Pedagógiai-művelődési Program A) ÁMK. 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere

Átírás

1 A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere Általános művelődési központunk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Etyek község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai és művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái 1) Intézmény neve: Magyar-kút Általános Művelődési Központ, Etyek 2) Rövidített neve: Magyar-kút ÁMK, Etyek 3) Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. 4) Intézmény típusa: általános művelődési központ (közoktatási és közművelődési intézmény) 5) Alapítója, fenntartója: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6) Felügyeleti szerve: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7) Az alapítás éve: ) Nyilvántartási száma: OM ) Gazdálkodási jogköre: részben önálló költségvetési szerv 10) Jogállása: önálló jogi személy 11) Integrált intézmények típusai a. általános iskola b. alapfokú művészetoktatási intézmény c. könyvtár-közművelődés 12) ÁMK feladatai 1

2 Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: iskolai intézményi közétkeztetés nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelésoktatás sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai neveléseoktatása napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás diáksport alapfokú művészetoktatás közművelődési könyvtári tevékenység közösségi, közművelődési tevékenység Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége: intézményi vagyon hasznosítása Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai: nemzeti, etnikai, kisebbséghez tartozók nappali rendszerű iskolai nevelése-oktatása (német) Az intézmény kiegészítő tevékenysége: iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás (tanfolyami oktatás, felnőtt oktatás) ( ) üdültetés ( ) egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység ( ) helyiségek bérbeadása 3. Alapelvek Intézményünk: küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a teremsporthoz szükséges alapfeltételeket. humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus-, 2

3 az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus-, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak. valamennyi programjának, rendezvényeinek irányításában, szervezésében, lebonyolításában közreműködőket azonos emberi értékei, a pedagógiai, szervezési tudatossága, valamint elért teljesítménye alapján egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. 4. Célok A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási sportolási, igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. A humán erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külső munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot (elsősorban közművelődési területen) intézményünknél. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program bevezetése, működtetése. 3

4 5. Feladatok Ezen pedagógiai-művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény és intézményegység szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: o a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, o az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, o az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, o a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, o az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, o az ellenőrzés kiemelt területeit. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész községet érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes részintézmények, a külső közreműködők feladatait. A minőségirányítási rendszer működtetése 6. Kapcsolatok Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei: o az intézményvezető és az intézményegység-vezetők napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez, o az azonos területen dolgozó, de más intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolata, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. o Az intézményegységeken belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény 4

5 tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat a intézményegységek tervei tartalmazzák. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész vagy valamelyik intézményegység az egyik közreműködő. 5

6 B) Német Nemzetiségi Általános Iskola I. BEVEZETÉS 1. Etyek község rövid története A község Fejér megye északkeleti peremén fekszik Budapesttől 26 km távolságra. Területe 9254 katasztrális hold (5325 hektár). A község középkori történetéről nincsenek hiteles feljegyzéseink. A honfoglalástól 1326-ig a Csák-nemzetség Fejér megyei birtokaihoz tartozik, majd a királyi adományozással a XIV. század közepétől 1541-ig a székesfehérvári káptalan birtokolja között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz tartozik ben a Jakusith-család zálogbirtokává válik, így a kettős adózás terhét kell elviselnie a lakosságnak ben Jakusith György szerémi püspök a jezsuiták komáromi rendházának adományozza a falut. A török elleni felszabadító harcok idején a falu elnéptelenedik: a császári zsoldosok és a török martalócok porrá égetik a viskókat. A hiányzó munkaerő pótlására között a jezsuiták 112 német családot telepítenek a községbe, majd a XVIII. század utolsó harmadától a XIX. század közepéig több száz német család települ ide. A németek zömmel a Fekete-erdő, a Rajna-Pfalz, és Baden-Württenberg környékéről érkeztek ben Mária Terézia a feloszlatott jezsuita rend birtokát a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozza. A németek betelepítése lényeges fordulatot jelentett a község fejlődésében. Nekik köszönhető a ma is világhírű etyeki szőlőkultúra létrehozása ig 1160 katasztrális hold szőlőt telepítettek. Rekordtermés esetén hl bor érlelődött az etyeki pincékben után a faluban élő 959 német családból 790 (a német családok 83%-át) kitelepítették Németországba. Helyükre 428 család települt az ország minden tájáról. A község, több mint 4000 lakosának egy része ma is szőlőművelésből, bortermelésből él. A falu fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Kiépült a vezetékes ivóvíz, a gázellátás, a telefon- és internethálózat illetve a szennyvízcsatorna. 6

7 2. Iskolánk története A XVIII. század elejéig a községben csak református magyarok éltek. Ekkor több hullámban katolikus német családok települtek a községbe, elsősorban Württenberg környékéről. Egy 1745-ös összeírásban Etyek, már mint vegyes vallású község szerepelt. A lakosok magyar és német nemzetségűek voltak. Az iskolában írást, olvasást, hittant és esetleg számolást tanítottak. Első tanítóként Hassenmann Mátyást említik. Az oktatás német nyelven folyt, mivel a katolikusok - 4 házaspár kivételével - németek voltak ben 25 gyermeket oktatott a tanító, 1781-ben 100 fiút és 25 lányt. A tanulók száma ezután is tovább nőtt ben 158 tanulót tartottak nyílván. Egy 1818-beli jelentés szerint az iskola állapota jó, a falu közepén van. A fehérvári káptalan tartja rendben. Fiúk, lányok közösen járnak ben az iskola egyetlen, nagyon sötét tantermében 242 gyerek tanult hittant, írást, olvasást, számtant. A tankönyvek, írószerek biztosítása a szülők gondja volt. Az iskolaépületet 1911-ben ismét bővítették. Ekkor az épületben összesen tíz tanterem és három tanítói lakás volt után az iskola ismét visszakerült az egyház felügyelete alá. Ekkor a községben csak egyetlen oktatási intézmény működött, mivel a református népiskola már ban megszűnt. A tanítás nyelve a magyar volt, de heti két órában németet is tanítottak. Az oktatás részben osztott osztályokban folyt. 6 osztály volt a kötelező ben 582 tanulót tartottak nyílván. A tanítók számát növelték, mivel a tanulók száma egy tanév alatt 661-re nőtt ben már hat pedagógus dolgozik a faluban, így délelőtt és délután is folyhatott a tanítás júniusában államosították az iskolákat. Állami tulajdonba került a római katolikus iskola, a református iskola és a községhez tartozó botpusztai és Richárd-majori, egy tanerős római katolikus iskola. A Magyar utcai épület lett az Állami Általános Iskola főépülete ben a Földműves Szövetkezet a Magyar utcai épület mögötti udvart átengedte az iskolának. Az intézmény az 1956/57-es tanévben megkapta a pártház régi nagytermét, amelyből tantermet alakítottak ki ban készült el a tornateremhez tartozó öltöző és szertár. Az oktatás váltott tanítással folyt. Az 1963/64-es tanévben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelv tanítása. A tanulók fakultatív, összevont csoportokban heti négy órában tanulták a nyelvet. Az 1969/70- es tanévben az iskola egyik földszinti terméből nevelői szobát és irodát alakítottak ki tól kezdve a tanulók órarendjükbe építve tanulják a német nemzetiségi nyelvet. Az es években fő- és válaszfalcseréket, födém- és részben nyílászáró cseréket végeztek az épületen, új gyermek és tanári mosdót alakítottak ki. A meglévő fűtési és vízellátási rendszert korszerűsítették az erőforrások nagyságrendjéhez mérten. 7

8 Az iskola földszinti részének teljes felújítására került sor 2005-ben, az Uniós szabványok és szabályok kötelezően betartott előírásaival. Az Önkormányzat mindenkori költségvetésében az épület további korszerűsítési és felújítási munkáit tervbe vannak véve, és a kivitelezését több ütemre bontva kívánja végrehajtani. 3. Az 1. számú intézményegység adatai Neve: Magyar-kút ÁMK, Etyek - Német Nemzetiségi Általános Iskolája Rövidített neve: Magyar-kút ÁMK, Etyek NNÁI Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. Tel. /Fax: (22) isketyek@mailbox.hu Telephelyei: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 5.; Kossuth Lajos utca 1.; Körpince utca 1. Fenntartója: Etyek Község Önkormányzata, 2091 Etyek, Körpince köz 4. Jogállása: önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodó Típusa: általános iskola Alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelésoktatás; sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása; napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás; iskolai intézményi közétkeztetés; diáksport Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége: intézményi vagyon hasznosítása Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai: nemzeti, etnikai, kisebbséghez tartozók nappali rendszerű iskolai nevelése-oktatása (német) Intézmény képviselője: intézményvezető, intézményegység-vezető Külföldi kapcsolat: Remshalden (Németország) 4. Etyek Község Önkormányzatának nevelési-oktatási koncepciója Etyek Község Önkormányzata a nevelési-oktatás, kapcsolattartás, feltételek, finanszírozás, ellenőrzésre vonatkozó koncepcióját, elvárásait a Közoktatási Intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programjá -ban határozta meg. 8

9 II. HELYZETELEMZÉS 1. Személyi feltételek Főállású nevelő-oktató foglalkoztatási idő szerint - teljes óraszámban: 28 fő - rész-óraszámban: 2 fő Főállású egyéb alkalmazott - ügyviteli 1 fő - fizikai: 4 fő Teljes szakos ellátottság. 2. Tárgyi feltételek Az iskola épülete három részből áll: a régi iskolából, a toldalékból és az úgynevezett volt pártházból. A régi épületben hét tanterem van, a toldalékban hat, a volt pártházban négy helyiség tanteremként szolgál. A tantermek az osztálylétszámoknak megfelelnek, tágasak, de nem biztosítanak megfelelő körülményeket az oktatás-neveléshez. A volt pártházbeli termek az épület salétromossága miatt rendkívül egészségtelenek. Az iskolában fizika, kémia, rajz tantárgyakból kabinetrendszerű oktatás folyik. A szaktantermek felszereltsége elégséges a feladatellátáshoz. Speciális teremként használatosak az informatika és a nyelvi labor tantárgyak oktatására berendezett tantermek, valamint a tornaszoba. Az egy tornaszoba kevés az iskolai és községi igények maradéktalan kiszolgálására. Hiányosak a tároláshoz szükséges szekrények. Az iskola területén található még egy füves tér is, ami sportpályaként szolgálhatna, de kiépítetlensége miatt ebben a funkciójában jelenleg nem használható. A gyógytestneveléshez külön, jól felszerelt terem áll rendelkezésre. Egyéb helyiségek: az igazgatói szoba, a nevelői, a titkári szoba, szertárak (történelem, földrajz, fizika, kémia, biológia, testnevelés), WC-k, valamint a különböző raktárhelyiségek. 9

10 A gyerekek minden évben szervezett módon úszótanfolyamra járnak Budaörsre. Szünetekben a felsősök az iskola betonudvarán, az alsósok pedig az osztályaik előtti területen tartózkodnak. Ezek a területek egyik gyerekcsoport számára sem megfelelőek, balesetveszélyesek. A szertárak felszereltsége: A szertárak és a tárolók száma kevés az eszközök átlátható tárolásához. A taneszköz ellátottság megfelelő, az eszközök cseréje és új eszközök beszerzése folyamatos. Az iskola könyvtárállománya a Könyvtár-közművelődés intézményegységben található. Az intézmény bútorzata: 2005-ben felújított részen újak, a kor követelményeinek megfelelőek. A bútorzat cseréje folyamatos. III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA 1. A tantestület hitvallása "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amelyet szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) 2. A mi iskolánk A falu, a gyerekek, a nevelők, a szülők, elődeink és utódaink iskolája. A falu iskolája: az iskolában zajló folyamatok nyilvánosak a társadalmi környezet számára. A gyerekek iskolája: a gyerekek második otthona. Középpontban a tevékenység centrikus oktatás áll: - a gyermek megismerő és gondolkodó képességének fejlesztése (Gábor István) - tehetségek felismerése és menedzselése 10

11 - a humanizmus és optimizmus (Zsolnai József) A nevelők iskolája: a pedagógusok szellemi ambícióit kiegészítő, az alkotó ember szuverenitását tiszteletben tartó valóságos értelmiségi munkahely (Szabó László Tamás) A szülők iskolája: a szülők és a nevelők munkatársak. A szülők és a külső szakemberek együttműködnek az iskola tevékenységeiben. Elődeink iskolája: Megismerjük, megbecsüljük és továbbfejlesztjük diák- és pedagógus elődeink alkotásait, hagyományainkat. Iskolai hagyományok teremtése: - Anyák napja - Vetélkedők - Márton nap - Sportnap - Karácsonyi műsor - Nyílt nap - Háziversenyek Utódaink iskolája: hosszú távú fejlesztéseinkkel arra törekszünk, hogy a következő generáció is magáénak érezhesse iskolánkat. 3. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, céljai, eszközei 3.1. Pedagógiai alapelvek Gyermekközpontúság elve Tudatosan figyelembe vesszük a fejlődés lélektani törvényszerűségeket, különösen a hátránykompenzációt az egyéni differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésében. A személyiségfejlesztés elve A gyermekek változatos lehetőségekben találjanak módot arra, hogy szabadon választott tevékenységek által egyéni képességeikben, önismeretükben fejlődhessenek. Az individualizáció és az igazságos egyenlőtlenség elve Az ember individualitásának, teljesítményének, érdemeinek a méltányolása nem igazságtalan. Növekszik az önként választható, gyakorlatközpontú tevékenységek aránya az ismeretközpontú tanulásszervezés terhére. A teljesítmény elve Mindennemű teljesítményt reálisan értékelünk és elismerünk. ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy a tanulók a tanulási tempó és a tényleges teljesítmény szerint nagy különbségeket mutatnak. Ezért külön figyelmet fordítunk azokra, akik bármilyen irányban eltérnek az átlagtól. 11

12 A demokratikus működés és önkormányzás elve A Diákönkormányzatot egyenrangú partnerként kezeljük. A gyerekekkel közösen hozott törvények (Házirend, SZMSZ) adta feltételrendszerben hozzáértő pedagógiai segítséggel minél több gyermek vegyen részt érdemi módon közösségei és az iskola ügyeinek intézésében Nevelő-oktató munkánk céljai A nevelés központjába azt a személyiséget állítjuk, aki: magabiztos, erős akaratú, teljesítő képes; érzelmeiben és erkölcseiben kulturált; önmagáért és környezetéért felelős; társaiban is meg tud bízni; képes kapcsolatokat építeni és fenntartani. Fő célok Korszerű, európai színvonalú nevelési-oktatási szolgáltatás nyújtása a falu lakosságának Kompetencia alapú oktatás biztosítása Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti A sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint kiemelkedően tehetséges tanulók ellátásának és fejlesztésének helyi megszervezése. A XXI. század igényei szerint kialakított oktatási-nevelési környezet kialakítása. Kiváló szakembergárda kiépítése és megtartása. Megismertetni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk fontosabb eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén erősítsük a gyermekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Helyi környezeti és kisebbségi hagyományok megőrzése, ápolása, a helyi kisebbségi kultúrák interetnikus szemlélete. 12

13 Színvonalas oktatás és nevelés, melyet megvalósíthatunk: Az ismeretek közvetítésével és személyiségfejlesztéssel alapvető tudományos ismeretek értelmes, kreatív és kritikai gondolkodás erkölcsi, etikai értékek kommunikációs képességek és készségek magatartási, viselkedési normák. manuális képességek tanulási igény fejlesztése demokratikus és felelős döntési képességek a világ dolgai iránti érdeklődés egészséges életmódra nevelés Módszer: Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. A jó - a tanuló egyéni fejlődéséhez mért - eredmények hangsúlyozását, a sikeren keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Nem egységesíteni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Szorgalmazzuk a tanulmányi versenyeket - helyi - levelező - megyei - országos szinten. Az iskolából kikerülő tanulókkal szembeni követelmények: színvonalas alapműveltség; egymás tisztelete, mások értékeinek megbecsülése; a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás; etikus, alkotó diákélet, életmódnak megfelelő döntésképességi értékrend. 13

14 évfolyam (bevezető és kezdő szakasz) nevelése-oktatása Az óvodában elsajátított alapvető magatartási normák, jó szokások erősítése annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, és önállóan alkalmazni tudják az iskolai szokásokat, szabályokat. Az óvodai nevelésre építve a tanulók anyanyelvi, matematikai képességeinek alapozása. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés. A diákönkormányzat tevékenységébe való fokozatos bekapcsolódással a demokratikus iskolai élet megismertetése. A tanulók szilárd alapkészségekkel fejezzék be a negyedik évfolyamot, és alkalmazni képes tudással rendelkezzenek. Jártasság kialakítása a természetvédelemben és a környezetvédelemben. A magyar (nyelv- és irodalom) megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése. Ismerkedés az informatika, a számítástechnika alap fogalmaival. Olyan tanulók nevelése, akik képesek: az önkiszolgálásra, igényesek önmagukkal és közvetlen környezetükkel szemben, ismerik és alkalmazzák a legalapvetőbb közlekedési szabályokat, óvják saját és társaik testi épségét, egészségét évfolyam (alapozó és fejlesztő szakasz) nevelése-oktatása Az alsó tagozatból a felső tagozatba történő zökkenőmentes átmenet biztosítása, elősegítése. Az újonnan belépő tantárgyak szaktanárai ismertessék meg az adott tantárgyak sajátosságait. Megfelelő hatékony tanulást elősegítő tanulási technikákat, (módszerek, eljárások) gyakoroltassanak be tanítványaikkal. A serdülőkori magatartási, tanulási nehézségek prevenciója, az érintett tanulók folyamatos pszichés gondozása a személyre szóló osztályfőnöki és gyermekvédelmi nevelőmunkával. A tanulók mozgáskultúrájának fejlesztése, mozgásszükségletük kielégítése, a testkultúra, a sport legfontosabb irányainak tapasztalati megismertetése. Az ember és a természet harmonikus együttélését szolgáló szokásrendszer kialakításával természet- és környezetvédelemre nevelés. 14

15 A mindennapi életben szükséges informatikai, technikai ismeretek elsajátíttatása, az alkotókészség és a technikai képzettség fejlesztése, a számítógép eszközként való alkalmazása. Az életkornak megfelelő közlekedési viselkedés fokozatos fejlesztése, bővítése, rendszerré építése, a közlekedési intelligencia alakítása. A diákönkormányzati tevékenység a tanulók érdekét szolgálja azáltal, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására nevel és az önálló véleménynyilvánítás stílusát, formáit gyakoroltatja. Továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés, pályaorientáció. A családi életre, az egészséges, harmonikus életvitelre felkészítés a tanítási tartalmakkal és a tudatos, tervszerű nevelőmunkával. Olyan tanulók nevelése, akik: legfontosabb kötelességüknek a tanulást tekintik, tiszteletben tartják a felnőttek és társaik személyiségét, elítélik az agresszivitást, toleránsak a másság elfogadásában: világnézeti, etnikumi és egyéb tekintetben, személyiségük minél teljesebb kibontakoztatása érdekében reális önismerettel rendelkeznek, ezáltal fel tudják mérni adottságaikat, képességeiket, sikereik mellett el tudják viselni kudarcaikat, el tudnak igazodni szűkebb és tágabb környezetük által nyújtott információk között, értik az audiovizuális környezetet, probléma-érzékenyek, ismerik nemzetük, községük múltját és jelenét, értékeit, más népekkel való kapcsolataikat, kötelességüknek tartják anyanyelvük ápolását, védelmét, nemzeti és nemzetiségi hovatartozásuk megbecsülését, életkoruknak megfelelő idegen nyelvi kultúrával rendelkeznek Kompetencia alapú oktatás a NAT szerint Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (sulinova) A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. 15

16 A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszik. Pedagógusi sztenderdek Az emberi fejlődés és tanulás ismerete A tantárgy ismerete Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez Többféle oktatási stratégia alkalmazása Motivációs és tanulásszervezési készségek Kommunikációs készségek Tervezési készségek A tanulás értékelése Szakmai elkötelezettség és felelősség Együttműködés A tanár tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan tanulási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését. Tudás A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével a tanulók hogyan konstruálják tudásukat, hogyan szerzik meg készségeiket és fejlesztik gondolkodásmódjukat s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni a tanulók tanulásának segítése érdekében. A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra, s tudja, hogyan vegye figyelembe ezeket a tényezőket, amikor pedagógiai döntéseket hoz. A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen (fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi, értelmi), azonosítani tudja a tanulási felkészültség szintjeit, s azzal is tisztában van, hogy az egyes területeken elért fejlődés hogyan hat a más területeken nyújtott teljesítményre. Diszpozíciók 16

17 A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt. A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni. Tevékenységek A tanár tanítványai teljesítményét abból a szempontból értékeli, hogy olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely megfelel a tanulók szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, és arra ösztönzi őket, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvű kommunikáció, IKT (információs és kommunikációs technológia), számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák, vállalkozói készségek, személyközi és állampolgári kompetenciák, tanulási kompetencia, általános kultúra. Kulcskompetenciák Nat Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia 17

18 Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Nat Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás Az óvodából az iskolába való zavartalan, kudarcmentes átmenetet biztosítása rugalmas életrenddel és foglalkoztatással. A helyes napirend kialakítása, a tanulás, a játék, a munka periodikus ismétlődésével rendszeres életmódra nevelés. A tanulók személyre szabott, optimális, ésszerű terhelése a kötött és kötetlen tevékenységek tudatos, tervszerű váltakoztatásával, a szabadidő kulturált felhasználására nevelés. A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával önálló tanulásra nevelés. Az eredményes önálló tanulás elsajátítása érdekében alapvető szokások, készségek, képességek fejlesztése. A napközis, tanulószobás hagyományok (ünnepségek, rendezvények, köszöntők) ápolása annak érdekében, hogy tanulóink otthonosan érezzék magukat az iskolában. A lakóhelyhez való kötődés erősítése a szabadidős lehetőségek felhasználásával. A mindennapos testedzés biztosítása a szabadidős foglalkozási keretekből. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás megszervezése, a napközi és tanulószoba rugalmas foglalkoztatási programjából és időbeosztásából adódóan. 18

19 3.3. A kitűzött célok sikerkritériumai Az iskolai nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi: A fenntartó önkormányzat, a szülők és a tanulók véleménye az iskoláról. Az intézmény partnereinek véleménye. Az olyan helybeli tanulók száma, akik az első évfolyamon lépnek be az intézménybe és a 8. évfolyam elvégzése után középfokú intézményben tanulnak tovább. Az 1. osztályosok beiratkozása során a jelentkezők száma. Az iskolai szintű tanulmányi eredmények. A felmenő rendszerű és egyszeri tanulmányi, sport és egyéb versenyeken elért eredmények. A továbbtanulási mutatók a 8. évfolyam befejezése után Az alsó tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói A tanulmányi eredmények és a felmérések eredményei. A magatartási eredmények: érdemjegyek, osztályzatok, dicséretek, büntetések. Tanulmányi, sport és egyéb versenyeredmények. OKÉV mérés eredményei Az 1. osztályosok beiskolázása során a jelentkezők száma A felső tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói A 8. osztályosok továbbtanulása. o az első helyen felvettek és a továbbtanulók számaránya, o a középiskolai visszajelzések (tanulmányi eredmény és egyéb területen). A tanulmányi eredmények és a felmérések eredményei. OKÉV mérés eredményei A tehetséggondozás és a felzárkóztatás konkrét eredményei: tantárgyi eredmények, versenyek, pályázatok helyezése, esetleg alapfokú nyelvvizsgát végzettek száma. A magatartási eredmények, érdemjegyek, osztályzatok, dicséretek, büntetések. 19

20 A napköziotthoni, tanulószobai célok megvalósulásának mutatói A tehetséggondozás és a felzárkóztatás konkrét mutatói, az érintett tanulók tantárgyi eredményei, valamint a versenyeredmények. Az osztály, csoport neveltségi szintje, tanulmányi eredménye. Az egyes szabadidős programok népszerűsége a gyermekek körében. Az ünnepségek, rendezvények sikeressége A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A célokat és a feladatokat a tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételekkel és a pedagógiai, módszertani eszközökkel valósítjuk meg A nevelő-oktató munka módszerei A módszerek megválasztásának szempontjai: a nevelés-oktatás célja, a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége, a didaktikai feladat, a tanítási tartalom, a tantárgyak sajátossága, a pedagógus személyisége, az iskola tárgyi feltételei Nevelési módszerek követelés meggyőzés gyakorlás ellenőrzés 20