PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/ Fax.: 89/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu"

Átírás

1 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/ Fax.: 89/ E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület november 26-i ülésére Tárgy: Pápa város környezetvédelmi programjának felülvizsgálata Előadó: Dr. Kovács Zoltán polgármester Németh Tamás osztályvezető

2 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/ Fax.: 89/ Tisztelt Képviselőtestület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított évi LIII. törvény 46. (1) b) pontja előírja a környezetvédelmi program elkészítését, melyet a képviselőtestület szeptemberében hagyott jóvá. A Nemzeti Környezetvédelmi Program időtávját a környezetvédelmi törvény hat évben határozza meg. A Kormánynak kétévenkénti beszámolási, a települési önkormányzatoknak pedig kétévenkénti felülvizsgálati kötelezettséget ír elő. A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntő többsége hosszú távú gondolkodást illetve tervezést igényel. Mindezt szem előtt tartva a környezetvédelmi program közép- és hosszabb távú időszakot fog át. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a programkészítés egy (valójában korlátlan időtartamú) folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi illetve országos aktualitásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához. Megállapítható, hogy az önkormányzat környezetpolitikájának és környezetvédelmi beruházásainak köszönhetően a korábban jóváhagyott programban megfogalmazott célok nagyobb részben teljesültek. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer megvalósítása rajtunk kívül álló okok miatt a legutóbb jelzettekhez képest is késik. A királyszentistváni lerakó 2010-ben induló próbaüzemet követően várhatóan 2011-től fogadja a Társulásban résztvevő 158 település hulladékát. Korábban elkészült a város csapadékvíz csatorna rekonstrukciójának tanulmányterve. Sajnos a címzett támogatásokat a kormányzat befagyasztotta, ennek ellenére jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a pályázatfigyelésre, illetve a pályázati lehetőségek kihasználására. Részben elkészültek a belvárost tehermentesítő utak és parkolók, csökkentve ezzel a belváros zaj és rezgésterhelését. A Fő tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan készítjük elő a tér forgalmának kiváltását szolgáló Tókert-

3 Szabadság- Gróf út útvonalon az útrekonstrukciót. A tervezett nyomvonalon két körforgalom megvalósítását tervezzük a folyamatos forgalom biztosítása érdekében, csökkentve ezzel a környezeti zaj és porterhelést. A Belső Várkert felújítását tovább folytattuk. Újabb játszóterek és zöldfelületek létesültek az elmúlt két évben. A körforgalmak virágosításával is sikerült a zöldfelületeinket tovább növelni. A környezetvédelmi programban a változásokat vastag dőlt betűvel szedve jelöltük, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: 2010 körül várhatóan felszínre törnek a vízbázis belső védőterületén található források, amelyek vízelvezetését meg kell oldani. Ezt a tényt vetíti előre, hogy a vízkivételi helytől mintegy 150 méterre, az egykori úgynevezett örvény területén megjelenő víz kisebb tóvá szélesedett. A feltörő víz szabályozott elvezetése a következő évek megoldandó, beruházással járó feladata lesz. (16. oldal) A szolgáltatatott ivóvíz fertőtlenítését májusától UV sugaras fertőtlenítés váltotta fel. Az új technológia környezetkímélő, költség takarékos, biztonságos ivóvíz kezelési technológia. Az UV fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet erős UV fényt sugárzó lámpák között vezetik el. Az UV sugárzás hatására a mikroorganizmusok DNS állománya részben, vagy egészben roncsolódik és ezáltal az organizmus elpusztul. A Várkertfürdő fejlesztése sikeres pályázatnak köszönhetően tovább folytatódhat. A létesítmény új gyógyászati épülettel, külső élménymedencékkel, újabb csúszdákkal bővülhet. (20. oldal) Az Országos Mentőszolgálattól kapott tájékoztatás szerint a megüresedett telephelyet értékesíteni kívánják. A talajszennyezés mentesítési munkáit elvégezték. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a szennyezés megszűntetésének ellenőrzésére figyelő kutakat létesítettek, melyeket 5 évig ellenőrizni szükséges (27. oldal) A Várkertet a Megyei Tanács 5-9/1977. számú határozatával nyilvánította megyei jelentőségű természetvédelmi területté. A jogszabályi változások miatt a természetvédelmi területek védettségét helyi rendelettel szükséges megerősíteni. A helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 26/2007. (XII. 20.) rendeletet a környezetvédelmi program évi aktualizálásával egyidőben fogadta el a Képviselőtestület. (29. oldal)

4 A köztisztasági feladatok színvonalának emelése érdekében a Városgondnokság 2009-ben seprőgépet szerzett be közel 4 millió Ft értében. (34. oldal) A Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti komposztáló telephelyén végzett tevékenységet megszüntették. A felhalmozott komposzt anyag kihordását a Kft befejezte. Az ingatlan hasznosításához szükséges rendezési terv módosítása megtörtént (38. oldal) A Pápai Vízmű Zrt. az útfelújítási munkákhoz is kapcsolódóan években 142 millió Ft értékű ivóvízhálózat rekonstrukciót hajtott végre, csökkentve ezzel az esetleges meghibásodásokból eredő ivóvízveszteségeket (42. oldal) A hulladék kezelése a Pápa, Téglagyári úti hulladéklerakón deponálással, és földdel való takarással történt július 15-éig. E határidővel lejárt a pápai hulladéklerakó engedélye a hulladéklerakás tekintetében. Ettől az időponttól a királyszentistváni lerakó üzembehelyezéséig - várhatóan január 1. - a hulladék elhelyezése az ajkai lerakón történik. Az ajkai lerakó rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A Közszolg Kft. az ajkai szolgáltatóval szerződést kötött a hulladék elszállítására, átvételére és elhelyezésére, így a hulladékkezelés a királyszentistváni lerakó üzembe helyezéséig biztosított. (45.oldal) Az illegális hulladéklerakók felszámolását a Városgondnokság folyamatosan végzi, melyhez 2009-ben ,- Ft támogatásban részesült. (46. oldal) Az Önkormányzat a gépjárműadó nyilvántartások révén rendelkezik adatokkal, melyek alapján Pápa városában az alábbi nagyságrendjében állandónak tekinthető- járműpark található: Ssz. Jármű Mennyiség (db) 1 Személygépkocsi Tehergépkocsi Autóbusz Vontató 43 5 Motorkerékpár Pótkocsi Utánfutó Lakókocsi 10

5 ( a nyilvántartás alapján a változások átvezetésre kerültek. 63. oldal) Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Társulás Társulási Tanácsa október 19-én (21/2007 (X. 19.) ÉBRSZHK-TT határozat) döntött arról, hogy a Társulás működési területén található, 100%-ban önkormányzati, vagy állami tulajdonban lévő lerakók rekultivációja érdekében közös pályázatot nyújtott be a KEOP kódszámú pályázati konstrukcióhoz. A kétfordulós pályázat sikeres lebonyolítása a hulladéklerakó rekultivációjához szükséges forrásokat biztosítja. A pályázat első fordulójához szükséges saját forrás összegét a képviselőtestület az alábbi ütemezés szerint biztosítja: Pápa városra jutó önrész lakosság arányosan elosztva Ebből márc. 31-ig esedékes rész Ebből márc. 31-ig esedékes rész ,- Ft ,- Ft ,- Ft évben az uniós projekt keretében újabb 35 db hulladéksziget kerül elhelyezésre a város közterületein, a szelektív gyűjtés kiterjesztése érdekében. (80. oldal) Az anyag nagy terjedelme miatt a program a honlapon, (www.papa.hu) illetve kinyomtatott formában a Műszaki Osztályon megtekinthető. Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy Pápa város aktualizált környezetvédelmi programját elfogadni szíveskedjen. Összeállította: Németh Tamás osztályvezető Pápa, november 17. Dr. Kovács Zoltán sk. polgármester Határozati javaslat Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Pápa város aktualizált környezetvédelmi programját jóváhagyja. Határidő: folyamatos Felelős: Dr. Kovács Zoltán polgármester Kanozsainé dr. Pék Mária jegyző Németh Tamás műszaki osztályvezető

6

7 1. BEVEZETÉS - ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA A Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolja a környezetvédelmi programok készítését. Az 1997-ben elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program külön feladatként írja elő a részletes környezeti állapot-felvételi programok elkészítését, azok tartalmi vázának kidolgozását és a szükséges mutatószámok meghatározását. Az NKP évi Intézkedési Terve a települési környezet védelme témakörben hangsúlyosan kezeli a települési légszennyezés valamint a környezeti zaj veszélyeztető hatásai csökkentésének és a településtisztasági feladatok ellátásának fokozott igényét. A környezeti értékek globális, társadalmi, közösségi sőt leginkább egyéni szintű felértékelődése szükségszerűvé teszi, hogy azok az információk, melyek szűkebb és tágabb környezetünk állapotáról, a környezetünket közvetve és közvetlenül érintő hatásokról szólnak, a szükséges mélységben, közérthetően és szabadon álljanak rendelkezésre, hiszen csak ezek ismeretében lehet hitelesen megfogalmazni a tennivalókat a legfontosabb cél, az élettér minőségének javítása érdekében. A cél elérésének feltétele az egyéni érdekek összehangolása, a közösségi igények megfogalmazása, az aktív szereplők és felelősségvállalók körének kijelölése valamint a település belső közösségeinek közös érdekeken alapuló együttműködése. Ezek azok a szintek, melyek mind az egyén, mind a közösség szempontjából átláthatóak, befolyásolhatóak és kezelhetőek. A környezeti információk előállításának egyik módja, eszköze lehet a helyi települési környezeti állapot felmérési program, amely egyszerre szolgálhatja a közösségek (öntevékeny szervezetek, választott testületek, önkormányzatok) információ iránti nyilvánossági, szakmai, hatósági, adott esetben egyéni igényét. A feladatok hazai megjelenésével egy időben nem kerültek kiadásra azok a szakmai anyagok, amelyek rendszerelvű tematikát biztosítanak a környezetvédelmi programok elkészítéséhez. A környezetvédelmi program

8 kidolgozását felvállaló települések nem nélkülözhetik az ilyen típusú munka elvégzéséhez elengedhetetlen szakmai irányelveket, célokat és prioritásokat, valamint a módszertani segédleteket. Az Európai Unióban alkalmazott joggyakorlat megerősíti azokat a környezetpolitikai célkitűzéseket, amelyeket a környezetvédelmi törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) fogalmaz meg. A településekre vonatkozóan az NKP célállapotként egy kevesebb környezeti eredetű stressz hatást közvetítő, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet hosszabb távú kialakítását jelöli meg. Ennek megfelelően az általános településkörnyezeti célok a következők lehetnek: A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzatok környezetvédelmi programjainak megfelelően, a települése csatornázottságának, szennyvíztisztításának és speciális szennyvízkezelésének fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme, a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének elősegítése, a települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése, a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztető hatásainak csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése, a települések területén található természeti értékek védelme, a településrészek különösen a történelmi településközpontok rehabilitációja, revitalizációja. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban tartott konferenciája a fenntartható fejlődés megvalósítását tűzte ki célul az egész nemzeti közösség elé a következő évszázadra és ezzel a környezet védelmének a Közösségi politikába való szerves betagozódása végérvényessé vált. A Közösség környezetpolitikájának fő céljai:

9 a környezet megóvása, védelme és minőségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása. Mindezek a célok egyben meghatározzák a helyi, települési környezetvédelmi programok legfontosabb célkitűzéseit is. Ugyanakkor a születő környezetvédelmi programok e célok elérésének, helyi speciális körülmények figyelembe vételével történő módját fogalmazzák meg. A környezetvédelmi program készítésének célja kettős: hatékony eszközrendszert kell kimunkálni a város (önkormányzat, lakosok, civil- és gazdálkodó szervezetek, stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák kezelésére, valamint olyan cselekvési programot kell készíteni, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és a határ-menti szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához. Mindezzel elősegítendő a fenntartható városfejlődés biztosításának. 1.2 Tartalmi igények A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek főbb, a települési önkormányzatot érintő előírásai a következők: 46. (1) A települési önkormányzat... a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;

10 e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 47. (1) a 46. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás h) energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatai és előírásait. Ezek szem előtt tartásával dolgozandók/dolgozhatók ki a városi önkormányzatnak az épített és a természeti környezet minőségét, állapotát befolyásoló fejlesztések, intézkedések megalapozását szolgáló feladatai.

11 1.3. A PROGRAMKÉSZÍTÉS KERETEI Területi lehatárolás, alapvető statisztikai adatok A környezetvédelmi program Pápa közigazgatási területének figyelembe vételével készült. Pápa földrajzi elhelyezkedését Magyarország területén ábrán piros pont jelzi: Pápa alapvető statisztikai adatai a 2001 évi népszámlálás alapján : Pápa közigazgatási területe 9147 hektár területen helyezkedik el, melynek lakossággal, illetve építményekkel kapcsolatos megoszlását a következő táblázat szemlélteti: Településrészek jellege és Népesség száma Lakások száma Gazd. épületek száma Lakott egyéb lakóegységek száma megnevezése Pápa Belterület Egyéb belterület Borsosgyőr Kéttornyúlak Tapolcafő Külterület: Bánóczi major Báróczhegy Bázisrepülőtér Böröllő Zimmermann malom Dörzemény puszta Fehér malom Hatkerekű malom Hódoska major

12 Igal puszta Kisbáróczhegy Kishegy Külső Böröllő Mátyusháza puszta Öreghegy Pálháza puszta Papiros malom Páskom dűlő Rádióállomás Sávoly puszta Törzsökhegy Újmajor Vasúti őrház Vitéztelek A bel-, és külterület használati formánkénti kimutatását, illetve azok tervezett növekményét a BFVT által 2002-ben készített szerkezeti terv tartalmazza A közigazgatási terület határait az alábbi települések jelentik: Földrajzi irány Kelet Észak Nyugat Dél Település Nagygyimót, Adásztevel, Takácsi, Marcaltő, Nemesgörzsöny Nagyacsád, Mezőlak, Mihályháza, Nyárád, Pápadereske, Dáka Nóráp, Pápakovácsi, Döbrönte, Bakonyjákó Pápa költségvetése a KSH adatai alapján az elmúlt években az alábbiakban alakult: Bevétel (ezer Ft) Tárgyév Összes bevétel Helyi adó SZJA Norm. állami hozzáj. Céltámogatás Címzett támogatás Kiadás (ezer Ft) Tárgyév Összes kiadás Összes működési kiadás Egészségügyi, szociális Oktatás Kommunális Szórakoztatás, sport Felhalmozás

13 Földrajz, éghajlat Földrajzi fekvés, természeti adottságok Pápa földrajzi szempontból az ún. Pápa-Devecseri sík kistáj legjelentősebb településének számít. A Bakony, és a Marcal völgy között elhelyezkedő területet a patakok K-ről Nyra tartó völgyekkel szabdalják fel. A mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak szárazabb termőhelyek a területhasznosítás céljára. A város környezete 105 mbf körüli magassággal jellemezhető. A kultúrtörténeti emlékekben bővelkedő kistáj települései a meglevő úthálózatról jól megközelíthetők, de az úthálózat fejlesztése a növekvő forgalom miatt szükséges. A környező terület a Rába, és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, melynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét löszös, iszapos, homokos folyóvízi, és lejtőüledékek alkotják. Alóluk számos helyen felszínre bukkannak az idősebb rétegek. A terület geotermikus gradiense magasabb az országos átlagnál. Az árvizek a kora nyári csapadékmaximum idején, a kisvizek ősszel a leggyakoribbak. Éghajlati jellemzők Mérsékelten hűvös éghajlatú, de már a mérsékelten meleg övezet határán van. A napfényes órák száma 2000 körüli. Éves középhőmérséklete 10 0 C körüli. A fagymentes időszak hossza nap. A hőmérsékleti maximum 33 0 C, a minimum -16,5 0 C körül várható. A hótakarós napok száma 40 körüli, maximális hóvastagság cm körüli. Az átlagos szélsebesség Pápa körzetében 3,2 m/s, leggyakoribb szélirány É, és ÉNY Időbeli lehatárolás A Nemzeti Környezetvédelmi Program időtávját a környezetvédelmi törvény hat évben rögzíti, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elő. Ugyancsak legalább kétévenkénti felülvizsgálatot ír elő a törvény a települési önkormányzatok számára is.

14 A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntő többsége valójában hosszú távú (legalább év) gondolkodást illetve tervezést igényel. Mindezt szem előtt tartva azonban a kimunkálásra kerülő városi környezetvédelmi programnak a közép- (2006-ig) és hosszabb távú (esetünkben 2015-ig) időszakot célszerű átfognia. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a programkészítés egy (valójában korlátlan időtartamú) folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi illetve országos (NKP) aktualitásokhoz, szemlélet-változásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához Szakmai alapelvek és keretek A környezetvédelmi program kidolgozásához irányadó, alapvető szakmai megfontolások a következőkben fogalmazhatók meg: A környezetvédelem alapelvei A környezet védelmének ügyét szolgáló eszközök (programok, jogi és gazdasági szabályozók, stb.) akkor hatékonyak igazán, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a városi környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek, amelyeket a környezetvédelmi törvény rögzít: Megelőzés elve: a környezeti/környezet- egészségügyi megelőzése könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a helyreállítás, javítás. Ezért a környezethasználati, fejlesztési kérdésekben, tevékenységek folytatásánál a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni. Felelősség elve: a kedvezőtlen hatásokat, bekövetkezett károkat annak kell elhárítania, akinek a tevékenysége okozza(okozta) azt. Kooperáció elve: a fenntartható fejlődés 1 elveinek megfelelő környezethasználatok kialakításában, fenntartásában, a környezeti problémák megoldásában az érintettek/érdekelt állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó, elősegítendő. Tájékoztatás elve: a környezet minőségére, állapotára, a környezetegészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése/megismertetése alapvető állampolgári jog. (1) A fenntartható fejlődés elve. Ennek igényét a környezetvédelmi és területfejlesztési törvények rögzítik, figyelembe vételének fontosságát pedig az NKP és az Országos területfejlesztési Koncepció deklarálja. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztések, beavatkozások kidolgozása, megvalósítása során biztosítani kell a természeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások takarékos és célszerű használatát, az ökológiai szempontok érvényesítését az életminőség javításához és a sokféleség megőrzéséhez.)

15 Ezek az alapelvek összhangban vannak a területfejlesztés alábbi alapelveivel is: szubszidiaritás decentralizáció partnerség nyilvánosság és részvétel. Az alapelvek értelmezése, valamint a programmal szembeni elvárások is szükségessé teszik a kidolgozás körülményeinek, feltételeinek pontosítását. Az ezt célzó szakmai lehatárolások, fogalmi értelmezések a következők: környezetvédelem: környezet: levegő, vizek, termőföld, élővilág, emberi egészség, épített környezet, hatótényezők: szennyezőanyag kibocsátás, hulladékok, zaj/rezgés, környezet (terület/természet) használat, környezetbiztonság, környezethasználók: ipar, mezőgazdaság, közlekedés, turizmus, kommunális létesítmények, lakosság. önkormányzati program: elsődlegesen az önkormányzati környezetvédelmi feladatok meghatározása a cél, a helyi társadalom-gazdasági összefüggések, fenntartható helyi fejlődés alapelveinek érvényesítése - területfejlesztés, kapcsolódás más helyi, regionális programokhoz, kapcsolódás országos (pl. NKP, NEKAP, stb.) és nemzetközi ( pl. PHARE) programokhoz. A környezetvédelmi program kimunkálását a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott illetve az I. ütem adatbegyűjtési fázisában általunk beszerzett adatokra, információkra alapozzuk. A rendelkezésre álló adatok és információk mennyisége témakörönként eltér.

16 2. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1 LEVEGŐ Egy adott térség levegőminőségi állapotát, szennyezettségét a regionális háttérszennyezettség valamint a térségben található légszennyező források együttes hatása alakítja ki. A regionális háttérszennyezettség elsősorban a lakott területen kívüli területeken reprezentálja a légszennyezettségi állapotot, településeken, városokban a helyi emisszióforrások következtében lényegesen magasabb immissziós koncentrációk alakulnak ki. Az emisszióforrások három típusát különböztethetjük meg: pontforrások (kémény, kürtő) vonalforrások (mozgó gépjárművek) diffúz források (felületi, épület) A pontforrásokon keresztül emittált légszennyező anyagok mennyisége általában jól mérhető, vagy számítható, a vonalforrások - amely jellemzően a közlekedési eredetű emissziókat jelent - által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége szintén modellezhető. A legnehezebb a diffúz forrásokon keresztül légtérbe távozó anyagmennyiségek becslése, bár néhány emisszióforrásra léteznek ilyen jellegű modellek. A légszennyezettség időbeli és szezonális alakulását az Országos Immissziómérő Hálózat keretében, az ország mintegy 100 településén és 11 régiójában működő mérőállomások adatai mutatják. A hálózat a levegőminőségi mérésekre kétféle mérőállomás típust alkalmaz, amelyek egymást kiegészítik, de nem helyettesítik. RIV mérőhálózat (off line), amelyben a mintavétel gázok esetében félautomata mintavevők segítségével, szálló pornál nagyteljesítményű pormintavevővel, ülepedő por esetében pedig gyűjtőedényes eljárással történik. A mérési eredmények 24 órás (ülepedő por esetében 30 napos) átlagokat reprezentálnak, fűtési és nem fűtési félév szerinti bontásban. Monitorhálózat (on line), amelyben a mintavétel és az analízis is folyamatosan működő monitorházakba, mérőbuszokba telepített regisztráló és célműszerekkel történik, azonnali eredményeket szolgáltatva. A mérési eredmények 30 perces átlagokat reprezentálnak és ezen adatok feldolgozásából nyerik az összesített adatokat. Egyes városoknál - ahol mindkét hálózat működik - a kétféle hálózat mért eredményei között kisebb nagyobb eltérések mutatkozhatnak, aminek oka egyrészt az eltérő mérési módszerből, másrészt abból adódik, hogy a RIV rendszer adatai egy-egy településen belül több mérőpont átlagértékeit tartalmazzák, míg a monitorhálózat adatai minden esetben egy mérőpontot képviselnek.

17 Egy település légszennyezettségének kialakulását az emissziókon kívül nagy mértékben a meteorológiai jellemzők határozzák meg. A légszennyező anyagok ülepedésére, átalakulására, terjedésére, tartózkodási idejére legjelentősebb hatású a légnedvesség, a csapadék, a szél, a napsugárzás és a keveredési réteg vastagsága. A nagyvárosok belső területein az évi középhőmérséklet általában 0,5-1,0 o C- al magasabb, mint környezetüké, az aszfaltburkolatú, tágas lakótelepi területeken az 1,5 m-es magasságban mért léghőmérséklet szélcsendes időben akár 2 o C-al is meghaladja a környékre jellemző átlagértéket. Kedvezőtlen jelenség, hogy amikor az úttest árnyékban van, viszont a házak emeleteit és a tetőszintet zavartalan napsütés éri, igen erős hőmérsékleti inverzió alakulhat ki, amely akadályozza a gépjárműforgalomból származó szennyezőanyagok eloszlását, felhígulását. A légszennyeződés felhalmozódása szempontjából igen fontos a köd. A köd kialakulásában a levegő nedvességtartalmának, a magasabb légtérben kialakuló inverziónak és a térfelszíni formáknak van szerepe. A hideg hegyoldalakon a talaj közelben lehűlt és így sűrűbb levegő mintegy lefolyik, a völgyekben, katlanokban összegyűlik és gyakori ködképződést eredményez. A szennyezőanyagok légköri hígulásának mértékét a szélviszonyok és a légkör stabilitási állapota együttesen határozzák meg. Labilis légköri állapot esetén (amikor a felszín közelében helyezkedik el a meleg, felette pedig a hidegebb levegő) általában erőteljesek a vertikális irányú légköri folyamatok, ezért ez a légállapot kedvező a hígulási folyamat számára. Stabilis légállapot esetén (amikor a hidegebb és nagyobb fajsúlyú levegő közvetlen a felszín felett helyezkedik el) erősen korlátozottak a vertikális mozgások. Ekkor a szennyezőanyag hígulását előidéző turbulens diffúziós folyamat kevésbé hatékony, különösen abban az esetben, amikor a stabilis állapot alacsony szélsebességgel vagy szélcsenddel párosul. A Pápán 2002 január-2004 május közötti összes ülepedő porra vonatkozó adatokat a 2.1.1, a nitrogéndioxidra vonatkozó adatokat a 2.1.2, a kéndioxidra vonatkozó adatokat a ábra tartalmazza. A ábrán az ÁNTSZ adatai szerint Veszprém megye néhány településén 2001 nem-fűtési félévében mért adatokat mutatjuk be. Mért, fontosabb komponensekre a 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint vonatkozó határértékek: - a kéndioxid 24 órás határértéke -150 mikrogramm/köbméter- - a nitrogéndioxid 24 órás határértéke -85 mikrogramm/köbméter - az ülepedő por 30 napos határértéke -16 g/négyzetméterx30 nap A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség véleménye szerint határérték átlépés nem történt.

18 A mérések alapján azonban látható, hogy Pápa belvárosában a por, és a nitrogénoxid tekintetében az utóbbi időben történt határérték túllépés, ezért a terhelés csökkentését, illetve a ritkán előforduló anomáliák megszüntetését elsősorban, és leg-költségkimélőbb megoldásként-forgalomszervezési módszerekkel szükséges csökkenteni.

19 jan.02 febr.02 márc.02 ápr.02 máj.02 jún.02 júl.02 aug.02 szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03 febr.03 márc.03 ápr.03 máj.03 jún.03 júl.03 aug.03 szept.03 okt.03 nov.03 dec.03 jan.04 febr.04 márc.04 ápr.04 máj.04 Fő u. 12* Vajda ltp. Tompa M. u. Celli u.10* Fő tér* Anna tér 15* ábra Az ülepedő por mennyisége 2002 január-2004 május között Pápa egyes körzeteiben (g/m 2 /30nap, határérték 16 g/m 2 /30nap ( A*-al jelöltmérési pontok 2004 májusában megszűntek)

20 jan.02 febr.02 márc.02 ápr.02 máj.02 jún.02 júl.02 aug.02 szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03 febr.03 márc.03 ápr.03 máj.03 jún.03 júl.03 aug.03 szept.03 Vajda ltp. Tompa M. u. Celli u.10* ábra A nitrogénoxid mennyisége 2002 január-2004 május között Pápa egyes körzeteiben (mikrogramm/köbméter, határérték 85 mikrogramm/köbméter) okt.03 nov.03 dec.03 jan.04 febr.04 márc.04 ápr.04 máj.04

21 jan.02 febr.02 márc.02 ápr.02 máj.02 jún.02 júl.02 aug.02 szept.02 okt.02 nov.02 dec.02 jan.03 febr.03 márc.03 ápr.03 máj.03 jún.03 júl.03 aug.03 szept.03 Vajda ltp. Tompa M. u. Celli u.10* ábra A kéndioxid mennyisége 2002 január-2004 május között Pápa egyes körzeteiben (mikrogramm/köbméter, határérték 125 mikrogramm/köbméter) okt.03 nov.03 dec.03 jan.04 febr.04 márc.04 ápr.04 máj.04

22 Az ÁNTSZ adatai szerint Veszprém megye néhány településén 2001 nem-fűtési félévében az alábbi adatokat mérték: Mérésszám Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ülepedő por Szálló por Ólom Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. 98%-os Mérés- Átlag Hat.ért. imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. gyak. szám imm. Túll. db. µg/m 3 % µg/m 3 db. µg/m 3 % µg/m 3 db. g/m 2 * 30 nap % g/m 2 * 30 nap 98%-os gyak. db. µg/m 3 % µg/m 3 db. µg/m 3 % µg/m 3 Veszprém Ajka Halimba Herend Nagyvázsony Nyirád Pápa Pétfürdő Sümeg Tapolca Ugod Városlőd Várpalota Zirc Balatonfelvidé k reg ábra Az ÁNTSZ adatai szerint Veszprém megye néhány településén 2001 nem-fűtési félévében az alábbi adatok voltak jellemzőek

23 2.2. VIZEK Felszíni vizek Források: A VITUKI forráskataszterében Pápa város közigazgatási területén levő forrás nincs feltüntetve. A korábban üzemelt, de a bauxitbányászat miatti vízszintcsökkenés miatt 1968 körül kiapadt források idővel újra éledhetnek. (A bauxitbányászat Nyírádon 1991-ben megszűnt) Vízfolyások A Tapolca patak a kiapadt forrásokból nyerte vizét. Medre jelenleg nem vízterület, de számolni kell várható visszatérésével. Visszatérése esetén a Településszerkezeti Terv javaslata alapján a Bakony-érbe lenne célszerű bekötni. A Bakony-ér a várost K-Ny irányban szeli át, kezelője a KDTVIZIG. A külterületi szakaszok általában rendezettek, a belterületi szakasz rendezésre szorul. A város belterületein a Tapolca patak holt medre helyén csapadékcsatorna épült, melynek nyílt szakaszai a Várkertben, a Lehel utcán, illetve a Bercsényi u. - Acsádi u. között találhatók körül várhatóan felszínre törnek a vízbázis belső védőterületén található források, amelyek vízelvezetését meg kell oldani. Ezt a tényt vetíti előre, hogy a vízkivételi helytől mintegy 150 méterre, az egykori úgynevezett örvény területén megjelenő víz kisebb tóvá szélesedett. A feltörő víz szabályozott elvezetése a következő évek megoldandó, beruházással járó feladata lesz. Pápa területén található egyéb vízfolyások kezelői viszonyai: Vízfolyás Önkormányzat Pápakörnyéki Vizitársulat 1763, 1759/2, /1, 1714, 0796/1 Tapolca 1446/1, 163, 0796/3, és 4 patak 167, 4525, , 4766, 0734/1, és /2, 9052 Borsosgyőri Séd HRSZ ÁPV RT 0999/1 0999/ Veszprém M. Víz, és Cs.mű V Agroprodukt Rt KDT Körny.v, és Vízügyi Ig , , 8166/4, 8192, 01205/1, 2 Mezőlaki Séd 0976/1, /1, 3 Nórápi árok , /2 Gyulamajori árok Horgos ér , /2, 0842/6 0842/1

24 0833/1 Darza patak 0620, 0268, 0302,0356 Zimmermann árok 0297/ , / /1 Állóvizek Borsosgyőr téglagyári bányatavak rekultivációja még nem kezdődött meg A Tapolcafő 01367/8 hrsz alatti halastó vízikönyv száma 196/ A Pápa 0739/10 hrsz dísztó vízikönyv száma 196/ A Pápa hrsz alatti öntözővíz tározó vízikönyv száma 153/ A felszíni vizek hidraulikai paraméterei jelen tanulmány elkészítésénél nem álltak rendelkezésre A felszíni vizek környezetének hasznosításánál a 46/1999 (III.18.) Korm.rend. előírásai alkalmazandók. Pápa város vízkár elhárítási, védelmi terve 2007-ben elkészült.

25 Felszín alatti vizek A 219/2004 (VII.21.) Korm.rend alapján Pápa környezete fokozottan érzékeny minősítésű, vízbázisa sérülékeny. A tapolcafői vízbázis védelembe helyezési dokumentációja 2000-ben elkészült, a védelmi övezetek végleges kijelölése folyamatban van. (ld fejezet) A karsztvíz ebben a fejezetben, a talajvíz a 2.3 fejezetben kerül ismertetésre. Karsztvíz A VITUKI adatbázisa szerint Pápa, és környezetében az alábbi kutak találhatók: Kút Létesítés B textilgyár B Tompa u. 2 B Kastélykert B MÁV áll. B-20 Húsüzem Bezerédi u B Húsüzem B Egyetértés TSZ B Táncsics u.60 B a Húsüzem III. B Textilgyár B Tompa u.2 B Dohányüzem B B20 felújítás EOV Talp X Y Z (mbf) Szűrő 104,5-174, több szint , , ,54 154,8 84,1-145,5 több szint ,7-432,9 6 szintben , ,6 136, ,5-120 több szintben , ,5-130,6 több szintben 138, ,5-149 több szintben 136, , , , ,33 138, szinten

26 K Repülőtér K Sertéstelep K HM K Déli adó K Reptér VII. K Reptér VI K Reptér VIII K ASZÖV t. K Kastélykert K Elekthermax K Technikum K létesítmény K Bgyőr, tégla K MN5081 K lét K lét K MN K MN K MN K HM5081 K HM5081 K Trafó áll. K Tapolcafő K Tapolcafő 104, , , , , ,6 113, ,7 101,8-105,9 142, ,9-139,6 142,6 332, ,6-561,4 5 szint 136, , szint 151, , , , szinten , , ,8-28, , ,84 149, ,9-38,7 65,7-68, , ,25 159, ,7-53, , szinten , szinten ,98 142, szinten , ,07 141, szinten , ,96 141, ,7-57, , ,77 196,54 4,3 Figyelőkút 1,3-3,3

27 K Tapolcafő , ,41 194, A Pápai Víz- és Csatornamű Rt. adatszolgáltatása alapján a város és környezetének vízellátása az alábbi (az előbbi összeállításban nem szereplő) kutakból történik: (a kutak a 9711 hrsz ingatlanon helyezkednek el, melynek területe 1 ha 1022 m 2 ) Kút B- 11 B- 12 B- 13 Létesítés EOV X Y Z (mbf) Talp Szűrő ,3 534,6 169, ,3 534,6 169, ,3 534,6 169, Kút Ny. vsz (m) Üzemi v.sz Q (m 3 /h) H (m) (m) B-11-14,98-15, B-12-14,1-14, B13-14,3-14, A kutak üzemi vízszintje, és vízhozama egyidejű üzemelésük mellett lett mérve. A három kút együttes kapacitása a jelenleg beépített szivattyúkkal m 3 /nap. A kutak felépítménye egy-egy kételemes Polidom. A Pápa Víz- és Csatonamű Rt. adatszolgáltatása alapján a 9649 hrsz vízmű védőterületen van még egy 200 m mély kút (Z 171,6 mbf), melyet megfigyelő kútként tartanak nyilván, de tartalék vízbázisként is számításba vehető. A szolgáltatatott ivóvíz fertőtlenítését májusától UV sugaras fertőtlenítés váltotta fel. Az új technológia környezetkímélő, költség takarékos, biztonságos ivóvíz kezelési technológia. Az UV fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet erős UV fényt sugárzó lámpák között vezetik el. Az UV sugárzás hatására a mikroorganizmusok DNS állománya részben, vagy egészben roncsolódik és ezáltal az organizmus elpusztul. Termálvíz: A Kastélykertben mélyített B-18, és K-35 sz kutakból termálíz tört fel. A K-35 kút a fúrás létesítésekor 3600 l/p 42 o C-os vizet szolgáltatott, a hőfok,és a mennyiség a bauxitbányászat következtében jelentősen csökkent. Jelenleg a víztermelés mértéke kb 115 l/p. Az önkormányzat döntése értelmében a korábbi városi uszoda, és strand megszűnt.

28 A termálvíz kihasználása érdekében a Külső Várkeretben felépített termálfürdő ban került átadásra. Másfél évig tartó minősítési eljárást követően évben a pápai termálvizet a Reumatológiai és Fizikoterápiás Szakmai Kollégium állásfoglalása alapján Pápai gyógyvíz elnevezéssel gyógyvízzé nyilvánították. A B-18 számú (volt uszoda melletti) kútból nyert gyógyvíz összes ásványi anyag tartalma 4410 mg/l, mellyel a Magyarországon használatba vett első nyolc leggazdagabb ásványi anyag tartalmú gyógyvíz között szerepel. A Várkertfürdő fejlesztése sikeres pályázatnak köszönhetően tovább folytatódhat. A létesítmény új gyógyászati épülettel, külső élménymedencékkel, illetve újabb csúszdákkal bővülhet. Érzékeny vízbázis védelmi területe (vázlat) Pápa környezetében (VÁTI 2002) Sárga: vízbázis védelmi terület, sraffozott: település terület

29 2.3. FÖLD A vizsgált terület geológiai megismerésének története A Bakony hegység első földtani térképének elkészítése F.S Beudant francia geológus nevéhez fűződik (1822). A következő felmérést 1845-ben W. Haidinger osztrák bányaügyi tanácsos végezte 1845-ben között a bécsi Földtani Intézet végzett részletesebb felméréseket, melynek anyagát ben,illetve 1875-ben térképeken is kiadták. A Magyar Állami Földtani Intézet tevékenységének 1869-es megalapítását követően folyamatos, az előzőektől lényegesebb felmérések kezdődtek, melyek eredményeit folyamatosan publikálták, a közreműködő nevesebb geológusok Lóczy L, Böckh J., Hantken M., Koch A. voltak. A XX. szd. elején elkezdett újabb térképező munka eredményeképpen (Papp K., Tager H., ) újabb tanulmányok jöttek létre. Az I. világháború után az egész országban intenzív nyersanyagkutatás indult, melynek a Bakonyra vonatkozó eredményeit Telegdi Roth Károly, ifj. Noszky J., Vadász E. neve fémjelezte, az eredményeket telegdi Roth K ben összegezte. A Bakony É-i előterében is ebben az időben folytak kutatások. A II. világháborút követően alapvetően a bauxitkutatások tették szükségessé a még részletesebb kutatásokat, ennek a munkának nagy, és átfogó irodalma született, mely számos szakember munkájának eredményeképpen jött létre A vizsgált terület geológiai adottságai A terület legidősebb képződménye az alaphegységi felső triász fődolomit,és dachsteini mészkő, melyek csak mélyfúrásból több mint 200 m mélységből ismertek. A felső kréta Ugodi Mészkő formáció a dachsteini mészkőre települ, vastagsága m, általában a felszín alatt több mint 50 m mélységben helyezkedik el, a tapolcafői vízműkutak környezetében a felszínre bukkan. A Polányi Márga Formáció összefogazódik az Ugodi Mészkővel, vastagsága több száz métert is elér. Az oligocé-miocén képződményeket a Csatkai Formáció kőzetanyagai képviselik. A pliocén kori (pannon) üledékeket főleg a Száki Agyagmárga Formáció képviseli, a környéken települt téglagyárak ennek anyagát hasznosították. A negyedkori üledékeket főleg kavicsos homok, futóhomok, alluvium képviselik. A Veszprémi Bányakapitányság által adott információk alapján a közigazgatási területen az alábbi, ásványvagyonnal rendelkező bányaterületek vannak:

30 -Tapolcafő-I agyagbánya, (1462-6/1981 számon) -Döbrönte-Pápa kavicselőfordulás, bányatelek kijelölése folyamatban (952/2001 sz. ) A Pápa környéki többi, régebben anyagnyerésre használt bányagödör nem rendelkezik engedéllyel, ezek potenciális illegális hulladéklerakók, felmérésük, rekultivációjuk alapvető fontosságú (a vízbázisvédelmi terv készítése folyamán több ponton találtak szennyezést Tektonikai viszonyok Pápa környezetére a Bakony hegység szerkezetét alapvetően meghatározó ÉK- DNy, illetve ÉNy-DK irányú töréshálózat jellemzi, melyben sok függőleges irányú mozgásra utaló zónát is sikerült kimutatni. A város környezetében legjelentősebb ilyen zóna a Tapolcafő vízbázis területén képződött sasbérc, mely a felszínen néhány száz m átmérőjű foltban jelentkezik Vízföldtani adottságok A város környezete a Marcal vízgyűjtő területének jobb oldalán helyezkedik el, melyet a Marcalba siető patakok tagolnak. Az árvizek a kora nyári csapadékmaximum idején, a kisvizek ősszel a leggyakoribbak. A talajvíz a völgyekben 2 m-nél magasabb szinten található, a völgyek közötti hátakon 4 m alatt. A víz kémiai jellege főleg kalcium-magnéziumhidrokarbonátos. Keménysége nk közötti. A szulfáttartalom a kistáj ezen területén néhol meghaladhatja a 300 mg/l-t. A kutak közül kiemelkedik a Pápai termálvizet adó mélyfúrású kút. Egészen a XIX. szd közepéig Pápa és közvetlen környékén mocsarak és ingoványos területek uralták a vidéket. Ettől az időtől kezdve Pápa és közvetlen környékének természeti arculata teljesen megváltozott. A város és közvetlen környékén levő pannóniai rétegek általában vízszegények, főleg agyagos képződmények. Ez az oka annak is, hogy ezen a területrészen természetes források nem találhatók. Mint a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozó területen, a domborzati viszonyoknak megfelelően a Bakony-hegység peremétől délkelet-északnyugati irányban lefolyó több állandó és időszakos vízfolyás haladt át a területen. Ilyen volt elsősorban a Tapolca patak, majd a Séd, Gerence stb. A Pápa és környékén említett vízfolyásokat, tavakat és mocsarakat a területtől délkeletre levő Bakony hegység peremén feltörő karsztforrások

31 látták el vízzel. Ezek között a legnagyobbak Tapolcafő forrásai voltak. Ez utóbbiak látták el elsősorban a Tapolca patakot vízzel. A Marcal-völgy zsombékos, nádas mocsarainak a lecsapolásával végleg eltüntették a Pápa környéki tavakat, mocsarakat. A bakonyi karsztvizek megcsapolásával pedig remélhetően ideiglenesen egyelőre eltűntek az élő vízfolyások is Morfológiai adottságok Pápa a Marcal-medencében fekvő település. A medence a Kisalföldnek a Bakony és a Kemeneshát közé benyúló félmedencéje. A Győri-medencével ellentétben a pleisztiocénben nem hordalékgyűjtő terület, hanem lepusztítással kialakított pliocénkori felszín. A Marcal medencében denudációs területeket, és védőtakarós tanúhegyeket különböztetünk meg, ez utóbbiak Pápa területén nincsenek. Az enyhén tagolt hordalékkúp síkság relatív tájképi reliefe a kistáj K-i peremén 5-10 m/km 2, a Ny-i részén m/km 2. A völgysűrűség átlagban 0,99 m/km 2. Pápa környezetének tengerszint feletti magassága mbf között változik. Pápa és környéke morfológiai szempontból a Bakonyalja halomvidéke Mérnökgeológia, szennyeződésérzékenység Pápa területéről mérnökgeológiai tanulmány nem áll rendelkezésre A város területén található csúszásveszélyes területekről nincs kimutatás. A felszíni szennyeződésérzékenység területi eloszlását az alábbi ábrán szemléltetjük:

32 Kék: érzékeny területek (porózus képződmények a felszínen) Sárga: kevésbé érzékeny területek (különböző mértékben vízzáró képződmények) (VÁTI, 2002) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.22.) sz. Korm. rendelet alapján készült területi besorolás alapján Pápa közigazgatási területe fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. Általánosságban elmondható, hogy veszélyesek lehetnek a laza üledékekből, és a löszből álló lejtők, elsősorban építkezésekkel elkerülni. a vízmosások környékét ajánlatos az A területen található, egykor anyagnyerésre, illetve hulladéklerakásra szolgáló gödröket fel kell mérni, a rekultivációt végre kell hajtani. A közigazgatási területen elszórtan tőzeg fordulhat elő, mely beépítésre alkalmatlanná teszi a területet. Pápa belvárosát kivéve általános probléma a magas talajvízszint, további beépítést gátló tényező lehet a vízfolyások időszakos vízszintváltozása is. Lokális problémák lehetnek: - Fakadóvíz: a triász-kréta rétegek felszínre kerülése környezetében jelentkezhet

33 - Talajvízbetörés: a vízfolyásokhoz közeli házak pincéiben -Egyenlőtlen süllyedés: szerves anyagra (tőzeg), illetve feltöltésre alapozás esetén Talajviszonyok, talajszennyezettség A Kisalföld és így Pápa térségében is a felszínen található üledékes kőzeteket főleg az Ős-Duna rakta le a pleisztocén korban. Erre az időszakra esik a 600 ezer évesre becsült európai jégkorszak, ami ugyancsak kivette részét hazánk területén is a durva és finomszemcsés üledékes kőzetek lerakódásaiban. A felszínen vagy közvetlenül a felszín alatt található durva és finomszemcsés homok keletkezése az utolsó jégkorszakok száraz periódusaira tehetők. A teljes szárazidőszak beálltával a finom kőzetszemcséket a felszínen a szélviharok barkánok formájában rakták le. Sokszor az így lerakott üledékek sem maradtak meg eredeti formájukban. Újabb nedves periódusok alkalmával a kisebbnagyobb vízfolyások kikezdték a korábbi lerakódásokat újabb kisebb-nagyobb völgyeket vágtak a lerakódott üledékekben. Ennek következtében az anyagok is összekeveredtek, így nem egységes összetételűek. A különféle földtani ciklusoknak megfelelően települési viszonyaik is különfélék. Úgy ismeretesek ferdén, redősen vagy átbukó redősen települő üledékek is. Úgy alakultak ki azok a domborzati formák is, amelyekkel Pápa környékén ma találkozunk. A pleisztocén kezdetén a még mindig dél felé folyó Ős-Duna és mellékágai - ha kisebb mértékben is - folytatták a hordalék lerakását. Későbbi kéregmozgások hatására az Ős-Duna megváltoztatta folyási irányát, és a mai folyásirányát foglalta el. Ugyancsak ezek a későbbi kéregmozgások hozták létre a mai Rába-völgyet. Az ebben folyó Ős-Rába már a Grázi-medencét körülvevő hegyek törmelékeit szállította. Ezekből alakultak ki a Pápa és környékén található kavicsteraszok. A folyóvízi lerakódásokon kívül a teljesség kedvéért meg kell említeni az atmoszferikus lerakódásokat is. Ide az ugyancsak a pleisztocén korban keletkezett és a levegő hulló porából kialakult lösz tartozik. Ha szárazföldre hull és rakódik le, akkor szárazföldi, ha vízben rakódik le, infúziós löszről beszélünk. Az előbbi rétegzetlen, az utóbbi rétegzett. A szárazföldi löszt csigák, Hélixek, Pupák stb. feloldódó meszes vázai összecementálják. Ezért állékony, meredek falakat formál. Helyenként az ilyen képződmények előfordulnak Pápa környékén is. A pleisztocén geológiai kor után a holocén kor következik. Ebben napjaink földtani folyamatai játszódnak le. A pleisztocén és a holocén korban a földfelszíni képződményeket már nemcsak a geológiai erők, hanem a rajta megtelepedett növény- és állatvilág is képes átformálni. A növény gyökerei a

34 talajban vannak. Élete során a lombozatának váltásával a földre hulló levelek elkorhadnak, bemosódnak a talajba, és azt humuszgazdaggá teszik. Elhalásával ezt a célt szolgálják a talajban levő gyökerei is. Úgy válik a terméketlen talaj a felszíntől lefelé 0,5-1,5 m-ig vagy még mélyebben termékennyé, vagyis termőfölddé. A szélerózió veszélyességet az alábbi vázlaton mutatjuk be: Széleróziónak területek Pápa környezetében (VÁTI, 2002) Sárga: széleróziónak kitett, Zöld: potenciálisan szélerózióveszélyes Talajvédelmi szempontból a legfontosabb feladatok az alábbiak: a szántóföldeken a pillangós, és kalászos növények termesztését kell előtérbe helyezni a tervezett védőfásításokat a területre korábban jellemző fák telepítésével javasolt megvalósítani A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján Pápa város területén három jelentősebb talaj-talajvíz szénhidrogén szennyezettség ismeretes: -Bakony Volán Rt Celli úti Volán telepén tartályrepedés miatt

35 -az Országos Mentőszolgálat Veszprém u 58 (hrsz 1833) telephelyén. Az Országos Mentőszolgálattól kapott tájékoztatás szerint a megüresedett telephelyet értékesíteni kívánják. A talajszennyezés mentesítési munkáit elvégezték. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a szennyezés megszűntetésének ellenőrzésére figyelő kutakat létesítettek, melyeket 5 évig ellenőrizni szükséges. -MOL Rt győri u-i (hrsz 0225/2) telephelyén A Tapolcafői vízbázis Biztonságbahelyezési Tervében az alábbi környezeti szennyezőforrások szerepelnek: -Tapolcafő, Haraszti-kőhányás, Szélhosszai-kőhányás bányagödrök. - Felhagyott kőfejtő gödrei Tapolcafőtől K-re (Haraszti kőhányás dűlő) ( hrsz 01331, 01333/3, 01334) Vegyes hulladék, kommunális hulladék, és szennyvíz lerakás, olajos iszapkupacok ÉLŐVILÁG, TÁJ Általános leírás

36 A város közigazgatási területe növényföldrajzi szempontból a Kisalföldi (Arrabonicum), és a Bakony Vértesi (Vespremiense) flórajárások határán helyezkedik el Természetvédelmi értékek Országosan védett természeti értékek Pápa Ex lege lápterületek [8005/2001 (MK 156) KöM tájékoztató alapján) Hrsz 01367/8, 01391/3, 01391/5, 01391/7, 01391/8, 01391/9 Védett növények, és állatok: A Balatonfelvidéki Nemzeti Park ajánlása alapján védettségük miatt az alábbi növények, és állatok védelmére kell leginkább ügyelni: Védett állatok Havasi cincér (Rosalis Alpina) Zöld levelibéka (Hyla Arborea) Pettyes gőte (Triturus Vulgaris) Törékeny gyík (Auguis fragilis L.) Zöld gyík (Lacerta viridis) Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Egerészölyv (Buteo Buteo) Fekete harkály (Dryocopus martius) Fehér gólya (Ciconia Ciconia) Szürke gém (Ardea cinerea) Bölönbika (Botaurus stellaris) Jégmadár (Alcedo athis) Holló (Corvus corax) Nagykócsag (Egretta alba) Gyurgyalag (Merops apiaster) Ürge (Citellus citellus) Vidra (Lutra lutra) Védett virágok Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Fekete kökörcsin (Dulsatilla Pratensis) Vitéz kosbor (Orchis Militaris) Apró nőszirom, törpe nőszirom (Iris pumila) Agárkosbor (Orchis morio) Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Őszi kikerics (Colchicum autumnale) Téltemető (Eranthis Hyemalis) Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Buglyos szegfű (Dianthus Sciperbus) Illatos hagyma (Allium Suaveolens) Vetővirág (Stembergia Colchiciflóra) Őszi csillagvirág (Scilla Autumnalis) Árvalányhaj (Stipa pulcherrima) Pókbangó (Ophris sphegodes) Májvirág (Hepatica nobilis) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Nagyezerjófű (Dictamnus albus) Natura 2000 területek: Pápa közigazgatási területén a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet alapján ismereteink szerint nem történt kijelölés, de a részletes rendezési tervek készítésekor ezt az illetékes hatóságokkal pontosítani kell

37 Helyi jelentőségű természetvédelmi értékek Pápa Belső-Várkert (hrsz 2, 3, 6406, 6403) A Várkertet a Megyei Tanács 5-9/1977. számú határozatával nyilvánította megyei jelentőségű természetvédelmi területté. A jogszabályi változások miatt a természetvédelmi területek védettségét helyi rendlettel szükséges megerősíteni. A helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 26/2007. (XII. 20.) rendeletet a környezetvédelmi program évi aktualizálásával egyidőben fogadta el a Képviselőtestület. Tapolcafő Tapolcafői Láprétek Természetvédelmi Terület (hrsz 01391/b, m, 01407, 01408/1-2, 01430/3/b, 01431/2) 12,8 hektár kiterjedésű terület Védelemre javasolt további területek: A BFVT által 2002-ben készített településszerkezeti terv az alábbi természeti értékeket javasolja helyi védelemre - Esterházy út kétoldali hárs fasora - Vasvári Pál utca kétoldali hárs fasora Javasolható továbbá: -Esterházy kastély kertje -http://oregfak.emk.nyme.hu/megye/veszprem.htm honlap alapján a közigazgatási területen 13 db öreg, védelemre javasolt fa található Veszprém Megye településrendezési Tervének Pápára vonatkozó, tájrendezéssel kapcsolatos fontosabb előírásai A város a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján érzékeny természeti terület övezetbe tartozik, területszennyező létesítmény, bánya nem létesíthető, a meglevő is csak külön határozat előírásai szerint üzemeltethető. A város kulturális örökség szempontjából megyei jelentőségű terület, ezért vonalas létesítmények, bányák, központok építéséhez természetvédelmi, víz, és környezetvédelmi, örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni.

38 2.5. EMBERI EGÉSZSÉG A környezet-egészségügyi felmérés során a lakosság általános egészségi állapotát értékeljük a környezeti hatásokkal összehasonlítva. A felmérés sikerét számos tényező korlátozza. Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az általános egészségi állapot felmérésére. Magyarországon ilyen információkat részben az ÁNTSZ, részben a KSH gyűjt, elsősorban megyei bontásban. Az adatok azonban nem állnak mindig kölcsönösen rendelkezésre és az egészségügyi szempontú felmérések sem teljes körűek. A környezeti hatások és egészségi következményeik nem olyan régen kerültek az érdeklődés előterébe. Az emberi egészségi állapotot azonban sok tényező összetetten befolyásolja és kevés tudományos eredmény áll rendelkezésre a közvetlen és közvetett környezeti hatások értékelésére Általános adatok Pápa városában az alábbi, az Önkormányzat tulajdonában levő egészségügyi intézmények működnek: Intézmény Cím Gr.Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Pápa, Jókai u. 5-9 Szakrendelő Onkológiai Gondozóintézet* Pápa, Jókai u Véradó Állomás* Pápa, Anna tér Egészségügyi Alapellátás Intézet Pápa, Barát u. 9. *a Kórház fenntartásában működik Az általános hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az egészségi állapot teljes körű jellemzésére csak a halálozási adatok értékelése alkalmas. A halálozási adatok azonban természetszerűleg csak bizonyos késéssel jelzik egy adott egészségügyi probléma, betegségtípus megjelenését, előfordulását. Emellett, a végső halálokok megjelölése nem tartalmazza esetleges egyéb jelentős szervi elváltozások meglétét. A KSH adatokból megállapítható, hogy Pápa élveszületési adatai között mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladják, 1986-tól pedig alatta maradnak. A halálozási mutatók jobbak a megyei, és az országos átlagnál.

39 Lakosság száma Pápa lakosságának száma KSH adatok alapján között

40 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Halálozási okok, és betegségek A tanulmány készítésekor nem állt rendelkezésre adat, hogy vajon el lehet-e különíteni a Pápa egyes területein észlelt betegségeket, és halálozási okokat földrajzi elhelyezkedés szerint. A Pápai, és Veszprém-megyei halálozási okok, és gyakoriságok az alábbi összefüggéseket mutatják: Standard halálozási okok (országos shh ), évek összevont adatai Betegség Veszprém m. shh Pápa város shh Férfi Nő Férfi Nő Összes rosszindulatú dag. 96,53 92,88 95,33 102,16 Bet. Tüdődaganat 90,94 59,53 94,47 77,42 Emlődaganat (20-64 év) 98,89 98,25 Méhnyak daganat ( ,38 78,08 év) Vastagbél daganat 99,11 75,68 92,16 80,58 Ischaemiás szívbetegség 97,17 90,25 106,57 118,83 Szívinfarktus 100,13 99,41 98,69 113,87 Agyérrendszeri betegségek 115,16 116,4 95,36 103,56 Krónikus alsóléguti bet. 105,94 79,63 93,56 56, Foglalkozás egészségügy közötti évekre vonatkozóan az ÁNTSZ-től az alábbi adatokat kaptuk: (a vízszintes tengelyen az évenkéni db-szám szerepel)

41 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Lyme kór TBC Halláskárosodás Vibráció Hepatitisz Trichofitiázis 2.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Épületek, városkép Pápa város kialakulásában a természeti adottságoknak alapvető szerepük volt. A város szűkebb központja a Pápai síkság egy kisebb kiemelkedésére épült, mely körül a Bakony-ér, és a Tapolca patakok vizének felduzzasztásából származó természetes, mocsaras Széles víz nevű tó jelentett természetes védelmet. Ezt a tavat 1771-ben lecsapolták. A másik településfejlesztő tényező a Tapolca patak volt, mely vízbázist, és energiaforrást egyaránt jelentett. A harmadik tényező az ún. vásárvonalba történő, jó illeszkedés volt. Pápa jelenleg hatályos építési szabályzatát és településszerkezeti tervét ben hagyta jóvá a képviselőtestület. A rendezési terveket a város folyamatosan karban tartja és szükség szerint módosítja. A tervezett fejlesztések érdekében a közigazgatási területet 15 körzetre osztották fel. A csatolt települések közül természeti adottságai következtében Borsosgyőr fejlődik legintenzívebben. A településszerkezet részleteit illetően lásd a BFVT által 2002-ben készült terv 1. fejezetét. A közigazgatási területen belül az alábbi örökségvédelem érdemel említést: Országos védelem alatt álló régészeti emlékek, műemlékek: Régészeti emlékek: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint jelenleg- Pápa területén mintegy 74 régészeti terület ismert. A részletes rendezési tervek készítése során ezek helyét pontosítani kell, és a megfelelő területi korlátozásokat el kell rendelni. Műemlékek

42 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Lásd az I. sz melléklet listáját Helyi védelemre javasolt épített örökség -A 2002 évben készült BFVT tanulmány mintegy 250 épületet javasol helyi védelemre. -Városképi védelemre javasolt: - Pápa Belső-Alsóváros egy része - Pápa Béke tér-esterházy út térsége - Pápa Kisliget-Vasvári Pál u. - Szabadság u. térsége Védett területek, védőterületek: védett területek építészeti, és városképi szempontból kijelölt területek védőterületek környezetvédelmi, építészeti, vagy egyéb szempontból a hatóságok védőterületeket jelöltek ki az alábbi épített, és természeti elemek részére: A felszíni vizek környezetének hasznosításánál a 46/1999 (III.18.) Korm.r. előírásai szerinti korlátozások érvényesek A tapolcafői vízbázis hidrogeológiai védőidomai, és védőzónája a védelmi, és korlátozási térkép szerint Szabó Dezső utcai szennyvíztisztító telep 500 m-es védőtávolsága Téglagyári úti szemétlerakó védőtávolsága 500 m Hulladékkezelő, és Talajerőgazdálkodási Kft. telep védőtávolsága 1000 m Pápai Hús Rt. a vágóhíd üzemeléséig 50 m Állattartó mezőgazdasági üzemek 500 m Utak: (lásd a szerkezeti terv védelmi, és korlátozási térképét) országos főút esetén az úttengelytől mért 100 m országos mellékút esetén az úttengelytől mért 24 vasúti terület esetén a szélső vágánytól mért 50m A védelmi, és korlátozási térkép tartalmazza az alábbi védőövezeteket: közművezetékek

43 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Zöldfelületek, köztisztaság mikrohullámú berendezések repülőtér Oktatási, és egészségügyi intézmények az OTÉK szerint A zöldfelületek karbantartásáért a PVÖ Városgondnoksága felelős. A téli síkosság-mentesítéshez az helyi közutak kezelőjeként a Városgondnokság mintegy 140 t sót használnak fel A köztisztasági feladatok színvonalának emelése érdekében a Városgondnokság 2009-ben seprőgépet szerzett be közel 4 millió Ft értében. A települési szilárd hulladékgyűjtést a Közszolg Kft, a folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) begyűjtését a Talajerőgazdálkodási Kft. végzi. Pápa város területén az Önkormányzat kimutatása alapján december 31-i adatok alapján az alábbi rendszeresen gondozott zöldfelületeket tartják nyilván: Játszótér * Virág * Füves, ligetes* Egyéb * Összesen* * adatok m 2 -ben Az ÁNTSZ folyamatosan felügyeli a játszóterek tisztaságát, írásbeli panaszról Pápa városában nincs tudomásunk. Pápa város területén a Gazdasági, és Közlekedési Minisztérium részére készített kimutatás alapján december 31-i állapot szerint az alábbi útmennyiség, és hidak tisztántartásával, és karbantartásával kell számolni: Kategória Hossz (km) Kiépített utak terület Kiépített Kiépítetlen ezer (m 2 ) Belterület I.rendű Belterület II. rendű Belter. Gyűjtőút Kiszolgáló, és lakóút Belterületi út összesen Külterületi közutak Bel és külterület közút össz. Kerékpárutak 14, Gyalogutak, és járdák

44 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A kiépített helyi közutak burkolatterülete (négyzetméter): Kategória Belterület I.rendű Belterület II. rendű Belter. Gyűjtőút Kiszolgáló, és lakóút Belterületi út összesen Külterületi közutak Bel és külterület közút össz. Kerékpárutak Gyalogutak, és járdák Aszfaltbeto n öntöttaszfalt Kő Utótömöröd ő aszfalt Beton összesen , , , , Pápa város területén a helyi közúthálózathoz 6 db közúti, 1 db kerékpárúthoz és 5 db gyalogos forgalomhoz kapcsolódó híd található. A helyi közutakra fordított költség (beruházás, fenntartás, üzemelés) 2003 évben e Ft volt. 2.7 POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK A környezeti elemek károsítása szempontjából az alábbi fontosabb potenciális veszélyforrásokat emeljük ki: hulladék, és veszélyes anyag kezelés: engedéllyel rendelkező hulladéklerakó engedély nélküli hulladéklerakás, tárolás, kezelés veszélyes anyagok kereskedelme, szállítása, kezelése Fő veszélyforrások: tűz keletkezése, káros anyagok kioldódása-bemosódása, közegészségügyi, levegőtisztasági problémák forrása A veszélyes anyag kezelés területén az utóbbi időben kiemelt figyelmet kellett fordítani a Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti hulladékkezelő-komposztáló telepére, tekintettel az utóbbi időben megszaporodott lakossági panaszokra. A Kft tevékenységével kapcsolatos további információk a 3.1 pontban találhatók. gáz halmazállapotú anyagok vezetékes gáz forgalmazás, felhasználás

45 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés palackos gáz forgalmazás: adatok nem állnak rendelkezésre rögzített, cseppfolyós PB töltetű tartályok alkalmazása Adatok nem állnak rendelkezésre Fő veszélyforrások: tűz, és robbanásveszély folyékony, veszélyes anyagok tárolása alapján) földalatti tárolás (a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet adatai Ss Név Hely z 1 MOL Rt töltőállomás Győri u. 0225/2 Hrsz 2 MÁV Rt MÁV állomás Szertárfőnökség 3 SHELL töltőállomás Külső Veszprémi u. 38, Hrsz 1899/2 4 Takács és Tsai Kft Üzemanyag tároló telep, Vaszari u., Hrsz 0260/4 5 MOL RT töltőállomás Jókai u, Hrsz 2079 (Csóka fogadó) 6 Bakony Volán Rt Üzemanyag töltő állomás, Celli u. 7 SHELL töltőállomás Korona u. Hrsz Concordia Trans Kft Üzemi Töltőállomás, Hrsz 4284/2 9 Agroprodukt Rt Üzemi Töltőállomás Pálháza puszta 10 MEGASZOLG Kft Üzemi Töltőállomás, Hódoska Major, Hrsz 0661/16 11 Forrásfő Mg Kft Üzemi Töltőállomás, külterület, Hrsz Technoil Kft Közforgalmú Töltőállomás, Celli u. 67 Hrsz 4280 Fő veszélyforrás: talaj, és felszín alatti víz szennyezése

46 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 3 KÖRNYEZETHASZNÁLATOK 3.1. LEVEGŐSZENNYEZÉS A 2.1 fejezetben a RIV mérőállomások adatai alapján rövid adatsor alapján bemutatásra került a város légszennyezettsége. Az adatok feldolgozása azt mutatja, hogy a vizsgált komponensek közül a kén-dioxid, nitrogén dioxid, illetve az ülepedő por szennyezettség alakulásának trendje télen általában a magasabb, nyáron alacsonyabb értékeket mutatnak, de több eddig nem bizonyított eredetű maximum adat is megjelent, amely feltehetően valamely távoli iparvidékhez, vagy helyi kazán üzemének indításához, esetleg a közeli vasút üzeméhez, vagy építési tevékenységhez köthető. A változás hosszú távú trendje a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, azonban a közlekedési eredetű szennyező anyagok (szén-monoxid, formaldehid, PAH, BTX) koncentrációja a forgalom növekedésével várhatóan szintén növekszik. Az elkerülő út megépítésével az átmenő forgalom csökkent ugyan, de a város belső forgalma a megnövekedett személygépkocsi forgalom miatt nőtt. A különböző légszennyező források szerepe a város légszennyezettség állapotának kialakulásában eltérő: Lakossági légszennyezés: Nincs kimutatás arról, hogy a lakosság milyen arányban, és milyen mennyiségben használja fel a különböző energiahordozókat, elsősorban fűtésre, mely a legnagyobb szennyezőforrás. Ipari légszennyezés: Pápán az ipar az elmúlt években jelentős változáson ment át, az üzemek egy része átalakult illetve megszűnt. A város területén az ipari telephelyek nem elkülönült ipari övezetben csoportosultak, ezért a város és térségének gazdasági és földrajzi adottságait figyelembe véve a helyi önkormányzat ipari parkot létesített 116 hektáron, melyből 28 hektár rekonstrukciós jellegű, 88 hektár zöldmezős beruházásra alkalmas. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyei lehetővé teszik a legfontosabb légszennyező források és jellemző emittált komponensek bemutatását. (A bevallási adatok nem álltak rendelkezésre) Valószínű, hogy a városban számos, a vonatkozó Korm. rend. hatálya alá nem tartozó, bejelentésre nem kötelezett pontforrás is üzemel. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott engedélyek alapján az engedélyek kiadáskor mért kibocsátási adatokat a 3.1.a táblázat, a kibocsátáshoz kötött határértékeket a 3.1.b táblázat tartalmazza A vállalkozások hőtermelő berendezései legfontosabb adatait a 3. sz melléklet, a műhelyek szellőztetése alapadatait a 4. sz melléklet tartalmazza

47 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti komposztáló telephelyén állati eredetű hulladékok feldolgozását végezte december 31-ig. A Kft kérte a működési engedélyének december 31-ig történő meghosszabbítását. Első fokon a Környezetvédelmi Felügyelőség a kérelmet elutasította, a Kft fellebbezésére a másodfokú hatóság (Főfelügyelőség) jóváhagyta a határidő hosszabbítást.. A Főfelügyelőség tevékenység meghosszabbítását jóváhagyó határozata ellen az önkormányzat keresetet nyújtott be a Fejér Megyei Bíróságra. A bíróság a keresetnek helyt adva januárjában új eljárásra utasította a másodfokú hatóságot, így a Kft működési engedélye nem került meghosszabbításra. A Kft a Legfelsőbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel, azonban a kérelem elkésettség okából elutasításra került októberében. A Környezetvédelmi Felügyelőség a december 31-ig történő meghosszabbítás ügyében indul eljárást okafogyottá válása miatt novemberében megszüntette. A Talajerőgazdálkodási Kft Győri úti komposztáló telephelyén végzett tevékenységet megszüntették. A felhalmozott komposzt anyag kihordását a Kft befejezte. Az ingatlan hasznosításához szükséges rendezési terv módosítása megtörtént.

48 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 3.1.a táblázat Pápai cégek egyes légszennyező anyag kibocsátása Cég Légszennyező anyag emisszió (kg/h) SO 2 CO CO 2 NO x Szilárd/Korom Pápai Termálfürdő 0, ,8 0,153 Haas+Sohn Kft (P20,21,23,24,25,27,28 max) 0,2448 0,0656 Ranchero Kft (P1) irodaház fűtés 0,021 0,023 0,01 Orgona Vegytisztító 0,0053 0,052 Halimba Volán Kft fűtés (P1) 0,095 0,322 0,0712 /0,012 Bodor és Szűcs Kft fűtés (P1) 0,008 0,015 0,012 Elekthermax Kft ipari tüzelés 0, ,49 0,168 (P17,18,20,22,23,25,26) maximum Pápai Hús Rt Veszprémi u.60 höenergia P2-,3) 0,003 0,025 Pápai Hús Rt Kisfaludy u. 2 (P1-P4) max 0,238 0,242 Cothec Kft Huszár ltp 31 hőenergia (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Huszár ltp32 hőenergia (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Wesselényi Miklós u (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Vízmű u hőenergia (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Irinyi J. u hőenergia (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Szabó Ervin u hőenergia 0,004 0,005 (P1-2) Cothec Kft Igal u.2-6 hőenergia (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Igal u. 3-9 hőenergia (P1-2) 0,004 0,005 Cothec Kft Igal u hőenergia (P1-2) 0,004 0, b táblázat Pápai cégek légszennyező anyag kibocsátás határértékei ( től Cég Légszennyező anyag emisszió (mg/köbméter) SO 2 CO CO 2 NO x Szilárd/Korom Pápai termálfürdő Haas+Sohn Kft Ranchero Kft (P1) irodaház fűtés Orgona Vegytisztító (P1, és P2) Halimba Volán Kft fűtés (P1) Bodor és Szűcs Kft fűtés (P1) Elekthermax Kft ipari tüzelés (P17,18,20,22,23,25,26) maximum Pápai Hús Rt Veszprémi u.60 höenergia P2-,3) Pápai Hús Rt Kisfaludy u. 2 (P1-P4) Cothec Kft Huszár ltp 31 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Huszár ltp32 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Wesselényi Miklós u hőenergia (P1-2) Cothec Kft Vízmű u hőenergia (P1-2) Cothec Kft Irinyi J. u hőenergia (P1-2) Cothec Kft Szabó Ervin u hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u.2-6 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u. 3-9 hőenergia (P1-2) Cothec Kft Igal u hőenergia (P1-2) Cég Légszennyező, egyedi határértékkel rendelkező technológiák ()-ben a forrás száma Haas+Sohn Kft Zsírtalanítás(17), fémf. festés(10,29,3),elők(30-33), festékelőkészítés (1), nyomdázás (2) P-i Asztalos Kft Bútorkészítés-festés (P1), Famegmunkálás (P2) Elekthermax Száraz előkezelés(11,12,21,27,33,34), Nedves elők. (19), Szita ny.(29,30), hőhaszn.(32) Pápa város levegőjébe történő összesített kibocsátás (ipari+lakossági nem ismert, mivel a kibocsátókról összesített adatbázis nem áll rendelkezésre.

49 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 3.2. VÍZHASZNÁLAT, SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS Vízhasználat Vízbázisok A tapolcafői vízbázis az É-i Bakony ÉNy-i előterében fakadt forrásokra települt. A hajdani Tapolca patak Tapolcafő közepén, kréta mészkőpadok alól eredt, a forráscsoport 15 kisebb-nagyobb forrásból állt. A forrásokat már a római korban foglalták. E forrásokból táplálkozott a Tapolca patak, mely évszázadokon keresztül látta el környezetét vízzel. A forráscsoport a kréta időszaki mészkőből nyerte vizét. A mészkőre települt fúrások segítségével a bauxitbányászat következtében lesüllyedt vízszintet sikerült követni. Az üzemelő, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezési terv program keretén belül a vízbázis környezete 1999-ben részletes felmérésre került. (Bányászat és Környezete Mérnöki Iroda Kft, Budapest) A vízbázis vizét 3 kútból nyerik ki, és van egy megfigyelő kút is (ld 2.2 fejezet) A vízbázis biztonságba helyezésével kapcsolatban jelenleg is működő, és felújított kutakat is bevontak, melyek az alábbiak: Működő vízszintészlelő kutak Tapolcafő B10 Pápakovácsi Atyamajor K2 Bakonyjákó Bj23 Tapolcafő B11 Felújított kutak Adásztevel 2 (K11) Nagytevel 1 Pápakovácsi K2 Iharkút HgIk3, HgIk 1 Ugod Ug 14, Ug 55, B4 Bakonyjákó Bj141 A vízbázisra veszélyes, potenciálisan veszélyes (beavatkozást igénylő) szennyező források : Tapolcafő község, Tapolcafő-Kőhányási felhagyott bányagödrök, Bakonyjákó szennyvízüritő és a hulladéklerakó ben készült felmérés alapján akkor a karsztvízszint 160 mbf mélységben helyezkedett el, hőmérséklete 18 o C volt A Vízbázisvédelmi Terv az alábbi védelmi övezeteket határozta meg: - belső védőterület (hrsz. 9715,9720) -külső védőterület (180 napos elérési idő), (hrsz. 9649, 9725, 9721, 9711) -hidrogeológiai A zóna (5 éves elérési idő) -hidrogeológiai B zóna (50 éves elérési idő) A zónák területén a 123/1997 (VII.18) Korm. rend. 5.sz melléklete szerinti korlátozásokat kell érvényesíteni, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak: -lakó, vagy irodaépület és környezetbarát üzem építése csatornázással az A, és B zónában nincs korlátozva, a belső védőövezetben tilos, a külső védőövezetben is csak környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően engedhető meg - erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül megengedett a külső védőövezetben, és az A,és B zónában. A védőterületek lehatárolását a BFVTI szerkezeti tervének védelmi, és korlátozási terve tartalmazza. A hidrogeológiai védőterületen áthalad a 831. sz út, (hrsz9500), mint potenciális veszélyforrás (gk, rakomány sérülése esetén).

50 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A védelem szempontjából fontos, hogy a B zóna határán a térségben egyedül téglagyár üzemel, mely új agyagbánya létesítésre is rendelkezik engedéllyel. Vízhálózat Pápa, és városrészei ivóvízhálózat keresztmetszeti, és kor összetétele: Fővezeték Méret Mennyiség (m) Építés éve NA 500 ac 8236, NA 500 KO 80, NA 300 öv NA 300 ac NA 250 öv NA 600 acél D 200 KPE D160 KPE Összesen: Méret Mennyiség (m) Építés éve NA 300 KM PVC NA 250 ac NA 200 öv NA 200 ac NA 200 KM PVC Ǿ 160 KPE Ǿ 159 acél NA 150 öv NA 150 ac Ǿ 90 PVC NA 150 KM PVC NA 125 öv NA 125 ac Ǿ 108 acél Ǿ 110 KPE NA 100 öv NA 100 ac NA 100 KM PVC Ǿ 90 KPE NA 80 KM PVC NA 80 öv NA 80 ac Ǿ 76 PVC

51 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Ǿ ,1902,1958,1960 öv/acél/ac 2-6/4-1 acél Összesen ac = azbesztcement, öv = öntöttvas A vízhálózat fejlődését KSH adatok alapján 1990-től diagramon mutatjuk be: Vízhálózat hossza, km A Pápai Vízmű Zrt. az útfelújítási munkákhoz is kapcsolódóan évben 142 millió Ft értékű ivóvízhálózat rekonstrukciót hajtott végre, csökkentve ezzel az esetleges meghibásodásokból eredő ivóvízveszteségeket Csatornahálózat 1990-ben a város szennyvíz- csatornázottsága 30%-os volt. Az önkormányzat tudatos környezetvédelmi beruházásainak köszönhetően a csatornázottság - a évben indított Pápa- Agglomeráció szennyvízcsatorna beruházás elkészültével (teljes befejezés: 2008.) - a város beépített belterületein megközelíti a 100%-ot. A beruházás keretében a jelenlegi szennyvíztisztító kapacitása 3000 m3/nap teljesítménnyel bővült Csapadékcsatorna hálózat Pápa város vízrendezési szempontból rendkívül kedvezőtlen adottságú település. A városközpontot kivéve az egész terület kis esésű, a talajvíz szinte mindenütt a terepszint közelében van.

52 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Pápa városában a csatornahálózat kiépítése az 1800-as évek végén kezdődött, a belvárosi részen. A kiépítés többnyire egyesített rendszerű volt, melynek befogadója a Tapolca, és a Bakony-ér volt. Az 1960-as évek közepétől a városban többnyire elválasztott rendszerű csatorna épült ki, de a régebbi építésű részeken még ma is egyesített rendszer üzemel. A Szabó Dezső utcai árok a Belváros, a Belső-Alsóváros, a Felsőváros-Új Felsőváros, a Nyugati Alsóváros, és nagyrészt a Külső Alsóváros csapadékvíz befogadója. A vízrendezési problémák a Bakony-ér Gyár u. - Tarczy u. közötti szakaszának feliszapolódásából, a magas talajvízszintből, a vízelvezető árkok kiépítetlenségéből, a fenntartás hiányából adódnak. A KDT VIZIG a feliszapolódást megszüntette, az Önkormányzat a legsürgősebb lépéseket a Határ u. - Korona u. vízelvezető csatorna kiépítésével, az Erkel u-i csatorna kritikus szakaszának átépítésével megtette. A meglevő árokhálózat döntően földmedrű, a leszivárgó víz is emeli a talajvízszintet, ezért a burkolt rendszerek kiépítése javítja a belterületi csapadékelvezetés hatékonyságát, évi 8-10 cm-es vízszintcsökkenés is elérhető, melyet a belterületi zöldterület növelésével is elő lehet segíteni Szennyvízcsatorna hálózat A rendszer legnagyobb része gravitációs jellegű, de az újabb rendszerekhez már átemelők is épültek. A csatornahálózat kiépítése az 1970-es évek végén megtorpant, és csak a 90-es évek elején került sor, melynek legnagyobb részét a Tókert városrész csatornázása jelentette, ahol a kedvezőtlen terepviszonyok, és talajadottságok miatt nyomott rendszerű szennyvízelvezetést építettek ki. A csatorna hálózatról a vonatkozó jogszabályok alapján nyilvántartást vezetnek, melyhez részletes helyszínrajzok is tartoznak. Terület Építési év Anyag Hossz (m) Pápa 1996-ig Eternit, KPE, ac, acél, ,5 beton,uponor D200 KG PVC D200, 184 KG PVC D200 KG PVC D200 KG PVC D200 KG PVC 4926 Pápa Ny i főgyűjtő 2003 D300,400,500 KG PVC, D KPE Tapolcafő 2003 D200,160, D40, D110, D Borsosgyőr 2003 D200,D160, D110, D Kéttornyúlak 2003 D200,D160, 6427 Pápa Ipari Park 2003 D

53 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Pápa termálforrás 2003 D200, D Összesen: ,5 A csatornahálózat fejlődését 1990-től diagramon mutatjuk be: Csatornahálózat hossza, km Ebből szétválasztott rendszerű, km Az adatok alapján jól látszik a csatornahálózat dinamikus fejlődése HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodásnak, mint a környezetgazdálkodás egyik kiemelt szakterületének elsődleges célkitűzése a hulladékok által okozott környezeti kockázat minimalizálása. A kockázat mértéke a keletkező hulladékok veszélyességének mértékétől, mennyiségétől, fizikai megjelenési formájától stb. függ. A megfelelő színvonalú hulladékgazdálkodás alapvetően meghatározza a városi környezet tisztaságát, amelynek biztosítása az önkormányzat feladata Települési szilárd hulladék A hulladék szakszerű kezelésének kötelezettségét alapvetően az 1995 évi LIII. törvény fogalmazza meg. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos teendők alap jogszabálya a évi XIII. törvény a Hulladékgazdálkodásról, melyhez egyre több, a nemzetközi követelményeket tükröző jogszabály kapcsolódik. A törvény országos, regionális, és helyi hulladék gazdálkodási tervek készítését írja elő. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a Grünvald Környezetmérnöki Iroda készítette, mely december 23-án került elfogadásra.

54 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A jogszabályoknak megfelelően a hulladékgazdálkodási terv évben aktualizálásra került. A törvény fontos eleme, hogy meghatározza a hulladék kezelésével kapcsolatos legfontosabb felelősségi köröket, valamint feladatokat határoz meg a legfontosabb tevékenységekre. A települési szilárd hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelése érdekében fontos szerepe van a képződés megelőzésének, a szelektív gyűjtés teljességének, a támogatási lehetőségek széles körű kihasználásának, a hulladékhasznosításnak, valamint a lerakás szabályai betartásának. A települési szilárd hulladékok begyűjtéséért a Közszolg Kft felelős. Veszélyes anyag kezelés nincs. A hulladék kezelése a Pápa, Téglagyári úti hulladéklerakón deponálással, és földdel való takarással történt július 15-éig. E határidővel lejárt a pápai hulladéklerakó engedélye a hulladéklerakás tekintetében. Ettől az időponttól a királyszentistváni lerakó üzembehelyezéséig - várhatóan január 1. - a hulladék elhelyezése az ajkai lerakón történik. Az ajkai lerakó rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A Közszolg Kft. az ajkai szolgáltatóval szerződést kötött a hulladék elszállítására, átvételére és elhelyezésére, így a hulladékkezelés a királyszentistváni lerakó üzembe helyezéséig biztosított. Települési szilárd hulladékhoz tartozó alapadatok: Lakásszám Lélekszám Lakossági (t) Közületi (t) Egyéb (t) KSH adatok alapján Pápa területén a begyűjtött hulladék mennyisége az alábbiakban alakult:

55 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Elszállított hulladék, ezer köbméter A hulladéklerakón elhelyezett anyag összetételével kapcsolatos vizsgálat nem áll rendelkezésre. A települési folyékony hulladékok közigazgatási határon belüli keletkezésének jellemző alapadatait a 4.5 pontban szerepeltetjük Termelési nem veszélyes hulladék A termelési nem veszélyes hulladékokról nem rendelkezünk pontos kimutatással. A hasznosítható hulladékot a cégek értékesítik, másik része feltehetően a települési hulladék közé kerül Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokról szóló jogszabályok szigorú előírásainak köszönhetően, a veszélyes hulladékokat illetően lényegesen részletesebb adatok állnak az érintett hatóságok rendelkezésére. A pápai cégek működése során 2002-ben keletkezett veszélyes hulladék kimutatást a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatai alapján az 5.sz melléklet tartalmazza, részletesebb (mennyiségi) adatbázis jelenleg nem áll rendelkezésre Potenciálisan veszélyes hulladékok illegális hulladéklerakók

56 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Az illegális hulladéklerakók felszámolását a Városgondnokság folyamatosan végzi, melyhez 2009-ben ,- Ft támogatásban részesült. egyéb potenciálisan veszélyessé váló hulladékok Azbeszt Az azbeszt Pápán a csatornázás, és tetőfedés során a korábbi évtizedekben felhasznált építőanyagokban jelenik meg leggyakrabban. Ennek a közcsatornázásban felhasznált része nyilvántartott, a többiről semmilyen kimutatás nincs. Az ilyen módon beépített azbeszt bontás után nem szálas szerkezetű, tehát lényegesen veszélytelenebb, mint a szálas szerkezetű megjelenési forma. Szálas szerkezetű azbeszt a hűtő-fűtő rendszerek, valamint tetőszigetelések beépített részeként jelenik meg, nyilvántartás ezekről sincs, bontás során, és az után a szálas anyagok erős potenciális rákkeltő hatást jelentenek. PCB PCB tartalmú olajok a régebben készült elektromos transzformátorokban, és kondenzátorokban, valamint egyes helyeken visszamaradt készletként valószínűsíthető. Az áramszolgáltató által Pápán üzemeltetett trafókban tájékoztatás alapján - a szükséges olajcserék már megtörténtek Veszélyes hulladék bírság A Böllér Kft részére 2000 évben veszélyes hulladék bírságot róttak ki, melyet a másodfokú határozat 2002-ben jóváhagyott ZAJ, REZGÉS A környezeti zaj és rezgés vizsgálatához zajmérési jegyzőkönyvek, átfogó tanulmányok nem álltak rendelkezésre. A város zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó domináns forrásai, amelyek jelentős környezeti zaj- és rezgésterhelést okoznak: a fő, és mellékközlekedési útvonalak városon belüli szakaszai; a vasútvonal és a pályaudvar; az ipari vagy ipari jellegű objektumok A település jelentős hányadán közel azonos beépítési módok találhatók.

57 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Pápa környezeti zaj- és rezgésforrásai Közúti közlekedés A várost érintő főút esetében jellemző, hogy a lakott területen belül nappal a helyi, az átmenő és célforgalom együttes hatásaként jelentős számú gépjármű közlekedik, éjjel a helyi forgalom mellett az átmenő forgalom dominál. A közlekedés helyzetének bemutatása a 4.3. fejezetben található. Vasúti közlekedés A vasút közlekedő szerelvényei időszakos zajforrásai a vasútvonalak mentén. A zajhatás kiegészül a vasúti átkelőhelyeken előírt hangjelzés használatával. Az állomások zajforrásai az átrakodó létesítmények zajforrásaiként jelentkeznek. Ipari és ipari jellegű létesítmények Zajvédelmi szempontból azok az ipari és ipari jellegű létesítmények a potenciális források, amelyek a lakóterületekbe ékelődve helyezkednek el. Az ipari létesítmények zajkibocsátása függ az alkalmazott technológiák, gépek berendezések zajosságától, azok telephelyen belüli telepítési módjától, üzemeltetési körülményeitől. Az okozott zajterhelés mértékét a hatásterület nagyságát több tényező együttesen befolyásolja (az ipari objektum és a védendő területek közötti távolság, környezetük beépítettsége, a beépítés magassága stb.), így nem mindig lehet egyértelmű összefüggést találni a létesítmény jellege, kiterjedtsége és az általa okozott zajprobléma között. A fentiek miatt az ipari létesítmények zajkibocsátása telephelyenként változó, ezért korrekt, időt álló megállapításokat nem lehet tenni. Az üzemi jellegű források zajkibocsátásában az elmúlt időszakban észlelhető változások a gazdasági átalakulásnak (a különböző telephelyeken a technológia váltás vagy termelés csökkenés, funkcióváltás) tulajdoníthatók. Emiatt az ipari átalakulással párhuzamosan a kibocsátott zaj szintje is változott, többségében csökkent, kivéve a DUNITÁLIA, TEFITÁL Kft-k telephelyét, itt nőtt a

58 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés zajterhelés, de a telephely zaj és rezgéscsökkentésére érdekében a Kft-t folyamatos beruházásokat végeznek. Távközlés A távközlési létesítmények által kibocsátott rezgések csak hosszabb távon lehetnek veszélyesek, de a rendezési terv korlátozásai tervezésénél figyelembe kell őket venni. Pápa területét az Antenna Hungaria, és a Matáv által kiépített mikrohullámú rendszer sugárzása érinti, melyeknek alapvetően magassági korlátozása van. A tornyokon üzemelnek továbbá a mobilszolgáltatók is. A jogszabályok alapján a szolgáltatóknak méréssel kell igazolniuk, hogy veszélytelenek környezetükre. Egyéb zajforrások E kategóriába általában a szórakoztató, a szabadtéri, a kulturális és sportlétesítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek sorolhatók. Felmérések szerint szinte minden szórakoztató létesítmény, szabadtéri színpad és mozi zajproblémát okoz. Az évi XX. törvény a szolgáltatási tevékenységek problémakörét az illetékes önkormányzatok hatáskörébe utalta. Az önkormányzatokhoz beadott, a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos bejelentések panaszolt zajforrásai a diszkók, szórakozóhelyek, kereskedelmi tevékenységet ellátó egységek hűtő-aggregátjai, ventilátorok, stb. Zaj- és rezgésvédelmi követelmények A környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontok, követelmények érvényre juttatásáról elsősorban a települési környezettel foglalkozó, különböző szintű szabályozási tervekben, a terület-felhasználási és hasznosítási koncepciókban kell gondoskodni. A települési környezet védelme a lakó-, üdülő- és intézményterületekre terjed ki elsődlegesen. Ezen túlmenően ide kapcsolható az emberi tartózkodást szolgáló egyéb területek védelme, amelyek az emberi tartózkodás (kirándulás, pihenés, szabadidő stb.) mellett a települési környezet egészének életminőségét is javítják.

59 Zajvédelmi övezet Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos konkrét követelményeket a 27/2008 (XII.3.) KVVM-EüM miniszteri rendelet állapítja meg, amely a zaj- és rezgésterhelési határértékeket rögzíti, melyek Pápa esetében az alábbiak: Területi funkció 1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (db) Kiszolgáló út I. II. rendű főút; nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Pápa zaj- és rezgéshelyzete A településen áthaladó főközlekedési utak, valamint a hozzájuk csatlakozó közúthálózat a település környezeti zajhelyzetének meghatározó összetevői. A település lakóit érő közlekedési eredetű környezeti zajterhelés pontos értékének meghatározása részletes zajvédelmi vizsgálatok része lehet, jelen munka keretein messze túlnő. A településen belüli zajterhelés nagyságát ugyanis az egyes útvonalak járműforgalmán kívül a beépítési viszonyok, ezen

60 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés belül a zajforrások és a védendő homlokzatok közötti távolság, az útkereszteződések stb. befolyásolják, így akár néhány száz méteres útszakaszon is jelentősen változhat az okozott közúti zajterhelés nagysága. Ipari és ipari jellegű létesítmények A legnagyobb, határérték feletti zajterhelést okozó üzemek megszűntek, illetve tevékenységük átalakult. Problémát jelent a Dunitália Kft és a Texital Kft üzemei által kibocsátott zaj és rezgésterhelés. A két cég tulajdonosa a közreműködő hatóságokkal és szakhatóságokkal együttműködve igyekszik a zaj és rezgésterhelés csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket (zaj és rezgés csökkentő beruházások) megtenni. A kedvezőtlen helyzet újratermelésének elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy az új üzemek tervezésekor a jelenlegiek korszerűsítésénél, felújításánál a zajrendelet előírásai szerint járjanak el, illetve új lakóépületek, épületcsoportok tervezésekor törekedjenek a zajterhelési határértékek betartására. Egyéb zajforrások A kulturális és szórakoztató létesítmények zajvizsgálatáról dokumentált méréseket nem ismerünk. A probléma azonban többirányú: a hangos zenén túlmenően a szórakozni vágyók éjszakai "zajkibocsátása" is jelentős. Különösen a zárást követően, amikor a haza induló fiatalok tovább zavarják a környéken élők éjszakai nyugalmát. Új szórakoztató egységek létesítésekor, üzembe helyezése során nagy körültekintéssel kell az önkormányzatnak eljárni, mert ezek működtetése csaknem minden esetben lakossági panaszokat okoz, de azok megfelelő jogi és műszaki intézkedésekkel megszüntethetők. Üdülőterületek zaj- és rezgéshelyzete A természetvédelmi és üdülőterületek környezeti zajproblémája magából a funkcióból ered, aminek következménye az idegenforgalmi szezonban megsokszorozódó járműforgalom. Míg az éves átlagos forgalom által okozott zajemisszió az utak mentén csak kis mértékben haladja meg az ún. elméleti

61 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés határértéket, a nyári hónapokban - különösen hétvégeken - ez a kedvező helyzet lényegesen megváltozik. Fontos lenne, hogy a zajvédelmi program során az idegenforgalmi szezonban kifejezetten üdülőterületekre vonatkozó nappali, és éjszakai zajmérések is készüljenek. A már beépített területeken a zajterhelés csökkentése érdekében a tervezett fásítást, növénytelepítést meg kell valósítani TERMÉSZET-, TÁJHASZNÁLAT Pápa közigazgatási területének területhasználati megoszlását, illetve az egyes használatok területeinek javasolt változásai a Településszerkezeti Terv (2002) alapján (Pápa, Borsosgyőr, Kéttornyúlak, Tapolcafő területére összevontan) az alábbi: Belterület Terület felhasználás Meglevő (ha) Tervezett növekmény (ha) Kisvárosias lakóterület 0,7 Kertvárosias lakóterület 55,8 Falusias lakóterület 15,3 Központi vegyes terület 0,5 Kereskedelmi 2,2 44 szolgáltató Egyéb ipari gazd. ter. 37,3 Üdülőházas terület 13,9 Hétvégi házas terület 13,6 Különleges 6,9 t(bevásárlókp) Különleges t (strand) 10,7 Különleges t. (temető) 0,8 5,7 Közlekedési terület 28,7 Vasútterület 3,7 Zöldterület 15,4 0,8 Erdőterület 74 Belterületi kert 12,7 Külterület Terület felhasználás Meglevő (ha) Tervezett növekmény (ha) Gazdasági-ipari 20

62 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Gazdasági-mg üzem Különleges 131 (honvédelmi) Különleges (szabadidő) 15 Különl. 30 ((hulladékkezelő) Különleges (bánya) 7 Közlekedés-kötöttpályás 13 Közlekedés-küzút-főút 46 Közlekedés-közútmellút 27 Erdő-gazdasági 513 Erdő-védelmi 201 Erdő-turisztikai 48 Mezőgazdasági-kertes Mezőgazdaságiáltalános 5492 Mezőgazdasági-lakott 18 Vízgazdálkodás-tavak 9 Vízgazdálkodás-patakok 32 Földutak, árkok 297 (becsült)

63 Pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 3.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Pápa energiagazdasági szervezete Pápán a rendelkezésre álló teljesítménydíjas energiahordozók, illetve az alapvető energetikai szolgáltatásokat kielégítő szolgáltatók az alábbiak: Energiahordozó Villamos energia Földgáz Szolgáltató EON ZRT UON ZRT Energiamérleg Pápa városa ismereteink szerint jelenleg nem rendelkezik az energiaellátásra, és levegőtisztaság-védelemmel foglalkozó egységes koncepcióval. Ha a Város ilyen koncepciót készíttet, feltétlen szükség lesz meghatározni a Város energiamérlegét és energiafelhasználásának módját fogyasztási csoportonként, energiahordozónként és a felhasználás módja szerint. Fontos adat lenne, továbbá, hogy a városban működő kis, és nagyvállalkozások milyen részarányban, és milyen módon terhelik a környezetet Az energiafelhasználás alapvetően kihat a levegőminőség alakulására, ezért a felhasználások feltérképezése, tanulmányba illesztése elengedhetetlen.

64 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 3.7. KÖRNYEZETBIZTONSÁG Ez a fejezet a természeti katasztrófák, rendkívüli események, valamint a technológiai (ipari, közlekedési) balesetek környezeti vonatkozásait ismerteti. Ezen eseményekről, valamint környezeti hatásaikról elérhető adatok száma csekély, nemzetközileg, országosan és helyi vonatkozásban egyaránt. Ugyanakkor a téma fontosságát a közel és távolabbi múlt környezeti balesetei jól mutatják. A természeti és technológiai katasztrófák környezeti hatásai különböznek a mindennapi, folyamatos tevékenységek hatásaitól két fő tekintetben. Egyrészről, az esemény bekövetkezése, mértéke és jellege bizonytalan és nem folyamatos vagy rendszeres, másrészről az okozott hatás mechanizmusa, a környezeti elemekben okozott kár mértéke jelentősen különbözhet a normális tevékenységek, folyamatok hatásaiétól. A környezetbiztonsági állapot értékelés célja a természeti és emberi eredetű katasztrófák kockázati szempontú leírása. A kockázati megközelítés lényege, hogy az esemény bekövetkezésének valószínűségét veti össze a várható hatás mértékével. A hatás bekövetkezésének valószínűségét a megelőzés érdekében tett intézkedések, míg mértékét a vészhelyzeti készültség, kárelhárítási tevékenységek befolyásolják. Ma Magyarországon még nem áll rendelkezésre a környezetet károsító balesetekről, katasztrófákról összesített adatsor. Munkahelyi balesetekről a munkabiztonsági felügyelőségek, tűzesetekről a tűzoltóság, közlekedési balesetekről a rendőrség, árvizekről a vízügyi igazgatóságok készítenek összesítést. Ezen adatok azonban jelenleg nem érintik a környezeti hatásokat és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében sem történik semmilyen feldolgozásuk. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 64/110 oldal

65 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A január 1-vel felállt országos katasztrófavédelmi szervezet elsődleges feladatai között szerepel ennek a területnek fejlesztése, az adatgyűjtés és a környezeti baleset megelőzés és felkészültség rendszerének kialakítása Természeti katasztrófák Természeti katasztrófák és rendkívüli események közé a földrengések, valamint a rendkívüli mértékű árvíz, belvíz, vihar, szárazság, tűz eseményei tartoznak. Pápa területén árvízkatasztrófa veszélyt potenciálisan az olvadáskor, és hirtelen esőzéskor kiáradó vízfolyások jelenthetnek. A Geo Risk Intézet adatai szerint Pápa 50 km-es körzetében év között a térképen jelölt földrengéseket észlelték BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 65/110 oldal

66 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Potenciális veszélyforrások - A növény-védőszerek nyilvántartása a Veszprém Megyei Növény, és Talajvédelmi Szolgálattal folytatott konzultáció alapján kötelezettség szerint szétbontható három fő területre: Terület Külterület Erdészet Belterület Felelősség Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Erdészeti szolgálat Jegyző BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 66/110 oldal

67 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés - A lehetséges környezeti hatás felméréséhez a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységekről és a telephely engedély alapján gyakorolható tevékenységekről szóló jogszabályok nyújtanak támpontot. - Másik támpont lehet a település területén veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet végző intézmények listája - 6.sz melléklet - ismert, és ismeretlen föld alatti tartályok -hulladéklerakó -engedély nélküli hulladéklerakók (pl régi bányagödrökben) -volt ipari területek ismeretlen szennyezései Kárelhárítási készültség Tűzvédelem Pápa városában a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tevékenykedik (Major u. 20) melynek tevékenysége évek között az alábbiakkal jellemezhető: - katasztrófák, technológiai balesetek nem történtek BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 67/110 oldal

68 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés - közúti közlekedés kapcsán augusztus 12-én egy MOL tartálykocsi felborulása jelentett eseményt, a Tűzoltóság, a MOL, és a Közútkezelő Kht szakemberei a környezetszennyezést maradéktalanul felszámolták - a regionális védelmi követelményeknek a Tűzoltóság a 2/2003 (I.4) BM rendelet alapján a Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága által üzemeltetett gépjárművek segítségével tesz eleget - Tűzoltási, és Műszaki Mentési Terv Pápa város területén 4 létesítményre készült: Ssz. Megnevezés Cím 1 Jókai Mór Műv. Közp. Pápa, Köztársaság liget 1 2 Textilmúzeum Alapítvány Kékfestő Múzeum Pápa, Március 15. tér 2 3 Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Pápa, Jókai u. 5-9 Szakrendelő 4 Gróf Esterházy Károly Kastélymúzeum Pápa, Fő tér 1 Polgári Védelem A Polgári Védelem az alábbi területeken rendelkezik városi, és területi szintű veszély-elhárítási tervekkel: Ssz. Megnevezés 1 Ár, és Belvízvédelmi 2 Víztározók Sérülése 3 Földrengés 4 Légijármű 5 Rendkívüli időjárás A Polgári Védelem kiemelt figyelmet fordít a Pápai Hús Rt, területén működő technológiákhoz kapcsolódó folyékony ammónia felhasználás körülményeire. Polgári védelmi szempontból az elmúlt időszakban Pápa város területén nem, csak a PV működési területéhez tartozó Gic (sárlavina), és Kup (árvíz) községben kellett beavatkozni. Sugárvédelem Sugárvédelmi Terv a Pápai Hús Rt C szintű izotóplaboratóriumára készült. A laborban csak zárt sugárforrásokat használnak, melyhez csak 2 fő férhet hozzá. Riasztási és Segítségnyújtási Terv A Terv elkészítéséről a 57/2005 (XI.30) BM rendelet alapján kellett gondoskodni, a Tűzoltóság a működési területéhez tartozó 71 településre, így Pápa városára is elkészítette. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 68/110 oldal

69 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés - Kárelhárítási riasztási esetek statisztikája, a trendek érzékeltetése céljából: Tűzesetek: Ipari Lakás, és személyi ingatlan Egyéb Mező,és erdőgazdálkodás Közlekedés Műszaki mentések : Ipari Lakás, és személyi ingatlan Egyéb Mező,és erdőgazdálkodás Közlekedés Vasúti baleset időszakban a város területén nem történt. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 69/110 oldal

70 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 4. KÖRNYEZETRE HATÓ TEVÉKENYSÉGEK 4.1. IPAR Pápa gazdaságát a XIX. század végéig a kereskedelem és a kézműipar, a mezőgazdaság, az agrártermékek feldolgozása, a malomipar határozta meg. Alapvető iparág volt a posztógyártás, a kékfestés, a kőedény-, a pipa-, az irha-, a cipő-, a csizma-, a papír- és a textilgyártás. A XIX. század második felében a korábbi dinamikus fejlődés lelassult, s az 1864-ben átalakított Kluge kékfestöde vagy az 1877-ben létrehozott Reisner-szappangyár nem tudta pótolni a korábban széles körű és gazdag kisipart. A 19. század elején oly nagyarányú kereskedelem - mindenekelőtt a liszt- és ruhakereskedelem - is hanyatlásnak indult. Hozzájárult ehhez az egyes iparágak elsorvadása, főként azonban az a körülmény, hogy a vasútvonalak főleg csak a századforduló táján épültek ki, ám az országos vasúthálózat rendszerében mindenképpen másodlagosnak számítottak ben létesült a villamos erőtelep. A századfordulótól vannak jelen a nagyobb ipari üzemek, elsősorban az élelmiszeripari gyárak, valamint a gép- és textilgyártással foglalkozó cégek. A túlzott iparosítás érzékeltetésére felsoroljuk az 1945 után jellemző, erőltetett iparosítás iparági csoportjait, a bennük működő cégek számával: nehézipar (2), könnyűipar (7), élelmiszeripar (4), építőanyagipar (3), építőipar (5), szolgáltatóipar (2) Pápán az ipar az elmúlt években jelentős változáson ment át, az üzemek egy része átalakult illetve megszűnt. A jelenlegi állapotot a KSH 2003 XII.31-én lezárt adatai alapján 858 cég adataiból készült statisztika alapján mutatjuk be, (egyéni vállalkozók nélkül) A Pápai cégek létszám szerinti megoszlása Nem ismert 1-10-ig ig BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 70/110 oldal

71 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés A pápai cégek tevékenységéről készített szakvélemények, és mérési jegyzőkönyvek adatbázisa a 7.sz mellékletben található MEZŐGAZDASÁG, ERDÉSZET Pápai székhellyel működik a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Részvénytársaság, mely a Balatonfelvidék és a Magas-Bakony erdeinek kezelője, A Pápa közigazgatási területéhez tartozó külterületi erdősültségi aránya 6,8%, amely lényegesen alatta marad az országos átlagnak. Az erdők kezelését alapvetően a Bakonyerdő Rt végzi. Az erdők állomány típus megoszlása az alábbi: Fafaj Megoszlás (%) Csertölgy 26,5 Kocsányos 23,5 Akác 16,1 Erdei f. 16,5 Egyéb 17,4 A Településszerkezeti Tervben javasolt nagymértékű, bel, és külterületi erdőfejlesztés megvalósítása környezetvédelmi szempontból alapvető jelentőségű lenne. Erdészeti szempontból a további tervezésnél, illetve a tervek megvalósításánál feltétlen figyelembe kell venni, hogy a Pápa, illetve a Pápa-Marcal közötti községek külterületeinek határában a as években meliorációs -nak nevezett munka során erdősávokat, fasorokat tüntettek el, ezért szárazabb időjárás esetén az uralkodó szél a szántóföldi port akadálytalanul teríti a lakott területen. Ennek elkerülésére a város Ny-i, és É-i részére korábban tervezett védőfásításokat mielőbb meg kell valósítani. A mezőgazdasági területek nagysága, és megoszlása az állandóan változó tulajdon, és bérlő viszonyokból adódóan csak közelítő adatokkal jellemezhető. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 71/110 oldal

72 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés Pápa város közigazgatási területén lakó mezőgazdasági gazdálkodók száma, és megoszlása tevékenységi formák szerint tájékoztató jelleggel: Cég, vagy szervezet (Kft, Bt, Rt, Vt, Tsz: 17 db Mezőgazdasági egyéni vállalkozó 32 db Őstermelő 207 db Összesen 256 db A mezőgazdasági művelt terület a térségben kb ha között becsülhető. Ebből cég, szervezet kb ha-t, magánszemély kb ha-t művel. Ezen területekből művelési ág szerint kb ha gyepként használt, a többi terület szántóként művelt. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 72/110 oldal

73 pápa környezetvédelmi programja - állapotfelmérés 4.3. KÖZLEKEDÉS Általános jellemzés: Pápa környezete közúti közlekedési hálózata az alábbi térképvázlaton található Pápa közúton az M-1-es nemzetközi fõútról, Gyõr felõl a 83. sz. fõúton keresztül, Veszprém felõl a 8-as és a 83-as fõúton, Ausztria felõl a soproni, hegyeshalmi, kõszegi, rábafüzesi határátkelõn keresztül egyaránt könnyen elérhetõ. A vasúti kapcsolat a Gyõr-Szombathely, valamint a Szombathely-Tatabánya fõvonalon biztosított. BALATONFÜREDI ÉPÍTŐ, ÉPÍTÉSSZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET 73/110 oldal

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 140. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2008.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 158. 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. november 27-i ülésére Tárgy: Pápa

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 146. 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 146. 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 146. 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2010. november 12-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének.../2010.

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére 6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A települési szilárd hulladékbegyűjtés

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 130. 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 130. 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 130. 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2009. november 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a környezet

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

J A V A S L A T a Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény Alapító Okiratának módosítására

J A V A S L A T a Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény Alapító Okiratának módosítására J A V A S L A T a Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény Alapító Okiratának módosítására Ózd, 2015. május 28. Előterjesztő: Város- és Sportlétesítményüzemeltető Intézmény Intézményvezetője Előkészítő:

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tiszavasvári Települési Szilárd Hulladéklerakó rekultivációjának utógondozási

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007 Javaslat a Településszerkezeti Terv módosítására és Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet módosítására

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Tájékoztató a környezet állapotáról

Tájékoztató a környezet állapotáról I. PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu Tájékoztató a környezet állapotáról A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 46.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év november 26.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot.

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot. 1 0 1 I C 1 0 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Pesti út - (1398004) hrsz-ú út - Gyergyószentmiklós u. - (1398007) hrsz-ú út által határolt terület

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé.

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel. Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez a KEOP-1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukcióra benyújtott Alsónémedi szennyvíztisztító

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelete Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelete az Eplény Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2004. (XI. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról Eplény

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben