VIRIDITAS BT 2500 Esztergom Aradi tér 2/A ESZTERGOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA. Esztergom, 2002.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VIRIDITAS BT 2500 Esztergom Aradi tér 2/A ESZTERGOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA. Esztergom, 2002."

Átírás

1 VIRIDITAS BT 2500 Esztergom Aradi tér 2/A VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, Esztergom, november

2 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. Tervezői, konzulensi névjegyzék Irányító tervező Dr. Balogh Ákos tájépítész mérnök, mezőgazdaság tudomány kandidátusa Viriditas Bt Esztergom Aradi tér.2/a Tervezők Balogh Zsombor tájépítész mérnök, szerkesztés, térinformatika Naturbs Kft. Esztergom Borosházi Tamás építészmérnök Térinformatika Esztergom Dr. Dezsény Zoltán talajtani szakértő Budapest Grosz Róbert területfelügyelő természet- és tájvédelem Esztergom Janata Károly természetvédelmi őrkerület vezető természet- és tájvédelem Héder Andrea hulladékkezelés Esztergom Molnár József László tájépítész mérnök Szent István Egyetem 1119, Budapest Allende park 17. Dr. Mikolasek Sándor Esztergom, Vaszary Kolos kórház Esztergom Ocskay Gyula CBC kisrégiós menedzser Esztergom Seprenyi Rita gazdaságföldrajz kistérségi menedzser Dorog Szendi Gábor főiskolai docens Környezetkultúra Egyesület Esztergom, Aradi vértanúk tere 3. Tóth Balázs hidrobiológus természet- és tájvédelem Vác Horváth Piroska főiskolai docens, Környezetkultúra Egyesület Esztergom Konzulensek Sipos Imre Komárom-Esztergom megyei Környezetvédelmi Bizottsági elnöke Benkovics Gábor Esztergom város környezetvédelmi referense 2

3 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 5 B.1. KÖRNYEZETPOLITIKAI ELŐZMÉNYEK 5 B.2. KÖRNYEZETVÉDELMI, 10 I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 21 I.1. VÁROSI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGOK 23 I.2. KÖRNYEZET TERHELÉS 32 I.2.1. Természetes vizek 32 I.2.2. Levegő minőség 40 I.2.3. Föld, termőföld védelem 56 I.2.4. Természet és tájvédelem 71 I.2.5. Hulladék 80 I.2.6. Környezeti zaj 84 I.2.7. Radioaktív sugárzás 87 I.2.8. Pollenterhelés 92 I.2.9. Fényszennyezés 99 I.3. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR 100 II. KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT VÁROSFEJLESZTÉSI, VÁROSRENDEZÉSI, KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLRENDSZERE Általános célkitűzések Sajátos esztergomi célok TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI CÉLKITŰZÉSEK A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM CÉLJA 120 III. KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIAI PROGRAM A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE Prioritások Alprogramok és intézkedéscsoportok rendszere RÉSZLETES VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA 146 IV. A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM INTEGRÁLÁSA, ORIENTÁLÁSA 177 MELLÉKLETEK MELLÉKLET KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATOK, RENDELETEK SZÁMÚ MELLÉKLET KIVONAT: AZ I ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV (ÁRT) SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSÁBÓL SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV MINTATERVEK, PROJEKTEK 225 3

4 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. 4

5 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, Bevezetés A települési környezetvédelmi programok elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 40. (5) bekezdése írja elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Komárom-Esztergom megye Környezetvédelmi Programmal összhangban összeállított Esztergom város környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programja szerint is: a környezetvédelem alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelőzése. Megkerülhetetlen feladat a környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, illetve a kialakult környezeti károk felszámolása, azaz a megfelelő környezeti állapot helyreállítása. B.1. Környezetpolitikai előzmények A városi program kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása volt. Ezzel párhuzamosan törekedtünk feltárni azok okait is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat és, hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületen az OECD terhelés-állapot-válaszintézkedés elvének megfelelően együtt kell látni az okokat, a hatótényezőket (a környezet állapotát), a problémákat, a célokat és a megoldási lehetőségeket, feladatokat is. A problémamegoldás mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a város számos olyan természeti értékkel rendelkezik, amely az ország egyes területeiről és Európa iparosodottabb részéből már hiányzik. Ezért az Esztergom városi környezetvédelmi program koncepciójának helyzetértékelése a meglévő értékek iránti felelősség tudatában, azok megőrzésének igényével készült. A helyzetértékelés célja: meghatározni és értékelni a város természeti- és környezeti erőforrásait, azok jelenlegi állapotát; feltárni a már ismert, a különböző szakmai és szakági koncepciókban és programokban megfogalmazott környezetminőségi igényeket, elvárásokat; feltárni azokat a környezeti feltételeket és összefüggéseket, melyek a város környezetvédelmi céljai és jövőképe alapján konkretizálhatók; megvizsgálni, hogy a városi helyzetértékelésből következő környezetvédelmi jövőkép és célrendszer megfelelően illeszthető-e a megyei települési, kistérségi, valamint a regionális és országos célokhoz. A helyzetértékelés tartalma: a nemzetközi, az országos, a megyei és a városi környezetvédelmi összefüggések meghatározása; a környezet jelenlegi állapotát befolyásoló folyamatok értékelése; a meglévő természeti-, környezeti erőforrások meghatározása, a város környezetállapotának jellemzése, kitérve az eltérő környezeti terheltségű területekre; a kőzet- és talajviszonyok, talajpusztulás, földvédelem és mezőgazdasági hasznosítás; a természetes növénytakaró és állatvilág; a táji- és természeti értékek, tájvédelem; 5

6 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. a felszíni és felszín alatti vizek, vízvédelem; a levegő, levegőtisztaság-védelem; a települési környezetet befolyásoló tényezők (zaj- és rezgés, épített környezet, kommunális és veszélyes hulladékok, sugárzás); környezet-egészségügy és környezeti nevelés; a különböző területi egységek és ágazatok környezet-értékeléseinek vizsgálata; fentiek figyelembevételével a fejlesztést befolyásoló térségi kihatású természeti és környezeti tényezők és konfliktusok, problémák azonosítása, meghatározása. A helyzetértékelés forrásai A városban magas színvonalú környezetvédelmi munka folyik évek óta: egyrészt az ehhez kapcsolódó dokumentumok másodelemzésén alapuló munkamódszer alapján átfogó kép adható a város környezeti állapotáról, másrészt a terület-, a gazdaság-, az ágazati és a helyi fejlesztések környezetminőséggel összefüggő célkitűzéseit, a mértékadó szervezetek és a társadalom igényeit együttesen értékelve viszonylagos biztonsággal határozhatók meg a város környezet- és természetvédelmi programjai. A már korábban elkészült terület-, gazdaság- és városfejlesztési koncepciók, valamint a szakági koncepciók és tervek, továbbá a város egyes környezeti elemeit értékelő elemzések, előterjesztések egységes szempontok szerinti feldolgozása az értékelés fontos részét képezte. Alapfogalmak és összefüggések a helyzetértékelés vonatkozásában: A környezeti elemek a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet és ezek összetevői rendszere, szerkezete, folyamatai alkotják a környezetet. A társadalmi szükségletek kielégítésére felhasznált környezeti elemek, természeti erőforrások kivonása, átalakítása általában környezetterhelést, valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása környezetszennyezést alkalmanként a kibocsátási határértéket meghaladó terhelést okoz. A területfelhasználás, a tájhasználat környezetvédelmi értelemben olyan helyfoglalást is jelenthet, amely során természeti területeket foglal el az épített környezet. A környezethasználat esetleg olyan maradandó környezetkárosodást eredményezhet amely után a korábbi környezet-minőség csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre. Környezetvédelemről kettős értelemben beszélhetünk: egyrészt olyan beavatkozás, melynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése (megszüntetése), a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása; másrészt az élőlények életterének és létfeltételeinek tudatos megóvására irányuló és a környezeti állapot javításáért végzett tevékenység, amely az ember (és a többi élőlény) egészsége veszélyeztetettségét csökkenti, fennmaradását biztosítja a megfelelő életkörülmények kialakítása, védelme, illetve a környezet fejlesztése révén. Környezetgazdálkodás alatt értjük azt a körültekintő munkát amikor már tervezési szakaszban (területfejlesztés, területrendezés, beruházás előkészítő koncepciók, tervek) a környezetterhelés, környezetszennyezés minimalizálása meghatározó céllá válik, 6

7 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, Környezetpolitikák a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság, élhetőség és versenyképesség egyensúlya a tervezés alapkérdése Az Esztergom városi környezetvédelmi tevékenység és a kialakított városi környezeti politika szempontjából elengedhetetlen, hogy az szinkronban legyen a regionális, a megyei, az országos elvárásokkal, trendekkel, az Európai Uniós és a nemzetközi környezetvédelmi tevékenységgel. Nemzetközi együttműködések év elejéig Magyarország 33 európai regionális valamint globális környezet és/vagy természetvédelmi nemzetközi egyezményhez csatlakozott. Ezek az egyezmények sok területet fednek le, és a különböző nemzetközi szervezetek égisze alatt jelenleg is kidolgozás alatt áll számos új megállapodás. Nemzetközi környezetvédelmi együttműködésünk főbb irányelvei: A nemzetközi együttműködés segítse elő Magyarország euro-atlanti integrációját, és különösen a felkészülést az Európai Uniós csatlakozásra; Kiemelt fontosságú az együttműködés a szomszédos országokkal a környezet- és természetvédelem minél több részterületén, a határokon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése érdekében; Az ország földrajzi helyzetét is tekintetbe véve erősíteni kell a regionális és különösen a szubregionális együttműködéseket; Az információ és tapasztalatszerzést szolgáló nemzetközi együttműködéseket fel kell használni a szakmai kapacitások bővítésére; Érvényesíteni kell érdekeinket mind a regionális, mind a globális nemzetközi együttműködési folyamatokban, aktív szerepet vállalva a jogalkotási folyamatokban, sokoldalú egyezmények kidolgozásában, programok kialakításában; Az ország környezetpolitikai és környezet-diplomáciai presztízsének növelése érdekében szerepet kell vállalni a nemzetközi környezetvédelmi folyamatokban, szervezetekben; Érvényesíteni kell az ország komparatív előnyeit kedvező adottságaink, elért eredményeink bemutatásával. Magyarország 1996-tól tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), ahol kitüntetett figyelmet kapott az ország környezetpolitikájának vizsgálata is. A teljesítményértékelési program hazai előkészítése 1998 júliusában kezdődött. A nemzetközi szakértői csoport elején járt Magyarországon, jelentésük és az OECD hatvan ajánlását tartalmazó kötet 2000 márciusában jelent meg. Az EU környezeti politikája és Magyarország A környezet védelme az Európai Közösségben mintegy három évtizede, 1972-ben fogalmazódott meg először stratégiai célként. A fenntartható fejlődés elvének elfogadása (Brundtland jelentés, 1987) és érvényesítésének kezdete óta (Amszterdami Szerződés) egyre nagyobb kihívást és felelősséget jelent a tiszta és egészséges környezet, mely csak a megelőzés és elővigyázatosság elvére építve őrizhető meg. Az európai környezetpolitika célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése, valamint a termelékenység és hatékonyság olyan növelése, amely képes megőrizni a sokszor sérülékeny és a meg nem újuló erőforrásokat is. Másrészt szükséges 7

8 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. egységesen fellépni a határokon átnyúló problémák, szennyezések, azok kockázatai és egészségügyi hatásai, valamint a globális közjavak védelme miatt is. A közösségi politikába integrált környezeti szempontokat, környezetpolitikai elveket, valamint Magyarország mint leendő EU-tag Nemzeti Környezetvédelmi Programjának alapelveit a város tekintetében is figyelembe kell venni, ezek: EU környezetpolitikai alapelvek: magas szintű környezetvédelem elve; elővigyázatosság elve; megelőzés elve; a szennyező fizet elve; integrálás elve; szubszidiaritás elve; fenntartható fejlődés elve; partnerség elve. Alapelvek Magyarországon: elővigyázatosság elve; megelőzés elve; helyreállítás elve; felelősség elve együttműködés elve; tájékozódás elve; tájékoztatás elve; nyilvánosság elve. Az Európai Unió környezeti tevékenysége és ezzel foglalkozó rendeletei, irányelvei, határozatai és ajánlásai a környezeti jog minden területére kiterjednek. Ennek legfőbb fejezetei egyben a környezetvédelem legfőbb területeit is kijelölik: természetvédelem (a 3 legfontosabb természetvédelmi jogszabály: madarakról szóló irányelv, élőhely irányelv [CITES; Natura 2000 program és hálózat a LIFE pénzügyi alap segítségével], vadon élő állatok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény); levegőtisztaság-védelem (levegőminőségi normák és a szennyezőanyag kibocsátás mennyiségi korlátozásai; megújuló energiaforrások [ALTENER program], energiahatékonyság és címkézése [SAVE program]); hulladékgazdálkodás (keletkezés megelőzése; újrahasznosítás; részletes elhelyezési, kezelési és égetési szabályozás] vízminőség-védelem (vízminőségi követelmények: talaj- és a felszíni vizek; fürdővizek, ivóvizek, települési szennyvizek, veszélyes anyagok okozta vízszennyezések); zaj- és rezgés elleni védelem (különböző rendszerek, gépek, berendezések zajkibocsátásának szabályozása); nukleáris biztonság (sugárvédelmi korlátozások, határértékek; ipari kockázatok megelőzése); polgári védelem (egységes segélyhívás; kölcsönös segítségnyújtás katasztrófahelyzetekben, határt átlépő szennyezések elleni védekezés stb.) vegyi anyagok, (veszélyes anyagok egységes kategorizálása és bejelentése, esetleges betiltása, korlátozása); ipari kockázatok (különböző anyagok, eljárások kockázatértékelése [SEVESO irányelvek] és ellenőrzése); biotechnológia (genetikailag módosított szervezetek, élelmiszerek használatának és kibocsátásának korlátozása, kereskedelmének szabályozása és címkézése); horizontális politika (pl. környezeti hatásvizsgálat, környezeti audit rendszerek [EMAS], Integrált Szennyezési és Megelőzési Ellenőrzési Irányelv [IPPC], ökocímkézés, ökológiai adóreform, polgárjogi felelősség a környezeti károkért, környezeti információkhoz való hozzáférés szabadsága stb.). 8

9 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, Ezek a dokumentumok döntő mértékben meghatározzák a fejlett országok integrációs szervezeteihez történő csatlakozásból származó környezetvédelmi kötelezettségeket. Az Európai Unióval kapcsolatos integrációs folyamat környezetvédelmi feladatainak megoldása időben egybeesik a megyei program időtartamával is, így annak pontos végrehajtása rendkívül fontos célkitűzés. A legfontosabb nemzetközi környezetpolitikai tervek és programok a következők: az 1993-ban Luzernben elfogadott Közép- és Kelet-Európai Környezeti Intézkedési Terv, az Európai Unió Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramja; az ENSZ keretében elfogadott "Feladatok a XXI. századra" című dokumentum. Magyarországon 1990 óta a környezetvédelmi jogalkotásban jelentős előrelépések történtek: pl évi XLII. tv. a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, évi LV. tv. a termőföldről, évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól, évi LVI. tv. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról [az évi LXIX. tv. módosításával], évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról, évi XCI. tv. az állategészségügyről, évi XCIII. tv. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról, évi LIII. tv. a természet védelméről, évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, évi LV. tv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról [1998. évi LXXVIII. tv. módosításával], évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről, évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről, évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, évi XXV. tv. a kémiai biztonságról, évi XXXV. tv. a növényvédelemről, évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról stb. Elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Program is (hozzá kapcsolódóan a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv szintén, illetve az Országos Kármentesítési Program), amely közötti időszakra meghatározta környezetpolitikánk célkitűzéseit. A kormány jogharmonizációs programján belül folyamatosan zajlik az EU normáihoz igazodó környezetvédelmi jogközelítési folyamatunk, amely csatlakozásunk előfeltétele. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarországon kevésbé súlyosak a környezeti problémák, mint Kelet-Közép-Európa más területein. A legtöbb Európai Uniós környezetvédelmi normának 2-3 éven belül teljesen meg tudunk felelni, azonban egyes területeken csak hosszabb távon ig tudunk eredményeket elérni (pl. hulladékkezelés, szennyvízelvezetés és tisztítás, levegővédelem, vízminőség-védelem). A jogszabályok alkalmazására vonatkozó átmeneti mentességek a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi korlátaival, a lakosság életszínvonalával és egyes vállalatok alkalmazkodási nehézségeivel függnek össze. Az Európai Unió a felkészüléshez (PHARE) és a megállapított prioritásaihoz támogatást is nyújt az előcsatlakozási alapok segítségével (SAPARD; ISPA agrár, közlekedési és környezetvédelmi célok elérését szolgálják). Komárom-Esztergom megye számára is cél, hogy megfelelő programok kidolgozásával ezekből minél inkább részesüljön. Az Európai Unió a csatlakozó országoktól sok környezetvédelmi intézkedést hosszabb távon vár el, azonban saját érdekünk, hogy természeti környezetünket megóvjuk a szabad piac létrejöttének esetleges káros hatásaitól (pl. környezetszennyező ipar telepítése: nincsenek meg a megfelelő jogi korlátozások, a kibocsátási normatívák stb.). A fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségünk jegyében már most szükséges, hogy a megyében beruházók is a jelenleg érvényben levő EU joganyagnak feleljenek meg (ha azok szigorúbbak, mint a magyar előírások). Az előcsatlakozási programokon és alapokon érkező forrásokból azon beruházások, fejlesztések részesüljenek előnyben, melyek elősegítik a környezeti szemléletű gazdálkodást, környezetfejlesztést, hogy ezzel is csökkenthető legyen a csatlakozás utáni átmeneti időszak mentességeinek idő- és számbeli nagyságrendje. 9

10 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. B.2. Esztergom környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programja A környezetvédelmi programot Esztergom városfejlesztési koncepciójára alapozzuk. A városfejlesztési koncepció első fogalmazványa 2002 júliusában került összeállításra. Egy szűkkörű egyeztetés után vált lehetségessé, hogy a környezetvédelmi programot a fejlesztési koncepció alapján határozzuk meg. Élhető, versenyképes és fenntartható város A városfejlesztési koncepció első olvasatában megfogalmazott cél: élhető, versenyképes és fenntartható város kialakítása. A környezetvédelmi program célja, összhangban a városfejlesztési koncepcióval: környezeti, természeti, táji értelemben egyaránt élhető, versenyképes és fenntartható város. A városfejlesztési koncepció céljának átvételével garantálható, hogy a környezetvédelmi stratégiai program és a városfejlesztési stratégia azonos irányultságú, egységes és hatékony rendszer részét képezi. Mindhárom alapcél központi kérdése: hogyan lehet Esztergom, az Esztergom-Nyergesújfalui kistérség, az Ister-Granum kisrégió kultúrájával, szellemiségével és a térségi értékrenddel harmonizáló környezet-, természet- és tájvédelmi megoldásokat találni összhangban a városfejlesztési koncepcióval, majd az erre épülő városszerkezeti tervvel, szabályozási tervvel és szabályozási előírásokkal, az élhetőség és a versenyképesség, az élhetőség és a fenntarthatóság, valamint a versenyképesség és a fenntarthatóság mennyiben biztosítható a városban, a kistérségben és a kisrégióban, egészséges arányuk hogyan határozható meg. A fenntarthatóság szabályozható, szervezhető központilag, de csak a civil közösségek és a gazdasági élet szereplőinek együttműködésével lehet eredményes. Az élhetőség és a versenyképesség csak az érintett közösség által kontrollálható, szabályozható. Esztergom fejlesztési koncepciójában és környezetvédelmi programjában a hatóságilag szabályozott fenntarthatóságon túl az élhetőségi és versenyképességi szempontokat egységében kell mérlegelni. A városi turizmus valamint az oktatási-, egészségügyi- és kereskedelmi szolgáltatás fejlesztésének biztosítására, a rekreációs lehetőségek megteremtésére olyan fejlesztési koncepció összeállítása a cél, amely a fenntarthatósági hatósági elvárásoknak megfelelő kereteket biztosít, ugyanakkor a civil szervezetek és a vállalkozói, gazdálkodói érdekképviseletek számára is lehetővé teszi az élhetőség, a fenntarthatóság, a versenyképesség mérlegelését, elősegíti a hatóságok és a civil szervezetek párbeszédét, együttműködését. Az élhetőségi, fenntarthatósági, versenyképességi probléma egységes kezelés megkönnyítheti Esztergom város önkormányzatának a környezeti-társadalmi-gazdasági szempontokból egyaránt mérlegelt, közmegegyezésre számot tartó döntést. 10

11 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, Környezeti, természeti, táji élhetőség Az élhetőség magában foglalja a városi, a kisrégiós életfeltételeket. Az élhetőségen alapul a lokálpatriotizmus, a szülőföld, a lakóhely szeretete. Ez tartja össze az emberi közösségeket, ez akadályozza meg a tömeges elvándorlást, és ugyancsak az élhetőségi szint tesz vonzóvá térségeket, vonzza a betelepülni szándékozókat, a turistákat, a pihenni vágyókat. Az élhető városban, a kisrégióban egyaránt adottak a természeti-, a társadalmi és a gazdasági feltételek a civil társadalom komfortérzetéhez, az otthonosság megteremtéséhez, a biztonságérzethez, de környezeti minősége a jelentős háttér légszennyezés miatt nem megfelelő turisztikai fejlesztéshez, a szolgáltatáshoz vagy a lakossági rekreációs programokhoz. A térségi élhetőség, a minőségi élet rendeletekkel nem szabályozható, központból nem irányítható. Az élhetőségi követelményeknek csak térségi összefogással lehet megfelelni. Esztergom város és az Ister-Granum kisrégió képviselő testületei, civil szerveződései, a vállalkozók és a gazdálkodók érdekképviseletei lehetnek a bázisai a környezeti/természeti-, társadalmi-, gazdasági élhetőség biztosításának. Az élhetőség: az élethez és/vagy a kultúrához és/vagy az anyagi gyarapodáshoz rendelkezésre álló környezeti, társadalmi, gazdasági feltételek kihasználása, minőséggé transzformálása Biológiai értelmezés kulcsszavai: az életfeltételek kihasználása, gyarapodás Társadalmi értelmezés kulcsszavai: életminőség, otthonérzet, ragaszkodás, kötődés, identitás, Gazdasági értelmezés kulcsszavai: hatékonyság, gazdaságosság, gyarapodás Környezeti, természeti, táji versenyképesség A környezeti/természeti, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség biztosítja egy térség, egy közösség, egy gazdaságföldrajzi egység számára a folyamatos megújulást, a rugalmasságot, az új befogadását, valamint a más térségekhez, közösségekhez képesti versenyben maradást. A versenyképesség államilag nem írható elő, nem garantálható, nem ellenőrizhető. A helyi társadalom és a térség vállalkozói és gazdálkodói a versenyképesség letéteményesei. Szervezeteik figyelhetik a versenyképesség alakulását a korábbi állapotokhoz, más térségekhez viszonyítva. Esztergom gazdasági versenyképességét három szektor határozza meg: az ipar, a turizmus, az oktatási-, az egészségügyi-, a kereskedelmi szolgáltatás. A város feladata egyenlő versenyfeltételt teremteni minden szektornak. A város versenyképessége érdekében csak olyan ipar fejleszthető, amely a turizmus és ezen túlmenően az oktatási-, az egészségügyi szolgáltatások környezeti feltételeit nem rontja. A versenyképesség kontrollját az érintett szektorok (ipar, turizmus, oktatás-egészségügyi, szolgáltatás) képviselői gyakorolhatják. Az ellenőrzés szervezeti formáit, kereteit csak az érdekeltek határozhatják meg, a tervezésbe, a végrehajtásba, az ellenőrzésbe való bekapcsolásuk éppen ezért elengedhetetlen. 11

12 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. A versenyképesség: a környezeti és/vagy a társadalmi és/vagy a gazdasági források és javak mozgósítása a kihívások kezelésére, a versenyhelyzet felvállalására, a versenypozíció elérésére, az adott állapot túlhaladására Biológiai értelmezés kulcsszavai: változatos, sokszínű, attraktiv, megújulni képes Társadalmi értelmezés kulcsszavai: sokrétű, sokszínű, sokoldalú, kreatív, befogadó aktív, megújuló, önmaga túlhaladására képes Gazdasági értelmezés kulcsszavai: dinamikus, kreatív, rugalmas, mobilizálható Környezeti, természeti, táji fenntarthatóság A fenntarthatóság Esztergom és a térség szempontjából azt jelenti, hogy a környezeti/természeti, a társadalmi, a gazdasági értékeit, forrásait a város nem éli fel, pusztítja el a rendezéssel és a fejlesztésekkel. Ezáltal biztosíthatók az elkövetkező korosztályoknak legalább a mai nemzedék életfeltételével azonos lehetőség. Csak olyan fejlesztés engedélyezhető a fenntarthatósági elvek szerint, amely a már kialakult érték- és forrásegyensúlyt nem borítja fel. Az Ister-Granum kisrégióban a környezeti egyensúlyi helyzetet a jelentős légszennyezés veszélyezteti. Ebben a bizonytalan egyensúlyi helyzetben kell a város fejlesztését végrehajtani. A környezeti/természeti fenntarthatóságot az állam szervezi és szabályozza hatóságaival. Ideális esetben ezt a civil szervezetek ellenőrzik, mérlegelve a fenntarthatóság belső arányváltozását, összehasonlítva a környezeti/természeti, a társadalmi és a gazdasági beavatkozások hatásait egy optimálisnak vélt egyensúllyal. A fenntarthatóság: egyensúlyi helyzet megteremtése a környezeti/természeti/táji, a társadalmi, a gazdasági források takarékos felhasználásával, a közösségi javak megőrzése, a stabilitás biztosítása a következő nemzedékek számára. Biológiai értelmezés kulcsszavai: környezeti feltételekhez alkalmazkodó, sokrétű, takarékos, stabil Társadalmi értelmezés kulcsszavai: esélyegyenlőségre törekvő, másságot elismerő, befogadó, felelős, bizalomra épülő, felvállaló, kompromisszumra kész, alkalmazkodó, értékőrző, morális, etikus Gazdasági értelmezés kulcsszavai: takarékos, kiegyensúlyozott, megbízható, stabil A társadalom környezeti tudatossága A térség rossz környezet minőségének a társadalom környezeti tudatosságának alacsony foka is okozója. A városban tapasztalható kedvezőtlen állapotnak (pl. illegális hulladék depók, gondozatlan területek) előidézője a lakósság. A Szonda Ipsos 1997-ben végzett felmérése az Esztergomi és a Dorogi térséget együtt elemezte. A vizsgálat szerint a lakosság elégedett volt a környezet állapotával, holott a mérési adatok szerint a környezet-minőség rossznak mondható. Mindaddig amíg a helyi társadalmakban nem tudatosodik a valós környezeti helyzet, nem várható az emberek fellépése környezetük javítása érdekében, nem alakulhat ki élhetőségi, fenntarthatósági, versenyképességi kontroll. A környezeti tudatosság javítása, adekvát környezeti ismeretek eljuttatása a lakosság széles köreihez az egyik legfontosabb eszköze a kistérségi környezetállapot javításának és közvetve a 12

13 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, térség és Esztergom fejlesztésének. Közérdek az ezzel foglalkozó szervezetek erősítése és koordinálása. A környezetvédelem és a városfejlesztés, a városrendezés 1. Esztergom várospolitikája A környezetvédelemnek szervesen be kell épülnie a várospolitikába. A fejlesztési koncepció az alábbi várospolitikai szerepekkel számol. (A várospolitikai szerepek közötti hierarchizálás még nem történt meg. A helyes arányok megtalálásán múlik majd az egészséges környezet megteremtésének, a biodiverzitás (biológiai sokszínűség) védelemének, az ökológiai egyensúly biztosításának, a természet védelmének, a táj- és a tájkép védelmének eredményessége, hatékonysága.) Aktív gazdaságpolitika Az aktív gazdaságpolitika feladatát képezi: Fejlesztési egyensúly biztosítása (ipar, turizmus, szolgáltatás) Befektetői piacon megjelenés, befektetők bevonása A városi, a vállalkozói/gazdálkodói, a befektetői fejlesztések összehangolása Vagyongazdálkodás, ingatlanpolitika Társadalom- és humánpolitika A társadalom és humánpolitika részei: Oktatáspolitika Kultúrpolitika, városszellemiség alakítása Informatikai fejlesztés Munkaerő politika Népegészség, megelőzés, karbantartás Szociálpolitika Környezetpolitika A környezetpolitikának az alábbi feladatokat kell felvállalnia: Egészséges környezet megteremtése Biodiverzitás (biológiai sokszínűség) védelem, ökológiai egyensúly biztosítása, a természet védelme Táj-, tájképvédelem Térség- és településpolitika A térség és településpolitika lényeges szempontjai: Autonóm város Lakáspolitika Szolgáltató, menedzselő polgármesteri hivatal Racionális szabályozás Civil szféra, vállalkozók/gazdálkodók bevonása a döntésbe Felhasználóbarát (partner/polgár barát) tervek Közmegegyezéses döntések Pártatlan tájékoztatás 13

14 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. A környezetpolitika a városfejlesztés része, attól elidegeníthetetlen. Elhagyásával a településpolitika egésze sérül. Esztergom fejlesztésének elemi feltételei: az egészséges környezet megteremtése, a biodiverzitás védelme, az ökológiai egyensúly biztosítása, a természet védelme és a táj-, tájkép védelme, valamint hatékony város- és térségpolitika. 2. Városfejlesztési koncepció A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program kidolgozását megelőzően kezdődött meg a városfejlesztési koncepció kidolgozása. Ennek munkarészei a városszerkezet, a településkép, a tájkép és az arculat. Városszerkezet Településszerkezet optimalizálás Iparipark fejlesztés Turisztikai kiemelt térségek Műemlékvédelmi területek Élhető terek: Intézményhálózat (kereskedelem, oktatás, egészségügyi) Köztér hálózat Infrastruktúra hálózat: Közlekedés hálózat (út, vasút, víziút, légi közlekedés) Kerékpár és gyalogút hálózat Vízi közművek (Ivó/ipari vízellátás, szennyvíz/csapadékvíz csatornázás, szennyvíztisztítás) Energia ellátás (gáz, elektromos energia, hőtáv) Hírközlés, telekommunikáció Zöldterületek hálózata Környezet, természetvédelmi, hálózatok Érzékeny területek Környezetvédelmi zónák Természetvédelem, zöld folyosók Vízbázisok és hidrogeológiai védőterületek Településkép, tájkép, városarculat A településkép, tájkép, városarculat fejlesztésének, védelmének ki kell terjednie: A településkarakterre, a településjellegre, a településmotívumokra, A tájkarakterre, a tájjellegre, a tájmotívumokra, és a város-arculatra 3. Térségi integráció 3.1. Kistérségi, kisrégiós integráció Az integráció szerkezeti és arculati egység megteremtésére irányul. Kistérségi, kisrégiós szerkezet A kistérség, kisrégió kiterjedését, térségi kapcsolatait az 1. térkép. Esztergom-Nyergesújfalu kistérség települései, a 2. térkép. Komárom megye kistérségei és a 3. térkép. Esztergom- Nyergesújfalu kistérséggel kapcsolatban álló kistérségek rajzai szemléltetik. 14

15 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, A szerkezeti integráció kulcskérdései Az Esztergom-Nyergesújfalui kistérégi és az Ister-Granum kisrégiós szerepkörök felvállalása Csomóponti helyzet kiaknázása: Budapest-Lévai és Esztergom-Dorog-Tatabánya- Székesfehérvári tengely Logisztikai alközponti szerep felvállalása Kistérségi munkamegosztás városok között (Esztergom, Párkány, Dorog, Nyergesújfalu) Kommunális hálózatok (hulladékkezelés) egységének megteremtése Kisrégiós tájkép, arculat megteremtése 3.2. Megyei, Régiós, Eurorégiós integráció A megyei, a régió és az eurórégiós integráció során fel kell vállalni megyei feladatokat, Észak-Dunántúli régiós szerepeket, Vág-Duna-Ipoly eurorégiós szerepet. 3. Az általános rendezési terv felülvizsgálata A területfejlesztési koncepcióval párhuzamosan kerül megújításra a város általános rendezési terve. A rendezési terv (ÁRT) területfelhasználási és szerkezeti tervét a 4. számú térkép ábrázolja. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programnak integrálódnia kell a város jövőjét meghatározó tervbe. A természetvédelem, a biodiverzitás fenntartás, a tájvédelem, a környezetvédelem hatékonysága csak így biztosítható. Ez a feltétele az élhető, a fenntartható és a versenyképes városnak, kisrégiónak. 15

16 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. Pilismarót Süttő NYERGESÚJFALU Tát Lábatlan Mogyorósbánya Bajót Dömös 1/1. térkép. Esztergom-Nyergesújfalu kistérség települései 16

17 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, -NYERGESÚJFALUI KISTÉRSÉG KOMÁROMI KISTÉRSÉG TATAI KISTÉRSÉG DOROGI KISTÉRSÉG SZENT PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉ TATABÁNYAI KISTÉRSÉG KISBÉRI KISTÉRSÉG OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG BICSKEI KISTÉRSÉG 1/2. térkép. Komárom Esztergom megye kistérségei 17

18 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. SZOBI KISTÉRSÉG VÁCI KISTÉRSÉG -NYERGESÚJFALUI KISTÉRSÉG KOMÁROMI KISTÉRSÉG TATAI KISTÉRSÉG DOROGI KISTÉRSÉG SZENTENDEREI KISTÉRSÉG PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉRSÉG TATABÁNYAI KISTÉRSÉG KISBÉRI KISTÉRSÉG OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG BICSKEI KISTÉRSÉG 1/3. térkép. Esztergom-Nyergesújfalu kistérséggel kapcsolatban álló kistérségek 18

19 VIRIDITAS BT. VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, 1/4. térkép. Esztergom általános rendezési terve, területfelhasználási és szerkezeti terv 19

20 VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, VIRIDITAS BT. 20

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó Városépítési Tanácsadó és Tervezo Iroda Korlátolt Felelosségu Társaság Tel: 413-0959, Fax: 413-0958 Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója Vezetõi összefoglaló Jóváhagyott dokumentáció 2010. február

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben