Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata ALÁÍRÓLAP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata 2011. ALÁÍRÓLAP"

Átírás

1 ALÁÍRÓLAP Project: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 2030 Érd, Alsó utca 1-3. Tel: 23/ Polgármester Készítette: Ipolyvíz Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Cím: 3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6. Tel: 06-32/ ügyvezető Érd, szeptember

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Előzmények A program kerete Területi lehatárolás Időbeli lehatárolás A települési környezetvédelmi program felülvizsgálatának célja TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ADATAINAK ISMERTETÉSE A vizsgált terület áttekintő lehatárolása, jellemzése, történelme Beépített területek jellemzése, területhasználati funkciók Település gazdasági szerkezetének területi elhelyezkedése Település közlekedési hálózatának ismertetése Települési vízi közmű- és energiahálózata, valamint az általuk érintett védendő területek Zöldterületek, erdőterületek A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA Levegő Víz Felszíni és felszín alatti vizek jellemzői a településen Csapadékvízrendszer Árvízvédelem Talaj Élővilág és természetvédelem Környezet-egészségügy A települési környezet művi elemeinek és infrastrukturális környezeti rendszerének állapotjellemzői Zaj- és rezgésvédelem Hulladékgazdálkodás TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSULÁS VIZSGÁLATA Időtávhoz rendelt környezetvédelmi célkitűzések Felelősségi körök szerint meghatározott célkitűzések Környezeti elemekhez rendelt célkitűzések Levegő Talaj Víz Élővilág Települési és épített környezet védelme Zöldterületek, településökológiai adottságok javítása Közlekedésszervezés Felhagyott ipari és egyéb területek rehabilitációja Városkép arculatfejlesztés Önállóan kezelt hatótényezők Hulladékgazdálkodás Zajvédelem

3 4.5. A program megvalósításához szükséges intézményi tevékenységek Térségi kapcsolatok Környezeti nevelés, oktatás ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLAT FOTÓK A "VIRÁGZÓ ÉRDRŐL"

4 1. BEVEZETÉS 1.1 Előzmények Életünk minőségét a környezet állapota és változása, a természeti erőforrás-készletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. A méltányos emberi élethez szükséges környezeti feltételeket, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésének lehetőségét ezért mind a jelen, mind a jövő generációk számára biztosítani kell. (III. Nemzeti Környezetvédelmi Program ) A környezetvédelmi program célja, hogy felmérje a település és annak környezetének állapotát, meghatározza a környezeti veszélyeztetettséget, annak csökkentésére és a környezet minőségének javítására megoldási javaslatot adjon. Érd Város Települési Környezetvédelmi Programja november április közti időszakban került kidolgozásra. A dokumentáció az akkor érvényben lévő II. Nemzeti Környezeti Program (továbbiakban: NKP) előírásait követve, felhasználva a helyi közszolgáltatók részletes adatszolgáltatásait, a vonatkozó helyi rendeleteket határozta meg a Város környezetvédelmi célkitűzéseit évig. A város vezetése a jogszabályi változások nyomon követése, valamint a programban meghatározott célkitűzések aktualizálása céljából a dokumentáció felülvizsgálata mellett döntött. A felülvizsgálati dokumentáció kidolgozásával a helyi önkormányzat az (3100 Salgótarján, Irinyi János u. 6.) bízta meg. A környezetvédelmi program felülvizsgálata az alábbi ütemezés szerint történt: 1. ütem: 2. ütem: Kérdőívek összeállítása a települési önkormányzat, közintézmények, közszolgáltatók illetve lakosság és jelentősebb gazdasági társaságok részére Adatgyűjtés, interjúk készítése Archív anyagok átvizsgálása Helyszíni bejárások, fotódokumentációk elkészítése Adatfeldolgozás A település környezetvédelmi fejlesztési terveivel kapcsolatos javaslatok, koncepciók egyeztetései a tervező és az önkormányzat között Dokumentáció kidolgozása Cselekvési program összeállítása 3. ütem: Munkaanyag önkormányzat illetékeseivel történő egyeztetése Dokumentáció véglegesítése 5

5 Az 1. ütem, vagyis a program helyzetfeltáró része (környezeti állapotfelmérés) a közzé tett adatok, a helyszíni bejárások, felmérések eredményeként, továbbá az önkormányzat illetékeseivel végzett interjúk alapján készült el. A program alapját képezik továbbá a közmű szolgáltató cégek adatszolgáltatásai. A helyzetfeltárásból származó adatokat, eredményeket a 2. -ill. 3.-as munkarészekben összegeztük. A helyzetfeltáró és értékelő munkarészek eredményeként meghatározásra kerültek a település környezetvédelmi célkitűzési, amelyek két alapvető funkcióval bírnak: egyrészt előkészítik a települési szintű környezetvédelmi célú fejlesztéseket, másrészt megalapozzák a megvalósulást biztosító egyes pályázatokon való eredményes részvételt. A környezetvédelmi program során felhasználásra került dokumentációk: Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési Koncepció, helyzetértékelő tanulmány (Terra Studio Kft ) Érd Megyei Jogú Város Local Agenda 21. Fenntartható Fejlődés Programja 1.2 A program kerete Területi lehatárolás A Települési Környezetvédelmi Program felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területét érinti Időbeli lehatárolás A felülvizsgálati dokumentáció a 2010 (bázisév) közötti időszakot öleli fel, azzal a megjegyzéssel, hogy az abban szereplő adatokat rendszeresen frissíteni, a magvalósult elképzeléseket beépíteni, valamint a fejlesztési elképzeléseket az aktuális jogszabályi előírásoknak megfelelően aktualizálni, kétévente felülvizsgálni szükséges. A települési környezetvédelmi feladatok döntő többsége valójában hosszú távú (legalább év) gondolkodást, illetve tervezést igényel. Szükséges tehát hangsúlyozni, hogy a környezetvédelmi programkészítés egy, valójában korlátlan időtartalmú folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi és országos aktualitásokhoz, szemléletváltásokhoz, technikai fejlődéshez és nem utolsó sorban a gazdasági körülmények módosulásához. 6

6 1.3 A települési környezetvédelmi program felülvizsgálatának célja A környezetvédelmi program felülvizsgálatának célja az alábbiakban fogalmazható meg: A település környezeti állapotának felmérése, az erősségek és gyengeségek feltárása. A évben kidolgozott programanyagban kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata Célkitűzések meghatározása a 2015-ig terjedő tervidőszak végéig Hatékony eszközrendszer kimunkálása a város (önkormányzat, lakosok, civil- és gazdálkodó szervezetek stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák kezelésére. Cselekvési program összeállítása, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és megyei szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldáséhoz, mindezzel elősegítve a fenntartható városi fejlődést. 7

7 2. TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ADATAINAK ISMERTETÉSE 2.1 A vizsgált terület áttekintő lehatárolása, jellemzése, történelme Érd Duna-parti Város, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Óváros (Ófalu) a Duna egykori árterületén fekszik. Érd elhelyezkedése Érd Érd földrajzi helyzete igen érdekes, sokarcú sajátosságot mutat. A Budapesttől mintegy 20 km-re DNy-ra található Város a Duna jobb partján, a folyam országot kettéosztó vonalától nyugati irányban terül el, azaz a Dunántúlhoz tartozik. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai, Marosi Sándor akadémikus és Somogyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyarország kistájainak katasztere 2. kiadás című munkájukban a Várost és környékét a Dunántúli-középhegység nagytájhoz sorolják, és a mintegy 108 km 2 kiterjedésű természetföldrajzi környezetet a Tétényi-fennsík néven e nagy tájhoz kötődve írják le, amely közigazgatási határait tekintve Pest megye területén helyezkedik el. Érd Pest megyéhez tartozik. Érd közigazgatási területe 8

8 A település jellemzői Érd 1978 óta Város, 2006 óta Megyei Jogú Város. A település a Budapestet és 80 Pest megyei települést magában foglaló Budapesti Agglomeráció Kiemelt Térség legnagyobb lélekszámú városa. Érd település megyei jogú város jogállással rendelkezik, amely magában hordozza a helyi és a környező lakosságot ellátó közszolgálati funkciók jelenlétét is. Néhány funkció kivételével Érd ellátja mindazokat a feladatokat, biztosítja mindazon szolgáltatásokat, amelyek teljesítése egy megyei jogú város funkciója. Annak ellenére azonban, hogy a város számos középfokú feladatokat lát el a vonzáskörzetében lévő települések esetében, a város sajátos urbanizációs folyamatainak következtében Érd a városhierarchiában betöltött szerepe alapján alapvetően funkcióhiányos város. Közigazgatási terület: 117,95 km Népesség: fő (január 1.) Érd Megye Jogú Város városrészeinek elnevezése Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése január 29-ei üléséről készült jegyzőkönyvéből: 11/2009. (I. 29.) KGY.határozat Ófalu, Újfalu, Városközpont, Tisztviselőtelep, Újtelep, Tusculanum, Érdliget, Vincellér, Parkváros, Dombosváros, Postástelep, Fenyves-Parkváros. Település történelme Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázta a több mint 3 ezer holdnyi - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészét. Az "olcsó" telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a 9

9 hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább, valamint emellett kisebb üzemek is létrejöttek (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.). Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem. Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra. A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ- Áruházzal, s az utóbbi években nyert valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzletiszolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló évi felépülésével az Óváros fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelent Érd számára. 2.2 Beépített területek jellemzése, területhasználati funkciók Érden mintegy ingatlan található, és ezek kb. 10%-a beépítetlen, illetve jelentéktelen, bontásra ítélt épület áll rajta. A város meglehetősen nagy kiterjedésű közigazgatási területének több mint 50%-át teszi ki a belterület. A belterület területfelhasználásában uralkodók a lakóterületek, ezen belül is az egyedi telkes, egylakásos, szabadon álló beépítésű, családi házas lakóterületek. A hagyományos falusias jellegű lakóterületen belül néhány helyen a városban megtalálható teljes utcákra kiterjedően eltérő intenzitású beépítés is. A más jellegű beépítési módot és sűrűséget jelentő lakóterület Tisztviselőtelepen és Újtelepen található. A legújabb lakópark beépítés a Pára környékén létesült vegyes területen belül. A Mérnök utca környékén a sorházak jelentenek különböző beépítést, a Fácán közben pedig jellegzetes kisvárosias jellegű úszótelkes társasházak épültek. Ettől gyökeresen eltérő jellegű terület-felhasználás csak a városközpont területén jellemző, ahol a telepszerű lakóterületek mellett koncentrálódnak az intézmények. Közintézmények: Oktatás: Gimnázium, Szakiskola Közigazgatás: Okmányiroda (Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút), Gyámhivatal (Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút), Földhivatal (Budakörnyéki Körzeti Földhivatal) APEH kirendeltség (APEH Pest Megyei Igazgatóságának Érdi Kirendeltsége térségi hatáskörű) Tűzvédelem: Tűzoltó parancsnokság (27 település) 10

10 Közbiztonság: Rendőrkapitányság (Tárnok, Diósd felettes szerve + Sóskút, Pusztazámor) Egészségügy: Szakorvosi rendelőintézet, mentőállomás Járóbeteg szakellátás, gondozás (Diósd, Sóskút, Tárnok, Pusztazámor), Tüdőgyógyászat, onkológia, pszichiátria (Százhalombatta) 24 órás ügyelet (Sóskút, Tárnok, Pusztazámor) ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, OBJEKTUMOK Kutyavár (várrom) - Kutyavári út, Dzsámi minaretje - Mecset utca, Római katolikus templom- Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, Római katolikus plébánia - Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna - Külső Római út, Barokk kőkereszt - Kinga utca, Egykori Pelikán fogadó, majd Wimpffen-kúria épületegyüttese (ma a Magyar Földrajzi Múzeum) főépülete és oldalszárnyai (Forrás:Local Agenda 21) 11

11 2.3 Település gazdasági szerkezetének területi elhelyezkedése Az Érden működő körülbelül vállalkozás foglalkoztató képessége meglehetősen alacsony, a városban a nagyáruházakon kívül nincs említésre méltó nagy foglalkoztató. A vállalkozások túlnyomó többsége nem csak a munkavállalók számát, hanem a bevételüket tekintve is mikro- és kisvállalkozás. A helyi foglalkoztatók kevesen vannak, és kevés embert foglalkoztatnak. Érdről a más településekre (elsősorban a fővárosba) történő munkavégzési célú napi ingázás nagyon magas arányú. A város fekvéséből, fejlődéséből fakadóan az ipar a város gazdasági életében nem meghatározó. Ez a gyárkéményes iparral rendelkező és súlyos környezetkárosodást átélt városokhoz képest előny. A helyi ipart tekintve a legnagyobb súlyt az építőipar, valamint a feldolgozóipar különböző ágazatai képviselik. Az e területen működő vállalkozások foglalkoztatják a legnagyobb számú munkaerőt. Megfigyelhető, hogy a hagyományos kisipari, kézművesipari tevékenységek egyre inkább előtérbe kerülnek. A város délnyugati peremén alakult ki az az övezet, ahol már tömbökbe rendeződve folyik ipari - kereskedelemi tevékenység. Ezek a Fehérvári út mentén létrejött gazdasági vállalkozások, az Érdi Gazdasági és Logisztikai Park, a Bécsi-hegy területe. A város kereskedelmi szolgáltatásainak 75 %-a a városközpontban található. Ezt elsősorban a terület közlekedési csomópont jellege indokolja, hiszen az otthonuk és a munkahelyük között ingázók potenciális vásárlóerőt jelentenek. Ebből következik, hogy a központban találhatjuk a legtöbb áruházat, bevásárlóközpontot, éttermet, szórakozóhelyet. A fogyasztók körét tovább növeli a város egészségügyi és kulturális vonzáskörzetéből érkezők száma is. Regisztrált vállalkozások száma Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatás Összesen Ezer lakosra n.a. n.a Fő n.a. n.a Fő n.a. n.a Fő (-Önkormányzat adatszolgáltatása alapján ) 12

12 2.4 Település közlekedési hálózatának ismertetése Vasúthálózat Érdet jelenleg két vasútvonal érinti, a 30-as számú Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa vonal, illetve a 40-es számú Budapest Pusztaszabolcs Pécs vonal. Mindkét vonal villamosított. A két vonal Érdet érintő szakaszán a székesfehérvári vonal egyvágányú, míg a pusztaszabolcsi vonal a Bagoly utcától keletre kétvágányú, attól délre egyvágányú. Az érdi két, egymással párhuzamos vasútvonal annak idején a különböző, egymással versenyhelyzetben lévő vasúttársaságoknak köszönhető. Míg a székesfehérvári vonalat a Déli Vaspálya Társaság, addig a pusztaszabolcsit a Budapest-Pécsi Vasút építette. Mára mindkét vonal a MÁV kezelésébe került, az egymás mellett párhuzamosan haladó vonalak azonban megmaradtak. Bár a két vasútvonal együttesen összességében nagyobb kapacitást biztosít az elővárosi vonatközlekedés számára, a párhuzamos vonalak mentén lakók nem tudják teljes mértékben kihasználni ezeket az adottságokat. Autóbusz közlekedés Érd esetében mind a helyi, mind a helyközi autóbuszos közlekedést a Volánbusz Zrt. végzi a várossal kötött szerződés alapján. A helyi, és helyközi járatok nem válnak el egymástól élesen. Az elmúlt időszakban bekövetkezett menetrendváltozás következtében a korábbiakhoz képest több, csak helyi viszonylatot szolgálnak ki helyközi buszjáratok. Bár a helyközi autóbuszok is részt vesznek a belső forgalom lebonyolításában, Érd autóbusz-hálózata a település méretéhez és népességéhez képest kevéssé kiterjedt. Ennek oka elsősorban a településszerkezetben, és a közúthálózat mennyiségi és minőségi paramétereiben keresendőek. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedésnek legnagyobb szerepe a városközpontban van, önálló gyalogos nyomvonalak jellemzően itt találhatóak. A belváros gyalogosforgalmát jellemzően a Budai út két oldalán kialakult intézményi-, szolgáltatói, és kereskedelmi jelleg határozza meg, fontos szerepe van azonban az északi oldalon kialakult közlekedési jellegű funkcióknak is. A Budai út mentén így kialakuló, hossz-, és keresztirányban létrejövő gyalogosigények kiszolgálása azonban nem teljesül maradéktalanul. 13

13 Több helyen hiányos, vagy nem megfelelő szélességű a járdák állapota, többek között a Kálvin tér északkeleti oldalán található buszöböl megközelítésénél, vagy Érd-felső állomás irányába. A volt buszpályaudvar környezetében található gyalogoskapcsolatok szintén rendezetlenek, az Európa sétány, vagy a Diósdi út nyugati oldalának megközelítése lényegében csak a terület szélein lehetséges. április 15-én került benyújtásra, Érd Megyei Jogú Város integrált közösségi közlekedésének fejlesztésére irányuló pályázat. A kiemelt projektjavaslat szerint nyertesség esetén egy költséghaszon elemzést is magában foglaló megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatásvizsgálat elkészítésére és a kapcsolódó szolgáltatások (pl.: projektmenedzsment, közbeszerzési dokumentáció elkészítése stb.) biztosítására nyerhető el támogatás. A benyújtott projektjavaslat célja e tanulmánykészítés során az alábbi elemekből felépülő projekt megvalósíthatóságának vizsgálata, illetve megalapozása: Az érdi elővárosi intermodális csomópont (Érd-alsó) és további 4 elővárosi állomás együttes fogadókészség fejlesztése, MÁV elővárosi szolgáltatás fejlesztésének kihasználásával. Érden térségi kapcsolódással, új a városi forgalom céljainak megfelelő midibusz hálózat felállítása. Öt, eddig ki nem szolgált városrész ütemezett bekapcsolása. Összesen 60 új megállópont. A vasúttal egységes, összehangolt elővárosi közlekedési rend. A Volánbusz megmaradó helyközi szolgáltatás illesztése. Teljes akadálymentesítés a rendszerben a korábbi pályázaton kívül. A városi közlekedési szolgáltatás javításával, az autózás helyett új alternatíva. Több lehetséges módszer összehasonlító vizsgálata. Az Önkormányzat, mint valós szolgáltatási megrendelő. Új működési modell kiválasztása. Platformszerződés előkészítése. A közösségi közlekedés környezetében zöld területek, új utasvárók, a városi biztonságérzet fejlesztése. Igényalapú, rugalmas autóbusz-szolgáltatás kisiskolások, idősek, mozgássérültek előnyben részesítése. 2.5 Települési vízi közmű- és energiahálózata, valamint az általuk érintett védendő területek Ivóvízellátás Érden a vízhálózat kiépítettsége teljes körű, a szolgáltatott víz mennyisége évről évre növekszik, illetve a népesség változásának arányában változik. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége az elmúlt öt év alatt 8%-kal nőt, a vízhálózat hossza 14

14 13,4%-kal nőtt, a bekötések száma 3,5%-al bővült, amelyet döntően a település beépítési arányának növekedése eredményezett. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,8%. A kiépített vízvezeték hálózat hossza 401,7 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás száma (2008. KSH adat), a közterületi kifolyók száma 9, az összes szolgáltatott víz évben 2.869,3 em 3 volt, az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás 44,88 m 3. A település vízellátása részben a Duna menti kavicsterasz sekély kútjaiból, részben a szarmata fennsíki függőkarsztvízből történik. A szarmata (mészkőbe) fúrt kutak Diósd területére esnek, ezeken kívül ugyanebből a rétegből termel az érdi Keserűfűutcai vízműkút is. A Duna menti kutaknak és a Diósdi vízműkutak védőidomának a meghatározása már megtörtént, hatósági kijelölésük még folyamatban van. A Város és vonzáskörzetébe tartozó kisebb települések teljes területén az ivóvíz ellátást az Érd és Térsége Víziközmű Kft. biztosítja. Az Érd és Térsége Víziközmű (ÉTV) Kft-t a Főváros nyugati és déli szomszédjait alkotó 17 település önkormányzata 1993-ban hozta létre a tulajdonukban került víz-és csatornaművek üzemeltetésére ban a 14 településből álló tulajdonosi kör két szakmai befektetővel bővült. A Víziközmű Kft. egyik alaptevékenysége az ivóvíztermelés és szolgáltatás. Az érdi vízműrendszer mélyfúrású kutakból és Csepel-szigetről érkező vízből Érden, Törökbálinton, Diósdon, Tárnokon, Sóskúton és Pusztazámoron szolgáltatja az ivóvizet. Az ÉTV Kft. az ivóvíz elosztását több mint 730 km hosszú csőhálózaton, 16 db összesen m 3 kapacitású víztárolóval és számos nyomásfokozó gépház működtetésével végzi. A jelentős tengerszint feletti magasságkülönbségek miatt Érden négy nyomászónát alakítottak ki. A vízellátás üzemirányítása teljesen automatizált. A társaság több mint db vízmérő órát üzemeltet, melyeket az értékesítési különbözet csökkentése érdekében, vízmérőcsere-program keretében négy éven belül a teljes ellátási területen újakra cserél ben épült meg az első vízvezeték, amely még csak az Állami Gazdaságot és néhány ingatlant látott el egészséges ivóvízzel tól, elsősorban az érdi lakosok anyagi hozzájárulásával, folyamatosan kiépült a vízellátó rendszer ma már szinte 100 százalékos. 15

15 m3 Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Érden az ivóvizet érintően további fejlesztések valósulnak meg az Érd Megyei Jogú Város vízellátási rendszerének rekonstrukciója az ellátásbiztonság javítása érdekében címet viselő, a Svájci-Magyar Együttműködési Program megvalósuló, nyertes projekt keretében. A város ivóvíz értékesítési adatai a program felülvizsgálatának időpontjában év Közüzemi vízvezeték hálózat hossza (km) Lakossági vízfogyasztás (m3) Közületi vízfogyasztás (m3) Összes szolgáltatott víz (m3) KSH forrás alapján: (-) Lakossági és közületi vízfogyasztás Érd MJV területén Közületi vízfogyasztás (m3) Lakossági vízfogyasztás (m3) (-2011) 16

16 Szennyvízkezelés Kiemelt probléma a település felszín alatti vizeinek (ivóvízbázisának) veszélyeztetettsége, a csatornahálózat kiépítetlensége miatt. Kiépítettség állapota a felülvizsgálat időpontjában: 40%. A csatorna-hálózatra a háztartások 33 %-a csatlakozott rá a közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján. A teljes csatornahálózat hossza (Érd, Diósd, Tárnok) összesen 216 km, ebből Érden lévő hálózat 147 km hosszúságú, a bekötővezetékekkel együtt. A hálózaton működő átemelők száma Érd, Tárnok, Diósd település viszonylatában jelenleg 22, ebből Érden található 14 db. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a város pályázati úton nyert támogatást a csatornahálózat bővítésére, amellyel lehetővé válik a jelenlegi alacsony kiépítettség 100%-osra növelése. Az Érden összegyűjtött szennyvíz továbbra is az ÉTV Érd Hrsz: 044/5 szennyvíztelepén kerül kezelésre. Érden kívül a szennyvíztisztító telep Diósd és Tárnok szennyvizét is fogadja, összesen 5000 m 3 /nap mennyiségben. A kommunális szennyvíziszap a településről kiszállításra kerül az FCSM Délpesti szennyvíztisztító telepére és a Biopetrol Tatabányai komposztáló telepére. Illegális rákötések Az ÉTV Kft. több akciót indított az illegális szennyvízbekötések és az illegális csapadékvíz bekötések felderítésére, ennek ellenére továbbra is történnek illegális rákötések. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvízmennyiség a csapadékos időszakban jelentősen megnő, amelyet feltehetően az illegális csapadékvíz bevezetések okoznak. Száraz időben is nagyobb mennyiség érkezik a kiszámlázott szennyvízmennyiségénél. Feltehetően ez utóbbi hatást az egyes, magas talajvízszintben fekvő csatornákba történő infiltráció okozza, valamint hozzájárulnak az illegális szennyvízbevezetések is. A szennyvíztisztítási technológia rövid ismertetése, létesítményei A szennyvíz a gravitációs csatornákon, átemelők közvetítésével az Érdi Szennyvíztisztító Telepre jut. Az előmechanikai fokozat 2 db rácsból és tangenciális homokfogóból áll, amelyek a durvább szennyeződéseket és a homokot választják ki a nyers szennyvízből. A rácsszemetet és homokfogó üledéket konténerekben gyűjtik, és a lerakóra szállítják. A következő műtárgy az előülepítő medence, ahonnan a nyersiszap az iszapsűrítőbe kerül. A szennyvíz a denitrifikáló medencébe folyik. A következő műtárgy, ami közvetlen összekötetésben van a denitrifikáló medencével a levegőztető. A légbefúvás gumimembrános levegőztető elemeken át, forgódugattyús fúvók segítségével történik. A levegőztetőből a szennyvíz az utóülepítőbe kerül. A levegőztetőből kiskörös recirkulációs szivattyúk juttatják el a magas nitrát tartalmú 17

17 szennyvíz-eleveniszap keveréket a denitrifikáló medencékbe. Az utóülepítő eltávolítja a szennyvízből a keletkezett szennyvíziszapot, és az uszadékot. Az iszap egy részét visszavezetik a recirkulációs szivattyúk segítségével a rendszer elejére, a denitrifikáló medencébe. A fölösiszapot elveszik a rendszerből. A fölösiszap további kezelésére két lehetőség van kiépítve. Az egyik mód, hogy sűrítés után egy szalagszűrő prés segítségével víztelenítik, konténerben gyűjtik a víztelenített iszapot, majd elszállításra kerül. A másik lehetőség, a sűrített iszap tartálykocsis elszállítása rothasztóval és biogáz hasznosító létesítményekkel ellátott telepre. Az utóülepítőkben keletkezett uszadék egy aknába kerül, ahonnan visszavezetik a rendszer elejére. Az utóülepítőből eltávozott tisztított szennyvíz a sodorvonali átemelőbe kerül, ahonnan szivattyúk juttatják a Dunába. Eleveniszap és fölösiszap szárazanyag tartalma Év Eleveniszap szárazanyag tartalma (g/l) Fölösiszap szárazanyag tartalma (g/l) 2005 n.a n.a ,75 8, ,82 11, ,45 6, ,94 6, ,35 7,06 (-) Szennyvíz szennyezőanyag tartalma Befolyó (m 3 /d) (jan.1. dec ) Átlag n.a ,5 5529,3 5872, Maximum n.a Minimum n.a ph Maximum n.a 7,85 7,95 7,99 7,98 7,96 Minimum n.a 7,2 7,28 7,13 7,22 7,06 KOI (mg/l) (befolyó) Átlag , Maximum Minimum KOI (mg/l) (elfolyó) 18

18 Átlag ,64 96,32 44,13 Maximum ,7 Minimum , BOI 5 (mg/l) (befolyó) Átlag Maximum Minimum Befolyó (m 3 /d) BOI 5 (mg/l) (elfolyó) Átlag ,3 17,95 31,89 10,67 Maximum ,3 94, ,6 Minimum 8 3 5,6 4,3 3 3 NH 4 N (mg/l) (befolyó) Átlag 50 45,67 63,6 63,04 65,45 45,08 Maximum ,3 79, ,1 Minimum 36,1 64,9 47,4 52,6 42,3 21,8 NH 4 N (mg/l) (elfolyó) Átlag 28 10,69 8,5 6,95 5,31 1,15 Maximum 57 45, ,9 22,2 9,34 Minimum 15,5 0,11 0,07 0,05 0,04 0,02 NO 3 (mg/l) (elfolyó) Átlag 5 4,06 4,74 6,56 9,04 14,07 Maximum 17,4 9,64 11,7 14,7 16,2 18,1 Minimum 0,4 0,1 0,1 0,1 1,85 9,87 Teljes foszfor (mg/l) (befolyó) Átlag 6 7,65 12,43 11,04 10,69 8,99 Maximum 8,5 11,5 18,4 13,8 15,5 11,7 Minimum 3,9 3,27 9,69 8,95 6,13 3,71 Teljes foszfor (mg/l) (elfolyó) Átlag 3 2,22 3,41 1,23 1,33 1,14 Maximum 7,96 9, ,51 3,35 2,12 Minimum 0,8 0,29 0,29 0,25 0,36 0,57 (-) 19

19 Gázellátás A településen földgázellátás kiépítését megelőzően összkomfortot biztosító hőellátás nem volt. Azóta a földgáz közvetlen hasznosításával, illetve közvetve a távhőszolgáltatással az épületek majdnem 100 %-ában az összkomfortos ellátás lehetősége rendelkezésre áll. A távhőellátásban nem részesülő, vagy egy-egy intézmény számára kiépített saját kazánházzal nem rendelkező épületek korábban jellemzően egyedi kályhafűtéssel biztosították a hőellátásukat. A hőbázisok primer energiahordozója és a lakóhelyiségenkénti hőellátású épületeknél is a hagyományos, nem vezetékes energiahordozók közül a szilárd tüzelőanyag és a tüzelőolaj használata volt a jellemző. A földgázellátás kiépítésével ezek fokozatosan felszámolásra kerültek. A korábbi nem vezetékes energiahordozóval fűtő kazánokat átállították földgáztüzelésűre, s a lakások egyedi hőellátását többnyire parapet konvektoros gázfűtőberendezéssel oldották meg. Fogyasztás jellege Lakásállomány n.a. Háztartási gázfogyasztók száma db n.a. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz , ,30 n.a. mennyisége em 3 Ebből a háztartások részére em ,90 n.a. Egy háztartásra jutó évi gázfogyasztás, m n.a. n.a. n.a. n.a. Villamosenergia-ellátás (Érd MJV adatszolgáltatása alapján -) A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Zrt. A térség ellátását szolgáló bázis állomás, az Érd 120/20 kv-os alállomás a vizsgált városközpont területén üzemel. Az alállomás betáplálása az Albertfalva- Dunamenti hőerőmű között üzemelő kétrendszerű 120 kv-os hálózatról kiépített bekötéssel biztosított. A településen továbbá áthalad a Dunamenti Hőerőmű és az Albertfalvi 220/120 alállomások között üzemelő kétrendszerű 220 kv-os hálózat is, többnyire közel párhuzamosan fektetve a kétrendszerű 120 kv-os hálózati nyomvonallal. 20

20 Továbbá Érd közigazgatási területét érinti, annak déli részén kelet-nyugat irányba áthalad az a 220 kv-os hálózati nyomvonal is, amely a Dunamenti Hőerőmű és az Oroszlányi Hőerőmű között üzemel. A település fogyasztóinak ellátása az Érdi 120/20 kv-os alállomásról táplált 20 kv-os középfeszültségű hálózatokkal történi, ezek a hálózatok tekinthetők Érd ellátásának gerinchálózatának. A 20 kv-os hálózat oszlopokra szerelve halad és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. Szükséges megemlíteni, hogy a területen üzemelő alállomásról induló 20 kv-os hálózatok nemcsak a közvetlen környezetét látja el, hanem a tágabb térség ellátását is szolgálja. Ezek is oszlopokra fektetve, részben köz-, részben magánterületen haladnak keresztül. Ezek jelenlétével is számolni kell a tervezés során. A hálózatok az érintett telkek beépítési lehetőségét korlátozzák, ezért a vezeték nyomvonalának kiváltási lehetőségeit is célszerű vizsgálni. A település közvilágítása a városközpontban, a lakótelepek területén közvilágítási lámpatestekkel, a további területeken a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt lámpafejekkel éppen csak a közlekedés előírásainak felel meg. 2.6 Zöldterületek, erdőterületek Általánosságban megállapítható, hogy a meghatározóan kertvárosias karakterű Érd biológiailag aktív zöldfelületekben rendkívül gazdag, hiszen a nagy kiterjedésű belterület kertvárosi beépítésű területeinek legalább 50%-a több szintű zöldfelület. Ez az épített környezet védelme szempontjából, tájképvédelmi, településkép védelmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt rendkívül kedvező. Ezzel szemben kedvezőtlennek mondható a közhasználatú zöldterületek hiánya, az utcák jelentős részének rendezetlensége, a fasorok hiánya. A város zöldfelületi rendszerének legjelentősebb elemei: A Duna hullámtéri erdői (Beliczai sziget) Fundoklia-völgy Az Ófalu fölött végighúzódó magaspart erdőterületei Papi földek tervezett közpark-parkerdő rendszere Az M6 autópálya Sulák patak közötti meglévő és tervezett erdőterület. 21

21 A Beliczay-sziget hullámtéri erdőterülete ökológiai, természetvédelmi, vízgazdálkodási jelentőségén túl, mint kiránduló erdő meghatározó jelentőséggel bír a város lakosságának szabadidő eltöltésében. A felhagyott téglagyár turisztikai-rekreációs hasznosítása a térség szabadidő kínálatát növelhetné. Ehhez a térséghez szervesen kapcsolódik a mentett oldalon lévő sportterület, amelynek jelentős bővítésével számol a terv. A sportterülettől keletre a hatályos terv a mezőgazdasági termelés fenntartásával számol. A belterület és a Duna közötti területrész jelentős rekreációs potenciállal rendelkezik. A város településfejlesztési koncepciója a településfejlesztés konfliktusaként emeli ki a város Duna parti fekvésének, adottságainak kihasználatlanságát. Egyben előnyként, értékként hangsúlyozza a Dunához közeli rekreációs-, idegenforgalmi hasznosításra alkalmas összefüggő nagy kiterjedésű területeket az Óvárosban. Ezzel összefüggésben kell kihangsúlyozni, hogy a város területén nincs egy minden korosztály számára kikapcsolódási (játék, sport, pihenés) lehetőséget biztosító szabadidő központ, komplex közpark. Nincs a városnak városligete! Az itt található mezőgazdasági területek zöldterületi-rekreációs fejlesztésre kiválóan alkalmasak, már csak azért is, mert a belterület és a hullámtér közé beékelődő hidrogeológiai védőidom területén folytatott mezőgazdasági tevékenység szakmai véleményünk szerint hosszú távon nem fenntartható. A Fundoklia-völgy a város kiemelt jelentőségű zöldterülete, helyi jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 terület. Természetvédelmi, ökológiai, tájképi, településképi jelentősége a Beliczai szigethez hasonló. A feltártsága legfeljebb kirándulásra teszi alkalmassá a völgyet. Természetvédelmi rendeltetése, az élőhelyvédelem prioritása miatt ez a zöldfelület sem alkalmas intenzíven feltárt és kiépített közpark kialakítására. Sétautakkal, pihenőhelyekkel, tanösvényekkel azonban feltárható lenne. A turisztikai, bemutatási,ismeretterjesztési, pihenési célokat egyaránt szolgáló feltárással talán az illegális hulladéklerakás és elhanyagoltság is felszámolható lenne. 22

22 Az Ófalu felett húzódó magaspart, meghatározóan erdős területe a meredek letörés miatt elsősorban tájképi, környezetvédelmi, természetvédelmi jelentőséggel bír. A külterületi szőlőheggyel határos területe a Kakukkhegy természetvédelmi területe. Mivel ez a löszfal csúszásveszélyes, így az erdővel, természetközeli gyepekkel, bokorerdővel való fedettség feltétlenül fenntartandó. A Papi földek területe jelenleg mezőgazdasági hasznosítású, de az Agglomerációs törvénnyel összhangban a településszerkezeti terv erdőterületként jelölte ki. A hatályos szabályozási terv a lakóterületekkel érintkező területrészeken zöldterületet (közparkot) szabályozott. Ezzel is hangsúlyozva, hogy a város zöldterületi ellátottsági hiányait mérsékelni kell. A tervezett közparkok és a tervezett parkerdő a város zöldfelületi rendszerének meghatározó létesítménye lehet, így ez a javaslat feltétlenül megtartandó. Tulajdonosi részről felmerült a Sulák-patak által táplált halastó vagy horgásztó kialakításának igénye. Szakmai szempontból a parkerdő részét képező tófelület kialakítása támogatható. Az M6 autópálya és a Sulák-patak között részben már meglévő, részben tervezett véderdő mélyfekvésű belvizes területen található. Környezetvédelmi szempontból az erdőterület meghatározó jelentőségű. A zöldfelületi rendszer további területei a közparkok, közterek, amelyeket a szerkezeti terv és szabályozási terv egyaránt megtartott. Ezek az általában néhány ezer m2-es területű parkok, terek nagyon fontos elemei a városi földfelületi rendszernek, a városszerkezetnek, kis területük miatt azonban legfeljebb egy játszótér, pihenőkert funkcióját tölthetik be. Nem helyettesíthetik a jelenleg hiányzó nagy területű, több funkciójú, városi szintű közparkok hiányát. Az utcai fasorok összefüggő rendszere szervezi egységes rendszerré egy város zöldfelületi rendszerét. Érd területén azonban az utcák jelentős része rendezetlen, fasor nélküli, vagy a telektulajdonosok által ültetett fák miatt vegyes (rendezetlen) képet mutat. Az utcák rendezésével egyidőben egységes fasorok kialakítása is fontos feladat. Az utcai fasorokat a településökológia alapegységeinek tekintjük, ezért új utcákat véleményünk szerint fasorok nélkül nem is szabadna kialakítani. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város környezetminősége a megyei jogú városokkal összehasonlítva az átlagosnál jobbnak minősíthető. A levegő minőségét és a zajterhelést egyaránt a közlekedés határozza meg. A város biológiailag aktív zöldfelületekben való gazdagsága, a belterülethez szervesen kapcsolódó természetközeli védett erdőterületek sem ellensúlyozhatják a közhasználatú zöldterületek (városi szintű közparkok) hiányát. 23

23 3. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA 3.1 Levegő Érd Város környezeti levegő minőségét alapvetően a település elhelyezkedése, az uralkodó szélirány valamint a különböző jelenlévő légszennyező források határozzák meg. Érd igazgatási területén jelentős ipari eredetű levegőt szennyező létesítmény nem található. A tervezett iparterületek a város belterületétől (lakóterületétől) több száz méterre kerültek kijelölésre, így ipari tevékenységtől származó levegőszennyezés távlatban sem érheti közvetlenül a várost. A téli félév fűtési eredetű levegőszennyezése a gázhálózat teljes kiépítettsége miatt nem számottevő. A gáz árának növekedésével azonban számolni kell azzal, hogy növekedni fog az ellenőrizhetetlen vegyes tüzelés aránya, ami a város levegőminőségét kedvezőtlen irányban befolyásolhatja. A városban állandó üzemelésű immisszió-mérő állomás nem működik. Az Érdre és térségére vonatkozó adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján lehet elérni. A város levegőminőségét a közlekedési eredetű levegőszennyezés határozza meg. Az M6 és M7 autópálya, a tervezett M11 gyorsforgalmi út, a 6-os, 7-es főutak városi átkelő szakaszai, továbbá a városi gyűjtőutak jelentős forgalma nem csak a szomszédos területek, de az egész város levegőminőségét meghatározzák. A közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi probléma, hogy a város lakóutcáinak jelentős része rendezetlen, burkolatlan, így a kertvárosias területeket a közlekedéstől származó porszennyezés is sújtja. Az utcák rendezetlenségébe sok esetben a por megkötésében jelentős szerepet betöltő fasorok hiánya is beletartozik. Az M6-os autópálya és a 6-os, 7-es főút déli elkerülő szakaszainak kiépítése azonban a környezetminőségre kedvezően is hatott, hiszen ezzel a városközpont jelentős átmenő forgalomtól mentesült. A város területén légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek tekinthető a Duna és a hullámtéri erdők összefüggő területe. Levegőtisztaság-védeli szempontból problémás területként jelölhető meg a szennyvíztisztító telep környezete. A szennyvíztisztító telep kijelölt védőtávolságán belül már beépült lakóterület is található, így annak bűzhatása a szélirányok függvényében lakóterületet is érinthet. 24

24 Légszennyezők származásoktól és állapotoktól függetlenül mindazon anyagok, melyek oly mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják. A légkört természetes és antropológiai eredetű szennyezőanyagok károsíthatják. Allergén anyagok (pollen) egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása elsősorban a rétek, legelők, műveletlen szántóföldek következtében jellemző. A pollenanyagok csökkentése a település zöldfelületeinek rendszeres karbantartásával, kaszálásával lehetséges. A területen a pollen szennyezettség a levegőben lévő virágporszemcsék számának jelentősebb megemelkedése szempontjából három pollenszezon különíthető el: - A tavaszi szezon ( fa-szezon ) A február 1-től április 30-ig terjedő időszakban termelődött pollenszemek megjelenési időszaka. A virágzás kezdési időpontja igen változó, többnyire március eleje! - A kora nyári szezon ( fű-szeon ) A május 1. és július 31. közötti periódus, amelyet főként lágyszárú növények (vadon élő füvek, gabonafélék, kora nyári gyomok) és néhány fa virágpora jellemez. - A nyár végi-őszi szezon ( gyom-szezon ) A július 16-tól október elejéig termelődött pollenszemek - döntően lágyszárú gyomok pollenjei- jellemzik. A levegő minőségére kedvező hatást jelentenek a környező erdők, valamint a település belterületén található nagyarányú zöldfelületek, amelyek főként a már említett szálló por megkötésében játszanak szerepet. A város levegőjét terhelő szennyező anyagok koncentrációjának feltárása céljából év júniusában készült levegőtisztaság-védelmi mérés. A mérés célja Érd, Alsó utca közelében fekvő terület levegő minőségének vizsgálata volt, fűtési ill. nem fűtési szezonban. 25

25 3.2 Víz Felszíni és felszín alatti vizek jellemzői a településen A felszíni vizek védelme szempontjából meghatározó a Duna vízminőségének védelme. Érd igazgatási területén a Duna vízminőségére a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizei, a Sulák-patakba és Benta-patakba kerülő csapadékvizek hathatnak károsan. A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése és bővítése folyamatban van. A csapadékvizek elvezetése teljes rendszerének kiépítése megoldásra váró feladat. A Város közigazgatási határain belül az alábbi vízfolyások találhatóak: A Város belterületén két nagyobb vízfolyás ered, a Tepecs- és a Bara-árok, amely rétegvizek jelenlétét igazolja. A vízfolyások mellékágai ugyancsak több forrásból, rétegvízből táplálkoznak. Az Erzsébet és a Teréz utca, a 7-es, illetve a 6-os számú főközlekedési út menti terület és az Óvárosban (Ófalu) DK-i része mély fekvésű, belvizes, a Duna mértékadó árvízszintje alatt van. A 7-es számú főközlekedési úttól É- ra elterülő dombos területeken a talajvíz rétegvíz formájában időszakosan szivárogva is előfordul az összefüggő talajvíztükör fölött is. Az Ercsi úttól Ny-ra a talajvíz igen mélyen helyezkedik el, itt rétegvíz szivárgásokra sem kell számítani. Érd MJ Város felszíni vizei alapvetően két nagy befogadó irányába gravitálnak. Az É- i, ÉK-i városrész felszíni vizei a Tepecs-árok, Bara-árok és az Érd-Diósdi-árok mint fő levezetési irányokon keresztül a Sulák-csatorna, valamint a Benta-patak irányába. A D-i és Dny-i városrész felszíni vizei a Berki-mellékágon keresztül közlekednek. Természetesen mindkét esetben a Duna a végső befogadó. Jelentősen befolyásolja a felszín alatti vizek minőségét az a tény, hogy az ingatlanokban keletkezett szennyvíz nagy mennyisége feltételezhetően elszivárog a talajba, ugyanis sokan nem veszik igénybe a települési folyékonyhulladék kötelező közszolgáltatást. Termálvíz: Az érdi fürdőkomplexum meleg vizét (42 C) 800 méter mélységű termálkútból nyeri. A víz natriumhidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos termálvíz, amelynek azonban bromid és jodidion tartalma is jelentős, fluoridion tartalma pedig kimondottan magas. 26

26 Csapadékvízrendszer Érden a csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékvíz csatornahálózat és főleg nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadóik a különböző nagyobb árkok, a Bara- patak, a Sulák- patak és a Benta -patak. Ezek végső befogadója a Duna. A néhány elválasztott rendszerű csatornahálózattal elvezetett vizeket a rendszer a Barapatakba, majd végül a végbefogadójába, a Dunába szállítja. A nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizeket az élő vízfolyásokba vezetik, amelyeknek a végbefogadója szintén a Duna. A város csapadékvíz elvezető hálózati rendszeréről elmondható, hogy az nem egységesen épült ki, nem alkot egységes elvezető rendszert. Az utcák mentén kiépített nyílt árkok hidraulikailag nem összehangoltak, a rendszerben sok a lefolyástalan, feliszapolódott szakasz. A felszíni vízelvezetés hosszúsága a felülvizsgálat időpontjában az ÉKFI tájékoztatása szerint: a belterületi csatorna összesen kb fm burkolt (nyílt) - RÁVNA projekt keretében kiépített: 6 160,7 fm burkolt (zárt) - RÁVNA projekt keretében kiépített:4 762,9 fm A felszíni vízelvezető rendszer kezelője az érdi Önkormányzat saját intézménye az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (2030, Érd, Fehérvári út 69.sz.). Jelenleg a város felszíni vízelvezetési koncepció kidolgozása, -" Érd, Tárnok belterület felszíni vízrendezése projekt" - alapján folyamatban van Árvízvédelem A Dunán levonuló árhullámok elleni védelmet az I. rendű árvédelmi vonal biztosítja, amely részben földgátas, részben magas-parti szakaszokból áll. A védvonal és a meder közötti terület hullámtérnek minősül, amely magasabb vízállásnál elöntésre kerülhet. A Duna mértékadó árvízszintje Érdnél 102,08-102,20 mbf közötti. Az árvízvédelmi feladatokat a KDV-VIZIG látja el. A Dunán levonuló, a mértékadó árvízszintet megközelítő árhullámok felhívták a figyelmet az árvízvédelmi művek szigorúbb védelmére, karbantartására és fejlesztésére, a hullámterek, parti sávok használatának és hasznosításának szigorúbb előírásait rögzítette a 21/2006 (I.31.) Korm rendelet is. Árvízvédelem keretébe tartozik a fakadóvizek okozta veszélyeztetés is. 27

27 3.3 Talaj A Város külterületének nagy részén barnaföld található. A löszös üledéken képződött, vályog mechanikai összetételű barnaföld vízgazdálkodása kedvező, jellemző rá a nagy vízraktározó képesség, ezért a területeken a külterületi vízrendezés nem indokolt. Érdtől D-re mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. Ennek a talajtípusnak a vízgazdálkodása szintén igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztő és víztárolók képessége. Érd külterületének napsütötte dombjai, termékeny talaja révén alkalmas a gyümölcs és szőlőtermelésre. Azonban Érd belterületén a Város (Bp) közelsége és a kis telekméretek miatt a háztáji gazdálkodás a területen nem volt jelentős. Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészle tek száma alrészlet ek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő (Érd MJV Önkormányzat) Az adatok alapján megállapítható, hogy a terület 35%-a szántó művelési ágba tartozik, az erdő részaránya mindössze 3%. Bár szőlő kevés van, de ennek ellenére megbecsült kultúrája a térség lakosságának, akárcsak a gyümölcstermesztés. Jelentős, ám kiaknázatlan potenciállal bír az érdi barack és az érdi bőtermő meggy. A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, mert a felhasznált műtrágyáról nem kötelező az adatszolgáltatás. Azonban a Város környezetvédelmi programjának készítése kapcsán megállapították, hogy a műtrágyák használata csökkenő tendenciát mutat. 28

28 3.4 Élővilág és természetvédelem Az Érd és térsége a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Érd közigazgatási területét is érintő, a helyi természeti védelem alatt álló területeken kívül országosan védett természetvédelmi területek is találhatók. (Forrás: Local Agenda 21) Helyi természeti védelem alatt álló értékek Czabai-kert A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására. Érd-Parkvárosban a Radnai és a Bikszádi utca találkozásánál terül el a Czabai-kert. A mindössze 0,66 hektárnyi kiterjedésű, zárt terület híven őrzi a korábbi vegetáció emlékét. A növényállomány nem tekinthető háborítatlan, elsődleges erdőnek. Az körüli irtás után a korábbi állomány újult meg. A kert legjellemzőbb fája a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Kaptárkövek Az 1-15 méter magas kaptárkövek Érden és környékén mészkőből épülnek fel. Pontos eredetük és funkciójuk még ma sem tisztázott. Egyes feltevések szerint vallási célokat szolgáltak, mint bálványtartó vagy áldozati bemutató helyek. A kaptárkövek 1981 óta védettek, de sajnos ma már többségük magánterületen van, ahol a megfelelő védelem nem megoldható. A leglátványosabb köveket az Árvalányhaj utcában láthatjuk. Érd-Tétényi öblözet és a Beliczay-sziget Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2-3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Óvárostól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tó egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át. Érd-Óvárosban (Ófaluban) kőtábla emlékeztet az 1838-as, majd 1876-os, és 1941-es árvizekre, amikor a folyó kilépett a medréből, és teljesen elborította a tájat. Az árvíz-veszélyeztetettség a magyarázata annak, hogy e táj szinte teljes érintetlenségben megmaradhatott. 29

29 Érdi-magaspart Érd leglátványosabb és tájképileg legmegragadóbb arculata fogadja a látogatót Óvárosban (Ófaluban), ahol a Duna vize felett merészen kiemelkedő hegyfok tűnik fel. A Mezőföld síkjának pereme táblahegyként dacol a Duna hullámaival. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Óvárosban (Ófalu), illetve a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Óvárosban (Ófalu) fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Mivel a Duna szintje Érdnél kb. 100 m magasságban van a tenger szintje felett, az Érdi-magaspart átlagosan 60 méternyire emelkedik a Duna vízszintje fölé. A felszín formálásában döntő szerep jut a folyónak. Az Érdi-magaspart a hajdani kiédesült Pannon-tó 5-6 millió esztendővel ezelőtt keletkezett sekélyvízi üledéke, s egyben a pannóniai korszak egyik legszebb magyarországi feltáródása. Az Érdi-magaspartot a geológiai és botanikai különlegességek, valamint a fölötte húzódó kora vaskori régészeti lelőhelyek miatt 1985-ben védetté nyilvánították. Berza-kert Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben az a védett erdőség, melynek állományát az erdei fenyő (Pinus silvestris) uralja. A Berza-kertben az erdőszerűen megőrzött, telepített állomány az elmúlt két évtizedben nagyon megfogyatkozott. Míg 20 esztendeje kb. 300 fenyőt számoltak össze, jelenleg már csak az állomány fele van meg. A fák kora esztendő, s igen kevés az újulat. A Berzakertet 1970-ben nyilvánították védetté, látogatása a tulajdonossal történő előzetes időpontegyeztetés szerint lehetséges. Érdi tölgyfa Érdligeten az Alsóvölgyi út 32. szám alatti ingatlanon magasodik a magányosan álló, terjedelmes koronájú, idős csertölgy (Quercus cerris). A mintegy 20 m magas esztendős fát 1981-ben nyilvánították védetté. Törzsének kerülete mellmagasságban 417 cm, s eszmei értékét 1981-ben forintban állapították meg. Diósdi mészkőfejtő Kevesen tudnak arról, hogy a fertőrákosihoz hasonló, de annál szerényebb méretű, elhagyott mészkőfejtő van Diósd község határában, a 70-es út közelében. A Tétényifennsík oldalában a bányaművelés következtében mintegy 150 m hosszú és 100 m széles katlan keletkezett. Több mint egy tucatnyi szögletes üreget mélyesztettek a szarmata mészkőbe. A 8-10 m magas fejtési csarnokok m mélyre nyúlnak be az anyakőzetbe. A mennyezetet az előrészekben 2-3 m átmérőjű gigászi kőzetoszlopok tartják. Az árkádszerű csarnokok a hajdani bányászkodás látványos emlékeiként fogadhatnák a látogatókat. A környéken még megmaradt az eredeti fás-cserjés növényzet. Sajnálatos, hogy a kőfejtő illegális szemétlerakó helyként a pusztulás martalékává válik. 30

30 Benta-patak szurdoka és a Sóskúti kőfejtő Érd környékének tájképileg egyik legemlékezetesebb része a Benta-patak völgye. A völgy helyét szerkezeti törés jelölte ki még a pleisztocén elején. Később a Duna felé tartó vízfolyások mélyítették, tágították. Sóskút határában a völgy két oldalán a szarmata és lajtamészkő keményebb részei érdekes kőbörcöket alkotnak. A sóskúti Kálvária dombon számos természetes eredetű kőfülke és barlang található. A Sóskúti kőbánya szarmata mészkövét évszázadok óta használják építkezésekre. A Sóskúti bánya szarmata mészkövének fizikai tulajdonságai nyomószilárdsága, vízfelvevő képessége, hézagtérfogata, és fagyálló képessége rendkívül változékonyak. Sóskútról került ki számos fővárosi középület, így a Magyar Tudományos Akadémia, a Műegyetem, a királyi vár, a Citadella építési anyaga, s a Lánchíd oroszlánjait, valamint az Országház kődíszítményeit is sóskúti kőtömbből faragták ki. Az üreges szerkezet miatt jó hőszigetelő kőzetből épült fel Érden a Magyar Földrajzi Múzeumnak otthont adó egykori Wimpffen-kúria is, valamint számos környékbeli lakóház. Az érdi múzeumkert szobrainak talapzatát is sóskúti mészkő alkotja. (Forrás: 3.5 Környezet-egészségügy Érd városában a körzeti orvosi ellátás biztosítási alapúvá vált. 20 háziorvosi körzet, 10 gyermekorvosi körzet és 10 fogszakorvos, két iskolafogászat látja el a területet. Az Önkormányzat a 14/2002. (VII.22.) ök. rendeletében rögzítette a körzetek nagyságát, és határait. Az anya és csecsemővédelem ellátásában 17 területi védőnő és egy főállású ifjúságivédőnő dolgozik. Feladatuk az egészséges életmódra nevelés, prevenció, felvilágosítás, valamint nevelési- gondozási tanácsadás. Tevékenységüket a családok otthonában, a tanácsadókban, iskolákban, óvodákban, és közösségi programokon végzik. A védőnői szolgálat a szakorvosi rendelőintézet feladatkörében működik 18 területi és 6 ifjúsági védőnővel. 31

31 3.6 A települési környezet művi elemeinek és infrastrukturális környezeti rendszerének állapotjellemzői A város meglehetősen nagy kiterjedésű közigazgatási területének több mint 50%-át teszi ki a belterület. A belterület terület-felhasználásában uralkodók a lakóterületek, ezen belül is az egyedi telkes, egylakásos, szabadonálló beépítésű, családi házas lakóterületek. A hagyományos falusias jellegű lakóterületen belül néhány helyen a városban megtalálható teljes utcákra kiterjedően eltérő intenzitású beépítés is. A más jellegű beépítési módot és sűrűséget jelentő lakóterület Tisztviselőtelepen és Újtelepen található. A legújabb lakópark beépítés a Pára környékén létesült vegyes területen belül. A Mérnök utca környékén a sorházak jelentenek különböző beépítést, a Fácán közben pedig jellegzetes kisvárosias jellegű úszótelkes társasházak épültek. Ettől gyökeresen eltérő jellegű terület-felhasználás csak a városközpont területén jellemző, ahol a telepszerű lakóterületek mellett koncentrálódnak az intézmények. Az utóbbi évtizedben a kertvárosi jellegű egylakásos lakóterületeken belül, pontszerűen megjelentek a környezetétől idegen vállalkozási jelleggel épített 2-6 vagy ennél több lakásos társasházak, melyeket a családiházas őslakosok elleneznek, mert megzavarják a tradicionális nyugodt, kellemes kertvárosi övezetet. Másrészről nem kapcsolódik a fejlesztésekhez intézményi fejlesztés sem. Ennek egyik előfutára volt az Ürmös utcai lakópark. Majd a településrendezési terv módosítások következményeként, kihasználva a maximális építési lehetőségeket, a gyűjtő és főutak mentén egyre több társasház építés kezdődött, mely egyes utcákban napjainkban is tart. A lakossági ellenállás hatására júniusban elfogadott örökségvédelmi rendeletsegítségével megálljt parancsolt a város a zártsorúan épülő társasházaknak. A város meghatározó gazdasági-ipari övezete a város központjától délre helyezkedik el (Érdi Gazdasági,- Logisztikai Park, az ún. Bécsi-hegy területe), illetve a város keleti részén, a Budafoki út és elkerülő út mentén található még egy nagyobb beépült gazdasági terület. Szerkezeti jelentőségű gazdasági övezetek találhatók még a város nyugati szélén, a vasútállomás közelében és a régi 7-es út mellett is, összeszerelő műhelyek, szállítmányozási cégek. Ezen kívül üzemi telephelyek alakultak ki a vasút és a Kis-Duna között is, melyek a közeli lakóterületek miatt konfliktus okoznak. Konfliktust jelentő zavaró gazdasági tevékenység több helyen is van a városban, többük lakóterületbe ékelődve, illetve a vasút és a lakóterület között (Puszpáng utca). Szerencsés lenne ezen telephelyek átköltöztetése a gazdaságfejlesztési területekre. Az erdőterületek, rekreációs zöldterületek aránya nem meghatározó a városban, azonban kiemelkedik két, szigetszerűen elhelyezkedő terület: a Duna-parti-ófalui 32

32 településrész (védett Natura2000 területek: Kakukk-hegy és Beliczai sziget) és a Tárnok szomszédságában elterülő, ugyancsak Natura2000 terület, a Fundoklia-völgy. Szerkezeti jelentőségű zöldfelületet jelent a volt lőtér területe és az érdligeti volt strand területe is. Több kisebb, kihasználatlan zöldterület található még Parkvárosban és Érdligeten. Szerkezeti jelentőséggel bír a vincellérvárosi és érdligeti lakóterületen belül még megmaradt meredek hegyoldalak és hegytetők, ahol az építési lehetőségek ellenére a faállomány megőrzendő. Országos műemléki védelem alatt álló épületek, objektumok Kutyavár (várrom) - Kutyavári út, Dzsámi minaretje - Mecset utca, Római katolikus templom- Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, Római katolikus plébánia - Szent Mihály tér, illetve Molnár utca, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna - Külső Római út, Barokk kőkereszt - Kinga utca, Egykori Pelikán fogadó, majd Wimpffen-kúria épületegyüttese (ma a Magyar Földrajzi Múzeum) főépülete és oldalszárnyai Kutyavár Törzsszám: 7011 Jogállás: műemlék védelem A Balatoni útról a Kutyavári útra letérve találjuk Érd legrégebbi építészeti emlékének a Kutyavár nevű vadászkastélynak romjait. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította. Ma már csak egy kis faltöredék látható belőle. A hagyomány szerint Mátyás király emelte itt pecérei és vadászebei számára. Dzsámi minaretje Törzsszám: 7012 Hrsz: Jogállás: műemlék védelem Az Óvárosban (Ófaluban) áll az egykori dzsámiból magmaradt, a XVI. század második felében épült minaret. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába 33

33 épített résnyi nyílások. A minaret müezzinerkélye és sisakja villámcsapás következtében megsérült, a dzsámi elpusztult, építőköveit széthordták. Varsányi János 1847-ben már a magányosan álló csonka tornyot örökítette meg művészi rajzával. Az közötti régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész a helyreállítási terveket. A részleges rekonstrukció során, a kiegészítések olyan anyag használatával és formában történtek, amelyek a mai látogató számára egyértelműen megkülönböztethetőek az eredeti építési anyagtól és lehetséges megjelenéstől. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni: a Mekka felé tájolt, egykori templombejárattal szembeni Mihráb fülkét vasbetonból készítették el, a templom sarkait vasbeton lámpákkal jelzik. A toronyba a templom belsejéből induló lépcsőn feljutva lehetett belépni. Ma egy vasbeton lépcső vezet fel a torony bejáratához. Római katolikus templom (Szent Mihály arkangyal) Törzsszám: 7014 Hrsz: Jogállás: műemlék védelem A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom hajója már állt a XV. században. A XVII. században a felrobbanása után megmaradt gótikus falakat felhasználták a között épített barokk templomban. A XVIII. század második felében készült a Vir Dolorum, a Szent Sebestyén és a Szent Rókus barokk faszobor, míg ugyanezen század végének copfstílusú alkotása a fő- és mellékoltár. Ugyancsak copfstílusúak a szentélypadok, a szószék és a kőből faragott keresztelőkút. A templom órapárkányos tornya 1774-ben épült fel (az évszám a főkapu feletti zárókövön is látható). A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják. A kórus szintjét kosáríves ablak világítja meg, fölötte lantablak, végül a harangok magasságában négy tört kosárívű ablakot helyeztek el. A templom körül 1793-ig temető volt. Érdekesség, hogy a templomtorony órapárkány alatti falszakaszába két régi sírkövet is beépítettek. A sírkövek felirata "I H S, KATHARI MATT...D", a másik szöveg az árnyékvilág fordított logikája szerint tükörírással íródott: "LUK REC". A templomhajó padlósíkja 2 méterrel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba vezető É-i homlokzati bejárathoz építették be az 1970-es évek elején lebontott másik régi templom faragott kőkeretes kapuját. A szentély K-i záró falán lévő barokk ablakfülkében Szent Mihály arkangyal faszobra látható. 34

34 Római katolikus Plébániaház Törzsszám: 7013 Hrsz: Jogállás: műemlék védelem A műemlékként nyilvántartott barokk plébánia földszinti része és között épült. A török kiűzése után a boszniai Kapisztrán ferencesek alapították ban már említik plébániaházát. Az épületet gróf Illésházy János 1774-ben, Tomicich János plébános működése idején emelet ráépítésével bővítette. Ugyanabban az évben készült el a templom tornya is. A téglalap alaprajzú, magas lábazati kialakítású emeletes épület utcai homlokzatán mindkét szinten négy kőkeretes ablak, a szintek között a különböző periódust jelző osztósáv látható. Teteje csonkatornyos kiképzésű. A földszinti helyiségekben a XVII. század végére jellemző kora barokk fiókboltozatok figyelhetők meg. Az épület alatti pincébe az udvarról nyíló kőkeretes pincelejárón keresztül juthattak le. A plébániához az udvaron L-alakban csatlakozó kocsiszín, kamra és istálló egy része még ma is látható. A plébánia udvarán láthatjuk a Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália fogadalmi kápolna kerítését korábban díszítő szobrokat. Sajnos, némelyikük már csak töredékes formában látható. Kiemelkedően szép a viszonylag épségben maradt Piéta (Fájdalmas Szűzanya) szobor. Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália kápolna Törzsszám: 9390 Hrsz: Jogállás: műemlék védelem A külső Római úton áll az 1734-ben emelt kápolna - erősen megújított formában. Homlokzatán dombormű látható. A Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolnába kosáríves, faragással díszített zárókövű kapun keresztül léphetünk be. A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. 35

35 Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és oltárát diadalív tagolja, térlefedésére csehsüveg- boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti. Feltételezhető, hogy e ma látható szobor korábban a kápolna előtti Szentháromságszobor legfőbb eleme lehetett. A kápolna legutóbbi helyreállítása 1984-ben történt, melynek során a kőkerítés falába halálfejes faragott követ helyeztek el, amelyet a kápolna építésének idejében készíthettek a járvány szörnyű pusztítására emlékezvén. Wimpffen-kúria Törzsszám: 7010 Jogállás: műemlék védelem Az egykori híres Pelikánnak nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria épületegyüttese Érd központjában, a Budai út 4. sz. alatt található. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet. A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas út mellé építették fel a vendégfogadó főépületét és a hossztengelyére merőleges, különálló kiszolgáló épületszárnyakat, a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszín épületét, 1820 és 1840 között. Az épületegyüttes jelentősége főként abban áll, hogy mind a mai napig megmaradt minden eleme. A főépület, amelyben jelenleg a Magyar Földrajzi Múzeum működik, már 1958 óta műemléki védettség alatt áll. Az épületegyüttes további részeinek védetté nyilvánítására 1999 augusztusában került sor. Barokk kőkereszt Törzsszám: 9391 Hrsz: Jogállás: műemlék védelem A kereszt műemléki nyilvántartásba vett, volutás oszlopon álló kőkereszt. Eredetileg Érd- Óvárosban (Ófaluban) feltehetőleg a templom vagy a kastély közelében állhatott mindaddig, míg az 1838-as nagy árvíz miatt a Batthyány Fülöp nevéhez fűződő új városrész kiépülésével áthelyezték és felújították, amelyet az átvésett 1843-as évszám jelez. A II. világháború idején a kereszt megsérült, jelenlegi felújított állapotát 1997-ben kapta meg. A másik barokk kőkereszt, a "gyormai" vagy Fehérkereszt a Mély úton felfelé haladva és Százhalombatta felé kanyarodva a dűlő úton található. Szintén Illésházy János állíttatta 1789-ben, amikor fia Illésházy Ferenc meghalt. (Forrás: ) 36

36 3.7 Zaj- és rezgésvédelem A település területén olyan ipari üzemek nem találhatók, amelyek zajkibocsátása a szomszédos területekre káros hatással lenne. Nagyobb problémát okoznak a lakóterületen létesített kereskedelmi, szolgáltató létesítmények zajhatásából eredő konfliktusok, illetve a lakóterületek közé ékelődő, illetve azok szomszédságában tervezett gazdasági területek potenciális zajterhelése. A közlekedési eredetű zajterhelés elleni védelem a két autópálya mentén megoldott. Az M7 autópálya mentén zajgátló falakkal biztosított a lakóterületek védelme. Az M6 autópálya lakóterületen átvezető szakasza olyan mély bevágásban halad, hogy a rézsűoldalak védik a szomszédos lakóterületeket a közlekedési eredetű zajtól. A 6-os és 7-es főút belterületi szakasza mentén, továbbá a város fő gyűjtőútjain a zajterhelés mértéke határérték körüli, vagy azt meghaladó. Az M6 autópálya és a déli elkerülő út kiépítésével a két főút átmenő forgalma a városközpontot elkerüli, így itt a közlekedési eredetű zajterhelés (levegőszennyezés) mérséklődött. A közúti közlekedési eredetű zaj meghatározóan a következő utcákat érinti: Bajcsi- Zsilinszky u., Riminyáki u., Diósdi u., Balatoni út, Törökbálinti út, Velencei út, Budai út, Budafoki út, Ercsi út, Szajkó u., Zámori út, Vadlúd u., Kossuth Lajos u., Bethlen Gábor u. A város környezetvédelmi programja is megállapítja: A közúti közlekedés hatásának kiértékelése során megállapítottuk, hogy a közlekedés zajhatása nem csak az autópályák és a főközlekedési utak mentén jelentős, de a városon keresztülhaladógyűjtőutak zajterhelése is határérték körüli, esetenként határértéket meghaladó mértékű. Zajvédelmi szempontból jelentős konfliktust okoz a belterületen lakóterületeket érintő két vasútvonal. 3.8 Hulladékgazdálkodás Hulladékkezelési közszolgáltatás végzésével megbízott Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft. Tulajdonosai: A.S.A. Magyarország Kft. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 2030 Érd, Sas u. 2. Engedélyszáma: /

37 A közszolgáltatásban jelenleg a lakosság 100 %-a vesz részt. Érden a kommunális hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Ebbe a gyűjtőedények és a konténerek lakótelepi részen heti háromszori, a családi házas övezetben heti egyszeri, a szelektív gyűjtőszigetek heti többszöri ürítése tartozik bele. Alkalmazott hulladékgyűjtő edényzetek A régi helyzethez képest nem változtak. A gyűjtés eszközei vegyesek, 60, 110, 240, 1100 l-es hulladékgyűjtő edényzet (műanyag, fém vegyesen), ezek a közszolgáltató és a lakosok tulajdonában vannak. Rendelkezésre áll a többlethulladék elszállítására szolgáló zsák. Ha a lakosság plusz szemetet kíván elszállíttatni, azt az Érd Kom feliratú zsákokban teheti meg. A 120 literes zsák árait a települési önkormányzati rendeletekben szabályozzák. Kiszolgáló géppark A hulladékszállításra megfelelő begyűjtő-rendszere és az alábbi táblázat szerinti szállítójárműve van az Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft.-nek: Típus Felépítmény Térfogat Megnevezés MAN MUT Variopress 18 m 3 Hulladékgyűjtő autó MAN MUT Variopress 18 m 3 Hulladékgyűjtő autó MÁN Hard-Press 13 m 3 Hulladékgyűjtő autó LIAZ Uniporm 20 m 3 Hulladékgyűjtő autó LIAZ Uniporm 20 m 3 Hulladékgyűjtő autó LIAZ Uniporm 20 m 3 Hulladékgyűjtő autó MERCEDES 5 db bérelt 19 m 3 Hulladékgyűjtő autó MAN Uniroll + Daru - Szelektív gyűjtő autó MAN MUT Variopress - Konténerszállító (Érd-Kom Kft.) Szilárd kommunális hulladékot befogadó lerakóhely A település hulladékát továbbra is Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft. tömörítős felépítménnyel ellátott járművei segítségével folyamatosan gyűjtik be és szállítják el a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Pusztazámori hulladéklerakójába. A telepen található egy 7 m3-es lomjellegű, egy 7 m3-es építési törmeléknek kitett konténer, 2 db 7 m3-es konténer a hasznosítható hulladékoknak, valamint egy 10 m3-es, tömörítős konténer a zöldhulladékoknak. Az újrahasznosítható hulladékot helyben feldolgozzák. Lomtalanítás A lomtalanítás évente 1 alkalommal, általában tavasszal kerül megszervezésre, amelyet a Közgyűlés előzetesen jóváhagy. Lebonyolításában nem történtek változások. Ilyenkor minden kirakott lomot elszállítanak a lakosoktól, a megadott lomtalanítási időpontokban. A lomtalanítás költsége a negyedéves díjban szerepel. A 38

38 begyűjtött hulladékot teljes egészében a Pusztazámori kommunális hulladéklerakóba szállítják az Érd-Kom Kft. járműveivel és ott kerül válogatásra, majd ártalmatlanításra. A gyűjtés során nem szállítják el a háztartási hulladékot, veszélyes hulladékot (olaj, festék, akkumulátor, elemek stb.), vas hulladékot, autógumikat. Zöldhulladék Évente 3 alkalommal történik szervezett zöldhulladék gyűjtés: - januárban a karácsonyfa - tavasszal fanyesedék - ősszel a kerti hulladék elszállítása történik. Az ÉrdKom Kft. tájékoztatása alapján, korábban 2000 db komposztáló edényzet került kiosztásra. Fém hulladék Nagy részét összeszedik, mert az Érden található fémhulladék felvásárlók napi árfolyamon megveszik. Papír és csomagolási hulladék A közép- és általános iskolák diákjai rendszeresen összegyűjtik, és az Érd-Kom hulladékgyűjtő udvara (Érd Sas u 2) veszi át. Kiemelten kezelendő hulladékok A településen az alábbi kiemelten kezelendő hulladékok szelektív gyűjtésére nyílik lehetőség: Zöldhulladék, és szárazelem, továbbá az Érd Sas u-i hulladékudvarban növényi olaj, festékes fém csomagolási hulladék, növényvédőszerrel szennyezett anyag, hűtőberendezés, szárazelem, gyógyszer, akkumulátor, elektromos berendezés és fénycsövek elkülönített gyűjtése megoldott. Lakossági veszélyes hulladékgyűjtés Az akció június 4-én, két helyszínen, a Bem és Béke téren került megrendezésre, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. bonyolításában. 39

39 Az összegyűjtött hulladékok típusa mennyiség (kg) Fénycsövek, izzók 35 Növényvédőszerek 275 Gyógyszerhulladék 95 Veszélyes anyaggal szennyezett göngyöleg 400 Oldószerek, hígítók 460 Fáradt olaj 940 Elemek, akkumulátorok 490 Elektronikai hulladék Szóró palackok 125 Étolaj 560 Vízbázisú festék Festékmaradék Forrás:Érd MJV Önkormányzata Veszélyes hulladékok Fénycsövek, izzók 0% 3% 1% Növényvédőszerek Gyógyszerhulladék 21% 4% 5% 9% Veszélyes anyaggal szennyezett göngyöleg Oldószerek, hígítók Fáradt olaj 5% Elemek, akkumulátorok 21% Elektronikai hulladék Szóró palackok 5% 1% 25% Étolaj Vízbázisú festék Festékmaradék (Forrás: ) 40

40 Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív gyűjtés rendszere Érd Hulladékgazdálkodási Tervének cselekvési programja szerint valósult meg az elmúlt évek folyamán. Az önkormányzat megtette a szükséges lépéseket a szelektív gyűjtés megszervezésére. A fő program a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása volt. A program eredményeként kialakult a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, ezáltal csökkent a lerakásra kerülő hulladékmennyiség. Megnövekedett az újrahasznosítható anyagok másod-nyersanyagként való felhasználása, ezzel megvalósul a meglévő természeti erőforrások megőrzése. Észrevehető lett az elhagyott hulladékok, illegális lerakók számának csökkenése. Az 44 darab 4 frakciós gyűjtőszigetről a közszolgáltató szerződés szerint rendszeresen elszállítja a hulladékokat, de további szigetek kialakítása indokolt lenne. A szelektív hulladékok közül a műanyag hulladék heti 6 alkalommal, az üveg heti 1, a papír pedig heti 4 alkalommal kerül elszállításra évben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma: fő A szelektív hulladékgyüjtő-szigetek Érden a felülvizsgálat időpontjában: Helyszín Konténerek (db) Műanyag Fehér üveg Színes üveg Papír 1,5m 3 2m 3 1,5m 3 2m 3 1,5m 3 2m 3 1,5m 3 2m 3 Ercsi út a sportpalyanal Kéményseprő-Szövő Fehérvári út, ÉKF előtt Fácán köz, iskolánál Emma utcai szelektív gy Felső Felső Konténerek (db) Helyszín Műanyag Fehér üveg Színes üveg Papír 1,5m 3 2m 3 1,5m 3 2m 3 1,5m 3 2m 3 1,5m 3 2m 3 Ágota u. a MOL kút mellett Hamzsa bég tér Tárnoki-Lőcsei Alsoerdosor-Ribizke Mecseki-Bakonyi Vincellér-Boróka Esküdt, u Duna-Apály Alsó Felső u. a rendőrséggel szemben Széchenyi tér volt buszfordulo

41 Gárdonyi Éva utca a lakótelep sarkánál Művelődési Ház mellett Fácán köz a Szajkó u-nál Bagoly-Bölömbika Sóskúti-Szovátai Iparos-Shell kút Jázmin u 3 Iskola mögött Bodzafa-tér Velencei 35 Kenyérgyár Fügefa-Nyírfa Regeczi-Aggteleki Duna-Poprád sugár- Fő u 1 1 Orchidea-Porcsinrozsa Sóskúti-Hegesztő Balcsy-Zsilinszky, Totál kútnál budafoki hortobágy Felsővölgyi Fuvaros 48* Mérnök utca* Zagyva-Talabor* Magdolna utca* Alsóvölgyi 28* Sóskúti-Szigetvári (Földmunkás) Érdi polgármesteri Hivatal udvara 1 1 Összesen 1,5 m3-es 100 db 2,0 m3-es 79 db (Érd-Kom Kft.) A szelektíven gyűjtött hulladékokat az Érd-Kom Kft. a hasznosítóknak és az Ökopannon Kht- nak szerződés szerint adja át. A papírt a Dunapack Kft hasznosítja. Az üveget az Avermann Holvex veszi át. A műanyaghulladékot a Fegroup Invest ZRt veszi át. A gyűjtőszigetek fenntartásának költségeit a Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak szerint fizeti meg Érd Önkormányzata az Érdi Kommunális Hulladékkezelő Kft.-nek. A város területén az illegális hulladéklerakások száma csökkenő tendenciát mutat. Jól működnek a civil kezdeményezések kapcsán szervezett hulladékgyűjtési akciók is, amelyekben éves rendszerességgel vesznek részt a város fiataljai és az idősebbek egyaránt. 42

42 tonna Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Érd területén szelektíven gyűjtött lakossági hulladékmennyiségének alakulása (kg) Hulladék megnevezése Szelektíven gyűjtött papír Szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyűjtött üveg Összesen (kg) Forrás: Érd-Kom. Kft. (Forrás: ) Érd területén szelektíven gyűjtött ipari hulladékmennyiségének alakulása (kg) Hulladék megnevezése Szelektíven gyűjtött papír n.a. n.a. n.a Szelektíven gyűjtött műanyag n.a. n.a. n.a Szelektíven gyűjtött üveg n.a. n.a. n.a Összesen (kg) Forrás: Érd-Kom. Kft. Szelektíven gyűjtött ipari hulladék Szelektíven gyűjtött üveg Szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyűjtött papír (Forrás: ) 43

43 Érd lakosságától beszállított hulladékok összetétele, mennyisége Hulladék megnevezése Kommunális hulladék Lom hulladék Szelektíven gyűjtött papír szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyűjtött üveg Szelektíven gyűjtött zöldhulladék Szelektíven gyűjtött építési törmelék Összesen (kg) (Forrás: Érd-Kom. Kft.) (Forrás: ) 44

44 kg Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Érd közintézményeitől beszállított hulladékok összetétele, mennyisége Hulladék megnevezése Kommunális hulladék Lom hulladék Szelektíven gyújtött papír szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyűjtött üveg Szelektíven gyűjtött zöldhulladék Összesen (kg) (Forrás: Érd-Kom. Kft.) Közintézményektől beszállított hulladékok összetétele, mennyisége (kg) Szelektíven gyűjtött zöldhulladék Szelektíven gyűjtött üveg szelektíven gyűjtött műanyag Szelektíven gyújtött papír Lom hulladék Kommunális hulladék (Forrás: ) 45

45 tonna tonna Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Érd MJV területéről elszállított települési szilárd hulladék mennyisége (t) Hulladék típusa EWC Év (tonna) Egyéb települési hulladék Beton, tégla, cserép Föld és kövek Lom hulladék Zöldhulladék Elszállított települési szilárd hullaék mennyisége összesen (Forrás: A.S.A. Magyarország Kft.) Érd MJV területéről elszállított települési szilárd hulladék Egyéb települési hulladék Beton, tégla, cserép Föld és kövek Lom hulladék Zöldhulladék (Forrás:) Érd MJV területéről elszállított szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége (t) Hulladék típusa EWC Év (tonna) Papír Karton üveg műanyag Elszállított települési szilárd hullaék mennyisége összesen (Forrás: A.S.A. Magyarország Kft.) Érd MJV területén szelektíven gyűjtött hulladék Papír Karton üveg műanyag 46

46 Engedéllyel rendelkező hulladékszállítók azonosítása: Cég megnevezése Autoplan 97 Kft Érd Hivatalnok U. 14. Érd-Kom Kft Érd Sas Utca 2 Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft Érd Tátra Utca 3. Kollányi László Antal 2030 Érd Szigetvári Utca 58. Komáromi Zoltán 2030 Érd Berta Utca 5. Meditox Környezetvédelmi Szolg 2030 Érd Köszörűs Utca 70 Metál-Boy Kft Érd Délibáb U. 097/8-9. Plast-Rex Kereskedelmi És Szolgáltato Kft 2030 Érd Reketye U 25 Prakter Tamás Cím 2030 Érd Betonozó Utca 1/A. SPEEDKONTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Érd Fenyőfa u. 83. To-No Bt Érd Petőfi U. 30 Tunyogi 2003 Bt Érd Szigetvári Utca 62. Vastag Trans Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Érd Kőszegi Utca 9 (Forrás: Érd MJV Önkormányzata) Önkéntes szemétgyűjtési akció év áprilisában több mint 50 lelkes, segítőkész Érd-Parkvárosi lakos gyűlt össze önkéntes szemétgyűjtési akció keretében, amely az Önkormányzat közreműködésével valósult meg. A gyűjtési akció eredményesen zárult. Felnőttek és gyerekek egyaránt szorgalmasan dolgoztak azért, hogy Érd-Parkváros közvetlenül M7 feletti része tisztább és élhetőbb legyen (Sóskúti út, Zengő és Visegrádi utcák környéke). Az akció során 85 m 3 szemetet sikerült összegyűjteni az önkénteseknek. Ezen felül külön gyűjtötték az autógumikat, amelyeket elszállítottak egy gumifeldolgozó üzembe. Az akció támogatói Érd Város Önkormányzata, az Érd-Kom, az Öthét Egyesület, az érdi és a budaörsi Tesco, a Wald-Welt Kft. és a Junior Vendéglátó Vállalat volt. Önkéntesen a Tiszta Magyarországért mozgalom keretében, 2011 tavaszán Érd város is részt vett a TeSzedd akció hulladékgyűjtési programban, amely az előző akcióhoz hasonlóan szintén eredményesen zárult. Érd Megyei Jogú Város közterületein keletkezett hulladékok elszállításáról az Érd- Közterület-fenntartó Intézmény gondoskodik. Cím: Érd, Fehérvári út 69/b. Az intézmény feladatait a Közgyűlés határozza meg és finanszírozza önkormányzati támogatás költségvetési rendeletben történő jóváhagyással. 47

47 tonna Érd Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata Feladatai: közutak, hidak, alagutak üzemteltetése, fenntartása Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Zöldterület-kezelés Piacüzemeltetés Köztemető üzemeltetése, fenntartása Az intézmény által begyűjtött hulladék elhelyezése általában a pusztazámori lerakóba történik, hasznosításhoz a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre. Az ÉKF által összegyűjtött hulladékmennyisége alakulása évek között Év Hulladék (t) Kevert törmelék (t) Zöldhulladék (t) Összesen (t) összesen (Forrás:ÉKF) Érd területéről az ÉKF által begyűjtött hulladékok mennyiségének és típusának alakulása Hulladék (t) Kevert törmelék (t) Zöldhulladék (t) (Forrás: ) 48

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELÜLVIZSGÁLAT: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK MÓDOSÍTÁSAINAK FELSOROLÁSA

ÉRD MJV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELÜLVIZSGÁLAT: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK MÓDOSÍTÁSAINAK FELSOROLÁSA ÉRD MJV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELÜLVIZSGÁLAT: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK MÓDOSÍTÁSAINAK FELSOROLÁSA lehatárolása, 1/a Parkváros északi határán, a Szövő. utca és településhatár menti 1. határ-esztergályos-favágó

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés Sopron Megyei

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Jóváhagyva Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

BUDAPEST XI. KERÜLET ALSÓHATÁR UTCA KÖRNYÉKE TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLAT KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT 76/2009.(IV.8.) KORM.

BUDAPEST XI. KERÜLET ALSÓHATÁR UTCA KÖRNYÉKE TERÜLETI HATÁSVIZSGÁLAT KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT 76/2009.(IV.8.) KORM. MŰ HELY ZRT. TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy Zsilinszky út. 31. I. POB: 1364 BP 4. PF 245, TEL: (36 1) 312 4570, 312 4573, FAX: (36 1) 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu BUDAPEST XI.

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE 11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ZÁRÓRENDEZVÉNY 2015. február 25. ELŐADÓ: BORZA TIBOR 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Pályázat előkészítése A pályázat előkészítése

Részletesebben

érintett terület címe, önkormányzati képviselő Klebelsberg telep, 21843., 24844. hrsz.

érintett terület címe, önkormányzati képviselő Klebelsberg telep, 21843., 24844. hrsz. 1 2 3 5 6 Klebelsberg telep, 21843., 24844. Bajai út 25920. Lauer István Klebelsberg telep 21841/1. Szőregi tanyák 02423/1., 2. hrsz Subasa dűlő 2. kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató övezet és védelmi

Részletesebben

A település helyzete és sajátosságai

A település helyzete és sajátosságai Környezetvédelmi tapasztalatok Herceghalom Önkormányzatánál Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Program Tisztább Termelés Magyarországi Központja 2008. Február 20. Hadfalvi Ágnes Kertészmérnök Rónaszéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV melléklet a../2014.( ) számú önkormányzati határozathoz DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROSPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSTERVEZÉSI OSZTÁLY Debrecen, Piac utca 20.sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2012. május SO-i ülésére. Tárgy: Budapest, X. kerület, Kerepesi út - Pilisi utca - 40907/7 telek ÉK-i határa - Rákos-patak

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben