KÉZIKÖNYV. ETUCE Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás a roma gyermekek számára projekt

Átírás

1 KÉZIKÖNYV ETUCE Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás a roma gyermekek számára projekt A projekt az Európai Közösség támogatását élvezi a diszkrimináció ellenes akcióprogram keretében

2 1. BEVEZETÉS...3 A FEJEZET...7 KÉPZÉSI MÓDSZEREK HOGYAN TANULNAK A FELNŐTTEK? A TANULÁSI FOLYAMAT Analízis Tervezés és kivitelezés Előadásmód Értékelés B FEJEZET MODUL : OKTATÁSSAL A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGÉRT BEVEZETÉS Mit jelent a társadalmi igazságosság? Az oktatás szerepe a társadalmi igazságosság fejlesztésében A társadalmi igazságosság kulcsfogalmai az oktatásban GYAKORLATOK Munkalap: az előítéletek mozaikja , Etnikai csoportok magyarországon Találkozás másokkal Az előítélet természete és ereje ÉRTÉKELÉS MODUL OSZTÁLYTERMI MUNKA BEVEZETÉS Az osztálytermi munka és pozitív környezet A deviáns magatartás kezelése Pozitív osztálytermi környezet létrehozása A pozitív környezet eszközei Munka a pozitív osztálytermi környezetben Többféle etnikumhoz tartozó gyermekből álló osztály MODUL A CSALÁDOK BEVONÁSA BEVEZETÉS Az iskola és a család együttműködése, valamint ennek pozitív hatásai Modellek a pedagógus és a család együttműködésére TEVÉKENYSÉGEK Az iskola és a család együttműködése Személyes interakciók ÉRTÉKELÉS... 57

3 1. BEVEZETÉS 2004-ben az Európai Bizottság jóváhagyta az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás a roma gyermekek számára című tervezetét. Ez a projekt annak a szükségletnek kíván megfelelni, amely a közép- és délkelet európai gyermekek jó és egyenlőségen alapuló oktatását jelenti. Az ilyen etnikai hátterű gyerekek jelentős százaléka egyáltalán nincs iskolába beíratva. A roma gyerekeket nagyon gyakran úgynevezett speciális osztályokba osztják be, amelyeket mentálisan sérült tanulóknak hoztak létre. Ráadásul tekintélyes részük lemorzsolódik mielőtt elvégezné az általános iskolák elemi évfolyamait. A projekt két fázisból áll: egy hat hónapos előkészítő és egy kétéves végrehajtási szakaszt tartalmaz. Az előkészítő szakasz célja a roma gyerekek helyzetének elemzése főként Bulgáriában, majd a tapasztaltak megosztása a szlovák és a magyar kollégákkal a közös problémák azonosítása céljából. A végrehajtási szakasz az említett három országra irányul. Ez utóbbi 2005 januárjában kezdődik és 2006 decemberéig tart majd a következő átfogó célokkal: A tudatosság növelése és kapacitás kiépítése a szakszervezetekben, a hatóságokban, a szülőkben és az oktatók szintjén, hogy hangsúlyosabbá váljék a roma gyermekek minőségi oktatása Közreműködés a politikai irányvonal és a törvényhozás megváltoztatásában a EU Antidiszkrimációs keretszabályának megfelelően. Az ETUCE amely európai ernyő szervezetként működik a kérelmező partner és ezért a projekt irányítója. Mellette hat pedagógus szakszervezet vesz még részt a programban. A hollandiai AOb mint az a szervezet, amely felhívta az ETUCE figyelmét a roma gyermekek helyzetére végzi a projekt politikai koordinációját. A SEB és a Podkrepa (Bulgária), a PDSZ és a PSZ (Magyarország), valamint az OZPSaV (Szlovákia) azok a partnerek, akik felelősek az érintett országokban végrehajtandó tevékenységek koordinációjáért és figyelemmel kíséréséért. Az Irányító Testület (Steering Committee) a Diszkriminációmentes minőségi oktatás fejlesztése a roma gyermekek számára döntéshozó testülete a szakszervezeti partnerek egy-egy delegáltjából és négy olyan szakértőből áll, akiket azért vontak be a projektbe, hogy szaktudásuk különböző területeken hasznosítható lehessen. Köztük egy jogi, három képzési szakértő és egy értékelő. 3

4 A fentiekben vázolt célok eléréséhez számos tevékenységi formát terveztek meg. 1. A projekt indítása. Indító konferencia azzal a céllal, hogy elnyerje a megfelelő hatóságok és más, a roma gyermekek oktatása területén működő intézmények elkötelezettségét és támogatását. 2. Jogi szakasz. Jogi szeminárium országonként, azzal a céllal, hogy megismertesse és tudatosítsa a részvevőkkel az EU Antidiszkriminációs keretszabályát, valamint hogy az abban foglaltak összehasonlíthatók legyenek a nemzeti jogszabályokkal. 3. Képzés az oktatók számára (Training for trainers ToT) szakasz. Három ToT képzés kerül megrendezésre. Országonként egy, ahol 25 tanárt és oktatót képeznek ki. Összesen 75 tanár és oktató lesz tréner ebben a fázisban. 4. Továbbképzések. A kiképzett oktatóknak alkalmuk nyílik fejleszteni képességeiket továbbképzések szervezésével saját munkahelyi környezetükben. Minden kiképzett oktató átlagosan 10 fő részvételével szervez tréningeket. Ennek eredményeként összesen 750 ember (250 országonként) kap képzést 75 projekt oktató által. 5. Három politikai műhely azzal a céllal, hogy a roma gyermekek minőségi oktatása beillesztésre kerüljön a három érintett ország pedagógus szakszervezeteinek szociális párbeszéd programjába. 6. Záró konferencia A nemzeti politikai műhelyek után egy vázlatos tanulmányt készítenek és vitatnak meg európai irányelvekkel együtt arról, hogyan lehet megközelíteni a problémát egy pedagógus szakszervezet szemszögéből. Átfogó politika - fejlesztési szinten az ETUCE irányelveket dolgoz ki arról, hogyan válhat a roma gyermekek diszkriminációmentes minőségi oktatása egy pedagógus szakszervezet politikájának részévé Európában. A záró konferencia résztvevői által elfogadott vázlatos tanulmány előterjesztésre kerül az ETUCE 2006 decemberében megrendezendő kongresszusán. Végrehajtási szinten a ToT szemináriumok és továbbképzések különösen fontosak a projekten belül. Közvetlenül kapcsolódva az általános célokhoz (lásd feljebb) ezeknek a tevékenységeknek a célja a roma gyerekekkel kapcsolatos pedagógusi és oktatói attitűd megváltoztatása az iskolákban. Ebben az összefüggésben az itt bemutatott eszköz egy kézikönyv, amely használható ezen tevékenységek során. 4

5 Az oktatók képzési szemináriumai (ToT) kétnaposak lesznek, és ezek során a képzést végző szakértők ezt a kézikönyvet használják majd a leendő oktatók képzésekor. Ez a Kézikönyv két részből áll: Az A) rész felvázolja és kifejti a különböző képzési módszereket. Célja az, hogy a leendő oktatóknak megfelelő eszközöket nyújtson ahhoz, hogy továbbképzéseket tarthassanak. Jó, hatékony képzést nyújtani olyan készség, amely csak tanulás által sajátítható el, ezután a tapasztalat által fejleszthető és finomítható, tekintet nélkül annak tárgyára. A korszerű képzési módszerek a tanulóknak a képzésben való aktív részvételére összpontosítanak a szakértő előadásának passzív hallgatása helyett. A módszerek sikeres használatához elengedhetetlen azok módszertanának megértése. Az A) rész hasznos információkat tartalmaz a különböző lépésekről, amelyeket tekintetbe kell venni egy képzési esemény tervezése és megszerkesztése során. A B) rész 3 képzési modult tartalmaz. 1 Oktatás a társadalmi igazságosságért. Ennek modulnak a célja a társadalmi igazságosság filozófiájának megértése, valamint olyan kulcsfogalmaké, mint egyenlőség, diszkrimináció, előítélet és sztereotípiák. 2. Osztálytermi munka. Ez a modul gyakorlati irányokba fordul az osztálytermi munka hatékonyságának növelése érdekében, és azért is, hogy felfedezhessük az olyan pozitív osztálytermi környezet megteremtésének a módját, amely tiszteletben tartja és ugyanakkor kifejezi is a gyerekek különböző etnikai hátterét. 3. A család bevonása. Ez a modul annak megértését célozza, hogy milyen fontos a hatékony partneri kapcsolat az iskola és a családok között a roma gyermekek jobb oktatásának elérése érdekében. A résztvevők számára különböző tevékenységi formákat és technikákat biztosít a jobb interakció és a jobb együttműködés érdekében. Az ETUCE azt várja, hogy a kitűzött tevékenységek megvalósítása ennek a kézikönyvnek a használatával hozzájárul majd a pedagógusok képzettségének és tanári munkájuk minőségének hosszú távú javításához következetesen és módszeresen azért, hogy biztosítható legyen a minőségi oktatás és a felsőfokú képzés elérése a roma diákok számára. Az ETUCE és partnerei a Diszkriminációmentes minőségi oktatás roma gyermekek számára című projektben hiszik, hogy a pedagógusok számára döntő fontosságú jól felkészültnek 5

6 lenni a diszkrimináció elleni harcban és a szociális igazságosság eléréséért az Európai Unió egészében. A projekt eredményei és teljesítményei a régi más országai számára is hasznosak lehetnek. Ezeknek az országoknak a demokratikus és szociális-gazdasági fejlődése nagymértékben függ népességük magas százalékának, azaz a roma közösségek oktatásától. Dél- és Kelet- Európa minden pedagógusa kulcsszerepet játszik ebben a kérdésben. 6

7 A FEJEZET KÉPZÉSI MÓDSZEREK 7

8 A sikeres képzés olyan tanulás, amelyben a résztvevők új dolgokat tanulnak, jól érzik magukat és türelmetlenül várják a visszatérést a további tanulmányokhoz. 1. HOGYAN TANULNAK A FELNŐTTEK? A mi hagyományos képzésben szerzett tapasztalataink nagy része azt hiteti el velünk, hogy legjobban akkor tudunk tanulni, ha szakértőket hallgatunk meg. Felfedezték ugyanakkor, hogy az a tanulás, amely nagyobb öntudatosságot, megváltozott viselkedést és új készségek elsajátítását eredményezi aktívan be kell hogy vonja az egyént a tanulási folyamatban. Különösen a felnőttek esetében találták hatékonyabbnak a cselekvéssel és a tapasztalással végzett tanulást. A felnőtt tanuló a hasznos információt elraktározza a személyes tapasztalat bankjába, mellyel minden további tanulási esemény összehasonlításra kerül, illetve amelyhez az új koncepciók kapcsolódni tudnak. Hacsak nem lehet egy aktuális munka vagy életszituáció során alkalmazni azt, amit magtanult, a tanulás nem lesz hatékony vagy hosszú távú. Azok az emberek, akik felelősek a tanulási események szerkesztésért, észben kell, hogy tartsák ezeket a mozzanatokat miközben kifejlesztik a módszereket ahhoz, hogy segítsék a tanulót a megértésben és abban, hogy képessé tegyék az új tudás és/vagy készség használatára. A felnőttek olvasással, hallgatással és odafigyeléssel tanulnak, de jobban tanulnak, ha aktívan bevonják őket a képzési folyamatba. Lásd az 1. diát 2. A TANULÁSI FOLYAMAT A tanulási folyamatot négy átfogó, egymással összefüggő összetevőre bonthatjuk: 1. Analízis 2. Tervezés / Szervezés 3. Átadás 4. Értékelés 8

9 2.1 Analízis A képzési szükséglet létrehozása A képzési esemény sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felkínált képzés ténylegesen igényelt legyen. Túlságosan könnyű feltételezni azt, hogy azért keletkezik egy képzési szükséglet, mert mi szeretnénk egy bizonyos képzést megszervezni. Először tanácskoznunk kell a potenciális hallgatókkal. Ahhoz, hogy a képzés sikeres tapasztalat legyen, találkoznunk kell egy bizonyos szükséglettel a megbízó szervezet és / vagy a potenciális résztvevők részéről. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy jelentős különbség lehet aközött, amit egy csoport szükségesnek tart és amire annak valójában szüksége van mind a képzés szintjével, mind természetével kapcsolatban. Mielőtt elkezdjük tervezni a képzést, ki kell találnunk, milyen képzésre van szükség, és mi az, amit az abba bevontak akarnak majd. Ha a megvalósítandó képzést alaposan megtárgyaljuk a megbízó szervezettel, a képzés iránya és tartalma találkozni fog az elvárásokkal. Amikor saját képzésünket tervezzük, kérdezzük meg kollégáinkat és a leendő résztvevőket arról, hogy ők mit szeretnének Célok és tanulási kimenetek A résztvevők szükségleteinek és elvárásainak felmérése után készen állunk arra, hogy meghatározzuk a célokat és a képzés kimenetelét. A világosan behatárolt célok és tanulási eredmények a következőkhöz biztosítják a feltételeket: a képzési tartalom főbb elemei jellegzetes képzési tevékenységek tervezése képzési anyagok kiválasztása / megalkotása az értékelési folyamat megtervezése A célok átfogó megállapítások arról, mit remélünk a képzéssel elérni. Például: A tanulási kimenetek megállapítások sorozata, amelyek kifejtik, mit kell megérteniük vagy milyen cselekvésekre kell képeseknek lenniük a részvevőknek a képzés végén. Például: 9

10 Ne feledkezzünk meg mind az átfogó célok (a teljes tanfolyam számára), mind pedig az önálló célok, a képzés minden egyes szegmense és / vagy napja számára való kifejlesztéséről. Mutassuk be a célokat a résztvevőknek minden egyes szegmens és / vagy nap kezdetekor. A világos irány segíti az egyes részek és / vagy napok megszervezését. 2.2 Tervezés és kivitelezés Egy képzés tervének kifejlesztése tanulási tevékenységek megszervezéséből áll azért, hogy a céljainkkal megegyező kimenetet elérjük. Minden tevékenységnek kell hogy legyen bevezetése, egy fő része és egy burkolt szegmense. A bevezetés során nyújtsunk egy rövid leírást a tevékenység céljáról és tartalmáról és alakítsunk ki kapcsolatot az adott és az azt megelőző tevékenység között. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a tevékenységek logikusan következnek egymás után. A tevékenységek kialakítása közben válasszunk olyan képzési módszereket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel segítik céljaink elérését. ügyeljünk arra, hogy az emberek a legkülönfélébb módokon tanulnak: néhányan inkább hallás után, mások olvasás közben, a többség pedig cselekvés közben. A hatékony képzéstervezés változatos oktatási módszereket foglal magában Interaktív módszerek Az interaktív képzés elősegíti az információk és elképzelések elemzése és értékelése során a kritikai gondolkodás készségének fejlődését. Arra ösztönzi az embereket, hogy különböző tevékenységekben vegyenek részt és ébren tartja figyelmüket a végrehajtás és a végtermék bemutatása során. Az interaktív képzés serkenti a vitát, bátorítja az embereket a részvételre és ébren tartja a résztvevők figyelmét. Az oktatónak váltakoztatnia kell az információk bemutatásának módjait, hogy a résztvevőket tartalmas vitákba és tevékenységekbe vonja be, és azért is, hogy minimálisra mérsékelje mind a közbevágást, mind a provokatív magatartásformákat. Az interaktív módszerek példái: Agyvihar 10

11 Az egyes résztvevők vagy a csoport ötleteket hoz létre egy bizonyos témáról például a szülői értekezletről. Az agyvihar legfontosabb jellemzői: 1. Minden ötlet elfogadott 2. Senki sem fűz megjegyzést mások ötleteihez 3. A résztvevőknek minden ötletet ki kell mondaniuk- a vicceset, a bolondosat és a banálist is 4. A válaszok másokat is inspirálnak. A témaválasztás szabad, jó, ha a téma problémaként jelenik meg, amelyet meg kell oldani. 5. A legjobb ötleteket végén ki kell választani és beépíteni a gyakorlatba. Zümmögő csoportok 3-4 fős kis csoportokat alakítunk vitához, egy kérdés megoldásához vagy megválaszolásához. A témák vagy problémák szóban vagy írásban kerülnek kijelölésre. Ennél a csoport módszernél az aktív hallgatást tanítjuk, azért, hogy a magas színvonalú vitát biztosíthassuk. Esettanulmányok Egy olyan valós élettapasztalat leírása, amely kapcsolódik a tanulmányok, illetve a képzés témájához, és amelyet arra használunk fel, hogy véleményeket alkossunk, problémákat vessünk fel vagy másképpen, hogy erősítsük a résztvevők tanulásban való jártasságát. Viták Egyének vagy csoportok választanak vagy adnak nézőpontokat vitatémákról. Kapnak időt a felkészülésre, bemutatják érveiket és megvitatják álláspontjaikat. Változat: a viták néhány pillanatában mindenki megváltozathatja a nézetét és megújíthatja a vitát. Bemutatók A résztvevők megtanulják, hogyan működik egy módszer és azt is, hogyan tudják azt alkalmazni. A bemutatókat általában az új készségekkel kapcsolatos gyakorlatok követik 11

12 segítséggel és visszacsatolással. A képzés során a Reggeli Összejövetel alkalmával a bemutatók tartalmazzák az üdvözléseket, a részvétel számos különböző formáját, a csoportmunka variációit stb. Kérdések körülírása (aktív hallgat ás) A foglalkozás vezetője mindenkitől egy kérdésre vagy gondolatra vár választ. A körülírások sokoldalú perspektívát nyújtanak és értéket adnak hozzá a vitához. Az aktív hallgatás készségét is erősítik. Az aktív hallgatásnak két jelentése van: segít kialakítani a megfelelő légkört egy csoportban és a kommunikációs partnerrel való kapcsolatban és az információ elsajátításához vezet el. Az aktív hallgatás legfontosabb szabálya a partner állításának más szavakkal való elmondása (parafrazeálása), körülírása az alapeszme megváltoztatása nélkül. Szerepjátékok A résztvevők a kijelölt szerep szerint cselekszenek és befogadnak, életszerűen viselkednek ezekben a kitalált helyzetekben. A szerepek lehetnek előre megírtak vagy spontán előidézettek Egyéb módszerek: Előadás Hivatalos bemutatás, amely információkat hordoz a képzési célokkal kapcsolatosan. Az előadás kombinálható más módszerekkel, hogy elkerüljük a passzív tanulást. Szakértők prezentációja A témával kapcsolatban értékes elképzelésekkel rendelkező embereket hívnak meg, hogy bemutassák nézeteiket, valamint hogy megvitassák a témával kapcsolatos kérdéseket. Vizuális eszközök 12

13 Az előadás és a prezentáció érdekesebbé és hatékonyabbá tételének leggyakoribb technikája a vizuális eszközök használata. Az előadás unalmas és ilyenformán hatástalan módja a tudás átadásának. A vizuális eszközök, amelyeket az előadásokban és prezentációkban arra használunk, hogy szemléltessük a témát segítenek megtörni az egyhangúságot azzal, hogy vizuális ingert nyújtanak ahhoz, hogy megerősítsék a tanulóban, amit az éppen hallgat. A leggyakoribb vizuális eszközök a következők: Írásvetítő Diák Számítógépes kivetítés Tárgyak, képek vagy dokumentumok, körbeadva az osztályban, de amelyek nem alkotnak sokszorosított anyagot Az időzítés jelentősége Az interaktív képzés általában többlet-időt, gondolkodást és előkészületet igényel. A tapasztalt oktatók elismerik, hogy a tanulás időt igényel, különösen a gyakorlati tanulás, amelyben a résztvevők kapcsolódnak egymáshoz és a felhasznált anyagokhoz. A hatékony technikák, amelyek segítenek tartani az időt, különösen fontosak ahhoz, hogy időt takarítsunk meg és a résztvevők érdeklődését ébren tartsuk. Íme néhány javaslat és technika: Kezdjen pontosan. Továbbítsa az üzenetet, hogy a munkaterv fontos. Ha néhány résztvevő késik, kezdje a munkát megbeszéléssel, egy jégtörő gyakorlattal vagy egy töltelék tevékenységgel. Adjon világos útmutatást. Írja a nehéz feladatok utasításait nagy papírlapokra, diákra vagy írásvetítő-fóliákra vagy más segédanyagokra. Ossza a feladatokat részekre. Készítsen vizuális információt. Az óra megkezdése előtt a legfontosabb elemeket írja nagy papírlapokra és tegye föl a falra, vagy használjon egy írásvetítő-fóliát vagy a táblát. Szerezzen be nagy papírlapokat, vastag filctollakat, ragasztószalagot vagy gyurmát. Kérjen fel egy kisegítőt, aki felírja a fontos véleményeket és javaslatokat, amelyeket a csoport felvetett. 13

14 Adja ki gyorsan a segédanyagokat. Határozza el, mikor és hogyan adja át őket. A segédanyagokat össze kell gyűjteni, elrendezni, összetűzni heti, napi vagy mini foglakozás csoportokba rendezve. Késztesse arra a résztvevőket, hogy segítsenek az osztályozásban. Gyorsítsa fel a munkát kis csoportokban. Kérje fel a csoportokat arra, hogy készítsenek listát ötleteikről és tegyék fel azt a terem falára egy nagy papírlapra írva. Ezen a módon az egész munka láthatóvá válik egy időben a megbeszéléssel. Esetleg járjon csoportról csoportra és kérjük meg őket, hogy számoljanak be csak egy gondolatról. Ez a stratégia az ötletek ismétlését a minimumra szorítja. Segítse a vitát. Kezdje azt az időtartam meghatározásával és javaslatokkal az idő által megengedett számú közbelépésekre. A következő megbeszélés alatt azokat a résztvevőket engedje elsőként megszólani, akiket félbeszakítottak az előző vita során. Védje az egyént és a csoportot. Az oktatónak biztonságos körülményeket kell teremtenie az egész csoport és minden egyes résztvevő számára külön is. Az oktató felelős a csoport minden egyes tagjával kapcsolatos információk védelméért, amelyek a képzés során kiderültek. Garantálnia kell azt is, hogy senki ne érezhesse kihagyottnak magát. Legyen a szociális szerepek modellje. Legyen kész segíteni a csoport tagjait az akadályok leküzdésében, lépjen tovább elsőnek. Adjon alternatív javaslatokat arra, hogyan kommunikáljanak, hogyan értsenek meg másokat, hogyan foglalkozzanak a problémákkal stb. Toborozzon önkénteseket gyorsan. Toborozzon önkénteseket az óra megkezdése előtt, vagy szólítsa fel résztvevőket, ha éppen nincs önként jelentkező. Legyen felkészült egy csendes, fáradt és letargikus csoportra. Készítsen a kezünk ügyébe egy listát ötletekkel, kérdésekkel, sőt a gondolkodást stimuláló válaszokkal, és olyan kérdésekkel, amelyek jó vitákhoz vezethetnek. Ha hiányzik a munkabírás, javasoljon szünetet, végezzen jégtörő gyakorlatokat és használja a humort, hogy tevékenységre bátorítsa a résztvevőket. 14

15 Gyorsítsa fel a tevékenységek tempóját időről időre. Motiválja a résztvevőket úgy, hogy az egyes, kis csoportokban végzett feladatokhoz nyomást gyakorol rájuk, meghatározza a befejezés idejét. Ha ezt játékosan teszi, a résztvevők frissebbnek eredményesebbnek érzik majd magukat. Tartsa ébren a csoport figyelmét. Használjon aktívan a különböző kondicionáló jeleket és technikákat a csoport figyelmének ébren tartására, arra, hogy ismét összpontosítsanak. Kérje a résztvevőket, hogy szavazzanak. Gondolkodásmódjuk tanulmányozásához tegyen fel olyan kérdéseket, amelyekre nem verbális módon reagálhatnak. A szavazás magas szinten segíti a részvételt anélkül, hogy lelassítaná a tevékenység tempóját Írásbeli tervezés Mihelyt kiválasztottuk képzési technikáinkat és erőforrásainkat, szükségünk lesz arra, hogy programmá állítsuk össze azokat. Alkosson egy írásos dokumentumot, amely részletes tervet nyújt a képzésről, valamint magában foglalja annak céljait és tárgyát; a jellegzetes tanulási tevékenységek sorát és az azokhoz előírt időt; az irányokat és kulcspontokat, amelyek kiterjednek minden tevékenységre. Amikor megtervezzük a képzés tartalmát és programját szükségünk van az erőforrások, a felszerelés és a helyszín figyelembevételére. Ne felejtsen el ebédidőt és tea- / kávészünetet tervezni délelőttre és kora-délutánra. Ha szeretne egy bevezető foglalkozást is a kezdésnél, mutatkozzon be az osztálynak, fussák át a programot és a tanulási kimeneteket, így a résztvevők is bemutatkozhatnak. Hasznos lehet átfutni az alapterminológián is, hogy mindenki azt jelentést sajátítsa el, amit a szakkifejezések jelentenek. A nap végén hagyjon időt kérdésekre és egy rövid résztvevői értékelő kérdőívre. 15

16 2.3 Előadásmód Ebben a részben információkat fog találni arról, hogyan készítsen el egy jó prezentációt és arról is, hogy alakítson ki jó kapcsolatot a hallgatósággal Prezentáció és a jég megtörése Fontos a tanfolyamot bemutatkozással, valamint az oktató és az egyes résztvevők közti, illetve az egyes résztvevők közti kapcsolatépítéssel kezdeni. A lehetőségek különbözőek: Kisebb csoportok esetén olyan technikát használjon, amely lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy elmondják a nevüket és szervezetük nevét, esetleg valamit szakmai vagy személyes tapasztalataikról. Nagyobb csoportokban az oktató a résztvevők bemutatkozásához tervezett tevékenységeket használ, hogy megtörje a jeget. A jégtörő tevékenységi formáknak interaktívaknak, oktatási fejtörő játékoknak vagy gyakorlatoknak kell lenniük, amelyek életszerűbbé teszik a bemutatást és bátorítják a csoportot az egységesülésre. Támogatják a csoportot az ismerkedésben, bizalmat teremtenek közöttük és bátorítják a kommunikációt, a fizikai aktivitást és a relaxációt, lehetőséget nyújtva a szórakozásra. A jégtörő tevékenységi formák megváltoztatják a szeminárium tempóját, valamint segítik a résztvevőket a tartalom és a készségek tanulásában és megőrzésében. A jégtörő tevékenységi formák gyakran használatosak a következőkre: Bemelegíteni és lecsillapítani a résztvevőket Megteremteni a képzés nyugodt és aktívabb hangnemét Közvetíteni azt a az üzenetet, hogy a tanulás öröm Közvetíteni az oktató stílusát Lendületet teremteni A tevékenységi formák példái Személyes emlékezet 16

17 Kérje meg a résztvevőket, hogy találjanak valamit a táskájukban vagy a tárcájukban, amiről azt gondolják, egyedi és jellemzően az övék. Hagyjuk elmondani az egész csoportnak vagy kis csoportban, mit jelképez ez a tárgy. Az ok, amiért itt vagy A tevékenység leírása: Tegyünk le különböző alakzatokat (virágokat, geometrikus figurákat, felhőket és almákat) ábrázoló kártyákat: a) Mi a neved? (Alternatívák: - mi a beceneved? - név és betű: a résztvevőknek meg kell adniuk a keresztnevüket és a családi nevüket, amelyeknek ugyanazzal betűvel kell kezdődniük, és amelyek bizonyos személyiségvonásokat kell jelezniük, pl. Aranykezű Amália) b) Mik az elvárásaid? c) Milyen tapasztalatot szeretnél szerezni? d) Milyen üzenetet szeretnél átadni a többieknek? Kapcsolatok létrehozása Ahhoz, hogy hatékony legyen, az oktatóknak kapcsolódniuk kell a résztvevőkhöz. A képzésoktatás alatt kiépített és támogatott kapcsolatoknak az alapja a bizalom és a tisztelet. Azok a résztvevők, akik nyugalmat éreznek és biztosak a kezdeményezéseikben, nagyobb hajlandóságot mutatnak a kockázatvállalásra annak érdekében, hogy tanuljanak; készségesen elfogadják majd kollégáik és az oktató tanácsait. A Kapcsolatok létrehozása egy csoporttevékenység. Minden csoportnak általános szabályokat kell alkotnia, amelyek a következőket tartalmazzák: 1. minden résztvevő részvétele 2. tisztelet és bizalom a többiek iránt 3. őszinteség és egyenes kifejezése a saját érzelmeknek és véleményeknek 4. visszacsatolás 5. a saját viselkedés alakítgatása a többiek visszacsatolása alapján 6. stop szabály (magyarázatot kérek minden esetben, ha nem értek valamit) 7. meghallgatni és meghallgatva lenni 8. nem mondani véleményt és nem részt venni 17

18 9. légy rövid és tárgyszerű 10. mindenki a saját nevében beszél További Javaslatok a jó prezentációról (4. és 5. számú diák) 2.4 Értékelés Az értékelés az a tevékenység, amelyben az oktatóktól és a résztvevőktől megkövetelik, hogy bírálják el a képzés minőségét és sikerét. Szakszerű, ha megkérdezzük a képzés résztvevőit arról, hogy mit gondolnak a kurzusról különféle nézőpontból. Meg kell próbálnunk objektíven értékelni a tréning teljes munkáját. Ezt sokféleképp tehetjük. Másrészt az is fontos, hogy konkrét és objektív véleményeket kapjunk az oktatásról, amelyeket felhasználhatunk annak hogy fejlesztésére és a későbbiek tervezésére. Álljon itt egy lista arról, hogy milyen elemeket vehetünk bele az értékelésbe: A tanultak megfeleltek-e a képzés céljának? Speciális kérdések az oktatás egyes részeiről: az adott információ pontos és megfelelő volt-e, érdekes és hasznos módon adták-e azokat elő? Hasznosnak ítéli-e meg önmaga számára a képzést a válaszoló? Hiányzott-e valami a képzésből? Betöltötte-e szerepét a képzés? Kényelmes volt e a képzés? A kézbe adott anyagok minősége és tárgyhoz való tartozása Általános benyomások ( légkör, vezetés, stb.) Az ellátás minősége: adekvát, megérte-e- az árát? A résztvevők további elvárásai 18

19 B FEJEZET MODULOK 19

20 MODUL 1 : OKTATÁSSAL A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGÉRT 20

21 1. BEVEZETÉS Célok: A társadalmi igazságosságosság filozófiájának megértése. A kulcsfogalmak: egyenlőség, diszkrimináció, előítélet, sztereotípia megértése. Tervezett tanulási célok: A résztvevők legyenek tisztában saját előítéleteikkel mind személyes, mind szakmai vonatkozásban és legyen lehetőségük arra, hogy megváltoztassák hozzáállásukat, ismerjék meg a társadalmi igazságosság filozófiáját és fejlesszék a családokkal és az osztállyal való kommunikációs eszközeiket. Módszertan: A különböző előítéletek működésének megértését segítő- előadás. Különböző tevékenységek és technikák bemutatása, amelyek megértetik az előítéletek, sztereotípiák, diszkrimináció fogalmát és azok egymásra hatását. Az előítéletek hatásait leíró példák elemzése. Vita az előítéletek iskolai és társadalmi szintű legyőzésének lehetőségéről. 21

22 1.1 Mit jelent a társadalmi igazságosság? A társadalmi igazságosság egy rugalmas cél- és feltételrendszer a demokratikus társadalmakban, amely az intézményekhez, lehetőségekhez, jogokhoz, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzájutást jelenti - mind a csoportok, mind az egyének számára - életkortól, bőrszíntől, kultúrától, fizikai és szellemi hátrányoktól, oktatási szinttől, nemtől, bevételtől, anyanyelvtől, vallástól, szexuális beállítódástól, fajtól, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Dr. King davis, Dr. Leavelle Cox és Dr. Martin Adler (1995. szeptember) A társadalmi igazságosság olyan tevékenységek széles értelmezése, amelynek célja az emberek közötti valódi egyenlőség, méltányosság, tisztelet megteremtése. Az egyének minden csoportjának joga az egyenlő, és számára méltányos részvétel a társadalom életében. Azonban a társadalmak nagyon gyakran jellemezhetőek személyeket érintő szisztematikus diszkriminációval bizonyos csoportokat (nők, gyerekek, hátrányos helyzetűek, etnikai kisebbségek, stb.) illetően. A társadalmi igazságossághoz szükség van a társadalmi igazságtalanság és egyenlőtlenség okainak megértésére. A társadalmi igazságosság előmozdítja azokat a társadalmi változásokat, amelyek növelik az egyenlőséget, biztonságot, részvételi lehetőségeket és az egyéni fejlődést szolgáló eszköz is egyben. A társadalmi igazságosság szoros kapcsolatban áll az Egyetemes Emberi Jogok eszméjével. A társadalmi igazságosságot biztosítani lehet mind egyéni, helyi, nemzeti, mind pedig globális szinten. 1.2 Az oktatás szerepe a társadalmi igazságosság fejlesztésében Adams, Bell és Griffin (1997) a szociális igazságosságot célként és folyamatként határozták meg. A szociális igazságosság célja minden csoport teljes és egyenlő részvétele a társadalomban, amely a szükségletek elérésének kölcsönös formája. A szociális igazságosság magában foglalja azt a társadalomképet, amely méltányos, és amely minden állampolgár biztonságát garantálja. A társadalom minden tagjának felelős állampolgárnak kell lennie. A plurális és szabad társadalom úgy tartható fenn hosszabban, ha minden polgára megkülönböztetés nélküli 22