Dr. Grónás Viktor 1 Skutai Julianna 2 Belényesi Márta 3 Dr. Centeri Csaba 4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Grónás Viktor 1 Skutai Julianna 2 Belényesi Márta 3 Dr. Centeri Csaba 4"

Átírás

1 A NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP) PÁLYÁZATI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE. Dr. Grónás Viktor 1 Skutai Julianna 2 Belényesi Márta 3 Dr. Centeri Csaba 4 1. Bevezetés A XXI. század új kihívásai a mezőgazdaságban is jelentős feladatok, reformok megvalósítását teszik szükségessé. Ezek között szerepel az európai mezőgazdasági modell, a multifunkcionális mezőgazdaság gyakorlati megvalósítása. Ennek különös jelentősége van egy olyan országban, mint Magyarország, amelynek természeti, agro-ökológiai adottságai kiválóak, mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Az Európai Unióban már megcélzott új stratégiai fejlesztési irány, az úgynevezett multifunkcionális mezőgazdaság kialakításával Magyarország előtt jelentős távlatok nyílhatnak meg, különösen az EU csatlakozást követően (NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2003). A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban (NAKP) meghirdetésre került támogatási rendszerek egy új típusú mezőgazdasági termelés hazai finanszírozási alapjait teremtették meg. A NAKP célprogramjai két fő típusba sorolhatók, ezek a horizontális és a zonális célprogramok. A horizontális célprogramok az ország egész ére kiterjedően támogatják a környezetbarát gazdálkodási eljárásokat, míg a zonális célprogramok támogatásai a természetvédelmi, talaj és/vagy vízvédelmi szempontból speciális hasznosítást igénylő eken - az ún. Érzékeny Természeti Területeken (továbbiakban: ÉTT) vehetők igénybe. A zonális célprogramok minden érintett térségre egyedileg, az adott környezetvédelmi igényeinek/természeti értékeinek megfelelően kerültek kialakításra ben a NAKP keretein belül 11 modellen indult el az ÉTT program. A programcsomagok népszerűek a gazdálkodók körében, így mára jelentős nagyságú en folyik a természetvédelem érdekeinek alárendelt mezőgazdálkodás. Az Európai Unió 746/96 számú rendelete a tagállamok feladatai közé sorolja az agrárkörnyezetvédelmi programok monitorozását (pénzügyi, szociológiai, környezeti monitoring), a következő okok miatt: elengedhetetlen a támogatás mértékének és a gazdálkodás természetvédelmi szempontú eredményességének összehasonlítása szükségszerű a támogatott gazdálkodási stratégiák esetleges felülbírálata az eredmények függvényében információkat kell gyűjteni az újabb gazdálkodási programcsomagok kidolgozásához. 1 környezettudományok doktora, egyetemi adjunktus, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., 2 egyetemi tanársegéd, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Térinformatika Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., 3 egyetemi tanársegéd, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Térinformatika Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., 4 környezettudományok doktora, egyetemi tanársegéd, SZIE, MKK, Környezetgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., 1

2 2. Módszertan 2003-ban begyűjtöttük és elemeztük a 2002, évi Agrár-környezetgazdálkodási támogatások keretében a Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Terület (ÉTT), Hevesi-sík ÉTT, Borsodi-mezőség ÉTT és Észak-cserehát ÉTT mintaekről beékezett pályázatokat. A vizsgált ekről beérkező pályázatok által érintett és veszélyeztetett ekre térinformatikai alapadatbázist hoztunk létre. Mivel a földrajzi környezetben zajló ökológiai változások elemzése, a környezeti hatásértékelés, a környezet erőforrásainak és adottságainak minősítése nagy adattömeg gyors és egzakt feldolgozását igényli (MEZŐSI 1991), valamint a környezetet érő hatások felméréséhez, előrejelzéséhez összetett modellekre van szükség, a részletes adatbázisok felépítéséhez és kezeléséhez földrajzi információs rendszereket (FIR), térinformatikai alapú döntéstámogató szoftvereket használtunk (ArcView, ArcInfo). BREIMER és munkatársai (1986) megállapították, hogy 1:10000 léptékű, nagyméretarányú térképek alkalmasak elsősorban a kis ek térképezésére. Ezt támasztja alá BILL és FRITSCH (1991), miszerint a lokális rendszerek (település) adatnyerésekor az 1:1000 1:10000 méretarányszámnak megfelelő térkép digitalizálása indokolt. DETREKŐI és SZABÓ (1995) szerint egy 1:10000 méretarányú térképből mintegy 2 m pontossággal nyerhetünk adatokat. Ezt a pontosságot és léptéket megfelelőnek találtuk a kitűzött célok eléréséhez. A leírtakhoz igazodva a kialakított adatbázis jelenlegi elemei a következők: (ÁNGYÁN et. al. 2001) Térbeli (térképi) adatok: 1:10000 méretarányú kataszteri térképek digitalizálásával elkészített mezőgazdasági táblahatár térkép. Attributív (leíró) adatok: helyrajzi szám,, védettség foka (ha a parcella országosan védett re esik), művelési ág, a felvehető támogatási csomag. 3. Elért eredmények 3.1. Mintaekről beérkezett pályázatok elemzése Az NAKP bevezetésére a tárca 2002-ben 2,2 milliárd forint forrást biztosított (1. táblázat). A támogatás pályázatos úton volt elnyerhető, és a célprogramok, valamint a művelési ágak függvényében az agrár-környezetvédelmi alapú támogatás összege 8 és 40 ezer forint/ha között mozgott. A pályázati felhívásra összesen 4219-en adtak be pályázati anyagot, amely 5321 db pályázatot jelentett (egy pályázó több célprogramra is jelentkezhetett). A pályázott meghaladta a 270 ezer ha-t, az igényelt alapú támogatási összeg pedig megközelítette a 4,5 milliárd forintot. Egy pályázó átlagosan 51,4 ha re és 839 ezer Ft összegre pályázott. Az 1 ha pályázott re jutó átlagos támogatásigény Ft/ha volt. A alapú támogatásra rendelkezésre álló keret felosztása a megpályázott ek arányában történt. A évi támogatási keret összesen 153 ezer hektáron tette lehetővé a különböző környezetkímélő technológiák alkalmazását. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra év során két alkalommal lehet pályázatot benyújtani. A pályázati felhívásra összesen 5199-en adtak be pályázati anyagot, amelyhez még hozzájárult a tavalyi év során nyertes pályázók egyszerűsített adatlapjai (2438 db). Az újonnan bepályázott közel 160 ezer ha, az igényelt alapú támogatási összeg (a tavalyi nyertesekkel együtt) pedig meghaladta a 5,4 milliárd forintot. Egy pályázat átlagos e 35 ha, összege 768 ezer Ft. A 2003-as nyertesekkel, és a 2002-ben készült, meghosszabbított szerződésekkel együtt 2003-ban több mint 234 ezer hektáron, több mint 4 milliárd forint támogatással fut a program (2. táblázat). 2

3 Célprogram 1. táblázat: Az NAKP-2002 pályázatok adatai Pályázott Pályázatok száma (db) Pályázott támogatás (ezer Ft) nyertes összes nyertes összes nyertes Agrárkörnyezetgazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram átállási átállt Gyephasznosítási célprogram Vizes élőhely célprogram ÉTT célprogram Összesen táblázat: Az NAKP-2003 nyertes pályázatok összesített adatai Célprogram Pályázott nyertes (2003) Össz.*: nyertes (2003) Pályázatok száma (db) Össz.*: Pályázott támogatás (ezer Ft) nyertes (2003) Össz.*: Agrárkörnyezetgazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram Gyephasznosítási célprogram Vizes élőhely célprogram ÉTT célprogram Zonális kísérleti célprogram Összesen * 2002-ben nyertes és 2003-ra meghosszabbított, illetve a 2003-ban újonnan nyertes pályázatok száma összesen Az EU csatlakozást követően a már megkezdett programok kiterjesztésével és új támogatási célprogramok bevezetésével a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven keresztül, Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel 3

4 folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez és a tiszta talajon, környezetbarát módszerrel, egészséges élelmiszert gyakorlat kialakulásához. A zonális programok értékelése A és évi Agrár-környezetgazdálkodási támogatások keretében a Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Terület (ÉTT), Hevesi-sík ÉTT, Borsodi-mezőség ÉTT és Észak-Cserehát ÉTT mintaekről beékezett pályázatokat elemezzük. A vizsgált ÉTT eken mind a pályázók száma, mind a támogatási igény növekedett 2003-ra, a 2002-es évhez képest. A pályázatok számának alakulása Az I. körös zonális program pályázatai felhívására a legtöbb a Borsodi Mezőségből (76 db), második legtöbb az Észak-Cserehátból (65), lényegesen kevesebb a Dunavölgyi síkról (27), a legkevesebb pedig a Hevesi síkról (9 db) érkezett. Ezek az arányok nagymértékben változtak a 2003-as évben. Míg az Észak- Cserehátban csökkent a benyújtott pályázatok száma, addig az összes többi ÉTT-ben több pályázat érkezett be: a Borsodi Mezőségben közel duplájára, a Dunavölgyi síkon több mint négyszeresére, a Hevesi síkon pedig hétszeresére nőtt a benyújtott pályázatok száma (3. és 4. táblázat). A pályázatok számának növekedése jelzi a program ismertségének, a gazdák tájékozottságának növekedését. Ezzel fordított arányban történt azonban a támogatások alakulása. Míg a csökkent számú (65-ről 55-re) észak-csereháti pályázatok mindegyike nyert, addig az általunk vizsgált másik három ÉTT éről érkezett pályázatok számának növekedését nem követte a nyertes pályázatok számának növekedése, sőt a Borsodi Mezőség esetében az előző évit is alulmúlta (3. és 4. táblázat). A Dunavölgyi sík esetében a négyszeresére nőtt pályázati kedv mindössze 37%-os növekedést hozott a nyertes pályázatok számában, ugyanez az arány a Hevesi sík esetében hasonló, 44% volt. Míg az összes ÉTT esetében az összes pályázott ből részesült támogatásban, addig az általunk vizsgált 4 ÉTT-n 33,57% volt ez az arány. I. körös Zonális program pályázatai 3. táblázat: Az NAKP-2003 nyertes pályázatok összesített adatai Pályázato k száma (db) Nyertes pályázatok száma (db) Pályázott Nyertes Támogatási igény (Ft) Támogatási összeg (Ft) Borsodi Mezőség Dunavölgyi sík Észak-Cserehát Hevesi sík Összesen:

5 II.-III. körös Zonális program pályázatai 4. táblázat: Az NAKP-2003 nyertes pályázatok összesített adatai Pályázato k száma (db) Nyertes pályázatok száma (db) Pályázott Nyertes Támogatási igény (Ft) Támogatási összeg (Ft) Borsodi Mezőség Dunavölgyi sík Észak-Cserehát Hevesi sík Összesen: A támogatási igény alakulásának értékelése Az Észak-Cserehátban benyújtott pályázatok csökkenését követte a támogatási igény csökkenése is, bár nem ugyanolyan mértékben: a pályázatok száma csak 16%-kal, a támogatási igény 15%-kal, a támogatási összeg több mint 48%-kal csökkent. Ebben az esetben a támogatási igény követi a pályázatok számának változását, a támogatási összeg viszont drasztikusan, háromszor akkora mértékben csökken. A Borsodi Mezőségben 71%-kal csökkent a nyertes pályázatok száma, ezzel együtt a támogatási igény csak 15%-kal, a támogatási összeg pedig 76%-kal lett kevesebb. A támogatás összege ez esetben a pályázatok számának csökkenését követte. A Dunavölgyi síkon a négyszeresre nőtt pályázatok száma háromszoros támogatási igénynövekedést vonzott magával, ugyanakkor a támogatási összeg 7 %-kal csökkent, tehát nem követte sem a pályázatok számának, sem a támogatási igénynek a változását. A Hevesi síkon a hétszeresére növekedett pályázati szám mindössze 209%-os növekedést okozott a támogatási igényben, mégis 33%-kal csökkent a támogatott összeg. A két év adatainak értékelése során érdekesen alakult az észak-csereháti ÉTT helyzete (1. ábra). Bár változott a beadott és nyertes pályázatok száma, a pályázott és nyertes nagysága és a támogatási igény és összeg mértéke, ugyanakkor ez az egyetlen ÉTT (nemcsak a vizsgált 4, hanem az összes szereplő közül), ahol a benyújtott pályázatok mindegyike nyert, a nyertes nagysága megegyezett a pályázottéval, és a pályázók megkapták a teljes igényelt összeget. A továbbiakban többek között annak az elemzését is tervezzük, hogy mi a sikeres pályázás oka, és miért lépnek fel ekkora különbségek az egyes ÉTT-k között. 5

6 Turjánvidék Szentendrei sziget Szatmár Bereg Őrség-Vendvidék Marcal medence Hevesi sík Észak-Cserehát Dunavölgyi sík Fás legelők Baranya megyében Dévaványa Borsodi Mezőség Pályázott ( ha) Nyertes ( ha) 1. ábra: évi NAKP ÉTT célprogram II. és III. körös pályázóinak i kimutatása 3.2. A térinformatikai adatbázis felépítése a Hevesi-sík ÉTT példáján A termőföld tulajdoni viszonyainak gyökeres átalakulása, a tulajdonosok számának folyamatos változása és a gazdasági kényszer következtében folytatott agrárstratégiák összetettebbé teszik a környezet- és természetvédelem, valamint a mezőgazdálkodás kapcsolatrendszerét. Ebből adódóan le kell határolni és fel kell mérni az ÉTT én folytatott mezőgazdasági termelés társadalmi kapcsolatát, és ezek hatáselemzése után határozható meg egy program sikere, továbbfejlesztési irányai. A Program az eredeti tervekhez képest kissé módosítva került meghirdetésre. A település kül-határos rendszerben nem jelennek meg konkrétan, hez (parcellához) kötve a zonális talaj-, víz- és élővilág érzékenységi célek. Így a programra önkéntesen jelentkező gazdálkodók köre és az általuk művelt föld nem esik feltétlenül egybe a védendő érték tényleges elhelyezkedésével. Ennek köszönhetően épp a preferált eken maradhat el a szabályozott és támogatott mezőgazdasági tevékenységből származó pozitív hatás. Ennek elkerülése érdekében le kell határolni az adott ÉTT-n belül a preferált eket, illetve az értékek típusait és fel kell mérni ezen en gazdálkodók programban való részvételének lehetőségét. Hevesi-sík ÉTT lehatárolása A az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Hevesi-sík kistáján helyezkedik el. A kistáj éghajlati, geológiai, talajtani és vegetációtörténeti adottságainak megfelelően alakult a flórája és vegetációja, amely az utóbbi évszázadokban nem mentesült az emberi hatások alól sem. A ma nagyrészt kultúrtáj, egykor gazdag és változatos vízi és mocsári növényvilága eltűnőben van, miként a löszpuszták flórája is. A flórájában az alföldi erdőspuszta hol löszön, hol sziken kialakult mozaikos fás-füves foltjainak, azok társulásainak a fajai jellemzőek. A egyik legkomolyabb értékét jelentik az itt élő ritka és veszélyeztetett madárfajok, melyek védelme is kiemelt szerepet kap. A kiemelkedő madártani értékei miatt bekerült az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek (IBA) jegyzékébe. 6

7 Megtalálhatók a jellegzetes pusztai fészkelő fajok (túzok, ugartyúk) és a ritka ragadozómadár fajok (parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja) jelentős állományai is. Támogatási program A 10 település külére (1. térkép) meghirdetett ÉTT támogatott programcsomagjai elsősorban a túzok védelmét szolgálják, ahol az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság intenzifikálása, illetve a helytelenül megállapított betakarítás, kaszálások időpontok következtében állománycsökkenés következett be. A túzokvédelmi feladatainak lehatárolása: Élőhelyvédelem: a túzok élőhelyigénye kétirányú, amely az eredeti élőhelye a nyílt sztyeppe (dürgőhely), és az agrár-élőhelyek (bőséges táplálék, fészkeléshez kedvező mikroklímatikus viszonyok, téli táplálékforrás) között váltakozik. Táplálkozási ek biztosítása: táplálkozásához, fészkeléséhez szükséges növényborítás (repce, lucerna, őszi búza, kukorica, napraforgó, cirok) kialakítása. Kritikus időpontok lehatárolása: március közepe - május közepe (dürgés), április végejúnius közepe (fészkelés, költés). Faj(egyed)védelem. A védelmi feladatokkal összhangban a következő programcsomagok lettek meghirdetve: Szántóföldi művelés túzokvédelemmel Lucernatermesztés túzokvédelemmel Gyepgazdálkodás túzokvédelemmel 7

8 A védelmi feladatok és értékek figyelembevételével lehatárolásra kerültek (2. térkép) a prioritást élvező ek, amelyeket további részletes vizsgálatoknak vetettünk alá. Meghatározásra került a vizsgálati művelési ágainak elhelyezkedése (3. térkép), így pontosítható (parcellaszinten) a különböző művelési ágakra meghirdetett programcsomagok elhelyezkedése. A parcella szintű adatbázisnak köszönhetően célirányosan végezhető a nyertes gazdálkodók i lehatárolása, illetve a prioritást élvező ek földhasználóinak a megkeresése. 8

9 A következő lépésben megvizsgálásra került a 2002 és 2003-ban meghirdetett pályázati rendszerben nyertes gazdálkodók földének elhelyezkedése (4. térkép). A térképen jól látszik a nyertes ek szórása és a központi től való távolsága. Ennek köszönhetően a támogatási források hatékony felhasználása nem valósítható meg. Ezért fontos, hogy feltárjuk a vizsgálati en gazdálkodók távolmaradásának az okát és az eredmények szellemében segítsük a program kialakítását. 4. Összefoglalás Összefoglalásképpen elmondható, hogy a beérkezett nyertes pályázatok elemzése és i lehatárolása segítségével rámutattunk, hogy a környezeti, természeti értékek megőrzésére kialakított specifikus, komplex megoldásokat magába foglaló térségi programok beindítása és kiterjesztése csak akkor éri el a célját, ha a prioritást élvező ek földhasználói számár vonzóvá tudjuk tenni a meghirdetett programokat. A távolmaradás okait célzottan fel kell mérni, és tapasztalatait be kell építeni a rendszerbe. IRODALOM Ángyán, J. (2001): Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere. In: Szabó, M. (sorozatszerk.): Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. TEMPUS Institutional Building Joint European Project EU-training for Nature Conservation Officials. Budapest Gödöllő Berlin Madrid Thessaloniki. Bill, F. Fritsch, D. (1991): Grundlage der Geo-Informations-System, Wichmann Verlag, Karlsruhe. In: Detrekői Á. Szabó Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., p. 78. Breimer, R. F. - Van Kekem, A. J. - Van Reuler, H. (1986): Guidelines for Soil Survey and Land Detrekői, Á. Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., p Mezősi, G. (1991): A mikroszámítógépes módszerek használata a természetföldrajzban. JATE Jegyzet, Szeged p

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása Urbányi Béla, Csorbai Balázs, Horváth Ákos, Hegyi Árpád, Bokor Zoltán és Horváth László Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja III. évfolyam második szám A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja A Fiatal Gazda jelen tematikus számában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésével,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Kistérségi. Információs Rendszer Fejlesztési Irányok. Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető

Kistérségi. Információs Rendszer Fejlesztési Irányok. Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető Kistérségi Információs Rendszer Fejlesztési Irányok Honfi Vid KE ÁTK egyetemi tanársegéd Balaton-Park 2000. Kht ügyvezető Balaton-Park 2000. Kht. A Környezetvédelmi Szolgáltató Közhasznú Társaságot, 8

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Bevezetés. A természet nyújtotta javak egyre fokozódó igénybevétele világosan megmutatta, hogy a természeti erôforrások a termôtalaj, az ivóvíz,

Bevezetés. A természet nyújtotta javak egyre fokozódó igénybevétele világosan megmutatta, hogy a természeti erôforrások a termôtalaj, az ivóvíz, Bevezetés A XX. század második felében világszerte így az Európai Unióban is újra felismerték, hogy a mezôgazdaság, amelynek a termelési feladatok mellett a környezeti, társadalmi és regionális foglalkoztatási

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A magyar földhasználati zónarendszer és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (II. rész)

A magyar földhasználati zónarendszer és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (II. rész) A magyar földhasználati zónarendszer és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (II. rész) Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, intézetigazgató, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők!

Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők! Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők! Immár negyedik alkalommal jelentkezünk kiadványunkkal, mely a Magas Természeti Értékű Területek - en gazdálkodók számára kíván segítséget nyújtani. Korábban Érzékeny

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében Forgó István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23. D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelelem

Agrár-környezetvédelelem Az EU agrár-környezetvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása Magyarországon: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-környezetvédelelem Bevezetés

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Hegymegi Péter Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztály 2014. november

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez

Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez 3. melléklet Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez Az agrár- és vidékpolitika második (ökoszociális) pillére 1. Bevezetés A mezõgazdaság mindig is több volt, mint egyszerû

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

A támogatás jellege és célterületei

A támogatás jellege és célterületei A támogatás jellege és célterületei (1) Az e rendelet szerinti támogatás vissza nem térítendő támogatás. (2) Támogatás vehető igénybe a) a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését

Részletesebben

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program érzékeny természeti területek célprogramja NEMZETI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT 7.

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program érzékeny természeti területek célprogramja NEMZETI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT 7. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program érzékeny természeti területek célprogramja NEMZETI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT 7. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ KÉRHETÔ: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS?

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? Podmaniczky László, Mar$csek József, Molnár Dániel, Mozsgai Katalin, Skutai

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

b) a tanyák és az alföldi tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2.

b) a tanyák és az alföldi tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2. TANYAPROGRAM PÁLYÁZAT! 2015. július 15-től!!! Bővebben személyesen: Dr. Fröschl-Nagy Péter Jegyző Bugaci Közös Önkormányzati Hivatal 76-575-100/116 A támogatás jellege és célterületei (1) Az e rendelet

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály

Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály 2014. május 22. Agrár-környezetvédelem hosszú távon nem fenntartható

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben