ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA"

Átírás

1 ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KFT

2 BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 Általános jellemzés ÉGHAJLAT... 6 Általános klimatológiai viszonyok A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA Levegő Légszennyező források kibocsátása A levegő szennyezettsége, imisszió Vizek A felszíni vizek A felszín alatti vizek A föld Geográfia, geológiai jellemzés A talajviszonyok leírása Területhasználat Talajdegradációs folyamatok, talajállapot változások Ásványvagyon A környezeti és ökológiai állapot A táj élővilágának ismertetése A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Kommunális infrastruktúra Ivóvízellátás Szennyvízelvezetés- és tisztítás Csapadékvíz-elvezetés Hulladékgazdálkodás Közterület üzemeltetés Energiafelhasználás Közlekedési infrastruktúra Közúthálózat, útminőség Zajterhelés Épített környezet állapota Településszerkezet Közigazgatási rendszer Demográfiai helyzet és folyamatok Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok Intézményi rendszer, szolgáltatás A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI ÖSSZEFÜGGÉSEK TERMÉSZETVÉDELEM KÖRNYEZETBIZTONSÁG SWOT ANALÍZIS

3 II. ZAMÁRDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA STRATÉGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai tervezésének alapelvei Környezeti jövőkép ÁLTALÁNOS CÉLOK A STRATÉGIAI PROGRAM ÉS A BALATON TÖRVÉNY ÖSSZEFÜGGÉSEI TEMATIKUS CÉLOK A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Környezet és egészség Települési környezetminőség Településfejlesztés A település levegőminőségének javítása Zajterhelés csökkentése Közlekedés és környezet Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem Energiagazdálkodás A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem Fenntartható terület és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság FELELŐSSÉGI KÖRÖK III. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRBE TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÜTEMEZÉSÉRŐL ZAMÁRDI A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI ELLENŐRZÉS, MONITORING MELLÉKLETEK

4 Bevezetés Jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. (1) b) pontja szerint (megállapította a évi XCI. törvény) az önkormányzatoknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. További feltételként határozza meg azt, hogy a környezetvédelmi programnak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban kell készülnie. A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Mindezeket felismerve kezdődött meg Zamárdi városban az a környezetvédelmi tevékenység, amelynek keretében sor került a település környezetvédelmi programjának elkészítésére. Zamárdi környezetvédelmi programjának kidolgozása során figyelembe vett korábban készült dokumentumok: Somogy Megye Aktualizált Környezetvédelmi Programja (2002) Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és Területrendezési Szabályzata (2000. évi CXII. számú törvény és az azt módosító évi LVII. számú törvény) és az érvényesítésére vonatkozó Intézkedési Terv A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 2153/2002. (V.15.) Korm. határozat A Balaton Fejlesztési Tanács Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója, A Balaton Régió Stratégiai Programja és Részletes Fejlesztési Terve, Zamárdi város településfejlesztási koncepciója; Zamárdi város integrált városfejlesztési stratégiája, UNEP A Balaton Integrált Sérülékenység Vizsgálata és Adaptációs Stratégiák című projekt, LIFE Balaton projekt - Integrált döntés támogató rendszer bevezetése a fenntartható turizmus érdekében a Balatoni Régióban, Országos Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP III.) A Dél-Balatoni Sió-völgyi Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer ISPA Pályázati Dokumentáció (Golder Associates Kft., ÖKO Rt.,2002.) Földmérési és Távérzékelési Intézet topográfiai térképei, EOTR szelvényei KSH Területi Információs Rendszer Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer A települési környezetvédelmi program az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten 3

5 jelentkező - környezeti problémák, megoldását segíti elő. Ezen kívül a települési környezetvédelmi program olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális, megyei és térségi szinten jelentkező problémák megoldásához. A programkészítés módja A program kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása. A program nem egy-egy állapotot tekint problémának, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy miért is jelent problémát az adott környezeti állapotjellemző tényleges vagy várható alakulása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek a problémák okai is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezők a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot. Ez lényegét tekintve megfelel az OECD-ben általánosan használt terhelés ==> állapot ==> válaszintézkedés modellnek. Továbbá kiemelten kell azt figyelembe venni, hogy a településen számos olyan természeti érték van, amelyek védelméről gondoskodni kell. A program a meglévő értékekkel kapcsolatos felelősség teljes tudatában, azok megőrzésének igényével készült. Ennek megfelelően a megvalósítása a város teljes lakosságának érdeke és ügye kell, hogy legyen. Programkészítés, egyeztetési folyamat A környezetvédelmi program készítésének legelső lépcsője a program elkészítésének kezdeményezése. A kezdeményezés szempontjából a fő mozgatóerő az volt, hogy a város önkormányzata 2011-ben megfogalmazta az igényt a település környezete átgondolt és tervszerű védelmére, harmonikus fejlesztésére vonatkozóan. A szakértői munka során, a tervezés minden fázisában nagy hangsúly lett fektetve a partnerség elvének érvényesítésére a következő tevékenységek értelmében. 1. A korábban készült dokumentumokat, környezetvédelmi vonatkozású önkormányzati rendeleteket, észrevételeket a szakértők megismerték és a munka során figyelembe vették. 2. A szakértői munka során folyamatos konzultációk történtek. Ebben közreműködtek egyrészt a polgármesteri hivatal szakértői, illetve az önkormányzat képviselői, másrészt a területen illetékes hatóságok, szakhatóságok 1, konzulensként a területfejlesztési és gazdasági élet szereplőinek széles köre A program kidolgozásának I. fázisában elkészült a település környezeti állapotának felmérése, értékelése, valamint a környezetvédelem szempontjából elérni kívánt célok, célállapotok megfogalmazása a város adottságaival összehangoltan. Ezt követően megkezdődött a helyzetértékelésre épülő stratégia és operatív intézkedések körének meghatározása, a korábbi programok, tervek vonatkozó részeinek felhasználásával. 4. A program kidolgozásának II. fázisában elkészült a környezetvédelmi program stratégiai és operatív fejezete települési szintű feladattervvel a közötti időszakra vonatkozóan. Ezt követően augusztus 28-án leadásra került a város környezetvédelmi programjának tervezete. 4

6 I. Helyzetértékelés Általános jellemzés Zamárdi a Balaton déli partján, Somogy megye észak-keleti részén helyezkedik el, északról a Balaton, délről Somogy dombjai határolják. A földrajzi változatosság lehetőséget ad arra, hogy a Balaton parti településrészeken a víz és napfény szerelmesei, a dombok között pedig a kirándulni, kerékpározni, vadászni vágyók találják meg a pihenés és kikapcsolódás többé-kevésbé rendelkezésre álló alapfeltételeit. Fő idegenforgalmi attrakció a Balaton, a városban nyártól őszig igen magas a vendégéjszakák száma. A település nagyobb ipari üzemektől mentes üdülőváros, jellemzően vidékies terület, és nyaralóövezet keveréke. A környezeti terheléseket főként a környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás területén, és kisebb mértékben a kibocsátások körében kell keresni. A várost a vidékies háttérrel rendelkező part menti települések kettőssége jellemzi. A települést a Balaton déli magaspartja, valamint az alatt húzódó 70. sz. főút és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal szeli ketté. A választóvonaltól déli irányban lévő magaslaton terül el a régi ófalu rész, csendes utcáival, kertes házaival, szőlőhegyével. Az állandó lakosság nagy része ide koncentrálódik. A magasabban fekvő részekről kitűnő panoráma nyílik a teljes Balatonra, a Balaton É-i partjára, különösen a Tihanyi félsziget festői látképére. A külterület déli irányban szőlőtermő domboldalakkal, kertekkel, búzatermő síkságokkal, szelíd völgyekben meghúzódó erdőségekkel folytatódik Észak Somogy belső részei felé. A vasút északi részén található a magasabban fekvő résztől hangulatában és adottságaiban teljesen eltérő Fürdőtelep, ahol többségében nyaraló ingatlanok találhatók. Az elmúlt évszázadban megvalósult nyaralóépítések sokfélesége, vendéglátóipari szolgáltatóhelyek nagy száma jellemzi a nagy kiterjedésű, sík területet. A települést északról a város fő vonzereje, a Balaton partvonala szegélyezi. A parti sáv és a közel 3 km hosszú szabadstrand Zamárdi legfrekventáltabb területe. 1. sz. táblázat: Zamárdi népességi és ingatlan állományi adatai Megnevezés Mennyiség Lakónépesség (fő) 2691 Lakóingatlanok száma (db) 1978 Üdülő ingatlanok száma (db) 3522 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2012 Zamárdi területén a csiszolt kőkorszaktól kezdve a réz-, a bronz-, a vaskor népeinek, majd a keltáknak, a rómaiaknak nyomait is fellelték. Különösen gazdag leletanyag került elő az avar temetőből, amely egyes vélekedések szerint egykor a Kárpátmedence legnagyobb és leggazdagabb temetője lehetett. A következő meghatározó időszak már a honfoglalás utáni korra esik. A település neve felbukkan az írásos emlékekben is, legkorábban egy 1082-re datált oklevélben, majd a hitelesnek elfogadott, III. István király 1171-es oklevelében. Tudni kell azonban, hogy a későbbi századokban egyre gyakrabban említett település formájában nem a mai elképzeléseink szerinti egy tömbben élő falut jelentette, hanem a birtokszerkezetnek megfelelően több kisebb közösséget. Az ősi falu a fontos útvonal mellé települt Egyházas-Zamárdi lehetett. A XVI. században a török pusztítása megpecsételte az egykori Zamárd falvak sorsát, pusztításaival hosszú időre elnéptelenítve a környéket. A település újjáélesztése, a XVIII. század 30-as éveitől Grassó Vilebald tihanyi apát és utóda Lécs Ágoston nevéhez kötődik ben megépült a település temploma is. A lakosság fő 5

7 megélhetési forrása a föld és szőlőművelés, az állattenyésztés és a halászat. A mezőgazdasági jelleg maradt domináns egészen az 1960-as évekig, amikor a Balaton idegenforgalmi hasznosításának új korszaka kezdődött el, ami a változó igényekhez és lehetőségekhez történő alkalmazkodás révén ma is tart. A település 1927-ben kapott nagyközségi címet, július 1. óta város. A település változatos természeti környezetével, valamint az üdülővárosi jellegével kapcsolatos helyzetet és kihívásokat mutatja be adatok és részletes jellemzések segítségével a Helyzetértékelés című fejezet. 1. Éghajlat Általános klimatológiai viszonyok Zamárdi Észak Somogyban, a Balaton D-i partján található (1. sz. melléklet). A település a Dunántúli dombságon belül a Balaton medencéhez tartozó Somogyi parti sík kistáj része. A Balaton déli és nyugati partvidéke a tó egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A Balaton hordalékából, turzásaiból felépült homokos part mögött jöttek létre a berkek, melyeket a déli magaspart egyes szakaszai (pl. Zamárdi, Földvári-domb) választanak el egymástól. A 20. században a homokos part szinte teljes egészében fürdőteleppé alakult, a part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták. Igaz ez Zamárdira is, azonban a környező településekhez képest itt kedvezően hosszú szabadstrand és beépítetlen parti sáv található. Zamárdi térsége mérsékelten meleg-mérsékelten nedves éghajlatú táj. Évente óra napsütés várható; ebből nyáron órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10-10,2 C, de a Balaton partján eléri a 10,4 C-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 C, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10 körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10 C-ot. Ez az időszak napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), okt. 19-ig tart. A tóhoz közeli részen nap hosszúságú a fagymentes időszak (ápr. eleje és okt. vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5 C. A téli leghidegebb napok átlaga -15,0-15,5 C. Az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. Az ariditási index értéke 1,08 körüli. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, de jelentős a DNy-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség 3,5 m/s körüli, a kiemelkedő területeken kevéssel fölötte. A hőigényes és hosszú tenyészidőszakú szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező az éghajlat. Az alábbi elemzéshez a Zamárdihoz legközelebbi meteorológiai állomás, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának évi, valamint évi adatai kerültek felhasználásra. A korábbi időszak adatai az összehasonlíthatóság kedvéért kerülnek bemutatásra. 6

8 2. sz. táblázat: Hőmérsékleti közép, maximum és minimum adatok ( évek) Évek Közép- Maximális Minimális hőmérséklet, C Lehullott csapadék, mm A napsütéses órák száma ,2 36,1-10, ,0 35,4-15, ,9 33,9-16, ,6 36,6-7, Átlag 11,7 35,5-12,35 536,3 2161,7 Forrás: - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, Hőmérséklet Az évi középhőmérséklet 11,7 C volt évek átlagában ( év átlagában 11,3 C volt). Az országos átlagnál magasabb érték a vízfelület temperáló hatásának következménye. A tél enyhe, a vizsgált időszak átlagában pozitív előjelűek a havi középhőmérséklet értékek. A leghűvösebb hónap a februári volt, -2,8 C értékkel, amely a előtti időszakra visszatekintve is kiugróan alacsony. Július a legmelegebb, 22,7 C, de az augusztus sem marad el sokkal 22,3 C-os értékével. A korábbi időszakokhoz képest elmondható, hogy enyhén, de hidegebbek a telek, a márciustól októberig tartó időszak átlaghőmérséklete viszont magasabb a megelőző, 10 éves időszak átlagainál. Kiemelkedően április-augusztus hónapok közt jelenik meg ez a különbség. 3. táblázat: A léghőmérséklet havi átlagainak alakulása évek adatai alapján Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi átlag Léghőmérséklet ,1 2,6 6,1 11,4 16,1 19,5 21,3 20,7 16,7 11,1 6,6 1,8 11,3 [ C] ,9 1,5 6,3 13,2 17,4 20,8 22,7 22,3 17,7 11,2 6,3 1,8 11,7 Forrás: - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, Csapadék Az évi átlagos csapadék 563,6 mm volt, években azonban kevesebb, 536,3 mm hullott. Utóbbi időszak érdekessége, hogy a 2010-es év 894 mm-es maximum, illetve a rá következő év 287 mm-es értéke meghaladják az es időszak szélső értékeit. (810 mm és 563 mm) A térség csapadékbevételének éven belüli eloszlására a kétcsúcsú görbe jellemző, melynek főmaximuma június, másodmaximuma szeptember-október. A évek átlagában a térség csapadékbevételére májusi (77 mm) és júniusi (59,9 mm) csúcsok jellemzőek. Kiemelkedő volt a év májusa, amikor egy hónap alatt 212 mm csapadék hullott, miközben évben a teljes évi csapadékösszeg mindössze 287 mm volt. 4. táblázat: A csapadék havi alakulása számszerűen ( , és ) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Összesen Csapadék [mm] ,8 25,1 29,9 56,0 47,4 59,9 51,2 56,1 64,0 39,0 50,7 48,4 563, Forrás: - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai,

9 5. táblázat: A csapadék éven belüli téli-nyári megoszlása számszerűen Nyári csapadék (IV-IX.) Téli csapadék (X-III) [mm] % [mm] % ,6 59, , ,2 59,1 219,2 40,9 Forrás: - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, Az ariditási index értéke 1,08 körüli. Hótakaró 32 napig jellemző a térségre. A legnagyobb átlagos hóvastagság 24 cm. A levegő relatív páratartalma sok év átlagában 75%. A napsütéses órák száma igen kedvező óra, mely csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. Szél Az uralkodó szélirány az északnyugati, a délies irányokból pedig a délnyugati. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,5 m/s. A legélénkebb február, március és július hónapokban, amikor 3,7-4,3 m/s közötti, a többi hónapban általában 3,3 m/s erősségű. A legcsendesebb az október. Szélcsend összesen 16%-os gyakorisággal fordul elő. A napi menetet figyelembe véve a leggyengébb a szél a reggeli órákban 6-7 óra között. Délelőtt 11 órától erősödik egészen 16 óráig, amikor eléri maximumát, majd ismét gyengül. 4. ábra: A szélirány gyakorisága Siófokra a Balaton című monográfia adatai alapján Szélirány gyakoriság, Siófok 20 É ÉNy 15 ÉK 10 5 Ny 0 K DNy DK D 6. táblázat: A szélirány gyakoriságok számszerű megoszlása a Balaton monográfia alapján É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Szélcsend Gyakoriságok

10 7. táblázat: A szélsebesség alakulása a Siófoki meteorológiai állomás észlelései alapján (havi átlagok ) Havi átlag szélsebesség alakulása, Siófok, (m/s) Évek Jan. Febr. Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec ,0 3,5 3,8 5,4 4,3 2,5 4,3 3,2 3,3 3,6 2,7 3, ,4 3,5 5,1 3,5 3,2 3,4 3,8 3,1 3,2 3,2 3,6 2, ,0 4,4 3,3 3,3 2,9 4,0 3,8 2,9 2,6 3,6 3,5 3, ,9 3,9 4,9 3,8 3 3,4 4,7 2,9 2,9 2,2 2,7 2, ,0 4,9 3,5 4,1 3,7 4,9 3,9 3,0 4,2 2,1 4,7 3, ,6 3,6 4,3 3,2 3,4 3,7 3,9 3,1 3,6 3,5 2,8 2, ,9 2,6 2,5 4,3 3,8 3,0 4,4 2,8 3,3 3,3 2,2 3, ,5 4,6 3,9 3,0 4,0 3,1 3,9 3,3 3,3 1,6 4,7 2, ,7 3,2 3,4 4,1 3,6 4,2 3,6 3,8 2,9 2,2 3,0 4, ,6 2,8 4,4 3,6 3,7 3,3 3,0 4,0 2,3 2,9 3,9 2, ,5 3,5 3,8 3 3,9 2,9 3,8 3,1 4 3,3 4,5 2, ,7 3,6 4,4 4 3,2 3,1 4,3 3,2 3,9 2,6 3,1 3, ,7 4,8 5,1 2,3 3,6 3,7 3,7 3 3,1 3,8 2,6 3, ,5 3,2 3,8 3,6 4,8 4,5 3,6 3,2 3,3 2,8 2,8 4,4 Átlag 3,2 3,7 4,0 3,7 3,7 3,6 3,9 3,2 3,3 2,9 3,3 3,2 Éves átlag 3,5 Forrás: - A meteorológiai megfigyelőállomások főbb adatai, Főbb széladatok ( ) 10 m/s feletti (v max >10 m/s) szélsebesség évente átlagosan 174, 15 m/s feletti (v max >15 m/s) 71, 20 m/s feletti (v max >20 m/s) 19 napon fordul elő. 2. A környezeti elemek állapota 2. 1 Levegő A vizsgált település légszennyezőanyag-terhelése vonatkozásában a lakóépületek és az intézmények fűtése, illetve a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás a meghatározó. Tekintettel arra, hogy a vizsgált területen elsősorban a szolgáltatás jellegű tevékenységek a jellemzőek, az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős, levegőminőségi problémák nem jelentkeznek. Zamárdihoz legközelebb Siófok városban működik az Országos Légszennyezettségi Merőhálózat keretében manuális merőállomás Légszennyező források kibocsátása Zamárdi területén előfordulnak regisztrált pontforrások, amelyek jellemzően kisebb volumenű ipari tevékenységhez, közszolgáltatók telephelyeihez, illetve idegenforgalmi szolgáltatásokhoz köthetők. Ezeket sorolja fel a 8. sz. táblázat. Az éves kibocsátási adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 9

11 8. sz. táblázat: Légszennyező pontforrások kibocsátásai Zamárdiban ( ) Telephely Szennyezőanyag Évek Összesen (kg) AVE Zöldfok Zrt. 1 - Kén-oxidok ( SO2 HULLADÉKKEZELŐ-LERAKÓ és SO3 ) mint SO2 <0, TELEP (8621 Zamárdi 2 - Szén-monoxid ENDRÉDI ÚT 1.) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Budapest Föváros Önkormányzatának Gyermekotthona GYERMEKOTTHON- ÜDÜLŐ (8621 Zamárdi KNÉZICS U. 1.) Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. IPARI SZOLGÁLTATÓ ÜZEM (8621 Zamárdi BALATONSZÉPLAK-ALSÓ (TÓKÖZI BEJÁRÓ)) SZÉN-DIOXID <0, Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Szén-monoxid <0,5 <0,5 <0, Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint <0,5 <0,5 <0,5 243 NO2 7 - Szilárd anyag <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID <0,5 <0,5 <0, Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO <0,5 6 <0,5 <0,5 <0,5 32 <0, Xilolok 2 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etil-benzol <0, Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, <0, kivéve klór és ciánklorid HCl-ként Trimetilbenzolok <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 2 - Szén-monoxid 9 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint 5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5 NO Butil-alkoholok 11 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,

12 Telephely Human-Jövő 2000 Nonprofit Kft. HOTEL SZÉPLAK (8621 Zamárdi 8603 B.SZÉPLAK DEÁK F. ST ) Magyar Tenger Kft. GÉPMŰHELY ÉS SZÁRÍTÓ TELEP (8621 Zamárdi ENDRÉDI U.) Szennyezőanyag Évek Összesen (kg) Butil-alkohol (primer-butanol) / <0,5 6 <0,5 <0,5 <0,5 32 <0,5 148 butanol-1 / Aceton 2 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etil-acetát / ecetészter; ecetsavetil-észter <0, / Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Izo-butil-acetát <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Benzin mint C, ásványolajból <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Szilárd anyag <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID <0, Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Szén-monoxid <0,5 <0,5 <0, Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint <0,5 <0,5 <0,5 243 NO2 7 - Szilárd anyag <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID <0,5 <0,5 <0, <0, Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer,

13 2011. év őszén érkezett panasz a helyi önkormányzathoz, ipari eredetű légszennyezéssel kapcsolatban. A Balatonendréd-Lulla összekötő út építése céljából, Zamárdi déli területén mobil aszfaltkeverő üzem létesült. Elhelyezkedése az Endrédi út és a Rétföldi utcai lakóövezet közvetlen közelében volt, a légszennyező anyag kibocsátás miatt a lakosság bejelentést tett. Az illetékes hatóságokat is bevonó önkormányzati vizsgálat megállapította, hogy az üzem szabálytalanul kiadott engedély miatt kerülhetett a lakóövezet mellé. A próbaüzemet végző létesítmény a lakott területtől távolabb eső, ipari jellegű területre került áthelyezésre. A problémát az önkormányzati szinten kiadott próbaüzemi engedély okozta, amely nem követte az ide voatkozó jogszabályokat. Közlekedés A településen a legjelentősebb légszennyezést éves szinten a gépjármű-közlekedés okozza, azonban ez a terhelés elmarad a nagy városokra jellemző, súlyos egészség károsodást okozó értékektől. A közlekedésből származó légszennyezőanyagok a forgalommal közel arányos mértékben képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július - augusztus) jelentkezik. A közlekedési eredetű légszennyezés esetén a kipufogógázok okozzák a veszélyesebb szennyezést. Ennek fő összetevői a szén-monoxid, a szénhidrogének, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, és a korom. A gáznemű komponensek mellett nem elhanyagolható az úttesten lerakódott por. A szilárd halmazállapotú szennyezőanyagok és az ehhez kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 m széles sávban, kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. A hatástávolság függ a forgalom mértékétől, a beépítettségtől, a domborzati és terepviszonyoktól, a széliránytól és szélsebességtől. A gáznemű szennyezőanyagok esetében a hatástávolság az úttengelytől számított m-re tehető. A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak. Ez az arány a nyári szezonban még nagyobb, különösen Balaton parti település lévén, az idegenforgalomnak köszönhetően. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntő többségét szintén a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NO x emisszió nő. (A 39.sz. táblázat tartalmazza a város közútjainak forgalomszámlálási adatait.) Jelentős az átmenő forgalom a településen áthaladó 7. sz. főúton, és a tőle 2-3 km-re délre húzódó M7 autópályán. Az új autópálya szakasz átadása óta a 7. sz. főút forgalma erősen lecsökkent. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy a település mentesült a nehézgépjárművek forgalmából származó emisszióktól (valamint zaj és rezgésterheléstől), amely a lakott terület közlekedéséből adódó gyakori megállások és gyorsítások következtében évtizedekig sújtotta a lakosságot. A pozitív változások közé sorolandó, hogy az 1995 óta eltelt időszakban az ólom emisszió - az ólmozatlan benzinek bevezetésével - gyakorlati szempontból elhanyagolható. A gépjárműpark lecserélése során a járművek fajlagos légszennyezőanyag-kibocsátásai csökkennek, aminek következtében a szén-monoxid és szén-hidrogén emisszió is jelentősen csökken (a katalizátoroknak köszönhetően). Ezzel szemben a nitrogén-oxidok kibocsátása viszont nő, mert a fajlagos kibocsátás csökkenése sem tudja kompenzálni a forgalom folyamatos növekedését. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése érdekében a Kapos Volán Zrt. évente jelentős többletköltség felvállalásával folyamatosan korszerűsíti járműparkját. Jelenleg még használatban vannak nem megfelelő műszaki állapotú autóbuszok bizonyos szakaszokon, de többségben elmondható, hogy a társaság által üzemeltetett autóbuszok zöme a káros anyag kibocsátás szempontjából korszerű (EURO 1-3) motorral felszerelt. A hulladékszállításban használt járművekre is igaz ez a pozitív változás. 13

14 A közlekedési emissziók szempontjából meghatározóak az M7 autópálya, a 7. sz. főút, és 7102-es számú út, amely a Szántódi révhez kapcsolódóan bonyolít jelentős forgalmat. Lakossági fűtés A közlekedési eredetű légszennyezés mellett fűtési időszakban meghatározó a tüzelési eredetű emisszió is. A fűtésből származó emissziókat a légszennyező anyagok közül a kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, a szilárd lebegőanyag és a korom emisszió jellemzi. A hagyományos tüzelőberendezésekkel végzett háztartási tüzelés jelentékeny légszennyező hatásának fő oka a nem tökéletes égés, mivel az egységnyi tüzelőanyag eltüzelése a tökéletlen égés következtében lényegesen több szénmonoxid- és koromkibocsátást okoz, mint ha azt jól szabályozható, korszerű kazánokkal végeznék. A tüzelőanyagok közül, a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett, a magasabb égési hőmérséklet következtében, azonban megjelenik a nitrogénoxid kibocsátás. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentős a szilárd, nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag szintén nem keletkezik. Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. A település légszennyezettségi állapotáról konkrét mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A környezeti adottságok alapján joggal feltételezhető, hogy a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának figyelembevételével a település közigazgatási területén a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértékeket nem haladja meg. Tekintettel arra, hogy Zamárdi városára elsősorban szolgáltatás jellegű tevékenységek a jellemzők, az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős. A település levegőminőségének, ezáltal környezeti állapotának további javulása érhető el a gázhálózat házi bekötései számának növelésével, azonban a gázfűtés költségeinek növekedése ennek a folyamatnak egyre nagyobb akadálya, így sokkal indokoltabb lenne a kisebb energiafüggőséggel járó, megújuló energiák hasznosítása. Porszennyezés Porszennyezés szempontjából említést érdemelnek a burkolatlan földutak a város déli és nyugati határában, illetve egyes partmenti nyaralósorokon. Számottevő porszennyezésről inkább utóbbiak esetében beszélhetünk, különös tekintettel az aszályos nyári időszakokra, amikor a sűrűn elhelyezkedő nyaralóingatlanok mindegyike lakott, és a port felkeverő gépjármű forgalom is jelentősebb. A nagytáblás szántóföldek porszennyezése gépi földmunkák végzése idején jelentős lehet, de az uralkodó széliránynak köszönhetően a lakott övezetet nem terheli. 14

15 A település környezetében 2 db inert hulladékkezelő telep működik és egy gabonaszárító. Ezek főleg a szállópor koncentráció tekintetében jelenthetnének problémát, de a lakott területtől való nagy távolság miatt levegőminőségi gondokat nem okoznak. A települési közterületekre jellemző, hogy a viszonylag nagy fa- és cserje állomány hatékony védelmet képez a szálló por ellen. Bűzszennyezés Bűzprobléma a szennyvízelvezető-rendszer átemelőinél jelentkezik, ugyanis nyáron a magasabb hőmérséklettel járó nagyobb mikrobiális aktivitás következtében már rövid idő alatt anaerobbá válik a szennyvíz, ami szulfid tartalmú és más redukált gázok keletkezéséhez és bűzhatás megjelenéséhez vezet. Az őszi időszakban, alkalmanként gondot okoz az avarégetés miatt terjedő füst. Részben a bűzterhelés, levegőtisztaság témaköréhez is tartozik, hogy a nagystrandon a sétány és a vízpart közötti, pihenésre, napozásra alkalmas sávban az önkormányzat a I/2012. (I. 24.) számú helyi rendelet elfogadásával tiltotta meg a dohányzást. A dohányosok igényeinek kielégítésére a Margó Ede sétány déli oldalán helyezett el csikkgyűjtőket a meglévő padok mellé A levegő szennyezettsége, imisszió A manuális mérőhálózatban az ülepedő por koncentrációk kerültek meghatározásra. Az ülepedő por nagy szemcseméretű, gyorsan kiülepedő légszennyező anyag. Mivel a felső légutak védőrendszerén kiszűrődik, nem jut a mélyebb légutakba, egészségi hatása kisebb, mint a szállóporé. A siófoki mérőponton a következő értékeket rögzítették az elmúlt évek során: évben 3,70 g/m 2 x30 nap évben 5,27 g/m 2 x30 nap évben 5,06 g/m 2 x30 nap évben 3,20 g/m 2 x30 nap évben 4,85 g/m 2 x30 nap A Siófok településen található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyag koncentrációja mindegyik évben határérték (16 g/m 2 x30 nap) alatti volt. E paraméter tekintetében nagy lokális különbségek fordulhatnak elő viszonylag kis távolságon belül is. A Siófoktól 9 km-re fekvő Zamárdi esetében az üdülőterületi sajátosságokból adódóan lehet hasonló értékeket becsülni, amelyek a szilárd burkolattal nem rendelkező utak környezetében magasabb is lehet a csapadékszegény időszakokban. Megjegyzendő, hogy a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről nem tartalmaz ülepedő porra vonatkozó határértéket, a feltüntetett határérték a korábban érvényben lévő 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-KvVM rendelet szerinti. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében a település levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a levegő nem szennyezett. 15

16 9. sz. táblázat: Zamárdi levegőminőségi jellemzői Megnevezés Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonxid Ülepedő por (PM 10) Benzol Talajközeli ózon Zamárdi F F F E F 0-I Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 0-1 csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 10. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (µg/m 3, ülepedő por esetében g/m 2 *30 nap) Zónacsoport Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Ülepedő por (PM 10) E F 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapja Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása Légszennyező tevékenységek működésének nem körültekintő engedélyezése miatti problémák. Az üdülőtelep szilárd burkolat nélküli utcáin való közlekedés növeli a porterhelést. Fokozatosan nő a gépkocsi forgalom. A szennyvíz átemelőknél bűzszennyezés jelentkezik. A lakossági fűtés esetében csak nyomokban jelenik meg a megújuló energia használat. 2.2 Vizek A felszíni vizek Vízrendszerek, vízgyűjtők A város területe a Balaton vízrendszeréhez tartozik. A települést érintő partszakasz hossza kb. 6,3 km. Zamárdi keleti részén a Kőröshegy területén eredő, Balatonendréden átfolyó Endrédi patak, tőle nyugati irányban 2 km-rel a kisebb vízhozamú, Zamárdi területén eredő Kútvölgyi árok torkollik a Balatonba. Ezeken kívül csak mesterséges vízfolyásokról, csapadékvíz gyűjtő csatornák vannak a város területén. 16

17 Balaton Hosszúsága 76,3 km, legnagyobb szélessége 12 km, legkisebb szélessége Tihany és Szántód között 1,27 km. Partvonalának hossza a legutóbbi felmérések szerint mintegy 235,6 km, melyből egy jelentős hányadot (108 km) épített partvédőművel láttak le. Átlagos mélysége 75 cm vízállásnál 3,36 m, a legmélyebb pontja az ún. Tihanyi-kútban van, 10,36 m. Területe közepes vízállásnál, nyugalomban 589 km 2. A tó víztömege mintegy 2 milliárd m 3. Vízgyűjtő területe kb. 5774,5 km 2, fő befolyó vize a Zala-folyó, de több mint 40 patak és csatorna is táplálja a tavat. A Balaton hatalmas víztömege egy évtized alatt cserélődik ki: a víz elpárolog, elszivárog, vagy lefolyik az 1863-ban elkészült Sió-csatornán. A Zamárdihoz tartozó vízfelület 24,5 km 2, a partszakasz hossza kb. 6,3 km. A településen kedvezően hosszú az egybefüggő, szabad partszakasz, illetve találhatók még ezen kívül hosszabb-rövidebb közterületi, szabadon megközelíthető szakaszok. A beépített partszakaszokon kemping, nyaralóépületek és kisebb üdülők találhatók nagy számban. Ezeken kívül jellemző, hogy a közterületek teljes hosszában BVK típusú partvédelmi mű húzódik mintegy 2700 méter hosszúságban. A nádasokkal borított öv mintegy 2300 méter hosszúságú. A nádasfoltok viszonylag kis területűek, amelyek mellett elegendő hely áll rendelkezésre a vízfelület szabad megközelítésére, ezért egyes területeken indokolatlan az ott található, magántelkek folytatásaként épült illegális bejárók száma. A Balaton zamárdi szakaszán található az Endrédi patak, a Kútvölgyi-árok torkolata, ezeken kívül csapadékvíz elvezető csatornák érik el a tavat. Endrédi patak Az Endrédi patak vízgyűjtő területe a Kőröshegyi-séd, a Cinege patak és a Jaba patak vízgyűjtői között helyezkedik el. Utóbbi már nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, hanem a Sió csatornába torkolló Kis-Koppány patak legnagyobb mellékága. Az Endrédi patak vízgyűjtő területe: 30,5 km 2. A területre hulló csapadékvizeket a mély fekvésű területekről mesterségesen kialakított vízelvezető árokhálózattal vezetik a patakba és majd a Balatonba. Az Endrédi vízfolyás felső szakasza Gyugyi patakként van nyilvántartva. A vízfolyásnak Síkos-kúttól nincs kialakult medre, nagyobb csapadékok alkalmával a völgyfenéken folyik a víz az Endrédi patakig. Az Endrédi patak teljes hossza a Gyugyi patakkal 13,76 km, a meder átlagos esése 1,0 0 / 00. Jelentősebb mellékvízfolyással nem rendelkezik. Mellékágaival együtt a vízgyűjtő teljes vízhálózatának hossza 17,26 km, a vízhálózat sűrűsége 0,62 km/km 2. Az Endrédi patak kiépítését az 1960-as évek végén kezdték meg. Első lépésben a torkolati szakaszt rendezték. A beavatkozást követően a vízfolyás km szelvénye között az 5 éves visszatérési idejű nagyvizek kiöntésmentes levezetésére vált alkalmassá. Jellemző mederméretek: fenékszélesség 1,0-2,0 m, rézsűhajlás 1:1,5; mederesés / 00. Az 1980-as évek második felében a vízfolyás két szakaszának jókarba helyezését végezték el (az alsó km szelvények közötti szakasz, valamint a felső szakasz km szelvények között). A tervezés során több, a vízfolyáson üzemelő tó felújítását elhatározták (2+635, 3+375, km szelvényekben), azonban ekkor csak a km szelvényekben levő tó rekonstrukcióját végezték el. Ezt követően mint hordalékfogó tározó üzemel. A tározó minimális üzemvízszinten 1,32 ha felületű és m 3 térfogatú, míg maximális árvízszinten felülete 7,48 ha, térfogata ~ m 3. A patakon létestett halastavak területe a Töreki természetvédelmi területtel határos, amellyel szerves egységet alkot. (Siófok közigazgatási területén a Töreki-láp mentén található kijelölt természetvédelmi terület 292 ha, amelyből 142 ha erdő és 36 ha tó felület.) Az Endrédi patak sajátossága, hogy a kiépített szakasz felett mintegy 30 m-re található forrásfoglalás a patak második eredőjének tekinthető. A patak lényegében ettől mintegy 5 km-re nyugatra ered. Az itt még Gyugyi patak nevű források vize 2-3 km-en át szűk völgyben halad, majd a völgy kiszélesedésével eltűnik, elszikkad. Csak 17

18 nagyobb esőzések alkalmával jellegzetesen kialakult meder nélkül a völgyfenéken folyva éri el a szelvénytől kialakított medret. A vízfolyáson beruházásnak minősülő vízrendezési tevékenységet lassan két évtizede nem végeztek. A fenntartásra fordítható pénzeszközök korlátozottak, az utóbbi években csak a legszükségesebb munkákat végezték el. A meder jelenlegi állapota a kapcsolódó területek vízelvezetési igényét nem tudja megfelelően biztosítani, ugyanakkor a kialakult természeteshez közelítő állapot vízminőségi szempontból kedvező, ha a szükséges iszapolások elvégzése rendszeresen megtörténik. A Tóközi-berek medencéjében összegyűlt vizet széles árokrendszer gyűjti össze, a főcsatornából vízmű emeli fel az Endrédi-patak medrébe, s viszi a Balatonba. Szárazság idején a vízmű nem üzemel. Kútvölgyi árok Zamárdi keleti oldalán a Kútvölgy szélesedik ki és hozza kevés vizét, amely a 7. sz. főút és vasút alatt átfolyva a József Attila utca mély betonárkában csörgedezik a Balaton felé. A víz a völgy középvonalában a Pap-réti forrásból fakad. Korábban kútkáva védte vizét. Ma beiszaposodott forrás, vize alig-alig csörgedezik. A völgyfenék árokrendszere inkább a fakadékos talajvizet, a pangóvizet és a csapadékvizet vezeti le a Balatonba. A forrás közelében öntözésre kialakított kis tó található, ami jelenleg nincs használatban. Szántódpuszta előtt, a Kápolna-domb mélyebb térségére torkollik be az erdőkből érkező, hosszú Csikászói-völgy árka. Maga a völgy kb. 4 km hosszú. A Tótoki-lap közeléből, a Gyugyi-patak völgyének magas vízválasztójáról indul el észak felé. A Káplán-kút után völgye kiszélesedik, és északra tart, Szántódpuszta irányába. Hóolvadáskor vagy nyári záporok után az erdőkről és szántókról összegyűlő víz kis patak képében csörgedezik le a völgyfenék kisebb gyepes térségein és kisebb nádasain át, majd mély átvágásban átbújva a széles szántódi földút, a 7. sz. főút és a vasúti híd alatt viszi kevés vizét a berek nagy vízgyűjtő árkába. Az évek nagy részében szárazon áll medre. Felszíni vízhasználatok, terhelések A felszíni vizekkel kapcsolatban vízkivételek Zamárdiban nem jelentkeznek. Siófok és Zamárdi határán működik a siófoki felszíni vízmű, illetve az Endrédi patakon vízkivétel valósul meg a halastó feltöltés és vízpótlás céljából, amelynek kapacitása m 3 /év. Zamárdi tisztított szennyvizei a Sió-csatornába engedve távoznak a Balaton vízgyűjtőjéről. A csatornahálózatra nem csatlakozott háztartások, nyaralók aránya alacsony (16%), számuk azonban nem elhanyagolható. A helyben elszikkadó szennyvíz a talajvízszennyezésen keresztül terhelheti a Balatont. A település lakott területéről érkező csapadékvíz, valamint a mezőgazdasági területek és berekterületek érintésével érkező patakok jelentik a tóra nézve a legnagyobb terhelést Zamárdi területén. Az Endrédi patak vonatkozásában az eddig elkészült szakmai tanulmányok rendszeres mérések és számítások alapján becsülik az éves szennyezőanyag terhelést. A Kútvölgyi patak jóval kisebb, mindössze kb m hosszú vízfolyása nincs kitéve a mezőgazdasági területekre jellemző eróziós bemosódásoknak. Gyepterületek szegélyezik és a települési csapadékvíz bevezetések terheik a vasúttól északra eső, torkolati szakaszon. Megjegyzendő azonban, hogy forrásterülete az AVE Zöldfok Zrt. rekultivált hukkadéklerakójától a Balaton irányába vezető völgyben található a depóniától mindössze kb méterre. A lerakó környékén figyelőkutak segítségével ellenőrzik a felszín alatti vizek minőségét, de a Kútvölgyi árok esetében nem történik felszíni vízminőség ellenőrzés. 18

19 Szennyvíz bevezetések Kommunális vagy ipari szennyvíz a vizsgált területen nem kerül felszíni vizekbe. A településen a csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldott. A tajajterhelési díj bevezetése következtében a rákötések száma jelentős. Előfordulnak olyan belterület széli, illetve külterületi részek, ahol még nem épült ki a gerincvezeték. A csatornázatlan településrészek szennyvízterhelése elsődlegesen a talajvíz szempontjából jelent vízminőségi kockázatot, mégpedig a nem teljesen vízzáró házi derítőaknák miatt. A tapasztalatok szerint azonban a Balaton vízgyűjtőjén a térség talajvizeinek egy része közvetlenül vagy a kisebb vízfolyások közvetítésével eljut a tóig. A csatornázatlan területekről a zárt szennyvíztárolókból elszállított települési folyékony hulladék a nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepre jut, de számolni kell az ellenőrizetlenül elfolyó, elszivárgó mennyiség szennyezésével. Felszíni vizek minőségi viszonyai A Balatont és az Endrédi patakot illetően állnak rendelkezésre a felszíni vizek főbb minőségi mutatóira vonatkozó adatsorok. A Balatonra általánosságban elmondható, hogy vízminősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult. Ez a fő befolyóktól távol eső Keleti medencében különösen igaz, amelyhez Zamárdi partszakasza is tartozik. A Balaton vize jellemzően kemény víz, ph-ja enyhén lúgos. Kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz kismértékben zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló foszfor- és nitrogénháztartás jellemzői. Ez utóbbiak részben a Balatonba torkolló vízfolyások terhelésétől és a tó medrében felhalmozódott iszap mennyiségétől, tápanyagtartalmától és hullámzás miatti felkavarodásától függenek. A klorofill-a tartalom jelentősen függ továbbá az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai és kémiai folyamatoktól. A Balaton vízminősége a zamárdi partszakaszon üdülésre kiválóan megfelel. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik. A fürdőhelyek üzemeltetői a jogszabály alapján előírt gyakorisággal négy-öt alkalommal elvégeztették a fürdővíz bakteriológiai vizsgálatát. A vizsgálati eredmények szerint a fürdővíz kiváló minőségű. A víz minőségének romlása miatt további, az egészségügyi kockázat megállapítására irányuló vizsgálatokat - Klorofill-a, Cianobaktérium sejtszám az ÁNTSZ nem kezdeményezett évben, és több korábbi évben a zamárdi nagy strand Kék-hullám zászló minősítést kapott. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhették el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakasszal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre is. Az Endrédi patakon végzett vízminőség mérések is azt bizonyítják, hogy az erózió sújtotta mezőgazdasági területekről érkező természetes folyóvizek jelentősen terhelik a Balatont szerves anyaggal. A mérési időszakok között jelentős különbségeket lehe felfedezni. (2. sz. melléklet részletes vízminőség adatok) Az önkormányzat tájékoztatása szerint a 2010-es év csapadékos tavaszi időszaka után komoly vízminőségi problémák jelentkeztek a vízfolyás Balatonba torkolló szakaszának utolsó méterén. A 7. sz. Főút és a vasút alatt áthaladó patak színe zavaros volt, és közvetlen környezetében erős bűzhatás jelentkezett. A vízfolyás torkolatánál hasonló jelenségeket lehett észlelni a Balaton medrében is. A vizsgálatok kiderítették, hogy a szennyezést a Tóközi berekből bejutó, berodhadt víz okozta. A 19

20 Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szívattyúja a tavaszi esőzések következtében megemelkedett vizet az Endrédi patakba továbbította. A nyári, magas hőmérséklet hatására a berekből érkező víz jelentősen terhelte a Balatont. Megjegyzendő, hogy a megelőző években a SEFAG Zrt. az Endrédi patak mentén elhelyezkedő mesterséges tavakon nagy egyedszámú tőkés réce telepet tartott fenn, vadászati céllal. Az állomány bemosódó ürüléke jelentősen terhelte a tó és az abból kifolyó patak vizét. Feltételezhető, hogy a Tóközi berek által visszatartott szerves anyag a 2010 évi szivattyúzás során nagy mennyiségben jutott a Balatonba. A 11. sz. táblázat alapján elmondható, hogy az Endrédi patak vízminősége átlagértékek tekintetében a szennyezett kategóriába tartozik az MSz szerinti minősítés alapján. A táblázat elkészítésének alapjául szolgáló, részletes vízminőségi adatsorok alapján megállapítható az is, hogy a táblázatban található, erős szennyezettséget mutató értékek év V-VIII. havi méréseiből származnak. Tehát a Tóközi berek állott vizének szivattyúzásával függenek össze a vizsgált időszak legproblémásabb oxigénháztartási, nitrogén- és foszforháztartási értékei. A magas KOI (kémiai oxigén igény) és a viszonylag alacsonyabb BOI (biológiai oxigén igény) értékek a biológiailag már nehezen lebontható szervesanyag jelenlétére utalnak, és ez inkább a láp, mintsem a bemosódó szennyvíz hatására enged következtetni. 11. sz. táblázat: Felszíni vizek vízminőségi osztályozása (MSz szerint), a időszaki mérések alapján Jelmagyarázat: kiváló jó tűrhető szennyezett erősen szennyezett kiváló jó tűrhető szennyezett Paraméter Maximum Minimum Átlag erősen szennyezett 10/2010 VM renelet szerinti határértéktk >6 Oldott oxigén (mg/l) 7,5 0,2 2,98 Oxigén telítettség (%) , KOI sp (mg/l) 30 10,5 17,76 - Ammónium/NH4-N (mg/l) 3,2 0,02 0,60 < 0,4 Orto-foszfát/PO4-P (mg/l) 0,99 0,02 0,27 < 0,15 ph (helyszíni) 8,15 7,37 7,77 6,5-9 Fajlagos vezetőképesség < 1000 (µs/cm) ,72 Biológiai oxigénigény/boi5 < 4 (mg/l) 10,2 0,5 3,83 KOIcr (mg/l) ,28 <40 NH4 + (mg/l) 4, ,03 0,78 - NO2 (mg/l) 0,14 0,01 0,05 - NO2 -N (mg/l) 0,043 0,003 0,01 < 0,06 NO3 (mg/l) 3,9 0 1,33 - NO3 -N mg/l 0,881 0,002 0,29 < 2 PO4 (mg/l) 3,04 0,06 0,84 - Összes P (mg/l) 1,3 0,11 0,43 < 0,3 a-klorofill (mg/m3) 592 3,9 59,97 - Összes N (mg/l) 6,39 1,25 2,6 < 3 Klorid/Cl- (mg/l) ,2 49,1 < 60 Forrás: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.

Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Ha van Vízművek, van Levegőművek is? (7 éves kislány, 2010) 306/2010 (XII.23.) Korm. Rendelet a levegő

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. Hatástávolság számítás az Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. ) légszennyező forrásaira (pontforrás engedélykérelemhez) Összeállítva:

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765

Részletesebben

1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával)

1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Alátámasztó munkarészek 1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Az alábbi ábrák Kál község lakónépességére vonatkozó főbb adatokat összegzik. A település lakossága a vizsgált

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Újpest levegőminőségének évi értékelése

Újpest levegőminőségének évi értékelése Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelése Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelését a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter 71/2012. (VII. 16.) VM rendelete egyes miniszteri rendeletek levegõvédelemmel összefüggõ módosításáról

A vidékfejlesztési miniszter 71/2012. (VII. 16.) VM rendelete egyes miniszteri rendeletek levegõvédelemmel összefüggõ módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 94. szám 13685 A vidékfejlesztési miniszter 71/2012. (VII. 16.) VM rendelete egyes miniszteri rendeletek levegõvédelemmel összefüggõ módosításáról A környezet védelmének

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport

Részletesebben

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben