HERBICIDEK (STOMP 330 EC, DIKAMIN D) ÉS NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM, ÓLOM) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSA MADÁREMBRIÓKON
|
|
- Kornélia Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. Várnagy László az MTA doktora HERBICIDEK (STOMP 330 EC, DIKAMIN D) ÉS NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM, ÓLOM) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSA MADÁREMBRIÓKON DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: JUHÁSZ ÉVA KESZTHELY 2009
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK KUTATÁSI CÉLOK anyag és módszer VIZSGÁLATI ANYAGOK GYOMIRTÓ SZEREK NEHÉZFÉMEK ALKALMAZOTT KONCENTRÁCIÓK KÍSÉRLETI ÁLLATOK KELTETÉS A KEZELÉSEK IDŐPONTJA ÉS MÓDJA FELDOLGOZÁS STATISZTIKAI VIZSGÁLAT KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS KORAI EMBRIONÁLIS FEJLŐDÉS KÓRBONCTANI FELDOLGOZÁS CSONTVÁZFESTÉSSEL TÖRTÉNT FELDOLGOZÁS SZÖVETTANI FELDOLGOZÁS JAVASLATOK ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE
3 1. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK Az utóbbi években, évtizedekben elmondhatjuk, hogy nem telik el úgy egy hónap, sőt néha akár egy hét sem, hogy ne hallanánk a médiában környezeti katasztrófákkal kapcsolatos híreket. Mondhatnánk, hogy ennek csupán annyi oka van, hogy ma már sokkal gyorsabban terjednek az információk. Míg régen egy-egy levél hónapokkal a feladása után érkezett meg a szomszédos országból, ma már csupán egy kattintás és az interneten a világ bármely pontján történt eseményekről értesülhetünk. Ez azonban bár igaz, de önmagában nem elég magyarázat arra, hogy ennyi környezetszennyezésről, katasztrófahelyzetről kapunk híreket. Természetesen, ha kémiai anyagokról, azon belül is növényvédő szerekről van szó, akkor nem csak a káros hatásaikról kell említést tennünk, hiszen ha alkalmazásuk nem válna az emberiség előnyére, akkor nem is kellene a felhasználásukkal kapcsolatos témakörökkel foglalkoznunk. Napjainkban már nem elegendő nagy mennyiségben előállítani egy-egy élelmiszer alapanyagot, ahhoz, hogy megoldjuk az emberiség élelmezését, hanem egyre inkább előtérbe kerül a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek előállításának kérdése. Mindannyian tudjuk, hogy ehhez kémiai anyagok felhasználására is szükség van, hiszen, ha például egy növény gombabetegségére és az ott megjelenő veszélyes toxinokra gondolunk, akkor tudjuk, hogy a növényállományunk fertőződését eleve elkerülhetjük a mai hatékony gombaölő szerek alkalmazásával. Elgondolkodtató, hogy mi a fontosabb: a környezet szennyeződésének csökkentése vagy az élelmiszerbiztonság? A válasz véleményem szerint mint általában mindenben itt is az aranyközépútban rejlik! Fontos megemlítenünk, hogy a növényvédő szerek hatóanyagai, illetve a környezetben megtalálható egyéb kémiai szennyező anyagok nem csak extrém dózisokban jelenthetnek problémát, hanem a kisebb koncentrációk együttes hatása is hozhat nem várt eredményeket. Az interakciós lehetőségek száma végtelen, hiszen nagyon sokféle kémiai anyag találkozhat egymással a környezetben, így ezek az együttes hatások kiszámíthatatlanok, előre nem látható következményekkel járhatnak. Fontos tehát az együttes hatások minél szélesebb körű feltérképezése, még az olyan anyagok és 3
4 koncentrációk esetében is, amelyek önmagukban nem bizonyultak toxikusnak a velük elvégzett vizsgálatok vagy az engedélyezés során. A Föld népessége évről-évre növekszik, a lakosságnak egyre nagyobb mennyiségű és lehetőleg jó minőségű élelmiszerre van szüksége, amit adott nagyságú területen kell megtermelnünk, így csak a hatékonyság növelésével érhetünk el eredményeket, mert a termőföldek mennyisége nem végtelen, nem növelhető tetszőlegesen. A hatékonyság növelése azt is jelenti, hogy minél jobban meg kell tudnunk védeni terményeinket a károsító szervezetektől, ez pedig egyet jelent azzal, hogy továbbra is alkalmaznunk kell peszticideket a mezőgazdaságban, illetve továbbra is újabb vegyületeket kell alkotnunk, megbizonyosodnunk hatékonyságukról, majd feltérképeznünk az esetleges káros hatásaikat is az engedélyeztetési eljárás során illetve azon felül. A korábbi években Magyarországon - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - egy egy peszticid mérgezési veszélyességét az állatkísérleti toxikológiai vizsgálatok heveny LD 50 értékei alapján állapították meg. Az 1970-es években új, veszélyességet elbíráló rendszer született, amelyben három kategóriában (munka-, élelmezés- és környezethigiénia), hat-hat tényező figyelembe vételével sorolják veszélyességi kategóriákba a növényvédő szereket. Így a korábbi egy adat helyett 18 szempont alapján értékeljük az egyes higiéniai területeken szóba jöhető veszélyességet, hiszen nem elegendő egyetlen adatot figyelembe vennünk az esetleges károsító hatás megítélésekor, hanem egyszerre kell értékelnünk az adott szerforma toxicitási adatait, kumulációs tulajdonságait, az alkalmazás körülményeit és a mérgezés megelőzésének, illetve gyógyításának lehetőségeit (VÁRNAGY és BUDAI, 1995). A növényvédő szerek engedélyezéséhez szükséges toxikológiai vizsgálatok között a teratogén hatás vizsgálata az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején vált általánossá (VÁRNAGY, 1991). Magyarországon már az 5/1988-as MÉM rendelet - figyelembe véve az OECD-nek a szerek engedélyezésére vonatkozó irányelveit - a vadtoxikológiai vizsgálatok sorában előírta a házityúkon és/vagy fácánon elvégzendő madárteratológiai vizsgálatokat. Bár a jelenleg érvényben lévő szabályozás nem írja elő a madárembriókon elvégzett teratológiai vizsgálatokat az engedélyezési eljárásban, ennek ellenére ezek a kísérletek lehetőséget adhatnak arra, hogy a gyógyszereket előzetesen tesztelhessük a teratogén veszély becslésére, valamint egyéb vegyületek ökotoxikológiai vizsgálataiban, főként a növényvédő szerek engedélyezési eljárásában vagy az alapkutatásban alkalmazhassák azokat (VÁRNAGY, 2005). 4
5 2. KUTATÁSI CÉLOK Jelen tanulmányban az általam elvégzett vizsgálatok célja az volt, hogy két féle kezelési módszer segítségével feltárjam a környezetünkben nagyobb mennyiségben előforduló, illetve az élő szervezetekre nézve fokozottan veszélyesnek minősülő nehézfémek (réz, kadmium, ólom) és két széles körben alkalmazott herbicid (a 33% pendimetalin hatóanyag tartalmú Stomp 330 EC és a 72% 2,4-D hatóanyag tartalmú Dikamin D) egyedi és együttes embriókárosító hatását. A vizsgálat alkalmas annak megfigyelésére, hogy a környezeti nehézfém terhelés mellett miként érvényesül az adott peszticidek méreghatása a fejlődő madárembrióban, figyelembe véve az egész embrionális fejlődési szakaszt. Mivel az ökotoxikológiai vizsgálati módszerek elsősorban csak egy adott szer méreghatásának vizsgálatára szorítkoznak, ezért a növényvédő szerek interakciós hatásaira vonatkozó adatok különösen fejlődő madár szervezetben hiánypótlónak tekinthetők. Ez a tény pedig különösen azért fontos, mert az élő szervezetek és a környezet közötti kölcsönhatások és összefüggések feltárásának, illetve értékelésének elengedhetetlen és elsődleges feltétele a vizsgálati eredményeket alátámasztó pontos adatok és adatbázisok kialakítása. 5
6 3. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálati anyagok Gyomirtó szerek Stomp 330 EC (33% pendimetalin) Dikamin D (72% 2,4-D) Nehézfémek Réz-szulfát Kadmium-szulfát Ólom-acetát Alkalmazott koncentrációk A nehézfémek esetében az alkalmazott koncentráció 0,01% volt, egy előzetes vizsgálat eredményeit alapul véve. A gyomirtó szereket a vegyszeres növényvédelmi munkák során felhasznált gyakorlati permetlé töménységben alkalmaztam a kísérleteim során Kísérleti állatok Kísérleteimet házityúk (Gallus gallus f. domestica) tenyésztojásokon végeztem el. Vizsgálataim során Shaver Rusticbro tenyésztojásokat használtam fel, amelyek a 6
7 sármelléki Goldavis Kft. keltető üzeméből származtak. A Shaver Rusticbro húshibrid kedvező tulajdonságokkal, jó termékenységi mutatókkal rendelkezik. A kísérletsorozat végrehajtása folyamán összesen 1920 db házityúk-tojást használtam fel Keltetés A szállítást követő 24 órás pihentetés után kezdtem meg a tojások keltetését Ragus típusú asztali keltetőgépben. A keltetés ideje alatt gondoskodtam a megfelelő hőmérsékletről (37-38 o C), páratartalomról (65-70%) és a tojások naponta történő forgatásáról, hogy elkerüljem az embriók letapadását A kezelések időpontja és módja Az általam elvégzett vizsgálatsorozatban a kezelések időpontjául a keltetés megkezdését, azaz a 0. napot választottam, ezzel azt próbáltam modellezni, mintha a vegyi terhelés a fejlődés kezdetén érné az embriót. A kezelések megkezdése előtt a tojásokat véletlenszerűen csoportokba osztottam törekedve arra, hogy a tojásméret és tömeg tekintetében közel homológ csoportokat képezzek, továbbá minden tojást grafitceruzával jól látható módon megjelöltem. Jelen tanulmányban a kísérletbe bevont anyagokat injektálásos és bemerítéses kezelési módszerrel vizsgáltam. Az injektálásos kezelés során a tojások héján át lyukat fúrtam a légkamra felett, majd ezt követően Ovijector automata adagoló segítségével bejuttattam a vizsgálati anyagok megfelelő töménységű oldatait vagy emulzióit a tojások légkamrájába. Ezután a tojások héját parafinnal lezártam, majd behelyeztem őket a keltetőbe. Az egyedi kezelések során a nehézfémek illetve a herbicidek megfelelő töménységű oldataiból 0,1 0,1 ml-t juttattam be a tojások légkamrájába, míg az együttes méreghatás vizsgálat során összesen 0,2 ml került beinjektálásra, azaz mindkét vizsgálati anyagból 0,1 0,1 ml. Az oldatok illetve emulziók elkészítéséhez minden esetben desztillált vizet használtam, a kontroll csoportba tartozó tojásokat pedig 0,1 ml desztillált vízzel injektáltam be. A bemerítéses eljárás során a tojásokat a vizsgálati anyagok megfelelő töménységű, 37 o C-os csapvízzel elkészített oldatába illetve emulziójába helyeztem 30 percre. A bemerítés befejeztével a tojásokat szűrőpapírra tettem, hogy leitassam róluk a folyadékot, majd a 7
8 keltetőbe helyeztem őket. Mind az egyedi mind az együttes vizsgálat során a növényvédő szerek és a nehézfémek megfelelő töménységű oldatainak elkészítésére 37 o C-os csapvizet használtam, a kontroll csoportba tartozó tojásokat pedig 37 o C-os csapvízbe merítettem 30 percre Feldolgozás Vizsgálataim során két eltérő időszakban került sor a házityúk tojások felbontására és feldolgozásra. A keltetés megkezdésének napján kezelt tojások egy részéből - a korai fejlődési stádium vizsgálata céljából - csoportonként db embrióból 0,1%-os ozmium-tetroxid festék felhasználásával tartós preparátumot készítettem a keltetés 2. és 3. napján (SINKOVITSNÉ és BENKŐ, 1993; KERTÉSZ, 2001). A többi kezelt tojást a kelés előtt két nappal, a keltetés tizenkilencedik napján bontottam fel és végeztem el az embriók vizsgálatát az alábbi szempontok szerint: Lemértem az embriók testtömegét, feljegyeztem az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek számát és típusát, továbbá az elhalások időpontját és számát. Szövettani feldolgozás céljára mintát vettem a májból és a hosszú nyakizomból. A 4%-os neutrális formaldehid vizes oldatában rögzített szervekből a paraffinbeágyazást követően került sor a hematoxilin eozin festésre és a minták fénymikroszkópos értékelésére (KRUTSAY, 1980; VETÉSI, 2002). Csontvázpreparátumot készítettem alizarin-vörös festék felhasználásával az embriók csontvázrendszerében esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek kimutatására (DAWSON, 1926), az értékelést sztereo-mikroszkóppal végeztem el. 8
9 3. 7. Statisztikai vizsgálat A testtömeg adatok eloszlásvizsgálatára Kolmogorov Smirnov tesztet végeztem, majd mivel az adatok normál eloszlásúak voltak, így Student féle t próbát alkalmaztam (FINNEY, 1972). Az embriómortalitás és a fejlődési rendellenességek statisztikai értékelésére RXC Chi 2 tesztet használtam (BARÁTH és mtsai, 1996). Az értékelés során mind az egyedileg, mind pedig az együttesen kezelt csoportok eredményeit összevetettem a kontroll csoport értékeivel. Ezután pedig az együttesen kezelt csoportok eredményeit hasonlítottam össze a nehézfémekkel, valamint a peszticidekkel egyedileg kezelt csoportok eredményeivel. 9
10 4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS Korai embrionális fejlődés A korai embrionális fejlődési stádium vizsgálata során megállapítottam, hogy a nehézfémek főként az injektálásos kezelés esetében fokozták az elhalások előfordulásának gyakoriságát, de sem a réz-, sem a kadmium-szulfát, sem pedig az ólom-acetát felhasználásának eredményeként nem tapasztaltam a vizsgált paraméterek tekintetében szignifikáns növekedést, amit más szerző eredménye is igazolt (FEJES, 2005). A házityúkembriók fejlődésére ebben a szakaszban mindkét kezelési mód esetében a gyakorlati permetlé töménységben felhasznált Stomp 330 EC bizonyult az egyedileg a tojásba juttatott nehézfémek és peszticidek közül a legtoxikusabbnak. Az egyedi kezelések egyike sem eredményezett szignifikáns eltérést a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az együttesen kezelt csoportok közül az injektálás eredményeként a Dikamin D herbicid bármely nehézfémmel történő együttes alkalmazása, valamint a Stomp 330 EC és az ólom-acetát együttes alkalmazása során szignifikánsan nőtt az elhalt embriók aránya a kontroll csoporthoz képest. A fejlődési rendellenességek vonatkozásában összefoglalóan elmondható, hogy mindegyik kezelt csoportban sporadikusan fordult elő rendellenes fejlődésű embrió, szignifikáns eltérést nem tapasztaltam. A fejlődési rendellenesség elsősorban az érhálózat és a szomiták fejletlenségében, valamint az agyhólyag és a szemhólyag rendellenes fejlődésében nyilvánult meg Kórbonctani feldolgozás A tizenkilencedik napon elvégzett feldolgozás folyamán a kadmium-szulfát illetve az ólom-acetát szignifikánsan növelték az elhalások arányát a kontroll csoporthoz viszonyítva az injektálásos kezelések eredményeként, sőt mindhárom nehézfém ezen felül 10
11 szignifikánsan csökkentette az állatok testtömegét is mindkét kezelési mód esetében a kontroll csoporthoz viszonyítva. A gyomirtó szerekkel egyedileg kezelt csoportokban szignifikánsan nőtt az elhalt embriók aránya a kontroll csoportban mért értékhez képest az injektálásos kezelések során. A korai fejlődési stádium vizsgálatakor tapasztaltakhoz hasonlóan a készítmények embriótoxikus hatása már közvetlenül a keltetést követő időszakban megnyilvánult mind a két peszticid esetében. Az egyedileg kezelt csoportokban a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága az injektálás során a réz-szulfát és a Dikamin D esetében, a bemerítéses kezelés során a réz- és a kadmium-szulfát esetében nőtt szignifikánsan a kontroll csoporthoz viszonyítva. A testtömeg-értékek mind az injektálás, mind a bemerítéses kezelés esetében szignifikánsan csökkentek minden egyedileg kezelt csoport tekintetében a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az együttes kezelések eredményeként az injektálás során minden esetben szignifikánsan nőtt az embrióelhalások száma és a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága a kontroll csoporthoz viszonyítva. A Stomp 330 EC bármely nehézfémmel együttesen alkalmazva szignifikánsan növelte az embrióelhalások számát a herbiciddel, valamint a nehézfémekkel egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva is, míg a Dikamin D esetében csak a kadmium-szulfáttal történő együttes alkalmazás során jelentkezett az elhalások számának szignifikáns mértékű megnövekedése az egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva. A fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága az injektálás során szignifikáns mértékben megnőtt a herbiciddel egyedileg kezelt csoporthoz viszonyítva a Stomp 330 EC és a réz-szulfát, valamint az ólom-acetát együttes alkalmazásának eredményeként, míg a bemerítés során a Dikamin D és az ólom-acetát együttes alkalmazása okozott szignifikáns mértékű növekedést a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságában a nehézfémmel egyedileg kezelt csoporthoz viszonyítva. Az együttes kezelések eredményeként mindkét kezelési mód esetében, minden csoportban a kontroll csoporthoz viszonyított szignifikáns testtömeg-csökkenés jelentkezett. Az injektálás során a Dikamin D herbicid bármely nehézfémmel együttesen alkalmazva szignifikáns testtömeg-csökkenést okozott a nehézfémmel, illetve a herbiciddel egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva is. 11
12 4. 3. Csontvázfestéssel történt feldolgozás Az önállóan alkalmazott vegyi anyagok közül a réz-szulfát és a Dikamin D felhasználása eredményezte a fejlődésbeli eltérések legmagasabb arányát, amely a kórbonctani feldolgozással összhangban az esetek döntő többségében a nyak, illetve a láb hibás állásában, valamint a növekedés elmaradásában nyilvánultak meg. A kombináltan kezelt csoportok közül a Dikamin D és bármely nehézfém együttes felhasználása esetén nőtt meg a Dawson-féle festési technikával kimutatható fejlődési rendellenességek száma a legnagyobb mértékben az egyedileg kezelt csoportokhoz képest. A rendellenességek típusai jellemzően a nyak és a láb hibás állása, valamint növekedési retardáció voltak Szövettani feldolgozás A kórszövettani vizsgálat a kezelt állatoknál a vizsgált csoportok egyikében sem tárt fel az alkalmazott vegyületek esetében máj- vagy izomkárosító hatást Javaslatok Minél több széles körűen felhasználásra kerülő vegyi anyag esetében meg kellene vizsgálnunk azt, hogy az adott vegyi anyag más, a környezetben jelenlévő kémiai anyagokkal együtt hogyan viselkedik a természetben vagy az állati szervezetben. Javaslom tehát az interakciós vizsgálatok kiszélesítését más, széles körben alkalmazott kémiai anyagok vonatkozásában is. Az általam elvégzett kísérlet egyértelműen bizonyítja, hogy jó elővizsgálati módszer lehet a korai fejlődési stádium vizsgálata az engedélyezési folyamatok során, hiszen az általam vizsgált nehézfémek és herbicidek hatásai jól láthatók már az embriók korai fejlődési szakaszában, amit aztán alátámaszt a 19. napi feldolgozás eredménye is. 12
13 A kísérletet javaslom megismételni bepermetezéses eljárással is, mert ezzel a módszerrel lehetne a legpontosabban modellezni a természetben valójában előforduló expozíciós viszonyokat és a későbbiekre nézve fontos adatokat kaphatnánk arra vonatkozóan is, hogy a jelen vizsgálati rendszerben tesztelt kémiai anyagok hatása milyen mértékben/formában érvényesül egy újabb, harmadik kezelési mód alkalmazásával. Az általam elvégzett kísérletek alapot szolgáltatnak a vadon élő madár fajok mérgezési veszélyének értékelésére, ám a vadon élő madár fajok érzékenységéből kifolyólag javaslom ugyanezen vizsgálatokat megismételni fácán, japán fürj, vadkacsa fajokon is. Az általam elvégzett vizsgálat kiegészíthető lenne az embriók vérplazma paramétereinek meghatározásával is, melynek során még pontosabb adatokat kaphatnánk a kísérletben alkalmazott vegyi anyagok élő szervezetre gyakorolt károsító hatásairól. A vizsgált peszticidek esetében az általam elvégzett kísérlet kiegészíthető lenne egy bomlásdinamikai vizsgálattal, melynek során még pontosabban feltérképezhetnénk a kísérletben alkalmazott herbicidek viselkedését az állati szervezetben. Az általam elvégzett kísérlet kiegészíthető lenne a tojások áteresztőképességének vizsgálatával. Adatokat kaphatnánk arra vonatkozóan, hogy szakaszokra bontva a tojások héját, az áteresztőképességben milyen különbségek vannak, pontosítva ezzel, hogy a vegyi anyagok tojásba történő bejutása mennyiben függ attól, hogy a tojás mely része találkozik a kémiai anyaggal. Megvizsgálhatnánk azt is, hogy a tojások héjának áteresztőképessége hogyan változik az embrió fejlődésével, az idő előrehaladtával. Összességében elmondható, hogy a javasolt újabb módszerek és eljárások bevezetésével, illetve a vizsgálatba vont környezetkárosító anyagok körének bővítése révén az élővilágra gyakorolt emberi hatás jobban megismerhető, továbbá a kapott eredmények gyakorlati felhasználásával környezetünk nagyobb eséllyel őrizhető meg eredeti állapotában magunk és unokáink számára. 13
14 5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A 19. napi feldolgozás során nyert adatokból megállapítottam, hogy a 0,01%-os réz-szulfáttal és a gyakorlati permetlé töménységben alkalmazott Dikamin D-vel, illetve Stomp 330 EC-vel együttesen kezelt csoportokban a vegyi anyagok embriótoxikus hatásúak, az embrióra nézve káros hatásaik a kontroll csoporthoz viszonyított szignifikáns testtömeg-csökkenésben nyilvánultak meg mindkét kezelési mód alkalmazásakor. Az injektálásos kezelés során az elhalások szignifikáns mértékben növekedtek a kontroll és a nehézfémmel egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva. 2. A 19. napi feldolgozás adataiból megállapítottam, hogy a 0,01%-os koncentrációban alkalmazott kadmium-szulfát és a gyakorlati permetlé töménységben felhasznált Dikamin D, illetve a Stomp 330 EC herbicid együttes alkalmazása embriótoxikus, az embrióra nézve káros hatásaik főként az injektálásos kezelés esetében voltak markánsak, mert itt szignifikáns testtömeg-csökkenés jelentkezett a kontroll csoporthoz viszonyítva, valamint az embrióelhalások száma szignifikáns mértékben megnövekedett a kontroll és az egyedileg kezelt csoportokhoz viszonyítva is. 3. A 19. napi feldolgozás során nyert adatok alapján megállapítottam, hogy a 0,01%- os koncentrációjú ólom-acetát és a gyakorlati permetlé töménységben felhasznált Dikamin D, illetve a Stomp 330 EC együttes alkalmazása embriótoxikus, az embrióra nézve káros hatásaik mindkét kezelési módszer esetében a testtömeg adatok kontroll csoporthoz viszonyított szignifikáns csökkenésében nyilvánultak meg. Az injektálás hatásaként szignifikáns mértékben fokozódott a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága és az embrióelhalások gyakorisága a kontroll csoporthoz képest. 14
15 4. A kétféle kezelési mód összehasonlításából megállapítottam, hogy a két gyakorlati permetlé töménységben alkalmazott herbicid (Dikamin D, Stomp 330 EC) és a három 0,01%-os koncentrációban felhasználásra kerülő nehézfém (réz-szulfát, kadmium-szulfát, ólom-acetát) vizsgálata során az injektálásos kezelés toxikusabbnak bizonyult a bemerítéses kezeléshez képest, ami az embrióelhalások számának és a fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának nagyobb mértékű növekedésében nyilvánult meg. 15
16 6. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Az értekezés témaköréből megjelent publikációk Tudományos cikkek M. Keserű P. Budai L. Várnagy R. Szabó É. Juhász G. Babinszky: Teratogenicity study of some pesticide in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, (4) Keserű M., Komlósi V., Mink J., Fáncsi T., Szabó R., Juhász É., Tavaszi J., Várnagy L.: Két herbicid és egy inszekticid méreghatásának vizsgálata madárembriókban. Acta Kaposváriensis. 2005, Vol 9 No 1, É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, P. Budai, L. Várnagy: Toxicity of a pendimethalin containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, Vol 71 (2a) É. Juhász - R. Szabó - M. Keserű - P. Budai - L. Várnagy: Teratogenicity testing of a 2,4- D containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, Vol 71(2a) Keserű Mihály, Juhász Éva, Szabó Rita, Tavaszi Judit, Várnagy László: Három növényvédő szer egyedi méreghatásának vizsgálata madárteratológiai tesztben. Növényvédelem, 43 (3), old. 16
17 Rita Szabó, Sándor Fejes, Virág Kertész, Mihály Keserű, Éva Juhász, Péter Budai, László Várnagy: Study of the toxic effects of an insecticide and two heavy metals (copper and cadmium sulphate) on chicken embryos. Georgikon for Agriculture 16 (1), p Tudományos előadások és poszterek Fejes Sándor Keserű Mihály Szabó Rita Juhász Éva Kulcsár Szabó Zoltán: Különböző kezelési módok eredményeinek összehasonlítása egy peszticid és egy nehézfém interakciós vizsgálatában. XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, január Összefoglalók, 60. old. Juhász Éva Kulcsár Szabó Zoltán Budai Péter Várnagy László: Különböző kezelési Módok eredményeinek összehasonlítása egy nehézfém és egy peszticid interakciós vizsgálatában. TOX 2003 Konferencia a Magyar Toxikológusok Társasága rendezésében. Zalakaros, november 6-8. Összefoglalók, 28. old. M. Keserű P. Budai L. Várnagy R. Szabó É. Juhász G. Babinszky: Teratogenicity study of some pesticide in chicken embryos. 56th International Symposium on Crop Protection. Gent, 4th May Summaries p Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Fejes Sándor, Budai Péter, Várnagy László: Egyes növényvédő szerek méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon. TOX Harkány, október Összefoglalók, 16. old. Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Fejes Sándor, Budai Péter, Várnagy László: Növényvédő szerek és nehézfémek méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon, TOX Galyatető, október Összefoglalók, 39. old. Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Fejes Sándor, Budai Péter, Várnagy László: A Stomp 330 EC herbicid és két nehézfém méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon. XVI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, január Összefoglalók, 45. old. 17
18 É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, P. Budai, L. Várnagy: Toxicity of a pendimethalin containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. 58 th International Symposium on Crop Protection. Gent, 23 th May 2006, Summaries p É. Juhász - R. Szabó - M. Keserű - P. Budai - L. Várnagy: Teratogenicity testing of a 2,4- D containing herbicide formulation and three heavy metals in chicken embryos. 58th International Symposium on Crop Protection Gent, 23th May Summaries p Juhász Éva, Keserű Mihály, Szabó Rita, Budai Péter, Várnagy László: Két növényvédő szer és három nehézfém méreghatásának vizsgálata házityúk-embriókon. TOX Galyatető, október 4-6. Kivonatok, 35. old. Válogatás más témakörökben született publikációkból Szabó R., Keserű M., Fejes S., Budai P., Juhász É.: A diklórfosz (Unifosz 50 EC) és az atrazin (Hungazin PK 50 WP) egyedi toxicitásának vizsgálata fejlődő madárembrióban. XIV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, Január Összefoglalók, 85. old. R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, É. Juhász, Z. Kulcsár Szabó: Toxicity of a dichlorphos containing insecticide formulation and an atrazine containing herbicide formulation in chicken embryos after individual administration. 56 th International Symposium on Crop Protection. Gent, 4 th May 2004, Summaries p Szabó Rita, Keserű Mihály, Fejes Sándor, Juhász Éva, Budai Péter, Várnagy László: Korai fejlődési stádium vizsgálata házityúk-embriókon egy inszekticid és egy nehézfém együttes alkalmazása esetén. TOX Harkány, október Összefoglalók, 17. old. Várnagy László, Budai Péter, Fejes Sándor, Keserű Mihály, Szabó Rita, Juhász Éva: Egyes növényvédőszer-hatóanyagok bomlásdinamikája és toxicitása madárembriókban. Magyar Állatorvosok Lapja. 2004/12, 126. évfolyam, old. IF.: 0,158 18
19 R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, É. Juhász, Z. Kulcsár Szabó: Toxicity of a dichlorphos containing insecticide formulation and an atrazine containing herbicide formulation in chicken embryos after individual administration. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, (4) Szabó Rita, Keserű Mihály, Fejes Sándor, Juhász Éva, Budai Péter, Várnagy László: Korai fejlődési stádium vizsgálata házityúk-embriókon BI 58 EC és kadmium-szulfát együttes alkalmazása esetén. XV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum. Keszthely, január Összefoglalók, 56. old. É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, V. Kertész, L. Várnagy: Early embryogenesis study on a dimethoate containing formulation and Cu-sulphate in chicken embryos. 57 th International Symposium on Crop Protection. Gent, 10 th May 2005, Summaries p É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, V. Kertész, L. Várnagy: Teratological study of an organophosphate insecticide and cadmium-sulphate on chicken embryos in the early phase of development. ECOTOX 2005, Brno, September 5-7, 2005, Book of Abstracts p É. Juhász, R. Szabó, M. Keserű, S. Fejes, P. Budai, V. Kertész, L. Várnagy: Early embryogenesis study on a dimethoate containing formulation and Cd-sulphate in chicken embryos. Comm. Appl. Biol. Sci., Ghent University, (4)
KÖRNYEZETSZENNYEZŐ NEHÉZFÉMEK (RÉZ, KADMIUM) ÉS HERBICIDEK (DUAL GOLD 960 EC, STOMP 330 EC) EGYEDI ÉS EGYÜTTES TOXICITÁSA HÁZITYÚK-EMBRIÓKON
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. Várnagy László az MTA doktora KÖRNYEZETSZENNYEZŐ
RészletesebbenKÉT HERBICID (DUAL GOLD 960 EC ÉS STOMP 330 EC) ÉS EGY INSZEKTICID (BI 58 EC) EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁREMBRIÓKON
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET HIGIÉNE OSZTÁLY INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Várnagy László MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok
RészletesebbenKét herbicid és egy inszekticid méreg hatásának vizsgálata madár embriókban
Acta Agraria Kaposváriensis (2005) Vol 9 No 1, 1-9 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár Két herbicid és egy inszekticid méreg hatásának
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS JUHÁSZ ÉVA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS JUHÁSZ ÉVA KESZTHELY 2009 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Anda Angéla az MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenA NÖVÉNYVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AKTUALITÁSAI
A NÖVÉNYVÉDELMI SZABÁLYOZÁS AKTUALITÁSAI Gábriel Géza Igazgatóhelyettes, NÉBIH NTAI 2014. február 05. Növényvédelmi Cselekvési Terv 2009/128/EK irányelv a peszticidek fenntartható használatáról (5) Ezen
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenBioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer
CESCI - III. SZENTGOTTHÁRDI SZLOVÉN MAGYAR FÓRUM Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer Pannon Bio-Innováció Kft Taller János, PhD ügyvezető Szentgotthárd, 2017. május 23. 1 Pannon
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
Részletesebben4 3. É V F O L Y A M * 2 0 0 7. M Á R C I U S * 3. S Z Á M
NÖVÉNYVÉDELEM 4 3. É V F O L Y A M * 2 0 0 7. M Á R C I U S * 3. S Z Á M A ZAB VÉDELME N Ö V É N Y V É D E L E M PL A N T P R O T E C T I ON Az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági Állatés Növényegészségügyi
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenEGYES NEHÉZFÉMEK ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK EGYEDI ÉS EGYÜTTES MÉREGHATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MADÁRTERATOLÓGIAI TESZTBEN
1 VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET HIGIÉNE TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: DR. habil. Várnagy László az MTA doktora Tudományág: Állatorvostudományok
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. ÉVBEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM, MEZÕGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ ZÁRÓJELENTÉS A T 046751 SZÁMÚ TEMATIKUS OTKA PÁLYÁZAT KERETÉBEN 2004-2006. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL Egyes
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenGYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK
GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK Gyógynövény: - Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, - gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény, - gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására,
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenMobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Forgalmas autópályák környeztében termelt élelmiszerforrások nehézfém-tartalmának alakulása Kodrik László Ph.D.
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola. Agrokemikáliák irritatív hatásainak toxikológiai vizsgálata in vitro rendszerekben
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: Dr. Budai Péter egyetemi docens Agrokemikáliák irritatív hatásainak
RészletesebbenA káposztafélék védelme
A káposztafélék védelme Talajfertôtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejû, míg mások inkább a kései káposztaféléket
RészletesebbenCsepegtető öntözőrendszerek tisztítása. Kísérlet 2018
Csepegtető öntözőrendszerek tisztítása Kísérlet 2018 Kísérlet adatai Termény / Fajta: Ország / Régió: Kísérlet célja: Nincs adat Faversham / Egyesült Királyság Tesztelt ICL termék: PeKacid 0-60-20 Alkalmazási
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048947/06 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 24. (OR. en) 11470/17 AGRILEG 145 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. július 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D048947/06
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
Részletesebben2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN
2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenMÓDSZERTANI ESETTANULMÁNY. isk_4kat végzettségek négy katban. Frequency Percent Valid Percent. Valid 1 legfeljebb 8 osztály ,2 43,7 43,7
MÓDSZERTANI ESETTANULMÁNY 1. Az elemzés kérdésfeltevése Egy 2009-es kutatásban (pszichiátriai ellátásban szociális lévők körében) attitűdöket vizsgáltunk, melyből a foglalkoztatás egyes modelljeinek egészségmegóvó
Részletesebbenwww.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme
A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu Talajfertőtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejű, míg
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
RészletesebbenINTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.)
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.) Budapest, 2017. november 23. A rendezvény szervezői: Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenA nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely
A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol
RészletesebbenJuhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC
Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
Részletesebben78. OMÉK ÉLELMISZER DÍJ ÉVI PÁLYÁZATI KIÍRÁS 3 KATEGÓRIÁBAN
78. OMÉK ÉLELMISZER DÍJ 2017. ÉVI PÁLYÁZATI KIÍRÁS 3 KATEGÓRIÁBAN i. Kistermelő, vagy kézműves terméket előállító mikrovállalkozás terméke ii. Kisvállalkozás által előállított termék iii. Közepes-és nagyvállalkozás
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata
KUTATÁSI JELENTÉS A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézet e részére DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata. E z ü s t k o l l o
RészletesebbenStatisztikai csalások és paradoxonok. Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc november 26. 1/31
Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc 11. előadás 2018. november 26. 1/31 A tojást rakó kutya - a könyv Hans Peter Beck-Bernholdt, Hans-Hermann Dubben: A tojást rakó kutya c. könyve alapján
RészletesebbenAz adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása
Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Webszeminárium az információs követelményekről 2009. november 30. Valamennyi rendelkezésre álló információ értékelése
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenLégi növényvédelem és növénytáplálás drónokkal. - Tények és tervek -
Légi növényvédelem és növénytáplálás drónokkal. - Tények és tervek - Növényvédelmi Intézet, Gödöllő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Nemzeti
RészletesebbenSzennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
RészletesebbenMintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
RészletesebbenÁllatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet
Hiv.: ECHA-11-FS-06-HU ISBN-13: 978-92-9217-604-4 Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet alapján A REACH-rendelet kidolgozásának és elfogadásának egyik legfontosabb oka
Részletesebbenh a t á r o z a t o t.
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Tőkés Gábor HATÁROZATSZÁM: 02.5/1680/3/2009.
RészletesebbenPermetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete
Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Hatásos permetezés csak akkor végezhető, ha pontosan ismert a felületegységre kiszórt folyadékmennyiség. Ugyanis
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABÓ RITA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABÓ RITA KESZTHELY 2009 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezető: Dr. habil.
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenMELLÉKLET I. MELLÉKLET AZ ÚJ ÉLELMISZERRÉ TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSRE IRÁNYULÓ KONZULTÁCIÓS KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA
HU MELLÉKLET I. MELLÉKLET AZ ÚJ ÉLELMISZERRÉ TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSRE IRÁNYULÓ KONZULTÁCIÓS KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA A tagállam illetékes szerve Dátum: Tárgy: Konzultációs kérelem a(z) új élelmiszerré
RészletesebbenA MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár
RészletesebbenAz étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai dr. Balku Orsolya Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály főosztályvezető. Hatósági ellenőrzések Évről évre visszatérően 2011-ben
RészletesebbenFelelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése
Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése #VeleVagyNelkule Szalkai Gábor / Dr. László Péter TISZ tanácsadók szakmai képzése, 2017 Növényvédelmi Szövetség Alapítás: 2004 Képviseli
RészletesebbenEGY NÖVÉNYI EREDETŰ KIVONAT 14 NAPOS ISMÉTELT ADAGOLÁSÚ ORÁLIS TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATA (PATOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK)
EGY NÖVÉNYI EREDETŰ KIVONAT 14 NAPOS ISMÉTELT ADAGOLÁSÚ ORÁLIS TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATA (PATOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK) Glávits Róbert, Szakonyiné Pasics Ilona, Hirka Gábor TOXI-COOP ZRT 2120 Dunakeszi, Pálya
RészletesebbenORRÜREGBEN ALKALMAZOTT (NAZÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Nasalia
Orrüregben alkalmazott (nazális) Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.4-1 ORRÜREGBEN ALKALMAZOTT (NAZÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Nasalia 04/2006:0676 Az orrüregben alkalmazott (nazális) szisztémás vagy helyi hatás elérésére
RészletesebbenZáró Riport CR
Záró Riport CR16-0016 Ügyfél kapcsolattartója: Jessica Dobbin Novaerus (Ireland) Ltd. DCU Innovation Campus, Old Finglas Road, Glasnevin, Dublin 11, Ireland jdobbin@novaerus.com InBio Projekt Menedzser:
RészletesebbenLevélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁK KONFERENCIÁJA 2012. augusztus 30-31. ELTE, Budapest A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Martin Gizella PhD hallgató
RészletesebbenPerzisztens növényvédı szerek hatástartam és lebomlásvizsgálatai
Prof. Bakonyi Gábor DSc egyetemi tanár Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattani és Állatökológiai Tanszék Gödöllı Páter Károly u. 1 2103 Hivatkozással professzor Úr 2015.
RészletesebbenA szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában
A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenKvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében. PhD értekezés tézisei
Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Kvartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkkifekvési hibák kimutatása érdekében PhD értekezés tézisei KÉSZÍTETTE: Pálinkás
RészletesebbenÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI
ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenAnyagtakarékos permetezőgépek vizsgálatának eredményei Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, Kovács László (MGI), Kalmár Imre (TSF MFK)
Anyagtakarékos permetezőgépek vizsgálatának eredményei Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, Kovács László (MGI), Kalmár Imre (TSF MFK) 1 1. Előzmények A vegyszeres növényvédelem eredményessége és környezetre
RészletesebbenMinőségbiztosítás gyógyszer és növényvédő szer vizsgáló laboratóriumokban
GLP Minőségbiztosítás gyógyszer és növényvédő szer vizsgáló laboratóriumokban 31/1999. (VIII.6.) EÜM-FVM együttes rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekre és a növényvédő szerekre vonatkozó
RészletesebbenMikotoxinok jelenléte a takarmányokban
Mikotoxinok jelenléte a takarmányokban 23-21 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Európai Élelmiszerlánc Parlament FOODLAWMENT Kiemelten Közhasznú
Részletesebbenwww.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme
www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív
RészletesebbenMi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt
RészletesebbenAz OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation
Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA
RészletesebbenKémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende
Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende Bemutatkozás Pest megyében, Sülysáp és Úri község közötti területen található Sűrűpuszta, ahol két mezőgazdasági
RészletesebbenCollembola elkerülési teszt. Készítette: Szilágyi Szabina
Collembola elkerülési teszt Készítette: Szilágyi Szabina Esettanulmány: bioszén hatása a mezofaunára Cél: bioszénnel egészítenék ki a talajt, hogy fokozzák a talaj mikrobiális közösségének a kialakulását,
RészletesebbenA kereszthivatkozás és a kategóriák használata a REACH keretében. Webszeminárium a tájékoztatási követelményekről december 10.
A kereszthivatkozás és a kategóriák használata a REACH keretében Webszeminárium a tájékoztatási követelményekről 2009. december 10. Vázlat A kategóriák felépítésének és a kereszthivatkozásnak az alapelvei
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. Ubinas Kft. (6724 Szeged, Dr. Baross J. u. 26.
ENGEDÉLYEZÉSI IGAZGATÓSÁG ELŐADÓ: Baranyi Tibor Mészáros Ferencné ENGEDÉLY SZÁMA: 1534/3/2006. TEL: 309-1012 FAX: 246-2942 TÁRGY: Gulliver (50 % azimszulfuron) gyomirtó permetezőszer 120 napos eseti felhasználási
RészletesebbenT-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN
T-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN Mézes Miklós a,b, Pelyhe Csilla b, Kövesi Benjámin a, Zándoki
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
RészletesebbenA hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba
A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés
RészletesebbenAz előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása
Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenSTATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése
4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól
RészletesebbenVarga László
Új mikrobiológiai talajkezelési lehetőségek és termékfejlesztések az ökológiai 2017. 12. 09. termesztésben, misztériumok nélkül Varga László +36 30 928 6172 Mik a termelés kritikus pontjai? Időjárás Kártevők
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenA számítógép vezérelt környezetkímélő gyomirtás fejlesztési eredményei. Kétéltű járművek a környezetkímélő gyom- és cserjeirtásban
ÚTON A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TECHNOLÓGIÁK FELÉ A számítógép vezérelt környezetkímélő gyomirtás fejlesztési eredményei Kétéltű járművek a környezetkímélő gyom- és cserjeirtásban Cégadatok: Alapítás éve: 1982
RészletesebbenA proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában
BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában Tárgyszavak: proteom; proteomika; rák; diagnosztika; molekuláris gyógyászat; biomarker;
RészletesebbenDr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében
Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenZempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának
RészletesebbenSOILTONIC. A növények egészsége a talajban kezdődik SOILTONIC. mint talajkondicionàló
SOILTONIC SOILTONIC mint talajkondicionàló A növények egészsége a talajban kezdődik Innovative plant solutions SOILTONIC G Technológiai tájékoztató Ma már köztudott és tudományosan alátámasztott tény,
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenAZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.
RészletesebbenKritikus kábítószerek hatóanyagtartalmának fokozott monitorozása. 2009. I. hírlevél
Bőnügyi Szakértıi és Kutatóintézet Monitoring hírlevél 9. július 24. Kritikus kábítószerek hatóanyagtartalmának fokozott monitorozása 9. I. hírlevél Tartalom 1 Köszöntı 2 A heroin tartalmú porok koncentrációja
RészletesebbenÚtban a fejlesztéspolitika új paradigmája felé: helyi (gazdaság-)fejlesztés. Az előadás váza
Útban a fejlesztéspolitika új paradigmája felé: helyi (gazdaság-)fejlesztés Ricz Judit VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda
Részletesebben