Az Európai Unió környezeti politikája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió környezeti politikája"

Átírás

1 Az Európai Unió környezeti politikája A program az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósul meg. Projektazonosító: ROP / /34

2 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 5 Köszönetnyilvánítás A környezetvédelem fejlődése, a környezeti politika intézményesülése Bevezetés Előzmények Az 1960-as évek A Római Klub Az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája Az Európai Gazdasági Közösség Egy közös európai környezeti politika felé Az I. Akcióprogram Az I. Akcióprogram céljai A környezeti politika alapelvei Az I. Akcióprogram főbb eredményei A II. Akcióprogram A III. Akcióprogram A környezeti politika mint az Európai Közösség közös politikája: az Egységes Európai Okmány A közös környezeti politika intézményi háttere A fenntartható fejlődés elmélete és annak megjelenése az európai közös környezeti politikában A Brundtland-jelentés Earth Summit II A fenntartható fejlődés az Európai Unióban A közös környezeti politika akcióprogramjai A IV. Akcióprogram Az V. Akcióprogram Az V. Akcióprogram alapelvei Az V. Akcióprogram céljai Az V. Akcióprogram eszközrendszere Az V. Akcióprogram által tárgyalt témák Az V. Akcióprogram eredményei A VI. Akcióprogram A Kiotói Egyezmény A VI. Akcióprogram beavatkozási területei A VI. Akcióprogram négy fő területe A VI. Akcióprogram aktuális állapota... 50

3 Az Európai Unió környezeti politikája Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a közös környezeti politika szolgálatában Szektorális szabályozások Zaj A környezeti zaj értékelése és kezelése (2002/49/EC sz. direktíva) Speciális szabályozás Víz A vízvédelmi politika Keretdirektívája Speciális szabályozás Levegő Speciális szabályozás Talajvédelem Speciális talajfajták kezelése Nukleáris energia Nukleáris biztonság Nukleáris hulladék Vegyi anyagok és ipari tevékenység Hulladék Hulladékkategóriák Hulladéklerakás Keretdirektíva A hulladékmegelőzés és -újrahasznosítás tematikus stratégiája Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés Természet és biodiverzitás Ipar és energia az EU környezeti politikájában Az ipar az EU környezeti politikájában Az energia az EU közös környezeti politikájában Az energia mint erőforrás Az energia és a környezet Energiapolitika és klímaváltozás Energiahatékonyság az Európai Unióban A közös környezeti politika finanszírozása A finanszírozás formái LIFE LIFE SMAP A környezeti politika finanszírozása más politikákon keresztül Kohéziós politika Agrárpolitika K+F keretprogramok A Közös Kutatóközpont és a környezeti politika Energiapolitika Közlekedéspolitika... 89

4 KKV-politika Oktatás-, képzés- és ifjúságpolitika EIB-hitelek Magyarország kapcsolódása az EU közös környezeti politikájához Az alkalmazkodás kezdete: a csatlakozás Csatlakozás után Magyarország és a megújuló energiaforrások Összegzés

5 Az Európai Unió környezeti politikája 5 Előszó Megújuló energiaforrások, környezetbarát termékek, szelektív hulladékgyűjtés a mai európai ember számára nyilvánvaló fogalmak, amelyek mögöttes tartalmát széles körben jól ismerjük, és mára már nagy többségében az általuk elérendő környezetpolitikai célokat is magunkévá tettük legalábbis elméleti síkon... Mindez a gondolkodásbeli fejlődés az elmúlt néhány évtized eredménye, amely során a világ és azon belül Európa a környezettudatosság útján elindult. Az útnak messze nem jutottunk még a végére, már csak azért sem, mert a globális környezeti változások újabb és újabb kihívások elé állítják a gazdálkodó emberiséget. Az európai integrációban részt vevő tagállamok és az európai intézmények a globális fejleményekkel párhuzamosan fejlődtek a környezettel kapcsolatos tudást, valamint a szükségesnek látott beavatkozások megtervezését és végrehajtását illetően. Hogyan fejlődött a környezeti gondolkodás az európai integráció előrehaladásával? Hogyan lett a környezeti politika az Európai Közösség önálló politikája? Mi a közös környezeti politika tartalma? Milyen pénzeszközöket biztosít az EU közös költségvetése a környezeti politika céljainak megvalósításához? A 2004-es és 2007-es bővítések milyen új kihívások elé állítják a közös környezeti politikát? Továbbá: hogyan jelenik meg az EU környezeti politikája mindennapjainkban? Könyvünkben, amely elsősorban a Szegedi Tudományegyetemen Az EU környezeti politikája című kurzus hallgatói számára íródott, ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni. Mindazonáltal az elsődleges célcsoporton túl ajánljuk a könyvet mindenkinek, aki a környezet megőrzése iránt érdeklődést és érzékenységet mutat, valamint aki az Európai Unió e téren tett és teendő lépéseit közelebbről szeretné megismerni. A szerző

6 6 Köszönetnyilvánítás E számomra nagy mű létrejötte számos embernek köszönhető, teljes körű felsorolásuk talán nem is sikerülne. Mindenesetre feltétlenül szeretnék név szerint megemlíteni közülük néhányat. Köszönöm Szekeres Ildikónak, hogy menedzselte a projektet, amelynek keretében életemben először egyetemi jegyzetet írtam, valamint Farkas Beátának, hogy a projekt szakmai vezetőjeként végig felügyelte és segítette munkámat. Köszönettel tartozom Málovics Györgynek, aki szakmai lektorként igen értékes megállapításokkal járult hozzá munkám színvonalához, és Szabó-Gilinger Eszter barátnőmnek, aki a jegyzet angol nyelvű változata végleges szövegének megszületésében nyújtott felbecsülhetetlen segítséget. Egyetemi kollégáim közül Buzás Norbertet szeretném még kiemelni, aki a környezetvédelem terén a legtöbb információt és tudást adta át nekem, többségében még hallgató koromban, olthatatlan érdeklődést ébresztve bennem a téma mélyebb megismerése iránt. E téren másik nagy tanítóm a környezetvédelemben szerzett több évtizedes tapasztalatait gyermekkorom óta önzetlenül átadó Édesapám volt. Köszönettel tartozom 2007-ben végzett EU-szakirányos hallgatóimnak is, akik a tárgyban tartott előadásaim során érdeklődésüket fejezték ki, és kérdésfeltevéseikkel sokszor az én gondolataim fejlődését is elősegítették. E hallgatóim közül köszönöm Csiszár Melindának, Hámori Edinának, Nagy Péternek, Péntek Katalinnak, Szigethy Tamásnak és Zsolnai Eszternek, hogy a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témakörében írt szakdolgozataikhoz engem választottak konzulensüknek, és hogy közös munkáink során én is sokat tanulhattam tőlük. Zsolnai Eszternek azért is köszönettel tartozom, mert demonstrátorként segédkezett az előadásokra való felkészülésemben, munkájára Az energia az EU közös környezeti politikájában c. fejezet megírásakor nagyban támaszkodtam is. Szigethy Tamással pedig elsősorban a jegyzethez tartozó esettanulmányhoz kapcsolódóan az IPPC direktíva rejtelmeivel ismerkedtünk meg közös erőfeszítéssel. Feltétlenül köszönettel tartozom az Európai Uniónak, hogy a munkámat anyagilag támogatta. Végül, de messze nem utolsó sorban köszönet illeti férjemet, Zolit, és kisfiamat, Tamást, amiért elviselték, hogy azt a sok-sok órát, amit e jegyzet magyar és angol változatának megírására fordítottam, nélkülem kellett eltölteniük. Szeged, július

7 Az Európai Unió környezeti politikája 7 1. A környezetvédelem fejlődése, a környezeti politika intézményesülése 1.1. Bevezetés A XX. század során az emberiség sok tekintetben rendkívüli dolgokat produkált. A technológia, a termelési hatékonyság, a mezőgazdasági termelés intenzitása soha nem látott ütemű fejlődést mutatott. A termelés volumene a korábbi századokhoz képest ugrásszerűen megnőtt és azóta is exponenciális bővülés jellemzi. Ez a vitathatatlanul nagy mértékű fejlődés azonban fájdalmas negatív következményekkel járt, amelyeket az emberiség a csodaként megélt újítások feletti örömében nem, vagy nem időben vett észre. Milyen tényezők alkotják e páratlan fejlődés árnyoldalát? Az életkörülmények javulásának első és legfontosabb következménye a Föld lakosságának létszámában jelentkezett, amelyből aztán sok további negatív következmény vagy legalábbis azok káros mértéke származtatható. Az egészségesebb munka- és lakókörnyezet általánossá válása a Föld számos részén, a védőoltások világszintű elterjedése, sőt, pusztán az átlagéletkor megnövekedése következtében a Föld lakossága a XX. század eleji 1,5 milliárdról mára 6 milliárd fölé emelkedett, és a tendencia tovább folytatódik, a fejlett országok társadalmainak elöregedése ellenére. Az urbanizáció egyrészt a városok számának növekedésével, másrészt a városok folyamatos térbeli terjeszkedésével hatalmas területeket vett (és vesz) el a természeti környezettől. A mezőgazdasági termelés módszereinek fejlődésével, a műtrágyázás és vegyszerezés következtében a korábban egyensúlyban lévő ökoszisztémák felborultak, egyes mikroorganizmusok, növényés állattársulások eltűntek, mások egészségtelen mértékben elszaporodtak. Az erdőirtás felbecsülhetetlen globális környezeti problémát okoz. A nukleárisenergiatermelés hulladékának kezelése és elhelyezése újabb megoldandó probléma. A műanyag tömegtermelésével egy időben a lebonthatatlan hulladékok tömegtermelése is megkezdődött. Az üvegházhatású gázok, a savas eső, az eutrofizáció (a felszíni vizekbe kerülő többlettápanyag hatása miatti fokozódó fitoplankton-növekedés), a tengeri olajszennyezések mind a gazdasági tevékenység fokozódásának, a technológia fejlődésének olyan súlyos következményei, amelyek a XXI. században már az emberiség létét veszélyeztetik. Mindezen környezetterhelő folyamatok a II. világháború után gyorsultak fel. Az újjáépítés időszakában vált uralkodóvá az a szemlélet, amelynek középpontjában a termelés és a fogyasztás növelése állt. A hulladék, a szennyezések vagy az erőforrások kimerülése ezekben az években egyáltalán nem foglalkoztatta az embereket, az ezzel kapcsolatos tudás is nagyon hiányos, és általánosságban alacsony szintű volt. A gazdálkodásban részt vevők beleértve a gazdasági-politikai döntéshozókat is úgy gondolták, hogy tevékenységeiknek nincsenek természeti-

8 8 környezeti korlátai. 1 Az 1960-as években indult el egy olyan folyamat, amelyet bátran az emberiség környezeti eszmélésének nevezhetünk. Ekkor kezdték először csak néhányan felismerni, hogy a természet és vele együtt az egész társadalom gazdasági céloknak van alárendelve, nem pedig fordítva, ahogy az egészséges volna. Milyen fontos lépései voltak ennek az általunk környezeti eszmélésnek nevezett globális folyamatnak? Az alábbiakban ezeket a lépéseket tekintjük át, a globális folyamatokban elhelyezve az európai integráción belüli környezettudatosság fejlődését Előzmények Ahhoz, hogy a globális környezeti kérdéseket az országok vezetői és a szakemberek globális szinten tárgyalhassák, előfeltétel volt, hogy a Föld országainak legyen olyan intézményesített fóruma, ahol egyáltalán találkozni tudnak egymással. Abban az időben ezt a globális intézményi hátteret elsősorban az 1945-ben, 51 ország részvételével megalakult Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) jelentette, 2 a gazdasági-kereskedelmi párbeszéd alapjait pedig az 1947-ben megkötött, akkor 23 ország 3 által aláírt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade GATT) adta. Az információs és kommunikációs technológia mai fejlettségi szintjéről visszatekintve könnyen abba a hibába eshetünk, hogy alábecsüljük ezeknek a fórumoknak az akkori jelentőségét, pedig nem kisebb eredményt tudtak felmutatni, mint hogy egy asztalhoz ültették a világ számos országának képviselőit, beleértve a II. világháború főbb nyertes és vesztes államait. Európában amely földrész talán a legsúlyosabb emberi és gazdasági veszteségeket szenvedte el a háború idején 1951-ben megalakult az Európai Szénés Acélközösség (ESZAK), integrálva az együttműködésbe a két nagy európai vesztes államot, Németországot (az NSZK-t) és Olaszországot. Az ESZAK-ot megalapító 6 állam 4 együttműködésének kiterjesztése volt az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) megalapításáról kötött 1957-es Római Szerződés. Az EGK-ból kimaradt nyugat- és észak-európai országok az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association EFTA) 1960-as létrehozásával 5 szintén egy gazdasági-kereskedelmi párbeszédet indítottak el egymás között. 1 Maga a környezet szó a fejlett világban ez időben nem képezte a köznyelv részét. 2 A szervezet 2007-ben 192 tagú; magába tömöríti a világ szinte összes független államát. 3 Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Norvégia, Csehszlovákia, Brazília, Chile, Kuba, Libanon, Dél-Rhodézia, Szíria, Dél- Afrikai Köztársaság, Kína, India, Pakisztán, Burma, Ceylon, Ausztrália, Új-Zéland. 4 Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. 5 Eredetileg: Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország.

9 Az Európai Unió környezeti politikája Az 1960-as évek Az előbbiekben felvázolt globális és európai gazdasági-kereskedelmi integrációs erőfeszítések az 1960-as évek során látványos eredményeket hoztak: a nemzetközi kereskedelem a világban és Európában is fellendült, az iparosodás a világ számos térségében exponenciális mértéket öltött. Mindez az akkori technológia és a megnövekedett igények együttes következményeként oda vezetett, hogy ugrásszerűen megnőtt az olaj és más kimerülő erőforrások jelentősége. A gazdasági-kereskedelmi integráció fejlődése mellett fontos politikai események is formálták a globális témák alakulását, többek között az a folyamat, amely során a korábban függetlenséget nem élvező volt gyarmatok önálló államokká váltak. 6 Ezek az események hozzájárultak ahhoz, hogy a figyelem elsősorban az ENSZ-ben lassan a Föld legszegényebbjei felé fordult A Római Klub Az ENSZ mellett egy másik fontos mai szóhasználattal minden bizonnyal civilnek, azaz nem kormányzatinak nevezendő kezdeményezésről kell még szólnunk a globális környezeti problémák felismerésének folyamatában ban 36 vezető európai üzletember és tudós találkozott Rómában, hogy tárgyaljanak a globális problematikáról ( global problematique ). A találkozó fő kezdeményezője az olasz Aurelio Peccei volt. E találkozón született meg a Római Klub. Aurelio Peccei Maga a global problematique kifejezés Aurelio Pecceitől származik, aki először nevezte így az őt is élénken foglalkoztató globális környezeti és társadalmi egyensúlytalanságokat az 1960-as évek közepén. Peccei 1908-ban Torinóban született és ott is nőtt fel. A Torinói Egyetemen szerzett közgazdász diplomát ban, és már akkor nagyon érdekelték a világ eseményei. Nem sokkal később a Sorbonne ösztöndíjasaként meglátogatta a Szovjetuniót. Később, a FIAT gyár alkalmazottjaként hosszabb időt töltött Kínában, ahol egy egészen más kultúrával ismerkedett meg. Végül miután az 1937-es kínai-japán háború kapcsán Olaszország minden kapcsolatát megszüntette Kínával, a második világháború előestéjén visszatért hazájába. Saját bevallása szerint Kínában döbbent rá először, mennyire széles az emberi képességek határa. A háború után néhány évig részt vett az olaszországi újjáépítésben, de rövid idő elteltével ismét utazni vágyott. Ezért 1949-ben Latin-Amerikába ment, és vezette 6 Függetlenedési folyamatok időben: India, Pakisztán 1947, Sri Lanka, Burma (Mianmar) 1948, (Északés Dél-) Korea , Indonézia , Kambodzsa 1953, (Észak- és Dél-) Vietnam , Kongó 1960, Algéria 1962.

10 10 a FIAT-gyárak újraindítását, végül Argentínában telepedett le családjával együtt, de a dél-amerikai kontinensen továbbra is sokat utazgatott, és ahol járt, rendszerint nagy népszerűségre tett szert sok helyen egyenesen az adott térség gazdasági fellendülését tulajdonították neki. Mindezek mellett továbbra is folyamatosan foglalkoztatták az alapvető politikai-gazdasági-társadalmi kérdések. A szíve az 1950-es években visszahúzta Olaszországba, ahol egy tanácsadó céget alapított. Az 1960-as években osztrák közvetítéssel a Laxenburgban alapított International Institute of Applied Systems Analysis (IIASA) keretei között tevékenyen részt vállalt a hidegháborúban szétszakított kelet és nyugat közötti kapcsolatok újraélesztésében. Az IIASA rövid időn belül keleti és nyugati tudósok találkozóhelyévé vált, akik közös tanulmányokat publikáltak a klímaváltozás, az energia vagy a mezőgazdaság témakörében. Az IIASA ma is létezik, de jelentősége a kelet-európai rendszerváltás után lecsökkent. Ezt azonban Aurelio Peccei már nem érte meg ben egy ad hoc ötlettől vezérelve felkereste Alexander Kinget, aki akkor az OECD főigazgatója volt, és felvetette, hogy szervezni kellene egy találkozót az embert és környezetét érintő legfontosabb kérdések megvitatására. Erre a találkozóra április 7 8-án, mintegy harminc tudós részvételével került sor Rómában. Így jött létre a Római Klub. Az 1970-es évek során azután Peccei elsősorban szervezői munkákat látott el a Klub életében. Ezen fáradozásainak legfőbb eredménye egy kormányközi találkozó volt 1974-ben Salzburgban, amelyhez az akkori osztrák kancellár, Bruno Kreisky is nagy segítséget nyújtott. További magas szintű találkozókat szervezett Mexikóban, Kolumbiában, és ben Budapesten is ez utóbbit a mezőgazdaság témájában. Élete utolsó néhány hónapjától eltekintve állandóan sokat dolgozott ben hunyt el. Aktív korszakában a World Wildlife Fund munkájában is részt vett, elsősorban annak olaszországi tevékenységében, a szervezetben később a nemzetközi igazgatóságnak is tagja lett. Leghíresebb könyvét 1976-ban adták ki, Az emberi minőség címen. Ebben hangsúlyozta azt, ami saját élethivatása is volt: az embernek új szemléletet kell elsajátítania az őt körülvevő valóságot illetően, mert csakis így kerülhet harmóniába környezetével, amellyel egyébként egyetlen makrorendszert alkot. Forrás: Barbieri Masini 2004 A Római Klub életének a megalakulást követő legfontosabb eseménye a Limits to Growth (A növekedés határai) című jelentés publikálása volt 1972-ben. A jelentést a Klub rendelte meg neves tudósoktól, akik a Massachusetts Institute of Technology által kidolgozott modellt alkalmazták a Föld kapacitásainak vizsgálatára. Öt tényező változását vették figyelembe 1900 és 1970 között, a jövőre vonatkozó jóslataikat pedig az adott tényezőknek az adott időszakban mért tendenciáinak egyszerű extrapolálása révén fogalmazták meg (a számítástechnika akkori szintjén!).

11 Az Európai Unió környezeti politikája 11 Az öt vizsgált tendencia a következő volt: - gyorsuló iparosodás, - gyors népesség-növekedés, - széles körű rosszul tápláltság, - a nem megújuló erőforrások kimerítése, - torzuló környezet. A számítások alapján a jelentés az alábbi következtetéseket vonta le: - Az akkor mért trendek változatlansága esetén a Föld legkésőbb 2100-ig biztosan elpusztul. - A legvalószínűbb következmény a népesség és az ipari kapacitások hirtelen és kontrollálhatatlan hanyatlása. - Lehetőség van a növekedési tendenciák megváltoztatására és egy olyan ökológiai-gazdasági stabilitás megteremtésére, amely a jövőben is fenntartható. 1. ábra. A Római Klub logója Forrás: A Limits to Growth jelentés ha akkor csak szűk körben is, de nagy vihart kavart, ám sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a megfogalmazott figyelmeztetéseket a konkrét beavatkozások szintjén nagy késéssel és egyelőre ismeretlen eredményességgel hajtották/hajtják végre a politikai döntéshozatalban részt vevők. Mindenesetre jelentősége vitathatatlan, a figyelem felkeltésén kívül abból a szempontból is, hogy már 1972-ben alkalmazta a fenntartható kifejezést, noha a fenntartható fejlődés elméletének hivatalos ENSZ-megfogalmazására ig kellett várni.

12 12 A Római Klub egyébként mind a mai napig aktív. Jelenleg öt kontinens 52 országából 100 tagot számol. A szervezet önkéntes tagságon alapul, és továbbra is célja, hogy az első találkozó szellemében foglalkozzon a globális problémákkal, valamint hogy igyekezzen ezekre a politikai döntéshozók figyelmét is felhívni. Küldetése tehát a kezdetek óta nem sokat változott. A Római Klub nyilatkozata Mi, a Római Klub tagjai meg vagyunk arról győződve, hogy az emberiség jövője nem egyszer s mindenkorra determinált, és hogy van lehetőség a jelenlegi és jövőbeli katasztrófák elkerülésére ha azok az emberi önzés vagy a globális ügyek vitelében elkövetett tévedés eredményeképpen következnek be. Fontos hangsúlyozni a reménysugarakat és az elért eredményeket. Fel kell vennünk a küzdelmet az emberiséget fenyegető veszélyekkel szemben, és tudatában kell lennünk annak, hogy a túlélés problémája sürgősebbé vált, mint valaha. Az optimizmus erénye, amely az emberi lélekben gyökerezik, a mai idők lényeges követelményévé vált. Hisszük, hogy az arrogáns felülkerekedés, a pesszimizmus vagy a beletörődés mai trendjeivel csak úgy szállhatunk szembe, ha hozzáállásunkat minden felelős polgár részéről a személyes elkötelezettségen és optimizmuson alapuló bizalom, továbbá a jó szándék és a kitartás határozza meg. Hisszük, hogy minden ember előtt ott áll a lehetőség arra, hogy saját jövőjét kezébe vegye ahelyett, hogy az események áldozatává válna. Az emberek képzelőereje és kreativitása az eddiginél nagyobb szociális érzékkel párosulva hozzá tud járulni ahhoz, hogy hozzáállásunk megváltozzon, és hogy társadalmaink sikeresebben tudják megküzdeni csatáikat a világot fenyegető válságokkal. Hisszük, hogy az információs társadalom kifejlődőben van, és noha ez kockázatokat és korlátokat is hordoz magában, nagy lehetőségeket nyújt egy jobb jövő kialakítására. Világunk felkelések és átalakulások nagy korszakát éli egy globális társadalom kifejlődésének irányában, amelyre az emberek mentálisan nincsenek felkészülve. Emiatt reakcióik gyakran negatívak, amit az ismeretlentől való félelem és a globális, az ember által már kezelhetetlennek tűnő problémákkal kapcsolatos tudatlanság okoz. Ezek a félelmek megfelelő törődés híján veszélyes extrémizmusba, steril nacionalizmusba és súlyos társadalmi válságokba sodorhatják az emberiséget. Nem tudjuk, hogy a jövő társadalma milyen lesz, és hogy fog működni. Meg kell tanulnunk kezelni ezt az alapvető átalakulást, amely több évtizedig eltarthat, vagy akár mostantól folyamatossá válhat, és fel kell készülnünk egy olyan jövőre, amelyben az emberiség jóléte növelhető. Az idők, amelyekben élünk, mind az egyéntől, mind a közösségtől megkövetelik olyan rendszerek és társadalmak kiépítését, amelyekben az ember, a tisztelet és az együttérzés kulcsfontosságú értékek, és ahol a verseny nem a dominanciára és a fogyasztásra irányul, hanem a bátorításra és a részvételre.

13 Az Európai Unió környezeti politikája 13 Egy olyan társadalom felé kell haladnunk, amely azokat díjazza, akik a legtöbbet teszik az emberi boldogságért és jólétért, és nem azokat, akik a legnagyobb pusztító erőt képesek bevetni, vagy a legpazarlóbb fogyasztásnak képesek magukat átengedni. Ezen célok elérése érdekében az oktatás, amely az embereket átalakítja, és minden egyénben kifejleszti a közösség javának szolgálatára való potenciált és képességet, fontosabb szerepet kap, mint eddig valaha. Hisszük, hogy általános vitákat kell kezdeményezni az emberiség mindenfajta körülményeit globális szinten befolyásoló főbb témákról, méghozzá olyan holisztikus megközelítésben, amely felöleli a problémák erkölcsi, anyagi, kulturális, társadalmi és tudományos vetületeit egyaránt. Ennek érdekében olyan műveket adunk ki, amelyek világszerte bátorítást adnak kormányoknak, nemzetközi ügynökségeknek, vezető üzletembereknek, nem kormányzati szerveknek, ifjúsági szervezeteknek és a társadalom pozitív erőinek, hogy olyan politikákat alkossanak és olyan stratégiai döntéseket hozzanak, amelyek alkalmazkodnak folyamatosan változó körülményeinkhez. Nyilvánvaló, hogy a közvéleménynek növekvő mértékben kell kritikai szerepet vállalnia ezen öntudatosodási folyamatban. Mi, a Római Klub tagjai százan vagyunk, jelenleg öt kontinens 52 országából. Különböző oktatási rendszereket, filozófiákat, vallásokat és kultúrákat képviselünk; különböző szakmai háttérrel és tapasztalatokkal rendelkezünk. Értelemszerűen gyakran különbözőképpen látjuk a jövőt. Mégis összeköt bennünket a közös aggodalom az emberiség jövője iránt, és emiatt tanulmányozzuk azokat a főbb témákat, amelyek az egész közös világunkra hatással vannak. Addig, amíg a Római Klub minden tagja képes megfelelni a saját felelősségtudatának, mindannyian vállaljuk, hogy időnk és tehetségünk egy meghatározó részét az emberiségért végzett munkára fordítjuk, azon belül is leginkább az eddigieknél humánusabb, fenntarthatóbb, kiegyenlítettebb és békésebb társadalmak építésére. Az emberiség szolgálatának missziójával a Római Klub szeretné megerősíteni katalizátor szerepét a változásokban, és az innováció és kezdeményezés központjává szeretne válni; ezt megteheti egyrészt ötlet- és energiagazdagságának köszönhetően, valamint abból kifolyólag, hogy tagsága sokféle, és tagjai képesek arra, hogy múltbeli vagy jelenlegi pozíciójukat és tapasztalatukat kiaknázva tevékenykedjenek. Bízunk az emberek végső kapacitásaiban, amellyel el tudják érni, hogy etikai és szellemi értékeinek megfelelően éljenek, miközben tiszteletben tartják az emberiség sokféleségét. Arra hívjuk a jóakaratú férfiakat és nőket, különösen a mai fiatalokat, hogy csatlakozzanak ehhez a megfigyelésből és cselekvésből álló munkához. Római Klub, szeptember Forrás:

14 Az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája A Limits to Growth jelentéssel egy évben került megrendezésre a globális környezettudatosság megszületésének első igazán komoly mérföldköve, az ENSZ által szervezett környezetvédelmi világkonferencia, 7 amelynek Stockholm adott helyet június között. 2. ábra. A stockholmi világkonferencia logója Forrás: CESI UNEH 1972 A konferenciának az Only One Earth (Egyetlen Föld) elnevezést adták, de később, a második ENSZ környezetvédelmi világkonferencia idején (1992-ben) utólag Earth Summit I (I. Föld Csúcsértekezlet) névvel is ellátták, és mindkét néven gyakran hivatkoznak rá. 3. ábra. Only One Earth Forrás: CESI UNEH A konferencia hivatalos neve: United Nations Conference on the Human Environment (ENSZ konferencia az emberi környezetről).

15 Az Európai Unió környezeti politikája 15 A világkonferencián 113 ország képviselői vettek részt (a szocialista blokkból csak Jugoszlávia és Románia). A konferencia plenáris előadói voltak 8 : - Indira Gandhi, India miniszterelnöke, - Olof Palme, Svédország miniszterelnöke, - Kurt Waldheim, ENSZ főtitkár, - Maurice Strong, a konferencia főtitkára. Maurice Strong Maurice F. Strong 1929-ben egy dél-nyugat-kanadai kistelepülésen született. A Nagy Gazdasági Válság idején nőtt fel, óriási szegénységben, amelyből üzleti érzéke révén tudott felemelkedni. Strong az 50-es és 60-as években elsősorban az olajiparban tevékenykedett: a Power Corporation of Canada cégnél dolgozott, ahol az ügyvezető igazgatóságig vitte. Innen mesésen meggazdagodva távozott, és nemsokára a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökséghez került, majd az 1972-es ENSZ-konferencia főtitkárává nevezték ki. Ezt követően a konferencia által létrehozott United Nations Environment Programme (ENSZ Környezetvédelmi Program) első igazgatója lett a kenyai fővárosban, Nairobiban. Ezt a tisztséget 1976-ig töltötte be, majd visszatért Kanadába és az olajüzletbe. Az ENSZ-be való, 1990-es évekbeli visszatérésekor a szervezet Észak-Koreai küldöttje lett e megbízatása 2005-ig tartott. Ezzel párhuzamosan Kofi Annan ENSZfőtitkár tanácsadója is volt. Jelenleg az ENSZ Béke Egyetemének (UPEACE) elnöke. Neve többször felmerült az ENSZ-körüli, valamint az iraki olajat élelmiszerért programot övező botrányokban, de mindig sikerült elkerülnie a bukást. Ügyes és rafinált embernek ismerik, a kanadai CBC tévécsatorna riportere, Ann-Marie McDonald egyszer azt mondta róla: Raszputyin és Macchiavelli keveréke. Forrás: NCPPR 1997, 8 A konferencia plenáris előadóinak további sorsa felettébb tragikusan alakult: - Indira Gandhit október 31-én testőrei meggyilkolták, máig nem egyértelmű indítékoktól vezérelve, mindenesetre a szegénység elleni harcát és India globális érdekérvényesítését szokták emlegetni, amik miatt ellenséggé válhatott. - Olof Palmét február 28-án meggyilkolták, és mind a mai napig sem a gyilkosára, sem a gyilkosság okára nem derült fény egyértelműen. Egyetlen konkrétumként a kurdokkal kapcsolatos diplomáciai tevékenységét, és általánosságban az irak-iráni háborúbeli aktivitását szokták a halálával összefüggésbe hozni. - Kurt Waldheimet 1986-ban, az osztrák elnökválasztás kampányában gyanúsították meg náci főbűnökkel, ezzel derékba törve politikai pályáját. Az USA akkor megtiltotta neki a belépést az országba, és bár a CIA-nyomozás később tisztázta őt ezen koholt vádak alól, az USA-ba való belépési tilalom máig érvényes rá. Waldheim ma is él, visszavonultan. Aktív korszakában ENSZ- és osztrák külügyi diplomataként közvetítő szerepet töltött be a Közel-Keleten. Az olvasóban felmerülhet: nem lehet, hogy egyes érdekcsoportok (az olaj és egyéb kimerülő energiaforrások felett ellenőrzést gyakorlók) fejezték ki így nemtetszésüket az ENSZ környezetvédelmi tevékenysége ellen? Nem tudni

16 16 A konferencián a résztvevők az alábbi dokumentumokat fogadták el: - Declaration (Nyilatkozat); - Principles (Alapelvek): 26 alapelv az emberi jogokkal, a Föld kapacitásaival, a meg nem újuló erőforrásokkal, a fejlődő országok népességével és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban; - Plan of Action (Cselekvési terv): értékelés, áttekintés, kutatás, monitoring, információcsere; - Recommendations (Ajánlások): főbb kutatási és beavatkozási területek; - Resolutions (Kötelezettségvállalások): intézményi és pénzügyi kérdésekben, valamint az UNEP (United Nations Environment Programme ENSZ Környezetvédelmi Program) felállítására vonatkozóan. A Stockholmi Nyilatkozat által lefektetett alapelvek 1. Az emberi jogokat el kell ismerni, az apartheidet és a gyarmatosítást el kell ítélni 2. A természeti erőforrásokat meg kell óvni 3. A Föld megújulóerőforrás-termelő kapacitását fenn kell tartani 4. A vadvilágot meg kell óvni 5. A kimerülő erőforrásokat meg kell osztani, nem szabad őket a végsőkig kimeríteni 6. A szennyezés nem haladhatja meg a környezet öntisztító képességét 7. Az óceánok szennyezését meg kell akadályozni 8. A fejlődés szükséges a környezet javításához 9. Ezért a fejlődő országok segítségre szorulnak 10. A fejlődő országoknak megfelelő exportárakra van szükségük, hogy megvalósíthassák a környezet védelmét 11. A környezeti politika nem hátráltathatja a fejlődést 12. A fejlődő országoknak pénzre van szükségük, hogy megalkothassák a környezetvédelmi óvintézkedéseket 13. Integrált fejlesztési tervezésre van szükség 14. A racionális tervezésnek fel kell oldania a fejlődés és a környezetvédelem közötti konfliktusokat 15. Az emberi településeket úgy kell megtervezni, hogy kiküszöböljék a környezeti problémákat 16. A kormányoknak meg kell tervezniük saját népességpolitikájukat 17. A nemzeti intézményeknek meg kell tervezniük az államok természeti erőforrásainak fejlesztését 18. A tudománynak és a technológiának a környezeti állapot javítását kell szolgálnia

17 Az Európai Unió környezeti politikája A környezeti oktatás kulcsfontosságú 20. A környezetvédelmi kutatásokat támogatni kell, különösen a fejlődő országokban 21. Az államoknak joguk van saját erőforrásaik kiaknázására, de nem veszélyeztethetnek más erőforrásokat 22. Az állami kompenzáció veszélybe kerül 23. Minden nemzetnek fel kell állítani saját normarendszerét 24. A nemzetközi kérdésekben együttműködés szükséges 25. A nemzetközi intézményeknek segíteniük kell a környezet állapotának javítását 26. A tömegpusztító fegyvereket meg kell semmisíteni Forrás: CESI UNEH Az Európai Gazdasági Közösség Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) akkori 6 tagállama, valamint az január 1-jén csatlakozó Egyesült Királyság, Írország és Dánia kivétel nélkül képviseltette magát az ENSZ világkonferenciáján, bár azt is el kell mondani, hogy a szervezésben legnagyobb aktivitást mutató három európai állam, Svédország, Svájc és Ausztria akkor nem voltak tagállamok. 9 Mindazonáltal az EGK-ban teljes volt az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-konferencián felvetett kérdéseket az európai integráció keretei között is vizsgálni kell. Ennek érdekében 1972 októberében megtartották az EGK első, az állam- és kormányfők részvételével zajló környezetvédelmi csúcsértekezletét Párizsban, amelyen megvitatták a stockholmi konferencia témáit. A találkozón két alapvető döntést hoztak: egyrészt, hogy szükség van közös környezeti politikára, másrészt, hogy ennek érdekében mihamarabb közösségi szintű Akcióprogramokat indítanak. Az I. Akcióprogram 1973-tól 1977-ig tartott. A párizsi értekezletet követően a legfontosabb intézményi előrelépés az Európai Parlamentben történt 1973-ban, a Környezetvédelmi Bizottság felállításával. Az Európai Bizottságon belül 1981-ig kellett várni a Környezetvédelem Főigazgatóság létrehozására. Ami a jogi fejleményeket illeti, a környezeti politika az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány révén került a közös politikák közé. Ha viszont azt tekintjük, hogy a közösségi jogban az elsődleges jogforrás az EGK-t létrehozó, 1957-ben aláírt Római Szerződés, és annak első módosítására az Egységes Európai Okmánnyal került sor, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a Közösség a környezeti politikát az első adandó alkalommal a közös politikák szintjére emelte. A további 9 Svédország és Ausztria 1995-ben csatlakozott az akkor már Európai Unióhoz, Svájc pedig 1994 óta az EU által kezdeményezett Európai Gazdasági Térség egyik állama, Liechtenstein, Norvégia és Izland mellett.

18 18 fejezetekben a közös környezeti politikához vezető, és az azóta megtett utat mutatjuk be. Felhasznált irodalom Barbieri Masini, E. 2004: The Legacy of Aurelio Peccei Twenty Years after his Passing and the Continuing Relevance of his Anticipatory Vision Aurelio Peccei Lecture, Rome. CESI UNEH 1972: United Nations Conference on the Human Environment. Centre for Economic and Social Information at the United Nations European Headquarters, Geneva. CoR 2006a: Declaration. Club of Rome. Letöltve: szeptember 18. CoR 2006b: Organisation, Activities. Club of Rome. Letöltve: szeptember 18. EC 2006: The History of European Environmental Action. European Communities. Letöltve: szeptember 18. Meadows, D. H. et al. 1972: Limits to Growth. A Report to The Club of Rome. Letöltve: szeptember 18. NCPPR 1997: Dossier: Maurice Strong. The National Center for Public Policy Research, Washington D.C. Pelle, A 2000: A jólét fogalmának értelmezései a gazdasági tevékenységgel járó környezetterhelés rohamos növekedésének századában. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged. Sohn, L. B. 1973: The Stockholm Declaration on the Human Environment. The Harvard International Law Journal, Summer. UNEP 1973: Stockholm Environment Declaration and Principles, To Pin on your Wall. United Nations Environment Programme, Nairobi Kapcsolódó honlapok

19 Az Európai Unió környezeti politikája Egy közös európai környezeti politika felé Az előző fejezetben már említett 1972-es párizsi csúcsértekezleten fogalmazódott meg, hogy a közös környezeti cselekvést ún. akcióprogramok keretében fogják megtervezni és végrehajtani. Az akcióprogramok olyan több évre szóló, középtávú dokumentumok, amelyek elsősorban átfogó jelleggel fogalmaznak meg stratégiai és politikai célokat. Az átfogó célokhoz illeszkedően ezután kisebb (operatív) programok, projektek valósulnak meg, így tulajdonképpen ezek alkotják az Európai Közösség környezetvédelmi tevékenységét. Az akcióprogramok azért is érdemelnek részletesebb elemzést, mert természetüknél fogva egyúttal a környezeti politika különböző korszakainak gondolkodásmódját, prioritásait is visszaadják Az I. Akcióprogram Az októberi párizsi csúcsot követően 1973-ban már el is indították az I. Akcióprogramot, amely 1976-ig tartott. Ennek fő jelmondata a stockholmi ENSZ-konferencia jegyében a növekedés korlátozása volt. Megállapítást nyert, hogy a gazdasági fejlődés, a jólét és a környezet védelme szorosan összefügg egymással, ezért ezeket a tényezőket nem szabad egymástól függetlenül vizsgálni, hiszen akkor szükségképpen téves döntések születnek, amelyeknek aztán messzemenő következményei vannak. Ebben az időszakban nyilvánvalóan az volt jellemző, hogy a gazdasági fejlődés és a jólét kérdését vizsgálták gyakran a gazdasági elméletek szintjén is a környezeti hatások figyelembevétele nélkül. Az I. Akcióprogram ezért azt a célt tűzte ki, hogy ezen elméleti és gyakorlati (sokszor politikai) elemzések és döntések során a környezeti szempont is érvényesüljön Az I. Akcióprogram céljai Az akcióprogram a következő konkrét célkitűzéseket fogalmazta meg: - a környezeti károk megelőzése és csökkentése, - az ökológiai egyensúly megőrzése, - az erőforrások ésszerű használata. Mielőtt továbbmegyünk, érdemes kicsit elgondolkodnunk ezeken a célkitűzéseken. A környezeti károk bekövetkezésének megelőzése, avagy a prevenció itt jelenik meg először az Európai Közösség dokumentumaiban. Ez a szemlélet mára talán már széles körben elfogadott, akkor azonban forradalmi jelentőségű volt. A prevenció mint célkitűzés ugyanis azt mondja ki, hogy a legjobbat akkor tesszük a környezettel, ha a kár be sem következik, hiszen akkor nem kell annak következményeit kezelni! Azért tekinthetjük ezt az akkori közgondolkodáshoz képest forradalmian új szemléletnek, mert a környezetvédelem

20 20 fogalmát általában (és ha önkritikusan szembenézünk mai társadalmunkkal, akkor tulajdonképpen még ma is) azzal azonosítják, hogy a gazdasági tevékenységeknek a környezetre gyakorolt káros hatásait valamilyen (technológiai) megoldással semlegesíteni kell. Ez az utóbbi, elterjedt szemlélet tehát abból az előfeltevésből indul ki, hogy a környezetterhelés adott, keletkezése és mértéke nem megváltoztatható, a beavatkozás ott kezdődik, amikor a kár már bekövetkezett. A prevenció mint célkitűzés az I. Akcióprogramban mindazonáltal további elemmel egészül ki: ha a környezeti kár bekövetkezését valamilyen oknál fogva mégsem lehet megakadályozni, ebben az esetben cél a kár mértékének csökkentése. Hogyan lehet a környezeti károk mértékét csökkenteni? Első és legkézenfekvőbb megoldás a környezetterhelő tevékenységek volumenének csökkentése, például a pazarlás és/vagy túltermelés megszüntetésével. Második lehetőség az olyan jellegű technológiaváltás, amely révén ugyanazt a gazdasági outputot kisebb környezetterheléssel tudjuk előállítani. Közvetve tehát már az 1970-es években megjelent a környezetbarát technológiák fejlesztése mint célkitűzés! Az I. Akcióprogram második célja az ökológiai egyensúly megőrzése volt. E cél megfogalmazásához az a felismerés vezetett, hogy az ember aki eredendően szintén az ökológiai egyensúly részét képezi a technológiák, és általában az emberi tevékenység fejlődésével olyan mértékű beavatkozást hajt végre a természeti környezetben, amely az egyébként egyensúlyban lévő biológiai rendszereket (ún. ökoszisztémákat) sokszor visszafordíthatatlan módon felborítja. Ennek azután olyan következményei lehetnek, amelyeket az átlagember talán fel sem tud fogni legalábbis biztosan nem gondol rá, miközben környezetterhelő tevékenységét folytatja, akár az ilyen módon előállított termékek fogyasztása révén. Noha a fenntartható fejlődés elmélete hivatalos dokumentum szintjén csak 1987-ben, a Brundtland-jelentésben került megfogalmazásra, már a stockholmi világkonferencia is felhívta a figyelmet a természet mint erőforrás használatával kapcsolatos óvatosságra (lásd a Stockholmi Nyilatkozat 2., 3., 5. és 6. pontjait). Az Európai Közösség az I. Akcióprogram megfogalmazása során ezeket az elveket tömörítette az erőforrások ésszerű használata célkitűzésbe. Ez is a környezetvédelem egyik olyan területe, amely a mai témák között gyakran szerepel, és amelyet mint láthatjuk lassan szintén örökzöldnek nevezhetünk. Az elméleti megalapozottság ellenére azonban az ésszerű erőforrás-felhasználás még mindig gyerekcipőben jár, akár a lakosságot, akár a vállalkozásokat tekintjük, de még az országok kormányainak is sokat kell tanulniuk e téren. Az I. Akcióprogram a célkitűzések mellett alapelveket is lefektetett, úgy látták ugyanis, hogy a közös környezeti politika kialakítása során erre feltétlenül szükség van. Sőt, tulajdonképpen az I. Akcióprogram létrehozásának ez volt a legfőbb indítéka, a program elsősorban ezen alapelvek megfogalmazására irányult (ennél fogva operatív szinten sok konkrétumot nem tartalmazott). Az Európai Közösség által 1973 és 1976 között megfogalmazott alapelvek nagyban támaszkodtak az

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Sportökológia. Szerkesztette: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga. Szerző: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga. Lektorálta: Kozmann György

Sportökológia. Szerkesztette: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga. Szerző: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga. Lektorálta: Kozmann György Sportökológia Szerkesztette: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga Szerző: Dr. Ráthonyi-Odor Kinga Lektorálta: Kozmann György Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20. ISBN 978-963-9822-40-5

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben