Környezetvédelem. Vízmínıségvédelem. Vízkészletgazdálkodás. Felszíni vizek védelme. Vízkeretirányelv - EU

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelem. Vízmínıségvédelem. Vízkészletgazdálkodás. Felszíni vizek védelme. Vízkeretirányelv - EU"

Átírás

1 Környezetvédelem Vízmínıségvédelem Vízkészletgazdálkodás Felszíni vizek védelme Vízkeretirányelv - EU

2 Víz Halmazállapot Amfoter jelleg Nagy fajhı és párolgáshı Oldószer Idegen anyagok: Oldott gázok Oldott sók és szervesanyagok Lebegı szennyezések

3 Oldott gázok: O 2 : Csak fizikailag kis mértékben oldódik Biológiai eredető nagyrészben. CO 2 : Fizikailag és kémiailag is oldódik (CO 3 ;HCO 3 ; szabad CO 2 ) H 2 S: anaerob bomlásjelzı, természetesen csak ásványvízben fordul elı, Kis koncentrációban méreg a legtöbb állat számára. NH 3 : Kémiailag is oldódik a vízben, szerves anyagok bomlására utal CH 4 : Békés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében mélységi vízekben fordul elı.

4

5 Vizek minısége Vízforrások: Csapadékvíz Felszíni vízek Felszín alatti vizek,

6 Csapadékvíz Oldott gázok, (CO 2 -N 2 ) Légkörbıl kimosott szennyezı anyagok, por, radioaktív részecskék Erısen savas kémhatású lehet (vö. füstgázok) mikroflóra

7 Felszín alatti vizek Talajvíz: vízzáró réteg fölötti vízréteg, legveszélyezetebb vízforma Rétegvíz (ártézi víz v. mélységi víz): két vízzáró réteg között. Vasat és CO 2 tartalmaznak Csíramentes oldott sótartalom mg/l mg/l ig (1000mg/l felett ásványvíz),ha hımérséklete meghaladja a 30 o C ot termálvíz

8 Felszíni vizek Átl mg/l sótartalom Folyók Tavak Tengerek: Na, K, Cl, SO 3,

9

10 vízminıség fizikai hımérséklet kémiai Vízben oldott gázok biológiai Élılény társulások sőrőség Felületi feszültség átlátszóság Lebegı anyag koncentráció Szag, íz Oldott sók Halobitás, Vezetıképesség PH keménység Szervesanyag tartalom Biokémiai oxigén igény Toxicitás Bakteriológiai vízminıség BOI, KOI, Szaprobitás, Trofitás TBOI

11

12 Kémiai és fizikai vízminısítés I. osztály II. osztály III. osztály Tiszta, ökológiai követelményeket kielégíti Kissé szennyezett, mőszakilag bonyolultabb tisztítást igényel Szennyezett, ökoszisztémát károsítja

13

14 Vizek minıségének integrált követelményrendszere komponensek Vízhımérséklet C o Fajlagos vezetı képesség Összes oldott anyag /mg/l/ ph Kívánatos határértékek I.osztály ,5-8 Tőrhetı határértékek II. osztály ,5-8,5

15 Oldott oxigén mg/l Összes keménység CaO mg/l Nitrátion mg/l szulfátion Vas mg/l Olajfedettség % ,

16 Bisel - (Belgium) Biotic Index at Secondary Education Level Biotikus Index a Középiskolai Oktatásban Mintavétel a folyóból szabványos hálóval A minta mosása, szelektálása A makroorganizmusok számbavétele, meghatározása mikroszkóp segítségével A táblázat kitöltése- bisel index meghatározása

17 A szennyezés hatásai Kommunális szennyvíz Ipari szennyvíz szennyvíztisztítás

18 Szennyvíztisztítás vázlata

19

20 Szennyezı források jellemzıi A keletkezı összes szennyvíz mennyiségének többségét és a szennyezı anyagok nagyobb hányadát is a települési közcsatorna-hálózatok kibocsátásai teszik ki. Ezek közül kiemelkednek az összes települési kibocsátások kétharmadát kitevı fıvárosi és megyei jogú városi szennyvízkibocsátások. Jelentıs az ipari, mezıgazdasági és egyéb intézményi szennyvízkibocsátás is. Magyarország a közmőves ivóvízellátás területén a nemzetközi összehasonlítást is figyelembe véve jó mutatókkal rendelkezik, a lakosság mintegy %-a él közmőves vízzel ellátott területen. Ugyanakkor a csatornázott területen élı lakosok számaránya mintegy 57 %, az ún. közmőolló 40 %-os. A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek és használt vizek mennyisége a víztakarékossági intézkedések, valamint a termelés visszaesése miatt csökkent ugyan, de a szennyvizek jelentıs részét egyáltalán nem, vagy nem kielégítı hatásfokkal tisztítják. A szennyvíztisztítás során keletkezı iszapok kezelése, ártalommentes elhelyezése általában nem megoldott.

21 Szennyvíztisztítás Szennyvizek tisztítása Természetes eljárások: - hígítás - szennyvízöntözés - talajszőrés - tavas szennyvíztisztítás A természetes eljárású szennyvíztisztítás a természet öntisztító képességén alapul. A befogadókban lévı mikro- és makroszervezetek bontják le a szerves anyagokat, és a N, P vegyületek visszatartására is alkalmasak. Hígítás: Élıvizeink öntisztító képességük határáig a szennyezıanyagokat képesek lebontani Szennyvízöntözés: Barázdás öntözéső, nyárfás területre, elıtte 1/2 óra pihentetés kell. Talajszőrés: 50 mm-es vízréteg átszivárgását lehetıvé tevı vízáteresztı képességő szemcsés talaj és 2,0 m-es maximális talajvízszint.

22

23 Szennyvíztisztítás 2. Biológiai eljárások A természetben végbemenı folyamatokat felgyorsítják azáltal, hogy a lebontó szervezetek számára kedvezı körülményeket biztosítanak. Csepegtetıtestes tisztítás: szilárd, porózus anyagon megtelepülı biológiai hártyában élı szervezetek aerob úton bontják el az ülepített szennyvíz lebegı, oldott, szerves szennyezıdéseit. Csepegıtestek: a) kisterheléső b) nagyterheléső c) merülıtárcsás a.) Lökésszerően adagolt kis mennyiségő szennyvizet tisztít. b.) Oxigéndús utóülepített szennyvizet dolgoz fel. c.) Mőanyag tárcsa forog, közben átfolyik rajta a szennyvíz. A tárcsán vannak a mikroorganizmusok. Eleveniszapos tisztítók: Oxigénbevitel levegıztetéssel medencébe vezetve, melyben a tápanyag és a mikroorganizmusok diszperz rendszert alkotnak. (flokuláció)

24

25

26

27

28 Szennyvíztisztítás 3. Bakterológiai szennyezések A szennyvízben lévı károkozókat, fertızı baktériumokat jelenti, melyek az emberre és haszonállatokra veszélyesek. A vizsgálatok eredményének függvényében kell eldönteni szükséges-e a fertıtlenítés. Fertıtlenítés Klórgázzal (Cl 2 ) történı fertıtlenítés a leggyakoribb a felszíni vízmővekben. Az indirekt klórozás szintén gyakori - a klórgázt oldóvízben elnyeletik - majd ezt a klóros vizet vezetik a "tisztavíz" medencébe.

29 Szennyvíztisztítás 4. Kémai eljárások: A települési szennyvizeknél az ülepítés hatásfokának növelésre, utókezelésére és fertıtlenítésére alkalmazunk kémia eljárásokat. A tisztító hatást minden esetben valamilyen vegyszer adagolásával érhetjük el. derítéses tisztításnál: csak indokolt esetben vegyszerekkel fertıtlenítésnél a közegészségügyi hatóságok döntése alapján - idıszakosan alkalmazzuk utókezelésnél:a biológiailag tisztított szennyvíz utókezelése a foszfor, nitrogén, és káros sók eltávolítását jelenti Egyszerően - természetes módon - is megoldható nádasok telepítésével. A nitrogéntartalom nitritté és nitráttá alakul - nitrifikáció. A kémiai eljárások során a szennyvíz foszfortartalmának csökkentésére alkalmazhatók. A foszfor kicsapása alumínium-szulfát vagy vas-szulfát adagolással valósítható meg.

30

31

32 Egyéb lehetıségek Membrános eljárások Facilitált diffúzió Ultraszőrés ( moláris tömegő anyagok leválasztására Elektrodialízis

33

34 Képek..

35 Vízkészletgazdálkodás Felszínivízek lefolyásszabályozása, tározása

36 Lefolyásszabályozás A vizek természetes lefolyása folyamatosan változik a vízgazdálkodás fejlıdése során a vízgyőjtın kifejtett emberi tevékenység hatására. A természetes vizkészletek hasznosított hányada egyre növekszik és egyre nagyobb az igény újabb és újabb vízkészletek hasznosíthatóvá tételére. A hasznosítható vízkészletek növelése a lefolyásszabályozással végezhetı. A lefolyásszabályozás hosszútávú folyamat, amely alapvetıen a vízgyőjtıterületen lévı természetes és társadalmi-gazdasági viszonyoktól függ.

37 A lefolyásszabályozás célja A lefolyás szabályozás célja a vízgyőjtı egészére kiterjedıen térben és idıben, mennyiségi, minıségi és energetikai összetevık szerint szabályozni a természetes vízkészletet és ezzel növelni a hasznosítható vízkészletet annak érdekében, hogy a vízkészlet-vízigény egyensúly a vízgyőjtıterületen folyamatosan biztosítható legyen. A lefolyásszabályozás tehát a készlet- igény egyensúly biztosításának készlet oldali eszköze

38 A lefolyásszabályozás fıbb módszerei A lefolyásszabályozás közvetlen módszerei : tározás vízátvezetés (víz export és import) folyócsatornázás töltésrendszer szennyvízvisszavezetés A lefolyásszabályozás közvetett módszerei : komplex vízgyőjtırendezés (erózióvédelem, vízmosáskötés, stb.) urbanizáció légköri vízgazdálkodás egyéb emberi hatások.

39 a víz import (vagy export) : amikor egy vizgyőjtın nincs elegendı hasznosítható vízkészlet (A vízátvezetés nemcsak arra alkalmas, hogy bizonyos vizigényeket mennyiségi szempontból elégítsen ki, hanem vízminıségi szabályozási szempontból is elınyös, erısen szennyezett folyók esetén a kisvízhozam higítására is használható.) folyócsatornázás : alapelve a nem kielégítı kisvízszintek megemelése a lefolyás mélységének növelésével, vízlépcsı sorozat építésének segítségével. kettıs célkitőzéső, egyfelıl növeli a tározókapacitást a vízgyőjtıterületen, másfelıl szabályozza a lefolyás energia tartamát azáltal, hogy állandósítja a vízlépcsık felvízszintjét. töltésrendszerek építése: a folyókat többé kevésbé meglévı medrükben és árterükben vezeti szennyvízbevezetés : negatív hatása van a lefolyásszabályozási folyamatra.. A szabályozás meglévı mértékét rontja, mivel a szabályozott rendszerbe érkezı használt vizek mennyiségileg és minıségileg is szabálytalan hatást fejtenek ki. A szennyvizek lehetnek tisztítottak vagy tisztítatlanok. Folyamat-szabályozási szempontból ez a kedvezıtlen módszer is alapvetı fontosságú.

40 TÁROZÁS

41 Tározók osztályozása Helyzetük, domborzatuk szerint hegyvidéki, dombvidéki (fıvölgyi, mellékvölgyi) síkvidéki (medertározó, hullámtéri tározó) Hasznosítás szerint egycélú, többcélú (ivóvíz, iparivíz, öntözıvíz, belvíz, árvíz) Üzemük jellege szerint állandó idıszakos

42 Tiszalök építés közben

43 Tiszalöki vízlépcsı és erımő

44 Tározók mőtárgyai völgyzárógát : biztosítja a víz felduzzasztását árapasztó : fölösleges árvíz levezetése üzemvízkivételi mő : üzemszerő vízkivétel Vízkormányzási mőtárgy fenékleürítı : tározótér teljes leürítése

45 Völgyzárógátak a völgy szorulatának szelvényét zárja el a vízszintet az eredeti árvízszint fölé emelve biztosítja a tározást beton súlygát íves betongát pillérgát kıgát földgát

46 Beton súlygát anyaga beton a víznyomást súlyával veszi fel A gátra ható erık : önsúly, víznyomás, felhajtóerı, talajreakció Keresztmetszete háromszög, a minimál háromszög csúcsa a legnagyobb vízszint

47 a., ívelt súlygát b., íves gát c., pilléres gát

48 Kıgátak A vízzárás: gáttesten (magszigetelés) gáttestben (homlokszigetelés) elhelyezett vízzáró felület biztosítja magszigetelés anyagai : vasbeton, szádpallók, aszfaltbeton, agyagtalaj homlokszigetelés : agyagréteg + szőrıréteg, hullámelleni védelem : lapburkolat

49 Földgátak

50 Árvízszintszabályozó mőtárgyak homlokbukós árapasztó oldalbukós árapasztó bukóaknás szifonos

51 Vízkivételi mővek vízkivételi torony üzemvízalagút zsilip

52

53

54 VÍZLÉPCSİK

55 A vízlépcsı valamilyen vízfolyás medrébe épített duzzasztómőbıl és a duzzasztott vizet hasznosító mővekbıl áll. Ezek: a vízerıtelep; a hajózsilip; egyéb mőtárgyak A vízlépcsı létesítésének célja és hatásai A vízfolyás medrébe épített zárógáttal (duzzasztómő) a gát méreteitıl függı vízszintkülönbséget lehet elıállítani. Ezt a lépcsıt azért hozzák létre, hogy: a duzzasztómő felett tárolják a vizet; a keletkezı duzzasztott szakaszon megszüntessék a hajózási akadályokat; a vízlépcsıbe épített vízerıtelep turbináival hasznosítsák a víz energiáját; öntözéshez, vagy vízellátáshoz megfelelı mennyiségő vizet kívánt vízkivételi szinten biztosítsanak

56 A duzzasztómő szelvénye felett a folyóvizet szállító mederbıl gyakorlatilag, állóviző tó lesz. A tárolt víz megnöveli a folyó környezetében a talajvízállást, elvizenyısítheti a mélyfekvéső területeket. A vízlépcsı felett átalakul a meder. A víz sebességének csökkenése következtében csökken a hordalék szállítóképesség, tehát a duzzasztott térben évtizedeken keresztül, az új egyensúlyi állapot beálltáig állandó feliszapolódássa1 kell számolni. Hatásai Átalakul a parti növényzet is. Az állandó duzzasztási szint közelében sőrő növényzet települ a partokra. Változás áll elı a partokon. A vízlépcsı létesítése után a partok kialakulását a duzzasztási szintek változásának sebessége és a hullámverés befolyásolja.

57 A vízlépcsı helyének kiválasztása és elrendezése a vízlépcsık duzzasztási szakaszai szorosan összeérjenek a vízlépcsıkkel folyamatosan rendezett, csatornázott folyó vizét jobban lehet hasznosítani, mint a természetes vízjátékú folyóét. A vízlépcsı telepítésére alkalmas szelvény kiválasztásához figyelembe veszik, hogy: - a vízlépcsı környezetében megfelelı áramlási viszonyok alakuljanak ki; - a meder anyaga alkalmas legyen a vízlépcsı építésére; - a meder alakulása kedvezı legyen a vízlépcsı elhelyezésére

58 Duzzasztómő A vizlépcsıt a folyó medrébe épített duzzasztómővel állítják elı. Szerkezete szerint a duzzasztómő lehet: állógátas; mozgó gátas; vegyes rendszerő

59 Az állógátas duzzasztómő beton, vasbeton vagy kıépítmény, amely a vizet mindenkor legalább koronaszintig duzzasztja. A mozgógát alépítményre épített, pillérek között mozgatható acél, vagy faszerkezet, amely felhúzható vagy leereszthetı. Ezáltal duzzasztása idıszakos és a duzzasztási szint a vízjárástól függetlenül változtatható. A vegyesgát magasított alépítményre szerelt mozgó gátszerkezet, vagy egymás mellé épített mozgó- és állógát.

60 A duzzasztómővel szemben támasztott követelmények : Legyen alkalmas az elıírt duzzasztási szint vagy szintek elıállítására. Bocsássa le kártétel nélkül a legnagyobb várható árvízhozamot. Legyen kezelhetı jégzajlás és állójég elıfordulásakor. Legyen alkalmas a duzzasztott mederszakaszon lerakódott hordalék lebocsátására. Ne akadályozza meg a halak vándorlását. Álljon ellen a duzzasztómővön átbocsátott víz romboló hatásának és akadályozza meg a mő alatt kialakuló káros szivárgást.

61 Állógát Állógát tervezésekor két igen fontos méretet kell megállapítani: a korona magasságát és az átbukási hosszát. Ez a két méret összefügg egymással, és a mértékadó árvízhozam figyelembe vételével határozandó meg.

62 Mozgógátak

63 tábláit m szélesre tervezik a szükséges átfolyási szélességet pillérekkel elválasztott nyílásokból állítják elı. A gáton négyféle módon ereszthetı le a víz : a., a teljesen leeresztett tábla felett bukik át a víz. b., a tábla alatt, c., alul-felül eresztik a vizet. Ezzel a vízeresztésekkel a duzzasztási vízszintet szabályozzuk. d., árvízi táblaállás (a táblát teljesen felhúzzák és a folyó vizét csupán a gát pillérei duzzasztják)

64 Közlekedés a duzzasztómő környezetében A duzzasztómő egyfelıl a hajózást akadályozza mivel a hajókat a hajózsilipen keresztül kell a felvízbıl az alvízbe, vagy fordítva átzsilipelni, másfelıl segíti azzal, hogy a duzzasztott tér lassú áramlású vizében felfelé menetben csökken a vontató energiaigénye. a duzzasztott folyószakaszon gyakorlatilag megszőnnek a gázlók, a hajózás legkellemetlenebb akadályozói.

65

66 Vizkivételi mővek Duzzasztómő környezetében azért építenek vízkivételi mővet, hogy a duzzasztott vizet mezıgazdasági vagy ipari hasznosítás érdekében öntözıcsatornába, vagy üzemvíz csatornába vezessék. A vizkivételi mővet úgy kell építeni, hogy minden üzemi vizszintnél: a szükséges vízhozam kivehetı legyen; hordalékszegény víz kerüljön a csatornába; a lerakódott hordalék a vízkivételi mő környezetébıl könnyen eltávolítható legyen.

67 A vízkivételi mő lehet: - szabad befolyású, - zsilippel zárható elágazás; - szivornyás vízkivétel; - szivattyus vízkivétel. Szivornyás vízkivételt akkor létesítenek, ha valamilyen magassági akadályon kell a vizet átemelni és a kis esésveszteség megengedhetı. Szivattyús vízkivételt építenek akkor, ha a vizet a duzzasztási szintnél magasabbra kell emelni.

68 A vízlépcsı részeinek üzeme A vízlépcsı részeit nem mindig egy szerv kezeli, de a részek kezelıinek munkáját egyeztetik. A többcélú duzzasztómő kezelése a vizügyi szervezet feladata. A kezelıi munka során: a vízjárástól és vízhasználatoktól függıen kezelik a mozgógát tábláit, tehát irányítják a duzzasztást és vízeresztést; szükség esetén a táblák megfelelı kezelésével a lerakódott hordalékot elmosatják; jégveszélyes idıben gondoskodnak a kártétel nélküli jégleeresztésrıl és a mő jég elleni védelmérıl; karbantartják az épitményt, a fémszerkezeteket és a gépi berendezéseket; vezetik a duzzasztómő üzemelésével.kapcsolatos okmányokat; - közlik - elıírás szerinti idıközökben - a duzzasztás üzemi adatait és a vízállás adatokat.

69 A mő üzem közbeni állapotát idıszakonként ellenırzéssel vizsgálják. geodéziai mérésekkel meghatározzák az építménynek teljes, valamint az építmény különbözı részeinek egymáshoz viszonyított süllyedését, billenését és elfordulását vizsgálják a szivárgás és áramlás okozta kiüregelıdéseket, az ezek következtében elıálló repedéseket és töréseket. Üzem közben leggyakoribb károsodás a kiüregelıdés. Oka : az altalaj egyenetlenségeibıl adódik és építési hibában kereshetı Felderítésükre a duzzasztómő környezetében szivárgásellenırzı talajvíz észlelı kutakat, a mő alépítményébe pedig víznyomás ellenırzı kutakat létesítenek.

70 Víztelenítés szükséges egyes fémszerkezetek festéséhez és egyéb javítások elvégzéséhez. A duzzasztómővet ideiglenes zárószerkezettel tábla nyilásonként víztelenitik.

71 Békésszentandrás

72

73

74 A felszíni vizek védelmének új szabályozása

75 A szabályozás célja A felszíni vizek minıségének védelme A felszíni vizek jó állapotának elérése és megırzése A jelenleg hatályos szabályozási rendszer megújítása Jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése

76 A szabályozás alanyai A felszíni vízbe közvetlenül, a felszíni vízbe közvetve (közcsatorna hálózaton keresztül) szennyvizet vezetı kibocsátók (bizonyos paraméterek esetén)

77 Betartandó fıbb EU Irányelvek A Tanács 76/464/EGK irányelve az egyes, a Közösség vizeibe kibocsátott anyagok által okozott szennyezésrıl és vonatkozó leányirányelvei A Tanács 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezelésérıl A Tanács 96/61/EK irányelve az integrált szennyezés-megelızésrıl (IPPC Irányelv) A Tanács 2000/60/EK Víz Keretirányelve

78 A szabályozás eszközrendszere 240/2000. (XII. 23.) Korm. r. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületük kijelölésérıl 203/2001. (X. 26.) Korm. r. a felszíni vizek védelmérıl KÖM-KöViM miniszter 9/2002.(III.22.) sz. együttes rendelete a vízszennyezı források kibocsátási határértékeirıl és egyes kibocsátási határértékek megállapításának szabályairól A KöM miniszter7/2002.(iii.1.) sz. rendelete a használt és szennyvizek kibocsátásnak mérési, ellenırzési és adatszolgáltatási feltételeirıl 204/2001. (X. 26.) Korm. r. a csatornabírságról

79 A határérték rendszer (külön miniszteri rendeletekben) Szennyvíz-kibocsátási (emissziós) határértékek: Területi határértékek Technológiai határértékek Befogadó vízminıségi (immissziós) határértékek (ivóvíz termelésre és haltenyésztésre használt felszíni vizek)

80 Általános területi határértékek 32 komponens 3 területi kategória: érzékeny területek (Balaton, Velencei-tó és Fertı-tó vízgyőjtı területe) ivóvízbázisok egyéb területek

81 Felszíni vízi környezetbe kibocsátott szennyvizek területi határértékei, vízminıségvédelmi területi kategóriák Sorszám Megnevezés 1. Balaton és vízgyőjtıje Határérték mg/l 2. Ivóvízbázisok és üdülıterületek 3. Általános Szennyezıanyagok 1. Dikromátos oxigénfogy. KOI Biokémiai oxigénigény BOI Összes nitrogén N össszes (1) Összes foszfor, P összes ph 6,5 alatt 6,5 alatt 5 alatt 8,5 felett 9 felett 9 felett 6. Összes lebegıanyag Vas Mangán Szulfidok 0,01 0, Aktív klór Extrahálható anyagok (ásványi, növényi és állati eredető olajok,zsírok) Colifonszám(i=individuum=egyed) (2) 10 i/cm 3 10 i/cm 3 10 i/cm 3 Veszélyes és mérgezı anyagok 13. Fluoridok Fenolindex 0,1 0, Adszorbeálható szerves halogén vegyületek klórban kifejezve (AOX ) 0,1 0,1 0,5 16. Btex (benzol, toluol, etilbenzol, xitol) 0,05 0,05 0,1 17. Policiklikus aromás szénhidrogének ( 0,0002 0,0002 0, Arzén 0,1 0,1 0,5 19. Bárium 0,3 0,3 0,5 20. Cianid, könnyen felszabaduló 0,1 0,1 0,2 21. Összes cianid Ezüst 0,01 0,01 0,1 23. Higany 0,001 0,001 0, Cink Kadmium 0,005 0,005 0, Kobalt Króm VI 0,1 0,1 0,5 28. Króm 0,2 0, Ólom 0,05 0,05 0,2 30. Ón 0,3 0,3 0,5 31. Réz 0,5 0, Nikkel 0,5 0, Toxicitás Tesztek (3) Egyéb 34. Hıterhelés A hatóság a befogadó érzékenysége alapján egyedi határértéket ír elı (4) (1) A Velencei-tó és a Fertı-tó és vízgyőjtıje területén az 1. kategória határértéke érvényes. (2) A közegészségügyi hatóság által fertıtlenítésre kötelezett üzemek esetében elıírandó határérték. (3) Alkalmazható tesztek a felügyelıségi határozat szerint =Hal teszt, Alga teszt, Daphnia teszt, csíranövény teszt) (4) A hıterhelet víz felszíni befogadóba vezetésére elıírt egyedi kibocsátási határérték megállapítása során a befogadóra vonatkozó ökológiai és

82 Technológiai határértékek A BAT-on alapulnak Települések szennyvízelvezetésével, szennyvízkibocsátásával kapcsolatos technológiai határértékek Vízre különösen veszélyes anyagok kibocsátásának technológiai határértékei (I. listás anyagok) Egyéb technológiai határértékek

83 Az engedélyezés és a szankcionálás rendje A szennyvízkibocsátással kapcsolatos követelményeket a kibocsátó számára: a) vízjogi engedély köteles tevékenységek esetében a felügyelıség szakhatósági állásfoglalása alapján, a vízjogi engedélyben b) a külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében az egységes környezethasználati engedélyben, a környezetvédelmi engedélyben, vagy a környezetvédelmi mőködési engedélyben

84 Az engedélyezés és a szankcionálás rendje Technológiai határértékkel szabályozott komponens esetén csatornabírság nem szabható ki. Átvállalás esetén a szolgáltató levonhatja a más által kifizetett bírság összegét Szennyezés csökkentési program megvalósítása esetén a bírság csak 5 % Türelmi idı alatt fokozatos bevezetés Türelmi idı lejárta után 100 % + 1 év - korlátozás, bezárás!

85 Az ellenırzés és az adatszolgáltatás rendje (min.r.) A 15 m 3 /d fölötti kibocsátók, és a veszélyes anyagokat, a bıripari, vegyipari és fémmegmunkálási eredető szennyvizeket kibocsátó üzemek a külön jogszabályban meghatározottak szerint önellenırzésre kötelezettek az engedélyben szereplı komponensek tekintetében Az önellenırzésre kötelezett kibocsátó köteles a szennyvízkibocsátás jellemzıirıl és a technológiai folyamatok üzemvitelérıl évente összefoglaló jelentést készíteni! A veszélyes anyagok kibocsátásairól a felügyelıség köteles nyilvántartást vezetni!

86 Hatálybalépés A Kormányrendelet január 01-én, meglévı létesítmények esetében a létesítményre vonatkozó türelmi idık leteltekor Új létesítmények engedélyezése a rendelet kihirdetését követı 60. naptól Bírságolás: december 31-ig a 3/1984. OVH Rend. szerint Technológiai határértékek külön jogszabály rendelkezései szerint (legalább 5 évente)

87 Víz Keretirányelv (2000/60/EK) EU - Twinning Projekt Víz Keretirányelv

88 Bevezetı Nem egyértelmő, részben átfedı és nem összehangolt irányelvek, rendelkezések és nemzeti célok Harmonizálás szükséges EU Víz Keretirányelv december 22-én lépett hatályba Európára kiterjedı minıségi célkitőzések

89 A célok tekintetében ambíciózus és kötelezı, az eszközök tekintetében rugalmas Az irányelv (ambíciózus( ambíciózus?) környezeti célokat tőz ki, jogilag kötelezı és alkalmazható módon Az irányelv lehetıséget biztosít az ezen célok eléréséhez használt eszközök választására EU-COM segíti a tagállamot a megvalósítás folyamatában

90 Koncepció Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés ko-ordinálása ordinálása ivóvíz fürdıvíz települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások lerakók vegyi anyagok (76/464) növényvédı- szerek szennyvíz- iszap biocidek

91 Kulcsfontosságú célkitőzések Felszíni és felszín alatti vizek védelme holisztikus módon Jó minıség ( jó állapot ) elérése re Integrált vízgazdálkodás a vízgyőjtıkön Kibocsátás szabályozás és vízminıségi elıírások kombinált megközelítése, plusz a különösen veszélyes anyagok kiküszöbölése Gazdasági eszközök: gazdasági elemzés; az árak helyes meghatározása a víz körültekintı használatának ösztönzése Polgárok és döntéshozó bevonása: nyilvánosság részvétele

92 Európai vízgyőjtık

93 Környezeti célkitőzések Felszíni vizek Romlás megakadályozása; jó ökológiai és kémiai állapot; veszélyes anyagok megszüntetése; Helyreállítás Felszín alatti vizek Romlás megakadályozása; Jó minıségi és mennyiségi állapot; A kivétel és a visszapótlás egyensúlya; szennyezett vizek helyreállítása, a felszín alatti vizektıl függı ökoszisztémák védelme Védett területek A védett területekre vonatkozó valamennyi szabály és kritérium betartása

94 Megvalósítás idırendje 2003 Átvétel a nemzeti törvénykezésbe 2003 Vízgyőjtı körzetek azonosítása 2004 A terhelések, hatások, tipológia elemzése Monitoring programok mőködıképesek 2006 Párbeszéd megkezdése a nyilvánossággal 2009 Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv 2010 Árképzési politikák 2012 Intézkedési program mőködıképes 2015 Környezeti célkitőzések

95 Elemzés 2004 Tipológia, referenciafeltételek, interkalibrálás Vizekre gyakorolt terhelések és hatások elemzése Pontforrások, diffúz források, kivételek, szabályozások, morfológiai változások, stb. Víztestek azonosítása Beleértve a mesterséges és a jelentısen módosított viztesteket Gazdasági elemzés Árképzési politikák alapja hatékonyság elemzés

96 Ökológiai állapot Típusok definíciói (hidrokémiai tulajdonságok, meder anyaga, vízgyőjtı mérete, stb.) kategóriánként Folyók, tavak (átmeneti és parti tengervizek) Erısen módosított és mesterséges víztestek

97 Tipológia Pl. a folyómeder anyagának jelentısége durva: kavicsos, köves finom: löszös, agyagos közepes: homokos

98 Referenciafeltételek A kritériumok a vonatkozó, típus-specifikus specifikus osztályozási sémára utalnak Egyenlı a kiváló ökológiai állapottal (jelentısen módosított vagy mesterséges víztestek esetében: a maximális ökológiai potenciál osztállyal egyenlı ) Testreszabott monitoring rendszerek mérhetik, hogy milyen mértékben terhelıdtek a víztestek ökológiai feltételei a nyomás hatására

99 Osztályozás felszíni vizes példa Állapot szerinti osztályozás és környezeti célkitőzések Ökológiai állapot KIVÁLÓ Eltérés a természetes állapottól Nincs vagy minimális Kiváló állapot: igen kicsi eltérés a hidromorfológiában,, fizikai-kémiai kémiai és biológiai tulajdonságokban JÓ MÉRSÉKELT Kismértékő Mérsékelt Jó állapot: kismértékő eltérés a víztest biológiai állapotában, a szennyezıanyagok minıségi elıírásainak megfelelnek Egyéb állapotok osztályozása: a biológiára gyakorolt hatások alapján történik meghatározásuk Helyreállítás GYENGE ROSSZ Magyarázat Kémia Hidromorfológia Nagymértékő Súlyos Biológia Állapotromlás megelızése

100 Interkalibrációs eljárás A jó ökológiai állapot egész Európában ugyanazt a minıségi szintet kell jelentse Ezért a jó és mérsékelt fokozatok közti határok meghatározása alapvetı fontosságú Interkalibrációs eljárás: biztosítja, hogy a tagállamok által javasolt jó állapot -határok összehasonlíthatóak és konzisztensek az irányelv meghatározásaival Az eredményeket 2006 végéig közzéteszik

101 Osztályozás példa folyókra Biológiai kritériumok A vízben lévı flóra és a bentikus gerinctelenek összetétele és gyakorisága Halak összetétele, gyakorisága és korösszetétele Hidromorfológiai feltételek Hidrológiai rezsim Folyó folytonossága Morfológiai feltételek

102 Osztályozás példa folyókra Fizikai-kémiai kémiai feltételek és kémia Hımérséklet, oxigén, sótartalom,, ph, savközömbösítı kapacitás, tápanyagok Specifikus szennyezı anyagok Kémiai állapot Elsıbbségi anyagok Elsıbbségi veszélyes anyagok

103 Környezeti célok kivitelezési mechanizmusa II., V. Melléklet fontossága Vízgyőjtı tervezési folyamat II. és V. melléklet Kockázatnak kitett víztestek azonosítása Vízgyőjtı körzetek jellemzése Terhelések azonosítása Jellemzés Terhelésekbıl adódó kockázat becslése Alapvetı II. Melléklet szerinti feladat Megfelelı környezeti célok kitőzése és az intézkedések megtervezése Monitoring és osztályozási rendszerek kidolgozása Intézkedési program megvalósítása Monitoring Kockázatbecslés ellenırzésére monitoring Állapot megállapítására monitoring Célok elérése Intézkedések hatékonyságának ellenırzésére monitoring Alapvetı V. Melléklet szerinti feladat

104 Monitoring (megfigyelı) programok szerepe (2006) Feltáró monitoring (kockázatbecslés validálása; ; állapot szerinti osztályozást lehetıvé teszi) Operatív monitoring (elfogadható szintő meggyızıdést tesz lehetıvé) Vizsgálati monitoring Reprezentatív, hatásra összpontosít

105 Monitoring gyakorisága Biológiai elemek 3 évenként (fitoplankton: 6 havonként) Hidromorfológiai elemek 6 évenként (hidrológia: folyóknál folyamatosan, tavaknál havonta) Fizikai-kémiai kémiai elemek általános kémiai elemek: 3 havonta elsıbbségi anyagok: havonta

106 Mesterséges & erısen módosított víztestek Ökológiai potenciál Eltérés a maximális ökológiai potenciáltól Azonosítás 2004 MAXIMÁLIS Nincs változás Kijelölés 2009 JÓ Kismértékő Célok: jó ökológiai potenciál, jó kémiai állapot Helyreállítás MÉRSÉKELT GYENGE Mérsékelt Nagymértékő A flóra és fauna migrációját biztosítani kell ROSSZ Magyarázat Kémia Súlyos Módosított hidromorfológia Biológia Állapotromlás megelızése

107 Megosztott kihívások Ambíciózus célkitőzések és szoros idırend A csatlakozó országoknak nincs átmeneti idıszak A mőszaki követelmények komplexitása miatt fennáll a helytelen alkalmazás kockázata Nagy megosztott vízgyőjtık (Duna una,, RajnaR ajna, Elba, Odera ra) Adminisztrátori kapacitás Új megvalósítási stratégiára van szükség

108 Megvalósítási stratégia közös erıfeszítés A VKI megvalósítása az adott tagállam teljes felelıssége, de konszenzus született azt illetıen, hogy közös erıfeszítés szükséges a következıkre: közös értelmezés és megközelítések kidolgozása tapasztalatok és információk megosztása mőszaki útmutató kidolgozása anyagi eszközökkel erısebb kapcsolatok kapacitásfejlesztés értékelés és tesztelés próba ( (pilot)) vízgyőjtıkön hatékony, koherens és összehasonlítható megvalósítás

109 Az EU-s irányítási munka átdolgozott struktúrája Szakértıi Tanácsadó Fórum (EAF) 1) Elsıdleges 2) Talajvíz (2003 közepe) Elnök: Bizottság Vízügyi igazgatók Megvalósítási folyamat irányítása Elnök: Elnökség, Társelnök: Bizottság Stratégiai ko-ordinációs csoport Munkaprogram ko-ordinálása Elnök: Bizottság 21. cikkely Bizottság 2.A. munkacsoport Ökológiai állapot Vezetı/társvezetı: D. JRC, UK (tbc) 2.B. munkacsoport Integrált vízgyőjtı gazdálkodás Vezetı/társvezetı: F, SP (tbc) 2.C. munkacsoport Talajvíz (Az EAF munkacsoport megszőnése után) Vezetı: A (tbc) 2.D. munkacsoport EAF jelentés Vezetı: Bizottság Döntéshozók, NGO-k, kutatók, szakértık, stb.

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

Közüzemi szerződés minták

Közüzemi szerződés minták 2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014 1. AZ ANYAG/ KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA 1.1.Az anyag/készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása 1.2.1. Gyártó Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Alfa Active Alfa Classic STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád gépjármőmosókhoz 2. oldal 1. Az STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád Az STS Alfa szennyvíztisztító

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 %

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % Vizek állapota Földünk vízkészlete: Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % A z édesvízkészlet: 77,2%

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78 453 130 Fax: 78 453 014

Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78 453 130 Fax: 78 453 014 Kiállítás kelte: 2004.12.13. 1. oldal, összesen: 6 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE 1.1.A készítmény neve: 1.2. Gyártó Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78 453 130 Fax: 78 453 014

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Magyar Köztársaság. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Köztársaság. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TÁJÉKOZTATÓ Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl, a Települési szennyvízkezelésrıl szóló 91/271/EGK irányelv

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Ditrói János szennyvízágazati fımérnök Debreceni Vízmő Zrt. A Debreceni Vízmő Zrt 2009-ben

Részletesebben

No Change Service! Verzió 01.08 Felülvizsgálat dátuma 24.03.2009 Nyomtatás Dátuma 24.03.2009

No Change Service! Verzió 01.08 Felülvizsgálat dátuma 24.03.2009 Nyomtatás Dátuma 24.03.2009 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Termék tájékoztató Márkanév : Gyártó/Szállító : Schülke & Mayr GmbH Robert-Koch-Str. 2 22851 Norderstedt Germany Telefon: +4940521000 Telefax:

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Magyar Köztársaság. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Köztársaság. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl, a települési

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Harangozó Gábor fogalmazó KvVM Vízgazdálkodási Fıosztály Lajosmizse, 2010. május 11. Jogszabályi háttér:

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep 2014. december 16.-án a hivatalos, előírt mintavétel adatai a következők: Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Beérkezés dátuma: 2014.12.16. Kód 14-820/17 14-820/18 Abony, 1.sz. végátemelő 2014.12.16.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben