BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT"

Átírás

1 BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TÁRSADALMI EGYEZTETÉS UTÁNI VÁLTOZAT AUGUSZTUS

2 Tartalom 1. A SKV kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, módszertan bemutatása, a hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása Az operatív program összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés A vidék fenntartható fejlesztése A megyeszékhely integrált fejlesztése Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása Térségi elérhetőség és mobilitás Környezetvédelmi célkitűzések a közösségi és nemzeti célok alapján A jelenlegi környezeti állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése járási szinteken Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek A föld (talaj) környezeti állapota Levegőminőség/levegőtisztaság-védelem Zaj- és rezgésterhelés Hulladékgazdálkodás Táj Élővilág Épített környezet és kulturális örökség Területfejlesztési operatív program környezeti hatásainak vizsgálata A fejlesztési elképzelések, főbb célok, közvetlen következményeinek, környezeti hatásainak elemzése. A koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése Az OP értékelése a fenntarthatósági kritériumokhoz való viszony alapján a fejlesztések ismeretében Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek, Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok és Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok fenntarthatósági szempontú értékelése Az operatív program megalapozása során feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása, azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz, illetve a 2

3 környezeti, társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A BKMTOP prioritásainak a különböző környezeti elemekben mérhető hatásai A területfejlesztési operatív program céljainak megvalósulása esetén a környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása Javaslat környezeti szempontú intézkedésre Összefoglalás

4 1. A SKV kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, módszertan bemutatása, a hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkezhetnek Magyarországra. A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a tagállamok számára átadott forrásokat fejlesztési programokban (operatív programok) rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat végrehajtásuk. Jelen dokumentum célja Bács-Kiskun megye a as tervezési időszak Területfejlesztési Operatív Programjainak (BKMTOP), azok prioritási tengelyei és specifikus céljai (stratégiai) környezeti vizsgálatának elvégzése. A tervezés, a beruházási elképzelések során várható, elsősorban környezeti hatások, valamint társadalmi és gazdasági következmények feltárása a szakmai és társadalmi egyeztetésekben résztvevők, valamint a döntéshozók számára. A hatásvizsgálat az alábbi jogszabályoknak megfelelően, azokkal összhangban került öszszeállításra: A 218/2009. (. 6.) Kormányrendelet szerint a területfejlesztési koncepciók javaslattevő fázisának, kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának kötelező munkarésze a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), amely a fenntartható területi tervezési rendszer egyik fontos eleme. A hatásvizsgálat tartalmi követelményeit a rendelet 9. melléklete tartalmazza. A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet tartalmazza (rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) a környezeti vizsgálatot, a részletes környezeti értékelést, annak általános tartalmi követelményeit. A stratégiai környezeti vizsgálat azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos tervezői elképzelések megvalósulása esetén a természeti, társadalmi és gazdasági környezetet érik; a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, vagy javíthatják a környezet állapotát, illetve a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot. Az SKV folyamata a terveket és programokat létrehozó döntésekre kíván hatást gyakorolni. Az ideális SKV esetében a munka a tervezés korai szakaszában kezdődik, hatékonyan hozzájárulva a tervkészítési munkához. Minden fejlesztési típusú tervnek, intézkedésnek alapcélja ma már a jobb életminőség, és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása kell hogy legyen a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A legfontosabb cél amit minden tervnek meg kellene fogalmazni annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a tervek megvalósulása után. Emellett fontos lenne, hogy a térségben meglévő élőhelyeket és más zöldfelületeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék, és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. A felelősség erősíthető a környezeti és fenntarthatósági szempontok megjelenítésével. A környezeti és fenntarthatósági szempontból is elfogadható stratégiai dokumentum megalkotá- 4

5 sával a döntéshozatal nyitottságától függő nagyfokú integráltsággal átláthatóbbá, hatékonyabbá tehető a döntéshozatal. Az SKV további célja, hogy a tervezők, a döntéshozók és az érintettek számára is felhívja a figyelmet a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére a tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás során. Az alapvetően ágazati jellegű operatív programok (OP) területi összehangolása, szintetizálása fontos lehet. A célok megvalósulása feltételezi a környezetitársadalmi-gazdasági fenntarthatóság figyelembe vételét. A kívánt egyensúly megvalósulásában a stratégiai környezeti vizsgálat fontos eszköz A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata. A környezeti értékelések készítésének elsődleges célja, hogy az egyeztetési, konzultációs folyamatokon keresztül kapcsolat alakulhasson ki a tervezés és környezeti vizsgálat készítése között. Az operatív programokba beépülő környezeti vizsgálat jelentheti a garanciát a döntéshozók számára, hogy a program el akarja kerülni a nem kívánt környezeti konfliktusokat, azok hatásainak minimalizálására törekszik. Egy-egy operatív program prioritásain belül tervezett beavatkozások adott területek élővilágára (flóra, fauna), klímájára, népességére (annak életminőségére, egészségügyi állapotára), talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségére, tájképére hatnak. Vizsgáljuk a valószínűsíthető hatásokat, összefüggéseket, az esetleges határokon átnyúló hatásokat. (A hatások olyan állapotváltozást jelentenek, amelyek a fejlesztés nélküli állapothoz képest bekövetkeznek.) Az általában elvárt környezeti fenntarthatósági kritériumok közé tartozhat többek között: az erőforrás felhasználás hatékonyságának a növelése, az egyes fejlesztési irányok stratégiai integráltságának növelése, negatív környezeti hatások csökkentése és a pozitív hatások növelése, a megvalósíthatóság és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása, barnamezős beruházások bátorítása, energiahatékonyság figyelembevétele, természetes élőhelyek kialakítása és védelme, anyag- és energiafelhasználás hatékonyságának a növelése, környezeti megfontolások megjelenése a helyi programokban, hosszú távú fenntarthatóság biztosítottsága. A tervezett beavatkozások közlekedésre kifejtett hatásait (mint jelenleg a környezetállapot alakulásában a legdominánsabb tevékenységi kört), valamint a terület-igénybevételt (értékvédelmi szempont) kiemelt figyelemmel kezeljük. Az operatív programoknak figyelemmel kell lenni más EU környezeti szakpolitikákra és szabályozásokra. Külön figyelmet kell fordítani a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és a klímaszabályozásra. Programszinten azonosítani lehet Natura 2000 területekre gyakorolt hatásokat, ezért szükséges az élőhelyvédelmi irányelv szerinti értékelést is elvégezni. A nevesítésre kerülő nagyprojektekre is reflektálni kell. Az SKV értékeli a stratégiai prioritásokat, azonosítja a környezeti dimenziókat. Vizsgálja a negatív hatású programelemeket, a megvalósulás elmaradása esetén jelentkező hatásokat, megfigyeli a közvetett és közvetlen hatásokat egyaránt. Fő kérdés, hogy milyen mértékben javulhat (vagy degradálódhat) a hazai környezet állapota a fejlesztések hatására, és az energiarendszerek a fenntarthatóság szempontjából kedvezően változhatnak-e? A vizsgálat folyamán lesznek általános szempontjaink, amiket minden fejlesztéssel szemben érvényesíteni kívánunk. Az általános szempontok szerint a vizsgálat folyamán minden 5

6 fejlesztéstől el kellene várni, hogy ne csökkentse a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat, csökkentse a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez. Az értékelést javaslatok megadásával bővíti. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés során történő figyelembevétele érdekében a program tartalmával kapcsolatban, az 1.1. pontban ismertetett Kormányrendeletekben meghatározott hatóságok, illetve több a környezeti értékelésben érintett szakhatóság nyilváníthatja ki a véleményét (1. táblázat). 1. táblázat A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatának egyeztetésében érintett szakhatóságok szerepe az értékelésben ( ig beérkezett vélemények alapján) Szakigazgatóságok Választ küldött Javaslatot tett Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igen nem Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igen igen Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igen nem Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igen nem Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság nem - Nemzeti Környezetügyi Intézet (Alsó-Duna-völgyi-, Alsó-Tisza-vidéki- és Közép-Tisza-vidéki kirendeltsége) igen igen Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Állami Főépítész igen igen Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve igen igen Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal igen nem Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság nem - Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága nem - Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala igen igen MBFH Szolnoki Bányakapitányság igen igen Bács-Kiskun megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal igen nem Országos Kémiai Biztonsági Intézet igen nem A tervezés korábbi szakaszában elkészült Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepcióra (BKMTK) érkező szakmai vélemények közül több is használható volt az BKMTOP SKV készítése során: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Környezetügyi Intézet, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala, MBFH Szolnoki Bányakapitányság, Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási államtitkár külön kiemelhető. Valamennyi javaslatot beépítettük a program környezeti értékelésébe. 6

7 Az egyeztetési dokumentációk a Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Program (BKMTP) (2014, egyeztetési változat) Operatív Program (BKMTOP) részdokumentumra készített munkaanyag volt, amely közzétételre került Bács-Kiskun megye honlapján; a honlapon. Velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a BKMTOP alapján ( ei változat) készült A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. Az operatív program tartalmi követelményeit a 218/2009. (. 6.) Kormányrendelet 3. melléklete tartalmazza (A megyei területfejlesztési program tartalmi követelményei). E szerint tartalmaznia kell a vállalkozások fejlesztési terveit, a különböző együttműködésben megvalósítandó programokat (önkormányzat, üzleti- és civil szektor), a támogatás segítségével megvalósítandó programokat, amelyeken belül fontosak az uniós támogatással megvalósuló programok, az egyéb nemzetközi támogatással megvalósuló programok, illetve a tisztán hazai támogatással megvalósuló programok. Prioritások szerinti csoportosításban részletesen meg kell határozni az elérendő célokat, az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési tervét, a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemtervét, a végrehajtásért felelős szervezeteket és közreműködőket, a végrehajtás módját és feltétel- és ellenőrzési rendszerét. A prioritásoknál szükséges az eredményesség vizsgálata és értékelése, a környezeti értékelés, illetve a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. A megyei operatív programnak a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeit is le kell írni: azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket, melyek a megye stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a megye operatív programjának kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg az országos vagy ágazati programok irányába. A stratégiai környezeti vizsgálatunkban az alábbi, főbb jogszabályokban foglaltak jelentik a jogi környezetet: évi I. törvény (tv.) a területfejlesztésről és a területrendezésről (2011. évi CCVIII. tv., évi CCVI. tv., 314/2012. (I.8.) Kormányrendelet (Kr.) módosításaival) évi LVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997. (II.20.) Kr. településrendezési és építési követelményekről (röviden: OTÉK) 2/2005. (I.11.) Kr. egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 311/2007 (I.17.) Kr. a kedvezményezett térségek besorolásáról 218/2009. (.6.) Kr. a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól évi CLI. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLI. tv. A nemzetiségek jogairól 1254/2012. (VII.19.) Kormányhatározat (Kh.) a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról 7

8 1600/2012. (II.17.) Kh. a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1114/2013. (III.8.) Kh. a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről 1322/2013. (VI.12.) Kh. a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról 18/2013. (III.28.) Országgyűlési határozat (OGY) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról 1831/2013 (I.14.) Kh. a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési OP tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról (1115/2013. (III.8.) Kh. módosításáról) 2018/2013. (II.29.) Kh. a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás (ITB) eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (6/2014. (II.7.) OGY határozat módosításaival) évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról évi LIII. tv. a természet védelméről 123/1997. (VII.18.) Kr. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 240/2000 (II.23.) Kr. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 21/2001. (II.14.) Kr. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 201/2001. (.25.) Kr. ivóvízminőség követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 50/2001. (IV.3.) Kr. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 26/2002 (II.27.) Kr. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 221/2004. (VII.21.) Kr. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 275/2004. (. 8.) Kr. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 27/2005 (II.7.) KVvM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról évi CI. tv. az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről 379/2007. (II.23.) Kr. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 284/2007. (. 29.) Kr. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének szabályairól 8

9 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet, a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 132/2010. (IV.21.) Kr. az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espoo-i, ai egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevi, ei jegyzőkönyv kihirdetéséről 147/2010. (IV.29.) Kr. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárításáról évi CLV. tv. a hulladékról (438/2012. (II.29.) Kr.) évi CLI. tv. (2007. CI tv.) a termőföld védelméről Az 1/2014. (I. 3.) OGY határozatot (a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról) módosító 6/2014. (II.7.) OGY határozat szerint a területfejlesztési egységeket tekintve a kistérségek szerepét a járások veszik át (1. ábra). 1. ábra Bács-Kiskun megye területfejlesztési egységei Ez jelentősen befolyásolja a tervezési programozást, mivel minden adatgyűjtés, elemzés a kistérségekre történt, amely Bács-Kiskun megye esetében jelentősen különbözik a járások lehatárolásától. Egyel több járást jelöltek ki, mint kistérséget (új elem a Tiszakécskei járás), és a 9

10 10 kistérség közül csak 4 határa egyezik meg a járásokéval (Kunszentmiklósi, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunhalasi). A 311/2007. (I.17.) Kr. szerint a megye 10 kistérségéből 7 valamilyen szinten hátrányos helyzetű. A Bácsalmási (164. a 174 kistérségből) és a Jánoshalmai (165.) kistérségek a megyében a leghátrányosabb helyzetűek, míg a Kalocsai (103.), Kiskőrösi (96.), Kiskunhalasi (82.), Kiskunmajsai (113.), Kunszentmiklósi (119.) kistérségek hátrányos helyzetűek. A Kecskeméti (63.), a Kiskunfélegyházai (76.) és a Bajai (80.) kistérségek a legfejlettebbek. A járáshatárok érvénybe lépésével ezek a kistérségi adatok tájékoztató jellegűek. Elsősorban a térségi vízutánpótlás koordinálása érdekében határolták le a három megye határán átnyúló Homokhátság-ot, amely Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai miatt leginkább érintett terület. A környezeti vizsgálat különböző munkaanyagok, elemzések, tanulmányok, nyilvános publikációk, fejlesztési programok alapján készült, például: Operatív Programozási időszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata (ÖKO, 2013) GINOP , Stratégiai Környezeti Vizsgálat (Deloitte, ÖKO, 2013) IKOP , Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013) EFOP , Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013) KEHOP , Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013) TOP , Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013) Területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében (Péti M. 2010) Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepció környezeti vizsgálata (Innoratio, 2013) Az SKV esetén a meglévő dokumentumok alapján értékeltünk, nem végzünk elsődleges adatgyűjtést. A legfőbb információs bázis maga a Bács-Kiskun 2020, BKMTOP munkaanyag volt ( ei verzió), így az ebben leírtak is meghatározzák az SKV megbízhatóságát. Az állami alapadatok felhasználhatósága a tanulmány szempontjából (az operatív területi tervezés szempontjából is) aggályos, mivel azok a megvásárlásuk után csak az adatigénylésben megjelölt célra használhatók fel, és ha újabb célból dolgoznánk vele, akkor újra meg kell venni. A felhasználásra került digitális adatokat, térbeli megjelenítéseket, elemzéseket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR), az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR), a Természetvédelmi Információs Rendszerben (TIR), a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Térképtérben nyilvánosan, vagy regisztrációval elérhető adatbázisok, alkalmazások segítségével kaptuk meg. A környezeti értékeléshez szükséges adatok többsége adott évre, félévre (akár adott napra is) vonatkozóan aktuálisan és idősorosan is elérhető. Esetleges előrejelzések maximum az elkövetkező évtizedekre jellemzőek. Az alkalmazott módszertan, mint hatásfolyamat-leírás tartalmazza: a hatótényezők bemutatását (program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők és okok feltárása), a becsülhető hatások ismertetését (várható környezeti állapot változások bemutatása), 10

11 a hatások értékelését (minősítések, elsősorban az elöljáróban meghatározott környezetvédelmi célrendszer alapján.), Az előreláthatóan a végrehajtás során kiemelten kritikus programelemek beazonosítását. A környezeti értékelést az alábbi fő elvek szerint hajtottuk végre. Fontos a természeti erőforrások védelme, a táji-természeti-ökológiai-kulturális adottságok és értékek megőrzése, a terület felhasználási rendjének maghatározása, a megyei térszerkezet és településrendszer fejlődésének elősegítése, a fejlett elmaradott térségek közötti különbségek mérséklése, a műszakiinfrastrukturális hálózatok térbeli rendjének kialakítása, valamint a környezeti, társadalmi és gazdasági célokhoz igazodó térbeli szerkezet kialakítása. A fenntarthatósági értékrend meghatározásában az alábbi fő kritériumok alapján gondolkodtunk: I. A szükségletek kielégítése és a természeti-környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. (a) a környezet igénybevétele ne haladja meg a források keletkezésének a mértékét (b) a környezet terhelése ne haladja meg a környezet asszimilációs kapacitását. II. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el (minden kipusztított faj belőlünk vesz el valamit). III. Biztosítani kell a természeti környezeti változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségét egyéni és társadalmi szinten (a gazdasági-, társadalmi-, technikai-, egyed-, faj-, és bármilyen más fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy szolgálja a környezethez való alkalmazkodást. Ellenkező esetben a folyamat a kérdéses alany pusztulásához vezethet). IV. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben (egy fejlesztésnek akkor van értelme, ha jobb lesz tőle ott élni). V. A fenntartható fejlődést csak felelősségteljes ember érheti el (az egyén életminőségének javulása sem a saját, sem a mások által preferált környezeti javak sérelmére nem történhet). A lakosság elégedettsége lehet az egyik alapvető fenntarthatósági indikátor. A környezeti indikátorok számát növelni kellene a nem környezeti tartalmú, de jelentős hatású fejlesztések terén. A környezetvédelmi értékeléshez háromfajta mutatót lehet általában használni: a környezet állapotának alakulását jellemző adatokat az egyes hatótényezők alakulását jellemző adatokat valamilyen projekt, intézkedés működését, alkalmazását, eredményeit jellemző adatokat. A források nagyságrendje alapján a vizsgált fejlesztések várhatóan kisebb-nagyobb mértékben befolyásolni fogják a megye, a települések környezeti állapotát. E fejlesztéseken kívül más folyamatok is alakítani fogják a környezetet; például az Új Széchenyi Terv fejlesztései, jelentősebb beruházások közvetett hatásai, az éghajlatváltozás, a gazdasági válság alakulása, stb. A valóságban ténylegesen bekövetkező környezeti változásoknak így csak egy része függ össze a vizsgált tervekkel. A környezeti értékelésben leírtakkal kapcsolatban mindez bizonytalanságot okozhat. Az EU elvárásai és a hazai fejlesztéspolitika kényszerpályái szintén bizonytalansági tényezőt jelenthetnek. A magasabb tervezési szintről érkező célok általában nehezen változtathatók meg, esetleg finomíthatók. Az SKV eredményei így csak szűk területen képesek változásokat elérni (de ott lehetőség nyílhat jó irányú változásokra). A vonatkozó EU Irányelvek szerint fel 11

12 kell hívni a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek olyan projektekhez vezetnek, amelyeknél országhatáron átterjedő hatások felmerülhetnek, és amelyeknél később a környezeti hatásvizsgálat (KHV) eljárás során alkalmazni kell az EU-s Egyezmény elvárásait. 2. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival 2.1. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi I. törvény módosításáról szóló évi CCVI. törvény a tervezés tárgykörében a különböző területi egységek (térségek), az operatív programok és a területfejlesztési/ágazati tervek meghatározását tartalmazza. A 218/2009. (. 6.) Kr. 3. melléklete határozza meg a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának, továbbá a megyei területfejlesztési programnak a tartalmi követelményeit, ami a stratégiai és operatív programelemeket tartalmazza. Az operatív program az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá. A Partnerségi Megállapodás részleteit tartalmazó Operatív Programok (OP) Európai Bizottság felé történő benyújtásának feltétele a független értékelők által előállított ex ante értékelési jelentés és a stratégiai környezeti értékelés kidolgozása. Az EU2020 célkitűzéseihez igazodva (11 tematikus cél) az OP-ok terén öt fő nemzeti prioritást határoztak meg, amelyek figyelembevételével Magyarországon kilenc operatív program került kidolgozásra. Bács-Kiskun megyét az alapvetően Pest megyére, illetve Budapestre kidolgozott Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP) nem érinti közvetlenül. A as operatív programok az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Koordinációs Operatív Program (KOOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP). A környezeti hatásvizsgálatokat a 2. táblázat alapján látható, a as EU-s tervezési időszakra meghatározott operatív programok alapján tervezett beruházásokra vonatkozóan kell elvégezni. Az egyes OP-ok prioritástengelyeihez tartozó célok előzetesen meghatározzák az SKV által vizsgálandó hatásokat. A különböző Operatív Programoknak meg kell felelniük egy-két fontosabb felvetésnek. A KEHOP-nak meg kell határoznia, hogy mennyire, milyen mértékben javulhat a környezet állapota, és az energiarendszerek a fenntarthatóság szempontjából kedvezően változhatnak-e? 12

13 Az IKOP esetében fontos, hogy a tervezett közlekedési programok eredményeként létrejövő változások a fenntarthatóság irányába mozdítják-e el a jelenlegi kedvezőtlen állapotot, térszerkezetet. A GINOP-nál kiemelendő a termelői káros kibocsátások csökkentése, a fejlesztések környezetbarát voltának biztosítása, illetve a területi egyenlőtlenségek csökkentése. Fenntarthatóbb területi struktúrákat kell biztosítania a TOP-nak. A rendszerváltás óta folyamatosan növekvő társadalmi különbségek csökkentése az EFOP feladata. Mindeközben minden fejlesztéstől el kellene várni, hogy a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat, a zöldfelületeket lehetőleg ne csökkentse, a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket ne növelje, illetve segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez. Összehasonlítási alapul azt érdemes feltételezni, hogy az EU-s támogatások és természetesen a kényszerpályák nélkül mi történne az adott szakterületen, vagy ágazatban, és ennek milyen környezeti és fenntarthatósági következményei lennének. 2. táblázat A as EU-s tervezési időszakra meghatározott, tervezett operatív programok rendszere és felelősségi viszonyai OP Prioritástengely Forrás Szakmai tartalomért felelős tárca Irányító hatóság TOP1 Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében TOP2 Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés TOP3 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés TOP4 kiemelten a városi területeken ERFA 1, A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi ESZA 2 együttműködés erősítése NGM 3 NGM TOP5 Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) TOP6 Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés EFOP1 Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén EFOP2 Befogadó társadalom EFOP3 Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke területén ERFA, ESZA EFOP4 Gyarapodó tudástőke EMMI 4 EMMI EFOP5 Jó állam EFOP6 Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés GINOP1 Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP2 Tudásgazdaság fejlesztése GINOP3 Infokommunikációs fejlesztések GINOP4 Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság ESZA ERFA, NGM NGM növelésén keresztül GINOP5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése GINOP6 Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése IKOP1 Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása ERFA, NFM 6 NFM 1 Európai Regionális Fejlesztési Alap 2 Európai Szociális Alap 3 Nemzetgazdasági Minisztérium 4 Emberi Erőforrások Minisztériuma 13

14 IKOP2 Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása KA 5 IKOP3 Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP4 Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP5 Fenntartható városi közlekedésfejlesztések VP1 A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP2 A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP3 Élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása EMVA VP4 A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák 7 VM 8 VM állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP5 Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban VP6 A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben KEHOP1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KEHOP2 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KEHOP3 KEHOP4 KEHOP5 KEHOP6 MAHOP1 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök Fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást MAHOP2 Innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást ERFA, KA NFM, VM NFM ETHA 9 VM VM MAHOP3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása MAHOP4 A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése KOOP Koordinációs Operatív Program KA ME 10 ME Az OP-ok rendszerében általános a Technikai segítségnyújtás prioritás (OP-ok megvalósításához járulnak hozzá) a táblázatban nem került felvezetésre. Az országos OP-ok tartalmát tekintve kapcsolat jellemző a KEHOP1 és a VP2, valamint a VP4 között. A VP4 a KEHOP4-el is tartalmi kapcsolatban áll, illetve ez jellemző a KEHOP5 és a VP5 között is. Kapcsolat írható le a KEHOP4 5 és a GINOP4 között, a KEHOP5 és a TOP3 között, KEHOP2 3 és TOP2 között (pl. természeti értékek kezelése). A TOP2 kapcso- 6 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 5 Kohéziós Alap 7 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 8 Vidékfejlesztési Minisztérium 9 Európai Tengerügyi és Halászati Alap 10 Miniszterelnökség 14

15 latba állítható az IKOP3 4 5-el, a GINOP2 az EFOP3-al (pl. városi infrastruktúra fejlesztése). A VEKOP prioritásai jellemzően átfedést mutatnak a TOP prioritásokkal. A foglalkoztatás javítása több GINOP és TOP célban megtalálható, de ilyen több helyen is fellelhető cél a társadalmi befogadás erősítése (TOP és EFOP). A KEHOP az egyetlen közvetlenül környezetvédelmi célú OP, de célrendszere sok gazdasági jellegű elemet is tartalmaz, jórészt feladatainak kettős volta miatt. A 1322/2013 (VI.12.) Kormányhatározat szerint a tervezett OP forrásmegosztásban nagyság szerinti sorrendben a GINOP részaránya 39,4 %, TOP 16,15 %, KEHOP 14,77 %, IKOP 13,69 %, EFOP 10,94 %, VEKOP 3,55 %, KOOP 1,5%. MAHOP és VP az EU forrás hazai társfinanszírozás nélküli teljesítménykeret 14 %-ából részesül. Decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával 3 területi szinten valósul meg a TOP-ban: megyei szint, megyei jogú város szintje, várostérség és megyei jogú város térségének szintje; ez összesen Bács-Kiskun megye esetében millió Ft. A specifikus OP célok alapján megadhatók a legfontosabb környezetvédelmi célok kibontása: Légszennyezettség csökkentése Kibocsátást elnyelő természetes felszínborítottság növelése Vizeink (felszíni, felszín alatti minőségi/mennyiségi) védelme, fenntartható használata Vízelvezetési kényszer feloldása, víz-visszatartás elősegítése, ökológiai vízgazdálkodás, ártéri vízgazdálkodás Vizek kártétele elleni védelem Talajok mennyiségi és minőségi védelme Fenntartható terület- és földhasználat Hulladékgazdálkodás: keletkezés megelőzése, veszélyesség csökkentése; szelektív gyűjtés; újrahasznosítás; biztonságos ártalmatlanítás Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma, bővítése Egyéb természeti és természet-közeli területek és értékek védelme Erdők természetvédelme: természetes folyamatokra alapuló erdőgazdálkodás, erdőterületek növelése Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Ökológiai átjárhatóság növelése Természeti erőforrások fenntartható használata Megújuló energiaforrások használata Települési környezetminőség javítása Kémiai kockázat csökkentése, környezetbiztonság növelése Egészségmegőrzés Energiahatékonyság és az ellátásbiztonság Hatékony, alacsony kibocsátású közlekedés Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás segítése Környezettudatosság növelése A térségi tervezési folyamatban mind a megyei, mind a megyei jogú városokra vonatkozóan (MJV) három fázist különböztetünk meg. Először a TOP-hoz kapcsolódóan megvalósítani kívánt fejlesztési irányok kerülnek meghatározásra (I. fázis), majd ezen irányokat kell részle- 15

16 tesen kifejteni (II. fázis). A II. fázisban elkészült részletes fejlesztési dokumentum egyes elemeinek kidolgozására a III. fázisban kerül sor. Fontos szempontok a hálózatos, egymásra épülő fejlesztés-tervezés, a hálózat alapú közlekedésfejlesztés, a közösségi összefogás (partnerség), az alternatívákban való gondolkodás, a megye és MJV együtt tervezése a gazdaságfejlesztés terén. A területfejlesztési operatív program (BKMTOP) célkitűzései hét prioritási területben fogalmazódnak meg, amelyek összesen 25 intézkedést tartalmaznak (3. táblázat). Ezeket tekintve a környezeti szempontok két prioritásban is alapvetően fontos szerepet játszanak (2. és 4. prioritás). 3. táblázat BKMTOP prioritások és intézkedések Prioritások pr1 Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés pr2 A vidék fenntartható fejlesztése pr3 A megyeszékhely integrált fejlesztése pr4 Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás pr5 Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése pr6 Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása pr7 Térségi elérhetőség és mobilitás Intézkedések 1. Együttműködésre alapozott gazdaságfejlesztés célja 2. A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése cél 3. Az ipar és a mezőgazdaság alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása. 4. Vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése. 5. Vállalkozói környezet fejlesztése, vállalkozásfejlesztés 6. Ipari és mezőgazdasági beruházás 7. Képzési, szakképzési igények kiszolgálása 8. Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével 1. A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 2. A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése Kecskemét Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programja kidolgozás alatt van, melynek elemei később kerülnek integrálásra a megyei programba 1. A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása 2. Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 3. Kutatás-fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon 1. ITB gazda feladatok ellátása 2. Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása 3. Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése 4. A szabad vállalkozási zónák fejlesztésének koordinációja 5. Határtérségi gazdaságfejlesztési programgazda 6. Energiahatékonysági és megújuló energia programgazda 7. Turisztikai programgazda 8. A helyi gazdaság- és termékfejlesztési program 1. A gyarapodó tudástőke fejlesztése 2. Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom 1. Elérhetőség javítása 2. Környezetbarát közlekedési formák szélesítése 16

17 A BKMTOP egyeztetési anyagában az intézkedések kidolgozottsága, tartalma jelenleg különböző. Előfordul, hogy csak intézkedéscímek megnevezése van meg, amelyek tartalom hiányában nem határolhatók el egymástól egyértelműen, de a pr3 esetében egyelőre még az intézkedések sincsenek megnevezve. A célrendszer szerint a megyében 2030-ban társadalmi-gazdasági stabilitás jellemző. A mobilitás a javuló térségi elérhetőségnek köszönhetően élénk. A KKV szektor jelentős részt vállal a gazdaság- és foglalkozatás élénkítésében. A kiváló mezőgazdasági termékek hozzájárulnak a vidék fenntartható fejlesztéséhez. A lakossági, vállalkozói és önkormányzati szféra hatékony környezetgazdálkodás iránti elkötelezettsége fenntartható. A megye elkötelezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A vidéki szolgáltatások megerősödése és a közösségek önszervező és együttműködési készségének kibontakoztatása segíti a munkába állás esélyeit, növeli a vendégéjszakák számát. A települések energiafelhasználásában folyamatosan növekszik a megújuló energia aránya. A komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment eszköztára a nemzetközi térbe történő integrációt és a fejlesztési erőforrások kihasználásának maximalizálását szolgálja. A Megyei Területfejlesztési Programozáshoz kapcsolódó területi tervezési folyamatok a megyei gazdaságfejlesztési dokumentum(ok), az Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS), valamint az Integrált Területi Beruházás (ITB) stratégia A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása. A környezeti szempontú konzisztencia vizsgálat feladata, hogy a koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokat, célokat az egymáshoz való függőségi viszonyuk alapján értékelje (4. táblázat). A vizsgálati eredményeket a prioritások leírása, valamint a prioritásokhoz kapcsolódó célok hasonlósága, illetve különbözősége alapján kaptuk meg. 4. táblázat A terv részcéljainak konzisztencia vizsgálata pr1 Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés pr1 pr2 A vidék fenntartható fejlesztése + P pr2 pr3 A megyeszékhely integrált fejlesztése + Ø pr3 pr4 Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás pr5 Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése pr6 Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása + P ++ + pr P ++ Ø pr5 ++ Ø ++ Ø + P pr6 pr7 Térségi elérhetőség és mobilitás ++ P + P ++ + P : gyenge kapcsolat a tervcélok között; ++ : erős kapcsolat a tervcélok között; Ø : nincs kapcsolat a tervcélok között; P : problémák, hiányosságok a tervcélok közötti kapcsolatokban 17

18 A kapcsolatok alapján láthatók azok a pontok amelyek erősíthetik, vagy éppen gyengíthetik egymást a prioritások alkalmazása során. A vizsgálatot nehezítette, hogy a prioritások tartalmilag különböző mértékben kerültek részletezésre, valamint ez a tartalom nem feltétlenül jelent meg a kapcsolódó célok megadásánál. A környezeti szempontok elsősorban a 2. és a 4. prioritásban kerültek kihangsúlyozásra. A fenntarthatóságot sértheti, hogy ez a két prioritás a tartalmi meghatározás szerint gyenge, problémás (vagy semmilyen) kapcsolatban van a többi prioritással Az operatív program összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal. A külső konzisztencia vizsgálat az uniós és hazai tervekben és programokban megfogalmazott céloknak való megfelelés. A megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározásra került fejlesztési irányok alapjául az EU következő évtizedre szóló növekedési stratégiájának, az Európa nak öt célkitűzése áll. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken A célrendszer szerinti tematikus és területi célok, prioritások mindegyike tartalmazza az EU 2020 és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Fejlesztés 2020 célokat és a tematikus célkitűzéseket Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: 1. Együttműködésre alapozott gazdaságfejlesztés 2. A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése 3. Az ipar és a mezőgazdaság alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása 4. Vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése 5. Vállalkozói környezet fejlesztése 6. Ipari és mezőgazdasági beruházás 7. Képzési, szakképzési igények kiszolgálása 8. Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével A fejlesztési prioritás és az Európa 2020 stratégia legfontosabb kapcsolódási pontjai az Innovatív Unió (az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése), a Mozgásban az ifjúság (Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés) és az Erőforrás-hatékony Európa célkitűzésekhez kötődik (támogatni kell az elmozdulást az erőforráshatékony gazdaság felé) (5. táblázat). Bács-Kiskun megye nyugati határa a Duna folyó, így a területfejlesztési koncepció jelentős mértékben érintett az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) szinte valamennyi témakörében. A prioritás kapcsolódási pontjai a Duna Stratégiához a Duna régió öszszekapcsolása a többi régióval (a kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással 18

19 való kapcsolatteremtésének előmozdítása) és a jólét megteremtése a Duna régióban (a tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével; a vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések fejlesztésének támogatása; az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés). 5. táblázat. A Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal Intézkedés Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. ( ) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS , NÉS ) Nemzeti Biodiverzitás stratégia ( ) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia Országos Hulladékgazdálkodási Terv Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Középtávú Logisztikai Stratégia Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia Dél-alföldi Operatív Program Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata 19

20 A fejlesztési prioritás Ipari és mezőgazdasági beruházás intézkedési elképzelése illeszkedik az EU Közös Agrárpolitikájának reformjában megfogalmazott célokhoz, amely szerint az Életképes élelmiszertermelés, a mezőgazdasági jövedelmeket és a szektor versenyképességét a történelmileg meghatározott hátrányokat szem előtt tartva javítani kell. Az operatív program megvalósításához fontos irányvonalat jelent a Nemzeti Fejlesztés Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK). Az operatív program szorosan kapcsolódik az OTFK célrendszeréhez, esetében szükségesnek mutatkozik, hogy annak végrehajtása során az OTFK által meghatározott elvek és célok érvényre jussanak. Az operatív program 1. prioritásának 1 6. intézkedéseivel fennálló kapcsolati rendszer egységesen szolgálja az OTFK helyi, térségi szinteken történő megvalósítását. A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) és az annak végrehajtását szolgáló Darányi Ignác Terv program hét stratégiai területe és nyolc térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja által összefogott célrendszer területfejlesztési, agrár, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési programokat egyaránt tartalmaz. Az 3. és 6. intézkedések révén egyértelműen kimutatható kapcsolódási pontok mutatkoznak meg, közvetve az NVS-ben is megfogalmazásra került a vidéki turizmus fejlesztése, így a 2. intézkedéssel is kimutathatóak kapcsolódási pontok. A közötti tervezési időszak második felét meghatározó Új Széchényi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontja az új tervezési időszakban is megszabhatja a megye operatív programjának megvalósítását. Az 1. prioritás mindegyik intézkedése esetében kimutatható az illeszkedés az ÚSZT egészére vonatkozóan. A fejlesztési prioritás illeszkedik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia emberi erőforrások terén kitűzött alábbi intézkedési területekhez: C1.1 A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelés, intézmények); C1.9 A tudás jobb hasznosítása társadalomban és a gazdaságban; C4.6 A foglalkoztatottság növelése. A társadalmi erőforrások kapcsolódási pontjai a C2.4 A bizalom infrastruktúrájának erősítése, a C2.5 A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése. A gazdasági (fizikai) erőforrások területén (a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése) a C4.5 Az innovációs ráfordítások növelése és a C4.6 A foglalkoztatottság növelése kapcsolódási pontok. A KKV-fejlesztési Stratégia (KFS) két specifikus célt fogalmazott meg: a Piacfejlesztés és a piacmegtartás, valamint az Üzleti környezet fejlesztése célok legszorosabban az 1., 5., 7. és 8. intézkedésekhez illeszkednek, a prioritás többi intézkedésével való kapcsolódás amiatt releváns, mivel azokon keresztül is közvetve vagy közvetlenül érintettnek minősülnek a megyei KKV-k. A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) a Decentralizált, a helyi adottságokhoz igazodó innovációs szolgáltatások bevezetése, a K+F iránti középvállalati igény megteremtése, valamint az Egyre innovatívabb, diverzifikálódó beszállító KKV-k specifikus céljain keresztül az 1. prioritás 3. és 6. intézkedéseihez illeszkedik. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv javasolt intézkedései közül az építési-bontási hulladékra, a környezettudatos termelés és vállalati működés, valamint a szemléletformálás intézkedései illeszkednek az 1. prioritás 3, 5 és 6-os intézkedéseihez. A fejlesztési prioritás illeszkedik célkitűzéseihez, mivel támogatja a K+F a megújuló energia előállítása és 20

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16.

2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16. 2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16. TEMATIKA Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Várható pályázatok HÁTTÉR ÉS ALAPFOGALMAK Főbb

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek

Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek dr. Petrás Ferenc Tervező elemző, GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Tematika:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020

Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 PAs / Ops im Zeitraum 2014-2020 Partnerschaftsvereinbarungen und operationelle Programme Stand der Dinge

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 6 Az Operatív Programok szerkezete 7 Költségvetési szerveknek szóló pályázatok az egyes

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA

ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 4 Az Operatív Programok szerkezete 5 Önkormányzatoknak szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA ilos Katalin- Főosztályvezető, emzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben