Óbudai Egyetem Szenátusa által a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság jelentése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Óbudai Egyetem Szenátusa által a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság jelentése"

Átírás

1 Óbudai Egyetem Szenátusa által a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság jelentése A bizottság tagjai: Dr. Réger Mihály, tudományos rektorhelyettes, a bizottság elnöke Bodáné dr. Kendrovics Rita, adjunktus, RKK dr. Nagy Viktor, adjunktus, KGK Pausits Péter, Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, elnök Kuti János, Hallgatói Szolgáltató Iroda, igazgató Budapest, március

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Szakkollégiumok története, fejlődése Magyarországon Szakkollégiumok története A Szakkollégiumi Charta és annak módosításai Szakkollégiumi modellek és taglétszámok A szakkollégiumok támogatása az elmúlt években A szakkollégiumi szerveződés jogi háttere Az 1985.évi oktatásról szóló I. törvény Az 1993 évi felsőoktatási törvény évi módosítása A évi felsőoktatási törvény A nemzeti felsőoktatásról szóló évi törvény és a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete A szakkollégiumok minősítése a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete alapján Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai A szakkollégiumok története A szakkollégiumok működésének szabályozása az Óbudai Egyetemen A szakkollégiumok jelenlegi működése A szakkollégiumok minősítettsége A szakkollégiumok tevékenységének értékelése A szakkollégiumok működésének lehetőségei, problémái az Óbudai Egyetemen Napi szintű működési problémák Javaslat a napi szintű problémák megoldására A szakkollégiumok működése az Óbudai Egyetemen hosszabb távon Összefoglalás Mellékletek sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet

3 Bevezetés Az Óbudai Egyetem Szenátusa a november 19-i ülésén a szakkollégiumok tevékenységének felülvizsgálata céljából ad hoc bizottságot hozott létre. A bizottság feladata az Óbudai Egyetem keretei belül működő szakkollégiumok helyzetének elemzése, a működési problémák feltárása, a jogi és adminisztratív kérdések tisztázása, és a működésre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A bizottság a megalakulását követően összegyűjtötte és feldolgozta a szakkollégiumok működésére vonatkozó általános és jogi információkat, tájékozódott az országos helyzetképről, személyes beszélgetéseket folytatott a szakkollégiumok képviselőivel. A jelentés első fejezetében röviden áttekintjük a szakkollégiumok létrejöttének történetét és a jelenlegi szakkollégiumok főbb, részben általános, részben specifikus jellegzetességeit. A második fejezet a szakkollégiumi működés jogi hátterét elemzi, különös tekintettel a jelenleg érvényes jogi helyzetből fakadó korlátokra és elvárásokra. A harmadik fejezet az Óbudai Egyetemen működő szakkollégiumok sajátosságait tárgyalja, végül a negyedik fejezetben áttekintjük ezen szakkollégiumok működtetésével kapcsolatos rövid- és hosszútávon megoldandó problémákat, illetve a vonatkozó javaslatokat. 1. Szakkollégiumok története, fejlődése Magyarországon A szakkollégium definíciója: a szakkollégium olyan felsőoktatási öntevékeny csoport, amely a kollégium tagjainak megteremti a - nemzetközi szinten is magas szakmai színvonal eléréséhez - megfelelő környezetet, célul tűzi ki a társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzését, a szakkollégisták önkifejtésének, önkiteljesedésének elősegítését. 1.1 Szakkollégiumok története A hazai szakkollégiumi mozgalom több mint negyven éves múltra tekint vissza. Az országban szakkollégiumként elsőként a Rajk László Szakkollégium alakult meg 1970-ben azzal a céllal, hogy a hazai közgazdászképzés színvonalát emelje. Ugyanakkor egy szakkollégium-szerű szervezet már jóval korábban létrejött Magyarországon. Eötvös Loránd a párizsi École Normale Superieure mintájára megalapította Eötvös József Collegiumot, melynek feladata a középiskolai tanárképzés támogatása volt 1. Az Eötvös József Collegium jelenleg az ELTE szervezeti egysége, szakkollégiuma. A szakkollégiumi elsőbbséget a vonatkozó szakirodalmak ettől függetlenül a Rajk László Szakkollégiumnak tulajdonítják, mely jelenleg a Corvinus Egyetem szakkollégiumaként vidéki és budapesti egyetemisták egymást inspiráló közösségeként társadalmi mobilizációra, tehetségek kibontakozására ad lehetőséget. A rendszerváltás éveiben az ehhez hasonló közösségek nyújtottak szervezeti keretet az egyetemi hallgatók számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat kinyilváníthassák, megvitathassák. Nemcsak politikai fórumként volt azonban kiemelkedő szerepük, hanem tagjaik számára anyaegyetemük képzési színvonalát meghaladó képzést is nyújtottak. Napjainkra politikai tevékenységük háttérbe szorult, szakmai közösségekként működnek. Tagjaik az anyaegyetem képzési rendszerét kiegészítve komoly, elmélyült tanulást és kutatást végeznek az őket érdeklő speciális témákban (pl. társadalomelmélet, nyelvek, a gazdasági élet elméleti vagy gyakorlati oldala, műszaki tudományterületek, stb.). A tagok általában az anyaegyetem kollégiumában együtt laknak, ez biztosítja az aktív közösségi élet, a tanulás, a kutatás folyamatosságát

4 A szakkollégiumi mozgalomhoz ezt követően egyre több diákközösség csatlakozott, és ez természetszerűleg azzal járt, hogy a szervezetek egyre heterogénebbek lettek. E sokszínűség a mozgalom jelentős értéke, viszont szükségessé tette egy olyan kritériumrendszer felállítását, mely alapján eldönthető, hogy melyik szervezet nevezhető szakkollégiumnak, és melyik nem. 1.2 A Szakkollégiumi Charta és annak módosításai 1991-ben húsz szakkollégium megfogalmazta és elfogadta az un. Szakkollégiumi Charta-t (lásd 1. sz. melléklet), mely e döntéshez meghatározta a kritériumokat. A Charta szerint a szakkollégiumok lényegét a következő legfontosabb szempontok határozzák meg: - széles látókörű értelmiség képzése, - oktató-kutató munka összekapcsolása révén szakmai-tudományos műhelyek létrehozása, - az egyetemi, főiskolai szellemi élet élénkítése, - szakmai programok szervezése kívülállók számára is, - együttlakó diákok öntevékeny közösségeinek létrehozása, - autonómia, a döntések önálló módon, független szervezetekként való meghozása, - demokratikus elvek alapján a közéletiség szellemi alapjainak megteremtése, - a világnézetek és az értékek pluralizmusának érvényesülése. A charta szerinti legfontosabb célkitűzés: A szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelése. A Chartát 2001-ben, majd 2011-ben módosították. A jelenleg érvényben lévő dokumentum (lásd 2. sz. melléklet) az eredeti szabatos öndefiníció helyett a feltételekre helyezi a hangsúlyt a szakkollégiumi kritériumrendszer megállapítása során, és ezek teljesüléséből vezeti le, hogy egy-egy szervezet szakkollégium-e, vagy sem. A feltételek hat nagyobb kérdéskört érintenek, ezek a következők: 1. A szakkollégium széles körű autonómiával és kiterjedt önkormányzattal rendelkezik. 2. A szakkollégiumi munka középpontjában a magas színvonalú munka áll. 3. A szakkollégium egyik alapértékének a szakmai tevékenységen túl a társadalmi problémákra érzékeny értelmiségi réteg kinevelését tartja. 4. A szakkollégium aktív tagságát egyetemisták vagy főiskolások közössége alkotja. 5. A szakkollégisták együttlakó bázissal rendelkeznek, illetve erre törekednek. 6. A szakkollégium nagy hangsúlyt helyez tagjai emberi és szakmai fejlődésére, az alapképzés első éveitől az egyetemi, illetve főiskolai képzés végéig. 1.3 Szakkollégiumi modellek és taglétszámok 2011-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával az ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. által készített Szakkollégiumi helyzetkép felmérése c. tanulmány 3 adatai alapján az 1990-es évek végén indult dinamikus növekedésnek a szakkollégiumi szerveződés, így mára szinte valamennyi felsőoktatási intézményben megjelent (1. ábra). Az Oktatási Hivatal listájában a 2011-es felmérés szerint összesen 95 szakkollégiumként regisztrált szervezet szerepel. Ezek közül 23 nagy egyetemi kollégium azonban szociális kollégiumként működik, szakmai tevékenységet nem folytat, de több esetben helyet adnak egy-egy ténylegesen működő 3 3

5 szakkollégiumnak. Ez a lista a szakkoli.hu és más gyűjtés alapján 37 újonnan alakult vagy nem regisztrált szakkollégiummal egészül ki. 1. ábra: A szakkollégiumok számának növekedése a jelenleg is működő szakkollégiumok alapítási dátuma alapján Az említett tanulmány szerint a hazánkban szakkollégiumoknak alapvetően három típusa fordul elő, melyeket elsősorban működtetésük módja választ el egymástól. 1. Az egyesületi modell szerint működő szakkollégiumokat nem csupán azok a célok vezérlik, amelyre a kollégiumot létrehozták (elitképzés, értelmiségképzés stb.), hanem egyenlő súllyal esnek latba a működésre vonatkozó olyan elvek és értékek, amelyek a demokratikus felépítés megőrzésére törekednek. Ilyen tipikus értékek például a mindenre kiterjedő belső nyilvánosság vagy az autonómiára való törekvés. A legtöbb egyesületi típusú szakkollégium egyetemeken jön létre, kisebb részben ténylegesen egyesületként. A felsőoktatási intézményekben működő szakkollégiumoknak általában van oktató igazgatójuk, vezetőtanáruk, akinek kinevezési jogát a felsőoktatási intézmény (vagy annak valamely nagyobb szervezeti egységének) vezetője gyakorolhatja, és aki felé az anyagi és szakmai felelősséggel tartozik. Rendszerint a kinevezéshez a közgyűlés hozzájárulása, egyetértése is szükséges. A működésre hatással van az, hogy a fenntartó bizonyos forrásokat biztosít. 2. A kisegyetemi modellt az Eötvös Collegium hagyományaira építő kollégiumok igyekeznek követni. Ebben az esetben a fő célkitűzés a tehetséggondozás, elitképzés, azaz a formális képzést kiegészítő, abból mélyebb és több tudást nyújtó, de alapvetően hagyományos egyetemi rendszerű tudásátadás. Ebben az esetben nem a hallgatók, hanem az egyetem vagy az oktatók egy köre határozza el, hogy tehetséggondozó intézményként szakkollégiumot létesít. Rendszerint egyetemi oktatók köre a kezdeményező, s e kör, illetve az általuk felkért tekintélyes egyetemi, főiskolai tanárok alkotják azt a testületet, amely a stratégiai kérdésekben dönt, és megválasztja vagy javasolja az igazgató személyét. Ez a testület egyben mintegy szakmai segítséget és felügyeletet is hivatott nyújtani a kollégiumnak. Az önkormányzatiság ebben az esetben klasszikus, az egyetemi hallgatói önkormányzathoz hasonló jelentéssel bír. Azaz a hallgatók akik alapvetően célcsoportját jelentik a szakkollégiumi szolgáltatásoknak, nem pedig működtetői a kollégiumnak érdekképviseleti szerepet gyakorló önkormányzati testületet választanak (diákbizottság, választmány). Az önkormányzat tagokat delegálhat az operatív vezetésért felelős, az igazgatóból és az általa kinevezett, megbízott igazgatóhelyettesekből, tisztségviselőkből álló testületbe. Ebben a testületben a hallgatók többnyire kisebbségben vannak. 4

6 3. A fenntartó kollégiuma típusú modell az előző két modell szerinti működési struktúra ötvöződik. Rendszerint a fenntartó sok esetben egyházi vagy nem felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv úgy dönt, hogy olyan kollégiumot hoz létre, vagy a meglévőt úgy alakítja át, hogy az támogassa az ott lakók tanulmányait. Nem csupán jobb infrastrukturális feltételekkel, hanem olyan szakmai tevékenységekkel, amelyek mélyebb vagy szélesebb tudást biztosíthatnak. A fenntartó nevezi ki az intézményvezetőt, aki az intézményen belül gyakorolja a munkáltatói és a további kinevezési jogokat. Ez esetben az igazgató vagy az általa összeállított igazgatóság gyakorolja a legfőbb döntéshozói jogokat néhány alapvető, a fenntartó hatáskörébe tartozó döntésen kívül, mint a kollégium megszüntetése, a fenntartótól származó költségvetés összege stb., és az operatív működtetésért is felel. A hallgatói önkormányzat ebben az esetben a kisegyetemi modellhez hasonlóan érdekképviseleti szerepet tölt be. A hazai szakkollégiumok tagjainak átlagos létszáma az előzőekben említett felmérés adatai szerint körülbelül hetven fő, akik közül valamivel több, mint tucatnyian vannak olyanok, akik már végeztek szakkollégiumi és/vagy egyetemi tanulmányaikkal, de a kollégium életében továbbra is aktívan részt vesznek, például szeniorként vagy tiszteletbeli tagként. (1-2. táblázat) 1. táblázat: Szakkollégiumok taglétszámainak átlaga státuszok és tanévek szerint (fő) 4 2. táblázat Taglétszám a szakkollégiumok típusai szerint 1.4 A szakkollégiumok támogatása az elmúlt években A 2007-ben megfogalmazott Magyar Géniusz Program a évi európai uniós társfinanszírozott keretprogram, az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik úgynevezett zászlóshajó programja volt. Ebben a szakkollégiumok, mint fontos és támogatandó tehetségsegítő intézmények nevesítetten is megjelennek. A Magyar Géniusz Program, mint horizontális program nem valósult meg, ugyanakkor a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. prioritása keretében hasonló néven elindult egy elsősorban a közoktatásra koncentráló, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által menedzselt program, amely tehetséggondozó intézményeket, úgynevezett tehetségpontokat támogat és koordinál. E programhoz a szakkollégiumok is csatlakozhatnak. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. felsőoktatási prioritása több konstrukcióban támogatja a szakkollégiumokat. A szakkollégiumi bentlakás, a tagok együttlakása tekintetében a charta és a jogszabályok ellentétes irányú tendenciát mutatnak. Míg az 1991-es és 2001-es chartákban az együttlakás egyértelmű kritériumként jelent meg, addig a 2003-as jogszabály alapján nem egyértelmű, hogy a szakkollégium 4 A bizottság véleménye szerint a taglétszám a hivatkozott tanulmányban alkalmazott felmérési módszertan eredményeként túlbecsültnek tekinthető 5

7 cím elnyerésének feltétele lenne a közös kollégiumi hely. Ugyanakkor a 2011-es charta így fogalmaz: A szakkollégisták együttlakó bázissal rendelkeznek, illetve erre törekednek. A 2011-ben elfogadott Szakkollégiumi Charta az addigiakkal ellentétben 20 fős minimumlétszámot határoz meg. Ilyen, a nagyobb létszámú szakkollégiumoknak kedvező megfogalmazás a törvényi szabályozásban nincs, illetve ilyen ágazati törekvés sem a múltban, sem jelenleg nem tapasztalható, különösen összeegyeztethetetlen ez a szakkollégiumi hálózat bővítésére tett lépésekkel. 2. A szakkollégiumi szerveződés jogi háttere 2.1 Az 1985.évi oktatásról szóló I. törvény Az 1985.évi oktatásról szóló I. törvény és a kapcsolódó rendeletek az önálló, független hallgatói szerveződéseket még nem engedélyezték. Erre e törvény 1990-es módosítása adott lehetőséget, mely a felsőoktatási szerveződések széles körű autonómiáját és a hallgatói szerveződés jogának elismerését tette lehetővé (1990. évi XXIII. törvény). Az első önálló felsőoktatási törvény (1993. évi LXXX. Törvény a felsőoktatásról) még nem nevesítette a szakkollégiumot, mint intézményt, viszont, mint kollégiumi szálláshely áttételesen megjelent a törvényi szabályozásban. Ebben az időszakban mind a szakkollégiumokra, mint szálláshelyekre vonatkozó passzusok, mind a tudományos diákkörök szervezése a hallgatói önkormányzatok autonómiájának részeként jelent meg. 2.2 Az 1993 évi felsőoktatási törvény évi módosítása Az évi felsőoktatási törvény évi módosítása után a szakkollégium nevesített intézménytípusként jelent meg a diákotthonok, azaz a hallgatói szálláshelyekről szóló értelmező rendelkezésekben, az alábbi módon: diákotthon (kollégium, szakkollégium): a felsőoktatási intézmény vagy más fenntartó által létesített intézmény, amely hallgatók elhelyezésére, lakhatására szolgál. A diákotthonok részeként, vagy önállóan működő szakkollégiumok az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz kapcsolódóan saját program kidolgozásával biztosítják a minőségi képzés, a tehetséggondozás, a kulturált életvitel, az egészséges életmód, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeit. 2.3 A évi felsőoktatási törvény A évi felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról) már külön fejezetben foglalkozik a felsőoktatás tehetséggondozással kapcsolatos feladataival és intézményrendszerével. A szakkollégiumokra vonatkozó szabályozás alapvetően a 2001-ben megfogalmazott és megújított Szakkollégiumi Chartán alapul. Az akkori felsőoktatási törvény 66. -a a tehetséggondozás rendszerét az általános minőségi oktatás és a többletfeladatok lehetőségének rögzítésével, illetve három konkrét intézménytípus, a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés nevesítésével fogalmazza meg. A szakkollégiumokra vonatkozóan az alábbi követelményeket határozta meg a törvény: (2) A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget. ( ) (4) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti 6

8 szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről. (5) Ha a kollégiumot azzal a céllal hozzák létre, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint részt vegyen a tehetséggondozásban, szakkollégiumként működik. A szakkollégium kollégium és diákotthon részeként is működhet, ha megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. (6) Ha a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között láthatja el. ( ) (8) Az e -ban meghatározott feladatokban a diákotthon a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhet. A évi törvényben lefektetett alapelvekhez képest két jelentősebb változás és törekvés jelentkezett a szakkollégiumok szabályozására, illetve minőségi kritériumainak megfogalmazására, valamint ezek alapján a szakkollégiumok közötti szelekcióra. A felsőoktatási törvény évi módosítása (2009. évi CXXXVIII. törvény a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról) jelentős mértékű újítást tartalmaz, létrehozta a szakkollégiumok között a legjobbaknak 5 évre adható Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet, mely szerint a...több tudományterületet érintő ismeretszerzés a meghatározó. A cím olyan szakkollégiumnak adományozható, amely a felsőoktatási törvény 66. (3) bekezdésében meghatározott követelményeket magas színvonalon teljesíti, és elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti. Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím adományozására sem 2010-ben, sem 2011-ben nem került sor. 2.4 A nemzeti felsőoktatásról szóló évi törvény és a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény érdemben nem foglalkozik a szakkollégiumok kérdésével. A törvény kilencedik részében a záró rendelkezések között szerepel, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza a tehetséggondozás rendjét, így különösen a szakkollégiumok szervezésének elveit ( a). A Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete szabályozza a nemzeti felsőoktatási kiválóság kritériumait. Ezek szerint a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszerét, így különösen a szakkollégiumokat és az országos tudományos diákköri mozgalmat.(1. fejezet b pont), illetve a Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait (1.. 2 pont). A nemzeti felsőoktatási kiválóság intézményei című 2. fejezet a 4. -ában részletezi a kutató egyetem cím elnyerésének kritériumait, ennek d. pontja szerint az egyik feltétel, hogy az egyetem a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudományos diákköri tevékenység, szakkollégium működtetése és a doktori képzés területén. Az 5. fejezet a szakkollégiumi tehetséggondozás kérdéskörét tárgyalja, ezért ezt a fejezetet a 3. sz. melléklet teljes terjedelmében tartalmazza. A rendelet szellemiségében lényegében a Charta alapelveihez igazodik, de megfogalmaz néhány olyan konkrétumot, mely feladatot és felelősséget szab a szakkollégium, a felsőoktatási intézmény és a minisztérium tekintetében is: 7

9 A szakkollégium feladata és felelőssége: - létesítő okirat és SZMSZ megfelelősége, adattartalma (19. (5) a és b), - képzési program megléte (19. (5) c), - szakkollégiumok minősíttetése (22. ), - szakkollégiumok minősítésének nyilvántartása az OH-ban (23. ). A felsőoktatási intézmény feladata, felelőssége: - a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek közötti működés biztosítása (20. (3)), - a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeinek biztosítása (20. (5)). A miniszter feladata, felelőssége: - a szakkollégiumok működtetéséhez pályázati forrás (24. ). A kutatóegyetem és a kutató kar minősítéshez használt értékelési szempontok ugyanezen kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza. Ennek 1.6. pontja az egyik szempontként a Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak számát definiálja. 2.5 A szakkollégiumok minősítése a Kormány 24/2013. (II. 5.) rendelete alapján Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma által adott minősítés A kormányrendeletben nevesített, a szakkollégiumok minősítésére jogosult szervezet Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma, közismertebb nevén az Interkoll. Az Interkoll a szakkollégiumi mozgalom vitafóruma és döntéshozó szerve. Célja a szakkollégiumok közötti kapcsolat fenntartása, fejlesztése, együttműködésük kereteinek megteremtése. Az Interkoll a tagfelvételi (minősítési) eljárás szabályozásával és a Szakkollégiumi Charta elfogadásával megteremti a belső minőségbiztosítás rendszerének feltételeit. Az Interkoll működése, hivatalos kapcsolattartása során a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma nevet használja. Ahol jogszabály vagy egyéb szabályzat a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumát említi, azon az Interkollt kell érteni. 5 A minősítés lefolyásának menetét az Interkoll, a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának Működési Rendje című dokumentum Szakkollégiumi Minősítési Eljárásrend című melléklete tartalmazza, melyet - a fontosságára való tekintettel - teljes terjedelmében a jelen dokumentum 4. sz. mellékleteként csatolunk. A minősítési eljárás keretében a Minősítő Bizottság a 2011-es Szakkollégiumi Charta kritériumainak - mint minimum követelményeknek - a teljesülését vizsgálja a minősített szakkollégiumi cím elnyerésére pályázatot benyújtó szakkollégiumok vonatkozásában. A Szakkollégiumi Charta-nak való megfelelés bizonyítása megfelelő működés esetén általában az alábbi dokumentumokkal bizonyítható 6 : Szakkollégiumi Charta Dokumentum pontok Alapító Okirat, SZMSZ, egyéb hivatalos dokumentumok, tagfelvételi eljárási rend, szakkollégiumi tisztségviselők kinevezésének és visszahívásának szabályai, kinevezések időtartama, pályázati feltételrendszer a vezetői tisztségekre, 5 6 A Jánossy Ferenc Szakkollégium elnökének tájékoztatása alapján a szakkollégium minősítési pályázatában benyújtott dokumentumok 8

10 2.1 pont szakmai beszámolók, kurzusprogramok, konferenciák, meghívott előadók listája, jelenléti ívek, fényképek 2.2 pont kurzuselvárás, belépő és kilépő teszt egy kurzuson, a mérhető fejlődés bizonyítására, tagonkénti auditálás, félévente egyéni fejlődési lapok (tanulmányi eredmény, TDK, szakmai közösségi munka) 2.3 pont konferenciákon való részvétel szakkollégiumi rendezvényeken való részvétel (pl. Szakkollégiumi Egyeztető Fórum ülésein 4-5 alkalom/év, Országos Szakkollégiumi Találkozó évente, Nyata - Szakkollégiumok Nyári Találkozója évente) 2.4 pont meghívott előadók listája, professzorjárás dokumentumai 3.1 pont társadalmi problémákról konferencia szervezés, egy témakör nem egysíkú, hanem különböző szempontok alapján történő megközelítése 4.1 pont hivatalos taglista, jelenléti ívek, közösségi munkában való részvétel dokumentumai 5. pont kollégiumi igazolás 6. pont szakmai munkát összefoglaló dokumentum Az évente kiírt pályázat elbírálásának eredményeként a pályázó szakkollégium az alábbi minősítést kaphatja: - minősített szakkollégium cím három évre, - minősített szakkollégium cím egy évre, - szakkollégiumi ígéret megjelölés, valamint - elutasítás. A központi támogatási pályázatokon minősített szakkollégium, vagy szakkollégiumi ígéret minősítéssel lehet csak indulni, ez utóbbi esetben az elnyerhető összeg kisebb Tehetségpont minősítés Elsősorban civil szervezetek - de szakkollégiumok is - a fenti minősítési rendszerhez közvetlenül nem kapcsolódó elismerést szerezhetnek a már említett Genius program keretében. Ennek eredményeként a szakkollégiumok egy év időtartamú regisztrációt követően - akkreditált tehetségpont, vagy - akkreditált kiváló tehetségpont minősítést szerezhetnek, melynek megléte tovább növeli a szervezet elismertségét, illetve a pályázatokon való sikeres szereplés valószínűségét. 7 pl ban a minősített szakkollégiumok összesen 54 mft (25 db), a szakkollégiumi ígéret csoportba tartozók összesen 6 mft-ra (18 db) pályázhatnak 9

11 3. Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai 3.1 A szakkollégiumok története Az Óbudai Egyetemen jelenleg négy, viszonylag fiatal szakkollégium működik. Szervezésükre, alapításukra az elmúlt tíz évben került sor. Az első szakkollégium szervezésére irányuló előkészületek 2002-ben indultak meg intézményünkben. Hivatalosan elsőként július 2-án Jánossy Ferenc Szakkollégium (JFSzK) alakult meg. A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium (GJIPSzK) megalakulására hivatalosan augusztus 1-én került sor az Óbudai Egyetem keretében meglévő három tudományág (triscience: műszaki, informatikai és gazdasági) szinergia hatásainak hallgatói és oktatói oldalról történő integrációjának megvalósítása céljából szeptember 19-én fogadta el az egyetem Szenátusa a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium (KKSzK) és Bánki Donát Szakkollégium (BDSzK) Szervezeti és Működési Szabályzatát, ez a dátum tekinthető az operatív működés megkezdésének. Mindkét szakkollégium erősen köthető az anyakarához és ennek megfelelően a tagságát is a saját karos hallgatók alkotják. Mindkét szakkollégium célja, hogy a műszaki kompetenciák mellett a szociális kompetenciákat fejlessze és így biztosítsa, hogy az itt végzettek tagjai legyen a műszaki értelmiség vezető rétegének. 3.2 A szakkollégiumok működésének szabályozása az Óbudai Egyetemen Az Óbudai Egyetemen működő négy szakkollégiumot az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, a Szenátus hozta létre az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet 19. függelékében foglaltak alapján. Hasonlóképpen a Szenátus hagyta jóvá a szakkollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzatát. A szakkollégiumok ezáltal az egyetem tagszervezeti, így az egyetemi szabályzatok természetesen a szakkollégiumokra is érvényesek. Ennek megfelelően a Szenátus jogosult a szakkollégiumok működésének ellenőrzésére, illetve - szabálytalan működés esetén - a szakkollégium tevékenységének felfüggesztésére. Mind a korábbi, mind a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a szakkollégiumokat az Oktatási Hivatalnál regisztráltatni kell. Az Óbudai Egyetem négy szakkollégiuma azonos számon, de négy különböző alszámon van regisztrálva, így a hivatalos azonosítás egyértelmű. 3.3 A szakkollégiumok jelenlegi működése A szakkollégiumok taglétszáma általában nem túl nagy, aktivitásuk meglehetősen eltérő. A tipikus szakkollégiumi programok a következők: tanfolyamok, táborok, üzemlátogatások, szakmai előadások szervezése, konferencia részvétel, kiállítások meglátogatása, konferencia-szervezés, kiadványok készítése. A szakkollégiumba belépő hallgatókkal szemben általában alapvető követelmény, hogy aktívan részt vegyenek TDK munka kidolgozásában. Ez a vállalás ebben az évben már meg is látszik az egyetemen bemutatott TDK dolgozatok számában. A szakkollégiumi munkának és tagszervezésnek különös lendületet adott, hogy a tehetséggondozás támogatására kiírt, A tudományos képzési műhelyek támogatása és a tehetséggondozás rendszerének kialakítása az Óbudai Egyetemen című TÁMOP pályázat keretében ra mintegy 110 mft áll rendelkezésre tehetséggondozási feladatokra. A pályázati munka fő 10

12 célkitűzése a tehetséges hallgatók szakmai munkájának, fejlődésének támogatása és intézményi szinten a tehetséges hallgatók MsC és doktori képzésekbe való bekapcsolása. A programban a karok Tudományos Diákkörei, az Alkalmazott Informatika Doktori Iskola, valamint a Jánossy Ferenc, a Kandó Kálmán és a Bánki Donát Szakkollégiumok vesznek részt. A jelen összeállítás 5. melléklete tartalmazza a négy szakkollégium évi beszámolóját áttekinthető táblázatos formában. A szakkollégiumokkal kapcsolatos legfontosabb adatok a következők: A szakkollégium neve 2012 Jánossy Ferenc JFSzK Galamb József GJIPSzK Kandó Kálmán KKSzK Bánki Donát BDSzK alapítás éve Igazgató - Szabó Richard Dr. Maros Dóra Kuti János Elnök Török Tamás Fehér Polgár Pál Izsó Gergely Bukodi Norbert István Taglétszám: Gesztor kar KGK KGK KVK BGK Hallgatók elsősorban KGK, NIK, KVK KGK KVK BGK 3. táblázat Az Óbudai Egyetem szakkollégiumainak főbb adatai Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai egy-egy karhoz kapcsolódóan, a kar gesztorálása alatt jöttek létre, de a szakkollégiumhoz az egyetem bármely karának hallgatói csatlakozhatnak. A táblázat adatai és a szakkollégiumi beszámolók (5. melléklet) és egyéb információk alapján az alábbi jellegzetességek állapíthatók meg: - a négy szakkollégium közül kettő az egyesületi, kettő a kisegyetemi modell szerint működik (lásd 1.3 fejezet), - a szakkollégiumok taglétszáma alacsony, három szakkollégiumnál 20 fő körüli, ami az 1. táblázat szerint évi átlagos szakkollégiumi taglétszám harmada, - a KKSzK és a BDSzK 2011-ben alakult, a mindkét esetben növekedés tapasztalható (a KKSzKban kimagasló mértékű) - a JFSzK és GJIPSzK taglétszáma a táblázatban megadott értéken stabilizálódott az elmúlt években, - három szakkollégium ban A tudományos képzési műhelyek támogatása és a tehetséggondozás rendszerének kialakítása az Óbudai Egyetemen című TÁMOP pályázat támogatásával működik (6-12 mft/szakkollégium), a GJIPSzK-nál a gazdálkodásról nincs adat, a szakkollégiumok az egyetemi központi költségvetésből nem részesültek, - igen eltérő aktivitás, a JFSzK esetében kiemelkedik a programok, kurzusok száma, a KKSzK és a BDSzK esetében a TDK aktivitás és OTDK jelölés, - a kollégiumi elhelyezés, az együttlakás csak igen kicsi mértékben biztosított. A szakkollégiumi beszámolók és a szakkollégiumi honlap alapján a bizottság az alábbiak szerint jellemzi az egyes szakkollégiumok működését. 3.4 A szakkollégiumok minősítettsége Az intézményi kiválóság szempontjai között a minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma (1.6 pont) szerepel, így a szakkollégiumok minősítettségének kiemelkedő szerepe van a kiválósági címért folyamodó egyetemek szempontjából. 11

13 Az Óbudai Egyetem szakkollégiumai közül eddig a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma szervezetnél a Jánossy Ferenc Szakkollégium (JFSzK) szerzett minősítést a szakkollégiumi ígéret megjelöléssel. Ugyancsak a JFSzK minősítést szerzett a Genius programban, mely szerint a legmagasabb, akkreditált kiváló tehetségpont - ként ismerték el tevékenységüket. A hat éve működő Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium (GJIPSzK) nem folyamodott kiválósági címért, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium (KKSzK) és Bánki Donát Szakkollégium (BDSzK) pedig még nincsenek abban a korban, ami lehetővé tenné a minősítést (kb. 3 év stabil működés szükséges a minősítések elnyeréséhez). Ennek megfelelően a szakkollégiumoknak kiírt központi pályázatokon jelenleg csak a JFSzK indulhat. Az pontban leírtak szerint a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma szervezetnél megpályázható minősítés elnyerése a szakkollégium kiemelkedő szakmai tevékenysége és a Charta-nak maradéktalanul megfelelő működése esetén reményteljes. 3.5 A szakkollégiumok tevékenységének értékelése A szakkollégiumi beszámolók és a szakkollégiumi honlap és az egyéb, rendelkezésre álló információk alapján a bizottság kísérletet tett az egyes szakkollégiumok szakmai és közösségi aktivitásának jellemzésére. Az alábbi táblázat röviden összegzi ezeket a tapasztalatokat. Ugyanitt feltüntettük azt is, hogy az előző fejezetekben ismertetett általános elvárásoknak várhatóan meg tud-e felelni majd a szakkollégium. Jánossy Ferenc Szakkollégium pozitívum aktivitás, önkormányzatiság, a programok sokszínűség, szervezőkészség, céltudatosság, több kar hallgatói, javítandó 2012-es beszámoló honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon taglétszám alacsony, igazgató hiányzik, kommunikáció, karhoz kötődés, - 2 tábor, - 1 konferencia 52 előadással, - 13 kurzus, - Szak7 program 9 előadással - 2 TDK előadás, 2 OTDK jelölés - konkrét tervek 2013-ra frissített, aktualizált honlap, de TDK felhívás 2010-es, szakkollégiumi ígéret megjelöléssel, SZEF akkreditált kiváló tehetségpont, Genius fenntartható Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium pozitívum célkitűzés, több karról hallgatók javítandó - taglétszám alacsony és csökkenő, aktivitás kicsi, - TDK dolgozatok száma kicsi, - az aktivitás jó részét előadások meghallgatása jelenti, 2012-es beszámoló - 3 kutatási téma, ebből kettőről nincs találat az interneten (Töhötöm beszédvezérelt lakótér program, Nagyobbsági Felitidák magatartástudományi elemzése), - 6 kurzus - 1 TDK előadás 12

14 honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon pozitívum javítandó 2012-es beszámoló honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon pozitívum javítandó 2012-es beszámoló honlap ( én) minősítettség jelenleg minősítettség hosszabb távon - részvétel 6 előadáson (köztük pl. ÓE Díszdoktori avatás) - általános 2013-as tervek, konkrétumok nélkül - a honlap adatai elavultak: - Soron következő program oldal utolsó módosítása 2010-ben - Aktuális kurzusok oldalon egy friss téma, a többi es - A beszámolóban említett 6 kurzusnak nincs nyoma a honlapon, - Beszámoló oldal 2009-es, - Tagjaink oldal utolsó módosítása 2010-ben - Projektek oldal utolsó módosítása 2010-ben nincs bizonytalan Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium taglétszám kiemelkedő növekedés, TDK teljesítmény, kari kapcsolódás saját programok kicsi száma, kurzusok meghirdetése, - 1 tábor (Jánossyval), - 2 konferencia részvétel (16 hallgató), - németországi kiállítás (39 hallgató), - Nyílt nap, Gólya nap, - 15 TDK előadás, 8 OTDK jelölés, as terv hiányzik frissített szép honlap, aktualizált tartalommal, de taglista 71 nevet tartalmaz, a beszámoló 107-et nincs reményteljes néhány év múlva Bánki Donát Szakkollégium aktivitás, szerveződés módja, programok sokszínűsége, ipari orientálódás, TDK teljesítmény, taglétszám alacsony, de növekvő tendenciájú, - 2 konferencia részvétel (3 hallgató), - 2 kurzus, - 3 szakműhely, - 4 felzárkóztató kurzus szakkollégista vezetéssel, - 2 üzemlátogatás, - 15 TDK előadás, 8 OTDK jelölés, - konkrétan megfogalmazott tervek 2013-ra frissített szép honlap, aktualizált tartalommal nincs reményteljes néhány év múlva A bizottság összességében három szakkollégium esetében biztosítottnak látja a rövid és hosszú távú működés és fejlődés megvalósulását. A Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium esetén a 13

15 szakmai programok zavarossága és látható koncepciótlansága, valamint a szakkollégiumi működés elhanyagoltsága, gondozatlansága miatt megítélésünk szerint jelenleg sem teljesülnek a szakkollégiumokkal kapcsolatos minimális elvárások. 4. A szakkollégiumok működésének lehetőségei, problémái az Óbudai Egyetemen A korábbi tapasztalatok és az ad hoc bizottság a munkája alapján több olyan problémás terület is azonosítható, amely megnehezíti a szakkollégiumok működését, illetve a szakkollégium és az egyetem harmonikus együttműködését rövid és hosszabb távon egyaránt. A napi szinten előforduló szervezési és adminisztratív nehézségeket, a működést gátló problémákat tekintjük át a következő fejezetben. Ezt követően külön tárgyaljuk a szakkollégiumok működésének hosszabb időtávon (1-2 év) mutatkozó problémáit, illetve az szakkollégium és az egyetem együttműködésének lehetőségeit, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést is. Mindkét esetben megoldási javaslatokat is megfogalmazott a bizottság. 4.1 Napi szintű működési problémák A legfontosabbak ismétlődő problémák köre a szabályzatokkal, a gazdálkodással, valamint az egyetem és szakkollégiumok közti kommunikáció hiányával kapcsolatos. Felsorolásszerűen a működést napi szinten megzavaró körülmények az alábbiak: - a szakkollégiumi SZMSZ-ek eltérései, az ebből adódó nehézségek, tisztségviselők, elsősorban az igazgatók eltérő feladatköre, felelőssége, - Jánossy szakkollégiumnál nincs kinevezett szakkollégium igazgató, ki ír alá, hogyan történik a kapcsolattartás az egyetemmel, - pályázati pénzek kezelésének problémái, az ÓE részéről a gazdasági és pénzügyi feladatokat ki kezeli, - beszerzett eszközök állományba vétele, ki a leltárfelelős, ki vállalja a felelősséget, hogyan biztosítható több év elteltével az eszköz bemutatása pl. egy pályázati ellenőrzés esetén, - beszerzett könyvek bevételezése, állományba vétele, hol legyen elhelyezve, - kapcsolattartás az egyetemmel, információhiány a szakkollégiumok rendezvényeiről, meghívott vendégeiről, - az egyetem vezetése és Szenátusa nem értesül a szakkollégiumok munkájáról, eredményéről, terveiről. 4.2 Javaslat a napi szintű problémák megoldására A fenti, napi szintű problémák megítélésünk szerint adminisztratív úton, a vonatkozó szabályzatok módosításával rövid úton megoldhatók. A szakkollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzatok áttekintése alapján megállapítható, hogy a négy szakkollégium működése és tagoltsága eltérő. A teljes egységesítést nem javasolja a bizottság, tekintettel arra, hogy a négy szakkollégium eltérő módon valósítja meg a programjait, ehhez eltérő feladatmegosztásra, szervezésre van szükség. Ugyanakkor van néhány olyan alapmotívum, melyben a bizottság egységes és átlátható megoldást javasol a következők szerint: - a szakkollégiumi igazgató feladat és felelősségi körének egységesítése, - a szakkollégiumi igazgató megválasztási folyamatának egységesítése, - a szakkollégium vezetése naptári évenként a gesztoráló kar Kari Tanácsának szakmai beszámolót és szakmai tervet nyújtson be (5. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány adattartalmával) 14

16 - a szakkollégium vezetése kétévenként az Óbudai Egyetem szenátusának szakmai beszámolót és szakmai tervet nyújtson be, - beszerzett eszközök leltárfelelősségének rendezése, - beszerzett könyvek kezelésének, elhelyezésének megoldása, - ÓE gazdasági felelős egyértelmű megadása. A bizottság fontosnak tartja, hogy az egyetem és a szakkollégium harmonikus együttműködéséhez mind a négy szakkollégium SZMSZ-ében a preambulum az alábbi öt bekezdéssel bővüljön. () A Szakkollégium az Egyetem Tehetséggondozási Stratégiájának (továbbiakban Stratégia) kiemelt eleme. A Stratégia megvalósításának irányítója az Egyetem mindenkori tudományos rektorhelyettese. A Szakkollégium Stratégiában való részvételének és szakmai munkájának felügyelete a tudományosrektorhelyettes feladata. ()A Szakkollégium évente szakmai beszámolót és szakmai tervet köteles benyújtani a Kari Tanácsnak. Nem megfelelő működés esetén a Kari Tanács kezdeményezheti a szakkollégium működésének felfüggesztését, melyről döntést az egyetem Szenátusa hozhat. () Az Óbudai Egyetem Szenátusa kétévente áttekinti, értékeli a szakkollégiumok munkáját. () Az egyetem a szakkollégiumok szervezeti felépítését szabályozni nem kívánja, alapvetően a tagságra bízza a megfelelő szervezeti hierarchia kiépítését és működésének rendjét, melyet a szakkollégium szervezeti és működési szabályzatában kell részletesen meghatározni. () A felépítésre vonatkozó megkötések kizárólag az alábbiak: a) A szakkollégiumok tevékenységét az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló igazgató irányítja és felügyeli. Kinevezése a kari dékán hatásköre, a szakkollégium tagságának többségi javaslatára. Az igazgató felelős a szakkollégium tárgyi eszközeiért, úgy mint a könyvek, számítástechnikai eszközök és egyéb tárgyi eszközök meglétéért. b) Hat hónapnál hosszabb időtartamig a szakkollégium igazgató nélkül nem működhet, ilyen esetben a szenátus felfüggeszti a szakkollégium működését. c) A szakkollégium egészének munkájáért a tagok közül választott elnök felel. Az igazgatói feladatok és felelősségek egységesítése céljából a vonatkozó részbe az alábbi négy bekezdés kerüljön be mind a négy SZMSZ-be: () Az igazgató feladata a Szakkollégium szabályos, jogszerű működésének felügyelete. Az igazgató a Szakkollégium ellenjegyzője, és felelős a Szakkollégium leltáráért..az igazgató rendszeresen tájékoztatja a tudományos rektorhelyettest a szakkollégium munkájáról, rendezvényeiről, meghívott előadóiról. () Az igazgató jogai: a) Szavazni a Szakkollégium Taggyűlésén. b) Tájékozódási jog. c) Véleménynyilvánítási jog. d) Véleményezési jogok. e) Észrevételi jog. f) Javaslattételi jog. g) Hozzászólási jog. h) Részvételi jog. i) Betekintési jog. j) Felfüggesztési és visszautalási jog: ha egy a Szakkollégiumi szerv vagy fórum által meghozott szabályozás ellentmondásos, szabálytalanul került kialakításra, vagy aggályosnak tartja, akkor annak végrehajtását felfüggesztheti és visszautalja az azt elfogadó szervnek. Ha az elfogadó szerv ismét helybenhagyja, de még mindig fennáll az igazgatói kétely, akkor a Kar dékánjához utalhatja az ügyet. k) Az elnök huzamos akadályoztatása, vagy kötelesség elmulasztása esetén összehívhatja a Taggyűlést. 15

17 () Az igazgató kötelezettségei a) évesi beszámoló és szakmai terv készítése a Kari Tanács részére a Szakkollégium munkájáról és működéséről; b) kétévenként beszámoló készítése a Szenátus részére, c) az igazgató felel a Szakkollégium eszközeiért; d) a Szakkollégium ellenjegyzői feladatának ellátása. Tekintettel arra, hogy a szakkollégium működésével kapcsolatos finanszírozás nagy részét várhatóan központi pályázati pénzek fedezik, javasolható, a gazdasági ügyek központi kezelésének megoldása. Ennek megfelelően az SZMSZ-ek egészüljenek ki az alábbi bekezdéssel: () A szakkollégium gazdasági ügyeit a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság kijelölt munkatársa intézi. 4.3 A szakkollégiumok működése az Óbudai Egyetemen hosszabb távon Az egyetemként való létezés tradicionális eleme az egyetemhez tartozó szakkollégiumok működtetése. A 2.4 fejezetben elemzett kormányhatározat szempontjait figyelembe véve - különösen az egyetemi stratégiai célok teljesülése érdekében - az Óbudai Egyetemnek alapvető érdeke lehet a szakkollégiumi élet erősítése, hiszen a kiválósági szempontok között is szerepelnek a szakkollégiumi mutatók. Mivel a hallgatói önszerveződés, a hallgatói aktivitás jelenti a szakkollégiumi működés alapját, így az egyetemi támogatás nem feltétlenül anyagi hozzájárulást jelent, hanem inkább a hallgatói kezdeményezések felkarolását, vagyis azt, hogy az egyetem a maga bonyolult (oktatási, pénzügyi, adminisztratív, pályázati stb.) működési rendszereiben biztosítson elegendő teret az arra érdemes szakkollégiumok működésének Szinergikus hatások, a szakkollégiumok működésének előnyei Megítélésünk szerint a szakkollégium és az egyetem megfelelő együttműködése hosszabb távú szinergiahatást eredményez, vagyis az egyetem pozíciói javulhatnak. Ezen hatások közül néhány persze igen nehezen mérhető. A teljesség igénye nélkül a következőkben vázlatosan elemzünk néhány olyan folyamatot, melyből az intézmény számára kedvező hatások eredhetnek. A szakkollégium tagságának kötelező a TDK tevékenység, így az egyetemünkön ennek következményeképpen emelkedik a TDK szekciók és a TDK dolgozatok száma ben például 30 %-al több dolgozat készült a Bánki karon, elsősorban a Bánki Donát Szakkollégium és természetesen a konzulens kollégák aktivitásának eredményeképpen. Ezen a karon így három új szekció is szerveződött (Biogáz, Robotosított hegesztés, Technikatörténet). A növekvő kari, intézményi TDK tevékenység megnöveli az OTDK-án résztvevő és esetleg díjakat nyerő hallgatók számát, ez utóbbi létszám pedig az egyetemi kiválósági kritériumrendszer elemei között is szerepel (2.7. OTDK helyezettek száma). Ezen felül - járulékos hatásként - a szakkollégiumok összefogottabbá, tudatosabbá teszik a TDK tevékenységet, hiszen a tagság az átlagosnál hosszabb időt szán a felkészülésre. Ennek megfelelően az intézetek, szakcsoportok is gyakrabban frissítik a TDK témákat és nagyobb valószínűséggel találják meg a megfelelő hallgatókat. A szakkollégiumok ösztönzik a tagságot a konferencia részvételekre. A JFSzK saját konferenciája kiemelkedő színvonalú, a KKSzK és BDSzK tagsága pedig több hazai és nemzetközi konferencián vesz részt. A konferenciákon való megjelenés erősíti a hallgatói tudományos életet, ez pedig növeli az oktatói utánpótlás bázisát. A szakkollégiumi rendszer a továbbtanulásra ösztönöz, így nagyobb a 16

18 valószínűsége annak, hogy ezek a hallgatók az MSc, PhD képzésre is jelentkeznek, illetve minősített oktatóként majdan az Óbudai Egyetemen dolgoznak. Több szakkollégiumban mentor rendszer működik, ahol a mentorált hallgatók demonstrátorként oktatási gyakorlatot is szereznek. A szakkollégiumok által szervezett üzemlátogatások, külföldi tanulmányutak az egyetem kapcsolati tőkéjét gyarapítják. Több szakkollégiumi gyárlátogatásból TDK téma alakult, melyből később biztosan szakdolgozati téma is lesz. A szakkollégista hallgatókból az egyetem és a szakkollégium felé elkötelezett kollégák, mérnökök válhatnak, akikre a későbbiekben is számíthat az intézmény. A középiskolai tehetségprogramokhoz a szakkollégiumokon keresztül erősebb kapcsolódási lehetőségek nyílnak (Arany János program, Tehetség Útlevél program), ami pozitív hatással lehet elsősorban a beiskolázás minőségi mutatóira A szakkollégiumok működésének hosszú távú problémái A 4.1 fejezetben az azonnali adminisztratív rendelkezésekkel megoldható működési nehézségeket ismertettük, amelyek rövidtávon harmonizálják a szakkollégium és az egyetem együttműködését. Bizonyos, egyébként napi szinten is jelentkező problémákat nem lehet csak adminisztratív úton megoldani és némelyik esetében hosszabb időtartam (1-2 év) is szükséges. Ezek a témakörök felsorolásszerűen a következők: - kollégiumi elhelyezés, az együttlakás legalább részleges biztosítása, - irodahelyiség és infrastruktúra biztosítása a szakmai, szervezés munka végzéséhez, beszerzett eszközök tárolásához, - direkt intézményi támogatás (helyiségek konferenciához, tanfolyamhoz, előadáshoz, eszközök, infrastruktúra, üdülő használata, esetleg anyagi támogatás), - szakmai tevékenységhez és a finanszírozás megteremtéséhez (pl. pályázatok beadásához) az intézményi háttér biztosítása (pl. önrész), - pályázatok lezárása után a fenntartási kötelezettség biztosítása. A 24/2013. (II. 5.) kormányrendelet megjelenése előtt a felsőoktatási intézményeket semmi nem kötelezte a szakkollégiumok működési lehetőségének támogatására. Az intézmények az universitas szellemében és esetleg saját, jól felfogott érdekükben (az előző fejezetben említett várható szinergiahatások reményében) támogatták a szakkollégiumok tevékenységét. Az egyetem sem anyagi, sem egyéb (pl. kollégiumi elhelyezés tekintetében) támogatást nem volt köteles biztosítani a szakkollégium részére február 5-én, a kormányrendelet megjelenésével a szakkollégiumok történetében először megváltozott ez a helyzet, és a 2.4 fejezetben leírtak szerint mind a szakkollégiumot, mind az egyetemet, mind a minisztert bizonyos kötelezettségek terhelik, ha az egyetemen szakkollégium működik. Ennek és az egyetemek szűkös költségvetése következtében várhatóan változás történik az intézményi támogatások biztosításában. Az egyetemek azokat a szakkollégiumokat fogják elsősorban segíteni, melyek minősítést szereznek a rendelet 22, és 23. -ának megfelelően, hiszen ez az egyik kritérium az egyetemi kiválósági cím elnyeréséhez. Ha egy egyetemen két szakkollégium működik, de csak az egyik tud minősítést szerezni, akkor is mindkét szakkollégium tekintetében van igaz nem túl egzaktan megfogalmazott kötelezettsége az egyetemnek, nevezetesen biztosítania kell - a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek közötti működést, - a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeit. 17

19 Mivel mindkét kötelezettségnek van anyagi vonzata, így az egyetemnek alapvetően az lesz az érdeke, hogy csak minősített szakkollégiumokat támogasson. Ez a változás és a minősítési folyamat erőltetése megítélésünk szerint komoly veszélyeket hordoz. A szakkollégiumi mozgalom alapeszméi (pl. öntevékenység, önkormányzatiság) nehezen egyeztethetők össze egy olyan megmérettetéssel, minősítéssel, melynek eredményeként az egyetem több állami támogatást kaphat Javaslatok a szakkollégiumok stabil működése vonatkozásában Az elmondottak szerint az Óbudai Egyetemen többféle szempontból is indokolt és helyénvaló a szakkollégiumok léte, működése. A stabil, viszonylag kiszámítható és mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködéshez a fejezetben felsorolt problémák kezelése szükséges. Ezekkel kapcsolatosan is az ad hoc bizottság javaslatokat fogalmazott meg, melyek nagy része közvetlen anyagi terhet nem jelent az egyetem számára, viszont igényli azt, hogy az egyetemi apparátus működése és a döntéshozatali eljárások figyelemmel legyenek a szakkollégiumok érdekeire. A javaslatokból visszaköszön az a korábban említett gondolat, mely szerint, ha az egyetem szakkollégiumokat működtet, akkor szükséges, hogy az egyetem a saját rendszereiben biztosítson elegendő teret az arra érdemes szakkollégiumok működésének Kollégiumi elhelyezés Ahhoz, hogy a szakkollégiumok fejlődhessenek, pályázhassanak, illetve a törvényes feltételek teljesüljenek, elengedhetetlen, hogy az egyetem kollégiumi helyeket biztosítson, és legalább részben teljesüljön az együttlakás feltétele. Ugyanakkor nem célszerű, hogy valamely saját kollégiumból (Bánki Donát Tagkollégium, Kiss Árpád Tagkollégium) helyeket vegyünk el a többi hallgató rovására. A bizottság a már részben jelenleg is működő kompromisszumos megoldást javasolja, nevezetesen, hogy azok a szakkollégiumi tagok, akik kollégiumba jelentkeznek (és a kollégiumi szabályozásoknak megfelelően elbírálva felvételt nyertek), kérésükre egy kollégiumba, lehetőleg egy, vagy szomszédos szobákba, illetve legalább egy folyósóra kerüljenek. Így a részleges együttlakás megvalósul és teljesül a kormányhatározatban rögzített egyik követelmény is. A kollégiumi felvételi időszakban ismereteink szerint ezek a kívánalmak figyelembe vehetők és teljesíthetők. A folyamat együttműködést kíván a kollégiumok és szakkollégiumok vezetésétől, azaz a kollégiumi felvétel döntéshozatali rendszerében teret kell adni a szakkollégium képviselőjének Irodahelység Egyre nagyobb gondot jelent, hogy a megerősödő, pályázatokban sikeresen szereplő szakkollégiumok a beszerzett eszközöket, felszereléseket nem tudják hol tárolni. Célszerű egy olyan helyiség biztosítása szakkollégium számára, ahol egy helyen tudják vezetni a szakkollégium adminisztrációját és tárolni tudják a felhalmozási és dologi eszközöket, javakat. Jelenleg a megvásárolt eszközök elhelyezése nincs megoldva, az eszközök, papírok egy része a kollégiumban, más része a karon a szakkollégiumi igazgató szobájában, vagy éppen a rektori hivatalban, a tudományos rektorhelyettes szobájában található meg, ez hosszabb távon nem tartható fenn. A helyzet megoldására két javaslat is született. Az egyik szerint legyen az iroda a kollégium egy olyan szobájában, ahol egy szakkollégiumi tisztségviselő lakik egyedül. Pl. ha egy kétágyas szobában egyedül lakik a szakkollégiumi tisztségviselő, akkor ebben a szobában az eszközök, dokumentumok kényelmesen elhelyezhetők. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy rendszeresen költöztetni kell a szakkollégiumi irodahelyiséget (pl. nyári szünetben). 18

20 Az oktatási épületekben való elhelyezés a Rektori Hivatal hatáskörében központilag nem oldható meg. Célszerű, ha az elhelyezést a szakkollégiumot gesztoráló kar oldja meg azzal, hogy a lehetőségeihez mérten biztosít a hozzá tartozó szakkollégium számára egy helyiséget, amelyet elsősorban irodának és raktárnak tudnak használni a szakkollégium tisztségviselői. Jelenleg az egyetemen a helyhiány az egyik legnagyobb probléma, így a szakkollégiumok elhelyezése a karok vezetőit komoly feladat elé állíthatja. Ugyanakkor a kar részéről ez döntést, elkötelezettséget is jelent, nevezetesen, hogy a kar felvállalja a szakkollégium működtetésével kapcsolatos feladatok és kötelezettségek legalább egy részét. A bizottság mindenképpen ez utóbbi megoldást javasolja, vagyis a gesztoráló kar oldja meg a szakkollégiumi irodahelyiség biztosítását, és ezáltal vállaljon szerepet és felelősséget a szakkollégium működtetésében Gazdálkodás Az ad hoc bizottság számára a munka során világossá vált, hogy a szakkollégiumok gazdálkodása alapvetően átláthatatlan és szervezetlen. Minden esetben éppen abból a keretből gazdálkodnak, amelyet egy pályázat, vagy egy szervezeti egység biztosít számukra. Ennek következtében a források felhasználását követően a következő problémák merülnek fel: - A vásárolt dologi eszközök és immateriális javak saját leltárlista és költségvetési keret hiányában mindig azon szervezeti egységekhez kerülnek, amelyek a forrást felajánlották. - Saját leltár hiányában, a szakkollégiumoknak nincsen leltárfelelőse, így minden eszközhöz felelős személyt kell rendelni. A problémák részben megoldhatók a 4.2 fejezetben vázolt módon, a szakkollégiumi igazgató felelősségi körének pontosításával. Ugyanakkor az önálló gazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében javasoljuk, hogy a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság hozzon létre a szakkollégiumok számára saját témaszámot és önálló leltárkörzetet. Ennek megfelelően a szervezeti egységek által felajánlott anyagi támogatás keretáthelyezéssel a szakkollégium témaszámához kapcsolható és innentől kezdve az ezen keret terhére beszerzett eszközök automatikusan a szakkollégium leltárába kerülhetnek. A szakkollégiumok finanszírozási forrásainak biztosítása - éppen a szakkollégiumi önállóság és önkormányzatiság elvéből fakadóan - elsősorban a szakkollégium vezetésének feladata. A források megszerzésének az alábbi lehetséges módjai adódnak. Tagdíj Információink szerint tagdíj bevétele nincs a szakkollégiumoknak. Ha a szakkollégiumnak van önálló témaszáma, akkor a szakkollégium képes tagdíj fogadására. A tagdíj a szakkollégium működési költségeinek legalább részbeni finanszírozását tudná fedezni (pl. telefonköltségek). Pályázati források elnyerése A fő bevételi forrást jelenleg és várhatóan a későbbiekben is a pályázati támogatások jelentik, többek között a vonatkozó kormányrendelet is kötelezi a minisztert ilyen források elkülönítésére. Javasoljuk, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az egyetem továbbra is biztosítsa a pályázatok beadásához szükséges intézményi adminisztrációs és pénzügyi hátteret, vagyis ismételten arról van szó, hogy különösebb anyagi ráfordítás nélkül az egyetem a saját működési rendszereiben engedjen teret a szakkollégiumok ez irányú tevékenységének. Ez a plusz feladat az alábbi szervezeti egységeket terhelheti: - Rektori Hivatal - a pályázati dokumentációhoz szükséges iratok kiállítása, kiadása, - Pályázati és Technológia Transzfer Iroda - intézményi adatok szolgáltatása, tanácsadás, 19

Szakkollégiumok Magyarországon

Szakkollégiumok Magyarországon Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LÓNYAY MENYHÉRT SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LÓNYAY MENYHÉRT SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA LÓNYAY MENYHÉRT SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyva: 2010. június 15., hatályba lép: 2010. június 16-án Utolsó módosítás: 2014. június

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI SZAKKOLLÉGIUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI SZAKKOLLÉGIUM Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 53. függelék 1. verzió AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 37. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 57. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT BUDAPEST,

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA

SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA SZAKKOLLÉGIUMI CHARTA Húszéves a szakkollégiumi mozgalom. Történetük folyamán ezen diákközösségek nem csak szellemi centrumokként mőködtek, hanem a szervezıdı civil társadalom csíráit is jelentették. A

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA Szeged, 2009. A Szegedi Tudományegyetem Köztársasági Ösztöndíj Szabályzata 1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) kiemelkedő tanulmányi

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 4. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM MINŐSÉG és TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁSI

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 48. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI

Részletesebben

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend Tartalom Tartalom...1 1. A program célja...1 2. Az FTP vezetése...1 3. A szakmai vezetők, az FTP koordinátor feladatköre...2

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

Tisztelt Képviselő- Testület!

Tisztelt Képviselő- Testület! Közművelődési, Oktatási, Sport, Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottság Tárgy: Beszámoló a Közművelődési, Oktatási, Sport, Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottság 2011. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR 5. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS

Részletesebben

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata PTE ÁJK Pályázati Szabályzata 1. A PTE ÁJK Pályázati Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja összhangban a PTE pályázati rendjéről szóló 4/2007.sz. Rektori Utasítással a PTE ÁJK pályázati aktivitásának

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29.

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29. STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. augusztus 29. I. A kollégium célja (1) A kollégium célja, hogy elhelyezést nyújtson az Edutus Főiskolán tanulmányokat folytató hallgatók számára,

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TANÁRKÉPZŐ ÉS MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TANÁRKÉPZŐ ÉS MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT 6. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 37. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TANÁRKÉPZŐ

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

Stipendium Hungaricum

Stipendium Hungaricum Stipendium Hungaricum Pályázatíró szeminárium 2015. április 13. Dobos Gábor, csoportvezető Témák Jogszabályváltozás A program tervezett menetrendje Pályázati feltételek Pályázati űrlap Bírálati szempontrendszer

Részletesebben

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat Szent Gergely Népfőiskola Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOM 1..A szabályzat célja, tartalma... 3 2..Az SZMSZ célja... 3 3..A szabályzat hatálya... 3 4..Az Intézmény jogállása... 3 5..Létesítő

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása:

Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott tanulmányai során, akkor az ösztöndíjas félévek felsorolása: E L T E T á T K K ö z t á r s a s á g i Ö s z t ö n d í j P á l y á z a t m e l l é k l e t Megpályázott szak: szint: alapképzés / mesterképzés Ha elnyert külföldi ösztöndíjat a fenti szakon folytatott

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA. Szeged, 2011. október 24.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA. Szeged, 2011. október 24. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA Szeged, 2011. október 24. A Szegedi Tudományegyetem Köztársasági Ösztöndíj Szabályzata 1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem)

Részletesebben

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA 11 HALLGATÓI ÉLET (Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió A kiadás dátuma: 2008. március 3. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Prof. Dr. Rudas Imre

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése 10. sz. melléklete A SZAKMAI GYAKORLATOK

Részletesebben

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet).

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet). . t ÁO^Solk BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Majomé Szabó Etelka

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 6. sz. melléklet a 1164/115 ZMNE számhoz 1. sz. példány A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA 2007 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Verzió: 1 Készítette: Készítette: Sebestény

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ

Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ Szervezeti és Működési Szabályzata SOPRON 2003 1. Az Egyetemi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet A diákönkormányzatának szervezeti és működési Szabályzata Ezen szervezeti és működési Szabályzat a

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA MISKOLC, 2012. A MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATA Kari Tanácsának 7/2012. sz. határozata Oldalszám: 1 melléket Változat

Részletesebben

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást?

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Tehetséggondozás gyakorlata konferencia Szolnok, 2013. május 30. Az NTP 2011-2012. évi cselekvési programjában támogatta: - a köznevelési

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

SZABÁLYZAT A NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS ÉS A KONFERENCIA-KERET INTÉZMÉNYI FELHASZNÁLÁSÁRA

SZABÁLYZAT A NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS ÉS A KONFERENCIA-KERET INTÉZMÉNYI FELHASZNÁLÁSÁRA Eötvös József Főiskola Baja, Szegedi út 2. SZABÁLYZAT A NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS ÉS A KONFERENCIA-KERET INTÉZMÉNYI FELHASZNÁLÁSÁRA A normatív kutatástámogatás és a konferencia-keret céljára rendelkezésre

Részletesebben

A TOMORI PÁL FİISKOLA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK SZABÁLYZATA

A TOMORI PÁL FİISKOLA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK SZABÁLYZATA TOMORI PÁL FİISKOLA A TOMORI PÁL FİISKOLA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK SZABÁLYZATA Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2007. január 3. Határozat száma: 2007/1/3. Hatályos: 2007. január

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE DIGITÁLIS KULTÚRA ÉS HUMÁN TECHNOLÓGIA TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE DIGITÁLIS KULTÚRA ÉS HUMÁN TECHNOLÓGIA TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 58. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE DIGITÁLIS KULTÚRA ÉS HUMÁN

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 28-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 28-i ülésére Tárgy: Intézményvezetői pályázat kiírása Sorszám: IV/11 Előkészítette: Sápi András oktatási referens Véleményező Bizottság: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és

Részletesebben

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem PIK felépítése Pályázati és Projekt Csoport Egyetemi pályázatok és kutatási megbízások Technológia és Tudástranszfer Csoport Egyetemi eredmények

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A TIOP 3.1.1 PÁLYÁZAT ÖNRÉSZÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS A PROJEKTMENEDZSMENT PÁLYÁZTATÁSÁRÓL

A TIOP 3.1.1 PÁLYÁZAT ÖNRÉSZÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS A PROJEKTMENEDZSMENT PÁLYÁZTATÁSÁRÓL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszá m: 61727/2008. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP 3.1.1 PÁLYÁZAT ÖNRÉSZÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS A PROJEKTMENEDZSMENT PÁLYÁZTATÁSÁRÓL Előterjeszt

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Miskolc, 2012. 8.2. számú Egyetemi Szabályzat Hallgatók Előnyben Részesítésével Foglalkozó Bizottság

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Mőködési Rend 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS. A demonstrátori munkavégzés szabályairól

1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS. A demonstrátori munkavégzés szabályairól 1/2015. (II.05.) számú REKTORI UTASÍTÁS A demonstrátori munkavégzés szabályairól A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint az EKF Szervezeti és Működési Szabályzata 178. (6) bekezdése

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Iskola és diákönkormányzat egymás mellett

Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Előadó: Petróczi Gábor igazgató, közoktatási szakértő címzetes főiskolai docens Ságvári Endre Gimnázium, 3700 Kazincbarcika Jószerencsét u. 2. Tel: 48-510-050,

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK IRODA ÜGYRENDJE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK IRODA ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. január 28., hatályos: 2011. január 31. A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda (a továbbiakban: NK Iroda) Ügyrendjét a Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJRA A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) rektora pályázatot hirdet köztársasági ösztöndíj elnyerésére a 2014/2015. tanévre. 1. A pályázók köre

Részletesebben

AZ I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Együttműködési megállapodás 1.sz.melléklet Együttműködési megállapodás mely létrejött az I. István Szakképző Iskola nevelőtestülete

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS köztársasági ösztöndíjra

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS köztársasági ösztöndíjra ZRÍNYI MIKLÓS sz. példány NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nyt.sz.: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS köztársasági ösztöndíjra A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora pályázatot hirdet

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Szakkollégiumok Közössége Szervezeti és Működési Szabályzata

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Szakkollégiumok Közössége Szervezeti és Működési Szabályzata 6. számú melléklet A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műegyetemi Szakkollégiumok Közössége Szervezeti és Működési Szabályzata A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban:

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2014. 1.1.18. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI REGIONÁLIS KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 8. számú melléklete

SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 8. számú melléklete SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 8. számú melléklete AZ EGYETEMI CÍMEK, AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK ADOMÁNYOZÁSÁNAK, ILLETVE AZ EZEKRE VALÓ JAVASLATTÉTELNEK

Részletesebben

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város területén működő általános és középiskolai, valamint kollégiumi

Részletesebben