. ábra szemléletesen mutatja a Hajdú-Bihar és Bihor megyei nonprofit szervezetek közti különbségeket, a hangsúlyok lényegesen eltérő helyét, amelyek ugyancsak a 8

9 korábban tapasztalt terület és célcsoport eltérésekkel párhuzamosak. A leginkább preferált tevékenység, a képzés-oktatás, valamint a szervezetek közel fele által felvállalt érdekvédelem mindkét oldalon hasonlóan reprezentált, ám további azonosság nincs. Számottevően több Bihor megyei szervezet végez szabadidős és a kulturális programok szervezését, közösségfejlesztést és ismeretterjesztést, felvilágosítást; mindez tökéletesen illeszkedik a Bihor megyei szervezetekről eddig megállapított főbb irányvonalakhoz: domináns a kulturális területen, főként gyermekekkel és fiatalokkal végzett munka, sok esetben a magyarság megőrzésének célját kitűzve. Ezzel szemben a hajdú-bihari nonprofit szervezetek sokkal gyakrabban végeznek mentális segítségnyújtást, szociális munkát és szerveznek szakmai fórumokat, mint a határon túl működő partnereik ezek a tevékenységek megfelelnek a korábban meghatározott tendenciáknak: elsősorban szociális területen, hátrányos helyzetű családokkal és fiatalokkal végzik munkájukat a szervezetek. A felvállalt tevékenységek fajtáinak sorra vétele után meg kell vizsgálni azok gyakoriságát is, hiszen fontos információkat ad a szervezetről működésének intenzitása, a programok számossága. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek több mint fele egész évben napi rendszerességgel, folyamatosan működik teszik ezt általában egy konkrét program keretében, azonban néhány szervezetnek több, esetenként három-négy folyamatosan, egész évben működő tevékenysége van. Fontos azonban megjegyezni, hogy erős eltérés jelentkezik a határ két oldalán élő válaszadó szervezeteket külön-külön szemlélve, ugyanis míg Hajdú- Bihar megyében 5 olyan szervezet van, ahol nincs folyamatos, napi tevékenység, addig Bihor megyében már 13 szervezet jellemezhető ilyen módon. A napi elfoglaltságot adó tevékenységek száma igen informatív lehet a szervezeti keretekre, a működési kontextusra vonatkozóan. A 28 szervezet között 16 egy féle folyamatosan működő programmal rendelkezik, 11 válaszadónak több, általában 2-4 napi elfoglaltságot adó munkája van, emellett egy esetben fordul elő, hogy önkormányzattól kiszerződve intézmények működtetése miatt 21 féle folyamatos tevékenysége van a szervezetnek. A több állandó programot működtető szervezetek többsége Hajd-Bihar megyében van, a kiemelkedően magas számú tevékenységet folytató szervezetek pedig inkább Bihor megyében vannak. A válaszadók között kilenc olyan szervezet van, ahol folyamatos készenléti állapotot (ügyeletet, nyitvatartást) igénylő, alkalmankénti aktivitással járó munka folyik, ezek között négy bihori és öt hajdú-bihari szervezet van tehát ez esetben nincs számottevő eltérés a két megye között. Az aktivitás leginkább heti vagy havi rendszerességű, tehát ez a szervezeti működési forma is viszonylag állandó elfoglaltságot jelent az adott szervezetek 9

10 számára, így az előzőekben bemutatott napi aktivitású szervezetekkel összevonva elmondható, hogy a vizsgált szervezetek háromnegyede különböző intenzitással, de folyamatosan működik. A kutatásban résztvevő szervezetek egynegyedének, 11 szervezetnek a tevékenysége kampányszerű programokon alapszik, melyeket rendszeresen vagy alkalomszerűen, különböző felkészülési idővel és gyakorisággal bonyolítanak le. Természetesen az állandó működéssel jellemezhető szervezetek jó része is rendelkezik különböző, alkalomszerű programokkal; a napi aktivitású szervezetek fele, a folyamatos készenléttel és alkalmi aktivitással működő szervezetek kétharmada szervez kampányszerű projekteket. Alkalomszerűen, de előre kiszámítható módon, rendszeresen működtet programokat 13 szervezet; ezek a programok az esetek többségében évente néhányszor kerülnek megrendezésre, de egy szervezet ha van ilyen jellegű projektje akkor általában több fajta rendszeres programot bonyolít egy évben. Alkalomszerűen, teljesen rendszertelenül lebonyolított projektje 23 szervezetnek van, többségük egész évben tartó felkészülés nélkül, kifejezetten kampányszerűen rendezi ezeket a programokat, melyek általában évente néhányszor, esetenként évente egyszer jelentkeznek. Azok a nonprofit szervezetek, akik rendelkeznek ilyen projektekkel, majd minden esetben legkevesebb 3-4 féle programot vállalnak fel. 2.2 Működési nehézségek A szervezetek tevékenységi területe és formái, a felvállalt célcsoport meghatározza a szervezetek működésének alapvető kontextusát. Az ezt befolyásoló tényezők (humán erőforrás, gazdasági potenciál stb.) részletes elemzése előtt érdemes áttekinteni, hogy melyek azok a problémák, nehézségek, amelyek a szervezetek működését egészében szemlélve a jelen vannak és gondot okoznak. A 2. ábra mutatja meg, hogy milyen akadályok hány szervezet esetében merülnek fel Hajdú-Bihar, illetve Bihor megyében. Az ábráról egyértelműen leolvashatóak a mindkét megye nonprofit szervezetei számára egyaránt legjelentősebb problémák: a pénzügyi instabilitás és a munkatársak túlterheltsége a legtöbb válaszadó szervezet számára létező akadályozó tényező. Feltűnő módon sem Hajdú-Bihar, sem Bihor megyében nem gyakori a munkatársak alacsony, vagy nem megfelelő végzettségével, illetve a munkatársak gyors cserélődésével kapcsolatos nehézség; ennek a megállapításnak a visszaigazolása elvárásként jelentkezik majd a humán erőforrás részletesebb elemzése kapcsán. 10

11 2. ábra A szervezetek számára problémát jelentő tényezők munkatársak alacsony/nem megfelelő végzettsége megfelelő érdekképviselet hiánya munkatársak túlterheltsége alacsony fizetések pénzügyi instabilitás szabadidő hiánya speciális szakismeretek hiánya munkatársak gyors cserélődése szupervízió, szervezetfejlesztés hiánya pályázatírási ismeretek hiánya forrásszerzési készségek hiánya projektmenedzsment ismeretek hiányosságai állami szervekkel való kapcsolattartás nehézségei partnerkeresés nehézségei Bihor megyei nonprofit szervezetek Hajdú-Bihar megyei nonprofit szervezetek Számos eltérés van a két megye kutatásban résztvevő szervezeteinek további problémái között. Míg Hajdú-Bihar megyében nem jellemző, addig a Bihor megyei válaszadók többsége számára gondot jelent a nem megfelelő érdekképviselet, a pályázatírási és forrásszerzési készségek-képességek hiánya, a partnerkeresés nehézségei, valamint a szupervízió, szervezetfejlesztés hiánya, illetve hasonlóan a magyarországi szervezetekhez sok esetben jelentkezik még a nem elégséges szabadidő és az állami szervekkel való kapcsolattartás problémája. A hajdú-bihari szervezetek több mint fele számára az előbbiekben említett tényezők mellett és a bihori szervezetekkel ellentétben gondot okoz a fizetések alacsony színvonala. 11

12 A problémák áttekintése után egyértelműen összegezhető, hogy mindkét megye válaszadó szervezeteire jellemző a klasszikus nonprofit probléma: a pénzügyi instabilitás és a túlterheltség. Kialakul emellett a két megye szervezeteinek tevékenységük bemutatása során megformált képnek megfelelően alakuló sajátos probléma-profilja is: míg a bihori szervezetek alapvetően fenntartási problémákkal küzdenek, addig a hajdú-bihari válaszadók esetében a folyamatos működés során felmerülő gondok dominálnak. 2.3 Pályázati tevékenység Mivel a kutatásban a szervezetek pályázati tevékenysége nem összegszerűen, hanem az utóbbi két évben beadott sikeres és elutasított pályázatok száma, valamint a közeljövőre vonatkozó pályázati tervek szerint került felmérésre, így ez a mutató nem annyira a válaszadó szervezetek gazdasági jellemzéséhez, mint inkább a szakmai munkájának behatárolásához nyújt segítséget. A hajdú-bihari és a bihori szervezetek pályázati tevékenységének elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az eltérő lehetőségek és az intézményrendszer különbségei miatt objektíven nem összevethető a két ország pályáztatási struktúrája. A kutatásban résztvevő Hajdú-Bihar megyei szervezetek körében az elmúlt két évben a legnépszerűbb pályáztatók a Nemzeti Civil Alapprogram regionális és szakmai kollégiumai, a Humán Erőforrás Operatív program, valamint a minisztériumok voltak, ide a szervezetek fele beadott legalább egy pályázatot. A válaszadók megközelítőleg egyharmada pályázott Phare, Mobilitás, illetve a helyi települési önkormányzat alapjához legalább egy alkalommal. Legkevésbé az EQUAL, az Interreg és a kistérségi vagy regionális intézmények kiírásai voltak népszerűek, de a Soros Alapítványhoz, a Regionális Operatív Programhoz vagy a megyei önkormányzathoz való pályázás sem jellemző a szervezetek többségénél. Más mutató az összes beadott pályázatok száma, ám ebből a szempontból is az NCA regionális kollégiuma és a minisztériumok a legnépszerűbbek, valamint megnő a Phare, a Mobilitás és a megyei önkormányzatok népszerűségi mutatója is. A sikeresség természetesen már nem minden esetben jellemző ugyanolyan mértékben, bár a beadott pályázatok minden gyakoribb kiíró szervezet esetében legalább 50%-os arányban eredményesek. Kiemelkedő a regionális NCA és a Phare pályázatok támogatottsági mutatója, érdekes módon legnagyobb arányban az NCA szakmai kollégiumokhoz beadott projekteket utasították vissza. Az elmúlt két év pályázati gyakorlata mutatja, hogy hazai és európai uniós forrásokat egyaránt felhasználtak a szervezetek, valamint ugyanez a kettősség jellemző a közeljövő pályázati terveire is, bár a hangsúly megnövekszik az európai uniós források esetében. Elsősorban HEFOP és NCA pályázatokat kívánnak beadni a hajdú-bihari válaszadó 12

13 szervezetek, de továbbra is népszerűek maradnak a minisztériumok, a Mobilitás és a települési önkormányzatok kiírásai. A kutatásba bevont Hajdú-Bihar megyei nonprofit szervezetek pályázati gyakorlatának jellemzői alapján megállapítható, hogy míg az elmúlt két évben a kifejezetten működési célú forráskeresés volt kis mértékben hangsúlyosabb, addig a közeljövőben a szakmai programok megvalósítása hasonló prioritássá válik a szervezetek számára, mint a működési költségek biztosítása. A Bihor megyei válaszadó nonprofit szervezetek pályázati tevékenysége látszólag kevésbé intenzív, a legnépszerűbbnek bizonyult forrásosztókhoz is maximum a válaszadó szervezetek egyharmada nyújtott be legalább egy pályázatot e hazai, de nem minisztériumi kiírókhoz pályázott a legtöbb szervezet az utóbbi két évben. A bihori szervezetek egynegyede adott be legalább egy projektet a Phare, a Mobilitás, valamely minisztérium, illetve az Illyés Alapítvány 2 kiírásaira. Feltűnő azonban, hogy míg alapvetően szűk pályáztatói kört céloznak meg a bihori szervezetek, addig egy forrásosztóhoz több, általában 4-6, nem ritkán 10-et meghaladó számban nyújtottak be pályázatot, így az egy pályázóhoz küldött projektek mennyisége jelentősen meghaladja néhány esetben többszöröse a hajdú-bihari szervezetek pályázati gyakorlatánál tapasztalt értékeket. Annak ellenére, hogy Románia még nem tagja az Európai Uniónak, a kutatásban résztvevő bihori szervezetek egyharmada pályázott már uniós, vagy egyéb nemzetközi kiíró szervezethez, és projektjeik az esetek nagy többségében támogatásra is kerültek. A kutatásban résztvevő bihori szervezetek nagyobb sikerességi mutatókkal dolgoznak, mint a hajdú-bihari válaszadók, általában a beadott projektek háromnegyede támogatásra kerül. Ennek egyik oka lehet a kiírók szűk köréből adódó kiismerhető, begyakorolható pályázati rendszer. A közeljövő pályázati terveire vonatkozóan a legnépszerűbb kiírók a minisztériumok, a települési önkormányzatok és az egyéb, nem minisztériumi országos hatáskörű forrásosztók, valamint a Phare. A két megye pályázati gyakorlatát áttekintve látható, hogy alapvető különbség van a rendszerek között: míg Hajdú-Bihar megyében több kiíróhoz adnak be egyenként alacsonyabb számú pályázatot a szervezetek, addig Bihor megyében a forrásosztók szűk körétől rendkívül magas számú projekt támogatását igénylik. Természetesen az Uniós csatlakozás után kibővül majd a Romániában pályázható alapok köre, így valószínűsíthető, hogy át fog alakulni a 2 Az Illyés Alapítvány magyarországi kezdeményezés, határon túli magyar szervezetek számára ír ki pályázatokat. 13

14 pályázati gyakorlat Bihor megyében is. Mindazonáltal a jelenlegi viszonyokra vonatkozóan szükséges leszögezni, hogy korántsem kisebb a pályázati gyakorlat intenzitása Bihor megyében, mint Hajdú-Biharban, hanem egyszerűen más a lehetőségek köre, így a megvalósulás módja is. 3. Gazdasági jellemzők A szervezetek működésének megismeréséhez fontos lépés a fenntarthatóságukat befolyásoló gazdasági jellemzőik feltérképezése. A szervezetek finanszírozási alapjainak vizsgálata elsősorban a bevételek és a kiadások fajtáira és arányaira koncentrálva történik, majd áttekintésre kerül a szervezetek tevékenysége során felmerülő főbb anyagi jellegű problémák köre. Mind a bevételek, mind a kiadások esetében a válaszadók meghatározták a számukra ideálisnak tekinthető állapotot is. Konkrét számadatok elemzésére nem kerül sor, hiszen a nonprofit szektorban általánosan ismert jelenség a hatalmas pénzügyi eszközökkel bíró és a kifejezetten szerény költségvetésű szervezetek egyidejű jelenléte, így átlagok számítása és abból következtetések levonása a valós kép erős torzítását eredményezte volna. 3.1 Bevételi szerkezet A nonprofit szervezetek bevételeinek forrása rendkívül széles körű lehet. Nem elegendő azonban a bevételi oldalon említés szintjén megjelenő forrástípusok feltárása, szükség van annak meghatározására is, hogy hogyan alakul az egyes források nagysága az összbevétel függvényében. A 2005-ös év költségvetésének bevételét 100%-nak tekintve részletezték a válaszadók a bevételi forrásaik fajtáit és arányait, azonban az alacsony elemszám miatt az összevont átlagok erősen torzítanak, így az egyes forrástípusok külön elemzése szükséges. A kutatásban résztvevő Hajdú-Bihar megyei szervezetek bevételi forrásainak köre rendkívül széles, mely tény arra enged következtetni, hogy a nonprofit szervezetek többségében ismerik és használják a fennálló forrásszerzési lehetőségeket. Azonban az egyes forrásokból származó bevételek nagysága az, amely valós képet ad a szervezetek finanszírozási struktúrájáról így egyértelműen kimutatható a pályázati források dominanciája. A 24 hajdú-bihari szervezetből 20 megjelölte ezt a forrástípust, ám annak részesedése a költségvetésből különböző mértékű. 13 szervezet esetében 50% fölötti a pályázati forrás aránya, ebből 10 szervezet bevételének több mint 90%-át jelenti ez a forrás azaz a válaszadó szervezetek többsége igen erősen kiszolgáltatott a pályázati rendszereknek. Nincs egy további forrástípus sem, ami hasonlóan dominánsan tehát számos szervezetnél és 14

15 magas arányban lenne jelen a költségvetésben. A vállalkozói bevételek típusa a szervezetek felénél megjelenik, azok többségében 10% alatt marad, három szervezetnél azonban 30% fölött van és egy esetben a 80%-ot is eléri. A normatív költségvetési támogatást csak néhány válaszadó említette a bevételei között, azonban ezekben az esetekben ez viszonylag jelentős, általában 70% feletti arányt jelent. Ennek magyarázata, hogy az esetben kapnak a szervezetek normatív támogatást, ha valamilyen állami feladatot látnak el, azonban ilyen feladatok felvállalása esetén ez válik a szervezet domináns tevékenységévé, így a legjelentősebb bevételi forrássá is. Az SZJA 1%, mint bevételi forrás pusztán nyolc szervezet esetében jelentkezik, és zömében 1-2 % körül marad a részesedése a teljes bevételben. Adományok hét szervezet forrásához járulnak hozzá, esetenként feltűnően nagy, általában azonban 10% alatt maradó arányban. Van néhány olyan forrástípus, ami megjelenik ugyan néhány szervezetnél, de minden esetben alacsony arányt képvisel a bevételek között, így a válaszadó szervezetek összességére nézve elhanyagolható a jelentőségük. Ide tartozik a nem normatív költségvetési támogatások köre, a piaci szereplőktől kapott támogatás, a tagdíj és a saját tőke is. Látható tehát, hogy a kutatásban résztvevő hajdú-bihari szervezetek tipikus egy lábon álló szervezetek; forrásaik többsége nem előre kiszámítható, illetve csak közvetve az, hiszen nem kötődik szorosan a szervezet teljesítményéhez ez a kép teljes mértékben igazolja a korábban a szervezetek többsége által felvetett pénzügyi instabilitás problematikáját. A válaszadó szervezetek többsége élt a lehetőséggel, és meghatározta azt is, hogy számára milyen lenne az ideális bevételi rendszer. Ebben az esetben ugyanúgy a pályázati forrás maradt a legfontosabbnak tekintett bevételi típus, de a valóstól jóval alacsonyabb arányban, a szervezetek többsége 5 és 35% közé tette ideális részesedését. Fontos változás, melyet a pályázati források arányának erőteljes csökkenése hoz magával, hogy jelentősen nagyobb az igény más forrásokra, mint azok jelenlegi aránya ez az igény nem egy forrástípusnál csúcsosodik ki, hanem számos bevételi lehetőség eseten megjelenik néhány szervezet, amely a jelenleginél magasabb arányban kíván belőle részesedni. A normatív költségvetési támogatásra való igény növekedett számában és arányában is, de korántsem számottevően tehát máshol kell keresni az igények megjelenését. Az egyik forrástípus, melyben erősen megjelenik a növekedés, a piaci szereplőktől kapott támogatás többen, többet (10-20%) szeretnének ebből a finanszírozási lehetőségből. A másik hasonlóan dominánsan emelkedő bevételi forma a saját tőke, ennek ideálisnak tekintett aránya 5 és 20% között változik. 15

16 SZJA 1%-ot a jelenlegi részesedőknél jóval többen szeretnének, de a szükségesnek tartott arány soha nem haladja meg az 5%-ot. Kis mértékben növekszik a nem normatív költségvetési támogatásra vonatkozó igény, számában és az elvárt arányok tekintetében is. Tagdíjra eddig sem sokan számítottak, de fokozódó igény sincs rá ugyanez jellemző az adományokra azzal a különbséggel, hogy az utóbbi esetben 10-15% az elvárt színvonal. Egyértelmű tanulsága a bevételi igények vizsgálatának, hogy a szervezetek azt tartják ideálisnak, ha minél több irányból érkezik bevétel, azaz nem egy forrásosztóra vannak utalva és egyik típus aránya sem dominál ez a finanszírozási struktúra az alapvető feltétele a pénzügyi fenntarthatóságnak. Kimondható tehát, hogy a vizsgált nonprofit szervezetek körében már megtörtént a paradigmaváltás, amelyet remélhetőleg a forrásszerkezet átalakítása is előbb-utóbb követ majd. A kutatásba bevont Bihor megyei szervezetek forrásösszetétele több hasonló vonást mutat a hajdú-bihari szervezetek jellemzőivel, azonban jó néhány bevételi típus esetén elsősorban az elvárások kapcsán számottevő különbség jelenik meg. A jelenlegi bevételi struktúra legdominánsabb eleme ebben a megyében is a pályázati forrás, ráadásul magasabb arányban: a szervezetek háromnegyede esetében 60% fölött van a részesedése itt is jelentkezik tehát az erőteljes pályázat-függőség és az egy lábon állás. A vállalkozói bevételek az a típus, amely a válaszadó hajdú-bihari szervezetekben mért gyakoriságtól és aránytól jóval nagyobb mértékben van jelen a bihori nonprofit szervezetek forrásai között, hiszen a válaszadó szervezetek majdnem felének van ilyen jellegű bevétele, általában 10-20%-os arányt is elérve. A normatív, illetve nem normatív költségvetési támogatás értelmezése okozott némi gondot a kutatás során, ugyanis Romániában még nem vezették be ezt a típusú finanszírozási formát. Jelenleg tehát kizárólag nem normatív költségvetési támogatásról beszélhetünk, azonban csupán két szervezetnél, 10 és 16%-os arányban. Nem jellemző a piaci szereplőktől kapott támogatás, ahogyan az SZJA 1% sem ez utóbbi egyik oka, hogy gyakorlatilag egy éve van lehetőség az SZJA 1%-ról való rendelkezésre, így még nem igazán bevett szokás a lehetőség kihasználása. Jó néhány szervezet számára bevételi forrásként jelentkezik a tagdíj, de minden esetben 10% alatt marad az aránya. A legmeghatározóbb különbség a hajdú-bihari szervezetekhez képest a vállalkozói bevételek nagysága mellett az adományok széles körű elterjedtsége, illetve a szervezetek bevételeiben képviselt magas aránya. Korántsem ritka az adományok 30% fölötti részesedése, illetve előfordul több olyan szervezet, amely kizárólag adományokból tartja fenn magát. Ezzel ellentétben gyakorlatilag egyetlen példa van a saját tőkével rendelkező nonprofit szervezetre 16

17 (részesedése elenyésző 2%), ami megdöbbentő adat. Látható tehát, hogy három fő bevételi forrás köré csoportosítható a válaszadó bihori szervezetek köre: a pályázatok, az adományok és néhány esetben a vállalkozói bevételek jelentik a fő bevételi forrásokat. Az ideális forrásösszetétel meghatározása a szervezetek többsége számára nem jelentett problémát. A pályázati források kívánatos részaránya ebben a körben is jelentősen alacsonyabb a valós értékeknél, növekszik azoknak a száma, akik ezt 50% alá teszik. A vállalkozói bevételek jelenlegi nagysága úgy tűnik, megfelelő a válaszadó szervezetek számára, hiszen megítélése gyakorlatilag azonos a valós értékekkel. A normatív költségvetési támogatás felkeltette néhány bihori szervezet figyelmét, akik rögtön átlagosan 25-30%-ban kívánják bevételeiket innen biztosítani. Talán a reális lehetőségekhez közelebb álló, így megvalósíthatóbbnak tűnő volta miatt a nem normatív költségvetési támogatás népszerűsége nagyot ugrott a jelenlegi adatokhoz képest az ezt a forrást igénybe venni szándékozók száma ugyancsak a csoport egynegyede, de arányaiban sokat, 25-40%-os részesedést várnak el ettől a forrástól. Meglepő módon a piaci szereplőktől való támogatás nem különösebben szorgalmazott finanszírozási típus, az SZJA 1%-ra és a tagdíjra benyújtott igény pedig egyenesen csökkent a valós értékekhez képest. Hasonlóan érdekes tapasztalat, hogy a saját tőke megléte nem különösebben tartozéka az ideális forrásszerkezetnek, hiszen mindösszesen két szervezet említette azt. A jelenlegi finanszírozás egyik legfontosabb pillére, az adományok ideálisnak tekintett, bevételben képviselt aránya némileg alacsonyabb a 2005-ben mért értékeknél, bizonyos szervezetek teljes mértékben lemondanának róla, illetve többen csökkentenék a részarányát az összes bevételen belül. A bihori szervezetek között is tapasztalható tehát elmozdulási szándék a jelenlegi finanszírozási rendszertől, azonban korántsem olyan határozott és széleskörű módosításokkal, mint Hajdú-Bihar megyében. Megmarad a pályázat adomány vállalkozás vonal, e mellé egyetlen forrástípus csatlakozik számottevő mértékben, mégpedig a nem normatív költségvetési támogatások rendszere. Érdekes kérdés, hogy mi okozza ezt a helyzetet; a jelenlegi helyzet ideálishoz közeli állapota, vagy más befolyásoló tényező. 3.2 Kiadási szerkezet A szervezetek gazdasági jellemzésében hasonló fontossággal bír a kiadási szerkezet, mint a bevételi oldal elemzése. Itt sem lehetséges az összkép lefestése az összes szervezetre vetített átlagok számítása alapján; a 2005-re érvényes főbb vonulatok azonban tökéletesen megmutatkoznak az egyes költségfajták különálló tanulmányozásában. Ha lehet, a költségjellemzők esetében a bevételi szerkezet kapcsán tapasztaltaknál is markánsabb 17

18 különbségek fedezhetők fel a Hajdú-Bihar és a Bihor megyei nonprofit szervezetek között a kutatás adatai alapján. Hajdú-Bihar megyében a kutatásba bevont szervezetek számára a legnagyobb kiadási egység egyértelműen a bérköltség, csak néhány szervezet van, akinek ez alkalmazott híján gyakorlatilag nem tényező. A többi válaszadó számára azonban igencsak magas, nem ritkán 60% fölötti részt is lefoglal bevételeiből ez a tétel. Majd minden szervezet említett működési kiadásokat, azaz a rezsi, irodabérlet, telefon és egyéb hasonló költségek terhét, mely legtöbb esetben 10%-os arányt képvisel a kiadási szerkezetben. Hasonlóan gyakori a tevékenységgel kapcsolatos költség, ami azonban majdnem minden szervezet számára más-más terhelést jelent: 2%-tól 100%-ig előfordul, mint kiadási arány, bár zömmel 50% alatt marad az értéke. E három jelentősebb kiadási típus mellett számos egyéb megjelenik, de egyik sem képvisel ezekhez mérhető jelentőséget a válaszadó hajdú-bihari szervezetek kiadásaiban. Infrastruktúra-fejlesztésre a szervezetek fele költ pénz, ám kiadásaik 10-15%-át, vagy kevesebbet tudnak erre a célra szánni. Hasonló a saját humán erőforrás fejlesztésre fordított összegek helyzete, hiszen ez esetben is a szervezetek felében jelenik meg ilyen típusú költségtétel, de ez majd minden esetben 5% alatt marad. Reklámköltségre a kutatásban résztvevő hajdú-bihari szervezetek egynegyedének megy el forrása, de nem emelkedik soha számottevő tétellé. Érdekes a külső szakértői díjak problémája, mely a szervezetek egyharmadánál megjelenik, azonban rendkívül differenciált mértékben: A fél százaléktól a 40%-ig minden nagyságrendre találunk példát. Az adományozás nem jellemző a hajdú-bihari szervezetek között, sem magánszemélyek, sem intézmények felé. Az ideálisnak tekintett kiadási szerkezet ugyan nem hagyja érintetlenül a fő költségtételként érvényesülő bérköltség, működési és tevékenységgel kapcsolatos kiadások hármasát, de nem emel melléjük egyetlen más kiadástípust sem. A bérköltségekre fordítandó forrás minden szempontból növekszik: a válaszadó szervezetek között nincs olyan, aki ideális esetben ne költene erre a bevételeiből, és ha már költ, akkor két szervezet kivételével mindenki 40% fölött szeretné tudni ezt a kiadási tételt. Ez a tapasztalat erősen igazolja a korábban a tevékenységgel kapcsolatos problémák felvetése során megjelenő alacsony fizetésekről szóló panaszt. A működési költségekre fordítandó összegek képe nem különösebben változott, ez tekinthető a leginkább maradandó, talán az ideálisnak leginkább megfelelő kiadás-típusnak. A tevékenységgel kapcsolatos kiadások csökkentek leginkább az ideális kiadási szerkezet megalkotásakor, hiszen jóval kevesebben és jelentős mértékben kevesebbet kívánnak a szervezetek ilyen célra elkölteni. Ennek a csökkenésnek egy része kompenzálódik a bérköltségek emelésénél, de más kiadási típusokban is megjelenik a 18

19 fennmaradó rész. Infrastruktúra-fejlesztésre például a jelenleginél több szervezet kíván költeni, ám úgy tűnik, a 10-15%-os arány megfelelő számukra is. Rendkívüli módon megnőtt a saját humán erőforrás fejlesztésére fordítandó kiadási tételt kívánók száma és a kiadás részaránya egyaránt, a legtöbben 10% körül szeretnék erre a célra fordítani bevételeiket. A reklámköltség beemelésének száma növekedett ugyan, de részaránya nem mozdul az 5%-os értékről, így ez nem tekinthető különösebb változásnak. A külső szakértői díjak ideálisnak tartott aránya némileg csökkent, és az ezt szükségesnek tartó szervezetek száma nem növekedett, ahogyan továbbra sem kívánnak adományokat osztani sem magánszemélyeknek, sem szervezeteknek. A forrásszerkezet átalakulásához hasonló, kevésbé nagy mértékű átalakulást figyelhetünk meg a vizsgált hajdú-bihari szervezetek valóshoz viszonyított, ideálisnak tekintett kiadás-szerkezetében. Megmarad a bérköltségek domináns jellege, jelentős marad a működési költségek részaránya, és 10% körüli értékeket vesz fel a tevékenységgel kapcsolatos kiadás, az infrastruktúra-fejlesztés és a saját humán erőforrás fejlesztés. Rendkívül jelentősen eltér a hajdú-biharitól a vizsgált Bihor megyei szervezetek kiadás-szerkezete mind a jelenlegi, mind az ideálisnak tartott kép szempontjából. A legjelentősebb költségtétel egyértelműen a tevékenységgel kapcsolatos kiadások köre, ami majdnem minden szervezet esetében megjelenő, általában a források 50%-ánál többet lefoglaló tétel. A 24-ből 11 szervezet esetében 70% vagy afölötti arányban jelentkeznek a tevékenységgel kapcsolatos kiadások. E mellett pusztán a működési kiadás tud karakteres költségtétellé nőni, általában 20 és 40% között változik az értéke. Természetesen a korábbról ismert költségtípusok a bihori szervezetek körében is megjelennek, de egyik sem válik általánosan jellemző kiadássá. A bérköltségekre 2005-ben pusztán 5 szervezet költött pénzt, más-más arányban, ahogyan ezzel párhuzamosan a saját humán erőforrás fejlesztésére szánt összegekre ugyanez jellemző. Infrastruktúra-fejlesztésre és reklámköltségekre egyaránt a válaszadó szervezetek egyharmada áldozott forrást, 10-20%, illetve 5-10% közötti arányokban. Külső szakértői díjak szinte egyáltalán nem szerepelnek a kiadásokban, viszont ha nem is sokan de esetenként jelentős arányban költenek magánszemélyeknek, illetve intézményeknek nyújtott adományokra. A tevékenységgel kapcsolatos költségek által uralt kiadás-szerkezetet jelentősen megváltoztatnák a válaszadó szervezetek, az ideális kiadás-összetétel meghatározását tekintve. A tevékenységgel kapcsolatos kiadások drasztikus csökkentése (kevesebben, és elsősorban 50% alatt szánnának erre a válaszadó szervezetek) azonban nem egy másik 19

20 költségtételben jelenik meg, hanem több kiadási típus gyakoribbá válásához és részben emelkedéséhez vezet. A valós kiadások között második legjelentősebb működési költség szintén csökken, leginkább 20% alatt költenének erre a szervezetek ideális esetben. Nem változik különösebben az infrastruktúra-fejlesztési kiadások aránya, sem az azt költségvetésbe beemelni szándékozók száma. Növekszik azonban ha nem is számottevően a bérköltségekre forrást szánók száma, ahogyan a saját humán erőforrás fejlesztése esetében, és ebbe a kategóriába tartozik az adományok kérdésköre is. Reklámköltségekre érdekes módon kevesebben és alacsonyabb arányban költenének, és a külső szakértői díjakat szükségesnek tartók száma sem növekszik jelentősen. Jelentősen különbözik tehát a Hajdú-Bihar megyei és a Bihor megyei válaszadók valós és ideálisnak tartott költségvetési szerkezete egyaránt, mely a tevékenység vizsgálatakor megállapított eltérésekkel együtt a két megye nonprofit szektorának egészen más arculatára, szerkezetére hívja fel a figyelmet. 4. Humán erőforrás A nonprofit szervezetek által felvállalható tevékenységek jellegét, mennyiségét és minőségét, így a regionális fejlesztési folyamatba való bevonódását és bevonhatóságát is közvetlenül és közvetve egyaránt erősen meghatározza az, hogy milyen humán erőforrás kapacitással és infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek az egyes szervezetek. A nagyobb számú, széleskörű szakmai ismeretekkel bíró, rendezett, kényelmes körülmények között dolgozó alkalmazottakkal rendelkező szervezetek egyértelműen szélesebb tevékenységi kört, több szakmai-módszertani feladatot tudnak felvállalni, több lehetőséget képesek kihasználni forrásaik bővítésére, hatékonyabban, rugalmasabban tudnak dolgozni a kevésbé kedvező feltételekkel bíró egyéb szervezetekhez képest. A nonprofit szervezetek eredendően sem az állami cégek biztonságával, sem a piaci cégek mozgásterével nem rendelkeznek, így munkájuk eredményességét és fenntarthatóságát alapjaiban határozza meg humán erőforrásuk és infrastruktúrájuk. Az egyes szervezetek által foglalkoztatottak összlétszáma az alkalmazottakat és az önkénteseket különválasztva a következő dimenziók szerint kerül elemzésre: státusz, korcsoportok, iskolai végzettség, munkatapasztalatok, nyelvtudás, munkaidő, munkarend, fluktuáció. Mivel ezek a szempontok integráltan szemlélve mutatják be hatékonyan a szervezetek humán erőforrás kapacitását, ezért a két megye szervezetei nem dimenziónként kerülnek összehasonlításra, hanem a szempontok szerint kialakult összkép alapján. 20

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Pályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám:

Pályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: Pályázati adatlap Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: (A pályáztató szervezet tölti ki!) Kedvezményezett: Partnerek: 7624 Pécs,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN

TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN A TANKÖNYVKIADÁS ÁLLAMI MONOPÓUUMÁNAK megszűntévelviszonylag rövid idő alatt kialakult Magyarországon a piaci alapú tankönyvkiadás és terjesztés.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18559334-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2012

Közhasznúsági melléklet 2012 Adószám: 18689156-1-42 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: PK / / Nyilvántartási szám: 01/01/2898 SZENTJÁNOSBOGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1085 Budapest, Horánszky utca 20. 2012 -1-1.

Részletesebben

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10.

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. 2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben