Győr-Moson-Sopron Megye KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. /III. munkarész/

Átírás

1 Győr-Moson-Sopron Megye KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA /III. munkarész/ Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Elnökének megbízása alapján Készítette: A Tisztább Termelés Győri Regionális Központja Győr, június 21.

2 Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programja /III. munkarész/ Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Elnökének megbízása alapján Készítette: A Tisztább Termelés Győri Regionális Központja (TTGYRK) Témavezető: Dr. Nagy Géza PhD. főiskolai tanár, a műszaki tudomány kandidátusa, a TTGYRK igazgatója Szakmailag ellenőrizte: Dr. Bulla Miklós PhD. CSc műszaki doktor, a közgazdaságtudomány kandidátusa Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék vezetője Szakértők: Dr. Alexay Zoltán Bite Pálné dr. Dr. Bulla Miklós Gyulai István Dr. Nagy Géza Dr. Papp Zoltán Simon Gábor Szalay Dénes Dr. Szalay Zoltán Dr. Tóth Péter Zseni Anikó Győr, június 21. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (MKP) LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM VIZEK VÉDELME FÖLD- ÉS TALAJVÉDELEM ÉPÍTETT KÖRNYEZET TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A KÖRNYEZETBIZTONSÁG FOKOZÁSA ENERGIAELLÁTÁS A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA KÖRNYEZETI NEVELÉS, TUDATFORMÁLÁS, TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL IPAR MEZŐGAZDASÁG KÖZLEKEDÉS IDEGENFORGALOM A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM PRIORITÁSAI, ÜTEMEZÉSE, SZAKÁGI ILLETÉKESSÉGEK

4 Előszó A környezetvédelmi programok készítését az évi LIII., a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 40. -a írja elő. A környezetvédelmi programok országos, települési, megyei szinten készülnek, hatéves időtartamra, folyamatos (1-2 évenkénti) felülvizsgálat, kiegészítés, egyszóval aktualizálás mellett. A programok alapvető célja a fenntartható fejlődés szolgálata, a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi szempontok összehangolása. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének, 01/ /2000. számú levelében a megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozására a Tisztább Termelés Győr Regionális Központja kapott megbízást. Feladatunk értelmében a Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programját az alábbi három egymást követő és egymásra épülő tanulmány kidolgozásával készítettük el. I. munkarész: Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése a Megbízó által rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok kritikai elemzése és összegző vizsgálata alapján elkészült április 30-ra. Társadalmi és szakmai vitája lezajlott május 25-én a Megyei Önkormányzat dísztermében, a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta június 20-án. II. munkarész: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának környezetvédelmi stratégiája, környezetvédelmi célok-célállapotok meghatározása, az I. résztanulmány problémakatasztere, valamint ennek megvitatása során elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembevételével, a Nemzeti Környezetvédelmi Program szempontrendszeréhez igazodva készült el október 31-re. A végleges tanulmányt a Megyei Közgyűlés Elnöknek körlevelére kapott szakmai és társadalmi észrevételek alapján kiegészítettük és január 20-án átadtuk a Megbízónak. III. munkarész: Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programja az I. munkarészben található problémakataszter és a környezetvédelmi stratégiát tartalmazó II. résztanulmányban rögzített környezetvédelmi célok, célállapotok alapján készült el II. 28-ra. Ezt a Megyei Közgyűlés Elnökének körlevelére, valamint a Kisalföldben megjelent felhívásra érkezett önkormányzati, szakmai és lakossági észrevételek alapján átdolgoztunk, és a program táblázatos megjelenítésével kiegészítettük április 10-re. Az anyagot a Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság megvitatta április 23-án. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése pedig első olvasatban elfogadta április 30-án, azzal a kitétellel, hogy a még május 15-ig, írásban beérkező képviselői javaslatokat a TIB ülésén és a közgyűlésen elhangzottakkal együtt a programba dolgozzuk be. A végleges Megyei Környezetvédelmi Program, a Közgyűlés határozatának figyelembe vételével május 30-ára készült el. Győr, május 30. Dr. Nagy Géza TTGYRK igazgató 4

5 1. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI Az elmúlt időszakban a hazai környezetpolitika nemzetközi integrálódásában jelentős fejlődés ment végbe. Magyarország számos nemzetközi környezetvédelmi egyezmény részese és fórum tagja, felgyorsult a környezetpolitikai közelítés az EU politikáihoz. Hazánkban az elmúlt évtizedben kialakultak a környezetpolitikai tervezés stratégiai elemei, kidolgozásra kerültek a környezetpolitika főbb alapjai. Ennek sorában kiemelendő a Kormány határozatával 1991-ben elfogadott Rövid- és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv, amely a rendszerváltást követően csak a legégetőbb környezeti problémákra összpontosított. A másik meghatározó jelentőségű kormányzati dokumentumnak a Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994) tekinthető. E koncepció alapozta meg az Országgyűlés által 1997 szeptemberében elfogadott évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot. /NKP/ Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program NKP I. amely a magyar környezetpolitika fontos állomása - kijelölt célok alapján megfogalmazta a legfontosabb cselekvési irányokat, és ennek alapján összegyűjtötte a megvalósítás keretfeltételeit, számba vette eszközeit és megjelölte a szükséges intézkedéseket. A Program megvalósításának pénzügyi igényeit a hat éves időtávra célok és források szerinti megoszlásban tartalmazta. A Program keretterv jelleggel, de annak szerves részeként tartalmazta a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet, valamint a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot. Az NKP-I stratégiai tervezési alapjai az OECD-ben elfogadott és széles körben alkalmazott Terhelés-Állapot-Válasz modellre épültek. Ugyanakkor a modellt a Program nem teljes körűen alkalmazta, ezért egyrészt belső kohéziója sérült, valamint a hatékony végrehajtást biztosító jogi és gazdasági eszközök nem, vagy nem kellő súllyal lettek a részei. A Program a célok kitűzésekor igyekezett minden környezeti elemre és rendszerre vonatkozó, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos problémát megfogalmazni, azok összefüggéseinek teljes körű vizsgálata nélkül, amelynek következtében a környezeti problémák rendszerszemléletű megközelítése bizonyos mértékig háttérbe szorult. A problémák és célok számbavétele továbbá anélkül történt meg, hogy azok között a Program prioritásokat fogalmazott volna meg. Bár a környezetvédelmi törvény előírta a "különleges intézkedéseket igénylő területek" kiemelt kezelését. A Program földrajzi megközelítésből értelmezte a jogszabályban előírtakat, és nem a környezeti- és természeti szempontból kiemelt jelentőségű komplex környezeti problémákra összpontosított (például a Programból teljesen kimaradt az éghajlatváltozás mint komplex környezeti probléma kérdésköre). Ugyanakkor azt is célszerű figyelembe venni, hogy a jogalkotók nem értelmezték egyértelműen a különleges intézkedést igénylő területek fogalmát. Nehézséget jelent, hogy a környezetvédelmi törvényből mindmáig nem vezethető le egyértelműen, hogyan épülnek egymásra a különböző környezetpolitikai tervezési szintek, és milyen ezek viszonya az NKPhoz. A célok kijelölését követően a feladatok meghatározásakor hiányoztak az olyan hatékonysági vizsgálatok, amelyek rámutattak volna az ún. többszörös hasznú intézkedésekre, amelyek a gazdaság és társadalom szereplői szélesebb körét tették volna érdekelté a végrehajtásban, és ezáltal hatékonyabbá válhatott volna a Program megvalósítása. A célkitűzések megfogalmazásakor nem kerültek elkülönítésre a környezet állapotának megváltozását közvetlenül eredményező célok és az azok eléréséhez szükséges eszközök. Nem rendelkezett egyértelműen a célok és eszközök (intézkedések) egymásnak való megfeleltetéséről, amely 5

6 pedig bármely program megvalósításának feltétele, így a végrehajtás során csak nehezen lehetett kapcsolatot teremteni a különböző környezetorientált ágazati intézkedések és az Országgyűlés által elfogadott célkitűzések között. Minden feladatkört azonos súlyúnak tekintve a Program végrehajtása a prioritások egyértelmű meghatározásának hiánya miatt nem adott a döntéshozók és végrehajtók számára időben és pénzügyileg is megfelelően tervezhető feladatokat. A célok megvalósításáért és az eszközök biztosításáért az ágazati szereplőket és felelősöket nem nevesítette, így a szakpolitikák és programok, valamint egyéb intézkedések integrációja nem valósult meg. Az előre kiválasztott és rögzített egyes ágazati és ágazatközi eszközök pedig kevés teret adtak egy rugalmas végrehajtási folyamatnak. Ezért a Program több mint 5 éves időszaka alatt a végrehajtás alkalmazkodó képessége nem lehetett kellő mértékű. A feladatok finanszírozását az éves költségvetésben a Programról szóló OGY határozat úgy kívánta megjeleníteni, hogy a költségvetés elfogadása előtt fél évvel kormányhatározat formájában (éves intézkedési tervekben) rögzíti a szükséges forrásokat. Tekintve azonban, hogy nem történt meg a feladatok évenkénti ütemezése és nem volt lerögzítve az adott évre a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásigény a tervezési folyamat a gyenge érdekérvényesítés miatt elhúzódott. A feladatok megoldását elsődlegesen nem a Program céljai, hanem az éves költségvetési korlátok határozták meg. A finanszírozási háttér hiánya végigkísérte a tervezés, egyeztetés és végrehajtás teljes időszakát, akadályozva a Program céljainak elérését. Térségi vetületeiben a Program szerkezetében és mélységében kevéssé alkalmas arra, hogy annak alapján a környezetvédelmi törvény előírásai szerinti helyi települési programok készüljenek, valamint arra, hogy az országos, regionális, megyei, kistérségi, települési kompatibilis tervezési hálózatba legyen helyezhető. Összességében egy heterogén célrendszerű, ugyanakkor szándékai szerint mindent megoldani kívánó, átfogónak tekinthető keretprogram született, a prioritások kijelölése és biztos finanszírozási háttér nélkül. Ezek a - most már több mint egy éve zajló, szakmai, társadalmi vitasorozatban kikristályosodott - megállapítások motiválták a megyei környezetvédelmi program (stratégia) készítőit is. Tekintettel arra, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a programtervezési időszak utolsó harmadában határozta el a Megyei Környezetvédelmi Program (MKP) elkészítését, lehetőségünk volt más megyék és nagyobb (főleg megyei jogú) városok környezetvédelmi programjait tanulmányozni. Ezek részletes elemzése és főleg kritizálása nélkül elmondható, hogy a fent vázolt országos szintű nehézségek ezekben is megjelentek. A MKP stratégiájának kialakítása során mi is szembe találkoztunk az országosan is észlelt hiányosságokkal, nehézségekkel. Mégis úgy ítéljük meg, hogy helyes és szükséges volt elkészíteni a Megyei Környezetvédelmi Programot annak érdekében, hogy legyen egy alapdokumentum, amely az ágazati tervezésnél segíthet a környezeti szempontok figyelembevételében, iránymutatást jelenthet a kisebb települések, települési társulások saját környezetvédelmi programjának elkészítésében és természetesen hátteret nyújthat a regionális környezetgazdálkodási program kialakításában. Fontos szempont volt az is, hogy a program nyújtson hátteret a környezetvédelmi célú beruházások központi és nemzetközi forrásból elnyerhető pénzügyi támogatásához. 6

7 E program a II. munkarészben megfogalmazott és szakmai társadalmi vélemények alapján alapvetően megerősített, illetve kisebb részben kiegészített céljait röviden felelevenítve a 2. fejezetben igazodva a NKP szerkezetéhez - felsoroljuk a környezeti elemek állapotának javítása, illetve védelme érdekében teendő intézkedéseket és kitérünk a komplexebb megközelítést jelentő emissziós források oldalán teendő teendők felsorolására is. 7

8 2. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (MKP) A programalkotási munka alapelemeit tartalmazó környezeti állapotértékelés (terhelésállapot) és az erre adandó válasz stratégiai elemeit, a célállapotok megjelölésével az I. és II. munkarész tartalmazza. E munkák szakmai, társadalmi vitája során számos esetben felvetődött, hogy az állapotok bemutatása és a stratégiai célok kijelöléséhez kapcsolódóan gyakran megjelöltük a teendőket, feladatokat is. E munkarész során elemileg elegendő lenne a problémakataszter (I. rész) alapján megfogalmazott stratégia válaszokat konkrét feladatokként megadni. Szándékunk szerint erre törekszünk, de a program könnyebb kezelhetősége és átláthatósága érdekében röviden megfogalmazzuk a már korábban részletesen ismertetett (elérendő) környezeti célokat is. Igyekszünk magunkat tartani a Nemzeti Környezetvédelmi Program jelenleg hatályban lévő (NKP-I) szempontrendszeréhez. Tekintettel azonban arra, hogy a NKP-I. idén lejár és általunk már ismertek ennek a társadalmi, szakmai elemzése során felszínre került és a NKP-II-ben kiküszöbölni szándékozott gyermekbetegségei, arra törekszünk, hogy a 2003-ban induló második környezetvédelmi program (tervezett) fő gondolatait is megjelenítsük. Ez természetesen azzal jár, hogy valamelyest előre sietünk, de joggal feltételezhető, hogy e megyei program (MKP) gyakorlati végrehajtásának intenzív szakasza egybe fog esni az új (NKP-II) Nemzeti Környezetvédelmi Program hatályba lépésének első évével. Annak érdekében, hogy - időközben remélhetően folytatódó területfejlesztési, ágazati korszerűsítés és a települési környezetvédelmi programkészítés számára - ismertek legyenek a megye környezetvédelmi feladatai, igyekszünk ezeket környezeti elemenként is megadni és fontosabb ágazatonként is megfogalmazni. Itt nem részletezzük például a - II. munkarészben kifejtett - stratégiai, környezetpolitikai okokat, de megadjuk az elvégzendő feladatokat (legfeljebb röviden visszautalva a korábbi munkarészekre). A megye sajátos helyzetéből adódóan nem lehet pontos prioritási sorrendet megadni, mert ami az egyik településen új és azonnal megoldandó feladat (pl. a hulladékgyűjtés megszervezése egy kis település esetén) az egy másik településnél már régen rendezett (lerakókra szervezetten szállító térségek, pl. Győr, Jánossomorja) Hasonló a helyzet a megelőző környezetvédelem (tisztább termelés) bevezetésének kezdeményezése, illetve támogatása esetén. Ez a feladat általános értelemben véve sürgős és bevezetése jelentős környezeti terheléscsökkentéssel, hatékonyságnöveléssel jár. Be kell látni, hogy a térség azon kisvállalatai, amelyek fennmaradási gondokkal küzdenek, csak kis lépésekben tudják elérni a tisztább technológiák alkalmazását, míg egyes tőkeerős nagyvállalatok (pl. AUDI Hungária Motor Kft.) már régen túl vannak a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésén és példamutatóan dolgoznak az integrált szennyezésmegelőzés minél magasabb szintű megvalósításán. Az említett és más konkrét feladatok a települési környezetvédelmi programokban, a vállalati hulladékgazdálkodási tervekben 8

9 konkretizálódhatnak, az adott település és társaság konkrét állapotához, lehetőségeihez, fejlesztési és támogatásigénylési elképzeléseihez kapcsolódva. Ezért a Megyei Környezetvédelmi Programban felsoroljuk a megye legfontosabb környezetvédelmi teendőit, amelyek különböző ágazati fejlesztési tervekben támogatás elnyerésére irányuló pályázatokban, települési (kistérségi) környezetvédelmi programokban, hulladékgazdálkodási közösségekben más-más sorrendben részben vagy egészében felhasználhatók. A Megyei Környezetvédelmi Program fontos hátteret és alapot ad a megye területén tevékenykedő (emisszióforrásként szereplő) termelő vállalatoknak, szolgáltatóknak és településeknek saját programjuk kialakításánál, de nem helyettesítheti ezeket. Természetesen a már kész (települési) környezetvédelmi programok (Győr, Sopron, Csorna, stb.) feladatsorait a megyei program tételesen nem tartalmazza (nem is cél), de ezeknek egymással kompatibiliseknek kell lenniük; az I. és II. munkarészre e települések részéről adott értékelés visszaigazolja szándékunk teljesülését. 9

10 2.1. Levegőtisztaság-védelem A program célja Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségének folyamatos figyelése, javítása Feladatok A légszennyezettségi zónarendszer kijelölése, a zónákban az előírt határértékek betartása Az új légszennyező források körül védelmi övezet kialakítása az előírásoknak megfelelően A légszennyező források üzemeltetése az elérhető legjobb technológia (BAT) alkalmazásával Az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának minimalizálása A környezetet kevésbé szennyező tüzelőanyagok és berendezések részarányának növelése A belterületek átmenő forgalmát csökkentő elkerülő utak építése Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár közlekedési rendszerének és fejlesztési irányainak felülvizsgálata Kerékpárút fejlesztési terv kidolgozása, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása A legjobban terhelt belvárosok motorizációjának csökkentése forgalomszervezési intézkedésekkel A tömegközlekedésben környezetbarát járművek alkalmazása A légszennyezettségi (immissziós) mérőhálózat bővítése A legjobban szennyezett és legnépesebb városokban (Győr, Sopron) szmogriadó terv készítése A levegőben lebegő, allergiát okozó anyagok vizsgálatának bővítése a lakosság széleskörű tájékoztatása A lakosságot irritáló kisebb légszennyező források (kis vállalkozások, kerti égetés, stb.) fokozott ellenőrzése, szabályozása 10

11 2.2. Vizek védelme A program célja 1.) A felszíni vizek minőségének javítása 2.) Bányatavak, üdülő- és horgásztavak minőségének javítása 3.) Vízellátás megoldása a Szigetközben, az Öreg-Duna rehabilitációja és a hullámtéri vízpótló eláraszthatóságának biztosítása 4.) A vízbázisok védelme, a felszín alatti vizek minőségének javítása, különös tekintettel a megye legjelentősebb és legsérülékenyebb ivóvízkészletét jelentő szigetközi, rábaközi és Rába völgyi vízbázisokra 5.) Környezetbarát termálvíz-gazdálkodás 6.) Az árvízi biztonság megteremtése 7.) A belvízi biztonság megteremtése, a csapadékvíz-elvezetés teljes körű megoldása (síksági és dombvidéki településeken egyaránt) 8.) A 2000 lakosegyenérték feletti települések szennyvízelvezetésének és tisztításának biztosítása 9.) A szennyvízelvezető csatornahálózatok kihasználtságának növelése 10.) A kisebb lélekszámú (2000 lakosegyenérték alatti) települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldása 11.) Meglévő szennyvíztisztító művek kihasználtságának optimalizálása 12.) A szennyvíziszapok elhelyezésének és hasznosításának megoldása 13.) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágya mennyiségének csökkentése és környezetterhelésének megszüntetése 14.) A vízparti szabad zöldterületek gyarapítása Feladatok Ad. 1.) Az egyes felszíni vizek vízhasználati típusának (kettős vagy többféle hasznosítások is) felmérése A felszíni vizek minőségi paramétereinek az egyes vízhasználati típusokra vonatkozó, közeljövőben kidolgozásra és nyilvánosságra kerülő immissziós határértékekkel való összevetését követően: - Ahol a víz minősége megfelelő, ott a vízminőség legalább ilyen szinten való megtartása - Ahol a víz minősége meghaladja a határértékeket, ott a vízminőség javítása érdekében csökkenteni kell a vízbe jutó mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyeződéseket a tevékenységek szabályozásával (korlátozás, tiltás, gazdasági ösztönzők), valamint a kibocsátási határértékek betartásával és betartatásával A szennyvíz-befogadó vízfolyásokba érkező szennyvizek okozta terhelés csökkentése (ld. még 8. pont) 11

12 A megye területén lévő vízszennyező forrásoknál a megelőzés elvének érvényre juttatása (környezetbarát technológiák; ld. még 4. pont) A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyeződések ellen a vonatkozó kormányrendelet teljes körű betartása és betartatása, a legjelentősebb diffúzszennyező forrásokat feltüntető megyei kataszter készítése Területi vízminőség-kárelháritási tervek kidolgozása a megyében található minden vízgyűjtőre Ad. 2.) A tavak vízminőségének felmérését követően a hasznosítási cél figyelembe vételével a kívánatos (esetenként I. osztályú) vízminőség helyreállítása A horgász- és üdülőtavak infrastrukturális ellátottságának növelése Jobb vízcserét biztosító intézkedési terv kidolgozása a nem megfelelő vízcseréjű tavak (látványtavak) esetében, és ezen tervek megvalósítása A nem bányászati engedéllyel létrejött, ám bányászati tevékenység céljául szolgáló tavak felmérése, az illegális bányászati működés beszüntetése A környezetvédelmi kontroll kiterjesztése a nem bányászati tevékenységű tavakra is A mesterséges tavak környezetre gyakorolt különböző (minőségi, mennyiségi) negatív hatásaik miatt amely területeken ez szükséges a víz-szárazulat arányának határértékhez kötése javasolható (ld. még 4. pont) Ad. 3.) Az alsó-szigetközi mentett oldali holtágak és csatornák vízellátásának biztosítása Az Ásványráró alatti szakasz mellékágrendszere megfelelő vízellátásának biztosítása Ad. 4.) Amely vízbázisok és vízilétesítmények esetében még nem történt meg, ott a védőidomok, védőterületek és védősávok kijelölése, a területen lévő pontszerű és diffúz szennyezőforrások számbavétele, majd a vízbázisok biztonságba helyezési tervének kidolgozása Adatbázis létrehozása az ivóvízbázisok hozamáról és vízminőségéről, vertikális és horizontális kiterjedéséről (a megfigyelő kúthálózat rendszerének szükség szerinti bővítése) A már meglévő felszín alatti ivóvízbázis védőidom tervek megvalósítása, a vízbázisok biztonságba helyezése A szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidomán elhelyezkedő hulladékfeldolgozó üzemek szennyező hatásának feltárása, az eredmények ismeretében az üzemek tevékenységének 12

13 felülvizsgálata, a szennyezés csökkentésére irányuló intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása. Az ivóvízbázisok biztonságban tartása: megfigyelő-ellenőrző hálózat kiépítése és üzemeltetése, terv készítése a mentesítési munkákról A védőterületekre eső korlátozott mezőgazdasági hasznosíthatóságú földterületek tulajdonosai kompenzálásának a megteremtése A vízminőség javítása érdekében csökkenteni kell a vízbe jutó mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyeződéseket a tevékenységek szabályozásával (korlátozás, tiltás, gazdasági ösztönzők), valamint a kibocsátási határértékek betartásával és betartatásával A megye területén lévő vízszennyező forrásoknál a megelőzés elvének érvényre juttatása (környezetbarát technológiák; ld. még 1. pont) A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyeződések ellen a vonatkozó kormányrendelet teljes körű betartása és betartatása Az engedély nélküli felszín alatti vízkitermelések feltérképezése és szankcionálása A korszerűtlen, nem megfelelően megépített házi oldómedencék és szikkasztóberendezések állapotának feltárása, majd korszerűsítése A szippantó kocsikkal elszállított szennyvizek leürítő helyeinek korszerűsítése: a szennyvíztárolók teljes körének vízzáróvá tétele, állapotának javítása Az illegális szennyvízkiürítések felszámolása Az újonnan létesülő bánya-, horgász- és üdülőtavak számának korlátozása, (pl. a bányató, ill. látványtó felszínek maximalizálásával; ld. még 2. pont) Ad. 5.) A maximális hatásfokú energiakinyeréssel a pazarló használat megszüntetése A csurgalékvizek sóterhelésének csökkentése ill. megszüntetése különböző sótalanítási eljárásokkal Korszerű visszasajtolási módszerek és technológiák felkutatása, ismertetése és támogatása Az újabb vízkivételekre vonatkozó engedélyek szigorítása: visszatáplálási vagy sótalanítási eljárások bevezetésének kötelezővé tétele 13

14 Ad. 6.) A nem megfelelő védvonalak magasságának, keresztmetszetének ill. altalajállékonyságának előírás szerinti méretre és minőségre kiépítése A megye minden településére vízkárelhárítási terv készítése Hullámterek, parti sávok rendezése, a vonatkozó korm. rend. figyelembevételével. A hullámterek beépítésének rendelet szerinti korlátozása, ill. tiltása, árvíz levonulását akadályozó hullámtéri létesítmények felülvizsgálata Árvízvédelmi vonalak védősávjainak és parti sávok védőtávolságának visszanyerése Az árvizek és a jég kártétel nélküli levezetésének javítása folyóinkon Ad. 7.) A belvízelvezető rendszerek kitisztítása, karbantartása és fejlesztése a tulajdonosok támogatásával és szankcionálásával A mélyfekvésű településeken a bel- és külterületi vízelvezető csatornahálózat teljes kiépítése, a belvízvédekezéskor szükséges teljes körű technikai és személyi feltételek biztosítása Zöld védősáv létrehozása a belvízelvezető csatornák teljes hosszában (A fasortelepítést az iskolai környezeti nevelés programok keretében kisebb anyagi ráfordítással meg lehet oldani.) A zöldsávok létrehozásának és fenntartásának népszerűsítése a földtulajdonosok körében is (ne szántsák ki a VIZIG által telepített partmenti fasorokat) A meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerek felülvizsgálata a jelenlegi és jövőbeli hidraulikai terhelésre vonatkozóan A meglévő csapadékvízelvezető-hálózatok rekonstrukciója, a nyíltárkos rendszerek kitisztítása, rendszeres állapotfelmérése és karbantartása A csapadékvíz-elvezető hálózattal nem rendelkező településeken a hálózat kiépítésével biztosítani kell a rendezett csapadékvíz-elvezetést A csapadékvíz-befogadók korszerűsítése A rendszeresen belvízjárta területek alternatív hasznosítása, a művelési mód megváltoztatása (rét- és legelőgazdálkodás, vizes élőhelyek kialakítása) Ad. 8.) A kónyi, építés alatt álló csatornahálózat befejezése A kiépített csatornahálózattal rendelkező településeken a szükséges bővítések megvalósítása (pl. Győr, Mosonmagyaróvár) 14

15 A bősárkányi, gönyüi és győrszemerei műszakilag előkészített csatornahálózat kiépítésének megvalósítása A szennyvízelvezető hálózatok állapotának felmérése A szennyvízelvezető hálózatok nem megfelelő állapotú szakaszainak korszerűsítése, rekonstruálása A régebbi építésű, korszerűtlen, felújításon még nem átesett szennyvíztisztítók rekonstrukciója és bővítése Az újonnan kialakításra kerülő lakó és ipari részeken a csapadékvíz és a szennyvízhálózat szétválasztási lehetőségének mérlegelése, megfelelő feltételek esetén megvalósítása A keletkező szennyvizek teljes mennyisége biológiailag tisztított legyen A harmadlagos, fizikai-kémiai tisztítás arányának a növelése (kis lélekszámú településeken gazdasági szempontok okán, pl. gyökérzónás szennyvíztisztítás) A tisztított szennyvizek újrahasznosítása Ad. 9.) Az illegális rákötések feltárása, szankcionálása és megszüntetése A kiépített csatornaszakaszokra történő rácsatlakozásokat támogató és elősegítő rendszer kidolgozása, megteremtése és bevezetése A fenti intézkedésekkel a közel teljes körű lakossági rákötés megvalósítása Ad. 10.) A csatornahálózattal nem rendelkező településeken a keletkező szennyvizek eltávolítására és tisztítására környezetkímélő megoldások keresése, a valós helyzetekhez és igényekhez való igazítása, az érintettekkel való megismertetése, kidolgozása, megteremtése, támogatása és bevezetése Azon 2000 lakosegyenérték alatti települések meghatározása a megyében, ahol az egyedi szennyvízelvezetés és tisztítás vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból megengedett Ez utóbbi településeken a korszerű, telkenként kiépített és működtetett oldómedencék és szikkasztóberendezések megépítése támogatási rendszerének kidolgozása, megteremtése és bevezetése Az előkészített és megtervezett szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező településeken a kiépítés (anyagi forrásoktól függően) megvalósítása Ad. 11.) 15

16 Egységenként fel kell tárni a bővítési és racionalizálási lehetőségeket, az esetleges megyehatárokat is átlépő kapcsolatok figyelembevételével A kiépített csatornaszakaszokra történő rácsatlakozásokat támogató és elősegítő rendszer kidolgozása, megteremtése és bevezetése (ld. még 9. pont) A hiányzó csatornaszakaszok kiépítése Szippantott szennyvizek befogadása Ad. 12.) A szennyvíziszap kezelésére szolgáló technológiák bevezetése, megvalósítása A szennyvíz és szennyvíziszap biztonságos kihelyezésére vonatkozó előírások és határértékek figyelembe vételével a megye területén lévő talajok és területhasználati módok értékelése, potenciális területek kijelölése A fentiek, valamint a szennyvíztisztító telepek elhelyezkedésének (szállítás gazdaságossága) és kapacitásának figyelembe vételével a kihelyezésre alkalmas termőterületek lehatárolása Vizsgálatok az ezen területeket érintő termesztett kultúra váltás következményeinek prognosztizálására Ad. 13.) A kiadott engedélyek felülvizsgálata, a kiadott engedélyekben foglaltak betartatása Még a telepek létesítése előtt ösztönözni kell a gazdálkodókat a korszerű módszerek alkalmazására, az almos és ridegtartás propagálása Ad. 14.) Szabadon tartható zöldterületek létrehozása, fenntartása A vízpartokon, holtágakban, ártereken, árkokban a hulladéklerakás megakadályozása megfelelően kialakított ellenőrzési és szankcionálási rendszerrel (védelmi zónák kijelölése) A ligeterdők (galériaerdők) folyóvölgyeket szegélyező keskeny szakaszait lehetőség szerint szélesíteni kell, ennek fontos szerepe lehet az élővilág védelmében 16

17 2.3. Föld- és talajvédelem A program célja A föld- és talajvédelem eszközrendszerének bővítése, az információs bázis folyamatos fejlesztése, a termőföld mennyiségi és minőségi védelme Feladatok A különböző lakossági és egyéb környezetvédelmi intézmények (KÖF, Talajvédelmi és Növényegészségügyi Állomás, ÁNTSZ, stb.) birtokában lévő, jellegében és arányaiban jelenleg széttagolt alap- vagy feldolgozott szintű adatok bekérésével, valamint nyilvántartásával egy adatbázis létrehozása, az említett adatforrásokkal való közvetlen, folyamatos kapcsolattartás kiépítésével együtt A megye területére eső (országos) talajvédelmi monitoring-rendszer bővítésének szorgalmazása, elősegítése, mert a meglévők nem reprezentatívak, csupán pontszerűen kezelhetők Az adatbázis elsősorban a vízellátás-szennyvízkibocsátás aránytalanságainak (különösen a nagyobb volumenű ipari tevékenység, állattenyésztés, és a lakossági felhasználás vonatkozásában) felderítését, a felszíni/felszín alatti CH- és egyéb vegyianyag-tartályok, a fokozott kemizációs helyek számbavételét és minősítését, valamint a régi (legális/illegális) hulladéklerakók számbavételét, azok környezetterhelésének pontosítását és ezek ellenőrizhetőségét kell hogy célozza, különösen azokon a földrajzi helyeken, ahol a felszínen/felszínközelben kavicsösszlet található Az eróziós problémák kezelése, megelőzése az érintett térségekben. A beépíthetőség ésszerű korlátozása. A termőtalaj kisebb sérülésével járó technológiák preferálása A direkt módon és más környezeti elemek közvetítésével terjedő szennyező források csökkentése (pl.: permetezés, stb.) 2.4. Épített környezet A program célja Az épített környezet óvása, minőségének javítása; környezetbarát megoldások (pl. közlekedés, energiaszolgáltatás, stb.) kimunkálása, megvalósítása. Feladatok 17

18 Az országos megyei, települési rendezési tervek harmonizációjának megteremtése /96./XXIt./ Belvárosi tömbök felújításának folyamatos ellenőrzése, részvétel pályázatok kiírásában, környezetvédelmi szempontú ellenőrzés, a műemlékek óvása, szakszerű kezelése Épületek, építmények nyilvántartása térinformatikai rendszerben. Adatfeltöltés, működtetés Panelépületek felújításának előkészítése. Műszaki és pénzügyi feltételek feltárása Kerékpár és gyalogos közlekedés hálózat bővítése Az autóbuszközlekedés környezetkímélő megoldásokat választó fejlesztése. A város környéki vasútvonalak elővárosi jellegű üzemvitelének vizsgálata Útállapot karbantartás, csomópontok további korszerűsítése, kerékpár parkoló építés, kerékpár tároló-kölcsönző megnyitás Mozgássérültek számára útkorrekciós tanulmány készítése Parkok, játszóterek, fasorok fenntartása, közterületek tisztántartása Püspökerdő és Holt-Marcal rekreációs célú fejlesztése (Győr) Vízpartok felmérése, rendezési terv készítése Intézkedési terv készítés a Várkerület közlekedési viszonyaira (Sopron) A tömegközlekedés korszerű és környezetbarát fejlesztésének vizsgálata Utak téli sózás helyett más alternatívák elterjesztése. Kerékpárutak tervezése és hálózat építési terv gyalogos közlekedés tovább fejlesztése Elavult csatornahálózat rekonstrukciója, csapadékvíz elvezető-rendszer fejlesztése, területek bekapcsolása a hálózatba A települések területén lévő élővizek minőségének javítása, az élővíz-jelleg biztosítása A zöldterület kataszter elkészítése és nyilvántartása. Zöldterület-gazdálkodás környezetvédelmi szempontok érvényesítése (pl. rendeletek) Közterületek állapotának javítására program kidolgozása (pl. Csorna Vilmos Park) Városi parkerdők fenntartása, együttműködés a nemzeti parki és erdőgazdasági partnerekkel Közterületek tisztítása, fák, árokparkok, cserjék rendben tartása 18

19 Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Fertőd, Pannonhalma, Tét városfejlesztési tervének összehangolása környezetvédelmi célokkal A települések, településcsoportok rendelkezzenek környezetvédelmi programmal Egészségügyi alapellátás és iskolafenntartás feltételeinek javítása Célprogramok az otthonteremtés javítására, községek életminőségének javítása, megtartó erejének növelése Célprogramok az infrastruktúra fejlesztésére Helyi értékek védelme, épített értékek, régészeti lelőhelyek, tájelemek, reliktumok nyilvántartása és fenntartása A nagyfeszültségű vezetékek, adótornyok építésekor, telepítésekor, üzemeltetésekor maximálisan ügyelni kell a vonatkozó előírásokra, a lakosság érzékenységére, a településképi és tájképi problémákra, hatásokra Természet- és tájvédelem A program célja 1.) A természeti értékek feltárása, védelem alá helyezésében, ill. a természeti területek megóvásában való közreműködés 2.) A turizmus fejlesztésében a természet- és tájvédelmi előírások megismertetése, érvényesítése, ellenőrzése 3.) Közlekedés okozta természeti károk mérséklése 4.) A tájromboló, a táj képét megváltoztató tevékenységek megszüntetése, a tájsebek felszámolása Feladatok Ad. 1.) Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNP) bővítésében való közreműködés A települések területén lévő természeti értékek feltárása, a védelem alá helyezés támogatása A Szigetköz NP létrehozásában való közreműködés 19

20 A Szigetköz TK vízellátásának megoldása, amely megteremti az élővilág rehabilitációjának lehetőségét A Pannonhalmi TK területén a tájrekonstrukciós munkálatok, valamint a Bioszféra rezervátum fenntartásának támogatása A természeti területek feltárása, megóvásuk támogatása A településeken lévő, természeti értéket jelentő parkok gondozása, felújítása A Szigetköz mint rehabilitálandó térség környezetvédelmi szempontból is kiemelt módon kezelendő. Értékeinek megóvása, a veszélyeztetettség megszüntetése a megye határain túlnyúló érdek és feladat. Ad. 2.) Pihenőhelyek kialakítása, tanösvények létesítése, az ökoturizmus támogatása A természetvédelmi oktatás hatékonyságának növelése (pl. Ökomobil alkalmazása a megyében) Ad. 3.) az utak, vasutak által egymástól elválasztott populációk kapcsolatának megteremtése (Felüljárók, aluljárók építése) Ad. 4.) a kavicsbányák, horgásztavak kialakításakor a természet- és tájvédelem előírásainak betartatása Az illegális bányászkodást a törvényi szabályozásnak megfelelően hatóságilag meg kell akadályozni. Az engedély nélkül nyitott bányák területének revitalizációját el kell végeztetni. A felhagyott bányahelyek revitalizációjának végrehajtása Tájképi szempontból ahol lehetséges a villany- és telefonvezetékeket a földbe kell vezetni. Az illegálisan lerakott hulladék elszállítása, a lerakás ellenőrzéssel, bírságolással történő megakadályozása, különös tekintettel a védett területekre Hulladékgazdálkodás A program célja 1.) A természeti erőforrások (iránti igény csökkentése) fenntartható használatának és védelmének biztosítása hulladék prevencióval és hulladékok minél nagyobb arányú újrahasználatával 2.) Megfelelő műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók kijelölése, a hulladékgazdálkodási társulások létrehozása. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a bezárásra kerülő lerakók rekultivációja. 3.) A szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozására (hasznosítására) képes környezeti ipar létrehozása a komposztálás elterjesztésének elősegítése, az energetikai célú hulladékhasznosítás bevezethetőségének vizsgálata 20