PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE"

Átírás

1 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE ÉVI 2/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA március 9.

2 PEST MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

3 Project: Pest Megyei Környezetvédelmi Program Megbízó, jóváhagyó: Pest Megye Önkormányzata Cím: 1052 Budapest, Városház u Képviseli: Szabó István Pest Megye Közgyűlésének Elnöke Témafelelős, fővállalkozó: Enviworld Környezetvédelmi Mérnökszolgáltató Kft. Cím: 1183 Budapest, Széchenyi u. 9. Tel: Képviseli: Kiss Leizer Géza Károly ügyvezető igazgató Vezető tervező: Kiss Leizer Géza Károly MSC okl. környezetmérnök okl. környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakmérnök szakértő (SZKV-1.1,2,3,4) kamarai tag(mmk: ) Tel:

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS PEST MEGYE MEGVÁLTOZOTT SZEREPE A KÖRNYEZET VÉDELMÉBEN A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE IRÁNYMUTATÁS, ÁLTALÁNOS ADATOK IRÁNYMUTATÓ SZAKMAI MEGFONTOLÁSOK A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETRENDEZÉS CÉLJA KÖRNYEZETVÉDELEM ÖNKORMÁNYZATI PROGRAM PEST MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK CÉLJA A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB HATÓTÉNYEZŐK ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSÁNAK ELEMZÉSÉN ALAPULÓ HELYZETÉRTÉKELÉS FÖLDTANI ÉS TALAJADOTTSÁGOK A termőföld és talaj védelme fenntartható használatuk Térszerkezet gazdálkodás Terület felhasználás-változások Hulladékgazdálkodás Pest megyei hulladékgazdálkodási helyzetkép Hulladékgazdálkodási társulások Pest Megyében Házi komposztálás és hasznosítás Hulladékokra vonatkozó csökkentési célok FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK Víztestek, vízkészlet-gazdálkodás Jelentős vízgazdálkodási problémák Vízfolyások hidromorfológia problémák Vízfolyások terhelések Állóvizek hidromorfológiai problémák és terhelések Felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi problémák Duna-Tisza közi Homokhátság Települési vízminőség-védelem Duna Régió Stratégia Árvíz elleni védekezés Szennyvízkezelés TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A biológiai sokféleség megőrzése Pest megyében található országos jelentőségű természetvédelmi területek Pest megyében található helyi jelentőségű természetvédelmi területek Pest megyében található európai közösségi irányelvek alapján védett területek Élettelen természeti értékek Pest megyei településeket érintő, természetvédelmi vonatkozású pályázatok A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása Az épített környezet védelme LEVEGŐMINŐSÉG ÁLLAPOTA Levegőszennyezettség Közlekedésből származó levegőszennyezés Építkezésből származó levegőszennyezés Üvegházhatású gázok és egyéb szennyezők KÁRMEGELŐZÉS, KÁRMENTESÍTÉS KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Általános jellemzők Légszennyezettség Vízminőség védelem Hulladékok és szennyezett területek Klímaváltozás

5 3.7. ZÖLDFELÜLETEK ÁLLAPOTA ÉS VÉDELME, ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁS A zöldfelületek állapota A zöldfelületek védelme Zöldfelület-gazdálkodás ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Közlekedési zaj Ipari és üzemi jellegű zaj Építési zaj Lakossági és közüzemi tevékenységből eredő zajok Rezgésterhelés ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIAGAZDÁLKODÁS Energiaszolgáltatás Energiafelhasználás, energiatakarékosság KÖRNYEZETBIZTONSÁG A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ, ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK, VALAMINT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÁLLAPOTOK A TERVEZÉSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A megyei program keretét alkotó 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program készítésének körülményei A megyék szerepe KÖRNYEZETI JÖVŐKÉP A CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TEENDŐ FŐBB INTÉZKEDÉSEK AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÁRHATÓ HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS ÉS AZ INNOVÁCIÓ LEHETŐSÉGEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A FÖLDTANI KÉPZŐDMÉNYEK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei: Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések: A Pest Megyei Környezetvédelmi Program megyei specifikus és operatív célkitűzései: A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A TALAJ, ILLETVE TERMŐFÖLD VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A TELEPÜLÉSIHULLADÉK-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A KÖRNYEZET ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTASÁGÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések

6 Az előrehaladás mutatói A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói AZ EGÉSZSÉGES IVÓVÍZELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A REKULTIVÁCIÓVAL ÉS REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések Az intézkedések megvalósításánál igénybe vehető finanszírozási eszközök A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói LÉGSZENNYEZETTSÉG-CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói KÖZLEKEDÉS- ÉS SZÁLLÍTÁSSZERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

7 Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A TÁJVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok elérése érdekében szükséges intézkedések A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei AZ NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁSI FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói AZ ÁR- ÉS BELVÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSÁVAL ÉS A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések Az intézkedések megvalósításánál igénybe vehető finanszírozási eszközök A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL, TÁJÉKOZTATÁSSAL ÉS A TÁRSADALMI RÉSZVÉTELLEL KAPCSOLATOS FELADATOK

8 Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az NKP-4 megyei vonatkozású stratégiai céljai és területei Az NKP-4 alapján a megyét érintő célok elérése érdekében szükséges intézkedések A Pest Megyei Környezetvédelmi Program akcióprogramjának megyei specifikus és operatív célkitűzései A célok megvalósításában érintett megyei területek, kistérségek, települések Az előrehaladás mutatói A CÉLÁLLAPOTOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEKHEZ IGÉNYBE VEHETŐ FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK Állapot megőrzési célú környezeti feladatok Emberi tevékenység következményeihez kapcsolódó feladatok Hátrányos következmények megszüntetéséhez sorolható feladatok Természeti erők elleni védekezés csoportjába sorolt feladatok A szemléletformálás körébe sorolt feladatok A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE A KITŰZÖTT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSI, ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ESZKÖZEI AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK, VALAMINT AZ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖLTSÉGIGÉNYE, A TERVEZETT FORRÁSOK MEGJELÖLÉSÉVEL A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGEI ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK sz. melléklet: Pest megyében található helyi jelentőségű természetvédelmi területek Országos és helyi jelentőségű védett és Natura 2000 területek településenkénti elhelyezkedésének összesítő táblázata sz. melléklet: Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében sz. melléklet: Vízfolyások ökológiai állapota sz. melléklet: Belvízvédelmi besorolás sz. melléklet: Közműolló sz. melléklet: Szennyvíz agglomerációk sz. melléklet: Pest megyét érintő stratégiai zajtérképek (elektronikusan áll rendelkezésre)

9 1. BEVEZETÉS 1.1 Pest megye megváltozott szerepe a környezet védelmében Pest megye számára eddig három környezetvédelmi program készült, melyek az általános törvényi előírásokat figyelembe véve, de egyébként önálló, a környezetvédelemben szokásosan tárgyalt szakterületekre épülve, közel hasonló szerkezeti felépítést mutattak. A most készült IV. program szakít ezzel a formával, egyrészt a megyei önkormányzat által megadott kötelező tartalmi elemek, másrészt a megye környezet védelmében megváltozott szerepe miatt. A környezetvédelmi szabályozási rendszer 2001-ben az I. program elkészültekkor más volt, a megyei önkormányzatoknak határozott feladatokat adott. Mára e szabályozás alapján a feladatok leginkább a területfejlesztésben és rendezésben nyilvánulnak meg, vagyis Pest megye mely településein hogyan, miként lehet koordinálni az ezekkel kapcsolatos elvégzendő feladatokat. Pest Megye Önkormányzatának feladatai a területi szintű területfejlesztési és területrendezési tervezési feladatok ellátása, térségi feladatok, programok összehangolása, koordinálása megyei szintű programokkal összefüggő tervezési feladatok ellátása várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatok ellátása az érintett települési önkormányzatok bevonásával vidékfejlesztési feladatkörében források felhasználásának koordinálása, vidékfejlesztési stratégiák és akciók összehangolása a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel A környezet védelmével kapcsolatos feladatok pedig a megyei önkormányzat tudatformáló, koordináló, szakmai segítséget nyújtó, információ átadó, vezető szerepét hangsúlyozzák. A megyei önkormányzat tehát a természet- és környezetvédelem feladatainak összehangolását, bemutatását és megőrzését végzi a területi tervezés, fejlesztés és rendezés eszközeivel. Bár a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény nem különíti el sarkalatosan a megyei és a települési feladatokat, a településeknek sokkal több feladata van, mint a megyéknek. Ezért törekedtünk arra, hogy egy olyan környezetvédelmi programja legyen Pest megyének, ami a feladatok elvégzése tekintetében különbözik a települési programoktól. A környezetvédelmi programpontok a települési önkormányzatok által operatívan megvalósítható feladatokat fogalmazzák meg. Ezek elvégzését nagymértékben segíthetik a megyei önkormányzatnál alkalmazott környezetvédelmi szakemberek. Környezetvédelmi célra elkülönített fejlesztési forrással Pest megye jelenleg nem rendelkezik, hiszen nincs a megyének ilyen feladata, csak a koordinálás, de a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (területfejlesztési törvény) alapján vidékfejlesztési források odaítélésének döntését a megyék gyakorolják. Uniós, vagy egyéb külső forrás, melynek folyósítása között várható Pest megye számára, korábbi pályázat alapján nincs. Kármentesítés, kármegelőzés tekintetében vízgazdálkodási szempontból 80 kármentesítendő terület található a megyében (pl.: Szentendre, volt szovjet laktanya és környezete, Vác déli vízbázis környezete-gyógyszergyári és egyéb szennyezés, Mogyoród-gyógyszergyári szennyezés), melyek mielőbbi kármentesítése nemcsak az ott élő lakosság egészségének, illetve a közeli vízbázis védelme érdekében halaszthatatlan feladat. Másik jelentős probléma a megyében a bányatavak rekultivációjának, a táj rehabilitációjának kérdése. A bányatavak esetében fontos, hogy azok gazdaságilag jól működjenek, mert munkahelyet teremtenek, ugyanakkor, óriási tájsebek is, emiatt folyamatos a vita arra vonatkozólag, hogy mekkora 8

10 károkat okoznak az egyébként is csökkenő talajvízben, ahol az eutrofizáció következtében elszennyeződnek, tovább szennyezve a talajokat, a talajvizet. A megyében nincsenek jelentős barnamezős területek, sem rozsdatemetők. Radioaktív és veszélyes hulladéklerakó Püspökszilágyiban és Galgamácsán üzemel a megyében, de ezek jól, megfelelő szabályozás alapján működnek. Figyelembe kell venni, hogy a megyéknek változtak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 32. -a rendelkezett arról, hogy a megyék hulladékgazdálkodási tervet készíthetnek a települések bevonásával. A törvény hatályon kívül helyezésével, a megyék szerepének, illetve a hulladékgazdálkodás rendszerének megváltozásával a megyéknek nem kell hulladékgazdálkodási tervet készíteniük, de koordinálják a települések környezetvédelmi tevékenységét, többek között a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a hatályos hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 24. (2) alapján véleményezik. A felszíni és felszín alatti vízkészletek tekintetében pedig azt, hogy ezek összefüggenek a klímaváltozással, tehát a települési vízminőség-védelem rendkívül fontos. Az országos stratégiai tervek között megtalálhatók a klímaváltozás, vízgazdálkodás, energiagazdálkodás, innováció témakörei, ezek között a vízminőség-védelem tekintetében több kapcsolódási pont található. Az ár- és belvízgazdálkodás tekintetében az elkészült Duna Régió Stratégia érinti ezt a kérdést, de fontos megkülönböztetni, hogy mi az állam és mi Pest megye feladata. A Duna Régió Stratégia elengedhetetlenül fontos a megye ökológiailag gazdag régiói számára ahhoz, hogy a környezetvédelmi fellépéseket és projekteket meg lehessen valósítani. A javasolt fellépések közvetlenül hozzájárulhatnak az Európai Unió 2020-ig tervezett stratégiájához. A Homokhátság problémáinak kezelése érdekében a partnerség megerősítése céljából történt a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács újraalakítása. A Bács-Kiskun és Csongrád megyével történő együttműködéssel az éghajlatváltozással a Duna-Tisza közén jellemzően megjelenő kiszáradás problémájának kezelése is példaértékű projekteket hozhat létre. Reméljük, hogy a Pest Megyei Környezetvédelmi Program hitelesen mutatja be az élhető biztonságos környezet, az elkötelezett környezettudatosság, valamint a társadalmi-gazdasági- környezeti felelősség összhangjának megteremtésére irányuló törekvéseket. 1.2 A környezetvédelmi programok szabályozási rendszere Az évi LIII. törvény 40. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a környezetvédelmi tervezések alapját a 6 évente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program határozza meg. A környezetvédelmi programok elkészítése Magyarországon eddig deduktív, a már ismert általános törvényszerűségekből következtetve történt. Először az NKP került elfogadásra, majd az abban foglalt célokkal, célállapotokkal és feladatokkal összhangban történt a kisebb közigazgatási egységek területére vonatkozó programok megalkotása és elfogadása, így biztosítva az egyes programok vertikális kapcsolódását egymáshoz. A programoknak ugyanakkor a horizontális kapcsolódását is biztosítani kell, ami az egyes tervezési szinteken, különösen a területfejlesztési, illetve rendezési tervekkel való összhang megteremtését jelenti. 9

11 Megjelent az Európai Unió új, a Jólét bolygónk felélése nélkül című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja (7th Environment Action Programme, továbbiakban: 7EAP), amely Magyarország számára is számos feladatot fogalmazott meg, ezáltal jelentős igazodási pontot képvisel a hazai környezetpolitikai célkitűzések meghatározása és megvalósítása során. A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint szakpolitikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvényben foglaltak alapján a Program az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos átfogó környezetvédelmi terv. A Program a közötti időszakra szól, kitekintéssel 2020-ig, az EU közötti időszakra szóló pénzügyi perspektívájával összhangban. A Program főbb kapcsolódási irányai Magyarország környezetpolitikája mind kialakításában, mind végrehajtásában szervesen kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz (kiemelten a 7EAP-hoz) és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz (mint például a Rio+20 világkonferencia következtetései); a Program szorosan kapcsolódik az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához, mint hosszú távú koncepcióhoz; az abban tárgyalt négy alapvető erőforrás közül elsősorban a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó célokat és intézkedéseket részletezi; az NKP a környezetügy átfogó stratégiai tervdokumentuma, mely keretet ad minden környezetügyi szakterületi stratégiának, programnak, tervnek integrálja fő célkitűzéseiket, illetve útmutatást fogalmaz meg a kidolgozásukhoz; a Program kidolgozása során egyrészt figyelembe kell venni a környezet állapotát befolyásoló hajtóerőkre vonatkozó átfogó, illetve ágazati stratégiai tervdokumentumok fő célkitűzéseit, másfelől biztosítani szükséges, hogy a környezeti szempontok ezen politikákba is megfelelő módon beépüljenek; a hazai fejlesztések koncepcionális keretét adó, tervezés alatt álló Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakkal összhangban készült a Program; a Program egyúttal a közötti időszakban rendelkezésre álló európai uniós környezetügyi célú fejlesztési források felhasználásáról szóló dokumentumok szakmai megalapozását is szolgálja Az 1254/2012. (VII.19.) Korm. határozat rendelkezett a területfejlesztési politika megújításáról, a 2005-ben még külön tervdokumentumként készült koncepciók, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) és az Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) integrált kidolgozásáról, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elkészítéséről, megteremtve ezzel a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célok közvetlen összehangolását. Az 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról a as fejlesztéspolitikai időszak új kihívásaira is reagál. Az NTH a tervezési munka során áttekintette a hazai és nemzetközi szakpolitikai stratégiákat, elemezte a jövőt befolyásoló trendeket, kihívásokat, mindezek alapján javaslatot tett a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési célrendszerre, a területfejlesztési beavatkozásokra, kiemelten a városok és várostérségek fejlesztésére, a város-vidék kapcsolatok erősítésére. 10

12 Az OFTK beavatkozási területein a természet-, táj- és környezetvédelem szerepének erősítését, a biológiai sokféleség megőrzését, a vidéki örökség, vidéki térségeink táji, társadalmi, gazdálkodási és építészeti értékeinek megőrzését és értékalapú fejlesztését, a hagyományápolást és a helyi identitás erősítését hangsúlyozza. A jelenleg hatályos Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) a évi L. törvény által módosított évi XXVI. törvénnyel került elfogadásra. Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az OTrT a évi módosítással összhangba került többek között a Nemzeti Erdőtelepítési Programmal, a páneurópai ökológiai hálózat rendszerével (Natura 2000 területek), melyek Pest megyében is megtalálhatók, de megtörtént az országos tájképvédelmi területek lehatárolása, és bevezetésre kerültek a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő és védendő örökségi elemek is. Az Új Széchenyi Terv (2020) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Programjának prioritás tengelyei és intézkedései az alábbiak (2014 októberi tervezet szerint): 1. Klímaváltozásra történő felkészülés klímaváltozással kapcsolatos tudásbázis bővítése, katasztrófavédelmi szempontú kockázatbecslés fejlesztése; Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának komplex fejlesztése; árvízvédelmi művek fejlesztése; az öntözéshez szükséges térségi vízszétosztás fejlesztése polgári védelem, tűzvédelem, iparbiztonság fejlesztése 2. Víziközmű-szolgáltatás fejlesztése ivóvízminőség javítást, valamint a szennyvíz-elvezetést és tisztítást szolgáló további beruházások 3. Vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok kezelésének megszervezése, a komposztálás, biogáz termelés támogatása, valamint a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése; a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek felülvizsgálata a nagyvárosi agglomerációkra és a nagy forgalmú vasutakra és közutakra, valamint a zajcsökkentési intézkedési tervek végrehajtása; a vízgyűjtő-gazdálkodási terv aktualizálását, az ivó-vízbázisok védelmét, valamint a vízfolyások és állóvizek szennyezés csökkentési és hidromorfológiai állapotát javító intézkedések; a megelőzés alapelvén alapuló technológiai beavatkozások, a termékfejlesztés, a szolgáltatásinnováció mellett a szennyezés kezelés innovációjának és a technológia transzfer előmozdításának támogatása 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének nyomon követéséhez szükséges feltételek megteremtése, a földtudományi természeti értékek és a kulturális örökség szempontjából is jelentős védett természeti értékek és területek megőrzése; a működőképes természeti rendszerek (ökoszisztémák) és tájak és az általuk nyújtott szolgáltatások hosszú távú megőrzése 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések a fosszilis energiahordozókat kiváltó megújuló energiaforrások használatára épülő és az energiahatékonyság növelésére irányuló zöldgazdasági fejlesztések támogatása; 11

13 a lakossági, közfeladat-ellátási és vállalkozói szektorokban megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések; új energia hatékony épületek létrehozásának elősegítése; a megújuló energiából előállított hő- és villamos energiatermelésre; második és harmadik generációs bioüzemanyagok előállítására fókuszáló projektek és a megújuló energiaforrások növekvő szabályozási igényei miatt szükséges hálózati fejlesztések 6. Környezetügyi K+F+I, szemléletformálás környezeti terhelés megelőzésére, kezelésére irányuló technológiák K+F+I-je, az eredmények és igények nyomon követése; környezetvédelmi célú szemléletformálás és a környezeti tervezési tevékenységek támogatása 7. Energiahatékonyság javítására irányuló pénzügyi eszközök biztosítása 2. IRÁNYMUTATÁS, ÁLTALÁNOS ADATOK 2.1 Iránymutató szakmai megfontolások A környezet védelmének ügyét szolgáló eszközök, programok, jogi és gazdasági szabályozók akkor hatékonyak igazán, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a megyei környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek, amelyeket környezetvédelmi törvény rögzít: Elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás elve: a környezeti, környezet-egészségügyi megelőzés könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a helyreállítás, javítás. Ezért a környezethasználati, fejlesztési kérdésekben, tevékenységek folytatásánál a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni. Felelősség elve: a kedvezőtlen hatásokat, bekövetkező károkat annak kell elhárítania, akinek a tevékenysége okozza azt. Együttműködés elve: a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő környezethasználatok kialakításában, fenntartásában, a környezeti problémák megoldásában az érintett/érdekelt állami, önkormányzati, gazdálkodó, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek együttműködése biztosítandó, elősegítendő. Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve: a környezet minőségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése és megismertetése alapvető állampolgári jog. Ezek az elvek összhangban vannak a területfejlesztés alábbi alapelveivel is, melyek a Területfejlesztési Törvény 2. -ában kerültek megfogalmazásra. 2.2 A területfejlesztés és területrendezés célja a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. 12

14 2.3 Környezetvédelem Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; Hatótényezők: szennyezőanyag kibocsátás, hulladékok, zaj, rezgés, sugárzás, bűz, környezethasználat, környezetbiztonság; Környezethasználók: ipar, mezőgazdaság, közlekedés, turizmus, szolgáltató- és kommunális létesítmények, lakosság; 2.4 Önkormányzati program Elsődleges cél az önkormányzati környezetvédelmi feladatok meghatározása; A helyi társadalom-gazdasági összefüggések, fenntartható helyi fejlődés alapelveinek érvényesítése, területfejlesztés, kapcsolódás más helyi, regionális programokhoz; Kapcsolódás országos, megyei és nemzetközi programokhoz; 2.5 Pest Megye Környezetvédelmi Programjának célja Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése, a megye környezeti állapotának, lehetőségeinek figyelembevételével az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése, fenntartható használata érdekében, a környezeti elemekkel, a környezettel, védelmükkel, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos tervet környezetvédelmi programot készíttetett. A környezetvédelmi program elkészítésének célja kettős: Hatékony eszközrendszert kell kidolgozni Pest megye Pest Megye Önkormányzata utcakép (önkormányzatok, lakosok, civil- és gazdálkodó szervezetek) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák koordinálására; Olyan cselekvési programot kell készíteni, amelynek megvalósításával a megye koordinációs feladatait alapul véve tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és a megyei szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, különös tekintettel a klímaváltozásra, mindezzel elősegítve a fenntartható fejlődést. Pest Megye Önkormányzata belső udvar A környezetvédelmi program a közötti időszakra, Pest Megye Önkormányzatának illetékességi területére készült. Az általunk tervezett környezetvédelmi programot,a környezet védelmének általános szabályairól szóló az évi LIII. törvény /ezen belül: IV. fejezet 46. (1) bekezdés b) pontja, továbbá a

15 (1), (2), (3) bekezdés, valamint a 48. (2) bekezdésében foglaltak, az évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről, évi LIII. Törvény a természet védelméről, évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről évi CXI. törvény a Firenzében, október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről évi LXXVII. törvény a világörökségről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLXXXV. törvény a hulladékról IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program Pest megye Területfejlesztési Koncepciója, Pest megye Területfejlesztési Programja, Pest megye Területrendezési Terve, Pest megye Környezetvédelmi Programjai, Pest megye Hulladékgazdálkodási Tervei, 1/2014. (I.3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 19/2012.(IV.27.) számú Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének határozata Pest megye Területrendezési Tervéhez tartozó mellékletekkel javaslatok, ajánlások és információk a megye összes települése számára 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól Az utóbbi években felerősödő környezetvédelmi törvénykezés jelentőségét, prioritását átérezve Pest Megye Önkormányzata egy környezettudatosabb szemlélet kialakítását tűzte ki célul, amelyet konkrét belső intézkedésekkel, hatékony cselekvési programokkal kívánnak érvényre juttatni a következő években. 14

16 3. A környezeti elemek állapotának bemutatása az azt befolyásoló főbb hatótényezők és az éghajlatváltozás hatásának elemzésén alapuló helyzetértékelés 3.1 Földtani és talajadottságok Pest megye rendkívül változatos földtani és talajadottságokkal rendelkezik. Természetföldrajzi szempontból eltérő arculatú tájak találkoznak a megye területén. A megye kiterjedésének legnagyobb részét az Alföld méter tengerszint feletti magasságban fekvő, délkeleti területei teszik ki. A Dunamenti síkság jellemzően sík, folyóvízi feltöltésű, a Duna- Tisza köze döntően szél formálta, homokkal fedett. A tengerszint felett méter magasságban található hegyvidékek közül a Pilis és a Budaihegység döntően üledékes kőzetekből épül fel, a fiatalabb, vulkáni eredetű Visegrádi-hegység és Börzsöny jelenlegi felszínét döntően eróziós völgyhálózat jellemzi. A méter tengerszint feletti magasságú Gödöllői dombvidék a Cserhát folytatásaként délkeleti irányban fokozatosan alacsonyodó eróziós-deróziós völgyekkel tagolt felszíne mélyen benyúlik az Alföld sík vidékébe. A Duna-teraszokban felhalmozott kavicsvagyon fontos építési alapanyag A termőföld és talaj védelme fenntartható használatuk Tájvédelmi körzet Pest megyében A föld- és talajvédelem vonatkozásában megfogalmazható célok egy jelentős csoportja a termőföld védelmére, és ez által a mezőgazdasági termelésre irányul. A talajvédelem másik területe a főként lokális jellegű és ipari, bányászati, kommunális eredetű meglévő és potenciális talajszennyezések megelőzését, kezelését célozza meg. A termőföld, mint megújulásra képes, mással nem helyettesíthető és szűkösen rendelkezésre álló természeti kincs védelme össztársadalmi érdek különösen Pest megyében, ahol az elmúlt évtizedek fejlesztései nyomán a termőföldterületek mennyisége jelentősen csökkent. A gazdasági válságra visszavezethető okokból a években mérséklődött a kivonás, de továbbra sem szűnt meg. A még megmaradt termőföldek gazdaságos mezőgazdasági hasznosítását sok esetben gátolja a kárpótlási eljárás során felaprózódott birtokméret és az osztatlan közös tulajdonban lévő területek kezelésének, fenntartásának nehézségei. A probléma egyik megoldási lehetősége a birtokrendezési eljárás lefolytatása, ami a művelési hajlandóság növekedését is serkentheti egyszerre a hasznosítási kötelezettség elmulasztásával. Ez a termőföld felértékelődését és a vele való pazarlás megakadályozását is segítené. A gyomok, az allergén- és inváziós fajok elterjedésének megakadályozására is segítség a gazdálkodás újraindulása a felhagyott, elhanyagolt területeken. Szintén mennyiségi problémát jelent a lakóterületek terjedése a termőföldterületek kárára. Különösen az agglomerációban, de Pest megye egyéb településein is a volt zártkerti területek lakóterületté minősítése nehézkes, pedig szakági szempontból kedvezőbb lenne átsorolásuk a növénytermesztésre alkalmas mezőgazdasági területek helyett. 15

17 Jelentős mennyiségi problémát jelent a termőföld védelme szempontjából a kavicsbányászat is, amely eredményeképpen nemcsak a gyengébb minőségű termőföldek estek, illetve esnek áldozatul, hanem az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is. A régión belül a kavicsbányászat iránt megnövekedett gazdasági és vállalkozói igények miatt előre kell megvizsgálni a bányaművelés alatt és következményeként kialakuló, prognosztizálható termőföld, környezet-, táj- és természetvédelmi, hidrológiai változásokat, párhuzamba állítják a rövid távú gazdasági haszonnal. A termőterületek mennyiségi védelmén túlmenően fokozott jelentőségű a minőségi védelem, a termőképesség megőrzése, fenntartása, ami szorosan összefügg a tápanyagok visszapótlásával. A műtrágyázott területek nagysága és az alkalmazott mennyiségek jelentősen csökkentek, a felhasznált szerves trágya fajlagos mennyisége viszont kis mértékben növekedett. Ezek a tendenciák kedvezőek a talajok, a felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából, mivel a korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok ( kg/ha) együtt jártak a jelentős kimosódással, amit a talajvizek nitrát-tartalmának folyamatos emelkedése követett. Napjainkra viszont az vált kérdésessé, hogy ezek a dózisok alkalmasak-e a talajok termőképességének fenntartására, hosszú távú megőrzésére. A domborzati adottságok, lejtő- és csapadékviszonyok mellett a művelési módok is számottevően befolyásolják a talajerózió veszélyeztetettséget. A talajtani tájbeosztás igen szorosan összefügg a természeti földrajzi tájak, tájtípusok rendszerével. Az alábbi térkép Magyarország legfontosabb tájtípusait ábrázolja, ahol látható a domborzat nagyobb egységeinek földtani és szerkezeti felépítésével való összefüggése. Forrás: Magyarország talajtípusai alapján történő besorolás szerint Pest megye területe talajtípusának meghatározása nehézkes, hiszen az ország és a megye sokszínű talajföldrajzi képét a talajképző tényezők: alapkőzet, domborzat, éghajlat, felszíni és felszín alatti vizek, növény- és állatvilág, valamint az emberi tevékenység határozza meg Pest megye területén jellemző talajtípusok: fakó erdőtalajok, barna erdőtalajok, homoktalajok, láptalajok. 16

18 Forrás: A Pest megyei talajok minőségéről, szennyezettségi állapotáról a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer nyújt átfogó jellemzést. A megye mélyföldtani felépítésére csak a távolabbi kőolajkutatások adatai alapján tudunk következtetni. Ezek szerint a térségben mezozoós karbonátos aljzat valószínűsíthető. E fölött vékony paleogén üledékek találhatók, majd miocén képződmények következnek. Ez utóbbit az Albertirsán mélyített 900 méter mélységű fúrás tárta fel, mely 250 méter mélységig pleisztocén; méter mélységközben levantei; méter között felső pannóniai; méter között alsó pannóniai; 810 méter mélység alatt pedig miocén képződményeket harántolt. A helyi üledékes rétegek földtani felépítését a térségben telepített kutak feltárási adataiból ismerjük. Számos fúrásos feltárás alapján elhatárolva a felszín alatt 110 méterig tartó pleisztocén alatt közvetlenül a felsőpannon agyagos-homokos rétegsorok váltakoznak. A felső pleisztocén rétegre háztartási, és gazdasági üzemi kutak települtek. Vízföldtani szempontból a pleisztocén és a felső pannóniai porózus kőzetek a meghatározók. A közműves vízbeszerzésben a jobb vízadó pannon rétegek szerepe a legjelentősebb. A térség általános jellemzőjeként a felső talajvíz mélysége a domborzati viszonyok függvénye. A mélyebb fekvésű területeken a felszínig feljut - tehát felszín közelben - érhető el a talajvíz, általában 3-4 méter mélységben, a vízzáró fedőképződmények pedig e területeket csak részben fedik, itt a homoklisztes fedőrétegek a jellemzők. Így a talajvizek a megye területén, több helyen elnitrátosodtak. A talajsavanyodásról kevés aktuális adat áll rendelkezésre. A savanyodásért sok tekintetben a természeti körülmények felelősek, de közvetve, az emberi tevékenység is hozzájárul. A talaj minőségét rontja továbbá a vízháztartás, minősége jelentősen megváltozhat a belvíz, szikesedés, láposodás révén. A természetes talaj degradációs folyamatokat az emberi tevékenységek erősítik azáltal, hogy a mezővédő erdősávokat, fasorokat kiirtják, nagy művelési táblákat alakítanak ki, és általában nem a 17

19 természetes adottságoknak megfelelő művelési ágakat, módszereket alkalmazzák a mezőgazdaságban. Pest megyében a talaj pusztulása, a defláció és erózió révén jelentős területeket érint. A talaj pusztulása mellett a minősége is romlik. Elsősorban az intenzív mezőgazdasági művelés és az egyoldalú műtrágyázás miatt a talajok szervesanyag tartalma jelentősen csökken. Ez többféle okra is visszavezethető: a talajok biológiai aktivitása csökken, az egyoldalú műtrágyázás, a szervesanyagbevitel, az istállótrágya, zöldtrágya csökkenése, a talajművelési rendszer elégtelensége, valamint a folyamatos növényborítottság csökkenése miatt. Pest megyében a szennyvíz szikkasztással történő talajba juttatása már nem okoz jelentős problémát, hiszen a megye csatornázottsága magas. Azonban a kommunális eredetű szennyvíz magas nátriumtartalma kedvezőtlenül befolyásolja a talaj szerkezetét és minőségét, szikesedéshez vezethet Térszerkezet gazdálkodás A területfejlesztés értelmezése esetén elfogadható, hogy a térségi szintek mindegyikének van térszerkezete, akár a település, kistérség, megye, régió vagy az ország viszonylatában. De az ágazati, történelmi, országos, vagy nemzetközi léptékben a fogalom megjelenése széles spektrumot fog át, szakmai értelmezése és használata szerteágazó. A területfejlesztésben használatos fogalmak szerint a térszerkezetnek a területi szintek esetében leginkább a megye területi statisztikai adataira kell épülnie. Tehát a területi szintek lesznek a térszerkezet alapelemei. A környezetvédelmi program kidolgozása során meghatározásra vár a térszerkezet mennyiségi és minőségi mutatóinak meghatározása. A mennyiségi jellemzőknél abszolút, a minőségi jellemzőknél fajlagos mutatókat kell vizsgálni, azonban mindkét esetben a meglévő statisztikai adatok alapján komplex mutatórendszert kell összeállítani. A térszerkezet meghatározásánál ezeket a komplex mutatókat használják, de egyszerre nem alkalmazhatók az abszolút és fajlagos mutatók, a mennyiségi és minőségi jellemzők szétválnak. A térszerkezet vizsgálatánál és meghatározásánál figyelembe kell venni mindkét jellemzőt. A minőségi jellemzőknek nincs térszerkezete, azonban ha térségi szinteken keresztül vizsgáljuk a térszerkezetet, annak már lehet minőségi paramétere, ami alapján lehetségessé válik egy jelenség minőségének térszerkezete, így lehet egy térség fejlődő, vagy stagnáló, elmaradó. A megye célkitűzése, hogy a jogszabályok adta szűk mozgástér maximális kihasználásával a megye egyedi sajátosságai érvényesüljenek a Környezetvédelmi programban. Irányelv a programkészítés során, hogy a megye dinamizálódását segítő, kínálatot teremtő térszerkezeti elemek a megye sajátosságait figyelembe véve és megfelelő egyensúlyra törekedve segítsék a megye integrálódását az európai térbe. A legfontosabb szerkezetalakító elemeken túl Pest megye térszerkezete szempontjából meghatározóak a közlekedési hálózat elemei, valamint az ökológiai hálózat területei. Pest megye Környezetvédelmi Programja szempontjából is meghatározóak a megye területfejlesztési koncepciójával való összhang biztosítása érdekében az megyei térségek, melyek térszerkezetükben, tájkarakterben, infrastrukturális ellátottságukban, demográfiai szempontból, társadalmi és gazdasági szerepkörükben is jelentősen különböznek. A Pest Megyei Környezetvédelmi Programnak valamennyi térségre vonatkozóan kell tartalmaznia javaslatokat, stratégiai döntéseket a területfejlesztési koncepcióval és programmal összhangban. Ezért a megye térszerkezetének bemutatása, felépítése a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján kerül beépítésre a környezetvédelmi programozásba. 18

20 Az Ipoly-völgy és Börzsöny vidék A megye műszaki térszerkezeti elemekkel kevésbé feltárt területe. Az Ipoly völgyében vezetett út a kistérség főütőerének tekinthető. Az országos mellékút-hálózat fontos szakasza a Letkés és a szlovákiai Ipolyszalka közötti nemzetközi kapcsolatot biztosító elem az Ipolyon közelmúltban megvalósított visszaállított közúti híddal. A Börzsöny fejlesztése Budapest viszonylatában, mint a legkönnyebben elérhető rekreációs háttér vetődik fel, amire, ha kiépül, egy jól Kismaros-Királyrét között közlekedő kisvasút működő és ökológiai szempontokat is kezelő turisztikai (öko-, egészség, stb.) szolgáltatási háló, valamint meglehetősen sok szolgáltató bázis épülhet, ezáltal számos munkahely létesülhet. A Börzsöny hegység részét képezi az országos ökológiai hálózatnak, illetve a Natura 2000 területeknek. Az ökológiai térszerkezet másik meghatározó eleme az Ipoly mentét kísérő ligeterdősáv, amely szintén országos ökológiai hálózati elem, másrészt Natura 2000 terület. A mezőgazdasági művelés elsődleges és összefüggő területe az Ipolyt kísérő ligeterdősáv és a hegység zárt erdőségei között elterülő sík-, illetve hegységperemi terület marad továbbra is. Gödöllői-dombság, Cserhátalja és a Felső Galga völgy A táj és a kialakult terület felhasználás egyaránt változatos képet mutat. E térség legjelentősebb térszerkezeti eleme az M3 autópálya és a 3. sz. főút, továbbá a Budapest-Miskolc vasútvonal alkotta közlekedési folyosó. A Gödöllői, illetve Csömöri HÉV-vonal is szerkezetformáló a főváros közelében. A települések közötti összeköttetéseket az alsóbbrendű úthálózat biztosítja. A térség meghatározó térszerkezeti északkeleti irányú szerkezeti eleme a Galga-völgyben futó Aszód- Balassagyarmat közút és vasútvonal párhuzamosan futó megyei szakasza. Mezőgazdasági művelésű területek Taksonyban A térségben a mezőgazdasági hasznosítás és az erdőgazdálkodás hozzávetőlegesen egyező súlyt képvisel a terület felhasználásban. A térség északi, a Cserhát előteréhez tartozó részén az erdők kiterjedtebbek, délebbre Iklad, Aszód, Kartal és Verseg környékén a mezőgazdasági területhasználat az uralkodó. 19

21 Alsó Galga völgy A Gödöllői-dombság keleti előtere, a Monor-Irsai dombság és a Tápió-vidék térségét két erőteljes térszerkezeti elem fogja közre, északon az M3 autópálya, délen pedig a 4. sz. főút. A térség jelentős szerkezeti eleme a 31. sz. főút. A térség belső úthálózata fejlett. A vasúti hálózatnak három fővonala,a Budapest Hatvan Miskolc, a Budapest Újszász Szolnok, illetve a Budapest Cegléd Szolnok vonal érinti a térséget. A térség terület felhasználásában a mezőgazdasági használat és az erdőgazdálkodás egyaránt nagy összefüggő területeket foglal el, a mozaikos jelleg csak kevésbé elsősorban a Tápió-mentén, illetve a Monor-Irsai dombság területén jut kifejezésre. Jelentős kiterjedésű erdőterület húzódik a Gödöllői dombságtól egészen Abonyig, amely a dombsági területeken inkább egybefüggő, délkeleti irányban pedig mezőgazdasági területekkel tagolt. Az ökológiai hálózat részét képezik az erdőterületek egy részén túl a nagyobb egybefüggő rét-legelő területek is, továbbá a Galga, az Alsó- és Felső-Tápió, a Hajta és mellékágai, a Csincsa- és a Sápi-patak völgyének, illetve a Monor-Irsai dombság vízfolyásainak ligetes és réti területei is. A térségben található több jelentős állóvíz is része az ökológiai hálózatnak, közülük is kiemelkedő a Farmosi nádas térségében lévő terület, amely az országos ökológiai hálózatnak is része, és egyben Natura 2000 terület is. A megyei szerkezeti terv elsősorban az országos ökológiai hálózaton kívüli területen tervez új erdőtelepítéseket, legnagyobb területen a Galga-menti településsávtól délre. Bag és Tura településeken a kertgazdálkodásnak nagy hagyományai vannak. Kivétel nélkül valamennyi településen tervezett a beépítésre szánt területek bővítése, néhol A Ráckeve-Soroksári Duna-ág kifejezetten jelentős mértékben is. A települési térség növekedése Kókán, Sülysápon, Tápiószecsőn, Szentmártonkátán a legszámottevőbb. Dél-kelet Pest megye két legjelentősebb térszerkezeti tengelye a 4. sz. főút és M4, illetve az 5. sz. főút és M5 alkotta közlekedési folyosók. Ebben a térségében az M5 autópálya 405. sz. főút és Főváros közötti szakasza jelentős forgalmat bonyolít le, szerepe egyaránt fontos a nemzetközi és a belföldi, agglomerációs forgalom levezetésében. Az M0 keleti szektor megvalósítása a megye egyik legfontosabb szerkezeti fejlesztése volt. Az M4 autópálya hiányában a 4. sz. főút jelenti a megye délkeleti térségének fő szerkezeti elemét. Az átkelési szakaszok túlterheltsége miatt kiépült az Albertirsát, Ceglédet és Abonyt elkerülő nyomvonal. Vecsés és Üllő elkerülését az M4 autópályaként kiépült bevezetőszakasza biztosítja. A térség településsűrűsége kisebb, de azok összekötő utakkal jól feltártak. Két vasútvonal érinti a térséget, délen a Budapest-Cegléd-Kecskemét-Szeged fővonal megyei szakasza és az 5. sz. főúttal közel párhuzamosan a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét mellékvonal. Ceglédtől délre nagy területen elterülő tanyás mezőgazdasági térség húzódik. A megyének ezen a részén (az agglomerációs övezet délkeleti településeiben) vannak a legnagyobb kiterjedésű gazdasági és részben a településfejlesztésre előkészített (de még nem igénybevett) területek. A Csepel-sziget és a Pesti-síkság a megye fővárostól délre elterülő, a Duna vonala alkotta megyehatár és az 5. sz. főút közötti térsége. E két nagy szerkezeti vonal mellett a térség jelentős műszakiszerkezeti eleme a Dunaharaszti és Taksony belterületének elkerülésére kiépült az 51.sz. főút, 20

22 forgalma az 510. sz. út forgalmát már meghaladja. Az útvonal további részén az átkelési szakaszok (különösen Kiskunlacháza esetében) már igényelnék az elkerülő nyomvonal kialakítását. A Csepelsziget forgalmát az M0-onkívül Budapest felé a két észak-déli országos közút biztosítja. A térség főúthálózatának fejlesztése az M0 déli szektor megépítésével megtörtént. A térség sajátos egységét képezi a Csepel-sziget. A településsűrűség a szigeten és az 51-es út vonalában nagyobb, az 51-estől keletre kisebb. A településközi kapcsolatokat jól biztosítja a Csepel-szigeti gerincút. A térséget a Budapest-Kunszentmiklós-Tass vasútvonal szeli át észak-déli irányban, illetve a ráckevei HÉV-vonala. A térség északi agglomerációhoz tartozó felében a lakó és gazdasági, továbbá a Ráckevei Duna térségében az üdülési célú hasznosítás, délebbre a mezőgazdasági célú terület felhasználás a domináns, a Csepel-sziget belsejét, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ágtól keletre eső síkvidéki területet is összefüggő mezőgazdasági területek uralják. A megye Dunától nyugatra fekvő része teljes egészében a budapesti agglomerációhoz tartozik. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, mivel három országos szerkezeti elem, az M1 és M7, valamint az M6 autópálya lép a megye területére. Ezek mindegyike nemzetközi és országos közlekedésben betöltött szerepe mellett agglomerációs kapcsolatot is biztosít. A Dunántúl legnagyobb forgalmú vasútvonalai, a Budapest- Győr-Hegyeshalom, a Budapest- Székesfehérvár-Nagykanizsa és a Budapest-Pécs vonalak ebben a térségben érintik a megyét. Az agglomeráció délnyugati térsége a megye legintenzívebben hasznosított közlekedési területe. Az északnyugati agglomerációs térség gyorsforgalmi utakkal nem rendelkezik, két főúti kapcsolata a 10. sz. és 11. sz. főút rendkívüli módon túlterhelt. A Pilis, illetve a Dunakanyar térségét feltáró főútvonalak alapvetően az agglomerációs kapcsolatokat biztosítják. Település hálózatát északon és nyugaton a kis- és közepes méretű, döntően lakó, illetve üdülő funkciójú települések hálózata jellemzi. A délnyugati térségben a lakófunkció mellett a gazdasági, ezen belül is a kereskedelmi és logisztikai terület-igénybevételek magas aránya jellemző. Az északnyugati térségterület felhasználásában a lakóterületek, az üdülők, valamint az erdőterületek dominálnak. A Zsámbéki-medence alapvetően mezőgazdasági hasznosítású térség. A délnyugati agglomerációban a lakó, közlekedési és gazdasági területhasználat mellett szintén a mezőgazdasági hasznosítás uralkodó. Pest megye, a Metropolisz Térség centrális elhelyezkedésénél fogva Magyarország és Közép-Európa térszerkezetének jelentős csomópontja. A megye pozícióit a makro térségi és a belső hálózati elemek egyidejű, összehangolt, fenntartható módon megvalósuló fejlesztésével lehet javítani. A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján a terület kiegyensúlyozottabb fejlődését, annak európai pozícióinak betöltését jobban szolgáló hálózatos térstruktúra kialakítása a megye szempontjából stratégiai célnak tekinthető. Ugyancsak stratégiai cél a térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést. Fontos, hogy a megye belső települési szerkezetében az adottságokra az eddigieknél jobban épülő, munkamegosztásban együttműködő policentrikus települési struktúra jöjjön létre, illetve erősödjön meg. Ehhez szükséges a tér centrális közlekedési rendszerének hálózatosítása a nemzetközi hálózatrendszerhez való kapcsolódással. A környezetei elemek és a klímaváltozás szempontjából kedvező térszerkezet kialakítása a megyében térségenként és városonként is nagyon eltérő, ezért olyan általános szempontokat kell figyelembe venni, amelyek valamennyi térségben érvényesek, és erősítik a vidék fejlődését a város-vidék kapcsolatok erősödésével. A megfelelő térszerkezet kialakítására a területrendezés és településrendezés során van lehetőség a területfelhasználás-változások meghatározásánál, módosításánál. A területhasználatra vonatkozó ágazati és települési elképzelések ellentmondhatnak egymásnak, vagy erősíthetik egymást a 21

23 településeken és a települési hálózaton belül is. A megye térszerkezetére hatva az ágazati prioritások kiolthatják, vagy erősíthetik egymást. Külön figyelmet kell szentelni a város és vidéke kapcsolatának, valamint a város terjeszkedésének. A fenntarthatóság elvét környezetvédelmi, ökológiai és gazdasági szempontból is érvényesíteni kell már a térszerkezeti változások elhatározásánál. A város és azt körülvevő vidék kapcsolatának harmonizálásával, térszerkezetének megfelelő kialakításával lehet biztosítani a közös fenntartható működést és fejlődést megyei és országos szinten is. A felülről átlátható, de alulról építkező térszerkezeti változásokhoz épp ezért szorosan kapcsolódik a települések ideális térszerkezeti kialakítása a terület felhasználás meghatározásával, az infrastrukturális elemek, a köz és zöldterületek elhelyezkedésének, irányának, méretének meghatározásával Terület felhasználás-változások Kiemelkedő jelentősége van a térszerkezetnek, vagyis a különböző funkciók területi elhelyezkedésének, a kapcsolatok térbeli rendszerének, a fizikai, térbeli morfológiának és terület használati formáknak a környezetet meghatározó valamint a klímaváltozást okozó kibocsátások csökkentésében és a változáshoz való alkalmazkodásban is. A földrajzilag determinált és történelmi léptékben kialakuló térszerkezet rövidtávon nem szabható át. Ugyanakkor a környezeti elemek minőségének megőrzése, javítása, a fenntarthatóság, a hatékonyság és az életminőség mellett a klímavédelem szempontjából is nagy szerepe van a helyi önkormányzatoknak a települések településszerkezeti elemeire vonatkozó, a A Ráckeve-Soroksári Duna-ág értékes flórája és faunája településrendezéssel kapcsolatos tudatos stratégiai politikájának, amely világos célok mentén szervezi a területhasználatra ható beavatkozásokat. Az évi XXI. évi törvény alapján a területfejlesztés vált a megyei önkormányzatok legfontosabb feladatává. Az elmúlt időszakban, Pest megyében terület felhasználás változás szempontjából kiemelkedő jelentőségű az új területek igénybevétele. A művelés alól kivont földterületek mennyisége az elmúlt évtizedben az agglomerációtól távolodva csökkent. A terület kivonási intenzitás a fővárostól és az agglomeráció belső térségeitől távolodva Pest megye hagyományosan vidéki térségei felé mutat csökkenést. A térségi terület felhasználás alakulására a mezőgazdasági területek lassuló mértékű fogyása és a beépített, illetve a beépítésre szánt területek dinamikus növekedése volt a jellemző a gazdasági válságig. A vizsgált több mint egy évtizedes időszak során a művelésből kivont területek legnagyobb részét (5885 hektárt) különböző gazdasági funkciók foglalták el. A legnagyobb terület-igénybevétel gazdasági terület felhasználás céljára a Dunakeszi (947 hektár), a Ráckevei (869 hektár), a Budaörsi (830 hektár) és a Gyáli kistérségben (692 hektár) valósult meg. A lakóterületek céljára összesen kivett területek nagysága a megyében 4720 hektár volt. A lakóterület kijelölések terén a Pilisvörösvári kistérség jár az élen (1069 hektár), ezt követi a Budaörsi (855 hektár), a Ráckevei (553 hektár) és a Gödöllői kistérség (458hektár). Az egyéb célra igénybe vett területek kivonása (4057 ha) a legnagyobb területen a Ráckevei (606 hektár) és a Budaörsi kistérségekben (558 hektár) érintett. A tervezett igénybevételek legnagyobb része tehát egyértelműen gazdasági célú. A Budapesttől délre elterülő Pesti-síkságon, Pest megye déli térségében, ahol a kavics-és homokbányák nyitására a 22

24 földtani adottságok következtében kedvező lehetőség kínálkozik jellemző országos probléma a kavicsbányászatból megmaradt területek visszaállítása a tájgazdálkodásba. Jellemzően a rekultiváció nem terjed ki a tavak körüli teljes körű tájrendezésére, növényborítottság növelésére, megközelítés biztosítására, csak a bányarézsű meredekségének csökkentésére. További probléma a térségi tavak utóhasznosításának összehangolása, amit erőteljesen korlátoz a víz egészségügyi kockázata, illetve a horgászatból,a parti üdülő területek szennyvíz kezeletlenségéből származó eutrofizáció veszélye. Az agglomeráció délkeleti szektorában (pl.: Monori kistérség) a felhalmozott, de még fel nem használt, főleg gazdasági funkcióra szánt területek nagysága, valamint az északnyugati szektor (pl. Pilisvörösvári kistérség) visszafogott fejlesztési potenciálja jelentős. A felhasználatlan gazdasági területek tekintetében a délkeleti szektora vezető, addig a felhasználatlan lakóterületek szempontjából a keleti, északkeleti agglomeráció jár az élen. A pilisi területek ebben a vonatkozásban is kevés fejlesztési lehetőséggel bírnak. A terület felhasználás-változások másik jellegzetes példája az utóbbi évek nagyléptékű autópálya és elkerülő utak, a körgyűrűk megépítéséből adódik. Pest megye szempontjából a legjelentősebb fejlesztés az M0 autópálya, 4. sz. főút és M3 közötti szakaszának, tehát az M0 keleti szektorának kiépülése. Ezzel párhuzamosan átadásra került az M0 északi szektorában az addig hiányzó Megyeri híd is. A megvalósult új térszerkezeti elemek nyomán az összes sugárirányú autópálya és elsőrendű főút kapcsolata létrejött a települések belterületének elkerülésével. Az M0 keleti szektorához kapcsolódó új elem, hogy elkészült az M31 autópálya az M3 gödöllői szakaszának és az M0-nak az összekötésével. A megyét érintő tranzitforgalom gyorsabb levezetése érdekében megvalósult új elem az M0 keleti szektor térségében épült ki, lerövidítve a kelet-nyugati irányú, fővárost elkerülő útvonalat. A megye délnyugati térségében átadták az M6 autópályát az V/C európai folyosórészeként. Ezzel megvalósult Budapest és Pécs, illetve a Dél- Dunántúl gyorsforgalmi feltárása. Főúti fejlesztések sorában a közelmúltban egy lényeges fejlesztés valósult meg a 4. sz. főút Abony belterületét elkerülő szakaszát 2006-ban adták át. Nemcsak a településeken kívüli úthálózatok kerültek jelentős fejlesztésre, hanem a településeken belüliek is. Településrendezési eszköz alapján készült taksonyi utcarészlet Az alábbiakban a területfejlesztésben korlátozó tényezőként jelentkező megyei szerkezeti elemeket mutatjuk be a Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója és Pest Megye Területrendezési Terve felhasználásával. A január 1-től hatályba lépett Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) módosításával ugyan változtak a térségi övezetek, mégis érdemes bemutatni 23

25 Pest megye szerkezetét és terület felhasználását befolyásoló, illetve gazdasági fejlesztését korlátozható elemeit tartalmazó térségi szerkezetet és térségi övezeteket. Pest Megye Területrendezési Terv szerkezeti terve az agglomeráció feltüntetésével Pest megye változatos kistájai Pest megye településein élők ellátását biztosító település (központok) térbeli rendszere Termőföldjei a termőhelyi adottságaik osztályozása alapján Natura 2000 és az országos ökológiai hálózat területei Kiváló termőhely adottságú területek Világörökség várományos területek Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területek Budapest agglomerációjában a településszerkezeti tervekben kijelölt, de még fel nem használt lakóterületek nagysága (barna színnel), illetve gazdasági területek nagysága (lila színnel) (GoogleEarth alapján, 2009) 24

26 P e s t M e g y e i K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmet biztosító területek Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területei Nagyvízi meder és rendszeresen belvízjárta területek Ásványi gazdálkodásra alkalmas területek Földtani veszélyforrással érintett területek Szélerózióval veszélyeztetett területek Hulladékgazdálkodás A környezetvédelmi igazgatási szerv a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (a továbbiakban: OMP). A környezetvédelmi igazgatási szerv a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó Szemétlerakást tiltó tábla a megyében részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) kormányrendeletben megjelölt területre területi hulladékgazdálkodási tervet, és annak részeként területi megelőzési programot készít, amit a környezetvédelemért felelős miniszter hagy jóvá. Pest megyét a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség területére elkészítendő tervek vonatkoznak. Az OHT-t a Kormány a 2055/2013. (XII.31.) Korm. határozattal fogadta el. A területi Hulladékgazdálkodási tervek még nem készültek el. 25

27 Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Koncepció Forrás: Országos Hulladékhasznosítási Konferencia, Gyula 2014 (OHÜ) Hulladékgazdálkodási vonatkozású EU-s források Operatív Program neve Forrás (Mrd Ft) Százalékos megoszlás (%) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP 2718,5 36,3 Terület- és Településfejlesztési OP ,5 Versenyképes Közép-Magyarország OP 269,3 3,6 Emberi Erőforrás Fejlesztési OP 884,9 11,8 Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP 1117,8 14,9 Integrált Közlekedésfejlesztés OP 1034,2 13,8 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés OP 298,5 3,9 Összesen Forrás: NGM A hulladékgazdálkodási fejlesztéseket is tartalmazó OP-k a táblázatban kék színnel jelöltek. Hazánk hulladékgazdálkodásának fejlesztéséhez, valamint az egyes hulladékgazdálkodási vonatkozású irányelvekben meghatározott célértékek eléréséhez szükséges pénzügyi keret egy része a Környezeti és Energetikai Operatív Programból (KEHOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) és a Terület és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) származik. Pest megyében a VEKOP (A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) forrásai használhatók fel, azonban nincs kifejezetten hulladékgazdálkodási fejlesztésre keret, azonban az innováció támogatására, illetve az energiahatékonyság növelésére fordított támogatásból lehet közvetve forráshoz jutni. Az operatív programokon belül a hulladékgazdálkodási célokra fordítható összegek a tervezés jelenlegi fázisában csak a KEHOP esetében ismertek. Prioritási tengely megnevezése Finanszírozó Alap Teljes összeg EU+HU (Mrd HUF) Arány a teljes KEHOP kerethez viszonyítva (%) Felelős tervező tárca 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA 308,36 27,61 BM, NFM 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és NFM KA 367,07 32,86 tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések KA 118,10 10,57 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések ERFA 30,66 2,67 FM FM 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KA 293,57 26,28 ÖSSZESEN 1117, Forrás: Országos Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula 2014 (FM) NFM 26

28 Az említettekkel összhangban a KEHOP tekintetében a hulladékgazdálkodási fejlesztések a 3. tengelyben kaptak helyet és a KEHOP teljes összegének mintegy 10,57%-át foglalják magukban. A 3. tengelybe a hulladékgazdálkodás mellett a kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések is beletartoznak. A 3. tengely hulladékgazdálkodási és kármentesítési feladataira összesen 118,1 Mrd Ft áll rendelkezésre. Pest megyei hulladékgazdálkodási helyzetkép Az új jogi szabályozásból látható, hogy megszűnt Pest Megye Hulladékgazdálkodási Tervkészítési kötelezettsége. Azonban fontos hangsúlyozni a megye elkülönített hulladékgyűjtésre történő ösztönzésben és szemléletformálásban, az ezek érdekében tervezett intézkedésekben, így különösen a hatékonyabb és szélesebb körű lakossági tájékoztatásban betöltött koordináló, tanácsadó szerepét ban az összes hasznosított és ártalmatlanított hulladék mennyisége a megyében tonna volt. Újrafeldolgozással hasznosított hulladékok Év Pest megye (tonna) Energiahasznosítással történő égetéssel hasznosított hulladékok Év Pest megye (tonna) Energiahasznosítás nélküli égetéssel hasznosított hulladékok Év Pest megye (tonna) Lerakott települési hulladékok Év Pest megye Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet Pest megyében a közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladék 90 %-át hagyományos módon gyűjtik be a közszolgáltatók. Házhoz menő szelektív gyűjtéssel 6-7 %, lomtalanítással 7-8 % kerül begyűjtésre. A települési szilárd hulladékkal begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége 3 %. A Pest megyében alkalmazott gyűjtési módok szinte teljes mértékben megegyeznek az országos megoszlással. A szerves hulladék mellett a kommunális hulladék %-a újrahasznosítható (papír, fém, műanyag, üveg) hulladékokból áll, ennek a kommunális hulladékból való kiválogatásával is csökkenthető a lerakott hulladék mennyisége. Ez a rendszer hosszú távon plusz bevételt hozhat a települési önkormányzatoknak. Magyarországon a települési hulladék kb. 25 %-át hasznosították anyagában; Németországban ez az arány kb. 65 %, Ausztriában pedig kb. 69 %. Tehát hazánk értékes másodnyersanyagokat pazarol el, és jelentősen terheli a környezetet is. Megyei szinten az Uniós elvárásokhoz képest még mindig alacsony a közszolgáltatás keretében, lakosságtól begyűjtött veszélyes hulladék aránya. A keletkezés ennél magasabb, különös tekintettel a lakossági elem, akkumulátor, valamint az elektronikai hulladékok emelkedésére és ezek szelektív gyűjtési lehetőségeinek bővülésére. Ezen a téren a hulladékgyűjtő udvaros gyűjtés kiemelt 27

29 hulladékokra történő további bővítése és a gyártói felelősség alapján, koordinálói rendszerekben működtetett egyéb gyűjtőrendszerek hozhatnak további fejlődést. Fel kell hívni a települési önkormányzatok figyelmét arra, hogy a gyártói felelősségbe tartozó, kiemelt hulladékáramok (pl. csomagolás, elem, akkumulátor, elektronikai- és elektromos berendezése, gumiabroncs, gyógyszer, hulladékolaj, növény védőszer) esetében a lakossági gyűjtés ezekre történő gyűjtő udvaros vagy egyéb kiterjesztéséhez, fejlesztéséhez a gyártók vagy a képviseletüket ellátókoordináló szervezetek nem csupán szakmai, hanem anyagi segítséget is tudnak nyújtani. A lakókörnyezeti tisztaság is megjelenik a településfejlesztési-hulladékgazdálkodási stratégiák között, ami az egyik legfontosabb környezetszempontú célkitűzés ezen a területen, de ezen felül fontos rögzíteni a megyei települések olyan általános köztisztasági feladatait, melyeket az önkormányzatoknak folyamatos feladatkörben kell ellátniuk. Sok településeken párhuzamosan működnek önkormányzati és koordináló rendszerek, ezek összefogottan működhetnének hatékonyan. Az önkormányzatok részéről ez az esetek többségében nem igényel anyagi forrást csak szervezést, megállapodást, közterület, ill. helybiztosítást. A lakossági lomtalanítások jelenlegi rendszerében nem vehetők át a veszélyes hulladékok, pedig ezek jó része a koordinálók általkeresett hulladék. Így megmaradnak a lakosságnál, akik a kukába teszik ezt a frakciót, ami a legrosszabb megoldás. A közszolgáltatás keretében, hagyományos módon begyűjtött települési hulladék összetétele Országos arány; 24 Pest Megye; Papír Textil Műanyag Üveg Fém Összes szerves anyag Lomtalanítási hulladék Egyéb hulladék Forrás: KSH Környezetvédelmi szempontok és hosszabb távon a gazdaságossági szempontok sem engedik meg, hogy az újrahasznosítható hulladékokat lerakással ártalmatlanítsuk, tehát szükséges a hulladékok szelektív gyűjtésével, válogatásával és az újrahasznosítható anyagok termelésbe történő visszavezetésével minimálisra csökkenteni a lerakást, maximálisra növelni a hasznosítást. Pest megyében a szilárd hulladékgyűjtés minden településen megoldott és bezárásra kerültek a korszerűtlen és környezetszennyező lerakók. Azonban a hulladék hasznosítása, a válogatási kapacitás és a szelektív hulladékgyűjtés aránya elmarad a tervezett értékektől. Pest megye településeinek többsége csatlakozott egy-egy regionális hulladékgazdálkodási programhoz (kivéve: Csévharaszt, Dabas, Inárcs, Kakucs, Monorierdő, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel, Verőce, Verseg). A megyében két veszélyes hulladéklerakó is van, az Aszód-galgamácsai Veszélyeshulladék-lerakó, valamint a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT), ahol radioaktív hulladékok kezelése is folyik ben született meg, és január 1-jén lépett hatályba az a törvény, melynek kitűzött célja, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lerakókba. Ennek keretében január 1-től országszerte kötelező jellegű a szelektív hulladékgyűjtés. A évi CLXXXV. törvény megjelenését követően az ország egész területén elkezdődött a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiépítése, ennek 28

30 megfelelően Pest megyében is. Több társulás, több cég szolgáltatási területéhez tartozik a megye, de csaknem az összes településen elérhető. A korábbi években megszokott hulladékgyűjtő szigetek már csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol a házhoz menő gyűjtés például a sűrűn lakott területeken nem biztosítható. A szelektív szigetek eltűnésével tehát megyeszerte kialakult illetve kialakul egy új hulladékgyűjtési forma, melynek lényege, hogy a szolgáltató a háztartásokhoz és lakóépületekhez szelektív tartályokat szállított ki. Ennek keretében a hagyományos, zöld tartályok mellé egy-egy kék és sárga fedelű tartály kerül, melyekben az alábbi típusú hulladékokat lehet gyűjteni. A szolgáltató által a háztartásokhoz kiszállított szelektív tartályokat a felelős cég meghatározott napokon üríti. Sárga: műanyag és fém hulladék, vagyis: PET-palackok, flakonok (mosószeres, tisztítószeres, tusfürdős stb.), zsákok és fóliák, valamint konzervdobozok, üdítős- és sörösdobozok. Fontos azonban, hogy minden ilyen jellegű flakon, doboz stb. kiöblítve kerüljön a gyűjtőbe. Kék: a kék tartály a papírhulladék elkülönítésére szolgál, vagyis: kartondobozok, hullámkartonok, irodai papírok, újságok, szórólapok, valamint kartonból készült üdítős- és italosdobozok. A műanyag flakonokhoz hasonlóan itt sem szabad megfeledkezni a dobozok kiöblítéséről. Továbbra is gondot jelent, hogy nem sikerült valamennyi bezárt hulladéklerakót rekultiválni, ezek az uniós támogatások várható elmaradása miatt tovább terhelik a környezetet. Forrás: KvVM A Közép-Duna tervezési alegység működési területére eső részén 5 db megfelelő kapacitású és műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó áll rendelkezésre, és rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel (IPPC), melyek a következők: Csömör (KER-HU), Kerepes-Ökörtelekvölgy, Pusztazámor, Zsámbék, Csomád (szennyvíziszap lerakó). Egységes környezethasználati engedéllyel (IPPC) rendelkező veszélyes hulladéklerakó található Százhalombattán. 29

31 Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Min.: A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája Megyeszerte jelentős probléma az illegális hulladéklerakók gyakori előfordulása, a közutak (1., 3., 7. sz. főutak), de főleg a vasútvonalak, vasúti pályatestek mellett felhalmozódó hulladékok. Ezek megnyugtató rendezésére települési hulladékgazdálkodási tervek, ill. koncepciók kidolgozása is szükséges. Agyag, homok és kavics bányák esetében a bányászatot követően visszamaradt bányagödrök feltöltésére, a téglagyártásra alkalmatlan meddő anyagot, gyártási mellékterméket, kommunális hulladékot, ipari szennyvizet, vegyipari hulladékot használtak több évtizeden keresztül. A megyében is számos bánya (pl.: Mogyoród, Kistarcsa stb.) feltöltése történt meg, főként inert anyaggal, amelyek rekultivációja nem történt meg, és további illegális hulladéklerakásra ösztönöz. Pest megyének nemcsak a saját területén keletkező hulladékmennyiségéről kell gondoskodnia. Pusztazámor és Dunakeszi hulladéklerakója a fővárosban keletkező hulladékok jelentős részét is befogadja. Hulladékátrakók és válogatóművek adatai Köztisztasági tevékenységet végző vállalkozások 2013 Átrakó kapacitása (tonna/év) (tonna) (KSH: A válogatómű kapacitása (tonna/év) (tonna) Az átrakott és elszállított hulladék mennyisége tonnában (tonna) Az utóválogatott szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége tonnában (tonna) A válogatás után hasznosításra kerülő hulladék mennyisége tonnában (tonna) Üzemelő hulladékátrakók száma (db) Üzemelő válogatóművek száma (db) Közép- Magyarország (Budapest, Pest megye) Budapest 0.0 0, Pest megye

32 Hulladékgazdálkodási társulások Pest Megyében Az EU-s szabályozás, kötelezettségvállalás miatt július 15. óta a hulladéklerakóknak szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, csak az EU normáknak megfelelő, műszakilag korrekt kialakítású hulladéklerakók működhetnek. A követelményeknek való megfelelésre a hulladéklerakók többsége nem tudott felkészülni, így többségüket bezárták július 15. után hivatalosan működő regionális kommunális lerakók a megyében: Cegléd, Csömör, Dabas, Dömsöd, Dunakeszi, Kerepes, Pusztazámor, Tura, Gyál. Az új hulladéktörvény 2013-tól bevezette a hulladéklerakási járulékot. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik 2016-ig. A háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések ben lépnek életbe. A törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében kell lehetővé tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakóba minél kevesebb hulladék kerüljön. A kommunális, és termelési hulladék okozta környezetterhelés gazdaságosan komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával csökkenthető a megyében. Ezek kialakítása részben megtörtént, ill. még véglegesítésük folyamatban van. ISPA, Kohéziós Alap, illetve egyéb EU-s forrásból a következő szilárd hulladékgazdálkodási és rekultivációs projektek alakultak ki Pest Megyében: 1. Észak- Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 2. Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer 3. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 4. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer 5. Tura és térsége Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer 6. Szolnok-Törökszentmiklós térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer 7. Mintaprojekt regionális állati hulladékgyűjtő központ létesítésére és dögkutak rekultivációjára A hulladékgazdálkodási és rekultivációs projektek (1-6.) keretében: hulladékátrakó állomások, hulladékkezelő művek, hulladékválogató létesítmények, hulladékgyűjtő udvarok és hulladékgyűjtő szigetek kialakítását, valamint felhagyott hulladéklerakó telepek rekultivációját (kivétel 5, 7) végzik. Észak- Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer A 100 %-os önkormányzati Társulási tulajdonú Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulást 2010 áprilisában alapították. A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. feladatai közé tartozik a társulás településeinek területén a komplex hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység operatív, hatékony végzése, és hulladékkezelő központok üzemeltetése. Évi 70 ezer tonna lakossági hulladék keletkezik, melyeket szelektíven gyűjtenek, rendszere a következő: Hulladékról szóló évi CLXXXV. számú törvény január 1-től a házhoz menő (háztartásonként) hasznosítható anyagok elkülönített gyűjtése januártól 45 településen történik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, kétheti rendszerességgel, a Kft. által biztosított ingyenes gyűjtőzsákokban Gyűjtőszigetek üzemeltetése felfüggesztésre kerül illegális hulladéklerakás megszűntetése (kivétel a társasházi övezetekben)- Üveg begyűjtése továbbra is biztosított a gyűjtőszigeteken Biohulladékok háztartásonkénti gyűjtése kétheti rendszerességgel Lomtalanítással egy időben lakossági elektronikai gyűjtés évente egy alkalommal A 9 db hulladékudvarból csak 2 db rendelkezik használatba vételi engedéllyel. 31

33 Az OHÜ által kialakított begyűjtői és hasznosítói támogatások rendszere bürokratikus és bonyolult, emiatt a begyűjtők (közszolgáltatók) napra jutnak a támogatáshoz. A Zöld Híd program minden nehézsége ellenére megvalósult és üzemel. A program társadalmi szerepe, fontossága az üzemelés során kifejtett tevékenysége alapján kerül majd megítélésre. Az ellátott terület nagysága, a hulladéktároló kapacitások rendkívüli szűkössége, a nagy befektetett gazdasági, emberi energia, a közszolgáltatás közegészségügyi, környezeti jelentősége kiemelt szerephez juttatja a programot. Szintén a kiemelt szerepkört erősíti, hogy a Zöld Híd Program újszerű minőséget és színvonalat képviselve mutat példát a régióban a közszolgáltatás minőségi ellátása, az ügyfélközpontú szolgáltatási politika, a háztartásonkénti szelektív hulladékgyűjtés mielőbbi bevezetése, a hulladékgazdálkodáshoz tartozó környezeti oktatás és nevelés, valamint a jövőbeni környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése területén. A Zöld Híd Programban az alapfeladatokon túl is jóval nagyobb potenciál rejlik az általa ellátott régió települései számára. A szervezet, a kiépült infrastruktúra, a benne dolgozó fiatal szakértői gárda, az egyre stabilabbá váló dolgozó állomány, a megszerzett helyismeret a rendszert más, környezet és településgazdálkodási feladatok ellátására is alkalmassá teheti, így a Zöld Híd rendszerből egy egész tudásközpont válhat, mely a hulladékgazdálkodás, természetvédelem, környezeti oktatás, természeti erőforrás gazdálkodás területein is kiemelkedő eredményeket és hatékonyságot érhet el. Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer A projekt célja a 49 településen lakó állampolgár (közel 360 ezer ember) számára a kommunális szilárdhulladék kezelési rendszerének kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásával. A hulladék visszaforgatható és újrahasznosítható elemeinek értékesítése és újrafelhasználása. Ezen kívül a környezetzavaró, megfelelő műszaki védelem nélkül üzemelő hulladéklerakók felszámolása. A projekt feladata biztosítani a szilárd hulladék elhelyezését szigetelt hulladéklerakóban csökkenteni a lerakandó hulladékok mennyiségét, csökkenteni a hulladéklerakókon a szerves anyag tartalmat (komposztálható hulladék), növelni az újrahasznosított hulladék mennyiségét és megteremteni a fedezetét a projekt befejezését követően egy, az akkori kor követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására. A beruházás által kínált szelektív gyűjtési rendszer mindezek lehetőségét alkotja meg. A rendszer keretében létrejött létesítmények, gépek: Cegléd regionális települési szilárd-hulladéklerakó Cegléd hulladékválogató Nagykáta átrakóállomás Monor hulladékgazdálkodási alközpont Kecskemét hulladékválogató Nagykőrös komposztáló 10 db hulladékudvar 182 db hulladékgyűjtő sziget 22 db hulladékszállító jármű Valamennyi csatlakozott település a hulladékgazdálkodási törvényben foglalt önkormányzati kötelezettségének megfelelő, rendszeres lakossági szilárdhulladék közszolgáltatást működtet, mellyel megvalósul a keletkező hulladék rendszeres begyűjtése, így ez ennek a projektnek nem tárgya. Tehát külön közszolgáltató végzi a kommunális hulladék begyűjtését és szállítását, és külön közszolgáltató látja el a projekt feladatait. A program gesztora Cegléd Város Önkormányzata. A rendszer résztvevői a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közvetítésével, ISPA-pályázat útján szerezték meg a megvalósításhoz szükséges támogatást: A beruházási költség 50%-át az Európai Unió, 40%-át a magyar állam, 10%-át pedig az érintett önkormányzatok vállalták. 32

34 A Duna-Tisza közi nagytérségi kommunális szilárdhulladék kezelésének megoldására, az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek megteremtésére és az EU követelményrendszer megvalósítása céljából az érintett önkormányzatok Konzorciumot hoztak létre 2004-ben. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás A Társulás a Környezet és Energia Operatív Program Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése keretében április 30-án benyújtotta a KEOP-1.1.1/2F/ számú, a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatósághoz augusztusban támogatást nyert el a A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program". A projekt keretén belül pl.: Tatabányán a Dubnik völgyi lerakó bővítése, hulladékudvarok, mechanikai előkezelő, utóválogató, komposztáló fog megvalósulni. Közel db házi komposztáló edény kerül kiosztásra és házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer kerül kialakításra. A projekt elszámolható nettó összköltsége 16,8 Mrd Ft, ebből a támogatás mértéke 91 % azaz 15,3 Mrd Ft. A fennmaradó összeg Magyarország központi költségvetéséből kerül finanszírozásra. Megépülő nagyobb létesítmények helyszínenként: Hulladékkezelő központok: Tatabánya, Bicske Átrakó: Szentendre Komposztáló Törökbálint, Komárom Hulladékgyűjtő udvar 1-1 db: Tatabánya, Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre: Gyűjtősziget, vagy üveggyűjtő pont: Almásfüzitő, Baj, Bajót, Bicske, Budajenő, Budakalász, Csákvár, Dunabogdány, Halásztelek, Kisbér, Kocs, Lábatlan, Leányfalu, Mány, Mocsa, Naszály, Óbarok, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilismarót, Pilisszentiván, Pusztavám, Süttő, Szárliget, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szomor, Tinnye, Tök, Törökbálint, Vértessomló, Visegrád A Társulás KEOP /2F/ azonosítószámú, rekultivációs pályázat kivitelezésre vonatkozó Támogatási Szerződése január 23-án aláírásra került. A társulás bruttó 5,8 Mrd Ft támogatást nyert a megvalósításra, melynek keretében a társulás 27 településén (Tatabánya nem szerepel közöttük) történhet meg a települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja. A projekt 100 %-ban támogatott. 33

35 Forrás: DVKRHT A kivitelezési munkálatok első félévében rendre befejeződtek, jelenleg a próbaüzemek zajlanak. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer A Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2006-ban 167 alapító önkormányzat részvételével jött létre. Mindehhez európai uniós és hazai támogatástok szolgáltatnak pénzügyi forrást, jelentősen csökkentve a teljes körű hulladékrendszer építéséhez szükséges önkormányzati hozzájárulást. A példaértékű önkormányzati összefogás eredményeképpen egy közel 7,7 milliárd Ft értékű beruházás zárult le, mely nagy lépést jelent a talaj és felszín alatti vizek megóvása, így a környezet védelme érdekében. Jelenlegi állapot bemutatása A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.) jelenleg 167 tagönkormányzatból áll, melyek összlakossága mintegy fő (cca háztartás). Megalakuláskor céljaiként fogalmazta meg a tagok közigazgatási területén lévő felhagyott, műszaki védelemmel nem rendelkező települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjának megvalósítását, Valamint olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását, amellyel elérhető: a szelektív gyűjtésben való részvétel lehetőségének biztosítása a háztartások 100%-ának, a keletkező csomagolási hulladékok legalább 60%-os mértékű újrahasznosítása, a keletkező csomagolási hulladékok legalább 55%-os mértékű anyagában történő újrahasznosítása, a szerves hulladék 100%-os eltérítése a lerakóktól (bio-stabilizálással és/vagy termikus kezelés útján), a tervezési időszak végére a lerakott hulladék 30%-ra csökkentése az összes keletkező TSZH-hoz képest, a projekt keretében létrehozott létesítmények korszerűek legyenek (lehetőleg teljesítsék a BAT követelményeket). Elért, megvalósult célok 34

36 Két megvalósult és lezárt projekt keretében sikeresen megtörtént összesen 93 (83+10) db január 1. előtt bezárt hulladéklerakó rekultivációja. Rekultivált, bezárt, új létesítésű lerakók Rekultivált Pest megyén kívül: 90 db Rekultivált Pest megyében: 3 db (Apaj, Bugyi, Dömsöd) Új építésű: nincs Szelekció, hasznosítás, újrahasználat: Jelenleg hagyományos 3-4 frakciós (papír, műanyag, üveg, fém) gyűjtőszigetes gyűjtéssel valósul meg. Új, a törvényi előírások figyelembe vételével készült koncepciónk szerint a 2016-tól megvalósítandó Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerben kétedényes gyűjtési rendszer kerülne bevezetésre. egyik edény a hasznosítható ún. száraz szelektív hulladékáramot fogadja (papír, műanyag, fém, kompozit, textil egyéb nem osztályozott éghető frakciók). A másik edény az ún. nedves hulladékot fogadja ( biohulladékok, illetve minden olyan hulladék, mely nem kerülhet a száraz edénybe pl. konyhai és higiéniai hulladékok, finomszemcsés hulladékok, nem osztályozott éghetetlen hulladékok stb.). Az üveghulladékok gyűjtése érdekében átalakításra és kibővítésre kerülne a meglévő gyűjtőszigetes rendszer. A veszélyes hulladékok gyűjtése évi 1 ill. 2 alkalommal szervezett gyűjtés, ill. a meglévő hulladékudvarok által lesz biztosítva. A begyűjtött hulladékok kezelésére - koncepcióváltozattól függően településen komplex válogatómű létesülne. A válogatóműveken belül sor kerül a szelektív edénybe gyűjtött hulladékok kézi válogatására, a maradék hulladékok utóaprítására (RDF előállítás). A bioedényből származó hulladék teljes körűen membrános biostabilizáláson menne keresztül, 5-6 hulladéklerakóval rendelkező településen. Koncepció-tervezés során figyelembe vett hulladékáramok 1. összes keletkező hulladék: t/év papír ,01 műanyag ,55 üveg 6.243,66 fém 4.829,96 biohulladék ,13 2. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék ,27 3. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék ,41 4. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 2.082,53 5. egyéb ,07 Jelenleg használt hulladéklerakók: Adony, Dömsöd, Polgárdi, Sárbogárd, Székesfehérvár külső forrásból történő megvalósítás esetén bevonható lerakók: Dunaújváros, Oroszlány Gyűjtőszigetek a koncepcióban: 300 db, kizárólag üveghulladék gyűjtésére használt, kétfrakciós (fehér, ill. színes üveg) gyűjtősziget. Projekt tervezett költsége: 12,050 Mrd Ft Projekt jelenlegi helyzete: 2009-ig elkészült a Hulladékgazdálkodási Rendszer korábbi verziójának megvalósíthatósági tanulmánya, valamint a Rendszer létesítményeinek engedélyes építési tervei. Az ágazatot érintő jogszabályi és a gazdasági körülmények változásai miatt a projekt jelenleg átdolgozás alatt áll, annak érdekében, hogy az átdolgozás után az új környezetben is megfeleljen a Társulás alapcéljainak és üzemeltetése fenntartható legyen. A jelenlegi 4 koncepcióváltozat közül a majdani pályázati feltételeknek leginkább megfelelő kerül részletesen kidolgozásra. Az induló év:

37 Forrás: Progressio Kft Tura és térsége Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer Projekt leírása A nettó 163 millió forintos beruházással, melyhez európai uniós támogatás is hozzájárult, komplex hulladékgazdálkodási program valósult meg Galgahévízen és a környező három településen. A programmal a környezettudatos lakosság számára teljesen kiépült a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, és még tisztábbak, egészségesebbek lettek a települések. Előzmények 1996-ban Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok települések önkormányzatai úgy döntöttek, hogy közös összefogásban regionális hulladéklerakó és hasznosító telepet építenek. A beruházás finanszírozására pályázatot nyújtottak be az önkormányzatok állami pénzalapokra, többek között az Központi Környezetvédelmi Alapra, állami cégtámogatásra és a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatására is. A támogatások 70%-ban járultak hozzá a megvalósításhoz. A beruházás befejezésének határideje december 31. volt. Ekkor már a technológiai és a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges gépek és eszközök rendelkezésre álltak. Az üzemeltetésre a beruházó Önkormányzatok saját tulajdonú Kft-t hoztak létre 1999-ben. A négy együttműködő településen egyszerre került bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtés január 2-án. Az úgynevezett házhoz menő gyűjtési módot vezették be, melynek során a hulladékok 3 frakcióra válogatva nedves (nem hasznosítható), száraz (hasznosítható) és szerves (komposztálható) gyűjtik be. A száraz hulladékot válogatás után újrahasznosítható vállatoknak értékesítik. Aktuális projekt bemutatása Azonban a rendszer fejlesztése szükségessé vált, ugyanis az eltelt évek során a korábban beszerzett technológiai és hulladékgyűjtő járművek folyamatosan jelentős igénybevételnek vannak kitéve. A biztonságos üzemeltetés, valamint a visszagyűjtött hulladékok fokozatos növekedése szükségessé teszi a fejlesztést. A társult önkormányzatok által Környezet és Energia Operatív Program KEOP Települési szilárdhulladékok gazdálkodási rendszerek fejlesztése című kiírásra 36

38 benyújtott és elnyert pályázatának keretében az előkészítő munkák megkezdésére 2009 tavaszán került sor, melynek költsége nettó 4,9 millió Ft. Ennek 84,9 %-át az Európai Unió és a magyar kormány biztosítja, míg az önrészt a társult önkormányzatok finanszírozzák. A projekt keretében szeretnék a jelenleg használatban lévő technológiai és hulladékgyűjtő járművek kiváltását, valamint a szállítandó zöld hulladék csökkentése érdekében a házi komposztálást bevezetni az érintett térségben. A teljes beruházás várható összköltsége 163 millió forint. A Szelektív Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat lát el Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok településeken. Elért, megvalósult célok A lakosságtól begyűjtött 100 % hulladékból 40 % került hulladéklerakóra, a többi hasznosításra került. Rekultivált, bezárt, új létesítésű lerakók: nincsenek Szelekció, hasznosítás, újra használat Három fajta hulladék kerül begyűjtésre: nedves és intim hulladék, száraz hulladék, komposztálható hulladék. Ezekből a komposztálható hulladék kerül hasznosításra a telephelyen, a többi előkezelésre. Projekt költségek Kedvezményezett: Tura és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (alapította: Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok települések Önkormányzatai) Megítélt támogatás: Ft, melyet a Magyar Állam és az Európai Unió finanszíroz Projekt összköltsége: nettó Ft Projekt helyzet ben megvalósult, a projekt lezárult. Szolnok-Törökszentmiklós térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer Jelenlegi állapot bemutatása Társulás neve: Szolnok-Abony- Szajol-Rákóczifalva települési szilárd hulladéklerakói Rekultivációjának Önkormányzati Társulása. A Társulás résztulajdonosa Remondis Kétpó Kft.-ben (névmódosítás folyamatban: NHSZ Kétpó Kft.). A Kft. üzemelteti a Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központot. A központban nem veszélyes hulladék lerakása és komposztálása történik. A rendszerhez tartozik még öt hulladékudvar. A hulladékudvarokat melyek találhatók, 2 db Szolnokon, Abonyban, Mezőtúron, Törökszentmiklóson a lakosság veheti igénybe. Az abonyi hulladékudvarba 2013-ban kg nem veszélyes hulladékot és kg veszélyes hulladékot vittek be. Az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. üzemelteti a szolnoki Hulladékátrakó, tömörítő és válogató állomást. Elért, megvalósult célok Szolnokon több éve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés van (haszonanyag+zöld hulladék) Rekultivált, bezárt, új létesítésű lerakók nincs adat Szelekció, hasznosítás, újrahasználat 37

39 A hulladékátrakó, tömörítő és válogató állomáson a szelektíven gyűjtött hulladékok válogatása valósul meg. A hulladékok válogatás, bálázás után, vagy ömlesztett állapotban kerülnek a hasznosítókhoz, kezelőkhöz. A kétpói komposztáló telepen történik a hasznosítás. Környezet és közterületek tisztítása Szolnokon az NHSZ Zounok Zrt. végzi az úttisztítást. Hulladékkezelés, szállítás A kétpói központba, ill. a szolnoki telephelyre szállítanak be Pest megyéhez tartozó településekről hulladékokat. Pest megyéből az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. (korábban Remondis Szolnok Zrt, majd NHSZ Szolnok Zrt.) által üzemeltetett Szolnok, Újszászi úti Hulladékátrakó, tömörítő és válogató állomásra beérkező hulladékok évben: Kőröstetétlenről közszolgáltatás keretében: EWC (települési jellege hulladék) kg. Ezen hulladéktömörítés után a Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójába került. Dabas és vonzás körzetéből a gyűjtőszigetekről származó hulladékok évi mennyiségét a csatolt adatlap tartalmazza. Válogatás, bálázás után a hulladékok hasznosítókhoz, ill. a települési jellegű hulladék a kétpói lerakóba lerakásra került. A Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központba közvetlenül beszállított hulladékok évben: Kőröstetétlenről közülettől: EWC kg, lakosságtól: EWC kg lerakásra került a hulladék. Abonyból: EWC kg lerakásra került, EWC (tel. szennyvíziszap) kg komposztálásra került. Jászkarajenőről: EWC kg lerakásra került, EWC (lom) kg lerakásra került. Mintaprojekt regionális állati hulladékgyűjtő központ létesítésére és dögkutak rekultivációjára Jelenlegi állapot bemutatása Az Állati Hulladék Átrakó Állomás a Dabasi Regionális Hulladéklerakó területén belül üzemel. Az átrakó állomás üzemeltetője az NHSZ OKÖT Nonprofit Kft. A létesítmény feladata a társult önkormányzatok területén elhullott állatok fogadása, gyűjtése a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről előírásainak figyelembevételével. Elért, megvalósult célok A létesítmény 10 település állati hulladékának ártalmatlanítását látja el, üzemeltetésével 7 db dögkút, valamint 2 db dögtér bezárása és rekultivációja valósult meg. Rekultivált, bezárt, új létesítésű lerakók Dabas Hernád Örkény Tatárszentgyörgy Újhartyán 5 db dög kút dögtér dögtér dög kút dög kút A táblázatban leírt 7 db dögkút, 2 db dögtér rekultiválva lett, melyek helyébe épült a Térségi Állati Hulladék Gyűjtő-Átrakó Állomás. Szelekció, hasznosítás, újrahasználat 38

40 Az állati tetemeket nem szelektálják, helyette Az ATEV által kihelyezett hűtőházban lévő konténerben gyűjtik, így elszállítás után az ATEV végzi az esetleges hasznosítást. Kármentesítés, szennyezett területek A dögkutak és dögterek rekultivációjával kármentesítették a létesítmények körüli területeket. A bezárásukkal a további környezetszennyezés megszűnt Házi komposztálás és hasznosítás A hulladéklerakókra kerülő biológiailag lebomló komposztálható hulladékok csökkentése érdekében a megye tudatformáló, koordináló, szakmai segítséget nyújtó szerepét hangsúlyozzuk. Példaként említjük meg, hogy legkönnyebb a házi komposztálást népszerűsíteni a lakosság körében, ezért ezt az alábbiakban bemutatjuk: A települési szilárd hulladékok negyedrésze kerti hulladékból és ételmaradékból áll, amelyet a keletkezés helyén kertes családi házakban sikeresen és olcsón hasznosítani lehet. A szerves anyagok otthoni hasznosítása csökkenti a hulladéklerakók szerves anyag terhelését, valamint javíthatja a talaj, ill. növényzet tápanyag ellátottságát. A házi komposztáláskor az egész év folyamán minden arra alkalmas szerves hulladékot komposztálni kell, ami a ház körül keletkezik. A komposztálásnak két megoldása lehetséges: siló-, és prizmakomposztálás. A komposztáláshoz szükséges siló láda, vagy tartálytárolók házilag könnyen elkészíthetők. Figyelni kell arra, hogy a tároló eszköz alulról és oldalról perforált legyen a levegőellátás biztosítása miatt. A tetejét takarni kell, nehogy túl sok csapadékot kapjon. A komposzttárolót árnyékos, jól megközelíthető helyre téve a keletkező szerves anyagokkal rétegesen kell feltölteni. Rétegezéskor a háztartásban keletkező szerves anyagokhoz az összeaprított kerti hulladékokat adjuk hozzá, mégpedig úgy, hogy a finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedves anyagokat szárazzal, a zöld anyagokat barnával keverjük. A prizmakomposztáláskor ugyanezen kevert anyagokat trapéz, vagy háromszög keresztmetszetű prizma komposztba rakjuk. Mindkét komposztáláskor, mikor a komposztáló tartály megtelik, illetve a komposzt prizma kész, 5-6 hetente a bennük lévő anyagokat át kell forgatni, így a komposzt 3 hónap alatt el is készül. Átforgatáskor a nedvességet ellenőrizni kell, szükség szerint pótolni, illetve száraz anyag hozzáadásával csökkenteni, hogy úgynevezett földnedves (40% nedvességtartalmú) állapotba kerüljön. A helyi vagy kistérségi önkormányzatok önálló, ill. területi összefogásával, támogatásával, a szerves anyag hasznosítási eljárás a lakosság körében a szervezett tanfolyamokon keresztül népszerűsíthető. A házi komposztálás népszerűsítése mellet jelenjen meg a közösségi komposztálás fogalma is, ami szintén jó alternatívája lehet a szerves hulladékok lakóhely közeli hasznosítására. Így az önkormányzatoknak e témakörben az alábbi feladatok körvonalazódnak: Komposztáló tanfolyamok szervezése Kisebb komposztáló területek kialakítása a nagyobb településrészekben, lakónegyedekben Házi komposztáló berendezések beszerzésének anyagi támogatása A hulladéklerakókra kerülő értékes és hasznosítható hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében is a megye tudatformáló, koordináló, szakmai segítséget nyújtó szerepét hangsúlyozzuk. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása mind inkább tért nyer. A hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználásának, a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésének, valamint a hulladék energiahordozóként való felhasználásának lehetőségei jelentősen nőttek a hulladékhasznosításban bekövetkező innovációnak köszönhetően, hiszen a települési szilárd hulladékégetés csak akkor minősíthető energetikai hasznosításnak, ha az a környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelelő hulladékégető műben történik és a hulladékhierarchia szabályának megfelelő frakcióra vonatkozik. 39

41 A településsoros adatbázis (KSH) információkat tartalmaz az ártalmatlanított és a hasznosított szilárd hulladékok mennyiségéről és a hasznosítás módjáról. Az energiahasznosítással történő égetés Pest megyében, mint hasznosítási mód mindössze 13 települést érint, településenként 1,2 278,1 tonna közötti, átlagosan 40,08 tonna mennyiségben. Újrafeldolgozás több településen van, átlagosan 95,41 tonna mennyiségben, ezen belül komposztálást is végeznek a megye településein, átlagosan 133,17 tonna mennyiségben. A hasznosítás módját tekintve az energiahasznosítással történő égetés a középső népességkategóriákban, különösen a ezres településeken jellemző, míg az újrafeldolgozás valamilyen formája nagyobb mértékben van jelen, de még az 500 fősnél kisebb településeken is létezik. A hasznosítási módok közül a hulladékégetés döntő többségben a nem hátrányos helyzetű településeken van jelen. Az újrafeldolgozás is a nem hátrányos helyzetű településeken érhető el a legnagyobb arányban. Ezek a különbségek a komposztálás tekintetében is megfigyelhetők. A hasznosított hulladékok arányában a települések elmaradottsága és munkanélkülisége szerint is vannak különbségek. A legmagasabb arányban azon településeken hasznosítják a hulladékokat, melyek nem minősülnek elmaradottnak és magas munkanélküliségűnek, ezeket az elmaradott települések követik. Az egyszerre elmaradott, illetve magas munkanélküliségű településeken átlagosan kissé magasabb a hulladékok hasznosításának az aránya, mint a magas munkanélküliségű településeken. A hasznosított hulladékok aránya a budapesti agglomerációban található településeken a legmagasabb, körül-belül kétszer annyi, mint az országos átlag. A legalacsonyabb értékek a településegyüttesbe nem tartozó településeken találhatók. Az égetéssel történő hasznosítás a budapesti agglomerációban a legjellemzőbb, míg az újrafeldolgozás szintén itt, valamint az agglomerálódó térségek településein (a települések 94-95%-ában elérhető). A komposztálás a nagyvárosi településegyüttesek településeinek közel a felében elérhető, és elterjedtsége a vidéki agglomerációkban is meghaladja az országos átlag dupláját (44,4%). A hulladékok ártalmatlanítása illetve hasznosítása, valamint a hasznosítás módja az agglomeráció típusa szerint (KSH) A hulladékhasznosítás elterjedtségében a funkcionális városi térségek típusa szerint is láthatunk különbségeket. A hasznosított hulladékok aránya az országos átlaghoz (4,7%) képest kifejezetten magas a tanyás térségek településein, amit sorrendben a budapesti agglomeráció települései követnek. Az átlagot jelentősebb mértékben még az országos jelentőségű nagyvárosi térségek települései haladják meg, míg a legalacsonyabb érték a mezővárosias térségek településein mérhető Hulladékokra vonatkozó csökkentési célok A hulladéktörvény alapját a hulladékhierarchia rendszere képezi, amely előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kivételektől eltekintve a legjobb megoldás a megelőzés, azonban ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék 40

42 esetében kell alkalmazni az újrahasználatot, valamint az újrafeldolgozást, és csak legvégső esetben lehet a hulladékot elégetni vagy lerakni. Pest megye is abban érdekelt, hogy a hulladékhierarchia rendszere működjön, a megelőzés kimagasló szerephez jusson a megyében is, és csak legvégső esetben kerüljön hulladék égetőbe vagy lerakóra. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hulladék keletkezés megelőzésére a településeken, ahol megelőzési program elkészítése javasolt. A programban fontos szerepet kell kapnia a szemléletformálásnak mind a lakosság, mind a gazdaság szereplői körében az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a civil szervezetek, valamint az önkéntesek közös munkájának eredményeként. Lakosság: Újrahasznosítás elősegítése (gyűjtés, javítási központok, újra forgalomba hozás csatornái) Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása) Termékek: Öko-tervezés, öko-címke rendszer használatának ösztönzése Az Újrafeldolgozó társadalom megvalósítása érdekében Pest megyében minden településen: Növelni kell a hasznosítás mértékét (biohulladék, építési-bontási hulladék, lakossági papír, fém, műanyag, üveg, elektronikai hulladék). A begyűjtő rendszereket fejleszteni kell (házhoz menő gyűjtés, hulladék udvarok) Kellő kezelési kapacitásokat kell biztosítani, kiépíteni pályázati források biztosítása hazai kapacitások védelme Energetikai hasznosítási rendszert kell megvalósítani, aminek ma még nincsenek hagyományai, és nagy a társadalmi ellenállás A lakosság, önkormányzatok érdekeltségi rendszerének kialakítása az energia kinyerésben, az egyéb hasznosításban. Az alább felsoroltak tekintetében ismét hangsúlyozandó Pest megye elkülönített hulladékgyűjtésre történő ösztönzésében és szemléletformálásában, az ezek érdekében tervezett intézkedésekben, így különösen a hatékonyabb és szélesebb körű lakossági tájékoztatásban betöltött koordináló, tanácsadó szerepe. Az utóbbi években Pest megyében keletkező összes hulladék mennyiségét mutatja az alábbi KSH táblázat. Év Veszélyes (kg) Nem veszélyes (kg) Összesen (kg) Végösszeg Települési szilárd hulladék A hulladékgazdálkodási célkitűzésekben foglaltaknak megfelelően el kell érni, hogy 2015-ben a közszolgáltatók által lerakóra vitt hulladék jelenlegi mennyiség 80 %-a legyen. A lomtalanításkor kirakott hulladékok legalább 80%-a éghető bútor és építési fahulladék, valamint papíralapú csomagolóanyag, könyv és médiatermék, használt ruhanemű, mégis a kommunális lerakókba kerülnek ezek az anyagok. Ezen a helytelen gyakorlaton a jövőben szükséges változtatni (pl. konténerek kihelyezése az ingatlan elé). Építési-bontási hulladékok Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet meghatározásában az építési és bontási hulladék az építmények építőipari kivitelezése során keletkező kitermelt talaj, betontörmelék, aszfalttörmelék, fahulladék, fémhulladék, műanyag hulladék, vegyes építési és bontási hulladék, valamint az ásványi eredetű építőanyag- 41

43 hulladék. A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el. A nagy mennyiségben keletkező és bonyolult műszaki megoldások nélkül is kezelhető hulladékok jelentős része lerakókra kerül, de egyre szélesebb körben van már lehetőség a hasznosításra. Felül kell vizsgálni az építőipari és útépítési szabályozást, hogy javuljanak ezen értékes másodnyersanyagok felhasználhatóságának feltételei. E hulladékfajtából Magyarországon évente 10 M tonna keletkezik, melyből 7 M tonna a kitermelt talaj. Ez becsült érték, mert a keletkező mennyiség pontos meghatározása a jelenlegi gyakorlat mellett nem lehetséges. Nagy részük lerakókra, ill. illegális lerakásra kerül, becslésünk szerint hasznosításuk aránya 35% körüli. Ezen hulladékok a hasznosítható anyagok jelentős forrását alkotják, s mivel ez az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező hulladékfajta, óriási potenciállal rendelkezhet a primer nyersanyagok felhasználásának csökkentésében. A környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a a hulladékról szóló évi CLXXXV törvény 92. (3) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét. Textilhulladékok, használt ruhák Egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladékfajtáról van szó, becslések szerint a háztartási hulladéknak 5%-a ruhanemű. A bevásárlóközpontokban, önkormányzatok közelében és nagy forgalmú csomópontokban kihelyezett konténerekben lehetséges a begyűjtésük. A begyűjtésben jelentős a szerepük a karitatív tevékenységet végző szervezeteknek, egyházaknak is. Elemek, akkumulátorok A használt elemeket, akkumulátorokat 2005 szeptembere óta a lakosok térítésmentesen adhatják át a meghatározott gyűjtőpontokon, hulladékudvarokban. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről rendelkezik a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya az elemre és az akkumulátorra, a hulladékká vált elemre és akkumulátorra, az elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására, valamint az elem- és akkumulátor hulladék kezelésére terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki az olyan elemre és akkumulátorra, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, lőszerekre, hadianyagokra, valamint a világűrben való felhasználásra gyártott berendezésekre, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elemet és akkumulátort. A megyei települések veszélyes hulladékgyűjtő udvaraiban van lehetőség az elhelyezésükre. Elektromos és elektronikai hulladékok Az EU szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségen alapul. Ennek egyik lényegi eleme, hogy a gyártók viselik a hulladékká vált termékek kezelésének költségeit. Az irányelv ennek megfelelően a gyártók feladataként írta elő olyan rendszerek felállítását, amelyek biztosítják az elektromos és elektronikai termékek hulladékainak visszavételét, begyűjtését és hasznosítását. Az elektromos és elektronikai berendezések veszélyesanyag-tartalmának csökkentése céljából a július 1-től forgalomba hozott új elektromos és elektronikai berendezések (az irányelvben felsorolt kivételektől eltekintve) nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot, hat vegyértékű krómot, polibrómozottbifenileket (PBB) és polibrómozott-difenilétereket (PBDE). Az elektromos és elektronikai termékeket gyártó vagy forgalomba hozó cégek kötelesek a 2002/96/EK irányelv által meghatározott mértékben visszagyűjteni és ártalmatlanítani az elektromos és elektronikus hulladékot (e-hulladék), továbbá a kereskedők új készülékek vásárlásakor kötelesek a tönkrement készülékeket visszavenni. Az elektromos és elektronikai hulladék elkülönített gyűjtését, új készülék vásárlása esetén a kötelező visszavételét Magyarországon 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet szabályozza. Fontos a szelektíven gyűjthető e-hulladék körének bővítése a közszolgáltatásban veszélyeshulladék-gyűjtőjáratokkal, pl. a használt napelemek, katódsugárcsöves TV készülékek, PC és műszermonitorok tekintetében. Már létezik olyan eljárás, ami ezekből a 42

44 hulladékokból építőipari termékek gyártásához felhasználható másodnyersanyagot állít elő, tehát ezek a leselejtezett termékek sem kerülnek a veszélyeshulladék-lerakókba. A megyei települések veszélyes hulladékgyűjtő udvaraiban a lehetőség adott az elhelyezésükre. Hulladékká váló gépjárművek A lehetőség biztosított a kiselejtezett gépjárművek országos gyűjtőrendszeréhez való csatlakozáshoz. A hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében a gyártó a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól vagy az üzemeltetőtől átveszi, gyűjti (átvételi és gyűjtési kötelezettség), és az átvett hulladék - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti - bontóhoz történő eljuttatásáról, kezeléséről, valamint az e rendelet szerinti hasznosítási arányok teljesítéséről gondoskodik (kezelési kötelezettség). A gyártó a hulladékká vált gépjármű tulajdonosa számára a hulladékká vált gépjármű átvételét a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bontási átvételi igazolás kiállításával igazolja. Hulladékolajok A lehetőség biztosított az elkülönített hulladékok gyűjtésére, majd a szakszerű hasznosításukra és ártalmatlanításukra. Az elhasznált növényi olaj gyűjtésére szakcég gyűjtőjáratai igénybevételével van lehetőség. A használt motor és kenőolajok a megye üzemanyag kútjainál leadhatók. Állati eredetű hulladékok A lehetőség biztosított az állati hulladékok országos gyűjtőrendszeréhez való csatlakozáshoz. A megyei települések az állati hulladékok tekintetében az ATEV-hoz ártalmatlanításra történő átadással a jogszabályi követelményeknek megfelelnek. A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben (2012. évi CLXXXV.) foglaltaktól eltérően rendelkezik. E törvény hatálya nem terjed ki c) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint d) a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 1. (2) c) bekezdésében foglaltak és a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet, illetve egyéb kapcsolódó rendeletek előírásaira is figyelmet kell fordítani, mivel az állati eredetű hulladék is csak bizonyos esetekben tekinthető hulladéknak. Egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezelésekor a 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletben foglaltak alapján kell eljárni. Biológiailag lebomló hulladékok és házi komposztálás A megye területén jelenleg működő komposztáló telepek problémája, hogy a komposztok hasznosítását szabályozó rendelkezések nem alkalmasak az eladási gondok kezelésére, így kis mennyiségű komposzt előállítása esetén az egységre jutó eljárási díj versenyképtelenné teszi a terméket a piacon. A komposztok egyik jelentős felhasználási eleme a régi hulladéklerakók rekultivációja, melynek során a komposztok és a stabilizált hulladékok felhasználhatók. A biológiailag lebomló szerves anyag hulladéklerakón történő elhelyezésének csökkentése mára minden hulladékgazdálkodási társaság célja. Ezt a célt továbbra is kiemelten kell kezelni, ezért a 43

45 közszolgáltatás keretein belül működő szelektív gyűjtés ( zöldjárat mellett a házi komposztálás minél nagyobb arányú elterjedése is támogatandó. Egyéb veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. A hulladékok kivitelét és behozatalát, beleértve a veszélyes hulladékokat is, az Európai Parlament és a Tanács hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelete szabályozza, amelynek végrehajtását az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Kormányrendelet segíti azáltal, hogy az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget jelölte ki illetékes nemzeti hatóságként. A hulladékok veszélyességének csökkentését szolgálja számos veszélyes anyag felhasználását korlátozó jogszabály, így a gyártói felelősségre építő csomagolási, elektromos berendezés, elemakkumulátor, gépjármű szabályozásban a forgalomba hozható termékek ólom, kadmium, higany, és króm-vi tartalmának korlátozása, de más környezetvédelmi és egészségügyi szabályozók is hasonló eredménnyel járó korlátozásokat tartalmaznak. A megyei települések hulladékudvaraiban és szervezett akciók keretében térítésmentesen átadhatók a veszélyes hulladékok. Azonban figyelembe kell venni az egyre több új hasznosítási technológiai eljárás megjelenését erre a hulladékkörre is. Példának említhető a gépjárművek olajszűrőinek és az olajos textíliának a hasznosítására kifejlesztett MeWa technológia. A különleges felügyeletet igénylő veszélyes hulladékokra történő odafigyelés a hulladékgazdálkodásban különösen fontos, hiszen a megfelelő hasznosítási és ártalmatlanítási rendszer kiépítésének elsőbbséget kell biztosítani. Azokra a veszélyes hulladékokra, melyek a levegőminőségre, felszíni vagy felszín alatti vizekre veszélyesek, robbanásveszélyesek vagy gyúlékony anyagot tartalmaznak, fertőző betegségek kórokozóit hordozzák, a jogszabályok általában magasabb követelményeket határoznak meg. Az ártalmatlanításkor dokumentálni kell a velük kapcsolatos eljárás bizonyítékait és a szükséges monitoringot. A szelektíven gyűjtött hulladékok részarányának növelése, valamint a lakossági hulladékba való keveredésének csökkentése érdekében a szelektív hulladékgyűjtő rendszer fejlesztése, illetve célirányos gyűjtési akciók megtartása, új hulladékgyűjtő udvarok létesítése településenként, illetve hulladékgazdálkodási társulásonként szorgalmazandó a hatályos jogszabályok betartása mellett. Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok kezeléséről az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet rendelkezik, melynek 4. (3) bekezdésének f.) pontja kimondja, hogy: fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók. E mellett figyelembe kell venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet előírásait is. Külön jogszabály híján a fertőző hulladékok szállítását és gyűjtését is ez utóbbi kormányrendelet előírásai szerint kell végezni. A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelvvel összhangban lévő 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szól. A rendelet 5. (3) bekezdése szerint tilos a kórházi vagy más humán-egészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó fertőző hulladék lerakása. Amennyiben az egészségügyi hulladék nem tartalmaz egyéb veszélyes összetevőt, fertőtlenítés után B3 kategóriájú lerakókban lerakható. Csomagolási hulladékok A Csomagolási Keretirányelv 6. (1) bekezdése kimondja, hogy a gyártónak, tehát a csomagolás előállítójának a gyártói felelősség alapján gondoskodnia kell a csomagolási hulladék elkülönített visszavételéről, illetve hasznosításáról. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan vagy koordináló szervezeten keresztül is teljesíthető. Önálló teljesítésként a gyártó a visszavételi és 44

46 hasznosítási kötelezettségét saját maga is teljesítheti, vagy átadhatja a szükséges hulladékkezelési engedélyek birtokában lévő gazdálkodó szervezetnek, vagyis a hulladékkezelőnek. A gyártó az általa visszavett, újra használatra alkalmas csomagolás újra használatát is biztosíthatja Felszíni és felszín alatti vízkészletek Víztestek, vízkészlet-gazdálkodás Magyarország a vizek országa. Nemcsak felszíni, hanem felszín alatti vízkészleteinkben is az egyik kiemelkedő ország vagyunk Európában. Mind a Dunántúl, mind a Tiszántúl különös fontosságú természeti kincseket rejt a felszín alatt. A terület földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. A nagy vastagságú medencebeli üledékek és a hegyvidékek karsztos képződményei kiváló felszín alóli vízbeszerzési lehetőséget biztosítanak. Pest megye területe földtanilag Magyarország nagyszerkezeti egységei közül a Pelsói-főegységhez tartozik, azon belül a Dunántúli- középhegységi-egységhez tartozik; az Alföld nyugati területén helyezkedik el. A terület földtani viszonyait alapvetően megszabja az emelkedő középhegység és a süllyedő Alföld közötti átmeneti, medenceperemi helyzete. A megye területét földtani és vízföldtani szempontból alapvetően két területre bonthatjuk. A területet egy nagyjából Ék-DNy irányban elkülöníthetjük. Míg az északi területeken alapvetően hegyvidéki, addig a déli, dél-keleti területeken medence jellegű képződmények az uralkodóak. Délen, dél-keleten a porózus víztestek feküjét az alaphegységi kiemelkedés területén, illetve az északi, a hegyvidéki víztestekkel közvetlenül határos részeken a felső pannon korú Algyői Formáció agyagos, aleuritos üledékei, máshol a 30 C-os izoterma képviseli. Az itt található víztestek üledékösszletei az északi peremi részen található tektonikai vonalak mentén kiékelődnek. A vastagság a Pannonmedence fokozatos mélyülésének megfelelően D-i, DK-i irányban fokozatosan nő. Az Algyői Formáció és a mélyebben települt formációk még félsósvízű tóban ülepedtek le, tehát rétegvizeik sótartalma magas. Ráadásul a formáció alsó része a medenceterületeken hirtelen túlnyomásossá válik, így technikai szempontból nem alkalmas vízkutak létesítésére. A terület nagyjából középső részén közvetlenül a negyedidőszaki képződmények alatt, valamint délen, a Nagyalföldi Formáció alatt a pannon korú delta-front, delta-síkság, illetve delta lejtő képződési környezetben képződött agyag, vagy agyag-homok sűrű váltakozásából álló tavi üledékek (Újfalui és Zagyvai Formáció) szabálytalan váltakozása figyelhető meg. Vastagsága azonban tág határok között változik; a Duna-Tisza-köze középső területein meglehetősen kivastagszik, majd DK felé elvékonyodik. A terület déli részén, a negyedidőszaki képződmények alatt a felső miocén pliocén korú az agyag, kőzetlisztes agyag, esetleg vékony homok rétegekből felépülő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció található. A pleisztocén negyedidőszaki képződmények a főleg lencsés geometriájú alluviális kifejlődésű üledékösszleteket foglalja magába. A sekély porózus víztesteket is magában foglaló negyedidőszaki képződmények átlagosan 15 méter vastagok, csupán a megye déli, DK-i részén kezdenek vastagodni, amely jelzi az átmenetet az alföldi mélymedence felé. A negyedidőszaki üledékek nagyrészt övzátony fáciesű sorozatokból állnak, melyeket csak ritkán szakítanak meg vékonyabb agyagos-homokos ártéri üledékek. A kvarter talpán, a terület nagy részén pár méter vastag kavicsréteg található (Monor és Nyáregyháza környéke, Dunavarsány-Áporka és Dömsöd-Kunszentmiklós környéke). Az északi területeken az alaphegységi rész szintén két területre oszlik. Északon a területet kristályos kőzetek-, míg délen a Dunántúli-középhegység földtani-tektonikai folytatásában levő területet felső-triász karbonátos kőzetek építik fel. A kristályos komplexumot vulkáni kőzetek építi fel, mely a Börzsöny fő tömegét alkotja; andezit láva, tufa és agglomerátum formájában. E vulkáni tömeg alatt a Diósjenői-vonal mentén paleozoós metamorf kőzetek (gneisz, csillámpala) találhatóak. A vulkanizmust követően meszes, márgás üledékek keletkeztek. Az alaphegységi karsztosodó kőzetek, a triász mészkő (Dachsteini mészkő) és dolomit (Fődolomit) tektonikai törések mentén sasbércszerűen emelkednek ki üledékes környezetükből. 45

47 Pest megye déli, délkeleti területei fokozottabban érzékenyek a klímaváltozás hatásaira, különös tekintettel a vízgazdálkodásra. A kiugróan csapadékos és a száraz időszakok gyakrabban váltják egymást, ezért az előrelátó vízgazdálkodás fontos megvalósítandó feladat. A felszín alatti vizek védelme érdekében konkrét feladatként kerültek meghatározásra a felszín alatti vízgazdálkodás szabályozásának módjai és eszközei. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb tennivaló a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a Víz Keretirányelv előírásainak betartása: A Víz Keretirányelv (VKI) a vizekkel kapcsolatos előírásait és elvárásait az úgynevezett víztesteken keresztül érvényesíti, így a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb alapelemei is a víztestek. Az Unió a jellemző víztestek kijelölésével kívánja a vizek állapotát megítélni, illetve az állapotmegtartó és javító intézkedéseket meghozni. A víztestként kijelölt vízrészeknek a teljes vízgyűjtőt reprezentálniuk kell, így a végrehajtott javító intézkedések mind a víztestre, mind a vízgyűjtő egészére hatással lesznek. Az irányelv Magyarországra releváns meghatározása szerint: felszíni víztest a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, illetve ezeknek egy része, felszín alatti víztest a felszín alatti víz térben lehatárolt része egy vagy több víztartó képződményen belül. Magyarországon a következő víztest fajták kerültek kijelölésre: természetes felszíni vizek: vízfolyás és állóvíz víztestek, erősen módosított víztestek olyan természetes eredetű felszíni vizek, amelyek az emberi fizikai tevékenység eredményeként jellegükben jelentősen megváltoztak, fenntartásuk e megváltozott formában azonban több szempont alapján is indokolt; a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges; valamint felszín alatti víztestek. Pest megyét érinti a két legnagyobb; o Duna részvízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység o A Duna-közvetlen részvízgyűjtő területen 455 víztest található, melyből 379 vízfolyás és 76 állóvíz. A Duna-közvetlen vízgyűjtőn 379 db folyót, patakot, vagy csatornát jelöltek ki vízfolyás víztestnek. Az Állóvíz víztestek Magyarországon a tavak, amelyek közül önálló víztestként az 50 hektárnál nagyobb, természetes tavak kerültek kijelölésre. A Duna részvízgyűjtő területén 76 állóvíz került kijelölésre. Az Erősen módosított és Mesterséges víztestek között nehéz határt húzni. A Felszín alatti víztestek száma országosan 185, melyből a Duna-közvetlen részvízgyűjtőn 86 db található. A 86 víztest közül 12 Sekély hegyvidéki víztest, 23 pedig Sekély porózus víztest. A Hegyvidéki víztestek darabszáma 12, míg a Porózus víztesteké 19. A Karszt víztestek darabszáma összesen 18, ezen belül a Hideg karszt víztest 8, a Termál karszt víztest száma 10. A Porózus termál víztestek száma a Duna részvízgyűjtőben 2. A fentieken kívül még 5 víztest érinti a részvízgyűjtőt, amelyeket más részvízgyűjtőhöz soroltak be. Tisza részvízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység A Tisza részvízgyűjtő területe km 2, amelyen összesen 458 víztest (338 vízfolyás és 120 állóvíz) található. a kisebbek közül, a két nagy vízgazdálkodási alegységen lévők közül: o Duna-völgyi-főcsatorna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység o Közép-Duna tervezési alegység o Ipoly tervezési alegység o Zagyva tervezési alegység. 46

48 A VKI nomenklatúra alapján a megye területe több felszín alatti porózus, sekély porózus, karszt, valamint termálvíztesten fekszik. Ezeket vertikálisan alulról porózus víztestek határolják. Forrás: Enviworld Kft. Pest megyét érintő sekély porózus víztestek A megye területének az északi részét fedik hideg-, és termál karsztvíztestek. Ezek közül jelentősebb területen található a Budapest környéki termálkarszt (HU_kt.1.3), a Visegrádi termálkarszt (HU_kt.1.4.) nevű termál karsztvíztestek, valamint a Dunántúli-középhegység - Budai-források vízgyűjtője (HU_k.1.3.) nevű karsztvíztest. A víztestek legjelentősebb összletei a felső-triász kiváló vízvezető, víztároló és vízadó képességű, nagy vastagságú platform karbonátjai. Az utánpótlást a karsztos víztestek számára a hideg karsztvíztest fedetlen karsztos részein beszivárgó csapadék jelenti. A szerkezeti, hidrodinamikai viszonyok miatt a karsztos termálvíztestek általában pozitív nyomásállapotú területek, így a fedőből történő átadódás természetes állapotban kizárt, de nagy depresszió mellett vízminőség változással is járó, fedőből történő beáramlás is lehetséges. A hidegés termálkarsztos vízkészletekbe történő beavatkozások is kölcsönösen hatnak a hidraulikailag összefüggő víztestekre, a termálvíztestek túlzott igénybevétele - bár elvétve a hideg karsztos víztestben is okozhat mennyiségi problémát- főként a termálkarsztos forráskörzetekben okozhat hőmérséklet és vízminőség változást. A középső területeken némi átfedésben a karsztvíztestekkel található a nagyobb területen elhelyezkedő Nyugat Alföld (HU_pt.1.2), valamint az Észak Alföld (HU_pt.2.2) porózus termál víztest. A víztestek vízadó képessége változó; 40%-ban regionálisan jó és rossz vízvezető képességű hidrosztratigráfiai egységekből áll. A déli területeken, a felszíntől az első vízrekesztő rétegig terjedő sekély porózus víztestek főleg holocén és felső pleisztocén üledékekből áll. Ez alatt, az első vízrekesztő rétegtől a 30 C izotermáig, illetve az felső pannon talpig terjedő hideg porózus víztestet túlnyomó részt alsó- és középső pleisztocén és felső pannon üledékek alkotják. A 30 C izoterma (a területen túlnyomó részt a 47

49 felszíntől számított m, ÉK-i részen m mélység) alatt, a porózus termál víztest felső pannon üledékekből áll. A pleisztocén vízadó homok, kőzetlisztes agyag és agyag rétegeinek horizontális szivárgási tényezője m/s, vízvezető képessége gyengének tekinthető; a kavicsteraszok vonatkozásában ugyanez átlagosan m/s, tehát a vezetőképesség kiváló, illetve jó. A regionális és lokális vízadó képesség szintén gyenge, illetve közepes. A víztest K-i, DK-i területein a horizontális szivárgási tényező 10-5 m/s, vízvezető képessége közepesnek tekinthető. A regionális és lokális vízadó képesség szintén közepes. A felső pannon vízadó felső részén folyóvízi és delta síkság képződési környezettel homok-, és agyag rétegek sűrű váltakozásból álló üledékösszlet található, melynek vízvezető képessége és lokális vízadó képessége közepes. A vízadó alsó részén delta lejtő és delta front képződési környezetre jellemző kőzetlisztes, agyagos összetételű-, illetve homok rétegek találhatóak. A finomabb szemcseméretű alsó rész vízvezető és vízadó képessége gyengének, a durvább homokos kifejlődésekből álló felső rész jónak tekinthető. Forrás: Enviworld Kft. Pest megyét érintő porózus víztestek A terület déli része megcsapolási területnek minősül. A pleisztocén vízadóban a horizontális áramlás megközelítőleg K-Ny-i, illetve ÉK-DNy-i irányú, az áramlás vertikális komponense a víztest túlnyomó részén felfelé irányul. A víztestek kapcsolata a szomszédos víztestekkel keleti irányban folytonosnak tekinthető, nyugati irányban a határt a Duna vonala képezi. A felső pannon vízadóban a horizontális áramlás iránya megközelítőleg Ny-K-i, illetve ÉNy-DK-i, az áramlás vertikális komponense közelít a vízszinteshez. A mélyebb, nagyobb rétegnyomással jellemezhető DK-i részeken felfelé irányul. A pleisztocén vízadóval a kétirányú kommunikáció is megfigyelhető. A megye északi területein, alaphegységi triász kőzetek jól karsztosodó, repedezett, hasadozott kőzetek, melyeknek vízvezető képességük jó, illetve kitűnő. A karsztvízszint a területen nagyjából m tszf. magasságban 48

50 helyezkedik el. A víztesten ismert fedőhegységi üledékek zömmel vízzáró üledékek. Víztartó tulajdonságuk az oligocén-miocén-pannon homokos-kavicsos üledékeknek van, továbbá a pleisztocén folyóvízi kavicsoknak. A karsztos kőzetekből fedőhegységi üledékekbe átáramlás csak elenyésző mennyiségben lehetséges. Vízföldtani jelentősége a vulkáni agglomerátumoknak van, melyekből sok kis-közepes hozamú hasadékforrás vezeti felszínre a vizet, melyek igen kis oldott anyag tartalommal rendelkeznek. A megye Duna menti (vagy közeli) településeinek és a fővárosnak, valamint az Ipoly-menti, a Pilis, illetve Nyugat-Nógrád több településének ivóvíz bázisát jelenti a dunai kavicsterasz vízkészlete. A Duna-menti vízbázisokról termelt víz a regionális vízellátó rendszereken keresztül egészen Gödöllő térségéig eljut. A Szentendrei és a Csepel-sziget, valamint a Duna mindkét partján Szobtól Budapestig- üzemelő parti szűrésű vízbázisok biztosítják a leghatékonyabb kitermelést. A szennyvíz-csatornázottság meglévő hiányosságai, illetve a védőidomokon belüli, nem megfelelő területhasználat következtében azonban e kutak esetében is egyre többször problémát jelent a vas-, a mangán- és az ammónia-tartalom növekedése, valamint az utóbbi időben megjelent magas nitrát tartalom. A nem megfelelő területhasználat bizonyítéka növényvédő szerek vízadó rétegekben való megjelenése is. (Erre vonatkozó konkrét adatot a DMRV Zrt. nem szolgáltatott.) A Dunától távolabbi területeken a vízadó rétegeket a mélyebben m-en lévő, rétegvizek alkotják. A vízadó képződmények főleg pleisztocén, alluviális kifejlődésű homok, aleurit, agyagos homok, homokos agyag, illetve felső pannon szintén alluviális és folyóvízi delta kifejlődésű agyag rétegekkel harántolt homok üledékek, amelyek porózus vízadónak minősülnek. A pleisztocén összletekben feláramlási viszonyok jellemzőek, ugyanez jellemző nagyobb mélységben, a terület DK-i részein is. E kutakból nyert víz közvetlenül, előkezelés nélkül használható ivóvízként. A Budai-hegység területén gyakori a karsztvízből táplált kút vagy vízbázis. A mesterséges vízkivételekkel befolyásolt vízforgalomra jellemző, hogy a felfelé szivárgó idős pleisztocén rétegvizek nem érik el a talajvizet, hanem a felső pleisztocén rétegek laterális vízmozgás formájában továbbítják a keresztáramlás hozamát. Ez a rétegösszlet nem csak a feláramló alsó pleisztocén rétegvizeket, hanem a talajvízhez viszonyított negatív nyomásállapota következtében a térség lefelé szivárgó talajvizeit is összegyűjti. A térszín magassága igen tág határok között változik, a sík területeken az átlagos szint 100 mbf, mbf között; a hegyvidékeken mbf között váltakozik, a talajvíz magassága is ennek megfelelően változik, kis mélységben mindenhol megtalálható. Áramlása a domborzati viszonyok következtében befolyásolja a megye folyóvizeinek állapotát. Mennyisége nem számottevő, felszín alatti átlagos mélysége a megyében 2-7 méter között változik, míg a talajvíz kutak átlagos mélysége m. A talajvíz koncentráltsága mérsékelt, sótartalma 1-2 g/l. Jelentős mennyiségű kalciumot és nátriumot, valamint vasat tartalmaz, ez utóbbit főképpen a 10 méternél mélyebb rétegekben. Keménysége magas, átlagosan német keménységi fok, szulfáttartalma mg/l között változik. A szennyeződések következtében azonban szennyezett, ivóvíznek nem alkalmas. Talajvizet ipari vízként, valamint mezőgazdasági művelésnél öntözésre is használnak. Azonban az illegális vízkivételekről (kertek locsolására létesített kutak) nincs felmérés, ami a vízmérleg megállapításánál problémát jelent. 49

51 Forrás: Enviworld Kft. Talajvíz tengerszint feletti magassága Pest megyében A rétegvíz-készlet kb. 30 %-os kihasználtságú, mennyiségét tekintve enyhén növekvő tendenciájú. A pleisztocén vízadóra jellemző kifolyó vízhőmérsékletek átlagos értéke C között változik. A felső-pannon esetében ez az érték C. Geokémia alapján a vízadók vasas, hidrogén-karbonátos, magnéziumos jellegű vize átlagosan kis és közepes ásványi anyag és sótartalommal mg/l jellemezhető, keménysége nkf. között változik. A kitermelhető felszín alatti víz réteg eredetű természetes arzén, vas (0,5-2,0 mg/l) és ammónium, mangán tartalma a legtöbb település esetében meghaladhatja az ivóvíz minőségi határértékeket. Az ivóvíz kivétellel a rétegvizek közvetlenül szolgálják az ivóvízellátást. Pest megye területén a mélyfúrási kutakból termálvíz nyerhető. Termálvíz kutatás és felhasználás folyamatos a megye területén. A Magyarországon, így a megyében is számos településen a meglévő termálvízű kutakat balneoterápiás fürdőkezelésre és széleskörű fizikoterápiás ellátás biztosítására használják fel. A gyógyfürdőkhöz ugyanakkor gyakran uszoda és gőzfürdő, több eseteben strand és szálloda is tartozik. A Budai-hegység területén gyakori a karsztvízből táplált kút vagy vízbázis. A karsztvíz kutak vízhozama ingadozó, mivel a csapadékviszonyok is közrejátszanak a vízutánpótlásában. A karsztvíz magas oldott anyagtartalma miatt a vízellátó rendszerek gyakori cseréjére kell számítani. A megyei településeken a közszolgáltatók teljesen kiépített, vezetékes hálózatban biztosítják az ivóvízellátást. A korábban jellemző egyedi vízkivétel az ásott és fúrt kutakból még fellelhető a lakosság körében. Felszín alatti vízkivétel (üzemi, lakossági fúrt vagy ásott kutas vízkivétel) Vízművek (fúrt kutas-, aknakutas-, csáposkutas vízkivétel, forrásfoglalás) 50

52 Vízbázisvédelmi területekre, vízbázisvédelmi korlátozó intézkedések és külön sérülékenységi vizsgálat szükséges Pest megye több területe is érzékeny vízbázisnak tekinthető. A felszíni vizek és a rétegvizek szennyezettségének főbb oka a kommunális és ipari szennyvizek befolyása, beszivárgása, ezért nagy jelentősége van a település csatorna ellátottságának, ill. a csatornázott területek szennyvízkezelésének. További problémát jelent a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat is (növénytermesztés- és védelem, állattartás, trágyatárolás), melynek következtében a felszín alatti vizek nitrittel, nitráttal, peszticidekkel szennyeződhetnek. A települések vízellátását biztosító vízmű kutak vízbázisának védelmére nagy hangsúlyt kell fektetni, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 07.) Korm. rendelet előírásaira. Az ország medence jellegéből következően a hazánkon átfolyó vízmennyiség 120 milliárd m3/év, az egy lakosra vetített értéke a legmagasabb a világon. Magyarország alvízi ország, amely azt jelenti, hogy szinte minden folyónk szomszédos ország területéről érkezik hazánkba. A felvizeket érő kibocsátások következtében a legtöbb vízfolyás vízminősége a határszelvényben többé-kevésbé szennyezett. A felszíni vizek minőségi követelményét és rendszerét a MSZ tartalmazza, mely az országos törzshálózati mintavételi helyeket is meghatározza. A felszíni vizeket terhelő szennyezőanyag nagyobb hányadát továbbra is a tisztított és tisztítatlan települési szennyvizek adják. Pest megye térsége vízrajzi, vízgazdálkodási tájfelosztás alapján a Duna vízgyűjtője. Magyarország vízés a hőellátottság tekintetbe vett fokozataiból 16 éghajlati körzet képezhető, amelyek alapján hazánk egyes területeit jellemezni lehet. Ennek alapján Pest megye a 9. számú, ún. mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves körzetbe sorolható. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 10,2 10,3 C, a nyári félév középhőmérséklete nagyjából 17,2 C, a csapadék évi átlaga mm. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség nagyjából 2,5 3,0 m/s közötti. A Pesti-síkságon dominánsan megtalálható területeken csökkennek a termőföldterületek,több mint 2000 ha kiterjedésű nyílt víztükör párologtatja a talajvizet, az eredeti felszínnél jóval nagyobb, többletpárologtatásából adódóan jelentős a vízveszteség. A környező mezőgazdasági területek alatt a talajvízszintje bányánként akár 10 cm-rel is csökkenhet, fennáll a regionális depressziós térkialakulásának veszélye, ami a klimatikus átalakulás miatt fokozott veszéllyel jár a mezőgazdasági és erdőterületek vízgazdálkodására. A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. A víz, mint környezeti erőforrás nagyon sokféle módon és alapvetően befolyásolja a társadalom életét és a környezetminőség alakulását. Amellett, hogy az ivóvízbázisok rendkívüli értéket képviselnek, éppen ezeket a vízbázisokat fenyegeti hosszú távon a csapadékvizek és használt vizek által okozott talaj, talajvíz és mélységi vízszennyezés. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtőgazdálkodás részét képezik. A VKI környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel nemcsak az országban, nemcsak a megyében, hanem települési szinten is fel kell használni a különböző ágazatok közös kapcsolódási pontjait és előnyeit a kölcsönös lehetőségeknek. Az integrált vízgazdálkodás keretein belül biztosítani kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartani, hogy az illetékes hatóságok, valamint igazgatási egységek még átalakulóban vannak. A megyében összesen 197 település található, amelyet 99 vízműrendszer lát el. A lakosság 97,9 %-a számára biztosított a közüzemi vízellátás. A megye közműves vízellátása tekintetében kijelenthető, hogy valamennyi településen kiépült a közüzemi vízellátó hálózat. A jövőben megvalósuló 51

53 lakóingatlanok és ipari területek tekintetében pedig elvárás az elő-közművesítés megvalósítása ezzel biztosítva rákötési lehetőséget. Pest megye ivóvízellátásának főbb mutatói Mutatók Termelt felszíni víz (1000 m3) 310,5 275,0 301, ,0 hiányos hiányos adatállomány adatállomány Termelt parti szűrésű víz (1000 m3) , , , , , ,3 Felszín alatti víz összesen (1000 m3) , , , , , ,3 Összes víztermelés (1000 m3) , , , , , ,6 Az ivóvízvezeték-hálózat (főnyomó + elosztóvezeték) bekötővezetékek nélkül, hossza, XII. 31-én (km) 8 058, , , , , ,2 Üzemelő közkifolyók száma XII. 31-én (db) Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma, állományváltozás év közben, új bekapcsolás (db) Lakásállomány (db) Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma, összesen, XII. 31-én (db) A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Lakónépesség száma az év közepén (a népszámlálás végleges adataiból továbbszámított adat) (fő) 93,1 93,6 93,9 94,8 93,0 90, Szolgáltatott víz összesen (1000 m3) , , , , , ,8 Háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3) Forrás: KSH Jelentős vízgazdálkodási problémák Vízfolyások hidromorfológia problémák , , , , , ,2 A műtárgyak hosszirányú átjárhatóságának korlátozottsága a víziszervezetek számára. Kialakulásának oka lehet a vízfolyáson létesített duzzasztómű, ami a víztestek egytizedénél, a völgyzárógátas tározás a víztestek negyedénél, míg a fenékgát/fenéklépcső a víztestek tizedénél okozza ezt a problémát. Az új fejlesztéseknél a hossz-irányú átjárhatóság érdekében hallépcsők illetve olyan zsilipek épülnek, melyek alsó-felső átfolyást tesznek lehetővé. A vízjárás, vízszint (vízmélység), és a sebességviszonyok nem megfelelőek. Ennek a problémának egyik előidézője a zsilipekkel történő olyan vízszintszabályozás, mely jelentősen eltér a természetestől. Az azonos vízfolyáson lévő tározók egymásra hatása nem minden esetben ellenőrzött, továbbá az egyes tározók tervezettől ill. engedélyezettől eltérő üzemeltetése az alsóbb tározók vízhiányát okozhatja. Ez elsősorban öntözési és belvízelvezetési igények kielégítése miatt jelentkezik, a víztestek negyede érintett ebben. Medermélyülés. Duzzasztott szakaszok alatt kialakuló jelenség. A Duna esetében annak teljes szakaszán jelentkezik, ez pl.: Gönyű-Szob között meghaladja a 2 métert. Vízhiány, túl alacsony vízszint. Kialakulásának oka a jelentős vízkivétel, vízmegosztás, illetve a vízelvezetés lehet. A vízkivételek a víztestek tizedénél jelent problémát, a tározók alatti vízfolyás szakaszokon pedig aszályos időszakokban vízhiány léphet fel. A Duna medersüllyedése is károsan hat ilyen szempontból a mellékágakra. 52

54 Feliszapolódás. Okozója részben a vízgyűjtőn bekövetkező erózió, a tápláló vízfolyások nagy hordalékhozama. Maga a feliszapolódás mérhető probléma, ami a vízfolyások felénél okoz gondot. Mederforma, mederállapot, parti sáv nem megfelelő. A hajózás, illetve a kikötők miatt ez a probléma csak két helyen fordult elő, de ökológiai szempontból is nagyon fontos a gázlók problémájának rendezése. A rendezett meder is nagy problémát jelent, közel a vízfolyások felénél figyelhető ez meg. Zavart parti sáv, a zonáció hiánya, benőtt medrek. Okozója a nem megfelelő mederkezelés, mely lehet túlzott vagy elmaradt növényirtás a mederben és a parti sávon, illetve a meder kotrása, iszapolása. Ez általános problémaként majdnem minden vízfolyásunkra elmondható Vízfolyások terhelések A tápanyag és /vagy szervesanyag-tartalom túl magas. Hullámtéri tevékenységek, azon belül is a növénytermesztés okoz a víztestek kevesebb, mint felénél problémát. Az ártéri területeken a fő gond az, hogy sok esetben a művelt területek a partig húzódnak. A probléma kihathat a hidromorfológiára is. Kommunális szennyvíztelepek bevezetései is okozhatnak nagy tápanyag-terhelést. Ilyen jellegű probléma a víztestek negyedénél lépett fel, általában a tisztítók nem megfelelő hatékonysága miatt, illetve a befogadók méretéhez, természetes öntisztulóképességükhöz képest jelentős bebocsátások esetén. A belvíz-beveztések is okozhatnak szerves és tápanyag többletet egy vízfolyáson. A halastavi vízleeresztésekből származó többlet terhelések a víztestek negyedén okoznak problémát. A mezőgazdaság által használt szántóföldi műtrágya és szervestrágya használat miatt a víztestek felénél tapasztaltunk szervesanyag és tápanyagdúsulást. A bemosódást fokozhatja még a védősáv hiánya is. Ha a felszíni vízfolyás alatt egy szennyezett felszín alatti víztest található, akkor a felszín alatti víztest terhelésként jelentkezik a felszíni víz esetében, ha a kettő között kapcsolat áll fenn. A probléma oka gyakran vezethető vissza a települési csatornázatlanságra illetve mezőgazdasági diffúz szennyezésekre. Állattartó telepek is okozhatják ezt a problémát. Diffúz szennyezés által, melyet a mezőgazdaság, illetve hulladéklerakók okozhatnak, a víztestek 10%-a veszélyeztetett. Ipari szennyvízbevezetések is, elsősorban az élelmiszeripari üzemek esetén tapasztalhatunk ilyet. Kémiai kockázat, veszélyes anyagok bekerülése. Belterületen a csapadékvíz-elvezetés hiánya miatt alakulhat ki, ez a víztestek harmadát veszélyezteti. A problémának kiváltó okai lehetnek a mezőgazdaság, az ipari szennyvízbevezetések, a közlekedés, a fürdők vizei, illetve a szennyezett felszín alatti víztestek. A területen a földtani felépítéséből következően jelentős mértékű a termálvízre települő gyógyfürdők és melegvizes strandok száma. A kitermelt termálvizet a használat után a közeli felszíni vízfolyásokba helyezik el. A termálvíz kémiai összetétele folytán jelentős ásványi anyagterhelést okoz. Túl nagy sótartalom. Ezt a termálvíz bevezetések okozhatják, de számuk a részvízgyűjtő területén csekély. Túl magas hőmérséklet. Egyelőre lokálisnak tekinthető esetben a hűtővíz-bevezetések, illetve a termálvíz-bevezetések környezetében fordul elő Állóvizek hidromorfológiai problémák és terhelések A vízjárás, vízszint (vízmélység), és a sebességviszonyok nem megfelelőek. Okozója lehet a zsilipekkel szabályozott tározóknál a leeresztés, a természetes tavaknál a természetestől teljesen eltérő vízszintszabályozás. 53

55 Vízhiány, túl alacsony vízszint. Kialakulásának oka a jelentős vízkivétel és a vízelvezetés, illetve a zsilipes szabályozás (tározás) lehet. Mederforma, mederállapot, parti sáv nem megfelelő. Okozója lehet a partvédelem, a belterületi szakaszok, illetve a strandok léte. Zavart parti sáv, zonáció hiánya, egyéb ökológiai problémák. Kialakulásához hozzájárul a nem megfelelő karbantartás, a túlzott vagy elmaradott növényírtás. Ahol a parti sáv szabályozott, több víztest esetében is hiányzik a zonáció. Tápanyag és /vagy szervesanyag-tartalom túl nagy.: A kommunális szennyvíztelep bevezetések a legnagyobb problémát az RSD esetében jelentik. A halászat, horgászat többlet tápanyagbevitele majdnem minden víztest esetében problémát okoz. Szabad strandok. A mezőgazdaságban használt műtrágya illetve trágya is okozhatja ezt a problémát. A tavak belső terhelése, a szennyezett üledék is hozzájárul ehhez a problémához. Az állóvizet tápláló vízfolyáson túl nagy tápanyagterhelés érkezhet. A nem megfelelő karbantartás, a növényzet irtásának hiánya is okozhatja az állóvizekben a tápanyagok feldúsulását Felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi problémák Mennyiségi csökkenés, hiány Terület-használatból eredő beszivárgás csökken. Túlzott vízkivétel(ek) a felszín alatti víztesten. Ilyen probléma áll a Duna-Tisza közi hátság fokozatos talajvíz-szintsüllyedése, és a Budapest környéki termál karszt negatív vízmérleg problémája mögött. A korábbi túlzott vízkivételek utóhatásaként is fennállhat a mennyiségi csökkenés. Ökológiai vízhiány. A lokális talajvízkivételek miatt a Duna-Tisza közi hátság állapota hosszú ideje problémás. Magas nitrát és/vagy ammónium szennyezettség. A víztestek felénél a mezőgazdasági szántóföldi műtrágya és szervestrágya használata okozza ezt a problémát. Diffúz települési hatás Duna-Tisza közi Homokhátság Az 1970-es évek közepétől a Duna-Tisza közi Homokhátság területén fokozatos talajvízszint-süllyedés indult meg. Az 1980-as évek közepéig a vízszintsüllyedés üteme és mértéke megfelelt a meteorológiai viszonyok (csapadék, hőmérséklet) alakulásából adódó állapotoknak. Az 1980-as évek második felétől a talajvízszint-süllyedés üteme viszonylag nagy területeken (elsősorban a legmagasabban elhelyezkedő részeken) felgyorsult. Az egész Homokhátság tekintetében a vízszintsüllyedés egyes helyeken átlagosan 1-1,5 m, 1989 végén azonban már meghaladta a 3 m-t. A süllyedés üteme azóta sem csökkent, sőt néhol még növekedett is. A 90-es évek végétől kezdve napjainkig a leginkább kiemelt térszínnel jellemezhető, fokozottan problémás térségekben a süllyedés mértéke lelassult, de nem szűnt meg. Illetve a Homokhátság egyéb területein stagnáló, de a korábbi süllyedésnek megfelelő, mélyen található vízszintek lettek jellemzőek. Ugyanakkor például a KÖTIVIZIG területén a Csemői távlati vízbázis megfigyelő kútjai által igazolt jelentős mértékű ( között 2,5-3,0 m- es), és tendenciájában jelenleg is tartó lokálisnak tartott (de területileg nem lehatárolt) talajvízszint süllyedést tapasztaltak. Bár a monitoring hálózat alapján szerkesztett talajvízszint térképek nem mutatják ki egyértelműen, a tanulmányok és a területekre készített szakértői vélemények alapján megállapítható, hogy a 54

56 homokhátsági sekély víztestek területén a süllyedések, kiterjedésüknél fogva regionálisak, hosszútávon folyamatosak és a tendencia sem változik, ezért ezek az érintett víztestek (sp , sp , sp ) mennyiségileg nem jó állapotúak. Az előzetes vizsgálatok szerint a víztestek egészére jellemző mértékben károsodott FAVÖKO-k e sekély porózus víztesteket érintik. A Homokháti vízpótlás beruházás, amely a tiszai vízkészletre alapozott vízpótlás megvalósítása, egyrészt a meglévő vízrendszer átalakításával/korszerűsítésével, másrészt új elemek megvalósításával tervezett, ezen beavatkozás mintapéldája. A beruházás folyamatosan történik a rendelkezésre álló források alapján, az I. ütem megvalósult, a beruházás befejezésére további források szükségesek Települési vízminőség-védelem A megyében az álló és folyóvizek minőségét leginkább a mezőgazdasági művelés és kommunális szennyvíz bevezetésének módja határozza meg. A Duna tápanyagtartalma magas és bakteriológiai szempontból is szennyezett, annak ellenére, hogy egyes paraméterei javultak. A Ráckevei Soroksári- Duna-ág vízminősége messze nem éri el a kívánatos szintet, amiben a legfontosabb szerepet a Duna vízminősége játssza. A bányatavak vízminőségére vonatkozóan összefüggő adatsorok nem ismertek. A felszíni vizeket tekintve a megyében lassú javulás érzékelhető, különösen kimutatható ez a Dunánál, ahol ez a nemrég üzembe helyezett központi szennyvíztisztító telepnek és a közlemúltban korszerűsített, valamint bővített két pesti tisztítóműnek is köszönhető. Az egyéb felszíni vízfolyások vízminőség-javulása pedig szintén a folyamatosan és viszonylag eredményesen zajló szennyvízkezelés fejlesztési beruházásoknak köszönhető. A Duna bal parti vízfolyásai közül az Ipoly folyó vízminősége változó, mivel jelentős mezőgazdasági és ipari területeken halad keresztül, azonban a Pest megyei szakaszán nincs olyan szennyező forrás, ami a vízminőséget alapvetően befolyásolhatná. A folyó mellett jelenleg két üzemelő, és egy jelenleg nem üzemelő vízbázis van, Szob, Tésa és Vámosmikola térségében. A folyó e szakaszán számos mellékág található, melyek közül Ipolytölgyes és Tésa térségében a korábbi szabályozások következtében Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízgazdálkodásáak, vízminőségének javítása: Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból leválasztott víztest rehabilitációra már sor került, és oda hallépcsők épültek a hosszirányú ökológiai folyosó helyreállítása érdekében. A felszíni vizek és a rétegvizek szennyezettségének fő oka a kommunális és ipari szennyvizek befolyása, beszivárgása, ezért nagy jelentősége van a települések csatorna ellátottságának, ill. a csatornázott területek szennyvízkezelésének. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet-; valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján, a felszín alatti víz állapota szempontjából különböző érzékenységű területcsoportba sorolhatók a települések: kevésbé érzékeny, érzékeny, illetve a fokozottan érzékeny kategória. A Pest megyei települések érintettsége a rendeletek mellékleteiben megtalálható. 55

57 Pest megye több területe érzékeny vízbázisnak tekinthető. A felszín alatti vizek vízminőség védelme érdekében a fokozottan érzékeny és érzékeny területeket mentesíteni kell a potenciális és tényleges szennyező forrásoktól. A kijelölt védőövezeti rendszer kialakítása, a különböző intézkedések végrehajtása olyan körülményeket teremtenek, melyek feltehetően biztosítani fogják a vízbázisból termelt víz minőségének, mennyiségének megőrzését. Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. Az Ipoly alegységen Perőcsény-Tésai Vízbázis diagnosztikai munkái és a vízbázis védőövezeteinek meghatározása jelenleg is folyamatban van. A Vámosmikola Községi Vízmű vízbázis diagnosztikai munkálatai és védőidom meghatározása ugyan befejeződött, de a vízbázis mára vízminőségi problémák miatt nem üzemel, tartalék vízbázisként funkcionál. Közvetlenül az Ipoly mentén lévő sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok (Perőcsény-Tésai vízbázis) védelemben tartását tovább nehezíti, hogy a vízbázis védőövezetei átnyúlnak Szlovákia területére is. Potenciális szennyező források sajnálatos módon-a vízbázisok védőterületén, valamint a vízbázisok utánpótlódási területén is fellelhetőek. Az esetlegesen előforduló szennyezés lehet kommunális eredetű (például a szennyvízgyűjtő aknákból a talajba szivárgó szennyvíz), mezőgazdasági eredetű (például állattartó telepek), esetlegesen közlekedési szennyező-forrásból származó szennyezés (a védőterületen az utak nem burkoltak, az azokon való közlekedés esetleges szennyezést okozhat). A vízbázisok védőterületén valamennyi létesítmény potenciális szennyezőforrásnak tekinthető. Figyelembe véve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet előírásait, Pest megye jelentős területe nitrát érzékeny terület (Kivételt képeznek az É- és DK-i tájakon lévő települések külterülete, ugyanakkor az Ipoly mentén nitrátérzékenység szempontjából Bernecebaráti, Tésa, Vámosmikola és környékük veszélyeztetett.), ahol a rendelet előírásait fokozottan be kell tartani. Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Az ivóvízbázisokon belül megkülönböztethető üzemelő, tartalék és távlati vízbázisok. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepeket. Pest megye területén távlati vízbázisok (pl. Dunabogdányi öblözet Távlati Vízbázis, Kismaros-Nagymaros Távlati Vízbázis, Lórév-Makád Távlati Vízbázis), Ceglédtől DNy-i irányban mintegy 10 km távolságra lévő Csemő Ny-38.1 nevű távlati ivóvízbázis, tartalék vízbázisok (Budakalász; Lupa-szigeti Vízmű; Budapest XIII., Radnóti úti galéria; Göd, Felsőgödi vízbázis; Vác, Déli Vízbázis; Gödöllő Keleti, Vámosmikolai, Acsai, Acsaújlaki, Püspökhatvani, Pilisszentkereszti, Visegrád, Doboshegyi Vízbázis, Nagymaros, Sólyom szigeti vízbázis, Litkei-, Zebegényi forrásfoglalás, Nagybörzsöny, Bárókúti forrásfoglalás, Nagymaros csáposkút, Fót I- III.vízbázisok, Kinizsi forrás, stb.). Számos üzemelő vízbázis is biztosítja a közcélú ivóvízellátást. Szükséges megemlíteni a területen fellelhető ásvány- és gyógyvíz vízbázisok fontosságát ben kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. Az ország üzemelő vízbázisainak 65 %-a úgynevezett sérülékeny földtani helyzetű, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés leszivároghat a vízadó rétegekbe. A biztonságba helyezési program célja, hogy - védőterületek, védőidomok alkalmazásával - megakadályozza a vízbázisok elszennyeződését, azaz célja biztosítani a kitermelhető vízhozam, a fizikai-, kémiai és biológiai összetevők változatlanságát a termelés teljes időtartama alatt. 56

58 A vízbázisok védelmét hazánkban is jogszabály (a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet) szabályozza. Ezt egyrészt földtani testek, védőidomok meghatározása és kijelölése által, másrészt olyan műszaki intézkedésekkel biztosítják, amelyek megakadályozzák a különböző szennyezések vízbázisba érkezésének lehetőségét. A védelemhez tartozik az ún. elérési idő, amely nagyon fontos paramétere az intézkedéseknek. Az elérési idő eltelte után nagyobb a vízbázis elszennyeződésének a lehetősége. A hidrogeológiai védőidom felszíni metszetének felülete a hidrogeológiai védőterület. Tekintettel arra, hogy a káros beavatkozások jelentős hányada a felszínen történik, a hidrogeológiai védőterület a védőidom kiemelkedően fontos eleme. A belső védőterület a vízkivételi hely közvetlen környezete. Ez az a kút körüli terület, ahonnan 20 napon belül szennyeződés kerülhet a kút vizébe (20 napos elérési idő). A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján belső övezet kialakítása kötelező, ami a vízkivételi létesítmények körüli, minimum 10 m sugarú körnek felel meg. A víztermelő kutak körül a védőterületek kerítéssel védettek. A belső védőterület külső védőterület veszi körül. Az ehhez tartozó elérési idő 6 hónap. A külső védőterületen szigorúan szabályozott minden olyan tevékenység, amely a felszín alatti vizeket veszélyeztetné, valamint a talaj természetes vezetőképességét rontaná. A hidrogeológia védőterületnek lehet ún. A, B és C zónája. Az A -hoz 5 éves, a B -hez 50 éves elérési idő tartozik. A C a teljes vízgyűjtő terület határát jelenti. A hidrogeológiai védőterületeken az elérési zónák növekedésével a korlátozások enyhülnek. 57

59 Pest megye területén több település rendelkezik határozattal kijelölt védőterülettel. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján, hidrodinamikai modell segítségével készülnek el a vízművek védőidom meghatározása. A hidrogeológiai védőidom A és B védőzónáinak határain belül újabb vízkivételi hely nem létesíthető; kivéve a vízbázis tönkrement kútjainak pótlását, vagy a vízkészlet figyelésére szolgáló kutakat. A vízgyűjtőgazdálkodás-tervezés céljai és intézkedései alapján, a felszín alatti vizeket, a víztesteket mennyiségi és minőségi állapota alapján különböző kategóriákba sorolhatjuk. A terület északi, hegyvidéki részén a víztestek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jó állapotban vannak. Az egyetlen kivétel a h.1.7. jelű hegyvidéki víztest, ahol a kémiai állapot gyenge minősítést kapott. Ennek oka a területre jellemző diffúz nitrát-érzékenység. A környezeti célkitűzés eléréséhez szükséges intézkedések között szerepel a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó művelési mód és művelési ágváltás, a szennyezett területek kármentesítése, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és elhelyezés megoldása. Itt a jó állapot 2021-re valósítható meg, az intézkedések betartása mellett. A sekély porózus, és hegyvidéki víztestek mennyiségi állapota jó, minőségi állapota általánosságban gyenge, melynek oka a terület nitrát-érzékenysége. A jó állapot elérésének határideje 2027-re van kitűzve. A déli területen a porózus víztestek minőségi és mennyiségi szempontból is jó minősítést kaptak, azonban mennyiségi szempontból a jó állapot bizonytalan, melynek oka a bizonytalan vízmérleg. A jó és a gyenge állapot határán lévő vízmérleg miatt a vízhasználatok fokozott ellenőrzésére van szükség, a jó állapot eléréséhez a vízhasználatok módosítására, az ivóvízbázisok biztonságba helyezésére, vízkezelési technológia módosítására, valamint az engedély nélküli vízkivételek megszüntetésére van szükség. A sekély porózus víztestek mennyiségi állapota jó. A VGT melléklete alapján azonban Pest megye Közép-Tisza-vidéki részén az sp víztest mennyiségi állapota nem jó, az sp víztest mennyiségi állapota jó/nem jó határán, az sp víztest pedig szintén nem jó mennyiségi állapot besorolást kapott. A hegyvidéki víztestek mennyiségi állapota szempontjából gyenge, illetve jó, azonban bizonytalan állapotú, melynek okai a bizonytalan vízmérleg, a területi vízszintsüllyedés, valamint a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) tehetők felelőssé. 58

60 A karsztvíz testekkel minőségi szempontból jó besorolást kaptak, mennyiségi állapotuk viszont gyenge, melynek oka ebben az esetben is a bizonytalan vízmérleg. A termálvíztestek esetében a mennyiségi állapot minőségének oka a termálvíz túlzott kitermelése következtében létrejött vízszintsüllyedés. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egykori Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat évi ivóvízminőség jelentése alapján kémiai vízminőség tekintetében egészségkockázatot a megyében nitrit és arzén előfordulása jelent. Nitrit határérték túllépés Kerepesen és Kistarcsán évek óta jellemző, a várandósok és az egy évesnél fiatalabb gyermekek a két településen palackozott vizet kapnak, az Ivóvízminőség-javító Program jelenleg mindkét településen folyamatban van. Arzén kifogásoltság 17 településen és két önálló vízellátású településrészen van, ezek közül 4 település esetében (Kiskunlacháza, Szigetbecse, Jászkarajenő, Farmos) átmenetileg üzemeltetési megoldással, kilenc településen (Apaj, Abony, Áporka, Bugyi, Délegyháza, Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Taksony) és egy településrészen (Bugyi-Felsővány) az Ivóvízminőség-javító Program keretében véglegesnek tekinthető módon csökkentették határérték alá az arzén koncentrációt. A többi érintett településen/településrészen (Kiskunlacháza-üdülőterület, Köröstetétlen, Lórév, Majosháza, Törtel) átmeneti vízellátás valósult meg a tervezett, illetve a folyamatban lévő ivóvízminőség javító beruházások befejezéséig. Néhány településen egyes indikátor paraméterek koncentrációja haladja meg a határértéket (vas, mangán, ammónium), ez egészségkockázatot nem jelent. Az ivóvíz szennyezettség problémája négy kistérséget érint a megyében, elsősorban a Ráckevei kistérséget, ahol 11 település ivóvize arzénnal szennyezett, Dömsöd település ivóvizének pedig ammónium tartalma magas. Érintett még a Ceglédi kistérség 6 települése, a Dabasi kistérség 3 települése, valamint a Gyáli és a Nagykátai kistérség 2-2 települése. A vízzáró réteg hiánya miatt az esetlegesen talajba kerülő szennyezések mind az ivóvízbázist, mind az öntözésre használt kutak vizét veszélyeztetik. A felszín alatti vizek potenciális szennyező forrása lehet a szabálytalan szippantott szennyvíz leürítése szántó, vagy erdőterületeken. Az egyedi fúrt és ásott kutak vizét öntözésre rendszeresen felhasználják, ezért különösen aszályos években jelentős a növények locsolásra használt mennyisége és egyéb nem közvetlen fogyasztásra történő igénybevétel. Érdemes mindezeken felül vizsgálni a csapadékvizek gyűjtésének illetve felhasználásának lehetőségét is, különös tekintettel a mezőgazdasági területek és kertes házak öntöző víz igényére. Pest megyében fokozott jelentőséggel bír a belterületi és külterületi vízelvezetés. A csapadékok elvezetését a természetes élővízfolyások, valamint az ezekhez, mint befogadókhoz kapcsolódó mesterségesen létrehozott vízelvezető rendszerek biztosítják. A vízfolyások medrét a területi igényeknek megfelelően alakítják ki. A rendezett vízfolyások csak akkor tudják feladataikat betölteni, ha rendszeres karbantartásukat elvégzik. A fenntartás legfontosabb feladata a medrekbe került idegen tárgyak tuskók, uszadék, háztartási szemét eltávolítása, a medrek feliszapolódásának megszüntetése, műtárgyak tisztítása és karbantartása, a mederoldalak és a töltések kaszálása. A csapadékvíz elvezető rendszerek elemei a következők: nyílt és zárt csapadékcsatornák, bel- és külvíz csatornák, övárkok, útárkok, szikkasztó rendszerek. A medrek a rongálódásra nagyon érzékenyek, könnyen megsérülnek, így funkcióképességük csökken. Követelmény, hogy a medrek mélysége, esése, keresztszelvénye megfelelő legyen, a fenék és rézsűburkolatok rongálódásai időben kijavításra kerüljenek. A zárt rendszerű csatornák fenntartása 59

61 alapvető szakmai ismereteket követel, a nyílt árkú rendszereknél gyakoribb ellenőrzést és tisztítást igényel. Az elmúlt években csak néhány területen került sor a felszíni csapadékelvezető rendszerek, főleg a nyílt árkok folyamatos karbantartására és felújítására. A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető. Szikkasztani csak tiszta, általában a tetőfelületről, vagy szennyeződésmentes területről összegyűjtött csapadékvizet szabad, de nem szikkaszthatók mindenhol a vizek, pl.: a löszös területeken, különösen a löszfalak tetején. Zárt csatorna létesítése csak rövid szakaszon, a településközpontokban javasolt. A településekre jellemzőek a feliszapolódott vagy alig funkcionáló csapadékvíz elvezető zárt és nyílt csatornák, helyenként és szakaszonként felújítva, mellettük magas járdaszegély, mely megakadályozza a víz árokba folyását. A belterületi csapadékkezelés további általános problémája, hogy nincs rendszerben kezelve a külterületi belvízzel. Különböző kezelésben vannak a belterületi és külterületi vízelvezető rendszerek, nehezítve ezzel a közös tervezést, beruházást és a rendszerszemléletű működtetést. Pest megye is kiemelten érzékeny a klímaváltozás hatásaira, különös tekintettel a vízgazdálkodásra. Mivel gyakrabban váltakoznak a kiugróan csapadékos és a száraz időszakok, ezért az előrelátó vízgazdálkodás fontos megvalósítandó feladat. Országos probléma, de Pest megyében különösen nagy károkat okoz a csapadékvíz mind belterületen, mind külterületeken. Ennek oka részben az intenzíven beépített területek megnövekedett aránya, a csapadékvizet felvenni képes növényzettel borított (ligetes-fás területek, erdők, rétek, legelők) területek csökkenése, hiánya; de a csapadékvíz elvezetésének hiánya is, illetve a már meglévő, de a mai csapadékmennyiségekhez képest alulméretezett, nem karbantartott, vagy megszüntetett (betömött) csapadékelvezető rendszerek is. A csapadékvizek elvezetése a vízkárok vízelöntés, belvizek megelőzésére és elhárítására hivatott. Az elmúlt időszakban különösen a hirtelen, nagy mennyiségű esők következtében gyakran volt tapasztalható, hogy a meglévő rendszerek nem tudták ellátni a feladatukat, és településrészek kerültek víz alá. Ez különösen veszélyes a löszös területeken, ahol nemcsak vagyonkár lehet a következménye a csapadékvízelvezetés, illetve a csatornázatlanság hiányának. A lösz annak ellenére általában magas falakká áll össze, hogy puha és laza üledékes kőzet. Állékonysága nagyon jó a nagy a mésztartalomnak köszönhetően, de gyengíthetik régi elmállott, finomabb szemcséjű talajrétegek. Ha víz éri, szétmállik és csúszik. A megye településein fokozott jelentőséggel bír a belterületi és külterületi vízelvezetés az ár- és belvízveszély miatt. A csapadékok elvezetését a természetes élővízfolyások, valamint az ezekhez, mint befogadókhoz kapcsolódó mesterségesen létrehozott vízelvezető rendszerek biztosítják. A vízfolyások, vagy patakok medrét a területi igényeknek megfelelően kell ki alakítani. A rendezett vízfolyás csak akkor tudja feladatát betölteni, ha rendszeres karbantartását elvégzik. A fenntartás legfontosabb feladata a mederbe került idegen tárgyak tuskók, uszadék, háztartási szemét eltávolítása, a meder feliszapolódásának megszüntetése, műtárgyak tisztítása és karbantartása, a mederoldal és a töltések kaszálása. A települési csapadékvíz elvezető rendszerek elemei a következők: nyílt csapadékcsatornák, külvízi csatornák, övárkok, útárkok, zárt rendszerű csapadékcsatornák Pest megyében egyaránt jelen vannak az árvízzel, a csapadékvízzel és a belvízzel kapcsolatos problémák. Árvízi védekezés tekintetében a Duna mentén található olyan elsőrendű védmű, mely 60

62 nem teljesíti az előírásokat. A másodrendű árvízvédelmi töltések karbantartása elmaradt. A belvíz a megye síkvidéki jellegű, déli területeit veszélyezteti, ahol a terület topográfiai és geológiai adottságaiból eredően lefolyástalan területek alakulnak ki a belvízzel közepesen, vagy erősen veszélyeztetett területek. A belvíz a megye síkvidéki jellegű, déli területeit veszélyezteti, ahol a terület topográfiai adottságaiból és geológiai adottságaiból eredően lefolyástalan területek alakulnak ki (belvízzel közepesen, vagy erősen veszélyeztetett területek a megyében a következő településeket érintik: Délegyháza, Majosháza, Ócsa, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Nagykőrös, Abony, Cegléd, Törtel, Nyársapát, Kőröstetétlen). A megye településeinek belvízvédelmi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet tartalmazza Duna Régió Stratégia A Duna Európa második leghosszabb,10 ország területét érintő, befolyásoló folyója. A települési vízminőség-védelem és a vízgazdálkodás sok szempontból kiemelt feladata a Duna Stratégiának. A Pest Megyei Duna Stratégia a Duna-vízgyűjtői és mellékfolyói vízminőségével kapcsolatos kulcskérdésekkel foglalkozik. Duna Régió Stratégia célterületei (Forrás: Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció) A Duna befogadója a Fekete-tenger a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv értelmében érzékeny területnek számít, a lakos egyenértéknél nagyobb uniós agglomerátumok települési szennyvíztisztító telepeinek fejlettebb un. harmadlagos kezelést kell biztosítaniuk a folyó mentén. A Duna Régió Stratégia környezeti pillére elengedhetetlenül fontos a megye ökológiailag gazdag régiói számára ahhoz, hogy a környezetvédelmi fellépéseket és projekteket meg lehessen valósítani. A javasolt fellépések közvetlenül hozzájárulhatnak az Európa 2020-ig tervezett stratégiájához. Ezek az éghajlatváltozás problémáinak leküzdését, az erőforrások fenntartható használatának kialakítását és az életminőség biztosítását elősegítő célkitűzésekkel foglalkoznak. Hozzájárulnak továbbá a biodiverzitásra vonatkozó, 2020-ig teljesítendő uniós célkitűzésekhez és a 2050-ig teljesítendő elképzelés megvalósításához, illetve a 2010 utáni időszakra kitűzött, biodiverzitásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásához a stratégia elfogadását követően. A környezeti pillér a következő három kiemelt kérdésre irányul: Vizek minőségének helyreállítása és fenntartása. Környezeti kockázatok kezelése. Biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése Árvíz elleni védekezés 2010-ben elindult a Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése projekt, amely 12 ártéri öblözetet, 25 árvízvédelmi műtárgyat (zsilipeket, hidakat, árvízkaput), több mint 100 km hosszú szakaszon érint. További állami, illetve önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi művek megerősítése is folyamatban van. Az árvízi kockázatkezelés tervezése terén elkészült az előzetes kockázatbecslés és kijelölésre kerültek a részletes vizsgálatokkal érintett, elöntéssel veszélyeztetett területek. A projekt keretében 61

63 megvalósuló fejlesztések kiemelt célja a területen élő lakosság védelme, továbbá a gazdasági, kulturális- és természeti értékek megóvása. A Pest megye területén megvalósuló Duna projekt töltésrekonstrukciós munkálatai évben befejeződtek, mely fejlesztésekkel az érintett települések árvízi biztonsága megnőtt. A megvalósult két projektelem (KDV-1, KDV-2) kivitelezési munkálatai két árvízvédelmi öblözetet, valamint nyolc települést (Szigetmonostor, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Makád, Ráckeve, Szigetújfalu, Tököl, Tass) érintenek. A KDV-1 számú projekt által érintett munkálatok a Csepel-szigeten a számú Tass-Makád árvízvédelmi szakasz tkm szelvények közötti, a számú Szigetújfalu-Csepeli árvízvédelmi szakasz tkm szelvények közötti (Szigetújfalu térsége) és a tkm szelvények közötti (Tököl belterületi) részen valósult meg. A számú Szentendrei-szigeti árvízvédelmi szakaszon pedig az tkm szelvények közötti (a magaspart végétől a horányi burkolt szakaszig), az tkm szelvények közötti (Szigetmonostor) és a tkm szelvények közötti szakasz (a szakaszvédelmi központnál és az üdülőknél a horányi révtől kezdődően), valamint a tkm szelvényben lévő Tahitófalui csőzsilip fejlesztési munkálatai valósultak meg. Törökbálint, Budaörs, Budakeszi intenzív beépítése miatt a lefolyási viszonyok megváltoztak, megváltoznak, s a további beépítési igények miatt a Sasadi-tározó átépítése is szükségessé vált. További tározók építésére is szükség van nemcsak Törökbálint területén a hirtelen lezúduló csapadékmennyiségek növekedése miatt. Sződliget község árvízvédelmi fejlesztése keretében a belterületek védelmére I. rendű árvízvédelmi mű került kiépítésre. A védvonal hossza 1,922 km, melyen belül 417 m földtöltés és 65 m szögtámfal épült. 1,324 km hosszon magasparton húzódik a nyomvonal. A Benta-patak meder-rehabilitációja az km szelvények között 18,205 km hosszban valósult meg. A projekt keretében rendezett Benta-patak Pest megye öt, Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy településének közigazgatási területét érinti. Benta-patak rendezésével alkalmassá vált a mértékadó vízhozamok levezetésére. Az Ipoly szabályozása a határvízi szakaszon megtörtént. A részvízgyűjtőn hegy- és dombvidéki jellegéből adódóan a vízfolyások vízjárása szélsőséges, így száraz időben viszonylag csekély vízkészlettel rendelkeznek, csapadékos időben pedig adott esetben rendkívül heves lefolyás jellemzi őket. A völgyzárógátas tározók célja ezen szélsőségek mérséklése. A térségben számos kisebbnagyobb kapacitású tározó készült, a tározók száraz időre tározzák a csapadékos időszakokban lefolyó vizeket, nagycsapadék idején pedig a nagyvizek egy részének tározásával csökkentik az alvízi meder terhelését, az árvíz mértékét. Közös, integrált, valós idejű hidrológiai előrejelző rendszer kialakítása van folyamatban az Ipoly vízgyűjtőjére (2014. december 31-ig). Magyarország és Szlovákia árvízi védekezésében a fejlesztés valós időben képes a csapadékok és az árvízi helyzetek nagy pontosságú térbeli és időbeli előrejelzésére a teljes vízgyűjtőn. A projekt eredményeként a vízgyűjtő egészén válik hatékonyabbá az árvízi védekezés, és csökkenteni lehet az árvízi események kedvezőtlen emberi, gazdasági és környezeti kockázatait. A Kemence-pataki völgyzárógátas tározó, mely Kemence és Bernecebaráti közelében található, 1999-ben árvíz következtében megrongálódott, helyreállítása azóta sem történt meg. Az árvízi kockázat kezelésére megoldást nyújthat a Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése megnevezésű pályázati forrással nem rendelkező- projektötlet. A projekt keretében fővédvonal fejlesztés, vízvisszatartó tározók kialakítása, meder vízszállító kapacitásának biztosítása tervezett. Az alábbi patakokon mederrekonstrukció (kotrás, növényzetirtás) történt, ennek fenntartása folyamatos feladat Pest megyében. Emse patak rekonstrukciós munkái km szelvények között Sósi-patak rekonstrukciós munkái km szelvények között 62

64 Legéndi-patak rekonstrukciós munkái km szelvények között Legéndi-patak rekonstrukciós munkái km szelvények között Alsó-Tápió-patak km rekonstrukció Az alábbi településeken belterületi vízrendezés történik, amely elősegíti a felszíni vizek hatékonyabb levezetését: Hévízgyörk belterületi vízelvezetésének rendezése Kisnémedi község belterületi felszíni vízelvezetés fejlesztése Váckisújfalú felszíni csapadékvízelvezetés Belterületi vízrendezés Tápiószecsőn Szennyvízkezelés A jelenleg érvényben lévő Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program (25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet) az EU szennyvizes irányelvének hazai megvalósítását szolgálja. A Program településekre lebontva tartalmazza szennyvízelvezetési agglomerációk felosztását. Ebben többek közt az EU-s elvárásoknak megfelelően külön kategóriaként szerepelnek a lakos egyenérték (a továbbiakban LE) feletti, a LE közötti, és a 2000 LE alatti agglomerációk, továbbá az érzékenyterületeken lévő agglomerációk. Az elmúlt évtizedekben megnőtt a fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együtt a keletkező szennyvíz mennyisége is. Az utóbbi időben hazai és nemzetközi támogatás segítségével számos a szennyvízhálózat bővítését/kiépítését és szennyvíztisztítás intenzív fejlesztését célzó beruházás valósult meg. Ennek hatására számos szennyvíztisztító telep létesült és települési csatornahálózat került kiépítésre. Pest megye csatornázottsága jól kiépítettnek mondható. A szennyvízhálózat építések jelenleg is folyamatosan zajlanak, mely eredményeképpen egyre kevesebb a megfelelő szennyvízkezeléssel nem rendelkező település. Pest megyében a már csatornázott települések döntő hányadának szennyvíz elvezetését, kezelését, elhelyezését öt jelentősebb, több települést ellátó szolgáltató: Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.,Dél- Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt., DAKÖV Kft., Érd és Térsége Víziközmű Kft. biztosítja. A Közép-Duna alegység nagyobb települési szennyvíztisztítói Pest megyei területen: Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep akár m 3 /nap, Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telep m 3 /nap. Vác m 3 /nap Szentendre m 3 /nap Budaörs m 3 /nap Gödöllő m 3 /nap Budakeszi m 3 /nap Törökbálint m 3 /nap Érd m 3 /nap Százhalombatta m 3 /nap Dunakeszi m 3 /nap szennyvíz kezelésére alkalmasak, és több település szennyvizét kezelik. Az alegység területén találhatóak kisebb települési szennyvíztisztítók, szám szerint 15 db, melyek m 3 /nap kapacitás közöttiek. A megye településein a szennyvízhálózat nagyrészt kiépült, a megyében keletkező összes jelenleg közcsatornán elvezetett szennyvíz tisztítási foka nagyrészt megfelelő. A korábbi programban két település volt a megyében, ahol a tisztított szennyvíz minősége nem felelt meg az előírásoknak (Nagykörös és Ceglédbercel). Azonban a hálózatra való rákötés csak részlegesen valósultak meg. Nagykőrösön 2013-ban átadásra került az új szennyvíztisztító telep, mely tisztítási hatásfoka megfelel 63

65 az előírásoknak. Ceglédbercel Önkormányzata jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a szennyvíztisztító telep fejlesztésére. A jelenlegi időszak tekintetében a tisztított szennyvíz minősége Csömörön sem felel meg az előírásoknak. Az előírásoknak való megfelelés érdekében fejlesztés szükséges. A jelentős ipari üzemek közcsatornás kibocsátással rendelkeznek, ill. szennyvízcsatornával nem rendelkező helyeken saját szennyvízkezelővel, és tárolóban biztosítják a szennyvíz szennyezőanyagainak határértékek alá csökkentését és annak elszállítását. Ennek következtében jelentős ipari szennyezés nincs. A jelentősebb közlekedési útvonalak csapadékvíz-elvezetése nem tekinthető jelentős veszélyforrásnak a keresztezett vízfolyásokra nézve. Tökölön óta okoz problémát a szennyvízkezelő rendszer működtetésében a Büntetés Végrehajtási Intézet területén működő papírhulladék feldolgozó üzem. Az innen közcsatornába kerülő papírgyári szennyvíz magas KOI értéke (mely legfontosabb összetevője a biológiailag nehezen bontható cellulóz), valamint magas sótartalma (kalcium) gátolja a Tököli Szennyvíztisztító megfelelő működtetését, elsősorban nagymértékű inaktív iszapnövekmény rendszerbe kerülésével és a biológiai tisztítás lemérgezésével. A korábbi tervező cégekkel, valamint az érintett felügyelőséggel együttműködve a működési problémák észlelését követően folyamatos intézkedések történtek azok megszüntetésére, de további intézkedésekre is szükség van. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanokból Pest megye területén szakirodalmi adatok és becslések szerint még mindig jelentős mennyiségű szennyvíz szikkad a talajba, amely veszélyezteti a vízminőséget és a felszíni vizeket is. A keletkező kommunális szennyvizek (melyek a háztartási és intézményi szennyvizekből tevődnek össze) minőségéről nincsenek pontos adatok. A kommunális szennyvizek minőségi vizsgálata általában nem képezi a csatornahálózatok üzemeltetőjének feladatát. Minőségük speciális mérések eredményei alapján határozhatók meg. Európa szerte az alábbi fajlagos szennyezettségi paramétereket szokták alapul venni: Vízminőség-védelmi kategória: II. KOI Cr 120g/fő/nap BOI 5 60g/fő/nap LA 48g/fő/nap ön 11g/fő/nap öp 1,8g/fő/nap Napjainkban a víztakarékos szemlélet ellenére a fajlagos vízfogyasztás emelkedése várható. A vízfogyasztás a településeken jelentősen növekedhet, amely azután szennyvízként is jelentkezni fog. A kommunális eredetű szennyvíz magas nátriumtartalma kedvezőtlenül befolyásolja a talaj szerkezetét és minőségét (a kalciumionok helyébe a nátriumionok lépnek, a talaj tömörödik). A települések szennyvízelvezetése és tisztítása területén a cselekvések irányát és tartalmát a Kormány 2207/1996. (VII. 24.) és 2168/2000. (VII. 11.) számú határozatai rögzítették. A szennyvízprogram is több tárcát érintő feladatokat jelent a program előkészítését, időarányos végrehajtását tekintve napjainkban a belügyminiszter szakmai támogatói felelőssége mellett. A közműves szennyvízelvezetés, tisztítás vagy környezetvédelmi szempontból egyenértékű szakszerű egyedi szennyvízkezelés útján még elvégzendő feladatok mellett hazánkban sajátos szempontként és követelményként jelentkezik a sérülékeny vízbázisok védelme. A védelem egyik igen fontos eszköze a csatornázás. E két közelítés uniós követelmények, amelyeket a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv tartalmazza és hazai vízbázisvédelmi szempontok szintézisén alapul a Csatlakozási Szerződésben rögzített kötelezettségek figyelembevételével megalkotott, 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben közzétett, kétévente aktualizálásra kerülő Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program. A programmal összefüggő, szennyvízelvezetési agglomerációk 64

66 lehatárolására vonatkozó szabályozást pedig a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. (A Pest megyei szennyvíz-agglomerációk felsorolását lásd külön mellékletben.) A Nemzeti Megvalósítási Program - a prioritásoknak megfelelő ütemezéssel és részhatáridőkkel - az előírt véghatáridőre tervezi a célkitűzések teljes körű megvalósítását. A Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program az 91/271 EGK Irányelvnek megfelelően a 2000 lakos egyenérték (LE) névleges terhelést meghaladó szennyvízelvezetési agglomerációkat foglalja magába. Az Irányelv 2000 LE felett kötelező feladatként írja elő a települések szennyvizeinek gyűjtését és tisztítását és az egységes végrehajtás érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyező anyag kibocsátásának függvényében határozza meg. Előírásai szerint a teljesítendő feladatok és azok határidői Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási Szerződésben kapott átmeneti mentességre tekintettel legkésőbb december 31-ig minden 2 és 15 ezer LE közötti agglomerációban meg kell oldani a szennyvízelvezetést és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást kell alkalmazni. A ezer LE közötti szennyvízterhelésre vonatkozóan Pest Megyében 3 db agglomerációs övezet került kialakításra és 27 db az ennél kisebb övezetekben. A szennyvízgyűjtő rendszerbe bekötött lakások aránya Pest megyében a év végére már mintegy 68,6 %-os szintet ért el, miközben az ellátott területen a lakások egy jelentős része még nem élt a bekötés lehetőségével. A nemzeti szennyvízprogramban foglalt fejlesztések előírás szerinti év végi befejezésekor a tervek szerint már kb. 92 %-os a lesz a csatornázottság. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről való gondoskodás a évi CCIX. törvény értelmében egyértelműen az állam vagy a települési önkormányzat kötelezettsége. A törvényi szabályozás minden törvényi szinten kezelendő kérdést érint, ilyenek pl. a vízi közművekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, a vízi közművek tulajdonjoga, a vízi közművek vagyonértékelése, nyilvántartása, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai, a vagyonkezelési és szerződéses kérdések, a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezés szabályozása, a víziközmű-szolgáltatási jogviszony, a víziközmű-szolgáltatás díjának megállapítása, a díj tartalma, szerkezete, a díjfelügyelet kérdései, stb. A szennyvíz okozta környezetszennyezés csökkentése, a környezeti állapot javítása érdekében a kezeletlenül, illetve nem megfelelően kezelt szennyvizeket mielőbb közcsatorna hálózattal kell összegyűjteni és azt szennyvíztisztító telepeken megfelelően megtisztítani. A belvízcsatornák állapotát jelentősen befolyásolja a bevezetett szennyvizek minősége. A szennyvízbefogadóként is üzemelő árkok karbantartottsága nem minden esetben kielégítő, mert nem áll rendelkezésre a megfelelő számú munkaerő, illetve a mindennapi közterület-fenntartási munkák elvonják a meglévő létszámot is. A természetes csatornák állapotát a nem kellően tisztított szennyvíz rontja le, valamint a szántóföldi növénytermesztésben használt műtrágyák tápanyagait tartalmazó csapadékvíz tisztításának hiánya, amely a tápanyag (főként a nitrogén és foszfor) eltávolítást biztosítaná a szennyvizekből. A települések vízbázisa, ill. a talaj- és talajvíz védelmének érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a települések teljes közigazgatási területén tilos, és átmenetileg sem engedélyezhető. A csatornák elkészüléséig az átmeneti állapot alapján a kötelezettek talajterhelési díjat fizetnek. A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. Az ún. természetközeli (tavas, nádgyökeres, élőgépes) szennyvíztisztítási program keretében létesített szennyvíztisztító telepeken mivel a technológiák nem a magyarországi szennyvízminőségre illetve befogadó viszonyokra nyújtanak megoldást nem megfelelő a tisztítási hatásfok. A kis- és középvállalkozások ipari szennyvizeinek kezelését elősegítő intervenciók szervezett betervezése fontos feladatnak tekinthető. 65

67 A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított szennyvizek befogadói többségében a felszíni vizek, azonban Pest megye területén belül több település esetében már a talaj is megjelenik, mint közvetlen befogadó (Bugyi, Dabas, Dány, Dunavarsány, Nyáregyháza, Ócsa, Örkény, Táborfalva, Tápiószentmárton, Tatárszentgyörgy, Újlengyel, Veresegyház). A másik végterméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági területen történik, de biomasszaként feldolgozva az energiatermelési hasznosítása egyre növekvő tendenciájú, melyet a továbbiakban is támogatni kell. A felszín alatti vizek védelme érdekében a helyi szennyvízszikkasztásokat meg kell szüntetni és a szennyvíztisztító telepek és szennyvíz- csatornahálózatok teljes kiépüléséig, illetve az arra történő rácsatlakozásig a tulajdonosokat kötelezni kell zárt műszakilag megfelelő ideiglenes szennyvíztárolók kialakítására. A szennyvízgyűjtőkből nem szabad a folyékony kommunális hulladékot lerakóhelyre szállítani, csak a biológiai szennyvíztisztító telepen üzemelő fogadó-berendezésbe. A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény előírása értelmében július 1-ig valamennyi olyan ingatlan vízi közműre történő bekötését (víz, csatorna) az ingatlan tulajdonosa köteles volt megvalósítani, mely számára a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll az adott vízi közmű rendszer. Az újonnan megvalósuló vízi közmű rendszerek mentén fekvő ingatlanok esetében a törvény egy éves türelmi időt állapít meg a bekötés megvalósítására. A bekötések megvalósulásának ellenőrzése (szükség esetén kötelezések kiadása) a Járási Hivatalok hatáskörébe tartozik, akik a területi víziközmű-szolgáltatókkal szervesen együttműködve végzik ezen tevékenységüket. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. illetve 29. -a értelmében a közvetett szennyvízkibocsátásokat a viziközmű szolgáltatók ellenőrzik. A megye helyzetét vizsgálva, bár előrelépés tapasztalható a III. Környezetvédelmi Programban bemutatott állapotokhoz képest, de még mindig elmaradás mutatkozik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat és megfelelő tisztítási kapacitás kiépítésében. Jelenleg a megyében egy kilométer közüzemi vízhálózatra 729 méter szennyvízgyűjtő hálózat jut (elsődleges közműolló), míg a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló) 21,3 %-on áll. Az arányokban jelentősebb változást a Tápió menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása nevű projekt megvalósulása fog jelenteni. A projekt eredményeképpen 20 településen (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) több mint háztartásban, közel embert érintő beruházás során kiépül a csatornahálózat. A teljes fejlesztés keretében az érintett településeken összesen 433 km gravitációs, 112 km nyomás alatti szennyvízcsatorna, 235 km házi bekötő csatorna, valamint 359 db zárt szennyvízgyűjtő, és - várhatóan új házi bekötés épül. Ezen kívül 4 szennyvíztisztító telep létesül (Szentlőrinckáta, Sülysáp, Tápiószentmárton, Tápiószele) a nagykátai szennyvíztisztító telep kapacitása bővítésre kerül, illetve épül még egy központi komposztáló telep Nagykátán, mellyel megoldást nyer a szennyvíztisztító telepeken keletkezett szennyvíziszapok kezelése, komposztálása. A projekt teljes befejezése 2015 nyarán várható. Pest megye szennyvízelvezetésének és -tisztításának főbb mutatói Mutatók A szennyvízgyűjtő-hálózat (bekötővezeték nélkül) állományváltozása év közben, új fektetés (km) Az egyesített rendszerű szennyvízgyűjtőhálózat hossza (km) Közcsatorna hálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza az év végén (km) 191,3 144,0 83,3 179,5 102,7 153,1 34,7 34,7 34,7 26,2 26,2 98, , , , , , ,1 66

68 Pest megye szennyvízelvezetésének és -tisztításának főbb mutatói Mutatók A szennyvízgyűjtő-hálózatba újként bekapcsolt lakások száma (db) Lakásállomány (db) A szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Lakónépesség száma az év közepén (a népszámlálás végleges adataiból továbbszámított adat) (fő) ,2 65,0 66,5 68,2 67,9 68, Összes elvezetett szennyvíz (1000 m 3 ) , , , , , ,1 Tisztítatlanul elvezetett szennyvíz (1000 m 3 ) 616,1 298,6 292,0 95,1 64,0 0,0 Csak háztartásokból elvezetett szennyvíz (1000 m 3 ) Településről közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m 3 ) , , , , , ,0 275,8 327,6 261,0 182,1 191,0 216,3 A közcsatornán elvezetett és megtisztított szennyvíz (1000 m 3 ) , , , , , ,1 A tisztított szennyvízből csak mechanikailag (elsődlegesen) tisztított szennyvíz (1000 m 3 ) A tisztított szennyvízből biológiailag (másodlagosan) is tisztított szennyvíz (1000 m 3 ) A tisztított szennyvízből III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz (1000 m 3 ) Forrás: KSH 968,8 907,3 824,8 916,0 953,4 148, , , , , , , , , , , , ,5 A szennyvízterhelések jövőbeni várható alakulását a 2000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációk szennyvíz elvezetésének és szennyvíztisztításának megvalósítását tartalmazó szennyvíz program határozza meg. A jelenlegi kiépítettség és a módosított 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet jelenleg érvényes agglomerációs listája szerint 2015-ig várhatóan a megyében még mintegy 20 új kommunális szennyvíztisztító telep létesítése várható. A 2015-ig csatornázandó települések többségének szennyvizét a meglévő szennyvíz agglomerációkhoz csatlakozva, a jelenleg már üzemelő telepekre fogják rávezetni. A megyei infrastrukturális ellátó rendszerek megfelelő fejlesztése során fontos a megkezdett szennyvíz-programok folytatása, valamint a kapcsolódó feladatok: Szennyvízkezelés és szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése Korszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények alkalmazása Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésének kialakítása Szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított víz településeken belül történő öntözési célú hasznosítása Duna-parti üdülőterületek szennyvíz kezeletlenségének megszüntetése A tisztított szennyvíz felhasználásának fokozása Szennyvízelvezetési hálózatokra A rákötési arány növelése Szennyvíz-kezelés kapacitásának és a tisztításra kerülő szennyvizek növelése A még csatornázatlan települések esetében csatornahálózat kiépítése Tisztítatlan szennyvízbevezetések megszüntetése Szennyvíziszapok biztonságos utóhasznosításának kialakítása 67

69 Szennyvíztelepeken keletkező biogáz energetikai hasznosítása, a szennyvíziszap elhelyezésének megoldása 3.3. Táji, természeti adottságok A biológiai sokféleség megőrzése Pest megye településekkel, ipari létesítményekkel, utakkal erősen behálózott terület, az eredeti, természet közeli élővilág a megyében már csak nyomokban lelhető fel. Budapest közelsége a környező települések erőteljes terjeszkedését vonja maga után, egyre több terület épül be, ipari zónák létesülnek. Természeti kincsekben rendkívül gazdag a taksonyi Dunaszakasz A természetvédelmi területek különleges szerepet töltenek be Pest megye zöldfelületi rendszerében, hiszen különböző zöldfelület típusokat átölelve a rekreációs, bemutatási és oktatási funkción túl a biológiai sokféleség fennmaradásának elsődleges helyszínei. A megye természeti kincsekben rendkívül gazdag, amit jól mutat, hogy országos és helyi jelentőségű védett területek mellett még európai szintű természetvédelmi oltalmat élvező, Natura 2000-es területek is megtalálhatók itt. A még meglévő természetközeli területeknek - a biodiverzitás őrzőinek - csak akkor van esélyük fennmaradásra, ha valamilyen fokú védettséget élveznek, és törvényi szabályozással megakadályozható eltűnésük. A továbbiakban bemutatjuk, hogy Pest megyében milyen típusú védett területek találhatók - területnagysággal és a védetté nyilvánító dokumentumra való hivatkozással soroljuk fel őket Pest megyében található országos jelentőségű természetvédelmi területek Nemzeti parkok A természetvédelmi törvény (LIII./1996.) 28. (2) bekezdése így határozza meg a nemzeti park fogalmát: Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Az ország 10 nemzeti parkja közül Pest megyében két nemzeti parknak találhatók területei. Duna-Ipoly Nemzeti Park (283/NP/97): Érintett Pest megyei települések: Bernecebaráti, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Göd, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kisoroszi, Kóspallag, Leányfalu, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Vámosmikola, Visegrád, Zebegény. A Nemzeti Park teljes területe: ,95 ha, ebből fokozottan védett: 8417 ha. A Kiskunsági Nemzeti Park (109/NP/74): Pest megyébe két területegység nyúlik át: a Felső- Kiskunsági puszta (Apaj, Bugyi) és a Peszéradacsi rétek (Tatárszentgyörgy) Érintett Pest megyei 68

70 települések: Apaj, Bugyi, Tatárszentgyörgy. A Nemzeti Park teljes területe: ,94 ha, ebből fokozottan védett: ha Tájvédelmi körzetek A természetvédelmi törvény (LIII./1996.) 28. (3) bekezdése így határozza meg a tájvédelmi körzet fogalmát: Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Pest megyében négy tájvédelmi körzet található, háromnak a teljes területe a megyében fekszik, a Tápió-Hajta Vidéke TK kis gyepfoltja a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyében van. Ócsai TK (Dabas, Inárcs, Ócsa) Név Alapítás éve Törzskönyvi szám Kiterjedés (ha) Budai TK (Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Piliscsaba, Pilisszentiván, Solymár, Telki) Gödöllői-dombvidék TK (Bag, Dány, Domony, Gödöllő, Isaszeg, Pécel, Sülysáp, Szada, Vácegres, Vácszentlászló, Valkó, Veresegyház) Tápió-Hajta Vidéke TK (Farmos, Gomba, Nagykáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton) Természetvédelmi területek /TK/ ,3 (fokozottan védett: 1375) /TK/ ,0 (fokozottan védett: 1693) /TK/ ,4 (fokozottan védett 2263) /TK/ ,0 A természetvédelmi törvény (LIII./1996.) 28. (4) bekezdése így határozza meg a természetvédelmi terület fogalmát: Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23. (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. A megyében 13 országos védettséggel bíró természetvédelmi terület található. Név Alapítás éve Törzskönyvi szám Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert TT (Budakalász) /TT/03 4,2 Ceglédi-rét TT (Cegléd) /TT/90 16,4 Csévharaszti borókás TT (Csévharaszt) /TT/40 131,7 Dabasi-turjános TT (Dabas) /TT/66 146,5 Érdi kakukk-hegy TT (Érd) /TT/07 9,3 Kiterjedés (ha) Fóti Somlyó TT (Fót) /TT/53 217,3 (fokozottan védett 103) Gödöllői Királyi Kastélypark TT (Gödöllő) /TT/98 27,6 Magyarország földrajzi középpontja TT (Pusztavacs) /TT/78 4,6 Peregi parkerdő TT (Kiskunlacháza, Ráckeve) /TT/96 11,5 Szentendrei rózsa termőhelye TT (Szentendre) /TT/42 0,4 Tétényi-fennsík TT (Törökbálint) /TT/11 147,8 Turai-legelő TT (Tura) /TT/87 13,6 Vácrátóti Arborétum TT (Vácrátót) /TT/51 28,6 69

71 Pest megye országos jelentőségű védett területeinek összesítése Forrás: Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Összesen Pest megye országos jelentőségű védett területei Védettség Országosan Pest megyében Arány db ,00% terület ha ha 9,80% db ,26% terület ,5 ha ha 8,03% db ,73% terület 30701,6 ha 612 ha 1,99% db ,47% terület ha ha 8,81% A táblázatból látható, hogy az országos védettségű területek 11,5%-a található Pest megyében, területileg ez az arány 8,8 %. A fenti listát egészítik ki az óta ex lege védelem alatt álló barlangok, és az 1996-os természetvédelmi törvény által ex lege védelem alá helyezett szikes tavak, lápok, források, víznyelők, földvárak és kunhalmok. 70

72 Pest megyében található helyi jelentőségű természetvédelmi területek július 1-jén lépett hatályba az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Dereg tv.), melynek legfőbb célja az volt, hogy a hatályos jogszabályi hierarchiába nem illeszkedő normatívákat hatályon kívül helyezze, illetve biztosítsa, hogy azok helyét új formába öntött jogszabályok vegyék át. A Dereg tv. az október 23-a előtt védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti területek védettségét keletkeztető normatívákat (jellemzően megyei tanácsi VB határozatokat) december 31-ével hatályon kívül helyezte. Ez a jogalkotói döntés mintegy 460 település 727 helyi jelentőségű védett természeti területének védettségét érintette. Tekintettel arra, hogy a védettség egyszer elért szintjének csökkentése természetvédelmi szakmai és alkotmányos szempontból is aggályos [l. részletesen a 28/1994. (V. 20.) AB határozat], gondoskodni kellett arról, hogy az érintett önkormányzatok új, a jogszabályi hierarchiába illeszkedő rendeletekkel fenntartsák az érintett területek védettségét Amennyiben egy helyi védettséget élvező terület védettségéről egy október 23-át követően, de még az önkormányzati rendszer felállítását megelőzően kibocsátott megyei tanácsi VB határozat rendelkezik, akkor az ma is hatályosnak tekintendő. A jogbiztonság szempontjából azonban indokolt a védelem megerősítése, és az adatok, érintett helyrajzi számok aktualizálása. Erre nem áll fenn jogszabályi kötelezettség, így megújításuk kizárólag az érintett önkormányzat szándékától függ. (www.termeszetvedelem.hu ) A helyi védett területek adatai a termeszetvedelem.hu honlapról származnak, de ez tapasztalataink szerint hiányos. Mindenképpen szükség lenne egy rendszeresen felülvizsgált és aktualizált adatbázis létrehozására, ami a helyi védettségű területeket, értékeket és azok aktuális adatait tartalmazza. A termeszetvedelem.hu adatbázisában 71 Pest megyei település helyi védett területei, értékei találhatók meg (1 sz. melléklet). Pest megyében a helyi védett területek összesen 5 149,0 hat foglalnak el. Országosan 2014 helyi jelentőségű védett természeti területet tartanak nyilván, közülük 277 Pest megyében található, ezzel az első helyen áll a 20 megye között. Natúrparkok A megyében nem található miniszteri oklevéllel elismert natúrpark. A két natúrpark helyi kezdeményezésre alakult, így a Ráckevei Kis-Duna Natúrpark Egyesület 2007-ben jött létre 17 község részvételével (Ráckeve, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Szigetcsép, Dunavarsány, Szigethalom, Makád, Szigetbecse, Halásztelek, Dömsöd, Délegyháza, Apaj, Szigetszentmiklós, Áporka, Szigetszentmárton, Lórév). Az Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület 2003 februárjában Természetjárás, csónakázás az RSD megyei szakaszán alakult, 13 önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek részvételével. A Buda környéki Natúrpark kialakítása is megkezdődött, megalakult a Buda környéki Natúrparkért Egyesület. 71

73 Pest megyében található európai közösségi irányelvek alapján védett területek A Natura 2000 hálózatba tartozó területek Különleges madárvédelmi területek Kód Natura 2000 terület neve Területe (ha) HUDI10001 Abonyi kaszálóerdő 418,95 HUDI10002 Börzsöny és Visegrádi-hegység 49556,83 HUDI10004 Jászkarajenői puszták 10433,79 HUKN10001 Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék 15776,02 Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Kód Natura 2000 terület neve Területe (ha) HUDI20008 Börzsöny 30401,22 HUDI20009 Budai-hegység 9522,14 HUDI20010 Budaörsi kopárok 574,68 HUDI20012 Csévharaszti homokvidék 1199,86 HUDI20014 Debegió-hegy 84,7 HUDI20017 Érd-tétényi plató 1164,85 HUDI20019 Felső-Tápió 2047,64 HUDI20021 Gerje mente 3343,07 HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente 817,73 HUDI20023 Gödöllői-dombság 7517,48 HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek 1743,58 HUDI20025 Hajta mente (kis része átér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe) 5794 HUDI20026 Ipoly-völgy (mintegy a fele Nógrád megyében található) HUDI20034 Duna és ártere (részben) 16573,52 HUDI20035 Nagykőrösi pusztai tölgyesek 3302,06 HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat (egy kis egysége Komárom-Esztergom megyében van) 614,22 HUDI20038 Nyugat-Cserhát és Naszály (kis rész átlóg Nógrád megyébe) 9609,02 HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység 30145,74 HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei 317,62 HUDI20049 Ráckevei Duna-ág 3190,51 HUDI20043 Rekettyés 305,68 HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák 68,99 HUDI20046 Székek 3616,3 HUDI20047 Szigeti homokok 848,9 HUDI20050 Alsó-Tápió és patakvölgyek 1801,41 HUDI20051 Turjánvidék 12213,44 HUDI20052 Érd-Százhalombattai táblarög 24,83 HUDI20055 Veresegyházi-medence 354,99 72

74 Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Kód Natura 2000 terület neve Területe (ha) HUDI20056 Jászkarajenői puszták (kis része Jász-Nagykun-Szolnok megyében található) HUKN20001 Felső-kiskunsági szikes puszta 15776,00 (kicsit több mint a fele van Pest megyében) UKN20003 Felső-kiskunsági turjánvidék (kis rész van Pest megyében) 14436,47 Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely Pest megyében Ócsán található, 1145 ha-on 1989-ben jelölték ki az Egyezmény hatálya alá tartozó területet. MAB Bioszféra-rezervátum a Pilisi bioszféra-rezervátum ha területű (ebből 1716 ha magterület), 1980-ban nyilvánították rezervátummá. Európa Diplomával a Szénás-hegycsoport rendelkezik A bejegyzés éve: 1995 (következő megújítás éve: 2015), területe: ,93 ha. Erdőrezervátumok Pest megyében Erdőrezervátumok kijelölésének gondolata Európában már a XIX. század első évtizedeiben is megfogalmazódott, hazánkban azonban csak a XX. században vetődött fel erdőrezervációk létesítése. Konkrét lépésekre csak az 1990-es években került sor, 1991-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának Élővilág védelmi Főosztálya elindította azt a tudományos munkát, aminek célja a hazai erdőrezervátumok kijelölése és vizsgálata volt. Az erdőrezervátum jogi fogalmát és a vonatkozó jogszabályi előírásokat a természet védelméről szóló évi LIII. törvény tartalmazza, amellyel összhangban van az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény. Az erdőrezervátum (erdei ökoszisztéma rezervátum) a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá kutatások folytatását szolgáló olyan erdőterület, amelyet jogszabály Nemzeti park, tájvédelmi körzet, vagy természetvédelmi terület országos jelentőségű védett természeti területi alapkategóriába sorolva, Járulékos védett természeti területi kategóriaként erdőrezervátummá nyilvánít. Az erdőrezervátumok alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természet közeli állapotú erdei életközösség, az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása, további célja mindennek biztosításával a megismerést célzó monitorozás és kutatás. Az erdőrezervátum két zónából áll. A kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő erdei ökoszisztéma közvetlen megóvását a magterület szolgálja, amely a törvény erejénél fogva mindig fokozottan védett természeti terület, és benne teljes használati korlátozás érvényesül. A védőzóna védett vagy fokozottan védett természeti terület, ahol az állandó védő funkciót biztosító és a további természetvédelmi céloknak is megfelelő természetközeli erdőgazdálkodási (készletgondozó szálalásos, szálaló vágásos, elnyújtott időtartamú fokozatos felújításos) módszerek alkalmazhatók. Erdőrezervátum (érintett települések) Területe (ha) Magterület (ha) Kisszénás Erdőrezervátum (Pilisszentiván, Piliscsaba) 120,4 41,1 Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum (Gödöllő) 155,5 44,5 Ócsai Turjános Erdőrezervátum (Ócsa) 70,2 22,4 Pilis-oldal Erdőrezervátum (Pilisszentkereszt, Pilisszántó) 168,1 44,9 Pogány-rózsás Erdőrezervátum (Diósjenő, Kemence) 396,4 91,3 Prédikálószék Erdőrezervátum (Dömös) 170,3 27,3 73

75 Érzékeny Természeti területek (ÉTT) és Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) szeptember 9-én Brüsszel elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. (1) alapján készült el. Az ÚMVP-ben foglalt intézkedések amelyek a évben támogatandó tevékenységek körét is meghatározták szolgálták a megfogalmazott 4 fő fejlesztési irány (a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, a környezet és vidék fejlesztése, a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása, és a LEADER program) megvalósulását. Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentősége van azoknak a területalapú és egyéb támogatásoknak, melyek hozzájárulnak a Natura 2000 területek, a védett természeti területek és az Érzékeny Természeti Területek fenntartásához. Ilyenek pl. a Natura 2000 kompenzációs kifizetések, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések zonális természetvédelmi célprogramjai, vagy a nem termelő beruházások támogatásai. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatták a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaztak meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendő kifizetés illette meg a gazdálkodót. A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben 15 mintaterületen folytatódott től az időközben elvégzett felülvizsgálat alapján további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indulhatott újra MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek) nevű program. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság évi éves jelentésében Pest megyére vonatkozó adatok Név MTÉT területe (ha) Résztvevő gazdálkodók száma (fő) Támogatott terület (ha) Turján-vidék Szentendrei-sziget Gerje-Perje sík Duna-völgyi sík Összesen Pest megye településeinek 44%-át érinti valamilyen országos védettségű terület. Helyi védett területeket, természeti értékeket a települések 38%-án tartanak nyilván. Legnagyobb mértékben több mint 77%-ban a Natura 2000 területek érintik a településeket. A Pest megyei települések 13%- ának területén egyáltalán nem található nevesített természeti érték. Minden településen akad védendő érték akár egy szép fa, kert, park, rét, vizes élőhely, ezeket a helyi értékeket fel kell tárni, és mielőbb gondoskodni kell védelmükről. A megye nagy része a hegyvidéket kivéve településekkel, mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel, ipari zónákkal erősen túlterhelt, így az itt lévő, még fellehető értékek megőrzése különösen fontos Élettelen természeti értékek Forrás: Az élettelen természet egyes különleges képződményei hazánkban a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében védett természeti érték valamennyi barlang, védett természeti terület (természeti emlék) valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom, 74

76 földvár, kaptárkő. A törvény lehetőséget biztosít számos további, megőrzésre méltó élettelen természeti érték, így földtani képződmények és alapszelvények, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok és azok lelőhelyei, felszínalaktani képződmények, talajszelvények, valamint mesterséges üregek egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítására is ben újabb csoporttal bővült a területi védelemtől függetlenül, egyedi jogszabállyal védett természeti értékek köre is: a 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelettel megtörtént 11 ritka és veszélyeztetett hazai ásványfaj védetté nyilvánítása. A védett területek természetvédelmi kezelése kiterjed az élettelen értékek megőrzésére is. Az ennek megalapozását célzó tematikus kutatási programok közül 2007-ben fejeződött be az országos jelentőségű védett területeken található, s a földtörténet különféle korszakaiban képződött változatos kőzetféleségek típus-lelőhelyeinek számító földtani alapszelvények felmérése és nyilvántartásba vétele. Barlangok (Forrás: A természet élettelen értékei közül a barlangok hazánkban 1961 óta ex lege védelem alatt állnak, azaz megismerésüktől kezdve, külön védetté nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül is védett természeti értéknek minősülnek; s törvény mondja ki azok kizárólagos állami tulajdonjogát is. Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít: a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg. A megőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű barlangok fokozott védelem alatt állnak, ezek száma jelenleg 145. A barlangok legfontosabb adatait az Országos Barlangnyilvántartás tartalmazza. (Pest megye védett barlangjait települések szerint felsorolva 2. sz mellékletben) Víznyelő (Forrás:http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_526) A természet védelméről szóló évi LIII. törvény hatályba lépése óta ex lege azaz a törvény erejénél fogva védett természeti területnek minősül valamennyi forrás, víznyelő; melyek általános védelmét azok egyedisége és összetett természetvédelmi jelentősége indokolja. E védett természeti területek természeti emlék kategóriában országos jelentőségűek; a védettség tényéből adódó természetvédelmi kezelésük az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok feladata. Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye. Az aktív és időszakosan aktív víznyelők jelentős része már korábban, egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területen nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén helyezkedik el. A törvény erejénél fogva védelem alá került további víznyelők pontos számának és aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése 2002-ben kezdődött meg. Kunhalom (Forrás: A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése rendelkezik. A Tvt. a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. Meghatározása: a kunhalom olyan kultúrtörténeti, 75

77 kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok. Az országos kunhalom felmérési program a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) finanszírozásával, a KöM Természetvédelmi Hivatalának irányításával, a nemzeti park igazgatóságok bevonásával és az Alföldkutatásért Alapítvány koordinációjával az ezredfordulón kezdődött, és 2002-ben ért véget. Az országos felmérési programot követően a felmérési adatok aktualizálását, kiegészítését a nemzeti park igazgatóságok a saját működési területükön a rendelkezésre álló források függvényében végzik. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) országos kunhalomnyilvántartása mintegy 1500, a Tvt. kunhalom definíciójának megfelelő halomról tartalmaz információt. Pest megye területén nem jellemzőek a kunhalmok, a megye keleti határán található néhány, talán legnevezetesebb a Körőstetétlen határában lévő Árpád-halom, más néven Nagypengyom halma. (Forrás:http://www.kunhalmok.hu/magyar/oldalak/pest_megyei_kunhalmok/, Földvár (Forrás:http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_528) A földvárak kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése rendelkezik. A Tvt. a földvárakat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. Meghatározása: a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. Eddig olyan országos, természetvédelmi szempontú földvár felmérési program valósult meg, amely a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) finanszírozásával, a KöM Természetvédelmi Hivatalának irányításával, a nemzeti park igazgatóságok és az Alföldkutatásért Alapítvány bevonásával, az Aggteleki nemzeti park Igazgatóság koordinációjával az ezredfordulón kezdődött és 2002-ben ért véget. Az így keletkezett felmérési adatok aktualizálását, pontosítását a nemzeti park igazgatóságok a saját működési területükön a rendelkezésre álló források függvényében végzik. A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárságának országos földvár nyilvántartása 373 objektumról tartalmaz információt. Védett földtani alapszelvények (Forrás:http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2237) A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) lehetőséget ad arra, hogy földtan alapszelvények is védelem alá kerüljenek. Pest megye országos jelentőségű védett természeti területen található Földtani Alapszelvények települések szerint: Település alapszelvény neve Üröm Ezüst-hegyi bánya Duna-Ipoly Nemzeti Park Védett terület Földtani kor Képződmény Azonosító megnevezése Oligocén Hárshegyi Homokkő Formáció Solymár Mátyás-völgy Budai TK Eocén-Oligocén Budai Márga Formáció Ol-12 Budaörs Ló-hegy (Út-hegy) DNY-i bánya Ol-10 Budai TK Eocén-Oligocén Budai Márga Formáció E-12 Eocén Szépvölgyi Mészkő Formáció Budaörs Odvas-hegy NY Budai TK Triász Budaörsi Dolomit Formáció T

78 Védett ásványok (Forrás: Magyarország egyes ásványainak védetté nyilvánítása amelyre a lehetőséget a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) teremtette meg új kategóriával bővíti a kiemelt oltalomban részesülő élettelen természeti értékeink körét. A 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet a hazánk területéről ma ismert több mint 500 ásványfaj közül 11 különleges, ritka fajt érinti. A védettség nem vonatkozik az adott faj minden példányára A védettség a muzeális darabokra terjed ki: azokra a szabad szemmel is látható méretű kristálylapokkal határolt kristályegyedekre vagy rendezett külső megjelenéssel bíró halmazokra, amelyek elérnek egy meghatározott, ásványfajonként változó mérethatárt. Az ilyen, kapitális méretű példányok hazánkban mindössze egyegy, vagy legfeljebb két-három lelőhelyen fordulnak elő. A Tvt. vonatkozó rendelkezései előírják, hogy a védett ásványokat lehetőleg az eredeti lelőhelyükön kell megőrizni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor úgy kell őket elhelyezni, hogy oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljanak. A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat az illetékes nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentésüket. A törvény értelmében a védett ásványok állami tulajdonban vannak. A védett ásványok fontosabb adatai a miskolci Herman Ottó Múzeum internetes adatbázisában találhatók (www.mineral.hermuz.hu/asvanytan), a táblázatunkban előforduló, Pest megyét érintő adatok is innen származnak. Réz Ikunolit Wurtzit Kuprit Opál Kaptárkövek Azurit Malachit Ásvány Nagybörzsöny, Perőcsény Nagybörzsöny Nagybörzsöny Nagybörzsöny, Perőcsény Védett ásvány lelőhelye Bernecebaráti, Perőcsény, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Szokolya, Verőce Bernecebaráti, Nagybörzsöny, Perőcsény, Vác Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Perőcsény, Vác október 17-én került elfogadásra a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről 17/2014. (X. 27.) FM rendelet. A védetté nyilvánítás célja a természeti és kultúrtörténeti jelentőséggel egyaránt rendelkező kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, valamint kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk elősegítése. Az országos jelentőségű védett természeti területek kaptárkövet magában foglaló részterületeinek kiterjedését az FM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, míg az FM rendelet 1. számú mellékletben meghatározott természeti emlékek, valamint országos jelentőségű védett természeti területek 2. mellékletben meghatározott részterületeinek természetvédelmi kezelési tervét az FM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Pest megye kaptárkövei a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet szerint (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén) Település Kaptárkő neve Kiterjedés Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináták alapján Biatorbágy Biatorbágyi Kőhegy kaptárkövei 0,4316 ha 0113/1a hrsz.-ból az Y635427,X235084; Y635401,X235049; Y635374,X235066; Y635370,X235085; Y635344,X235097; Y635352,X235125; Y635405,X235107; Y635405,X235107; Y635413,X235100; Y635427,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,3214 ha kiterjedésű rész 0118 hrsz.-ból az 77

79 Pest megye kaptárkövei a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet szerint (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén) Település Kaptárkő neve Kiterjedés Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináták alapján Budakeszi Diósd Pilisvörösvár Biatorbágyi Öreg-hegy kaptárköve Budakeszi Kecske-hegy kaptárköve Diósdi kőfejtők kaptárköve Diósdi Szidóniahegy kaptárkövei Pilisvörösvári Zajnát-hegy kaptárkövei Y635430,X235080; Y635405,X235046; Y635401,X235049; Y635427,X235084; E635430,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0189 ha kiterjedésű rész, 0119c hrsz.-ból az Y635405,X235046; Y635430,X235080; Y635450,X235056; Y635418,X235038; Y635405,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0913 ha kiterjedésű rész 0,0647 ha 0132/24 hrsz.-ból az Y633510,X233688; Y633506,X233671; Y633496,X233667; Y633479,X233681; Y633480,X233693; Y633497,X233699; Y633509,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0647 ha kiterjedésű rész 0,9154 ha 081/4 hrsz.-ból az Y639750,X237095; Y639771,X237145; Y639820,X237114; Y639861,X237102; Y639894,X237079; Y639896,X237078; Y639888,X237056; Y639859,X237059; Y639813,X237021; Y639774,X237040; Y639779,X237050; Y639783,X237058; Y639765,X237077; Y639761,X237084; Y639753,X237092; Y639750,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,9154 ha kiterjedésű rész 0,3771 ha 463 hrsz.-ból az Y641645,X229737; Y641636,X229729; Y641606,X229830; Y641613,X229834; Y641648,X229758; Y641645,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,146 ha kiterjedésű rész, 1378 hrsz.-ból az Y641645,X229737; Y641648,X229758; Y641613,X229834; Y641632,X229844; Y641648,X229836; Y641658,X229794; Y641666,X229756; Y641645,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,232 ha kiterjedésű rész 0,124 ha 461 hrsz.-ból az Y641549,X230010; Y641524,X230001; Y641521,X230005; Y641542,X230020; Y641549,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0224 ha kiterjedésű rész, 462 hrsz.-ból az Y641551,X229995; Y641535,X229984; Y641524,X230001; Y641549,X230010; Y641549,X230003; Y641550,X229999; Y641551,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0393 ha kiterjedésű rész, 462 hrsz.-ból az Y641548,X229939; Y641522,X229938; Y641521,X229963; Y641545,X229963; Y641548,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0623 ha kiterjedésű rész 0,4302 ha 032d hrsz.-ból az Y637116,X254178; Y637070,X254181; Y637076,X254220; Y637098,X254217; Y637117,X254202; Y637116,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,1540 ha kiterjedésű rész, 032d hrsz.-ból az Y636775,X254470; Y636757,X254477; Y636752,X254493; Y636764,X254513; Y636790,X254513; Y636790,X254482; Y636775,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,1282 ha kiterjedésű rész, 032d hrsz.-ból az Y637082,X254327; Y637117,X254342; Y637132,X254313; Y637105,X254294; Y637086,X254303; Y637082,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,1480 ha kiterjedésű rész 78

80 Pest megye kaptárkövei a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet szerint (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén) Település Kaptárkő neve Kiterjedés Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináták alapján Sóskút Sóskúti Fundoklin kaptárkövei Sóskúti Kálvária-domb kaptárköve 0,3752 ha 028 hrsz.-ból az Y634822,X228827; Y634789,X228791; Y634770,X228804; Y634795,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,1266 ha kiterjedésű rész, 028 hrsz.-ból az Y634876,X229110; Y634856,X229081; Y634859,X229056; Y634871,X229041; Y634834,X229042; Y634842,X229113; Y634876,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,1746 ha kiterjedésű rész, 025/12 hrsz.-ból az Y634871,X229041; Y634859,X229056; Y634856,X229081; Y634876,X229110; Y634871,X EOV koordinátákkal lehatárolt 0,0740 ha kiterjedésű rész 1,7103 ha 0162a hrsz.-ból az Y633269,X230064; Y633305,X230082; Y633352,X230048; Y633373,X230021; Y633385,X230025; Y633416,X229982; Y633426,X229947; Y633417,X229923; Y633456,X229828; Y633454,X229778; Y633419,X229775; Y633413,X229825; Y633370,X229916; Y633363,X229964; Y633321,X230013; Y633303,X230009; Y633274,X230026; Y633269,X EOV koordinátákkal lehatárolt 1,7103 ha kiterjedésű rész Pest megyei településeket érintő, természetvédelmi vonatkozású pályázatok között lejárt pályázatok (DINPI) KEOP Élettelen természeti értékek védelme a Gerecsében, a Pilisben, a Vértesben és a Börzsönyben ( ) KMOP EC-SE Európai jelentőségű élőhelyek rekonstrukciója és védett fajok megőrzése a Turjánvidéken, a Hajta mentén, a Turai legelőn és a budai Sas-hegyen ( ) Királyréti Erdei Iskola fejlesztése ( ) Zöld jeles napok és tájbejárás sorozat Budapesten és környékén ( ) DANUBEPARKS STEP 2.0 A Duna-menti Védett Területek Hálózatának továbbfejlesztése a Duna természeti örökségének megőrzése céljából ( ) Periurban Parks Improving Environmental Conditionsin Suburban Areas ( ) HUSK Természetvédelmi bemutatóhelyek infrastrukturális fejlesztése Királyréten és az Ipolyvölgyben LIFE-pályázatok ( ) Pannon gyepek élőhely kezelése ( ) Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén ( ) A pannon bennszülött tartós szegfű védelme ( ) Nyertes LIFE+ Természet és Biodiverzitás pályázatok ( ) A rákosi vipera védelme a Kárpát-medencében ( ) (Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület) Pannon Magbank létrehozása a magyarországi vadon élő edényes növények hosszú távú exsitu megőrzése céljából (Vácrátót, Tápiószele) ( ) (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal MGSZH) 79

81 Folyamatban lévő pályázatok LIFE+ pályázatok Kiemelt jelentőségű élőhelyek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli egységén ( ) (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) Szárazgyepek megőrzése ( ) (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) ETC-SE DANUBEPARKS STEP 2.0 A Duna-menti Védett Területek Hálózatának továbbfejlesztése a Duna természeti örökségének megőrzése céljából. ( ) Svájci alap Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban. ( ) HUSK Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken ( ) (Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása Táji adottságok és értékek Tájföldrajzi besorolás. Pest megye területén három természetföldrajzi nagytáj találkozik. A települések többsége az Alföld nagytájhoz tartozik. Ezen belül a Duna menti települések középtáji szinten a Duna menti síkság részét képezik, míg a megye délkeleti részén fekvő települések nagyobbrészt a Duna-Tisza közi síkvidék középtáj részei. A megye nyugati részén fekvő településeket a Dunántúli-középhegység nagytájhoz tartozó Dunazug-hegyvidék középtáj területéhez sorolják. Az északon és északkeleten fekvő települések az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj részét képező középtájakhoz, a Visegrádi-hegységhez, a Börzsönyhöz, a Cserhát-vidékhez és az Északmagyarországi-medencékhez tartoznak. Pest megye tájföldrajzi helyzete Forrás: Magyarország földrajzi kistáj beosztása (MTA FKI) GIS és Magyarország kistájainak katasztere

82 Tájkarakter Pest megye településeinek tájföldrajzi besorolása (Magyarország kistájainak katasztere, 2010 alapján) Megjegyzés: A települések besorolása a belterület elhelyezkedése alapján történt. A megye területét igen eltérő karakterű tájak alkotják. Az Alföldhöz tartozó területek karakterét a domborzat síkvidéki jellege és a mezőgazdasági területek dominanciája határozza meg. Az erdőborítás jellemzően a Duna menti, ártéri üledékekkel fedett területeken nagyobb, ami változatosabb karaktert eredményez. Síksági viszonylatban jelentős eltérést mutatnak a löszsíkságok és a homokkal fedett síkvidéki területek utóbbiakat változatosabb domborzat és művelési szerkezet jellemzi. A megye közepén elhelyezkedő Budapesten és agglomerációs övezetében a beépítés válik a tájkarakter meghatározó tényezőjévé, ami gyakran teljesen felülírja a természeti tájalkotó tényezők szerepét. Budapest közelsége a dombsági jellegű területeken is meghatározó, ami a mezőgazdasági művelés alatt álló területek magas arányában és a beépített területek kiterjedésében nyilvánul meg. Jelentős eltérést mutatnak a megye északnyugati és északi részén elhelyezkedő hegységi domborzattípusba tartozó tájak, amelyek területén a jellemző felszínborítás-típus az erdő. A természetvédelmi oltalom alatt álló tájak területén természetszerű erdők jellemzőek, a nem védett tájakon gyakoriak az előzőektől jelentősen eltérő karaktert eredményező ültetvényszerű erdők. A hegyvidéki területeken a beépített területek a síkvidéki és dombsági részekhez képest kevésbé dominánsan jelennek meg a tájban. A megye területének művelési ág megoszlása az elmúlt közel másfél évtizedben néhány markáns változástól eltekintve viszonylagos állandóságot mutat: A legmarkánsabb változás az erdőterületeknél következett be: a közötti időszakban az erdők aránya 22%-kal növekedett, majd évről évre további kismértékű növekedés következett be a mezőgazdasági területek rovására, amely növekedés 2013-ra a 2000-es bázisévhez képest 26%-os. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken belül a legjelentősebb változás a szőlővel fedett területeket érintette, melyek nagysága a felére csökkent. 81

83 Pest megye településeinek földterület nagysága (ezer ha) művelési áganként (KSH Tájékoztatási adatbázis, Földhasználat alapján) Művelési ág év Termőterület Mezőgazdasági terület Szántó-terület 267,6 263,8 250,6 252,1 250,7 250,7 Konyhakert Gyümölcsös 11,1 11,2 9,8 9,8 9,8 9,8 Szőlő 7,1 2,8 3 3,1 3,1 3,1 Gyep 45,6 39,4 44,1 43,6 43,7 43,7 Erdő 130,7 159,2 163,6 164,2 164,6 165 Nádas 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 Halastó 6,6 6,6 6,8 6,5 6,5 6,5 Művelés alól kivett terület 113,1 85,4 106,6 108,2 107,8 107,4 Összesen 597, ,2 599,8 600 Pest megye települései földterületének művelési ág szerinti megoszlása (%) (KSH Tájékoztatási adatbázis, Földhasználat alapján) Művelési ág év Szántó-terület 44,79 45,17 41,91 41,93 41,80 41,78 Konyhakert 2,01 2,05 1,67 1,66 1,67 1,67 Gyümölcsös 1,86 1,92 1,64 1,63 1,63 1,63 Szőlő 1,19 0,48 0,50 0,52 0,52 0,52 Gyep 7,63 6,75 7,37 7,25 7,29 7,28 Erdő 21,88 27,26 27,36 27,31 27,44 27,50 Nádas 0,59 0,62 0,60 0,60 0,60 0,60 Halastó 1,10 1,13 1,14 1,08 1,08 1,08 Művelés alól kivett terület 18,93 14,62 17,83 18,00 17,97 17,90 Egyedi tájértékek Az egyedi tájértékek hivatalos nyilvántartásában, a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) egyedi tájérték moduljában a megye 47 településének (az összes település 25%-a) összesen értékes tájeleme szerepel. Az egyedi tájértékek köre utoljára 2010-ben lett felülvizsgálva, jellemzően terepi felmérés keretében. A Táj Érték Kataszter (TÉKA) nyilvántartási rendszer a megye összes településéről tartalmaz tájértéket. Ezek száma 2014 júniusában volt, amely értékszám a műemlékeket, a régészeti lelőhelyeket, valamint a ben zajlott TÉKA program keretében felmért és jóváhagyott tájértékeket tartalmazza. A TÉKA meta-adatbázis jellege miatt azonban a nyilvántartás nem naprakész, az adatok egy része korábbi, akár több évtizede zajlott terepi felméréseken alapul. 82

84 Pest megye tájértékei a Természetvédelmi Információs Rendszer és a Táj Érték Kataszter nyilvántartásában (2014. június 31.) Felmért települések száma (db) Felmért települések a megye összes településének %-ában Felmért tájértékek száma (db) Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) Táj Érték Kataszter (TÉKA) A tájértékek nagyobb része az ember tájformáló, tájalakító tevékenységéhez kötődik: a felmért tájértékek között nagy számban fordulnak elő népi építészeti értékek és szakrális kisemlékek (feszületek, kápolnák stb.). A megye különleges tájértékei a fülkés sziklák, amelyek egy-egy előfordulása Érd, Diósd, Biatorbágy, Budakeszi, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisborosjenő, Pomáz és Szentendre közigazgatási területén ismert. Tájérzékenység, tájterhelhetőség. A megye tájainak érzékenységét döntően a természeti tájalkotó tényezők, elsősorban a geológiai és domborzati adottságok határozzák meg. A különböző szennyeződésekkel szemben a legérzékenyebbek a kaviccsal és homokkal fedett síkságok (Pestihordalékkúp-síkság, Csepeli-sík, Hatvani-sík és Tápió-vidék egyes részei, Pilis Alpári-homokhát) és a karbonátos kőzetekből (mészkő, dolomit) álló dombságok és hegységek (Tétényi-fennsík, Budaihegység, Pilis, Naszály). A talajerózióval szemben különösen a mezőgazdasági művelés alatt álló dombsági területek (Gödöllői-dombság, Monor-Irsai-dombság) érzékenyek. Az agglomerációs övezetben a tájak terhelhetőségét nagymértékben csökkenti a nagymértékű aktuális terheltség, különös tekintetben az erőteljes beépítettségre, több térségben a környezetterhelés nagy mértékére. Általában a táj érzékenységét növeli a tájszerkezet egyhangúsága, monotonitása (pl. monokultúrás hasznosítású agrártájak), míg kevésbé érzékenyek a változatos tájrészletek. A tájhasznosítás tervezése során fontos szempont, hogy a hasznosítás olyan mértékű legyen, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese maradandóan ne károsodjon. A táj védelme A tájvédelem magában foglalja a természetvédelmi oltalom alatt álló és a nem védett tájak védelmét is, habár utóbbi területek esetében a rendelkezésre álló eszközök erősen korlátozottak. Ez igaz a zöldfelületek védelmére is, amelynek lehetőségei az országos vagy helyi szinten védett természeti területeken jobbak. A tájvédelem a megye területén az ország más területeihez hasonlóan jellemzően a hatósági, valamint a terület- és településrendezési eszközökön keresztül érvényesül. A megye területének nagyobb részén (Budapest és a megye további 168 települése) a hatósági feladatokat első fokon a budapesti székhelyű Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség látja el. A megye délkeleti részén (Cegléd, Abony és Nagykőrös környéke) a szolnoki központtal működő Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az illetékes. A felügyelőségek tájvédelmi tevékenységüket a működési területükkel érintett nemzetiparkigazgatóságokkal a megye nagyobb részén a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, délen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben végzik. 83

85 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéhez tartozó területek Pest megyében Forrás: Országos Területrendezési Terv, 3/5. számú melléklet (megjegyzés: január 1-től hatályos) A megye változatos domborzati adottságainak köszönhetően számos tájképi értékkel rendelkezik, különösen az északi-északnyugati részen lévő hegyvidéki és dombsági területeken, valamint a délidélkeleti síkvidéki területeken. Az Országos Területrendezési Terv a természeti és/vagy kulturális örökségi elemek alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemekkel rendelkező területeket, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területeket tájképvédelmi övezetbe sorolja. Ezeken a területeken a településrendezési eszközök készítése során az OTrT előírásai is biztosítják, hogy csak olyan terület felhasználási kategória, illetve egység jelölhető ki, mely nem veszélyezteti a tájképi értékek fennmaradását. A megyei területrendezési terv és településrendezési eszközök véleményezése során a nemzeti parkigazgatóságok, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek véleményezőként vesznek részt. Véleményező hatáskörükben a táj védelmére vonatkozóan jogszabályokon alapuló szakmai véleményt fogalmaznak meg. A térképen a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéhez tartozó területek kerültek bemutatásra Pest megyében (forrás: Országos Területrendezési Terv, 3/5. számú melléklet; megjegyzés: január 1-től hatályos) Az épített környezet védelme 84

86 A környezeten belül, megkülönböztetett szerepet tölt be a település, az ember élőhelye, épített környezete. Az épített környezet az ember által mesterségesen kialakított rendszer, amelynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az épített környezet, mint mesterséges környezet besorolható a környezetvédelem védendő rendszerei közé, amely a többi elemtől és rendszertől különböző és a védelem szempontjából önálló kezelést igénylő környezetvédelmi szakterület. Az épített környezet ugyanakkor olyan szennyező forrás, amely önmagára visszahatva alakíthatja az emberi életminőséget, ezért az épített környezet minőségének vizsgálatánál az ott lakók érdekeit megkülönböztetett hangsúllyal kell figyelembe venni. Az Üllő városközpontja pozitív példája az épített környezetnek életminőség távlati szempontjait előtérbe helyező agglomerációs települések a zöldfelületek rovására alakítanak ki újabb építési övezeteket. A települési zöldfelületek aránya nem éri el a szükséges mértéket, a meglévők a fenntartás hiányosságai miatt gyakran gondozatlanok. Pest megye zöldterületeit vizsgálva megállapítható, hogy az eloszlás egyenetlen, abban különbségek vannak. A településeken a kialakult településszerkezet következtében nem, vagy csak részlegesen biztosítottak a pihenő, játszó és sportolási célú területek. A települések kiterjedésének növekedésével, a népesség életmódjának, a lakások nyújtotta lehetőségek beszűkülésével tovább nő a közhasználatú zöldfelületek iránti igény, az ilyen célú területek nagysága, kialakítása felszerelése és fenntartási színvonala legtöbbször meghaladja az önkormányzatok anyagi tehervállalási lehetőségeit Levegőminőség állapota A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése a jogszabályokban előírt levegővédelmi követelmények betartatásával Levegőszennyezettség A megye háttérszennyezettségét alapvetően a helyi viszonyokból eredő tényezők határozzák meg. Ugyanakkor nem zárható ki a szomszédos határterületek hatása sem. 85

87 Egy adott térség levegőminőségi állapotát, szennyezettségét a regionális háttérszennyezettség valamint a térségben található légszennyező források együttes hatása alakítja ki. A regionális háttérszennyezettség a nagy távolságokról származó és a lokális források emissziójából keletkező terhelések, összeadódásából származik. Megkülönböztetünk nagy távolságokról származó, országhatárokon átáramló, vagyis kontinentális háttérszennyezettséget, továbbá a településeken kívüli területeken mérhető un. regionális háttérszennyezettséget. A Magyarországon kialakuló kéndioxid és nitrogén-dioxid háttérszennyezettség több mint fele külföldi források szennyező hatásából, kontinentális háttérszennyezettségből származik. Figyelembe véve a jellemző észak-északnyugati szélirányt Pest megye levegőminőségét egyre nagyobb mértékben a közlekedés okozta terhelés határozza meg. Levegőminőséget csak időszakosan befolyásoló forrás a háztartási fa-, széntüzelés. Mezőgazdasági eredetű levegőterhelést okoz a növényfelületek nélküli szántóterületek kiporzása, ill. állattartásból származó légszennyező anyagok, mint az NH 4. jellemző légszennyező anyagok még a szálló por, CO, CO 2, NO x. A levegőminőségre általában kedvező hatásúak az erdők, telepített ligetek, fasorok, cserjék. Allergén anyagok, pollenek egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása elsősorban a rétek, legelők, műveletlen szántóföldek következtében jellemző. Pest megyében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 6 db automata (3 db Százhalombattán, 1 db Tökölön, 2 db Vácon) és 3 db manuális mérőállomást (1 db Budaörsön,1 db Szentendrén, 1 db Vácon) üzemeltetett 2012-ben. Ezek különböző jellegű légszennyezettségeket mérnek: városi háttér, lakó és ipari övezet, illetve olyan területeket, ahol a közlekedés a meghatározó évben a merőállomások értékelése szerint a szállópor (PM10) szennyezettség tekintetében a 24 órás egészségügyi határérték (PM10: 50 μg/m 3 ) átlépés minden állomáson előfordult, de a levegő minősége valamennyi településen kiváló vagy jó minősítésű volt, egyedül Százhalombattán volt megfelelő, az 1. sz. mérőállomás környezetében megfigyelhető szállópor szennyezőanyag jelenléte miatt. Az OLM által mért levegőterheltségi adatok a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhetők és biztosítják a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását. Pest megye településeinek levegőszennyezettség minősítését a hatályos jogszabályokalapján a levegőminőségi határértékekkel történő összehasonlítással végzik. Ennek alapja a területi védettségi kategória és a mérési időtartamra vonatkozó határérték. Az alapadatok a 24 órás mintavételekből folyamatos, az ülepedő por esetén 30 napos folyamatos mintavételekből származnak. A minősítést a megszűnt Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Levegő higiénés Osztálya után a Levegőtisztaság-védelmi referenciaközpont végzi, és az OLM által mért levegőterheltségi adatok a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhetők és biztosítják a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását, az eredményeket az Egészségtudomány c. folyóirat közli térképeken és táblázatosan. A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1.sz. melléklete jelöli ki a légszennyezettségi zónákat és agglomerációkat. A légszennyezettségi csoportokat a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklete határozza meg. A légszennyezettségi kategóriák besorolás A-tól F-ig csökkenő légszennyezettséget jelöl. 86

88 Légszennyező anyagok eredete ágazatonként Közúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Vasút közlekedés Forrás: Enviworld Kft A megyei települések teljes közigazgatási területén a légszennyezettség egészségügyi határértékeit kell betartani a hatályos rendeletekben foglaltak szerint. Magyarország levegőminőségének évi értékelése a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megadott egészségügyi határértékek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek, valamint a Légszennyezettségi Index figyelembe vételével készült az automata mérőállomások adataiból. Az értékelés a mérőállomásokon mért SO 2, NO 2, NO x, CO,O 3, PM 10, PM 2,5 és benzol szennyezőanyagok adataiból készült. A légszennyezettség (immisszió) időbeli és szezonális alakulását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében, a megye több településén működő mérőállomások adatai mutatják. A hálózat a levegőminőségi mérésekre kétféle mérőállomás típust alkalmaz, amelyek egymást kiegészítik, de nem helyettesítik évben Százhalombatta, Vác, Tököl Pest megyei településeken automata, Budaörs, Cegléd, Vác, Szentendre településeken manuális mérőállomások mérték folyamatosan a levegő szennyezettségét. Cegléden az OLM mérőállomás 2008 óta nem üzemel. A Pest megyei mérőállomások eredményei alapján levegőminőségi szempontból a vizsgált mérőállomások körzetében a szálló por és a nitrogén-oxidok jelentenek szennyezést. A legjelentősebb légszennyező források a közúti közlekedésből és az egyre inkább vegyes tüzelésű lakossági fűtésből eredő légszennyezés. Kevésbé jelentős a helyi ipari tevékenységekből, a vasúti, légi közlekedésből származó légszennyezés Közlekedésből származó levegőszennyezés Közlekedésből származó légszennyező kibocsátás egyre jelentősebb, sőt megállapíthatjuk, hogy a levegőminőség állapotát pestmegyében leginkább a közlekedés határozza meg. A gépjárművekre megadott fajlagos emisszió értékek 50 km/h haladási sebességet feltételezve az alábbiak (Közlekedés Tudományi Intézet 2012-es adatai alapján) Emisszió g/km Szénmonoxid CO Szén-hidrogének CH (FID) Nitrogén-oxid NO 2 Kén-dioxid SO 2 Részecske Pm Szén-dioxid CO 2 Személygépkocsi 10,4 1,62 1,45 0, , ,6 Autóbusz 9,56 0,964 5,57 0,121 1,66 856,1 Nehéz tehergépkocsi 9,37 0,663 6,05 0,0961 1,61 678,7 87

89 Közlekedési eredetű kibocsátások megoszlása szektorok szerint Lakosság Szolgáltatás Közlekedés Hőerőművek Egyéb hőtermelés Ipar Mezőgazdaság Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Kén-dioxid Szilárd Anyag Forrás: Enviworld Kft Pest megyében a közutak egy része nem rendelkezik szilárd burkolattal, ami enyhe mértékben hozzájárul a levegő porterheléséhez. Jelentős számú földút főleg a nyaralóterületeken és a külső lakóterületeken található. A közlekedési levegőszennyezés hatását mérséklő belterületi zöldfelületek út menti fasorok, közparkok aránya országos viszonylatban jelentős Építkezésből származó levegőszennyezés Az építkezések munkagépeinek működése során légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe. Kipufogógázuk különböző koncentrációban tartalmaz szén-monoxidot, nitrogén-oxidot, kormot és szénhidrogéneket. Fontos cél, hogy Pest megye építési területein valamennyi üzemelő munkagép légszennyező anyag kibocsátása is megfeleljen a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendeletnek, mely kimondja, hogy a szén-monoxid kibocsátásra, a szénhidrogének kibocsátására, a nitrogén-oxidok kibocsátására és a részecskékből álló szennyezőanyag kibocsátására kapott értékek a II. szabályozási lépcsőben D, E, F, G kategóriájú motorok esetében ne haladják meg az alábbi táblázatban szereplőket: Leadott teljesítmény (P) (kw) Szén-monoxid (CO) (g/kwh) Szénhidrogének (HC) (g/kwh) Nitrogén-oxidok (NO x ) (g/kwh) Részecskék (PT) (g/kwh) E: 130 P < 560 3,5 1,0 6,0 0,2 F: 75 P < 130 5,0 1,0 6,0 0,3 G: 37 P < 75 5,0 1,3 7,0 0,4 D: 19 P < 37 5,5 1,5 8,0 0,8 A megyei építési területeken üzemelő gépek várható légszennyező anyag kibocsátását a műszaki adatokban szereplő névleges teljesítmények figyelembe vételével, a lehetséges maximális kibocsátás számítása alapján kell megbecsülni az alábbiak szerint: E (g/h) = P (kw) x L (g/kwh). A munkagépek névleges teljesítményének kihasználása a gyakorlatban 40 %-ra tehető. A tényleges kibocsátás megállapításánál figyelembe kell venni azt, hogy az építési területen egyszerre működő munkagépek száma 4-5 db, napi átlagos üzemidő 8 óra. 88

90 Az általánosan alkalmazott géppark jellemzői a hasonló tevékenységeknél szokásosan működtetett munkagépek adatai alapján határozható meg: Munkagép megnevezése Névleges teljesítmény (kw) A fenti táblázat adatai azt a légszennyező anyag mennyiséget jelentik, amit maximális teljesítménnyel üzemelő, valamennyi munka, ill. erőgép bocsát ki. A munkaterületen várható levegőterhelés értékek CO (g/h) CH (g/h) NO x (g/h) Részecskék (PT) (g/h) < 1400 < 350 < 2500 < 190 A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az építési munkálatok során keletkező porok a légtérbe kerülve, az adott környezeti- és meteorológiai viszonyoknak megfelelően felhígulnak. Az építőanyagok szállítása során a járművek, elsődlegesen a tehergépkocsik kipufogó gázaiból eredő légszennyező anyagok vehetők figyelembe a levegőt terhelő hatásként, illetve az építési terület megközelítésekor igénybevett utakra hordott föld, mint másodlagos légszennyező hatás, kiporzás okozhat légszennyezést. A szállítást végző járművek emissziós értékei szakirodalmi adatok alapján: Szennyező anyag tgk< 3,5t (g/km) tgk 3,5-15 t (g/km) tgk> 15 t (g/km) NO 2 1,1-1,3 4,2-8,2 7,8-9,7 CO 1,2-1,8 1,2-3,2 2,4-4,2 SO 2 0,08-0,1 0,09-0,14 0,11-0,23 CH 0,2-0,8 0,7-1,9 1,6-2,4 Korom 0,4-0,6 0,2-0,4 0,5-0, Üvegházhatású gázok és egyéb szennyezők CO (g/h) CH (g/h) NO x (g/h) Korom (PT) (g/h) Kotró Földmunkagép Homlokrakodó Daru Földgyalu Betonpumpa Összesen Az üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésének vállalásához az 1997-ben elfogadott kiotóiegyezményhez az EU is csatlakozott vállalva, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a tagországok együttesen időszak végére az 1990-es szinthez képest 8%-al csökkentik. Az EU kibocsátás-kereskedelemben részt vevő országok számára 2020-ra a cél, hogy a kibocsátás a 2005-ös bázisévnél 21%-kal alacsonyabb legyen. Ez a csökkentési cél hozzájárul az EU 2020 stratégia 3x20-as klímavédelmi vállalás teljesítéséhez is, melynek célja, hogy EU szinten 2020-ig 20 %-kal kell csökkenteni a káros anyag emisszió mértékét 1990-hez viszonyítva, 20 %-kal kell növelni a megújuló energiák arányát és 20 %-kal kell csökkenteni az energiafogyasztást. A vállalások gyakorlati megvalósításához az Európai Unió tagállamai együttesen bevezették az üvegházhatású gázok kereskedelmi rendszerét (EU ETS, azaz EU Emission Traiding System). Az rendszer emisszió kereskedelmi időszakai az alábbiak: I kereskedési időszak:

91 II kereskedési időszak: III kereskedési időszak: Kibocsátási egység kereskedelmi rendszer az EU ETS lényege a cap and trade, azaz a korlátozás és kereskedelem alapelvére épül. A korlátozás során a 601/2012 EU bizottsági rendeletben és az azzal összhangban lévő üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló évi CCXVII törvény által megjelölt tevékenységek gyárak/erőművek, légiközlekedés és egyéb létesítmények által együttesen emittálható üvegházhatású gázok (széndioxid, dinitrogén-oxid, perfluorkarbonok) kibocsátása kerül meghatározásra, melyek mennyisége évről évre csökken. Az Európai Parlament Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) alapító okiratának aláírásával több mint háromszáz-ötven európai város tett vállalást arra, hogy túlteljesíti az EU egyik fontos energiapolitikai célkitűzését, vagyis 2020-ig 20%-kal mérsékeli a szén-dioxid-kibocsátást. Pest megyéből a szövetséghez Budaörs csatlakozott 2011-ben. Budaörs Város Önkormányzata elkészíttette az állapotértékelést és a cselekvési tervet, és pályázati források elnyerésével hozzájárult a cselekvési tervben foglaltak megvalósításához. Az Európai Bizottság e kezdeményezése nyomán, amelyben a Régiók Bizottsága is fontos szerepet vállalt, több mint 60 millió polgár képviselői vállalták, hogy a vállalásoknak megfelelően törekednek a környezetük megváltoztatásával és a takarékosabb energiafogyasztással kapcsolatos közös célok elérésére. A vállalás keretében az aláíró városok, többek között Budaörs is vállalták, hogy 2020-ig a 2005-ös állapothoz képest legalább 20 %-kal csökkentik CO2-kibocsátásukat, és ehhez Fenntartható Energia Akció Programokat (Sustainable Energy Action Plan SEAP) készítenek, amelyben megtervezik azt, hogy milyen intézkedésekkel, milyen partnerségekkel érik el a vállalt CO 2 -csökkentést. fogyasztók és szolgáltatók; tervezők, fejlesztők és szabályozók; tanácsadók, ösztönzők és példamutatók; valamint termelők és szállítók. A fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési tervek megvitatása a civil társadalommal, valamint a lakosság és a helyi érintettek magas szintű bevonása a tervezésbe és a megvalósításba lehet garancia a folytonosságra és a sikerre a célok elérésében. A SEAP készítésének sajátossága, hogy a magyar önkormányzatok szokásos gyakorlatától eltérően az aláírók nem csak a saját hatáskörükbe közvetlenül tartozó szervezetek, hanem az egész település tehát az önkormányzat által csak közvetve befolyásolható működési területek, mint pl. a magánlakások, az ipari termelés, a kereskedelem és a szolgáltató tevékenységek, vagy a privát közlekedés energiafogyasztásának a csökkentését is célul tűzik ki. Ennek megfelelően a SEAP nem csak az önkormányzatok saját, közvetlen beavatkozásainak, beruházásainak nyomán létrejövő energiafogyasztásának és CO 2 -kibocsátásának, hanem a települések egész működéséből, annak változásából származó hatásokat vizsgálja. Ennek megfelelően a beavatkozások költségeit sem csak az energiafogyasztást közvetlenül befolyásoló tevékenységekre pl. a távfűtés korszerűsítésére kell kimutatni, hanem minden olyan tevékenységre, amely érdemben befolyásolja az energiafogyasztási viszonyokat. Így pl. a kötöttpályás, vagy az autóbusz-fejlesztések költségei nem csak a saját fogyasztásuk változása, hanem a modalsplitnek a személyautózás csökkentésére gyakorolt hatásai miatt is ideszámítanak úgy, mint az autóhasználatot csökkentő gyalogos, vagy kerékpáros közlekedési beruházások, parkoló létesítések is. Az üzemanyag felhasználás és az ezzel párhuzamos légszennyezés a korszerűbb belső égésű motorok fogyasztása és káros anyag kibocsátása drasztikusan csökkent az előző generáció típusaihoz képest. 90

92 Az évente szállított több milliárd ember ellenére a szárazföldi, vízi, légi forgalom a légszennyezés jelentős részéért felelős, de nagy mennyiségű metánt, üvegházhatást okozó gázt termel a világ legelő emlősállat állománya. Ugyanez a probléma a nagyteljesítményű repülőgép hajtóművek égéstermékeivel is, főleg a repülőterek környékén, amik általában sűrűn lakott nagyvárosok. Fel és leszálláskor az elégetett üzemanyag mennyisége a legnagyobb, tehát a szennyezés jelentősebb, mint a repülőút során. A pollenszennyezés csökkentésére irányuló tevékenység a megyei lakosság egészségének védelmében sürgős és halaszthatatlan. A közterületek megfelelő időben és gyakorisággal történő kaszálása a települési önkormányzatok feladata. Eredményesnek bizonyult a lakosság bevonása a parlagfű irtó akciókban a településeken. A már meglévő tapasztalatok felhasználásával további hasonló akciókat kell szervezni. Az ingatlantulajdonosokat, használókat rá kell bírni a kertek, nyaralók valamint a mezőgazdasági területek parlagfű és egyéb invazív fajoktól való mentesítésére. A MÁV vasúti pálya és a közlekedési utak mellett húzódó sáv kaszálására, gyommentesítésére fel kell szólítani az azokat kezelő vállalkozásokat, szerveket. Szigorúan ellenőrizni szükséges a nyílt téri égetést. Jelentős légszennyező forrás a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés. Különösen káros a háztartási hulladékok (különböző anyagokkal kezelt, lakkozott, préselt faanyagok, műanyagok, gumik, textíliák) otthoni fűtőberendezésekben való elégetése, mely jelenség egyre gyakoribb főként a megyei, családi házas övezetekben. A lakosság tudatformálása mellett fontos lenne a szociálisan rászorulók támogatása is (pl. szociális tűzifaosztás) Kármegelőzés, kármentesítés Napjainkra Pest megyében is jelentősen csökkent a korszerűbb technológiáknak, a jogszabályi előírásoknak és a környezettudatosság térnyerésének köszönhetően, a környezetkárosítás mértéke. A megye dél-keleti területein kialakult kavicsbányászatnak jelentős környezetkárosító hatása van, a megmaradó kavics-bányatavak megváltoztatják a térség vízháztartását, mélységük miatt veszélyeztetik az ivóvízbázisok tisztaságát. E konfliktusmegszüntetésére a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció sem fogalmaz meg operatív célkitűzést. Nem kerültek megfogalmazásra az ásványkincsek kitermelésére, sem a már működő vagy felhagyott külszíni bányászati tevékenységek fejlesztési irányaira vonatkozó tervek sem. Kármentesítés, kármegelőzés tekintetében vízgazdálkodási szempontból 80 kármentesítendő terület található a megyében (pl.: Szentendre, volt szovjet laktanya és környezete, Vác déli vízbázis környezete-gyógyszergyári és egyéb szennyezés, Mogyoród-gyógyszergyári szennyezés), melyek mielőbbi kármentesítése nemcsak az ott élő lakosság egészségének, illetve a közeli vízbázis védelme érdeke, ezért nem halogatható feladat. A megye jelentős közúthálózati fejlesztései is eredményezhetnek környezetkárosítást. A megyében három olyan terület emelhető ki, ahol korábban komoly környezetszennyezés volt: a Tököli volt szovjet katonai repülőtéren történt talajszennyezés, az Ürömön található Csókavár barlangban a gázmassza lerakás, és a Ráckevei/Soroksári Duna-ág környezeti problémája. A tököli repülőtéren a szennyezőanyagok eltávolítása megtörtént. Ürömön a csókavári gázmassza lerakat elszámolására a közelmúltban került sor Európai Uniós források igénybevételével. A Ráckevei Duna-ág vízminőségének javulása terén a néhány éve megvalósult Csepeli szennyvíztisztító eredményezhet javulást. Megyei léptékben is jelentős szennyezett területek jelenleg nincsenek a megyében. Fenti területeken a szennyezések felszámolása és a rehabilitáció megtörtént, illetve folyamatban van. Újabb szennyezett területek az utóbbi években nem alakultak ki. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) részeként, a Környezetfejlesztési Intézet kezelésében lévő Kárinfó adatbázisában több mint potenciálisan szennyezett terület szerepel. Ezek között vegyesen található működő létesítményből, illetve korábbi tevékenységből származó 91

93 potenciális szennyezés, ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási eredetű, legális vagy illegális hulladéklerakásból, veszélyes anyagok helytelen tárolásából, tartályszivárgásból vagy egyéb forrásból származó szennyezés. Az adatbázis meglehetősen hiányos és sok esetben az egyes területekre vonatkozó információk alapján még a szennyezés megléte sem bizonyított. Azonban az is valószínűsíthető, hogy a listán szereplőknél jóval több területen található a potenciális és létező talaj- illetve talajvízszennyezés. A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásának BM rendeleti szintű szabályozását követően, a települések veszélyeztetettségéhez igazodóan elkezdődtek a megelőzés és felkészülés elvét figyelembe vevő veszély-elhárítási tervek kidolgozásai. A tervek készítése során a BM OKF által meghatározott irányelveket követték. A megyében öt olyan terület emelhető ki, ahol korábban komoly környezetszennyezés folyt. A Tököli volt szovjet katonai repülőtéren történt szennyezőanyagok eltávolítása megtörtént. korábbi talajszennyezés megszűnt, a Az Ürömön található Csókavár barlangból 60 ezer tonna gáztisztító massza kitermelése történt meg a közelmúltban Európai Uniós források igénybevételével. A Ráckevei Duna-ág vízminőségének javulása terén a néhány éve megvalósult Csepeli szennyvíztisztító és a folyamatban lévő szennyvíz-csatornahálózat kiépítése eredményezhet javulást. AZ RSD mederkotrásának feltételei még nem biztosítottak. A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km2) rekonstrukciója is részben megtörtént. Az Igazgatóság uniós pályázaton a kezelésében levő szakasz rekonstrukciójára nyert támogatást. A csatorna rendezése közvetlenül érinti Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő és Monor településeket, közvetve pedig a teljes felső vízgyűjtő területet. Ez a terület 391 km2 kiterjedésű, ide tarozik a Gyáli és a Monori Kistérség Gyál, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Monor, Ecser, Maglód, Gyömrő, Péteri, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza közigazgatási területének túlnyomó része. A Benta-patak meder-rehabilitációja keretében szakaszosan rendezett patak, Pest megye öt településének közigazgatási területét érintette: Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy. Csökkent az árvízi elöntés valószínűsége. Növekedett az érintett területen élők vagyonbiztonsága, hozzájárult az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséhez, valamint hozzájárult az épített és természeti környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása szerint (2014. decemberi állapot) a felszín alatti vizek védelméről szóló a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerinti kármentesítéssel érintett területek közül 80 db található pest megyében, ezért a házi vízigény (öntözés) kielégítésére szolgáló engedélyezés szempontjából a település jegyzőjéhez tartozó ásott, fúrt kutak kiépítése előtt, az engedélyeztetés során javasolt az illetékes hatóság véleményének kikérése a tervezett telepítés közelében lévő kármentesítésekről, illetve annak tervezett vízi létesítményre gyakorolt kölcsönös hatásáról, Megyei léptékben is jelentős szennyezett területek jelenleg nincsenek a megyében. Fenti területeken a szennyezések felszámolása és a rehabilitáció megtörtént, illetve folyamatban van. Újabb szennyezett területek az utóbbi években nem alakultak ki. A Katasztrófa Védelmi Igazgatóság 307 veszélyes fasort, valamint 214 ár- és belvízi kockázati helyszínt azonosított, melyek felszámolására a szükséges intézkedéseket megtette. Supervisori ellenőrzések keretében vizsgálták a belvízelvezetők, a védművek, a völgyzárógátak, valamint a földtani veszélyforrások állapotát. Pest megye tűzvédelmét az értékelt időszakban 14 tűzoltóság látja el, melyből 9 rendelkezik hivatásos készenléti állománnyal. A Hivatásos Tűzoltó Parancsnokságok mellett 4 önkormányzati 92

94 tűzoltó-parancsnokság (Vámosmikola, Pomáz, Ráckeve, Nagykőrös), 1 főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság (Százhalombatta FER), valamint 46 önkéntes tűzoltó egyesület segíti a hivatásos erők munkáját. Az előírt napi minimum létszám és technikai felszerelés biztosított. A tűzoltóság munkája során 2013-ban a hó helyzet és az árvízi védekezés jelentősen emelte az esetszámot. A tűzesetek száma nagymértékben eltér, 2012 tavaszán a száraz és csapadékmentes időjárásnak köszönhetően ugrásszerűen nőtt a szabadtéri tűzesetek száma (2479 db). A csapadékos időjárásnak, a hatékony megelőző munkának és a lakosság jogkövető magatartásának köszönhetően 2013 tavaszán a szabadtéri tűzesetek száma számottevően csökkent. A jogszabályi változások és az eredményes propagandamunkának köszönhetően a szándékosan megtévesztő jelzések száma közel a felére esett vissza. Pest megyében 46 önkormányzati tűzoltó egyesület (ÖTE) található, melyből október 1-jétől 20 segíti a hivatásos tűzoltók munkáját Környezet-egészségügy A globális klímaváltozás környezet-egészségügyi hatásai ma még csak részben ismertek. Pest megye társadalma, lakossága egészségi állapota messze nem kielégítő. Bár a születéskor várható élettartam valamivel magasabb, mint az országos átlag (alacsonyabb, mint a budapesti), az életminőséget meghatározó, egészségesen megélt évek száma ettől messze elmarad. Ennek számtalan oka van az egészségügyi ellátási rendszer hiányosságain túl, bár az egészségügyi fejlesztési programok alapvetően az ellátórendszer fejlesztésére fókuszálnak. A hiányosságok miatt nagyobb részben Pest megye is erre törekszik. A fővárosból kiköltözők közül, mintegy 300 ezer fő (a megye aktív lakosságának jelentős hányada, több mint 300 ezer fő ingázik) tapasztalja meg a főváros és agglomeráció környezet- és egészségkárosító hatásait (zaj, levegőterhelés, rezgés, hőség, fertőzésveszély, klímaváltozás hatásai, stressz ) Az egészségtelen életmód számos betegséget (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, gyomor-és bélbetegségek, daganatos megbetegedések, allergiás megbetegedések) okoz, melyek elősegítik a fertőző betegségek kialakulását. Ezekben a betegségekben a megye sajnos élen jár. A megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv arra törekszik, hogy a munkahely, a közszolgáltatások, a közellátások lakóhelyhez közeli teremtődjenek meg, ezáltal csökkenjen az utazásból adódó környezeti terhelés, a klímaváltozás egészségügyi hatásai, (hőhullámok, légszennyezettség erősödés, UV sugárzás erősödése, invazív allergén növények elterjedése) és a stressz. Az emberi egészséggel kapcsolatos főbb környezeti problémákat és teendőket a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram tartalmazza. A NEKAP program célkitűzései között szerepel a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése; az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása, a megoldási lehetőségek országos, regionális, megyei és helyi szinteken történő áttekintése; a környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása. Az akcióprogram specifikus és operatív célkitűzései szerint a környezet-egészségügyi problémák megoldási lehetőségeinek feltárása helyi szinten is szerepel. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram által megfogalmazott feladatokban és programokban a településeknek is megfelelő módon részt kell vállalnia. 93

95 Általános jellemzők A környezet-egészségügy megyei helyzetének vizsgálata során a lakosság általános egészségi állapotát értékeljük a környezeti hatások függvényében. A vizsgálatok sikerét számos tényező korlátozza. Egyrészt viszonylag kevés adat áll rendelkezésre, másrészt a környezeti tényezőkkel összefüggő betegségek nehezen azonosíthatók. A megye helyzetét, környezet-egészségügyi állapotát nagymértékben meghatározza Budapest, mivel Pest megye 187 településéből 80 a budapesti agglomerációt alkotja, mely körülöleli a fővárost és kötődik hozzá. Az út és vasúthálózat, energiavezetékek, a víz és csatornamű hálózat ugyanúgy meghatározói a kötődésnek, mint a naponta ingázó sokezres munkaerő. A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezethető daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magyar és nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen. Mindkét nemnél az elmúlt 20 év alatt többszörösére emelkedett a halálozás mértéke a év közötti népesség körében. Hasonlóan az országos tendenciához, Pest megyében is megfigyelhető a lakosság körében az allergiás és asztmás tünetek gyakoriságának folyamatos növekedése. Egyes becslések szerint napjainkban a lakosság 40 %-ánál jelentkezik valamilyen allergiás tünet. Az egészségi állapot jellemzésére a halálozási adatok értékelése alkalmas. Az általános halandósági adatok alapján elmondható, hogy a megyei mutatók nem különböznek jelentősen az országostól. A vezető halálokok között a keringési- (48,9 %) daganatos- (22,4 %) az emésztőszervi- (10,8 %) és légzőszervi betegségek (3,7 %) szerepelnek. Az emésztőszervi megbetegedések közül, az alkoholfogyasztás okozta májbetegségek érdemelnek említést, melyek az utóbbi tíz évben emelkedő tendenciát mutatnak Légszennyezettség Pest megye levegőminőségi állapota az elmúlt időszakban rosszabbodott az átmenő forgalommal, forgalmi dugókkal különösen terhelt településeken az NO 2 és a PM 10 tekintetében, továbbra is előfordulnak határérték-túllépések. A parlagfű és más allergén növények pollenterhelése is növekvő tendenciájú. Pest megye egyes déli agglomerációs településeinek levegőszennyezettségét befolyásolhatja Budapest közelsége, de alapvetően nem az határozza meg. Százhalombattán és Vácott CO, NO, NO 2, SO 2, ózon, szállópor, valamint meteorológiai paraméterek regisztrálása történik. A 24 órás átlagok elfedik az esetleges kiugrásokat, így az általuk mért komponensekben határérték túllépést nem regisztráltak. Fenti településeken a jellemző ipari szennyezők célzott és folyamatos monitorozására lenne szükség a valós légszennyezettségi állapot megismerésére. Százhalombattán: BTX (benzol, toluol, xilol), nikkel, vanádium Vácott: nehézfémek, szállópor szennyezés miatt. Főként a Budapest agglomeráció területeként Pest megyében az áthaladó közúti közlekedés okoz igen jelentős környezeti klímaterhelést, káros kipufogógáz szennyezést. Az utóbbi időben megnövekedett fosszilis tüzelőanyagok elégetése is komoly CO 2 kibocsátást jelent, mindez hatást gyakorol az éghajlat alakulására, az emberi közérzetre, egészségi állapotra Vízminőség védelem Pest megye települései közműves vezetékes vízzel ellátottak. A Duna mentén és a megye északi részén jellemzőek a regionális rendszerek, míg az alföldi térségben a községi, városi vízművek találhatók. Pest megyét nagy részt a nem védett vízadóra telepített sérülékeny vízbázisok jellemzik. Pest megyében a közműves víz nitrát és nitrit tartalma határértékek szerint néhány település kivételével megfelelő. 94

96 Szükség van a felszíni víz fürdőzésre való alkalmasságának megállapítására, a mintavételi helyek többnyire a kijelölt szabad strandok területére esnek. A Pest megye területén található 14 tóstrand vízminőségére továbbra is jellemző, hogy szezon kezdetén a kedvezőbb, míg a szezon vége felé fokozatosan romló vízminőség tapasztalható. Mindez a háttérlétesítmények hiányával, illetve a tömeges látogatottsággal magyarázható. A Csepel-sziget északi részén megvalósult Élő Duna Projektnek köszönhetően a megye területére eső Duna folyószakaszba kerülő biológiailag tisztított szennyvíz aránya 95% Hulladékok és szennyezett területek A települési szilárd hulladékok gyűjtése a megyében teljes körűen megoldott. Egészségügyi kockázatuk az illegálisan elhelyezett hulladékoknak, illetve a korábbi korszakokból megmaradt ismeretlen talajszennyezéseknek lehet. Az elmúlt években a szennyezett területek felszámolásában lényeges előrelépés történt. A fővárosi hulladékok lerakására létesült Dunakeszi, Pusztazámori hulladéklerakók korszerűek, ezek a megyei települések hulladékait is fogadják, megfelelnek az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által előírt szakmai követelményeknek. Szintén megfelelő a műszaki kialakítás egészség-megőrzési szempontjaiból a megye többi térségében készült regionális hulladéklerakó is. Az ezeknél kialakított monitoring rendszer eredményeiből a több éves tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy egészségre ártalmas környezeti szennyeződés és káros hatás nem következett be. Az éves közösségi hulladékgyűjtéseknek, valamint a szervezett lomtalanításoknak köszönhetően csökkent az elhagyott hulladékok mennyisége, valamint az illegálisan lerakott hulladékokkal szennyezett területek nagysága. Pontos felmérés nem áll rendelkezésre a szennyezett területek nagyságáról, de sajnos a tájékoztatás, a képzés ellenére továbbra is szükség van a közutak mellett és a települések határában elhagyott, lerakott hulladék szervezett gyűjtésére Klímaváltozás A települések, különösen a városok meghatározó jellemzői, a nagy területen érvényesülő magas beépítettségi szint, az ipari tevékenység és a nagyarányú közlekedés alapvetően befolyásolják az éghajlat kialakulásáért felelős tényezőket, aminek következtében a városokban a környező területekétől jelentősen eltérő mezoklíma alakul ki. E sajátos jellemzőkkel bíró mezoklíma jellegzetessége a városi hősziget, ahol a városok felszíni hőmérséklete jelentősen meghaladja a település környékén mért értékeket, ami nyáron komoly közegészségügyi kockázatot rejt magában a városlakók számára. Budapest belterületéé 1-1,5 C-kal, melegebb a külterületekénél. Az agglomerációban ehhez hasonló értékek is kialakulhatnak, míg a megye többi részén ettől kisebb lehet a különbség. A városi hőtöbblet kialakulása több tényező együttes következménye, amelyek közül a legjelentősebbek: a por és az üvegházhatású gázok feldúsulása a város feletti légrétegekben, a városi felszín alacsony sugárzás-visszaverő képessége, a felszín tagolt morfológiája, illetve a városok magas külső forrásból származó energiafelhasználása miatti többlet hő kibocsátása. A jellegzetes városi tevékenységek következtében a nagy települések sugárzási mérlege jelentősen eltér az őt körülvevő természetes környezetétől. A közlekedési, valamint ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás részeként nagy mennyiségű aeroszol és üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. A magas pára, por és üvegházhatású gáz koncentráció következtében a városok felett a felszín közelében reked a meleg levegő. A nagy települések feletti légrétegekben tehát az antropogén szennyezés következtében fokozott üvegházhatás érvényesül. 95

97 A városi hősziget kialakulásában jelentős szerepet játszik a városi földfelszín alacsony sugárzás visszaverő képessége (albedo). A felhasznált építőanyagok közül kiemelkedően alacsony az aszfalt albedója, de a beton- és téglafalak is jelentős rövidhullámú sugárzást nyelnek el nappal. Az eltárolt energiamennyiség a tagolt felszín miatt csak korlátozottan tud hosszúhullámú sugárzásformájában eltávozni, hiszen a kisugárzott hő egy része az épületek, illetve növények felületén ismét elnyelődik és onnan a felszín felé visszasugárzódik. Mindezek következtében a nappal elnyelt hőmennyiség kisugárzása az éjszakai időszakra is áthúzódik, kitolva az esti enyhülés kezdetének időpontját, ami döntő mértékben járul hozzá a napi középhőmérséklet emelkedéséhez, a városi hősziget jelenségének kialakulásához. A városi hősziget kialakulásában szerepet játszik a városokban koncentrálódó lakossági, ipari, kereskedelmi és közlekedési eredetű fosszilis energiahordozók elégetéséből származó hőenergia kibocsátás is. Mérések alapján azonban az antropogén hőtermelés jelentősége a városi hőszigetek kialakulásában csak másodlagos a mesterséges felszínek eltérő hőgazdálkodásából származó hőtöbblet mellett, amit jól bizonyít, hogy sík területen, nyílt felszíni víztől távol fekvő városok esetében végzett vizsgálatok alapján a fűtési és nem fűtési időszakok közül az utóbbiban szignifikánsan magasabb hősziget intenzitási értékek adódnak (Szegedi S., Baros Z., 2005). A fosszilis energiahordozók elégetése a közvetlen hőenergia-kibocsátáson túlmenően a kibocsátott szennyezőanyagok által kiváltott üvegházhatás révén közvetetten is hozzájárul a városi hőszigetek kialakulásához. Tovább fokozza a városok felszíni hőmérsékletét az a kedvezőtlen jelenség, hogy a burkolt felületek nagy aránya következtében a csapadékvíz legnagyobb része lefolyik, és így kevesebb nedvesség jut a felszíni talajrétegbe. A száraz időszakokban ennek következtében kevesebb víz áll rendelkezésre a hűtő hatású párologtatáshoz, ami fokozza a városi légkör felmelegedését. A párolgás alacsony mértékének következményeképpen jellegzetesen alakul a nagyobb települések felszín közeli légrétegeinek páratartalma. A relatív nedvesség a települések magas beépítésű negyedeiben jóval alacsonyabb, mint a peremvárosi, nagy zöldterületekkel bíró városrészekben. A különbség különösen gyenge légmozgású időszakokban jelentős, ilyenkor több százalékpontnyi különbség adódik a városnegyedek légnedvessége között, szélsőséges esetekben a belvárosi részeken mesterséges sivatagi klíma is kialakulhat, %-os relatív nedvességi értékekkel (Nagy I., 2008). A speciális gyakori felemelkedéssel jellemezhető városi cirkulációs rendszerek, valamint a porszennyeződésből származó nagyszámú kondenzációs mag jelenléte következtében a népes településeken átlagosan 5-10%-kal magasabb a csapadék mennyisége a környező területekénél. A városkörnyék éghajlatának szélsőségesebbé válása tovább fokozza az amúgy is szélsőségekre hajlamos városi klímát. A városok klímaváltozással összefüggő veszélyeztetettségét tetézik a klímaváltozás nagy földrajzi területeket érintő következményeinek (aszály, áradás) megjelenései a városokban. A várható változások mértéke, a fő veszélyeztető tényezők azonban lényeges eltéréseket nem mutatnak a megyén belül. A nyári hónapok átlaghőmérsékletének markáns akár 5 C-ot is meghaladó emelkedésére kell számítani. A szélsőséges hőmérsékletű időszakok közül a nyári hőhullámok hossza és intenzitása nő, míg a fagyos napok száma csökken. A közegészségügyi problémákat okozó trópusi éjszakák (20 C feletti minimum hőmérséklet) száma a XXI. század végén elérheti az évi at. A fagyos napok száma azonban jelentősen csökken. Az évi csapadékmennyiség déli irányban fokozódó mértékű csökkenése várható. A szélsőséges csapadékviszonyokkal jellemezhető időszakok közül mind a nagy intenzitású csapadékesemények, mind a száraz periódusok gyakorisága várhatóan folyamatosan nő. Várhatóan 13 %-kal nő az extrém csapadékesemények száma, aminek következtében az árvizek kialakulásához ideális feltételeket teremtő néhány napos, extrém csapadékmennyiséggel jellemezhető időszakok növekedésére van kilátás. Az előrejelzések szerint várhatóan 1 héttel nyúlik meg az aszályos időszakok hossza. A városokban az évi átlaghőmérséklet várhatóan 4 C-kal nő. A csapadék mennyisége a térség déli részein várhatóan nem változik, az északi részeken enyhe 5%-os emelkedés várható. A csapadék éves eloszlása, télen az egész térségben észak felé fokozódó mértékben nő, míg nyáron mindenhol déli irányban emelkedő tendenciát mutatva csökken a lehulló csapadék mennyisége. 96

98 Ez különösen Dél-Pest megyében okoz majd súlyos károkat, hiszen itt az éves csapadékmennyiség a jelenleg is a legalacsonyabb. Az aszályos napok száma napról re emelkedik a XXI. század végére. A térség városaiban a legnagyobb problémát várhatóan a nyári hőhullámok időtartamának és intenzitásának növekedése fogja okozni, különösen az agglomeráció és a megye déli térségeiben. Emellett télen az erősen csapadékos időszakok hosszának és az ezek alatt lehulló csapadék mennyiségének növekedése, valamint a téli csapadék halmazállapotának hóról esőre váltásának következtében a hirtelen lezúduló, nagyintenzitású csapadékhozam, nyáron pedig az aszály jelentenek majd kihívást. A változó városklíma társadalmi, gazdasági, környezeti hatásai A társadalom életét alapvetően befolyásoló környezeti adottságok megváltozása a megszokott feladatokat, veszélyeket és lehetőségeket meghaladó új kihívásokat állít a városok lakossága és intézményeik, szolgáltatóik elé. A klímaváltozás belátható és tervezhető időn belül nem fog megállapodni egy egyensúlyi helyzetben. Emiatt a társadalomnak is nem egyszeri átalakulásra, hanem folyamatosan változó környezeti hatásokra kell felkészülnie, így folyamatosan változó alkalmazkodásra van szükség. Ez minden érintett területen fokozott és megújuló feladatokat fog jelenteni. A klímaváltozás következtében az alábbi természeti adottságokkal lehet számolni: Gyakoribbá és hosszabbá váló nyári hőhullámok. Csökkenő és rendszertelenebbé váló éves csapadékmennyiség. Nagy intenzitású csapadék, zivatarok, jégesők gyakoriságának növekedése. Változékonyabb időjárás. Fagy változékony időszakok hosszabbodása és gyakoribbá válása a hosszú, hideg telű térségekben. Erősödő és gyakoribbá váló viharok, az óceáni partvidéken a trópusi ciklonok megjelenésének esélye nő, ezzel erősödő abrázió. Az erősebb széllel járó viharok eddig védett térségekbe is eljutnak. Időszakos talajvízszint-emelkedés az árvízveszélyes területeken, talajvízszint csökkenés a legtöbb területen. A folyók általában csökkenő vízhozama mellett a hirtelen bekövetkező árvizek, felhőszakadásból származó lokális elöntések valószínűsége megnő, az árvizek csúcsmagasságának emelkedése várható. A szárazabb növényzet és nagy intenzitású csapadék miatt a felszíni erózió fokozódik. A változó talajvízszint miatt a talaj teherbírása változhat, talajmozgások alakulhatnak ki. A téli hőmérséklet emelkedése miatt a hideget kevésbé tűrő élőlények megjelenése, térhódítása. A hatások közül érdemes elválasztani a közvetlen és közvetett hatásokat. A közvetlen hatások az éghajlat, időjárás által közvetlenül befolyásolt települési folyamatok, míg a közvetett hatások gyakran más, már létező társadalmi/gazdasági folyamatok részeként jelennek meg, felerősítve, irányítva vagy éppen gátolva azokat. A közvetlen hatások közül kiemelt jelentőségű az egészségre és az egészségügyi intézményrendszerre gyakorolt hatás. o A melegedéssel járó hőhullámok hatása közismert. A hűvösebb klímán élők számára kevésbé kiugró hőmérsékletű időszakok gyakoriságának növekedése is szokatlan kockázatot jelent. Az általános melegedéssel együtt jár a kórokozók és azok hordozóinak elterjedése, aktivitási időszakuk meghosszabbodása (például szúnyogok), az enyhébb telek pedig olyan élőlények megtelepedését is lehetővé teszik, amelyek egyébként természetes úton nem tudtak eddig fennmaradni. 97

99 o A növényzet összetételének változása, de ettől függetlenül is a meleg, nem frissülő levegőjű időszakok gyarapodása a pollenterhelés növekedését és az allergiás tünetek gyarapodását okozza. o A várhatóan változékonyabb időjárás főként a betegeket és az időseket viseli meg, így nemcsak a hőmérséklet szélső értékeinek alakulása, de a változás sebessége is kockázati tényezővé válik. o A melegebb, derültebb időjárással fokozódó UV sugárzás kevésbé feltűnő gyorsasággal, de szintén fokozódó jelentőségű kockázatot jelent. o Az egészségügy intézményrendszerére közvetett hatásként az időjárással kapcsolatos megbetegedések, rosszullétek számának növekedése, az árvizek, viharkárok következtében gyarapodó balesetek, a veszélyhelyzettel érintett lakosság ellátása, a fokozódó járványveszély ró külön feladatokat. o Az épületek nyári felmelegedése miatt emelkedik azok energiaigénye, ugyanakkor az energiaellátás biztonsága is csökkenhet, ezek már közvetlen hatások. o Az általában magasabb csúcshőmérsékletek az egész kontinensen fennakadásokat okozhatnak a kötött pályás közlekedésben a felsővezeték-szakadások és a sínek deformációja miatt. o Az erősödő hatású fagyváltozékonyság az épületek, talapzatok, szobrok, útburkolatok rongálódását okozhatja. o A gyakoribbá és erősebbé váló viharok károsítják az épületeket és a légvezetékeket, közvetlenül is és a kidőlő fák, oszlopok által egyaránt. o Az elektromos vezetékszakadások miatti áramkimaradás csaknem az élet minden területét érinti. o Az intenzívebb csapadék, felhőszakadás, zivatar hatásai közül a fokozott villámtevékenység és a jégverések a legveszélyesebbek az épületekre, de szinte minden szabadon álló emberi szerkezetre is. A nyári időszakban vagy hóolvadáskor érkező felhőszakadások a talaj fokozott erózióját, vízmosások o kialakulását, utak, épületek alámosását okozhatják, omlásokat válthatnak ki gyakorlatilag bárhol. o Az aluljárókat, alagutakat, metróhálózatokat elsősorban az ilyen eseményekhez kapcsolódó elöntések veszélyeztetik, de hőhullámok idején a hatékony szellőztetés is nehezen megoldható feladat. o A talajvízszint változása a talaj és vele együtt épületek, vezetékek elmozdulását, csúszását, deformációját, törését okozhatja. o A közlekedő embert hőhullámok a nem légkondicionált járművekben csökkentik a koncentrálóképességet és rosszulléteket okozhatnak, ami nemcsak a vezetőt, de az utasokat is veszélyezteti. o A rendkívüli időjárási helyzetek (ónos eső, zivatar, erős szél) gyakoriságának növekedése a felkészületlen gépkocsivezetők számára jelent komoly kockázatot. o Az erős viharok a hajózás és repülés számára is fokozódó problémát jelentenek. o Összetett a vízgazdálkodás, vízrendezés terén jelentkező hatás is. Az aszályok gyakoribbá és súlyosabbá válása miatti vízhiány és a felhőszakadások okozta rendkívüli árvízveszély. Az árvízveszély szempontjából is különösen fontosak a lokális, nem is feltétlenül vízfolyáshoz köthető áradások, felhőszakadások okozta elöntések. A szennyvízkezelés szempontjából az egyesített csatornahálózatoknál az árvizek, a csökkenő vízfogyasztás miatt koncentráltabb szennyvizek pedig a szennyvíztisztítók működésében okoznak problémát. A nem megfelelően kialakított és erózióveszélynek kitett hulladéklerakókat érinti a hulladékgazdálkodás terén leginkább a klímaváltozás. o A városi zöldterületek nagy részén a fokozódó meleg, szárazság és a terjedő melegkedvelő fajok, növénykárosító rovarok terjedése miatt eleve egyre nagyobb környezeti stressznek vannak kitéve. Ezt fokozza még a városi lakosság egyre 98

100 erőteljesebb igénybevétele is, hiszen a melegebb időben egyre többen és egyre intenzívebben használják a városi parkokat. A nagyobb környezeti stressznek kitett növényzet a viharoknak is kevésbé áll ellen, éppen akkor, amikor azok erősebbé és gyakoribbá válnak. o A folyamatos, hosszú telekhez alkalmazkodott hidegtűrő fajok esetében az átmeneti időszakok és a téli melegfrontok változékony időjárása lehet kockázatos, mivel a meleg hatására túl korán indulhatnak meg az életfolyamatok. o A települési szintű energiaellátás szempontjából a nyári hőhullámok idején a légkondicionálás megnövekvő energiaigénye a legfontosabb hatás. A nagy elektromos hálózatok miatt a közvetlen hatásokkal, károkkal nem érintett rendszerekben is túlterhelés jelentkezhet. o A többi ágazat alkalmazkodási megoldásai is növelhetik az elektromosenergia-igényt (például buszközlekedés felváltása metróval vagy villamossal), ami az energetika szempontjából a klímaváltozás velejárója. o Kedvező hatás a várhatóan emelkedő átlaghőmérséklet és rövidülő, melegedő telek miatt a fűtési igény csökkenése. A klímaváltozás közvetett hatásai elsőként a gazdaság terén jelentkeznek. Az eddigiekben vázolt hatások elsősorban műszaki, technikai jellegűek, hatásuk a gazdaságra egyértelműen a termelés és szolgáltatások ráfordításainak költségesebbé válásában jelentkezik. o A manapság jellemző nagy ellátó rendszerek, amelyek a közlekedésen és infrastruktúrán keresztül ki vannak téve a környezeti változásoknak, érzékenyebbek és sérülékenyek ezekre a hatásokra. o Az alkalmazkodás a társadalom számára többnyire többletköltségekkel és új feladatokkal jár, amiket csak részben lehet a civil és magánszférára bízni. Az önkormányzatok és az állam pedig ha kerülő úton is a gazdaságból vonják el az ezek finanszírozásához szükséges pénzt. Ugyanakkor a klímaváltozás hatásai gazdaságilag kedvezőek is lehetnek. A korszerű és környezetbarát termékekre és szolgáltatásokra épülő ágazat erősödése várható, ami új munkahelyeket is teremthet, ami a helyi gazdaságfejlesztésnek is fontos része, miközben klíma-barátabbá teszik a településeket. o A hátrányos helyzetű csoportokat (szegények, idősek, betegek, fogyatékkal élők, kisebbségek) intenzívebben érintik a változások, lévén nekik a legkisebbek az alkalmazkodáshoz mozgósítható tartalékaik. Anyagi szempontból a lakáskörülmények kedvezőtlen változása (például a hőhullámok, o árvizek, gyorsabban leromló épületek miatt) és a rendkívüli időjárási helyzetek, viharkárok, árvíz, talajmozgások okozta ingó és ingatlan károk teszik kiszolgáltatottá ezeket a csoportokat. A gazdaság, vagy csak pusztán az életkörülmények változása pedig egyre jelentősebb migrációt okoz. Mind a társadalom, mind a gazdaság szempontjából általánosan fontos a környezetbiztonság és a katasztrófavédelem szerepe. Legsúlyosabb az árvizek, különösen a gyors, lokális árvizek gyakoriságának és intenzitásának növekedése lesz. Emellett az erdőtüzek gyakoriságának és intenzitásának növekedése kiemelendő, főleg azért, mert olyan térségekben is számítani kell rájuk, ahol eddig ritkán, kis intenzitással fordultak elő. A változékony időjárás a közlekedésbiztonságot veszélyezteti, főleg a téli időszakban (viharos szél, ónos eső, fagyváltozékony időszakok hosszabbodása). Az épületek, és az infrastruktúra fokozódó terhelése miatt is veszélyhelyzetek alakulhatnak ki. Mindez a biztosítások szükségszerű terjedését és amennyiben nem történnek hatékony lépések az alkalmazkodás növelésére azok drágulását is okozza. 99

101 P e s t M e g y e i K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m Zöldfelületek állapota és védelme, zöldfelület gazdálkodás A zöldfelületek állapota A megye zöldfelületi rendszerének kiterjedését és szerkezetét jelentősen befolyásolja a nagymértékű beépítettség. Budapesten és az agglomerációs településeken emiatt számottevően alacsonyabb a zöldfelületi arány, mint az agglomeráción kívüli településeken. A beépített területek a fővárosban és a környező településeken alapvetően a zöldfelületek rovására terjeszkednek, zöldfelületi elemek alig létesülnek, s mindezek mellett jellemző, hogy a településen belül egyre több az elhanyagolt, illetve elhagyott, használaton kívüli telek. A megye területén lévő magterületek egyre zsugorodnak, az ökológiai és zöldfolyosók egyre keskenyednek, s az elmúlt évtizedekben sok helyen mozaikossá váltak. Az országos ökológiai hálózat övezetéhez tartozó területek Pest megyében Forrás: Országos Területrendezési Terv, 3/1. számú melléklet A zöldfelületi borítottság a megye északi-északnyugati részein lévő hegyvidéki és dombsági területeken a legnagyobb, és jelentős a déli-délkeleti síkvidéki területeken is a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek következtében. A zöldfelületi rendszer legnagyobb összefüggő magterületeit a védett természeti területek képezik: a megye északi részén a Duna Ipoly Nemzeti Park (Börzsöny, Alsó-Ipoly mente, Visegrádi-hegység, Pilis), Budapesttől nyugatra a Budai Tájvédelmi Körzet, a fővárostól keletre a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet, délen az Ócsai Tájvédelmi Körzet (Ócsa, Inárcs és Dabas közigazgatási területén) és a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági puszta területegysége (Apaj, Bugyi és Kiskunlacháza közigazgatási területén). 100

102 Emellett a megye zöldfelületi rendszerében jelentős szerepet tölt be a Duna, illetve mellékfolyói. A folyó, mint egy élő folyosó szeli át a megyét, melynek medre és parti sávja számos szakaszon elsősorban a városi és fővárosi szakaszokon erősen módosított. A Dunát kísérő galériaerdőt főként települési, ipari és közlekedési területek szakítják meg. Az utóbbi években megfigyelhető kedvező folyamat a folyóparti közparkok gyarapodása, a barnamezős területek átalakítása vagy egykori zöldfelületek fejlesztése révén. Ennek a tendenciának a folytatása elengedhetetlen a Duna menti települések élhetőbbé tétele érdekében A zöldfelületek védelme A zöldfelület-védelem a megye területén az ország más területeihez, illetve a tájvédelemhez hasonlóan jellemzően a hatósági, valamint a terület- és településrendezési eszközökön keresztül érvényesül. A zöldfelületek védelmének lehetőségei az országos vagy helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt álló területeken jobbak. A megye területének nagyobb részén (Budapest és a megye további 168 települése) a hatósági feladatokat első fokon a budapesti székhelyű Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség látja el. A megye délkeleti részén (Cegléd, Abony és Nagykőrös környéke) a szolnoki központtal működő Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az illetékes. A felügyelőségek tevékenységüket a működési területükkel érintett nemzetipark-igazgatóságokkal a megye nagyobb részén a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, délen a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben végzik. A megyében jelentős a gondozott, ápolt zöldfelületek nagysága A megyei területrendezési terv és településrendezési eszközök véleményezése során a nemzetiparkigazgatóságok, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek véleményezőként vesznek részt. Véleményező hatáskörükben a zöldfelületek védelmére vonatkozóan jogszabályokon alapuló szakmai véleményt fogalmaznak meg. A zöldfelületek egy része országos vagy helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt áll. A védett természeti területeket részletesen a Természetvédelem című fejezet ismerteti. A táji sokféleség megőrzését nagyban elősegíti a helyi jelentőségű mikroélőhelyek, zöldfelületi elemek fenntartása. 101

103 Zöldfelület-gazdálkodás A zöldfelület-gazdálkodás alapvetően a települési önkormányzatok feladata, a megyei önkormányzat korlátozott lehetőségekkel rendelkezik. Pest megyében a zöldfelületi rendszer állapotáról pontosabb képet adó, átfogó felmérés ez idáig nem készült. A zöldfelület-gazdálkodás eredményességét nagymértékben javítaná egy zöldfelületkataszter megléte, mely alapvető információkat tartalmazna a szakemberek és a helyi lakosság számára az egyes települések zöldfelületi elemeire vonatkozóan (egészségi állapot, védettség, biológiai sokféleség, növényborítottság mértéke, hozzáférhetőség, terheltség, kapcsolódás más zöldfelületi elemekhez) Zaj- és rezgésvédelem A zaj-és rezgésforrások számának és az általuk kibocsátott zaj- és rezgés nagyságának növekedése, a lakossági panaszok számának emelkedése és a társadalom ezen problémák iránti nagyobb érdeklődése miatt a környezeti zaj-és rezgésvédelem a környezetvédelem szerves és fontos része lett. A településeken belüli zajterhelés nagyságát a beépítési viszonyok, a zajforrás típusa, a zajforrás és a védendő homlokzat közötti távolság, a hangterjedést befolyásoló elemek stb. határozzák meg. Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában a Pest megyei települések teljes területén a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásait és az abban foglalt zaj határértékeket, valamint a 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet szabályait is figyelembe kell venni, amelyben az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében kerültek megállapításra az azokat veszélyeztető zajok és káros rezgések elleni védelem alapvető szabályai. Néhány nagyobb település [Újhartyán, Bugyi, Vecsés, Üllő, Abony, Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa (részben a 4-es út)] belterületi elkerülő szakaszainak átadásai az elmúlt években jelentősen csökkentették a védendő lakóterületeken az átmenő forgalom okozta zaj- és rezgésterhelést. A megvalósult közúti fejlesztés is bizonyítja, hogy a közúti forgalomból eredő zajterhelés elleni védelemnek egyik leghatékonyabb eszköze, ha a forgalmas utak elkerülik a védendő területeket Közlekedési zaj A településeken belüli zajterhelés nagyságát az egyes útvonalak járműforgalmán kívül a beépítési viszonyok, ezen belül a zajforrások és a védendő homlokzatok közötti távolság, az útkereszteződések is befolyásolják; így akár néhány száz méteres útszakaszon is jelentősen változhat az okozott közúti zajterhelés nagysága. Tervezett úthálózat és a beépítésre szánt területek fejlesztésénél a zaj elleni védelmet, a határértékek tarthatóságát megfelelő nyomvonalvezetéssel és létesítmény elhelyezéssel, városrendezési, forgalom-szervezési védelmi eszközök igénybe vételével is biztosítani kell. Valószínűsíthető, hogy a közúti közlekedés okozta zajterhelés a legnagyobb a belterületi tranzit utakon, ezek közül is elsősorban az autópályákon és a főutakon. A települések közúti forgalma zavaró zajhatással jár. Pest megyében a főútvonalak sokszor a települések belterületein haladnak át. A környezetminőség javításának egyik fontos feladata a közlekedésből eredő zajszint csökkentése. A közúti közlekedés zajszennyezésének csökkentésére eseti megoldásként zajfogó falak építése nyújthat megoldást, hosszú távon a gépjármű állomány, az útburkolatok cseréje (a közutak felújításánál alkalmazható olyan aszfalttípus, mely adalékanyagainak köszönhetően kisebb zajkibocsátást eredményez), valamint a lakóövezetet elkerülő főútvonal (gerincút) jelenthetne jelentős környezetminőség javulást zajvédelmi tekintetben. Egy esetlegesen tervezett úthálózat és a beépítésre szánt területek fejlesztésénél a zaj elleni védelmet, a határértékek tarthatóságát megfelelő nyomvonalvezetéssel és létesítmény elhelyezéssel, városrendezési, forgalom-szervezési védelmi eszközök igénybe vételével is biztosítani kell. 102

104 Zaj- és rezgéskeltő a vasúti közlekedés is, de az ilyen típusú szállítás fokozatos visszaszorulásával egyre kevésbé jelentős a zavaró hatása, és az is csak inkább éjjel érzékelhető. E szennyezésnél a kisebb zavarást az is jelenti, hogy a vasúti hálózat és a közlekedési sűrűség is értelemszerűen ritkább, túlnyomórészt elkerülik a lakott területek központjait, ugyanakkor a vonalak mentén mégis jelentős konfliktusokat (ritka, viszont erős zaj) okoz. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér nappali zajterhelése az országban a legnagyobb. Az üzemeltetésével együtt járó zajhatások a megye Budapesttel szomszédos, délkeleti agglomerációs térségét érintik elsősorban, ezen belül Üllő, Vecsés környezeti zajhelyzetében meghatározó jelentőségűek. A le- és felszálló repülőgépek zaja különböző mértékben a repülőtértől kmre is zajterhelés növekedést okoz. Pest megyét érintő légiközlekedés zaja éjjel Forrás: (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Stratégiai Zajvédelmi Intézkedési Terve Vibrokomp Kft.) A stratégiai küszöbértékeket a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet 9. (3) bekezdése írja elő, ami a közlekedési zajforrás esetén: L den nappal = 63 db, L den éjjel = 55 db. A megyei települések stratégiai zajtérképe és intézkedési terve hivatott arra, hogy a környezetet zavaró zajforrásokat felderítse a fő közlekedési létesítményekre készített zajtérképekkel (pl. Liszt ferenc nemzetközi repülőtér, agy forgalmú közút és vasút). A stratégiai zajtérképek elemzéséből derülhet ki, hogy milyen zavaró zajforrások érintik Pest megye településeit. E zajtérképek tartalmazzák a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből származó káros hatású kültéri zajokat is. Pest megye települései tekintetében a közlekedésből származó zajokra vonatkozóan kaphatunk hasznos információkat a stratégiai zajtérképekből. A stratégiai zajtérképek Budapest és agglomerációja zajhelyzetét, másrészt a jogszabályban előírt stratégiai küszöbérték meghaladásának mértékét tükrözik, továbbá fontos információval szolgálnak a zaj által érintett lakosság, lakóépületek, érzékeny intézmények helyzetéről. 103

105 Több Pest megyei településnek részletesen megtekinthető a Stratégiai Zajtérképe. Például Kerepesen a helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy a település közúthálózatán az útburkolat minősége a Szabadság úton (3. sz. főút) kátyús, töredezett. Az intézkedési tervben előirányozták a főúton az útburkolat cseréjét, melyet az elkövetkező 5 évben javasolt elvégezni. Az útburkolat kopóréteg cseréjének a költségei nem túl magasak. Két részlet példaként a települések elkészült zajtérképei közül: Az alábbi térképen Alsónémedi közlekedési zajterhelését mutatjuk be: 104

106 Vecsés éjszakai zajterhelése látható a következő térképen: Ipari és üzemi jellegű zaj A helyi képviselőtestület a feladatkörében csak olyan rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. A zaj megelőzése szempontjából fontos az alapos és átgondolt településrendezés, a településrendezési eszközök elkészítésekor, azaz egyes építési övezetek kialakítása, az ezekben folytatható tevékenységek, a területhasználat és a beépítés feltételeinek meghatározása. Az egymással természetszerűleg össze nem férő tevékenységek (például nagy zajjal járó iparí tevékenységek és Az itt alkalmazott technológia nem idéz elő környezeti zajterhelést (ABeton Majosháza, Térkő üzem) lakófunkció) folytatása engedélyezhető-e a meghatározott területen, a település rendezési terve, illetve helyi építési szabályzata alapján. A megfontolt, zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, helyi településtervezés jelentősége a későbbi konfliktushelyzetek megelőzésében mutatkozik meg. Zajvédelmi szempontból azok az ipari és üzemi jellegű létesítmények a potenciális források, amelyek a lakóterületekbe ékelődve helyezkednek el. A kis üzemeken kívül ipari zajforrásként kezelhetőek a terület funkcióját kiszolgáló elektromos elosztók, gázfogadók, stb. Az ipari létesítmények zajkibocsátása függ az alkalmazott technológiák, gépek, berendezések zajosságától, azok telephelyen belüli telepítési módjától, üzemeltetési körülményeitől. Az okozott zajterhelés mértékét a hatásterület nagyságát több tényező együttesen befolyásolja, mint pl. az ipari objektumok és a védendő területek közötti távolság, környezetük beépítettsége, a 105

107 beépítés magassága. Az ipari létesítmények zajkibocsátása telephelyenként változó, ezért korrekt megállapításokat nem lehet tenni. Az üzemi jellegű források zajkibocsátásában az elmúlt időszakban észlelhető változások a gazdasági átalakulásnak tulajdoníthatók. Emiatt az átalakulással párhuzamosan a kibocsátott zaj szintje is változott, többségében csökkent. Pest megye kereskedelmi-gazdasági területein működő termelő-, és szolgáltató egységekben az itt alkalmazott technológiák többsége nem idéz elő jelentős környezeti zajterhelést. Az okozott zajterhelés mértékét több tényező együttesen befolyásolja, így nem mindig lehet egyértelmű összefüggést találni a létesítmény jellege, kiterjedtsége és az általa okozott zajprobléma között. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei új tervezésű, vagy megváltozott terület felhasználású lakóterületen és vegyes területen. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület Lakóövezetben bármilyen tevékenységgel, zajos gép üzemszerű működtetésével összefüggésben fellépő zajterhelés max. mértéke nappal 55 db, éjjel 45 db lehet. A további részletes terhelési határértékeket a települések Helyi Építési Szabályzatai, vagy amennyiben van, helyi zajvédelmi rendeletei tartalmazzák. Ha a mért maximális terhelési értékek meghaladják az előírt zajszintet, akkor a zaj csillapítására alkalmas megoldást helyi rendeletekben kötelezően elő kell írni. Ha a csillapítás nem megoldható, a kérelmet el kell utasítani. A meglévő bármilyen épületnél utólag felszerelt gép zaja, vagy más okból történő egyéb zaj határérték túllépés esetén el kell rendelni annak a határérték alá történő csökkentését. Ezek az illetékes települési önkormányzat jegyzőinek, illetve a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe utalt feladatok Építési zaj Az építőipari munkagépek zajkibocsátása (hangteljesítményszintjei) az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM GM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján határozható meg. Építőipari munkagépek zajjellemzői Munkagép, berendezés Teljesítmény Hangteljesítményszint-határérték Univerzális földmunkagép P = 95 kw L W = 101,2 db Rakodógép P = 90 kw L W = 101,6 db Építőipari teheremelő P > 15 kw L W = 93 db Rakodógép P > 55 kw L W = 101,0 db Kompresszor L W = 97,0 db Gyorsdaraboló L W = 98,0 db Döngölőgép P = 50 kw L W = 101,0 db Áramfejlesztő generátor P = 5 kw L W = 98,0 db Az építési tevékenységek idején az építőipari kivitelezéstől származó zajterhelés a nagyobb zajkibocsátással járó technológiai műveletek végzése és a legzajosabb építőipari gépek működtetése során átlagosan 2-10 db-el haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt 106

108 határértékeket. A határérték túllépés a területek jellemzőiből, azaz a védendő homlokzatok minimális távolságából adódik. Tapasztalatok szerint az építőipari gépek üzemelése során kibocsátott zajra rövidebb, átlagosan 4-5 óra időtartamban kerül sor az adott építési fázis függvényében. Ebben az esetben átlagosan 3 db-el kisebb zajterhelés várható az építési területekhez legközelebbi védendő területeken, azaz a várható túllépés mértéke 5 db lesz. Ez a határérték túllépés nem éri el a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 8. a) pont szerinti mértéket. A megyei települési önkormányzatok rendeleteinek zajvédelem helyi szabályozásáról figyelembevétele alapján az építési kivitelezési munkák általában munkanapokon óra és óra között végezhetők, szombaton, vasárnap és ünnepnap a tevékenység nem végezhető. Különösen indokolt esetben, pl. ha az építési technológia folyamatos munkavégzést igényel, vagy életveszélyes illetve balesetveszélyes állapotot kell elhárítani,- kérelemre a polgármesterek felmentést adhatnak a rendelet előírásainak betartása alól-, mérlegelve annak időtartamát. A felmentés nem mentesít a közterület használati megállapodás megszerzésének, valamint a rendeletben foglaltak betartásának kötelezettsége alól. A kivitelezés során be kell tartani az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII.8.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait. Csak olyan gépekkel, berendezésekkel végezhető a kivitelezés, melyeken a garantált (LWA) zajszint fel van tüntetve. A kivitelezés során a kivitelező és annak alvállalkozója is köteles betartani a 284/2007. (X.29.). sz. Korm. rendelet építési zaj-és rezgésforrás működtetésére vonatkozó 12 előírásait Lakossági és közüzemi tevékenységből eredő zajok Alkalmi és szezonális zajforrásnak minősül a fű- és sövénynyírás, a kör-, a szalag- és a motoros fűrészek, valamint egyéb szerszámgépek határérték feletti zaja közvetlenül a zajforrás közelében. Közüzemi tevékenységből eredő zavaró zajforrások is sok esetben megjelennek a települések esetében. A hatályos joggyakorlat környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget vagy a tevékenységgel érintett település jegyzőjét jelöli ki. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megalkotásának lehetősége az önkormányzatok számára kizárólag azokra a területekre vonatkozik, amelyeket magasabb szintű jogszabályok (törvények, miniszteri rendeletek, kormányrendeletek) nem szabályoznak. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint az üzemi zaj terhelési határértékei új tervezésű, vagy megváltozott terület felhasználású lakóterületen és vegyes területen. Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre (db) Sor- ha az építési munka időtartama szám Zajtól védendő terület 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület Az utóbbi években a gazdasági szerkezetváltás következtében a zajos nagyüzemek száma csökkent, a környezeti zajszennyezésük miatti problémák sok esetben maguktól rendeződtek. Jelentős 107

109 mértékben nőtt viszont a lakóterületeken létesülő zajos vállalkozások és szabadidős létesítmények száma. Ezeket a telep- és szórakozó helyeket sokszor a lakóterületen, a családi házak garázsában, kertjében alakítják ki, a szomszéd lakóházától néhány méterre, jelentősen túllépve így a megengedett zajterhelési határértékeket. Ezek egy része kényszer szülte megoldás, amelyek nem ritkán határértékeket meghaladó mértékű környezeti zajterhelés növekedést okoznak. Pest megyében az elmúlt évtizedben a legnagyobb eredményeket az üzemi zajforrások környezeti zajkibocsátásának csökkentése terén érték el. A hatályos zajrendelet előírásainak megfelelően a környezetvédelmi hatóságok több száz zajforrás üzemeltetőjét kötelezték a zaj csökkentésére. A kötelezés az esetek mintegy 20 %-ában sikerrel járt, az üzem környezetében a zajszint határérték alá csökkent, de a kötelezettek kb. 80 %-a kisebb nagyobb mértékben csökkentette zajkibocsátását. Sok esetben került sor zajbírság kiszabására. Az ilyen panaszok kivizsgálása a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és a megyei önkormányzatok feladata, de egyre többször kerül sor megoldásuk érdekében bírósági eljárásra. A probléma legtöbbször a helyiségek funkcióváltásához nem megfelelő épületszerkezetek kis hangszigeteléséből, a zajos gépi berendezések működtetéséből származik. A zajok egy másik jelentős csoportját alkotják a szórakozóhelyi zajok. Szinte valamennyi önkormányzatnak gondot okoznak a szórakozóhelyek környezetében kialakuló zajproblémák, sokszor nemcsak a vendéglátó és szórakozóhelyek nagy zaja, hanem a környezetükben megjelenő éjszakai gépjárműzaj, lármázás és egyéb környezetszennyezés is. Az egyéb zajforrások kategóriába a szabadtéri, kulturális és sportlétesítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek sorolhatók, de jelentős zajterhelést jelenthetnek a reklámtevékenységek és az éjszaka is működő légkondicionáló berendezések. Az évi XX. törvény a szolgáltatási tevékenységek felügyeletét a települési önkormányzatok hatáskörébe utalta. Példaként említjük, hogy Fót településen a szórakozó helyeken okozott zajproblémák rendezése érdekében, a vendéglátó üzemek éjszakai nyitva tartásának rendjére vonatkozó rendelet tervezet készül, amely által meghatározott időintervallum megfelelő eszközt ad a hatóság részére a hathatósabb fellépés érdekében Rezgésterhelés Pest megye területén a rezgés okozta terhelésre vonatkozóan nincsenek adatok, de valószínűsíthető, hogy a forgalmasabb közutak, vasútvonalak mentén ipari üzemek és működő bányák közelében lévő lakóházakban mérhető, esetlegesen számottevő nagyságú rezgések jelentkezhetnek. A legnagyobb szintű rezgések ott prognosztizálhatók, ahol a közeli közlekedési útvonalak és vasúti pályák minősége a legkritikusabb Energiaellátás, energiagazdálkodás Az energiatermelés a környezetszennyezés egyik legjelentősebb forrása, mely alapvető szerepet játszik mind a globális, mind a lokális környezeti változások kialakulásában. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során kerül a légkörbe az üvegházhatást, globális felmelegedést okozó szén-dioxid és a savas esőket okozó kén-dioxid, nitrogén-oxidok. A tisztább vízerőművek ökológiai szempontból jelentenek problémát, míg az atomerőműveknél az esetleges műszaki balesetek rendkívüli környezeti kockázata és a sugárzó erőművi hulladék ártalmatlanítása, elhelyezése okoz gondot. Fontos feladat, hogy a termelt energia ne terhelje a környezetet, valamint gazdaságos is legyen. A fosszilis energiahordozók jelenlegi felhasználási ütemében már akár a következő évszázadokban kimerülhetnek azok forrásai. Mind a fosszilis energiahordozóknak, mind a nukleáris energiának készletei végesek, és sokkal magasabbak az externális költségei is, mint a megújuló energiaforrásoknak. A megújuló energiaforrások: a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia és a biomassza hasznosítása 108

110 jelenleg még nem számottevő, pedig ezeknek az energiaforrásoknak a minél szélesebb körű népszerűsítése a felhasználás területén sokat segíthetne a környezetbe történő káros kibocsátások csökkentésében. A települési energiagazdálkodás körében elsősorban megelőző jellegű intézkedések szükségesek. Az intézkedéseknek főként az energiahatékonyságra és a megújuló energiák előtérbe helyezésére kell törekedniük. Az adaptációs lehetőségek köre szűkebb a települési energiagazdálkodás esetén. Pest megye települései különböző szinten és mértékben tettek meg intézkedéseket az elmúlt időszakban e téren, elsősorban pályázati lehetőségek kihasználásának ösztönzésére. Többnyire biogáz üzemek, geotermikus energiát vagy geotermikus hőt hasznosító fűtésrendszerek, néhány szélgenerátor, szélerőmű és egy fotovoltaikus naperőmű épült Energiaszolgáltatás A Pest megyei települések vezetékes gázellátással rendelkeznek. A nagy-középnyomású vezetékek az átadóállomások felől érkeznek a fogadóállomásokhoz. A nyomásszabályzóktól már középnyomáson üzemelnek az ellátó hálózatok. A középnyomású rendszerek gerinc-vezetékei általában DIE 80 mmesek. Legnagyobb gázfelhasználók a településeken az ipari üzemek, energiaellátók, távfűtők, ahol a technológiai hőt előállító gázégők névleges bemenő hő teljesítménye 140 kw fölött van, az bejelentés köteles légszennyező pontforrás. Középfeszültségű települési hálózat a Börzsönyben A településeken a villamosenergia-ellátás kis-, és középfeszültségű hálózatai légvezetékes formában üzemelnek. Az ellátás 100 %-osnak tekinthető. Az energiahordozó struktúrán belül a megyében a földgázfogyasztás aránya a legnagyobb kb. 50%, a folyékony (olaj) és szilárd energiahordozók (szén, fa stb.) aránya kb. 10%, (de növekvő tendenciát mutat, pl. biobrikett) a villamosenergia-felhasználás volumene kb. 40%. A villamos energia hálózatra rácsatlakozott megyei ingatlanok aránya 100 %. A közvilágítás korszerűsítése, a teljesítményszabályozás trafókörzetenként egy szabályozó automatikával és a korszerűbb LED energiatakarékos izzók beszerelése folyamatban van. A közvilágítás korszerűsítése révén hazai tapasztalatok alapján akár %- os költségmegtakarítás is elérhető. A beruházás költségeit a települések az energia megtakarításból finanszírozni tudják. Az önkormányzatok kezelésében lévő intézmények hőszigetelése csak részben megoldott, pedig ez is jelentős energia-megtakarítást tenne lehetővé Energiafelhasználás, energiatakarékosság Az energia felhasználás csökkentése, az energiaforrásokkal való hatékony gazdálkodás, illetve az energiapazarlás csökkentése az Európai Unió egyik kiemelt célja. Az EU deklarált célja a versenyképesség fokozása, az energiaellátás biztonsága és a Kyotói Jegyzőkönyv keretében vállalt 109

111 üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási célok biztosítása érdekében 20%-kal csökkentse ra a primer energiafelhasználás mértékét. Megújuló energiaforrások alatt a nem fosszilis megújuló energiaforrások, így a szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiáját értjük. A megújuló energiaforrások hasznosítása hozzájárul a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődéshez, és ezzel összefüggésben ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kyotói Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításához. A megújuló energia az energiaforrások helyben való előállítása és diverzifikálása révén biztonságosabbá teszi az energiaellátást és csökkenti a külső fosszilis- energiapiacoktól való függőséget, továbbá a helyi munkahelyek teremtésével kedvezően hat a gazdasági-társadalmi kohézióra. Az energiagazdálkodás célja a fajlagos energiafelhasználás csökkentése, az energiapazarlás feltárása és felszámolása. A legtöbb esetben az energiafelhasználás helyén tényleges szennyező hatás nem jelentkezik, azonban nyilvánvaló, hogy az energia megtakarítás közvetve és tágabb értelemben környezetvédelmi tevékenység. Az energia-takarékosság az inflációt meghaladó mértékű energia áremelkedések miatt is szükségszerű gazdasági kényszer. Az elkészített napenergia hasznosítási tanulmányok Pest megyét a napenergiát gazdaságosan hasznosítható területek közé sorolták. A napsütéses órák száma a kedvező fekvésű területeken, akár az órát is elérheti, ami a napenergia passzív és aktív hasznosítására is gazdaságos lehetőséget biztosít. Megyei szinten óra hasznosítható napenergiával lehet számolni. Az energiaellátás biztosításához forrásként kezelhetők a megye területén áthaladó országos alaphálózati rendszerhez tartozó energiaszállító hálózatok. Ezek a megye területén áthaladó villamos energia átviteli és a földgáz, illetve egyéb szénhidrogén szállító hálózatok. A villamos energia átviteli hálózati rendszeréhez tartozó 750 kv-os, 400 kv-os és 220 kv-os nagyfeszültségű országos villamosenergia-ellátó átviteli hálózatok, valamint a 132 kv-os főelosztó hálózat megye területét érintő szakaszai. A megyében Albertirsán, Százhalombattán és Gödön üzemelnek a magyar villamosenergia-rendszer jelentős csomópontjai. A megye egyetlen jelentősebb erőműve Százhalombattán működik Az áthaladó országos villamos energia és gázszállító rendszerek több alállomással is rendelkeznek. A megye területén, Albertirsán 750/400 kv-os, Százhalombattán 220/10 kv-os, Gödön 400/220/120 kv-os alállomás üzemel, amelyek, mint energiaforrások kezelhetők. Az országos nagynyomású földgáz, valamint szénhidrogén szállító hálózati rendszereknek is vannak a megye területét érintő szakaszai. A megyében Zsámbékon, Vecsésen, Százhalombattán, Dunakeszin üzemelnek a magyar földgáz, és egyéb szénhidrogén alaphálózati rendszer jelentős csomópontjai. Ezek, mint energiaforrások vehetők figyelembe a megye energiaellátásában. Az önkormányzatok az intézmények hálózatában, vagy a települések közvilágítása esetében gyakorolhatnak közvetlen hatást a települések energiagazdálkodására. Az önkormányzati intézményhálózat energiaköltségeinek túlnyomó részét a fűtés és a többnyire világításra használt villamos energia felhasználás teszi ki. Az optimális intézményhálózat energiagazdálkodási szempontból is a legmegfelelőbb. A földgáz hatékony felhasználása a korszerű fűtőberendezések, vezérlés és automatikus szabályozás alkalmazásával biztosítható. Elsősorban az önkormányzatok szintjén kaphat elsőbbséget a ma már bizonyítottan versenyképes áron alkalmazható helyi megújuló energiahordozó (pl. a biomasszából képződő biogázra alapozva) a világpiaci áron beszerezhető szénhidrogénekkel szemben akár a meglévő ráfizetéses távhőrendszerek bázisaként, akár a környezetvédelmi igények miatt. Biogáz előállítása és hasznosítása során lehetőség nyílik egymásra épülő termelési folyamatok alkalmazására. Biogáz termelésére a kommunális és mezőgazdasági zöldhulladékok, az állattartótelepekről származó trágya és a szennyvíztisztítóban keletkező iszap felhasználásával nyílhat lehetőség. A biogáz hasznosításával megoldható a szennyvíziszap elhelyezésének problémája, a 110

112 szennyvíztisztítás önköltsége csökkenthető. A biogázt gázmotorokban elégetve hő és villamos áram nyerhető. A villamos áram a szennyvíztisztító üzem működtetése során használható fel, míg a hőenergiával részben a technológiai hőigényt lehet kielégíteni, vagy fóliasátor, gyümölcsaszaló üzem működtetésére használható fel. A biogáz termelésből megmaradó, növényi tápanyagokban rendkívül gazdag szerves anyag a mezőgazdasági területekre visszajuttatva javíthat a talajpotenciálon. Az épületeken a megfelelő méretű nyílászárók és energiatakarékos világító berendezések használata jelentős energia megtakarítást eredményez. A szennyvíz kibocsátás hulladékhője szennyvízhő-hasznosító létesítmények megépítésével kerülhet hasznosításra. A szennyvízhő hasznosítása a legkorszerűbb fűtési módnak számító hőszivattyús műszaki megoldással az egyik legideálisabb hőforrás. A rendszer alapja a hőszivattyú, ami a legkorszerűbb és rendkívül környezetbarát berendezés, elektromos kompresszor segítségével reverzibilis üzemmódban biztosítja az épületek fűtési és hűtési üzeméhez szükséges megfelelő hőmérsékletet. A hatékonysága függ a leadott és a forrás oldali hőmérséklettől, illetve ennek a kettőnek a különbségétől. A szennyvíz hőmérséklete télen-nyáron még szélsőséges időjárási körülmények között is nagyjából állandó hőmérsékletű 15 C körüli, ezért rendkívül hatékony mind a fűtés-, mind a hűtésszolgáltatásban. Napjainkra jellemző hullámszerű hőhatások csillapítására ásvány (kőzet) gyapot (5-10 cm vastagságban) hőszigetelés ajánlott az épületeknél a tetők alatt, a födémek fölött, az oldalfalakon hőszigetelő vakolat vagy hungarocell szigetelés javasolt, a természetes szellőzés biztosításával. A beépítésre kerülő építészeti anyagok energiatakarékos és környezetbarát technológiai szempontok szerinti kiválasztása a tervezők ajánlása és megbízói döntés függvénye. Az építések, rekonstrukciók során az épületek hőtechnikai tulajdonságai feleljenek meg a jelenleg érvényben lévő 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet - az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról - előírásainak Környezetbiztonság Hazánkban az ezredfordulóra megszületett a jövő globális tudománya, a biztonságtudomány. Ma a biztonságnak a társadalom által elvárt magas szintje a gyakorlatban csak korszerű védelmi, biztonságtechnikai rendszerekkel valósítható meg. Az elvárt biztonsági szint egyre növekszik, s az ennek eléréséhez szükséges műszaki megoldások, rendszerek egyre bonyolultabbakká válnak. A biztonságtudomány jelentős teret szentel a legkorszerűbb, intelligens műszaki védelmi megoldásoknak, módszereknek. A biztonság filozófiája és rendszere a maga helyén teremtett emberi, technikai, gazdasági és egyéb garanciákra törekszik, és mindezek mellett figyelembe veszi, hogy a teljes körű biztonságot nemcsak a saját, hanem környezet különféle szintjeinek biztonsága adhatja. A biztonság szerves alkotóeleme, megteremtője és fenntartója az ember, így a magas biztonság elérésének szerves részegysége, amelyben egyénileg is törekszik az egészség megóvására, a biztonság fenntartására, és a műszakimérnöki megoldásokkal mindezek fejlesztésére. A környezetbiztonság fogalma a dokumentum készítőinek megfogalmazásában: az ember környezetével kapcsolatos veszélyérzetének hiánya, az ezek elleni veszély elhárítása, az ideális környezetminőség megléte. Feladata a biztonságos környezet megteremtése, fenntartása, garanciája és mindezek gyakorlata. A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok tartoznak, melyek egyrészt természeti (földrengés, árvíz, szélviharok, erdőtőz stb.), másrészt emberi eredetűek (pl. környezet-károsítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). A környezetbiztonsági tevékenység célja az előre nem látható környezeti havária/katasztrófa helyzetek kezelése és 111

113 lehetőség szerint megelőzése. A katasztrófák két fő csoportja a természeti és a civilizációs okok miatt bekövetkező események. Civilizációs okok miatt bekövetkező események Veszélyes üzemek (sugárveszély, nukleáris kockázat) Felelőtlenség miatt bekövetkező események (tűz, robbanás, behurcolt fajok, behurcolt betegségek) Természeti okok miatt bekövetkező események (árvíz, belvíz földrengés) Klímaváltozás miatt bekövetkező események (felmelegedés, aszály) A biztonságtudomány - hazai tapasztalatok alapján - foglalkozik a kockázatelmélet, a kockázati határértékek, a kockázatelfogadás és az emberi kockázati tényezők kérdéseivel, kölcsönhatásaival. A biztonságtudomány egyik leginkább meghatározó kérdése napjainkban az integrált biztonság, mely magában foglalja a környezetbiztonságot is, foglalkozik a biztonság-kockázatelemzéssel, valamint a megbízhatóság-prognózis kapcsolatának, elveinek, módszereinek alkalmazásával a szükséges szakmai ismeretek és tapasztalatok bázisán. Ezek alapján megállapítható, hogy a környezetbiztonság javításának egyik lehetősége a kockázatok mérési, számítási módszerekre épülő elemzésének és értékelésének felhasználása a lehetséges kockázatok kezelésére. A komplex biztonság megközelítése az ember-technika-környezet közös rendszerként történő megközelítéséből indul ki. A komplex biztonság tehát mindazokat a kockázatokat fel kívánja deríteni, figyelembe kívánja venni és az egzakt tudományosság mai lehetőségeinek felhasználásával meghatározni, amelyek a rendszer (ember, technika, környezet) összetevőinek bármelyikétől származnak. A természeti és technológiai katasztrófák környezeti hatásai két fő tekintetben különböznek a mindennapi, folyamatos tevékenységek hatásaitól. Egyrészről az esemény bekövetkezése, mértéke és jellege bizonytalan és nem folyamatos vagy rendszeres, másrészről az okozott hatás mechanizmusa a környezeti elemekben okozott kár mértéke jelentősen különbözhet a normális tevékenységek, folyamatok hatásaitól. A környezetbiztonsági állapot értékelés célja a természeti és emberi eredetű katasztrófák A légyölő galóca is lehet környezeti veszélyforrás kockázati szempontú leírása. A kockázati megközelítés lényege, hogy az esemény bekövetkezésének valószínűségét veti össze a várható hatás mértékével. A hatás bekövetkezésének valószínűségét a megelőzés érdekében tett intézkedések, míg mértékét a vészhelyzeti készültség, kárelhárítási tevékenységek befolyásolják. A január 1. óta fennálló országos katasztrófavédelmi szervezet elsődleges feladatai között szerepel ennek a területnek fejlesztése, az adatgyűjtés és a környezeti baleset megelőzés és felkészültség rendszerének kialakítása. Az új szervezet elsősorban a polgári védelem és a tűzoltóság szervezetére épít, s országos valamint megyei szinten e szervek összefogása már megtörtént. A természeti katasztrófák és rendkívüli események közé a földrengések és a rendkívüli mértékű árvíz, belvíz, vihar, szárazság, tűz eseményei tartoznak. Pest megyében a jellemzően nagyobb környezeti kockázatot a jelentős mennyiségű ár és belvizek jelentik. 112

114 4. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok, valamint környezetvédelmi célállapotok A környezet, gazdaság és társadalom szorosan összefonódó, egymástól kölcsönösen függő, komplex rendszert alkot, melynek változása kihat a rendszer egészére. A megyei települések európai szintű felzárkózásának is egyik meghatározó kihívása, hogyan tudják az élet- és a környezetminőség javítását a gazdasági fejlődéssel összeegyeztetni. Az elmúlt évtized gazdasági-politikai változásainak következtében Pest megye településeinek környezeti, természeti állapota javult. A pozitív tendenciák nem vezethetők vissza csak a környezeti szempontokat figyelembevevő fejlesztési törekvések eredményeire. E változások részben az állam, a megye, a kistérségek, de leginkább a települések céltudatos és összehangolt fejlesztéseinek eredményei, részben pedig az elmúlt időszak jelentős gazdasági-társadalmi átalakulásának, közte a gazdaság szerkezetváltásának kényszerű következményei. Pest megye településfejlesztési és környezetvédelmi feladatai rövid és középtávú gondolkodást illetve tervezést igényelnek. Mindezt szem előtt tartva a kidolgozásra került környezetvédelmi program ezeket az időszakokat fogja át. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a programkészítés egy valójában korlátlan időtartamú folyamat, amelynek során időszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi és a Nemzeti Környezetvédelmi Program aktualitásokhoz, szemléletváltozásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához. Pest megye fejlődésének záloga a meglévő környezeti, természeti és kulturális adottságainak fenntartása, ápolása, melyeknek a jövőben nagymértékű felértékelődése várható. Pest Megye Környezetvédelmi Programja meghatározza azokat a lehetőségeket, eszközöket és szükséges intézkedéseket, melyek segítségével a környezetminőség romlása megállítható, majd megfordítható lesz. A fenntartható fejlődés megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a környezetvédelem és a más célú tevékenységek ne egymást akadályozóan, hanem inkább a fejlődés más útjait közösen keresve bontakozhassanak ki. Pest Megye Környezetvédelmi Programjának egyik fontos eleme a takarékos, értékvédő gazdálkodás megteremtése, a természeti erőforrásoknak a következő nemzedékek számára való megtartása. A természeti értékek és a környezeti elemek állapotának javításával kedvezően alakulnak a lakosság életfeltételei és a település vonzóbbá válik a falusi és ökoturizmus számára. Pest Megye Környezetvédelmi Programja stratégiájának kidolgozása és végrehajtása során, a környezetvédelemi érdekeken túl társadalmi és etikai megfontolásokat is figyelembe kell venni, melyek a megóvandó értékeket a gazdasági érdekek elé helyezik. A környezetvédelmi program sikeréhez nélkülözhetetlen az intézkedések végrehajtásának beindítása, illetve azok megvalósításának és a bekövetkező pozitív vagy negatív irányú változások folyamatos nyomon követése. A beavatkozási javaslatok összeállításakor a legfontosabb szempont az érintett környezeti elem veszélyeztetettségi szintje, illetve az egyes problémák környezetvédelmi és egészségügyi súlyossága. A javasolt intézkedések végrehajtásakor figyelni kell arra, hogy az adott beavatkozás kizárólag az önkormányzat feladatát képezi, vagy pedig más partnerek részvételét is igényli-e. Sok esetben az önkormányzati hatáskörön kívül eső feladatok jelennek meg, pl.: hulladékgazdálkodás, felszíni vizek minőségének monitorozása, mezőgazdasági tevékenységek környezetbarát módon való végzése. Ezekben az esetekben az önkormányzatnak fel kell venni a kapcsolatot az érintett féllel, és egyeztetéseket kell kezdeményezni a feladatok elvégzésére. 113

115 4.1 A tervezési környezet vizsgálata A megyei program keretét alkotó 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program készítésének körülményei Miért fontos, hogy Pest megye környezetvédelmi programot készítsen? Mert érdeke a térség kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődése a települések / települési környezetvédelmi programok készítésének és megvalósításának támogatása a fejlesztések közös jövőképen alapuló összehangolása a települések, a térség közös érdekképviselete, fejlesztési források megszerzése Miért lehet más ez a program, mint a többi? Mert fontos, hogy a változó körülményekre válaszul új programot alkosson előre felkészüljön a kihívásokra és a lehetőségekre nincs egyszerű helyzetben: változatos adottságokkal, örökölt környezeti problémákkal és kockázatokkal, de kiváló adottságokkal is rendelkezik a megye szerepét pozícionálja. Az NKP szerepe. Az NKP a környezetügy átfogó stratégiai tervdokumentuma, amely: összefoglalja a nemzetközi és EU átfogó és szakpolitikák új irányait figyelembe veszi az átfogó, országos szintű célkitűzéseket, és keretet ad a környezetügyet érintő szakterületi stratégiáknak, integrálja fő célkitűzéseiket országgyűlési határozat szintjére emeli a környezetügyi feladatokat sajátos eszközeivel elősegíti és nyomon követi a végrehajtásukat. Kapcsolódás nemzetközi és EU törekvésekhez Globális szint (Rió+20 világkonferencia) Két- és többoldalú nemzetközi megállapodások, egyezmények ENSZ EGB EU átfogó és környezeti stratégiák (pl. EU FF, Európa 2020, EU 7. Környezetvédelmi Akcióprogramja, Horizont 2020) EU jogi szabályozás Kapcsolódás a hazai stratégiai irányokhoz Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Nemzeti Vidékstratégia Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Energiastratégia Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terve Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2. Nemzeti Éghajlat változási Stratégia ( /2050) Országos Hulladékgazdálkodási Terv Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia Nemzeti Vízstratégia Magyarország Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Országos Ivóvízminőség-javító Program Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program 114

116 Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja Ivóvízbázis-védelmi Program Országos Környezeti Kármentesítési Program a Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv A biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája ( ) Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Közlekedési Stratégia Alapelvek A környezetvédelmi törvényben szereplő alapelvek (elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás, szennyező fizet, együttműködés és átláthatóság, tájékoztatás, nyilvánosság) holisztikus megközelítés (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása) Integráció, a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembevétele partnerség és szubszidiaritás a területiség elvének érvényesítése Az Európai Unió új 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjának célkitűzései tematikus célkitűzések o a természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése o erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes gazdaság o a polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól; a tematikus célkitűzések végrehajtását támogató célkitűzések: o a környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával; o a környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának javítása; o a környezet- és éghajlat politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása, a környezeti externáliák kezelése; o a környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése; a helyi és globális kihívásokhoz kapcsolódó célkitűzések: o az uniós városok fenntarthatóságának javítása; o a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése. Az NKP stratégiai céljai Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Mindhárom célhoz kapcsolódik a környezetbiztonság javítása és horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Szigethalom Duna part 115

117 Forrás: NKP A megyék szerepe A szubszidiaritás és a decentralizáció elve alapján, az átfogó, makro-regionális, illetve nemzeti szintű törekvések megvalósítását egy megfelelő és kezelhető területméretű és felhatalmazású, koordinációra képes szint kell, hogy összekösse a helyi tervezéssel és végrehajtással. A helyi jellegű törekvések és igények koordinált csatornákon és formában való eljuttatása a többi szintre. A területi kohézió elősegítése 4.2 Környezeti jövőkép Pest megye környezeti jövőképe a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezeti jövőképét alapul véve került meghatározásra. A nemzeti jövőképben a környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva többek közt a következők kerültek megfogalmazásra. Pest megye elkötelezett a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett, ösztönzi a helyi adottságokon alapuló megújuló-energia hasznosítást, megóvja természeti környezetét, és kiegyensúlyozott térszerkezet, valamint jó minőségű települési környezet kialakítására törekszik. Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makro térségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet megvalósítása. A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika - a rendelkezésre álló erőforrások és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése; az ökológiai lábnyom csökkentése, hulladékszegény illetve 116

PEST MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

PEST MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM PEST MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2014-2020 Project: Pest Megyei Környezetvédelmi Program 2014-2020 Megbízó, jóváhagyó: Pest Megye Önkormányzata Cím: 1052 Budapest, Városház u. 7. +36 1 233-6800 Képviseli:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

C E G L É D V Á R O S

C E G L É D V Á R O S C E G L É D V Á R O S TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A 03/24, 03/43 ÉS 0334/6 HRSZ. TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN JÓVÁHAGYOTT

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben