Integrált irányítás. - A helyi és regionális fenntarthatóság érdekében -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált irányítás. - A helyi és regionális fenntarthatóság érdekében -"

Átírás

1 Integrált irányítás - A helyi és regionális fenntarthatóság érdekében - A dokumentum bevezetőként szolgál egy olyan integrált irányítási rendszer -modellhez, amely azt mutatja meg, miként tudják beépíteni a városok és régiók a fenntarthatóság szempontját saját irányítási gyakorlatukba.

2 ELŐSZÓ Az Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében című dokumentum bevezetőként szolgál egy olyan integrált irányítási rendszer (IIR)-modellhez, amely azt mutatja meg, miként tudják beépíteni a városok és régiók a fenntarthatóság szempontját saját irányítási gyakorlatukba. Ezt a modellt a Managing Urban Europe-25 (MUE-25) projekt keretein belül fejlesztették ki, s az Európai Bizottság (Környezetvédelmi Főigazgatósága) kezdeményezte, illetve társfinanszírozta a Városi Környezet Tematikus Stratégiájával (VKTS) összefüggésben. A MUE-25 nevű projektben összesen 25 európai város és régió vett részt. A projekt indulásakor ez a 25 város és régió úgy vett részt a modell kifejlesztésében, hogy tájékoztatást nyújtottak addigi megoldandó feladataikról, erősségeikről és elképzeléseikről a fenntartható irányítás vonatkozásában. Ez a segítség létfontosságú volt a modell kialakítását támogató kutatáshoz. A javasolt modell ezen 25 város és régió által kipróbált tervezete egy kísérleti projekt volt, melynek során beszámoltak elért eredményeikről. Ez a munka is hozzájárult az összes város és régió által használható, a helyi fenntarthatóságra irányuló modell kifejlesztéséhez. A publikáció egy átfogó, de ugyanakkor rövid változata a weblapon megtalálható teljes útmutatónak. Szerkesztők Az Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében (Integrated management - Towards local and regional sustainability) című dokumentum a Managing Urban Europe-25 (A 25 tagú Európa városfejlesztési programja) elnevezésű projekt eredményeként született meg. A projekt társfinanszírozója az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága. A projektet a Balti Városok Szövetsége (BVSZ) Környezetvédelemmel és a Fenntartható Fejlődéssel megbízott Titkársága koordinálja, s része a BVSZ Agenda 21 Akcióprogram térkép a fenntartható balti városokhoz című kezdeményezésnek. A projekt Irányító csoportja a következőkből állt: ICLEI Local Governments for Sustainability (Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa Önkormányzatok a Fenntarthatóság Érdekében), UNEP (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja)/Grid- Arendal, Bodensee Stiftung és a Nyugat-Angliai Egyetem. A projektben résztvevő összes partner megtalálható az 27. oldalon lévő térképen. A publikáció a szerzok nézeteit mutatja be, és semmilyen körülmények között sem lehet az Európai Bizottság álláspontjának tekinteni. Kiadja: UBC Környezetvédelmi Bizottság (KörnyBiz) a MUE-25 című projekt partnereinek nevében. Minden jog fenntartva. A UBC KörnyBiz (a MUE-25 című projekt partnereinek megbízottja) írásbeli engedélye nélkül a publikáció bármely részét bármilyen formában, illetve bármilyen módon kereskedelmi célra reprodukálni vagy másolni tilos. További példányok a weboldalról rendelhetőek. Szerkesztőbizottság: Annika Claesson, Linda Talve Illusztrációk: Pauliina Borgelin, Kiadványszerkesztő: Sari Bowie 100%-ban újrafelhasznált papírra nyomtatva. Nyomda: Painoprisma, 2008 ISBN (print) (PDF) Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

3 Integrált irányítás A helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

4 KIHÍVÁSOKKAL TELI ÚT A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ A városok és a régiók összetett és dinamikus szerveződések. A városok és régiók* mindennapos, kisebb-nagyobb léptékű tevékenységei mind így vagy úgy hozzájárulnak a városias területek által a környezetre gyakorolt összhatáshoz. Az iparban használatos tisztítási technológiák tárháza, az iskolák és kórházak épületének fűtési megoldásai, valamint a közszféra beszerzési irányelvei mind hatással vannak a hulladéktermelésre. Továbbá az egyes háztartások egyedi megoldásai is sokban hozzájárulnak a környezet nagyfokú megterheléséhez. A városokra való kihatást a városhatárokon kívül folytatott tevékenységek is meghatározzák. A szomszédos városok tervezési gyakorlata befolyásolja a szállítási módozatok megoszlását. A regionális és állami hatóságok irányelvei hatással vannak egy nemzet egész közösségére. Az EU szabályozások és irányelvek pedig a nemzeti kormányokat befolyásolják. A jelenlegi tendencia szerint a városirányítási követelmények egyre szigorodnak. A városoknak biztosítaniuk kell a rájuk vonatkozó törvényi rendelkezések betartását. Számos EU irányelv (mint például a Stratégiai Környezeti Vízsgálat, Levegő-minőségi Irányelv, Víz Keretirányelv, az Állati és Növényi Élőhelyekkel kapcsolatos Irányelv és egyéb irányelvek) megköveteli, hogy a városok nyomonkövessék ezeket a szempontokat, és beszámoljanak velük kapcsolatosan. Mindazonáltal, a városok nem csak a környezeti vonatkozású ügyek igazgatásáról szólnak. Egyetérthetünk abban, hogy a helyi politika célja az emberi szükségletek kielégítésének biztosítása. Ezen cél eléréséhez számos különböző kihívással kell szembenézni, kezdve a lakosok részére történő megfelelő infrastruktúra biztosításától, a migrációs folyamatok kézbentartásán és a gyerekekről, valamint az idősekről való gondoskodáson át, egészen az éghajlatváltozás kezeléséig, csak hogy néhányat említsünk közülük. A városok részére az ilyen kihívásoknak való megfeleléshez csak korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy emberi szükségleteink kielégítése, és a jövő generációinak jóléte a természetes erőforrások rendelkezésre állásától, mennyiségétől és minőségétől, valamint a társadalmi közjavaktól és anyagi eszközeinktől függenek. Ha Európa városai a fenntartható fejlődést tűzik ki célul, akkor olyan hatékony eszközökre lesz szükségük, amelyek elősegítik a fenntarthatóság kézben tartását, s lehetővé teszik az európai és állami szinten meglévő sokféle stratégia és program tényleges, a kormányok által helyi szinten végrehajtott intézkedésekbe történő átültetését. A fenntartható jövőért folytatott csatát a városias területeken fogjuk elveszteni, vagy megnyerni. Az EU-ban a lakosság 80%-a már élt városias területen. És az ő életminőségüket és egészségüket közvetlenül befolyásolja a városi környezet állapota. A városok felelősek az összes CO2 kibocsátás mintegy 75%-ért, és a városok használják fel a természetes erőforrások körülbelül 75%-át. A városiasodás gyors üteme miatt szem előtt kell tartanunk, hogy a Föld 2030-ban meglévő városi területének több mint fele ma még nem is létezik! Ez azt jelenti, hogy a világ városai nagyon nagy mértékben üres vászonnak tekinthetőek, amelyet még be kell festeni, meg kel tervezni, fel kell vázolni, s meg kell építeni. Micsoda elképesztő alkalom, micsoda lehetőség! Margot Wallström, az Európai Unió alelnöke, a Zöld Hét 2007 című rendezvényen * A továbbiakban mint városok. Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

5 ÚTKERESÉS Ez a bevezető jellegű publikáció azt modellezi, hogy miként lehet helyi fenntarthatóságot integrált irányítási szemléletmód segítségével kezelni. A fenntartható fejlődéshez vezető utat kijelölő irányelvek kellő figyelmet fordítanak arra, hogy mit és miért kell megtenni. Mindazonáltal, a városi fenntarthatóság irányítása ahogy azt az európai döntéshozói szinten meghatározzák különféle kihívásokat jelent az állami és helyi döntéshozók számára. Ha az elképzeléseket intézkedésekké és eredményekké akarjuk alakítani helyi szinten, akkor a hogyan kérdésre kell választ találnunk. Az integrált irányítási rendszer választ ad a hogyan kérdésre. Az integrált irányítási rendszerbe történő jelen bevezető elsődleges célcsoportját olyan politikusok és köztisztviselők alkotják, akik a fenntarthatóság kérdéseivel foglalkoznak a városokban és a régiókban. A weboldalon még részletesebb leírás és esettanulmányok találhatóak. A következő oldalakon olvasható bevezető két részre tagolódik: az integrált irányítási rendszer, az ahhoz kapcsolódó öt lépés, valamint a különféle lépéseket átfedő két elem rövid áttekintésével kezdődik. Rövid példákat is bemutatunk a városokkal kapcsolatosan annak megvilágítására, hogy egyes városok miként használták ezeket a lépéseket. A második rész az integrált irányítási rendszerrel való munka előnyeit mutatja be. Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

6 DIÓHÉJBAN AZ INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZERRŐL A városok és régiók bonyolult rendszerének irányítása különféle szinteken történik. Csak hogy néhányat megemlítsünk közülük: a gazdaság, a szociális szféra és a személyi állomány is így vagy úgy, de irányítás alatt áll. Ugyanakkor, az egyénileg és szektorok szerint történő feladatkezelés nagyon gyakran nem elég hatékony, és nagyobb munkamennyiséghez, valamint gyenge eredményekhez vezet. A meglévő gyakorlatok, tervek és stratégiák egyetlen irányítási rendszerbe történő szervezése és integrálása rendszerezetté teszi a munkavégzést, növeli a hatékonyságot, és számtalan pozitív hatással jár. A rendelkezésre álló összes erőforrást a meghatározott cél szolgálatába állítja, s biztosítja az átláthatóságot, valamint a döntéshozás demokratikus jellegét. A több irányítási rendszer egymással párhuzamosan történő működtetésénél veszendőbe menő erőfeszítéseket az integrált irányítási rendszerben (IIR) a fenntarthatóságra lehet fordítani. Az IIR öt fő lépésből áll, amelyeket éves ciklusokban folyamatosan ismételni kell. Annak ellenére, hogy a rendszer éves ciklus szerint működik, csak minden 3-5 évben van szükség felülvizsgálatra, kivéve, ha a teljesítmények és eredmények kiértékelése az éves ciklus végén a rendszer átgondolását teszi szükségessé. A ciklus a helyzetértékeléssel kezdődik, amely során a város fenntarthatósági tényezőinek aktuális állapotát térképezik fel. A következő lépésben a helyzetértékelés eredményeként megfogalmazott prioritásokkal összhangban meghatározzák a célokat. Politikai kötelezettségvállalásra az egész ciklus során szükség van, de létfontosságúvá igazán akkor válik, amikor a célmeghatározás eredménye, azaz a stratégiai program a képviselőtestület elé kerül jóváhagyásra. Az előkészületi lépések gondos, alapos végrehajtása jelentősen lecsökkenti a megvalósítás során felmerülő nehézségek kockázatát. A ciklus három előkészületi lépése után a korábban meghatározott prioritásos intézkedések végrehajtása történik. A intézkedéseket végrehajtásuk után nyomon kell követni annak érdekében, hogy a rendszer működéséről információkat gyűjthessünk. A rendszer utolsó lépése a kiértékelés és a beszámoló készítése. Ennek során az összegyűjtött információkat kiértékelik, és a folyamat sikeréről, illetve esetleges negatívumairól történő beszámoló elkészítéséhez használják fel. Ezen alapul a képviselőtestület azon döntése, hogy miként lépjenek tovább a következő évi ciklus során. A ciklus egyes lépései során két tényezőt kell szem előtt tartanunk: a részvétel és kommunikáció, valamint a szervezeti felépítés. Fontos, hogy a ciklus legelejétől kezdve figyelmesen kell megtervezni azt, hogy kik vesznek részt a folyamatban, s hogy ezek a személyek mivel tudnak hozzájárulni annak sikeréhez. A törekvéseket a lehető legtöbb illetékes résztvevő aktivizálásával közös érdekké lehet átalakítani, elősegítve ezzel a sikert. Ha az irányítási rendszer szervezete jól működik, az döntő hatással lesz a vállalkozás sikerére. Egy várost alkotó számos szervezet és sok érintett fél összetartása, illetve közös mederbe terelése egy jobban fenntartható városi környezet megvalósítás érdekében erős szervezeti irányítást igényel. Fontos szem előtt tartani, hogy feltételezéseink szerint nem biztos, hogy minden sikerülni fog már az első alkalommal. Inkább úgy határoznánk meg ezt a modellt, mint egy utazást, ahol az egyik lépés a másikat követi, s ahol az egyes városok és régiók más és más kiindulási pontról kezdhetnek. Ehhez az utazáshoz a rendszer tematikus vázszerkezetének tekintett 2004-es Aalborgi Kötelezettségvállalások vázolják fel az útvonalat. Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

7 KIÉRTÉKELÉS ÉS Jelentés készítés 12. oldalon helyzetértékelés 8. oldalon MEGVALÓSÍTÁS ÉS FELÜGYELET 11. oldalon integrált irányítási rendszer A CÉLOK FELÁLLÍTÁSA 9. oldalon POLITIKAI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS 10. oldalon SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 13. oldalon BEVONÁS ÉS KOMMUNKÁCIÓ 14. oldalon Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

8 helyzetértékelés Az IIR elso fontos lépése a város jelenlegi fenntarthatósági helyzetének kielemezése. Ennek az a célja, hogy egy olyan információs vázszerkezetet kapjunk, amely a későbbiek során a prioritások és a célok felállításához, valamint a folyamat nyomonkövetéséhez szolgál alapul. A fejlesztések csak akkor válnak láthatóvá, ha össze tudjuk hasonlítani őket a kiindulási állapottal. Ez egyben azoknak a feszültségeknek az elemzése is, amelyek az aktuális helyzethez vezettek, illetve ezen feszültségeknek a társadalom különféle részeire, a gazdaságra és a környezetre kifejtett hatásainak, valamint a már kidolgozott irányelveknek és intézkedéseknek a vizsgálata. A helyzetértékelés az IIR rendszeresen ismételt fázisa, amelyet egy több szektort is felölelő munkacsoportnak kell lefolytatnia. Ez határozza meg az IIR földrajzi és tematikus hatáskörét. Az összes releváns fenntarthatósági szempontról rendelkezésre álló adatot össze kell gyűjteni. Ez a lépés az egyes hiányosságok felkutatására szolgál még akkor is, ha az első ciklus alatt nem szerezhető be az összes adat. Az alapok áttekintése során fel kell térképezni a jogi követelményeket, az összes lényeges szemponttal kapcsolatos adatokat, a felmerülő problémákat és tendenciákat, a politikai prioritásokat, az érintett szervezeti osztályokat és külső szervezeteket, valamint a meglévő eszközöket és rendszereket. Az Aalborgi Kötelezettségvállalások alkotják az adatgyűjtés javasolt vázszerkezetét. A helyzetértékelés során szerzett információk és adatok alapján fel lehet vázolni az első stratégiai programot. A helyzetértékelést 3-5 évente meg kell ismételni, illetve - ha a környező világ közben jelentősen megváltozott - ennél gyakrabban. a különböző igazgatási területeket átfogó törekvés Kaunas város az Aalborgi Kötelezettségvállalások (AK) egyik aláíró tagja, s emiatt természetes volt, hogy az AK-t választják a város alapvető áttekintésének tematikus vázszerkezeteként. Kaunas számára a legnagyobb kihívás az volt, hogy a város irányításában résztvevő különféle szervezeti osztályok külön-külön végezték munkájukat. Mindazonáltal, a helyzetértékelés során létrehoztak egy, több szektort is felölelő munkacsoportot. A folyamatot felügyelő koordinátor összegyűjtötte a helyzetértékelés kidolgozásában érintett embereket annak érdekében, hogy tájékoztassa őket, valamint hogy megbeszélést tartsanak a folyamatról. Létrehoztak egy sablont az információgyűjtés elősegítésének céljára. Ez alkotta a munkacsoport különféle tagjaitól, és azok szervezeti osztályaitól begyűjteni kívánt információk vázát. Megkérték őket, hogy röviden jellemezzék Kaunas minden egyes tematikus területét, írják le a már végrehajtott intézkedéseket, a témához tartozó segéddokumentumokat/ programokat, ill. törvényi előírásokat, a megbízott felelős osztályokat/személyeket a városban, az érintett felekkel meglévő együttműködéseket, valamint a már elvégzett munka eredményét. Ahol lehetőség volt rá, az érintett személyeket megkérték, hogy határozzák meg a tematikus területek előrehaladásának felügyeletéhez használt mutatókat. A munkacsoport egy workshop keretein belül gyűlt össze, melynek során megtárgyalták a helyzetértékelés eredményét, valamint az ennek alapján felállított prioritásokat. A helyzetértékelés bepillantást nyújt Kaunas város fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeibe, és a jövőbeli teendők körvonalazásához felhasználható dokumentumként szolgál. példák városokra kaunas, litvánia 8 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

9 A CÉLOK FELÁLLÍTÁSA A következő lépés a stratégiai program és akcióterv létrehozása. Ezekhez a helyzetértékelés, valamint a következő igazgatási ciklus során középpontba kerülő prioritások elemzése szolgál kiindulási pontként. A város fejlesztésével kapcsolatos közös jövőképet egy mindenkit magában foglaló folyamat részeként kell kialakítani. Ennek hosszú távú, évet felölelő céljai vannak, amelyek megvalósítása során egyensúlyba lehet hozni a környezeti, a társadalmi és a gazdasági dimenziókat. Ennek a jövőképnek elérhetőnek és ösztönzőnek kell lennie, s a prioritásokon belül kell megtalálni hozzá a megfelelő hatáskört. A stratégiai program az a dokumentum, amely hosszú távú célokat és intézkedéseket határoz meg a megállapodás szerinti prioritásokhoz. A prioritásokat különféle mutatók segítségével kell jellemezni, mivel ezek jelentik az IIR-en belüli kommunikáció legfontosabb eszközét. A mutatók alapján mérhető, és időhöz kötött célokat fogalmaznak meg, amelyek egyensúlyban tartják, s integrálják a környezeti, társadalmi és pénzügyi erőforrásokat. Ha az alapok áttekintése során hiányzó adatokra lelnek, a stratégiai programnak kell olyan intézkedéseket tartalmaznia, amelyek képesek létrehozni ezeket a referencia adatokat, és a hozzájuk tartozó mutatókat. Az akciótervet a stratégiai programból vezetik le 1-3 évet átfogó időtartamra. Ennek a hosszú távú célokból kidolgozott rövid távú célokat kell bemutatnia, valamint megfelelő intézkedéseket kell meghatároznia a célok mindkét csoportjához. Az akciótervnek egyértelműen meg kell határoznia az emberi és anyagi erőforrások felhasználását, valamint a megvalósítással kapcsolatos felelősségi köröket. A siker titka a részvétel és az együttműködés. Mindazonáltal a feladatok meghatározásához és az intézkedések megtervezéséhez rendkívül fontos az érintett felek bevonása is. a jövőbe tekint, mégis konkrét Växjö városa sok éves tapasztalattal rendelkezik az ecobudget környezetirányítási rendszer megvalósításának terén. Az ecobugetben a természetes erőforrásokat ugyanúgy kezelik, mint a pénzügyi forrásokat: a költségvetés hosszú és rövid távú céljait kisebb egységekre bontják, s minden egyes szervezeti osztálynak intézkedéseket kell javasolni annak érdekében, hogy a célok elérésében rájuk eső részt éves szinten teljesíteni tudják. Ezen intézkedéseket egy környezeti hálózatban tárgyalják, megosztva így egymással az egyes osztályok elképzeléseit. A társadalmi tényező figyelembe vétele, valamint a város fejlődésének még inkább fenntarthatóvá tétele érdekében Växjö a nemek egyenjogúságáért, az integrációért, a demokráciáért és a részvételért felelős politikai bizottságokat hívott meg a munkában való részvételre. A cél az egyes bizottságokhoz történő, mérhető társadalmi mutatók és célok felállítása. E célokat ugyanúgy szerepeltetik a költségvetésben is, mint ahogy az az ecobudget megvalósítása során már megtörtént a környezeti tényezők vonatkozásában. A bizottságok a kísérleti alany szerepét fogják betölteni a környezetirányítás fenntarthatósági irányítássá való kiterjesztése során. A hosszú távú cél további igazgatási területek bevonása a bizottságokkal együtt kifejlesztett modell segítségével. A társadalmi mutatók már rendelkezésre állnak, és nyomon is követik őket. A mutatók között például a következők szerepelnek: fiatal munkanélküliek aránya (%), a gyermekgondozási szabadságot kihasználó apák aránya (%), és a választási részvétel a városban (%). A mutatók közül néhány már konkrét, 2015-re megvalósítandó céllal is rendelkezik. Például az egyik cél az, hogy 2015-re az apák 40%-a éljen a gyermekgondozási szabadság lehetőségével ban ez az arány 20%. példák városokra växjö, svédország Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében 9

10 POLITIKAI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A harmadik lépés során a stratégiai programot jóváhagyás és végrehajtás, érvényesítés céljából a képviselőtestület elé kell terjeszteni. Sok város dönt úgy, hogy az akciótervet és a már futó integrált irányítási rendszer teljes szervezeti felépítését is jóváhagyja. Ha az integrált irányítási rendszert nem hagyják jóvá, s azt a politikusok, valamint a városvezetés nem támogatja, elképzelhető, hogy soha nem kezdődik el a tényleges megvalósítási folyamat a nagyfokú érdektelenség, valamint az abból eredő, a megvalósítás szintjén jelentkező tétlenség miatt. A politikai kötelezettségvállalásra olyan hajtóerőként kell tekinteni, mint amely ösztönzésként szolgál az irányítási ciklus számára. Ebből következően, már a folyamat legelejétől fogva szükség van rá, amikor is az integrált irányítási rendszer megvalósításának ötlete még csak gyerekcipőben jár. A nagyobb politikai csoportokat beleértve a polgármestert is, egyéb magas beosztású politikusokat, a különféle érintett feleket, valamint a széles közönséget nem csak tájékoztatni kell, de be is kell őket vonni a stratégiai program és az akcióterv kidolgozásába. Társadalmi vitára van szükség, amelynek eredményeképpen a képviselőtestület politikailag jóváhagyja, és ezáltal egyszersmind törvényesíti a stratégiai programot. szemben a kihívásokkal Lahti városa az 1970-es évek óta rendelkezik környezeti vonatkozású programokkal, és az első környezetpolitikát az első modern környezetirányítási rendszer (KIR) részeként, 1996-ban vezették be az egész városra kiterjedően. Mindezek ellenére, 1996 után minden egyes képviselőtestület úgy döntött, hogy saját környezetpolitikát dolgoz ki. A fenntarthatósági/környezettel kapcsolatos irányelvek megvalósítása során két fő kihívással kellett szembenézni: az erőforrások és az integráció hiánya. A szegényes erőforrások miatt a KIR koordinálásának lehetősége jobb volt azokban az időkben, amikor a külső finanszírozás lehetősége rendelkezésre állt. A szokásos környezetirányítási munka részeként végzett erőfeszítések túl mérsékeltek voltak a megfelelő fejlődés eléréséhez. Felmerült a kérdés, miszerint a KIR koordinációját a városi központi közigazgatásra, vagy egy bizonyos szervezeti osztályra kellene- e bízni. A második kihívás a különféle igazgatási területek egymással történő integrálásának nehézsége volt. A környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyeket könnyebb volt különálló folyamatokként kezelni, ugyanakkor kevésbé hatékonynak is bizonyult. Továbbá, ahol a környezettel kapcsolatos célok egyes gazdasági tevékenységek korlátozásához vezettek volna, ott kiderült, hogy a környezet kisebb jelentőséggel bír. Lahti városa most két fontos cél eléréséért küzd az IIR megvalósításán keresztül: folyamatos humán erőforrás biztosítása az IIR koordinációjához, valamint a fenntarthatósági célok integrációja az összes döntéshozatali és előkészítői munkafolyamatnál a közigazgatásban. példák városokra lahti, finnország 10 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

11 MEGVALÓSÍTÁS ES FELÜGYLET A stratégiai program és az akcióterv megvalósításával elérkeztünk az irányítási ciklus leglényegesebb pontjához: az összes megelőző kiértékelés és tervezés általános célja a város fenntartható fejlődésével kapcsolatos működésének javítása volt. Itt mutatkozik meg igazán a megvalósítás folyamata. A megvalósítás egy megerőltető feladat a párhuzamosan megvalósítandó intézkedések megszervezése és koordinációja szempontjából. Rendkívül fontos feltétel az egységes kommunikáció, a minél szélesebb körű bevonásra való törekvés, valamint a szervezeti felépítés. A különféle érintett felekkel történő, valamint az azok közti együttműködés biztosítja, hogy a különböző szereplők támogatni fogják a megvalósítás folyamatát. Ebből következően, a megvalósítás számára az akcióterv, a szervezeti felépítés, s mindenekfölött, a kommunikáció, ill. a bevonás által létrehozott alapzat lesz a kiindulási pont. Az akciótervnek a képviselőtestület általi jóváhagyása döntő sikertényezővé válhat, mivel ez törvényesíti az intézkedéseket, s biztosítja számukra a szükséges prioritást. Ezzel párhuzamosan, valamint az eredmények mérhetősége miatt és tájékoztatás céljából, a stratégiai programot, illetve annak akciótervét megfelelően nyomon kell követni, s visszajelzést kell küldeni a politikusok részére. Ez teszi lehetővé annak megvizsgálását, hogy az intézkedéseket megfelelő eredménnyel valósították-e meg. Ha nem, akkor lehetővé teszi a javító célú lépések megtételét, miközben a megvalósítás továbbra is folyamatban van. Ahogy korábban is, az intézkedéseknek itt is a stratégiai programban meghatározott mutatókra épülő célokon kell alapulniuk a megfelelő ellenőrzési tevékenység érdekében. segédeszköz az alkalmazottak számára Stockholm városának lakosa van, s körülbelül embert foglalkoztat. A Stockholm Jövőképe 2030 című átfogó dokumentumnak kell a város teljes közigazgatása által megvalósított intézkedéseket irányítania. A jövőképet végtelen számú programra és célokra bontják le, amelyekhez minden szervezeti osztálynak, városi körzetnek, iskolának és önkormányzati tulajdonú vállalatnak kapcsolódnia kell tevékenységeik megtervezése során. Nagy kihívást jelentő feladat annak ismerete, hogy mely programokhoz kell kapcsolódni, s miként lehet azt biztosítani, hogy a szervezeti osztályok és a körzetek intézkedései ne hatástalanítsák egymást. A politikusok számára kihívást jelent annak áttekintése, hogy döntéseiket miként valósítják meg a városi közigazgatás egyes részeiben. Eredetileg az IIR-t elsődlegesen a költségvetési bizottságok irányítására, s nem a hosszú távú programok kezelésére használták Stockholmban. Mindazonáltal, 2007-ben az IIR-t oly módon fejlesztették tovább, hogy az a hosszú távú programok céljait is tartalmazza. Támogatásképpen Stockholm kifejlesztett egy Web-bázisú közigazgatási segédeszközt, amely tartalmazza a jövőképet, a mutatókat és a célokat is. A 2007-es őszi indulás óta a városi közigazgatásban mindenki a Web-bázisú segédeszközt használja az éves tevékenységek megtervezéséhez. Ez a segédeszköz a törekvések felügyeletét is segíti. Az adatgyűjtés évente három alkalommal történik. A stockholmi IIR kifejlesztése jobb és átláthatóbb alapokat teremt a megvalósításhoz. példák városokra stockholm, svédország Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében 11

12 KIÉRTÉKELÉS ÉS Jelentés készítés A megvalósítással kapcsolatos intenzív tevékenységek fázisa után, s az ellenőrzési adatokkal kezünkben most már itt az ideje, hogy megálljunk, s megnézzük, hogy mit sikerült elérni. Az ellenőrzési tevékenység során gyűjtött adatokat a megvalósítás révén kapott eredmények, valamint az irányítási ciklus működésének kiértékelésére használjuk. A kiértékelés és a jelentés készítés a ciklus utolsó lépése, amely megalapozza azt, hogy az új évet új ciklussal kezdhessük. Ez a fázis elemzi ki azt, hogy mi történt az év során, ezzel segítve annak megértését, hogy bizonyos dolgok miért történtek, illetve miért nem sikerültek. A politikusok számára alapul szolgál a további döntések meghozatalához a következő évi célok és intézkedések vonatkozásában. Az érintett felek számára beleértve a lakosságot is tájékoztató készül arról, hogy a város mit tett az év során, s hogy miként sikerült teljesíteni a célokat. E lépés lényege a képviselőtestület azon döntése, hogy mit kezdjenek a kiértékelési folyamat eredményeivel. Hogyan fogják a megszerzett ismereteket felhasználni a rövidtávú célok következő évre történő adaptálásához, illetve felállításához? Milyen intézkedéseket kell végrehajtani a következő évben? A városban vagy annak környezetében történt nagyobb változások miatt szükség van-e a helyzetértékelés felülvizsgálatára? Minden esetben döntést kell hozni, s el kell indítani az új éves ciklust. lássuk a fejlődést! Turku városának fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tájékoztató rendszere a városi szervezeti osztályok, vállalatok és a regionális irodák közös erőfeszítésének eredménye. A jövőben Finnország hat legnagyobb városa által létrehozott közös tájékoztató rendszernek lesz a része. Mindemellett ez a turkui IIR egyik fontos eleme. Az éves Fenntartható Fejlődésről (FF) szóló jelentés kiértékeli a város FF Programjának végrehajtását. Ez a város különféle szervezeti részlegeinek, regionális irodáinak és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatainak közreműködésével készül. A tájékoztató és kiértékelő rendszer másik fontos részét alkotja az éves FF szeminárium, ahol a város politikusai és alkalmazottai gyűlnek össze az előző évi tapasztalatok megtárgyalása céljából. Az FF jelentés legfontosabb elemei Turku FF politikája, az Ökológiai Mutatók, a Környezeti Számlák, a Társadalmi Mutatók és a Fenntartható fejlődés a szervezeti osztályoknál. A teljes jelentés rendelkezésre áll online, és a vezetői összefoglaló is megtalálható nyomtatott formában. A városi végrehajtó testületben történő megvitatása után a jelentés a képviselőtestülethez, valamint az összes politikai bizottsághoz kerül további megvitatás és döntéshozás céljából. A jelentés eddig felfedezett hátránya az, hogy nem hasonlítja össze Turku városát a többi várossal. Mindazonáltal az FF mutatók harmonizálása folyamatban van Finnország hat legnagyobb városa között, és az első összehasonlító jelentést 2008-ban fogják kiadni. példák városokra turku, finnország 12 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

13 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az integrált irányítás nem működhet a strukturált folyamatok rendszere nélkül. Másrészről pedig a rendszer maga nem működhet az azt irányító emberek nélkül. Az IIR-hez olyan emberekre van szükség, akik ismerik a felelősségi körüket, s olyan emberekre, akik egy bizonyos terv szerint dolgoznak együtt a közös célok elérése érdekében. Számos város már megfelelően kiépítette a környezetirányítási rendszer (KIR) néhány elemét, illetve olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik számukra a jogi követelményeknek való megfelelést. Mindazonáltal, nem könnyű olyan szervezeti felépítést találnunk, amely egymáshoz kapcsolja az önkormányzat összes közvetlen felelősségi körét és közvetett szempontjait a környezet és a fenntartható fejlődés vonatkozásában. Az IIR szerkezetét kell a városi közigazgatási rendszerbe integrálni, s így kihasználni a meglévő struktúrákat, nem pedig fordítva. A szervezeti felépítés központi eleme a koordinációs csoport, valamint az osztályokat átfogó koordinációs testület. A koordinációs csoportot lehetőleg központilag kell megszervezni a közigazgatásban a rendszer koordinációjának irányítása érdekében. A koordinációs testület a teljes IIR felügyeletéért felelős. A fenntartható fejlődés nagy kihívást jelentő és összetett cél, amely speciális és naprakész tudást igényel. Ennek megfelelően, az érintett alkalmazotti állomány képességeinek bővítése fontos szempont a szervezeti felépítésen belül. és a kép összeáll Amikor az EMAS-t (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) először bevezették Lewes-ban, észrevették, hogy nem csak a környezettel kapcsolatos tevékenységeket kellett irányítani, de az alkalmazotti állomány igényelte az irányító csoportban való részvételt és beleszólást. Az egyes osztályok vezetői felelnek a saját osztályuk környezettel kapcsolatos tevékenységeiért, de a mindennapos igazgatással az osztályok képviselőit bízzák meg. Ők negyedévenként találkoznak a Környezetvédelmi Irányító Csoport (KICS) EMAS koordinációval foglalkozó ülésein. A csoport elnöke a Környezetvédelmi és Egészségügyi Osztály (KEO) vezetője, a titkárságot pedig a Környezetvédelmi Koordinátor (KK) vezeti. A KK a KEO-nak jelent. A KK valósítja meg a Tanács Környezet-politikáját, s készíti el a Környezeti Nyilatkozatot, stb. A hivatalos szervezeti felépítés mellett Lewes városa minden egyes szervezeti osztálynál önkéntes Öko Megfigyelők egy rendszerét is működteti. Az EMAS kiterjesztése során további fenntarthatósági szempontok érintése céljából a fenntartható fejlődésre specializálódott köztisztviselők egy kis csoportját hozták létre, akiket Speciális Célú Fenntarthatósági Egységnek neveznek. Ők a fenntarthatósági gyakorlatok kifejlesztésére összpontosítanak, valamint a Lewes Körzeti Fenntarthatósági Közösség Stratégiájának a kidolgozására mind a szervezeten, mind pedig a területen belül. Amikor külső hitelesítők tartottak felülvizsgálatot/auditot a tanácsnál, kiemelték az alkalmazottak nagyfokú részvételét a Lewes Környezeti programban. A már meglévő erős és gondosan kialakított szervezeti felépítés nagy segítség volt a rendszer azon célból történő kibővítése során, hogy további fenntarthatósági szempontokat lehessen bevonni. példák régióra lewes, egysült királyság Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében 13

14 BEVONÁS ÉS KOMMUNKÁCIÓ Nincs fenntartható megvalósítás elfogadás, megértés, akarat, érdek, az előnyök felismerése és az azokkal kapcsolatos tisztánlátás, valamint a különféle résztvevők közt megosztott felelősség nélkül. Ennek megvalósítása érdekében hatékony kommunikációra és bevonási stratégiára van szükség. A releváns érintett feleket aszerint határozzák meg, hogy: az adott ügy érinti-e őket, illetve, hogy ők befolyásolják-e az ügyet rendelkeznek-e a szükséges információval, erőforrásokkal és szakértelemmel ok irányítják-e a megvalósításhoz szükséges eszközöket. Ezen információ alapján a város számára a teljes kép átláthatóvá válik annak vonatkozásában, hogy melyik játékos milyen szerepet tölt be a játékban, s melyik fázisban. Ezt az információt arra használják fel, hogy szabályokat állítsanak fel a releváns érintett feleknek az integrált irányítási rendszer valamennyi lépésébe való bevonásához. A szabályok nyilvánosságra hozásával az érintett felek kellő tájékoztatást kapnak arról, hogy mikor várják el tőlük a részvételt, s hogy miként tölthetik be a szerepüket a fenntartható város formálásában. Miután az érintett felek bevonása megtörtént, le kell tisztázni, hogy miként kezeljék a rendszeren belüli, illetve a rendszerből kifele történő kommunikációt. A kommunikáció és a bevonás olyan alapvető lépések, amelyek az integrált irányítási rendszer megvalósítását kezdeményezik, s annak igazi erejét adják, valamint szoros kapcsolatban állnak a szervezeti felépítéssel. Az elképzelések egymással történő kicserélésnek mértéke, s ezáltal annak sikere, valamint a szervezeti osztályokon átívelő munkacsoportokon keresztül történő megközelítés, illetve az egyes irányelveket átfedő területeken belüli együttműködés a bevonás és a kommunikáció eredménye. amikor a városlakók megszólalnak Több mint 1000 lakos vett részt a Ludwigsburgi Városi Fejlesztési Terv Ludwigsburgi Esélyek létrehozásának folyamatában, valamint a város os jövőképének kialakításában. A legfőbb döntéshozók részvételével rendezett workshopok, valamint a lakosokkal lefolytatott telefonos megkérdezések voltak a terv legfőbb témáihoz szolgáló ötletek elsődleges forrásai. Két, különféle lakossági csoportok és egyéb érintett felek részvételével rendezett, a jövőbe mutató és párbeszédre épülő Jövőkutató Konferencia eredményeként ajánlások és javaslatok születtek a projektek és az intézkedések vonatkozásában. Igazgatási szempontból a munkát két hozzáértő alkalmazott végezte, akiknek kézben kellett tartaniuk a teljes városfejlesztési és részvételi folyamat megszervezését. A tájékoztatásért és a koncepcionális munkáért egy kontrollcsoport, valamint a főpolgármester és az alpolgármester felelt. A nagy sikernek köszönhetően a Jövőkutató Konferenciák továbbra is szerepet fognak kapni Ludwigsburg jövőjének tervezési munkájában. Az így létrehozott terv amelyet szükség szerint aktualizálnak szolgál segédeszközként a város stratégiai programjához és jövőbeli fejlesztéséhez. A célok teljesítéséhez folyamatos együttműködésre van szükség a városi közigazgatás valamennyi részlege között. A végső célkitűzés az, hogy a fenntartható fejlődés az ökológia, a társadalmi kérdések, a gazdaság és a lakossági részvétel vonatkozásában legyen a cél mind a közigazgatás, mind pedig a városi tanács számára. példák városokra ludwigsburg, némeország 14 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

15 a ciklus megismétlése és a rendszer kibővítése Miután az öt lépéssel, valamint a lépéseket átfogó két elemmel végeztünk, az IIR-rel való munka már sínen van. Mindazonáltal, az éves folyamat a különféle értékelések, felülvizsgálatok és fejlesztések végtelen története. Nem lehet mindent az első alkalommal végrehajtani. A modell egy utazáshoz hasonlít, ahol az egyes városok kicsiben kezdenek, s idővel bővülnek. A bővítés három tengely mentén történik: 1. Térbeli bővítés: az IIR alkalmazása a teljes városi közigazgatási területre a megfelelő mutatók és célok megválasztásával. 2. Résztvevők bővítése: együttműködés valamennyi érdekelt féllel a városon belül, s együttműködés a szomszédokkal. 3. Dimenzionális bővítés: valamennyi fenntarthatósági szempont integrálása az irányítási rendszerbe. Egyes lépésekre éves rendszerességgel kerül sor, de teljes felülvizsgálatra csak 3-5 évenként van szükség, kivéve, ha a környezetben bekövetkező változások megkövetelik a város stratégiai programjának teljes felülvizsgálatát. A következőkben egy példát mutatunk be egy hároméves teljes ciklusra, amelynek során azt láthatjuk, hogy mi történik egy város életében ezen időszak alatt. A kép azt próbálja szemléltetni, hogy mi történik egy városban egy év alatt annak ellenére, hogy az egyes ügyek időtávlata eltérő. A rendszer kiépítése meglehetősen sok időt vesz igénybe, gyakran egy évnél is tovább tart, ahogy azt a példában is láthatjuk. miben különbözik a hagyományos környezetirányítási rendszerektől? Az IIR öt lépése teljesíti az ISO és az EMAS követelményeit. Azonban az IIR nem csak a környezeti szempontokat tartja kézben, s inkább a stratégiai tényezőkre összpontosít a helyi/regionális önkormányzat felelősségi körén és/ vagy hatáskörén belül az úgynevezett közvetett szempontok az EMAS-on és az ISO en belül, semmint a házvezetéssel kapcsolatos ügyek fejlesztésére, mint például az energiafogyasztás lecsökkentése a saját közigazgatási rendszerén belül. Ezen okból kifolyólag, az IIR-t központilag kell megszervezni a városigazgatásban, s nem az egyes szervezeti részlegeknél, ahogy az gyakran látható a hagyományos környezetirányítási rendszerek esetén. A stratégiai programnak, valamint a szervezeti felépítésnek a képviselőtestület, mint a legfőbb döntéshozó szerv általi jóváhagyása minimum követelmény az IIR-en belül. A központi politikai testület részvétele a célok meghatározásánál és a kiértékelésénél az éves költségvetési ciklussal összhangban biztosítja a politikai kötelezettségvállalást, a törvényesítést és a maximális mértékű hatás kifejtését. Miközben a koordináció feladata a helyi közigazgatási rendszerre hárul, a stratégiai célok és előirányzatokat egy sor résztvevő beleértve a közigazgatási osztályokat, a magánvállalatokat és a releváns érdekelt feleket is révén kerül megvalósításra. Ennélfogva, az érdekelt felek bevonása az IIR valamennyi kulcsfontosságú elemébe szintén alap követelmény. Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében 15

16 Példa az irányítási ciklusra A koordinációs csoport és az osztályokat átfogó koordinációs testület kijelölése. Döntés a hatáskörőkrol. Politikai döntés az IIR megvalósításáról. A városi képviselőtestület döntése a hosszú és rövid távú célokról, valamint a pénzügyi költségvetés jóváhagyása. Adatgyűjtés a helyzetértékeléshez. A prioritások felállítása céljából rendezett workshopok. A városi képviselőtestülethez benyújtott Kiértékelési jelentés, és az azzal egyidejűleg tárgyalt pénzügyi költségvetés. A célok és/vagy intézkedések korrekciója. Döntés a következő évi ciklusról. 1. év A stratégiai program előkészítése a városi képviselőtestület jóváhagyásához. Folyamatos kapcsolattartás a politikusokkal a képviselőtestületi döntés előkészítése érdekében. A helyzetértékelés első alkalommal történő áttekintése. Információgyűjtés az éves kiértékeléshez. Az érintett felekkel együtt történő célmeghatározás és intézkedés-tervezés céljából rendezett workshopok. A helyzetértékelés áttekintésével kapcsolatos, a közigazgatáson belül és a politikusokkal folytatott kommunikáció érdekében rendezett workshopok. Az érintett felek és a közvélemény tájékoztatása. 16 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

17 A megvalósítással és ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi körök meghatározása. Külső partnerek révén történő hitelesítés. A városi képviselőtestülethez benyújtott kiértékelési beszámoló. A helyzetértékelés aktualizálása, új irányítási ciklus indítása. 2. év 3. év A megvalósítás folytatódik. Az érintett felekkel kötött megállapodások megerősítése. A megvalósítás kezdete. Információgyűjtés az éves kiértékeléshez. Féléves ellenőrzési jelentés. Féléves ellenőrzési jelentés. Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében 17

18 Városok FELKÉSZÜLÉSE a jövőbeli kihívások ellen az integrált irányítási rendszer előnyei A városoknak olyan stratégiai eszközre van szükségük, amely segítségükre lehet a kihívásokkal szembeni hatékony fellépésnél. Az integrált irányítási rendszer (IIR) ilyen eszközt kínál. Az IIR képes kezelni a városok szükségleteit, funkcióit és meglévő struktúráit. Annak ellenére, hogy a különböző országok városai különféle struktúrákkal, feladatokkal és igazgatási szemlélettel rendelkeznek, közös elemeket is találunk náluk. Összefoglalóan elmondható, hogy a helyi demokráciák vázszerkezetét adják. Választott politikusaik vannak, akik végeredményben felelősek az egyes városok közigazgatási területén belüli irányításért. A városok különféle eszközöket és segédleteket használnak tevékenységeik irányításához. A mai kor gyorsan változó körülményei között nem utolsósorban az éghajlatváltozás adta kihívások vonatkozásában a hagyományos hosszú és középtávú tervezési szemlélet nem tűnik elégségesnek a problémával való szembenézéshez. A környezettel kapcsolatosan néhány város hagyományos környezetirányítási rendszert (KIR) használ, így például az ISO et vagy az EMAS-t. Mindazonáltal, a hagyományos KIR-ek városok általi megvalósításának módja hiányosságokat mutat a városok teljes közigazgatási területének célbavételénél a közvetett szempontú megközelítés, a politikai kötelezettségvállalás hiánya, valamennyi fenntarthatósági szempont kezelésére való alkalmatlanság, stb. miatt. Tehát akkor mi az IIR-rel való munkavégzés által hozzáadott érték? A következő fejezetek bemutatnak néhányat az előnyök közül. minden erővel egy irányban Az integrált irányítási rendszer célja a fenntarthatóság biztosítása. A fenntarthatóság pedig az integrációról szól. A különféle igazgatási területek, hatalmi szintek és érintett felek, stb. integrációját jelenti. Az IIR modellben a fenntartható fejlődés koncepciójára természetes erőforrásaink megtartásaként kell tekinteni, amely előfeltételként szolgál a gazdasági eszközök és tevékenységek a célból történő felhasználásához, hogy az emberek számára jólétet, valamint jobb életminőséget lehessen biztosítani. Ez a szemléletmód úgy tekint a természetes erőforrásokra, mint az életet fenntartó mechanizmusokra, valamint a társadalom felvirágzását lehetővé tévő alapfeltételre. A gazdasági tevékenységek ezen erőforrások felhasználásának eszközei. A gazdasági tevékenységek olyan emberi tevékenységek, amelyek folyamatosan emberi életminőséggé alakítják át a természetes erőforrásokat. Nem csak üzleti gyakorlatot jelentenek, hanem az emberek mindenféle gazdasági magatartását történjék az egy háztartáson belül, valakinek a szabadidejében, az irodában, egy városban vagy akár vállalatoknál. E gazdasági tevékenységekben mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindazonáltal, a gazdasági tevékenységeknek az emberi jogokon (pl. a választás/cselekvés szabadsága) kell alapulniuk, s a tevékenységek értékét hozzáférhetővé kell tenniük a társadalom mint egész számára, az emberi szükségletek kielégítése érdekében. Ebben az összefüggésben innovatívnak kell lennünk annak érdekében, hogy ambiciózus célokat érhessük el a környezet és a társadalom területén. Továbbá környezetünk gyors változása miatt innovációbarátnak kell maradnunk. A különféle információk azt jelenthetik, hogy ha eljön a holnap, módosítanunk kell azokat a döntéseket, amelyeket ma hoztunk. 18 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

19 A fenntarthatóság kézben tartása az emberek irányításáról szól nem pedig a környezet, a pénz vagy a felépített társadalom mint olyan igazgatásáról. A gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolások integrációja előfeltétel a fenntarthatósághoz. Mindazonáltal számít a különféle hatalmi szintek integrációja, a felhasznált eszközök és segédletek integrációja, valamint az érintett felek tevékenységeinek kombinációja egy olyan egységes kereten belül, amely inkább megerősíti az egyes tevekénységeket, semmint hogy hatástalanítaná azokat. Minden egyes városban párbeszédet kell kezdeményezni azzal kapcsolatosan, hogy a helyi viszonyok között mit jelent gyakorlati szempontból a fenntarthatóság a globális fenntarthatósággal szemben jelentkező kihívásokkal összefüggésben. Mivel a fenntarthatóság egy hosszú távú kötelezettségvállalás, s mivel a helyi kihívások gyorsan változó világunk következtében idővel változnak, ezt folyamatosan napirenden kell tartani. Az IIR igazgatási személetmódja lehetővé teszi a városok számára, hogy rendszeresen újragondolják a helyi fenntarthatósági kihívások meghatározását. Következésképpen lehetővé teszi a városok számára az újonnan rendelkezésre álló adatok és kutatások figyelembe vételét. Ehhez hasonlóan a változtatások megvalósítása is egy hosszú távú folyamat. Így tehát az irányítási rendszernek meg kell érnie annak érdekében, hogy az érintett emberek hozzá tudjanak szokni az új rendszer szerinti munkavégzéshez. A fenntarthatóság az összefogásról szól. Ebben a folyamatban sok ember részvételére van szükség. A fenntarthatóság kézben tartása az emberek irányításáról szól nem pedig a környezet, a pénz vagy a felépített társadalom mint olyan igazgatásáról. Következésképpen, az IIRnek a fenntarthatóságra kifejtett hatása annak a függvénye lesz, hogy az IIR miként tudja az érintett embereket irányítani. Mivel a fenntarthatóság hosszú távú kötelezettségvállalást jelent, egyben azt is jelzi, hogy a fejlesztés nem mehet végbe egy rövid időszakon belül és elszigetelt projektek révén ami sok esetben megfigyelhető a gyakorlatban. Ehelyett a projekteknek olyan hosszú távú folyamat részévé kell válniuk, amelyhez az IIR szolgál alapul. A hosszú távú folyamaton belül a projekteket úgy lehet végrehajtani, hogy azok támogassák a folyamatot. Adatokra és mérésekre van szükség annak megítéléséhez, hogy vajon egy város sikeresen végzi-e saját fenntarthatósági tevékenységeit. Létfontosságúak azok a mutatók és célok, amelyek az IIR-nek az eredmények ellenőrzésére, kiértékelésére és kommunikálására szolgáló magját alkotják. A megfelelő mutatók kiválasztása által támasztott kihívások természetes velejárói az új munkamódszerek kidolgozásának, de ezeket a folyamat részeként szabályozni is lehet. Egy város igazgatásának integráló típusú megközelítése is hozzájárul a kockázatok folyamatos s nem csupán ad hoc jellegű csökkentéséhez. Segít megelőzni a potenciális környezeti károkat/katasztrófákat, társadalmi konfliktusokat és a lakosoknak a törvénnyel való összeütközését, valamint javít a tervezés megbízhatóságán a befektetők, stb. számára. Az integrált megközelítést a különféle területeken átívelő EU irányelvek is a helyi fenntarthatósághoz vezető útként javasolják. Ennek megfelelően, az integrált irányítási rendszer hasznára válhat a városoknak, amikor az EU pénzügyi támogatására pályáznak. Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében 19

20 az integrált irányítási rendszer előnyei az összes szál a politikusok kezében fut össze A politikusok felelnek a számukra rendelkezésre álló erőforrások közti egyensúly megteremtéséért annak érdekében, hogy a lakosok számára megfelelő életminőséget tudjanak biztosítani. Ez a természeti, társadalmi és pénzügyi erőforrások hatékony kezelését jelenti. Mindezen erőforrások alapvető fontosságúak a városok számára. A politikusoknak a különféle erőforrások közti kapcsolatokat is látniuk kell. Az egymástól elkülönülten kezelt erőforrások nem kínálják az összes erőforrás hatékony felhasználásának lehetőségét. Az IIR elősegíti az erőforrások közti egyensúly megteremtését, valamint az erőforrások integrációját. A politikusok azok a szereplők, akik döntéseket hoznak, s meghatározzák a város számára a főbb irányokat. A politikusok osztják szét az erőforrásokat a közigazgatáson belül a döntések végrehajtása érdekében. Döntéseiket az aktuális helyzetről szóló releváns és pontos információkra kell alapozni. A politikusoknak információkra van szükségük annak visszajelzéseként is, hogy a döntéseik a kívánt hatást váltották-e ki megvalósításuk után, s hogy hatékony eszköznek bizonyultak-e a helyi problémák megoldásának kísérlete során. Az IIR stratégiai vázszerkezetként szolgál a helyi fenntartható fejlődés számára, amelyen belül terveket és programokat lehet integrált módon alkalmazni, és kezelni az összes releváns szempont vonatkozásában. Az IIR-t inkább központilag szervezik meg egy város igazgatási keretein belül, s nem egyedileg az egyes szervezeti részlegeknél. A költségvetési folyamathoz hasonlóan az IIR is éves ciklusú folyamat. Az a legjobb, ha az IIR folyamatot összhangba hozzák a költségvetési folyamattal annak érdekében, hogy a politikusoknak lehetőségük legyen a város pénzügyi kiadásai mellett a döntéshozói tevékenységük által a fenntarthatóságra kifejtett hatást is folyamatosan ellenőrizni. Mivel a világ gyorsan változik, a politikusoknak olyan eszközre van szükségük, amely segítségükre van a tervek, tevékenységek, eredmények és teljesítmények gyakori és kritikus felülvizsgálatára. A hosszú és középtávú tervezés hagyományos megközelítése ma már nem tűnik elégségesnek a problémákkal való megbirkózáshoz. A ciklikus irányítás szemléletmódja egy sokkal kedvezőbb lehetőség, mivel lehetővé teszi az intézkedések időben történő korrekcióját, amikor az új információk és adatok alapján tanácsossá válik megtenni ezt. egyszerűbb megvalósítás az ügyintézők számára Miközben a politikusok vállalják a legfőbb felelősséget a döntéshozatalért, döntéseiket az ügyintézők valósítják meg. Egy városnak sok igazgatási területtel kell foglalkoznia, s ezeket különféle osztályok szerint szervezi meg: számos érintett felet találunk itt, kezdve a lakosoktól, a nem kormányzati szervezeteken és a vállalatokon át, egészen az egyetemekig, stb. A szomszédos városok és azok lakosai is befolyásolják egy város közigazgatási területét, és viszont, pontosan úgy, ahogy az állami és regionális hatóságok befolyásolják az alacsonyabb szintű közigazgatási egységeket. Összességben, ez egy elképesztően nagyszámú embertömeget jelent, akiket egyazon cél irányába kellene koordinálni. 20 Integrált irányítás a helyi és regionális fenntarthatóság érdekében

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

VÁROSOK A TÁRSADALMI T KIREKESZTŐDÉS S ELLEN (Cities Against Social Exclusion) CASE Pécs, 2007. március m 29. (csütört rtök) NEMZETKÖZI ZI PARTNEREK 6 ország, 7 város, 10 résztvevő partner Arad Város Önkormányzata

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara A Kanadai Kereskedelmi Kamara úgy vállal felelősséget magyarországi jelenlétével, hogy felkészítő és képzési lehetőségeket nyújt, amelyek révén a

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL

ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL A BELSŐ DIGITÁLIS IRATFORGALOMRA 2010. 04. 30. 2 / 6 Önkormányzata /2010. számú együttes polgármesteri és

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben