Győr-Moson-Sopron Megye KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. /III. munkarész/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Győr-Moson-Sopron Megye KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. /III. munkarész/"

Átírás

1 Győr-Moson-Sopron Megye KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA /III. munkarész/ Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Elnökének megbízása alapján Készítette: A Tisztább Termelés Győri Regionális Központja Győr, június 21.

2 Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programja /III. munkarész/ Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Elnökének megbízása alapján Készítette: A Tisztább Termelés Győri Regionális Központja (TTGYRK) Témavezető: Dr. Nagy Géza PhD. főiskolai tanár, a műszaki tudomány kandidátusa, a TTGYRK igazgatója Szakmailag ellenőrizte: Dr. Bulla Miklós PhD. CSc műszaki doktor, a közgazdaságtudomány kandidátusa Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék vezetője Szakértők: Dr. Alexay Zoltán Bite Pálné dr. Dr. Bulla Miklós Gyulai István Dr. Nagy Géza Dr. Papp Zoltán Simon Gábor Szalay Dénes Dr. Szalay Zoltán Dr. Tóth Péter Zseni Anikó Győr, június 21. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (MKP) LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM VIZEK VÉDELME FÖLD- ÉS TALAJVÉDELEM ÉPÍTETT KÖRNYEZET TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A KÖRNYEZETBIZTONSÁG FOKOZÁSA ENERGIAELLÁTÁS A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA KÖRNYEZETI NEVELÉS, TUDATFORMÁLÁS, TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL IPAR MEZŐGAZDASÁG KÖZLEKEDÉS IDEGENFORGALOM A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM PRIORITÁSAI, ÜTEMEZÉSE, SZAKÁGI ILLETÉKESSÉGEK

4 Előszó A környezetvédelmi programok készítését az évi LIII., a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 40. -a írja elő. A környezetvédelmi programok országos, települési, megyei szinten készülnek, hatéves időtartamra, folyamatos (1-2 évenkénti) felülvizsgálat, kiegészítés, egyszóval aktualizálás mellett. A programok alapvető célja a fenntartható fejlődés szolgálata, a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi szempontok összehangolása. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének, 01/ /2000. számú levelében a megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozására a Tisztább Termelés Győr Regionális Központja kapott megbízást. Feladatunk értelmében a Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programját az alábbi három egymást követő és egymásra épülő tanulmány kidolgozásával készítettük el. I. munkarész: Győr-Moson-Sopron megye környezetállapotának bemutatása, értékelése a Megbízó által rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok kritikai elemzése és összegző vizsgálata alapján elkészült április 30-ra. Társadalmi és szakmai vitája lezajlott május 25-én a Megyei Önkormányzat dísztermében, a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta június 20-án. II. munkarész: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának környezetvédelmi stratégiája, környezetvédelmi célok-célállapotok meghatározása, az I. résztanulmány problémakatasztere, valamint ennek megvitatása során elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembevételével, a Nemzeti Környezetvédelmi Program szempontrendszeréhez igazodva készült el október 31-re. A végleges tanulmányt a Megyei Közgyűlés Elnöknek körlevelére kapott szakmai és társadalmi észrevételek alapján kiegészítettük és január 20-án átadtuk a Megbízónak. III. munkarész: Győr-Moson-Sopron Megye Környezetvédelmi Programja az I. munkarészben található problémakataszter és a környezetvédelmi stratégiát tartalmazó II. résztanulmányban rögzített környezetvédelmi célok, célállapotok alapján készült el II. 28-ra. Ezt a Megyei Közgyűlés Elnökének körlevelére, valamint a Kisalföldben megjelent felhívásra érkezett önkormányzati, szakmai és lakossági észrevételek alapján átdolgoztunk, és a program táblázatos megjelenítésével kiegészítettük április 10-re. Az anyagot a Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság megvitatta április 23-án. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése pedig első olvasatban elfogadta április 30-án, azzal a kitétellel, hogy a még május 15-ig, írásban beérkező képviselői javaslatokat a TIB ülésén és a közgyűlésen elhangzottakkal együtt a programba dolgozzuk be. A végleges Megyei Környezetvédelmi Program, a Közgyűlés határozatának figyelembe vételével május 30-ára készült el. Győr, május 30. Dr. Nagy Géza TTGYRK igazgató 4

5 1. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI Az elmúlt időszakban a hazai környezetpolitika nemzetközi integrálódásában jelentős fejlődés ment végbe. Magyarország számos nemzetközi környezetvédelmi egyezmény részese és fórum tagja, felgyorsult a környezetpolitikai közelítés az EU politikáihoz. Hazánkban az elmúlt évtizedben kialakultak a környezetpolitikai tervezés stratégiai elemei, kidolgozásra kerültek a környezetpolitika főbb alapjai. Ennek sorában kiemelendő a Kormány határozatával 1991-ben elfogadott Rövid- és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv, amely a rendszerváltást követően csak a legégetőbb környezeti problémákra összpontosított. A másik meghatározó jelentőségű kormányzati dokumentumnak a Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994) tekinthető. E koncepció alapozta meg az Országgyűlés által 1997 szeptemberében elfogadott évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot. /NKP/ Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program NKP I. amely a magyar környezetpolitika fontos állomása - kijelölt célok alapján megfogalmazta a legfontosabb cselekvési irányokat, és ennek alapján összegyűjtötte a megvalósítás keretfeltételeit, számba vette eszközeit és megjelölte a szükséges intézkedéseket. A Program megvalósításának pénzügyi igényeit a hat éves időtávra célok és források szerinti megoszlásban tartalmazta. A Program keretterv jelleggel, de annak szerves részeként tartalmazta a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet, valamint a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot. Az NKP-I stratégiai tervezési alapjai az OECD-ben elfogadott és széles körben alkalmazott Terhelés-Állapot-Válasz modellre épültek. Ugyanakkor a modellt a Program nem teljes körűen alkalmazta, ezért egyrészt belső kohéziója sérült, valamint a hatékony végrehajtást biztosító jogi és gazdasági eszközök nem, vagy nem kellő súllyal lettek a részei. A Program a célok kitűzésekor igyekezett minden környezeti elemre és rendszerre vonatkozó, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos problémát megfogalmazni, azok összefüggéseinek teljes körű vizsgálata nélkül, amelynek következtében a környezeti problémák rendszerszemléletű megközelítése bizonyos mértékig háttérbe szorult. A problémák és célok számbavétele továbbá anélkül történt meg, hogy azok között a Program prioritásokat fogalmazott volna meg. Bár a környezetvédelmi törvény előírta a "különleges intézkedéseket igénylő területek" kiemelt kezelését. A Program földrajzi megközelítésből értelmezte a jogszabályban előírtakat, és nem a környezeti- és természeti szempontból kiemelt jelentőségű komplex környezeti problémákra összpontosított (például a Programból teljesen kimaradt az éghajlatváltozás mint komplex környezeti probléma kérdésköre). Ugyanakkor azt is célszerű figyelembe venni, hogy a jogalkotók nem értelmezték egyértelműen a különleges intézkedést igénylő területek fogalmát. Nehézséget jelent, hogy a környezetvédelmi törvényből mindmáig nem vezethető le egyértelműen, hogyan épülnek egymásra a különböző környezetpolitikai tervezési szintek, és milyen ezek viszonya az NKPhoz. A célok kijelölését követően a feladatok meghatározásakor hiányoztak az olyan hatékonysági vizsgálatok, amelyek rámutattak volna az ún. többszörös hasznú intézkedésekre, amelyek a gazdaság és társadalom szereplői szélesebb körét tették volna érdekelté a végrehajtásban, és ezáltal hatékonyabbá válhatott volna a Program megvalósítása. A célkitűzések megfogalmazásakor nem kerültek elkülönítésre a környezet állapotának megváltozását közvetlenül eredményező célok és az azok eléréséhez szükséges eszközök. Nem rendelkezett egyértelműen a célok és eszközök (intézkedések) egymásnak való megfeleltetéséről, amely 5

6 pedig bármely program megvalósításának feltétele, így a végrehajtás során csak nehezen lehetett kapcsolatot teremteni a különböző környezetorientált ágazati intézkedések és az Országgyűlés által elfogadott célkitűzések között. Minden feladatkört azonos súlyúnak tekintve a Program végrehajtása a prioritások egyértelmű meghatározásának hiánya miatt nem adott a döntéshozók és végrehajtók számára időben és pénzügyileg is megfelelően tervezhető feladatokat. A célok megvalósításáért és az eszközök biztosításáért az ágazati szereplőket és felelősöket nem nevesítette, így a szakpolitikák és programok, valamint egyéb intézkedések integrációja nem valósult meg. Az előre kiválasztott és rögzített egyes ágazati és ágazatközi eszközök pedig kevés teret adtak egy rugalmas végrehajtási folyamatnak. Ezért a Program több mint 5 éves időszaka alatt a végrehajtás alkalmazkodó képessége nem lehetett kellő mértékű. A feladatok finanszírozását az éves költségvetésben a Programról szóló OGY határozat úgy kívánta megjeleníteni, hogy a költségvetés elfogadása előtt fél évvel kormányhatározat formájában (éves intézkedési tervekben) rögzíti a szükséges forrásokat. Tekintve azonban, hogy nem történt meg a feladatok évenkénti ütemezése és nem volt lerögzítve az adott évre a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásigény a tervezési folyamat a gyenge érdekérvényesítés miatt elhúzódott. A feladatok megoldását elsődlegesen nem a Program céljai, hanem az éves költségvetési korlátok határozták meg. A finanszírozási háttér hiánya végigkísérte a tervezés, egyeztetés és végrehajtás teljes időszakát, akadályozva a Program céljainak elérését. Térségi vetületeiben a Program szerkezetében és mélységében kevéssé alkalmas arra, hogy annak alapján a környezetvédelmi törvény előírásai szerinti helyi települési programok készüljenek, valamint arra, hogy az országos, regionális, megyei, kistérségi, települési kompatibilis tervezési hálózatba legyen helyezhető. Összességében egy heterogén célrendszerű, ugyanakkor szándékai szerint mindent megoldani kívánó, átfogónak tekinthető keretprogram született, a prioritások kijelölése és biztos finanszírozási háttér nélkül. Ezek a - most már több mint egy éve zajló, szakmai, társadalmi vitasorozatban kikristályosodott - megállapítások motiválták a megyei környezetvédelmi program (stratégia) készítőit is. Tekintettel arra, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a programtervezési időszak utolsó harmadában határozta el a Megyei Környezetvédelmi Program (MKP) elkészítését, lehetőségünk volt más megyék és nagyobb (főleg megyei jogú) városok környezetvédelmi programjait tanulmányozni. Ezek részletes elemzése és főleg kritizálása nélkül elmondható, hogy a fent vázolt országos szintű nehézségek ezekben is megjelentek. A MKP stratégiájának kialakítása során mi is szembe találkoztunk az országosan is észlelt hiányosságokkal, nehézségekkel. Mégis úgy ítéljük meg, hogy helyes és szükséges volt elkészíteni a Megyei Környezetvédelmi Programot annak érdekében, hogy legyen egy alapdokumentum, amely az ágazati tervezésnél segíthet a környezeti szempontok figyelembevételében, iránymutatást jelenthet a kisebb települések, települési társulások saját környezetvédelmi programjának elkészítésében és természetesen hátteret nyújthat a regionális környezetgazdálkodási program kialakításában. Fontos szempont volt az is, hogy a program nyújtson hátteret a környezetvédelmi célú beruházások központi és nemzetközi forrásból elnyerhető pénzügyi támogatásához. 6

7 E program a II. munkarészben megfogalmazott és szakmai társadalmi vélemények alapján alapvetően megerősített, illetve kisebb részben kiegészített céljait röviden felelevenítve a 2. fejezetben igazodva a NKP szerkezetéhez - felsoroljuk a környezeti elemek állapotának javítása, illetve védelme érdekében teendő intézkedéseket és kitérünk a komplexebb megközelítést jelentő emissziós források oldalán teendő teendők felsorolására is. 7

8 2. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (MKP) A programalkotási munka alapelemeit tartalmazó környezeti állapotértékelés (terhelésállapot) és az erre adandó válasz stratégiai elemeit, a célállapotok megjelölésével az I. és II. munkarész tartalmazza. E munkák szakmai, társadalmi vitája során számos esetben felvetődött, hogy az állapotok bemutatása és a stratégiai célok kijelöléséhez kapcsolódóan gyakran megjelöltük a teendőket, feladatokat is. E munkarész során elemileg elegendő lenne a problémakataszter (I. rész) alapján megfogalmazott stratégia válaszokat konkrét feladatokként megadni. Szándékunk szerint erre törekszünk, de a program könnyebb kezelhetősége és átláthatósága érdekében röviden megfogalmazzuk a már korábban részletesen ismertetett (elérendő) környezeti célokat is. Igyekszünk magunkat tartani a Nemzeti Környezetvédelmi Program jelenleg hatályban lévő (NKP-I) szempontrendszeréhez. Tekintettel azonban arra, hogy a NKP-I. idén lejár és általunk már ismertek ennek a társadalmi, szakmai elemzése során felszínre került és a NKP-II-ben kiküszöbölni szándékozott gyermekbetegségei, arra törekszünk, hogy a 2003-ban induló második környezetvédelmi program (tervezett) fő gondolatait is megjelenítsük. Ez természetesen azzal jár, hogy valamelyest előre sietünk, de joggal feltételezhető, hogy e megyei program (MKP) gyakorlati végrehajtásának intenzív szakasza egybe fog esni az új (NKP-II) Nemzeti Környezetvédelmi Program hatályba lépésének első évével. Annak érdekében, hogy - időközben remélhetően folytatódó területfejlesztési, ágazati korszerűsítés és a települési környezetvédelmi programkészítés számára - ismertek legyenek a megye környezetvédelmi feladatai, igyekszünk ezeket környezeti elemenként is megadni és fontosabb ágazatonként is megfogalmazni. Itt nem részletezzük például a - II. munkarészben kifejtett - stratégiai, környezetpolitikai okokat, de megadjuk az elvégzendő feladatokat (legfeljebb röviden visszautalva a korábbi munkarészekre). A megye sajátos helyzetéből adódóan nem lehet pontos prioritási sorrendet megadni, mert ami az egyik településen új és azonnal megoldandó feladat (pl. a hulladékgyűjtés megszervezése egy kis település esetén) az egy másik településnél már régen rendezett (lerakókra szervezetten szállító térségek, pl. Győr, Jánossomorja) Hasonló a helyzet a megelőző környezetvédelem (tisztább termelés) bevezetésének kezdeményezése, illetve támogatása esetén. Ez a feladat általános értelemben véve sürgős és bevezetése jelentős környezeti terheléscsökkentéssel, hatékonyságnöveléssel jár. Be kell látni, hogy a térség azon kisvállalatai, amelyek fennmaradási gondokkal küzdenek, csak kis lépésekben tudják elérni a tisztább technológiák alkalmazását, míg egyes tőkeerős nagyvállalatok (pl. AUDI Hungária Motor Kft.) már régen túl vannak a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésén és példamutatóan dolgoznak az integrált szennyezésmegelőzés minél magasabb szintű megvalósításán. Az említett és más konkrét feladatok a települési környezetvédelmi programokban, a vállalati hulladékgazdálkodási tervekben 8

9 konkretizálódhatnak, az adott település és társaság konkrét állapotához, lehetőségeihez, fejlesztési és támogatásigénylési elképzeléseihez kapcsolódva. Ezért a Megyei Környezetvédelmi Programban felsoroljuk a megye legfontosabb környezetvédelmi teendőit, amelyek különböző ágazati fejlesztési tervekben támogatás elnyerésére irányuló pályázatokban, települési (kistérségi) környezetvédelmi programokban, hulladékgazdálkodási közösségekben más-más sorrendben részben vagy egészében felhasználhatók. A Megyei Környezetvédelmi Program fontos hátteret és alapot ad a megye területén tevékenykedő (emisszióforrásként szereplő) termelő vállalatoknak, szolgáltatóknak és településeknek saját programjuk kialakításánál, de nem helyettesítheti ezeket. Természetesen a már kész (települési) környezetvédelmi programok (Győr, Sopron, Csorna, stb.) feladatsorait a megyei program tételesen nem tartalmazza (nem is cél), de ezeknek egymással kompatibiliseknek kell lenniük; az I. és II. munkarészre e települések részéről adott értékelés visszaigazolja szándékunk teljesülését. 9

10 2.1. Levegőtisztaság-védelem A program célja Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségének folyamatos figyelése, javítása Feladatok A légszennyezettségi zónarendszer kijelölése, a zónákban az előírt határértékek betartása Az új légszennyező források körül védelmi övezet kialakítása az előírásoknak megfelelően A légszennyező források üzemeltetése az elérhető legjobb technológia (BAT) alkalmazásával Az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának minimalizálása A környezetet kevésbé szennyező tüzelőanyagok és berendezések részarányának növelése A belterületek átmenő forgalmát csökkentő elkerülő utak építése Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár közlekedési rendszerének és fejlesztési irányainak felülvizsgálata Kerékpárút fejlesztési terv kidolgozása, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása A legjobban terhelt belvárosok motorizációjának csökkentése forgalomszervezési intézkedésekkel A tömegközlekedésben környezetbarát járművek alkalmazása A légszennyezettségi (immissziós) mérőhálózat bővítése A legjobban szennyezett és legnépesebb városokban (Győr, Sopron) szmogriadó terv készítése A levegőben lebegő, allergiát okozó anyagok vizsgálatának bővítése a lakosság széleskörű tájékoztatása A lakosságot irritáló kisebb légszennyező források (kis vállalkozások, kerti égetés, stb.) fokozott ellenőrzése, szabályozása 10

11 2.2. Vizek védelme A program célja 1.) A felszíni vizek minőségének javítása 2.) Bányatavak, üdülő- és horgásztavak minőségének javítása 3.) Vízellátás megoldása a Szigetközben, az Öreg-Duna rehabilitációja és a hullámtéri vízpótló eláraszthatóságának biztosítása 4.) A vízbázisok védelme, a felszín alatti vizek minőségének javítása, különös tekintettel a megye legjelentősebb és legsérülékenyebb ivóvízkészletét jelentő szigetközi, rábaközi és Rába völgyi vízbázisokra 5.) Környezetbarát termálvíz-gazdálkodás 6.) Az árvízi biztonság megteremtése 7.) A belvízi biztonság megteremtése, a csapadékvíz-elvezetés teljes körű megoldása (síksági és dombvidéki településeken egyaránt) 8.) A 2000 lakosegyenérték feletti települések szennyvízelvezetésének és tisztításának biztosítása 9.) A szennyvízelvezető csatornahálózatok kihasználtságának növelése 10.) A kisebb lélekszámú (2000 lakosegyenérték alatti) települések szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldása 11.) Meglévő szennyvíztisztító művek kihasználtságának optimalizálása 12.) A szennyvíziszapok elhelyezésének és hasznosításának megoldása 13.) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágya mennyiségének csökkentése és környezetterhelésének megszüntetése 14.) A vízparti szabad zöldterületek gyarapítása Feladatok Ad. 1.) Az egyes felszíni vizek vízhasználati típusának (kettős vagy többféle hasznosítások is) felmérése A felszíni vizek minőségi paramétereinek az egyes vízhasználati típusokra vonatkozó, közeljövőben kidolgozásra és nyilvánosságra kerülő immissziós határértékekkel való összevetését követően: - Ahol a víz minősége megfelelő, ott a vízminőség legalább ilyen szinten való megtartása - Ahol a víz minősége meghaladja a határértékeket, ott a vízminőség javítása érdekében csökkenteni kell a vízbe jutó mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyeződéseket a tevékenységek szabályozásával (korlátozás, tiltás, gazdasági ösztönzők), valamint a kibocsátási határértékek betartásával és betartatásával A szennyvíz-befogadó vízfolyásokba érkező szennyvizek okozta terhelés csökkentése (ld. még 8. pont) 11

12 A megye területén lévő vízszennyező forrásoknál a megelőzés elvének érvényre juttatása (környezetbarát technológiák; ld. még 4. pont) A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyeződések ellen a vonatkozó kormányrendelet teljes körű betartása és betartatása, a legjelentősebb diffúzszennyező forrásokat feltüntető megyei kataszter készítése Területi vízminőség-kárelháritási tervek kidolgozása a megyében található minden vízgyűjtőre Ad. 2.) A tavak vízminőségének felmérését követően a hasznosítási cél figyelembe vételével a kívánatos (esetenként I. osztályú) vízminőség helyreállítása A horgász- és üdülőtavak infrastrukturális ellátottságának növelése Jobb vízcserét biztosító intézkedési terv kidolgozása a nem megfelelő vízcseréjű tavak (látványtavak) esetében, és ezen tervek megvalósítása A nem bányászati engedéllyel létrejött, ám bányászati tevékenység céljául szolgáló tavak felmérése, az illegális bányászati működés beszüntetése A környezetvédelmi kontroll kiterjesztése a nem bányászati tevékenységű tavakra is A mesterséges tavak környezetre gyakorolt különböző (minőségi, mennyiségi) negatív hatásaik miatt amely területeken ez szükséges a víz-szárazulat arányának határértékhez kötése javasolható (ld. még 4. pont) Ad. 3.) Az alsó-szigetközi mentett oldali holtágak és csatornák vízellátásának biztosítása Az Ásványráró alatti szakasz mellékágrendszere megfelelő vízellátásának biztosítása Ad. 4.) Amely vízbázisok és vízilétesítmények esetében még nem történt meg, ott a védőidomok, védőterületek és védősávok kijelölése, a területen lévő pontszerű és diffúz szennyezőforrások számbavétele, majd a vízbázisok biztonságba helyezési tervének kidolgozása Adatbázis létrehozása az ivóvízbázisok hozamáról és vízminőségéről, vertikális és horizontális kiterjedéséről (a megfigyelő kúthálózat rendszerének szükség szerinti bővítése) A már meglévő felszín alatti ivóvízbázis védőidom tervek megvalósítása, a vízbázisok biztonságba helyezése A szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidomán elhelyezkedő hulladékfeldolgozó üzemek szennyező hatásának feltárása, az eredmények ismeretében az üzemek tevékenységének 12

13 felülvizsgálata, a szennyezés csökkentésére irányuló intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása. Az ivóvízbázisok biztonságban tartása: megfigyelő-ellenőrző hálózat kiépítése és üzemeltetése, terv készítése a mentesítési munkákról A védőterületekre eső korlátozott mezőgazdasági hasznosíthatóságú földterületek tulajdonosai kompenzálásának a megteremtése A vízminőség javítása érdekében csökkenteni kell a vízbe jutó mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyeződéseket a tevékenységek szabályozásával (korlátozás, tiltás, gazdasági ösztönzők), valamint a kibocsátási határértékek betartásával és betartatásával A megye területén lévő vízszennyező forrásoknál a megelőzés elvének érvényre juttatása (környezetbarát technológiák; ld. még 1. pont) A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyeződések ellen a vonatkozó kormányrendelet teljes körű betartása és betartatása Az engedély nélküli felszín alatti vízkitermelések feltérképezése és szankcionálása A korszerűtlen, nem megfelelően megépített házi oldómedencék és szikkasztóberendezések állapotának feltárása, majd korszerűsítése A szippantó kocsikkal elszállított szennyvizek leürítő helyeinek korszerűsítése: a szennyvíztárolók teljes körének vízzáróvá tétele, állapotának javítása Az illegális szennyvízkiürítések felszámolása Az újonnan létesülő bánya-, horgász- és üdülőtavak számának korlátozása, (pl. a bányató, ill. látványtó felszínek maximalizálásával; ld. még 2. pont) Ad. 5.) A maximális hatásfokú energiakinyeréssel a pazarló használat megszüntetése A csurgalékvizek sóterhelésének csökkentése ill. megszüntetése különböző sótalanítási eljárásokkal Korszerű visszasajtolási módszerek és technológiák felkutatása, ismertetése és támogatása Az újabb vízkivételekre vonatkozó engedélyek szigorítása: visszatáplálási vagy sótalanítási eljárások bevezetésének kötelezővé tétele 13

14 Ad. 6.) A nem megfelelő védvonalak magasságának, keresztmetszetének ill. altalajállékonyságának előírás szerinti méretre és minőségre kiépítése A megye minden településére vízkárelhárítási terv készítése Hullámterek, parti sávok rendezése, a vonatkozó korm. rend. figyelembevételével. A hullámterek beépítésének rendelet szerinti korlátozása, ill. tiltása, árvíz levonulását akadályozó hullámtéri létesítmények felülvizsgálata Árvízvédelmi vonalak védősávjainak és parti sávok védőtávolságának visszanyerése Az árvizek és a jég kártétel nélküli levezetésének javítása folyóinkon Ad. 7.) A belvízelvezető rendszerek kitisztítása, karbantartása és fejlesztése a tulajdonosok támogatásával és szankcionálásával A mélyfekvésű településeken a bel- és külterületi vízelvezető csatornahálózat teljes kiépítése, a belvízvédekezéskor szükséges teljes körű technikai és személyi feltételek biztosítása Zöld védősáv létrehozása a belvízelvezető csatornák teljes hosszában (A fasortelepítést az iskolai környezeti nevelés programok keretében kisebb anyagi ráfordítással meg lehet oldani.) A zöldsávok létrehozásának és fenntartásának népszerűsítése a földtulajdonosok körében is (ne szántsák ki a VIZIG által telepített partmenti fasorokat) A meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerek felülvizsgálata a jelenlegi és jövőbeli hidraulikai terhelésre vonatkozóan A meglévő csapadékvízelvezető-hálózatok rekonstrukciója, a nyíltárkos rendszerek kitisztítása, rendszeres állapotfelmérése és karbantartása A csapadékvíz-elvezető hálózattal nem rendelkező településeken a hálózat kiépítésével biztosítani kell a rendezett csapadékvíz-elvezetést A csapadékvíz-befogadók korszerűsítése A rendszeresen belvízjárta területek alternatív hasznosítása, a művelési mód megváltoztatása (rét- és legelőgazdálkodás, vizes élőhelyek kialakítása) Ad. 8.) A kónyi, építés alatt álló csatornahálózat befejezése A kiépített csatornahálózattal rendelkező településeken a szükséges bővítések megvalósítása (pl. Győr, Mosonmagyaróvár) 14

15 A bősárkányi, gönyüi és győrszemerei műszakilag előkészített csatornahálózat kiépítésének megvalósítása A szennyvízelvezető hálózatok állapotának felmérése A szennyvízelvezető hálózatok nem megfelelő állapotú szakaszainak korszerűsítése, rekonstruálása A régebbi építésű, korszerűtlen, felújításon még nem átesett szennyvíztisztítók rekonstrukciója és bővítése Az újonnan kialakításra kerülő lakó és ipari részeken a csapadékvíz és a szennyvízhálózat szétválasztási lehetőségének mérlegelése, megfelelő feltételek esetén megvalósítása A keletkező szennyvizek teljes mennyisége biológiailag tisztított legyen A harmadlagos, fizikai-kémiai tisztítás arányának a növelése (kis lélekszámú településeken gazdasági szempontok okán, pl. gyökérzónás szennyvíztisztítás) A tisztított szennyvizek újrahasznosítása Ad. 9.) Az illegális rákötések feltárása, szankcionálása és megszüntetése A kiépített csatornaszakaszokra történő rácsatlakozásokat támogató és elősegítő rendszer kidolgozása, megteremtése és bevezetése A fenti intézkedésekkel a közel teljes körű lakossági rákötés megvalósítása Ad. 10.) A csatornahálózattal nem rendelkező településeken a keletkező szennyvizek eltávolítására és tisztítására környezetkímélő megoldások keresése, a valós helyzetekhez és igényekhez való igazítása, az érintettekkel való megismertetése, kidolgozása, megteremtése, támogatása és bevezetése Azon 2000 lakosegyenérték alatti települések meghatározása a megyében, ahol az egyedi szennyvízelvezetés és tisztítás vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból megengedett Ez utóbbi településeken a korszerű, telkenként kiépített és működtetett oldómedencék és szikkasztóberendezések megépítése támogatási rendszerének kidolgozása, megteremtése és bevezetése Az előkészített és megtervezett szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező településeken a kiépítés (anyagi forrásoktól függően) megvalósítása Ad. 11.) 15

16 Egységenként fel kell tárni a bővítési és racionalizálási lehetőségeket, az esetleges megyehatárokat is átlépő kapcsolatok figyelembevételével A kiépített csatornaszakaszokra történő rácsatlakozásokat támogató és elősegítő rendszer kidolgozása, megteremtése és bevezetése (ld. még 9. pont) A hiányzó csatornaszakaszok kiépítése Szippantott szennyvizek befogadása Ad. 12.) A szennyvíziszap kezelésére szolgáló technológiák bevezetése, megvalósítása A szennyvíz és szennyvíziszap biztonságos kihelyezésére vonatkozó előírások és határértékek figyelembe vételével a megye területén lévő talajok és területhasználati módok értékelése, potenciális területek kijelölése A fentiek, valamint a szennyvíztisztító telepek elhelyezkedésének (szállítás gazdaságossága) és kapacitásának figyelembe vételével a kihelyezésre alkalmas termőterületek lehatárolása Vizsgálatok az ezen területeket érintő termesztett kultúra váltás következményeinek prognosztizálására Ad. 13.) A kiadott engedélyek felülvizsgálata, a kiadott engedélyekben foglaltak betartatása Még a telepek létesítése előtt ösztönözni kell a gazdálkodókat a korszerű módszerek alkalmazására, az almos és ridegtartás propagálása Ad. 14.) Szabadon tartható zöldterületek létrehozása, fenntartása A vízpartokon, holtágakban, ártereken, árkokban a hulladéklerakás megakadályozása megfelelően kialakított ellenőrzési és szankcionálási rendszerrel (védelmi zónák kijelölése) A ligeterdők (galériaerdők) folyóvölgyeket szegélyező keskeny szakaszait lehetőség szerint szélesíteni kell, ennek fontos szerepe lehet az élővilág védelmében 16

17 2.3. Föld- és talajvédelem A program célja A föld- és talajvédelem eszközrendszerének bővítése, az információs bázis folyamatos fejlesztése, a termőföld mennyiségi és minőségi védelme Feladatok A különböző lakossági és egyéb környezetvédelmi intézmények (KÖF, Talajvédelmi és Növényegészségügyi Állomás, ÁNTSZ, stb.) birtokában lévő, jellegében és arányaiban jelenleg széttagolt alap- vagy feldolgozott szintű adatok bekérésével, valamint nyilvántartásával egy adatbázis létrehozása, az említett adatforrásokkal való közvetlen, folyamatos kapcsolattartás kiépítésével együtt A megye területére eső (országos) talajvédelmi monitoring-rendszer bővítésének szorgalmazása, elősegítése, mert a meglévők nem reprezentatívak, csupán pontszerűen kezelhetők Az adatbázis elsősorban a vízellátás-szennyvízkibocsátás aránytalanságainak (különösen a nagyobb volumenű ipari tevékenység, állattenyésztés, és a lakossági felhasználás vonatkozásában) felderítését, a felszíni/felszín alatti CH- és egyéb vegyianyag-tartályok, a fokozott kemizációs helyek számbavételét és minősítését, valamint a régi (legális/illegális) hulladéklerakók számbavételét, azok környezetterhelésének pontosítását és ezek ellenőrizhetőségét kell hogy célozza, különösen azokon a földrajzi helyeken, ahol a felszínen/felszínközelben kavicsösszlet található Az eróziós problémák kezelése, megelőzése az érintett térségekben. A beépíthetőség ésszerű korlátozása. A termőtalaj kisebb sérülésével járó technológiák preferálása A direkt módon és más környezeti elemek közvetítésével terjedő szennyező források csökkentése (pl.: permetezés, stb.) 2.4. Épített környezet A program célja Az épített környezet óvása, minőségének javítása; környezetbarát megoldások (pl. közlekedés, energiaszolgáltatás, stb.) kimunkálása, megvalósítása. Feladatok 17

18 Az országos megyei, települési rendezési tervek harmonizációjának megteremtése /96./XXIt./ Belvárosi tömbök felújításának folyamatos ellenőrzése, részvétel pályázatok kiírásában, környezetvédelmi szempontú ellenőrzés, a műemlékek óvása, szakszerű kezelése Épületek, építmények nyilvántartása térinformatikai rendszerben. Adatfeltöltés, működtetés Panelépületek felújításának előkészítése. Műszaki és pénzügyi feltételek feltárása Kerékpár és gyalogos közlekedés hálózat bővítése Az autóbuszközlekedés környezetkímélő megoldásokat választó fejlesztése. A város környéki vasútvonalak elővárosi jellegű üzemvitelének vizsgálata Útállapot karbantartás, csomópontok további korszerűsítése, kerékpár parkoló építés, kerékpár tároló-kölcsönző megnyitás Mozgássérültek számára útkorrekciós tanulmány készítése Parkok, játszóterek, fasorok fenntartása, közterületek tisztántartása Püspökerdő és Holt-Marcal rekreációs célú fejlesztése (Győr) Vízpartok felmérése, rendezési terv készítése Intézkedési terv készítés a Várkerület közlekedési viszonyaira (Sopron) A tömegközlekedés korszerű és környezetbarát fejlesztésének vizsgálata Utak téli sózás helyett más alternatívák elterjesztése. Kerékpárutak tervezése és hálózat építési terv gyalogos közlekedés tovább fejlesztése Elavult csatornahálózat rekonstrukciója, csapadékvíz elvezető-rendszer fejlesztése, területek bekapcsolása a hálózatba A települések területén lévő élővizek minőségének javítása, az élővíz-jelleg biztosítása A zöldterület kataszter elkészítése és nyilvántartása. Zöldterület-gazdálkodás környezetvédelmi szempontok érvényesítése (pl. rendeletek) Közterületek állapotának javítására program kidolgozása (pl. Csorna Vilmos Park) Városi parkerdők fenntartása, együttműködés a nemzeti parki és erdőgazdasági partnerekkel Közterületek tisztítása, fák, árokparkok, cserjék rendben tartása 18

19 Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Fertőd, Pannonhalma, Tét városfejlesztési tervének összehangolása környezetvédelmi célokkal A települések, településcsoportok rendelkezzenek környezetvédelmi programmal Egészségügyi alapellátás és iskolafenntartás feltételeinek javítása Célprogramok az otthonteremtés javítására, községek életminőségének javítása, megtartó erejének növelése Célprogramok az infrastruktúra fejlesztésére Helyi értékek védelme, épített értékek, régészeti lelőhelyek, tájelemek, reliktumok nyilvántartása és fenntartása A nagyfeszültségű vezetékek, adótornyok építésekor, telepítésekor, üzemeltetésekor maximálisan ügyelni kell a vonatkozó előírásokra, a lakosság érzékenységére, a településképi és tájképi problémákra, hatásokra Természet- és tájvédelem A program célja 1.) A természeti értékek feltárása, védelem alá helyezésében, ill. a természeti területek megóvásában való közreműködés 2.) A turizmus fejlesztésében a természet- és tájvédelmi előírások megismertetése, érvényesítése, ellenőrzése 3.) Közlekedés okozta természeti károk mérséklése 4.) A tájromboló, a táj képét megváltoztató tevékenységek megszüntetése, a tájsebek felszámolása Feladatok Ad. 1.) Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNP) bővítésében való közreműködés A települések területén lévő természeti értékek feltárása, a védelem alá helyezés támogatása A Szigetköz NP létrehozásában való közreműködés 19

20 A Szigetköz TK vízellátásának megoldása, amely megteremti az élővilág rehabilitációjának lehetőségét A Pannonhalmi TK területén a tájrekonstrukciós munkálatok, valamint a Bioszféra rezervátum fenntartásának támogatása A természeti területek feltárása, megóvásuk támogatása A településeken lévő, természeti értéket jelentő parkok gondozása, felújítása A Szigetköz mint rehabilitálandó térség környezetvédelmi szempontból is kiemelt módon kezelendő. Értékeinek megóvása, a veszélyeztetettség megszüntetése a megye határain túlnyúló érdek és feladat. Ad. 2.) Pihenőhelyek kialakítása, tanösvények létesítése, az ökoturizmus támogatása A természetvédelmi oktatás hatékonyságának növelése (pl. Ökomobil alkalmazása a megyében) Ad. 3.) az utak, vasutak által egymástól elválasztott populációk kapcsolatának megteremtése (Felüljárók, aluljárók építése) Ad. 4.) a kavicsbányák, horgásztavak kialakításakor a természet- és tájvédelem előírásainak betartatása Az illegális bányászkodást a törvényi szabályozásnak megfelelően hatóságilag meg kell akadályozni. Az engedély nélkül nyitott bányák területének revitalizációját el kell végeztetni. A felhagyott bányahelyek revitalizációjának végrehajtása Tájképi szempontból ahol lehetséges a villany- és telefonvezetékeket a földbe kell vezetni. Az illegálisan lerakott hulladék elszállítása, a lerakás ellenőrzéssel, bírságolással történő megakadályozása, különös tekintettel a védett területekre Hulladékgazdálkodás A program célja 1.) A természeti erőforrások (iránti igény csökkentése) fenntartható használatának és védelmének biztosítása hulladék prevencióval és hulladékok minél nagyobb arányú újrahasználatával 2.) Megfelelő műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók kijelölése, a hulladékgazdálkodási társulások létrehozása. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a bezárásra kerülő lerakók rekultivációja. 3.) A szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozására (hasznosítására) képes környezeti ipar létrehozása a komposztálás elterjesztésének elősegítése, az energetikai célú hulladékhasznosítás bevezethetőségének vizsgálata 20

A program célja Feladatok Program időtartama A megyei önkormányzat szerepe. Köz. táv. Hossz. táv

A program célja Feladatok Program időtartama A megyei önkormányzat szerepe. Köz. táv. Hossz. táv A program célja Feladatok Program időtartama A megyei önkormányzat szerepe 4.1. Levegőtisztaság védelem Győr-Moson-Sopron megye levegőminőségének folyamatos figyelése, javítása Az új légszennyező források

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával)

1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Alátámasztó munkarészek 1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Az alábbi ábrák Kál község lakónépességére vonatkozó főbb adatokat összegzik. A település lakossága a vizsgált

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség

Részletesebben

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi

Részletesebben