1. A Tisza részvízgyűjtő helyzete és nemzetközi jelentősége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Tisza részvízgyűjtő helyzete és nemzetközi jelentősége"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A FELSZÍN ALATTI VÍZHASZNÁLATOKKAL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK A FELSŐ-TISZA-VIDÉK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSI ALEGYSÉGEIN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEKRE Virág Margit 1, Dr. Szűcs Péter 2, Csegény József 3 'VIZITERVEnviron Kft., Niregyháza, 'Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, 1 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza hu Összefoglaló Az EU VKI végrehajtására irányuló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési munkák országosan folynak. A Tisza részvízgyűjtőn, ezen belül pedig a Felső-Tisza -vidék területén számos más országokban végzett tevékenységek által is befolyásolt víztest" található. A felszíni és felszín alatti vízkészletek jelentős része a felettünk levő országokból származik, az országhatárokkal osztott felszín alatti víztestek jelentősége országos viszonylatban is számottevő. A dolgozatban ismertetésre kerülnek a víztestek jó állapotának elérésére irányuló környezeti célkitűzések és a foganatosítandó intézkedések. A határvízi vonatkozásokon kívül a dolgozatban kiemelésre kerülnek az ásvány- és gyógyvizekkel kapcsolatos célkitűzések és intézkedések is. 1. A Tisza részvízgyűjtő helyzete és nemzetközi jelentősége A Duna Védelmi Nemzetközi Egyezményt aláíró országok megállapodtak abban, hogy mindannyian végrehajtják az EU VKI előírásait és az egész Duna vízgyűjtőre közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenek. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtő-kerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervében érdekelt. Ennek kidolgozásában szoros együttműködés szükséges a többi érintett országgal, amelyet az ICPDR, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság fog össze. A Tisza vízgyűjtője a Duna vízgyűjtőjének legnagyobb mellékvízgyűjtője, területén öt állam osztozik. 121

2 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József 1. ábra A Duna vízgyűjtő területe A Duna-medence szintjén kijelölt részvízgyűjtők közül Magyarország területére három részvízgyűjtő esik: (1) a Duna Pozsony és a Dráva torkolata között, (2) a Dráva, (3) a Tisza. A Duna részvízgyűjtőn belül (4) a Balaton részvízgyűjtője került még célszerű leválasztásra, mely ez által az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A első három részvízgyűjtő esetében egyértelmű a nemzetközi összehangolás jelentősége, tehát az ICPDR kompetenciája is. A szomszédos országokkal való határvízi vízügyi együttműködés gyakorlata több évtizedes múltra tekint vissza, néhány évvel ezelőtt pedig megtörtént az együttműködés kiterjesztése az országhatárral osztott felszín alatti vizekre is. 122

3 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések... A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési szintjei: Országos, 4 rész-vízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton), 42 tervezési alegység, felszíni és felszín alatti víztestek az egyes alegységeken belül. A terv készítés folyamatának főbb lépései: 1.) Adatok, információk összegyűjtése; 2.) Ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása; 3.)Intézkedések kidolgozása a problémák megoldására. 123

4 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József 2. A Tisza vízgyűjtő természetföldrajzi jellemzése A 157 ezer km 2 kiterjedésű tiszai vízgyűjtőt északnyugattól délkeletig húzódó karéjban a Kárpátok magasan kiemelkedő gerince koszorúzza, míg nyugat és délnyugat felől a vízválasztó egészen alacsony. A területet középen az Erdélyiszigethegység osztja meg, amelytől keletre az Erdélyi-medence, nyugatra az Alföld terül el. Ennek mélyvonulatában fut végig nagyjából észak-déli irányt követve a Tisza középső és alsó szakasza. A Tisza vízgyűjtője két fő részre osztható: A hegyvidéki Felső-Tisza és mellékfolyói Ukrajnában, Romániában és a Szlovák Köztársaság keleti részén, valamint Az alföldi részek, elsősorban Magyarországon és Szerbiában, melyet a Kelet-Szlovákiai Alföld, a Kárpátaljai-Alföld (Ukrajna) és Románia nyugati szélein található síkságok öveznek. A Tisza önmagában három részre osztható: A Felső-Tisza, amely a Szamos torkolatától felfelé helyezkedik el, A Középső-Tisza Magyarországon, amely befogadja a legnagyobb jobboldali mellékfolyókat: a Bodrogot és a Sajót a Hernád folyóval, a Zagyva folyót, valamint a baloldali legnagyobb mellékfolyókat, a Szamost, a Kőrösöket és a Marost. Az Alsó-Tisza. A folyó felső szakasza a Szamos torkolatig tart. A középső és alsó szakasz határát pedig a Maros beömlése adja. A Tiszát, illetve annak vízgyűjtőjét bemutatva meg kell említeni az alföldi vízhálózat legjelentősebb mesterséges vízfolyását, a Keleti-főcsatornát, mely Tiszalöknél ágazik ki a Tiszából. A Tisza-völgy természetföldrajzi jellemzőit felvázolva, mindenképp említést kell tenni a folyót végig kísérő állóvizekről. Ezek részben a tektonikai süllyedékekben létrejött laposok, elhagyott medrek időszakos, vagy állandó vizei, illetve a természetes úton lefííződött, vagy mesterségesen levágott kanyarulatokból létrejött hullámtéri, vagy mentett oldali morotvák. Ide sorolandók szintén az ártér mélyedéseiben létrehozott halastavak, és különféle célú víztározók is. A hegyvidéki szakaszon is jó néhány völgyzárógátas halastó, valamint árvízvédelmi, ipari- és ivóvízellátás célját szolgáló tározó létesült. A természetes eredetű állóvizek száma és nagysága a vízgyűjtő területén nem jelentős. A Tisza-menti lefűzött holtmedrek száma Magyarországon 149, összfelületük közel 3000ha. A halastavak közül legjelentősebbek a hortobágyi halastavak, amelyek összes felülete megközelíti a 6000 ha-t, valamint a Szeged környéki - amelynek legnevezetesebb tagja a Fehér-tó és a biharugrai halastavak szintén több ezer 124

5 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések... hektáros kiterjedéssel. A víztározók közül a Tisza teljes hosszán kiemelkedik a Tisza-tó, melynek kiterjedése 127 km 2, de meg kell említeni a Felső-Tiszán a Szabolcsveresmarti-tározót (Rétközi-tó), a közép-tiszai szakaszon a Hortobágyon a Tisza egykori medreiből kialakított - mára természetvédelmi célokat is szolgáló árvízvédelmi tározókat (Kunkápolnási, Füredkócsi), vagy a Keleti-főcsatorna mentén kialakított öntözési célú két tározót. A Tisza vízjárását alakító természeti tényezők közül alapvetőek a terület hőmérsékleti és csapadék viszonyai, illetve a lefolyás jellemzői. A Tisza vízgyűjtőjén jelentős árvízvédelmi és belvízlevezető rendszerek találhatók. A havária jellegű és a tápanyag szennyezések közvetlenül befolyásolhatják a vízi ökoszisztémákat és az ivóvízhasznosítást, míg a nagyszabású földhasznosítás károsíthatja a vizes területek ökoszisztémáit és felerősítheti az árvízből adódó problémákat más területeken is. 3. A Felső-Tisza-Vidék Természetföldrajzi leírása A Tisza vízgyűjtő hazai területe 46 ezer km 2. A részvízgyűjtőn belül, annak ÉK-i részén elhelyezkedő Felső-Tisza-vidék három vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységet számlál. A Felső-Tisza-vidék vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei: 2-1 Felső-Tisza, 2-2 Szamos-Kraszna, 2-3 Lónyay főcsatorna. 4. ábra A Felső-Tisza-vidék vizgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei 125

6 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József 3.1. A Felső-Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység Az alegység Magyarország ÉK-i részén, helyezkedik el. Az alegység területe 3282 km 2, amely a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területének 60%-át teszi ki. Északon a magyar-ukrán, magyar-szlovák országhatár határolja, keleti határa a magyar-ukrán, magyar-román határ, délen a Szamosig teijed. Berkesz-Kemecse-Kótaj-Buj között követi a Lónyay-föcsatorna vonalát, észak-nyugati határa a Tisza folyó. A Felső-Tisza alegység domborzat szempontjából három területre osztható: a Rétközre, Beregi-, valamint a Szatmári-síkra. Meghatározó természet-földrajzi jellemvonás, hogy viszonylag közel vannak innen az Ukrajna területén húzódó Északkeleti Kárpátok hegyvonulatai. A csapadékos napok számának évi átlaga 132 nap. A csapadékösszeg mm között változik. Az éves átlaghőmérséklet a területen 9-11 C 3.2. Szamos-Kraszna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység A Szamos-Kraszna tervezési alegység területe domborzat és éghajlat szempontjából két részre a Szamos-Krasznaközre és a Kraszna balparti részre osztható. Az alegység határai: északon és keleten a Szamos folyó, délen a magyarromán országhatár, nyugaton a Nyírbátor-Hodász-Nyírmada települések vonalán húzódó természetes vízválasztó. A Szamos-Kraszna közi tájra a feltöltődött folyómedrek hajlataiból adódó mikrodomborzat jellemző, amely kisebb vízfolyásokkal, belvízcsatornákkal eléggé szabdalt. A Kraszna balparti terület nyugati-délnyugati részén jellemző nyírségi táj képe a Szamos -Krasznaközi öblözet északkeleti és keleti széle felé fokozatos lejtéssel közel síkvidékivé változik. A déli részen erősen tagolt közel északkeletdélnyugati vonulatú szélerózió alakította homokdombok és jól termő völgyek váltakoznak. A dombok közötti völgyek víztelenítését a kiépített csatornahálózat biztosítja. A terep keleti irányú lejtése lehetővé teszi, hogy a csatornákba, főfolyásokba összegyűjtött felszíni vizek a Krasznába jussanak. A leghidegebb hónap, január középhőmérséklete -2,5; -3 C. A nyár itt kevésbé meleg, mint az Alföld központi részein, július középhőmérséklete 19,5-20,5 C. A Kraszna-völgye általában kevésbé csapadékos, mint például a Szamosé. A vízgyűjtő területén az évi csapadék összege mm között változik. Területi átlagban a lehullott csapadék sokévi közepes éves összege alig haladja meg a 600 mm-t. 126

7 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység A 2300 km 2 nagyságú vízgyűjtő K-i, D-i és Ny-i határai a természetes vízválasztók, a Nyírség dombvidékének hátságain és buckasorain haladnak. É-on a Lónyay-főcsatorna ásott mederben folyik, a szabályozás és vízrendezés során töltésekkel és zsilipekkel alakították ki a határt. Ny-i határa a tiszai betorkollástól Vencsellő-Nagycserkesz között közel É-D irányban halad, majd kissé keletebbre Kálmánházától Hajdúhadházig terjed. D-en a terület legmagasabb dombsorán húzódik Nyíradonyig, majd attól K-re karéjosan É-ÉK felé fordul, Nyírmadát és a Karász-Gyulaházi csatornát is bezárva csatlakozik az É-i, mesterséges határhoz, amely lényegében a főcsatorna vonalát kíséri, illetve annak jobb parti töltésén halad a torkolatig. A vízgyűjtő, homokbuckás felszíne környezetéhez, az Alföldhöz képest kiemelkedett és változatos felszínű. A terület K-i és D-i részét vastag futóhomoktakaró borítja. Itt van az egész Alföld legmagasabb kiemelkedése, a Hoportyó (183 m). Innen a terep fokozatosan észak felé lejt egészen a Lónyay-főcsatornáig, ahol m-es szintek dominálnak. Az éghajlat akárcsak a Kárpát-medence többi részén is mérsékelt, szárazföldi, atlanti és mediterrán hatásokkal. A sokévi átlagos léghőmérséklet területi eloszlása viszonylag egyöntetű, területi eltérései jelentéktelenek, ezért a nyíregyházai adatokat érvényesnek tekintjük a vízgyűjtőterületre. A nyíregyházai sokévi éves közepes léghőmérséklet 9,7 C. A csapadék sokévi közepes éves összege a Nyírségben 576 mm, az évi maximum 871 mm, az évi minimum 351 mm,.a területi különbségek nem jelentősek, de érzékelhetők. 4. Jelentős vízgazdálkodási kérdések 4.1. Jelentős vízgazdálkodási kérdések a Tisza részvízgyűjtő területén Az EU Vízkeretirányelve szerinti vízgyüjtő-gazdákodási tervezés folyamatában novemberében elkészült a Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről" c. dokumentum. A jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítását az EU VKI és a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény figyelembe vételével végezték, figyelembe véve, hogy Magyarország vízgazdálkodása nem függetleníthető a Duna-vízgyűjtőn végzett tevékenységektől és beavatkozásoktól. A Duna vízgyűjtő szintjén Magyarországra vonatkozóan meghatározott jelentős vízgazdálkodási kérdések a legtöbb esetben megegyeznek, hat olyan probléma 127

8 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József került megjelölésre, amelyek Duna vízgyűjtő jelentőségűek, és amelyek megoldását a Duna vízgyűjtő szintjén is koordinálni kell: (1) Szennyezés szerves anyagokkal (2) Szennyezés tápanyagokkal (3) Szennyezés veszélyes anyagokkal (4) Hidromorfológiai változások (5) Felszínalatti vizek minőségének változása (6) Felszínalatti vizek mennyiségének változása Az utolsó két kérdést a jelentés társadalmi vitája és a részletesebb vizsgálatok alapján (csak az ICPDR Roof report - Part A szintjén) összevonták és átfogalmazták: (5) Határokon átnyúló felszínalatti vizek minőségi és mennyiségi változásai. Hazánk 29 %-ban részesedik a Tisza vízgyűjtőjéből, mely egyike azon területeknek, ahol a vízminőségvédelmi és a vízmennyiségi tevékenységek integrálásának jelentősége nyilvánvaló. A Tisza vízgyűjtő szintjén a hazai részvízgyűjtőre vonatkozóan meghatározandó jelentős vízgazdálkodási kérdések a legtöbb esetben meg kell hogy egyezzenek. Az összehangolás eredményeképpen a jelentős vízgazdálkodási kérdések egy-egy szegmensét az alegységi szinten megfogalmazott vízgazdálkodási problémák alkotják Jelentős vízgazdálkodási kérdések a Felső-Tisza-vidéki vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek területén A területre jellemző vízgazdálkodási problémákat között vannak olyanok amelyek országos illetőleg részvízgyüjtő szintű jelentőségűek, mint például: A szennyvizek összegyűjtése és tisztítása, valamint a tisztított szennyvizek elhelyezése. Azokon a településeken, ahol nincs megoldva a szennyvizek összegyűjtése ott általában közvetlenül a talajba jutnak, így a felszín alatti vizeket szennyezik. Különösen veszélyes az ilyen helyzet ott, ahol nincs akadálya a mélybe jutásnak, pl. a nyírség beszivárgási területei. A megye nagyobb csatornázatlan települései alatt szennyvízdombok" alakultak ki, azaz megemelkedett és elszennyeződött a talajvíz. A csatornázás azonban önmagában nem ad megoldást erre a problémára, ugyanis a szennyvizeket nem elég összegyűjteni azokat csak megfelelő tisztítás után lehet vízfolyásokba engedni. A terület szennyvíztisztító telepeinek jelentős része túlterhelt, illetve bizonyos esetekben a tisztítás hatásfoka nem megfelelő, 128

9 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések... emiatt a működő szennyvíztelepeket vízfolyásaink jelentős szennyező forrásainak tekinthetjük. Megfelelő ivóvíz biztosítása mind minőségi, mind mennyiségi szempontból Ivóvízellátás szempontjából a megye területén mindenhol rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletek kielégítik az igényeket, a hosszú távú ellátás biztositéka pedig a tervezési területen lévő három darab távlati vízbázis. A távlati vízbázisok összesen napi m 3 jó minőségű víz kitermelését teszik lehetővé. Napjainkban a figyelem az ivóvizek minőségi kérdései felé fordultak. Itt azokat az ivóvízminőségi problémákat kell megemlítenünk, amelyek az adott terület felszín alatti vízkészleteinek természetes kémiai összetételéből adódnak: az ivóvízszabványt meghaladó arzén, ammónium, vas és mangán tartalom. Az emberi egészségre ártalmas komponensek közül kimelendő az arzén és az ammónium, melyek határértéke a hálózaton szolgáltatott víz vonatkozásában az EU csatlakozásunk utáni jogharmonizáció során lényegesen megszigorodott. Határainkon túli hatások - Románia, Ukrajna A Felső-Tisza-vidék területén lévő vízfolyások vízviszonyaiban meghatározó jelentősége van a határainkon túlról érkező vizeknek. A legnagyobb vízfolyások - a Tisza, Túr, Szamos, Kraszna - mind külföldről érkeznek hazánkba, illetve a vízgyűjtő területük legnagyobb része is külföldön van, emiatt a vízminőséget is nagymértékben befolyásolják a külföldi hatások. 5. ábra Kommunális hulladékszennyezés a Tisza folyón, Tokaj,

10 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József Az árvízi biztonság garantálása - az árvízszintek emelkedése A Tisza árvízszintjeinek a növekedése jelentős részben a folyó vízlevezető képességének romlása miatt következett be. Egyik fő cél a folyó hullámterén a táj- és földhasználat váltás, valamint a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozások. Az árvízszintek további emelkedését megjósolni biztosan nem lehet, ill. valószínűleg tovább fognak emelkedni, a gátak végtelenségig emelése nem járható út." Az árvízi biztonságot más szempontból vizsgálva az árvízvédelmi töltések, vízfolyások és csatornák menti depóniák keresztirányú akadályt képeznek az élőlények vándorlásában. A mentett oldali holtágaknak megszűnt a kapcsolata a folyókkal. Az egykori ártereken a vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorult. Helyi jelentőségű vízgazdálkodási problémák A fentieken kívül természetesen vannak helyi jelentőségű vízgazdálkodási problémák, amelyeket az alábbiakban foglalhatunk össze: 1. A nyírségi mesterséges vízfolyáshálózat a legtöbb helyen belemetsz a talajvíztükörbe, így az évek nagyobb részében megcsapolja azt. A felszín alatti víz mennyiségi állapota nem megfelelő. 2. A beregi lápok vízhiánya, a vízjárási viszonyok nem egyenletesek, fontos lenne a vízpótlás megoldása. 3. Az Ecsedi láp lecsapólásának célja főként a termőterület növelése volt. Ma már csaknem az egész terület szántóföldi művelés alatt áll. Jelentős az a terület (kb ha) amely mezőgazdasági művelésre nehezen vagy egyáltalán nem alkalmas. Ezek a maradványterületek lennének alkalmasak a vizes élőhelyek megteremtésére. 4. Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége 5. Környezeti célkitűzések és intézkedések A környezeti célkitűzések és intézkedések közül jelen dolgozatban azon intézkedések kerülnek kiemelésre, melyek közvetlen vagy közvetett módon határvízi jelentőséggel bírnak, továbbá a termálvíz felhasználására és elvezetésére vonatkoznak Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentése Területi agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében 130

11 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések... Elöljáróban meg kell említeni, hogy a tervezett intézkedések a Felső-Tisza és a Szamos-Krasznaköz tervezési alegységek területén önmagukban nem oldják meg a felszíni vizek tápanyag és szervesanyag szennyezéseit, valamint a felszín alatti vizek nitrát, illetve ammónium szennyezéseit. Csak korlátozott mértékben hozzájárulnak hozzá a jó állapot eléréséhez, mivel a Felső-Tisza-vidék területén lévő legjelentősebb vízfolyások vízgyűjtő területének nagyobb része Ukrajnában, és Romániában található. A intézkedések csak abban az esetben lesznek hatékonyak, ha azokhoz hasonló intézkedéseket Ukrajnában és Romániában is bevezetnek. A tervezési területeken területén lévő nagyobb állattartó telepek esetében a korszerűsítés megtörténik, mely önmagában szintén nem oldja meg a vízfolyások vízminőségi problémáját, azonban hozzájárul a jó állapot eléréséhez. A tervezési alegységek területén a legfőbb problémát a mezőgazdasági diffúz szennyezés jelenti, ezért a megoldások a költségektől és támogatásoktól függően a következők lehetnek: művelési mód váltás, művelési ág váltás és táblaszegélyek kialakítása a szennyezőanyag kibocsátás, és bemosódás csökkentése érdekében. Mindezen intézkedéseknek pozitív hatása lehet a sekélyporózus felszín alatti víztestek vízminőségére mindhárom tervezési alegységben. A tervezési alegységeken található víztestek többségénél az agrárintézkedéseken keresztül a tápanyagterhelés csökkentését célzó intézkedések 2015-ig nem fognak megvalósulni, ezért a tevékenységeket 2027-ig folytatni szükséges. Az agrárintézkedések tápanyag és szervesanyag csökkentés szempontjából csak akkor lehet eredményes a határral osztott víztestek esetében (Túr-felső, Tisza országhatártól Túrig, Garand- felső csatorna, Batár patak ), ha a határon túl is megfelelő intézkedések valósulnak meg. Vízfolyások és állóvizek rehabilitációjának terhelés csökkentő hatása A tervezési alegységeken található csatornák többségére jellemző a vízgazdálkodási igényeknek megfelelő rendezett mederforma. A csatornákon fenntartó kotrást rendszeresen végeznek, de ez nem terjed ki a csatornák teljes hosszára. Az alegységek vízfolyásaival kapcsolatos fontos intézkedés az állóvizek és vízfolyások medrének fenntartása. Csatornázás és szennyvízelhelyezés megoldása A szennyvíztisztítás megoldása az alegységek területén belül a Szennyvíz- Program keretében történik, új szennyvíztisztító építése és / vagy meglévő bővítése és korszerűsítése, valamint szennyvíziszap kezelés megoldására vagy természetközeli szennyvíztisztítás megvalósítására kerül sor. 131

12 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József Települési eredetű szennyezések csökkentése, jó vízvédelmi gyakorlat megvalósítása A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Program keretében regionális hulladéklerakók építésével kerülnek megteremtésre a korszerű hulladékgazdálkodás feltételei. A belterületi jó (vízvédelmi) gyakorlat mind a felszíni mind a felszín alatti vizek esetében hozzájárul a jó állapot eléréséhez. A belterületi csapadékvíz elvezetéshez kapcsolódóan jelentős fejlesztések valósulnak meg mindhárom tervezési alegység területén Egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémák megoldása Szennyezés veszélyes anyagokkal A megoldásra váró feladatok között szerepel a Túr nehézfém szennyezésének csökkentése/megszüntetése (Felső-Tisza tervezési alegység), a kémiailag jó állapot elérése a Túron, az Öreg-Túr ökológiai állapotát javító vízkormányzás lehetőségének megteremtése. További feladat a Szamoson és a Krasznán, valamint a Keleti övcsatornán a külföldről érkező tápanyag, szervesanyag és veszélyes anyag terhelés csökkentése (Szamos-Kraszna tervezési alegység). Javasolt a Romániával történő egyeztetés és szoros együttműködés a szennyezés román területen történő megszüntetésének az érdekében. Alapvetően jogi szabályozást igénylő kérdés. A folyó nemzetközi vízgyűjtőjére vonatkozó részletes állapotfelmérést el kell végezni. Ipari szennyvízkibocsátásokból származó terhelések csökkentése,magas sótartalmú és hő terhelésű használt termálvíz bevezetések korlátozása Az intézkedés célja az ipari szennyvíz és használt termálvíz bevezetések felülvizsgálata, korlátozása, szükség esetén megszüntetése. Megállapítható, hogy a terület termálvíz felhasználása különösen az országos átlaghoz viszonyítva nem jelentős, ami egyrészt a terület földtani adottságaival magyarázható (a hévíz kutak kifolyó vizének hőmérséklete C ), másrészt pedig a terület infrastrukturális elmaradottságával is magyarázható. A hévizek felhasználási területe elsősorban balneológiai-, és gyógyászati célra korlátozódik. Mezőgazdasági jellegű felhasználás jelenleg nincs a területen, ipari technológiai vízhasználat is mindössze egy-két esetben fordul elő. A bevezetett használt termálvizek ennek ellenére az érintett befogadókban lokális jellegű vízminőségi problémákat okozhatnak. 132

13 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések ábra A Felső-Tisza-vidék hévíz kútjainak területi eloszlása A Felső-Tisza alegység területén a Belfő-csatorna és a Gőgő-Szenke főcsatorna érintett mind ipari mind használt termálvíz bevezetés szempontjából. A bevezetett víz mennyisége igen jelentős, hozzájárul a vízminőségi problémákhoz, azonban ennek mértéke ismeretlen. A Szamos-Kraszna alegység területén a Keleti övcsatorna és a Pilis- Piricsei főfolyás érintett ipari szennyvíz bevezetés szempontjából. A bevezetett víz mennyisége igen jelentős, hozzájárul a vízminőségi problémákhoz, azonban ennek mértéke ismeretlen. A szennyezőanyag kibocsátásának szabályozása hozzájárul a jó állapot eléréséhez. Az alegység területén a Kraszna érintett használt termálvíz bevezetés szempontjából. A bevezetett víz mennyisége igen jelentős, a vízminőségi problémákhoz való hozzájárulás mértéke ismeretlen. 133

14 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József A Lónyay-főcsatorna tervezési alegység területén az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás alsó és a Kállai (VII. sz.) főfolyás alsó víztestek érintettek használt termálvíz bevezetés szempontjából. Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyásba vezetett termálvíz az öntözési lehetőségeket korlátozza. Az előzőeken kívül a bevezetett víz vízminőségi problémát eredményez, azonban ennek mértéke ismeretlen. A használt vizek vízminőségre gyakorolt hatásának megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő monitoring rendszer felállítása Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása Fenntartható felszín alatti vízhasználatok megvalósítása igénybevételi határértékekre alapozva A Felső-Tisza és a Lónyay-főcsatorna tervezési alegységek területén levő sekélyporózus (talajvíz) és porózus (rétegvíz), víztestek mennyiségi védelme érdekében tervezett intézkedés az igénybevételi korlátok meghatározása. Itt kell megemlítenünk a termálvíz hasznosítás problémakörét is. A hévízadó szint a felette levő rétegekkel hidrodinamikai egységet (pliocénpleisztocén törmelékes összlet) képez, depressziója a felsőbb rétegeket is terheli, így kisebb nagyságrendben ugyan, de a talajvízre is kihat. Alföld szerte a termál víztestek nyomáscsökkenése figyelhető meg, mely regionális jellege miatt területünkön is érezteti hatását. Környezetvédelmi és vízkészletgazdálkodási megfontolások alapján az energetikai célú felhasználásoknál nem szabad a hőenergiát vesztett vizet tovább hasznosítás nélkül elfolyatni. Amennyiben nincs mód a víz további felhasználására, úgy azt lehetőség szerint vissza kell táplálni a vízgazdálkodási szempontból legmegfelelőbb rétegbe. A használt termálvíz közvetlen bevezetések felülvizsgálata (korlátozása, szükség esetén megszüntetése) jelentheti előírt technológia alkalmazását vagy a kibocsátott szennyvízre vonatkozó határérték betartását. Tervezett intézkedések: A jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani a lekötött, de hasznosítatlanul elfolyó termálvizek készletvédelmére. Jelentős előrelépést jelent az, hogy a VGT érvénybe lépése után az igénybevételi korlátok a vízkivételek vízjogi engedélyezésének alapjául fognak szolgálni. Gazdasági szabályozó eszközök kialakítása szükséges a korlátossá váló vízhasználatok esetében a takarékosság ösztönzésére, vonatkozik ez a termálvizekre is. Energetikai célra hasznosított vizek visszasajtolása. 134

15 A felszín alatti vízhasználatokkal kapcsolatos környezeti célkitűzések és tervezett intézkedések... Az új igényeknél a jelenlegi bizonytalan állapotban nem megengedhető az energetikai célú, visszasajtolás nélküli termálvízhasználat. A meglévő vízhasználatoknál javasoljuk, hogy konkrét vizsgálatok eredménye alapján szülessen meg a döntés arról, hogy az adott földtani-vízföldtani és gazdasági körülmények között megvalósítható és üzemeltethető-e a visszasajtolás Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Ivóvízminőség-javító program végrehajtása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2002-től folyamatban van és két ütemben kerül megvalósításra a közüzemi vízellátó hálózaton szolgáltatott víz minőségének javítását szolgáló Ivóvízminőség-javító Program. Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása Az 1997-ben megkezdett Ivóvízbázisvédelmi Program keretében az üzemelő sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok jelentős részénél az érintett vízbázisok biztonságba helyezésére és biztonságban tartására irányuló diagnosztikai munkálatok jelentős része a nagyobb vízbázisoknál már befejeződött. Vannak a területen távlati ivóvízbázisok is. Ezek közül kiemelendő jelentőségűnek tartjuk a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázist, mely országhatárokkal osztott felszín alatti vízbázis. A diagnosztikai munkák ugyan befejeződtek, de a határon túli hatások egyelőre még nem tisztázottak (mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt merülnek fel kérdések). Az elkövetkező időszakban jelentős javulás várható ezen a téren. Egyéb pályázati lehetőségek és források igénybevételével egyre inkább javulnak a határmenti vízügyi együttműködés operatív megvalósításának lehetőségei a felszín alatti vizek területén is. 6. Összefoglalás, javaslatok A dolgozatban a Tisza részvízgyűjtő területén belül a Felső-Tisza-vidéki tervezési alegységek vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési feladataiból próbáltunk ízelítőt adni. Az egyes intézkedéseknél külön hangsúlyozni kívántuk a nemzetközi jelentőségű célokat és megoldandó feladatokat, melyek számos vízfolyás- és sekély porózus illetőleg porózus felszín alatti víztestet érintenek a vizsgált területen. Foglalkoztunk a helyi jelentőségű termálvíztestre vonatkozó intézkedésekkel is. Mint az ismertetésből is kiderült, a terület földrajzi helyzetéből kifolyólag jelentős a határvízi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatok összehangolásának szükségessége, mind a felszín vízfolyás víztestek, mind pedig a felszín alatti 135

16 Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Csegény József víztestek vonatkozásában. A vizsgált területen általunk tervezett intézkedések önmagukban nem jelentenek megoldást, csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a jó állapot eléréséhez, mivel az alegység területén lévő legjelentősebb vízfolyások vízgyűjtő területének nagyobb része Ukrajnában, és Romániában található. Ugyanez mondható el a felszín alatti víztestek esetében is, ugyanis az utánpótlódási területük kisebb- nagyobb arányban szintén külföldön találhatóak. A bemutatott tervezési alegységeken határvízi vonatkozásban érintettek a Tisza, Szamos, Kraszna, Keleti övcsatorna, Garand-felső, Csaronda, Batár patak, Túr-felső felszíni vízfolyás víztestek, továbbá a Beregi sík, Szatmári sík, Kraszna völgy, Szamos völgy és a Nyírség K-i pereme porózus- és sekély porózus felszín alatti víztestek. A felsorolt víztestek jó állapotát csak a víztesteken osztozó szomszédos országok (Ukrajna, Románia) együttműködésével lehet biztosítani. Irodalomjegyzék A Felső-Tisza-vidék ásvány- és hévízfeltárási lehetőségei, Virág Margit, Dr. Szűcs Péter és tsai., IV. Kárpát-medence Ásvány- és Gyógyvizei Konferencia, Miskolc, A Tisza vízgyűjtő helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló, ICPDR A Tisza-részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi helyzete és kihívásai, Háfra Mátyás, Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről, Dr. íjjas István és szerzőtársai, Bp., Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve - Országos VGT Háttéranyaga ÖKO Zrt. vezette Konzorcium, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. Konzultációs anyagok (Felső-Tisza, Szamos- Kraszna, Lónyay-föcsatoma alegységek vízgyűjtő-gazdálkodási terveihez) VKKI, FETIKÖVIZIG, Környezeti célkitűzések és intézkedések a Tisza részvízgyüjtő területén különös tekintettel a Felső-Tisza-vidék vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységeire, Virág Margit, Csegény József, MHT XXVII. Országos Vándorgyűlés, Baja,

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19. Telefon: (42)502-200 Fax: (42)502-202 E-mail: titkarsag@fetivizig.hu Web: www.fetivizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Javaslatok a Felső-Tisza alegységet. get zkedésekre. (Illés Lajos Viziterv Environ) és s felszín n alatti vizek

Javaslatok a Felső-Tisza alegységet. get zkedésekre. (Illés Lajos Viziterv Environ) és s felszín n alatti vizek Javaslatok a Felső-Tisza alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása (Illés Lajos Viziterv Environ) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.

Részletesebben

Javaslatok a LónyayL alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Előadó neve (Öko Zrt. vezette Konzorcium vagy KÖVIZIG)

Javaslatok a LónyayL alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Előadó neve (Öko Zrt. vezette Konzorcium vagy KÖVIZIG) Javaslatok a LónyayL nyayfőcsatorna alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Előadó neve (Öko Zrt. vezette Konzorcium vagy KÖVIZIG)

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Dobroda-patak Ménes-patak Szentlélek-patak Fekete-víz-patak

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19. Telefon: (42)502-200 Fax: (42)502-202 E-mail: titkarsag@fetivizig.hu Web: www.fetivizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. Célkeresztben a vízgazdálkodás A Kárpát medence vízborította

Részletesebben

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás

Részletesebben