Települési Környezetvédelmi Program Papkeszi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Települési Környezetvédelmi Program Papkeszi"

Átírás

1 Települési Környezetvédelmi Program TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM I. KÖTET HELYZETFELTÁRÁS Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081 Gy0rújbarát, BM köz 1. -1

2 Települési Környezetvédelmi Program / Témavezet : Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány) Szakért k: Bogár István Kocsis Anikó (Ökorégió Alapítvány) Csuri Gabriella Márkus Gerg Kovács Péter Pottyondy Ákos Rokob Krisztina Székely Rita Tischlér Diána Zvezdovicsné Juhász Krisztina (Sokoró Alapítvány) Ennek a programnak az elkészítése érdekében egyetlen újabb fának sem kellett meghalnia

3 Települési Környezetvédelmi Program - 3 A Környezetvédelmi Program elkészítését a KvVM KÖVICE 2004 évi Zöld Forrás pályázati kerete támogatta. PAPKESZI település térképe PAPKESZI település címere

4 Települési Környezetvédelmi Program - 4

5 Települési Környezetvédelmi Program 5 TARTALOMJEGYZÉK OLDAL Bevezetés 6 1. A környezetvédelmi programról 7 2. A települési környezetvédelmi programok készítésének célja és alapelvei 8 3. Jogszabályi környezet A település területe, népessége, fontosabb adatai Természeti adottságok és viszonyok, környezeti állapot Domborzati adottságok, földtani adottságok Éghajlat Vízrajz Talajok, talajviszonyok, talajképz-dés Sajátos táji adottságok, tájkép Leveg-, leveg- min-ség, leveg-szennyezés fajtái Természeti értékek, természeti állapot A vizsgált területr-l általánosan Növényföldrajz A külterület jellemzése A település belterülete NATURA 2000 területek Országos védettség Zöldterületek, zöldfelületek Tájhasználat Erd0gazdálkodás Vadgazdálkodás Vízgazdálkodás Talaj-és vízvédelem Vízellátás Szennyvízelhelyezés Csapadékvíz elvezetés 67

6 Települési Környezetvédelmi Program Felszíni vizek a térségben Felszín alatti vizek a térségben Talajvédelem Víz Keretirányelv Hulladékgazdálkodás A keletkez- hulladékok típusa és éves mennyiségük Felhalmozott hulladékok Beszállított hulladékok A település hulladékmérlege A hulladék gy>jtése és szállítása Hulladékkezelés Elhagyott hulladékok Az elhagyott, illegálisan lerakott hulladékok Szelektív hulladékgy>jtés Energiagazdálkodás Elektromos energiaellátás Gázellátás F>tés Alapvet- szolgáltatások Megújuló energiák hasznosítása Az energiaellátás országos helyzete Mez0gazdaság Környezet - egészségügy Települési és épített környezet Vezet0i összefoglaló: A helyzetfeltárás értékelése 94 Mellékletek

7 Települési Környezetvédelmi Program 7 BEVEZETÉS település környezetvédelmi programjának kidolgozására a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány kapott megbízást. A program célja, hogy hatékony, eredményes stratégiát biztosítson a fenntartható fejl-dés érvényesítésére, a környezeti értékek védelmére, környezettudatos szemlélet települési folyamatokban való megjelenéséhez. A programnak újszer>, a település valamennyi szerepl-jében a környezeti tudatosságot er-sít- hatásos programnak kell lennie, mely képes a helyi folyamatok egészét a környezetgazdálkodás szemszögéb-l átgondolni, és végrehajtásával létforrásaink meg-rzése érdekében konkrét, eredményes lépéseket tenni.

8 Települési Környezetvédelmi Program 8 1. A környezetvédelmi programról A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Az évi LIII. törvény a hazai tervezési rendszerek (területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, vízgy>jt--gazdálkodási tervezés, stb.) mellett egy új típusú tervezés alapjainak megteremtését irányozza el-, s ennek keretében elrendeli: a környezetvédelmi tervezés alapjául szolgáló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megalkotását, az NKP-val összhangban önálló települési környezetvédelmi programok, valamint, a települési önkormányzatokkal egyeztetett megyei környezetvédelmi programok kidolgozását. A törvény ezen rendelkezése egy komplex folyamat részét képezi. A nemzetközi törekvésekkel és a politikai-, társadalmi-, gazdasági átalakulás célkit>zéseivel összhangban ugyanis Magyarországon is megteremt-dtek egy új nemzeti környezeti politika megvalósításának keretfeltételei. Mindez szükséges, de nem elégséges feltétel a környezetpolitikai célok megvalósítása érdekében, mert a környezeti problémák nem oldhatók meg a társadalom aktív részvétele, a nyilvánosság megteremtése nélkül. A decentralizáció és a szubszidiaritás elvének érvényesítése a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervekben meghatározott feladatok eredményes végrehajtását jelent-s mértékben el-segítheti. Mindebben jelent-s feladat hárul az önkormányzatokra, amelyek maguk is nagyon sok olyan problémával szembesülnek, amelyek abból fakadnak, hogy: a településeknek korábban nem volt a lakossággal egyeztetett környezeti jöv-képe, politikája, a döntésnél korábban a környezeti szempontok fel sem merültek, vagy más érdekek miatt nem érvényesültek, a környezeti tervezésnek nem volt kialakult hagyománya, a források mindig szokösek voltak a problémák teljes kör> megoldására, a megváltozott körülmények között is számos új típusú környezeti konfliktus, probléma adódik, melyek megel-zésében, kezelésében a települési környezetvédelmi programnak fontos szerepe van. További nehézséget okoz, hogy: a törvény részletes tartalmi és formai követelményeket nem ír el-, a nemzetközi gyakorlatban sincsenek e tárgykörben szabványosnak számító eljárások, csupán ajánlások, a hazai települések, önkormányzatok környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaik, hagyományaik, környezeti problémáik, pénzügyi és egyéb lehet-ségeik különböz-sége miatt egyedi megoldások alkalmazását teszi szükségessé.

9 Települési Környezetvédelmi Program 9 2. A települési környezetvédelmi programok készítésének célja és alapelvei 2.1. A települési környezetvédelmi programok készítésének célja A települési környezetvédelmi programnak kett-s szerepet kell betöltenie: olyan tevékenységeket kell el-irányoznia, amelyek megvalósításával aktívan hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, hatékony eszköz kell legyen az adott település (önkormányzat, lakosság, gazdálkodók) által legfontosabbnak tekintett helyi problémák kezelésére. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkez- szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, problémáit és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, m>szaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehet-ségeket. A környezeti célokat, problémákat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok olyan probléma van, amely azért nevezhet- globális, országos vagy regionális szint>nek, mert e helyi problémák helyi kezelésére nem kerül/kerülhetett sor, pénzhiány, szakértelem hiánya, esetleg érdektelenség okán. Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéb-l adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhet-k eredményesen. 2.2 A települési környezetvédelmi programok készítésének alapelvei Ahhoz, hogy a különböz- szint> feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, els-ként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Ezzel a témakörrel napjainkra környezetpolitikai dokumentumok, jogi szabályozóeszközök, tudományos és tájékoztató munkák sokasága foglalkozik. A Rió de Janeiróban 1992-ben (178 ENSZ tagállamból, 172 ország részvételével) megtartott Környezet és Fejl-dés világkonferenciáján elfogadott AGENDA 21 (Feladatok a 21. századra) cím> dokumentum a helyi hatóságok feladatai között a következ-ket fogalmazza meg: A helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakossággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkozókkal, majd pedig elfogadni egy helyi Agenda 21-et. A tárgyalások és a közmegegyezés során a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi, a civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat. A tárgyalások nyomán növekedne a háztartások tudatossága a fenntartható fejfödés különböz( területein. A helyi hatóságok programjait, politikáját, törvényeit és szabályozását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módosítni kell az elfogadott helyi programoknak megfelel(en. Agenda 21 (28.8)

10 Települési Környezetvédelmi Program 10 A témakörre vonatkozó hazai szabályozás alapjait a környezetvédelmi törvény fekteti le. 47. (1) A 46. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell: a települési környezet tisztasága, a csapadékvíz-elvezetés, a kommunális szennyvízkezelés, -gy>jtés, -elvezetés, -tisztítás, kommunális hulladékkezelés, a lakossági és közszolgáltatási eredet> zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, a helyi közlekedésszervezés, az ivóvízellátás, az energiagazdálkodás, a zöldterület-gazdálkodás, a feltételezhet- rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és el-írásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. (3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával- szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. (4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek A környezetvédelem alapelvei A környezet védelmének ügyét nagyon sokféle módon lehet szolgálni, ezeknek egyike a települési környezetvédelmi program. A különböz- eszközök (programok, jogi és gazdasági szabályozók stb.) akkor igazán hatékonyak, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a települési környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek. A környezetvédelem alapelveit a környezetvédelmi törvény fogalmazza meg. A környezet védelmének alapelvei (környezetvédelmi törvény ): El0vigyázatosság, megel0zés, helyreállítás Felel0sség EgyüttmOködés Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság A tervezés, programkészítés alapelvei

11 Települési Környezetvédelmi Program 11 A környezetvédelem alapelvein túl célszer> a tervezés, programkészítés néhány alapelvét is követni. A helyi környezetvédelmi programok készítése a környezeti tervezés része, nem cél, hanem eszköz. A környezeti tervezés els0dleges feladata a környezetpolitikai célok ismeretében: a környezet állapotát, min-ségét, potenciálját befolyásoló társadalmi-gazdasági tevékenységek tudatos irányításának megalapozása, a korábbi tevékenységek okozta környezeti károk okainak és kedvez-tlen hatásainak megszüntetése és/vagy mérséklése, az egyes kedvez-tlen tendenciák, illetve haváriát okozó természeti események/folyamatok kezelésére való felkészülés biztosítása. A tervezés tehát nem cél, sokkal inkább a döntéseket és a cselekvést támogató eszköz, amely lehet0séget ad: a sokrét> környezeti érdekek, szempontok, problémák feltárására, az igények és a korlátok, lehet-ségek ütköztetésére és harmonizálására, a szükséges beavatkozások, korlátozások meghatározására. A környezetvédelem számos tudományterület összefogását igényli, s mint stratégiai/politikai kérdés és közügy, nem nélkülözheti sem a szakmai, sem a laikus szempontok ismeretét. Ezért mindenki véleménye fontos. A környezeti tervezés hierarchikusan felépül0, többszinto tervezési tevékenység. A helyi célok, feladatok, módszerek kiválasztásához a regionális, országos, stb. környezetpolitikai és jogi dokumentumok keretet és segítséget nyújthatnak. A legfontosabb irányjelz-k e témakörben a következ-k: Közös jöv-nk (ENSZ Fenntartható Fejl-dés Bizottság jelentése, 1988) AGENDA 21-Feladatok a 21. századra (ENSZ Környezet és Fejl-dés Világkonferencia,1992) Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Akcióprogram (Európai Környezetvédelmi Miniszterek Találkozója, 1995) EU direktívák, ajánlások, Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció, A környezet védelmér-l szóló törvény, A természet védelmér-l szóló törvény, A területfejlesztésr-l és a rendezésr-l szóló törvény, Országos Területfejlesztési Koncepció, Nemzeti Környezetvédelmi Program.

12 Települési Környezetvédelmi Program 12 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI-, RENDEZÉSI ÉS KÖNYEZETVÉDELMI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ÉS TERVEK RENDSZERE Terület- és településfejlesztés, -rendezés Környezetvédelem országos szint Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv regionális szint regionális területfejlesztési koncepciók regionális területrendezési tervek megyei szint megyei területfejlesztési koncepciók megyei területfejlesztési programok megyei területrendezési tervek (térségi szerkezeti terv, térségi szabályozási terv) kistérségi szint térségi területfejlesztési koncepciók térségi területrendezési tervek (térségi szerkezeti terv, térségi szabályozási terv) települési szint településfejlesztési koncepció településszerkezeti terv helyi szabályozási terv helyi építési szabályzat településfejlesztési program településfejlesztési éves terv Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Természetvédelmi Alapterv megyei környezetvédelmi program térségi környezetvédelmi program települési környezetvédelmi program

13 Települési Környezetvédelmi Program Jogszabályi környezet (Forrás: CD Környezetvédelem, IV. negyedév, mely a szeptember 30-i állapotot tükrözi) ALAPVET ELÍRÁSOK évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervr-l évi LVIII. törvény a tervez-- és szakért- mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltség> szervek feladat- és hatásköreir-l évi IV. törvény a Büntet- Törvénykönyvr-l évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhel- anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól 74/2003. (V. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vev- szervezetek nyilvántartásáról 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeir-l 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatés hatáskörér-l 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 18/2004. (II. 24.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közrem>köd- szervezetek kijelölésér-l 11/2005. (V. 19.) KvVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történ- végrehajtásáról 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és a vízügyi el-irányzatok felhasználásának és ellen-rzésének szabályairól 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a közötti id-szakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról

14 Települési Környezetvédelmi Program /2004. (XII. 26.) Korm. határozat a közötti id-szakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseir-l TERMÉSZETVÉDELEM, ÉLVILÁG VÉDELEM évi XXVIII. törvény az állatok védelmér-l és kíméletér-l évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel évi LV. törvény a vad védelmér-l, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel évi LIV. törvény az erd-r-l és az erd- védelmér-l, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel évi LIII. törvény a természet védelmér-l évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról évi XLIX. törvény az erd-birtokossági társulatról 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F-felügyel-ség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F-igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatáskörér-l 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelent-ség> természetvédelmi rendeltetés> területekr-l 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet a Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon él- állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmér-l szóló Egyezmény végrehajtásáról 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi -rökre, illetve -rszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 243/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatkísérletek végzésér-l 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelmér-l, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzésér-l 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet a fák védelmér-l 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet a kedvtelésb-l tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi szabályairól 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelmér-l, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

15 Települési Környezetvédelmi Program 15 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erd-rendezési Szabályzatról 36/1999. (IV. 2.) FVM-KöM-GM együttes rendelet a kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), tartásának, szállításának és forgalomba hozatalának szabályairól 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi id-kr-l 36/1994. (VI. 28.) FM-KTM együttes rendelet a védett -shonos és veszélyeztetett helyzetbe került állatfajták körének megállapításáról 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok él-helyén és él-helye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel-ségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok m>ködési területér-l 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készít-jére és tartalmára vonatkozó szabályokról 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körér-l, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelent-s növény- és állatfajok közzétételér-l 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, m>ködésének és fenntartásának részletes szabályairól 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Vrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeir-l, valamint a barlangok kiépítésér-l 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természet-rökr-l 19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekr-l 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezésér-l 20/1994. (VI. 28.) KTM rendelet az államot megillet- el-vásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet kijelölésér-l 11/2005. (III. 8.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok részére állatkertek fenntartására, valamint m>ködési, felújítási és beruházási feladataira adható támogatások igénybevételének rendjér-l 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett -shonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képvisel- tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról HULLADÉKGAZDÁLKODÁS évi XLIII. törvény évi XXV. törvény a hulladékgazdálkodásról a kémiai biztonságról

16 Települési Környezetvédelmi Program évi XLII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelezigénybevételér-l 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételér-l 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárm>vekr-l 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételér-l 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerz-désr-l 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történ- hulladékszállítás felügyeletér-l és ellen-rzésér-l 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekr-l 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeir-l 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékér-l, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyz- hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörér-l 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir-l 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir-l 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól 188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai biztonság területén m>köd- tárcaközi bizottság m>ködésének részletes szabályairól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésér-l 8/2004. (XII. 1.) EüM-FVM-KvVM-GKM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggbejelentési eljárás részletes szabályairól 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkezhulladék kezelésér-l 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 46/2004. (IV. 29.) ESzCsM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelölésér-l, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjér-l 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefügg- tevékenységekr-l

17 Települési Környezetvédelmi Program 17 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvéd- szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezelésér-l 67/2005. (IX. 13.) GKM rendelet az Európai Gazdasági Térség kiköt-ibe érkez-, ott tartózkodó, illetve onnan induló magyar lajstromba bejegyzett tengeri hajókon keletkez- hulladékok és rakománymaradványok kiürítésér-l 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésér-l és a komposztálás m>szaki követelményeir-l 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekr-l 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m>szaki szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének m>szaki követelményeir-l, m>ködési feltételeir-l és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeir-l 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékér-l 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervr-l VÍZMINSÉG VÉDELEM évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdek>ségér-l és megvalósításáról évi XLII. törvény a vízi közlekedésr-l évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgy>jt--gazdálkodás egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek min-sége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmér-l 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közm>ves szennyvízelvezet- és -tisztító m>vel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá es- területeken kiadható üzemeltetési engedélyr-l 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefügg- nyilvántartásról és jelentési kötelezettségr-l

18 Települési Környezetvédelmi Program 18 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg- szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürd-vizek min-ségi követelményeir-l, valamint a természetes fürd-helyek kijelölésér-l és üzemeltetésér-l 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek min-sége védelmének egyes szabályairól 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz min-ségi követelményeir-l és az ellen-rzés rendjér-l 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mez-gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mez-gazdasági eredet> nitrátszennyezéssel szembeni védelmér-l 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy>jt-területük kijelölésér-l 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekr-l 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggalapadatokról 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet a vízmin-ségi kárelhárítással összefüggfeladatokról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér-l 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási társulatokról 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közm>ves ivóvízellátásról és a közm>ves szennyvízelvezetésr-l 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet a vízügyr-l szóló évi IV. törvény végrehajtásáról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközm>vek üzemeltetésér-l 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelet a vízmin-ségi kárelhárítással összefügg- üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszer>sítésének szabályairól 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységér-l 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemr-l és mellékleteir-l 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás sz>r-vizsgálatával kapcsolatos szabályokról

19 Települési Környezetvédelmi Program 19 4/2005. (II. 22.) KvVM-FVM együttes rendelet a Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Cigánd-Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékér-l, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól 2/2005. (II. 4.) KvVM rendelet a évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeir-l, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezésér-l 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyez- anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr-l és alkalmazásuk egyes szabályairól 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev- települések besorolásáról 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeir-l és azok ellen-rzésér-l 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának mérésér-l, ellen-rzésér-l, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 6/2001. (II. 28.) KöM rendelet a mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg min-ségi védelméhez szükséges határértékekr-l 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról KvVM tájékoztató a évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénybejelentésének és elbírálásának részletes feltételeir-l szóló 2/2005. (II. 4.) KvVM rendelethez kapcsolódó adatlapokról LEVEGTISZTASÁG VÉDELEM évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmér-l 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeir-l 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmér-l szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezésér-l, nyomon követésér-l és jelentésér-l 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a leveg- védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet a leveg- tisztaságának védelmér-l

20 Települési Környezetvédelmi Program 20 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építend- bels- égés> motorok gáznem> és részecskékb-l álló szennyez-anyagkibocsátásának korlátozásáról 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellen-rzésér-l 5/2000. (II. 16.) GM rendelet a gépjárm>-hajtóanyagok min-ségi követelményeir-l 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járm>vek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának m>szaki feltételeir-l 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járm>vek m>szaki megvizsgálásáról 24/2005. (IX. 13.) KvVM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenh-teljesítmény> tüzel-berendezések m>ködési feltételeir-l és légszennyezanyagainak kibocsátási határértékeir-l 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes leveg-szennyezanyagok összkibocsátási határértékeir-l I/2005. (I. 13.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésér-l 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWthnál kisebb névleges bemen- h-teljesítmény> tüzel-berendezések légszennyezanyagainak technológiai kibocsátási határértékeir-l 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyez- források kibocsátásának vizsgálatával, ellen-rzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a leveg-be és vízbe történ- radioaktív kibocsátásokról és azok ellen-rzésér-l 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESZCsM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekr-l, a helyhez kötött légszennyez- pontforrások kibocsátási határértékeir-l 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWthnál kisebb bemen- h-teljesítmény>, helyhez kötött gázturbinák légszennyezanyagainak technológiai kibocsátási határértékeir-l 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkez- szénhidrogén-emisszió korlátozásáról 32/1993. (XII. 23.) KTM rendelet a helyhez kötött földgázüzem> gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékelésér-l és kezelésér-l 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeir-l és megfelel-ségük tanúsításáról 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repül-terek környezetében létesítend- zajgátló véd-övezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemr-l

21 Települési Környezetvédelmi Program 21 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repül-terek környezetében létesítend- zajgátló véd-övezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes m>szaki követelményeir-l 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légijárm>vek zajkibocsátásának korlátozásáról 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repül-terek környezetében létesítend- zajgátló véd-övezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes m>szaki szabályairól 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járm>vek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának m>szaki feltételeir-l 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszerér-l 7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet egyes ipari termékek zajvédelmi min-ségtanúsításáról 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról RADIOAKTIV KÖRNYEZETSZENNYEZÉS évi CXVI. törvény az atomenergiáról 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeir-l és az ezzel összefügg- hatósági tevékenységr-l 155/2004. (V. 14.) Korm. rendelet a radioaktív hulladék országhatáron át történszállításának engedélyezésér-l 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjér-l 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellen-rzésér-l 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerr-l 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetér-l 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések körér-l 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekr-l 33/2004. (VI. 28.) BM rendelet a radioaktív anyagok központi és helyi nyilvántartásának rendjér-l 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

22 Települési Környezetvédelmi Program 22 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseir-l, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben el-forduló radioaktív anyagok sugáregészségügyi kérdéseir-l 14/2005. (VII. 25.) IM rendelet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap m>ködésér-l és eljárásrendjér-l 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszerér-l, nemzetközi ellen-rzésér-l és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökr-l 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról 13/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet a kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításáról szóló szabályzat kihirdetésér-l 13/1997. (VI. 20.) NM rendelet a kézil-fegyverek, l-szerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeir-l és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról 12/2001. (III. 9.) OGY határozat az atomenergia évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolóról KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetér-l, feladat- és hatáskörér-l, valamint eljárásáról évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervér-l évi XVIII. törvény a távh-szolgáltatásról évi XLII. törvény a földgázellátásról évi CX. törvény a villamos energiáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelettel évi XXXV. törvény a növényvédelemr-l évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér-l és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr-l évi LXIX. törvény a szabálysértésekr-l évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységr-l évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmér-l évi XXI. törvény a területfejlesztésr-l és a területrendezésr-l évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lév- vállalkozói vagyon értékesítésér-l évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellen-rz- szervezetek akkreditálásáról évi LV. törvény a term-földr-l évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel évi II. törvény a szövetkezetekr-l szóló évi I. törvény hatálybalépésér-l és az átmeneti szabályokról

23 Települési Környezetvédelmi Program évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lév- vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel évi I. törvény a közúti közlekedésr-l, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr-l évi 19. törvényerej> rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetésér-l 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a szaporítóanyagokkal kapcsolatos min-ségvédelmi bírság megállapításáról 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékér-l 63/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a évi területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról 195/2003. (XI. 28.) Korm. rendelet a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalról 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet a Magyar M>szaki Biztonsági Hivatal szervezetér-l, feladat- és hatáskörér-l 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a területfejlesztési célel-irányzat felhasználásának részletes szabályairól 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelés> el-irányzatok pályázati rendszerben történ- felhasználása összehangolásának rendjér-l 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr-l 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekr-l 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér-l és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr-l szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet a mez-gazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti el-állításáról, forgalmazásáról és jelölésér-l 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet a repül-tér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekr-l, valamint a telepengedélyezés rendjér-l 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekr-l 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról 73/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a természeti, társadalmi és gazdasági környezetre jelent-s hatást gyakorló er-m>vek létesítésének és üzembe helyezésének

24 Települési Környezetvédelmi Program 24 engedélyezéséhez szükséges közösségtájékoztatási, közmeghallgatási és szakértbizottsági eljárásról 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeir-l 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet a Magyar Geológiai Szolgálatról 122/1989. (XII. 5.) MT rendelet az egyes veszélyes árukat szállító közúti járm>vek útvonalának kijelölésér-l 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésr-l szóló évi I. törvény végrehajtásáról 10/2000. (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságolás részletes szabályairól 35/1999. (X. 13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendigazgatási szolgáltatás díjáról 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr-l 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellen-rzésér-l 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeir-l 54/2003. (IX. 1.) ESzCsM-KvVM-BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereir-l és a vizsgálatok eredményeinek értékelésér-l 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek el-állításának és forgalomba hozatalának feltételeir-l 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mez-- és erd-gazdasági légi munkavégzésr-l 17/2005. (III. 11.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs piacszabályozás végrehajtásához szükséges m>ködési programok környezetvédelmi intézkedéseir-l, valamint az árukivonásra vonatkozó környezetvédelmi el-írásokról 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mez-gazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvéd- szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésér-l, valamint a növényvéd- szerek csomagolásáról, jelölésér-l, tárolásáról és szállításáról 74/2004. (V. 1.) FVM rendelet a mez-gazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti el-állításának, forgalmazásának és jelölésének egyes eljárási szabályairól 21/2001. (III. 9.) FVM rendelet a növény- és talajvédelmi szolgálatokról 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységr-l 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 4/1999. (I. 14.) FVM-KöM-GM együttes rendelet a szakmai követelmények kiadásáról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet a mez-- és erd-gazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakért-i m>ködés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról

25 Települési Környezetvédelmi Program /2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosm> biztonsági övezetér-l 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet a mez-gazdasági vegyszerek és üzemanyagok mez-gazdasági vontatóval vagy lassú járm>vel vontatott pótkocsival történ- közúti szállításáról 24/1997. (XI. 6.) HM rendelet a Magyar Honvédség környezetvédelmi megbízottainak alkalmazási és képesítési feltételeir-l 24/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet a repül-tér üzemben tartási engedélyér-l 3/1999. (I. 18.) KHVM-KöM-PM együttes rendelet az egyes használt vagy sérült gépjárm>vek vámkezelését megel-z- vizsgálatról 22/1992. (XI. 25.) KHVM-HM-BM együttes rendelet a fegyveres er-k részére történ- küzúti járm>vezet- képzésr-l, vizsgáztatásról és az ehhez kapcsolódó vezet-i engedély kiadásáról 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról 6/2003. (IV. 28.) KvVM rendelet a környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekr-l 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól 15/1998. (VI. 3.) KTM rendelet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló szervek polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységének irányításáról 5/1998. (II. 20.) KTM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére jogosult intézményekr-l 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélmegkülönböztet- jelzés használatának feltételrendszerér-l 20/1997. (VII. 18.) KTM-NM-FM-KHVM együttes rendelet a Garé község külterületén lév- hulladéklerakó és környezete talaj- és vízszennyezettségi határértékeinek megállapításáról 15/1997. (V. 28.) KTM rendelet a környezeti állapotvizsgáló szakért-i tevékenységr-l 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekr-l és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeir-l 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeir-l 10/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a Környezetgazdálkodási Intézet címerhasználatáról 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd-k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir-l 18/2003. (VI. 20.) OM rendelet az agrár fels-oktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeir-l 18/2000. (VII. 21.) OM rendelet a környezetegészségügyi-környezetvédelmi szakfelügyel- szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeir-l 2/1999. (II. 1.) OM rendelet a természetismeret és környezetkultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeir-l

26 Települési Környezetvédelmi Program 26 28/2005. (VIII. 16.) TNM rendelet Örvényes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 27/2005. (VIII. 16.) TNM rendelet Ábrahámhegy vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 23/2005. (VI. 25.) TNM rendelet Balatonf>zf- vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 19/2005. (V. 5.) TNM rendelet Szántód vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 18/2005. (V. 5.) TNM rendelet Paloznak vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 17/2005. (V. 5.) TNM rendelet K-vágóörs vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 16/2005. (V. 5.) TNM rendelet Csopak vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 14/2005. (IV. 21.) TNM rendelet Balatonkenese vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 13/2005. (IV. 19.) TNM rendelet Balatonfenyves vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 11/2005. (IV. 14.) TNM rendelet Tihany vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 10/2005. (IV. 14.) TNM rendelet Badacsonytomaj vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 8/2005. (III. 25.) TNM rendelet Révfülöp vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 7/2005. (III. 25.) TNM rendelet Balatonalmádi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 5/2005. (III. 10.) TNM rendelet Zamárdi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 4/2005. (III. 10.) TNM rendelet Balaton-szöd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 3/2005. (III. 10.) TNM rendelet Alsóörs vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról

27 Települési Környezetvédelmi Program 27 1/2005. (I. 7.) TNM rendelet Balatonberény vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 42/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Siófok vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 41/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Fonyód vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 40/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Balatonvilágos vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 39/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Balatonudvari vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 38/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 37/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Balatonszepezd vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 36/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Balatonszemes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 35/2004. (XII. 30.) TNM rendelet Balatonakali vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 32/2004. (XII. 17.) TNM rendelet Balatonederics vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 28/2004. (XI. 24.) TNM rendelet Balatonszentgyörgy vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 27/2004. (XI. 24.) TNM rendelet Balatonszárszó vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 26/2004. (XI. 24.) TNM rendelet Balatonkeresztúr vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 25/2004. (XI. 20.) TNM rendelet Aszóf- vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 24/2004. (XI. 12.) TNM rendelet Szigliget vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 23/2004. (XI. 12.) TNM rendelet Balatongyörök vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról

28 Települési Környezetvédelmi Program 28 22/2004. (XI. 12.) TNM rendelet Balatonföldvár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 21/2004. (XI. 9.) TNM rendelet Balatonboglár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 20/2004. (XI. 9.) TNM rendelet Balatonlelle vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 19/2004. (XI. 9.) TNM rendelet Balatonmáriafürd- vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés a környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakért-i m>ködés engedélyezésér-l

29 Települési Környezetvédelmi Program A település területe, népessége, fontosabb adatai határában az ásatások folyamán gazdag leletanyagot tártak fel az as években -skori cserepek, kora bronzkori edénytöredékek, római bronzpénzek, középkori ékszerek és használati tárgyak kerültek elõ. A leletanyagok tanulsága szerint igen korai település, bár a hivatalos okiratok csak az Árpád kortól említik. külterületi lakott helyei: Alsómáma és Fels-máma: Fels-- major, Rostáspuszta, Sári puszta és Táborhegy. Az utóbbinak 1960-ban 148 lakója volt. Mámatet-n nyaralók épültek. nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév "keszi" utótagját, a "Pap" el-tag elsbirtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben el-ször 1082-ben t>nt fel Kezy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek. népe 1828-ban is nagyrészt földm>vel-, a kézm>vesnek feljegyzett 6 f- közül három takács, egy bognár, egy mészáros és egy molnár, ezek csak egyes évszakokban folytatták mesterségüket. A XIX. században a sertéstenyésztést a juhászat váltotta fel, majd újra a sertéstenyésztést szorgalmazták. lakossága ezekben az id-kben röghöz kötött örökösjobbágy volt, felette a palotai úriszék ítélkezett tejhatalommal. Kisebb ügyekben a palotai provizor rótta ki a bírságot. Földesura gróf Zichy Miklós volt a kiegyezés el-tt. Határán a XX. században már több nagybirtokos osztozott. Rostáspuszta, amely ig alkalommal kölcsönöz. A kultúrház ma már a rendezvények alkalmával korszer>tlennek bizonyul. Az itt él- emberek büszkék a Pannónia Citerazenekarra, mely innen indult pályafutására, ma már országos hírnévnek örvend. A falu hírviv-je az Vszrózsa és a Sorstárs énekkar és a Napsugár Citerazenekar. A Hírlap kéthavonta jelenik meg, segíti a lakosság tájékoztatását. A hulladékszállítást polgárdi vállalkozó végzi. Az önkormányzati képvisel-testület 11 tagú, ebb-l egy polgármester, és egy alpolgármester. A megválasztott polgárok a kulturális, településfejlesztési illetve szociális bizottságban tevékenykednek. A Polgármesteri Hivatalban a jegyz-vel együtt nyolcan dolgoznak. A régi társközség Királyszentistván Litérhez csatlakozott. Kiváló közösségi munkáért minden évben kitüntetnek egy-két polgárt ért érdemrenddel. A háziorvos vállalkozóként látja el feladatát n. Fiókgyógyszertár is m>ködik a községben. A véd-n- munkájának segítését szolgálja a rendel- korszer>sítése. Az önkormányzat 1993-ban testvérközségi kapcsolatot létesített a Nyitra- vidéki Zsére községgel. Csereüdültetés, kulturális és sportrendezvények segítik a barátság elmélyítését.

30 Települési Környezetvédelmi Program 30 község adatai (adatszolgáltató: Veszprém Megyei KSH Statisztikai évkönyv, Települési Önkormányzatok adattára 2002.) Területe: 22,69 km2 Lakónépessége: 1636 Élveszületés: 18 Halálozás: 25 Természetes fogyás: 7 Bevándorlási különbözet: -4 Polgármesteri Hivatal: 8183, F- út / Polgármester: Horváth gyula 88/ Kistérségi társulás: Veszprémi Kistérség Területfejlesztési Társulása Kistérség: Veszprémi Lakásállomány az év végén: 532 Épített lakás: - Rendszeres szociális segélyben részesült: 22 Házi orvos és házi gyermekorvos: 1 Gyógyszertár: 1 Óvodai fér-hely: 75 Óvodás gyermek: 65 Óvodai pedagógus: 6 Általános iskolai tanuló: 150 Általános iskolai pedagógus: 14 Osztályterem: 6 Könyvtári egységek 1000: - Kiskereskedelmi üzletek: 12 M>köd- vállalkozások száma: 65 Korlátolt felel-sség> társaság: 8 Szövetkezet: 1 Betéti társaság: 9 Egyéni vállalkozás: 45 Vendéglátóhely: 6 Személygépkocsik száma: 435 Közüzemi vízellátás: Van Közüzemi csatorna: Van Gázellátás: Van Áramellátás: Van

31 Települési Környezetvédelmi Program Természeti adottságok és viszonyok, környezeti állapot 5.1. Domborzati és földtani adottságok község Veszprém megyében, a Sárréten helyezkedik el. A falu tengerszint feletti magassága (Adria) 145 méter. A hosszúsági és szélességi vonalak éppen a református templomnál keresztezik egymást. A Séd-patak sziklái völgyét elhagyó síkságra ér- folyásánál fekszik a megyeszékhelyt-l délkeletre. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya és Királyszentistván övezi. Várpalota: 15, Veszprém 17, Székesfehérvár 42 km-re fekszik t-le. Vasútállomása van a Veszprém - Dombóvár vonalon, 4 buszállomás áll az utazók rendelkezésére. A Balaton légvonalban 4, közúton 7 km-re található. A közigazgatásilag idetartozó Sáripusztának valamikor iskolája és kápolnája is volt. Földvárának már csak a romjai láthatók. A Kalaphegyhez visszhangjelenség f>z-dik. a Várpalotai iparmedence és a Balaton Üdül-körzet között helyezkedik el, mintegy a két földrajzi egység ütköz- zónájában. Domborzati szempontból kellemesen tagolt. A Séd völgyre települt -sfalut É-ra és D- re újabb településrészek alakultak ki. A település GPS koordinátái: északi szélesség 47 fok 5 perc, keleti hosszúság 35 fok 45 perc. A tájak szerinti felosztás a következ: o Nagytáj, vagy makrorégió: Alföld o Középtáj vagy mezorégió: Mez-föld o Kistájcsoport: Duna Sárvíz köze o Kistáj vagy mikrorégió: Sárrét. Veszprém megye Magyarország megyéi sorában a közepes méret>ek közé tartozik. A megye területe 4639 km 2. Mai határait 1950-ben alakították ki, egyes községeinek Fejér, Somogy, Komárom megyéhez, illetve néhány zalai és Vas megyei települést Veszprém megyéhez való csatolásával. A megye területének nagy részét a Bakony foglalja el; északon a Kisalföld, délen a Balaton határolja. Lakossága 372 ezer f-, a megye 117 települése közül 14 várossal rendelkezik. A Közép- Duna- medence nagy kiterjedés> (megközelít-en km² terület>) síkságát régebben Nagy- vagy Magyar- Alföldnek is nevezték. Hazánkhoz tartozó északi és középs- része kereken km², Magyarország területének 56%-a. Határai hazánkban egyértelm>ek: északon az Északi-középhegység, keleten és délen az országhatár (mesterséges lehatárolás!), nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység veszi körül. Alföldünk nem a Dunáig tart, a Mez-föld és a Dráva-menti síkság átnyúlik a Dunántúlra. A terület túlnyomó része tökéletes síkság, a magasságbeli szintkülönbségek jelentéktelenek, ezért nagytáj formában monotonnak t>nhet, de kisebb tájegységekre bontva, kisebb területeket vizsgálva igen változatos képet mutat (pl. Fülöpházi homokbuckák és tavak területe; pár deciméteres szintkülönbség, kicsivel több nedvesség már jelent-s a növény- és állatvilág szempontjából). Nem monoton síkság, hanem mozaikszer>en elhelyezked-, más-

32 Települési Környezetvédelmi Program 32 más típusú (keletkezés, k-zetanyag, talajtípus, vízháztartás...) és eltér- nagyságú tájak tarkasága. A peremekt-l enyhe, medence jelleg> lejtés jellemzi a déli területek kivételével. Kialakulása f-leg a folyóvizek, ill. kisebb részben a szél feltölt- munkájának köszönhet-. A tszf. 100 méternél alacsonyabb területek jelenlegi és egykori árterek, többségük tökéletes síkság. A tszf. 100 méter fölé magasodó térszínek els-sorban a szél szállította lösz és a szél által áthalmozott homokterületek. Leegyszer>sítve 3+1 tájtípus különböztethet- meg: árterek, löszhátak, homokhátak, peremvidékek. Az árterek - ahol az emberi tevékenység még nem szabályozott - ma is élnek. Itt a folyó az "úr", víztömege, hordaléka formálja az árteret. A lerakott agyag, homok, kavics töltögeti egyenletessé a felszínt. Növényzetét ártéri erd-k - néhol igazi -serd-k - jellemzik, rétekkel, kaszálókkal, mocsarakkal váltakozva. A löszhátak a jégkorszaki szálló k-zetpor felhalmozódásából maradtak fenn a magasabb térszíneken. A löszön kiváló min-ségi talaj képz-dött. Természetes növényzete a füves puszta (sztyepp) és erd-s puszta már csak nyomokban lelhet- fel. Ma f-leg szántóföldi területek. A homokhátak gyakran buckás felszínét a szél ereje rendezte, a folyók mozgatható hordalékát szállítva, áthalmozva. Egykor homoki tölgyesek borították felszínét, ma f-leg kertés sz-l-gazdálkodás színtere. Éghajlata szárazföldi (kontinentális), kevés ( mm) és egyenl-tlenül eloszló csapadék (aszály!), jelent-s napi és évi h-ingás, kevés felh-zet és tartós napsugárzás jellemzi. A peremvidékek a határoló nagytájak és az Alföld közötti átmeneti tájak. Többségük lealacsonyodó hegylábi felszín, a folyók hordalékkúpjából álló enyhén dimbes-dombos térség. Az Alföld fõ folyója - bár a Duna is metszi, határolja - a széls-séges vízjárású, sok hordalékot szállító Tisza. A rengeteg - többségében már levágott - kanyar a folyó középszakasz jellegét jelzi. Az Alföld talajadottságai igen változatosak; a két végletet a kiváló min-ség> mez-ségi talajok és az értéktelen szikesek adják. Az öntés-, réti-, homok- és barna erd-talajok el-fordulása jellemz- még. Napjainkra az Alföld az ember által leginkább átalakított kultúrtájjá vált. Adottságainál fogva ma tipikus mez-gazdasági terület, bár az iparosítás helyenként er-sen átformálta az egyes körzetek arculatát (pl. Paks, Martf>). Népessége a szórtan elhelyezked-, közepes nagyságú városokban (mez-városok) és a nagy népesség> óriásfalvakban tömörül. A tanyák romantikus világa lassan-lassan fogyatkozik. A Hortobágyi- és a Kiskunsági Nemzeti Park -rzi a régi id-k értékeit, emlékeit. A Mez-föld er-sen tagolt felszín> kistáj, az Alföld átmenetet képez- része, magassága csak néhány ponton lépi túl a tszf. 200 métert. Felszínét a jégkorszaki lösz (Dunaújvárosnál 50 méter vastagságban borítja), ritkábban homok takarja. Északnyugati és déli része er-sen feltölt-dött, mára lecsapolt, mocsaras táj (Sárrét, Sárköz). Egészen más a jellemz- nev> Sárrét. A Keleti-Bakony lefutó dombjain a hagyásfákkal tarkított legel-s területek fiatal tölgyes erd-foltokkal, cserszömörcés, galagonyás, kökényesvadrózsás bokrosokkal, tisztásokkal váltakoznak. A hajdani koronázó város, Alba Regia mai jogutóda, az egyszerre tradicionális és modern, tekintélyt parancsoló és fiatalosan dinamikus Székesfehérvár egyszersmind a Balaton el-szobája. Néhány kilométerre innen a Velencei-tó a Kis-Balatontól a Zsámbéki- medencéig terjed- medencesor része. Kialakulása kb ezer évvel ezel-ttre tehet-. Vízállása a csapadék függvényében váltakozó. A csapadékos id-szakok vízfeleslegét a Dinnyés- Kajtoricsatorna vezeti a Sárvízbe. A tó többször - legutóbb az 1860-as években - ki is száradt. A

33 Települési Környezetvédelmi Program 33 tóparti sz-l-kultúra tanúi a népi építészet (tanyák, cs-szkunyhók, sz-l-beli hajlékok) leg-sibb formáit -rz- lyukpincék. A gazdák barlangszer> bortárolókat vájtak az agyagos löszbe, eléjük vályogból, sárból, törekb-l tömör falú sz-l-kunyhót, utóbb k-vel kiboltozott, kívülr-l földborítású hajlékot építettek - több közülük máig présházként szolgál. Az 1930-as években indult meg az üdül-terület kiépítése, a tervszer> szabályozási munkálatok az 1960-as évekt-l kezd-dtek. Ez f-ként az idegenforgalom érdekeit szolgálta, egyben el-segítette az él-világ eredeti állapotának fennmaradását is. Az ideális vízszint biztosítására akkoriban épült a Zámolyi- Pátkai víztározó. Bár a Dunántúlon terül el, a Mez-föld mégsem sorolható a Dunántúli-dombság tagjai közé A magasságából ( m a tengerszint felett) ugyan alig hiányzik valami ahhoz, hogy dombság lehessen, de szelíden hullámos, alig-alig szabdalt felszíne inkább az Alföld termékeny rónáihoz teszi hasonlatossá. Tulajdonképpen a Kárpát-medence olyan síkságjáról van szó, amelynek süllyedése néhány millió éve megállt, s-t északi pereme ki is emelkedett. A Sárvíz folyó el-dje a déli süllyedék felé futott le, s hatalmas hordalékkúpot halmozott itt fel. Az eljegesedések alatta homokos folyóvízi üledékeket vastagon betakarta a lösz. Ett-l vált termékennyé a táj. Az átmeneti éghajlatú Mez-föld búzát, kukoricát, napraforgót b-ven term- kultúrtáj. Nevéhez méltón széles mez-k választják el a sekély patakvölgyeket. A természetes növényzetnek ma már nem sok hely marad, a lösztölgyeseket kiirtották, a löszpusztaréteket is felszántották, Még a déli, tolnai rész homokpusztái, erd-i is jórészt elt>ntek. Pedig fákra most szükség van, hogy az er-s szelek pusztítását mérsékeljék az év egy részében csupaszon hagyott talajfelszínen. Ezért is kell védeni a határmezsgyék törpemandula- és csepleszmeggycserjéit A természetvédelem szempontjából még a Sárvíz menti nedves él-helyek értékesek. A Mezföld természeti adottságai Geológiai felépítés A földtani viszonyok a korábbi feltárások és tanulmányok alapján vázlatosan kerülnek ismertetésre. A vizsgálat tárgyát képez- terület szélesebb értelemben az Alföld, mint magyarországi nagytájegység részét képezi. A mintegy km2 kiterjedés> terület az ország 5/9-ed része, több mint a többi nagytájé összesen. Az ország határain belül aszimmetrikusan helyezkedik el, leginkább a középs- és a K-i részt foglalja el. Közvetlen határai az Északi- és Dunántúli Középhegység, valamint a Dunántúli-dombság. A nagytájegységen belül a vizsgált terület a Mez-föld, mind az Alföld legnyugatibb középtájának részét képezi. ÉNy-on Érdt-l Balatonf>zf-ig a Dunántúli-középhegység nagytájával határos, tovább a Balaton K-i partvidéke övezi, majd Siófoktól Szekszárdig a Sió választja el a Küls--Somogytól és a Tolnai-dombságtól, K felé pedig m magas meredek peremmel szakad le a Dunamenti- síkságra. Területe km2. Felépítésében fels-pannóniai homokos-agyagos beltavi és fels-pliocén homokoskavicsos folyóvízi rétegeken kívül f-leg pleisztocén folyóvízi, hullóporos, lejt-lemosásos szoliflukciós képz-dmények, kisebb felületeken pedig holocén szélfújta és ártéri üledékek vesznek részt. A terület fejl-déstörténetére jellemz-, hogy a pannóniai beltó a középs-pliocénban fokozatosan visszahúzódott a Mez-föld területér-l. A pannóniai tengerfenék kiemelkedése nem volt egyenletes. A terület É-i része magasabbra emelkedett, s a Mez-föld f- vonásaiban ÉNy-ról DK felé enyhén lejt-, kezdetben alig feldarabolt táblává alakult. Ennek a felszínnek a formálásában a pliocén végén a felületi lepusztulás játszotta a legnagyobb szerepet. A pliocén

34 Települési Környezetvédelmi Program 34 végén, a pleisztocén elején alakult ki az a nagyméret>, hosszanti, DNy-ÉK-i csapásirányú süllyedék, amely Dél-Zalától a Fels--Kapos mentén az Alföldre is áthúzódott. A 100 m vastagságot is meghaladó folyóvízi üledéksor arról tanúskodik, hogy a pleisztocén elején ebbe a süllyedékbe szállították hordalékukat a Dunántúli-középhegység, f-leg a Móri árok fel-l lefutó vízfolyások. Már a pleisztocén els- felében is, a folyóvízi tevékenységgel párhuzamosan, f-leg a Mez-föld DK-i területein került sor jégkorszaki löszképz-désre. A lösz és a homok ma is párhuzamos, pásztás elrendez-dés>. Hazánk legid-sebb löszképz-dményei a Duna mentér-l, a mez-földi peremr-l ismeretesek. Az újpleisztocén elején végbement tekintélyes mérték> szerkezeti mozgások hatására f- vonásaiban már kialakult a Mez-föld maihoz hasonló arculata. Ekkor vált el éles, magas peremmel a terület a Dunamenti- síkságtól, ez id- tájt emelkedtek ki a ma is tájképformáló rögsorok, tábladarabok és hátak, s velük egyid-ben alakultak ki mai helyükön a Duna nagyobb mez-földi mellékvölgyei, pl. Benta, a Szent László-víz, a Váli-víz, a Sárvíz és a Sió völgye. A tanulmánnyal érintett sz>kebb terület a Közép- Mez-föld része. A Közép- Mez-föld domborzatára dönt- mértékben a lösz felhalmozódás- és lepusztulás formái a jellemz-ek. A pleisztocén folyamán itt m vastag, több fosszilis talajréteggel tagolt, zömében típusos lösz képz-dött. A vastag lösztakaróval borított, gyenge reliefenergiájú, hullámos felszín> síkságot völgyekkel tagolt löszhátak, hordalékkúpok és kisebb süllyedék területek jellemzik. A Mez-földet a Seregélyesi- völgy és a vele párhuzamosan kialakult ÉNy-DK-i ópleisztocén süllyedékterület nagyjából két egyenl- részre tagolja. A Seregélyesi- völgy és a Duna völgye között alakult ki a Pentelei- lösztakaró. A féloldalasan és aszimmetrikusan kibillent löszplató É-on és ÉNy-on enyhe lejt-vel emelkedik ki a pusztaszabolcsi alacsony (110 m tszf.) süllyedékszintb-l, s DK felé lejt-södve Rácalmás és Dunaföldvár között a Duna által er-sen alámosott, m magas függ-leges partfalban végz-dik. A kistáj 104 és 222 m közötti tszf i magasságú, központi része medencesíkság. Déli része enyhén hullámos, tektonikusan preformált völgyekkel szabdalt, domblábi helyzet> hátak sorozata. Geomorfológiailag lépcs-s szerkezet>, 3 jellemz- orográfiai szint> m magasságban feltöltött medencék, m közötti magasságban a lerakódott kavicstakarók gyakran lösszel fedett maradványai, m között a pannóniai felszín dombhátai helyezkednek el. Érdekes színez- elem a kistájban a Szár hegy és a K- hegy szigetszer>en kiemelked- sasbérce. A Sárrét medencéje két egymással párhuzamos ÉNy DK i irányú vet- mentén szakaszosan süllyedt be. A pannóniai agyagos üledékek denudált térszínére a Bakony fel-l érkez- vízfolyások az alsó és középpleisztocénban - különösen Berhida és között jól rekonstruálható törmelékkúpot építettek. A pleisztocén végén, esetleg az óholocénba is átnyúlva a poligenetikus medence középs- és K i része süllyedt er-sebben, és e mozgásokkal különült el a Sárrétt-l a Berhidai medence és került a helyére a Séd is. A folyamatos süllyedés miatt az újholocénra a Sárrét egykori tómedencéje teljesen elláposodott, megindult a t-zegképz-dés. A felszín kb. 50% - át a fent említett pannóniai képz-dmények borítják. A fiatal süllyedékek, illetve árterek holocén üledékekkel, a magasabb orográfiai helyzetben lév- törmelékkúpok 4 8 m vastagságú lösszer> anyaggal fedettek. K-szárhegynél és Polgárdinál devon karbon kori kristályos mészk-b-l, homokk-b-l álló sasbércek találhatók. Legjelent-sebb hasznosítható nyersanyag a mez-gazdasági t-zeg és a lápföld, valamint Polgárdi mészköve.

35 Települési Környezetvédelmi Program Éghajlat A Mez-föld éghajlata átmeneti az Alföld, a Dunántúli-középhegység és a Dunántúlidombság között. Ez az átmeneti jelleg abban mutatkozik meg, hogy területén két nagy éghajlati körzet, a meleg és a mérsékelten meleg találkozik. A K-i része meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, míg a Ny-i területein a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe tel> körzetsajátosságai érvényesülnek. A felh-zet évi átlaga % között változik, s-t a DK-i részén 50 % alá süllyed. A csekély borultság miatt a napsütés b-séges, az évi összeg 2000 óra fölé emelkedik. Ennek ellenére a téli hónapok napfényben viszonylag szegényebbek, ami els-sorban a Séd és a Sárvíz völgyében kialakuló gyakori sugárzási ködök rovására írható. A Mez-föld tele mérsékelten hideg, s-t Ny-i peremén viszonylag enyhe, a januári középh-mérséklet -1,5, -2 között változik. A téli hideg Ny-ról K felé haladva fokozódik. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, mely a Bakony és a Vértes közötti csatornában feler-södve nagy er-vel lép ki a Mez-föld területére. A Mez-föld hazánk határozottan száraz középtájai sorába tartozik, a csapadék évi összege DK-en helyenként az 500 mm-t sem éri el, ÉNy-i peremén és a D-i, DNy-i határán, a Küls--Somoggyal és a Tolnai-dombsággal határos részeken azonban már megközelíti a 600 mm-t. A kistáj a mérsékelten h>vös és a mérsékelten meleg éghajlati övezet határán fekvszáraz terület. Az évi napsütés 1980 óra körüli, nyáron 800 óra alatti, télen 200 óra körüli a napfénytartam. Az évi középh-mérséklet 9,5 9,7 o C, a nyári félévé 16,3 16,5 o C. Évente napon át a napi középh-mérséklet meghaladja a 10 o C ot. A fagymentes id-szak hossza északon nap, a középs- részeken 191 nap körüli, délen és nyugaton nap. A nyári abszolút h-mérsékleti maximumok sokévi átlaga 33,5 33,7 o C, a téli abszolút minimumoké 15 o C, de keleten 16 o C és 16,5 o C közötti, nyugaton viszont csak 14,0 és 14,5 o C közötti. A csapadék évi összege mm közötti, de északon az 550 mm t sem éri el. A vegetációs id-szakban mm, északon kevéssel 320 mm alatti es- várható. A hótakarós nap a téli félévben 35 körül várható, cm átlagos maximális hóvastagsággal. Az ariditási index 1,21 1,28, északon 1,30 körüli. Az uralkodó szélirány az É ÉNy i, második helyen a DK i tapasztalható. Az átlagos szélsebesség 2,5 3,0 m/s. A kistáj a Mez-föld flórajárásba tartozik, a legjelent-sebb potenciális erd-társulásai között a f>z nyár égerligetek, a tölgy k-ris szil ligeterd-k és a pusztai tölgyesek a legjellemz-bbek. A nyílt társulások között fellelhet-k a löszpusztarétek, a csátés láprét, a nyúlfarkfüves léprét, stb. Elterjedtebb lágyszárú fajok a sásfélék és a börd-s mételykóró. Az erdészeti területeken fiatal és középkorú, túlnyomó többségben kemény és lágylombú erd-k találhatók Vízrajz Felszíni vizek: A felszíni vizek jellemzését a tárgyi vizsgált terület kiterjesztésével szükséges kezdeni. A Dunántúli-középhegység el-tere, a Duna és a Sió-völgy közötti terület vízfolyásai konzekvensen lejtenek ÉNy-DK-i irányban. A vízátereszt- laza anyagokból épült felszín, a

36 Települési Környezetvédelmi Program 36 mérsékelt reliefenergia, a kevés csapadék, az evapotranspiráció magas értéke és a kultúrnövényzet túlnyomó uralma nyilvánul meg a vízmérleg alakulásában. Az átlagos évi lefolyási tényez- kicsi, mindössze 1,5-1,8 l/s*km2. Így érthet- a terület gyér vízhálózata, amelynek állandó viz> tagjai mind átfolyó jelleg>ek. A táj határain belüli vízfolyások kivétel nélkül id-szakosak. Az átfolyó vizek a Dunántúli-középhegységnek a Mez-földdel ÉNy-ról határos tagjaiból erednek, pl. Benta patak, a Szent László víz és a Váli-víz a Gerecséb-l, a Császár-víz a Vértesb-l, a Sárvíz a Bakonyból. A Balaton lefolyó vizeit elszállító Sió a Mez-föld tájhatára Küls--Somogy és a Tolnai-dombság felé, a Duna pedig K-en az Alföld többi tájai felé teremt kapcsolatot. A vízfolyások a laza, fiatal üledékekkel borított felszínen, ahol a lejt-k pusztulása er-s, nem alakíthattak ki mély völgyeket. A f- befogadók szerkezeti vonalaktól irányított eróziós völgyek, melyek helyenként vet-nyalábok közötti árkos süllyedék formájában helyezkednek el. Jó példa erre a Váli-völgy, de f-leg a Sárvíz völgye. A Mez-föld vízfolyásai általában hóolvadáskor vagy tavaszi-nyár eleji nagy intenzitású zápores-k idején áradnak meg. Fokozza az árvízveszélyt, ha a hóolvadást es-zés is kíséri, mélyen átfagyott, gyakorlatilag vizet át nem ereszt-vé vált felszínen. Felszín alatti vizek: Talajvíztartó rétegek a Mez-föld területén csak a széles talpú völgyek alluviumára, az egyes süllyedékekre és a Dél-Mez-föld hordalékkúp térszíneire korlátozódnak. A völgyek közötti pannóniai agyagból épült hátak gyakorlatilag vizet át nem ereszt-nek ítélhet- területén még nem tisztázott a talajvíz elhelyezkedése. Ha van is, nagyon gyér el-fordulás sejthet-. A lösszel fedett hátak alatt a lösz jó függ-leges vízvezetése miatt a fekü pannóniai rétegek felszínén, többnyire igen mélyen helyezkedik el a talajvíz. A Sárvíz völgyében a talajvíz átlagos mélysége 2-3 m, az Északi-Mez-föld pannóniai rétegeiben 8-10 m. DK-felé haladva a talajvíz szintje fokozatosan mélyül és a Duna menti magas part löszhátain, már eléri a m-t. A talajvíz kémiai jellegét a felszínen lev- sok karbonátos üledék és az átfolyó vizek ugyancsak karbonátos k-zet> forrásvidéke határozza meg. Így természetes, hogy a táj vizeinek 80 %-a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg>. Ez jellemz- a Közép- Mez-föld tájegységére is. A Mez-földnek 1959-es adatok szerint kb. 700 artézi kútja volt. A kutak átlagos mélysége a Mez-földön 100 m. Az átlagos vízhozamban a Duna és Sárvíz menti öblözet vezet 165 l/min. értékkel, a mez-földi átlag 98 l/min. A falu belterületén a Séd patak, a Bendola árok és egy helyi patak halad el, melyek er-sen változó vízjárásúak. A kistájon a Séd Vilonya Vsi közötti és a Sárvíz Nádor csatorna Vsi Sárszentmihály közötti szakasza a f- vízfolyás, amelyhez keletr-l a Gaja Székesfehérvár alatti szakasza is hozzátartozik. Az ugyancsak Vsit-l kiágazó Nádor Malom csatorna jobbról párhuzamosan halad a Sárvíz Nádor csatornával. Az egyes vízfolyások adatai a következ-k: Séd 55 km, 513 km 2, Péti víz 7 km, 60 km 2, Inotai víz 6,5 km, 113 km 2, Csákány árok 5,5 km, 32 km 2, Hidegvölgyi víz 10 km, 50 km 2, Gaja 60 km, 631 km 2, Nádor Malom csatorna 15 km, 92 km 2. A kistáj száraz, vízhiányos terület. L f = 1 l/s*km 2 L t = 5% V h = 120 mm/év A kistájon belül az alábbi vízjárási adatok ismertek: Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ

37 Települési Környezetvédelmi Program 37 cm m 3 /s Séd Hajmáskér ,65 1,4 28 Péti víz Várpalota ,45 0,65 9 Inotai víz Vsi ,2 0,35 15 Csákány árok Ösi - - 0,16 0,2 3 Nádor Malom csatorna Ösi , Gaja Székesfehérvár ,25 1,7 27 Sárvíz Nádor csatorna Sárszentmihály , A Sárvíz Nádor csatorna a Péti víz és a Séd összefolyásától viseli ezt a nevet. Árvizeik tavasszal, kisvizeik -sszel jelennek meg. Vízjárásukat a Bakonyból leáramló karsztvíz utánpótlás er-sen befolyásolja és kiegyenlíti. A közeli iparvidék valamennyi vízfolyást er-sen elszennyezi. Az árterület 41 km 2, amib-l 1 km 2 belterület, 6,1 km 2 szántó, 32,5 km 2 rét és legel-, 1,4 km 2 erd-. A kistáj négy természetes kis tava együtt 7,2 ha. A két mesterséges tó 12,2 ha felszín>. Négy halastava viszont 313 ha terjedelm>. A talajvíz a Sárrét medencéjében 4 m felett van, csak a déli magasabb peremeken süllyed mélyebbre. A Gaja Székesfehérvár alatti völgyében még a két métert sem éri el. Mennyisége a Gaja mellett 3 l/s*km 2 felett, a Sárvíz völgyben 1 3 l/s*km 2 között van. A rétegvizek mennyisége nem éri el az 1 l/s*km 2 t, mert szerkezeti okokból a Bakony fel-l jelentéktelen az utánpótlás Talajok, talajviszonyok, talajképz0dés A középtáj talajtakarója f-leg csernozjom és csernozjom jelleg> talajokból áll, s ez a megállapítás nagy vonalakban meg is állja a helyét. Az uralkodó talajtípus a mészlepedékes csernozjom, de a felhalmozódási szintben a talajrészecskékre ráüleped- szénsavas mész lepedék aszály érzékennyé teszi, hamar kiszárad, öntézése indokolt. Ez a talajtípus található több-kevesebb változatban mindenütt, ahol a talajképz- k-zet vastag lösz, és ahol a terület a talajvíz hatásától mentes. Amint a talajvizek hatása szerephez jut, vagy a talajképz-dés közvetlenül a harmadkori agyagon indul meg, a csernozjom helyett réti csernozjom keletkezik. A talajképz- k-zet nem mindenütt a lösz. A régi folyómedrek mentén felhalmozott homok anyaga sok helyen tisztán megmaradt, gyakran a lösz anyagával keveredett és löszös homok, illetve homokos lösz jött létre. A humuszos homok és az erd-maradványos csernozjom talajok jól m>velhet-k, tápanyag szolgáltatásuk megfelel-, viszont a homokos laza talajszerkezet miatt nagy a víznyel- képessége és gyengén víztartók, gyorsan kiszáradnak. Öntözésük esetén az öntözési mód megválasztása meghatározó. A tájon három fajta típusos talaj alakult ki. A Mez-földön tisztán jelentkezik a mez-ségi talaj, amely a lösz szerkezetét-l többé-kevésbé eltér- formában uralkodóan borítja a dombvidék oldalait és platóit. Más a helyzet a völgyekben. Azokra az öntésével kevered- régi talaj a jellemz-, amely a lefolyástalan szakaszokon mindinkább elszikesedik. Ezt bizonyítják a megjelen-, szikesedést jelz- növényfajok is. Az egykori erd-k helyén találjuk a harmadik, egyre soványodó talajfajtát: a barna erdei talajt.

38 Települési Környezetvédelmi Program 38 A Nitrokémia 2000 Rt december vége óta felszámolás alatt áll, azóta a terület rekultiválása folyik. Az ÁPV Rt. által jóváhagyott kármentesítési program hat projektet tartalmaz. Az egyik nagy projekt a klóralkáli üzem, ahol a technológia hiányossága és a figyelmetlenség miatt higany került a talajba. Innen közel tonna higanyos földet és betontörmeléket szállítottak el veszélyes hulladéklerakókba. A szennyezett talaj tisztításának eredményeként a mérések azt mutatják, hogy sikerült a szennyezett réteget eltávolítani, s a higany nem jutott ki a kerítésen túlra. számára a legfontosabb projekt a Colorchémia területén m>köd- Nitrokémia telepen folyik, ahol az elmúlt évek során a rossz csatornahálózat és a nem precíz technológia következtében szennyezés alakult ki. Itt intenzív talajtisztítás folyik Sajátos táji adottságok, tájkép község többszörösen is sajátos helyzetben van. Egyfel-l közvetlen a Balaton kiemelt Üdül-körzet szomszédságában található, másfel-l az ipari jelleg> és a mez-gazdasági tájhasználat határán helyezkedik el. Ugyanígy átmenet a dombsági és síksági terület között. viszonylag sík területen fekszik, a mélyebb patakvölgyet és a magasabb sz-l-hegyet kivéve. A kedvez- tájesztétikai megjelenés érdekében a mai jellemz- kerttel, gyümölcsfákkal (hátsókertekkel) körbevett jellegét meg kell -rizni és a bevezet- utak fásításával kedvez-bb fogadóképet kell kialakítani. A település környezetében érzékelhet- az intenzívebb tájhasználat eredménye. Nagyon kevés az erd- és a nagy kiterjedés> szántók, állattartó telepek, a katonai utak az átlagosnál kedvez-tlenebb táji környezet jelentenek. A több, mint 2000 ha os külterület 85 90% - a nagyüzemi hasznosítású szántóterület. A természeti adottságok folytán területén viszonylag kevés a táji, tájképi, természeti érték. A település külterületét alkotó vizek természet közeli él-helyek meg-rzése kiemelten fontos feladat. Meg kell -rizni a rétek, gyepek, vizek érintetlenségét. Meg kell tartani, és lehet-leg növelni kell a nem erd-sült részeken a vízfolyásokat kísér- erd-sávok, ligetek, rétek területét. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek és volt zártkertek rovására növekszik. Mind a lakóterületi fejlesztés helye, mind a gazdasági és különleges sport területfejlesztés helye szántó és kertm>velési ágú területeket vesz igénybe. Jelent-s beavatkozás a tájba az új vonalas létesítmények megjelenése. Tájvédelmi szempontból els-dleges cél a jelenlegi tájszerkezet hosszú távú fenntartása mellett a táj teljesít-képességének (potenciáljának) fokozása, a tervezett fejlesztések tájba illesztése, a tájképet kedvez-tlenül befolyásoló tendenciák visszaszorítása, a biotóp hálózat (ökológiai hálózat) kiszélesítése a tervezett zöldfelületi elemekkel, egyedi tájértékek fenntartása, meg-rzése, a kialakult tájsebek megszüntetése. Tájképet zavaró problémák a régi községháza épülete amely romos, bontásra érett, és a településen található 2 db mobiltelefon átjátszótorony. Jelent-s építészeti emlékek a helyi védelemre javasolt épületek, az országos m>emlékvédelem alatt álló református templom, a malom épülete, a Sári Pusztatorony (középkori földvár), és a Kappanhegy (középkori település). Falunap nincs a községben, viszont évente megrendezésre kerül a táborhelyi találkozó, a családnap, a n-napi és férfinapi bál és a búcsú. A turizmus fontos szerepet kap a településen, ugyanis a Balaton elérhet- közelségben van.

39 Települési Környezetvédelmi Program 39 Környezetvédelmi problémát jelent a F>zf-gyártelepen lév- vegyipari tevékenységet végz- gyáregységek m>ködéséb-l fakadó talaj és leveg-szennyezés. A TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM LEGFONTOSABB FELADATAI A törvényi szabályozás új elemként a természetvédelem feladatait kiterjeszti a védett területeken, fajokon kívül az ún. természeti területekre is, vagyis azon területekre, ahol az emberi beavatkozás nem volt túl jelent-s, tehát a területet még természetközeli állapotban lév-nek tekinthetjük. A törvény 15. (1) (a) pontja szerint ide tartozik például az erd-, gyep, nádas, m>velési ágú term-föld. A természetvédelmi tevékenység törvényi hátterét részben a már említett évi LIII. törvény adja, másrészt az ezt kiegészít- rendeletek. A törvény 6. (2) bekezdés alapján, a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell -rizni a tájak természetes vagy természet közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy>lésének 5/2005. (V. 27.) rendelete alapján komplex tájrehabilitációt igényl- terület. A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelel-en a területrendezés alapvet- feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a m>szaki infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejl-désre, valamint a területi, táji, természeti és kulturális adottságok meg-rzésére és védelmére. A komplex tájrehabilitációt igényl- terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. A térségi tájrehabilitációt igényl- terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet Leveg0, leveg0min0ség, leveg0szennyezés fajtái INFORMÁCIÓK A LEVEGQSZENNYEZÉSRQL Leveg-szennyez-nek kell min-síteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a leveg-be, hogy azzal az embert és környezetét kedvez-tlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. Bár a természetes szennyez- források összkibocsátásukat tekintve a mesterséges szennyez- forrásokat jelenleg még többszörösen meghaladják, a bioszféra szempontjából káros szennyez-anyag-koncentrációk kialakulásához nem vezetnek. A mesterséges szennyez- források egyik f- jellegzetessége, hogy általában területileg koncentráltan - nagy városokban, ipartelepeken - helyezkednek el, ezért a szennyez-

40 Települési Környezetvédelmi Program 40 anyagokat er-sen korlátolt kiterjedés> légtérbe bocsátják, és azoknak a környezet szempontjából ártalmatlan szintre hígulására csak jóval a városok határain túl kerül sor. Légszennyez- forrás minden berendezés, épület, járm> vagy szabadban elhelyezked- anyag (medd-hányó, széntároló, szemétlerakó hely), amely légszennyezést okoz. A légszennyez0 források f0 típusai: PontszerO forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméter> források) azok, amelyeknél a légszennyezanyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lép- káros anyagok mennyisége egyértelm>en meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürt- és szell-z-. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyez- anyagok a terjedés-hígulási számítások szempontjából egy pontban lépnek ki a környezeti szabad leveg-be. Az ún. magas pontforrásoknál (er-m>vek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígítóképessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméter> vagy diffúz) forrásoknál a szennyez- anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerül- anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyez- anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történ- anyagkibocsátást is jelent-sen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyez- források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyez- hatásukat a rajtuk áthaladó járm>vek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyez- hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthet- szakaszból áll, ezek az emisszió, transzmisszió és imisszió. A különböz- típusú forrásokból id-egység alatt a környezeti leveg-be bocsátott szennyezanyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emisszió-koncentráció, g/nm 3 ) a légszennyez- anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a leveg-be került szennyez- anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van az imisszió a környezeti leveg-min-ség. A kibocsátott szennyez- anyagoknak a talajközeli leveg-ben kialakult koncentrációját nevezzük imissziónak. Légszennyez0 anyagok káros hatása A káros hatást a légszennyez- anyagok bizonyos mennyisége (dózisa) váltja ki. A szervezetbe jutó anyag mennyisége az expoziciótól függ: vagyis hogy az egyén milyen szennyezettség> leveg-ben mennyi ideig tartózkodott. Meg kell jegyezni, hogy azonos expozíciót adó értékek nem tekinthet-k mindig azonosnak. Nagyobb koncentráció olyan akut hatásokat válthat ki, amelyek kisebb szennyezettségnél hosszabb id- után sem jelentkeznek. A rövid ideig ható nagyobb koncentráció szelektál az érzékenyebb, vagy beteg lakosságot támadja, s-t pusztítja, ismétl-d- szmogoknál (pl. az elsokoz mortalitás-növekedést), mert a következ-knél már nincs érzékeny populáció. A krónikus leveg-szennyez-dés viszont az ember egész életén, s-t generációkon át és a népesség minden

41 Települési Környezetvédelmi Program 41 tagjára folyamatosan fejti ki hatását. Ez a huzamos hatás megváltoztathatja az élettani folyamatokat, krónikus betegségeket hozhat létre, s-t genetikai károsodásokat is okozhat. A humánbiológiai szempontok mellett figyelembe kell venni a haszonállatok és a növényzet, a természet és az anyagi eszközök védelmét is. A rendkívül sok légszennyez- anyag közül hazánkban jelenleg mintegy 330 anyag megengedett maximális koncentrációját írja elrendelet. A következ-kben a gyakrabban el-forduló légszennyez-k káros hatásait ismertetjük. Egészséget károsító hatás Jellegzetes és régóta ismert károsító hatást gyakorol a szén-monoxid az emberi szervezetre. A koncentrációtól és id-tartamtól függ-en a vér oxihemoglobinjából az oxigént karboxihemoglobin képz-dése közben kiszorítja, ezáltal csökkenti a testszövetekhez szállított mennyiséget. Végs- fokon fulladást okoz. Veszélyességét fokozza, hogy szagtalan. Nagyvárosok közlekedési csomópontjaiban a szén-monoxid a károsító szintet általában eléri, ami az öntudat tompulásában, a reakcióképesség csökkenésben nyilvánul meg. A kén-dioxid els-sorban a kéntartalmú f>t-anyagokból, kisebb részben az ércek kéntartalmából ered. A lakossági tüzel-anyag-felhasználás révén keletkezett S0 2 elenyész-. A kén-dioxid nagyobb koncentrációkban a szem és a fels- légutak nyálkahártyáját izgatja, kisebb koncentrációban az alsó légutak csillósz-reit és nyálkahártyáját károsítja, így a védekez-képesség csökkenésével gyulladásos betegségek kialakulását teszi lehet-vé. Zavarja a fehérje-anyagcserét, izgatja az idegvégz-déseket. Akut mérgezés esetén a halálos kimenetel ritka. A magas kén-dioxid koncentráció kedvez-tlen meteorológiai viszonyok között (a f>tési szezon idején, párás, ködös id-ben, inverziós tényez-k mellett) kedvez a füstköd (szmog) képz-désének. (Londoni típusú szmog.) A nitrogén-oxidok antropogén forrása az ipart tevékenység és a közlekedés. Magas h-mérséklet> égési folyamatok és egyéb vegyipari munkafolyamatok során képz-dik. Nitrogén-oxid kibocsátás növekedése figyelhet- meg a gépjárm>vek megnövelt sebességénél is. Az atmoszféra antropogén-nitrogén-oxid terhelése azáltal lesz kritikus, hogy a szennyezés a legs>r>bben lakott területeken a leger-sebb. Mivel a nitrogén-monoxid a leveg-ben gyorsan nitrogén-dioxiddá alakul, káros élettani hatását így fejti ki: vízzel a tüd-ben sav keletkezik, s a tüd- szövetének elroncsolásán kívül a vérerek er-s tágulását is el-idézi. A szem és a légutak nyálkahártyáját is izgatja. A hatás súlyossága a nitrogén-dioxid arányától függ, ezért a NO x -en belül annak értékét külön mérik, illetve a rendeletek el-írják. A gépkocsik kipufogógázaiból és a petrolkémiai iparból származó szénhidrogének között olyan anyagok is vannak, amelyeknek állatkísérletek és statisztikai felmérések alapján rákkelt- (karcinogén) hatást tulajdonítanak. Legjelent-sebb a benzpirén. A lebeg- szilárd részecskék (korom, por, pernye) az egészségre szintén káros hatást gyakorolhatnak. A szervezetbe való behatolás szempontjából a 0,25 10 µm közötti szemcseméret> részecskék a legveszélyesebbek, mert a 10 µm-nél nagyobb részecskéket belélegezve azok csak a fels- légutakig jutnak, a 0,25 µm-nél kisebbeket pedig a tüd- nem tartja vissza, így az elhasznált leveg-vel újra a szabadba kerülnek. A nem kimondottan mérgez- tulajdonságú porok káros hatása esetleg csak évek elteltével mutatható ki (pl. szilikózis és portüd-). Ha gáznem> és szilárd szennyez-k egyidej>leg vannak jelen, az egészségkárosító hatás mértéke nagyobb.

42 Települési Környezetvédelmi Program 42 Pollenhelyzet Az utóbbi években az allergiás és asztmás megbetegedések rohamos növekedésének okán fogalmazódott meg az igény az allergén részecskék monitorozása iránt. Az ÁNTSZ 1992-ben hozta létre Aerobiológiai Hálózatát, mely 2002-ben 13 állomást m>ködtetett az ország területén. Az ÁNTSZ által monitorozott pollenekr-l és a évi pollen koncentrációk alakulásáról tájékoztatnak a következ- táblázatok. Magyar név Latin név Allergenitás Virágzás- pollenszórás Febr. Márc. Ápr. Máj. Júni. Júli. Aug. Szept. Okt. Bálványfa Ailanthus * IIIIII Bodza Sambucus ** III IIIIII II Bükk Fagus * I IIII Ciprusfélék Cupressaceae ** IIIIII IIIIII IIIIII III Csalánfélék Urticaceae ** IIIIII IIIIII IIIIII IIIIII IIIIII Dió Juglans * I III Éger Alnus *** IIIIII IIIIII IIIIII II Eperfa Morus * I IIIIII II Erny0sök Apiaceae * IIIIII IIIIII IIIIII IIIIII Feny0félék Pinaceae * IIIIII IIIIII IIIIII IIIIII IIIIII III Fészkesek Asteraceae *** IIIIII IIIIII IIIIII II Füvek Poaceae **** III IIIIII IIIIII IIIIII IIIII IIIII FOz Salix *** IIII IIIIII IIIIII IIII Gyertyán Carpinus ** IIII IIII Hárs Tilia ** IIII Juhar Acer ** IIIIII IIIIII Kender Cannabis * I IIIIII IIIIII III K0ris Fraxinus *** III IIIIII III Libatopfélék Chenopodiaceae *** IIIIII IIIIII IIIIII IIIIII I Lórom Rumex *** IIIIII IIIIII IIIIII II Mogyoró Corylus *** IIIIII IIIIII III Nyár Populus ** IIIIII IIIIII Nyír Betula *** II IIIIII IIIIII Olajfafélék Oleaceae ** IIII Ostorfa Celtis * II III ParlagfO Ambrosia **** IIII IIIIII IIIIII III Pillangósok Fabaceae ** IIIIII IIIIII IIIIII II Platán Platanus *** IIIIII IIIIII IIIII Sásfélék Cyperaceae * IIII IIII

43 Települési Környezetvédelmi Program 43 Gesztenye Castanea * IIIIII IIII Szil Ulmus * IIIIII I Tiszafa Taxus ** IIIII IIIIII IIIIII IIIIII IIII Tölgy Quercus *** IIII IIIIII ÚtifO Platango *** III IIIIII IIIIII IIIIII III Üröm Artemisia **** IIIIII IIIIII III Vadgesztenye Aesculus ** IIIIII Allergenitás: **** - nagyon gyakori allergén, sokan szenvednek t-le *** - gyakori allergén ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg* - panaszokat nem okoz, illetve allergenitásról nincsenek adatok Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata a Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Program (NEKAP) parlagf>-mentesítési programjának bázisául szolgál. Civil szervezetek kezdeményezésére a jöv-ben minden évben országszerte június harmadik hetére hirdetendmeg a parlagf>-mentesítési hét. A téma egyre fontosabbá válását jelzi, az Országgy>lés 11/2003. (II.19.) határozata a Parlagf>mentes Magyarországért eseti bizottság felállításáról. A bizottság célja a parlagf> terjedésének megállítása, illetve term-területének csökkentése, a pollenszennyezettség jelent-s mérséklése és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A települési önkormányzatoknak fontos lenne összeállítani és végrehajtani saját parlagf>-mentesítési akcióprogramjukat. A TELEPÜLÉS LÉGSZENNYEZÉSE Parlagf+ nem rendelkezik önálló leveg-tisztaság-védelmi rendelettel. Leveg-szennyezést közigazgatási határon belül a Colorchémia lakótelepen levvegyipari tevékenységet végz- Rt., valamint a közigazgatási határon kívül a F>zf-gyártelepen lév- ugyancsak vegyipari tevékenységet végz- gyáregység okoz. Jelent-sebb állattartás nincs a településen, a község háztartásaiban kb. 125 db sertést, 32 db szarvasmarhát, 200 db juhot

44 Települési Környezetvédelmi Program 44 és baromfiakat tartanak. Id-szakosan ebb-l származóan el-fordulhat kisebb mérték> leveg-min-ség romlás. n f-útvonal nem halad át, a községt-l kb. 10 km re húzódik a 71 es számú f-út, 15 km re pedig a 8 as számú f-út, amely a lakott területet leveg-tisztasági szempontból nem érinti. A településen a parlagf> elterjedt, kaszálással, lakossági felhívással, és ha kell, jogi eszközökkel védekeznek ellene. A település határában több vegyipari tevékenységet végz- cég is található, ezek közül a legjelent-sebb a Nitrokémia 2000 Rt., amely jelent-s mennyiség> szennyez-anyagot bocsát ki. Ezek a szennyez- anyagok els-sorban a leveg-min-séget érintik negatívan. A Nitrokémia 2000 Rt december vége óta felszámolás alatt áll, azóta a terület rekultiválása folyik. Az ÁPV Rt. által jóváhagyott kármentesítési program hat projektet tartalmaz. A legproblémásabb terület az ún. küls- éget-, hol mintegy 450 ezer tonna hulladék elhelyezését kell/kellett megoldani. Két tározó került kiépítésre, melyek a környezetvédelmi hatóság által támasztott szigorú el-írásoknak megfelelnek, s ez a garancia arra, hogy az ott elhelyezett hulladékkal a tározók lezárása után semmiféle probléma nem lehet. A veszélyes hulladékok már elszállították a területr-l. Fontos távlati cél az állattartási rendelet bevezetése és a kerti hulladékégetés szabályozása is, leveg-tisztaságvédelmi szempontból. A település a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. 10. légszennyezettségi zóna Zónacsoport a szennyezõ anyagok szerint SO 2 NO 2 CO Szilárd (PM10) Benzol (C 6 H 6 ) talajközeli O 3 F F F E F B A zónák típusai (A, B, C, D, E és F csoport) A csoport: agglomeráció: a leveg- védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. (5) bekezdése szerint. B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyez- anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a t>réshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyez- anyagra t>réshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyez- anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyez- anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a t>réshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyez- anyag tekintetében a fels- vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyez- anyag tekintetében a fels- és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kit>zött koncentráció értéket. Megjegyzés: Alsó és fels- vizsgálati küszöbérték meghatározása külön jogszabály szerint.

45 Települési Környezetvédelmi Program 45 A fenti táblázatból jól látszik, hogy a szilárd por és a talajközeli ózon koncentrációja id-szakosan meghaladja a határértékeket és t>réshatárokat. Ez nyilvánvalóan a túlzott mérték> gépjárm>forgalomból adódik. Esetleges megoldást jelentene az út melletti növényvéd-sáv kialakítása, amely csökkenti a porkoncentrációt. Leveg0tisztaság- védelem A légszennyezési határértékeket, a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet írja el-. területére a rendeletben szerepl- egészségügyi határértékeket kell alkalmazni. A légszennyezettség egészségügyi határértékei Kiemelt jelent0ségo légszennyez0 anyagok Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ózon Szén-monoxid Szálló por TSPM Szálló por PM10 Határérték (g/m 3 ) éves 24 órás órás * ** Nem átfed- mozgó átlag, amelyet naponta négyszer kell kiszámolni: , , , óra között. ** 8 órás mozgó átlag A légszennyez0 anyag Neve Üleped0 por, toxikus anyagot nem tartalmaz Határérték Éves 30 napos 120 t/km 2 *év 16 g/m 2 *30nap Azokon a településeken, ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani. FOtés A f>tésb-l származó emissziókat a légszennyez- anyagok közül a kén-dioxid, szénmonoxid, nitrogén-oxidok, a szilárd és a korom emisszió jellemzi.

46 Települési Környezetvédelmi Program 46 A hagyományos tüzel-berendezéssel végzett háztartási tüzelés jelentékeny légszennyez- hatásának f- oka a nem tökéletes égés, mivel az egységnyi tüzel-anyag mennyisége a tökéletlen égés következtében lényegesen több szén-monoxid- és koromkibocsátást okoz, mint ha azt jól szabályozható, korszer> nagyüzemi kazánokkal végeznék. A tüzelési technológiáknál a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiség> szennyez-anyag. Kedvez-bb hatás érhet- el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési h-mérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. A fatüzelés viszonylag alacsony h-mérséklet> égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelent-s a szilárd nem toxikus légszennyez-anyag (pernye) kibocsátás. A jó szabályozási lehet-ség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mérték> szénmonoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kéndioxid nem keletkezik. A magas égési h-mérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyez-dés gyakorlatilag nem keletkezik. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. községben már kialakításra került a gázhálózat, melynek kiépítettsége 100 %. A lakossági rákötések aránya egyel-re kb. 90%. Az országos átlaghoz viszonyítva ez nagyon jó arány. A gázf>tés mellett a településen a f>tés hagyományos módon, jellemz-en fával, szénnel történik (kb. 10%). Hosszútávon szorgalmazni kell, hogy a lakosság minél nagyobb arányban térjen át, a leveg-t kevésbé szennyez- gázf>tésre. Leveg-tisztaság-védelem szempontjából az ipari és mez-gazdasági üzemek esetén els-sorban a f>tési eredet> légszennyezéssel kell számolni. A tüzel-berendezések esetében a jogszabály a 140 KW névleges bemen- h-teljesítményt meg nem haladó összteljesítmény> kibocsátásra ír el- adatszolgáltatási kötelezettséget. Megállapítható, hogy a község területén jelenleg nincs jelent-s ipari és mez-gazdasági leveg-szennyezés. Ennek a kedvez- állapotnak a fenntartása érdekében a jöv-ben olyan új tevékenységeket célszer> támogatni, melyek a lakókörnyezetet minimális mértékben terhelik. Jelenleg a településen nem folytatnak olyan, a 21/2001.(ll.14.) sz. kormányrendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységet, amely véd-övezet kijelölését tenné szükségessé. Amennyiben a jöv-ben ilyen tevékenységre kerülne sor, az engedélyezése során figyelembe kell venni a hosszú távú fejlesztési terveket. Közlekedés A közlekedési emissziókat a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ólomvegyületek, korom és kén-dioxid szennyez-anyagok jellemzik. Els-sorban a f-utak mellett kell számolni jelent-sebb közlekedésb-l ered- emisszióval. területén nem halad át f-útvonal, ezért jelenleg a közlekedésb-l származó légszennyezés nem számottev-. Leveg0min0ség A megyékben a környezeti leveg- meghatározó immissziós adatokat a környezetvédelmi felügyel(ségek immissziós hálózata szolgáltatja (2002 el-tt ezt a feladatot az ÁNTSZ látta el). A települési helyzetfeltárás alapján egyértelm>, hogy a területen nincs lakosságot zavaró légszennyez0 forrás.

47 Települési Környezetvédelmi Program Természeti értékek, természeti állapot A vizsgált területr0l általánosan Az ország jelent-s részben az ember tömeges megjelenése el-tt dönt-en erd-s terület volt. A nagy állattartó népek betelepülését követ-en az erd-k egy részét tarra vágták, s helyüket irtásrétek, legel-k foglalták el. A település és környéke növénytakarójának mai képét is az utóbbi évszázadban egyre er-teljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. A táj eredeti növénytakaróját nagyrészt kiirtották, csak erd-ségek egy része maradt meg. Általánosságban elmondhatjuk, hogy számos folyóparti ligeterd- kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkez- területek megsz>nését, átalakulását vonta maga után. Az emberi szükségletek kielégítése végett a szántóterületek ugrásszer> növekedése, az ugyancsak értékes és ritka fajoknak életteret adó gyepterületek rovására megy. A gyepterületek feltörése egy másik veszélyt is magában hordozz. A parlaggá vált területek az allergén gyomnövények, elterjedéséhez nyújt táptalajt, illetve teret ad az illegális hulladéklerakók létesítéséhez Növény- és állatföldrajz Növényföldrajzi értelemben a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Dunántúliközéphegység (Bakonyicum) flóravidékének Balaton-vidék (Balatonicum) flórajárásába esik. Állatföldrajzi értelemben az Euro-turáni faunavidék, Közép-Dunai faunakerületének, Qsmátra (Matricum) faunakörzetébe, annak a Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásába esik.

48 Települési Környezetvédelmi Program A település külterületének természeti értékei Bevezetés Ha egy térség természeti értékeit akarjuk felmérni, célszer> csoportosítani az él-helyeket aszerint, hogy hol, milyen értékekre bukkanhatunk. A természeti értékek szempontjából legkevésbé értékes területek a lakott területek, úthálózatok, üzemi területek. A következkategóriába azon területek tartoznak, ahol már jelent-s szerepet kapnak a különböz- állat-és növényfajok. Leginkább ember által létrehozott vagy er-sen befolyásolt területek. Ide a jól kialakított zöldterületek (megfelel- növényborítottsággal), fasorok, belterületen található kisebb zöldfoltok (facsoportok, bokorcsoportok) tartoznak. A harmadik kategóriába azon területek tartoznak, melyek már az állandó emberi beavatkozástól mentesek, de az id-szakos, esetleges antropogén hatások még érik. Ide a spontán erd-söd- cserje-és erd-sávok, patakok, kisebb vízfolyások tartoznak. A természeti értékek szempontjából legértékesebb területek, közé a legkevésbé zavart a természetességet leginkább meg-rz- területek, él-helyek tartoznak. Ebbe a kategóriába védelmet élvez- területeket, értékes társulásokat, ritka, védett fajokat -rz- területeket sorolhatjuk. Ez a felosztás ebben a formában nagyon képlékeny, a kategóriák közötti határvonalak durvák. A cél mégis az, hogy a kategóriák segítségével osztályozni és rangsorolni tudjuk a településhez tartozó területeket. Ezen kategóriák segítségével tudjuk megállapítani, hogy mely területek igényelnek védelmet és melyek kevésbé értékesek a természetvédelem szempontjából. A településen védett területr-l nincs tudomásunk. A viszonylagos elszigeteltségéb-l és kis méretéb-l adódóan térsége az emberi hatásoktól az átlagosnál jobban mentesült. Jellemz- a kis-és nagy parcellás mez-gazdaság, illetve erd-gazdálkodás a térségre. Mivel védelemre kijelölt terület nincs a térségben a település els-dleges feladata a tájkép meg-rzése, a természetközeli területek megóvása. Természetközelibb él-helyek (itt már az emberi tevékenységek jelent-sek lehetnek) a településen átfolyó patak és annak árterülete. Er-teljes emberi hatásoknak kitett, de az él-világ számára fontos él-helyek a mez-gazdasági területek, az ezekhez csatlakozó cserjesávok, spontán cserjésed0 területek. Nem konkrét területhez köt-d- természeti értékek az egyes id-s matuzsálemi kort is elérmagános fák, illetve facsoportok. A természeti értékeken túlmutatóan kultúrtörténeti értékeket is magában hordozó régi gyümölcsfajták megóvása. Fontos a fokozottan védett fehér gólya védelme amennyiben fészkel- helyét megtalálta a településen annak megóvása. Speciális ám ugyancsak fontos a régi épületekben, templomtornyokban meghúzódó védett baglyok, illetve denevérek kolóniáinak védelme. A fejezetben kitérek a manapság nagy természeti és egészségügyi problémákat okozó allergén gyom a parlagfo elleni védekezésre. A következ- fejezetekben, az el-bbiekben felsorolt természeti értékek jelent-ségét azok állapotát mérjük fel, illetve amennyiben szükséges a megfelel- kezelésekhez adok instrukciókat A település környezetének természetvédelmi szempontú elemzése Mez0gazdasági területek

49 Települési Környezetvédelmi Program 49 A település környezetében intenzíven m>velt mez-gazdasági területeket találunk. A település közigazgatási területének nagyobb hányadát szántó m>velési ág teszi ki. A kés-bbiek során várhatóan a mez-gazdasági szántóterület a tervezett beépítések, gazdasági területek, illetve az erd-sített területek, kialakításával csökkeni fog. A versenyképesség megtartásához elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. A természetvédelem már nem csak a védelmi oltalom alatt álló területeken létezik. Nagy el-re lépés volt a természetvédelemben mikor átlépte a védett területek határát. Fajok kaptak törvényes oltalmat attól függetlenül, hogy él-helyük védelmet élvez-e vagy nem / pl.: a védett feketerigó tipikus él-helye a városi zöldfelületekhez kötött /, illetve a természetvédelem irányelveket fogalmazott meg olyan területeken (m>velési ágakban), amelyek idáig teljesen nélkülözték a természetvédelem érdekeit (pl.: mez-gazdaság). Fontos feladata a jöv- nemzedékének, hogy képes legyen a természetvédelem érdekeit és a mez-gazdasági termelés érdekeit egyaránt, egymást figyelembe véve érvényesíteni. A következ- alfejezetekben a mez-gazdasági területekhez köt-d- él-helyek fontosságára szeretnék rávetíteni. A következ-kben csak olyan irányelveket szeretnék adni melyek nem, korlátozzák a tulajdonosokat a gazdasági termelésben. A szántóföldek, mint fontos él(helyek A szántóföldek talán sokak számára meglep- módon fontos él-helye számos vadonél- növény- és állatfajnak. Ezek legnagyobb része olyan egyéves növény- illetve rovar-, madár- és eml-sfaj, amelyek nagymértékben alkalmazkodtak a csupasz talajfelszínekhez, így a zártabb, magasabb szinten szervez-dött társulásokban (pl. egy bokrosban vagy erd-ben) már nem is találnák meg életfeltételeiket. Az ilyen általában gyomnak tekintett növényfajok között ma már több igazi ritkasággá vált (pl. mezei szarkaláb), és fennáll annak veszélye, hogy egyes -shonos gyomnövények véglegesen elt>nnek Magyarországról (pl. konkoly). A szántóföldekhez köthetjük több száz rovarfaj életciklusának, valamely szakaszát. A rovarfajok egyben táplálékot jelentenek sok vadonél- madárfajnak (pl. fácán, fogoly). Sok madárfaj fészkelési feltételeit is megtalálja a szántóföldeken, illetve azok szegélyeiben. Szintén a szántóföldeken talál táplálékot a védett ragadozó madarak egy része is. (pl. egerészölyv, vörös vércse). Tarlók Az egész nyáron át rovarokat gy>jtöget- madarak a téli, táplálékhiányos id-szakban s>r>n látogatják ezeket a tarlókat. A tarló talajában rengetek rovarfaj lárvája, telel át, amelyeket a tavaszi szántás hoz a felszínre. A talajban áttelel- futóbogár-lárvák a következév biológiai védekezésében segítenek. A tarlók ezen kívül számos kiseml-s fajnak is táplálékkal szolgálnak, a pockokat és egereket pedig a ragadozó madarak és eml-sök fogyasztják a téli hónapokban. A télire meghagyott tarlókat lehet-leg március végéig nem szabad felszántani, mert csak így képesek a fent leírt funkciójukat betölteni. Gyepes táblaszegélyek A vetetlen vagy gyepes táblaszegélyek (legalább egy fogásnyi szélességben) kiváló lehet-séget kínálnak a vadonél- él-világ számára (táplálkozó, fészkel- és búvóhelyek). Emellett segíti a kártev-k és a gyomok elleni védekezést is. A táblaszegélyben növ- évelkétszik>ek nem terjednek a m>velt területre, ugyanakkor megakadályozzák a problematikus gyomok terjedését a táblák belsejébe. Földutak

50 Települési Környezetvédelmi Program 50 A szántók szélein futó és azokat összeköt- földutak, d>l-utak és a kísér- árkok kiterjedése és természetvédelmi jelent-sége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Eltérmikroklímájukkal megbontják a nagy kiterjedés> monokultúrákat, változatos talajfelszínt és arra települ- növényvilágot alakítanak ki. F-ként az utak szélei, és az azok mellett futó árkok, fasorok, bokrosok növényzete nyújt búvóhelyet, táplálkozó területet a különböz- állatoknak Cserje- és erd0sávok A mez-gazdasági területek közé ékel-dnek be a természeteshez már közelibb területek cserje-és erd-sávok. A fasorok sövények zöld folyosóként is szolgálhatnak, amennyiben a szántóföldeken keresztül egymástól távolabbi természetközeli területeket (pl. erd-ket, bokrosokat) kötnek össze. Lehet-vé teszik az olyan fajok, mint az apró énekesmadarak és lepkék vándorlását, amelyek takarást vagy különleges mikroklimatikus viszonyokat kívánnak meg vándorlásuk során. A sávok b-vítése indokolt, a kialakított véd-sávok a kés-bbiekben már beavatkozást nem kívánnak. Fasorok sövények: Sokat segíthetnek a szántóföldek vízellátásában a területek köré, illetve a terület belsejébe nagyobb táblák esetében ültetett sövények fasorok. Jelent-s szerepe van a szél elleni védelemben, mely a talaj kiszárítását akadályozhatja meg. A telepítéssel változik az él-hely struktúrája, növekszik fajgazdagsága, és ez által egy természeti értékben gazdagabb mez-gazdasági terület alakul ki. A fasorok sövények zöld folyosóként is szolgálhatnak, amennyiben a szántóföldeken keresztül egymástól távolabbi természetközeli területeket (pl. erd-ket, bokrosokat) kötnek össze. Lehet-vé teszik az olyan fajok, mint az apró énekesmadarak és lepkék vándorlását, amelyek takarást vagy különleges mikroklimatikus viszonyokat kívánnak meg vándorlásuk során Vízfolyások, patakok A településen egy vízfolyást találunk. Tiszta viz> patak, mely vízháztartása nagyban függ a csapadék viszonyoktól. Az él-vizeink két veszélyforrása a földrajzi viszonyok megváltoztatása (bányászat), illetve a szennyez- anyagok közvetlen hatása. Törekedni kell a patakok természetességének megóvását. Bár a lakott területen belül a patakpartok óhatatlanul is sérülnek, egyes esetekben még parkosításra is sor kerül. A helyesen kialakított parkok elfogadhatóak. Ebben az esetben is törekedni kell az -shonosfajok telepítésére a szennyezés-szemetelés elkerülésére. Hogy miért fontos mindez? A vízi életközösségek sajnos a XX. század vízügyi munkálatait nagyon megsínylették. A törekvések a vízfolyások mesterséges csatornába terelése, vízhozamuk szabályozása. A vizek öntisztulását, természetes él-világának fennmaradását lehetetlenné téve tettek tönkre sok folyót, patakot az elmúlt id-szakban. Az uniformizáló hatás miatt a specialista fajok elt>ntek a tágt>rés> degradáltságra utaló fajok szaporodtak el. A másik nagy veszélyforrás a szennyez- anyagok, okozta károsodás. A kanalizáció, a kisebb patakokat kevésbé fenyegette, de a szennyezések sajnos hatalmas károkat tettek a patakok él-világába. Az ipari szennyez- anyagok mellett, a kisebb települések igazán káros szennyezforrása a településekr-l származó kommunális szennyvíz, az állattartó telepeken termel-d-

51 Települési Környezetvédelmi Program 51 hígtrágya. A tisztítatlan szennyvizek szerves anyagainak lebomlása során nagyon sokk oxigént használ fel, ezért oxigénhiányos állapot léphet fel, mely a halállományt veszélyezteti. A település területén található csatornákban több helyütt háztartási hulladékot, fém-és m>anyaghulladékot találunk. Ezek folyamatos eltávolítása szükséges. A település feladata a közigazgatási területén átfolyó patakok óvása különös tekintettel az él-világának meg-rzésére, és a szennyez- tevékenységek felszámolásával A település belterületének természeti értékei Öreg fák, facsoportok védelme Meghalhatunk, (k állnak itt, Az égre nyújtva ágaik, Vigyáznak házra és telekre, Madárra, felh-vel csevegve (Wass Albert, Fák) Az öreg fák, facsoportok a tájak természetes és fontos alkotóelemei és gyakran azok sajátos jellegét, hangulatát is meghatározzák. Jelent-ségük els-sorban azzal magyarázható, hogy ezek az egyedek sokféle él-helyet teremtenek számos állat, - növény és gombafajnak. Az erd( hazánk sok vidékén a tájak fontos alkotóeleme, amely gyakran azok sajátos jellegét is meghatározza. Nem kevésbé formálhatják egyes tájak arculatát id(s fák facsoportok. Ilyenek fenntartását már Széchenyi István szorgalmazta ban pedig már egy földmívelésügyi miniszteri leirat az olyan fapéldányokat és facsoportokat, amelyekhez valami történelmi emlék, monda vagy a rendest(l eltér( alakjuknál fogva kiválnak, továbbá az egyes tájképek szépségét emel( fákat, avagy földrajzi elterjedésüknél és fekvésüknél azon a vidéken ritka és érdekes fapéldányokat vagy facsoportokat fenntartani és meg(rizni rendelte. (Keresztesi, 1971) A településen fellelhet0 id0sebb, jelent0sebb fák, facsoportok, fasorok: A településen történelmi emlék> vagy matuzsálemi kort elér- fák, facsoportok nincsenek. Ennek ellenére a település területén található több olyan magános fa illetve fasor, melyek megóvása feltétlen javasolt. Ilyen fákat találunk a játszótéren. Feladata a településnek a megfelel- utcafásítás a kipusztult vagy más okból kivágott fák feltétlen pótlása. Különbözberuházások, építkezések esetén, ha területen id-s, vagy hazánkban ritka vagy netán védett fa található, akkor törekedjünk az egyedek megóvására. Ha szükséges kérjük ki szakember véleményét Id0s fák ápolása Az id-s fák esetében is fontos az elhalt ágak eltávolítása. Ez a balesetek megel-zése (ág letörhet) miatt is fontos, illetve amennyiben valamilyen fert-zése van a korhadt ágnak, megakadályozhatjuk annak tovább terjedését. Az eltávolításkor törekedni kell arra, hogy

52 Települési Környezetvédelmi Program 52 csonk meghagyása nélkül tegyük mindezt. A keletkezet sebet lekezeljük, simára egyengetjük a gyorsabb és tökéletes száradás végett. A fa elpusztulásához vezethet egy-egy nagyobb üreg a fa törzsében. Amennyiben vizet találunk az üregben feltétlenül, távolítsuk el megakadályozva ezzel a tovább korhadást. Célszer> az üreget betömni erre megfelel- anyaggal (ma már többek között erre kifejlesztett környezetbarát termékeket tudunk beszerezni). Eltávolíthatjuk a félparazita természet> fehér fagyöngyöt (Viscum album) és az ugyancsak félél-sköd- sárga fagyöngyöt (Loranthus europaeus). A helyenként több tonnás súlyt is elér- vaskor ágak egy-egy elágazásnál meghasadhatnak. Ennek megel-zése képen alkalmazzunk csavarkötéses megoldást. Amennyiben a fentiekben említett problémák vagy más hasonló betegségekre sérülésekre, leszünk figyelmesek vagy alkalmazzuk az említett módszereket, de célszer> szakembert hívni (nemzeti park, erdészet) és segítségével megóvni a minden tiszteletet megérdemlfamatuzsálemeinket Régi gyümölcsösök, sz0l0k Országos felmérések zajlanak a régi, -shonos gyümölcsfák feltérképezésére. Ezen fák sokkal ellenállóbbak a különböz- kártev-k ellen, mint az újonnan létrehozott nemesített fajok. A településre jellemz- a gyümölcstermesztés, a kiskertjeiben találhatóak olyan gyümölcsfák, melyeket érdemes minél inkább megóvni kivágásukat, elkerülni. Sajnos a fajtajegyzékben nem szerepelnek e régi gyümölcsfajták, ezért a faiskolák nem szaporítják azokat. Ugyanakkor a kiskerttulajdonosok, nyaralók körében nagy sajnos kielégítetlen igény jelentkezik a régi fajták iránt. A régi fajták közül nagyon sok kipusztulóban van ezért védetté, nyilvánították. A Balaton-felvidéken találjuk meg a molyhos körtét (Pyrus nivalis), osztrák körte (Pyrus austriaca), házi berkenye (Sorbus domestica). A gyümölcstermesztés nagyüzemesítése során a 60-as évekt-l besz>kült a telepíthetfajták köre, nagyon sok régi fajta továbbszaporíthatósága gyakorlatilag lehetetlenné vált. A mai helyzetben a modern gyümölcsfajták nem alkalmasak vegyszer nélküli termesztésre, így természetvédelmi szempontból értékes gyümölcsfás kaszáló, extenzív gyümölcsösök kialakítására. A jelenleg jó állapotban lév- régi gyümölcsösök aljnövényzetében potenciálisan találhatók még jellegzetes védett növények. Ebben a rövid bekezdésben próbáltam rávilágítani a hagyományosan m>velt sz-l-k és gyümölcsösök botanikai, kultúrtörténeti és tájtörténeti jelent-ségére ÜrömlevelO parlagfo (Ambrosia artemisiifolia) Napjainkban nagyon sokat hallhatunk a sajtóban, a médiában a parlagf> okozta problémákról. A parlagf>ként emlegetett ürömlevel> parlagf> (Ambrosia artemisiifolia) napjaink legalergénebb növénye. A növény virágzásakor nagy mennyiség> egyesek számára er-teljes allergén tüneteket kiváltó pollent juttat a leveg-be. A veszélynek kitéve leginkább a városban él-k vannak, mivel a városi leveg-nek a sok esetben nem megfelel-

53 Települési Környezetvédelmi Program 53 szell-zöttsége miatt magas a pollenkoncentrációja. Bár a falvakban jobb a szell-zöttség, mégis az ott él-k között is n- az allergiában szenved-k száma. A hatékony védekezés csak úgy valósulhat, meg ha a városok mellett a falvakban is megpróbáljuk a növény elleni védekezést. El-ször a növény felismeréséhez nyújtok segítséget utána, pedig, az ellene való védekezési módszereket ismertetem. Morfológiai jellemzés: Egyéves, általában cm magas növény. Dúsan elágazó, terebélyes növény, színe világos- vagy sötétzöld, a kései példányok sötétvörös színez-dés>ek. Levele megdörzsölve kellemes illatú (ürmös). Felálló szára rányomottan sz-rös vagy érdes, tompán négyél>. A levélnyél rövid, a lemez szorosan szeldelt. A szeletek tojásdadok, a fonákon rányomottan pelyhesek (2. kép.). A porzós fészkek végálló nyúlánk füzérben állanak (3. kép), zöldek, közös örvük széles tányér alakú. A termés 3-4mm hosszú. Észak-Amerikai eredet>, mára meghonosodott és nagy területeken elterjedt. Él(hely: A zavart nyílt él-helyek növénye. Az er-sen széls-séges, napfényben szegény kivételével bárhol megjelenik zavarás hatására. Ahol nagyobb mennyiségben képz-dik üres talajfelszín, azonnal elszaporodik, ezért az els- éves parlagok legjellemz-bb növénye, és állandó képvisel-je az építkezéseknek és földmunkáknak. Állandó jelenlétére els-dlegesen ott számíthatunk, ahol a zavarás rendszeresen ismétl-dik, így a szántóföldeken, útszéleken. (1. kép). Virágzás ideje: Június-október A pollenallergia: A parlagf> pollenje ma Magyarországon a legfontosabb aeroallergén. Vshazájában is a szénanátha legfontosabb okozójaként tartják számon. Egyetlen növény naponta egymillió, élete során pollenszemet termel. Egy hektár parlagf> 66 kg virágport bocsát ki egyetlen szezonban. A pollenszemek a széllel több, mint 300 kilométerre terjedhetnek. Az allergia általában kett--négy évvel a parlagf>pollennel való érintkezés után alakul ki, de a tünetek jóval kés-bb (tizenöt évvel az els- érintkezés után) is megjelenhetnek. A növény vagy virágpora b-rgyulladást is el-idézhet. Illóolajai a napsugárzásra érzékennyé tehetik a b-rt. A parlagf>re érzékeny személyekben számos más potenciális allergénnel szemben is fokozza az érzékenység megnyilvánulásának valószín>ségét. Magyarországon jelenleg a parlagf> virágpora a legagresszívebb az összes növény közül. Pollenjének a koncentrációja virágzáskor többszöröse a következ- legnagyobb pollenmennyiséget adó f>féléknek (az összes f>nek együtt). A magyarországi lakosságnak kb százaléka szenved pollenallergiában. Az allergiások többsége érzékeny a parlagf>re. FÉNYKÉPES ILLUSZTRÁCIÓ Ürömlevel> parlagf> (Ambrosia artemisiifolia)

54 Települési Környezetvédelmi Program kép 2. kép Bolygatott területeken útmentén található parlagf+ Parlagf+ kétszeresen szeldelt levele 3. kép 4. kép Füzérben álló virágzat Parlagf+ fiatal hajtásai

55 Települési Környezetvédelmi Program 55 Fotók: Kovács Péter Védekezés módjai: A megfelel- eredmény eléréséhez folyamatos beavatkozásra van szükség. A cél vagy a virágzás megakadályozása vagy a növény teljes elpusztítása. Mivel a növény er-teljes növekedés> ezért a lekaszálása után is képes újból virágzati tengely kialakítására. Ezért vagy folyamatos kaszálással vagy végleges eltávolítással lehetünk eredményesek. Módszerek: Kézi gyomlálás: Ekkor teljesen eltávolítjuk a növényt. Ezt a módszer kisebb hatékonysággal lehet alkalmazni, viszont a játszóterek, homokozók, parkok megtisztítására nagyon hatékony módszer. A virágzás elkezd0désekor már nem érdemes ezzel a módszerrel védekezni, mert a pollennel való érintkezés - különösen gyermekeknél kiválthatja az allergiás tüneteket. Kaszálás: Ezzel a módszerrel nem távolítjuk el a növényt véglegesen csak a virágzást, el-zhetjük meg. A kaszálás után ismételten virágozhat ez azért is lehetséges, mert a növénynek a több oldalrüggyel rendelkezik, melyekb-l oldalhajtást fejleszt és ismét virágzásra képes. A szakemberek szerint háromszori kaszálás biztosíthat arról, hogy a növény nem fog virágozni. Ha egyszeri kaszálást tudunk csak biztosítani, akkor azt, a virágzást megel0z0en végezzük el. Kémiai védekezés: Ez a módszer lehet a leggazdaságosabb és a növény teljes pusztulásához is, vezet. Vegyszeres gyomirtást, viszont nem végezhetünk különösen frekventált helyeken (játszótereken, iskolaudvarokon), védelem alatt álló, természetileg érzékeny területeken (a megfelel- szakhatóság engedélye szükséges). A kémiai védekezést csak abban az esetben végezzünk, ha meggy-z-dtünk róla, hogy más módszer nem nyújt elég védelmet, illetve nem teszünk nagyobb kárt a vegyszer használatával. A kaszálás és a vegyszeres gyomirtás önkormányzati feladat, vagy legalább is annak kellene lennie. Az Önkormányzat törvényes joga, hogy a parlagon hagyott term-földek tulajdonosait felszólítsa a terület gyommentesítésére, s-t annak elmulasztása esetén szankcionálja is a mulasztót Fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) A Magyar Madártani Egyesület hosszú évek óta tartó munkájának köszönhet-en sikerült a fokozott védelembe részesül- fehér gólyát a lakosság körében is elfogattatni. Ez azért fontos, mert a madár napjainkban a lakott területeken találja meg leginkább a számára megfelel- fészkelési feltételeket (villanyoszlopok, kémények). A fehér gólya Európa szerte, veszélyeztetet faj. A településen több helyütt találhatunk fészkeket. Miért fontos a fehér gólya védelme?

56 Települési Környezetvédelmi Program 56 Szerencsére a fehér gólya azon madarak, közé tartozik, melyeket a hétköznapi ember is magabiztosan felismer. Ezért itt nem a madár küls- jegyeivel, hanem inkább azzal foglalkoznék, hogy miért fontos óvni e madarakat és él-helyüket. Eredetileg a mocsaras ligeterd-k madara volt. Napjainkra több más állattal egyetemben behúzódott az ember lakta településekre. Költ-helyet is a településeken keres magának. Fészkét fákra, háztet-kre, kéményekre, kazlakra, manapság pedig leginkább villanyoszlopokra, kazánkéményekre rakja. A fészkek jellegzetessége, hogy több éven, évtizeden át is használják a madarak, mivel a megfelel- fészekaljzatok száma kevés és egy elfoglalt régi fészek tatarozása kevesebb energiát is igényel egy új építésénél. Ezért hatalmas méreteket is elérhetnek 2 méter magas és akár 1 tonna súlyú is, lehet. Bár fészkelési helyet mára az emberi településeken találnak leginkább, a táplálkozó helyek továbbra is a nedves területekhez köt-dnek. A faj táplálékát földigiliszták, kétélt>ek, halak, hüll-k, rágcsálók, ízeltlábúak, földön fészkel- madarak fiókái, tojásai adják.(lovászi, 2005) Március végén, április elején érkeznek fészkel- területeikre. Költés után csapatokba ver-dve augusztus második felében kezdik meg a vonulást Afrika felé. Az állomány csökkenésének több oka is van. Átalakultak például a gólyák táplálkozó területei. Sok helyen beszántották a korábban legel-ként, rétként használt területeket. A mozaikos táj, mely a gólyáknak kedvezett sokfelé elt>nt. A monokultúrás mez-gazdasági területek csak az év bizonyos szakaszában biztosítanak táplálékot. A másik tényez- a megfelel- fészkelési helyek elt>nése. Mára a megfelel- kosarak kihelyezésével a villanyoszlopok kiválthatják a fészkel- helyek elt>nését. Páli esetében egy kémény látja el ezt a szerepkört. A szénf>tés kiváltása gázzal azt vonta maga után, hogy a régi kémények funkciójukat vesztették. Ezek a kémények ahol nem bontották le -ket most nagyon jó fészkelési helyett biztosíthatnak a fehér gólyáknak. A fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia)

57 Települési Környezetvédelmi Program 57 Villanyoszlopon költ, fehér gólyák (Ciconia ciconia) Fotók: Kovács Péter Templomtornyok és major épületek Sajátos él-hely alakulhat ki az elhagyott templomtornyokban, már nem használt vagy éppen bizonyos részeiben lezárt cs>rökben, magtárokban. Az ilyen helyeken költ-helyre bukkanhat a fokozottan védett gyöngybaglyunk (Tyto alba) és az ugyancsak védelmet élvezdenevérfajaink. Denevérek Ezek a leginkább napnyugtakor aktív f-leg rovarokat fogyasztó denevérek szálláshelyük szerint négy csoportba sorolhatók. Lakóházak (kollégiumok, panelépületek) lakói egyben a leggyakoribb fajok: a korai denevér, (Nctalus noctula) kései denevér (Eptesicus serotinus) és a törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus). A templomtornyokban, elhagyott major épületekben, cs>rökben, magtárakban él- fajok a lakóházakra is jellemz- korai denevér (Nctalus noctula), törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposiderus), szürke hosszúfül>-denevér (Plecotus austriacus). A természetes él-helyek besz>külésével egyes denevér fajok állományi drasztikusan lecsökkentek. A jobb alkalmazkodó kézséggel bíró fajok megtalálták az ember, lakta és alkotta környezetben az életfeltételeit. A Berni Egyezmény értelmében nemzetközi védelmet kaptak. Magyarországon 1901-ben kaptak törvényes védelmet. Európa szinte minden államában törvényes oltalom alatt áll. Gyöngybagoly (Tyto alba)

58 Települési Környezetvédelmi Program 58 A faj jellemzése A bagolyalkatúak rendjébe (Strigiformes), a gyöngybaglyok családjába (Tytonidae) tartozik. A fajnak 8 alfaja ismert. Nálunk ebb-l két alfaja található meg. A fehérmell> (Tyto alba alba), és a sötét mell> (Tyto alba guttata). Tollazata hamvasan lágy, finoman gyöngyözött pettyezett. Hosszú viszonylag hegyes szárnyainak fesztávolsága kb. 90 cm. Kifejezetten éjszakai életmódot folytat. Európában szinte kizárólag az emberi településeknél él, templomtornyokban, cs>rökben, romokban és más elhagyott épületekben költ. A tojásrakás ideje hazánkban április és augusztus hónapok közé esik, de a földrajzi elhelyezkedés és az adott évi id-járás függvényében nagyban módosulhat ez az id-pont. Évente többször, akár három alkalommal is költhet. Fészket soha nem épít, a tojásokat mindig a csupasz aljzatra rakja, általában a fészkel-hely legsötétebb pontján. Leggyakoribb táplálékállatai a kiseml-sök közül kerülnek ki, így általában cickányok, egerek, pockok, szerepelnek étrendjében. A faj védelme A gyöngybagoly egész Európában védelemre szorul. Egyedszámuk szinte minden országban töredékére zsugorodott. Ennek oka az él-helyek, fészkel-helyek besz>külése és a méreganyagok (peszticidek, rodenticidek) használata. Veszélyt jelent egy-egy keményebb tél, melyet követ-en akár ötödére is csökkenhet állományuk. A Magyar Madártani Egyesület Gyöngybagolyvédelmi Programja Az egyesület 1985-ben hirdette meg országos programját. Az igazi intenzív és folyamatos munka a lokális pályázatok országos összevonásának kényszere miatt indult el az 1990-es évek második felében. A monitorozás eredményeként mára az eredmények alapján az ország nagyobb részér-l rendelkezünk információkkal. Mi a teend0? Amennyiben bebizonyosodik a fajok jelenléte (költése) értesíteni kell az alapítványt vagy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, illetve a területileg illetékes nemzeti parki igazgatóságot, akik tanácsokkal látják el a tulajdonosokat a fajok védelmét illet-en. Sajnos a rossz népi hiedelmek miatt f-ként a denevérekre vonatkozóan a tulajdonos amint tudomást szerez az állatok létezésér-l portájukon, rövid úton el akarják távolítani onnan. Az egyesület kitartó munkájának köszönhet-en a fehér gólya fészkelését a falvakban, a lakosság körében már semmilyen ellenszenvet nem vált ki. A baglyok és f-ként a denevérek esetében is ez a szimpátia elérése a cél. 1. kép Magtár épület (Egyik tipikus költ0helye a 2. kép Gyöngybagolyvédelmi alapítvány matricája egy

59 Települési Környezetvédelmi Program 59 fokozottan védett gyöngybagolynak.) torony ajtaján 3. kép A zsalugáterek mögötti fémrács. (Ami a legtöbb esetben megakadályozza a baglyok költését.) 4. kép Madárpiszok, toll a harangtoronyban (Ennek elkerülésére, mára már bevált, jól moköd0 módszerek állnak rendelkezésünkre) Natura 2000 területek A település közigazgatási területén nem található Natura 2000-es terület. A tervezett Natura 2000 hálózat részei Natura 2000: az Európai Unió szempontjából jelent-s él-helytípusok, növény- és állatfajok meg-rzése céljából a 92/43/EGK irányelv (Él-helyvédelmi Irányelv) által életre hívott, a tagállamok által kijelölend- és védelemben részesítend- területek hálózata. A közösségi szempontból jelent-s él-helytípusok, illetve növény- és állatfajok el-fordulási helyeit a tagállamoknak fel kell mérniük, és kizárólag tudományos kritériumok alapján az irányelv kritériumainak megfelel- területeket a Bizottság számára fel kell terjeszteniük. Azt követ-en a Bizottság a felterjesztés alapján jóváhagyja a megfelel- területek felvételét a hálózatba, négy éven belül a tagállamoknak véglegesen ki kell jelölniük azokat különleges természet-meg-rzési területekként. E területek és a Madárvédelmi Irányelv értelmében kijelölend- különleges madárvédelmi területek összessége alkotja az Európai Unió területén a Natura 2000 területek hálózatát Országos védettség A település közigazgatási területén nem található országos védelem alatt álló terület Zöldterületek, zöldfelületek Zöldterületi ellátottság A település közhasználatú zöldterületei közé a közkertek, közparkok és az egyéb gondozott zöldterületek tartoznak. Rekreációs célokat szolgáló közhasználatú parkerd-, pihen-erd- nem tartozik a település területéhez.

60 Települési Környezetvédelmi Program A település zöldterületei Járdák és az úttestek közötti zöldsávok. Gondozásuk két féle módon történik. Részben az ingatlantulajdonosok végzik saját ingatlanjaik el-tt a f> nyírását, el-kertek gondozását, az Önkormányzati területeken az Önkormányzat végezteti el a rendszeres gondozást. Problémát okozhat azon épületek el-terében lév- zöldsávok gondozása, melyeket nem lakja senki. Ez esetben célszer> az Önkormányzatnak átvállalni a gondozást. Sövények fasorok. A település területén az él- sövények gondozásáról, legalább évi két alkalommal történ- nyesésér-l az ingatlanjaik el-tt az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodni. A település fásítása az utcákban kielégít-, a kül- és belterület határán a korábban kivágott fák, fasorok helyén lenne szükséges az újbóli fásítás. Temet. A temet-nek komoly, békés hangulatot kell keltenie, ahol a környezet belsmegnyugvásra, elmélyülésre késztet és nem a sivár vigasztalanság jellemz-. Az ápolt, dús, de nem harsány és hivalkodó növényzet enyhíti a temet-látogatók gyászát, segíti a megbékélést, méltó környezetet ad a halottak nyughelyén. A területén továbbra is a rendszeres f>nyírást, élsövénymetszést, szemétgy>jtést és elszállítást kell végezni. Sportpálya Továbbra is a rendszeres f>nyírást kell végezni. Templomkert. A község területén található templomok környezetében továbbra is rendszeres f>nyírást és él-sövénymetszést kell végezni. Egyéb zöldterületek. A településen további megfelel- min-ség> közparkok, kialakítása lehet a cél. Több helyütt kisebb zöldfoltok találhatóak, melyek parkosítása indokolt lehet, a település lakossága körében is igény mutatkozik erre. A területen továbbra is a rendszeres f>nyírás a legfontosabb elvégzend- munka Zöldterületi rendszer A település zöldfelületi rendszerét a klíma kialakításában, javításában szerepet játszó, zöldterületek, belterületei erd- és lakó-, intézmény- és szövetkezeti területek telkein belüli, növényzettel fedett területrészek képezik. Ilyen területek a lakóterületi parkok (játszóterek, lakóépületek utcafrontjára es- zöldfelület). Jelent-s zöldfelülettel rendelkez- létesítmények a (temet-, zártkertek), véd-zöld sávok (út menti erd-sávok, üzemi véderd-sávok). Ide sorolhatók a termel-, véd- funkciót szolgáló erd-k Települési klíma, átszell-ztetés A település a mikrodomborzati viszonyok mozaikossága ellenére minden irányból gyakorlatilag nyitott, így az uralkodó szelek a település légterét szabadon elérhetik. A megfelel- átszell-ztetés miatt kell fokozott figyelmet fordítani a beépítettség mértékére és módjára, a zöldfelületi arányokra, a biológiailag is aktív zöldfelületek, vízfelszínek kiállítására (amennyiben megvalósulna egy ilyen irányú beruházás) az átszell-ztetési lehet-ségek biztosításához Zöldterületek fásítása A zöldövezeti fásításkor is éppen úgy, mint általában minden erd-telepítéskor fontos szempont a term-helynek megfelel- fafaj megválasztása. Adott term-helyen a széls-séges term-helyi viszonyoktól eltekintve több fafaj is megtalálja optimális

61 Települési Környezetvédelmi Program 61 életfeltételeit. A zöldövezeti fásításoknál a változatosság érdekében még elegyesebb, több fafajból összetett, szintekben és térben is jobban tagolt állományok kialakítása a cél. A telepítéskor több tényez-t is figyelembe kell venni: a talajviszonyokat az id-járási viszonyokat a faj ökológiai igényeit a telepítés célját A következ-kben a telepítésre javasolt fafajok jegyzékét adom meg. Ez a lista csak irányadó. Akár zöldterület létesítésér-l vagy csak egy-egy faj ültetésér-l van szó, érdemes szakember véleményét kikérni, aki ismeri a terület adottságait. Javasolt fafajok: kislevel> hárs (Tilia cordata) nagylevel> hárs (Tilia platyphyllos) magyar k-ris (Fraxinus angustifolius) virágos k-ris (Fraxinus ornus) madárberkenye (Sorbus aucuparia) tiszafa (Taxus baccata) mezei szil (Ulmus minor) vadgesztenyefa (Aesculus hyppocastanum) A cserjék a fákkal együtt, mint térfalalkotó és díszít- elemek a zöldterületek tervez-inek legfontosabb formáló anyaga. A cserjék alkalmazásánál is a legfontosabb követelmény, hogy csak a term-helynek megfelel- fajokat telepítsük. Nagyobb tömegben -shonos cserjéket ültessünk. Az -shonos cserjék mellett a díszít- hatás fokozására a parkerd-kben kis mennyiségben olyan idegen cserjeféléket is ültethetünk f-leg szoliterként amelyeknek term-helyi igényét ki tudjuk elégíteni, és külterjes viszonyok között is szépen fejl-dnek. A kiválasztáskor figyelni kell, hogy milyen célból létesítünk zöldterületet, illetve, hogy hova ültetünk növényeket. Játszóterek, óvodák és iskolák közelébe való telepítéskor figyelni kell a fajok élettani hatására. Nem célszer> ezen esetekben mérgez- hatású növényeket telepíteni. Problémát okozhat a túlzott virágpor és pollen koncentráció, bár a település szempontjából ez kevésbé jelent veszélyforrást, mivel biztosítva van a megfelel- átszell-ztetés. Ezen belül is fontos tudni, hogy a növény mely része és milyen mértékben mérgez- hatású. A megfelel- cserjék telepítése biztosíthat több madárfaj számára fészekrakóhelyet és táplálkozóhelyet. A következ-kben virágzás szerint rendezve adok meg telepítésre javasolt cserje fajokat. Javasolt cserjefajok: Kora tavasszal virágzók: húsos som (Cornus mas) kerti aranycserje (Forsythia x intermedia)

62 Települési Környezetvédelmi Program 62 téli jázmin (Jasminum nudiflorum) illatos lonc (Lonicera fragrantissima) Tavasszal és nyár elején virágzók: sóskaborbolya (Berberis vulgaris) gyep>rózsa (Rosa canina) parlagi rózsa (Rosa gallica) sziklai gyöngyvessz- (Spirea media) közönséges gyöngyvessz- (Spirea vanhouttei) Nyáron és (sszel virágzók: kerti mályvacserje (Hibiscus syriaca) közönséges hóbogyó (Symphoricarpos albus) közönséges nyári orgona (Buddleia davidii) francia tamariska (Tamarix gallica)

63 Települési Környezetvédelmi Program kép 2. kép 3. kép 4. kép Tájhasználat A kedvez- term-helyi viszonyoknak köszönhet-en a település mez-gazdasági területének nagy része szántó m>velési ágként szerepel a nyilvántartásba. A versenyképesség megtartásához elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. A gyepek területaránya a külterület nagyobb hányada. A valamikori (f-ként az ártéri) gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó él-helyek voltak a változatos kifejl-déssel, nagy fajgazdagsággal. Elt>nésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legel-k gyorsan beerd-sülésnek indultak (a legelés, taposás a beerd-sülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerd-sültek. A rétek inkább a vízfolyások mentén, a legel-k a szántóterületek között találhatóak. További teret foglal el a gyümölcs (sz0l0) termesztés. A település kedvezdomborzati és éghajlati viszonyai lehet-vé teszik a térségben a gyümölcs és a sz-l-termesztést. A település tájhasználatából a következ- szeletet az erd0movelési ág adja. Eredeti sokszín>ségüket, - f-leg lágyszárú és cserjeszintjük fajgazdagságát komoly veszteségek érték az évek során, a természetes társulás arányok is kedvez-tlenül változtak. Napjainkban az erd-ink erd-gazdálkodás alatt állnak, melyek többfelé is veszélyeztetik az eredeti társulások fennmaradását. Tarvágások után ugyanis helyükön gyakran tájidegen

64 Települési Környezetvédelmi Program 64 monokultúrát hoznak létre / közönséges dió (Juglans regia), feketefeny- (Pinus nigra), erdeifeny- (Pinus sylvetris) akác (Robinia pseudoacaia) stb./, a vágásterületet gyakran kituskózzák, felszántják, fajszegényé válik. A természetvédelmi szempontok szerinti gazdálkodás az erd-gazdálkodásban is egyre fontosabb szerepet kap. Az erd-területek kezelését legnagyobb részben az Erdészetek végzik. Az ered-k természetszer> kezelése még nagyon sok vizsgálatot igényel. Európában, Németországban, Szlovéniában már régóta megteremtették a jogi alapokat, és üzemszer>en gyakorolják a természeti folyamatokat figyelembe vev- erd-gazdálkodást. A külföldi példák jó mintául szolgálhatnak, de az állományok különbsége miatt els-sorban alapelvek szintjén alkalmazhatók hazánkban. Az ilyen új szemlélet> gazdálkodás bevezetéséért egyértelm>en síkra szálló PRO SILVA mozgalom és hazai képvisel-i is ma még csak mintaterületek létesítésével és bemutatásával kívánják el-készíteni az új szemlélet terjedését. 7. Erd0gazdálkodás A kistája Mez-föld flórajárásba tartozik. Jelent-sebb erd-társulásai között a f>z- nyár- égerligetek, a tölgyk-ris- szil ligeterd-k és a pusztai tölgyesek a legjellemz-bbek. A zöldfelület> rendszer legértékesebb alkotóeleme, gerince az erd-. Legnagyobb értéke abban rejlik, hogy dinamikus egyensúlyban van. Káros hatásokkal szemben a legellenállóbb, regeneráló képessége a leger-sebb. Ezen kívül klimatikus, esztétikai, és biológiai hatású.

65 Települési Környezetvédelmi Program 65 A nyílt társulások között fellelhet-k a löszpuszta rétek, a csátés láprét, a nyúlfarkfüves láprét. Elterjedt lágyszárú fajok a sásfélék és a börd-s mételykoró Önkormányzati tulajdonban a 427/1.HRSZ belterületi hársfás van. Az erdészeti területeken fiatal és középkorú, túlnyomó többségében kemény és lágylombos erd-k találhatók. Illetékes erd-gazdaság: Állami Erdészeti Szolgálat, Veszprémi Igazgatósága I. A papkeszi erd0k els0dleges rendeltetések szerinti terület kimutatása: Védelmi rendeltetéso erd0k: Véd( erd(k: -Talajvédelmi erd-: 53,30 ha -Mez-véd- erd-: 19, 20 ha -Településvédelmi és belterületi erd-: 6, 90 ha Gazdasági rendeltetéso erd0k: Faanyagtermelést szolgáló erd(k: -Faanyagtermel- erd-:43, 10 ha Összesen: 122, 50 ha II. A fafajok megoszlása: Fafaj Ha % Kocsányos tölgy 8, 08 7 Kocsánytalan tölgy - - Cser 0, 51 0, 4 Bükk - - Gyertyán - - Akác 28, 97 25, 2 Juhar 11, Szil 9, 17 8 K0ris 11, 57 10, 1 FOz 0, 17 0, 1 Éger 1, 93 1, 7 Hárs 1, 10 1 Erdei feny0 0, 10 0, 1 Fekete feny0 1, 89 1, 6 Lucfeny0 - - Vörös feny0 38, 57 33, 5

66 Települési Környezetvédelmi Program 66 A területen illetékes vadásztársaság: 8. Vadgazdálkodás

67 Települési Környezetvédelmi Program 67 -Észak- Balatoni vadásztársaság A terület állatvilágát az éghajlati, földrajzi viszonyok és mez-gazdasági kultúrák együttesen határozzák meg. A térséghez vadgazdálkodási szempontból túlnyomórészt apróvadas területek tartoznak, melyen gyakori a mezei nyúl (Lepus europaeus), a fácán (Phasianus colchicus), de kisebb számban találhatók itt vaddisznók is. A mez-gazdaság átalakításával igen szorosan igen szorosan összefügg a vadgazdálkodás a vadgazdálkodás átalakítása, fenntarthatóvá tétele. Az a fajta valóban fenntarthatóvadgazdálkodás, mely az él-helyfejlesztéseket teszi a központba egyre inkább teret nyer. A mez-gazdaság már folyamatban lév- átalakulása és a további várható változások egyértelm>en kedveznek az apróvad gazdálkodásnak, úgymint pl.: -Csökken- vegyszerhasználat -Megfelel- dúvadgyérítés -Ökologikusabb területhasználat -Határvegetációk létesítése és kímélete 9.1. Talaj és vízvédelem 9. Vízgazdálkodás A talaj és a víz védelme kiterd a föld felszíni és felszín alatti rétegeire. Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag

68 Települési Környezetvédelmi Program 68 helyezhet- el, valamint csak olyan tevékenység végezhet-, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja. A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatosan a Melléklet a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelethez vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni a következ-k szerint: Az A fokozottan érzékeny A B érzékeny területeken A C kevésbé érzékeny terület A kiemelten érzékeny területek község e melléklet szerint B érzékeny területen fekszik. (A rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev- települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet módosítása.) A 49/2001. (VI.3.) Kormányrendelet szerint területe nem nitrátérzékeny terület. A rendelet vonatkozó el(írásait figyelembe kell venni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló Évi LVII. Törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a k-zetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj term-képessége, vízés leveg-háztartása védelmét is. A talaj és a vizek min0ségét befolyásoló küls0 tényez0k: vízellátás, szennyvíz elhelyezés és trágyakezelés, csapadékvíz elvezetés, növényvéd- szerek, m>trágyázás. Állandó potenciális szennyez-forrást jelent a növényvéd- szerek és m>trágyák felhasználásának szabályozatlansága. A mesterséges talajjavítás csak megfelel- ellen-rzéssel és optimális vegyianyag tartalmú m>trágyákkal végezhet-. A közterületi árkoknál történ- gyommentesítésnél a gyomirtó szerrel veszélyes környezetszennyez- anyagok (pl. szerves halogén vegyületek) kerülhetnek a talajba, a vizekbe. Emiatt a vízfolyásokba torkolló vízelvezet- árkok mellett e szerek használata mindenképpen tiltott legyen és a vízfolyások folyamatos karbantartása, a gyommentesítés kaszálással, kapálással kerüljön megoldásra Vízellátás település rendelkezik vezetékes ivóvízzel az 1960-as évekt-l. A vízhálózat kiépítettsége 100%-os, csak néhány ház nem csatlakozott a hálózatra. Állapota megfelel-. A település a vizet 1994 óta kapja a berhidai kistérségi vízm>rendszerr-l. A lakosságnak szolgáltatott víz 54ezer m 3 volt 2003-ban. Az ivóvíz min-sége jó. A településen lév- ásott és fúrt kutakról nyilvántartás nincsen A kutak min-sége az ivóvízzel szembeni követelményeknek nem felel meg. Nem használhatók a víz nitráttartalma, ipari, vegyi szennyezettsége miatt. A vízellátást a Bakonykarszt Víz- és Csatornam> Rt. Biztosítja Szennyvíz elhelyezés A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj min-ségét jelent-sen befolyásolja a település vízellátási és csatornázottsági szintje, ezen közm>ellátási mutatók viszonya, vagyis a közm>olló nagysága. Napjainkig általános jellemz-je a legtöbb településnek, hogy a

69 Települési Környezetvédelmi Program 69 közm>ves vízellátás fejlesztése mellett a csatornaközm> építése mindig lassabb ütemben haladt. Egyre több településre lesz jellemz- a 100%-os vízellátás, s bár a csatornaközm> fejlesztése lassú ütemben követi, de a közm>olló természetszer>leg sz>kül, a környezet szennyezésének veszélye csökken. A vízbázisokat, a felszíni és a felszín alatti vizek min-ségét veszélyeztetik a tisztítatlan szennyvizek elszikkadása, a hulladékok védelem nélküli lerakókon történ-, vagy illegális lerakása. A vízbázisok védelmének érdekében a területrendezés eszközeit is igénybe kell venni. Gondoskodni kell a hulladékok és egyéb, a talajt, a felszíni és a felszín alatti vizeket veszélyeztet- anyagok ártalmatlanításához szükséges területi feltételeknek a megteremtésér-l is. A vízbázisokat, a felszíni és a felszín alatti vizek min-ségét veszélyeztetik a tisztítatlan szennyvizek elszikkadása, a hulladékok védelem nélküli lerakókon történ-, vagy illegális lerakása. A vízbázisok védelmének érdekében a területrendezés eszközeit is igénybe kell venni. Gondoskodni kell a hulladékok és egyéb, a talajt, a felszíni és a felszín alatti vizeket veszélyeztet- anyagok ártalmatlanításához szükséges A község szennyvízhálózattal rendelkezik. A hálózat 1997-ben épült ki. Kiépítettsége 100%-os. A rákötés 71%-os, 532 lakásból 379 van rákötve a hálózatra. A házaknál keletkezfolyékony hulladékot nagyrészt elszikkasztják, illetve zárt szennyvíztározó medencékben tárolják. A keletkez- éves szennyvíz mennyisége kb. 30ezer m 3. A felszíni és a felszínalatti vizek és a talaj védelmének érdekében szükséges a csatornahálózatra való rákötés b-vítése Csapadékvíz elvezetés A csapadékelvezetés f- rendszere lényeges változtatást nem igényel, de az új útszakaszok mellett is meg kell oldani. A Dózsa utca menti árok rendezése a Séd patakig, valamint a Bajcsy Zs. utcától a Bendola árokig a meglév- rendszer felújítása és tisztítása szükséges. Belvíz által veszélyeztetett területe vannak a településen belül (154. és 155/1. hrsz. lakóterületen elhelyezked- ingatlanok) Felszíni vizek a térségben A község a Séd patak sziklás völgyet elhagyó, síkságra érõ folyásánál fekszik. A térség patakjai hosszú utat megtéve a Dunába ömlenek. A település területén két vízfolyás van, a Séd patak és a Bendola árok. A Bendola ÉNY fel-l, a Séd észak fel-l éri el a települést, majd összefolyásuk után DK felé folytatja útját Séd néven. Karbantarójuk a Pápakörnyéki Vízitársulat. A vízmin-ség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Magyarországon Január 1-t-l a vizek min-sítését, osztályozását az MSZ szabvány alapján végzik. A vizek min-sítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján történik az alábbi jellemz-k szerint: oxigénháztartás (A csoport), nitrogén- és foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemz-k (C csoport), mikroszennyez-k (szerves és szervetlen mikroszennyez-k), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemz-k (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérend- komponens tartozik. A víz fizikai tulajdonságai közül els-sorban a vízmozgások, a h-mérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az él-lények el-fordulása szempontjából dönt- jelent-sége van.

70 Települési Környezetvédelmi Program 70 A víz kémiai min-sége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelent-sége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelent-sebbek. Vízmin0ségi osztályok Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidej>leg a mértékadó vízhasználatok (ivó- és ipari vízellátás, öntözés és halgazdaság) igényeit kielégít- integrált követelményrendszer alapján min-sítjük. A min-sítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és t>rhet- határértékeit a hatályos szabvány (MSZ-12749) tartalmazza. Az integrált követelményrendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók: kiváló (I. oszt.), jó (II. oszt.), t>rhet- (III. oszt.), szennyezett (IV. oszt.), er-sen szennyezett (V. oszt.) Felszín alatti vizek a térségben A felszín alatti vizek min-sége javulna a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés növelésével, nem lenne kommunális eredet> talajvíz-szennyez-dés a területen. A felszín alatti vizek dönt- jelent-ség>ek életfeltételeink biztosítása szempontjából. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban (több mint 90%-os részesedéssel), a balneológiai hasznosításban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. Min-ségi szempontból: a) A felszín alatti vizek szennyez-dése a rendszeresen mért komponensek körében els-sorban a nitrátosodásban mutatkozik meg, többek között a települések és az állattartó telepek csatornázatlansága, a m>trágyázás és szerves trágyázás nem pontszer> hatásaként. b) A már bekövetkezett és felel-s nélkül maradt szennyezésekkel, tartós környezetkárosodásokkal kapcsolatos kármentesítés óriási feladattá n-tt, amely társadalmi, gazdasági, politikai és jogi okok miatt els-sorban állami kötelezettségé vált. A felszín alatti vízbázisok védettsége A területek szennyez-dés érzékenységi besorolásának alapja a felszín alatti vizek min-ségét érinttevékenységekkel összefügg- egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm rendelet (a továbbiakban Kr.). I. prioritási kategória: Különösen érzékeny felszín alatti vízmin-ségvédelmi területek, ahol többek között kockázatos anyag közvetett bevezetése is tilos a felszín alatti vízbe a Kr. 5. b) pontja szerint, ahol a Kr. 34. (3) bekezdése szerint a Kr. hatályba lépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytatónak a Kr. 1. melléklet I. listás (K1) anyagainak közvetlen bevezetését (felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe) december 31- éig meg kell szüntetnie. II. prioritási kategória: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin-ségvédelmi területek, ahol többek között a Kr. hatályba lépésekor már min-ségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkés-bb december 31-éig meg kell szüntetni, a Kr. 34. (4) bekezdése szerint. III. prioritási kategória: Fokozottan érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint A fokozottan érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az el-z- kategóriákba. IV. prioritási kategória: Érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint B érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az el-z- kategóriákba. V. prioritási kategória: Kevésbé érzékeny területek azok a Kr. 2/1. számú melléklet szerint C kevésbé érzékeny területek, amelyek nem tartoznak el-z- kategóriákba Talajvédelem

71 Települési Környezetvédelmi Program 71 Balatonf>zf-t-l keletre fekv- települések, így talaja is veszélyeztetett vegyiipari komplexum által kibocsátott anyagok miatt. A szennyvízhálózatra való rákötöttség növelésével csökkene az egyedi szikkasztók által okozott talajszennyezés, a talajmin-ség javulna. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy>lésének 5/2005. (V.27.) rendelete alapján vízeróziónak kitett és csúszásveszélyes terület. E rendelet 2. sz. függeléke szerint: (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell el-írni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erd-területeit a talajvédelmi hatóságnak els-dleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erd-terület m>velési ága nem változtatható meg, kivéve ha az borvidék sz-l-- kataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a m>velési ág sz-l-re változtatható. (3) Az övezet területén sz-l-, gyümölcsös, rét és legel- m>velési ágban nyilvántartott földrészlet m>velési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által er-sen veszélyeztetett rét- vagy legel-m>velési ága erd-re vagy borvidék sz-l-kataszter szerint I. osztályú területén sz-l-re változtatható Víz Keretirányelv (VKI) Bolygónkon a víz az élet egyik alapeleme. Ez az értékes természeti kincs nemcsak az ember puszta létének, hanem minden gazdasági tevékenységének is el-feltétele, mégis világszerte számos területen okoz gondot a vízkészletek korlátozott volta. A vízkészletekkel szemben jelentkez- számos és egyre növekv- igény miatt ezek csak hatékony jogi szabályozással -rizhet-k meg a jöv- nemzedékek számára. Hazánkra, mint az Európai Unió tagállamára, érvényesek a decemberében elfogadott Víz Keretirányelv követelményei. A Víz Keretirányelv (VKI) minden vizet védelem aláhelyez azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy Európában 2015-re fenntartható vízhasználat mellett minden víz feleljen meg az egyre szigorodó el-írásoknak. Ezen célok eléréséhez szükséges jogi háttér kidolgozásában több száz, az ipar, a mez-gazdaság, a környezet- és fogyasztóvédelem területér-l, valamint helyi és országos hatóságoktól meghívott szakért- vett részt. Az új Irányelv gyökeres szemléletmód váltást jelent a vízgazdálkodás területén. A jogi szabályozás alapvet- elemei a következ-k: o Valamennyi víz - folyók, tavak, tengerparti- és felszín alatti vizek - védelme. o Igényes célok kit>zése annak érdekében, hogy 2015-re minden víz megfeleljen a jó állapot követelményeinek. o Határokon túlnyúló együttm>ködés megkövetelése az országok és az érdekelt felek között. o Valamennyi érdekelt, beleértve a civil szervezeteket és a helyi önkormányzatokat, aktív részvétele a vízgazdálkodási feladatok végrehajtásában. o Országonként megfelel- vízdíj- politika megkövetelése és a szennyez- fizet elv érvényesítése. o A környezet és az attól függ-k érdekeinek egyeztetése.

72 Települési Környezetvédelmi Program 72 A vízgazdálkodás nemzetközi együttm>ködésben a leghatékonyabb, mert a víz nem áll meg az országhatároknál. A Víz Keretirányelv megköveteli, hogy egy adott vízgy>jt-n osztozó országok a vízgazdálkodási tevékenységüket összehangolják. Az Irányelv közös vízgy>jt- gazdálkodási terv készítését írja el- annak érdekében, hogy a tervezett célkit>zések az el-írt határid-kre megvalósuljanak. A vizek mennyiségét és min-ségét napjainkban fenyeget- veszélyek áttekintése rávilágít a víztakarékosság és vízmin-ség- védelem fontosságára, amit az egyre növekv- vízigények is alátámasztanak. Ez kiemelt jelent-séget kölcsönöz a Víz Keretirányelv hatékony végrehajtásának és ezáltal a következ- nemzedékek számára elegend- és magas min-ségi követelményeknek megfelel- víz biztosításának. A Víz Keretirányelv újszer>, valamennyi érintett szerepl- részvételét feltételez- módon kerül végrehajtásra. Ez az új partneri viszony példátlan lehet-séget nyújt az Európai Bizottság, az EU tagállamok, a tagjelölt országok és valamennyi érdekelt számára a folyamat közös irányítására és a hatékony, ellentmondásoktól mentes végrehajtására.

73 Települési Környezetvédelmi Program Hulladékgazdálkodás A HULLADÉK FOGALMA, FAJTÁI Hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyeket adott m>szaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett nem tudnak, illetve nem kívánnak felhasználni vagy értékesíteni, ezért kezelésükr-l, ártalmatlanításukról a környezet védelme érdekében gondoskodni kell. A hazai szabályozásnak és a gyakorlatnak megfelel-en a hulladékok három f- típusát különböztethetjük meg: termelési, települési és veszélyes hulladékok. Ezen túl pontosabban belül még említést kell tennünk az inert, vagy építési-bontási (inert) hulladékról, melynek kezelésér-l külön kell és érdemes gondoskodni. A települési, más néven kommunális hulladékokat szilárd (pl. háztartási) vagy folyékony (szippantott szennyvizek, iszap) hulladékokra lehet osztani. A hulladék fogalma és fajtái a következ-ek: a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelyt-l birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; b) veszélyes hulladék: eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent- hulladék; c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illet-leg a háztartási hulladékhoz hasonló jelleg> és összetétel>, azzal együtt kezelhet- más hulladék; d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezet- hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. A folyékony hulladékok kezelése fontos, a vízbázis védelme miatt jelent-s kérdés. Azonos fajtájúnak tekinthet- az olyan hulladéktömeg, amelyben az ott lév- egyedi hulladékok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlóak és így együtt kezelhet-k. Közös jellemz- tulajdonságaik szempontjából hasonló hulladék fajták együttese a hulladéktípus. A hulladék f0 típusai: Hulladék Termelési hulladék Települési hulladék Technológiai hulladék Amortizációs hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Veszélyes hulladék Fontos megjegyezni, hogy a háztartásokban is keletkeznek veszélyes hulladékok, melyek a jelenlegi rendszerben ellen-rizetlenül, és szinte korlátozás nélkül kerülnek ki a kommunális hulladéklerakóra. Ilyen hulladékok, pl. a szárazelemek, az akkumulátorok, a különböz- szénhidrogéneket, festékeket-ragasztókat, növényvéd- szereket tartalmazó csomagolási hulladékok, a vizekbe és a talajba gyakran kerülnek veszélyes hulladéknak min-sül- olajszármazékok is (pl. fáradt olaj). Az EPA (Enviroment Protection Agency- Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége) rangsorolta a nemzetközi hulladékkezelési módszereket. A hulladék keletkezésének csökkentése a folyamaton (termelési, vagy háztartási) belül: A hulladék újrahasznosítása Hulladékok szeparálása és koncentrálása

74 Települési Környezetvédelmi Program 74 Energia- és nyersanyag visszanyerés Hulladék átalakítása kevésbé veszélyes formába, hulladék biztonságos elégetése Hulladék biztonságos elhelyezése hulladéktemet-kben Jól látható, hogy a lerakás a legkevésbé javasolt módszer! Természetesen ez egy ideálisnak tekintett sorrend, de ennek ismerete segíthet annak felismerésében, hogy a hulladék er-forrásként is kezelhet-. A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkez-, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezelésér-l külön kell gondoskodni. A keletkez- szilárd hulladékmennyiséget tekintve a évet, a folyékony hulladék mennyiséget tekintve a évet, a hulladékkezel- telepek esetében a legfrissebb adatokat szerepeltetjük. A hulladékok keletkezése és fajtája szerint az alábbi csoportokra bonthatók: Keletkez0 hulladékok: nem veszélyes hulladék szilárd hulladék folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési-bontási hulladékok egyéb inert hulladékok szelektíven gy>jtött, kiemelten kezelend- hulladék áramok csomagolási hulladék Felhalmozott hulladékok: nem veszélyes hulladék szilárd hulladék folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési-bontási hulladékok egyéb inert hulladékok szelektíven gy>jtött, kiemelten kezelend- hulladék áramok csomagolási hulladék A településre beszállított és kiszállított hulladékok nem veszélyes hulladék szilárd hulladék folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési-bontási hulladékok egyéb inert hulladékok szelektíven gy>jtött, kiemelten kezelend- hulladék áramok csomagolási hulladék A keletkez0 hulladékok típusa és éves mennyiségük Nem veszélyes hulladékok A településen keletkez- szilárd hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvéd-szeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani.

75 Települési Környezetvédelmi Program 75 Hulladék Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 304,2 Egyéb kezelt (települési folyékony hulladék stb.) 7490 Kommunális szennyvíziszap 89,40 Építési- bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok 2,54 Mez-gazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 7886,14 A településen keletkez- nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (t/év, évre) A településen a hulladékok gy>jtését, szállítását és ártalmatlanítását a Vertikál Épít-ipari és Kommunális Szolgáltató Rt. Végzi. A begy>jtött hulladék kezelése és lerakással történártalmatlanítása a szolgáltató által üzemeltetett, Polgárdi- K-hegy külterületen található hulladéklerakón történik. A településr-l valamennyi szervezett formában gy>jtött hulladék a polgárdi hulladéklerakóra kerül beszállításra. Folyékony hulladéknak azt a hulladékká vált folyadékot nevezzük, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezet- hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. A nem közcsatornában gy>jtött települési folyékony hulladék kezelésér-l nincs adat. Az egyedi módon gy>jtött települési folyékony hulladék egy részét a DRV Rt. Által üzemeltetett balatonf>zf-i szennyvíztisztító telepre szállítják kezelésre. Ez a mennyiség a tervezési területr-l kiszállítottnak min-sül. A tervezési területen elszikkadt vagy kiöntözött települési folyékony hulladék mennyisége nem ismert. A közcsatornában gy>jtött és elvezetett szennyvíz a tervezési területen kívül a Bakonykarszt Rt. Által üzemeltetett Berhidai szennyvíztisztító telepen kerül megtisztításra. A tisztítás során keletkez- szennyvíziszapot a Bakonykarszt Rt. A telepen keletkez- többi szennyvíziszappal együtt kezeli, ezért a tervezési terület becsült szennyvíziszap mennyiségét a településr-l kiszállítottként kezeljük. Kommunális szennyvíziszap a településen nem keletkezik, építési-, bontási és egyéb inert hulladékok mennyisége a Hulladékgazdálkodási Terv szerint 2,54 tonna évente Szelektíven gyojtött, kiemelten kezelend0 hulladékáramok A település esetében a kiemelten kezelend- hulladékáramok szelektív gy>jtése nem megoldott. A lomok id-szakos begy>jtését a Vertikál Épít-ipari és Kommunális Szolgáltató Rt Évi egyszeri alkalommal szervezett lomtalanítási akció keretében díjtalanul biztosítja. A településen keletkezett egészségügyi hulladékok mennyiségér-l nincs információnk, azonban a gyógyszertár átveszi a településen él-kt-l a lejárt szavatosságú gyógyszereket és a kiürült gyógyszeres fiolákat. A hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkez- állati tetem. Az OHT fejezet b1) pontja célként határozza meg, hogy fel kell számolni az összes m>köd- és lezárt dögkutat, valamint a fejezetének f10) pontja el-írja, hogy az állati hulladékok dögkutba történ- elhelyezését december 31-ig meg kell szüntetni. Állati hulladék esetében a községben minimális mennyiség keletkezik. Ilyen jelleg> hulladék még a gépm>helyek esetében a karbantartásból származó olajos hulladékok és a különböz- járm>vek akkumulátorai, melyek a háztartásban javított gépjárm>vek esetében is el-fordulhatnak.

76 Települési Környezetvédelmi Program Csomagolási hulladékok A településen a csomagolási hulladékok szelektív gy>jtése nem megoldott, ezen hulladékok a többi települési szilárd hulladékkal keverten vannak elszállítva, majd ártalmatlanítva, mennyiségükre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. A jöv-ben a szelektíven gy>jthet- csomagolóanyag frakciók közül a papír-, az üveg-, m>anyag- és fémhulladékok kapnak nagy hangsúlyt A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Nem veszélyes hulladékok A Hulladékgazdálkodási Terv készít-i a tervezési területen számottev- mennyiség> felhalmozott hulladékot nem találtak. A tervezési területen keletkez- hulladékok gy>jtése, elszállítása és ártalmatlanítása folyamatos. Az esetenként el-forduló illegális lerakások hulladékait felszámolják, a szolgáltató a lerakóra elszállítja. A házi szikkasztókban maradó folyékony hulladékok mennyiségér-l nincs információnk A területen felhalmozott, kiemelten kezelend0 hulladékáramok A község területén nem található kiemelten kezelend- felhalmozott hulladék, közigazgatási területén nincs dögkút Csomagolási hulladékok területén nem található csomagolási felhalmozott hulladék, mivel azt a települési szilárd hulladékkal együtt szállítják el A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Nem veszélyes hulladékok A településr-l a szilárd hulladék kiszállításra kerül. A hulladék begy>jtését és elszállítását a. Vertikál Épít0ipari és Kommunális Szolgáltató Rt. végzi. A települési szilárd hulladék a Polgárdi- K-hegyen található hulladéklerakóba kerül. A településen képz-d- települési folyékony hulladék elszállítása nem teljesen megoldott, jellemz-en helyben elszikkad. Az építési és bontási hulladékok keletkez- mennyisége 2,54 tonna / év esetében. A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (2002.) Hulladék Településre beszállított Településr0l kiszállított (t/év) Települési szilárd hulladék 0 259,2 Települési folyékony hulladék n.a. n.a. Kommunális szennyvíziszap 0 89,4 Építési- bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 2, A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelend- hulladékáramok A településen a kiemelten kezelend- hulladékáramok szelektív gy>jtése nem megoldott. A községben keletkez-, minimális mennyiség> állati eredet> hulladék elszállításáról a lakosok egyénileg gondoskodnak.

77 Települési Környezetvédelmi Program 77 A gépjárm>vek karbantartásából keletkez- kiemelten kezelend- hulladékokról, azok minimális mennyisége miatt a lakosság egyénileg gondoskodik Csomagolási hulladékok lakosainak a csomagolási hulladék szelektív gy>jtésére nincs lehet-ségük, a településre csomagolási hulladékot nem szállítanak be, a kiszállítás települési hulladékokkal együtt történik A település hulladék mérlegének bemutatása Nem veszélyes hulladékok Hulladék hasznosítás égetés lerakás egyéb kezelt Nem kezelt t/év % t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd , hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális 89, szennyvíziszap Építési- bontási , hulladékok és egyéb inert hulladékok Jelenleg a lakossági mez-gazdasági, konyhai hulladék egy részét feltehet-en elégetik, trágyadombra helyezik, komposztálják, vagy állati takarmányként hasznosítják, illetve a kommunális hulladékkal keverve elvitetik a szolgáltatóval Kiemelten kezelend- hulladékáramok A települési önkormányzat nyilatkozata szerint a településr-l állati eredet> hulladék kiszállításra nem került, ami nem jelenti azt, hogy a keletkezésével sem kell számolnunk. Ezek feltehet-en a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 5. (2) bekezdése alá tartozó, 50 kg alatti össztömeget meg nem haladó, kedvtelésb-l tartott állatok tetemei, melyek eltemetésére saját telken lehet-ség van. A nagyobb testtömeg> állati tetemek elszállítatására lakossági bejelentés alapján lehet-ség van, azonban mennyiségi adat nem áll rendelkezésre Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékok szelektív gy>jtése nem megoldott a településen. A települési szilárd hulladékkal együtt elszállított csomagolási hulladék lerakásra kerül Hulladékok gyojtése és szállítása A szilárd hulladék begy>jtését Vertikál Épít-ipari és Kommunális Szolgáltató Rt.. végzi, a hulladék elhelyezése a Polgárdi- K-hegyen található hulladéklerakóba történik. A települési szilárd hulladék begy>jtése során használt edényzetet a Vertikál Épít-ipari és Kommunális Szolgáltató Rt.. Bocsátja a lakosság rendelkezésére. A településen a kiemelten kezelend(, illetve a csomagolási hulladékok begy>jtését id-szakosan, évente oldják meg. Az összegy>jtött hulladékok, lomok elszállítását a Vertikál Épít-ipari és Kommunális Szolgáltató Rt. végzi, mennyiségre vonatkozó illetve egyéb adat nem áll rendelkezésre.

78 Települési Környezetvédelmi Program 78 Hulladék Begy8jt, szállító neve Begy8jtésre használt eszköz Települési Vertikál Épít,ipari és Öntömörít,s gépjárm8 szilárd Kommunális Szolgáltató hulladék Rt. Kezel, megnevezése Vertikál Épít,ipari és Kommunális Szolgáltató Rt A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése Az önkormányzat területén nem található telepengedéllyel, illetve hulladékkezelési engedéllyel rendelkez0, hulladékkezelési tevékenységet végz0 vállalkozás. A település területén nem található: hulladékkezel0 telep, válogató szervezet, hasznosító szervezet, engedélyezett lerakó. A vizsgált területen kezelési tevékenységr-l a lakossági zöldhulladék komposztálásán kívül nincs tudomásunk Elhagyott hulladékok A település területén illegális, illetve felhagyott hulladéklerakó is id0nként található, ezek felszámolását az önkormányzat öner0b0l id0r0l-id0re elvégzi. Az ingatlanokon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége, a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkez- bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli. A területek tisztántartása, a köztisztasági rendeletben el-írtak szerint az ingatlantulajdonosok kötelessége. Az önkormányzat közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról gondoskodik. A közterületek tisztántartását az önkormányzat elvégzi AZ ELHAGYOTT ILLEGÁLISAN LERAKOTT HULLADÉKOK: Az elhagyott hulladék eltávolítása, amennyiben a hulladék elhelyez-jét nem sikerül megtalálni az ingatlan tulajdonosának kötelessége. A lakosságot rá kell ébreszteni arra, hogy a közterületen található illegális hulladéklerakások felszámolása a helyi önkormányzat feladata. Így az erre fordított pénzek az egyéb kiadások, fejlesztések rovására kerülnek kifizetésre. Amennyiben valaki észlel ilyen illegális lerakást, tetten éri a lerakót, azonnal értesítse a Jegyz-t, akinek hivatalból kötelessége szabálysértési eljárást indítania, ha az elkövetszemélye ismert, kötelezi a lerakást végz-t az eredeti állapot visszaállítására, valamint bírság kiszabására is lehet-sége van. Veszélyes hulladékkal kapcsolatban, vagy illegális hulladékkezelési ügyekben a Környezetvédelmi Felügyel-ség jár el SZELEKTÍV HULLADÉKGY]JTÉS A hulladéktörvény értelmében a gyártó, forgalmazó egyértelm> kötelessége a keletkez- és a környezetet terhel- hulladékok, csomagolóanyagok visszavétele. A törvény szerinti visszavételi kötelezettség alapján július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Tehát a lakosság körében a papír, üveg, m>anyag, valamint a biológiailag lebomló hulladékok külön történ- begy>jtését, illetve válogatását mindenképpen meg kell szervezni, a folyamatot beindítani.

79 Települési Környezetvédelmi Program 79 A szelektíven begy>jtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történ- átadásból származó bevétel csökkentheti majd a lakossági hulladékdíj mértékét. Gazdasági meggondolások alapján a papír, vasanyagok, színes fémek, üveg, m>anyagok (PET palackok) szelektív gy>jtése célszer>. A szelektív gy>jtés el-nyei, hogy utólagos szétválogatás nem szükséges (ideális esetben), valamint közvetlenül a feldolgozóiparhoz adható át az anyag. Legnagyobb hátránya, hogy jelent-s beruházási igénnyel bíró átvev-helyeket kell létesíteni, mert begy>jtés és szállítás eszközei költségesek stb. Egyes irodalmak a hátrányok közé sorolják azt a tényt is, miszerint a feldolgozóipar fogadókészségéhez a papír, üveg, m>anyagok esetén pótlólagos beruházás szükséges, ami valóban így van. A szerves hulladék lévén a települési hulladék legnagyobb arányban szerepl- hulladékalkotója, ennek begy>jtése nagyobb apparátust igényel. A települési szerves hulladék komposzttá történ- feldolgozása a hulladékhasznosításos ártalmatlanításának egyik módszere. Komposztálás alatt olyan biológiai folyamatot értünk, amelynél a hulladékban lév- szervesanyag-tartalom a mikroorganizmusok segítségével (baktériumok, gombák) lebomlik, és stabil, nem rothadó anyaggá alakul át. A komposztálás eredményeként keletkezkomposzt igen jó min-ség> talajjavító anyag, mely a mez-gazdaságba visszafordítható, értékesíthet-. Jogi szabályozása a 23/2003 (XII.29) KvVM rendelet a biohulladékok kezelésér-l és a komposztálás m>szaki követelményeir-l szóló jogszabály alapján történik. A Környezetvédelmi Felügyel-ség által elkészített regionális hulladékgazdálkodási tervben a cselekvési programok között kitérnek a Biológiailag lebomló szerves hulladékok kérdésére is. Az önkormányzat számára érdemes a cselekvési terveit a regionális hulladékgazdálkodási tervben meghatározott ütemtervhez igazítani. A lakosság házi komposztálásának el-segítésére, lehetne visszam>anyagból készült komposztáló ládát adni annak, aki vállalkozik arra, hogy a háztartásában keletkezhulladékából kiemeli, és komposztálja az arra alkalmas hulladékfrakciókat. A gy>jtésbe bevont lakosságnak meg kell ismernie a szelektív gy>jtés célját, a hulladék hasznosulásának f-bb eredményeit, ezért az önkormányzatoknak folyamatos feladata lesz a lakosság pontos tájékoztatása az új rendszer bevezetésér-l, adottságairól, elvárásairól és eredményeir-l. Az egész gy>jtési folyamat alatt legyen lehet-sége a települések lakosságának a folyamatos véleményalkotásra és annak kinyilvánítására megfelelfigyelembevétel mellett. A szelektálásának két módja lehetséges: els-dleges és másodlagos válogatás. Els-dleges válogatáskor a lakosság el-re rögzített módon az egyes hulladékalkotókat egymástól külön az erre a célra kialakított gy>jt-helyre viszi (gy>jt-sziget edényzetei, hulladékudvarok), aminek elszállításáról a kommunális szolgáltató vállalat gondoskodik. A tapasztalatok szerint a lakosság által még a keletkezés helyén elvégzett válogatás a valóban hatékony, gazdaságilag megtérül- módszer. A válogató üzemek kapacitását csak a regionális hulladék kezel- centrumokra lehet méretezni, de ennek a forrásigénye hatalmas. Ha az önkormányzat eredményeket akar elérni, akkor az embereket kell érdekeltté tenni abban, hogy a szelektív gy>jtést támogassák. Ennek a legegyszer>bb módja, ha pl. amennyiben pl. házi komposztálással is társul a szelektív hulladékgy>jtés, akkor bevezetik a két heti edényzet ürítést, vagy 2 féle edényzetet rendszeresítenek, és a 60 l-es edényzet ürítési ára lényegesen kisebb, mint a 120 l-es edényzeté. Itt érdemes megjegyezni, nem javasoljuk, hogy az önkormányzat saját költségvetéséb-l a lakosok helyet kifizesse a hulladék elszállításának, ártalmatlanításának költségeit, mert így nem fogja tudni ösztönözni az embereket arra, hogy kisebb mennyiség> hulladékot termeljenek! Az ipari hulladékok üzemekben a gyártási folyamatok közben, vagy végén történ- hulladék szétválogatás is primer válogatás, amelyet konténerekben összegy>jtve szintén a szolgáltató, vagy valamilyen vállalkozó szállít el. Az újrahasznosítható hulladék elszállítása történhet egyenesen valamely központi hulladékudvarba, vagy a feldolgozóipar valamely gyárába, üzemébe, amennyiben az összegy>jtött hulladék min-sége, tisztasága az átvev- szempontjainak megfelel-, azaz átvétel el-tti kezelés nem szükséges. A begy>jtött hulladékok még a homogén ipari hulladékfrakciók is többnyire tartalmaznak idegenanyagot, ami az újrahasznosítást teheti akár eredménytelenné is, de mindenesetre min-ségromláshoz vezethet. Ezért van szükség nagy odafigyelést és fegyelmet megkövetel- további, ún. másodlagos válogatásra. E folyamat során szinte teljesen kizárják az idegenanyag el-fordulásának lehet-ségét, s tiszta, homogén hulladékfrakciókat nyernek ki az összegy>jtött hulladékból.

80 Települési Környezetvédelmi Program Energiagazdálkodás Elektromos energiaellátás Az áramszolgáltatást a térségben biztosított. A középfeszültség> elosztás légvezetéken, kizárólag 20 KV-on történik. A hálózatok kiépítettsége mind közép-, mind kisfeszültség> oldalon teljesnek mondható. Az elektromos hálózatba a település minden háztartása be van kapcsolva, 544 háztartás fogyaszt villamos energiát (100%). A szolgáltatott energia 1658 MWh. A közvilágítás korszer>sítése óta folyamatos. Több oszlop került kihelyezésre, a meglév- izzókat energiatakarékosra cserélték ki. A közvilágítás vezérlése alkonykapcsolóval történik. községben a megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysági fejlesztésekkel, kapcsolatos tervek napirenden vannak, szélpark és biogáz üzem létesítését tervezik a közeljöv-ben Gázellátás településen a vezetékes földgáz már bevezetésre került, kiépítettsége jelenleg100 %-os. A gázzal f>tött lakások száma 2003-ban 424, amely a 2003-as évi lakásállományhoz viszonyítva 80 %-os rákötést jelent. A gázszolgáltatás szempontjából a gázszállító rendszereket nagynyomású és nagyközépnyomású szállítóvezeték és a gázátadó állomások jelentik FOtés Gáz 70 %, fa és szén 30 % Alapvet0 szolgáltatások A településen van kiépített telefonhálózat, az összes mobiltelefon szolgáltató hálózata elérheta település teljes területén. A község rendelkezik postahivatallal, gyógyszertárral Megújuló energiák hasznosítása Mivel a településen még elég magas százalékban használnak fatüzelés> f>tési rendszereket, mondhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomassza-energiát használják tudatosan, persze nem igazán jó hatásfokkal sem környezeti, sem gazdasági szempontból. Az egész térség megújuló energiaforrás potenciálja magas: erd-- és mez-gazdasági biomassza, napenergia (kiegészít- alkalmazása), geotermikus energia, a szélenergia pontos és lokális mérése szükséges, de csak kislépték> hasznosítása javasolt a településen/a térségben. A megújuló energiaforrások helybeli alkalmazását több tényez0 hátráltatja: ismeret, információhiány, követhet- modellérték>, már m>köd- minták, anyagi források hiánya, technikai feltételrendszer hiánya.

81 Települési Környezetvédelmi Program 81 A fosszilis energiák kimerülése a jöv-ben szükségessé teszi, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb forrásokat teremtsenek el- a megújuló energiák felhasználására Az energiaellátás országos helyzete Magyarország energiafelhasználása a nemzetközi olajválság el-tti évekig gyorsan növekedett, majd ezt követ-en a növekedés lelassult. A rendszerváltást kísér- gazdasági átalakulás következtében az energiafelhasználás jelent-sen 1992-re mintegy 20 százalékkal csökkent. Azóta lényegében stagnál Termelés Behozatal Forrás összesen Kivitel Készletváltozás Energiafelhasználás Magyarország Energiamérlege között (terajoule-ban) Forrás: KSH, Környezetstatisztikai adatok, 2001 Az energiafelhasználás visszaesése alapvet-en az ipari és mez-gazdasági termelés csökkenése miatt következett be, az energiahatékonyság kismérték> növekedése mellett, mely részben az energiahatékonyságjavító programok, részben az energia-áremelkedések miatt következett be. Az energia felhasználáson belül a termel- szektorok energiafogyasztásának részaránya csökkent. A mez-gazdaság energiafelhasználásának csökkenése különösen figyelemre méltó. A lakossági és egyéb fogyasztók felhasználása is csökkent, részesedésük azonban jelen-sen megn-tt. Magyarországon a GDP egységére vetített energiafogyasztás esetenként kétszer vagy két és félszer magasabb, mint más európai országokban, bár az energiahatékonyság egy kissé kedvez-bb, mint a többi közép-kelet-európai országban. Magyarországon az ezer dollár GDP el-állításához szükséges energiafelhasználás még mindig magas. Az utóbbi tíz év alatt a felhasznált energia szerkezete és típusa megváltozott. A szén aránya csökkent, az olaj és olajtermékek viszonylagos felhasználása az áremelkedés ellenére valamelyest növekedett. Legjelent-sebben a földgáz felhasználása emelkedett. Ma már a települések többsége földgázzal ellátott. A nukleáris energia részaránya lényegében változatlan maradt. A megújuló energiaforrások felhasználása változatlanul nagyon alacsony. El-rejelzések szerint a szilárd f>t-anyagok szerepe tovább csökken, a k-olaj és földgáz felhasználás állandó marad, és várhatóan az atomenergia és a megújuló energiák szerepe fog növekedni. Számítások szerint a hazai teljes energiafelhasználás 2010-ig éves átlagban 0,4-07 %-al növekszik, a villamos energia fogyasztása pedig 1,5-2,0 %-al. A termelési szerkezet és a technika változásának hatásaként a termel-ágazatok felhasználása az átlagnál kisebb, a lakossági és az önkormányzati felhasználás pedig az átlagnál er-teljesebben b-vül majd. Az el-bbi tendenciákat az energiafelhasználás ágazati megoszlásának korábbi alakulása is alátámasztja.

82 Települési Környezetvédelmi Program 82 Év Ipar Épít0ipar Mez0gaz.- és erd0gazd. Szállítás Lakosság Kommunális és egyéb Összesen ,7 35,6 98,5 88,7 299,5 101, , ,0 25,4 102,1 78,5 375,6 128, , ,1 18,2 88,1 65,1 405,2 142, , ,1 12,1 76,3 58,5 420,2 168, , ,3 8,7 44,1 49,4 396,1 159, , ,0 8,8 39,9 48,0 395,6 176, , ,6 9,6 39,1 49,3 388,7 182, , ,1 9,3 38,6 49,7 399,9 189, , ,0 10,7 41,8 52,4 406,3 202, , ,3 8,1 10,6 48,7 398,3 199, , ,1 8,5 41,1 48,7 392,6 193, , ,4 8,7 41,2 48,8 392,1 193, , ,9 8,8 38,7 48,3 382,7 191, , ,3 9,4 39,2 48,9 398,2 200, ,4 Energiafelhasználás ágazati megoszlása Magyarországon között (terajoule-ban) Forrás: KSH, Környezetstatisztikai adatok, A rendszerváltozás után frissen megalakult önkormányzatok megörökölték a korábbi tanácsok feladatait a közvilágítás és a helyi intézmények energiaellátása területén. Az elmúlt évek tendenciái rávilágítottak arra, hogy az inflációt meghaladó mérték> energiaár-emelkedések miatt a lakosság és az önkormányzat intézményei egyre többet kénytelenek energiára költeni. Mindegyik település érdeke, hogy a szükséges energiaellátás összes költsége a lehet- legkevesebb legyen. Egyre jobban el-térbe kerül az a feltétel is, hogy az energetika környezetre gyakorolt káros hatásai is mérsékl-djenek. Ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez tudatos energiagazdálkodásra van szükség. Az önkormányzatok közvetlenül felel-sek az önkormányzati energiaellátásért, a közvilágításért, valamint a településfejlesztés energetikai vonatkozásainak felügyeletéért. Az önkormányzati intézmények energiaköltségeit közvetlenül az önkormányzat fizeti. Ennek megfelel-en az energetikai, energiahatékonysági beruházások tervezése, finanszírozása és részben lebonyolítása is önkormányzati feladat.

83 Települési Környezetvédelmi Program Mez0gazdaság A közép- dunántúli régió termésátlagai a fontosabb növényeket tekintve a kukorica, a cukorrépa és a sz-l- termésátlagait kivéve jobbak az országosnál. E három növénynél a Veszprém megyei termésátlagok csak a sz-l-termesztésnél haladják meg a regionálisat, ez a borvidékeknek köszönhet-. Ha azonban a megyét a régióval vetjük össze, az látszik, hogy a rozs és a burgonya termésátlagai még a regionális értékeket is meghaladják. Veszprém megye vezet- pozícióban volt az állattenyésztés területén. A mez-gazdaságból történ- t-kekivonás azonban éppen az állattenyésztést érintette a legérzékenyebben. A szarvasmarha és a juhállomány meglehet-sen csökkent az utóbbi években. A sertés és a baromfitenyésztés meghatározó még ma is a megyében, de jelent-s a nyúltartás és a méhészet is. A megye állatállománya az országos tendenciának megfelel-en az 1990-es számhoz képest csökkent, ez a csökkenés 1998-ra megállt. Az állatállomány összetételét az jellemzi, hogy a juhokat kivéve a közép- dunántúli régió értékei magasabbak az országosnál, ezen belül is a szarvasmarha tenyésztésben Veszprém megye jár az élen. viszonylag sík területen fekszik, a mélyebb patakvölgyet és a magasabb volt sz-l-hegyet kivéve. A kedvez- tájesztétikai megjelenés érdekében a mai jellemz- kerttel, gyümölcsfával, azaz a hátsókertekre körbevett jellegét meg kell -rizni és ugyanakkor a bevezet- utak fásításával egy kedvez-bb fogadóképet kell kialakítani. A környezetkialakítást alapvet-en befolyásolja a tájhasználat változatossága. A term-helyi min-ség alapján ben nem csak a Máma- tet-n lév- papvásári sz-l-hegy volt alkalmas sz-l--és gyümölcstermesztésre, hanem a Sári- Puszta feletti enyhén délnek lejtterületek, valamint a kenesei határ felé es- Körtvélyesi d>l- is, a f>zf-i légszennyezés azonban az elmúlt évtizedekben szinte nyom nélkül eltüntette. Amíg fennáll a leveg-- és b>zszennyezés, addig nincs arra remény, hogy e t-ke- és munkaigényes, de ugyanakkor rendkívül fontos értéket képvisel-, egyúttal a tájat kondicionáló esztétikai és gazdasági értelemben is gazdagító gyümölcskultúra visszatelepüljön. Állatlétszámok a településen Sertés Szarvasmarha Juh 125 db 32 db 200 db

84 Települési Környezetvédelmi Program 84 A használt földterület movelési ágak szerint Forrás: KSH, ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben Szántó és annak haszn. kert Üvegház és fólia területe Sz0l0 Gyümölcsös Település neve Gazdaságok Egyéni Konyha kert Terület Terület Term0 terület száma össz. gazdaság összesen összesen hektár ,03 5,40 0,01 2,44 2,44 0,71 0,71 Település neve Rét Gyep Legel0 Mez0gazd. terület Erd0 Nádas Halastó Term0 terület MOvelés alól kivett Használt terület összesen Ebb0l más településen lév0 Term0 terület Gazdaságméretet el nem ér0k hektár 23,00 0,14 956,72 128, ,32 8, ,04 26,27 13,49 Földterületet használók száma movelési ágak szerint Forrás: KSH, ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben Üvegházat és Sz0l0- Gyümölcsös- Szántót Konyha kertet Település neve fóliát területet term0 területet területet term0 területet használók száma Település neve Rétet Legel0t Mez0gazd. területet Erd0t Nádast Halastavat Term0 területet MOvelés alól kivett Földterületet használók száma Egyéb földterületi adatok Forrás: KSH, ÁMÖ Földhasználat Magyarországon a évben Más településen földet Közigazgatás-határos A szántó terület A gyümölcs terület A sz0l0 terület 100 hektárra jutó Település neve terület, hektár aranykorona értéke/hektár lakónépesség, f ,37 0,00 27,74 71

85 Települési Környezetvédelmi Program 85 Területhasználat és mez0gazdaság értékelése: A erd0területek aránya a településen használt földterülethez képest 12 %, mely 128,60 ha erd-t jelent. A szántó területek aránya 85 %, ez képviseli a legnagyobb arányt mez-gazdasági területei közül. A rét területek aránya 2 %, a legel-területek aránya csekély, mindkett- mértéke elhanyagolható. A településen a movelés alól kivett területek aránya csekély, de a pihentetett területek egy súlyos környezeti problémája lehet az ezeken beindult gyomosodás (parlagf>). A sz0l0term0 területek aránya elhanyagolható, a település területén kevés gyümölcs term- terület található, szinte csak a házikertekben vannak gyümölcsfák. A település környékén nincs halastó, nádas. Állattenyésztés n az állatok száma az országos átlagnak megfelel-. Tulajdonszerkezet és birtokszerkezet A tulajdonviszonyok megváltozása miatt a térségben m>köd- termel-szövetkezetb-l, állami gazdaságból jelenleg már egy sem m>ködik. Az átalakulásokkal viszont csak nagyon kevés gazdálkodó tudott jól m>köd- parasztgazdaságot létrehozni. Ennek f- oka a t-kehiány és a kárpótlások néhány tulajdonos kezében való összpontosulása, de nem utolsó sorban a külföldi földvásárlások. A kárpótlás és a szövetkezeti résztulajdonok rendezése el-segítette a mez-gazdasági egyéni és társas vállalkozások elindulását. A térségben sokan foglalkoznak kiegészíttevékenységként mez-gazdasággal. A felszámolások, privatizációk során egyéni vállalkozók vásárolták meg a telepeket. A birtoknagyság és a földhasználat koncentrálódásának elemzése információt ad a mez-gazdaság eltartó képességér-l.

86 Települési Környezetvédelmi Program Környezet egészségügy KIZÁRÓLAG REGIONÁLIS ÉS MEGYEI ADATOK, FELMÉRÉSEK ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE! Az emberi egészség A jelenleg Magyarországon m>köd- betegségregiszterek és jelentések adatai pontos információt nem adnak a valós helyzetr-l, ezért részletes elemzést nem végeztünk. Használható adatok a régiós felmérések során készültek, ezeket a következtetéseket vehettük alapul. A WHO állásfoglalása szerint a lakosság egészségi állapotát az életmód 43%-ban, a környezet 19 %-ban, a genetikai tényez-k 27 %-ban, az egészségügyi ellátás színvonala pedig mindössze 11 %-ban határozza meg. Ebb-l következik, hogy a bels- és küls- körülmények adta korlátok között az egészségünket mi magunk is képesek vagyunk befolyásolni, ezért fontosnak tartjuk megismerni a régió lakosságának életmódbeli szokásait. Ennek érdekében készült már egy felmérés, ahol a személyek kiválasztása során a régiót reprezentáló feln-tt lakosság társadalmi és demográfiai ismérveit vették figyelembe. A kérd-ív életmódi szokásokra, lakáskörülményekre, káros szenvedélyre, táplálkozásra, munka-szabadid- viszonyára, társas kapcsolatokra és a hangulati életre kérdezett rá. A WHO-felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 19 %-nak valamilyen problémája van a lakásával (nyirkos, penészes huzatos, sötét), 81 %-uk elégedett. Mindössze egy családnál nincs villany, és a lakások 2 %- ba nincs közüzem> vízhálózat bekapcsolva. Káros szokások vonatkozásában, a n-k 17 %-a rendszeresen, 4 %-a alkalmanként dohányzik, a férfiaknál ez az arány 34 illetve 7 %.Ezt er-sítik meg a HSI adatbázis régiónkra vonatkozó 2000-es adatai is, szerintük rendszeresen dohányzik a férfiak 43,13 %-a, a n-k 20,16 %-a. Ezen adatok kis mértékben kedvez-bbek az országoshoz képest. (Az országos dohányzási gyakoriság férfiaknál: 38, 25, n-knél 23 %.) Figyelemre méltó azonban, hogy régiónkban, n-k esetében a dohányzásról leszokottak aránya kisebb mérték>. (országosan 14, 69 %) A rendszeresen dohányzók nagy része a szakmunkásképz-t (43 %) és az általános iskolát végzettek köréb-l (28 %) kerül ki. A rendszeresen dohányzók 18 %-ának egészségi problémája származott már a dohányzásból, 4 % anyagi problémáról panaszkodott. Munkahelyi gondot csak 1 %-uk említett. Ezek szerint a munkahelyek még mindig toleránsak a dohányzókkal szemben, s a nem dohányzók nem tudják megfelel-en képviselni az érdekeiket. Az alkoholfogyasztás vonatkozásában a megkérdezettek 30 %-a soha, 20 %-a évente egy-két alkalommal, 17 %-a havonta egy-kétszer, 17 %-a hetente egy-két alkalommal, 13 %-a napi egy-két pohárral, és 2 %-a ennél több alkalommal fogyaszt alkoholt. A n-k 3 %-a, a férfiak 24 %-a vallotta be, hogy napi rendszerességgel több pohár alkoholt fogyaszt. A túlzott alkoholfogyasztók közt a negyvenes éveikben járók vannak a legmagasabb arányban. Az iskolai végzettség szerint az általános iskolát, -ket követ-en a szakmunkásképz-t végzettek alkoholfogyasztása a legtöbb. A szakirodalom szerint Magyarországon minden korosztály, minden társadalmi réteg harmada, negyede túlsúlyos. A kérd-ívekre adott válaszok szerint a régió lakosságának 6 %-a sovány, 45 %-a normális, 36 %-a túlsúlyos, 10 %-a er-sen túlsúlyos, 3 %-a elhízott és 1 %-a betegesen elhízott. Az elemzések alapján a 40 év feletti emberek hajlamosak az elhízásra, mivel ebben az életszakaszban lecsökken a mozgás és a fizikai munka, és a sportolás, ugyanakkor a kor el-re haladtával fokozatosan csökken a szervezet energiaigénye is. Az elhízás oka, hogy több táplálékot fogyasztunk, mint amennyire szükségünk van, illetve kevesebbet mozgunk, mint amennyi energiát felvettünk. Táplálkozási szokásokra adott válaszokból az derül ki, hogy a megkérdezettek 22 %-a nagyon fontosnak tartja, hogy egészséges ételt válasszon, 50 %-a elég fontosnak és 27 %-ának egyáltalán nem fontos. Az iskolai végzettség és a nem er-sen befolyásolja az egészséges táplálkozás fontosságával kapcsolatos véleménynyilvánításokat. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkez-k közt többen tartják fontosnak, hogy figyeljenek a táplálkozásukra (88 %), mint a kevésbé iskolázottak közt (65 %). Nemenkénti bontásban a n-k azok, akiket fokozottabban érdekel ez a kérdés (81 %). A csak zsírral f-z-k 44 %-a a 60 év feletti korosztályhoz tartozik, bár mindegyik korosztályban vannak olyanok, akik els-sorban zsírral f-znek még ma is. A megkérdezettek 51 %-a naponta fogyaszt tejet, legnagyobb arányban a évesek vannak. Disznóhúst, kolbászt, szalonnát a megkérdezettek 27 %-a naponta fogyaszt, 46%-a néhányszor egy héten, 26 %-a havonta néhányszor és 12 % szinte soha. Nyers zöldség és gyümölcs fogyasztásának gyakorisága a nyári és a téli hónapokban csak kis mértékben tér el egymástól: nyáron a megkérdezettek 2 %-a eszik naponta legalább egyszer, 63 %-a naponta többször is, télen 55 %-a naponta egyszer és 32 %-a naponta többször zöldséget ill. gyümölcsöt.

87 Települési Környezetvédelmi Program 87 A fizikai aktivitás vizsgálatánál kiderült, hogy a lakosság több mint 30%-a egyáltalán nem mozog. A fiatal korosztály tekinthet- a legaktívabbnak, azonban ki kell emelni, hogy 27%-uk semmit nem sportol. A mozgásfajták tekintetében a legtöbben kerékpároznak és futballoznak. Az id-sebb korosztály (60 év felett) a kerékpározás mellett a sétálást és a kertészkedést jelölték meg. Társas kapcsolatok vonatkozásában a megkérdezettek 8 %-a válaszolta, hogy egyetlen olyan emberrel sincs kapcsolata, akinek hasonló az érdekl-dési köre az övéhez, 13 %-nak nincs barátja, 8 %-nak nincs a környezetében, szomszédságában olyan ember, akire számíthat, 5 % nem számíthat családtagjai segítségére, ha valamilyen problémája van. A n-k 15 %-ának, a férfiak 11 %-ának nincs barátja. A depresszió el-fordulási gyakoriságát és súlyosságát a Beck-féle kérd-ív alkalmazásával vizsgálták. A felmérés alapján a megkérdezettek 86 %-a nem mutat depressziós tüneteket. Enyhe depressziós tüneteket a megkérdezettek 10 %- a, közepesen súlyos tüneteket 2,5 %-a és súlyos depressziós tüneteket 1,5 %-a jelzett. Az életkorral igen jelent-sen emelkedik a depressziós tünetek gyakorisága: a 60 évesek körében a leggyakoribb, mivel mindössze 71 %-uk nem mutat depressziós tüneteket, 19 %-uk enyhe, 10 %-uk közepes, ill. súlyos depressziós tünetekkel él. Családi állapot szerint az elváltak és az özvegyek veszélyeztetettnek tekinthet-k, ugyanis az elváltak 25 %-a enyhe, 14 %-a közepes, ill. súlyos depressziós tüneteket jelez. Az özvegyek 50 %-a enyhe, 14 %-a közepesen, ill. súlyosan depressziós. Összefoglalás: A lakosság számára a legnagyobb betegségterhet a keringési rendszer betegségei jelent. A szív-erek betegségei okozta halálozás miatt Veszprém megye aktív korú lakossága veszélyeztetettnek tekinthet-. Az agyi erek betegségei a Veszprém megyei év közötti férfiak körében okoznak többlethalálozást. A magas vérnyomás, az agyvérzés és cukorbetegség el-fordulása a várhatónál gyakoribb az id-sek körében. A keringési rendszer betegségeinek kockázati tényez-i halmozottan és gyakran vannak jelen: magas a dohányosok, a túlsúlyosak, helytelenül táplálkozók aránya, kevesen sportolnak vagy mozognak rendszeresen. A betegség kialakulásának valószín>ségét tovább növeli a rossz mentálhigiénés helyzet, amit a társtalanság és a depressziós tünetek gyakorisága jelez. A második leggyakoribb halálok a daganatok okozta halálozás. Az országos adatokhoz képest összességében kedvez-bbek a régióban él-k mutatói. A leggyakrabban el-forduló daganattípusokat (tüd- rosszindulatú daganatai, a n-i eml-rák, és az emészt-rendszeri daganatok közül a szájüregi daganatokat, vastagbél és vékonybél daganatokat) részletesen elemeztük. A következ0 kedvez0tlen jelenségekre utalunk: A évesek körében a tüd0daganatok el-fordulási gyakorisága növeked- tendenciát mutat. Az emészt0rendszeri daganatok el-fordulása a régió férfilakossága körében emelkedést mutat. A vastag- és végbéldaganat okozta halálozás a n-k körében mutat emelkedést, és meghaladja az országos értéket. Az alkoholos májbetegség és májzsugor miatti halálozás átmeneti javulást mutatott az os években. Az elmúlt években mindkét nem esetében romlottak a mutatók. A Veszprém megyei aktív korú férfiak halálozása %-kal haladja meg az országos mutatókat. A légz0rendszer betegségei a Veszprém megyei férfiak körében okoz többlethalálozást. A szakf-orvosi jelentések szerint a gyermekek és a feln-ttek körében az allergiás betegségek egyre gyakoribbak. A mozgásszervi betegségek közül a csontritkulás magas el-fordulása miatt népbetegségnek számít. A szakf-orvosi és a háziorvosi morbiditási jelentések szerint a betegek száma növekszik. A rokkantosítás %-ban mentális betegségek miatt válik szükségessé.

88 Települési Környezetvédelmi Program Települési és épített környezet Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különböz- korokból ránk maradt építészeti alkotások, m>emlékek, régészeti lel-helyek. Ezek a települések, kistérségek arculatának jellegzetes meghatározói, így védelmük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületek, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások és a településképi együttes egészét kell, hogy érintse. Az épített környezet legértékesebb emlékeinek és értékeinek megtartása a m>emlékvédelem feladata. Az évi LIV. törvény rendelkezik a m>emlékvédelemr-l. A falu képe, vegyes képet mutat felváltva találhatók szépen karbantartott porták, épületek, valamint er-sen leromlott állagúak. A lakóházak el-tti virágoskertek általában szépen gondozottak, kedvez- összképet nyújtanak. A község valamennyi középületér-l elmondható, hogy kisebb, nagyobb mértékben felújításra, tatarozásra szorul. A közintézmények zöldfelületeinek min-sége javításra szorul. A történetileg kialakult utcákra a domborzati adottságok függvényében hosszan elnyúló, szabálytalan alakú, változó szélesség>, vagy rövidebb, kisebb terület> telkek f>z-dnek zömmel el-kert nélküli, vagy legfeljebb kisméret> el-kertek mögötti, oldalhatáron álló beépítéssel. A település- ill. utcakép kialakításában meghatározó szerepe van az épületállomány összetételének és állapotának. A lakóingatlanok jelent0s része kisebb-nagyobb felújításra szorul. A lakók a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat igyekeznek rendszeresen elvégezni. Zaj Zaj elleni védelem A tervezés során alapvet- feladat a lakosság megfelel- környezeti komfortérzetének biztosítása érdekében a zajhelyzet vizsgálata. Az akusztikai vizsgálat során a beépített környezet zajhelyzetét értékeltük, valamint a tervezési terület beépítési lehet-ségének környezetvédelmi megalapozását végeztük el. Ennek során értékelésre került a zajt kibocsátó létesítmények hatása a határoló települési környezetre. Annak érdekében, hogy a tervezési területen építend- létesítmények a környezetükben éllakosságot a legkisebb mértékben zavarják, illetve a jogszabályban meghatározott és a község képvisel-testülete által elfogadott el-írásokat kielégítsék, a Szabályozási Terv készítése során vizsgálni kell a tervezési területen kialakítandó zajforrások környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezet domináns zajforrásainak kölcsönhatását. Közlekedés hatása Különösen nagy problémát jelent a 71 es számú f-út építése, amely jelenleg folyik. Az új útvonal 17,3 kilométeres szakaszából 11,6 kilométernyi egyben a leend- M-8-as autópálya egyik kétsávos pályájának a része lesz Az építésr-l elszállított földet, törmeléket tehergépjárm>vek szállítják el, amelyek szinte kivétel nélkül érintik a települést. Ez jelent-s zaj és porszennyezéssel jár. Emellett problémát jelent az M7-es autópálya építéséhez folyó k-szállítás is, melynek vonzata a kamionforgalom növekedése.

89 Települési Környezetvédelmi Program 89 teljes belterülete falusias beépítés> lakóterület. A község területén a zajterhelési határérték új utakra, vagy megváltozott területi funkcióra forgalmi utak környezetében f-út esetében a 8/2002-es (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján: LTH = 60 dba LTH = 50 dba nappal éjjel Miután méréssel történ- vizsgálatokra jelenleg nem került sor, a zajterhelés mértéke számítással határozható meg. A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértékének meghatározása az ÚT :2003-as számú Útügyi M>szaki El-írás szerint történik. A forgalom nagyságának figyelembevétele a évi "Az Országos közutak keresztmetszeti forgalma II." cím> kiadvány adatai alapján történt. A település területén vasútvonal halad át, ezért ilyen jelleg> zajterheléssel is kell számolni.

90 Települési Környezetvédelmi Program 90 Forgalmi adatokból számított zajterhelés településen A településen a 7215-ös számú összeköt- út halad át. Jelmagyarázat: - ÁNF átlagos nappali forgalom - v járm>vek sebessége Akusztikai jármokategóriák (az Út útügyi el0írás szerint): I. járm>kategória: személy-és kistehergépkocsi II. járm>kategória: szóló autóbusz, könny> tehergépkocsi, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár III. járm>kategória: csuklós autóbusz, szóló nehéz tehergépkocsi, tehergépkocsi szerelvény A számítás menete: - Évi átlagos óraforgalom járm>kategóriánként, Q óraforgalom számítása (e/h): Nappali Éjszakai Q 1n =A 1n *ÁNF 1 /16 Q 1e =A 1e *ÁNF 1 /8 Q 2n =A 2n *ÁNF 2 /16 Q 2e =A 2e *ÁNF 2 /8 Q 3n =A 3n *ÁNF 3 /16 Q 3e =A 3e *ÁNF 3 /8 A in és A ie táblázatból (2 forgalmi sávos út esetén) - A referencia egyenérték> A-hangnyomásszint L Aeq (7,5) számítása: L Aeq (7,5) = (K t +K D ) K t értékét az adott akusztikai járm>kategóriához tartozó A-f-diagramból kell venni K d - értékét az adott akusztikai járm>kategóriához tartozó B-f-diagramból kell venni v=50 km/h, a forgalom jellege egyenletesen áramló, sík terep (c=0) - K t korrigált számítása: K t korrigált =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ] K t adott K adott (táblázatból) G j D-jel> diagramból megállapítható - K D számítása: (K D )= 10 log (Q/v)-16,3

91 Települési Környezetvédelmi Program 91 - Az adott útszakaszhoz tartozó egyenérték> A-hangnyomásszint számítása: L Aeq (7,5) nappal = 10 log (10 0,1 Laeq1 nappal ,1 Laeq2 nappal ,1 Laeq3 nappal ) L Aeq (7,5) éjjel = 10 log (10 0,1 Laeq1 éjjel ,1 Laeq2 éjjel ,1 Laeq3 éjjel ) Számítás: ÁNF 1 = 1986 j / nap ÁNF 2 = 55 j / nap ÁNF 3 = 117 j / nap Q 1n =A 1n *ÁNF 1 /16= 112,95 Q 2n =A 2n *ÁNF 2 /16= 3,12 Q 3n =A 3n *ÁNF 3 /16= 6,58 Q 1e =A 1e *ÁNF 1 /8= 22,34 Q 2e =A 2e *ÁNF 2 /8= 0,61 Q 3e =A 3e *ÁNF 3 /8= 1,46 K t korrigált 1 =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ]= 76,26 K t korrigált 2 =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ]= 80,47 K t korrigált 3 =10 log [10 0,1*Kt -10 0,1*Gj +10 0,1*(Gj+K) ]= 83,92 K D1n = -12,76 K D2n = -28,34 K D3n = -25,10 K D1e = -19,79 K D2e = -35,43 K D3e = -31,64 L Aeq (7,5) 1n = 63,5 L Aeq (7,5) 2n = 52,13 L Aeq (7,5) 3n = 58,82 L Aeq (7,5) 1e = 56,47 L Aeq (7,5) 2e = 45,04 L Aeq (7,5) 3e = 52,28 L Aeq (7,5) nappal = 65,00 db L Aeq (7,5) éjjel = 58,09 db

92 Települési Környezetvédelmi Program 92 Korrekciók meghatározása: Kd= -4,52 db Km= 0,00 db Kh= 0,50 db Kz= 0,00 db Korrekciók összege: -4,02 db L Aeq (7,5) nappal = 60,98 db L Aeq (7,5) éjjel = 54,07 db Szórakoztató létesítmények községben jelenleg nincs lakosságot zavaró zenés szórakozóhely. A kés-bbiekben esetlegesen kialakításra kerül- sport és szórakoztatóipari létesítmények hangosító berendezéseinek m>ködésére helyi képvisel-testületi rendeletben kell zajterhelési határértéket megállapítani és az egyéb m>ködési feltételt szabályozni annak érdekében, hogy biztosítva legyen az üzemeltetés során a zajt kibocsátó létesítmény környezetében éllakosság indokolatlan zavarásának megakadályozása. E rendelet hiányában a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM. Együttes rendeletben el-írt határértékeket kell betartani. A létesítmények m>ködését célszer> úgy szabályozni, hogy a létesítéshez, üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenység (parkolás stb.) zavaró hatása is kiküszöbölhet- legyen. A rendelet az üdül-területek esetében szigorúbb határértékeket ír el-. Üzemi zajforrások hatása A település belterületén jelent-s zajkibocsátást okozó telephely nem található, a kijelölt lakóterületek közelében. A telephelyeken a tevékenység úgy végezhet-, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM. Együttes. rendeletben el-írt alábbi zajterhelési határértéket ne haladja meg. A zajterhelési határértékek teljesülésér-l az üzemeltet-knek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. A Településszerkezeti Tervben kijelölt lakóterületeken, illetve azok közelében csak olyan ipari tevékenység engedélyezhet-, melynek zajhatása nem haladja meg a határértékeket. Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységt-l származó zaj megengedett egyenérték> A- hangnyomásszintjei: 1936-ban létesült a Colorchémia gyár (1941-ben 300 f-t meghaladja az ipari keres-k száma). Az 1990-es években, a privatizáció során a Nitrokémia kétfelé vált, Nitrokémia Rt. és Nitrokémia 2000 Rt. vállalatokká. A termékcsalád f- profilját továbbra is a növényvédszerek és intermedierek képezik. Ezekben az években épült fel, s kezdte meg m>ködését Colorchémia gyárterületen a japán érdekeltség> Nicolor Rt. A Nicolor Rt. festékanyagot szállít a világ különböz- tájaira. A Nicolor Rt. m>ködése kismérték> zaj és légszennyezéssel jár.

93 Települési Környezetvédelmi Program 93 A közlekedéstl származó zaj terhelési határértékei zajtól védend területeken Sorszám Zajtól védend- terület 1. Üdül-terület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszer> beépítés>) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítés>), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület üdül--, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken Határérték (L ) az L, megítélési szintre TH AM kö (db) kiszolgáló út; átmen- forgalom nélküli út mentén gy>jt-út; összeköt-út; beköt-út; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repül-tér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén autópálya; autóút; I. rend> f-út; II. rend> f-út; autóbuszpályaudvar; vasúti f-vonal és pályaudvara; repül-tér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra nappal: 6-22, éjjel: Értelmezése és ellen-rzése az MSZ és az MSZ szerint. A megítélési id- a nappali 16 óra, éjjeli 8óra. 2 Olyan repül-terek vagy helikopterállomások, illetve- leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna max. felszállótömegnél kisebb, légcsavaros repül-gépek, illetve 2,73 tonna max. felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek. 3 Nagyobb tömeg>, illetve sugárhajtású légijárm>vek által használt repül-terek vagy helikopterállomások, illetve - leszállóhelyek 4 Közegészségügyi hatóság -a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben- 5dB, kivételesen 10dB túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek el-írásával. 5 Közegészségügyi hatóság -a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben- 5dB, kivételesen 10dB túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek el-írásával. A rendelet megalkotása során figyelembe kell venni, hogy a rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a mérvadóak. A zajterhelési határértékek teljesülésének feltételei mint pl. zajos létesítmények területrendezési tervben is meghatározott, el-írt létesítési feltételei, védelmi szempontok, véd-távolságok stb.- a rendeletbe beépítend-ek. A helyi rendeletnek tartalmaznia kell a település zaj- és rezgésvédelmi szempontból is fontos övezeti besorolásait, a településen a kulturális, szórakoztatóipari, szabadid-, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési és hirdetési célra alkalmazott hangosító berendezések, illetve bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezés üzemben tartásával kapcsolatos zajvédelmi el-írásokat, területi besorolásokat, határértékeket, határértékek ellen-rzésének módját stb. Az önkormányzati rendeleten kívül települések zaj elleni védelmét két hatóság el0írásai szabályozzák: az építésügy (épített környezet védelme) környezetvédelem (épített emberi környezet m>ködtetése, rendeltetésszer> használata) A teljes építési folyamatot átfogó OÉSZ el-írásai már megvalósult építmény átalakítására is kiterjednek, hiszen a szerkezeti, funkcióbeli átalakítások módosíthatják a környezetbe lesugárzott zaj mértékét.

94 Települési Környezetvédelmi Program 94 A települési környezetben az emberi életkörülményeit befolyásoló környezeti hatások összegezetten jelentkeznek, melyeknek gyakran nemcsak befogadója, hanem forrásai az itt koncentrálódó tevékenységek. Az üzemi létesítmények körében végzett vizsgálatok tanúsága szerint környezetet határérték feletti zajjal terhel- üzemek, vállalkozások száma feltehet-en magasabb a mérésekkel feltártnál. Ennek okai: A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. Felügyel-ségnek kevés lehet-sége van - konkrét bejelentés nélkül - ellen-rz- vizsgálatok végzésére. Ahol az üzem dolgozói a környez- lakosság köréb-l kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz (Esetleges elbocsátások, nyugdíjba vonulás után kezdenek el panaszkodni.); Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett n-tt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma; A zaj iránti t>r-képesség eltér-, egyénenként számos szubjektív tényez- befolyásolja. Megjegyzend-, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is. A környezetb0l származó zajterhelés eredete szerint lehet: ipari-, mez-gazdasági-, építési, közlekedési-, egyéb eredet>. Közlekedés Balatonf>zf-- Balatonkenese fel-l a számú útról, Berhida fel-l a számú útról közelíthet- meg. Várpalota, Veszprém a 8. számú f-útról érhet- el a településr-l. Van rendszeres buszjárat a településen, melynek f- üzemeltet-je a Balaton Volán és a Bakony Volán Rt. A társaságok járatai a település 4 megállóhelyének mindegyikén megállnak. A Veszprém Csajág vasútvonal legközelebbi megállóhelye és a CHOLORCHEMIA lakótelep között van, mindegyikt-l 1 km-re. Kerékpárút jelenleg nincs a településen, de a Balatoni kerékpárúttal a térségi összeköttetést biztosítani kell. A járdák állapotuk miatt felújításra szorulnak, a F- utca és az aszfaltozott mellékutcák állapota kielégít-, de több közülük felújításra szorul. Összességében regionális közlekedési kapcsolatai megfelel-nek mondhatók. Különösen nagy problémát jelent a 71 es számú f-út építése, amely jelenleg folyik. Az építésr-l elszállított földet, törmeléket tehergépjárm>vek szállítják el, amelyek szinte kivétel nélkül érintik a települést. Ez jelent-s zaj és porszennyezéssel jár január 23-án megkezd-dött a 71-es balatoni f-út Balatonakarattya- Balatonf>zf- közötti elkerül- szakaszának építése. Az új útvonal 17,3 kilométeres szakaszából 11,6 kilométernyi egyben a leend- M-8- as autópálya egyik kétsávos pályájának a része lesz. A három települést - Balatonf>zf-t, Balatonkenesét és Balatonakarattyát - elkerül- út nyarára készül el. A munkaterületet az elmúlt esztend- végén már átadták az építést el-készít-knek. Az új elkerül- útnak az M-7-es autópályáig való kiépítésének és az ottani csomópont létesítésének az engedélyezési tervei az idei év végéig elkészülnek. Várható, hogy második félévében elkezd-dhet a 3,4 kilométeres pályaszakasz kivitelezése, illetve csatlakozása az M-7-es pályához. Emellett problémát jelent az M7-es autópálya építéséhez folyó k-szállítás is, melynek vonzata a kamionforgalom növekedése.

95 Települési Környezetvédelmi Program 95 Vasútállomás épülete Vasút

96 Települési Környezetvédelmi Program Vezet0i összefoglaló a helyzetfeltárás értékelése A község Balatonkenese és Balatonf>zf- fel-l egyaránt megközelíthet-. Nyáron közvetlen buszjárat közlekedik a Balatonhoz. Régi település, els- írásos említése 1082-b-l való. Neve arra utal, hogy valamikor a Keszi törzshöz tartozók telepedtek le itt, illetve, hogy els- birtokosa a veszprémi káptalan volt. híres citerazenekarairól. Népdalkörei arany min-sítés>ek. A településen kuriózum látnivaló a struccfarm és a papagájtenyészet. A falu kézm>ves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészít- mester, valamint autodidakta fest-k. A település szállás- és vendéglátóhelyei egész évben várják a látogatókat. A pihenést össze lehet kötni a július elején megrendezésre kerül- Keszi Napok rendezvénysorozatával, amelyen közel 34 település képviselteti magát. Népszer> program még a júniusi Bocskay Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje a Szomszédolás. A település természeti/környezeti adottságai kit>n-ek, míg azok állapota jónak mondhatók országos viszonylatban. községben van óvoda, általános iskola. Orvosi és véd0n0i rendelés, gyógyszertár is moködik a településen. A polgármesteri hivatal épülete a központban helyezkedik el, posta m>ködik a településen. A községben az ivóvíz ellátás hosszútávon is megoldott. A község szennyvízcsatorna hálózatának kialakítása megtörtént. A községben a csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszer> mely megfelel-en m>ködik, de folyamatos karbantartása szükséges. A település elektromos energia ellátása megfelel-. A község vezetékes telefon ellátottsága megoldott. A mobil telefon elérhet-sége a településen biztosított. A község vezetékes földgázellátásának kiépítettsége jelenleg 100%-os. A község lakosságának száma csökken- tendenciát mutat, ezzel egyidej>leg kevés új épület épül. teljes belterülete falusias beépítés> lakóterület. A F- u., Szabadság u., Hársfa u., Kállai É. u., Vasút u. és Dózsa u. aszfaltozott és állapota kielégít-, az Árpád köz, Pet-fi u. és József A. u. aszfaltozásra vár. A Colorchémia lakótelep utcái, valamint a Bajcsy Zsilinszky u. és a Kossuth u. aszfaltozott, de felújításra szorul. Ebb-l következik hogy a lakóterületek infrastruktúrája majdnem hiánytalan, útjai el vannak látva szilárd burkolattal, a meglév- burkolatok helyenként javításra szorulnak. Új lakóépületek építésére elégséges foghíjtelek található a község belterületén. Néhány nagyobb több hektáron termel- gazdálkodó él a településen, akik szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. Emellett a község lakosai ingáznak a közeli nagyobb városokban lév- munkahelyekre. A fentieken kívül egyéni gazdálkodók és háztáji állattartás is van a településen. belterületén jelent-s zajkibocsátást okozó telephely nem található, a község belterületén jelenleg nincs jelent-s ipari és mez-gazdasági leveg0szennyezés. A település külterületen a Colorchémia ltp. közvetlen szomszédságában található a Nicolor Rt. gyáregysége, amely kisebb zaj és leveg-szennyezéssel jár. községet a forgalmas közút nem érinti, ezért a közlekedésb-l származó légszennyezéssel nem kell számolni. A hulladék gy>jtése és szállítása hetenként történik, és a hulladék a Polgárdi- K-hegyi hulladéklerakóba kerül. Az összegy>jtött szilárd kommunális hulladék környezetszennyezést nem okozó elhelyezése tehát megoldott.

97 Települési Környezetvédelmi Program 97 A településen olyan jelleg> és volumen> tevékenységet nem folytatnak, amelyb-l jelent-s mennyiség> termelési hulladék keletkezik, a kis mennyiségre tekintettel a kommunális hulladékkal együtt a regionális lerakóba kerülnek. A településnek még nincs kész, elfogadott környezetvédelmi, zöldfelületgazdálkodási programja, viszont rendelkezik helyi Hulladékgazdálkodási Tervvel és helyi Településszerkezeti Tervvel.

98 Települési Környezetvédelmi Program 98 A települési környezet vizsgálata során az alábbi f0bb megállapítások tehet0k: A település ivóvízellátása vezetékes rendszerr-l hosszútávon biztosított. A csapadékvíz elvezetését részben nyílt árkos rendszerrel oldották meg. Ezek rendszeres tisztításáról az önkormányzat gondoskodik. A szennyvízhálózat kiépítése megtörtént. A kommunális hulladék gy>jtése szervezetten történik és a térség regionális lerakójába kerül elhelyezésre. A településen a f>tés jellemz-en gázzal történik. A gázhálózat kiépítése megtörtént. A rákötések aránya a lakosság körében jelenleg kb 80%. A településnek még nincs elfogadott környezetvédelmi, zöldfelületgazdálkodási programja, rendelkezik viszont helyi Hulladékgazdálkodási Tervvel és Településszerkezeti Tervvel. Összefoglalva megállapítható, hogy a település környezeti állapota jónak mondható. A feltárt gondok, hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a település környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehet0ségek jobban kihasználhatók. Fejlesztési terveit, fenntartását azonban öner0b0l nehézkesen képes megoldani, ezért állami támogatásra, pályázati források igénybevételére van szükség. Problémái általánosnak mondhatók a térségben, ezért is szükséges a térségi együttmoködés er0sítése.

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Terület Dátum Jogszabály azonosító Jogszabály megnevezése Módosította

Terület Dátum Jogszabály azonosító Jogszabály megnevezése Módosította Cím: Kiadta: Közreműködtek: Felelősség: Dátum: 2003.03.01 Környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye ALCOA, DENKSTATT, HENKEL, RONDO, TVK a jogszabály lista a termelő üzemek működéséhez kapcsolódó, leggyakrabban

Részletesebben

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,

Részletesebben

Aktuális környezetvédelmi jogszabályok - kivonat

Aktuális környezetvédelmi jogszabályok - kivonat 2007. Éghajlat 2005. 2005. évi XV. Törvény. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről 2005. évi CXXVII. Tv. 2007. évi LX. Tv. 2007. évi CVI. tv. 07.09.25 2008.01.30 Éghajlat 2006.

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

Területfejlesztéssel kapcsolatos, leggyakrabban használt jogszabályok

Területfejlesztéssel kapcsolatos, leggyakrabban használt jogszabályok Területfejlesztéssel kapcsolatos, leggyakrabban használt jogszabályok Jogszabály Jogszabály címe 1957. évi IV. törvény Az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1959. évi IV. törvény A Polgári

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

2006-ban megjelent jelentısebb környezetvédelmi jogszabályok listája: Január: I. Magyar Közlöny 1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról,

2006-ban megjelent jelentısebb környezetvédelmi jogszabályok listája: Január: I. Magyar Közlöny 1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, 2006-ban megjelent jelentısebb környezetvédelmi jogszabályok listája: Január: II. 1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek

Részletesebben

TEVÉKENYSÉGI és KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE

TEVÉKENYSÉGI és KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE TEVÉKENYSÉGI és KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE Városgazdasági Nonprofit Kft. (székhely: 6000 Kecskemét, Béke fasor 71/A.) Hulladékgazdálkodás - 2012. évi CLXXXV. törvény: a hulladékról Kecskemét

Részletesebben

A gyártás helyszíne: A telephely meglév a város ipari övezetében helyezkedik el. Kft tevékenységét több épületben, egy telephelyen végzi.

A gyártás helyszíne: A telephely meglév a város ipari övezetében helyezkedik el. Kft tevékenységét több épületben, egy telephelyen végzi. KÖRNYEZETVÉDELMII TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.. 5100 JÁSZBERÉNY,, THÖKÖLY ÚT 20.. T:: 57//405--059 F:: 57//502--845 M:: 30//99--59--435 JELENTÉSE AZ ProfExt JÁSZBERÉNY,, IIPARTELEP ÚT 3.. ALLATTTTI I

Részletesebben

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ...

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ... 1.sz. levélminta 1. sz. melléklete 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez Nyilatkozat az 1991. évi IL. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja, illetve a 70. c) pontja szerint a felszámolási

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Magyar Építész Kamara

Magyar Építész Kamara Jogszabályok Figyelem! Számos jogszabály megváltozott 2011. január 1. hatállyal. Egyes jogszabályoknál a legutolsó módosítás hatályának kezdetét zárójelben jeleztük. 1. Alapvetõ elõírások 1995. évi LIII.

Részletesebben

Jogszabályváltozás 2013. július hó

Jogszabályváltozás 2013. július hó MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM Módosított jogszabályok: Jogszabályváltozás 2013. július hó 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről 2011.

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről

RENDELETTERVEZET. A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről Készítette: Cserteg

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Fejér Megyei Kormányhivatal, így a Közlekedési Felügyelőség SZMSZ-ének hatályos szövegét a 3/2013. (I.8.)

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiát érintő jogszabályok listája

A Magyar Tudományos Akadémiát érintő jogszabályok listája A Magyar Tudományos Akadémiát érintő jogszabályok listája Jogállás Magyarország Alape a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. Jogviszony jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. szabályairól szóló

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelem

Levegőtisztaság-védelem Levegőtisztaság-védelem 2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről 2007. évi LX. törvény

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTERÜLETRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI

A TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTERÜLETRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyi Államtitkárság Környezet- és Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság A TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTERÜLETRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala >>>1145 Budapest, Pétervárad utca 2. SZMSZ BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA Városépítési Osztály

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. március

Jogszabályváltozások 2014. március Jogszabályváltozások 2014. március MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

SZAKMAI JOGTÁR. A tűzvédelemmel, polgári védelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályokról. Tájékoztató: Nyíri Csaba

SZAKMAI JOGTÁR. A tűzvédelemmel, polgári védelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályokról. Tájékoztató: Nyíri Csaba SZAKMAI JOGTÁR A tűzvédelemmel, polgári védelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályokról. Tájékoztató: Jelen szakmai jogtár arra ad segítséget, hogy az egyes joganyagokról tájékoztatást

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP INTÉZMÉNYI HÁTTÉR Nemzeti Fejlesztési Terv NFT Közösségi Támogatási Keret KTK Kohéziós Alap Strukturális Alapok Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program - KIOP KIOP felépítése Környezetvédelem

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLY-KATALÓGUS

A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLY-KATALÓGUS Veszprém Pápai út 41. A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLY-KATALÓGUS Készítette: Horváth Károly engedélyezési és nyilvántartási csoportvezető főmunkatárs Szerencsi László vízkészlet-gazdálkodási

Részletesebben

33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet

33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet Hatályos:2011.01.01-33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésérl, valamint

Részletesebben

Környezetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi jogszabályok Levegőtisztaság-védelem 2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYEL HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYEL HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYEL SÉG 9021 Gyÿr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Gyÿr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATÁT, HATÁSKÖRÉT ÉS ALAPTEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK

A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATÁT, HATÁSKÖRÉT ÉS ALAPTEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATÁT, HATÁSKÖRÉT ÉS ALAPTEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK Törvények Magyarország Alaptörvénye 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEM! 1. Ez a nyomtatvány segédlet; azokat a fő témaköröket és kérdéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozó információk alapvetően szükségesek a telephely/tevékenység megismeréséhez, illetve a kérelem

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2003.9.23. HU 179 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

2009. évi intézményi költségvetési alapokmány

2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 9700 Szombathely, Vörösmarty

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet Titkárság a tevékenységének társadalmi szintű szervezési és koordinatív támogatásával, adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos, valamint az előkészítő és

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 2008. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 2008. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 2008. I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA Törvények A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról A veszélyes és mérgező anyagok tengeri szállításával

Részletesebben

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek. Aggteleki-karszt (HUAN10001)

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek. Aggteleki-karszt (HUAN10001) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek Aggteleki-karszt (HUAN10001) Aggtelek 010, 0100, 0101, 0102/7, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/6, 0103/7,

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE. Faragó Péter Budapesti M szaki Egyetem 2011. november

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE. Faragó Péter Budapesti M szaki Egyetem 2011. november A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE Faragó Péter Budapesti Mszaki Egyetem 2011. november A területrendezés, mint önálló tevékenység Eredetileg a területi tervezésen belül nem különült

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése

A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése Melléklet a környezetvédelmi hatósági hatáskörök megoszlásáról a bányászati tevékenység és kapcsolódó engedélyezések témakörében

Részletesebben

Szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

Szervre vonatkozó alapvető jogszabályok KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Szervre vonatkozó alapvető jogszabályok http://www.kormanyhivatal.hu/hu/dok?source=6&type=311#!documentbrowse 1. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Magyarország

Részletesebben