A S Á R O S P A T A K I K I S T É R S É G K Ö Z É P T Á V Ú K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I K O N C E P C I Ó J A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A S Á R O S P A T A K I K I S T É R S É G K Ö Z É P T Á V Ú K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I K O N C E P C I Ó J A"

Átírás

1 A S Á R O S P A T A K I K I S T É R S É G K Ö Z É P T Á V Ú K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I K O N C E P C I Ó J A Készítette: MENTO Környezetkultúra Kft Miskolc, Széchenyi u. 19 Tel/fax: 46/

2 Aláírólap A koncepció összeállításában részt vettek: Kovács Zsuzsa környezetvédelmi szakmérnök Lengyel Attila gépész,-környezetmérnök Turai Zsolt bányamérnök, mérnök-közgazdász Miskolc, május 30. Hercsik István ügyvezető igazgató 2

3 Tartalomjegyzék Aláírólap... 2 Tartalomjegyzék... 3 Előszó, bevezető gondolatok... 6 A Sárospataki Kistérség rövid, összefoglaló bemutatása A kistérségről általánosan Földrajzi adottságok Bevezető A környezet védelméről általánosan A fenntartható fejlődés indikátorai A fenntartható fejlődés gazdasági indikátorai A fenntartható fejlődés társadalmi indikátorai A fenntartható fejlődés környezeti mutatói Indikátorok a fenntarthatóság kimutatására A függőségi index A helyi ivóvízkészletek részesedése a vízellátásban Fenntartható vízkészlet-használati index Az egy főre jutó, használatba vont termőföldterületek százaléka az egy főre jutó összes, potenciálisan használható földterület vonatkozásában A helyi közösséghez tartozó összes foglalkoztatott megoszlása aszerint, hogy helyben vagy nem helyben történik a foglalkoztatása Az önkormányzat költségvetésének megoszlása a helyi és a külső bevételek vonatkozásában Az önkormányzati és privát részesedés aránya a közművekben Relatív fogyasztási index: Egy főre jutó villamos energia fogyasztás a nemzeti átlag viszonylatában Egy főre jutó ivóvízfogyasztás a nemzeti átlaghoz viszonyítva Egy főre jutó összes területhasználat az összterülethez képest A csomagolóanyag-hulladékok egy főre jutó mennyisége a kommunális szilárd hulladékban a nemzeti átlag viszonylatában Környezettudatosság állapotjelzői A környezet állapotának javulását szolgáló önkormányzati javaslatok, határozatok száma A környezetállapot javulását célzó állampolgári kezdeményezések száma A helyi környezeti konfliktusok indexe A környezet állapotát javító kiadások részesedése az önkormányzat költségvetésében A település területén lévő zöldfelület területi részesedésének változása, és az erre fordított gondozási költség arányának változása a költségvetésben A tömegközlekedést igénybe vevők számának változása A kerékpárutak hosszának és a kerékpárhasználók számának változásai A szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő háztartások száma az összes háztartáshoz képest Az összes tanulóra eső környezeti nevelők száma Környezetminőségi indikátorok

4 A környezetminőséggel kapcsolatos lakossági panaszok száma és annak változásai Biodiverzitás-indikátorok Relatív élőhely-diverzitási index A természetes élőhelyek aránya az összterület vonatkozásában Az erdők állapotindexe A helyi társadalom fejlődésének mutatói A helyben és nem helyben foglalkoztatottak aránya A lakosság létszámának alakulása a gyermek-, felnőtt- és idős korosztályokra kivetítve A hivatalos jövedelemmel nem rendelkező családok száma A hátrányos helyzetű, a társadalom egyéb rétegeitől leszakadt családok száma az összes család százalékában A helyi keresetek viszonya az országos átlaghoz A helyi erőforrások kiaknázásában érdekelt vállalkozások száma A vállalkozások tulajdonosainak megoszlása aszerint, hogy helyben élnek-e A nyereséges vállalkozások száma Helyben előállított termékek mennyisége A helyben előállított termékek helyi és külső piaci értékesítésének aránya Az utóbbi tíz évben megszűnt vállalkozások száma Célkitűzések A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak érvényesítése Koncepcionális alapelvek A Sárospataki Kistérség környezeti állapotának főbb jellemzői Levegőtisztaság-védelem A vízkészletek általános értékelése Felszíni vizek Felszín alatti vizek Talajállapot A települési környezet állapota Az épített környezet védelme Természetvédelem Tájvédelem Hulladékgazdálkodás Települési szilárdhulladékok Települési folyékony hulladék Termelési és veszélyes hulladékok Energiagazdálkodás Turizmus Közlekedés Zajvédelem A Környezetvédelmi Koncepció irányelvei A környezetvédelmi koncepció megvalósításának stratégiája Komplex intézkedést igénylő területek A megvalósítás kulcstényezői A tervek megvalósításának eszközei A javaslatok összefoglalása A sárospataki kistérség optimális környezeti állapotának eléréséhez szükséges intézkedések Levegőtisztaság-védelem

5 5.1.2 A vízkészletek védeleme Felszíni vizek Felszín alatti vizek Földvédelem A települési környezet védelme Az épített környezet védelme Természetvédelem Tájvédelem Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Termelési és veszélyes hulladékok Energiagazdálkodás Turizmus Közlekedés Zajvédelem Összefoglaló értékelés a tervezési időszakban jellemző, illetve az elérni kívánt környezeti állapot figyelembe vételével A tervek megvalósításának finanszírozási lehetőségei A célkitűzések megvalósításának intézményrendszere Környezeti, gazdasági és társadalmi hatások

6 Előszó, bevezető gondolatok A Sárospataki Kistérség Környezetvédelmi Koncepciójának az elkészítése annak a folyamatnak az egyik fontos állomása, amely a nemzeti és megyei környezetvédelmi program elfogadása után kapott különösen nagy lendületet. A sokoldalú előkészítés és szakmai összefogás eredményeként született koncepció a kiindulópontot jelenti a további munkálatokhoz, a környezetvédelmi feladatok pontosításához és a programozáshoz. A kistérség jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetéből kiindulva áttekintettük, elemeztük a ma ismert folyamatokat, változásokat, majd összegeztük a környezetvédelem főbb céljait, lehetséges irányait, prioritásait, meghatároztuk több, egymással szervesen összekapcsolódó, átfogó fejlesztési program lehetőségét, a kistérség egészét illetően. A kistérségi környezetvédelmi koncepció jelen tervezeti szintjén igényli a további széleskörű politikai, szakmai, képviselő testületi egyeztetési folyamatot annak érdekében, hogy az észrevételekkel és javaslatokkal bővített koncepció alkalmas legyen arra, hogy: alapdokumentumként, meghatározott időre irányt szabjon a Sárospataki Kistérség környezetvédelmi feladatainak egységes kistérségi szemlélettel orientálja a környezetvédelmi célú források, támogatások felhasználását, a koncepció alapjain különböző szintű, települési, kistérségi, területi, de akár megyei pályázatok születhessenek, komplex módon, az ágazati, kistérségi és települési szempontokat egyaránt figyelembe véve a környezetvédelem hatásfokának javítása révén hozzájáruljon a Sárospataki Kistérség környezeti, gazdasági, települési fejlődéséhez. Előzmények, célok, időtávok A környezet védelméről szóló törvény, és a törvény nyomán született végrehajtási rendeletek, utasítások hazánkban teljesen új módon, sokszereplős és demokratikus intézményrendszer kiépítésével az euro-regionális fejlesztési elvekkel, szabályokkal összhangban indították útjára a környezetvédelmi tervezés,- fejlesztés sokszínű és bonyolult, szoros együttműködést igénylő folyamatát. A területpolitika által megkívánt szintek közül az első szint a megyei, amely a decentralizált hatáskör-telepítés, a szubszidiaritás elve alapján a megyei önkormányzaton keresztül a területfejlesztési tanács hatáskörébe utalja a megyei környezetvédelmi koncepció kidolgozását és elfogadását, illetve a decentralizált környezetvédelmi célú támogatási alapok elosztásához szükséges prioritások meghatározását, a kistérségi, gazdasági, társadalmi érdekek érvényesítésének biztosításával. 6

7 A megyei környezetvédelmi koncepció és környezetvédelmi program megvalósításának pénzügyi keretei még nem teljesen és pontosan tisztázottak, így feltételezhető, hogy a gyorsan változó gazdasági, társadalmi, politikai körülmények miatt hosszabb távon: csak a folyamatos tervezés, a környezet védelmében érintett szerepelők, partnerek közös, érdemi fellépése, a különböző tartalmú és szintű (települési, kistérségi, megyei) részletes programok kibontása, azok fejlesztési és tervezési feltételeinek a fokozatos megvalósítása után lehet igazán sikeres. A környezetvédelmi koncepció fő célja, hogy a kistérségi környezetvédelem valamennyi lehetséges szereplője számára, a megye és a kistérség sajátosságaiból, adottságaiból, tradícióiból, a jelen és a jövő lehetőségeiből kiindulva elősegítse az elvi, stratégiai, koncepcionális alapokon nyugvó, folyamatos tervezés során továbbgondolt prioritások, fejlesztési célok, ágazatokra, kistérségekre, településekre bontott programok, projektek komplex szemléletű kidolgozását, illetve azok megvalósításával generálja az egész kistérség környezeti, gazdasági, társadalmi, települési fejlődését. A környezetvédelmi és a kapcsolódó fejlesztési koncepció kidolgozását az alábbi fő helyzetértékelő tényezőkből lehet elindítani: A kistérség jelentős természeti, turisztikai értékeiből, jelentős vízbázisaiból Kiemelkedő komparatív - az adottságok összevetésében mutatkozó - előnyöket jelentő, komoly hagyományokkal rendelkező agrár-adottságaiból és mezőgazdasági termeléséből, valamint erdőgazdálkodásából, Különleges a kis- és középüzemi méretű gazdasági vállalkozások befogadására alkalmas településhálózatából, Előremutató, kialakult kistérségi társulási kapcsolatokból Az előnyös adottságokra építő fő fejlesztési irányok, a pozitív kistérségi jövőkép, az előre menekülő taktika segítheti talán leginkább a kistérség és a települések felzárkózását, környezeti problémáinak felszámolását is. Ezt kizárólag komplex, egyes esetekben a kistérség hatáskörét, lehetőségeit és területét meghaladó, együttműködésben megvalósítható környezetvédelmi fejlesztésekkel lehet elérni. Mindezek alapján szükségesnek látszik, Hogy a kistérség saját környezetpolitikája alulról építkező, a településekre támaszkodó és a kistérségi adottságoknak megfelelően sokszínű legyen, Ugyanakkor szükséges az is, hogy legyenek valóban közös, valamennyi településre kiható, a gazdaság ágazati szektorai, valamint a kistérség intézményi, társadalmi és civil szereplői, tehát az egész kistérség számára elfogadható, felvállalható céljai, prioritásai. Mindezeken túl a kistérség egészére érvényesíthető, közvetlenül nem vagy csak részben környezetvédelmi stratégiai célokként, azonban azzal összefüggésben rögzíthető alapelvek: 7

8 Az életkörülmények közvetlen vagy közvetett környezetvédelmi fejlesztéseken és közvetlen közüzemi infrastruktúra-fejlesztésen alapuló javítása A történelmi okok következtében is erősen tagolt, sokoldalú településállomány értékeinek megőrzése és megújítása; A települési, kistérségi és megyei összefogás (kohéziójának, partneri viszonyrendszerének) erősítése A kistérségi, települési kötődések (identitástudat) erősítése és annak cselekvő társadalmi erővé való transzformálása, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztése A kistérség és települései közös és egyedi értékeket felmutató jövőképének, arculatának megformálása, fejlesztése A kistérség és települései területi és nemzetközi kapcsolat,- és együttműködési rendszerének javítása. A kistérség népességmegtartó képességének erősítése A mező és erdőgazdálkodás többirányú, környezetvédelemmel, energetikával összefüggő fejlesztése és a jelenleginél nagyobb közvetett és közvetlen támogatása A környezetvédelmi háttéripar termelő és szolgáltató gazdasági ágazatainak befogadása, fejlesztése A kistérségi környezetvédelmi koncepciónak igazodnia kell a területfejlesztési alapelvekhez azokat a megvalósításban alkalmaznia kell nevezetesen: Csekélyebb mértékű állami hozzájárulás esetén: az önerőre támaszkodás elve; Komplexen koordinált és koncentrált források esetén: a gazdaságot és a humán szférát együttesen átható, megújító-befogadó (innováció-orientált) fejlesztés elve; A kistérség karakteres települési különbségeiből kiindulva, elsősorban címzett és céltámogatási források esetén: az alulról építkező települési összefogás és fejlesztés elve; A minőségi vidékfejlesztés elve, megfelelő környezetvédelmi, infrastruktúrális, információs és kommunikációs rendszerek kiépítésével. A koncepció időtávjai: A stratégiai célokból következő feladatok, programok egy részének megvalósíthatósága már rövidtávon (2-3 év) is eredményes lehet, A fő célok egy részét tekintve a középtáv (4-7 év) tekinthető reálisnak, A teljes megvalósulás elsősorban hosszú távú (7 éven túl) cél lehet. Lehetséges kapcsolódási területei és az azokból levonható következtetések Az európai regionális politikai, területfejlesztési előírások és kívánalmak rendszeréhez való igazodás és kapcsolódás a megyének, így benne a Sárospataki Kistérségnek is alapvető érdeke. Az uniós csatlakozás elvi esélyt adott mind a környezetileg különösen érzékeny területek támogatására, mind a fenntartható fejlődést biztosító (rurális) mezőgazdasági területek programjaihoz való kapcsolódásra. 8

9 Az Országos Területfejlesztési Koncepció elvrendszere megfelel az általános EU területpolitika elveinek. A koncepciónak a megyére vonatkozó konkrét részeit figyelembe vettük. Az OTK alapján elsősorban környezetfejlesztési (hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési, természetvédelmi) programok, s a területi kiegyenlítés elve mellett a különböző beavatkozási szintekkel meghatározható, de felépítésében és végrehajtásában komplex szemléletű, sokoldalú fejlesztési programok támogatása remélhető. A megyei területfejlesztési tervek irányelveiből az következik, hogy a környezetvédelmi fejlesztéseket a kistérség jelentős környezeti érzékenységének, az ökológiai és az ökonómiai feltételeknek, a tájhajlamnak, tájpotenciálnak és a lokális társadalom adaptív készségének és lehetőségeinek egyszerre megfelelve kell megtervezni és végrehajtani. A Sárospataki Kistérség Környezetvédelmi Koncepciójának megvalósítása akkor lehet sikeres, ha megvan hozzá a szükséges adaptivitás, ha az azokban foglaltakat a kistérség környezetvédelemben érintett szereplői is a maguk képére formálják, s alulról építkezve, koncepcionálisan összekapcsolják elképzeléseiket, terveiket. Az előbbiek miatt is fontos, hogy legyen a kistérségnek egyetértésben elkészített, a terület adottságaiból kiinduló, ahhoz igazodó, világos elvekre építő, a lehetséges stratégiai irányokat vázoló, a sikeres végrehajthatóságot (majd a programok szintjén is) biztosító környezetvédelmi koncepciója. Ennek hatálya túl kell mutasson a politikai ciklusokon, ágazati és települési részérdekeken, s nyitottnak kell lennie a folyamatos aktualizálás igényeire is. A kistérség helyzete a komplex szemléletű környezetvédelmi fejlesztés szempontjából számba vehető folyamatok tekintetében ellentmondásos. Egyszerre vannak jelen a kedvező, dinamikus irányú változások és a kedvezőtlen elemek. A legtöbb mérhető tényezőt tekintve a kistérségen belül az egyes települések között is számottevő különbségek tapasztalhatók. Párhuzamosan kell tehát a fejlesztéseket, intézkedéseket dinamizálni, az elfogadható általános környezetvédelmi állapotot megteremteni. A demográfiai folyamatokat tekintve megindult az egyébként az egész megyére jellemző lassú öregedés. Sajnos - részben a munkanélküliség miatt - az aktív keresők száma is csökkent az elmúlt nyolc év alatt. A demográfiai folyamatokat együttesen tekintve a megyei humán erőforrások jobb kihasználása és az új munkahelyek teremtése alapvető fejlesztési iránya kell, hogy legyen a környezetvédelmi fejlesztési koncepciónak, amit a kistérség helyi társadalma is igényel. A kistérség egyes településeit jellemző periférikus helyzetből, az infrastrukturális elmaradottságból és a sajátos térszerkezetből következő folyamatokból megállapítható, hogy bizonyos területeken jelentős felzárkózásban van a kistérség egésze, de ezen változások még sajnos nem ösztönzik eléggé a komolyabb környezetvédelmi szemléletváltást. Rendkívül nagy a vízkivétel, azonban ellentmondásosak például a csatornázottság mutatói (a közműolló nyitottsága az érzékeny és veszélyeztetett környezet miatt igen fontos elem). Jogos és általános vélemény a megyében, és a kistérségben is hogy az elérhetőség és a közúti közlekedés minősége, áteresztőképessége, biztonsága nem elégséges, fontos hidak hiányoznak például a Bodrogon is, az átmenő forgalom nagyságához viszonyítva. Mindezekből az következik, hogy az infrastrukturális lemaradás fokozatos felszámolását a közelmúltban megindult ütemben szükséges folytatni, de azt jobban közelíteni kellene a gazdasági szféra remélhetően növekedő igényeihez, s a lakosság keresletéhez, teherbíró-képességéhez. Fontos az is, hogy általában és önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem vált ki gazdasági 9

10 szerkezetváltást vagy növekedést, de elmaradása esetén nem is remélhető, hogy a gazdaság élénkül. A megye és a kistérség mezőgazdasága a nagy piacvesztés sokkja után csak részben stabilizálta termelését. A mai szintet tartva és az integrációt lényegesen növelve valószínűsíthető, hogy a mezőgazdasági termelést más, kiegészítő tevékenységekkel (pl. energetikai alapanyag termelés) lehet újabb fejlődési pályára állítani. A kistérség humán erőforrásainak jelentős része Sárospatakba koncentrálódik. Ebből mind a gazdaság, mind az infrastruktúra fejlesztése tekintetében kedvező hatékonyságú megoldások kínálkoznak. Ugyanakkor az egyes településeken növekszik az elöregedés, csökken a népességmegtartó képesség, nő az egyes társadalmi csoportok jövedelmi elkülönülése, ami a szociális gondoskodást-foglakoztatást, illetve a közmunka-rendszer, többek közt környezetvédelmi célú növelését teheti szükségessé. Ha a fenti főbb folyamatokat települési elrendeződésükben is megvizsgáljuk, akkor válik igazán láthatóvá és érzékelhetővé, hogy a kistérség környezetvédelmi koncepciójának egyszerre több elvet kell követnie, a különféle kidolgozható és megadható prioritásokat az egyes településeken más-más hangsúllyal szükséges alkalmazni, a településeken jelentősen eltérő beavatkozási, fejlesztési, cselekvési programok kidolgozására van szükség, a kistérségi környezetvédelmi koncepció és az egyes települések környezetvédelmi programjainak figyelembe vételével. A kistérség településeinek demográfiai, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális és általános környezeti helyzetét, a fajlagos adatok alapján, az egymáshoz viszonyítva elfoglalt rangsorhelyük minősítő besorolásai szerint vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségben szinte alig vannak minden tekintetben hasonló, homogén, azonos besorolást, s ebből következően hasonló beavatkozást igénylő területek. Ez megnehezíti a környezetvédelmi célú fejlesztési elképzelések közös nevezőre hozását. A fentiekből, vagyis a kistérség differenciált adottságaiból, fejlődési esélyeiből és annak számos korlátjából kiindulva a Sárospataki Kistérség környezetvédelmi koncepciójának sokoldalúnak, de a főbb irányok szintjén mégis kellően aggregáltnak, szintetizáltnak kell lennie. Tekintettel az erőteljes és sok tekintetben tartós folyamatokként még nem értékelhető, bizonytalan környezetvédelmi változásokra, a stratégiai irányok és prioritások csak a legfontosabb működési területeket tekintve rögzíthetik azokat a környezetvédelmi fejlesztési elképzeléseket, amelyek a környezetre, a gazdaságra, a műszaki és a humán infrastruktúrára, a társadalomra, valamint a településszerkezetre építő kistérségi fejlődést a mai ismereteink szerint az elvárható, kedvezőbb, harmonikus irányok felé segíthetik, terelhetik. 10

11 A Sárospataki Kistérség rövid, összefoglaló bemutatása A kistérségről általánosan A kistérség 16 településén, 478 km 2 területen összesen fő él. Az élveszületések száma kismértékben, a halálozásoké -jelentősebben csökkent, a vándorlási veszteség 120-ról 24-re apadt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma alacsonyabb, a halálozásoké magasabb, a vándorlási veszteség jóval kisebb volt a megyei átlagnál. A térség gazdasági szerkezete viszonylag kiegyensúlyozott. Az aktív keresők 26 %-a az iparban és az építőiparban, 33 %-a a mezőgazdaságban, 41 %-a a többi gazdasági ágban dolgozik. A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi átalakulási folyamatai kisebb arányú ipari létszámleépítésekkel jártak, mint a kistérségek többségében; de az iparban foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma így is 72-ről 50 alá csökkent. A mezőgazdaság jelentős szerepet tölt be a térség gazdaságában: ezer lakosra több mint 250 mezőgazdasági egyéni gazdálkodó jut, de a földek aranykorona értéke alacsony, mindössze ak. A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások által foglalkoztatott mintegy fő, 19 %- át a mezőgazdaságban, 36 %-át az iparban, 14 %-át az építőiparban és 21 %-át a kereskedelemben alkalmazzák. A regisztrált munkanélküliek száma a kilencvenes évek közepét jellemző cca ról ra csökkent, a munkanélküliségi arány 20 %-ról 15 %-ra javult, a mutató értéke a megye kistérségei között közepesnek tekinthető. A lakásállomány a kilencvenes évek végén és napjainkban alig gyarapodott. Ebben az is szerepet játszott, hogy jelentős számban szűntek meg lakások. Száz lakásra mintegy 270 lakos jut, a megyei átlaggal csaknem azonosan. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan bővül, arányuk 80 % fölé emelkedett. A csatornázottság viszonylag alacsony mértékű, a megyei átlag alatti. A vezetékesgázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállományban a kistérségek között az egyik legalacsonyabb. A telefonellátottság -a nagyarányú fejlődés ellenére- elmarad a megyei átlagtól, a személygépkocsi-állomány az utóbbi években alig nőtt, ezer lakosra számítva a megyei átlaggal azonos. A kiskereskedelmi boltok száma az elmúlt években másfélszeresére gyarapodott, 57 %-uk egyéni vállalkozás keretében működik. A kereskedelmi szállásférőhelyek bővülése kiegyensúlyozottnak mondható. A vendégek száma összességében sajnálatosan stagnál, a külföldieké csökkent. Hasonló mértékű a vendégéjszakák csökkenése is. Ennek ellenére a kistérség idegenforgalma továbbra is jelentős, az ezer lakosra jutó szállásférőhely és vendégéjszaka - a mezőkövesdi kistérség után - a miskolcihoz hasonlóan itt a legmagasabb. Egy háziorvos a megyei átlagnál kevesebb, mintegy lakost lát el. Az óvodák, a férőhelyek és a gyermekek száma az elmúlt években lényegében nem változott, száz férőhelyre ebben a kistérségben jut a legkevesebb (95) gyermek. Ezer lakosra 110, egy osztályteremre 19 általános iskolai tanuló jut. Az előbbi hárommal több, az utóbbi kettővel kevesebb, mint a megyei átlag. A középiskolák száma kettőről háromra gyarapodott, a középiskolai tanulóké 31 %- kal nőtt. A középiskolások ezer lakosra jutó száma a miskolci 11

12 kistérség után itt a legmagasabb, ebben tükröződik Sárospatak, mint iskolavárosnak a központi szerepe. Az idősek ellátását segítő intézményi férőhely ellátottság -népességszámra vetítve- a megyei átlagnál kedvezőbb. A jogi személyiségű vállalkozások száma az elmúlt években másfélszeresére, a betéti társaságoké közel kétszeresére emelkedett, az egyéni vállalkozásoké 18 %- kal gyarapodott. A működő jogi személyiségű vállalkozások 26 %-a ipari, 23 %-a a kereskedelmi, 20 %-a mezőgazdasági tevékenységet folytat. A kistérségben bejegyzett társas vállalkozások nettó árbevételének 43 %-át a 21 főnél kisebb, 30 %-át a fõs szervezetek realizálták. Az árbevétel 18 %-a származott a mezőgazdaságból, 28 %-a az iparból, a kereskedelem részesedése 30 %. A társaságok kistérségi szinten mintegy 4 %-os adózás előtti eredményt értek el. Az összes eredmény negyedét a mezőgazdaság, 28 %-át az ipar produkálta. Társult önkormányzatok száma: 16 Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Gyöngytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod, Földrajzi adottságok A kistérség a Zempléni-hegység lába és a Bodrog völgye által közbezárt területen fekszik. A táj talajviszonyait elsősorban a vulkáni kőzetek alakították. Az andeziten kialakult szelvények az erdős területeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok, melyeket csupán néhány helyen vált fel a podzolos barna erdőtalaj. Tolcsva környékén, ahol az andezit és andezittufa málladékának, a nyiroknak a talajait találjuk, már több a barnaföld, de még a talajok jelentős része az agyagbemosódásos barna erdőtalajok közé tartozik. A pszeudoglejes barna erdőtalajok rossz vízgazdálkodásának ellensúlyozására - a nyugati országrész azonos talajtípusain alkalmazott - bakhátas művelést alkalmazzák. A kistérség hegyvidéki részén Kishuta, Nagyhuta felett erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalajokat is találunk, leromlott, elnyíresedett, csarabos erdők alatt. A hegységet kísérő peremlépcsőkön, ahol vastagabb löszrétegen képződtek a talajok, csernozjom barna erdőtalajok, csenozjomok és a mélyedésekben szikesek fordulnak elő. A Bodrog völgyében savanyú, nyers öntéstalajok találhatók, amelyek főként szántóként hasznosítottak. A kistérség legnagyobb agrárterületei így főként a Bodrogközben találhatók. Jelentőségük mezőgazdasági értékük, termőképességük miatt számottevő. Talajaik a síkvidéken, egykori 12

13 ártereken savanyú, agyagos vályog fizikai féleségű üledéken, vagy löszös üledékeken képződött réti, illetve öntés réti talajok ott, ahol a talajvízhatás érvényesül. A sík területek talajtakaróját színezik a kis területi részaránnyal, mozaikos előfordulásban megjelenő szikes, (szolonyeces réti) talajok. A Tisza-Bodrog köze a holocén alluviális üledékeken kialakult Felső-Tisza-vidék része. A Bodrogköz az északról érkező vízfolyások hordalékaiból épül fel, talajai főként öntésanyagon alakultak ki. A magas talajvízállás miatt a talajok nagy része hidromorf bélyegeket mutat. A kistájat borító talajtakaró közel felét agyag fizikai féleségű réti talajok alkotják. A talajtakaró másik két fő eleme a Bodrog mentén található öntés réti és nyers öntés talajok, valamint az északkeleti részen lévő lápos talajok. A szórványosan előforduló homokszigeteken barna erdőtalaj a jellemző. Az alacsonyan fekvő térszíneken a tájat jellemző magas talajvízállás és az áradások nehezítik a szántóföldi művelést. 13

14 1. Bevezető 1.1 A környezet védelméről általánosan Hazánk uniós csatlakozásával a környezetünk védelmére, a megelőzésre fordított energia hangsúlyosabb alapokra helyeződött. Magyarországot az 1980-as évektől jellemző és a kelet európai térségben egyébként élenjáró, azonban sajnálatos módon elsősorban az érintett hatóságokat jellemző környezettudatosabb szemlélet és cselekvési mód mára szükségszerűen gyökeresen átalakult, folyamatosan és szabályozott keretek között fejlődik. Ezen fejlődést természetesen mindenekelőtt az uniós csatlakozásunkkal a magyar jogrendbe, jogalkotásba, joggyakorlásba, illetve mindezeken túl a mindennapok feladatainak végrehajtásába átültetett európai szemléletmód, az uniós direktívák, ajánlások betartása okozza. Általános célként mindenképpen megfogalmazható és kívánatos lenne, ha tevékenységünk végzése, a környezeti elemek használata, terhelése közben nem elsősorban az előírások szigorú betartása, betartatása miatti kötelezettség, hanem saját igényességünk, jól felfogott érdekünk vezérelne minden egyes embert, csoportot, gazdasági, politikai szervezetet. Ezen az úton kell elindulnunk, csak ez vezetheti el a társadalmi,- gazdasági élet szereplőit abba az optimális állapotba, mely a környezettudatosságot a mindennapi gondolkodás részévé teszi, ennek érdekében cselekedni akar és képes, tevékenységében mindez vezérelvként jelenik meg, így a kapcsolódó feladatokat sem kényszerként éli meg. Ennek a munkának sajnos még csak az elején járunk, az eredmények néha még meglehetősen ellentmondásosak, azonban a környezettudatosság, az aktív környezetvédelem terén talán visszafordíthatatlanul megindultunk a jó irányba. A helyes irány meghatározásában komoly segítséget és egyfajta sorvezetőt nyújtanak a vonatkozó uniós irányelvek, direktívák és mindenekelőtt az eddig elfogadott öt akcióprogram, melynek legutóbb jóváhagyott ötödik elemében már meghatározó irányelv a fenntartható fejlődés, mely a közös társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi tényszerűségek, realitások, célkitűzések egységes vizsgálatát, elérését, ezek párhuzamos és szoros kapcsolatban történő megvalósítását tűzte zászlajára. Az 1983-ban, a harmadik akcióprogram keretében ( ) megfogalmazott legfőbb alapelv, a megelőzés elve, kiegészülve a fenntartható fejlődés elvével, valamint a negyedik akcióprogram ( ) időszakában végrehajtott jogharmonizáció együttesen jelentős eredmények elérését tették lehetővé a bővítést megelőzően az unión belül. A fentiek hazai gyakorlatba való átültetése, megvalósítása hosszú és rendkívüli energiát igénylő feladat, a példa azonban minden hibájával együtt adott. 1.2 A fenntartható fejlődés indikátorai A fenntartható fejlődés gazdasági indikátorai 1. Fejenkénti GDP 2. A befektetések részesedése a GDP-ben 14

15 3. A gyáripar részesedése a GDP-ben 4. Fejenkénti energiafogyasztás évente 5. A megújítható energiaforrások aránya a fogyasztásban 6. Az energiatartalék élettartama 7. Környezetvédelmi kiadások a GDP százalékában 8. Külföldi befektetések 9. Az adott vagy kapott fejlesztési segély (ODA) összege a GDP százalékában A fenntartható fejlődés társadalmi indikátorai 1. Népességnövekedési ráta 2. Migrációs ráta 3. Termékenységi ráta 4. Gyermekhalandóság 5. Születéskor várható élettartam 6. Egészségügyi kiadások aránya a GDP százalékában 7. Munkanélküliségi ráta férfira jutó nők aránya az aktív dolgozók körében 9. A nők átlagos keresetének aránya a férfiak keresetéhez viszonyítva 10. Népsűrűség 11. Az urbanizált területen élő népesség aránya 12. A városi lakosság növekedésének aránya 13. Egy főre jutó lakótér 14. A motoros közlekedési eszközök egy főre jutó üzemanyag fogyasztása A fenntartható fejlődés környezeti mutatói 1. Az ózonréteget károsító anyagok használata 2. Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 3. Kén-oxid-kibocsátás 4. Nitrogén-oxid-kibocsátás 5. A légszennyezettség csökkentésére fordított költségek 6. Egy főre jutó vízfogyasztás 7. Szennyvízkezelés 8. A felszíni és talajvizek éves vízkitermelése 9. Egy főre eső művelt területek 10. A földhasználat változása 11. Energiafelhasználás a mezőgazdaságban 12. Műtrágyák használata a mezőgazdaságban 13. Növényvédő szerek használata a mezőgazdaságban 14. Ipari és kommunális szilárd hulladék 15. Hulladékkezelési kiadások 16. Az újrahasznosítás mértéke 17. Az erdők területének változása 18. A fakitermelés intenzitása 19. Veszélyeztetett fajok 20. Védett területek aránya 15

16 1.3 Indikátorok a fenntarthatóság kimutatására A függőségi index A felhasznált helyi és nem helyi erőforrások aránya A helyi ivóvízkészletek részesedése a vízellátásban Fenntartható vízkészlet-használati index A helyi ivóvízbázisok fenntartható használatuk esetén, hány fő igényét elégítenék ki az adott fogyasztási szinten Az egy főre jutó, használatba vont termőföldterületek százaléka az egy főre jutó összes, potenciálisan használható földterület vonatkozásában Ez a mutató utal arra, hogy milyen ökológiai tartalékokkal rendelkezik egy-egy közösség. Minél kisebb a tartalék terület, annál nagyobb a függőség A helyi közösséghez tartozó összes foglalkoztatott megoszlása aszerint, hogy helyben vagy nem helyben történik a foglalkoztatása Az önkormányzat költségvetésének megoszlása a helyi és a külső bevételek vonatkozásában A fenntarthatóság szempontjából a direkt bevételek szerkezetét is vizsgálnunk kell (pl. iparűzési adó) Az önkormányzati és privát részesedés aránya a közművekben Relatív fogyasztási index: A relatív fogyasztási index azt mutatja meg, hogy egy helyi közösségben, egy főre milyen átlagos erőforrás fogyasztások jutnak egy nagyobb közösség tagjaihoz képest. Itt nagyobb közösségen érthetünk kistérségi megyei, országos, Európai Uniós, globális átlagfogyasztásokat is Egy főre jutó villamos energia fogyasztás a nemzeti átlag viszonylatában Egy főre jutó ivóvízfogyasztás a nemzeti átlaghoz viszonyítva Egy főre jutó összes területhasználat az összterülethez képest A csomagolóanyag-hulladékok egy főre jutó mennyisége a kommunális szilárd hulladékban a nemzeti átlag viszonylatában Környezettudatosság állapotjelzői A helyes környezeti tudat kialakítása érdekében tett erőfeszítés a leghatékonyabb befektetés a fejlődés érdekében. 16

17 A környezet állapotának javulását szolgáló önkormányzati javaslatok, határozatok száma A benyújtásra került és megvalósult, végrehajtott javaslatok számaránya A környezetállapot javulását célzó állampolgári kezdeményezések száma Az előző a döntéshozók, ez utóbbi pedig az állampolgárok környezeti érzékenységét mutatja. Mindkettő tudatosságát kifejezi, ha megvizsgáljuk, hogy a benyújtott állampolgári javaslatok közül hány valósult meg A helyi környezeti konfliktusok indexe A felmerült és a meg nem oldott konfliktusok arányát mutatja A környezet állapotát javító kiadások részesedése az önkormányzat költségvetésében A település területén lévő zöldfelület területi részesedésének változása, és az erre fordított gondozási költség arányának változása a költségvetésben A tömegközlekedést igénybe vevők számának változása A kerékpárutak hosszának és a kerékpárhasználók számának változásai A kerékpárutak hosszának növelése a döntéshozók, a kerékpárhasználók számának növekedése a lakosság tudati fejlődését indikálja A szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő háztartások száma az összes háztartáshoz képest Az összes tanulóra eső környezeti nevelők száma Környezetminőségi indikátorok A környezetminőséggel kapcsolatos lakossági panaszok száma és annak változásai Biodiverzitás-indikátorok Relatív élőhely-diverzitási index A potenciális és valós állapot viszonya (táj, ökoszisztémák, fajok szintjén) A természetes élőhelyek aránya az összterület vonatkozásában Az erdők állapotindexe A degradált és természetes erdők aránya A helyi társadalom fejlődésének mutatói A helyben és nem helyben foglalkoztatottak aránya 17

18 A lakosság létszámának alakulása a gyermek-, felnőtt- és idős korosztályokra kivetítve A hivatalos jövedelemmel nem rendelkező családok száma A hátrányos helyzetű, a társadalom egyéb rétegeitől leszakadt családok száma az összes család százalékában A helyi keresetek viszonya az országos átlaghoz A helyi erőforrások kiaknázásában érdekelt vállalkozások száma A vállalkozások tulajdonosainak megoszlása aszerint, hogy helyben élnek-e A nyereséges vállalkozások száma Helyben előállított termékek mennyisége A helyben előállított termékek helyi és külső piaci értékesítésének aránya Az utóbbi tíz évben megszűnt vállalkozások száma 18

19 2. Célkitűzések 2.1 A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak érvényesítése A Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP) megfogalmazott főbb célkitűzéseket, összhangban a kistérség településeinek elfogadott környezetvédelmi programjaival jelen koncepció összeállításánál is figyelembe kellett venni, nevezetesen: Az egészséges környezet feltételeinek megteremtése, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése, valamint a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása. Az élő és élettelen környezet természet-közeli állapotának megőrzése, a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban, a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele, a vízzel, földdel, levegővel való takarékos, értékvédő gazdálkodás. A gazdasági fejlődés és a környezet harmonikus viszonyának megteremtése a hatékony környezet-igénybevétel és a minimális környezetkárosítás alapján. Mindezek alapján a Sárospataki Kistérség környezetvédelmi koncepciójának hosszú távú célkitűzései a következők: A fenntartható fejlődés elvének a környezettudatos gondolkodásmódba történő átültetése, takarékos gazdasági fejlődés megvalósítása, elsősorban preventív környezetvédelmi eszközökkel. A fejlesztéseknél, beruházásoknál a környezetbarát és elérhető legjobb technikai szintnek megfelelő technológiák (BAT) alkalmazása. A felhalmozott, u.n. öröklött károk felszámolására megoldások keresése, a kármentesítés megvalósítása. Az önkormányzatoknak, mint a környezetvédelmi koncepció végrehajtásában elsősorban érdekelt szervezeteknek a rendelkezésére álló összes eszközzel törekedniük kell a humánus környezet kialakítására. 3. Koncepcionális alapelvek Jelen környezetvédelmi koncepció alapot kíván biztosítani a kistérség dinamikus fejlődéséhez és a hosszú távú gondolkodás előtérbe helyezésével, az igények ésszerű fenntartható fejlődésen alapuló kielégítésére törekszik. Tekintettel a koncepció tervezési szintjére, elsősorban összefoglaló, a kistérség minden települése és területe számára értelmezhető, a települési szintű tényadatokat koncepció szintjén rendező tanulmány készítése a cél. Ennek megfelelően a koncepció megfelelő felhasználása, értelmezése nem mellőzheti A környezetvédelem általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény illetve ennek végrehajtási utasításaiban vázolt települési környezetvédelmi programok meglétét, párhuzamos használatát. A környezetvédelmi tervezés alapja, kistérségi szinten még hatványozottabban igaz ez, a nemzeti és megyei környezetvédelmi programok kell legyenek, mely programok az alábbi alapokon nyugszanak: 19

20 1990. évi LXV. Törvény Az önkormányzatokról évi LIII. Törvény A környezet védelmének általános szabályairól évi XCIII. Törvény A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról évi LIII. Törvény A természet védelméről évi LIV. Törvény Az erdőről és az erdő védelméről évi LXXVIII. Törvény Az épített környezet átalakításáról és védelméről 83/1997. (IX. 26) Országgyűlési határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról Nemzeti Környezetvédelmi Program I-II Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja Regionális és megyei területfejlesztési program Tényként állítható, hogy összességében fokozódik a kistérség lakosságának igénye és érzékenysége a tiszta, egészséges és szép környezet iránt. A kistérség lakosságának alapvető emberi joga, hogy egészséges, biztonságos környezetben éljen. 3.1 A Sárospataki Kistérség környezeti állapotának főbb jellemzői Levegőtisztaság-védelem A Sárospataki Kistérség gazdasági szerkezete, elhanyagolható mértékű ipari jellegű terhelése miatt levegőminőségi szempontból nincs határérték közeli vagy azt elérő immissziós állapot a kistérség területén. Jelentősebb, vizsgálatot igénylő légszennyezést kizárólag az egészségügyi szempontból nagyobb kockázatot jelentő szállóporterhelés jelent a lakott területeken. A kistérségben általában jó a levegő minősége, a településeken fűtési időszakban tapasztalható levegőminőség romlás mérséklődik a gázellátás terjedésével. Jelentős levegőszennyező források nem létesültek az utóbbi időszakban, a tervezett nagyobb beruházások megvalósulása esetén, elsősorban lokális terhelésnövekedés prognosztizálható. A közlekedés levegőminőség-alakító hatása egyre jelentősebb, ezzel a főbb közlekedési utak mentén számolni kell, azonban sem a lakott területeken sem Sárospatak Város, mint kistérségi központ forgalmasabb csomópontjai közelében nem várható középtávon tartósan határértéket elérő vagy meghaladó szennyezettség. Célállapot: Alapcélkitűzés a jelenlegi jó levegőminőség fenntartása, határérték túllépés nélküli immissziós levegőminőség biztosítása A vízkészletek általános értékelése A kistérség jelentős vízkészletekkel rendelkezik, amelyek megőrzése nemcsak helyi, hanem nemzeti érdek is, azonban a területi adottságok miatt a vízvédelmi intézkedések természetesen nem korlátozódhatnak kizárólag a kistérség területére. Az egy főre jutó vízfogyasztás csökken (Sárospatakon l/fő/nap, az egyéb településeken l/fő/nap), a vízfelhasználás még meglehetősen pazarló. A kistérségen áthaladó Bodrog folyó és a kisvízfolyások jelentős része szabályozott és árvízvédelmi töltésekkel különböző mértékben és műszaki színvonalban 20

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2015 szeptember Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben