Óbudai Egyetem Szenátusa által a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság jelentése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Óbudai Egyetem Szenátusa által a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság jelentése"

Átírás

1 Óbudai Egyetem Szenátusa által a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság jelentése A bizottság tagjai: Dr. Réger Mihály, tudományos rektorhelyettes, a bizottság elnöke Bodáné dr. Kendrovics Rita, adjunktus, RKK dr. Nagy Viktor, adjunktus, KGK Pausits Péter, Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, elnök Kuti János, Hallgatói Szolgáltató Iroda, igazgató Budapest, március

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Szakkollégiumok története, fejlődése Magyarországon Szakkollégiumok története A Szakkollégiumi Charta és annak módosításai Szakkollégiumi modellek és taglétszámok A szakkollégiumok támogatása az elmúlt években A szakkollégiumi szerveződés jogi háttere Az 1985.évi oktatásról szóló I. törvény Az 1993 évi felsőoktatási törvény évi módosítása A évi felsőoktatási törvény A nemzeti felsőoktatásról szóló évi törvény és a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete A szakkollégiumok minősítése a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete alapján Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai A szakkollégiumok története A szakkollégiumok működésének szabályozása az Óbudai Egyetemen A szakkollégiumok jelenlegi működése A szakkollégiumok minősítettsége A szakkollégiumok tevékenységének értékelése A szakkollégiumok működésének lehetőségei, problémái az Óbudai Egyetemen Napi szintű működési problémák Javaslat a napi szintű problémák megoldására A szakkollégiumok működése az Óbudai Egyetemen hosszabb távon Összefoglalás Mellékletek sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet

3 Bevezetés Az Óbudai Egyetem Szenátusa a november 19-i ülésén a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálata céljából ad hoc bizottságot hozott létre. A bizottság feladata az Óbudai Egyetem keretei belül működő szakkollégiumok helyzetének elemzése, a működési problémák feltárása, a jogi és adminisztratív kérdések tisztázása, és a működésre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A bizottság a megalakulását követően összegyűjtötte és feldolgozta a szakkollégiumok működésére vonatkozó általános és jogi információkat, tájékozódott az országos helyzetképről, személyes beszélgetéseket folytatott a szakkollégiumok képviselőivel. A jelentés első fejezetében röviden áttekintjük a szakkollégiumok létrejöttének történetét és a jelenlegi szakkollégiumok főbb, részben általános, részben specifikus jellegzetességeit. A második fejezet a szakkollégiumi működés jogi hátterét elemzi, különös tekintettel a jelenleg érvényes jogi helyzetből fakadó korlátokra és elvárásokra. A harmadik fejezet az Óbudai Egyetemen működő szakkollégiumok sajátosságait tárgyalja, végül a negyedik fejezetben áttekintjük ezen szakkollégiumok működtetésével kapcsolatos rövid- és hosszútávon megoldandó problémákat, illetve a vonatkozó javaslatokat. 1. Szakkollégiumok története, fejlődése Magyarországon A szakkollégium definíciója: a szakkollégium olyan felsőoktatási öntevékeny csoport, amely a kollégium tagjainak megteremti a - nemzetközi szinten is magas szakmai színvonal eléréséhez - megfelelő környezetet, célul tűzi ki a társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzését, a szakkollégisták önkifejtésének, önkiteljesedésének elősegítését. 1.1 Szakkollégiumok története A hazai szakkollégiumi mozgalom több mint negyven éves múltra tekint vissza. Az országban szakkollégiumként elsőként a Rajk László Szakkollégium alakult meg 1970-ben azzal a céllal, hogy a hazai közgazdászképzés színvonalát emelje. Ugyanakkor egy szakkollégium-szerű szervezet már jóval korábban létrejött Magyarországon. Eötvös Loránd a párizsi École Normale Superieure mintájára megalapította Eötvös József Collegiumot, melynek feladata a középiskolai tanárképzés támogatása volt 1. Az Eötvös József Collegium jelenleg az ELTE szervezeti egysége, szakkollégiuma. A szakkollégiumi elsőbbséget a vonatkozó szakirodalmak ettől függetlenül a Rajk László Szakkollégiumnak tulajdonítják, mely jelenleg a Corvinus Egyetem szakkollégiumaként vidéki és budapesti egyetemisták egymást inspiráló közösségeként társadalmi mobilizációra, tehetségek kibontakozására ad lehetőséget. A rendszerváltás éveiben az ehhez hasonló közösségek nyújtottak szervezeti keretet az egyetemi hallgatók számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat kinyilváníthassák, megvitathassák. Nemcsak politikai fórumként volt azonban kiemelkedő szerepük, hanem tagjaik számára anyaegyetemük képzési színvonalát meghaladó képzést is nyújtottak. Napjainkra politikai tevékenységük háttérbe szorult, szakmai közösségekként működnek. Tagjaik az anyaegyetem képzési rendszerét kiegészítve komoly, elmélyült tanulást és kutatást végeznek az őket érdeklő speciális témákban (pl. társadalomelmélet, nyelvek, a gazdasági élet elméleti vagy gyakorlati oldala, műszaki tudományterületek, stb.). A tagok általában az anyaegyetem kollégiumában együtt laknak, ez biztosítja az aktív közösségi élet, a tanulás, a kutatás folyamatosságát

4 A szakkollégiumi mozgalomhoz ezt követően egyre több diákközösség csatlakozott, és ez természetszerűleg azzal járt, hogy a szervezetek egyre heterogénebbek lettek. E sokszínűség a mozgalom jelentős értéke, viszont szükségessé tette egy olyan kritériumrendszer felállítását, mely alapján eldönthető, hogy melyik szervezet nevezhető szakkollégiumnak, és melyik nem. 1.2 A Szakkollégiumi Charta és annak módosításai 1991-ben húsz szakkollégium megfogalmazta és elfogadta az un. Szakkollégiumi Charta-t (lásd 1. sz. melléklet), mely e döntéshez meghatározta a kritériumokat. A Charta szerint a szakkollégiumok lényegét a következő legfontosabb szempontok határozzák meg: - széles látókörű értelmiség képzése, - oktató-kutató munka összekapcsolása révén szakmai-tudományos műhelyek létrehozása, - az egyetemi, főiskolai szellemi élet élénkítése, - szakmai programok szervezése kívülállók számára is, - együttlakó diákok öntevékeny közösségeinek létrehozása, - autonómia, a döntések önálló módon, független szervezetekként való meghozása, - demokratikus elvek alapján a közéletiség szellemi alapjainak megteremtése, - a világnézetek és az értékek pluralizmusának érvényesülése. A charta szerinti legfontosabb célkitűzés: A szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelése. A Chartát 2001-ben, majd 2011-ben módosították. A jelenleg érvényben lévő dokumentum (lásd 2. sz. melléklet) az eredeti szabatos öndefiníció helyett a feltételekre helyezi a hangsúlyt a szakkollégiumi kritériumrendszer megállapítása során, és ezek teljesüléséből vezeti le, hogy egy-egy szervezet szakkollégium-e, vagy sem. A feltételek hat nagyobb kérdéskört érintenek, ezek a következők: 1. A szakkollégium széles körű autonómiával és kiterjedt önkormányzattal rendelkezik. 2. A szakkollégiumi munka középpontjában a magas színvonalú munka áll. 3. A szakkollégium egyik alapértékének a szakmai tevékenységen túl a társadalmi problémákra érzékeny értelmiségi réteg kinevelését tartja. 4. A szakkollégium aktív tagságát egyetemisták vagy főiskolások közössége alkotja. 5. A szakkollégisták együttlakó bázissal rendelkeznek, illetve erre törekednek. 6. A szakkollégium nagy hangsúlyt helyez tagjai emberi és szakmai fejlődésére, az alapképzés első éveitől az egyetemi, illetve főiskolai képzés végéig. 1.3 Szakkollégiumi modellek és taglétszámok 2011-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával az ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. által készített Szakkollégiumi helyzetkép felmérése c. tanulmány 3 adatai alapján az 1990-es évek végén indult dinamikus növekedésnek a szakkollégiumi szerveződés, így mára szinte valamennyi felsőoktatási intézményben megjelent (1. ábra). Az Oktatási Hivatal listájában a 2011-es felmérés szerint összesen 95 szakkollégiumként regisztrált szervezet szerepel. Ezek közül 23 nagy egyetemi kollégium azonban szociális kollégiumként működik, szakmai tevékenységet nem folytat, de több esetben helyet adnak egy-egy ténylegesen működő 3 3

5 szakkollégiumnak. Ez a lista a szakkoli.hu és más gyűjtés alapján 37 újonnan alakult vagy nem regisztrált szakkollégiummal egészül ki. 1. ábra: A szakkollégiumok számának növekedése a jelenleg is működő szakkollégiumok alapítási dátuma alapján Az említett tanulmány szerint a hazánkban szakkollégiumoknak alapvetően három típusa fordul elő, melyeket elsősorban működtetésük módja választ el egymástól. 1. Az egyesületi modell szerint működő szakkollégiumokat nem csupán azok a célok vezérlik, amelyre a kollégiumot létrehozták (elitképzés, értelmiségképzés stb.), hanem egyenlő súllyal esnek latba a működésre vonatkozó olyan elvek és értékek, amelyek a demokratikus felépítés megőrzésére törekednek. Ilyen tipikus értékek például a mindenre kiterjedő belső nyilvánosság vagy az autonómiára való törekvés. A legtöbb egyesületi típusú szakkollégium egyetemeken jön létre, kisebb részben ténylegesen egyesületként. A felsőoktatási intézményekben működő szakkollégiumoknak általában van oktató igazgatójuk, vezetőtanáruk, akinek kinevezési jogát a felsőoktatási intézmény (vagy annak valamely nagyobb szervezeti egységének) vezetője gyakorolhatja, és aki felé az anyagi és szakmai felelősséggel tartozik. Rendszerint a kinevezéshez a közgyűlés hozzájárulása, egyetértése is szükséges. A működésre hatással van az, hogy a fenntartó bizonyos forrásokat biztosít. 2. A kisegyetemi modellt az Eötvös Collegium hagyományaira építő kollégiumok igyekeznek követni. Ebben az esetben a fő célkitűzés a tehetséggondozás, elitképzés, azaz a formális képzést kiegészítő, abból mélyebb és több tudást nyújtó, de alapvetően hagyományos egyetemi rendszerű tudásátadás. Ebben az esetben nem a hallgatók, hanem az egyetem vagy az oktatók egy köre határozza el, hogy tehetséggondozó intézményként szakkollégiumot létesít. Rendszerint egyetemi oktatók köre a kezdeményező, s e kör, illetve az általuk felkért tekintélyes egyetemi, főiskolai tanárok alkotják azt a testületet, amely a stratégiai kérdésekben dönt, és megválasztja vagy javasolja az igazgató személyét. Ez a testület egyben mintegy szakmai segítséget és felügyeletet is hivatott nyújtani a kollégiumnak. Az önkormányzatiság ebben az esetben klasszikus, az egyetemi hallgatói önkormányzathoz hasonló jelentéssel bír. Azaz a hallgatók akik alapvetően célcsoportját jelentik a szakkollégiumi szolgáltatásoknak, nem pedig működtetői a kollégiumnak érdekképviseleti szerepet gyakorló önkormányzati testületet választanak (diákbizottság, választmány). Az önkormányzat tagokat delegálhat az operatív vezetésért felelős, az igazgatóból és az általa kinevezett, megbízott igazgatóhelyettesekből, tisztségviselőkből álló testületbe. Ebben a testületben a hallgatók többnyire kisebbségben vannak. 4

6 3. A fenntartó kollégiuma típusú modell az előző két modell szerinti működési struktúra ötvöződik. Rendszerint a fenntartó sok esetben egyházi vagy nem felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv úgy dönt, hogy olyan kollégiumot hoz létre, vagy a meglévőt úgy alakítja át, hogy az támogassa az ott lakók tanulmányait. Nem csupán jobb infrastrukturális feltételekkel, hanem olyan szakmai tevékenységekkel, amelyek mélyebb vagy szélesebb tudást biztosíthatnak. A fenntartó nevezi ki az intézményvezetőt, aki az intézményen belül gyakorolja a munkáltatói és a további kinevezési jogokat. Ez esetben az igazgató vagy az általa összeállított igazgatóság gyakorolja a legfőbb döntéshozói jogokat néhány alapvető, a fenntartó hatáskörébe tartozó döntésen kívül, mint a kollégium megszüntetése, a fenntartótól származó költségvetés összege stb., és az operatív működtetésért is felel. A hallgatói önkormányzat ebben az esetben a kisegyetemi modellhez hasonlóan érdekképviseleti szerepet tölt be. A hazai szakkollégiumok tagjainak átlagos létszáma az előzőekben említett felmérés adatai szerint körülbelül hetven fő, akik közül valamivel több, mint tucatnyian vannak olyanok, akik már végeztek szakkollégiumi és/vagy egyetemi tanulmányaikkal, de a kollégium életében továbbra is aktívan részt vesznek, például szeniorként vagy tiszteletbeli tagként. (1-2. táblázat) 1. táblázat: Szakkollégiumok taglétszámainak átlaga státuszok és tanévek szerint (fő) 4 2. táblázat Taglétszám a szakkollégiumok típusai szerint 1.4 A szakkollégiumok támogatása az elmúlt években A 2007-ben megfogalmazott Magyar Géniusz Program a évi európai uniós társfinanszírozott keretprogram, az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik úgynevezett zászlóshajó programja volt. Ebben a szakkollégiumok, mint fontos és támogatandó tehetségsegítő intézmények nevesítetten is megjelennek. A Magyar Géniusz Program, mint horizontális program nem valósult meg, ugyanakkor a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. prioritása keretében hasonló néven elindult egy elsősorban a közoktatásra koncentráló, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által menedzselt program, amely tehetséggondozó intézményeket, úgynevezett tehetségpontokat támogat és koordinál. E programhoz a szakkollégiumok is csatlakozhatnak. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. felsőoktatási prioritása több konstrukcióban támogatja a szakkollégiumokat. A szakkollégiumi bentlakás, a tagok együttlakása tekintetében a charta és a jogszabályok ellentétes irányú tendenciát mutatnak. Míg az 1991-es és 2001-es chartákban az együttlakás egyértelmű kritériumként jelent meg, addig a 2003-as jogszabály alapján nem egyértelmű, hogy a szakkollégium 4 A bizottság véleménye szerint a taglétszám a hivatkozott tanulmányban alkalmazott felmérési módszertan eredményeként túlbecsültnek tekinthető 5

7 cím elnyerésének feltétele lenne a közös kollégiumi hely. Ugyanakkor a 2011-es charta így fogalmaz: A szakkollégisták együttlakó bázissal rendelkeznek, illetve erre törekednek. A 2011-ben elfogadott Szakkollégiumi Charta az addigiakkal ellentétben 20 fős minimumlétszámot határoz meg. Ilyen, a nagyobb létszámú szakkollégiumoknak kedvező megfogalmazás a törvényi szabályozásban nincs, illetve ilyen ágazati törekvés sem a múltban, sem jelenleg nem tapasztalható, különösen összeegyeztethetetlen ez a szakkollégiumi hálózat bővítésére tett lépésekkel. 2. A szakkollégiumi szerveződés jogi háttere 2.1 Az 1985.évi oktatásról szóló I. törvény Az 1985.évi oktatásról szóló I. törvény és a kapcsolódó rendeletek az önálló, független hallgatói szerveződéseket még nem engedélyezték. Erre e törvény 1990-es módosítása adott lehetőséget, mely a felsőoktatási szerveződések széles körű autonómiáját és a hallgatói szerveződés jogának elismerését tette lehetővé (1990. évi XXIII. törvény). Az első önálló felsőoktatási törvény (1993. évi LXXX. Törvény a felsőoktatásról) még nem nevesítette a szakkollégiumot, mint intézményt, viszont, mint kollégiumi szálláshely áttételesen megjelent a törvényi szabályozásban. Ebben az időszakban mind a szakkollégiumokra, mint szálláshelyekre vonatkozó passzusok, mind a tudományos diákkörök szervezése a hallgatói önkormányzatok autonómiájának részeként jelent meg. 2.2 Az 1993 évi felsőoktatási törvény évi módosítása Az évi felsőoktatási törvény évi módosítása után a szakkollégium nevesített intézménytípusként jelent meg a diákotthonok, azaz a hallgatói szálláshelyekről szóló értelmező rendelkezésekben, az alábbi módon: diákotthon (kollégium, szakkollégium): a felsőoktatási intézmény vagy más fenntartó által létesített intézmény, amely hallgatók elhelyezésére, lakhatására szolgál. A diákotthonok részeként, vagy önállóan működő szakkollégiumok az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz kapcsolódóan saját program kidolgozásával biztosítják a minőségi képzés, a tehetséggondozás, a kulturált életvitel, az egészséges életmód, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeit. 2.3 A évi felsőoktatási törvény A évi felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról) már külön fejezetben foglalkozik a felsőoktatás tehetséggondozással kapcsolatos feladataival és intézményrendszerével. A szakkollégiumokra vonatkozó szabályozás alapvetően a 2001-ben megfogalmazott és megújított Szakkollégiumi Chartán alapul. Az akkori felsőoktatási törvény 66. -a a tehetséggondozás rendszerét az általános minőségi oktatás és a többletfeladatok lehetőségének rögzítésével, illetve három konkrét intézménytípus, a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés nevesítésével fogalmazza meg. A szakkollégiumokra vonatkozóan az alábbi követelményeket határozta meg a törvény: (2) A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget. ( ) (4) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti 6

8 szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről. (5) Ha a kollégiumot azzal a céllal hozzák létre, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint részt vegyen a tehetséggondozásban, szakkollégiumként működik. A szakkollégium kollégium és diákotthon részeként is működhet, ha megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. (6) Ha a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között láthatja el. ( ) (8) Az e -ban meghatározott feladatokban a diákotthon a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhet. A évi törvényben lefektetett alapelvekhez képest két jelentősebb változás és törekvés jelentkezett a szakkollégiumok szabályozására, illetve minőségi kritériumainak megfogalmazására, valamint ezek alapján a szakkollégiumok közötti szelekcióra. A felsőoktatási törvény évi módosítása (2009. évi CXXXVIII. törvény a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról) jelentős mértékű újítást tartalmaz, létrehozta a szakkollégiumok között a legjobbaknak 5 évre adható Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet, mely szerint a...több tudományterületet érintő ismeretszerzés a meghatározó. A cím olyan szakkollégiumnak adományozható, amely a felsőoktatási törvény 66. (3) bekezdésében meghatározott követelményeket magas színvonalon teljesíti, és elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti. Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím adományozására sem 2010-ben, sem 2011-ben nem került sor. 2.4 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi törvény és a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény érdemben nem foglalkozik a szakkollégiumok kérdésével. A törvény kilencedik részében a záró rendelkezések között szerepel, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza a tehetséggondozás rendjét, így különösen a szakkollégiumok szervezésének elveit ( a). A Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete szabályozza a nemzeti felsőoktatási kiválóság kritériumait. Ezek szerint a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszerét, így különösen a szakkollégiumokat és az országos tudományos diákköri mozgalmat.(1. fejezet b pont), illetve a Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait (1.. 2 pont). A nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményei című 2. fejezet a 4. -ában részletezi a kutató egyetem cím elnyerésének kritériumait, ennek d. pontja szerint az egyik feltétel, hogy az egyetem a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudományos diákköri tevékenység, szakkollégium működtetése és a doktori képzés területén. Az 5. fejezet a szakkollégiumi tehetséggondozás kérdéskörét tárgyalja, ezért ezt a fejezetet a 3. sz. melléklet teljes terjedelmében tartalmazza. A rendelet szellemiségében lényegében a Charta alapelveihez igazodik, de megfogalmaz néhány olyan konkrétumot, mely feladatot és felelősséget szab a szakkollégium, a felsőoktatási intézmény és a minisztérium tekintetében is: 7

9 A szakkollégium feladata és felelőssége: - létesítő okirat és SZMSZ megfelelősége, adattartalma (19. (5) a és b), - képzési program megléte (19. (5) c), - szakkollégiumok minősíttetése (22. ), - szakkollégiumok minősítésének nyilvántartása az OH-ban (23. ). A felsőoktatási intézmény feladata, felelőssége: - a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek közötti működés biztosítása (20. (3)), - a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeinek biztosítása (20. (5)). A miniszter feladata, felelőssége: - a szakkollégiumok működtetéséhez pályázati forrás (24. ). A kutatóegyetem és a kutató kar minősítéshez használt értékelési szempontok ugyanezen kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza. Ennek 1.6. pontja az egyik szempontként a Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak számát definiálja. 2.5 A szakkollégiumok minősítése a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete alapján Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma által adott minősítés A kormányrendeletben nevesített, a szakkollégiumok minősítésére jogosult szervezet Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma, közismertebb nevén az Interkoll. Az Interkoll a szakkollégiumi mozgalom vitafóruma és döntéshozó szerve. Célja a szakkollégiumok közötti kapcsolat fenntartása, fejlesztése, együttműködésük kereteinek megteremtése. Az Interkoll a tagfelvételi (minősítési) eljárás szabályozásával és a Szakkollégiumi Charta elfogadásával megteremti a belső minőségbiztosítás rendszerének feltételeit. Az Interkoll működése, hivatalos kapcsolattartása során a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma nevet használja. Ahol jogszabály vagy egyéb szabályzat a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumát említi, azon az Interkollt kell érteni. 5 A minősítés lefolyásának menetét az Interkoll, a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának Működési Rendje című dokumentum Szakkollégiumi Minősítési Eljárásrend című melléklete tartalmazza, melyet - a fontosságára való tekintettel - teljes terjedelmében a jelen dokumentum 4. sz. mellékleteként csatolunk. A minősítési eljárás keretében a Minősítő Bizottság a 2011-es Szakkollégiumi Charta kritériumainak - mint minimum követelményeknek - a teljesülését vizsgálja a minősített szakkollégiumi cím elnyerésére pályázatot benyújtó szakkollégiumok vonatkozásában. A Szakkollégiumi Charta-nak való megfelelés bizonyítása megfelelő működés esetén általában az alábbi dokumentumokkal bizonyítható 6 : Szakkollégiumi Charta Dokumentum pontok Alapító Okirat, SZMSZ, egyéb hivatalos dokumentumok, tagfelvételi eljárási rend, szakkollégiumi tisztségviselők kinevezésének és visszahívásának szabályai, kinevezések időtartama, pályázati feltételrendszer a vezetői tisztségekre, 5 6 A Jánossy Ferenc Szakkollégium elnökének tájékoztatása alapján a szakkollégium minősítési pályázatában benyújtott dokumentumok 8

10 2.1 pont szakmai beszámolók, kurzusprogramok, konferenciák, meghívott előadók listája, jelenléti ívek, fényképek 2.2 pont kurzuselvárás, belépő és kilépő teszt egy kurzuson, a mérhető fejlődés bizonyítására, tagonkénti auditálás, félévente egyéni fejlődési lapok (tanulmányi eredmény, TDK, szakmai közösségi munka) 2.3 pont konferenciákon való részvétel szakkollégiumi rendezvényeken való részvétel (pl. Szakkollégiumi Egyeztető Fórum ülésein 4-5 alkalom/év, Országos Szakkollégiumi Találkozó évente, Nyata - Szakkollégiumok Nyári Találkozója évente) 2.4 pont meghívott előadók listája, professzorjárás dokumentumai 3.1 pont társadalmi problémákról konferencia szervezés, egy témakör nem egysíkú, hanem különböző szempontok alapján történő megközelítése 4.1 pont hivatalos taglista, jelenléti ívek, közösségi munkában való részvétel dokumentumai 5. pont kollégiumi igazolás 6. pont szakmai munkát összefoglaló dokumentum Az évente kiírt pályázat elbírálásának eredményeként a pályázó szakkollégium az alábbi minősítést kaphatja: - minősített szakkollégium cím három évre, - minősített szakkollégium cím egy évre, - szakkollégiumi ígéret megjelölés, valamint - elutasítás. A központi támogatási pályázatokon minősített szakkollégium, vagy szakkollégiumi ígéret minősítéssel lehet csak indulni, ez utóbbi esetben az elnyerhető összeg kisebb Tehetségpont minősítés Elsősorban civil szervezetek - de szakkollégiumok is - a fenti minősítési rendszerhez közvetlenül nem kapcsolódó elismerést szerezhetnek a már említett Genius program keretében. Ennek eredményeként a szakkollégiumok egy év időtartamú regisztrációt követően - akkreditált tehetségpont, vagy - akkreditált kiváló tehetségpont minősítést szerezhetnek, melynek megléte tovább növeli a szervezet elismertségét, illetve a pályázatokon való sikeres szereplés valószínűségét. 7 pl ban a minősített szakkollégiumok összesen 54 mft (25 db), a szakkollégiumi ígéret csoportba tartozók összesen 6 mft-ra (18 db) pályázhatnak 9

11 3. Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai 3.1 A szakkollégiumok története Az Óbudai Egyetemen jelenleg négy, viszonylag fiatal szakkollégium működik. Szervezésükre, alapításukra az elmúlt tíz évben került sor. Az első szakkollégium szervezésére irányuló előkészületek 2002-ben indultak meg intézményünkben. Hivatalosan elsőként július 2-án Jánossy Ferenc Szakkollégium (JFSzK) alakult meg. A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium (GJIPSzK) megalakulására hivatalosan augusztus 1-én került sor az Óbudai Egyetem keretében meglévő három tudományág (triscience: műszaki, informatikai és gazdasági) szinergia hatásainak hallgatói és oktatói oldalról történő integrációjának megvalósítása céljából szeptember 19-én fogadta el az egyetem Szenátusa a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium (KKSzK) és Bánki Donát Szakkollégium (BDSzK) Szervezeti és Működési Szabályzatát, ez a dátum tekinthető az operatív működés megkezdésének. Mindkét szakkollégium erősen köthető az anyakarához és ennek megfelelően a tagságát is a saját karos hallgatók alkotják. Mindkét szakkollégium célja, hogy a műszaki kompetenciák mellett a szociális kompetenciákat fejlessze és így biztosítsa, hogy az itt végzettek tagjai legyen a műszaki értelmiség vezető rétegének. 3.2 A szakkollégiumok működésének szabályozása az Óbudai Egyetemen Az Óbudai Egyetemen működő négy szakkollégiumot az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, a Szenátus hozta létre az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet 19. függelékében foglaltak alapján. Hasonlóképpen a Szenátus hagyta jóvá a szakkollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzatát. A szakkollégiumok ezáltal az egyetem tagszervezeti, így az egyetemi szabályzatok természetesen a szakkollégiumokra is érvényesek. Ennek megfelelően a Szenátus jogosult a szakkollégiumok működésének ellenőrzésére, illetve - szabálytalan működés esetén - a szakkollégium tevékenységének felfüggesztésére. Mind a korábbi, mind a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a szakkollégiumokat az Oktatási Hivatalnál regisztráltatni kell. Az Óbudai Egyetem négy szakkollégiuma azonos számon, de négy különböző alszámon van regisztrálva, így a hivatalos azonosítás egyértelmű. 3.3 A szakkollégiumok jelenlegi működése A szakkollégiumok taglétszáma általában nem túl nagy, aktivitásuk meglehetősen eltérő. A tipikus szakkollégiumi programok a következők: tanfolyamok, táborok, üzemlátogatások, szakmai előadások szervezése, konferencia részvétel, kiállítások meglátogatása, konferencia-szervezés, kiadványok készítése. A szakkollégiumba belépő hallgatókkal szemben általában alapvető követelmény, hogy aktívan részt vegyenek TDK munka kidolgozásában. Ez a vállalás ebben az évben már meg is látszik az egyetemen bemutatott TDK dolgozatok számában. A szakkollégiumi munkának és tagszervezésnek különös lendületet adott, hogy a tehetséggondozás támogatására kiírt, A tudományos képzési műhelyek támogatása és a tehetséggondozás rendszerének kialakítása az Óbudai Egyetemen című TÁMOP pályázat keretében ra mintegy 110 mft áll rendelkezésre tehetséggondozási feladatokra. A pályázati munka fő 10

12 célkitűzése a tehetséges hallgatók szakmai munkájának, fejlődésének támogatása és intézményi szinten a tehetséges hallgatók MsC és doktori képzésekbe való bekapcsolása. A programban a karok Tudományos Diákkörei, az Alkalmazott Informatika Doktori Iskola, valamint a Jánossy Ferenc, a Kandó Kálmán és a Bánki Donát Szakkollégiumok vesznek részt. A jelen összeállítás 5. melléklete tartalmazza a négy szakkollégium évi beszámolóját áttekinthető táblázatos formában. A szakkollégiumokkal kapcsolatos legfontosabb adatok a következők: A szakkollégium neve 2012 Jánossy Ferenc JFSzK Galamb József GJIPSzK Kandó Kálmán KKSzK Bánki Donát BDSzK alapítás éve Igazgató - Szabó Richard Dr. Maros Dóra Kuti János Elnök Török Tamás Fehér Polgár Pál Izsó Gergely Bukodi Norbert István Taglétszám: Gesztor kar KGK KGK KVK BGK Hallgatók elsősorban KGK, NIK, KVK KGK KVK BGK 3. táblázat Az Óbudai Egyetem szakkollégiumainak főbb adatai Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai egy-egy karhoz kapcsolódóan, a kar gesztorálása alatt jöttek létre, de a szakkollégiumhoz az egyetem bármely karának hallgatói csatlakozhatnak. A táblázat adatai és a szakkollégiumi beszámolók (5. melléklet) és egyéb információk alapján az alábbi jellegzetességek állapíthatók meg: - a négy szakkollégium közül kettő az egyesületi, kettő a kisegyetemi modell szerint működik (lásd 1.3 fejezet), - a szakkollégiumok taglétszáma alacsony, három szakkollégiumnál 20 fő körüli, ami az 1. táblázat szerint évi átlagos szakkollégiumi taglétszám harmada, - a KKSzK és a BDSzK 2011-ben alakult, a mindkét esetben növekedés tapasztalható (a KKSzKban kimagasló mértékű) - a JFSzK és GJIPSzK taglétszáma a táblázatban megadott értéken stabilizálódott az elmúlt években, - három szakkollégium ban A tudományos képzési műhelyek támogatása és a tehetséggondozás rendszerének kialakítása az Óbudai Egyetemen című TÁMOP pályázat támogatásával működik (6-12 mft/szakkollégium), a GJIPSzK-nál a gazdálkodásról nincs adat, a szakkollégiumok az egyetemi központi költségvetésből nem részesültek, - igen eltérő aktivitás, a JFSzK esetében kiemelkedik a programok, kurzusok száma, a KKSzK és a BDSzK esetében a TDK aktivitás és OTDK jelölés, - a kollégiumi elhelyezés, az együttlakás csak igen kicsi mértékben biztosított. A szakkollégiumi beszámolók és a szakkollégiumi honlap alapján a bizottság az alábbiak szerint jellemzi az egyes szakkollégiumok működését. 3.4 A szakkollégiumok minősítettsége Az intézményi kiválóság szempontjai között a minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma (1.6 pont) szerepel, így a szakkollégiumok minősítettségének kiemelkedő szerepe van a kiválósági címért folyamodó egyetemek szempontjából. 11

13 Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai közül eddig a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma szervezetnél a Jánossy Ferenc Szakkollégium (JFSzK) szerzett minősítést a szakkollégiumi ígéret megjelöléssel. Ugyancsak a JFSzK minősítést szerzett a Genius programban, mely szerint a legmagasabb, akkreditált kiváló tehetségpont - ként ismerték el tevékenységüket. A hat éve működő Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium (GJIPSzK) nem folyamodott kiválósági címért, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium (KKSzK) és Bánki Donát Szakkollégium (BDSzK) pedig még nincsenek abban a korban, ami lehetővé tenné a minősítést (kb. 3 év stabil működés szükséges a minősítések elnyeréséhez). Ennek megfelelően a szakkollégiumoknak kiírt központi pályázatokon jelenleg csak a JFSzK indulhat. Az pontban leírtak szerint a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma szervezetnél megpályázható minősítés elnyerése a szakkollégium kiemelkedő szakmai tevékenysége és a Charta-nak maradéktalanul megfelelő működése esetén reményteljes. 3.5 A szakkollégiumok tevékenységének értékelése A szakkollégiumi beszámolók és a szakkollégiumi honlap és az egyéb, rendelkezésre álló információk alapján a bizottság kísérletet tett az egyes szakkollégiumok szakmai és közösségi aktivitásának jellemzésére. Az alábbi táblázat röviden összegzi ezeket a tapasztalatokat. Ugyanitt feltüntettük azt is, hogy az előző fejezetekben ismertetett általános elvárásoknak várhatóan meg tud-e felelni majd a szakkollégium. Jánossy Ferenc Szakkollégium pozitívum aktivitás, önkormányzatiság, a programok sokszínűség, szervezőkészség, céltudatosság, több kar hallgatói, javítandó 2012-es beszámoló honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon taglétszám alacsony, igazgató hiányzik, kommunikáció, karhoz kötődés, - 2 tábor, - 1 konferencia 52 előadással, - 13 kurzus, - Szak7 program 9 előadással - 2 TDK előadás, 2 OTDK jelölés - konkrét tervek 2013-ra frissített, aktualizált honlap, de TDK felhívás 2010-es, szakkollégiumi ígéret megjelöléssel, SZEF akkreditált kiváló tehetségpont, Genius fenntartható Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium pozitívum célkitűzés, több karról hallgatók javítandó - taglétszám alacsony és csökkenő, aktivitás kicsi, - TDK dolgozatok száma kicsi, - az aktivitás jó részét előadások meghallgatása jelenti, 2012-es beszámoló - 3 kutatási téma, ebből kettőről nincs találat az interneten (Töhötöm beszédvezérelt lakótér program, Nagyobbsági Felitidák magatartástudományi elemzése), - 6 kurzus - 1 TDK előadás 12

14 honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon pozitívum javítandó 2012-es beszámoló honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon pozitívum javítandó 2012-es beszámoló honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon - részvétel 6 előadáson (köztük pl. ÓE Díszdoktori avatás) - általános 2013-as tervek, konkrétumok nélkül - a honlap adatai elavultak: - Soron következő program oldal utolsó módosítása 2010-ben - Aktuális kurzusok oldalon egy friss téma, a többi es - A beszámolóban említett 6 kurzusnak nincs nyoma a honlapon, - Beszámoló oldal 2009-es, - Tagjaink oldal utolsó módosítása 2010-ben - Projektek oldal utolsó módosítása 2010-ben nincs bizonytalan Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium taglétszám kiemelkedő növekedés, TDK teljesítmény, kari kapcsolódás saját programok kicsi száma, kurzusok meghirdetése, - 1 tábor (Jánossyval), - 2 konferencia részvétel (16 hallgató), - németországi kiállítás (39 hallgató), - Nyílt nap, Gólya nap, - 15 TDK előadás, 8 OTDK jelölés, as terv hiányzik frissített szép honlap, aktualizált tartalommal, de taglista 71 nevet tartalmaz, a beszámoló 107-et nincs reményteljes néhány év múlva Bánki Donát Szakkollégium aktivitás, szerveződés módja, programok sokszínűsége, ipari orientálódás, TDK teljesítmény, taglétszám alacsony, de növekvő tendenciájú, - 2 konferencia részvétel (3 hallgató), - 2 kurzus, - 3 szakműhely, - 4 felzárkóztató kurzus szakkollégista vezetéssel, - 2 üzemlátogatás, - 15 TDK előadás, 8 OTDK jelölés, - konkrétan megfogalmazott tervek 2013-ra frissített szép honlap, aktualizált tartalommal nincs reményteljes néhány év múlva A bizottság összességében három szakkollégium esetében biztosítottnak látja a rövid és hosszú távú működés és fejlődés megvalósulását. A Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium esetén a 13

15 szakmai programok zavarossága és látható koncepciótlansága, valamint a szakkollégiumi működés elhanyagoltsága, gondozatlansága miatt megítélésünk szerint jelenleg sem teljesülnek a szakkollégiumokkal kapcsolatos minimális elvárások. 4. A szakkollégiumok működésének lehetőségei, problémái az Óbudai Egyetemen A korábbi tapasztalatok és az ad hoc bizottság a munkája alapján több olyan problémás terület is azonosítható, amely megnehezíti a szakkollégiumok működését, illetve a szakkollégium és az egyetem harmonikus együttműködését rövid és hosszabb távon egyaránt. A napi szinten előforduló szervezési és adminisztratív nehézségeket, a működést gátló problémákat tekintjük át a következő fejezetben. Ezt követően külön tárgyaljuk a szakkollégiumok működésének hosszabb időtávon (1-2 év) mutatkozó problémáit, illetve az szakkollégium és az egyetem együttműködésének lehetőségeit, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést is. Mindkét esetben megoldási javaslatokat is megfogalmazott a bizottság. 4.1 Napi szintű működési problémák A legfontosabbak ismétlődő problémák köre a szabályzatokkal, a gazdálkodással, valamint az egyetem és szakkollégiumok közti kommunikáció hiányával kapcsolatos. Felsorolásszerűen a működést napi szinten megzavaró körülmények az alábbiak: - a szakkollégiumi SZMSZ-ek eltérései, az ebből adódó nehézségek, tisztségviselők, elsősorban az igazgatók eltérő feladatköre, felelőssége, - Jánossy szakkollégiumnál nincs kinevezett szakkollégium igazgató, ki ír alá, hogyan történik a kapcsolattartás az egyetemmel, - pályázati pénzek kezelésének problémái, az ÓE részéről a gazdasági és pénzügyi feladatokat ki kezeli, - beszerzett eszközök állományba vétele, ki a leltárfelelős, ki vállalja a felelősséget, hogyan biztosítható több év elteltével az eszköz bemutatása pl. egy pályázati ellenőrzés esetén, - beszerzett könyvek bevételezése, állományba vétele, hol legyen elhelyezve, - kapcsolattartás az egyetemmel, információhiány a szakkollégiumok rendezvényeiről, meghívott vendégeiről, - az egyetem vezetése és Szenátusa nem értesül a szakkollégiumok munkájáról, eredményéről, terveiről. 4.2 Javaslat a napi szintű problémák megoldására A fenti, napi szintű problémák megítélésünk szerint adminisztratív úton, a vonatkozó szabályzatok módosításával rövid úton megoldhatók. A szakkollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatok áttekintése alapján megállapítható, hogy a négy szakkollégium működése és tagoltsága eltérő. A teljes egységesítést nem javasolja a bizottság, tekintettel arra, hogy a négy szakkollégium eltérő módon valósítja meg a programjait, ehhez eltérő feladatmegosztásra, szervezésre van szükség. Ugyanakkor van néhány olyan alapmotívum, melyben a bizottság egységes és átlátható megoldást javasol a következők szerint: - a szakkollégiumi igazgató feladat és felelősségi körének egységesítése, - a szakkollégiumi igazgató megválasztási folyamatának egységesítése, - a szakkollégium vezetése naptári évenként a gesztoráló kar Kari Tanácsának szakmai beszámolót és szakmai tervet nyújtson be (5. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány adattartalmával) 14

16 - a szakkollégium vezetése kétévenként az Óbudai Egyetem szenátusának szakmai beszámolót és szakmai tervet nyújtson be, - beszerzett eszközök leltárfelelősségének rendezése, - beszerzett könyvek kezelésének, elhelyezésének megoldása, - ÓE gazdasági felelős egyértelmű megadása. A bizottság fontosnak tartja, hogy az egyetem és a szakkollégium harmonikus együttműködéséhez mind a négy szakkollégium SZMSZ-ében a preambulum az alábbi öt bekezdéssel bővüljön. () A Szakkollégium az Egyetem Tehetséggondozási Stratégiájának (továbbiakban Stratégia) kiemelt eleme. A Stratégia megvalósításának irányítója az Egyetem mindenkori tudományos rektorhelyettese. A Szakkollégium Stratégiában való részvételének és szakmai munkájának felügyelete a tudományosrektorhelyettes feladata. ()A Szakkollégium évente szakmai beszámolót és szakmai tervet köteles benyújtani a Kari Tanácsnak. Nem megfelelő működés esetén a Kari Tanács kezdeményezheti a szakkollégium működésének felfüggesztését, melyről döntést az egyetem Szenátusa hozhat. () Az Óbudai Egyetem Szenátusa kétévente áttekinti, értékeli a szakkollégiumok munkáját. () Az egyetem a szakkollégiumok szervezeti felépítését szabályozni nem kívánja, alapvetően a tagságra bízza a megfelelő szervezeti hierarchia kiépítését és működésének rendjét, melyet a szakkollégium szervezeti és működési szabályzatában kell részletesen meghatározni. () A felépítésre vonatkozó megkötések kizárólag az alábbiak: a) A szakkollégiumok tevékenységét az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló igazgató irányítja és felügyeli. Kinevezése a kari dékán hatásköre, a szakkollégium tagságának többségi javaslatára. Az igazgató felelős a szakkollégium tárgyi eszközeiért, úgy mint a könyvek, számítástechnikai eszközök és egyéb tárgyi eszközök meglétéért. b) Hat hónapnál hosszabb időtartamig a szakkollégium igazgató nélkül nem működhet, ilyen esetben a szenátus felfüggeszti a szakkollégium működését. c) A szakkollégium egészének munkájáért a tagok közül választott elnök felel. Az igazgatói feladatok és felelősségek egységesítése céljából a vonatkozó részbe az alábbi négy bekezdés kerüljön be mind a négy SZMSZ-be: () Az igazgató feladata a Szakkollégium szabályos, jogszerű működésének felügyelete. Az igazgató a Szakkollégium ellenjegyzője, és felelős a Szakkollégium leltáráért..az igazgató rendszeresen tájékoztatja a tudományos rektorhelyettest a szakkollégium munkájáról, rendezvényeiről, meghívott előadóiról. () Az igazgató jogai: a) Szavazni a Szakkollégium Taggyűlésén. b) Tájékozódási jog. c) Véleménynyilvánítási jog. d) Véleményezési jogok. e) Észrevételi jog. f) Javaslattételi jog. g) Hozzászólási jog. h) Részvételi jog. i) Betekintési jog. j) Felfüggesztési és visszautalási jog: ha egy a Szakkollégiumi szerv vagy fórum által meghozott szabályozás ellentmondásos, szabálytalanul került kialakításra, vagy aggályosnak tartja, akkor annak végrehajtását felfüggesztheti és visszautalja az azt elfogadó szervnek. Ha az elfogadó szerv ismét helybenhagyja, de még mindig fennáll az igazgatói kétely, akkor a Kar dékánjához utalhatja az ügyet. k) Az elnök huzamos akadályoztatása, vagy kötelesség elmulasztása esetén összehívhatja a Taggyűlést. 15

17 () Az igazgató kötelezettségei a) évesi beszámoló és szakmai terv készítése a Kari Tanács részére a Szakkollégium munkájáról és működéséről; b) kétévenként beszámoló készítése a Szenátus részére, c) az igazgató felel a Szakkollégium eszközeiért; d) a Szakkollégium ellenjegyzői feladatának ellátása. Tekintettel arra, hogy a szakkollégium működésével kapcsolatos finanszírozás nagy részét várhatóan központi pályázati pénzek fedezik, javasolható, a gazdasági ügyek központi kezelésének megoldása. Ennek megfelelően az SZMSZ-ek egészüljenek ki az alábbi bekezdéssel: () A szakkollégium gazdasági ügyeit a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság kijelölt munkatársa intézi. 4.3 A szakkollégiumok működése az Óbudai Egyetemen hosszabb távon Az egyetemként való létezés tradicionális eleme az egyetemhez tartozó szakkollégiumok működtetése. A 2.4 fejezetben elemzett kormányhatározat szempontjait figyelembe véve - különösen az egyetemi stratégiai célok teljesülése érdekében - az Óbudai Egyetemnek alapvető érdeke lehet a szakkollégiumi élet erősítése, hiszen a kiválósági szempontok között is szerepelnek a szakkollégiumi mutatók. Mivel a hallgatói önszerveződés, a hallgatói aktivitás jelenti a szakkollégiumi működés alapját, így az egyetemi támogatás nem feltétlenül anyagi hozzájárulást jelent, hanem inkább a hallgatói kezdeményezések felkarolását, vagyis azt, hogy az egyetem a maga bonyolult (oktatási, pénzügyi, adminisztratív, pályázati stb.) működési rendszereiben biztosítson elegendő teret az arra érdemes szakkollégiumok működésének Szinergikus hatások, a szakkollégiumok működésének előnyei Megítélésünk szerint a szakkollégium és az egyetem megfelelő együttműködése hosszabb távú szinergiahatást eredményez, vagyis az egyetem pozíciói javulhatnak. Ezen hatások közül néhány persze igen nehezen mérhető. A teljesség igénye nélkül a következőkben vázlatosan elemzünk néhány olyan folyamatot, melyből az intézmény számára kedvező hatások eredhetnek. A szakkollégium tagságának kötelező a TDK tevékenység, így az egyetemünkön ennek következményeképpen emelkedik a TDK szekciók és a TDK dolgozatok száma ben például 30 %-al több dolgozat készült a Bánki karon, elsősorban a Bánki Donát Szakkollégium és természetesen a konzulens kollégák aktivitásának eredményeképpen. Ezen a karon így három új szekció is szerveződött (Biogáz, Robotosított hegesztés, Technikatörténet). A növekvő kari, intézményi TDK tevékenység megnöveli az OTDK-án résztvevő és esetleg díjakat nyerő hallgatók számát, ez utóbbi létszám pedig az egyetemi kiválósági kritériumrendszer elemei között is szerepel (2.7. OTDK helyezettek száma). Ezen felül - járulékos hatásként - a szakkollégiumok összefogottabbá, tudatosabbá teszik a TDK tevékenységet, hiszen a tagság az átlagosnál hosszabb időt szán a felkészülésre. Ennek megfelelően az intézetek, szakcsoportok is gyakrabban frissítik a TDK témákat és nagyobb valószínűséggel találják meg a megfelelő hallgatókat. A szakkollégiumok ösztönzik a tagságot a konferencia részvételekre. A JFSzK saját konferenciája kiemelkedő színvonalú, a KKSzK és BDSzK tagsága pedig több hazai és nemzetközi konferencián vesz részt. A konferenciákon való megjelenés erősíti a hallgatói tudományos életet, ez pedig növeli az oktatói utánpótlás bázisát. A szakkollégiumi rendszer a továbbtanulásra ösztönöz, így nagyobb a 16

18 valószínűsége annak, hogy ezek a hallgatók az MSc, PhD képzésre is jelentkeznek, illetve minősített oktatóként majdan az Óbudai Egyetemen dolgoznak. Több szakkollégiumban mentor rendszer működik, ahol a mentorált hallgatók demonstrátorként oktatási gyakorlatot is szereznek. A szakkollégiumok által szervezett üzemlátogatások, külföldi tanulmányutak az egyetem kapcsolati tőkéjét gyarapítják. Több szakkollégiumi gyárlátogatásból TDK téma alakult, melyből később biztosan szakdolgozati téma is lesz. A szakkollégista hallgatókból az egyetem és a szakkollégium felé elkötelezett kollégák, mérnökök válhatnak, akikre a későbbiekben is számíthat az intézmény. A középiskolai tehetségprogramokhoz a szakkollégiumokon keresztül erősebb kapcsolódási lehetőségek nyílnak (Arany János program, Tehetség Útlevél program), ami pozitív hatással lehet elsősorban a beiskolázás minőségi mutatóira A szakkollégiumok működésének hosszú távú problémái A 4.1 fejezetben az azonnali adminisztratív rendelkezésekkel megoldható működési nehézségeket ismertettük, amelyek rövidtávon harmonizálják a szakkollégium és az egyetem együttműködését. Bizonyos, egyébként napi szinten is jelentkező problémákat nem lehet csak adminisztratív úton megoldani és némelyik esetében hosszabb időtartam (1-2 év) is szükséges. Ezek a témakörök felsorolásszerűen a következők: - kollégiumi elhelyezés, az együttlakás legalább részleges biztosítása, - irodahelyiség és infrastruktúra biztosítása a szakmai, szervezés munka végzéséhez, beszerzett eszközök tárolásához, - direkt intézményi támogatás (helyiségek konferenciához, tanfolyamhoz, előadáshoz, eszközök, infrastruktúra, üdülő használata, esetleg anyagi támogatás), - szakmai tevékenységhez és a finanszírozás megteremtéséhez (pl. pályázatok beadásához) az intézményi háttér biztosítása (pl. önrész), - pályázatok lezárása után a fenntartási kötelezettség biztosítása. A 24/2013. (II. 5.) kormányrendelet megjelenése előtt a felsőoktatási intézményeket semmi nem kötelezte a szakkollégiumok működési lehetőségének támogatására. Az intézmények az universitas szellemében és esetleg saját, jól felfogott érdekükben (az előző fejezetben említett várható szinergiahatások reményében) támogatták a szakkollégiumok tevékenységét. Az egyetem sem anyagi, sem egyéb (pl. kollégiumi elhelyezés tekintetében) támogatást nem volt köteles biztosítani a szakkollégium részére február 5-én, a kormányrendelet megjelenésével a szakkollégiumok történetében először megváltozott ez a helyzet, és a 2.4 fejezetben leírtak szerint mind a szakkollégiumot, mind az egyetemet, mind a minisztert bizonyos kötelezettségek terhelik, ha az egyetemen szakkollégium működik. Ennek és az egyetemek szűkös költségvetése következtében várhatóan változás történik az intézményi támogatások biztosításában. Az egyetemek azokat a szakkollégiumokat fogják elsősorban segíteni, melyek minősítést szereznek a rendelet 22, és 23. -ának megfelelően, hiszen ez az egyik kritérium az egyetemi kiválósági cím elnyeréséhez. Ha egy egyetemen két szakkollégium működik, de csak az egyik tud minősítést szerezni, akkor is mindkét szakkollégium tekintetében van igaz nem túl egzaktan megfogalmazott kötelezettsége az egyetemnek, nevezetesen biztosítania kell - a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek közötti működést, - a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeit. 17

19 Mivel mindkét kötelezettségnek van anyagi vonzata, így az egyetemnek alapvetően az lesz az érdeke, hogy csak minősített szakkollégiumokat támogasson. Ez a változás és a minősítési folyamat erőltetése megítélésünk szerint komoly veszélyeket hordoz. A szakkollégiumi mozgalom alapeszméi (pl. öntevékenység, önkormányzatiság) nehezen egyeztethetők össze egy olyan megmérettetéssel, minősítéssel, melynek eredményeként az egyetem több állami támogatást kaphat Javaslatok a szakkollégiumok stabil működése vonatkozásában Az elmondottak szerint az Óbudai Egyetemen többféle szempontból is indokolt és helyénvaló a szakkollégiumok léte, működése. A stabil, viszonylag kiszámítható és mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködéshez a fejezetben felsorolt problémák kezelése szükséges. Ezekkel kapcsolatosan is az ad hoc bizottság javaslatokat fogalmazott meg, melyek nagy része közvetlen anyagi terhet nem jelent az egyetem számára, viszont igényli azt, hogy az egyetemi apparátus működése és a döntéshozatali eljárások figyelemmel legyenek a szakkollégiumok érdekeire. A javaslatokból visszaköszön az a korábban említett gondolat, mely szerint, ha az egyetem szakkollégiumokat működtet, akkor szükséges, hogy az egyetem a saját rendszereiben biztosítson elegendő teret az arra érdemes szakkollégiumok működésének Kollégiumi elhelyezés Ahhoz, hogy a szakkollégiumok fejlődhessenek, pályázhassanak, illetve a törvényes feltételek teljesüljenek, elengedhetetlen, hogy az egyetem kollégiumi helyeket biztosítson, és legalább részben teljesüljön az együttlakás feltétele. Ugyanakkor nem célszerű, hogy valamely saját kollégiumból (Bánki Donát Tagkollégium, Kiss Árpád Tagkollégium) helyeket vegyünk el a többi hallgató rovására. A bizottság a már részben jelenleg is működő kompromisszumos megoldást javasolja, nevezetesen, hogy azok a szakkollégiumi tagok, akik kollégiumba jelentkeznek (és a kollégiumi szabályozásoknak megfelelően elbírálva felvételt nyertek), kérésükre egy kollégiumba, lehetőleg egy, vagy szomszédos szobákba, illetve legalább egy folyósóra kerüljenek. Így a részleges együttlakás megvalósul és teljesül a kormányhatározatban rögzített egyik követelmény is. A kollégiumi felvételi időszakban ismereteink szerint ezek a kívánalmak figyelembe vehetők és teljesíthetők. A folyamat együttműködést kíván a kollégiumok és szakkollégiumok vezetésétől, azaz a kollégiumi felvétel döntéshozatali rendszerében teret kell adni a szakkollégium képviselőjének Irodahelység Egyre nagyobb gondot jelent, hogy a megerősödő, pályázatokban sikeresen szereplő szakkollégiumok a beszerzett eszközöket, felszereléseket nem tudják hol tárolni. Célszerű egy olyan helyiség biztosítása szakkollégium számára, ahol egy helyen tudják vezetni a szakkollégium adminisztrációját és tárolni tudják a felhalmozási és dologi eszközöket, javakat. Jelenleg a megvásárolt eszközök elhelyezése nincs megoldva, az eszközök, papírok egy része a kollégiumban, más része a karon a szakkollégiumi igazgató szobájában, vagy éppen a rektori hivatalban, a tudományos rektorhelyettes szobájában található meg, ez hosszabb távon nem tartható fenn. A helyzet megoldására két javaslat is született. Az egyik szerint legyen az iroda a kollégium egy olyan szobájában, ahol egy szakkollégiumi tisztségviselő lakik egyedül. Pl. ha egy kétágyas szobában egyedül lakik a szakkollégiumi tisztségviselő, akkor ebben a szobában az eszközök, dokumentumok kényelmesen elhelyezhetők. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy rendszeresen költöztetni kell a szakkollégiumi irodahelyiséget (pl. nyári szünetben). 18

20 Az oktatási épületekben való elhelyezés a Rektori Hivatal hatáskörében központilag nem oldható meg. Célszerű, ha az elhelyezést a szakkollégiumot gesztoráló kar oldja meg azzal, hogy a lehetőségeihez mérten biztosít a hozzá tartozó szakkollégium számára egy helyiséget, amelyet elsősorban irodának és raktárnak tudnak használni a szakkollégium tisztségviselői. Jelenleg az egyetemen a helyhiány az egyik legnagyobb probléma, így a szakkollégiumok elhelyezése a karok vezetőit komoly feladat elé állíthatja. Ugyanakkor a kar részéről ez döntést, elkötelezettséget is jelent, nevezetesen, hogy a kar felvállalja a szakkollégium működtetésével kapcsolatos feladatok és kötelezettségek legalább egy részét. A bizottság mindenképpen ez utóbbi megoldást javasolja, vagyis a gesztoráló kar oldja meg a szakkollégiumi irodahelyiség biztosítását, és ezáltal vállaljon szerepet és felelősséget a szakkollégium működtetésében Gazdálkodás Az ad hoc bizottság számára a munka során világossá vált, hogy a szakkollégiumok gazdálkodása alapvetően átláthatatlan és szervezetlen. Minden esetben éppen abból a keretből gazdálkodnak, amelyet egy pályázat, vagy egy szervezeti egység biztosít számukra. Ennek következtében a források felhasználását követően a következő problémák merülnek fel: - A vásárolt dologi eszközök és immateriális javak saját leltárlista és költségvetési keret hiányában mindig azon szervezeti egységekhez kerülnek, amelyek a forrást felajánlották. - Saját leltár hiányában, a szakkollégiumoknak nincsen leltárfelelőse, így minden eszközhöz felelős személyt kell rendelni. A problémák részben megoldhatók a 4.2 fejezetben vázolt módon, a szakkollégiumi igazgató felelősségi körének pontosításával. Ugyanakkor az önálló gazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében javasoljuk, hogy a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság hozzon létre a szakkollégiumok számára saját témaszámot és önálló leltárkörzetet. Ennek megfelelően a szervezeti egységek által felajánlott anyagi támogatás keretáthelyezéssel a szakkollégium témaszámához kapcsolható és innentől kezdve az ezen keret terhére beszerzett eszközök automatikusan a szakkollégium leltárába kerülhetnek. A szakkollégiumok finanszírozási forrásainak biztosítása - éppen a szakkollégiumi önállóság és önkormányzatiság elvéből fakadóan - elsősorban a szakkollégium vezetésének feladata. A források megszerzésének az alábbi lehetséges módjai adódnak. Tagdíj Információink szerint tagdíj bevétele nincs a szakkollégiumoknak. Ha a szakkollégiumnak van önálló témaszáma, akkor a szakkollégium képes tagdíj fogadására. A tagdíj a szakkollégium működési költségeinek legalább részbeni finanszírozását tudná fedezni (pl. telefonköltségek). Pályázati források elnyerése A fő bevételi forrást jelenleg és várhatóan a későbbiekben is a pályázati támogatások jelentik, többek között a vonatkozó kormányrendelet is kötelezi a minisztert ilyen források elkülönítésére. Javasoljuk, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az egyetem továbbra is biztosítsa a pályázatok beadásához szükséges intézményi adminisztrációs és pénzügyi hátteret, vagyis ismételten arról van szó, hogy különösebb anyagi ráfordítás nélkül az egyetem a saját működési rendszereiben engedjen teret a szakkollégiumok ez irányú tevékenységének. Ez a plusz feladat az alábbi szervezeti egységeket terhelheti: - Rektori Hivatal - a pályázati dokumentációhoz szükséges iratok kiállítása, kiadása, - Pályázati és Technológia Transzfer Iroda - intézményi adatok szolgáltatása, tanácsadás, 19

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS MENTORPROGRAM A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁN

TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS MENTORPROGRAM A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁN A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer Függelék TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS MENTORPROGRAM A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLÁN BUDAPEST, 2006. október

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A tehetséggondozás alapelvei A mentorprogram alapelvei A tehetséggondozási tevékenység A mentori tevékenység 4

TARTALOMJEGYZÉK A tehetséggondozás alapelvei A mentorprogram alapelvei A tehetséggondozási tevékenység A mentori tevékenység 4 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 19. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TEHETSÉGGONDOZÁS és MENTORPROGRAM BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend. Ikt. sz.: SZF/../2014.

Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend. Ikt. sz.: SZF/../2014. Osztojkán Béla Szakkollégium Működési Rend Ikt. sz.: SZF/../2014. A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, továbbá a nemzeti felsőoktatási

Részletesebben

Szakkollégiumok Magyarországon

Szakkollégiumok Magyarországon Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A

Részletesebben

Mutatószámok és javaslatok

Mutatószámok és javaslatok Szakkollégiumok és minőség konferencia Előadó: Demeter Endre Mutatószámok és javaslatok Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 2012. február 24. Szakkollégiumok tevékenységének

Részletesebben

AZ ILLYÉS GYULA SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 1. Általános rendelkezések

AZ ILLYÉS GYULA SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 1. Általános rendelkezések AZ ILLYÉS GYULA SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar (továbbiakban: PTE IGYK) hatályos szabályzatai alapján az Illyés Gyula Szakkollégium (továbbiakban:

Részletesebben

Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k. A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata

Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k. A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban Főiskola) oktatói és kutatói munkájának, kutatásszervezési

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák

TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákkör A Tudományos Diákköri munka Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács A kari Tudományos Diák 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 12. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LÓNYAY MENYHÉRT SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LÓNYAY MENYHÉRT SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LÓNYAY MENYHÉRT SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyva: 2010. június 15., hatályba lép: 2010. június 16-án Utolsó módosítás: 2014. június

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Műegyetemi Tudományos Műhelyek és Tehetséggondozás Iroda (MTMT) Szervezeti és Működési Szabályzat Elfogadta a BME VIK

Részletesebben

Alumni szabályzat. Dunaújváros, 2013.

Alumni szabályzat. Dunaújváros, 2013. Alumni szabályzat Dunaújváros, 2013. A Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban Főiskola) Rektori Tanácsa a Főiskolán, illetve annak jogelőd intézményeiben végzett hallgatók, valamint a Főiskolával és jogelődjeivel

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI SZAKKOLLÉGIUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI SZAKKOLLÉGIUM Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 53. függelék 1. verzió AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KOLLÉGIUM

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KOLLÉGIUM 5. 4. verzió BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KOLLÉGIUM Budapest, 2007. május szeptember A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletének,

Részletesebben

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség

Részletesebben

Tehetséggondozás a felsőoktatásban

Tehetséggondozás a felsőoktatásban Tehetséggondozás a felsőoktatásban 2010. március 29. Dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora A felsőoktatás hosszútávú céljai Magas színvonalú és versenyképes tudás elérhetővé tétele az egyén számára. A kiművelt

Részletesebben

Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata

Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata Debrecen, 2000. június 29. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata I. Általános rendelkezések 1. (1) A

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KRISZBACHER ILDIKÓ TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJÁNAK ALAPSZABÁLYA 2015. június 26. 1 A Pécsi Tudományegyetem Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Ösztöndíjának alapszabálya I. Alapelvek

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. TDK szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. TDK szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola a A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember Tartalomjegyzék A szabályzat célja... 3 A szabályzat hatálya... 3 A TDK célja... 3 Részvételi feltételek

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA Szeged, 2009. A Szegedi Tudományegyetem Köztársasági Ösztöndíj Szabályzata 1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) kiemelkedő tanulmányi

Részletesebben

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend Tartalom Tartalom...1 1. A program célja...1 2. Az FTP vezetése...1 3. A szakmai vezetők, az FTP koordinátor feladatköre...2

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2014 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 282/2014. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA

SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA Húszéves a szakkollégiumi mozgalom. Történetük folyamán ezen diákközösségek nem csak szellemi centrumokként mőködtek, hanem a szervezıdı civil társadalom csíráit is jelentették. A

Részletesebben

3/2016. (IX.26.) számú REKTORI ÉS KANCELLÁRI EGYÜTTES UTASÍTÁS. 1. A szabályzat célja

3/2016. (IX.26.) számú REKTORI ÉS KANCELLÁRI EGYÜTTES UTASÍTÁS. 1. A szabályzat célja 3/2016. (IX.26.) számú REKTORI ÉS KANCELLÁRI EGYÜTTES UTASÍTÁS 1. A szabályzat célja (1) A Magyar Nemzeti Bank, mint Támogató által (továbbiakban: MNB) az Eszterházy Károly Főiskola, mint az Eszterházy

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának. Demonstrátori Szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának. Demonstrátori Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Demonstrátori Szabályzata Pécs 2010. 2013. május 22. napjától hatályos változat A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar oktatói és kutatói munkájának,

Részletesebben

A SOPRONI SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA, BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SOPRONI SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA, BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SOPRONI SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA, BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 59. rendelkezése

Részletesebben

1. A Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézete Tudományos Diákköri Tanácsa 2. Az ITDT tisztségviselői 3. Az ITDT ügyrendje

1. A Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézete Tudományos Diákköri Tanácsa 2. Az ITDT tisztségviselői 3. Az ITDT ügyrendje A Tudományos Diákköri Tanács a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézetében folyó tudományos diákköri munkát szervező és ellenőrző testület. Munkáját a Miskolci Egyetem 35/2000. számú (2000. október

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat célja:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázat célja: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjra az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében (pályázati kód: ÚNKP-16-4) 2016/2017. tanév Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot hirdet

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TÜV RHEINLAND EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TÜV RHEINLAND EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 11. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TÜV RHEINLAND EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debreceni Egyetem Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ 2015 PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (DE), mint vezető konzorciumi

Részletesebben

A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományos Diákköri Szabályzata

A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományos Diákköri Szabályzata A fels oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, valamint a Szenátus 2009. április 27-i ülésén az Egyetem Szervezeti Felépítés és M ködési Rendje módosításával, a Függelékében kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Az OTDT Agrártudományi Szakmai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata

Az OTDT Agrártudományi Szakmai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata Az OTDT Agrártudományi Szakmai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata Az agrártudományi területen működő diákkörök tevékenységének összehangolását a agrártudományi szakmai bizottság (a továbbiakban:

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola pályakövetési tevékenységének rendje (AR/DPR Szabályzat)

A Szolnoki Főiskola pályakövetési tevékenységének rendje (AR/DPR Szabályzat) A Szolnoki Főiskola pályakövetési tevékenységének rendje (AR/DPR Szabályzat) 2012 A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a rektor kezdeményezésére a Főiskola és jogelődjeinek képzésein

Részletesebben

MAGISTER GIMNÁZIUM. szabályzata. Intézmény székhelye, címe: 3530 Miskolc, Görgey A. utca 5. Intézmény OM-azonosítója: Kft.

MAGISTER GIMNÁZIUM. szabályzata. Intézmény székhelye, címe: 3530 Miskolc, Görgey A. utca 5. Intézmény OM-azonosítója: Kft. Intézmény neve: Szabályzat típusa: MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM Szülői szervezet működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 3530 Miskolc, Görgey A. utca 5. Intézmény OM-azonosítója: 201251 Intézmény

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS AZ EGYETEMI TANÁCS OKTÓBER 17-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS AZ EGYETEMI TANÁCS OKTÓBER 17-I ÜLÉSÉRE ÓBUDAI EGYETEM. ELŐTERJESZTÉS AZ EGYETEMI TANÁCS 2016. OKTÓBER 17-I ÜLÉSÉRE III. napirend Tárgy: Személyi ügyek III.1. Javaslat vezetői pályázatok kiírására III.2. Javaslat oktatói pályázatok kiírására

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA. Szeged, 2011. október 24.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA. Szeged, 2011. október 24. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA Szeged, 2011. október 24. A Szegedi Tudományegyetem Köztársasági Ösztöndíj Szabályzata 1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem)

Részletesebben

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Részletesebben

A BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REJT SÁNDOR KÖNNY IPARI ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI KAR

A BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REJT SÁNDOR KÖNNY IPARI ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI KAR A Budapesti M szaki F iskola Szervezeti és M ködési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és M ködési Rend 7. függelék 2. verzió A BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REJT

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

LázárErvin Általános Iskola

LázárErvin Általános Iskola LázárErvin Általános Iskola Szülői szervezet működési szabályzata 5.sz melléklet Budapest 1043 Erzsébet utca 31 OM-azonosítója: 034862 Intézmény fenntartója:klebersberg Intézményfenntartó Központ Intézmény

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA Az oktatásért felelős miniszter döntése szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban) 64. (5) bekezdése, valamint a felsőoktatásban

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.s. sz. melléklete

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet. Szervezeti és Működési Rend. 4.s. sz. melléklete AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 4.s. sz. melléklete AZ ELTE TANÁRKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 37. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! E L ŐT E R J E S Z T É S a Klebelsberg Kuno ösztöndíjról szóló OKM rendelet tervezetéről Budapest, 2007. április Döntéselőkészítő munkaanyag! Vezetői összefoglaló

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 4. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM MINŐSÉG és TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁSI

Részletesebben

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása:

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása: E L T E T á T K K ö z t á r s a s á g i Ö s z t ö n d í j P á l y á z a t m e l l é k l e t Megpályázott szak: szint: alapképzés / mesterképzés Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

2/2017. (VIII. 01.) sz. rektori utasítás. a Szegedi Tudományegyetem. Rektorát illető munkáltatói jogkörök. delegálásának rendjéről

2/2017. (VIII. 01.) sz. rektori utasítás. a Szegedi Tudományegyetem. Rektorát illető munkáltatói jogkörök. delegálásának rendjéről Munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje delegált jogkörök 1 IKT/5-161/2017. 2/2017. (VIII. 01.) sz. rektori utasítás a Szegedi Tudományegyetem Rektorát illető munkáltatói jogkörök delegálásának rendjéről

Részletesebben

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást?

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Tehetséggondozás gyakorlata konferencia Szolnok, 2013. május 30. Az NTP 2011-2012. évi cselekvési programjában támogatta: - a köznevelési

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 48. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR 5. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Működési Szabályzat ajánlás a regionális koordinációk részére. Egyesületi Elnökség által jóváhagyva: 2011.

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 57. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT BUDAPEST,

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

T U R I Z M U S, T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I É S I D E G E N N Y E L V I I N T É Z E T

T U R I Z M U S, T E R Ü L E T F E J L E S Z T É S I É S I D E G E N N Y E L V I I N T É Z E T Szervezeti és Működési Rend 10. melléklete: Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet működési rendje 2012. Beosztás T U R I Z M U S, S z a b á l y z a t Oldal: 2/7. Készítette Ellenőrizte

Részletesebben

I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója

I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. Pályázat kiírása az oktatás minőségének fejlesztésére

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. Pályázat kiírása az oktatás minőségének fejlesztésére Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Pályázat kiírása

Részletesebben

A Gyáli Liliom Óvoda Szülői Szervezetének. Működési Szabályzata

A Gyáli Liliom Óvoda Szülői Szervezetének. Működési Szabályzata Gyáli Liliom Óvoda Gyál Liliom utca 13-15. 2360 OM: 032993 A Gyáli Liliom Óvoda Szülői Szervezetének Működési Szabályzata 1. Az óvoda szülői szervezetének alapvető célja: Az óvodába járó gyerekek szüleinek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA Elfogadva: 2016. szeptember 20, hatályba lép: 2016. szeptember 22-én A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény,

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA 11 HALLGATÓI ÉLET (Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió A kiadás dátuma: 2008. március 3. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Prof. Dr. Rudas Imre

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4. STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 PROJEKT KERETÉN BELÜL Projekt koordinációs értekezlet 2011. október 4. A stratégia készítés - szerződéses kötelezettség A Pályázónak a kiemelt kutatási

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR 2. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS

Részletesebben

1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS. A demonstrátori munkavégzés szabályairól

1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS. A demonstrátori munkavégzés szabályairól 1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS A demonstrátori munkavégzés szabályairól A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint az EKF Szervezeti és Működési Szabályzata 178. (6) bekezdése

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BÁNKI DONÁT SZAKKOLLÉGIUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BÁNKI DONÁT SZAKKOLLÉGIUM Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 54. függelék 1. verzió AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BÁNKI DONÁT SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben

Szolnoki Főiskola Kistérségi Komplex Szolgáltató Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata TERVEZET 2011.

Szolnoki Főiskola Kistérségi Komplex Szolgáltató Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata TERVEZET 2011. Szolnoki Főiskola Kistérségi Komplex Szolgáltató Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata TERVEZET 2011. 1 Preambulum A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szervezeti és Működési Szabályzata

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

BGE felhívás a köztársasági ösztöndíj 2016/2017. tanévi pályázatára

BGE felhívás a köztársasági ösztöndíj 2016/2017. tanévi pályázatára BGE felhívás a köztársasági ösztöndíj 2016/2017. tanévi pályázatára Az oktatásért felelős miniszter döntése szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv) 64. (5) bekezdése, valamint

Részletesebben

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 6. sz. melléklet a 1164/115 ZMNE számhoz 1. sz. példány A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA 2007 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános

Részletesebben

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ :

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ : Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/541-434 :37/541-433 : polgarmester@kerekharaszt.hu /2016. Előkészítésben közreműködött: Ludányi Brigitta köznevelési referens

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,

Részletesebben

Nemzeti Tehetség Program

Nemzeti Tehetség Program Nemzeti Tehetség Program 2016. évi pályázatai Székely Rita Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács A pályázatok bemutatása 2016. március 31-én 41 db pályázat került meghirdetésre. A nyílt pályázatok benyújtási

Részletesebben

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29.

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29. STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. augusztus 29. I. A kollégium célja (1) A kollégium célja, hogy elhelyezést nyújtson az Edutus Főiskolán tanulmányokat folytató hallgatók számára,

Részletesebben

HONORÁCIOR STÁTUSZ PÁLYÁZATI LAP A /1. FÉLÉVÉRE

HONORÁCIOR STÁTUSZ PÁLYÁZATI LAP A /1. FÉLÉVÉRE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT Eötvös Loránd University Faculty of Humanities Students' Union Tudományos Bizottság Learned Committee 1088 Budapest, Múzeum

Részletesebben

Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K I N T É Z E T E

Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K I N T É Z E T E Szervezeti és Működési Rend 11. melléklete: Üzleti Tudományok Intézete működési rendje 2012. Beosztás Ü Z L E T I T U D O M Á N Y O K S z a b á l y z a t Oldal: 2/8. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta oktatási

Részletesebben

AZ SZTE ÁJTK POLGÁRI JOGI, POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI ÉS CSALÁDI JOGI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR ALAPSZABÁLYA

AZ SZTE ÁJTK POLGÁRI JOGI, POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI ÉS CSALÁDI JOGI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR ALAPSZABÁLYA AZ SZTE ÁJTK POLGÁRI JOGI, POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI ÉS CSALÁDI JOGI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR ALAPSZABÁLYA Az SZTE ÁJTK Polgári Jogi, Polgári Eljárásjogi és Családi Jogi Tudományos Diákköre (röviden: Polgári Jogi

Részletesebben

A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 9/B. függelék 5. melléklet A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE BUDAPEST,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TEHETSÉG azonosítószámú SZTE KIEMELKEDŐEN TEHETSÉGES HALLGATÓI SZÁMÁRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TEHETSÉG azonosítószámú SZTE KIEMELKEDŐEN TEHETSÉGES HALLGATÓI SZÁMÁRA A tehetség értékének kibontakoztatása a kiválósága érdekében című projekt terhére, mint külső forrásból támogatott SZTE TEHETSÉGPONT KIVÁLÓSÁGI tudományos ösztöndíj PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TEHETSÉG 02-2015-001

Részletesebben

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat Szent Gergely Népfőiskola Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOM 1..A szabályzat célja, tartalma... 3 2..Az SZMSZ célja... 3 3..A szabályzat hatálya... 3 4..Az Intézmény jogállása... 3 5..Létesítő

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 9. SZÁMÚ MELLÉKLETE Ikt. sz.: 240/1300/27-2/2012. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT 1. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI IGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI IGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 9/A. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANCELLÁRIA GAZDASÁGI ÉS

Részletesebben