STRATÉGIAI KÖRNYEZET VIZSGÁLAT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "STRATÉGIAI KÖRNYEZET VIZSGÁLAT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK"

Átírás

1 STRATÉGIAI KÖRNYEZET VIZSGÁLAT A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁT ÉS ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSAIHOZ

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az értékelés metódusa Az SKV elkészítéséhez áttekintett releváns dokumentumok A Stratégiai Környezet Vizsgálat elvégzése során követett elveink, módszertan Vezetői Összefoglaló Jogszabályi megfelelőség Az SKV készítésének jogszabályi keretei Az SKV készítésének jogszabályi megfelelősége Az akciótervekben megjelenő beavatkozás típus átfogó céljainak ismertetése A beavatkozás típus által érintett akciótervek ismertetése, kontextusa, az érintett főbb szakterületek A beavatkozás típus által érintett akciótervek témakörei A beavatkozások kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Környezetvédelmi Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia A korábbi, megelőző akciótervhez képest történt változások, és ezek különös környezeti hatásainak értékelése Az akcióterv tervezőkkel folytatott egyeztetések főbb eredményei A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése Az SKV során alkalmazott környezeti tényezők leírása A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken I. témakör: Üzleti- informatikai infrastruktúra fejlesztése II. témakör: Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján Határon átnyúló hatások...49 Mellékletek...51 I. Melléklet: Kapcsolódó irányelvek, jogszabályok...51 II. A jelen SKV jelentés megfelelősége az SKV tematikához...55 III. Az SKV javaslatai és az erre adott tervezői válaszok

3 1. Bevezető 3

4 1.1. Az értékelés metódusa A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatása az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően zajlott. A stratégiai környezeti vizsgálatot végző értékelő csoport kiválasztását megelőzően az SKV-t megrendelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a vizsgálat tematikáját a hivatkozott Kormányrendelet 7. (1)-ban foglaltak szerint egyeztette az érintett szervezetek jogszabályban meghatározott körében. A stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV) lefolytató konzorcium a feladatot és a jelentés elvárt tartalmát munkaindító megbeszélés során egyeztette az SKV megrendelőjével. A munkakezdő megbeszélés során a különböző akcióterveket feldolgozó szakértők az SKVtartalmak összehangolását kezdeményezték, melynek eredményeként a különböző akciótervek és beavatkozások esetében azonos környezeti tényezők mentén, azonos módon kerülnek bemutatásra a javaslatok. Mindazonáltal a kidolgozó az általa benyújtott és a NFÜ által elfogadott ajánlata értelmében a szükséges szakértők bevonása és a kapcsolódó dokumentumok elemzése mellett a tervezőkkel interjúkat folytat a készülő SKV jelentés vonatkozásában. Az SKV jelentés (8-9.) fejezeteiben a dokumentumok elemzésének tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a Kormányrendelet 4. melléklete által meghatározott, az egyes fejlesztési célokat lefedő konstrukciók és a környezet védelmi prioritások között fennálló kapcsolatokat, a vonatkozó indikátorokkal együtt. Ezt követően az SKV-t végző értékelő csoport javaslatokat tett a várható negatív környezeti hatások mérséklésére, vagy elkerülésére. Mindezt kiegészítik a 9. -hoz kapcsolódóan a határon átnyúló hatások angol és magyar nyelvű bemutatásai. Az SKV folyamatában a konkrét javaslatokat egyeztettük az akciótervek készítőivel is, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. A jelentés közérthető összefoglalása a 2. fejezetben olvasható az egyeztetés eredményét rögzítő táblázatos és szöveges összefoglalókkal, amelyek egyúttal rámutatnak a régiókkal történő kapcsolatok működőképességére. Az akciótervek társadalmi egyeztetéséhez illeszkedően az NFÜ társadalmi egyeztetésre bocsátotta az azok alapján készült SKV-k jelentéseit. Az akciótervek és az azokhoz kapcsolódó jelentések október november 20. között (a Kormányrendeletben meghatározott 30 napon át) elérhetőek voltak egyazon internetes oldalon, amely egyben biztosította a lehetőséget is, hogy az SKV jelentést véleményezni kívánó partnerek javaslataikat, megjegyzéseiket írásban megfogalmazhassák. A társadalmi egyeztetés során a jelentéshez kapcsolódó megjegyzéseket, javaslatokat figyelembe vettük a véglegesítésnél, egyes javaslatok beépítésre kerültek a jelentésbe, vagy annak konkrét javaslataiba, mások az SKV-jelentés által is megfogalmazott javaslatokat, megállapításokat erősítették meg, igazolták vissza. A kidolgozó a jelen SKV 1. sz. mellékleteként helyezte el a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét. Tartalmát tekintve jelen SKV jelentés megfelel közbeszerzési eljárásban előírt SKV tematikában foglaltaknak, a megfelelőséget a 2. sz. melléklet mutatja be. 4

5 2. Vezetői Összefoglaló A stratégiai környezeti vizsgálat során a Az ipari logisztikai központok és a A modern információs rendszerek hálózatainak kialakítása témakörökben a kapcsolódó GOP 3. prioritás A modern üzleti környezet elősegítése és az egyes Regionális Operatív Programok idevágó akciótervei támogatott tevékenységeinek közvetlen és közvetett hatásait vizsgáltuk meg részletesen az előre definiált környezeti tényezők egyes csoportjaira. A tervezett beavatkozások esetén javaslatokat fogalmaztunk meg az elvárt pozitív hatások erősítésére és a negatív hatások csökkentésére. A környezeti értékelés során fontos célként fogalmazódott meg, hogy az előkészítés és a tervezés folyamatába is maximálisan beépülhessenek a környezeti és fenntarthatósági szempontok. Az akcióterv beavatkozásainak célja: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program a Lisszaboni stratégiának megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Magyarországon megtermelt hozzáadott érték növelését tűzi ki célul. E cél megvalósításához elengedhetetlen olyan központok, illetve kommunikációs rendszerek kialakítása, amelyek a hazai vállalkozások versenyképességét növelik, erősítve a globális piacba való sikeres integrációt. A GOP ösztönözni kívánja a hazai gazdasági tevékenységekben résztvevő összes szereplő hatékony együttműködését, kommunikációs és logisztikai hálózatok létrehozását és fejlesztését. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. prioritása és a kapcsolódó ROP konstrukciók a hazai KKV-k és nagyvállalatok infrastrukturális, logisztikai és informatikai-hálózati fejlesztéseit célozzák meg. Az ipari logisztikai központok témakörbe foglalt intézkedések (GOP , EMOP , KMOP D komponens, , , KDOP , EAOP A komponens) alapvető célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai KKV-k versenyképessége javuljon. A témakör komponensei támogatják azokat a fejlesztési tevékenységeket, amelyek telephelyfejlesztésre, új eszközök beszerzésére, információs technológia-, és vállalati humánerőforrás fejlesztésre irányulnak. A témakör további, lehetséges fejlesztései között támogatható a minőség- és környezetirányítási rendszerek létrehozása, a barnamezős területek kármentesítése, a vállalkozások szolgáltatásfejlesztése. A modern információs rendszerek hálózatainak kialakítása témakörbe foglalt intézkedések (GOP , KMOP ) alapvető célja a hordozóhálózati (gerinc- és körzethálózati, helyközi hálózat) távközlési infrastruktúra szűk kereszt-metszeteinek felszámolása, illetve ennek révén a szélessávval részlegesen ellátott települések fejlesztése. A témakör komponensei támogatják a nyílt hozzáférésű helyközi hordozóhálózati infrastruktúra kiépítését, az országos gerinchálózathoz való csatlakozást, összeköttetést két vagy több szomszédos település belterületén belüli elosztási pontjai között, illetve támogatható a körzethálózati osztópontok kiépítése, a barnamezős telephelyfejlesztés, területvásárlás, eszközbeszerzés. A beavatkozás típus által érintett akciótervek konstrukciói GOP Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása GOP Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése DAOP Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése EMOP Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok fejlesztése KMOP Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása 5

6 KMOP Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése KMOP Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése KDOP Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása EAOP A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése NYDOP Befektetési környezet fejlesztése DDOP Üzleti infrastruktúra fejlesztése A beavatkozások valószínűsíthető hatásai: A GOP támogatásai alapvetően olyan területeken megvalósuló fejlesztéseket ösztönöznek, amelyek csak közvetetten javítják a beruházási célterületek környezeti állapotát, azonban valószínűsíthető, hogy a projektek nagy része valamilyen módon hozzájárul a környezet állapotának megváltoztatásához. A támogatható beruházások kivitelezésekor jelentkező közvetlen környezeti hatásokat, valamint a beruházások megvalósítása utáni működési szakaszban jellemző környezeti állapotváltozásokat alább soroljuk fel: Pozitív hatások: Az információs hálózatok kialakításával kiváltható a személyes ügyintézés és a különböző dokumentumok elektronikusan továbbíthatóak lesznek. Ezáltal csökken az utazásból és a szállításból származó légszennyezés, illetve a papír-előállítás által okozott környezeti terhelés, javulnak a távmunka lehetőségei. A megépített hálózatokon keresztül megvalósíthatóvá válnak olyan rendszerek, amelyek több cég vagy település együttes tájhasználati, hagyományos gazdálkodási, vagy egyéb logisztikai tevékenységeit hatékonnyá tehetik közös információs rendszer és számítógépes adatbázis létrehozásával. Hatékonyabbá válik az egyes cégek közti kommunikáció és ügyintézés. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák használatának ösztönzése hosszú távon pozitívan fog hatni a legtöbb környezeti tényezőkre. A minőség környezet irányítási rendszerek bevezetése a fogyasztók számára biztonságot és jobb minőséget kínál, növelve ezzel a vevői elégedettséget, s megerősítve a piaci pozíciókat. Az ipari parkok fejlesztéséhez kapcsolódóan a szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékkezelő létesítmények létrehozása csökkenti a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó szennyeződések kockázatát Negatív hatások: A hálózatok kiépítésekor megnő az építési, szállítási tevékenységek száma, ami megnöveli a beavatkozási terület talajának, élővizeinek, flórájának, faunájának szennyezési lehetőségét. A kialakított különböző informatikai épületek ronthatják a tájképet. A korszerűsítések, infrastrukturális és logisztikai fejlesztések következtében megnövekszik a közúti forgalom és ezzel járó környezetszennyezés. A logisztikai központok létrehozása zöldmezős beruházásként megváltoztathatja a területhasználatot, ami maga után vonja a biodiverzitás csökkenését, valamint az élőhelyek eltűnését. Feltételezett hatások a beavatkozás hiányában A GOP és a kapcsolódó ROP-ok modern üzleti környezet kialakítását és erősítését célzó beavatkozásai elmaradása esetén a következő környezeti és gazdasági hatásokkal lehet számolni: A vállalkozások fejlődésének és növekedésének gátat szab a megfelelő alapinfrastruktúra 6

7 elavultsága és magas szintű szolgáltatások hiánya. Háttérbe szorul az újonnan megjelenő, betelepülni vágyó KKV-k gazdasági szerepe. A vállalkozások egyre kevesebb munkavállalót tudnak foglalkoztatni, ami rontja a környezetükben élő lakosság munkalehetőségeit és életkörülményeit. A szolgáltatás-fejlesztő beruházások támogatásának hiányában elmaradnak az ipari parkok által kínált infrastrukturális szolgáltatások előnyei. Az ipari parkok által nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások, mint például közös hulladékhasznosítás, szennyvíztisztítás stb. elmaradnak, ami a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások számára hosszú távon magasabb működési költségeket jelent. A szélessávú hálózatok kiépítése, fejlesztése nélkül továbbra is a hagyományos módon (közúti közlekedés, szállítás) valósul meg a cégek közötti kommunikáció nagy része, növelve ezzel a szennyezőanyag kibocsátást. A logisztikai központok támogatottságának hiányában az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak. Egyrészről a közutakon nem lesz számottevő forgalomnövekedés, a légkör, valamint a vizek és talaj szennyezése sem fokozódik. Ugyanakkor nem valósulnak meg azok a beruházások sem, melyek a környezetbarát technológiák elterjedését is támogatnák. Nem javul a települések infrastrukturális helyzete, nem épülnek modern központok, melyek segíthetnek a barnamezős területek felszámolásában és a leromlással fenyegetett városrészek fellendítésében. Az esetleges káros környezeti hatások enyhítésére tett javaslatainkban, megoldás-alternatívákban olyan lehetséges módozatokat vázoltunk, amelyek figyelembevételével minimalizálható a környezetszennyezés, ezzel a szennyező fizet elvből származó bírságok összege is. Javasoljuk, hogy a logisztikai központok és az informatikai infrastruktúra fejlesztésekor, kialakításakor azok a pályázók élvezzenek előnyt, akik maximálisan figyelembe véve a szennyező fizet elvet, gondoskodnak a beruházásoknál a hulladék mennyiségének minimalizálásáról, illetve a keletkező hulladékot ártalmatlanítják, vagy gondoskodnak az újrahasznosításáról. A legfontosabbak az ipari központok és az információs infrastruktúra kialakításakor jelentkező építési tevékenységek, amelyek jelentős környezetterhelést okozhatnak. Javasoljuk, hogy a környezeti károk csökkentése érdekében az általunk vázolt megoldás-módozatokat integrálják már a tevékenységek tervezési fázisába. Így az átgondolt tervezéssel olyan beruházások lesznek megvalósíthatóak, amelyek a lehető legcsekélyebb módon terhelik a környezetet, illetve a természetet. Figyelembe véve, hogy az előző periódus ( ) akcióterveinek stratégiai környezetvizsgálata csak a GOP Az ipari logisztikai központok fejlesztése konstrukcióra készült el, nem álltak rendelkezésünkre olyan előzetes javaslatok, vagy a korábbi projektek megvalósításából származó, az SKV-ra vonatkoztatható tapasztalatok, amelyeket jelen vizsgálatban felhasználhattunk volna. A GOP és a kapcsolódó ROP-ok (KMOP ) intézkedései által lehatárolt témakör üzleti informatikai infrastruktúra fejlesztése leginkább olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek várható környezeti hatására szubjektív, ötletszerű megoldásokat tudtunk csak javasolni legtöbbször a közvetett hatások tekintetében. Részletesebb vizsgálatot nem állt módunkban elvégezni, hiszen a rendelkezésre álló akcióterv és a konstrukció is meglehetősen kevés információt tartalmaz a támogatható tevékenységekről, így messzemenő, felelősségteljes megállapításokat nem tudtunk tenni. A tevékenység elsősorban a kiépítésekor, illetve az építéshez szükséges anyagok helyszínre történő szállításakor okozhat környezeti ártalmakat, elsősorban zaj-, rezgés-, és levegőszennyezést. Javasoljuk, hogy a munka-, és kivitelezési tervek készítésekor fektessenek nagy hangsúlyt a munkafolyamatok megfelelő időbeli ütemezésére, hiszen ezzel elkerülhető a munkaterületek környezetében élők és általában a környezet felesleges terhelése. A hálózatok kialakításakor fektessenek nagy hangsúlyt az olyan területek kijelölésére, amelyeken a legkisebb környezeti kár jelentkezik az építkezések során. A hálózati elemek kialakításakor már a tervezési fázisban fektessenek kiemelt hangsúlyt a tájképbe való illesztésre. A konstrukció tevékenységeinek megvalósulásakor feltételezhetően kialakulnak közvetett, környezetre 7

8 nézve kedvező hatások. Egyrészt az információs hálózatok kialakításával kiváltható a személyes ügyintézés és a különböző dokumentumok is elektronikusan továbbíthatóak lesznek. Ezáltal hosszú távon, általában csökken az utazásból és a szállításból származó légszennyezés, illetve a papír-előállítás által okozott környezeti terhelés. Másrészt a megépített hálózatokon keresztül megvalósíthatóvá válnak olyan rendszerek, amelyek több cég együttes kommunikációs, adat nyilvántartási, vagy egyéb logisztikai tevékenységeit hatékonnyá tehetik közös információs rendszer és számítógépes adatbázis létrehozásával. Hatékonyabbá válhat az egyes cégek közti kommunikáció és ügyintézés, nő a hatékonyság, javulnak a távmunka lehetőségei. A GOP és a kapcsolódó ROP-ok (EMOP , KMOP D komponens, , KDOP , EAOP A komponens) Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése tartalmazzák a legtöbb olyan intézkedést, amelynek valós környezeti következményei lehetnek, azonban itt is főként a közvetett hatások dominálnak. A legszembetűnőbb az a jelenség, hogy a várható beavatkozások, mint logisztikai központok fejlesztése, infrastrukturális fejlesztések egyfelől pozitív környezeti hatásokat indukálnak, másfelől viszont negatív következményeikkel is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy technológiai fejlesztések esetén kitüntetett szerepet kapjon az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény, valamint környezetbarát eszközök alkalmazása. A konstrukció által támogatott jelentősebb beruházások történhetnének környezeti menedzsment képzés integrálásával, mely maga után vonná a környezetvédelmi szolgáltatások körének bővülését. Az ilyen jellegű fejlesztések esetén javasoljuk továbbá, hogy az épületek, épületrészek korszerűsítése témakörben élvezzenek előnyt azok a vállalkozások, melyek valamilyen energiatakarékos megoldás beépítését is vállalják. Amennyiben már meglévő épületek, telephelyek átalakítására lehetőség van, célszerű lenne a logisztikai központok építését, az ipari parkok létrehozását barnamezőn megvalósuló fejlesztések esetén kiemelten támogatni, hiszen így pozitív hatás érhető el a települési környezet minőségében. Azok a vállalkozások, melyek új épületegyüttesek, illetve úthálózatok kiépítésére pályáznak, még a tervezői fázisban törekedjenek a természetbe, tájba leginkább beleillő megoldások kidolgozására. Az SKV folyamat: A folyamat mérföldkövei Időpont/hely Mérföldkő augusztus 5. Előzetes egyeztetések az NFÜ-vel a Stratégiai Környezet Vizsgálattal kapcsolatos elvárásokról szeptember 3. Egyeztetés a tervezőkkel (GOP IH) szeptember verzió benyújtása október 8. Egyeztetés a GOP és ROP IH-val a Stratégiai Környezet Vizsgálat 0. verziójáról október október 20. SKV 1. verziójának véglegesítése október november 20. Az akciótervek és az SKV jelentések társadalmi egyeztetése november december 1. Az SKV jelentés 2., bővített verziójának elkészítése Az akciótervek kézhezvételét követően az SKV-t készítő szakértői csoport és a tervezők egyeztetést folytattak egymással, amelynek témái között a évi SKV jelentést követő változások, az ott felsorolt javaslattípusok és későbbi eredményük, illetve az új Akciótervek és az azokat érintő változások szerepeltek. Az SKV folyamatában további egyeztetés során konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg az akciótervek készítői számára, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. Az egyeztetéseken elhangzott elméleti javaslatokat, valamint az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott, az akciótervhez és/vagy annak konkrét beavatkozásaihoz kapcsolódó megállapítások, vélemények, javaslatok beépítésre és megjelenítésre kerültek az SKV-ról készült és társadalmi/partnerségi egyeztetésre bocsátott beszámolóban (SKV jelentés). 8

9 Az SKV további partnerségi folyamata az akciótervek társadalmi egyeztetéséhez illeszkedően, azzal párhuzamosan zajlott. Az akciótervek és az azokhoz kapcsolódó jelentések október november 20. között (2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletben meghatározott időtartamon - 30 napon át) elérhetőek voltak egyazon internetes oldalon, amely egyben biztosította a lehetőséget is, hogy az SKV jelentést véleményezni kívánó partnerek javaslataikat, megjegyzéseiket írásban megfogalmazhassák. Az SKV jelentéshez kapcsolódóan érkezett partneri véleményeket és az SKV team megfontolta és értékelte azok jelentésben való megjelenését, megjelenítését. A partneri véleményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok javaslatai: Sorszám A javaslatok leírása 1. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. javaslatai: a., a releváns irányelvek közé kerüljön beépítésre a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia b., A jogszabályi melléklet hibás számmal jelölt törvényeit javítani szükséges 2. Az Országos Környezetvédelmi Tanács általános megállapításokat tett az SKV-ra vonatkozóan, konkrét javaslatokat azonban nem fogalmazott meg. Természetes személyek és egyéb szervezetek javaslatai: Sorszám A javaslatok leírása 1. Az exportáló KKV-k számára is legyen lehetőség logisztikai fejlesztésekre. 2. A Vágj bele program -ot célszerű lenne összekapcsolni az ÚMVP-vel, illetve ROPal. 3. A szélessávú körzethálózat internet szolgáltatás támogatásának alsó határa kerüljön csökkentésre. 4. Logisztikai fejlesztésekre olyan vállalkozások is pályázhassanak, akiknek nem főtevékenysége a logisztikai szolgáltatások nyújtása, de mind a vevők, mind a beszállítók kiszolgálása miatt szükséges logisztikai kapacitásuk bővítése. Az SKV-ben beépítésre került: a., A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia beépítésre került az SKV irányelvei közé. b., A jogszabályok pontosítása megtörtént. Nem releváns Az SKV-ben beépítésre került: A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat beépítésre került. A Vágj bele program a javított AT-ben nem jelenik meg külön prioritásként, a ROP-ban került megjelenítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A társadalmi egyeztetés során a jelentéshez kapcsolódó megjegyzéseket, javaslatokat figyelembe vettük a véglegesítésnél, egyes javaslatok beépítésre kerültek a jelentésbe, vagy annak konkrét javaslataiba. A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletnek megfelelően az SKV jelen, végleges változata (is) tartalmazza a helyzetismertetést, bemutat lehetséges fejlesztési és változtatási irányokat illetve az országhatáron átnyúló hatásokat, azok megelőzésére javaslattervet. A jelentés végső változatának elkészítésekor figyelembe vettük a megadott határidőre beérkezett partneri véleményeket és észrevételeket. Az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott és a partnerek megállapításaival, véleményeivel kiegészített megállapításokat, javaslatokat az SKV jelentés 3. mellékletében, táblázatokban 9

10 összefoglalva mutatjuk be tételesen. Az SKV jelentés mindkét változata egyeztetésre került az illetékes Irányító Hatóságokkal, az általuk tett javaslatok beépítésre kerültek. A jelen gazdasági helyzetre tekintettel időközben változtatásra kerültek a évi programozási időszak akciótervei. A változások jellemzően az intézkedések forrásaiból támogatható projektek számát illetve az igényelhető támogatások minimum és maximum összegét érintették. Az új akciótervek alapján átvizsgálásra került a Stratégiai Környezet Vizsgálat, azonban az Akciótervekben bekövetkezett változtatások jelen SKV jelentés tartalmi részét érdemben nem befolyásolták. Indikátorok, környezeti monitoring: Az SKV-t szabályozó rendeletek előírják környezeti monitoring rendszer létrehozását és működtetését, ezért kívánatos ahhoz kapcsolódó mutatók és mérőszámok egyértelmű meghatározása. Erre vonatkozó javaslataink során törekedtünk olyan (eredmény) mutatók meghatározására, amelyek a támogatott projektek tartalmának ismeretében az EMIR-ből könnyen, annak érdemi módosítása nélkül legyűjthetők. Javaslatot teszünk egyúttal a beavatkozások hatásainak vizsgálatát a környezeti-fenntarthatósági szempontból pozitívan értékelt innovációk gazdasági tevékenységekbe való beépülését a monitoring mutatók és a projekt fenntartási jelentések alapján könnyedén biztosító mérőszámra is. A GOP évi akcióterveihez az SKV-team által megfogalmazott indikátor-javaslatok: Eredmény-indikátorok: anyagtakarékosságra és/vagy újrahasznosításra irányuló fejlesztési projektek száma alapanyag-kiváltásra irányuló (pl. digitalizálás, elektronikus ügyintézés, stb.) fejlesztési projektek száma károsanyag-kibocsátás (emisszió) csökkentésére irányuló fejlesztési projektek száma (károsanyag-típusok szerint bontva) emberi egészség védelmét, megőrzését biztosító technológiákra, eljárásokra irányuló fejlesztési projektek száma környezetet és/vagy emberi egészséget károsító anyagok, eljárások kiváltására irányuló fejlesztési projektek száma veszélyes hulladék ártalmatlanítását gazdaságosabbá (hatékonyabbá), vagy eredményesebbé (ismert alternatív eljárásoknál kevésbé káros végtermék(ek)ké formáló) tevő eljárások, technológiák fejlesztésére irányuló projektek száma Utólagos értékelési (hatásvizsgálati) indikátorok támogatott projektek keretében megvalósuló olyan fejlesztések, amelyek eredményéhez kapcsolódóan európai szabadalmaztatási eljárás indult (vagy valósult meg) 3. Jogszabályi megfelelőség 3.1. Az SKV készítésének jogszabályi keretei A Stratégiai Környezeti Vizsgálatot az Európai Tanács 2001/42 EK irányelve és annak Magyarországi adaptációja, a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet alapján végeztük el. 10

11 Ennek az irányelvnek és a rendeletnek megfelelően végezzük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok környezetre valószínűleg jelentős hatással kifejtő akcióterveinek környezeti vizsgálatát beavatkozás-típusok és fejlesztési témakörök szerint, azzal a céllal, hogy előkészítésük, kidolgozásuk során és elfogadásukat megelőzően azok megvalósításának környezetre gyakorolt hatásai számba vételre és megfontolásra kerüljenek. A stratégiai környezeti vizsgálat során vizsgálandó témaköröket, tényezőket és a vizsgálat szempontjait az Európai Tanács 2001/42 EK irányelvének I. és II. melléklete és a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 2. számú melléklete részletesen meghatározza. A vizsgálat lefolytatása után készülő, annak eredményeit összegző környezeti értékelés tartalmi követelményeit az Európai Tanács 2001/42 EK irányelvének I. melléklete és a 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet 4. melléklete tartalmazza. Értékelésünk kereteit meghatározza és vizsgálati szemléletünket kiegészíti az Espooi Egyezmény (Espoo, 1991), valamint az SKV Protokoll (Kijev, 2003) Az SKV készítésének jogszabályi megfelelősége Ssz. 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet Megfelelt / nem felelt meg (1) A rendelet hatály a Kvt. 43. (4) és (5) bekezdése szerinti tervre, illetve programra (a továbbiakban terv, illetve program) terjed ki (2) A környezeti vizsgálat [Kvt. 43. (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező - a (3) bekezdés a) és b)pontjában foglalt kivétellel - arra a tervre, illetve programra, amely 3a) az 1. számú mellékletben szerepel 2 4. (2) A döntéshez a kidolgozó kikéri a 3. számú mellékletben meghatározott környezet védelméért felelős közigazgatási szervek (a továbbiakban : környezet védelméért felelős szervek) véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás (3) A kidolgozó a (2) bekezdés szerinti vélemény kérésekor, annak megalapozásához, legalább a következő tájékoztatást küldi meg: a) a tervezési feladat (terv, illetve program címe, típusa, tartalma, tervezési terület); b) a terv, illetve program célja; c) módosítás esetén a módosítás lényege 4 5 A jelen SKV jelentés struktúrájának rendelethez való illeszkedése 6Jelen SKV a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. A modern üzleti környezet elősegítése című prioritásának Akciótervét vizsgálja, emellett vizsgálata kiterjed a témában a prioritáshoz illő, az Észak-Magyarországi Operatív Program , Közép- Magyarországi Operatív Program D komponens, , , Közép-Dunántúli Operatív Program intézkedésére A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az egyeztetéseket saját hatáskörében lefolytatta. 11

12 és az eredeti tervhez, illetve programhoz mért jelentősége; d) a 2. számú mellékletben foglalt szempontok alkalmazásához a rendelkezésére álló és általa adható információ (1) A környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének (a továbbiakban tematika) megállapításához a kidolgozó kikéri a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét. (2) A vélemények kikérésekor, azok megalapozásához a kidolgozó tájékoztatást ad a tervről, illetve programról. A tájékoztatás tartalma: a) a 4. (3) bekezdés a)-c) pontjainak megfelelő tájékoztatás, ha a terv, illetve program az 1. (2) bekezdés hatálya alá tartozik; b) helyzetismertetés, különösen a környezeti szempontból lényeges információk; c) a lehetséges fejlesztési irányok bemutatása; d) annak megállapítása, hogy előreláthatóan a terv, illetve program megvalósításából származhatnak-e országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatások (4) A tematika eldöntésekor a kidolgozó figyelembe veszi a) a környezeti értékelés 4. számú melléklet szerinti általános tartalmi követelményeit az adott terv, illetve program jellemzői és feltételezhető környezeti következményei alapján; A közbeszerzési eljárást megelőzően a közbeszerzési eljárásban szerepeltett elvárt tematikát a NFÜ a jogszabály a 7. (1)-ban foglaltak szerinti egyeztetésnek vetette alá. A jelen SKV-t kidolgozó konzorcium a munkája keretét adó SKV tartalmat a munkaindító megbeszélések alapján az NFÜ-vel egyeztette, majd annak elfogadását követően a végleges változatokat elkészítette. Jelen SKV tartalmazza a 4. számú melléklet elírt tartalmi elemeit: - a környezeti értékelés kidolgozási folyamatát az 1. pont ismerteti - a vizsgált változatok rövid ismertetése a 6. pontban található, illetve az SKV8. pontjában használt mátrix ad felvilágosítást a beavatkozás nélküli és a beavatkozás utáni prognosztizált állapotokról - a környezeti hatások feltárása és a terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok a 8. pont mátrixában történik meg - közérthető összefoglaló Vezetői összefoglaló címmel az SKV 2. pontjában jelenik meg (5) A kidolgozó a környezeti Jelen feladat az NFÜ hatáskörébe 12

13 értékelés (4) bekezdés szerint elkészített tematikáját, ütemezését, valamint a környezet védelméért felelős szervekkel való esetleges további konzultációkra vonatkozó javaslatát és a nyilvánosság tájékoztatásának, észrevételei kérésének tervezett módját a környezet védelméért felelős érintett szerveknek megküldi, és nyilvánosságra is hozza (1) A környezeti értékelés a terv, illetve program dokumentáció önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelést a terv-, illetve programdokumentáció más részeinek kidolgozóival együttműködő felelős szakértő(k) készíti(k) el. (2) A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43. (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv, illetve program tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló, az adott terv, illetve program környezeti hatásaira vonatkozó korábbi vagy folyamatban lévő tervezési, illetőleg programalkotási munkákból származó, valamint más közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ is. 7 (3) A környezeti értékelésnek és a terv, illetve program tervezetének Kvt. 43. (6) bekezdés a) pontja szerinti véleményezéséhez a kidolgozó a) megküldi a terv, illetve program egyeztetési dokumentációját a környezeti értékeléssel a környezet védelméért felelős szerveknek és a Kvt. 44. (2) bekezdés b) pontja szerint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak; b) nyilvánosságra hozza a következőket: ba) a terv, illetve program célja, bb) a terv, illetve program környezeti értékelést is tartalmazó egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg, tartozik. Jelen SKV az Innov Hungaricum Kft, a HBF Hungaricum Kft és az Agenda Consulting Kft szakértői konzorciumának eredménye. A tematika kielégítésre vonatkozó megfelelőség a 4. pontban tárgyaltak szerint. A környezeti értékelés kidolgozásához figyelembe vettük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, valamint a Regionális Operatív Programok évi akcióterveinek Stratégiai Környezet Vizsgálatát. A társadalmi egyeztetés folyamata az NFÜ hatáskörébe tartozik. A társadalmi egyeztetés során javasolt változtatások megjelenítésre kerülnek a Stratégiai Környezet Vizsgálat véglegesített változatában. 13

14 bc) milyen módon és időpontig lehet észrevételeket tenni. A vélemények és az észrevételek megadására a véleménykérés kézhezvétele, illetőleg nyilvánosságra hozatala időpontjától számítva legalább 30 napos határidőt kell biztosítani. A kidolgozó az általa megadott határidőre beérkezett véleményeket és észrevételeket veszi figyelembe (1) Ha a környezeti értékelés alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás várható [Kvt. 43. (6) bekezdés a) pont] az Európai Unió tagállamában, továbbá olyan más ország területén, amellyel a tervek, illetve programok országhatáron átterjedő hatásainak környezeti vizsgálatára vonatkozóan nemzetközi szerződés alapján kölcsönösség áll fenn (a továbbiakban együtt: másik ország), illetőleg ha a másik ország azt kéri, a kidolgozó a terv, illetve program tervezetének hazai egyeztetésével egyidejűleg megküldi - eltérő megállapodás hiányában - a másik ország környezetvédelemért felelős minisztériumának a) a terv, illetve program egyeztetési dokumentációját a környezeti értékeléssel; b) a döntéshozatali folyamat ismertetését; c) arra vonatkozó kérést, hogy megadott határidőn belül a másik ország jelezze, kíván-e konzultálni a terv, illetve program megvalósításából származó országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatásokról, továbbá ezeknek a hatásoknak a csökkentését vagy elkerülését szolgáló tervezett intézkedésekről (5) A (4) bekezdésben említett koordinációs feladatokon a másik országgal való kapcsolattartást, a konzultációs szándékról való döntést, a konzultációkon való részvételt, továbbá a környezet védelméért felelős érintett magyar szervek, valamint az érintett nyilvánosság tájékoztatásának és véleménynyilvánításának biztosításában való közreműködést kell érteni. Jelen SKV készítésekor fokozott figyelmet fordítottunk az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára, amelyet az SKV 10. pontjában foglaltunk össze. Amennyiben más ország részéről az SKV első változatához módosítási javaslat érkezik, az a Stratégiai Környezet Vizsgálat véglegesített változatában megjelenítésre kerül. 14

15 A kidolgozónak a terv, illetve program tervezetét a környezeti értékeléssel, valamint legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével együtt kell benyújtania az elfogadó közigazgatási szerv, illetőleg ha az elfogadó az Országgyűlés, akkor a Kormány elé. A terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, illetőleg előterjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és észrevételeket [Kvt. 43. (6) bekezdés b) pontja] (1) A tervnek, illetve programnak tartalmaznia kell a megvalósításából eredő jelentős környezeti hatások monitorozására vonatkozó intézkedéseket. (2) A monitorozási intézkedések kiterjednek különösen a) a terv, illetve program kidolgozása során még előre nem látható káros hatások bekövetkezésének mielőbbi feltárására; b) a káros hatások bekövetkezése esetén szükséges teendők meghatározására. A társadalmi egyeztetés során felmerülő javaslatokat a kidolgozó beépíti a Stratégiai Környezet Vizsgálat véglegesített változatába. Jelen SKV kidolgozása során a kidolgozó számba vette a megvalósításból eredő pozitív és negatív környezetei hatásokat egyaránt, különös tekintettel a program kidolgozása során még nem releváns, de a megvalósítás során számottevővé válható környezeti hatásokra, mindezt a 8. pont mátrixában összefoglalóan közreadva. 4. Az akciótervben megjelenő átfogó célok ismertetése A vállalkozások hatékony működéséhez, a termelékenység növeléséhez szükséges üzleti szolgáltatások a vállalati működés valamennyi folyamatát fejleszthetik (emeltszintű tanácsadás, pl. márkaépítés vagy a vállalati szervezet felmérése és fejlesztése). A hazai viszonyokra tekintettel az ÚMFT egyrészt a keresleti oldal erősítése révén kívánja támogatni az új piacokra lépést segítő és kereskedelemfejlesztési szolgáltatások nyújtását, a vállalkozói és menedzsment tanácsadást, a helyben vagy elektronikus úton elérhető információs, valamint a gazdaság hálózatosodását elősegítő szolgáltatások biztosítását. Másrészt az üzleti szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez kíván hozzájárulni az ipari parkok, a logisztikai központok, inkubátorházak és a kereskedelemfejlesztési intézményrendszer támogatása, illetve a pénzügyi szolgáltatások (pl. hitelgarancia, tőkejuttatások) terén tapasztalható piaci hiányosságok orvoslása révén. Az infokommunikációs technológiák megfelelő színvonalú rendelkezésre állását és használatát a növekedési elméletek többsége a fizikai tőke minőségének a K+F és innováció mellett legfontosabb összetevőjeként határozza meg, ami nélkülözhetetlen a célul kitűzött tudásalapú gazdaság megteremtéséhez. Az IKT termékek és szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a GOP keretében elsősorban a gazdasági szereplők belső (vállalatirányítás és működés) és külső kapcsolati folyamatai (tájékoztatás, ügyfélkapcsolatmenedzsment, értékesítés, beszerzés) informatizáltságának emelése (ezzel működési hatékonyságuk növelése) közvetlenül növeli az IKT-felhasználást. Az IKT-felhasználás növekedése ugyanakkor 15

16 hozzájárul a kínálati oldal (IKT szolgáltatások, szélessávú hozzáférés, elérhető digitális tartalmak, stb.) fejlődéséhez, ezzel az információs társadalom erősödéséhez is. Mindkét mechanizmus hozzájárul az IKT-piacok növekedéséhez, ezzel várhatóan az intenzívebb piaci verseny és csökkenő árszint kialakulásához A beavatkozás típus által érintett akciótervek ismertetése, kontextusa, az érintett főbb szakterületek Stratégiai Környezet Vizsgálatunkat alapvetően a Gazdaságfejlesztési Operatív program 3. prioritásának A modern üzleti környezet erősítése 3 intézkedésérre (3.1.2, és ) építettük. A vállalkozásbarát üzleti környezet elsősorban a tartós növekedési tényezők érvényesülésének előfeltételeként határozható meg. Bár az üzleti környezet fontos összetevői (elsősorban a szabályozási és intézményrendszer) csak korlátozottan alakíthatók fejlesztéspolitikai eszközökkel, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program fontosnak tartja a támogatható összetevők javítását, mivel az üzleti szolgáltatások a vállalati működés csaknem minden területét lefedik, így igénybevételük lehetősége nélkülözhetetlen lehet egyes, szűk keresztmetszetekkel, információhiánnyal vagy más problémával szembesülő vállalkozások számára. A fizikai tőke minősége nagyban függ a megfelelő színvonalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állásától, melynek része a gyors elérhetőség (közlekedési hálózat közvetlen használata vagy logisztikai szolgáltatások vásárlása révén), az infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, illetve a megfelelő színvonalú telephely (szintén vásárolható szolgáltatás például ipari parkokban vagy inkubátorházakban) meglététől. A modern üzleti környezet erősítése prioritás pénzügyi forrásait elosztó akciótervek (továbbiakban AT) céljaihoz szervesen kapcsolódnak a következő ROP-ok: a Dél-alföldi Operatív Program Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése (DAOP ), az Észak-magyarországi Operatív Program Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok fejlesztése (EMOP ), a Közép-magyarországi Operatív Program Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése (KMOP ), Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (KMOP ), Közép-dunántúli Operatív Program Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása (KDOP ), az Észak-alföldi Operatív Program A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése (EAOP ), a Nyugat-dunántúli Operatív Program Befektetési környezet fejlesztése (NYDOP ), valamint a Dél-dunántúli Operatív Program Üzleti infrastruktúra fejlesztése (DDOP ) megnevezésű konstrukciói. Ennek alapján a GOP meghatározott prioritása, és az előbb felsorolt intézkedések alapvetően kettő, egymástól eltérő témakör szerint rendszerezhetők: 1. témakör: Üzleti informatikai infrastruktúra fejlesztése 2. témakör: Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése Stratégiai Környezet Vizsgálatunkat ezt követően az adott két témakörnek megfelelően végeztük beavatkozás típus által érintett akciótervek témakörei A es periódus releváns akciótervei kettő, az Operatív Program végrehajtását szolgáló témakört foglalnak magukban: 1. Témakör: Üzleti informatikai infrastruktúra fejlesztése A témakörbe foglalt intézkedések (GOP , KMOP 1.4.1) alapvető célja a felhordóhordozóhálózati (gerinc- és körzethálózati) távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolása, a felhasználók hosszú távú igényeihez korlátok nélkül igazítható, 16

17 felhordóhálózati távközlési infrastruktúra kiépítésének támogatása Magyarország hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó térségeiben. Támogatható tevékenységek: nyílt hozzáférésű helyközi felhordozóhálózati infrastruktúra kiépítése a felmérés alapján beazonosított nem megfelelő funkcionalitású, illetve hiányos hálózati szakaszokon (pl. GOP ) elosztóhálózatok kiépítése és országos gerinchálózathoz csatlakoztatása (pl. NYDOP , DDOP ) összeköttetés két vagy több szomszédos település belterületén belüli elosztási pontjai között (pl. GOP , DAOP ) körzethálózati osztópontok kiépítése (épületek, konténerek, géptermek létrehozása) (pl. GOP ) területvásárlás (pl. DAOP ) eszközbeszerzés (pl. DDOP ) barnamezős telephelyfejlesztés (pl. DAOP , NYDOP ) inkubátorházak alapinfrastruktúrájának a fejlesztése (pl. NYDOP ) 2. Témakör: Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése A témakörbe foglalt intézkedések (GOP ,, KMOP D komponens, , , KDOP , EAOP A komponens) alapvető célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai KKV-k versenyképessége javuljon. Támogatható tevékenységek: telephelyfejlesztés (ingatlan, közmű, infrastruktúra építése, bővítése, korszerűsítése) (pl. GOP , EMOP ) új eszközök beszerzése (pl. GOP ,, KMOP ) információs technológiafejlesztés (pl. GOP ) piacra jutás támogatása (pl. GOP ) vállalati humánerőforrás fejlesztés (pl. GOP , KDOP , EAOP ) tanácsadás igénybevétele (pl. GOP , KDOP ) minőség - környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése (pl. GOP ) általános képzések (pl. KDOP , EAOP ) barnamezős területek kármentesítése és infrastrukturális fejlesztése szolgáltatásfejlesztés (pl. KMOP , EMOP ) 4.3. A beavatkozások kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez A Gazdaságfejlesztési Operatív Program alapvetően az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának forrásaira épít, ezért kötelező jelleggel meg kell felelnie az Unió a versenyképességet a fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényre juttatásával elősegíteni hivatott lisszaboni stratégiájában 2000-ben előírt, majd 2005-ben Göteborgban megújított fenntarthatósági kritériumaiknak. Ezen elvárásoknak nem csak a GOP, hanem minden, Uniós forrásokból támogatott programnak meg kell felelnie. 17

18 A GOP beavatkozásainál általánosan alkalmazott, esélyegyenlőséget érvényre juttató eszköz az esélyegyenlőségi minimum-kritériumok megfogalmazása és alkalmazása. Ezek szerint a pályáztatás során csak olyan pályázó nyerhet támogatást, aki vállalja az esélyegyenlőségre és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó minimális elvárások teljesítését, gondoskodik azok betartásáról, betartatásáról, továbbá önállóan felméri a szervezetén belül fennálló helyzetet, tervet és értékelést készít az esélyegyenlőség előmozdítására. A GOP vizsgált beavatkozásai esetében közvetlenül hozzájárulhat a pályakezdők, fogyatékossággal élő személyek, a roma polgárok, a nők és az 55 év feletti időskorúak foglalkoztatási helyzetének, munkakörülményeinek javításához, közvetetten pedig bármely esélyegyenlőségi csoport helyzetét javíthatja, például életüket segítő innovációkkal, technológiai megoldásokkal, vagy akár gyógyászati-egészségügyi témájú eredményekkel. A fenntarthatóság általánosan érvényre juttatni kívánt szempontjai nincsenek pontosan meghatározva a GOP szövegében. Utalást találunk a vállalkozások anyag- és energiafelhasználásának csökkentésére, mint a versenyképesség növelését támogató célra, továbbá a program ígéri egy fenntarthatósági minimumkritérium alkalmazását, amelynek pontos meghatározását a pályázatok szintjére delegálja. A GOP pályázatainál e minimumkritériumnak való megfelelés az esélyegyenlőségi minimális elvárásokhoz hasonlóan szintén feltételét képezi a projektek támogathatóságának, vagyis a támogatott szervezeteknek vállalniuk kell a környezet állapotát közvetlenül, vagy közvetetten előmozdító feladatokat, kötelezettségeket (amelyek azonban leggyakrabban függetlenek a projekt tényleges tartalmától) Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az operatív programokat összefogó országos szintű átfogó stratégia, amely megteremti a kapcsolatot és biztosítja a konzisztenciát többek között a Közösségi Stratégiai Iránymutatások és a hazai (Uniós forrásokra alapozott) fejlesztési beavatkozások, konstrukciók között. A magyar stratégia az Európai Unió lisszaboni céljaival összhangban a foglalkoztatottság növelésére és a növekedés feltételeinek megteremtésére irányul, és integráltan érvényesíti a fenntarthatóság Göteborgban megfogalmazott elvét is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a ROP-ok K+F+I témakörhöz sorolt beavatkozásai közvetlenül az ÚMFT egyik fő céljának (növekedés) megvalósítását segítik elő Nemzeti Környezetvédelmi Program: A környezet védelmének általános szabályairól hazánkban az évi LIII. törvény rendelkezik. Ennek megfelelően az közötti környezetvédelmi feladatok szabályozására az Országgyűlés a 83/1997 (IX. 26.) Országgyűlési határozattal fogadta el a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (továbbiakban: NKP I), majd a december 8-i ülésen a időszakra vonatkozó második Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP II-t). Utóbbi életbe lépése után vált Magyarország az Európai Unió tagállamává, így hazai célok és Uniós elvárások egyaránt részét képezik, különös hangsúly kerül a természeti értékek megőrzésére és az eredményesebb környezetpolitika kialakítására. E célok eléréséhez a GOP és a ROP-ok vizsgált beavatkozásai a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatásával járulnak hozzá, eredeti, programszinten megfogalmazott fő céljaik elérését nem veszélyeztetve Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az ÚMVP az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv legfontosabb agrár-vidékfejlesztési céljai elérésének ad végrehajtás-központú kereteket, azokhoz rendel eszközöket intézkedések szintjén. A vizsgált GOP és ROP az ÚMVP I. A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban című tengelye kapcsolódhat leginkább az Együttműködés új termékek, technológiák és eljárások fejlesztésére elnevezésű intézkedésen keresztül, jóllehet e program beavatkozásai a mezőgazdasági jellegű termelésből származó hozzáadott érték növelését elősegítő innovációkra, fejlesztésekre fókuszálnak, míg e terület sem a GOP-nak, sem a ROP-oknak nem képezi beavatkozási célterületét. 18

19 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) a fenntartható fejlődés fogalmát a következőképpen határozza meg: A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. Ennek tükrében célként tűzi ki a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelését, a környezet eltartó-képességének megőrzését és a fenntartható fejlődés követelményei szerinti gazdaságfejlesztést. A GOP és ROP-ok vizsgálódásunk tárgyát képező beavatkozásai illeszkednek e célokhoz, a fenntarthatóságot így egyrészt közvetlenül (pl: a környezet terhelésének redukciójával, környezetbarát eljárások kifejlesztésével, stb.), másrészt a támogatási rendszer eredményeként a fenntarthatósági minimum-követelményeknek való megfeleléssel segítik elő A korábbi, megelőző akciótervhez képest történt változások, és ezek különös környezeti hatásainak értékelése A korábbi SKV hatására nem történtek változások és változtatások, ugyanis az SKV-t végző szakértők az AT részletes vizsgálata során azt állapította meg, hogy a korábbi konstrukciók közül csak a második intézkedés 1. konstrukciója esetében kell az SKV-t elvégezni, nevezetesen a barnamezős területek fejlesztésénél, így csak ennél a konstrukciónál végezték el az elemzéseket. Ugyanakkor a vizsgálat tárgyát képező konstrukciót a tervezők később törölték az akciótervből, így sem az SKV megállapításai nem épülhettek be a konstrukcióba, sem a feltételezett környezeti hatásai nem valósulhattak meg. 5. Az akcióterv tervezőkkel folytatott egyeztetések főbb eredményei Az akciótervek kézhezvételét követően az SKV-kat készítő szakértői csoport és a tervezők egyeztetést folytattak egymással. A megbeszélés fókuszában a évi akciótervekhez kapcsolódó SKV jelentés és javaslatainak akciótervre, valamint az egyes pályázati konstrukciókra gyakorolt hatásai, valamint a évi akciótervek beavatkozásainak korábbi képest megragadható változásai és a változtatások hátterében álló okok álltak. Az egyeztetésen elhangzott elméleti javaslatokat beépítettük az SKV jelentés munkaanyagába, amely a tervezőkkel történő ismételt egyeztetésen a megbeszélés alapját képezte. Az SKV folyamatában további egyeztetés során konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg az akciótervek készítői számára, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. Az egyeztetéseken elhangzott elméleti javaslatokat, valamint az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott, az akciótervhez és/vagy annak konkrét beavatkozásaihoz kapcsolódó megállapítások, vélemények, javaslatok beépítésre és megjelenítésre kerültek az SKV-ról készült és társadalmi/partnerségi egyeztetésre bocsátott beszámolóban (SKV jelentés), az SKV csoport felvetéseit, javaslatait e jelentés végén összefoglaló táblázatban is prezentáljuk, amely tartalmazza a tervezők SKV-javaslatokhoz kapcsolódó reflexióit. Az SKV további partnerségi folyamata az akciótervek társadalmi egyeztetéséhez illeszkedően, azzal párhuzamosan zajlott. Az akciótervek és az azokhoz kapcsolódó jelentések október november 20. között (2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletben meghatározott időtartamon - 30 napon át) elérhetőek voltak egyazon internetes oldalon, amely egyben biztosította a lehetőséget is, hogy az SKV jelentést 19

20 véleményezni kívánó partnerek javaslataikat, megjegyzéseiket írásban megfogalmazhassák. Az SKV jelentéshez kapcsolódóan érkezett partneri véleményeket és az SKV team megfontolta és értékelte azok jelentésben való megjelenését, megjelenítését. A partneri véleményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok javaslatai: Sorszám A javaslatok leírása 1. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. javaslatai: a., a releváns irányelvek közé kerüljön beépítésre a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia b., A jogszabályi melléklet hibás számmal jelölt törvényeit javítani szükséges 2. Az Országos Környezetvédelmi Tanács általános megállapításokat tett az SKV-ra vonatkozóan, konkrét javaslatokat azonban nem fogalmazott meg. Természetes személyek és egyéb szervezetek javaslatai: Sorszám A javaslatok leírása 1. Az exportáló KKV-k számára is legyen lehetőség logisztikai fejlesztésekre. 2. A Vágj bele program -ot célszerű lenne összekapcsolni az ÚMVP-vel, illetve ROPal. 3. A szélessávú körzethálózat internet szolgáltatás támogatásának alsó határa kerüljön csökkentésre. 4. Logisztikai fejlesztésekre olyan vállalkozások is pályázhassanak, akiknek nem főtevékenysége a logisztikai szolgáltatások nyújtása, de mind a vevők, mind a beszállítók kiszolgálása miatt szükséges logisztikai kapacitásuk bővítése. Az SKV-ben beépítésre került: a., A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia beépítésre került az SKV irányelvei közé. b., A jogszabályok pontosítása megtörtént. Nem releváns Az SKV-ben beépítésre került: A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat beépítésre került. A Vágj bele program a javított AT-ben nem jelenik meg külön prioritásként, ROPban került megjelenítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A társadalmi egyeztetés során a jelentéshez kapcsolódó megjegyzéseket, javaslatokat figyelembe vettük a véglegesítésnél, egyes javaslatok beépítésre kerültek a jelentésbe, vagy annak konkrét javaslataiba. Az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott megállapításokat, javaslatokat és a tervezők azokhoz kapcsolódó reakcióit e jelentés végén, táblázatban összefoglalva prezentáljuk. A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletnek megfelelően az SKV jelen, végleges változata (is) tartalmazza a helyzetismertetést, bemutat lehetséges fejlesztési és változtatási irányokat illetve az országhatáron átnyúló hatásokat, azok megelőzésére javaslattervet. A jelentés végső változatának elkészítésekor figyelembe vettük a megadott határidőre beérkezett partneri véleményeket és észrevételeket. Ezeket és az ezekre adott megoldási javaslatainkat a 20

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013)

LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK HASZNOSULÁSA Eddigi tapasztalatok (2007-2013) Budapest 2014 október 16 Némon Zoltán LEF főtitkár Rész ciklusok: LOGISZTIKAI 2007-2012 LOGISZTIKAI PÁLYÁZATOK 1, 2007-2008 Támogatási

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. OKTÓBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS A pályázat beadási A pályázat beadási Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1./E-11 A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKVk) működési helyszínéül szolgáló

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza IBM-Konferencia 2012. November 14. Szemző György Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, GOP IH GOP 1. Prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban.

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Tisztelt Vállalkozó Ügyfelünk! Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. MÓDOSULT A TELEPHELY

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Kovács Ibolya Ügyvezető igazgató VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2010. ÉVBEN

Kovács Ibolya Ügyvezető igazgató VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2010. ÉVBEN Kovács Ibolya Ügyvezető igazgató VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2010. ÉVBEN Köszöntöm Önöket! Az előadás vázlata 1. A Rolling Consulting Hungary bemutatása 2. Pályázati lehetőségek a Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ Telephelyfejlesztés a területi kohéziórét /Dél-Dunántúl/ 2. oldal 3. oldal

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben