A környezeti javak közgazdasági értékelése az elmúlt 15 év során

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezeti javak közgazdasági értékelése az elmúlt 15 év során"

Átírás

1 A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉNEK HELYZETE HAZÁNKBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A Bevezetés VÍZ KERETIRÁNYELVBEN MEGFOGALMAZOTTAKRA MARJAINÉ SZERÉNYI ZSUZSANNA A természeti erőforrásokban, a környezetben bekövetkező változások közgazdasági értékelése az 1990-es évek közepén kezdődött el hazánkban, amelyben Tanszékünk is úttörő szerepet vállalt. Munkáink egyrészt módszertani kérdéseket vizsgáltak, amelyeknek elsősorban az volt a céljuk, hogy egy-egy pénzbeli értékelési eljárásra hazai alkalmazás is szülessen. Másrészt végeztünk olyan kutatásokat is, amelyeket elvileg döntéselőkészítéshez kívántak felhasználni. Számunkra mindkét lehetőség nagy kihívást jelentett. A környezeti változások pénzben történő kifejezésének jelentősége abban áll, hogy ezáltal szerephez juthatnak a döntésekben olyan környezeti változások is, amely hatásokat korábban elsősorban a számszerűsítés hiánya miatt figyelmen kívül hagytak a döntések folyamatában. A tanulmány először áttekinti a Tanszékünkön eddig megvalósult környezetértékelési kutatásokat. Ezután egy olyan területet mutatunk be, amelynél az EU-hoz való csatlakozásunk következtében szükség lehet a környezeti változások pénzbeli értékelésére. Ide tartozik a Víz Keretirányelvben megfogalmazottak szerint a környezeti költségek elszámolása. A tanulmány az ennek szellemében végrehajtott egy, az említett direktíva következtében megszületett 2003-as kutatást és annak eredményeit is magában foglalja, amely az egyes víztestek státusa (természetes, mesterséges vagy erősen módosított víztestek) kijelölésének indoklásával foglalkozik. Végül néhány szóval vázoljuk a környezetértékelés lehetséges magyarországi jövőbeli irányait. A környezeti javak közgazdasági értékelése az elmúlt 15 év során Hazánkban a 90-es évek közepéig egyáltalán nem volt jellemző, hogy a természetben bekövetkező változásokat értékeljék, főleg nem pénzbeli eredményeket adó eljárásokkal. A rendszerváltással, és ennek következtében a különböző tudományterületek hazai megreformálásával lehetőség nyílt a pénzbeli értékelési eljárások hazai megismerésére, illetve alkalmazására. Kezdetben igen fontos volt, hogy itthon is elsajátítsuk az egyes módszerek fortélyait. Később azonban már nem csak az eljárások megismerése, hanem olyan alkalmazása is egyre fontosabbá vált, amikor éppen az a cél, hogy a környezetet érintő döntések során a különböző beavatkozások miatt a környezetben/természetben bekövetkező változásokat pénzben fejezzük ki annak érdekében, hogy az egyéb hatások mellett e környezeti változásokat is figyelembe vehessük. Gyakorlatilag az eltelt 10 évben kezdetben jellemzően olyan kutatásokat hajtottunk végre, amelyeknek nem elsősorban döntési helyzetek megoldása, a döntéshozatal informálása volt a célja, hanem egy-egy eljárás tanulmányozása. Később olyan 70

2 kutatásokban is részt vettünk, amelyek eredményei döntően befolyásoltak környezetpolitikai döntéseket ban például két ilyen kutatást is végeztünk: az egyik a Rába egy folyószakasza természetes státusa visszaállításának lehetőségét vizsgálta gazdasági elemzések alapján, a másik pedig a Tisza mellett tervezett új tározók lehetséges változatainak közgazdasági értékelése környezeti szempontok alapján. Az 1. táblázatban a Tanszékünkön végrehajtott kutatások legfontosabb jellemzőit foglaljuk össze. A vizsgált terület A Balaton vízminőség-javításával kapcsolatos fizetési hajlandóság vizsgálata /96 A Szigetköz természeti tőkéje értékváltozásának becslése 1994, 1998, 1999 A Bükki Nemzeti Park megőrzési értékének becslése A Pál-völgyi- és a Szemlő-hegyi-barlangok megőrzési értékének becslése A Tisza szennyeződése kockázatának csökkentésével kapcsolatos lakossági fizetési hajlandóság vizsgálata A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütemében kiválasztott 11 tározó egyes megoldásai hatására kialakuló természeti tőke értékváltozásának becslése augusztusszeptember A Rába új folyógazdálkodási tervének vizsgálata az EU Víz Keretirányelvének megfelelően (Gazdasági elemzés a természeti tőke értékváltozásának figyelembevételével) november február 71 Alkalmazott módszer Feltételes értékelés Költség alapú eljárások, valamint a haszon átvitel módszere Utazási költség módszer, feltételes értékelés Feltételes értékelés Feltételes értékelés Költség alapú eljárások, valamint a haszon átvitel módszere Költség alapú eljárások, valamint a haszon átvitel módszere Publikálás Mourato et al. (1999) Kerekes et al. (1994, 1998, 1999) Marjainé Szerényi (1998) Marjainé Szerényi (2000) Marjainé Szerényi (2003) Marjainé Szerényi et al. (2003) Marjainé Szerényi et al. (2004) 1. táblázat A Tanszéken 2003-ig végzett környezetértékelési kutatások (a dőlt betűvel jelzettek döntés-előkészítéshez készültek) A fenti táblázatból jól látható, hogy többfajta környezeti/természeti javak értékelésére került sor, számos eljárást alkalmaztunk, valamint a vizsgálatok célja is eltérő volt. Kiderül az is, hogy gyakran használtunk olyan módszereket, amelyek nem a legmegfelelőbbek közgazdasági szempontból, hiszen például a költség alapú eljárások nem magát a környezeti jószágot értékelik, hanem az azzal valamilyen módon összefüggésbe hozható piaci javakon, illetve azok árain keresztül becsülnek. A költség alapú eljárásokkal kapott eredmények nem a környezeti/természeti jószág változása miatt az emberek jólétében bekövetkező változások nagyságát becsülik, viszont sok előnnyel is rendelkeznek a közgazdasági elméleteknek megfelelőbb eljárásokkal

3 szemben: viszonylag rövid idő alatt, kis költségek mellett is egy jó alsó becslést adhatnak az adott változás pénzbeli értékére. Éppen ezért jövőbeli használatuk mindenképpen indokolt. A közgazdasági elméleteknek megfelelő, egyéni preferenciákra épülő eljárások közül a feltételes értékelést használtuk több alkalommal is. Ez a módszer a társadalom tagjai jólétében a környezeti beavatkozások miatt kialakuló változásokat becsüli. Talán csak a véletlennek köszönhető, mégis érdekes, hogy fél éven belül két vízüggyel kapcsolatos probléma megoldásához is igénybe vették a döntéshozók a környezeti változások pénzbeli értékelés által nyújtott lehetőségeket. A Víz Keretirányelv (VKI) elvárásai a környezetértékelésre vonatkozóan október 23-án fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a 2000/60/EK irányelvét az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén címmel, melynek célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez (VKI 1. cikk). A keretirányelv több pontján is utal gazdasági elemzések elvégzésének szükségességére, természetesen eltérő célokkal. A környezeti költségek figyelembevétele az alábbi négy helyen szerepel az irányelvben: A 4. cikk többek között a víztestek kijelölésével kapcsolatos feladatokat határozza meg. Amennyiben a jó ökológiai állapot elérése túlzott költségeket okozna, erősen módosított víztest státus megengedhető, de a döntés magyarázatát a vízgyűjtő gazdálkodási tervben meg kell adni (itt tehát a víz-státus derogáció, és ezzel együtt egy alacsonyabb környezeti célállapot elfogadásának gazdasági alátámasztásáról van szó). A 9. cikk (1) bekezdése szerint figyelembe kell venni a vízi szolgáltatások költségei visszatérülésének elvét, beleértve a környezeti költségeket is. Ugyancsak a 9. cikk (1) bekezdése fogalmazza meg azt az igényt, hogy a tagállamok 2010-re biztosítsák, hogy a vízzel kapcsolatos árpolitika a készletek hatékony használatára ösztönözze a vízhasználókat, valamint biztosítsák a különböző vízhasználatok megfelelő hozzájárulását a vízi szolgáltatások költségeinek megtérítéséhez a III. melléklet szerint végzett gazdasági elemzés alapján (VKI 9. cikk). A tagállamok ennek során tekintettel lehetnek a költség-visszatérítés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira (VKI 9. cikk). Az irányelv III. melléklete szól kifejezetten a gazdasági elemzésekkel szemben támasztott követelményekről, amelyben kifejezett utalás történik a 9. és 11. cikkekre. Az utóbbi az intézkedési programok összeállításánál a programok potenciális költségeinek figyelembevételét is előírja, vagyis olyan intézkedési programot kell tervezni, amely az intézkedések leginkább költséghatékony kombinációja a vízhasználatok vonatkozásában (VKI III. melléklet). A VKI egyes fejezeteiben a környezeti költségek explicit módon csak a 9. cikkben jelennek meg, de implicit módon a fent említett további helyeken is felfedezhetjük azokat. A költség-hatékonyság vizsgálata azt jelenti, hogy egy adott cél elérése érdekében azt a megoldást keressük, amellyel a kitűzött célt a legkisebb költségek mellett érhetjük el. Ekkor tehát a környezeti hasznokat nem értékeljük pénzben. 72

4 Gyakran azonban nem elég a költségek vizsgálata, hiszen a környezeti hasznok legalább olyan fontos szerepet kell, hogy betöltsenek a döntések meghozatalában, mint a költségek oldala. Ilyen esetekben sokkal mélyebb és alaposabb vizsgálatra lehet szükség, mint egy egyszer költség-hatékonyságot célzó eljárásnál, valamint jellemző lehet az is, hogy az elemzés során esetlegesen fellépő gondok is jóval nagyobb számban fordulhatnak elő. A fenti területek közül a továbbiakban a víztestek kijelölésének kötelezettségével járó feladatokat tekintjük át előbb általánosan, a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, majd egy hazai vizsgálat tükrében. Ez utóbbi az erősen módosított víztestek státusa megtartásának szükségességére vonatkozó gazdasági elemzés egy lehetséges módszertanát vázolja. A környezetértékelés Víz Keretirányelv szerinti elvárásai teljesítésének nemzetközi gyakorlata március 26-án Amszterdamban tartottak egy nemzetközi összejövetelt 53, amelynek célja annak áttekintése volt, hogy a Víz Keretirányelvben megfogalmazott környezeti és erőforrás költségek meghatározására eddig milyen gyakorlat volt jellemző a különböző tagállamokban (Brouwer and Strosser, 2004). A kerekasztal megbeszélés csak az első lépésnek tekinthető a valószínűleg hosszú fejlődési folyamatban, amelynek során letisztulhat magának a fogalomnak (vagyis a környezeti és erőforrás költségeknek) a jelentése, valamint azoknak a módszereknek az együttese, amelyekkel ezeket a költségeket számszerűsíteni lehet. A megbeszélésről összeállított tanulmány francia, svéd, spanyol, holland, belga, valamint angol és wales-i eseteket mutat be. A tanulmánykötet jól tükrözi azt a jelenlegi helyzetet, hogy nincs egységes értelmezés sem a fogalmakat, sem az alkalmazható értékelési eljárásokat illetően. A tapasztalatcsere további színterének biztosítása érdekében 2005 februárjában ismét tartanak majd egy nemzetközi összejövetelt, amely feltétlenül szükséges a módszertanok egységesítése érdekében, és amely tovább szélesíti a lehetséges megoldások körét a VKI-ban leírtak teljesítése érdekében. Kezdetben gyakorlatilag az sem volt egészen pontosan tisztázva, milyen esetekben is kell a közgazdasági elemzést végrehajtani a víztestek kijelölésénél. Ezért egy ún. WATECO 54 munkacsoport jött létre, amelynek egyik feladata a fenti kérdés vizsgálata és javaslatok megfogalmazása volt (Pannonhalmi, 2003). Tevékenységük eredményeként számos kérdést oldottak meg, többek között azt az egyszerűnek tűnő problémát is, mikor, milyen esetekben kell a víztestek kijelöléséhez közgazdasági elemzést végrehajtani. A választ az 1. ábra adja meg, amely szerint, ha van olyan műszaki megoldás, amely az erősen módosított státust feloldja, a további kérdés, hogy az a környezet szempontjából is jobbnak tekinthető-e. Amennyiben igen, meg kell vizsgálni, nem okoz-e túlzott költséget az alternatíva megvalósítása. A környezet pénzbeli értékelé- 53 A kerekasztal megbeszélésen tizennégy országból több mint ötven résztvevő volt jelen. Tanszékünket Molnár Ferenc PhD hallgató képviselte decemberében állt fel egy informális munkacsoport (WATECO), amelynek feladata a Víz Keretirányelv közgazdasági kérdéseinek vizsgálata volt (WATECO Guidance Document 2002). 73

5 se ezen a ponton kerülhet előtérbe. A végső döntés az elemzési folyamat eredményei alapján hozható meg. A Rába egy folyószakaszának vizsgálata a Víz Keretirányelvnek megfelelően A Víz Keretirányelv 4. cikke szerint tehát gazdasági elemzésekkel kell alátámasztani, miért kér egy ország derogációt egy víztest természetes állapotának megvalósításával kapcsolatban, amelynek eredményeképpen az adott víztest ún. erősen módosított víztest státust kap, illetve továbbra is ilyen státusban marad. A tanszék munkatársai által végrehajtott vizsgálat (részletesen lásd: Marjainé Szerényi et al., 2003) célja a Rába folyó egy jelenleg erősen módosított víztestnek tekinthető szakaszán (Sárvár és Nick között) annak feltárása volt, hogy van-e lehetőség természetes víztest kialakítására (és ezzel az irányelv szerint megfogalmazott jó ökológiai állapot megvalósítására), vagy az erősen módosított víztest státus fenntartása továbbra is indokolt (ebben az esetben is biztosítani kell a jó ökológiai potenciált az adott víztestnél) az egyéb célok túl magas költsége, illetve az egyes megoldások következtében kialakuló hasznok viszonylag alacsony értéke miatt. Az erősen módosított víztest státusért a Nicknél lévő duzzasztómű a felelős. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai az egyik mintaszakaszra (Sárvár Nick) kidolgozott különböző alternatívák közgazdasági elemzésének eredményei alapján kívántak a fenti kérdésre választ adni, amelynek során négy változatot fogalmaztak meg. Az alternatívák vizsgálata során olyan, bővített szemléletű költség-haszon elemzést hajtottunk végre, amelyben a szokásos tényezők mellett a környezeti költségeket/hasznokat is figyelembe vettük. A folyószakasz ökológiai állapotának javítására négy alternatív megoldás született a környék településeinek vezetőivel történt egyeztetések alapján, melyek az alábbiak: A változat: a nicki duzzasztómű továbbra is fennmarad, a jelenlegi árvízvédelmi töltések elbontásra kerülnek; B változat: mind a nicki duzzasztóművet, mind az árvízvédelmi töltéseket fenntartják. A fenti két változat tehát az erősen módosított víztest státus további fennmaradását eredményezné, azonban mindkét alternatívánál olyan kiegészítő intézkedéseket terveztek, amelyekkel a jó ökológiai potenciál elérhető. C alternatíva: a jelenlegi árvízvédelmi töltéseket és a nicki duzzasztóművet egyaránt elbontják; D alternatíva: a nicki duzzasztó elbontásra kerül, ugyanakkor a jelenlegi árvízvédelmi töltéseket megtartják. E két utóbbi változat a természetes állapotok visszaállítását és ezáltal a jó ökológiai állapot elérését célozta. A korábban bemutatott kijelölési folyamat és értékelés kapcsolatában (lásd 1. ábra) tehát arra a pontra jutottunk, amikor kiderült, hogy elvileg létezik olyan megoldás, amely a természetes állapotokat képes visszaállítani, a kérdés most már csak az, milyen költséggel valósíthatók meg ezek az alternatívák. A közgazdászok szerepe ebben a fázisban meghatározó. 74

6 Erősen módosított víztest EMV meghatározása cikk 1. lépés 4.cikk 3.bek. (a) Jelentős kedvezőtlen hatás a használatokra A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges beavatkozások jelentős hatást gyakorolnak a használatokra/hasznosításokra? igen nem Erősen módosított víztest EMV Kijelölése II.mell. 2. lépés 4.cikk 3.bek. (b) Hasonló hasznos célkitűzésű alternatívák összehasonlítása Létezik műszakilag megvalósítható alternatíva? nem igen Környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldás? A környezetértékelés eredményeinek szerepe a döntésben nem igen Az alternatíva költsége aránytalanul magas? igen nem ERŐSEN MÓDOSITOTT VIZTEST Jó ökológiai potenciál 4.cikk 1.(a iii))15 év TERMÉSZETES VIZTEST Jó ökológiai állapot 4.cikk 1.(aii))15 év VIZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZITÉSE 13. cikk VII.mell. Intézkedési programok. Költségelemzés. Aránytalan költségek, derogáció indoklása. 1. ábra Az erősen módosított víztestek kijelölésének folyamata és a közgazdasági értékelés kapcsolata HEAVILY MODIFIED WATERS WORKING GROUP alapján, in: Pannonhalmi (2003) Az alternatívák értékelése során az ún. hatás-útvonal megközelítést (van Beukering et al. 2003) alkalmaztuk, amelynek lényege, hogy a beavatkozások következtében kialakuló gazdasági/társadalmi változásokat olyan változásokká fordítjuk le, amelyek már számszerűsíthetők, és így egy költség-haszon elemzés részét képezhetik. A hatás-útvonal eljárás során figyelemb vett tényezők egy lehetséges útvonalát a 2. ábra szemlélteti. Az ábrából jól látható, hogy egy változásnak számtalan hatása lehet, valamint a hatások számszerűsítését is több karakterisztikában lehet megjeleníteni. Ha az összes változást ábrázoltuk volna, szinte átláthatatlan bonyolultság jellemezte volna az ábrát. Ez utóbbi tény is bizonyítja, hogy a természetet érintő döntések igen összetett hatásokkal járnak, amely tovább bonyolítja a közgazdasági értékelést. 75

7 A konkrét munka során vizsgáltuk a vízmennyiség, a talajerózió, az erdőállomány változását, valamint a flóra és fauna módosulását. Ezek hatásaiból konkrétan a következőket számszerűsítettük: vízellátás, halászat/horgászat, árvíz- és aszálymegelőzés, mezőgazdaság, növénytermesztés, vízenergia, turizmus, biodiverzitás, széndioxid-megkötés. A vízügyi szakemberek által kidolgozott beavatkozási listák a következő intézkedéseket tartalmazták (zárójelben azoknak az alternatíváknak a betűjele, ahol az adott intézkedés szerepel): (1) a nicki duzzasztó további fenntartása (A, B); (2) a nicki duzzasztó elbontása (C, D); (3) árapasztó vápa kialakítása (B, C); (4) erőmű létrehozása (A, B); (5) hallépcsők kialakítása (A, B, C, D); (6) holtágak és mellékágak rehabilitációja (A, B, C, D); (7) kikötők kialakítása (A, B, C, D); (8) körtöltések létrehozása (A, D); (9) a szennyvízkezelés szükségességének változása (A, B, C, D); (10) szivattyútelep kialakítása a jelenlegi öntözési vízigények további biztosítása érdekében (C, D); (11) területi átminősítések zöld felületek, árvízlevezető területek kialakítása érdekében (például a szántó területek átminősítése rétté, legelővé) (A, B, C, D); (12) töltések megerősítése (B, C); töltéselbontás (A, D); (13) vízkivételi lehetőség (A, B, C, D). A hatásvonalak mentén létrejövő az egyes változások, mint mérendő változók segédváltozóit megtestesítő karakterisztikák a következők: (a) beruházási és fenntartási költségek, (b) vízellátottság és szennyvízhelyzet változása, (c) halászat és vadgazdálkodás, (d) árvíz és aszályhelyzet, (e) mezőgazdaság/agrárgazdaság, (f) vízenergetikai hasznosítás, (g) turizmus, (h) biodiverzitás-változás, (i) CO 2 - megkötés és kiváltás, (j) fa és erdőgazdálkodás (tájgazdálkodás). Az elemzéseknél mind a költségeket, mind pedig a hasznokat minél teljesebb mértékben igyekeztünk figyelembe venni. Egy-egy alternatíva nettó jelenértékét a nettó hozamok jelenértékre diszkontálásával kaptuk. A változtatások hatásainak pénzbeli értékét két, viszonylag hosszú időtávra (25 és 50 év) határoztuk meg, amit a biodiverzitás változásának időtávjával magyarázhatunk, hiszen általában az abban bekövetkező kedvező és kedvezőtlen hatások is a beavatkozást követő hosszabb idő eltelte után jelentkeznek csak. A jelenérték számításnál három különböző diszkontrátát (1, 2 és 3%) alkalmaztunk, amely némiképpen enyhíti a hosszú időtávból, valamint a gazdaságban feltételezett változások bizonytalanságából származó számszerűsítési problémákat. A konkrét számítások és számszerű eredmények részletezése nélkül néhány aspektusát emeljük ki az elemzéseknek, illetve eredményeknek. Az alternatívák közül az a kettő került az első két helyre, amelyek az erősen módosított víztest státus további fenntartását jelentik. Ezeknél a változatoknál tehát továbbra is megmaradna a nicki duzzasztó, de emellett számos olyan intézkedést valósítanának meg, amelyek a jó ökológiai potenciál elérését segítenék elő. A sorrendben nem okozott változást az eltérő időtávok, illetve különböző diszkontráták alkalmazása. Minél hosszabb időtávot vettünk alapul, annál inkább felértékelődött a természet, vagyis az abból származó hasznok egyre nagyobb értékben jelentkeztek. A kisebb diszkontráták jobban kedveztek a természeti tőke jelenre átszámított értékének. A vizsgálatok során több problémával kellett szembenéznünk. Először is, már a költségek becslésénél komoly gondot jelentett olyan beavatkozások mellé pénzöszszeget rendelni, amelyek a gyakorlatban nem jellemzőek, illetve nincs rájuk precedens. Ilyen beavatkozásnak tekinthető ebben az esetben a nicki duzzasztómű elbontásának feladata is. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy az igazán problé- 76

8 más kérdések a haszon oldal becslésénél léptek fel. Különösen nehéz a beavatkozások biodiverzitásra gyakorolt hatásának, illetve a változások pénzbeli értékének becslése. A vizsgálat kiindulópontjaként felhasznált változásoknak sem az irányában, sem a mértékében nem lehetünk biztosak, csak feltételezésekkel élhetünk, és a botanikusok, zoológusok is csak igen nagy bizonytalanság mellett képesek olyan adathalmazzal szolgálni, amelyeket a számszerűsítés során használhatunk. Ugyancsak fontos arra is figyelni, hogy a változások és azok hatásai átfedésben lehetnek egymással, ami egyenesen következik abból, hogy például a biodiverzitás változása bekövetkezhet a vízmennyiség változásának vagy a talajerózió, de akár az erdős területek nagyságának módosulása hatására is (ahogy ez a 2. ábra alapján látható). A legfontosabb a kettős számbavétel elkerülése. A környezetértékelés jövője Joggal merül fel a kérdés: lehet-e például az összes hazai víztestre a fentihez hasonló értékelési folyamatot végrehajtani, illetve vannak-e olyan egyéb döntési szituációk, amelyekben segíthet a pénzbeli értékelés alkalmazása. Ha sikerülne egy egységes, viszonylag rövid idő alatt, és nem túlzott költségek mellett végrehajtható módszertan megalkotása, akkor 2009-ig megalapozott és a hatások kiterjedt skáláját magában foglaló költség-haszon elemzéseket tudnánk véghezvinni. Valószínűleg sok helyen elegendő lenne a csak költségoldalt figyelembe vevő, költséghatékonyságot célzó elemzés alkalmazása is. A környezetértékelés tudományában egy másik irányzat is kezd teret hódítani, elsősorban a pénzben legnehezebben kifejezhető javak, a biológiai sokféleség képviselőinek értékelése terén, amelyet az alábbiak is alátámasztanak. Az OECD két könyv 55 egyes fejezeteinek egyesítésével született egy magyar nyelven megjelent könyv, melynek címe: A biológiai sokféleség ösztönzése és közgazdasági értékelése (OECD, 2003). Egyik fejezete a nem feltétlenül pénzbeli értékelés lehetőségeivel foglalkozik, amely a hírek szerint (Kovács Eszter, az OECD Biodiverzitás Bizottsága tagjának személyes közlése, október) komoly versenytársa lehet a jelenleg alkalmazott, hagyományosnak tekinthető pénzbeli értékelésnek, a költséghaszon elemzésnek. Az újabb módszerek jellemzője, hogy az egyéni preferenciákat más eljárással derítik ki, mint ahogy azt a közgazdasági értékelés módszereinél megszoktuk. Az újfajta eljárások között amelyek az ún. tárgyalásos és részvételen alapuló módszerek közé tartoznak, említhetjük a fókusz csoportok (focus groups), az állampolgári esküdtszék (citizens jury), a konszenzus-konferencia (concensus conference), valamint a tárgyalásos közvélemény-kutatás (deliberative polls) (OECD, 2003) módszereit. Az első három eljárás viszonylag kis létszámú csoportokban történő beszélgetések, vizsgálódások során feltárt vélemények alapján alakítja ki az adott környezeti üggyel kapcsolatos lakossági/szakértői preferenciákat. A tárgyalásos közvélemény-kutatás viszont már egy igen nagy csoporttal (akár 500 ember) dolgozik, akiknek az adott üggyel kapcsolatos véleményét egy több napig tartó megbeszélés végén kérdőív segítségével derítik ki (OECD, 2003, o ). Ezeknek az eljárásoknak jellemzője még, hogy a döntési folyamatba bevont civilek 55 A két könyv a következő: Handbook of Incentive Measures for Biodiversity: Design and Implementation, OECD, 1999; Handbook of Biodiversity Valuation: A Guide for Policy Makers, OECD,

9 vagy szakemberek a csoport többi tagjának véleménye hatására megváltoztathatják saját, eredeti nézeteiket is, és végül olyan eredményt fogadhatnak el, amellyel a csoport tagjai lényegében egyetértenek. Természetesen ezeknek az eljárásoknak is vannak hátrányai (például egy domináns személy véleményének ráerőltetése a csoport többi tagjaira), viszont újfajta eszközt és ezáltal újszerű lehetőségeket jelenthetnek a környezeti változások értékelésében. A jövő tapasztalatai, az alkalmazások során megvalósuló tanulási folyamat meggyőződésem szerint közelebb fog vinni bennünket a nehezen értékelhető javak számszerűsítéséhez vagy egyéb módon történő figyelembevételéhez is. 2. ábra A hatás-útvonal eljárás sematikus modellje (egy konkrét példán keresztül) 78

10 Felhasznált irodalom Az Európai Parlament és a Tanács október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. Brouwer, Roy and Pierre Strosser (eds.) (2004): Environmental and resource costs and the Water Framework Directive. An overview of European practices. Workshop Poceedings, RIZA Working Paper x. Memo. Kerekes Sándor, Kindler József, Bisztriczky József, Csutora Mária, Kovács Eszter, Kulifai József, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Nemcsicsné Zsóka Ágnes (1999): A természeti tőke várható értékváltozása a Szigetközben. (The expected valuechanges in the natural capital of Szigetköz) BKE, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék. Kézirat. Kerekes Sándor, Kindler József, Bisztriczky József, Csutora Mária, Kovács Eszter, Kulifai József, Nemcsicsné Zsóka Ágnes, Pál Gabriella, Szabó László, Szerényi Zsuzsanna (1998): A szigetközi térség természeti tőke értékváltozása. (The value changes in the natural capital in the area of Szigetköz) BKE, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék. Kézirat. Marjainé Szerényi Zsuzsanna (2000): A természeti erőforrások monetáris értékelésének lehetőségei Magyarországon, különös tekintettel a feltételes értékelés módszerére. PhD értekezés, Budapest, BKÁE. Marjainé Szerényi Zsuzsanna (2003): A Tisza szennyezés-megelőzésének társadalmi támogatottsága egy lakossági felmérés eredményei. Kézirat. Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Bisztriczky József, Kulifai József, Molnár Ferenc, Németh Patrícia (2003): A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütemében kiválasztott 11 tározó egyes megoldásai hatására kialakuló természeti tőke értékváltozásának becslése (Döntés-előkészítő anyag) Budapest, szeptember. Kézirat. Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Molnár Ferenc, Bisztriczky József, Bezegh András, Kulifai József, Harangozó Gábor (2004): A Rába új folyógazdálkodási tervének vizsgálata az EU Víz Keretirányelvének megfelelően (Gazdasági elemzés a természeti tőke értékváltozásának figyelembevételével (Döntés-előkészítő anyag) Budapest, február. Kézirat. Marjainé Szerényi, Zsuzsanna (1997): The application of environmental valuation methods in Hungary: the case of Bükk National Park. Discussion Paper in Ecological Economics at University of Stirling. Mourato, Susane, Mária Csutora, Zsuzsanna Szerényi, Eszter Kovács, Ariane Afrough (1997): Estimating the Value of Water Quality Improvements in Lake Balaton: A Contingent Valuation Study. Report for the DGXII. Chapter 6. OECD (2003): A biológiai sokféleség ösztönzése és közgazdasági értékelése. Útmutató döntéshozók számára. OECD-KvVM, 2003, Budapest. Pannonhalmi Miklós (összeállította) (2003): Javaslat az erősen módosított víztestek és referenciaterületek előzetes kijelölésének eljárásmódjára, Győr, szeptember, p. 27. Kézirat. 79

11 van Beukering, Pieter J.H., Herman S. J. Cesar, Marco A. Janssen (2003): Economic valuation of the Leuser National Park on Sumatra, Indonesia, Ecological Economics 44/2003. ( o.) WATECO Guidance Document (2002): Economics and the Environment. The Implementation Challenge of the Water Frame Directive. e_documents/economic_wateco&vm=detailed&sb=title (lekérdezés: ) 80

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő A módszertani fejlesztés szükségessége Elhúzódó projekt előkészítések

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban:

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: MaSzeSz XII. Országos Konferencia Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: DCCC módszer (Dynamic Cost Comparison

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP KONFERENCIA 2016.11.16. OKKP STRATÉGIAI HÁTTERE Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2015 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Gazdasági szabályozóeszközök alkalmazásának értékelése az európai fenntartható vízpolitika, vízgazdálkodás érdekében

Gazdasági szabályozóeszközök alkalmazásának értékelése az európai fenntartható vízpolitika, vízgazdálkodás érdekében Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) Gazdasági szabályozóeszközök alkalmazásának értékelése az európai fenntartható vízpolitika, vízgazdálkodás érdekében Összefoglaló a

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, bzs@cowi.hu 2011. március 17. 1 Lépések a projektfolyamatban 1. Projektötlet, koncepció 2. Tanulmányterv és MT

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Gazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.

Gazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Gazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Intézkedési programok tervezésének gazdasági kérdései Mennyibe kerül az intézkedések megvalósítása? Beruházás,

Részletesebben

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Krajnyik Zsolt. Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Krajnyik Zsolt. Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával Gazdálkodástani Doktori Iskola TÉZISGYŰJTEMÉNY Krajnyik Zsolt Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával című Ph.D. értekezéséhez

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonátvitel segítségével

Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonátvitel segítségével Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna Dr. Harangozó Gábor Budapesti Corvinus Egyetem Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonátvitel segítségével Az előadás fő pontjai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

ZA4890. Flash Eurobarometer 261 (Flash eurobarometer on water) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4890. Flash Eurobarometer 261 (Flash eurobarometer on water) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4890 Flash Eurobarometer 261 (Flash eurobarometer on water) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 261 WATER Q1. Mennyire érzi magát tájékozottnak az országban lévő tavakkal és folyókkal kapcsolatos

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2015. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2016. JÚLIUS 21. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Vállalatértékelés/Értékteremtés és értékrombolás(folytatás)

Vállalati pénzügyek II. Vállalatértékelés/Értékteremtés és értékrombolás(folytatás) 3-6. Vállalati pénzügyek II. Vállalatértékelés/Értékteremtés és értékrombolás(folytatás) Pénzügyek Tanszék Deliné Pálinkó Éva palinko@finance.bme.hu BME GTK Pénzügyek Tanszék, Pálinkó Éva 1 Bevezetés A

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

KRAJNYIK ZSOLT. Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával

KRAJNYIK ZSOLT. Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával KRAJNYIK ZSOLT Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Témavezető: Marjainé Dr.

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel 2014.11.18 14:17 Árgyelán Ágnes A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2013. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2014. ÁPRILIS 8. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Vízkárelhárítási Országos konferencia 2014. május 6-8. Miskolctapolca

Vízkárelhárítási Országos konferencia 2014. május 6-8. Miskolctapolca Vízkárelhárítási Országos konferencia 2014. május 6-8. Miskolctapolca május 6. kedd 11:00-12:30 óra regisztráció, szállás elfoglalása 12:30-13:30 óra ebéd Plenáris ülés 1. rész Göncz Benedek 14:00-14:15

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán "Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött

Részletesebben

Életciklus költség, mint értékelési szempont az infrastrukturális és víziközmű szektorban

Életciklus költség, mint értékelési szempont az infrastrukturális és víziközmű szektorban Az új közbeszerzési törvény közbeszerzési irányelvek átültetése Életciklus költség, mint értékelési szempont az infrastrukturális és víziközmű szektorban Kovács Károly elnök Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Fogalmak Navigare necesse est

Fogalmak Navigare necesse est Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Iszapkezelési változatok elemzése a Dinamikus költségelemzés (DCC) módszerével

Iszapkezelési változatok elemzése a Dinamikus költségelemzés (DCC) módszerével Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Kerekasztal megbeszélés Iszapkezelési változatok elemzése a Dinamikus költségelemzés (DCC) módszerével Czeglédi Ildikó okl. közgazdász BDL Környezetvédelmi Kft. BME

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat Halállomány növekedése (t) G(S*) G(S ) S 1 S* S S 2 Halállomány (t) 1 A halpopuláció növekedési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. A Natura 2000. gazdasági előnyei. Kornyezetvedelem

TÁJÉKOZTATÓ. A Natura 2000. gazdasági előnyei. Kornyezetvedelem TÁJÉKOZTATÓ A Natura 2000 gazdasági előnyei Kornyezetvedelem 2 A Natura 2000 hálózat Az Európai Unió állam- és kormányfői 2010 márciusában azt az ambiciózus célt tűzték ki maguk elé, hogy 2020-ra megállítják

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 1 Teljes gazdasági érték (TGÉ) 2 KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS Pomucz Anna Boglárka Az előadás egy része Dr. Szlávik János, Csigéné Dr. Nagypál Noémi és Dr. Csete Mária előadás diáinak felhasználásával

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben