ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA"

Átírás

1 Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET JÚNIUS 1085 Budapest Kőfaragó. u. 9. Tel: , Fax:

2 TARTALOM BEVEZETÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Tájföldrajzi meghatározottság Földtani felépítés, felszínfejlődés Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés Éghajlati adottságok Vízrajzi jellemzés Természetes növényzet Talajtani jellemzés Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A TÁJ JELLEMZŐI Tájszerkezeti besorolás A táj jellemzői A TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI, TENDENCIÁK ÉRTÉKELÉSE A térszerkezet és a területfelhasználás jellemzése A területhasználatok táji szintű változásai Rét és legelő (gyep) területek Erdőterületek Kivett (beépített) területek TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, KÖZPONTRENDSZER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK Népességszám, népsűrűség Népesedési folyamatok A népesség struktúrája KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE Általános környezeti állapot Levegőtisztaság-védelem Talaj- és földvédelem Vízgazdálkodás, vízvédelem A felszíni vizek vízminősége Felszín alatti vizek minősége Az ivóvíz minősége Zaj és rezgés elleni védelem Hulladékgazdálkodás TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME MEZŐGAZDASÁG ERDŐGAZDÁLKODÁS ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM VÍZGAZDÁLKODÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS Vízi-közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése A megye térszerkezetét érintő vízi-közmű infrastruktúra, vízgazdálkodási elemek ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS Energiaközmű-infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése

3 A megye térszerkezetét érintő meglevő energiaközmű infrastruktúra elemek ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Elektronikus hírközlés vizsgálatának összefoglaló értékelése A megye elektronikus hírközlési elemei KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Kombinált közlekedés, logisztika HONVÉDELEM TÁJ TERHELHETŐSÉGE ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ (A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VETT) FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások A megyei övezeti tervet érintő változtatások A TÉRSZERKEZET ÉS A TELEPÜLÉSRENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATA TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV TÁJSZERKEZETI VÁLTOZÁSAI A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVJAVASLATA A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI JAVASLAT ZALA MEGYE TERÜLETÉRE A megyei települések fejlesztési szándékainak kiszolgálásához kapcsolódó energiaközmű fejlesztési feladatok Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések területi igényeinek biztosítása Az energia közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK Magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat térségi övezetei) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek Erdőtelepítésre alkalmas területek Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder területe Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület Együtt tervezendő térségek övezete

4 KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT A ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL

5 Bevezetés Az évi XXI. törvény értelmében a megyei területrendezési terv eszköz a térszerkezet harmonikus fejlődésének elősegítésére, a megyei Önkormányzat e tárgyban törvényben biztosított koordinatív szerepének gyakorlására. Zala megye hatályos területrendezési terve között készült, az akkor hatályos tartalmi követelmények figyelembevételével. A tervet a Megyei Közgyűlés 20/2006. (XII.20.) ÖR számú közgyűlési rendelettel fogadta el. A megyei területrendezési terv - a jóváhagyása időszakában hatályos OTrT figyelembevételével - határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. Tekintettel arra, hogy a Zala Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendelet 2006-ben hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye terület-felhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2010 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett - az alábbiakban részletezett - változások miatt szükséges korrekciók átvezetésére. A megyei területrendezési terv módosítását egy belső és egy külső tényező indokolja: o Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A hatályos törvények szerint a megyei területrendezési terveket december 31.-ig hozzá kell igazítani az OTrThez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. (Ezt a határidőt időközben a Parlament december 31.-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztásra kerülő új megyei Önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére.) o a jóváhagyott Zala megyei terv 27. (4) pontja szerint a területrendezési tervet 5 éven belül felül kell vizsgálni. Ez a határidő 2011-ben lejár. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a évi LVII. törvénnyel módosította a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényt (Btv.), egyértelművé vált, hogy Zala Megye Területrendezési Tervének területi hatálya mely települési körre terjedhet ki. (A kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések vonatkozásában a 2008-ban módosított 2000 évi CXII. törvény előírásait kell alkalmazni, csak az azon kívül eső települések körében van mód a Zala megyei területrendezési terv módosítására.) Jelen módosítás tárgya és területe fentiek értelmében Zala megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. A megye területrendezési terve felülvizsgálatára és módosítására - közbeszerzési eljárás eredményeként - a hatályos tervet is készítő PESTTERV Kft kapott megbízást. A szerződés 5

6 aláírására a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet hatálybalépését követően került sor, így az abban rögzített követelményeknek eleget téve készül el a tervmódosítás annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A Nyugat-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsának anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a régió két megyéjének (Vas és Zala megyének) területrendezési tervei felülvizsgálata és módosítása időben és tartalmilag teljesen összehangoltan készülhessen el. A két megyei terv módosításának közös elemeit képezik azok a munkarészek, amelyek tartalmában a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény nem ad mozgásteret az egyes megyék számára. (Ilyen a megyei közgyűlési rendelet - mellékletek nélküli - szöveges munkarésze, illetve a területek karakterének a hasonlósága miatt a megyei területrendezési ajánlások számos eleme). Az eltérések és a megyei sajátosságok érvényesítése elsősorban a településrendszer javaslatban, illetve a megyei közgyűlési rendelet és határozat térképi mellékleteiben, valamint a terv egészét megalapozó és alátámasztó munkarészekben volt biztosítható. A párhuzamos tervezés lehetővé tette a legteljesebb összhang biztosítását a két megyét érintő szerkezeti tervi műszaki infrastruktúra hálózatok összehangolásában és a területrendezési övezetek lehatárolásában érhető tetten. A most hatályos ban elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei között készültek, a bennük foglalt információk egy része - az elmúlt évek változásai következtében - részben elavultak. A megyei terv módosítása során ezért első feladat volt annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen sok változás történt az elmúlt időszakban (azon belül elsősorban a megye kistérségi struktúrájában), mindezek ellenére a megye településrendszerében, térszerkezetében, terület-felhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. A korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Zala megyét érintő szakaszaiban tervezett változások (elsősorban gyorsforgalmi úthálózat és vasúthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) érvényesítése a megye szerkezeti tervében megtörtént, megvalósítása azonban még várat magára. A módosítást megalapozó vizsgálatok a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak. A vizsgálatoknál felhasználásra kerültek a hatályos terv megalapozására készült vizsgálatok, elemzések kiegészítve az elmúlt évek változásainak bemutatásával. Az előkészítő munka eredményei felhasználásával időközben elkészült Zala Megye Területrendezési Terve módosításának (a települések, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi- és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetésre kerülő dokumentuma (jelen kötetek), amelyek egyaránt tartalmazzák a vizsgálatok rövid összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. Az EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazza a Megyei Területrendezési Terv módosításának szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, 6

7 a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. (jelen) kötet tartalmazza a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazza a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított környezeti vizsgálati eljárás első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érintette a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) vizsgálati térképek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a módosított terv elemei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Zala megyére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Zala Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a területrendezési tervezői munka eddigi eredményei. Valamennyi - jóváhagyásra kerülő és alátámasztó - munkarész a széleskörű települési önkormányzati, ágazati és társadalmi egyeztetés eredménye figyelembevételével kerül majd véglegesítésre. A hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat is a végleges tervi elhatározások figyelembevételével készül el végleges formájában. Ezt követi majd a Megyei Területrendezési Terv - megyei közgyűlési előterjesztésre alkalmas - dokumentációjának elkészítése. A terv előterjesztésére és jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozik a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a jóváhagyást követően kerül majd kidolgozásra és megküldésre mindazon kormányzati-, 7

8 önkormányzati és társadalmi szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében. A területrendezési terv folyamatban lévő módosítása a tervezés és az egyeztetés minden fázisban publikálásra kerül az interneten is annak érdekében, hogy a benne foglaltak megismerhetők és véleményezhetők legyenek a megye társadalma számára. A Zala megyei területrendezési terv módosításának céljai alapvetően nem különböznek azoktól a céloktól, amelyek korábban - a most hatályos terv készítésének időszakában - megfogalmazásra kerültek: Elősegíteni: Zala megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a központhiányos térségek funkcióinak bővítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározását, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítését, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítását, a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom - közte a gyógy- és termálturizmus - fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozását, valamint a beépítésre szánt területté való átminősítésre kizárt (illetve korlátozott) területek egyértelmű kiejlölésével és lehatárolásával közvetett módon a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei terv módosítása a tartalmában megújított DTA 50 digitális alaptérképen készül és regionális szinten, 1: es és 1: es léptékben oldja meg feladatát, így nem foglalkozik a kizárólag települési önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozó részletekkel. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. Zala Megye Területrendezési Terve módosítása tervezetét a Megyei Közgyűlés Térségfejlesztési Bizottsága 25-i ülésén széleskörű egyeztetésre alkalmasnak tartotta és elfogadta. 8

9 1 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1.1 Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata Zala megye az ország, azon belül is a Dunántúl délnyugati részén helyezkedik el. Zala megye egyike hazánk legkisebb területű megyéinek, az ország területének mindössze 4,06%-át teszi ki. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése mintegy 75km, észak-déli irányban pedig hozzávetőleg 85km. Zala megye lakónépessége a 2009-ben fő. Ez az ország népességének 2,89 %-a, a Nyugat- Dunántúli Régió népességének pedig 29,07 %-át teszi ki. (A 2010-es évközi adatok szerint en élnek a megyében). Zala megye az európai térszerkezetben Az Európai Unió térszerkezetében Magyarországot a külön lehatárolt 10. sz. Közép-Kelet-Európa nagyrégió részeként szerepeltetik, miközben a másfél évtizede a Nyugat-Dunántúli Régió északi része aktív része egyrészt a Bécs-Pozsony-Győri tengely körüli gazdasági-kulturális fejlődési tengelynek, másrészt az Alpok-Adria nagytérségi idegenforgalmi és kulturális-társadalmi együttműködésnek. Több mint öt éve pedig Ausztria Burgenland tartományával működőképes eurégiót képez Nyugat-Pannon EURÉGIO néven és szervezettel. Ezek a tényleges fejlesztési együttműködés kezdeti csírái, majd közös színtereiként is értékelhetők, melyek magunkban hordják a hosszú-, ill. nagy távra prognosztizált; Közép- Délnyugat-Európai Nagyrégió különböző szintű és méretű, közös fejlesztési és együtt kezelhető, ésszerű területrendezési irányait, ill. tényleges kiépítési projekt szintű, jövőbeli feladatait is. Ez a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójában körvonalazott, egyre bővülő (pl. Veszprém megyével) fejlesztési magterület előtt É-D irányban teremt erőteljes gazdasági-közlekedési kapcsolatot, majd fokozatosan bővülve, bevonja Ausztria keleti és déli részeit, Szlovákia nyugati részét, a teljes Szlovéniát és Horvátország jelentős részét, az Észak-adriai és olasz kikötővárosokat. Az elmúlt évtizedben a Régió és benne Zala megye szoros együttműködést épített ki a Dunavölgyi Együttműködés országaival, a Visegrádi Országok tagállamaival, Szlovéniával: közös társadalmi, kulturális, oktatási, munkahelyteremtési és turisztikai programjaikkal, ill. Horvátországgal közös: gazdasági-kereskedelmi (piaci), szállítmányozási, logisztikai, majd oktatási-kulturális együttműködéseivel, közös az INTERREG támogatást is igénybevevő projektjeivel. A Nyugat-Dunántúli Régió megyéinek kohéziója és a megyéknek éppen a hátrányos helyzetű kistérségeinek gazdasági-társadalmi fejlődési esélyeinek javítási szempontjából, már jó ideje kiemelt É-D irányú közlekedési kapcsolatok (közúti, vasúti) kiépítése, eddigi hiánya. Zala megyében ez ma már azért is a leginkább megoldandó térszerkezeti probléma, mivel összekapcsolódik a megye középső zónájában jelentkező városhiányos térségi gondokkal. A településhálózatban több jelölt vetélkedésének, funkcióbővítési törekvésének egyformán gátját képezi a kapcsolati rendszerek, s azok eszközéül szolgáló mikro és makro térségi közlekedési kapcsolatok hiánya, vagy elégtelensége. Ezek felzárkóztatása most ugyanolyan időszerű igény, mint volt a megyei jogú városok rendszerkapcsolata, mivel ezek egyrészt mára már élvezik az európai közlekedési folyosók közvetlen hatását (Zalaegerszeg a vasúti korridor révén, Nagykanizsa az V/B sz. Helsinki közúti közlekedési folyosó révén rövidesen). Az É-D-i közúti és vasúti kapcsolatok kiépítése, ill. ez utóbbi felújítása és DNy-i irányú bővítése a megye két nagyvárosának logisztikai bekapcsolódását, ill. továbbfejlesztését, mint helyi érdeket erőteljesen kiszolgáltatja, ahogy ezt az Országos Területrendezési Terv is előirányozta. E vázolt és preferált fejlesztések, s ezek területrendezési következményei - melyek jelen rendezési tervben kapnak először alátámasztó, egyeztetett területfelhasználási struktúra elemzést és indoklást - a helyi előnyökön felül, nagyobb, nemzetközi érdekeket is szolgálhatnak, ha számításba vehetők azok a Közép-kelet-európai újabb, prognosztizált fejlődési, áramlási irányok, s azok szállítási következményei (árutermelő, kereskedelmi, szabadidő-üdülési stb.), melyek Európában kimutathatók, s amelyek ráadásul nemcsak 9

10 érintik, de átszelik a Nyugat-Dunántúli Régiót, különösen Zala megyét, mivel ezek a tengelyek itt találkoznak, sűrűsödnek össze, majd ágaznak el három irányban. Zalaegerszegnek a nyugati irányú irányultság (főleg vasúti) csomópontja, míg Nagykanizsa Ny és K, sőt déli irányban is kaput képez, különösen, ha közútfejlesztések mellé, az Ausztriának is előnyös vasútbővítés is hozzájárulhat. 1.2 Természetföldrajzi adottságok Tájföldrajzi meghatározottság A megye 3784 km 2 területén a völgyekkel erősen szabdalt dombsági felszínek az uralkodóak. Legmagasabb pontja a Keszthelyi-hegységben található 445m magas Köves-tető. Tájföldrajzi értelemben Zala megye csaknem egésze - a megye keleti szegélyét nem számítva - a Nyugat-Magyarországi Peremvidék elnevezésű nagytáj területéhez tartozik. Középtáji szinten a megye területének legnagyobb része a Zalai-dombvidék része. A megye táji változatossága a kistájak szintjén jelenik meg, hiszen Zala megye területén 18 kistáj osztozik Földtani felépítés, felszínfejlődés Zala megye területének geológiai viszonyait a fiatal képződmények felszíni túlsúlya, és a térszínek viszonylagos változatossága jellemzi. Idősebb - triász dolomit és felsőpannóniai bazalt - képződmények a felszínen egyedül a megye keleti térségében, a Keszthelyi-hegység területén, illetve annak északi előterében fordulnak elő. A domborzat mai képe döntően a negyedidőszak felszínfejlődésének eredményeképpen alakult ki. A térszínt alaposan felszabdaló szerkezeti mozgások tették még összetettebbé a túlnyomóan meridionális völgyhálózattal jellemezhető domborzatot. A Nyugat-Zalai dombság területén a feldarabolt felszín különböző irányú kimozdulásai vezettek az összetett domborzati kép kialakulásához. Az erózióbázisok térbeli és időbeli változásai és a vízfolyások mederváltozásai szintén domborzatot formáló hatásúak voltak. A Kelet-Zalai dombságban a felső pleisztocénben települt barna löszök az elterjedtebbek, emellett a felsőpannon üledékek jellemzőek a Zalaapáti-hát déli felében. A nyugatabbra fekvő Göcsejben inkább a felsőpannon korú agyag és homok az uralkodó, a barna lösz felszínek mellett. A vízfolyások völgyeiben fiatal - holocén - folyóvízi üledékeket találunk, nagyobb kiterjedésben a Principális-völgyben és a Hetésben, a Kerka felső folyása és a Szentgyörgyvölgyi-patak mentén Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés Az abszolút értékben viszonylag kis magasságkülönbségek ellenére a megye területén a domborzat erősen tagolt, helyenként pedig kifejezetten változatos képet nyújt. A domborzat uralkodó jellegét a szerkezeti mozgások nyomán kialakult törések mentén feldarabolódott, és különböző mértékben kiemelt elemek határozzák meg. A folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenysége és a periglaciális löszképződés formálta tovább és alakította ki a domborzat mai képét. A megye északkeleti része felszínalaktani és földtani értelemben is eltérő jegyeket hordoz. A Keszthelyi-hegység fennsíkszerű platója, több 400m feletti csúccsal a megye legnagyobb átlagmagasságú térszíne, amelyen néhol jelentős magasságkülönbségek is előfordulnak. A balatonfelvidéki bazaltvulkánosság maradványa a megyehatárhoz közel fekvő Tátika-csoport Éghajlati adottságok Zala megye éghajlatában nyugati fekvéséből következőleg az atlanti hatások erősebben érvényre jutnak, mint az ország egyéb területein. Éghajlata ennek megfelelően kiegyenlítettebb, kevésbé szélsőséges mind a hőmérséklet éves menete, mind a csapadékviszonyok tekintetében. Az ország más területeihez viszonyítva Zala megyét az átlagosnál magasabb évi csapadékösszeg, az alacsonyabb nyári, és némileg magasabb téli középhőmérséklet, az átlagosnál alacsonyabb éves napfénytartam, és pozitív vízháztartás jellemzi. Az éghajlati viszonyok a megye területén belül sem teljesen egységesek. A megye északnyugati része hordozza legerőteljesebben az atlanti hatásokat. Keleti, de főként délkeleti irányban haladva a szubmediterrán klímajellemzők is érvényre jutnak, ami elsősorban a nyári hőösszeg növekedésében jelentkezik. Az éves csapadékmennyiség nyugaton 800 mm feletti értéke kelet felé 700 mm alá csökken. 10

11 1.2.5 Vízrajzi jellemzés Zala megye területének vízföldrajzi viszonyait az átlagoshoz képest csapadékosabb éghajlata, földtani adottságai, domborzati jellege, uralkodó kőzettípusai és a talajviszonyok határozzák meg. A megye területére jutó bőséges csapadék, a kevéssé vízáteresztő felszínközeli kőzetféleségek és talajtípusok pozitív vízháztartást és az átlagosnál kiegyenlítettebb vízjárású vízfolyásokat eredményeznek gyakorlatilag a megye egész területén. Kisvizek leggyakrabban nyár végén alakulnak ki. A megye területe három folyó vízgyűjtőterületéhez tartozik. A Zala vízgyűjtője teljes egészében hazánk területére esik, a megye északi és keleti térsége a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A megye délnyugati, déli területei a Mura vízgyűjtőjének a részei. A Marcal folyó Zala megye északkeleti szegletét érinti. A megye területét érintő további, a vízhozamuk és vízgyűjtőterületük kiterjedése alapján jelentősebb vízfolyások a Kerka, Cserta, Alsó-Válicka, Felső-Válicka, Szévíz, Principális-csatorna és a Gyöngyöspatak. E vízfolyások jelentik a számos kisvízfolyás alkotta sűrű vízhálózat fővízfolyásait, amelyek a felszíni vizeket összegyűjtve a nagyobb befogadók felé szállítják. A megye nyugati, délnyugati és középső területei pozitív vízháztartású, jelentős, 150mm feletti vízfelesleggel rendelkező bő lefolyású területként jellemezhetők, ezért a Kerka-vidék, a Göcsej, a Mura-mente vízhálózata sűrű. A vízfelesleg és a lefolyási tényezők adatai a megye északi és keleti térségei irányában fokozatosan csökkennek. A folyók, patakok vízjárására a tavaszi árvizek és a nyár végi kisvizek jellemzők. A délnyugati és a középső térségek vízfolyásai esetében az őszi árvizek is gyakoriak. A megye állóvizei közül a legnagyobb kiterjedésű a Balaton Zala megye területére eső nyugati része, amely gyakorlatilag a Keszthelyi-öböl északi és nyugati részét foglalja magába. A Kis-Balaton területén kialakított I. és II. tározó további jelentős összefüggő - állandó és időszakos - vízfelületet alkotnak. A megye területén a völgyekben, vízfolyások mentén számos duzzasztással létrehozott mesterséges tó, halastó található. A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket mutat. A talajvíz összefüggően csak a folyóvölgyekben és a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. Összefüggő talajvíztükör jellemzi elsősorban a Kerka- és a Mura-mentét és a Zala-völgyet teljes hosszában. A talajvíznívó 2-4 méteren van, mennyisége ezeken tájakon jelentős (3-5l/s négyzetkilométerenként, a Mura mentén a 7l/s-t is eléri). A megye középső, domborzatilag tagoltabb része alapvetően szegény talajvízben, mennyisége nem számottevő, és az is csak a völgyekben jelentkezik, 2-4m mélységben. A megye keleti szegélyén a Keszthelyi-hegység talajvízkészlete nem jelentős, a Kis-Balaton térségében pedig a magas talajvízszint a jellemző. A talajvizek a megye egész területén a kalcium-magnézium-hidrokarbonátos csoportba sorolhatók kémiai jellegük szerint, sok helyen nitrátosodás jellemző. A mélységi vizeket általában m mélységben érik el az artézi kutak, de a Mura síkján sekélyebbek is lehetnek. Vízhozamuk számottevő. Zalakaroson 99, Pusztaedericsen 90 0 C- os termálvizeket is feltártak Természetes növényzet A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás húzódik. A természetes növényzet jellegét az uralkodó klímajegyek és a helyi víz- és talajviszonyok formálták. A megye nyugati, északnyugati fekvésű, csapadékosabb, hűvösebb klímájú térségében a bükkösök, gyertyános kocsánytalan tölgyesek terjedtek el, a keleti, délkeleti, szubmediterrán klímajegyeket is hordozó területek a gyertyános tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők váltak uralkodóvá. A megye erdőségeinek jellegzetes fafaja volt elsősorban az Őrség vidékén a szelídgesztenye. A jelentősebb vízfolyások akár több tucat kilométer hosszú, néhány kilométer széles völgyeiben a fűz-nyár ligeterdők és a bokorfüzesek alkotják a természetes vegetációt. A Kerka mentén, főként annak felső szakaszánál a fenyőelegyes tölgyesek és a mészkerülő erdei fenyvesek is előfordulnak természetes társulásokban. A természetes növénytársulások ma már csak jobbára foltokban lelhetők fel, az emberi beavatkozás következtében a megye területének nagyobb része mező- és erdőgazdálkodás alatt álló kultúrtáj Talajtani jellemzés A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen 11

12 is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. Összességében a megye területén a barna erdőtalajok különböző típusai az uralkodóak. A megye talajadottságai elsősorban az erdőgazdálkodásnak kedveznek, a mezőgazdasági termelés szempontjából jó minőségű, termékeny talajok elsősorban a megye északkeleti tájain fordulnak elő. A megye délnyugati térségében uralkodó talajtípus a rossz, szélsőséges vízgazdálkodású, savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj, amely a Kerka-vidék és a Mura-sík legnagyobb részét összefüggően borítja. Ez a talajtípus az uralkodó a Közép-Zalai-dombság és az Egerszeg-Letenyei-dombság déli vidékén is. A Mura, a Kerka és a Zala folyóvölgyét is fiatal réti öntéstalajok kísérik. A megye középső térségében a nyugaton uralkodó pszeudoglejes barna erdőtalajt a kedvezőbb vízháztartású, jobb termékenységű, agyagbemosódásos barna erdőtalaj váltja fel, és ez a talajtípus jellemzi a megye Zalavölgytől északra fekvő tájait is. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok uralják a Göcsej, a Principálismente és a Zalaapáti-hát középső és északi vidékét. Zala megye legjobb talajadottságokkal rendelkező vidékeinek a Zala ÉD-i irányú völgyétől keletre elhelyezkedő tájak számítanak. A Zalavári-hát, a Keszthelyi-hegység előtere és a Kisalföld megyébe benyúló délnyugati tájai a jó termőképességű, kedvező vízgazdálkodású, vályog mechanikai összetételű Ramann-féle barna erdőtalajjal és csernozjom barna erdőtalajjal borítottak. Ugyancsak jó termékenységűek a mozaikosan megjelenő réti talajok is. A szintén előforduló, tőzegben gazdag síklápok termőképessége az előzőektől elmarad. A meredekebb domboldalakon az erózió következtében kialakuló földes kopárok jobbára csak szőlőművelésre használhatók, elsősorban a Keszthelyi-hegység lejtőin gyakoriak, de előfordulnak a Zalát kísérő dombhátakon is. A Keszthelyi-hegység leggyakoribb talajtípusa a mészkövön képződött rendzina. A Kis-Balaton térségében a mezőgazdasági termelés szempontból gyenge lápos réti talajok az uralkodóak, helyenként az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek is megjelennek Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, a fiatal, uralkodóan negyedidőszaki képződmények a megye területén előforduló ásványkincsek palettáját is meghatározzák. Az üledékes kőzetek a szénhidrogének és a különféle építőipari nyersanyagok gazdag előfordulásait teszik a megye ásványkincsvagyonának első helyére. Az ásványi nyersanyagok közül a különböző ércek és a jobb fűtőértékű szénféleségek teljességgel hiányoznak. Sajátos természeti erőforrást jelent a megye termálvízkészlete. Zala megye egykoron jelentős szénhidrogén - elsősorban kőolaj - lelőhelyei (Lovászi, Nagylengyel, Bázakerettye, Hahót) mára kimerültek, vagy termelésük alaposan lecsökkent. A szénhidrogén kutatófúrások és a meddő CH kutak viszont a jelentős hévízkészlet kitermelését és hasznosítását teszik lehetővé. A megye területén jelenleg az 500-at is meghaladja a hévízkutak száma. A Közép-Zalaidombság (Göcsej) rendelkezik a megyén belül a legnagyobb feltárt hévízkészlettel, a táj nagy része 80 0 C-nál melegebb hévíz reménybeli területnek minősül. A termálvízre alapozott turisztikai fejlesztések közül több is országos jelentőségű, illetve európai hírű fürdőnek számit (Zalakaros, Hévíz, Lenti). A feltárt termálvízkészlet mennyisége és hőmérsékleti jellemzői, és a kitermelésre alkalmas, nagyszámú elfojtott CH-kút további termálturisztikai fejlesztésekhez jelenthetnek megfelelő alapot. Az építőipari nyersanyagok közül a folyóvizek által felhalmozott építési kavics és homok a Mura és a Kerka mentén, és a Felső-Zala-völgyben fordul elő nagyobb mennyiségben (Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Kerkaszentkirály, Csesztreg, Zalalövő, Zalaegerszeg). Építési agyag, vályog Iklódbördöce, Gutorfölde és Tófej, illetve Zalaszentgrót térségében jelenik meg összefüggően. A megye északkeleti részén bazaltelőfordulások ismertek Várvölgy, Vindornyaszőlős, Vindornyalak térségében. Vindornyafok, Karmacs közelében díszítő homokkő található, a Keszthelyi-hegység központi régiójában pedig dolomit, dolomitmurva fordul elő. A tőzeg és lápföld előfordulások nagy összefüggő területeket alkotnak. Főbb előfordulási területei a Kis- Balaton medencéje és az Alsó-Zala-völgy, továbbá a Principális-csatorna, a Szévíz és a Felső-Válicka völgye. Zala megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag tájait, kiváltképp a változatos, völgyekkel gazdagon behálózott, erdőkkel borított dombsági felszíneket, a Balaton nyugati medencéjét a közelben emelkedő Keszthelyi-hegységgel, illetve a Kis-Balatonnal, a Felső-Zala-völgy Őrséghez közeli tájait. A megye magas fokú erdősültsége, helyenként nagy kiterjedésű egybefüggő erdei ugyancsak lényeges természeti potenciált képeznek. 12

13 1.3 A táj jellemzői Tájszerkezeti besorolás Zala megye kereken km 2 -nyi területe tájszerkezetileg nem egységes. A hivatalos (MTA) nagytáji földrajzi beosztás szerint jellemzően a Nyugat-Magyarországi nagytájhoz tartozik, de északkeleti és keleti peremén érinti a Kisalföld és a Dunántúli Középhegység nagytájat, valamint délkeleti részén a Dunántúli dombság nagytájat is, és ezen belül is jelentős változatosságot, tájszerkezeti sokszínűséget mutat. Középtáji szinten a Nyugat-magyarországi peremvidéken belül két területegység érintett: elsősorban a Zalai dombvidék, kisebbrészt a Kemeneshát középtáj. A Kisalföld nagytájból elenyésző mértékben a Marcal medencéje, a Dunántúli dombságból kisebb mértékben a Belső - Somogy és a Balaton - medence, illetve a Dunántúli Középhegység nagytájból a Bakonyvidék nyugati pereme is érintett. A középtájakat alkotó kistáji egységek számos jellemzőjükben igen hasonló és igen eltérő paramétereket mutatnak, a geomorfológia, a felszíni formák, az ezeken képződött felszíni vízrendszerek, talajok és élővilág tekintetében egyaránt. Az Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj négy mezorégiója közül kettő érintett. A Zalai dombvidék középtáj érintett kilenc kistája közül hét kizárólagosan Zala- megyei. Ezek mellett a Felső-Kemeneshát kistáj kisebb részét foglalja magában a megye területe, - ezek: Zalai dombvidék: 3411 FELSŐ-ZALA VÖLGY - 28 településből a megyében a Zalaegerszegi kistérségből Zalaegerszeg környéke, 3412 KERKA VIDÉK (HETÉS) - 49 településéből a megyében Lenti kistérségből Lenti, Rédics környéke, 3413 KÖZÉP-ZALAI DOMBSÁG (GÖCSEJ) 67 település, a Zalaegerszegi kistérségből Bazita, Gellénháza, Hottó környéke, 3421 EGERSZEG - LETENYEI DOMBSÁG 44 település, elsősorban a Zalaegerszegi és Letenyei kistérségből Bucsúszentlászló, Zalasztmihály. környéke, 3422 PRINCIPÁLIS VÖLGY 8 település, a Nagykanizsai kistérségből Nagykanizsa környéke, 3423 ZALAAPÁTI HÁT 60 település, a Nagykanizsai kistérségből Nagykanizsa és tágabb környéke, 3424 ALSÓ ZALAVÖLGY 13 település, a Zalaszentgróti kistérségből Kehida, Kustány, Türje, Zalaszentgrót környéke, 3425 ZALAVÁRI HÁT 15 település, a Keszthely-hévizi kistérségből Hévíz, Zalavár környéke, 3431 MURA-BALPARTI SÍK 13 település, a Letenyei kistérségből Letenye környéke. Kemeneshát: 3312 FELSŐ-KEMENESHÁT-54 településből a megyében a Zalaegerszegi kistérségből Egervár környéke A megyében kisebb területi részesedéssel jelenlévő kistájak: - Balaton medence: 4111 KISBALATON MEDENCE 6 településből a megyében a Kisbalaton, Fenékpuszta környéke 4114 BALATON - Keszthelyi- Öböl térsége 4117 KESZTHELYI RIVIÉRA 5 településből a megyében Keszthely, Balatongyörök környéke - Belső Somogy: 4313 NYUGAT-BELSŐ SOMOGY 25 településből a megyében Zalakomár környéke - Bakonyvidék: 5111 TÁTIKA-CSOPORT 13 településből a megyében Zalaszántó környéke 5112 KESZTHELYI FENNSÍK 5 településből a megyében Rezi környéke - Marcal-medence: 2211 MARCAL VÖLGY 19 településből a megyében Boba környéke 2212 KEMENESALJA 10 településből a megyében Zalaerdőd környéke 2213 PÁPA- DEVECSERI SÍK 71 településből a megyében Mihályfa környéke 13

14 A megye tájszerkezete tájhasználati módjainak egymáshoz való térbeli viszonya alapján írható le. A jellemző tájhasználati módok megállapításához és kategorizálásához áttekintettük és értékeltük a rendelkezésre álló térképi, űr- és légifotó állományokat a területrendezési tervhez szükséges jellemző területfelhasználási kategóriák lehatárolásához A táj jellemzői A Zalai dombvidék által a középtáj mindhárom szubrégiója érintett. A vonatkozó tájtipológiai összegzés 9 kistájának éghajlati, talaj, mező- és erdőterületi valamint települési adottságait értékeli. A Felső- Zala völgy nagyobb, keleti része tartozik a megyéhez. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, kelet felé haladva a humiditási érték csökkenő. Domborzatilag magas talajvizű, feltöltött folyóvölgy. Jellemzően síkvidéki - mezőgazdasági jellegű terület, erdősültsége ~18%. Domborzati - földtani különlegessége, hogy az Ős-Rába elhagyott völgye, melyet a középpleisztocén időszaktól a Zala formál. Terjedelmes hordalékkúp rendszerének anyaga a kemenesháti és őrségi kavicstakaróval azonos. Ezen a különböző típusú öntéstalajok (43%) mellett közel 30%- ban agyagbemosódásos barna erdőtalaj található. A kistáj hévízkincsben gazdag és jó minőségű agyag készletekkel is rendelkezik. Települései -az érintett megyeszékhely kivételével- többnyire aprófalvak, a melyek a folyóvölgyben lineárisan helyezkednek el. A Kerkavidék (Hetés) országhatár menti kistáj is mérsékelten hűvös és nedves szubatlanti éghajlati jellegű, völgyekkel gyengén tagolt dombvidék, illetve kb. ¼-ed részben feltöltött síkság. Dombsági részét pszeudoglejes barna erdőtalaj borítja, melyet eredetileg jobbára bükkös elegyes gyertyános tölgyesek, kisebbrészt jegenye- és erdei fenyves elegyes tölgyesek borítanak. A medence-felszín, valamint a völgyek réti öntései az uralkodó erdőtársulás mellett ártéri ligeterdőkkel is rendelkeznek. Fő vízfolyása a Kerka- patak, befogadója a Mura. A tájhasznosítás fő típusa a szántóföldi mezőgazdaság (mintegy 40% részarányban), jelentős a gyepek aránya (8%). Mellettük az erdőarány csak ~5-6%,. az egyéb területhasználatok aránya csupán néhány %. 49 települése közül kiemelkedik Lenti, kistérségi központ, a kistelepülések elszórtan helyezkednek el. Területét érinti a 75 és 86.sz. főút, és a rédicsi közúti és vasúti határátkelő (>Szlovénia). A Közép-zalai dombság (Göcsej: 650 km 2 ) is mérsékelten hűvös és nedves, délebbi részén nedves szubatlanti éghajlati jellegű, erősen tagolt eróziós- derázós dombság. Nagyobb, keleti felén agyagbemosódásos barna erdőtalajon gyertyán elegyes bükkös őshonos, a mezőgazdasági területeken az uralkodó szántó mellett jelentős volt az ültetvényterületek aránya is. A kisebb nyugati rész gyengébb termőképességű pszeudoglejes erdőtalajjal borított, a bükkösök mellett erdei és jegenye-fenyvessel elegyes tölgyesek honosak. A völgyekben réti talajok és inkább a mezőgazdasági hasznosítás jellemző. Tájhasználatában az uralkodó mezőgazdálkodás mellett igen jelentős az erdőgazdálkodás (~35%). Szénhidrogén készletét nagyrészt kitermelték, emellett jelentős hévízkészlettel rendelkezik. Település struktúrája változatos, a nagyvárosi megyeszékhely mellett számos, szórtan elhelyezkedő kis- és aprófalvat (67 település) foglal magában, elsőssorban a Zalaegerszegi és Lenti kistérséget érintve. A fentivel megegyező területű Egerszeg-Letenyei dombság (650 km 2 ) mérsékelten hűvös és nedves, délebbi részén nedves szubatlanti éghajlati jellegű, erősen tagolt eróziós dombság. Északi felén az agyagbemosódásos barna erdőtalaj elterjedt, rajta illír jellegű bükkös- gyertyános tölgyes, valamint szántó területek, helyenként hagyományos szőlőültetvényekkel. Délen a gyengébb termőképességű pszeudoglejes barna erdőtalaj szinte egyeduralkodó, kisebb szántó- és nagyobb erdő- aránnyal. A völgytalpak réti típusú talajain a gyepgazdálkodás jellemző. Összességében erdősültsége jelentős, mintegy 30 %. Szénhidrogén készletét nagyrészt kitermelték, emellett hévízkészlettel is rendelkezik. Település strukrúrája változatos, a nagyvárosi megyeszékhely is érintett, mellette számos, szórtan elhelyezkedő kis- és aprófalvat (44 település) foglal magában, elsőssorban a Zalaegerszegi és Letenyei kistérséget érintve. A Principális völgy a megye egyik legkisebb kiterjedésű (150 km 2 ) kistája, mindössze 8 település igazgatási területét érinti. A Principális csatorna ármentesített folyóvölgyét réti és síklápi talajok fedik. Az É-D irányban viszonylag hosszan elnyúló, de keskeny területegység déli része mérsékelten hűvös és nedves, az északi résznél nedvesebb klímájú, magas talajvízállású, széles, feltöltött völgy. Jellemzően gyepes területek, kisebbrészt szántók, az erdőállomány (ligeterdők) nem jelentős. A 14

15 völgyperemek lejtőin agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki, ahol jelentősebb a szántók és az erdők (gyertyános tölgyesek) aránya. Némi tőzeg- és hévíz előforduláson túl más nem említhető. Települései lineárisan rendeződtek, aprófalvak, illetve részben Nagykanizsához tartozó településrészek. A Zalaapáti hát 750 km 2 -es területével a megye legnagyobb kistája. Éghajlata mérsékelten hűvös és nedves, szubatlanti jellegű; északi részén erősebben, a délin gyengébben tagolt eróziós- deráziós dombság. Északi ¾-én agyagbemosódásos barna erdőtalaj, déli részén pszeudoglejes barna erdőtalaj jellemző, elsősorban mezőgazdasági hasznosítással, nem egészen 1/3-os erdő borítottsággal. Az uralkodó honos erdőtársulás a bükkös-gyertyános tölgyes, melyet a déli részen felvált a gyertyános-tölgyes. A réti talajokkal fedett patakvölgyekben égeresek is előfordulnak. A kistáj északi részén lignit- déli részén szénhidrogénkincs ismert és bőséges hévíz készlet. Erre települt több fürdőfejlesztés, a legismertebb Zalakaros és Nagykanizsa. A 60 települést magában foglaló tájegység a Nagykanizsai és a Zalaegerszegi kistérséghez tartozik, a települések többsége aprófalu. Az Alsó- Zala-völgy (150 km 2 ) mérsékelten hűvös és nedves, szubatlanti jellegű; déli harmadában rossz lefolyású, feltöltődött, magas talajvizű teraszos folyóvölgy, - északi részén a Felső- Zalavölgyhöz, déli részén a Kisbalatonhoz csatlakozik. A völgyperemi barna erdőtalajokon uralkodó a szántó művelési ág, az erdősültség alacsonyszintű. A völgytalp réti típusú talajain magasabb a gyepek aránya és ligeterdők - égeres láperdők is előfordulnak. Egyetlen nyersanyaga a tőzeg, illetve a még feltáratlan hévíz. Települései lineárisan helyezkednek el, a folyóvölgyben kialakult 76.sz. (Zegerszeg.-7.sz.főút közti) főút és annak északi folytatásában levő szentgróti országút mentén. Legjelentősebb települése a kistérségének is nevet adó Zalaszentgrót város. A Zalavári hát (150 km 2 ) a fent leírt Alsó-Zalavölggyel párhuzamosan húzódó, magasabb fekvésű északi része gyengén tagolt eróziós dombság, déli harmada lösszel fedett homokos- kavicsos hordalékkúp, mely a Kisbalatonnal határos (Zalavár területén), - klímája a fentihez hasonló. Magasabb részein barna erdőtalajok és mezőgazdasági (szántó) hasznosítás jellemző. Legfontosabb ismert kincse a hévíz, amelyre a nemzetközi hírű hévízi gyógyfürdő is települt. A Balaton üdülőkörzet fontos háttér területe, itt található a sármelléki reptér is. Területét keresztezi a 75.sz. (Keszthely- Lenti) főút. A Mura bal parti sík külön középtáj egyetlen kistája (200 km 2 ), a megye horvátországi határvidéke, morfológiailag meghatározó eleme a Mura határfolyó. Klímája mérsékelten hűvös és nedves, szubatlanti jellegű; magas talajvizű teraszos folyóvölgy, melyet északi peremén enyhén tagolt lejtősávok határolnak. Nagy kiterjedésű mentesített árterén réti- és réti öntéstalajok, magasabb térszínein barna erdőtalajok alakultak ki, jellemzően mezőgazdasági hasznosítással. A muramenti kavicsterasz jelentős ivóvízbázis. Emellett a hévízkincs itt is megtalálható, erre települt a letenyei fürdő. A térséget keresztezi a 7.sz. főút, itt elérve az országhatárt: Letenye városa a térség legfontosabb horvátországi közúti-, Murakeresztúr vasúti- átkelőhelye. A Kemeneshát Felső-Kemeneshát nevű kistája zömében Vas megyében van, de területe részben átnyúlik Zala megyébe is. A Felső-Kemeneshát mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, szubatlanti éghajlati jellegű, eróziós- deráziós völgyekkel helyenként erősen tagolt, máshol fennsík jellegű kavicstakarós dombvidék. Északi lealacsonyodó pereme a Sárvíz völgytől kezdve hordalékkúp síkság jellegű, ahol a barna erdőtalajokon a szántók a terület felét, a gyertyános tölgyesek 20%-át veszik igénybe, a többi gyep, szőlő és gyümölcsös. Külön típust képviselnek a patakvölgyek - köztük a Sárvíz széles völgye a legkiterjedtebb - melyek lápos réti talaján a gyepborítás a jellemző. A dombvidék túlnyomó részét agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, az erodált helyeken földes kopár foltokkal. Ezeken a szántóarány 40% alá csökken, az elegyes bükkös gyertyános tölgyes erdők elérik az 1/3-os részarányt. De sok a szőlő és gyümölcsös is, a rét-legelő 5% körüli. Nyugaton a fokozódó nedvességgel a pszeudoglejes barna erdőtalaj jellemző, melyen a gyenge szántók és az erdei fenyővel, bükkel elegyes gyertyános tölgyes erdők aránya 1/3-2/3. Az erdő magasabb (33%), a szántó alacsonyabb részesedésű (55%) a megyei átlagnál. A sűrű aprófalvas településstruktúra sűrűsége talán itt a legszembetűnőbb. A megyébe eső mintegy 10 település közül kiemelkedik Egervár. A belterületek aránya 4%, a térszerkezet erősen tagolt. Hasznosított nyersanyaga a homok és a kavics, a mélyben szénhidrogén és hévízkincs is található. 15

16 A kistáj egészét tekintve jellemzőek a változatos domborzati adottságok, az átlagnál magasabb erdősültség (~ ha = 30%), a szántók (közel ha, <59%) alacsonyabb aránya, a belterületek átlagos (3,5-4%) részesedése. A Felső-Kemeneshát területén a sűrű aprófalvas településhálózat alkot táji sajátosságnak is minősíthető együttest. A Dunántúli dombság Balaton medence középtájának érintett kistájai: A Kis-Balaton medence egyik legkisebb területű kistáj a megyében, Zala mellett Somogyot is érinti. Mérsékelten meleg és nedves, részben liget- és láperdős síkság, melynek döntő hányadát lefedi a kisbalatoni nádas-tó rendszer: a Zala torkolatvidéke. A tájegység elsődleges rendeltetése a természet- és környezetvédelem: a Balaton vízminőség-védelme mellett a nádastói vizivilághoz tartozó élőhelyek rekonstrukciós és védelmi területe, előzőekben önálló Tk., jelenleg a Balaton Nemzeti Park része. Ehhez illeszkedő ökoturisztikai funkcióval bír. A Keszthelyi és Hévízi valamint a Nagykanizsai kistérség határvidékén helyezkedik el. A Balaton nagy kiterjedésű kistáj a tó medrét foglalja magában, túlnyomórészt nyílt vízfelület. Kisebb, legnyugatabbi része, a Keszthelyi öböl és a Balatongyörökig kapcsolódó vízfelülete érinti Zala megyét. Nemzetközi és országos szintű kiemelt üdülőkörzet, idegenforgalmi terület. A kistáj szárazföldi és települési területet nem foglal magában, -megyei területe a Keszthelyi, Hévízi kistérség része. A Keszthelyi Riviéra a Balaton Zala megyei partvidékét foglalja magában, a megye egyik legkisebb, de egyik legkülönlegesebb területe. Fő funkciója az idegenforgalom, az üdülés. Mérsékelten meleg és nedves éghajlata jellegében magassági szintek szerint differenciált. A Balatonhoz közeli magas talajvizű területeit lápos réti és síklápi talajok fedik, eredetileg gyepterületek és ligeterdők voltak. Efelett eróziós völgyekkel kissé tagolt, főleg barna erdőtalajokkal fedett lejtős hegylábi felszínek találhatók, a valamikori cseres tölgyes erdők maradványaival. A mezőgazdasági területeken belül magas a tájhagyományként értékelhető szőlők aránya. Az négy balatonparti település -Keszthelytől Györökig- mellett Cserszegtomaj is e kistájhoz sorolt, a Keszthelyi kistérség része. A Dunántúli dombság Belső Somogy középtájának érintett kistája a Nyugat-belső Somogy: A Nyugat-belső Somogy kistáj északnyugati széle érinti Zalát néhány településsel. A vele határos kisbalatoni és zalaapáti hátsági területektől főleg agyagbemosódásos barna erdőtalajával és kissé szárazabb klímájával tér el, ennek megfelelően az őshonos növényzet cseres és homoki tölgyes erdőtársulás. Települési besorolása szerint zalai része -Zalakomár környéke- a Nagykanizsai kistérséghez tartozik. A Kisalföld nagytájból csekély mértékben érintett a Marcal-medence 3 kistája és a szintén kevésbé érintett Dunántúli Középhegység Bakonyvidék középtájának 2 kistája, területeik átmenetet képeznek a szomszédos megyék kapcsolódó területei felé, elsősorban agrárjellegű területek. Mivel a kismértékben érintett kistájak alapvető tájhasználati módjai és ezek arányai nem különböznek a részletesen vizsgált fenti tájegységektől, ezek további részletes elemzésétől eltekintünk: A Dunántúli Középhegység Bakonyvidék középtájának érintett kistájai: A Tátika csoport A Keszthelyi Fennsík A Marcal Medence kistájai: Marcal völgy Kemenesalja Pápa- Devecseri sík Kistáji kapcsolataikat tekintve igen változatosak: míg a Győr-Moson-Soproni Marcalvögy és a Vasi Kemenesalja egyértelműen a Zalai dombság északi kistájaihoz, addig a Pápa- Devecseri sík területei elsősorban a Bakonyvidék kistájaihoz kapcsolódnak. A Bakonyvidéki kistájak alapvetően a Veszprém megyei területekhez tartoznak, Zalában a Balaton medence érintett kistájaival határosak. 1.4 A térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése A térszerkezet és a területfelhasználás jellemzése 16

17 A megye egészének tájszerkezetét alapvetően meghatározza geomorfológiai - domborzati felépítése, melynek legkarakteresebb elemei a Zala-völgy kezdetben Ny-K, majd (Zalabér után) É-D irányú, változó szélességű völgye, a megye déli határán a Mura- (Kerka-) völgy, valamint ezek mintegy ellenpontjaként a megye belső területének halomvidéki -dombvidéki típusú területe (Zalai-dombság) és északkeleti szélén a keszthelyi - hegység erősen tagolt, középhegységi - zónája. Jelentősebb kiterjedésű síkvidéki típusú területek nem találhatók a megyében (leszámítva az említett folyóvölgyek kiszélesedő szakaszait). Nem szokványos típusú síkvidék, hanem nagy kiterjedésű mély fekvésű, részben lefolyástalan, részben enyhe lefolyású terület Zala völgy dél felé fokozatosan kiszélesedő torkolatvidéke, ahol befogadójával a Balatonnal találkozva létrejött - és részben rekonstrukció alatt áll - a Kis-Balaton nádas tavi, lápos berek területe. A Balaton medencéjéből viszonylag kis rész tartozik a megyéhez, csatlakozva az iménti területegységhez. A domborzati formákhoz többé-kevésbé egzakt módon kötődnek a jellemző területfelhasználási módok. A dombvidéki és hegyvidéki kistájakon elsődleges az erdőgazdasági tájhasználat, a sík- és halomvidékeken viszont a mezőgazdaság túlsúlya jellemző. A tájszerkezeti jellemzők kistérségi-kistáji alakulása igen eltérő, a morfológiai adottságok, illetve a fent ismertetett tájhasználati sajátosságok következtében. A tájhasználati módosulásokat is eredményező területfelhasználási - művelési ág szerkezeti változások nyilvánvalóan kistérségenként igen eltérő jelleggel és arányban következtek be, ezek számszerűsítése azonban korrekt módon nem oldható meg. A megye területének és térszerkezeti adottságainak ismeretében azonban nagy biztonsággal állítható, hogy a művelés alól kivett területek és ezen belül a belterületek megyei szinten kimutatott jelentős mértékű változásai elsősorban a megye városias és rekreációs típusú, urbanizálódó részein, ezen belül is a Zalaegerszegi, a Keszthelyi és a Hévízi agglomerálódó térségekben jellemzőek. A megye belső területi szerkezetének, jellemző területfelhasználási egységeinek megközelítéséhez szükséges a tájhasználati arányok részterületenkénti megállapítása. A kistájak főbb tájhasználati mutatóinak arányai, mint területfelhasználási szerkezetképző elemek, a tájhasználati módok vizsgálatánál is használt kistáj-kataszter (MTA-FKI 1990.) nem naprakész, de adatai alapján a főbb arányok szemléltetésére alkalmas: A kistájak főbb tájhasználati mutatóinak arányai Erdőterület, Kistáj erdősültség (%*) Mezőgazdas ági ter. / szántó arány (%*) Vízfelszín és egyéb (%*) Belterületi arány (%*) Zalai megyei kistájak : az össz. a megyei terület 72%-a Megjegyzés, érintett NP Közép-Zalai dombság 38 58/ (Göcsej) Egerszeg - Letenyei 32 62/ dombság Principális völgy 10 81/ (gyep:23%) Zalaapáti hát 27 68/ BFNP Alsó Zalavölgy 10 84/ Zalavári Hát 15 81/ Mura-balparti -sík 16 76/ BFNP Más megyében lévő, de Zalát is érintő kistájak : Kisbalaton medence 11 44/ Védett, BFNP Balaton** (tómeder ) 0 Védett, BFNP Keszthelyi Riviéra 22 55/ BFNP Keszthelyi Fennsík** 71 28/ BFNP Tátika-Csoport** 31 65/48 3 (víz:0) 2 BFNP Felső-Kemeneshát** 33 62/ Felső-Zala völgy** 18 64/ ÖNP Kerkavidék (Hetés)** 41 54/ ÖNP Marcal-völgy** 2 92/

18 Kemenesalja** 28 69/ Pápa- Devecseri sík 14 81/ Nyugat-Belső Somogy** 42 55/ BFNP Zala megyei átlag 31 52/34 6(kivett) n.a. Megjegyzések: * egész számra kerekített adatok ** nem teljes területével érintett kistáj n.a.: nincs statisztikai adat /Forrás: Magyarország kistájainak katasztere; MTA/ Az egyes tájhasználati módok arányaiból és térbeli elhelyezkedéséből adódó, tájszerkezetet meghatározó kistáji jellemzők az alábbiak szerint állapíthatók meg, a fenti táblázatos adatsorral is alátámasztva: Erdőterületi fedettség: az országos átlagnál jobban (~31%) erdősült megye számos, saját átlagát is meghaladó néhány kistájjal rendelkezik. Ezek közül kiemelkednek a Keszthelyi hegység 70% feletti erdősültséggel rendelkező középhegységi- és a Zalai dombság 33% feletti erdősültséggel rendelkező dombvidéki - típusú területei, a /sorrendben:/ Ny-Belső-Somogy, Hetés, Göcsej és Felső- Kemeneshát, melyek elsődlegesen erdőgazdasági tájhasználatú térségek, - a megye tájszerkezetében zömében jellemzően erdőgazdasági struktúraelemként és az ökológiai hálózat bázisterületeiként határozhatók meg. Az erdők állományszerkezetét, honosságát, fafaj-összetételét is figyelembe véve ezen túl természetvédelmi értékű térségeknek is minősíthetők a megye legerdősültebb kistájai. Ezeket követik a megyei átlagot (31%) megközelítő (25-30%), illetve az átlaggal közel megegyező kistájak /sorrendben:/ az Egerszeg- Letenyei dombság, a Tátika csoport, a Kemenesalja és a Zalaapáti-hát, amelyek szintén jelentős szerepet töltenek be az erdőterületekhez kapcsolódó ökológiai hálózatban, továbbá jelentős egyéb természeti értékek hordozói is. Erdősültségi szempontból negatív irányban emelhetők ki a megye síkvidéki típusú, mélyfekvésű (Kisbalaton), folyó- és patakvölgyi területei, ahol az erdősültségi mutató az országos átlagot (18%) sem haladja meg (2 és 18% közötti), /sorrendben:/ a Marcal-völgy, a Principális- és az Alsó-Zalavölgy, a Zalavári- hát, a Mura balparti sík, valamint a Pápa- Devecseri sík. A Kisbalaton kivételével a többi síkvidéki típusú kistáj elsődlegesen átlagosnál jobb termőhelyi adottságai miatt nem rendelkezik jelentős erdőterületekkel. A mezőgazdasági terület arány és ezen belül is a szántók aránya szerint a fenti (erdősültségi) szempontrendszernek megfelelő értékelés ellentettje várható, mivel a legalacsonyabb erdősültségű, alacsonyszintű reliefenergiával rendelkező és jobb talajadottságú térségek a mezőgazdálkodás, és ezen belül is döntően a szántóföldi művelés hagyományos területei. A megye folyóvölgyi és sík- és halomvidéki típusú, területei, ahol az erdősültségi mutató az országos átlagot sem éri el (2 és 18% közötti), viszont a szántók aránya átlag feletti /sorrendben:/ a Pápa- Devecseri sík, az Alsó- Zalavölgy, a Marcalvölgy, a Mura- balparti sík, a Kemenesalja és a Zalavári hát kistájak. Ezek közül abszolút területi részesedését tekintve a legjelentősebbek a Göcsej, az Egerszeg-Leternyei dombság, a Zalaapáti-hát kistájak, egyenként 25 ezer hektárt meghaladó szántóterületükkel. A síkvidéki típusú kistájak elsődlegesen átlagosnál jobb termőhelyi adottságaik miatt rendelkeznek jelentős mezőgazdaságilag művelt területekkel, melyek uralkodó jellege (64 és 74% közötti szántóaránnyal) miatt ezek a térségek elsődlegesen agrártérségek, tájszerkezeti szempontból zömmel a jellemzően mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába sorolhatók. Átmeneti kategóriát képeznek, de még mindig az elsődlegesen mezőgazdasági dominanciájú térségtípushoz tartoznak a közepes átlagos termőhelyi adottságú (és átlagosan erdősült) Kemenesalja és a speciális mutatókkal bíró Felső-Zalavölgy kistáj. Közös művelési ág - szerkezeti jellemzőjük a szántók dominanciája, mely alól tájképileg és ökológiailag is üdítő kivételek az átlagnál jóval magasabb gyepterületi mutatóval rendelkező gyengébb termőképességű Principális-völgy, Felső-Zalavölgy és Hetés kistájak. A mezőgazdasági tájhasználat, mint szerkezetképző elem sokféleségében sajnálatos módon szegényedett az utóbbi évtizedekben a nyugat-magyarországi tájakon egyébként hagyományos szőlő- és gyümölcsös ültetvényterületek csökkenésével. A megye gyümölcsös és szőlőterülete területe 1-1% alá csökkent, kistérségi - kistáji szinten is nehéz kimutatni a statisztikai adatok alapján azokat a térségeket, ahol tájszerkezetet is befolyásoló mértékben vannak jelen. Inkább mikrotérségi és települési szinten lehet lehatárolni a borászati szempontból is jelentősebb területeket. Kistáji szinten is említhető, 250 hektárt meghaladó kert- és ültetvénykultúrák találhatók /sorrendben:/: Felső- Kemeneshát, Hetés (ennek egyrésze itt, Zala-megye területén), Felső-Zalavölgy és Kemenesalja, vagyis a megye több, egymással 18

19 össze nem függő területén. Ez utóbbi részterületen a helyzetkép pontosításához hozzá tartozik, hogy a Hetésben számos szórvány gyümölcsös és kert van, mindenféle más művelési ágban nyilvántartva, statisztikailag láthatatlanul (hasonlóképpen járt itt a gyepek egyrésze is, amire a tájhasználati elemzés is utalt). A területhasználati szempontból legerősebben agrárjellegű Zalaszentgróti, Letenyei, Lenti, Zalaegerszegi és Pacsai kistérségek erdősültségi szempontból a megyei átlag alattiak, vagy az átlagot kissé meghaladó átmeneti helyzetben vannak. A legerősebb erdősültségi rátával rendelkező Keszthelyi, Hévízi és Nagykanizsai kistérségekben a mezőgazdasági földhasználat másodlagos, - az erdők aránya legalább a megyei átlag duplája. A földminőségi adatokat regionális szinten áttekintve, hasonló következtetésre juthatunk, a jobb minőségű -megyei átlagot meghaladó ak/ha értékű- földek magasabb arányban fordulnak elő az agrárjellegű kistérségekben, míg a gyengébbek többségben vannak a magasabban erdősült tájakon. Ez az összefüggés a racionális - termőhelyi adottságoknak nagyjából és egészében megfelelő - tájhasználat kialakult voltára mutat rá. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kistérségi szintet tovább bontva ne fordulnának elő földhasználati ellentmondások a megyében is, elsősorban a mezőgazdasági túlhasználat tekintetében, vagyis: az erdősítési programoknak vannak még területi tartalékai. Emellett az extenzívebb mezőgazdálkodási tájhasználat felé is megkezdődött az elmozdulás, amit leggyengébb gyenge termőképességű szántók fokozatos gyepként való visszaalakítása jelez. Itt jegyzendő meg, hogy a megye területének mintegy 2/3-a az országos átlagnál gyengébb termőhelyi adottságú, térségi szinten kiemelkedő termőhelyi értékű terület pedig nincs a megyében. A legjobb földek a Mura völgy és a Zala alsó völgyének térségében fordulnak elő a megyei átlagnál magasabb arányban. Az ugyancsak önálló területrendezési területfelhasználási és egyben tájszerkezeti kategóriát képező jellemzően települési területek és felszíni vizek területei a fenti adatösszefüggések alapján nem jellemezhetők megfelelően, ezért tájszerkezeti összefüggéseik inkább a vonatkozó szakági vizsgálatok eredményének másodelemzésével állapítható meg. A felszíni vizek területeit és hálózatát, a megye vízrajzi viszonyait részletesen ismerteti a vizsgálat természetföldrajzi adottságokkal foglalkozó fejezete, magában foglalva ennek tájszerkezeti összefüggéseit. Ezt kiegészítve a kistájankénti tájtipológiai elemzésében összefoglalt vízrajzi adottságokkal, megfelelő képet kapunk a felszíni vízrendszer tájszerkezeti összefüggéseiről. A megye vízhálózatának fő jellemzője az országos átlagnál jóval sűrűbb hálózata, a csapadékdús és humid jellegű klímának, valamint a tagolt felszíni viszonyoknak megfelelően. Igaz ez elsősorban a különböző kategóriájú folyóvizekre, a Zala folyó és mellékágai, a számos patak, ér, árok és csatorna által alkotott sűrű hálózatra. A megye lényegileg a Zala folyó vízgyűjtőterülete, - a Rába folyó megye északi sávjában található, illetve a Mura megye déli részén levő kisebb részének kivételével. A terepi szintkülönbségek, domborzati lejtésirányok, geológiai törésvonalak és másodlagosan kialakult felszíni mélyvonalak, eróziós völgyek által meghatározott vízfolyások rendszere minden felszínhasználati formára jelentős hatással van. A letelepülési helyekre, a települések kialakulására és fejlesztési irányaira közvetlen hatással voltak és vannak a felszíni vízviszonyok (medertípus, folyásirány, vízhozam, stb.). Hasonlóan befolyásolta a településeket összekötő utak nyomvonalának kialakulását a völgyek iránya, geometriája és vízjárása. A mező és erdőgazdálkodással való közvetett és közvetlen kapcsolatrendszere közismert, a megye egyik legkedvezőbb adottsága bőséges vízellátottsága, sűrű vízhálózata. Ehhez képest viszonylag alacsony az állóvizek aránya, bár a megyét északkeleti szélén érinti az ország legnagyobb természetes tava, a Balaton a területe. A Balaton kis hányada -lényegileg a Keszthelyi- öböl térsége- tartozik a megyéhez, viszont teljes egészében a megye területén van a Kis-balatoni vízrendszer, amely csak részben nyílt vízfelület, nyilvántartási szempontból jelentős része nádas, gyep és kivett kategóriába van sorolva. Az egyéb meglevő tavak, tározók többsége mesterséges eredetű, víztározó illetve halastó. A felszíni vízhálózati elemek közül a tájszerkezetet megyei szinten meghatározó jelentőségű a Balaton - Kisbalatoni komplex vízrendszeren túl táplálója, a Zala folyó. A Zala-völgy felépítéséből, a Zala folyó széles völgyére csatlakozó kisvízfolyások sűrű rendszeréből adódik a táj egyik érdekes szerkezeti sajátossága, erős morfológiai tagoltsága. A jellemzően É-D irányú csapásirányú domborzati tagolást (Alsó-Zala, Principális-csat., Válicka-vgy., stb.) másodlagosan a tájszerkezetet kistérségi, kistáji-középtáji szinten befolyásoló elemek - kisebb folyók és jelentősebb patakok a megye különböző peremvidékein, pl. Mura, Kerka, stb. - törik meg, eltérő völgyirányaikkal. 19

20 Állóvizei, -a nagyobb térséget illetően is meghatározó Balaton - Kisbalatoni vízrendszer mellettmesterséges tavai, dombvidéki tározói (pl. Miklósfai halastavak, Csalitmajori-tározó, és számos kisebb tó, tározó) tájszerkezeti szempontból inkább csak lokális jelentőségűek. A tájegység unikális értéke a Hévízi termáltó. Táji szempontból ezekkel kapcsolatban az szögezhető le, hogy kedvező domborzati és csapadékviszonyai alapján még jelentős kihasználatlan tározási lehetőségekkel rendelkezik a megye, a számos különböző szinten tervezett tározó mellett, ezek többszöröse az elméleti tározási lehetőség. A települési területek többnyire pontszerűen, illetve foltszerűen jelennek meg a tájban, itt jellemzően a folyóvízi völgyekhez kapcsolódóan, a síkságok és domboldalak találkozásánál, a domblábi területeken. A sűrű aprófalvas településstruktúra Zala megye legnagyobb részén jellemző, ettől eltérő településszerkezet Zalaegerszeg környékén és a Balaton-part egyes szakaszain alakult ki. A megyeszékhelyről kivezető főbb utak mentén települt községek összenövése megindult, egyfajta vonalas típusú agglomerációs sávok jöttek létre, részben a megyeszékhelyhez csatolva az agglomerálódott településeket (a megyeszékhely+ 28 település). A településhálózat térbeli struktúráját részletesen elemzi a Településhálózat és központrendszer című vizsgálati fejezet. Ezek alapján foglaljuk össze a jellemzően települési területfelhasználási kategória tájszerkezeti összefüggéseit. Zala megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. Sajátos településstruktúráját jellemzi, hogy 257 településéből városi rangú mindössze 9, ellenben 154-ben alacsonyabb a lakosság száma, mint 500. Ez a települések ~60%-át teszi ki. Kistérségi szinten, a megyén belül jellemzően nagy eltérés van a kis lélekszámú falvak arányát tekintve. A megyei átlagnál nagyobb arányokat találunk a Lenti (80%), a Zalaszentgróti (63%) és a Zalaegerszegi (61%) kistérségekben, viszont az átlag alattit a Keszthelyi, a Hévízi és a Nagykanizsai (50%) kistérségekben. A meglehetősen elaprózódott település struktúra és magas település sűrűség jele a magas, 100 km 2 területre jutó településszám (6,8/100 km 2 ), ami közel kétszerese az országos értéknek, ugyanakkor a népsűrűségi mutató az országban az egyik legalacsonyabb: 78 fő/km 2. A megye urbanizáltsági fokára jellemző, hogy a lakosság mintegy 60%-a él városokban, ez alacsonyabb érték, mint az országos átlag (a városok száma 1990.óta emelkedett 6-ról 10-re). Kistérségi szinten itt is jelentősek a különbségek: markánsan kiemelkedik a Zalaegerszegi és a Nagykanizsai kistérség 60% feletti értékekkel (igaz, elsősorban a megye-központi város népességtúlsúlya miatt); a Lenti kistérségben 40, a Letenyei kistérségben ez az érték 25% alatti. Az erősen súlypontozott település rendszert jelzi az is, hogy az egy városra jutó falvak száma 25,6 ami országosan ennek a fele. A települési területek elsősorban a belterületeken találhatók. A megye két emelt szintű városi központja Nagykanizsa megyei jogú város és Zala megye székhelye Zalaegerszeg, megyei jogú város - utóbbi a Nyugat-Dunántúli Régió társcentruma (Szombathely és Győr mellett). Megyeszékhelyként és megyei jogú városként - elérhetőségi helyzete alapján -, megyehatáron átnyúló vonzást főként Vas megye déldélkeleti részére, kisebbrészt Veszprém csatlakozó területeire gyakorol. Tájszerkezeti szempontból is problémát jelent, hogy Zala megye dél-nyugat felé elnyúló speciális alakjából, a székhely-város megyén belüli elhelyezkedéséből és az úthálózat szerkezetéből adódóan Zalaegerszeg elérhetősége a megye határmenti pereméről (meghaladva a 60 percet) kedvezőtlenebbnek mondható, így esetenként - főként a megye déli - délnyugati részén, erősebben érvényesül a szomszédos Szlovéniai és Horvátországi centrumok vonzása is. Zalaegerszeg erőteljes vonzereje miatt közvetlen környezetében nem alakultak ki mérvadó alközpontok. Tágabb agglomerációs térsége 28 településből áll, hasonlóképpen a megye második legnagyobb városához, Nagykanizsához. A megye egyéb kistérségi városi központjai (Keszthely, Hévíz, Lenti, Letenye, Zalaszentgrót, Zalakaros és Pacsa) mellett a további 1 város (Zalalövő) - népességszámuk igen változó (kerekítve fő közt). A megye településrendszerére jellemző, hogy a települések kicsiny mérete miatt számos körjegyzőség működik, vagy alsó fokon egy adott nagyobb településhez vonzódnak. Ezek elhelyezkedése részben független a nagyobb központoktól való távolságtól: lévén alapszintű igazgatási és ellátási centrumok, főként aprófalvas települések besűrűsödésénél találhatóak. (Részletesebben lsd. a településhálózat fejezetben) 20

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. KÖTET 2010. NOVEMBER 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA Készült Vas megye Önkormányzata megbízásából VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET 2010. MÁJUS 1085 Budapest Kőfaragó. u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A területrendezés alapjai

A területrendezés alapjai A területrendezés alapjai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2009/2010. tanév őszi félév, levelező képzés Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Tantárgy tematika

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 7/8.4 Egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosítása A 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet három területrendezésről szóló kormányrendeletet módosított: területrendezési hatósági eljárásokról

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KözOP-3.2/C-08-11 pályázattal épülő VESZPRÉM-MÁRKÓ-BÁND HIVATÁSFORGALMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KERÉKPÁRÚT ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267

Részletesebben

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA Balatonboglár Külterület Belterület Zártkert 2576ha 547ha

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XV. 12. Zala megyei terület- és településrendezési tervek XX. század második fele Raktári egység száma, neve, terjedelme: 114 doboz =

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült Pest Megye Önkormányzata megbízásából PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest Kőfaragó

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Készítette: Budapest 2009. április hó

Készítette: Budapest 2009. április hó A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása Készítette: Magyar Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült Pest Megye Önkormányzata megbízásából PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel:

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült Vas Megye Önkormányzata megbízásából VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2010. NOVEMBER 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KÉPVISELŐTESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. március PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSIDOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET 2010. JÚNIUS 1085 Budapest Kőfaragó. u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266

Részletesebben

BALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben