Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TANSZÉK Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac Diplomamunka Geográfus mesterszak Terület- és településfejlesztő szakirány Készítette: Fekete Károly Témavezető: Dr. Szabó Pál egyetemi docens, ELTE Dr. Oláh Miklós szociológus, Balatoni Fejlesztési Tanács Budapest 2013

2 Tartalomjegyzék 2

3 1. Bevezetés Az ország közügyei, társadalmi-gazdasági folyamatai, jelenségei iránt átlagos mértékben érdeklődő állampolgár számára érzékelhető, hogy az elmúlt időszakban a termelői piacok reflektorfénybe kerültek: a mai napig tart egy alapítási láz, amely a termelői piacok számát, települési jelenlétét és így médiamegjelenéseit az elmúlt években jelentősen megnövelte, felduzzasztotta. Az ország településein, városaiban és falvaiban járva egyre gyakrabban találkozhatunk egy-egy frissen alapított biopiaccal, vagy a helyi gazdaság szerves, alulról építkező fejlődése reményében létrehozott termelői piaccal. Hírük még nagyobb: életmódmagazinok, televízió- és rádióműsorok, ismeretterjesztő dokumentumok széles körben, és egyre nagyobb hatásfokkal hirdetik az egészséges táplálkozás jelentőségét, s gyakran ezzel párhuzamban azt is, hogy az egészséges élelmiszerek hagyományos, elsőrendű, megbízható és a fogyasztói társadalomban megszokott élelmiszervásárlási attitűdöktől eltérő, alternatív forrása a termelői piac. Ennek nyomán érzékelhetővé vált egy folyamat, miszerint a társadalom egyes különböző anyagi és szemléletbeli attribútumok által meghatározható csoportjai körében divattá, trenddé vált az utóbbi időszakban sorra létrejött öko-, bio- és termelői piacokon beszerezni az élelmiszert, vásárolni, korzózni. Mindez azonban önmagában még nem képezheti releváns alapját egy földrajzi szemléletű, terület- azon belül vidékfejlesztési irányultságú diplomadolgozatnak, mert egy a magyar vidék, a magyar agrárium, a vidéki társadalom életkörülményeinek és megmaradásának ügyét érdeklődése homlokterébe állító kutató számára mindezen folyamatok más színben, más hangsúlyokkal, és más problémafelvetésekkel jelentkeznek, mint az általános közgondolkodásban. Miért van szükség termelői piacokra? Szolgálja-e mindez a vidéki gazdaságfejlődés, azon túl a vidék felemelkedésének ügyét? Valóban reális megoldási lehetőséget kínálnak ezen piacok a hazai őstermelők, kistermelők, családi gazdaságok, vagy akár kézművesek értékesítési problémáira? Fővárosi lakosként, a Balaton térséget pedig lassanként második hazámnak tekintve és egyre mélyebben megismerve, termelői piacok nyitásának jelenségével egyre 3

4 gyakrabban, egyre több helyen találkoztam. Mind lakóhelyemen, mind pedig a Balaton környékén tapasztaltam magam is a termelői piacok egyre gyarapodó számát, s ennek nyomán a fenti kérdések egyre erőteljesebben merültek fel bennem. Földrajzosként magától értetődő volt annak kutatásra érdemes volta, hogy valós, alátámasztható-e a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben észlelhető helyi termelői piaci koncentráció, s ha igen, ez a jelenség milyen okokra vezethető vissza? E balatoni piacok szerves társadalmi beágyazottsággal bírnak-e, vagy csupán a helyi-mikrotérségi társadalom csekély hányada számára jelentenek a fogyasztási szokásaikba beépült vásárlási és egyben közösségi interakciós lehetőséget? Témavezetőm, dr. Oláh Miklós tanácsa volt, hogy e kérdések és a BKÜ releváns társadalmi vonatkozásainak alapos kielemzésén túl a dolgozat próbáljon meg javaslatokat tenni arra nézve, hogy milyen működési és főképpen helyszínválasztási elvek, feltételek mentén lenne célszerű további termelői piacok alapítása a Balaton térségében. Konkrétabban milyen potenciális helyszínek jöhetnének szóba a jövőben, mint helyi termelői piacoknak otthont adó települések, mikrotérségek. Ahhoz, hogy a vonatkozó szempontrendszert feltárjam, szükséges volt a BKÜ területén működő legjelentősebb, legnépszerűbb, legnagyobb térségi hatást kifejtő, és az utóbbi időben ellentmondásos jogi helyzetéből adódóan is nagy nyilvánosságra szert tett Káptalantóti Liliomkert Termelői Piac belső szerkezetének, működési elveinek, illetve a helyi közösségre és gazdaságra gyakorolt hatásainak és mindezek okainak vizsgálata. A feladat tehát adott volt: elsőként feltárni a termelői piacok jelentőségét, azok szerepét és feladatát a jelenkor társadalmában, különös tekintettel a helyi gazdaságfejlesztésben, vidékfejlesztésben betöltött szerepükre. Ehhez kapcsolódóan szükséges volt a hivatalos jogszabályi és érvényben lévő vidékpolitikai környezet vizsgálata is. A dolgozat területi keretét megadó Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a témához kapcsolódó és releváns társadalmi-gazdasági szegmenseinek, szerkezeti összetevőinek részletes elemzése elengedhetetlen volt a későbbi szintetizáló következtetések levonásához. A fent említettek értelmében ugyanilyen módon szükség volt a Káptalantóti Liliomkert aprólékos, mélyreható elemzésére is. A dolgozat végén pedig a vizsgálati eredmények szintéziséből kísérletet tettem valós potenciállal rendelkező, BKÜ-ben található piachelyszínek megadására. 4

5 A kutatómunka során szükséges volt, a téma éppen adott részterületének függvényében változó mennyiségű, különböző megközelítésű tudományos szakirodalom és a vonatkozó szakpolitikai dokumentumok feldolgozása. A hazai területi statisztikai adatbázis adatsorainak területi szempontú elemzése, és új mutatók képzése a BKÜ térségi viszonyainak feltárásához volt nélkülözhetetlen. A BKÜ területén működő piacok helyzetelemzéséhez egyfelől az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2012-es adatait használtam fel, másfelől pedig a piacok internetes aktivitását, jelenlétét és marketingtevékenységét vizsgáltam. A Liliomkert piac belső szerkezete feltárásának alapjául szolgált egyrészt egy az árusokkal felvett strukturált interjúsorozat, másrészt a piac szervezőjével-vezetőjével Harmathy Ildikóval készített mélyinterjú. A dolgozat bevezetésében említést kell arról tennem, hogy a 2012-es évben született egy hasonló témájú szakdolgozat a Kaposvári Egyetemen A termelői piacok szerepe a Balaton régió fejlesztésében, a Liliomkert példáján keresztül címmel, Bene Eszter, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgató diplomamunkájaként. Azonban e korábbi munka alapvetően más elemekre helyezte a fő hangsúlyokat. Jóval erőteljesebb szerepet kapott benne a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés ügye, de például kimaradt belőle a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi aspektusú komplex elemzése hiszen a szerző nem geográfus-szemlélettel rendelkező kutató. Bene Eszter a Liliomkertben végzett kutatásai során jelen dolgozat módszertani eszköztárához hasonlóan kérdőíves és mélyinterjús adatfelvételi formákat alkalmazott, s ez a módszer számomra is kézenfekvőnek tűnt. Azonban mindvégig szem előtt tartottam azt a célt, hogy az általam végzett kutatómunka és az abból készített diplomadolgozat más szemléletű, alapvetően más fókuszú legyen, s további többlettartalommal bírjon. 2. A témaválasztás indokolása termelői piacok szerepe és jelentősége a szakirodalom tükrében A dolgozat elején, az egész témára nézve lényegi jelentőséggel bíró kérdésként merülhet fel, hogy mi a feladata, szerepe, konkrét gyakorlati értelme és számszerűsíthető gazdasági jelentősége a termelői piacoknak? Miért lehet a jelenkorban fontossága a kistermelői vagy háztáji gazdálkodásnak? Főként egy olyan társadalomban, 5

6 ahol a túlnyomó többségnek lehetősége van és él is vele a legkülönfélébb élelmiszerboltok legkülönfélébb termékei közül válogatni, vagy ha éppen napközben megéhezik, betér egy gyorsétterembe, ahol viszonylag költség- és időhatékonyan elégítheti ki szükségleteit. Olyan értelemben is van létjogosultsága a kérdésnek, ha a terület-, és a vidékfejlesztés kapcsán beszélünk a termelői piacokról, mert végeredményben vidékfejlesztés lehet az is, hogy minden vidéken élő ember számára a lehető legelérhetőbb helyekre települ egy hipermarket, munkát adva ezzel néhányszáz ott dolgozónak, s kényelmes, biztos élelmiszerellátást a környék lakosságának. Olyannyira, hogy még talán külön ingyenes buszjárat is elviszi a falu lakóit az áruházba. A térség gazdasági teljesítménye javul, csökken a munkanélküliség, növekszik a jólét. Az áruházban kapható élelmiszer megfizethető, még az íze is elfogadható, s mi több, csak le kellett venni a polcról, nem kellett előtte se kapálni, se öntözni, se leszüretelni. Ilyen körülmények tehát mi haszna egy termelői piacnak? Vagy mi értelme termelői piacok hálózatáról, térszerkezetéről beszélni? G. Fekete Éva egy A Falu -ban megjelent tanulmányában írja: A modernizáció jegyében természetesnek vettük, hogy a termelés és a fogyasztás, a termelő és a fogyasztó eltávolodik egymástól, mindennapi szükségleteink kielégítéséhez egyre távolabbi helyekről származó árucikkeket vásárolunk (G. FEKETE 2011, P. 47). Ez a folyamat azon túl, hogy a lakosság élelmiszerellátásának mennyiségi oldalát tekintve bizonyára pozitív változásokat hozott, némiképpen uniformizálta, egységesítette az élelmiszerfogyasztási attitűdöket. A jellegzetes, országokra, tájakra, településekre, népcsoportokra jellemző ízek eltűntek, vagy eltűnőben vannak. Ezzel szemben sok esetben nem tudjuk, hogy pontosan mit is fogyasztunk, az hol termett, hol készült, s legfőképpen mit tartalmaz (G. FEKETE 2011). Mindez lehet az első indoka annak, hogy miért lehet és szükséges a termelői piacokban rejlő potenciálról, azok jövőjéről beszélni. Hiszen egy termelői piacnak végeredményben nincs más célja, minthogy a termelő és a végfelhasználó (fogyasztó) közti utat a lehető legjobban lerövidítse, s lehetőség szerint maga a termelő közölje a fogyasztóval, hogy mit fog elfogyasztani, az hogy, hol és miből készült. Az élelmiszerek származásának problémakörét az Európai Unió is diagnosztizálta, s az ebben rejlő feszültségeket közösségi szinten oldani kívánja. Az ezzel kapcsolatos 6

7 uniós intézkedéscsomag kiemelten célozza az élelmiszerek származásának és a végfelhasználóig megtett útjának minél hatékonyabb nyomon követhetőségét. Ennek eszköze a szigorú szabályok mentén működő címkézési rendszer, amely segítségével a fogyasztó tájékozódhat az élelmiszer előállításának földrajzi helyéről, módjáról, a kapcsolódó eljárásokról. Az EU teljes területén jellemző, hogy egyre nő azon fogyasztók száma és aránya, akik kiemelten a helyi vagy regionális termékeket részesítik előnyben. E keresletben megmutatkozó igény miatt, illetőleg azért mert Európa számos egyedi, magas minőséget képviselő, nemzetközi szinten elismert és népszerű, de kifejezetten földrajzi helyhez kapcsolható élelmiszer hazája, a közösségben eredetmegjelölő címkéket használnak. Ezek közül a két legfontosabb az OEM (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés; szavatolt földrajzi eredetű, jó minőségű élelmiszerek logója) és az OFJ (Oltalom alatt álló földrajzi jelzés; egy adott régióhoz kötődő, jó minőségű élelmiszerek címkéje). Ugyanilyen módon uniós címkét kaphatnak a bio körülmények között termelt élelmiszerek is abban az esetben, ha megfelelnek az ehhez kapcsolódó szigorú feltételrendszernek. A helyi élelmiszerek iránti növekvő igény miatt az unió területén általános trend a helyi termelői piacok számának emelkedése. Növekszik emellett a saját maguk által megtermelt alapanyagokat helyben feldolgozó és értékesítő gazdálkodók aránya (IH1). A hazai tudományos szakirodalomban a termelői piacok témája a néprajzi kutatásokon, és a jogszabályi elemzéseken túli tématerületek számára gyakorlatilag láthatatlan (SZABÓ JUHÁSZ 2012). Egy több mint évtizedes KSH felmérésen, és egy 2012-ben készített AKI (Agrárgazdasági Kutatóintézet) kutatáson kívül nincsenek róluk számottevő információink kiváltképpen igaz ez forgalmi adataikra, a résztvevők összetételére, motivációira, lehetőségeire, fenyegetettségeire nézve. A téma nemzetközi szakirodalma ezzel szemben jóval gazdagabb és sokrétűbb (SZABÓ JUHÁSZ 2012). A hazai néprajzi irodalom párhuzamban a külföldi tudományos munkákkal erőteljesen kiemeli a piacok kapcsán azt a jelentőségteljes elemet, hogy a nagy forgalmat bonyolító tradicionális vásároknak nem kizárólag az árucsere lehetőségében rejlett vonzerejük. A vásári sokadalom magától értetődő elsődleges helyszíne volt a szórakozásnak, az ismeret- és eszmecserének, illetve a párkeresésnek is (ANDRÁSFALVY 2006). A napjainkban sikeres, nagy embertömeget megszólítani képes termelői piacoknak 7

8 kiemelten fel kell vállalni ezt a szerepet. Ezek a piacok amellett, hogy árucserehelyszínek, jelentős hozzáadott-értéket kell, hogy termeljenek társadalmi és kulturális szempontból, programokat, eseményeket kell, hogy szervezzenek, élenjárnak a közösségépítésben illetve erősíteniük kell a tudatos fogyasztók pozitív (én)képét (SZABÓ JUHÁSZ 2012). Mindezek feltételezhetően azért esnek nagyobb súllyal latba, mert a piacoknak ma már lényegében versenyezniük kell az élelmiszeráruházhálózatokkal, hipermarketekkel. Mivel tehát a termelői piacok témaköréről értekezni a legtöbb hazai tudományág így a területi tudományok - tekintetében végeredményben szűzföld feltörésének számít, így bizonyos mértékig ez a fajta hiánypótlás is indokolhatja a témaválasztást. További okot szolgáltathat a témára az a tény, hogy a magyar mezőgazdaságból a foglalkoztatottak mintegy 2/3-a, 550 ezer ember távozott a kilencvenes években. Az agrárszektorból ebben az időszakban kikerülő népesség többsége változó időintervallumban munkanélkülivé vagy idő előtti nyugdíjassá lett (KOVÁCH 2003). Többségük azóta is szerény jövedelmi viszonyok között, gyakran máig munkátlanul él és süllyed a szegénységbe. A vidéken élő népesség jelentős részének rossz anyagi körülményei, gyenge jövedelmi mutatói más gazdasági ágazatok fejlődési lehetőségeit is visszatartják azokban a térségekben ahol ez a jelenség fokozottan koncentrálódik (G. FEKETE OSGYÁNI 2009). A kérdéskör a kapcsolódó tudományterületek és a politika lényegében évtizedek óta visszatérő zsánere, de mindmáig élő és végkimenetelét tekintve megoldásra váró alapproblémája is. Viszont a valós jövedelemszerzési lehetőségek körének bővítése talán ha nem is oldja fel mindenre kiterjedően a vidéki népesség csapdahelyzetét egyfajta kiútként vagy alternatívaként szolgálhat strukturális feszültségek enyhítésében, megoldásában (G. FEKETE OSGYÁNI 2009). Egy jól működő, életképes termelői piac, az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, és az abból származó jövedelem nem biztos, hogy tömegével fogja megoldani ezeket a gondokat, azonban mint lehetőség, mint alternatíva létjogosultsága van. Általa bővülhet egy település vagy térség jövedelemszerzési lehetőségeinek köre, következésképpen állandó vagy szezonális jövedelem-kiegészítéshez vagy megélhetési lehetőséghez juttathat családokat, javulhat a térség népességmegtartó-ereje, és az első bekezdésre 8

9 visszautalva egészséges, megbízható forrásból származó élelmiszerrel láthatja el a vásárlók körét. A helyi termelői piac a lehető leghagyományosabb, tradicionálisan a legkézenfekvőbb és a legelterjedtebb módja a helyi termékek értékesítésének (NÉMETH ET AL. 2010). Magyarországon az elmúlt években általánossá vált a helyi termékeket, a hazai kézműves élelmiszereket a helyi gazdaságfejlesztés kulcstényezőiként emlegetni. A helyi termékekhez számos gazdaságfejlesztési sikertörténet kapcsolódik, melyek jó gyakorlatként követendő például szolgálhatnak más településeknek (például ld. NÉMETH ET AL 2010, NÉMETH ET AL 2011). A helyi termékekbe vetett vásárlói bizalom és kereslet ugyan érezhetően erősödik, és megjelent az a némi romantikával fűszerezett igény is a vásárlók körében, hogy újra felfedezzék, és napi szinten használják azokat az alapanyagokat, ízeket, amelyeket szüleiktől, de főképp még nagyszüleiktől ismernek. Mindennek ellenére a helyi termékek piacán a leggyengébb láncszem, illetve a helyi termékek érvényesülésének legfőbb gátja a kínálatban mutatkozó bővüléssel nem arányosan hanem jóval lassabban növekedő keresletbővülés (G. FEKETE 2011). A helyi termékek iránti erősödő bizalmat pedig visszavetik az olyan jelenségek, mint mikor helyi termékként kerül termelői piacra egy nagybani piacon vásárolt termék, amit egy magát őstermelőként hirdető viszonteladó árusít. Gyakorta ezek a termékek olyanok, melyeket pontosan az árusítás helyén vagy térségében termeltek, csak közben az áru felutazott a fővárosba, ott gazdát cserélt, majd viszonteladója portékájaként került vissza oda, ahonnan eredetileg származott (NÉMETH ET AL. 2010). Mindez gátja annak is, hogy valódi termelői összefogás, életképes piaci közösség jöjjön létre. Egy termelői piac nem csak egy adott település vagy térség élelmiszerellátásának mennyiségi és minőségi színvonalát növelheti. Ezen túl hatással lehet a térség turizmusára, legfőképpen a helyi termékek a térség egyedi karakterét kifejező volta miatt de akár egy piac maga is válhat turisztikai attrakcióvá. Mára kiemelt fontosságú turisztikai tényezővé vált az, hogy egy adott térség a maga egyedi arcát reprezentálni tudja, minél erőteljesebben kifejezze helyi termékek formájában. A turisztikai kínálatba szervesen beleilleszkedő helyi termékek további jövedelmeket generálhatnak a lakosság 9

10 számára például a szállásadás vagy a vendéglátás tevékenységi körökben (G. FEKETE 2011). A fentebb említett Európai Uniós gyakorlattal párhuzamosan bár kevésbé annak hatására a különböző címkézési gyakorlatok, a jellegzetesen helyi vagy térségi termékeket jelölő védjegyek hazánkban is megjelentek az elmúlt években, és számuk feltételezhetően növekedni fog. Egyes helyi- vagy tájtermékek védelme, marketingje és értékesítési lehetőségeinek javítása érdekében helyi gazdaszövetkezetek, térségi társulások helyi termék védjegyeket honosítottak meg. Ilyen például az Élő-Tisza Védjegy (Tisza-táji termékek védjegye), a Pannon Helyi Termék Védjegy (Oszkó), vagy a Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy. Feltételezhető, hogy mind keresleti mind pedig kínálati oldalról van arra igény, hogy az ilyen helyi termékek minél szélesebb körben juthassanak el a potenciális vásárlókhoz. Ennek érdekében létrejöttek helyi termék boltok, helyi termék polcok jelentek nagyobb élelmiszeráruházakban, és szerveződtek termelői piacok is, melyek talán e termékek legfontosabb értékesítési csatornáját jelentik (NÉMETH ET AL. 2010). Az adott térség társadalmába szervesen beágyazódó, agóraként is funkcionáló, de a helyi védjegyes tájtermékek marketing-értékét és idegenforgalmi potenciálját is kihasználó termelői piac jelentősen dinamizálhatja egy település vagy kisebb térség helyi gazdaságának fejlődését. Jól működő helyi termelői piacok, vagy azok hálózatának kiépülése bizonyosan ösztönözné a hazánkban szinte teljesen eltűnt háztáji termelés visszatérését is. E termelési forma évtizedekkel korábban sok vidéken élő család számára egyrészt az alapvető élelmiszerek magától értetődő és hagyományos forrását jelentette, másrészt pedig a megélhetéshez szükséges jövedelem nem elhanyagolható hányadát biztosította. A vidéki térségek életképességét, és ezen túlmenően helyi gazdaságát, népességmegtartó-erejét és közösségi viszonyait erősítheti a háztájiban megtermelt és feldolgozott élelmiszerek előállítása, és helyben értékesítése (BENCZE KISS 2013). A helyben történő értékesítés és a helybeli árucsere természetes színterei pedig a helyi termelői piacok lehetnének. S feltételezhető, ha konkrétan számszerűsíthető anyagi hasznát látná a vidéken élő társadalom a háztáji gazdálkodásnak, egyre többen fordulnának a régen természetes és sokak számára egyfajta szabadságérzést megtestesítő háztáji gazdálkodás irányába. 10

11 Napjainkban, akár közvetlen lakókörnyezetünkben is tapasztalhatjuk, hogy egyre másra nyílnak a bio- és ökopiacok, termelői piacok, kézműves vásárok. Ez a tendencia főként Budapesten tapasztalható példaként említve a X. kerületben (lakóhelyemen) az elmúlt durván egy év során három termelői- bio- vagy ökopiac jött létre egymástól függetlenül! E tömeges piacnyitások sikere és hatása erősen kérdéses. Ahhoz, hogy a helyi és termelői termékek értékesítési csatornáinak kiépítése hatékonyan mehessen végbe, kiemelt szükség lehet térségi, települési összehangoltságra, koordinációra (G. FEKETE 2011). Ennek értelmében pedig a hazai terület- és vidékpolitikára, azonbelül pedig a terület-, és vidékfejlesztő szakma aktív és felelős részvételére lehet szükség mindebben. 3. A téma jogszabályi és vidékpolitikai környezete Ahhoz, hogy elemezni lehessen és értelmezhetővé váljon a magyarországi őstermelők, kistermelők illetőleg főképpen a termelői piacok helyzete, struktúrája és esetleges jövője, véleményem szerint szükséges, hogy a mindezzel kapcsolatos jogszabályi környezetet áttanulmányozzuk. Szükséges azt is vizsgálni, hogy a magyar vidékpolitika általánosságban milyen irányvonal mentén kezelte és kezeli e témakört. Meg kell jegyeznem, hogy e dolgozatnak nem célja a jogszabályi környezet aprólékos, részletekbe menő elemzése, feltárása. Úgy gondolom, hogy a hangsúlyt a lényegi összetevők megtalálására, és kiemelésére kell helyeznem. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a törvényi szabályozás gyakori módosításai és alapvető struktúrája jelentősen megnehezítette a tények feltárását egy a jogtudományban kevéssé jártas, alapvetően társadalomföldrajzi szemléletű kutató számára. 3.1 Őstermelők, kistermelők, családi gazdaságok Az őstermelő és a kapcsolódó vagy rokonértelmű fogalmak a köztudatban véleményem szerint nem tisztázottak. Általában a laikusok, vagy a téma iránt csak távolabbról érdeklődők nem tudják, mit is takarnak pontosan e szavak, s mindezek 11

12 félreértésekhez, helytelen értelmezésekhez vezethetnek. A következő rövid elemzés elkészítésében hasznos útmutatónak bizonyult a Mezőgazdasági őstermelő adózásának alapvető szabályai című részletes tájékoztató dokumentum, mely ingyenesen letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldaláról (IH2). Az őstermelő alapvetően adójogi fogalom. A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az az (ilyen minőségében) nem egyéni vállalkozó személy, aki 16. életévét betöltötte, az Szja. törvény (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról) 6. mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, illetőleg ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (IH2). A kistermelő adójogi és gazdasági kategóriára mindezek ugyanígy érvényesek, azonban további megkötésként szerepel, hogy az az őstermelő számít kistermelőnek, akinek az adott adóévben realizált a jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett - éves bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot. Magyarán a mezőgazdasági őstermelő a nagyobb halmaz, a kistermelők csoportja azon belül helyezkedik el (Mondhatjuk tehát, hogy minden kistermelő őstermelő, de nem minden őstermelő kistermelő.) Annak ellenére azonban, hogy a kistermelők köre a kisebb halmaz, mégis ők jelennek meg önálló csoportként a hazai jogi szabályozásban. Minisztériumi rendelet szabályozza működésüket, mely az 52/2010 (IV.30) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről. E törvényben meghatározzák a kistermelők lehetséges mezőgazdasági tevékenységi körét, adminisztrációs kötelezettségeit, rögzítik az élelmiszerhigiéniai előírásokat. A hatályos jogszabályi környezet szerint a következők minősülnek mezőgazdasági őstermelői (kistermelői) tevékenységnek: saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint az a termékfeldolgozás, amely a saját gazdaságban termelt alapanyag felhasználásával történik. Továbbá őstermelői tevékenységnek minősül egyes termények jogszabályokba nem ütköző gyűjtése, illetve a saját területen végzett erdőgazdálkodás akkor, ha az ezekből nyert termékek a Szja törvényben meghatározottaknak megfelelnek. A kistermelői rendeletbe foglaltak szerint a mezőgazdasági kistermelők jogosultak falusi vendégasztal szolgáltatás működtetésére is. A falusi vendégasztal szolgáltatás a családi magánétkezésekhez előállított házi 12

13 élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb tizenöt látogató részére. A tevékenység alkalomszerűen, idényjelleggel vagy nem napi rendszerességgel végezhető (IH3). Egy 2013-ban hatályba lépett jogszabályi módosítás értelmében, ez évtől őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával, bérfőzés keretében lezajlott pálinkafőzés is. Említést kell arról tenni, hogy például a szőlőmust és borkészítés, illetőleg a dísznövény-termesztés és árusítás tekintetében a többi tevékenységnél szigorúbb adóügyi és gazdasági szabályozás van hatályban (IH2). A mezőgazdasági tevékenységi körök részletes Szja törvényből átvett leírása az 1. számú mellékletben olvasható (IH4). Őstermelői igazolványt válthat ki magánszemély, illetve közös nyilatkozattétel után családi közösség is, bár ennek nyilvánvalóan szigorúbb jogi feltételei vannak. A közös őstermelői igazolvány kiváltásának feltétele, hogy minden az igazolványon szereplő családtagnak őstermelőnek kell lennie, s minden tagnak azonos adózási kategóriába kell esnie. Emellett egymás között nem állhat fenn munkaviszony tehát nem lehetnek egymás alkalmazottai -, illetőleg személyenkénti tételes elszámolásra kötelezettek. Mindezek nyomán kerül látkörünkbe a következő gyakorta használt viszont gyakran helytelenül használt fogalom, a családi gazdaság. Családi gazdaságnak minősül a legfeljebb 300 hektáron gazdálkodó (e földterület lehet saját tulajdon vagy haszonbérlet), legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma. Az tehát megkülönbözteti a családi gazdaságot a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőktől, hogy ez esetben a családtag, mint alkalmazott vesz részt a gazdaságban. Az őstermelők kapcsán említett korhatár, a 16. életév itt nem érvényes, közreműködő családtag lehet akár kisgyermek is. A családi gazdasági formában a végezhető mezőgazdasági tevékenységek mellett a jogszabályok engedélyezik különféle, úgynevezett kiegészítő tevékenységek folytatását. Ilyen például falusi- és agroturizmushoz kapcsolódó szolgáltatás, kézművesipari tevékenység, fűrészáru- vagy élelmiszerfeldolgozás, vagy akár a gazdálkodási tevékenység során keletkezett hulladék hasznosítása. 13

14 Alapvetően a fentebb felsorolt három gazdálkodási forma az, mely esetünkben kiemelten vizsgálandó. Bár a mezőgazdaság szereplői között nyilván más gazdasági formák (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, kft-k, részvénytársaságok) is igen nagy számban fordulnak elő, diplomamunkámban ezekkel nem kívánok foglalkozni. 3.2 Termelői piacok az uniós és a magyar vidékpolitika tükrében A hazai vidékpolitika az elmúlt évek során gyakorta emelte ki célkitűzésként a kis- és közepes-, illetve a családi gazdaságok megerősítését. Nyilvánvaló, hogy Európai Uniós tagságunk következtében a hazai vidékpolitika irányultságát a közösség Közös Agrárpolitikájával összhangban kellett és kell meghatározni. Az imént említett súlypontok alapvetően harmonizálnak az uniós irányvonalakkal, hiszen a 852/2004/EK rendelet preambuluma kimondja azt, hogy ha az alaptermékeket a vállalkozó kis mennyiségben közvetlenül a végső felhasználónak értékesíti, helyénvaló a közegészségügyet a nemzeti joggal védeni, különösen a termelő és a fogyasztó szoros kapcsolata miatt. Ugyanez a rendelet kimondja azt is, hogy szükséges bizonyos fokú rugalmasság a szabályozásban az élelmiszertermelés és értékesítés terén. Ez a rugalmasság teszi lehetővé a hagyományos módszerek használatát az élelmiszertermelés, feldolgozás és forgalmazás bármely szakaszában, illetve a létesítmények szerkezeti követelményeivel kapcsolatban (SZABADKAI 2011). Ha a mezőgazdasági ős- és kistermelők, illetve a helyi piacokra vonatkozó nemzetközi szabályozásának és alapelveinek történetét vizsgáljuk, két dokumentumot mindenképp meg kell említeni. Az első fontos pont az 1996-os az Európai Unió területére hatályos Cork-i deklaráció. E dokumentum hivatalosan elsőként mondta ki és biztosította azt, hogy a gazdák, az általuk előállított tradicionális árukat és termékeket helyben értékesíthetik. Az ENSZ egészségügyi világszervezete a WHO 2001-ben pedig azt a nyilatkozatot tette, hogy a helyi termelés és a fogyasztás összekapcsolódásának kedvező népegészségügyi hatása van. Ennek a környezetre is pozitív hatása van, főképp az áruszállítás hiánya, vagy távolságának lerövidülése miatt. A helyi termelés elősegítheti a településközösségek kialakulását és erősödését, elősegítheti új 14

15 munkahelyek teremtődését, és mindezek által hozzájárul a helyi társadalom lelki egészségének javításához (SZABADKAI 2011). Hazánkban elsőként a 2006-os kistermelői rendeletnek volt célja az, hogy a Közös Agrárpolitikában és a Cork-i deklarációban megfogalmazott uniós elveknek eleget tegyen1. A jogszabály megalkotása után a gyakorlatban láthatóvá vált az, hogy a rendelet túlságosan szigorú előírásokat és követelményeket fogalmazott meg a kistermelőkre nézve. A termelői élelmiszerek piacra jutási lehetőségeit életszerűtlen és nehezen feloldható nehézségek akadályozták. A későbbiekben a rendelet különböző módosításokon esett át, hiszen a jogalkotók számára is nyilvánvalóvá lettek a szabályozás hiányosságai. Ezekben változtatásokban mintegy 53 civil szervezet is részt vett a szakmai képviselők mellett. A 2010-es kormányváltás után a kistermelői rendelet újabb átalakításokon esett át, és bár sokat enyhült, s a gyakorlatban alkalmazhatóbbá vált, továbbra is maradtak olyan kitételek, melyek a szakirodalom szerint életszerűtlenné teszik a rendeletet2. Mindemellett ki kell emelni azt is, hogy az elért segítő intézkedéseket szinte minden esetben gátolja más minisztériumok szakterületére tartozó szabály, törvény vagy rendelet (SZABADKAI 2011) őszén a vidékfejlesztési miniszter egy a Figyelőnek adott interjújában kifejtette, hogy a vidékpolitika jelenlegi fő irányultsága értelmében a vidék gerincét képező mezőgazdaságnak készterméket kell előállítani, ez lehet a vidék boldogulásának kulcsa (Figyelő 2011/38. szám). Ezeket a késztermékeket pedig helyi piacokon lehet a leghatékonyabban eljuttatni a fogyasztókhoz, ezért az a cél, hogy lehetőleg minden településen legyen helyi gazdapiac. Ez a célkitűzés a későbbiekben hivatalosan is megfogalmazásra került a Darányi Ignác-tervben (BALOGHNÉ BÓNA 2013). A Darányiterv stratégiai célként tűzi ki, hogy az életképes agrártermelés érdekében szükség van az alulról szerveződő együttműködések ösztönzésére. Ez nyilvánvalóan a kis- és őstermelőket érintő programpont lehet hiszen a legkézenfekvőbb példa az alulról szerveződő együttműködésre esetünkben a Liliomkert ügye lehet. Kiemelt jogalkotási 1 14/2006. (II. 16) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről 2 4/2010. (VII.5) VM rendelet kistermelői élelmiszertermelés előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV.30) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról 15

16 feladatként jelöli meg a dokumentum a családi gazdaságok, őstermelők és kistermelők kategóriájának újradefiniálását. Egyszerűsíteni kívánja a helyi értékesítés és a kistermelői tevékenységek jogszabályi környezetét. Ezen belül az élelmiszerfeldolgozás és értékesítés, illetve a piacok rendjének szabályait emeli ki, mint tovább módosítandó, finomítandó elem. Sőt, kimondja a dokumentum, hogy mindehhez szükséges a kistermelők adózási feltételein javítani, esetleg adókedvezményekkel kell őket segíteni, tovább a piacrajutás feltételeit, körülményeit kell a jövőben megkönnyíteni. Ezek mellett megjelenik az is, hogy szükséges az adminisztrációs terhek egyszerűsítése és enyhítése. Ilyen például az ős- és kistermelők dokumentációs terheinek felülvizsgálata és esetleges könnyítése. Bizonyos esetekben, minősítetten a legkisebb vállalkozások tekintetében a dokumentáció kötelezettsége alóli teljes mentességet jelöli meg célként a Darányi-terv (IH5). Az utóbbi évek egyik fontos eseménye volt a témában, a 2011-ben, tehát még a Darányi Ignác Terv előtt megszületett Pannonhalmi Nyilatkozat, melyet egy a vidékpolitika résztvevői között (Győrött és Pannonhalmán) tartott tanácskozást követően adtak ki. Ebben a dokumentumban a tanácskozáson jelenlévő szakmai képviselők kiemelt célként határozzák meg a magyar mezőgazdaság megújítását, a vidéki élet vonzerejének növelését, a táj helyreállítását, s azt, hogy harmóniát kell teremteni a környezettel a társadalomban (SZABADKAI 2011). A termelői piacok ügye különösen nagy súllyal jelenik meg a nyilatkozatban, hiszen a nyilatkozat céljai között elsőként szerepel, hogy rövidüljön le a termelő és a fogyasztó közötti távolság, szükség van a piacépítésre és arra, hogy a helyi termék jelenjék meg a helyi boltokban (IH6). Mindezek pedig érezhetően összecsengenek a vidékfejlesztési miniszter szavaival, a Darányi-tervvel és az uniós közösségi irányelvekkel is lényegében egyeznek. Kérdés marad azonban továbbra is, hogy a jogi gyakorlatban mindez végtére hogyan juthat kifejezésre. A helyi termelői piac fogalmát a kereskedelmi törvény (2005. CLXIV. törvény a Kereskedelemről) rögzíti a magyar jogrendben, a következőképpen: a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét 16

17 értékesíti3. Itt kell említést tennünk arról, hogy eredetileg a 2006-os kistermelői rendelet nem szabta meg a fent említett 40 km-es értékesítési korlátozást, hanem csak annyi kitételt tett, hogy vagy a kistermelő vagy gazdaság helye szerinti, vagy a szomszédos megyében, illetve Budapesten értékesítheti az eladásra szánt árut. Azonban ez olyan értelemben egyenlőtlenséghez vezethet, hogy a határmenti megyék, a központi fekvésűekhez képest, nem azonos feltételekkel indultak ebben a versenyben (SZABADKAI 2011). Nyilvánvaló persze az is, hogy az egyenlőtlen feltételek problematikája végülis fennáll a 40 km-es értékesítési határ esetén is, csak nem megyei, hanem inkább települési szinten (IH7). Ezzel szemben ki kell emelni azt, ahogyan az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről fogalmaz a kistermelők piacra jutásának szabályai kapcsán. A rendelet 4. paragrafusa kimondja: A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. Vagyis e rendelet értelmében a 40 km-es értékesítési határ nem érvényes a piacokra, tehát a termelő az ország bármely termelői piacán értékesíthet, de ha kiskereskedelmi, vagy vendéglátó-egységeknek kívánja termékét értékesíteni, abban a tekintetben ugyanúgy érvényes a jogszabály. A következő paragrafus viszont leszögezi, hogy állati eredetű termékek esetében a termelői piacokra is érvényes a 40 km-es távolsági korlátozás (IH8). Tehát a törvényi szabályozás értelmében az egyes állati eredetű termékeket kivéve, a termelők az ország összes piacán vagy vásárán értékesíthetik portékájukat, távolsági megkötés nélkül. Itt pedig utaljunk vissza a fentebb tárgyalt kereskedelmi törvényre, amely a helyi termelői piacokról rendelkezik, s ott is szerepel a 40 km-es távolsági megkötés. Értelmezésem szerint ez azt jelenti, hogy termelői piacon nem számít, hány kilométeres távolságból érkezett az árus árusíthat bármit, csak állati eredetű terméket 3 Megjegyzendő, hogy bár a törvény maga 2005-ben született, egy 2012-es törvénymódosítás emelte be a helyi termelői piac fogalmát a jogszabályba. 17

18 nem. Viszont ha helyi termelői piacról beszélünk, akkor az a szabály lép életbe, hogy 40 km-es sugarú körön belülről kell érkeznie az összes árusnak, különben a termelői piac nem helyi termelői piac. Ez az értelmezési kérdés talán magyarázatot adhat arra, hogy miért is nehézkes a kapcsolódó jogszabályok értelmezése. És arra vonatkozóan is érzékletes például szolgálhat, hogy amint fentebb említettem, a különböző szakminisztériumok által hozott döntések gyakorta nincsenek egymással harmóniában, vagy gátolják a jogszabály végrehajthatóságát. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének javaslatára a piacozási feltételeket könnyítendő, és az életszerűséget elősegítendő január 1-től lépett hatályba a termelői piacok nyitását megkönnyítő törvénymódosítás, illetve június óta hatályos a termelői piacokra vonatkozó higiéniai előírásokat tartalmazó rendelet (BALOGHNÉ BÓNA 2013). E rendelet a korábbi jogszabályoknál enyhébb feltételeket szab meg a higiénés körülményekre vonatkozóan, bár meg kell jegyezni, hogy nem különíti el élesen a termelői piacok és például a vásárcsarnokokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági előírásokat (IH9). Érdemes megjegyezni azt, hogy a törvényi szabályozás nem tesz említést a háztáji fogalmáról. Ugyanez érvényes a Darányi Ignác Tervre és a Pannonhalmi Nyilatkozatra is. Holott a későbbiekben látni fogjuk, hogy a termelői piacok tekintetében egy kiemelten fontos tevékenységi formáról van szó. Szabadkai Andrea 2011-ben A Falu -ban megjelent tanulmányában egyenesen úgy fogalmaz, hogy a vidék megújulásához nagy szükség volna a háztáji reneszánszára (SZABADKAI 2011 IN: A FALU P. 84). Ugyanerre rímel a későbbiekben még bőségesen tárgyalandó Liliomkert Termelői Piac vezetőjének, Harmathy Ildikónak a gondolata, miszerint a háztáji tradícióinak felélesztése és ösztönzése új lendületet adhatna a magyar vidéknek4. A háztáji egy család legalapvetőbb élelmiszer-szükségletének előállítását, néhány haszonállat tartását, némi élelmiszer-feldolgozást (lekvár, sajt, szörp stb.) jelenti. Köztudomásúan egy magától értetődő, nagy hagyományokkal bíró falusi életforma, ami viszont mára egyértelműen kiveszőben van. A háztáji termelésben keletkező valószínűsíthetően kis mennyiségű felesleggel való 4 Interjú Harmathy Ildikóval, Káptalantóti április 2. 18

19 kereskedelemre pedig ugyanazok a jogi és adminisztratív követelmények vonatkoznak, mint bármilyen más kistermelőre vagy akár vállalkozóra. Pedig a 852/2004/EK rendelet preambuluma rugalmasan különbséget tesz a nagyobb méretű termelői tevékenység és a háztájizás között, hiszen kimondja, hogy a közösségi szabályokat és törvényeket nem kötelező alkalmazni sem a magáncélú házi felhasználásra szánt elsődleges termelésre, sem pedig a magáncélú házi fogyasztást célzó házi élelmiszertermelése kezelésre vagy tárolásra. Egy olyan intézkedés, ami legalizálná a háztájiban keletkező felesleg kereskedelmét, valószínűsíthető hogy jelentősen hozzájárulhatna e termelési mód újjáéledéséhez. A minőségi vidéki késztermék-előállításhoz pedig fontos az, hogy legyen megfelelő méretű tömegbázis, ami alapja lehet a vidéki gazdaság újjáéledésének (SZABADKAI 2011). 4. Fejezetek a Balaton térség társadalom- és gazdaságtörténetéből Mivel dolgozatom témájának területi keretét a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe adja, szükségesnek tartom e területegység részletes tárgyalását, átfogó elemzését. A fókuszba a Balaton térség társadalmi állapotát, gazdasági helyzetét és lehetőségeit, ezen belül pedig kiemelten az agrárgazdaságot és a turizmust szeretném helyezni, hiszen ezek lényegi fontossággal bírnak a termelői piacokban rejlő fejlesztési lehetőségek terén. A több alfejezetre bontott nagyobb egységet a kronológiai sorrendiséghez igazodva egy történeti áttekintéssel kezdem, haladva a jelen felé. Alapvetően a teljes egységben igyekeztem megtartani a hangsúlyt az agrárgazdaság témakörén, bár néhol az értelmezhetőség, és az árnyaltság miatt szükség volt más területekre is kitekinteni. Emellett pedig az idegenforgalom, a turizmus, mint a Balaton térség gazdaságának alapvető építőköve lényegében minden alfejezetben tárgyalásra kerül. 19

20 4.1 Mezőgazdaság és idegenforgalom kapcsolódások, történelmi metszetben Az alábbi alfejezetben egy történelmi, főként gazdaság- és társadalomtörténeti áttekintésre teszek kísérletet a Balaton régió kapcsán. Összességében azért gondolom ezt a dolgozat szempontjából relevánsnak, mert a térség mélyszerkezete értelmezhetőbbé válhat általa, illetőleg az sem elhanyagolható szempont, hogy a Balaton régió múltjának némely részlete iránymutatást adhat a térség jövője tekintetében is. Röviden említések szintjén vizsgáltam csupán a Balaton régió ipartörténetét, hiszen esetünkben egyrészt kevésbé fontos gazdasági szektor, másrészt a Balaton térségében nemigen volt soha számottevő, a térség belső struktúrájára meghatározó hatással bíró ipari termelés. Annál inkább fontosnak tartottam azonban az idegenforgalom, és az agrárgazdaság történetének bemutatását és kapcsolódási pontjaikat az elmúlt mintegy másfél évszázad során. A XIX. század második feléig - vagyis a tavon végzett szabályozási munkálatok megkezdéséig - a Balaton térségét egy szigorúan vett agrár-mezőgazdasági tájként tarthatjuk számon. A térség mezőgazdasági adottságaira jellemző a mozaikosság, ami nyilvánvalóan a domborzati és talajadottságok kistájankénti eltéréseiből adódik. Ennek következtében a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi feltételei a történelem során területenként messze nem voltak azonosak a térségben. Azonban alapvetően elmondható, hogy az évszázadok során kialakult rend legfőbb tendenciái szerint az északi part legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége a szőlő és gyümölcstermesztés volt adott területenként változó helyi jellegzetességek mellett -, míg a déli parton az állattartásnak és a szántóföldi művelésnek volt a legjelentősebb történelmi hagyománya. Egyes források szerint az északi parton már a III. századtól kezdve számottevő szőlőművelés zajlott (BOKOR 2003). Emellett magától értetődőnek mondhatjuk azt, hogy a Balaton halgazdasága és a halászat évszázadok során kialakult szokásrendszere megfelelő megélhetési lehetőséget kínált a balatoni emberek számára. Igazán komoly változás végeredményben a XIX. század közepéig mindebben nem történt. Az 1860-as évektől kezdve azonban az igen jelentős mértékű műszaki, vízrendezési és közlekedésfejlesztési beavatkozások következtében a lényegében 20

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47.

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. Szabadkai Andrea Kistermelői termékértékesítés, magán háznál, termelői piacon rendezvényen Kisléptékű Termékelőállítók

Részletesebben

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Hutflesz Mihály ügyvezető Győr, 2012. november 9. A helyi termék k fogalma A helyi termék k fontossága

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az agrárpolitika és agrárszabályozás hatása - Értékesítési lehetőségek a kistermelők, az őstermelők, és a családi gazdaságok számára 2014.

Az agrárpolitika és agrárszabályozás hatása - Értékesítési lehetőségek a kistermelők, az őstermelők, és a családi gazdaságok számára 2014. Az agrárpolitika és agrárszabályozás hatása - Értékesítési lehetőségek a kistermelők, az őstermelők, és a családi gazdaságok számára 2014. november 27., Székesfehérvár Szomi Edina/Bognár Krisztián/ vidékfejlesztési

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS. Szabadkai Andrea

HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS. Szabadkai Andrea HELYI TERMÉK, HELYI ÉRTÉK, HELYI GAZDAGODÁS NEMZETKÖZI VIDÉKFEJLESZTÉSI KONFERENCIA BAKONY ÉS BALATON GASZTROFESZTIVÁL 2012. AUGUSZTUS 17. BALATONKENESE HELYI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

Őstermelés A 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a Saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására

Részletesebben

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Helyi piacok és kisléptékű élelmiszerrendszerek védelme Magyarországon Szabadkai Andrea

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE. www.fvsze.com

FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE. www.fvsze.com FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE CSELEKVÉSI TERV 2013 2014. www.fvsze.com Jelen Kistermelői falusi vendégasztal szolgáltatás - kistermelőnek nem célcsoport a turista - termelő gazdaságban működtetni

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A piacokon történő árusításra vonatkozó jogszabályi előírások

A piacokon történő árusításra vonatkozó jogszabályi előírások ÉLELMISZERKLUB ALAPÍTVÁNY Országos szakmai konferencia 2015.07.27. A piacokon történő árusításra vonatkozó jogszabályi előírások Élelmiszer értékesítés feltételei a helyi termelői piacon Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: 8. számú tananyag A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet (Magyar Közlöny 2012/68.) a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Kisléptékű Termék előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu 30/7688718

Kisléptékű Termék előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu 30/7688718 Helyi termék értékesítés adózási tanácsadása műhelymunka őstermelők, kistermelők, kézművesek, agroturisztikai szolgáltatók, és civil szervezetek részére Kisléptékű Termék előállítók és Szolgáltatók Országos

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben