1. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat készítésének folyamata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat készítésének folyamata"

Átírás

1

2 NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA (NKS) Stratégiai Környezeti Vizsgálat Közérthető összefoglaló április (Jelen dokumentáció az NKS társadalmi megvitatásra került verziójára (2013. október) készült, továbbá tartalmazza a társadalmi egyeztetés során elfogadott észrevételek átvezetését.) A Nemzeti Közlekedési Stratégia I. félévében széleskörűen egyeztetett téziseire alapozva, az egyidejűleg készülő Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásaival összhangban folyik a es időhorizontra kiterjedő Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) kidolgozása. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. Korm. rendelet (továbbiakban SKV rendelet) értelmében a Nemzeti Közlekedési Stratégiára környezeti értékelést szükséges készíteni. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (továbbiakban: SKV) készítésének alapja a 2001/42/EC irányelve (Directive on the Assessment of the Effects of certain Plans and Programmes on the Environment), és az ennek alapján elfogadott a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény valamint az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. Kormányrendelet. Az SKV készítés folyamatának és eredményeinek összefoglalását jelen dokumentumban mutatjuk be. Összefoglalásunkban kitérünk a SKV készítésének folyamatára, a környezet védelméért felelős szervek bevonásának módjára, az SKV során elvégzett elemzésekre és vizsgálatokra valamint ezek eredményének összefoglaló bemutatására. Az SKV műfajának megfelelően a környezeti értékelés együtt készült a Nemzeti Közlekedési Stratégiával és ennek megfelelően jelentős hatást gyakorolt annak tartalmára. Ennek összefoglaló bemutatása szintén szerepeltetésre kerül a következő fejezetekben. A stratégiakészítési folyamat ütemterve szerint a következő hetekben sor kerül a szakértői javaslatok széleskörű társadalmi megvitatására a rendelet szerinti SKV eljárás keretében, ezt követően pedig a Kormány dönt a Nemzeti Közlekedési Stratégia elfogadásáról. 1. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat készítésének folyamata 1.1. Az SKV Munkacsoport kialakítása A Stratégiai Környezeti Vizsgálat lépéseit az SKV rendelet szabályozza, ennek megfelelően a munka során elsőként a környezeti értékelést végző szakértői team (továbbiakban SKV Munkacsoport) került kialakításra. A team összeállításánál igen fontos szempont volt, hogy a közlekedés környezeti hatásait komplex módon vizsgálni képes, de egyben szakterületükön elismert, nagy tapasztalattal és tudással felvértezett szakértők kerüljenek bevonásra. Az ilyen módon létrehozott szakértői panel elősegítette, hogy a vizsgálatok elvégzésénél az eredmények szubjektivitását ellensúlyozzák a kollektív és differenciált szakértelmek. 1

3 1.2. Az SKV tematika meghatározása és egyeztetése Miután a szakértők kiválasztása megtörtént, első lépésként az SKV tematika kidolgozása következett. Az SKV rendelet értelmében a kidolgozó a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének (a továbbiakban: tematika) megállapításához kikell, hogy kérje a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét. A szakmai vélemény kialakítása céljából az SKV rendelet 7. (2) bekezdésének megfelelő dokumentáció, tematika került összeállításra. Az SKV rendelet értelmében 30 napos határidő került megállapításra a véleményadása a környezet védelméért felelős szervek számára. A környezet védelméért felelős szervek közül a következők járultak hozzá szakmai véleményükkel a tematika véglegesítéséhez: Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség A beérkezett vélemények alapján a tematika véglegesítésre került az SKV rendelet 7. (4) pontja alapján és az hozzáférhető módon elhelyezésre került a Megbízó honlapján (http://kkk.gov.hu/) Az SKV dokumentáció kidolgozása A Stratégiai Környezeti Vizsgálat fontos feladata, hogy a környezetvédelem szempontjait már a tervezés során érvényre juttassa. A stratégia készítés során a tervezőkkel folyamatos közös gondolkodás megteremti a lehetőségét annak, hogy a környezetvédelmi és a fenntarthatósági szempontok a kidolgozás összes lépcsőfokán megfelelő szerepet kapjanak, ezáltal a környezetvédelmi szempontok integráltan jelenhetnek meg a készülő dokumentumban. Az NKS kidolgozása során az SKV munkacsoport minden mérföldkő esetében vizsgálta a készülő stratégia környezetpolitikai illeszkedését és koherenciáját valamint a fenntartható mobilitás elveinek a teljesülését. A jobb illeszkedés érdekében minden mérföldkő esetében javaslatok kerültek kidolgozásra. Annak érdekében, hogy ez a folyamat transzparens módon igazolásra kerülhessen, az SKV munkacsoport javaslatai és az azokra adott kidolgozói válaszok dokumentáltan szerepeltetésre kerültek az SKV dokumentációban. Az NKS készítői nyílt és konstruktív hozzáállással segítették az SKV munkacsoport tevékenységét és a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló pozitív magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés jelentős hatást gyakorolhatott a Nemzeti Közlekedési Stratégiára. 2

4 1.4. Az SKV során elvégzett vizsgálatok, a javaslatok érvényre jutása a Stratégiában A következőkben bemutatásra kerülnek az elvégzett vizsgálatok valamint a jelentősebb területek és stratégia kidolgozási fázisok, amelyekre az SKV Munkacsoport a kidolgozás során hatást fejtett ki a javaslataival. Nemzeti Közlekedési Stratégia első szintű céljainak konzisztencia vizsgálata (2013. március) A konzisztencia vizsgálatok elsődleges célja, hogy feltárja a terv céljai közötti összehangoltságot, feltárja az esetleges ellentmondásokat, vizsgálja a célok közötti belső kapcsolatokat. A kapcsolatok feltárásából jól láthatók a célok egymásra hatásának azon kritikus pontjai, amelyek erősíthetik, vagy éppen gyengíthetik egymást a terv érvénybe lépése, alkalmazása során. Az első szintű célok belső konzisztenciájának erősítésére az SKV Munkacsoport az NKS készítői számára javasaltokat dolgozott ki és javasolt figyelembevételre. A célrendszer összevetése a fenntartható mobilitás elveivel (2013. március) Az SKV munkacsoport az NKS helyzetelemzés munkarészében kidolgozásra került célrendszer fenntartható mobilitás elveivel való összevetését tette meg egy illeszkedésvizsgálat keretében. A vizsgálatot dokumentált formában a javaslatokkal együtt az SKV dokumentáció tartalmazza. A célrendszer illeszkedésének erősítésére az SKV Munkacsoport az NKS készítői számára javasaltokat dolgozott ki és javasolt figyelembevételre. A koncepcióalkotás fázisában tett javaslatok (2013. május) A koncepció kidolgozási fázisában az SKV munkacsoport az operatív egyeztetéseken való részvételével biztosított a környezetpolitikai illeszkedés erősítését, mindemellett a készülő koncepcióra írásban tett javaslatait is elküldte a készítő munkacsoportoknak. A javaslatok közül fontos kiemelni, hogy az SKV munkacsoport már ebben a korai fázisban javasolta a horizontális környezetvédelmi stratégiák széles körének figyelembevételét. Az SKV munkacsoport koncepcióra vonatkozó javaslatait az SKV dokumentáció tartalmazza. A Nemzeti Közlekedési Stratégia menedzsment eszközeinek illeszkedésvizsgálata A stratégia esetében nagyon hangsúlyos szerepet kaptak menedzsment eszközök, amelyek környezetvédelmi relevanciája igen számottevő. Ennek megfelelően az SKV munkacsoport elkészítette a menedzsment eszközök fenntarthatósági illeszkedés vizsgálatát és megtette javaslatait az eszközök tekintetében, hogy azok pozitív hatása erősítésre kerülhessen. 3

5 A Nemzeti Közlekedési Stratégia fejlesztési eszközeinek részletes hatáselemzése A stratégia fejlesztésének alapját képezik a fejlesztési eszközök, azért, hogy ezek környezeti vonatkozásai ismerté válhassanak az SKV munkacsoport meghatározta vonatkozásukban a környezeti hatótényezőket, majd minden környezeti elemre a hatásukat is és a hatás csökkentéséhez szükséges javaslatokat és lehetséges intézkedéseket. A vizsgálat eredményeit összefoglalóan jelen dokumentum 2.3. számú fejezete tartalmazza. A stratégiai célrendszer illeszkedésének vizsgálata a releváns nemzetközi és hazai környezetvédelmi célkitűzésekkel Az illeszkedésvizsgálat során a célokat a nemzetközi környezetpolitikai és a hazai környezetpolitikai célokhoz mérte az SKV Munkacsoport. Ennek keretében a célok illeszkedésvizsgálata megtörtént az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája, FEHÉR KÖNYV (Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé) a III. és IV: Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratágia, a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia ( ), az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, valamint a Nemzeti Vidékstratégia alapelveivel. Az illeszkedésvizsgálat során igazolást nyert, hogy a vizsgált terv alapelvei és céljai alapvetően összhangban vannak a felsorolt stratégiai dokumentumokkal, jelen vizsgálat során nem merültek fel egymás hatását kioltó célkitűzések, jelentős konfliktusra jelen vizsgálat keretében az elvek között nem derült fény. A célok illeszkedésének erősítésére az SKV Munkacsoport az NKS készítői számára javasaltokat dolgozott ki és javasolt figyelembevételre A környezet védelméért felelős szervezete bevonása az SKV és az NKS készítésének folyamatába A környezet védelemért felelős szervezetek bevonása a következők szerint történt meg az SKV kidolgozása során: Az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséggel tartott egyeztető tárgyalásokon a Kidolgozó megismerte az Országos Zöldhatóság álláspontját a legfontosabb kérdésekben és azt megfogadva beépítette a készülő dokumentációkba. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői a heti rendszerességgel megrendezésre kerülő Operatív Munkacsoporti egyeztetéseken jelentős hatást fejtettek ki a készülő Stratégia irányára. Továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium lehetővé tette, hogy a környezetvédelmi szempontból leghangsúlyosabb kérdésekben különös tekintettel a felszíni vizeket érintve a Kidolgozó az SKV munkacsoporttal együtt egyeztethessen a Minisztérium szakértőivel. 4

6 2. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményeinek összefoglaló ismertetése 2.1. A stratégiai célrendszer környezeti értékelése A Nemzeti Közlekedési Stratégia célrendszerét a kidolgozás különböző fázisaiban elemezte az SKV Munkacsoport és javaslataival hatást gyakorolt ennek alakulására. A célrendszer vizsgálata a nemzetközi és a hazai környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában is megtörtént. A következőkben az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájának céljaival és a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) céljaival elvégzett illeszkedésvizsgálat eredménye kerül összefoglalásra Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégia és a Nemzeti Közlekedési Stratégia kapcsolódása Az NKS célrendszere a közvetlenül kapcsolódó területeken jó illeszkedést mutat az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájának céljaival. Mindemellett egyes a jövőnk szempontjából igen fontos célkitűzések elérésében az NKS önmagában nem elégséges eszköz, hanem szükséges a horizontális fejlesztéspolitikai törekvések hathatós közreműködése is. Ez a két területet a következők szerint került azonosításra a vizsgálat során. Az EU FF Stratégia a gazdasági növekedés elválasztása a szállítás iránti igénytől célt tartalmazza, azonban a közlekedés elsősorban a gazdaság szállítási igényeit hivatott kiszolgálni, így a cél megvalósítása a területfejlesztésre vonatkozó stratégia és az alacsonyabb szintű terület- és település- fejlesztési, -rendezési tervek feladata. Ennek megfelelően az SKV Munkacsoport ugyancsak javaslatot tett. Ugyancsak célként jelenik meg a gazdasági növekedés elválasztása a környezet állapotának a romlásától az EU FF Stratégiában, amelyet a közlekedés részben tud szolgálni a hatékonyság növelésével és a kibocsátások mérséklésével, de az igazán jelentős hatást erre a célra kizárólag a gazdaságfejlesztési, területfejlesztési, közlekedésfejlesztési irányok összehangolásával lehet elérni A III. Nemzeti Környezetvédelmi Program és a Nemzeti Közlekedési Stratégia kapcsolódása A Program és az NKS között több kapcsolódási pont van. A Programban felsorolt hajtóerők között a strukturális szinten megjelenik a közlekedés. A Nemzeti Környezetvédelmi Program célja és feladata az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának segítése. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A célok és feladatok között nagy hangsúlyt kap a közlekedés, önálló fejezetként, de a települési környezetminőséggel és a közlekedés és környezet kapcsolatával foglalkozó fejezetekben is domináns szerepet kap. A megfogalmazott célok és intézkedések összhangban vannak a Nemzeti Közlekedési Stratégia céljaival. A környezet védelme érdekében a vasúti és vízi szállítás, a közösségi közlekedés 5

7 előtérbe helyezését, a közlekedési eredetű légszennyezés, a szállítási igény csökkentését tűzte ki célul. Az NKS fő célkitűzése hasonló, a lakosság és a gazdaság ésszerű és szükséges közlekedési igényeinek kielégítését fogalmazza meg, a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására való törekvéssel. Az intézkedések között számos olyan jelenik meg, ami az NKS eszközlistájában is szerepel, ezért elmondhatjuk, hogy a Program és az NKS közötti összhang megfelelő A Nemzeti Közlekedési Stratégia környezeti hatásainak értékelése A következőkben az előző pontokban bemutatott vizsgálatok összefoglaló eredményét mutatjuk be. A vizsgálatok részletes tartalma valamint a vizsgálatok során kidolgozott javaslatok köre a Stratégiai Környezeti Vizsgálati dokumentációban jelenik meg, jelen összefoglalóban a leglényegesebb végső következtetések kerülnek szerepeltetésre A stratégiai fejlesztési eszközök környezeti értékelése A Nemzeti Közlekedési Stratégia minden közlekedési mód tekintetében meghatározta a távlati fejlesztéseket. Az egyes közlekedési módok eltérő hatótényezőkkel és eltérő mértékben hatnak az egyes környezeti elemekre, Ennek megfelelően a hatótényezők közlekedési módok szerinti bontásban kerültek megadásra. Az egyes közlekedési módokon belül is eltérő fejlesztési típusok határozhatóak meg. Ezért a hatótényezők fejlesztési eszközök szerint kerültek meghatározásra az SKV-ban. A fejlesztési eszközöket a Nemzeti Közlekedési Stratégia tartalmazza. A környezeti értékelésben a fejlesztési eszközök hatótényezői kerültek azonosításra az egyes hatótényezők jelentőségének becslésével együtt. A becslésnél az alábbi táblázatban szereplő kategóriák kerültek alkalmazásra:? a hatótényező jelentősége nem ítélhető meg/ nem áll rendelkezésre elegendő adat +3 a hatótényező várhatóan erős pozitív hatást válthat ki +2 a hatótényező várhatóan közepesen erős pozitív hatást válthat ki +1 a hatótényező várhatóan gyenge pozitív hatást okozhat -1 a hatótényező várhatóan gyenge negatív hatást okozhat -2 a hatótényező várhatóan közepesen erős negatív hatást válthat ki -3 a hatótényező várhatóan erős negatív hatást válthat ki NR a hatótényező a fejlesztési eszköz esetében nem releváns Ezután a hatótényezők függvényében környezeti elemenként meghatározásra kerültek a várható hatások. Ebben az esetben is a fenti táblázatban szereplő kategóriák kerültek alkalmazásra. Kiemelendő, hogy a vizsgálat során a hatások mérséklése céljából javaslatok kerültek kidolgozásra a stratégiakészítő számára valamint a megvalósítás fázisára. A hatásmérséklő intézkedések elvégzése esetén a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők. 6

8 A közúti fejlesztési eszközök vizsgálata és értékelése A közúti közlekedés vonatkozásában 12 hatótényezőt azonosított az SKV Munkacsoport. Ezek az alábbi csoportokba sorolhatók: területfoglalással járó fejlesztések hatótényezői (új zöldmezős közúti beruházások, területfoglalással járó közúti fejlesztések, csomópontépítések) területfoglalást várhatóan nem okozó fejlesztések hatótényezői (területfoglalással nem járó rekonstrukciók, meglévő utak fejlesztése, átépítéssel járó közlekedésbiztonsági fejlesztések) egyéb, utaskomfort fejlesztésére, biztonság növelésére, szolgáltatási színvonal emelésére szolgáló fejlesztési eszközök hatótényezői (közösségi közlekedés járműparkjának fejlesztése, megállóhelyek akadálymentesítése, utak, csomópontok közlekedésbiztonsági fejlesztése) Területfoglalással járó fejlesztések hatásai A területfoglalással járó fejlesztések elsősorban a talajra, felszín alatti vízre, felszíni vízre élővilágra, tájra fejtik ki kedvezőtlen hatásaikat, emellett ugyancsak számolni kell az eddig terheletlen területek zaj- és légszennyezettségi helyzetének negatív irányú változásával, az épített környezet érintettségével és hulladékok keletkezésével is. A hatás mértéke függ a terület adottságaitól, érzékenységétől, a területen lévő élőhelyek számától, elhelyezkedésétől, egyediségétől, a közút hosszától, jellegétől és kapacitásától, vagy a korrekciós szakasz hosszától, jellegétől és kapacitásától, a kapcsolódó létesítmények számától és elhelyezkedésétől. A területfoglalással járó közúti fejlesztések negatív hatásai komplexen kezelendők, figyelemmel arra, hogy az új nyomvonal negatív környezeti hatásait - bizonyos környezeti elemek esetében - esetlegesen ellensúlyozhatják a meglévő hálózat tehermentesítéséből eredő lokális pozitív hatások. A termőterületek és a talajok megsemmisülésén kívül további talajra gyakorolt hatás lehet a közlekedési létesítmény közvetlen környezetében a talajok szennyeződése az üzemelés és üzemeltetés alatt. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások a minőségi és mennyiségi állapotának változásában és a vízbázisok védőterületének érintésében nyilvánulhatnak meg. A leírt hatások a jelentős korrekcióval rendelkező vagy zöldmezős fejlesztések esetén lehetnének jelentősek, amennyiben hatásmérséklő intézkedésekre nem kerülne sor. A meglévő létesítmények rekonstrukciója csak kismértékben gyakorolhat többlet káros hatást. Az új létesítmények megvalósítása során a szükséges nyersanyag előállítására létesített célkitermelőhelyek kapcsán negatív hatásként léphet fel a termőföldveszteség, a tájszerkezet lokális degradálódása és esetlegesen a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi romlása (tekintettel egyebek mellett például a vízzáró réteg eltávolítására). A megvalósítás során a hatásmérséklő intézkedésekkel mérsékelhető a hatás. A jelentős területfoglalással rendelkező létesítmények hatása a felszíni víz esetében is kedvezőtlen lehet, mert az a keresztező vízfolyások többletterhelését, a vízminőség romlását okozhatja. További hatás lehet a vízgyűjtő területek feldarabolása, felszíni lefolyási viszonyok változása, valamint a mederállapot változása, de ez a hatás is főként az új közúti nyomvonalak esetében léphet fel. Mindemellett a felszíni vizekre gyakorolt hatások a legtöbb esetben lokálisak és a hatások mértéke is nagyon eltérő lehet. 7

9 A közvetlen hatásterület levegőminőségére gyakorolt hatás új létesítmények esetén kedvezőtlennek minősíthető. Az új nyomvonalon közlekedő gépjárművek kibocsátása terheli a környezetet, azonban a tehermentesítő útszakaszok környezetében történő kibocsátás előnyösebb az emberi egészségre gyakorolt hatás szempontjából. Amennyiben a nyomvonalnak forgalom elvonzó hatása van, úgy az a lakott területek terhelésének csökkenését idézheti elő. A lakott területtel közvetlen kapcsolatot biztosító útszakasz mellett viszont nőhet a forgalom, és ezzel egyidejűleg a terhelés is. A létesítmény építése alatt a szállító útvonalak mentén a korábbinál nagyobb légszennyezésre, és porterhelésre is lehet számítani. Az éghajlatra gyakorolt hatások megnyilvánulhatnak az üvegházhatású gáz kibocsátás változásában, a hősziget-hatás változásában, valamint a növénnyel borított felületek nagyságának változásában. Az üvegházhatású gáz kibocsátás a forgalomtól, a gépjárművek összetételétől, korától, műszaki állapotától függ. A, folyamatosan szigorodó kibocsátásra vonatkozó előírások betartására a járműállomány megújítása/megújulása a leghatékonyabb eszköz. A növénnyel borított felületek nagysága viszont új létesítmény esetén csökkenni fog, így ez a hatás kedvezőtlen lesz. Külön kikell emelni, hogy az olyan közúti fejlesztések esetében, amelyek összességében többlet forgalmat generálnak, az éghajlatra gyakorolt hatás negatív lesz, mivel a közúti közlekedés volumene, az ÜHG kibocsátás ágazati növekedését eredményezheti. A zaj és rezgés tekintetében az új létesítmény esetében a közvetlen hatásterületen zajnövekedés várható, míg a közvetett hatásterületen az új létesítmény forgalom elvonzó hatása miatt csökkenhet a zaj. Az építés idején egyrészt a szállító járművek okozhatnak zajterhelést a szállítási utak mentén, másrészt a munkaterületen végzett építési folyamatok során az építőgépek terhelhetik zajjal a közvetlen környezetet. Az élővilágra gyakorolt hatások területfoglalással járó beruházás esetén megnyilvánulhatnak az élőhelyeket megsemmisítő hatásban, a fajok egyedeinek pusztulásában, az állatok viselkedésének megváltozásában, a fizikai és kémiai környezet megváltozásában, az invazív fajok terjedésének elősegítésében, és az élőhely fragmentációban. A hatások mindegyike kedvezőtlen irányú, és új nyomvonalon megvalósuló beruházás esetén okozza a legnagyobb konfliktust. Mértéke függ a nyomvonal, vagy a korrekció hosszától, a létesítmény kapacitásától (sávszám), a nyomvonal által érintett terület adottságaitól, az élőhelyek nagyságától, kiterjedésétől. Külön kiemelendő a területfoglalással járó fejlesztések negatív hatása az erdőre, mint a természetvédelmi szempontból jelentős élőhelyre. A tájra, mint környezeti struktúrára az alábbi hatások lehetségesek zöldmezős beruházás esetén: a tájszerkezet változása, illetve romlása, közvetetten megjelenő területhasználat változás, a területhasználatok összhangjának felborulása, tájképi minőség romlása, domináló tájképi elem megjelenése, történeti tájak degradációja. Jelentős területfoglalással járó beruházás esetén szélsőséges esetben mindegyik hatás fennállhat, és kedvezőtlen irányúnak minősíthető. Hasonlóan az élővilágra gyakorolt hatáshoz mértéke függ a terület adottságaitól, a nyomvonal, vagy korrekció hosszától, a vízszintes és magassági vonalvezetéstől. Az épített környezetre gyakorolt hatások függnek a terület adottságaitól, a nyomvonalvezetéstől, a beépítettségtől. A területfoglalás és felhasználás hatásain túl vizsgáltuk a területeket szétválasztó hatást, a települési, városi környezetre, épített elemekre gyakorolt hatást, a belterületi utak forgalom csökkenésére gyakorolt hatást, a települések, 8

10 régiók közötti kapcsolatok javulását, a területfejlesztést, gazdasági fellendülést indukáló hatást, a régészeti lelőhelyekre gyakorolt hatást. Kedvezőtlenek a beruházás területfoglalásával összefüggő közvetlen hatások területfelhasználás, szétválasztó hatás, míg a belterületi utak várható forgalom csökkenése, a települések, régiók közötti kapcsolatok javulása, a gazdasági élénkítő hatás kedvezőnek minősíthető új beruházások esetében. A területfejlesztő hatás viszont lehet pozitív is és negatív is, iránya elsősorban attól függ, hogy az út környezetében kívánatos-e további területfejlesztés. A társadalomra gyakorolt hatások körében vizsgáltuk az emberi egészségre, az életminőségre, az esélyegyenlőségre, a kiegyensúlyozott területei fejlődésre, a határon átnyúló régiók együttműködésére gyakorolt hatást. A fejlesztések hatása a társadalomra számos esetben kedvező, azonban az új létesítmények tekintetében egészségre gyakorolt káros hatás is megjelenhet a jelenleg még terheletlen területek vonatkozásában.. Végül a hulladékok keletkezésére vonatkozóan végeztünk vizsgálatokat. A területfoglalással járó fejlesztések esetén építési és bontási hulladékok, valamint kommunális és egyéb ipari nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. Ezek mértéke a beruházás nagyságrendjétől, az építési technológiától, az elbontásra kerülő létesítmények anyagának újrafelhasználásától függ. Amennyiben a létesítések során újrahasznosított hulladékot alkalmaznak másodlagos nyersanyagként, az kifejezetten pozitív hulladékgazdálkodási hatással jár. Területfoglalást várhatóan nem okozó fejlesztések hatásai A területfoglalással nem járó fejlesztések esetében is a fent felsorolt környezeti elemekre gyakorolt hatásokat azonosítottuk és vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy azok a fejlesztések, amik nem járnak területfoglalással, talaj, élővilág és táj szempontból kedvezőbb megítélésűek. A meglévő utak fejlesztésének, rekonstrukcióknak hatásai a felsorolt három környezeti elem szempontjából elhanyagolhatók, vagy kisebb hatással járnak, pl. a forgalom növekedéséből adódó terhelés esetén. Meglévő úthálózat fejlesztése, rekonstrukciók, közlekedésbiztonsági beavatkozások esetén a felszíni vízre gyakorolt hatás elhanyagolható, általában a beavatkozások során nem történik érdemi változás. Amennyiben a vízelvezetési rendszer is korszerűsítésre kerül, úgy a hatás kedvező lesz. A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások fejlesztések, rekonstrukciók esetén, ha a fejlesztés forgalomnövekedést generál, általában kedvezőtlen irányúak. Amennyiben torlódásos szakaszok feloldására kerül sor, úgy a folyamatos haladás miatt lehet kedvező a hatás. Az építés hatása hasonló, mint új beruházások esetében, átmenetileg terheli a közvetlen környezetet, valamint a szállítási útvonalak környezetét. Az éghajlatra gyakorolt hatások közül az üvegházhatású gáz kibocsátás változása minősíthető relevánsnak, ami a forgalom változásával, a gépjárművek kibocsátásának változásával lesz arányos. A zaj és rezgés tekintetében a rekonstrukciós munkák esetén a pálya burkolatának korszerűsítése, valamint a hídszerkezetek zajszempontú rekonstrukciója a zajcsökkenés irányába fog hatni. Az élővilágra gyakorolt hatás sokkal kisebb mértékű, mint a területfoglalással járó beruházások esetén. A meglévő pálya környezetében lévő élőhelyekre, élőlényekre 9

11 gyakorolt hatás mértéke lényegében nem változik a fejlesztés után sem. Az építés alatti bolygatás hatásai jelenhetnek meg, ami megnyilvánulhat az invazív növények térnyerésében, a környező élőhelyek állapotának romlásában. Az épített környezetre gyakorolt hatásokat külterületi rekonstrukciók, közút fejlesztések esetén nem minősítettük relevánsnak. A rekonstrukciós beruházások esetében is várhatók azok a hatások, amik a területfejlesztést, gazdaságélénkítést, a települések, régiók közötti kapcsolatok javulását eredményezik. Az egyéb hatékonyságot és szolgáltatási színvonalat javító fejlesztési eszközök Az egyéb fejlesztési eszközök esetében a szolgáltatási színvonal emelésének hatását az egyes környezeti elemekre vagy nem tartottuk relevánsnak, vagy kedvezőnek minősítettük. A fejlesztés mindenképpen a kisebb környezeti terhelés irányába hat. Kiemelendő, hogy a közösségi közlekedés hatékonyságának és a járműállományának fejlesztése kisebb zaj és légszennyezést fog okozni, ugyanakkor az utazási komfort növekedése az egyéni közlekedési eszközök használatának csökkenését idézheti elő. A közlekedésbiztonsági fejlesztések kedvezően hatnak a társadalom számára, a balesetek számának csökkenésére. Összességében elmondható, hogy az ebbe a csoportba tartozó fejlesztési eszközök igen nagymértékben hozzájárulhatnak a közúti közlekedés környezeti hatásainak a mérsékléséhez. Értékelés A közúti közlekedési mód fejlesztési eszközeinek környezeti szempontú vizsgálata során megállapítást nyert, hogy területfoglalással kapcsolatos, jelentős hatások főként az új vagy a nagy hosszon korrekcióval rendelkező fejlesztések esetében állhatnak fenn. Új közút létesítése esetén jelentős hatások léphetnek fel az élővilág, a táj, a felszín alatti vizek valamint a talajok vonatkozásában is illetve számolni kell a terheletlen területek esetében a zaj- és a légszennyező hatással is. Természetesen a fejlesztések esetében sok esetben elkerülhetetlen a negatív környezeti hatások kialakulása, az értékelés arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a negatív környezeti hatásokat egyrészt a forgalmi vizsgálatokkal megalapozottan, reálisan várható közlekedési igényeknek megfelelően méretezett utakkal, másrészt a tervezés során helyes, körültekintő vizsgálatokra alapozott nyomvonalválasztással, műszaki eszközökkel enyhíteni kell. Külön kiemelendő, hogy a területfoglalással járó fejlesztések hatását az erdőre, mint természetvédelmi szempontból jelentős élőhelyre, már a nyomvonal kijelölés során csökkenteni szükséges az erdőterületek igénybevételének elkerülésével, minimalizálásával. A meglévő közutak jelentős területfoglalással nem járó rekonstrukciója során főként az építés járhat átmenetileg jelentős környezeti hatásokkal, az üzemelés során pozitív hatások lesznek tapasztalhatóak. Az üzemelés alatti hatások irányát és mértékét nagymértékben befolyásolja a fejlesztés, rekonstrukció utáni forgalom nagysága, a burkolat minősége, a fejlesztés, rekonstrukció során elvégzett, a környezet állapotát javító beavatkozások (pl. vízelvezetés korszerűsítése) ami a jobb környezeti hatásokkal járó üzemeltetéséhez járulhat hozzá. 10

12 Azoknál a projekteknél, ahol a fejlesztés a meglévő létesítmények korszerűsítésére irányul (közösségi közlekedés járműparkjának fejlesztése, megállóhelyek akadálymentesítése, utak, csomópontok közlekedésbiztonsági fejlesztése), jelentős javulás várható a környezeti elemek állapotában, valamint a társadalmi, gazdasági hatások is jelentősek lehetnek, így ezek megvalósítása környezeti szempontból előnyös A vasúti fejlesztési eszközök vizsgálata és értékelése A vasúti közlekedés vonatkozásában 15 hatótényező került azonosításra. Ezek az alábbi csoportokba sorolhatók: területfoglalással járó fejlesztések hatótényezői (új zöldmezős beruházások, területfoglalással járó rekonstrukciók, határ menti hálózati elem rekonstrukciója, amennyiben nem áll már rendelkezésre a felhagyott vasúti pálya, új rendezőpályaudvar építése) területfoglalást várhatóan nem okozó fejlesztések hatótényezői (területfoglalással nem járó rekonstrukciók, vasútvonalak villamosítása, fejlesztések meglévő vasúti pályák kapacitásának kihasználásával, tram-train rendszer kialakítása) egyéb, utas komfort fejlesztésére, biztonság növelésére, szolgáltatási színvonal növelésére szolgáló fejlesztési eszközök hatótényezői (TSI rendszer, gördülő állomány fejlesztése, pályaudvarok, állomások rekonstrukciója, határátkelési technológiai gyorsítása) Területfoglalással járó fejlesztések hatásai A területfoglalással járó fejlesztések elsősorban a talajra, felszín alatti vízre, felszíni vízre, élővilágra, tájra fejtik ki kedvezőtlen hatásaikat, emellett ugyancsak számolni kell az eddig terheletlen (zajvédelmi szempontból többnyire kevésbé érzékeny) területek zajhelyzetének negatív irányú változásával, az épített környezet érintettségével és hulladékok keletkezésével is. A hatás mértéke függ a terület adottságaitól, a területen lévő élőhelyek számától, elhelyezkedésétől, a vasúti vonal hosszától, vagy a korrekciós szakasz hosszától, a kapcsolódó létesítmények számától és elhelyezkedésétől. Ugyancsak kedvezőtlen lehet a hatása az új rendező pályaudvar létesítésének, amennyiben az zöldmezős beruházásként fog megvalósulni. A határ menti vasúti hálózati elem újbóli kiépítése szintén járhat területfoglalással, amennyiben a korábbi vasúti pálya nyomvonala ma már nem vasúti terület. Ebben az esetben a hatása hasonló lesz a zöldmezős beruházásokéhoz. A területfoglalással járó vasúti fejlesztések negatív hatásai komplexen kezelendők, figyelemmel arra, hogy az új nyomvonal negatív környezeti hatásait - bizonyos környezeti elemek esetében - esetlegesen ellensúlyozhatják a meglévő hálózat tehermentesítéséből eredő lokális pozitív hatások. A negatív hatások általában mérsékeltebbek a vasúti fejlesztések esetben a kisebb területfoglalás következtében, mint az új nyomvonalon tervezett közúti fejlesztéseknél. A termőterületek és a talajok tekintetében a létesítés során azok megszűntetésének hatásával kell számolni. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások a minőségi állapot változásban és a vízbázisok védőterületének érintésében nyilvánulnak meg. A leírt hatások a jelentős korrekcióval rendelkező vagy zöldmezős fejlesztések esetén lehetnek jelentősek, a meglévő létesítmények rekonstrukciója csak kismértékben gyakorolhat káros hatást e tekintetben. 11

13 A hatás felszíni víz esetében is kedvezőtlen lehet az új vonal építése esetében, mert az a keresztező vízfolyások kismértékű többletterhelését, a vízminőség romlását okozhatja. További hatás lehet a vízgyűjtő területek feldarabolása, felszíni lefolyási viszonyok változása, valamint a mederállapot változása, de ez a hatás is főként az új vonalak esetében lehetséges. A közvetlen hatásterület levegőminőségére gyakorolt hatás lehet semleges vagy kismértékben negatív, attól függően, hogy az új létesítmény villamosított pályával kerül-e kialakításra. Pozitív hatásként értékelhető az új létesítmény közvetett hatása amennyiben a közúti áru- és személyszállítás csökken, azonban a pozitív hatás bekövetkezése nagy bizonytalansággal terhelt. Az éghajlatra gyakorolt hatások megnyilvánulhatnak az üvegházhatású gáz kibocsátás változásában, a burkolt felszínek hősziget-hatásában, valamint a növénnyel borított felületek nagyságának változásában. A növénnyel borított felületek nagysága viszont új létesítmény esetén csökkenni fog, így ez a hatás kedvezőtlen lesz. A zaj és rezgés tekintetében az új létesítmény esetében a közvetlen hatásterületen zajnövekedés várható, míg a módváltás miatt a közúti személy és áruszállítás várható csökkenésének következményeként a közvetett hatásterületen előfordulhat zajcsökkenés, azonban ennek bekövetkezése nagy bizonytalanságot hordoz magában. Pozitív hatásként jelenik meg a pályarekonstrukciók során az új vasúti pálya kapcsán a zajkibocsátás csökkenése. A területfoglalással járó új, illetve rekonstrukciós beruházások esetében a pálya korszerű, magasabb műszaki színvonalat képviselő hegesztett sínkötéssel épül, ami kedvező hatású, illetve csökkenti a környezeti zaj- és rezgésterhelést. Az élővilágra gyakorolt hatások területfoglalással járó beruházás esetén megnyilvánulhat az élőhelyeket megsemmisítő hatásban, a fajok egyedeinek pusztulásában, az állatok viselkedésének megváltozásában, a fizikai és kémiai környezet megváltozásában, az invazív fajok terjedésének elősegítésében, és az élőhely fragmentációban. A hatások mindegyike kedvezőtlen irányú, és új beruházás esetén okozza a legnagyobb konfliktust. Mértéke függ a nyomvonal, vagy a korrekció hosszától, a nyomvonal által érintett terület adottságaitól, az élőhelyek nagyságától, kiterjedésétől. Kiemeljük, hogy az élővilágra gyakorolt negatív hatások mértéke a vasúti fejlesztések esetében általában kisebb, mint a közúti fejlesztéseknél. A tájra, mint környezeti struktúrára az alábbi hatások várható zöldmezős beruházás esetén: a tájszerkezet változása, illetve romlása, közvetetten megjelenő terület-használatváltozás, a terület-használatok összhangjának felborulása, tájképi minőség romlása, domináló tájképi elem megjelenése, történeti tájak degradációja. Jelentős területfoglalással járó beruházás esetén szélsőséges esetben mindegyik hatás fennállhat, és kedvezőtlen irányúnak minősíthető. Hasonlóan az élővilágra gyakorolt hatáshoz mértéke függ a terület adottságaitól, a nyomvonal, vagy korrekció hosszától, a vízszintes és magassági vonalvezetéstől. Kiemeljük, hogy a tájra gyakorolt negatív hatások mértéke a vasúti fejlesztések esetében általában kisebb, mint a közúti fejlesztéseknél. Az épített környezetre gyakorolt hatások függnek a terület adottságaitól, a nyomvonalvezetéstől, a beépítettségtől. A területfoglalás és felhasználás hatásain túl vizsgáltuk a területeket szétválasztó hatást, a települési, városi környezetre, épített elemekre gyakorolt hatást, a belterületi utak forgalom csökkenésére gyakorolt hatást, a települések, régiók közötti kapcsolatok javulását, a területfejlesztést, gazdasági fellendülést indukáló hatást. A közvetlen a beruházás területfoglalásával összefüggő hatások területfelhasználás, szétválasztó hatás kedvezőtlenek, míg a közutak várható forgalom csökkenése, a 12

14 települések, régiók közötti kapcsolatok javulása, a területfejlesztési és gazdasági élénkítő hatás kedvezőnek minősíthető új beruházások, vasúti rekonstrukciós munkák esetében. A társadalomra gyakorolt hatások körében vizsgáltuk az emberi egészségre, az életminőségre, az esélyegyenlőségre, a kiegyensúlyozott területei fejlődésre, a határon átnyúló régiók együttműködésére gyakorolt hatást. A fejlesztések hatása a társadalomra számos esetben kedvező, azonban az új létesítmények tekintetében egészségre gyakorolt káros hatás is megjelenhet a jelenleg még terheletlen területek vonatkozásában. Végül a hulladékok keletkezésére vonatkozóan végeztünk vizsgálatokat. A területfoglalással járó fejlesztések esetén építési és bontási hulladékok, valamint kommunális és egyéb ipari nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. Ezek mértéke a beruházás nagyságrendjétől, az építési technológiától, az elbontásra kerülő létesítmények anyagának újrafelhasználásától függ. Területfoglalást várhatóan nem okozó fejlesztések hatásai A területfoglalással nem járó fejlesztések esetében is a fent felsorolt környezeti elemekre gyakorolt hatásokat azonosítottuk és vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy azok a fejlesztések, amik nem járnak területfoglalással, talaj, élővilág és táj szempontból kedvezőbb megítélésűek. A rekonstrukciók hatásai a 3 környezeti elem szempontjából elhanyagolhatók, vagy kisebb hatással járnak, pl. a forgalom növekedéséből adódó terhelés esetén. Meglévő pálya rekonstrukciója esetén a felszíni vízre gyakorolt hatás elhanyagolható, általában a beavatkozások során nem történik érdemi változás. Amennyiben a vízelvezetési rendszer is korszerűsítésre kerül, úgy a hatás kedvező lesz. A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatásokat külön kell megítélni a közvetlen és a közvetett hatásterületen. A közvetlen hatásterületen villamosított vonal rekonstrukciója esetén a hatás nem releváns. Ha a fejlesztés a villamosításra irányul, akkor kedvező hatással számolhatunk. Diesel vontatású vonal esetén a forgalom várható növekedése miatt a hatás negatív irányú. Az építés hatása hasonló, mint új beruházások esetében, átmenetileg terheli a közvetlen környezetet, valamint a szállítási útvonalak környezetét. Az éghajlatra gyakorolt hatások közül az üvegházhatású gáz kibocsátás változása minősíthető relevánsnak. Amennyiben a rekonstrukció kiterjed a villamosításra is, akkor csökken a kibocsátás, ezáltal kedvező hatás várható. A zaj és rezgés tekintetében a meglévő létesítmény forgalmának várható növekedése várható, ugyanakkor a pálya átépülése a magasabb műszaki színvonalat képviselő hegesztett sínkötésre, valamint a hídszerkezetek zajszempontú rekonstrukciója a zajcsökkenés irányába fog hatni. A módváltás miatt a közúti személy és áruszállítás várható csökkenésének következményeként az összközlekedés zajterhelése várhatóan kisebb lesz. Az élővilágra gyakorolt hatás sokkal kisebb mértékű, mint a területfoglalással járó beruházások esetén. Az építés alatti bolygatás hatásai jelenhetnek meg, ami megnyilvánulhat az invazív növények térnyerésében, a környező élőhelyek állapotának romlásában. Az épített környezetre gyakorolt hatásokat vonali, külterületi rekonstrukciók esetén nem minősítettük relevánsnak. Ugyanakkor azok a fejlesztések, amik városon belül, agglomerációs 13

15 környezetben történnek, várhatóan kedvező hatást fognak gyakorolni az általában elhanyagolt, leromlott állapotú vasúti pályák és állomások környezetére. A rekonstrukciós beruházások esetében is várhatók azok a hatások, amik a területfejlesztést, gazdaságélénkítést, a települések, régiók közötti kapcsolatok javulását eredményezik. A tájra vonatkozóan a megállapításokat a korábbi azzal egészítjük ki, hogy a villamosításnak kedvezőtlen hatása elsősorban a tájképre várható. Kisebb mértékű hatása lehet még közvetve a tájszerkezetre, a területhasználatra, valamint felsővezeték és az oszlopok további domináns elemként jelennek meg a tájban. A társadalomra gyakorolt hatások hasonlóak a fent leírtakhoz, a hatásokat a legtöbb esetben kedvezőnek minősítettük. Az egyéb hatékonyságot és szolgáltatási színvonalat javító fejlesztési eszközök Az egyéb fejlesztési eszközök esetében a szolgáltatási színvonal emelésének hatását az egyes környezeti elemekre vagy nem tartottuk relevánsnak, vagy kedvezőnek minősítettük. A fejlesztés mindenképpen a kisebb környezeti terhelés irányába hat. Az áruszállítás részarányának növekedése, a versenyképesség növelése, valamint a hasonló eredményt adó TSI rendszer kiépítése és a gördülőállomány korszerűsítése az előbb leírtakhoz hasonlóan a környezeti terhelés csökkenését okozza, hiszen várhatóan a közúti szállítás részarányát fogja csökkenteni, elősegíti a módváltást. Értékelés A vasúti közlekedési mód fejlesztési eszközeinek környezeti szempontú vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a területfoglalással kapcsolatos hatások főként az új vagy a jelentős hosszon korrekcióval rendelkező fejlesztések esetében állhatnak fenn, új vasútvonal létesítése esetén jelentős hatások léphetnek fel az élővilág, a táj, valamint a talajok vonatkozásában is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a negatív hatásokkal járó fejlesztések nem kerülhetnek megvalósításra, az értékelés inkább arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a fejlesztés környezeti konfliktussal járhat, amit a tervezés során helyes, körültekintő vizsgálatokra alapozott nyomvonalválasztással, műszaki eszközökkel enyhíteni kell. Fontos kiemelni, hogy a vasúti fejlesztési eszközök esetében a közúthoz képest sokkal kisebb arányban jelentek meg a jelentős plusz területfoglalással rendelkező fejlesztések, ezért a hatások volumene a vasút esetében, összességében lényegesen kisebbnek tekinthető. A meglévő vasúti nyomvonalak jelentős területfoglalással nem járó rekonstrukciója során főként az építés járhat átmenetileg jelentősebb környezeti hatásokkal, az üzemelés során tapasztalhatóak lesznek pozitív hatások is. Az üzemelés alatti hatások irányát és mértékét igen nagymértékben fogja befolyásolni a vasúti gördülő állomány távlati alakulása, a korszerű vasúti szerelvények nagyban hozzájárulhatnak a korszerűsített vonalak jelenleginél jobb környezeti hatásokkal járó üzemeltetéséhez. Azoknál a projekteknél, ahol a fejlesztés a meglévő létesítmények korszerűsítésére irányul, jelentős javulás várható a környezeti elemek állapotában, valamint a társadalmi, gazdasági hatások is jelentősek. A vasút esetében ki kell emelni, hogy a meglévő vonalak fejlesztésével 14

16 versenyképesebbé váló áruszállítás jelentős pozitív közvetett hatással járhat, a közúti áruszállítástól való átvállalás következtében A vízi közlekedési fejlesztési eszközök vizsgálata és értékelése A vízi közlekedés vonatkozásában hét hatótényező került azonosításra. Ezek az alábbi csoportokba sorolhatók: személy és áruforgalmi kikötők fejlesztéséhez, új személyforgalmi kikötők, kikötési pontok létesítéséhez kapcsolódó hatótényezők. Dunai hajózóút kialakításához kapcsolódó hatótényezők Kikötők fejlesztésének, létesítésének hatásai A kikötők fejlesztése, létesítése általában területfoglalással jár. Ezért elsősorban a talajra, felszín alatti vízre, felszíni vízre, élővilágra, tájra fejthetik ki kedvezőtlen hatásaikat. A hatás mértéke függ a terület adottságaitól, a területen lévő élőhelyek számától, elhelyezkedésétől, a területfoglalás nagyságától, a kapcsolódó út és vasúthálózat hosszától, az ellátó közművek hosszától, nyomvonalától és a műszaki kialakítástól. A termőterületek és a talajok tekintetében a létesítés során azok megszűntetésének lokális hatásával kell számolni. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatások a vízszűrő réteg vastagságának, területi elrendeződésének, statikájának módosulásában, a minőségi és mennyiségi állapotának változásban és a vízbázisok védőterületének érintésében nyilvánulhat meg. A leírt hatások fejlesztések és új építések esetén is jelentősek lehetnek. A kikötők fejlesztése, létesítése a felszíni vízre kedvezőtlen hatást elsősorban a mederállapot változással okoz lokálisan. Ez a partfal építése és mederkotrás végrehajtása miatt következhet be. További hatás lehet a felszíni lefolyási viszonyok változása, ami a burkolt felületek arányának növekedéséből adódik. Áruforgalmi kikötők üzeme során a levegőminőségére gyakorolt hatás elsősorban az áruk rakodása során kiporzásból, valamint a beszállító járművek kibocsátásából lehetséges. Ugyanakkor pozitív hatásként értékelhető, hogy az áruk vízen történő szállítása kisebb kibocsátással jár, és csökkentheti a közúti áruszállítást, ezzel előidézve az összközlekedési kibocsátások mértékének csökkenését. Az éghajlatra gyakorolt hatások megnyilvánulhatnak az üvegházhatású gáz kibocsátás változásában, valamint a növénnyel borított felületek nagyságának változásában. Az üvegházhatású gázkibocsátás a beszállító járművek kipufogógázából adódik. A növénnyel borított felületek nagysága viszont új létesítmény, vagy fejlesztés esetén is csökkenhet, így ez a hatás kedvezőtlen lehet. A zaj és rezgés tekintetében a kikötő fejlesztések, építések a lakott területek távoli helyzete miatt általában nem okoznak közvetlen hatást. A kikötők megközelítő útjainak forgalma, amennyiben lakott területet érint, okozhat zajproblémát, a fejlesztés hatására zajnövekedést is. Az élővilágra gyakorolt hatások területfoglalással járó beruházás esetén megnyilvánulhat az élőhelyeket megsemmisítő hatásban, a fajok egyedeinek pusztulásában, az állatok viselkedésének megváltozásában, a fizikai és kémiai környezet megváltozásában, az invazív 15

17 fajok terjedésének elősegítésében, és az élőhely fragmentációban. A hatások mindegyike kedvezőtlen irányú, és új beruházás esetén okozhatja a legnagyobb konfliktust. A tájra, mint környezeti struktúrára az alábbi hatások kikötő fejlesztés és létesítés esetén: a tájszerkezet változása, illetve romlása, közvetetten megjelenő terület-használatváltozás, a tájképi minőség romlása. Jelentős területfoglalással járó beruházás esetén szélsőséges esetben mindegyik hatás fennállhat, és kedvezőtlen irányúnak minősíthető. A hatás mértéke függ a terület adottságaitól, a környezet minőségétől, a kikötő nagyságától, elhelyezkedésétől. Az épített környezetre gyakorolt hatások függnek a terület adottságaitól, a kikötő környezetének beépítettségétől. A területfoglalás és felhasználás hatásain túl vizsgáltuk a települési, városi környezetre, épített elemekre gyakorolt hatást, a belterületi utak forgalom csökkenésére gyakorolt hatást, a területfejlesztést, gazdasági fellendülést indukáló hatást, valamint a régészeti lelőhelyekre gyakorolt hatást. A közvetlen a beruházás területfoglalásával összefüggő hatások kedvezőtlenek, míg a települési, városi környezetre, épített környezetre gyakorolt hatás, valamint a területfejlesztési és gazdasági élénkítő hatás kedvezőnek minősíthető új beruházások, fejlesztési projektek esetében. A társadalomra gyakorolt hatások körében vizsgáltuk az emberi egészségre, az esélyegyenlőségre, a kiegyensúlyozott területei fejlődésre, gyakorolt hatást. A fejlesztések hatása a társadalomra számos esetben kedvező, azonban az új létesítmények tekintetében egészségre gyakorolt káros hatás is megjelenhet a jelenleg még terheletlen területek vonatkozásában. Végül a hulladékok keletkezésére vonatkozóan végeztünk vizsgálatokat. A kikötő fejlesztések esetén építési és bontási hulladékok, valamint kommunális és egyéb ipari nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. Ezek mértéke a beruházás nagyságrendjétől, az építési technológiától, az elbontásra kerülő létesítmények anyagának újrafelhasználásától függ. Dunai hajózóút kialakításának hatásai A közlekedési funkció mellett a Duna esetében felmerülnek a vízgazdálkodási, vízminőségvédelmi energetikai, ökológiai, és egyéb szempontok is, ezért az NKS nem foglal egyértelműen állást arra vonatkozón, hogy milyen módon lehet javítani a Duna hajózási feltételeit, ezért vizsgálatunk során azokat a hatótényezőket és hatásokat azonosítottuk, amelyek szinte minden mesterséges beavatkozás során előállhatnak. A hajózóút kialakításának esetében is a fent felsorolt környezeti elemekre gyakorolt hatásokat azonosítottuk és vizsgáltuk. Az eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: A hajózóút kialakítása hatással lehet a folyó parti szűrésű vízbázisaira, mennyiségi és minőségi változást okozhat. Ezért csak olyan beavatkozás tervezhető, ami nem jár kedvezőtlen hatással a vízbázisokra, kedvezőtlen mennyiségi és minőségi változást nem idézheti elő. A hajózóút fejlesztések jellemzően negatívan hatnak a mederállapotra, mivel a hajózási szempontból szükséges vízmélységet, általában a meder kotrásával, átalakításával lehet biztosítani. Ennek hatása nem csak a beruházás során érvényesül, hanem folyamatosan az üzemeltetés során is, a szükséges rendszeres a mederállapot fenntartás (pl. kotrás) következtében. Ez jelentős hatással lehet a folyómeder, a víz és a vízpart élővilágára egyaránt. 16

18 Felszíni vizek minőségi állapotának számottevő változását főként az esetlegesen bekövetkező közlekedési balesetből adódó havária jellegű szennyezések felszíni vízbe jutása okozhatja. Levegő minőség terén kedvező hatás várható. Ugyan a vízi közlekedés terén szállítási kapacitásnöveléssel számolunk, ami az eszközpark bővülését is megkívánja, ennek megvalósulása azonban annak korszerűsödését is magával hozza. A non-road motorokra vonatkozó légszennyezési előírások szigorodása, illetve ezeknek az új járművekre kötelező alkalmazása következtében a realizálódó kapacitásbővülés mellett is az összkibocsátás csökkenésével lehet számolni. További kedvező változást jelenthet az alternatív motorhajtóanyagok alkalmazásba vétele (CNG, stb.). Közvetett hatásként jelentkezik a vízi közlekedés fejlesztése esetén a közúti közlekedés volumenének és ezáltal kibocsátásának csökkenése. A vizi közlekedés klímaváltozást befolyásoló hatása az alágazat energiafelhasználásával egyenes arányban, abból közvetlenül számítható módon következik. A közvetlen hatás mértéke egyértelműen az energiafelhasználás alapján határozható meg. A vízi közlekedés gyakorlatilag gázolajüzemű belsőégésű motorokkal valósul meg. A zajkibocsátás spektrumát ez a körülmény határozza meg. Mivel a vízi közlekedés esetén a forgalom nagysága, járműsűrűsége a közúti közlekedésénél nagyságrendekkel kisebb, továbbá az esetek meghatározó hányadában a forgalom a lakóterületektől jelentős távolságban valósul meg, ezért a lakóterületeken kialakuló zajterhelés vagy elhanyagolható, vagy a kommunális háttérzaj kismértékű növekedéseként jelenik meg. Mivel a vízi közlekedés terén az NKS keretében tervezett szállítási kapacitásnövelés az eszközpark bővülését is megkívánja, az eszközpark megújítása annak korszerűsödését is magával hozza. A korszerűbb vízi egységek a technikai haladás következtében azonos beépített teljesítmény esetén kisebb zajemissziójúak, ami akár kompenzálhatja is a forgalom növekedésének a kedvezőtlen zajhatását. A módváltás miatt a közúti személy és áruszállítás várható csökkenésének következményeként az összközlekedés zajterhelése várhatóan kisebb lesz. A folyó élővilágára gyakorolt hatások általában a következők lehetnek: áramlási és sebességviszonyok változása, a meder mélységi viszonyainak változása, a növekvő hajóforgalom által keltett intenzív hullámverés a folyó parti zónájában, mederanyag eltávolítás és elhelyezés, terelőművek építése. A folyami helyzetből adódóan a hatások nem csak lokálisan jelentkeznek, tehát a hatásterület bizonyos hatásviselők tekintetében más közlekedési módokhoz képest jóval nagyobb. A fenti beavatkozások, hatások az élőhelyi feltételeket is megváltoztatják. Ezért indokolt egy olyan elemző tanulmány készítése, ami a Duna vízügyi és ökológiai kérdéseit átfogóan vizsgálja a közlekedési vonatkozásokkal együtt. A tanulmánynak mindenképpen integráltan vizsgálnia kell a folyót árvízvédelmi, természetvédelmi, közlekedési, energetikai, ökológia, és felszín alatti vizek védelmének szempontjából. A hajózó út kialakításának a tájra vonatkozóan közvetett hatásai lehetnek. Ezek elsősorban a kapcsolódó beruházásként megvalósuló kikötő fejlesztések hatásai. A társadalomra gyakorolt hatások a dunai hajózó út fejlesztése esetében megnyilvánulhat a kiegyensúlyozott területi fejlődésre, valamint a határon átnyúló régiók együttműködésére gyakorolt hatásban. A hatásokat mindkét esetben kedvezőnek minősítettük. 17

19 Értékelés A vízi közlekedés fejlesztési eszközeinek környezeti szempontú vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kikötő fejlesztések hatásai elsősorban a területfoglalással függnek össze. Ezek a hatások az élővilág, a táj, a felszín alatti vizek, valamint a talajok vonatkozásában léphetnek fel. hatásuk a helyszín adottságaitól a beruházás nagyságától erősen függ. Ugyanakkor a kikötő fejlesztések, építések közvetett hatása jelentős, hiszen elősegíti a módváltást úgy az áruszállítás, mint a személyszállítás területén. Ezzel a közúti közlekedés környezetterhelését csökkenti. A Dunai hajózó út fejlesztésének megítélése, környezeti hatásainak értékelése a konkrét beavatkozások meghatározása nélkül csak általános megállapításokra szorítkozhat. Átfogó tanulmányban kell vizsgálni a folyó komplex vízgazdálkodását, fel kell tárni a beavatkozások előnyeit és hátrányait, vizsgálva azok környezetvédelmi hatásait. Ennek szükségességét alátámasztja az a tény, hogy hazánk időjárása egyre szélsőségesebb, a klímaváltozás okozta hatások a folyó vízjárását jelentősen befolyásolják, így időszerűnek látszik a komplex vízgazdálkodás keretein belül megvalósuló fejlesztések megoldási lehetőségeinek vizsgálata A légi közlekedési fejlesztési eszközök vizsgálata és értékelése A légi közlekedési fejlesztési eszközök kapcsán azonosított hatótényezők két fő csoportba sorolhatók: Új létesítmények építésével járó, az üzemelés körülményeit közvetetten módosító fejlesztésekhez kapcsolódó hatótényezők Az üzemelés körülményeit közvetlenül módosító fejlesztésekhez kapcsolódó hatótényezők Új létesítmények építésével járó, az üzemelés körülményeit közvetetten módosító fejlesztések környezeti hatásai Az új létesítmények építésével járó fejlesztések elsősorban a talajra, felszín alatti vízre, felszíni vízre élővilágra, tájra fejtik ki kedvezőtlen hatásaikat, emellett ugyancsak számolni kell az eddig terheletlen területek zaj- és légszennyezettségi helyzetének negatív irányú változásával, az épített környezet érintettségével és hulladékok keletkezésével. A hatás mértéke függ a terület adottságaitól, a területen lévő élőhelyek számától, elhelyezkedésétől, kapcsolódó létesítmények számától és elhelyezkedésétől. A kedvezőtlen környezeti hatásokat valamennyire mérsékli, hogy az építéssel járó beruházások (szemben a vonalas közlekedési létesítmények fejlesztésével) területileg erősen korlátozottak, mert azok a már meglévő repülőtéri infrastruktúra bővítését jelentik a repülőtér telekhatárán belül az alábbiak szerint: Pályarendszer nagyobbítás, irányítástechnikai létesítmények hozzáigazítása Utasforgalmi épület, irányító torony Cargo létesítmény Fontos megjegyezni, hogy a zajhatás tekintetében a repülési tevékenységeket is befolyásoló fejlesztések járhatnak számottevő hatással. 18

20 A termőterületek és a talajokra gyakorolt hatás, azok lefedésében/megsemmisülésében nyilvánulhat meg. A negatív hatások a meglévő létesítmények bővítése esetében a zöldmezős esethez képest kisebb mértékűek. A hatás felszíni víz esetében kedvezőtlen lehet a bővítések esetében, amennyiben a fejlesztés érinti a környező vízfolyásokat vagy azok közvetlen környezetét. A közvetlen hatásterület levegőminőségére gyakorolt negatív hatás az építéshez kapcsolódóan a porterhelés megnövekedésében jelentkezik. A bővítések következtében közvetett hatásként jelentkezik a fejlesztés miatt bekövetkező forgalomnövekedés következtében előálló káros anyag emisszió. Az éghajlatra gyakorolt hatások a bővítések következtében közvetetten jelentkeznek a fejlesztés miatt bekövetkező forgalomnövekedés következtében. A zaj és rezgés tekintetében az új létesítmény esetében a közvetlen hatásterületen az építés alatt az építési tevékenység miatt, az üzemelés során pedig a fejlesztés miatt megnövekvő forgalom miatt a környezeti zajterhelés növekedése várható. Az élővilágra gyakorolt hatás új létesítmény építésével járó beruházás esetén megnyilvánulhat az élőhelyeket megsemmisítő hatásban, a fajok egyedeinek pusztulásában, az állatok viselkedésének megváltozásában, a fizikai és kémiai környezet megváltozásában, az invazív fajok terjedésének elősegítésében, és az élőhely fragmentációban. A hatások mindegyike kedvezőtlen irányú, azonban bővítés esetében a negatív következmények mérsékeltebbek, mint teljesen új beruházás esetén lennének. A tájra, mint környezeti struktúrára a bővítés negatív hatásai lényegesen enyhébbek, mint általában a zöldmezős beruházás esetén. Ezzel együtt a bővítés során a felépítmények számától és méretétől függően - a tájképi minőség romlása (domináló tájképi elem megjelenése) zöldmezős fejlesztések esetével akár azonos is lehet. Az épített környezetre gyakorolt hatások a repülőtéri bővítések esetében marginális jelentőségűek. Az esetleges negatív jelenségek a közvetlenül a beruházás területfoglalásával összefüggő hatások, azaz a területfelhasználás, szétválasztó hatás lehet. A hulladékok keletkezésére vonatkozóan az építéssel járó fejlesztések esetén építési és bontási hulladékok, valamint kommunális és egyéb ipari nem veszélyes hulladékok keletkezése várható. Ezek mértéke a beruházás nagyságrendjétől, az építési technológiától, az elbontásra kerülő létesítmények anyagának újrafelhasználásától függ, tehát a repülőtéri bővítések esetében ezek lényegesen kisebb volumenűek, mint a vonalas létesítmények beruházása esetén. Az üzemelés körülményeit közvetlenül módosító fejlesztések környezeti hatásai A légiközlekedés üzemének a megváltozása egyaránt jelentheti a környezetterhelés növekedését és csökkenését. Az előző pontban kitértünk az egyes környezeti elemek esetében a bővítő beruházás következtében generálódó többlet forgalom miatti környezetterhelésre, mint a beruházás közvetetten jelentkező hatására. Az üzemelés körülményeinek a megváltozása elsősorban a forgalomnagyságot, másodsorban a repülési magasság, illetve a hajtóműteljesítmény megváltozását érinti. A forgalomnagyság és a 19

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA (NKS)

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA (NKS) NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA (NKS) Stratégiai Környezeti Vizsgálat (Jelen dokumentáció az NKS társadalmi megvitatásra került verziójára (2013. október) készült, továbbá tartalmazza a társadalmi egyeztetés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. február 21. XVII. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban (Változó körülmények,

Részletesebben

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. A közlekedés minden szakterületében részt veszünk Kötöttpályás tervezési tevékenységeink Közúti

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben