A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Átírás

1 Készült a Monori és a Dabasi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás megbízásából A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ELŐTERJESZTÉSI ANYAG Budapest, június hó PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Október 6. utca. 8. Telefon, telefax , , E mail: pestterv@pestterv.hu 1

2 A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAMJAVASLAT BEVEZETÉS A Monori és a Dabasi kistérség környezeti állapotával, a környezetvédelem térségi összefüggéseivel többször is foglalkoztak a kistérségi társulási ülések. A dabasi Ország Közepe Kistérség 1999-ben elfogadott Fejlesztési koncepciója (PESTTERV 1999.) előírja a környezetvédelmi program készítését és ezt a monori kistérség jelenleg készülő koncepciója (TQMI 2000.) is előirányozza. A környezetvédelmi program kidolgozására lehetőséget adott a MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS közösen (a Monori ÖTT által) benyújtott pályázatával elnyert Környezetvédelmi Alap Céltámogatás. Az 1996-ban hatályba lépett évi LIII. sz. környezetvédelmi törvény előírja és meghatározza környezetvédelmi programok készítését (46. ), tartalmát (47. ), településekre, települések meghatározott csoportjaira, térségekre. A térségi környezetvédelmi programnak összhangban kell lennie a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a Pest megyei Környezet- és Természetvédelmi Koncepcióban megfogalmazott célokkal, valamint a párhuzamosan készülő országos, megyei és agglomerációs területrendezési tervekkel. Az elkészült és készülő fejlesztési koncepciók hangsúlyos része a táj- természet- és környezet védelem, illetve az ezt feltételező és ezen alapuló térségfejlesztés. A koncepciók a kistérségi problémák megoldásának egyik kulcskérdéseként tekintik a környezeti állapot általános javítását, a kistérségek arculatának, minőségi lakóhelyet és turisztikai fogadókészséget nyújtó lehetőségeinek megteremtése érdekében. A környezetvédelmi program alapvető feladata kettős: elsősorban meg kell határoznia a térségben meglevő és lehetséges környezetszennyezéseket és egyéb környezeti veszélyeket, és ezek elhárításának vagy megelőzésének módját, másodsorban meg kell határoznia a térségben meglevő környezeti értékek körét és ezek megőrzésének módját. A program jogi alapja A környezet védelméről szóló évi LIII. sz. törvény különösen ennek 40. -a, mely a nemzeti környezetvédelmi programmal is összefüggésben határozza meg a megyei és regionális környezetvédelmi programok készítését. A törvény 53. -ában előírt Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKvP) az Országgyűlés 83/1997.(IX.26.) sz. határozatával fogadta el, ez átfogó területfejlesztési programok keretében irányozza elő a térségi (és települési) programok készítésének állami támogatását. A területfejlesztésről és rendezésről szóló évi XXI. törvény alapján létrejött kistérségi társulások is alanyai a regionális környezetvédelmi programok kidolgozásának, és a nemzeti környezetvédelmi program megfogalmazása szerint ehhez a szinthez is rendelhetők regionális környezetvédelmi feladatok, illetve ezek megoldásai. A kistérségi környezetvédelmi program műfajnak nincs részletes metodikai szabályozása, de készítése során mérvadónak tekinthetők egyrészt a NKvP és a települési környezetvédelmi programok tartalmi követelményei, másrészt a térség sajátosságainak, környezeti állapotának és konkrét problémáinak súlya és jellege. Elsődlegesen a helyzetértékelés alapján szükséges meghatározni a kistérségi szinten megoldható és megoldandó környezetvédelmi feladatokat, elkülönítve az ennél átfogóbb, illetve a kistérséginél lokálisabb cselekvési szintek feladatköreit. Ennek figyelembe vételével, konkrétan a kistérség sajátosságai, környezeti adottságai határozzák meg a program tartalmát. 2

3 A program kidolgozása során alapul veendők a magasabbszintű környezetvédelmi koncepcionális, kutatási és tervelőzmények. A NKvP-on túl itt elsősorban Pest megye környezet- és természetvédelmi koncepciója (PESTTERV, 1993.), Pest megye környezeti jellemzői (KDV KöFe, 1991.), Pest megye zöldfelületgazdálkodási koncepciója (PESTTERV KFT 1995.) és Pest megye kistérségi SAPARD-Programjait megalapozó tanulmányok (GATE 1999.), valamint a jelenleg készülő, monori és dabasi kistérségeket is érintő területrendezési tervek (Pest megye területrendezési terve és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési terve: PESTTERV, folyamatban), valamint a kistérségek már említett fejlesztési koncepciói vehetők figyelembe. A Program két fő részből áll: a vizsgálatok és az előzmények értékelését és összefoglalását tartalmazó HELYZETÉRTÉKELÉS, illetve a megoldási javaslatokat összefoglaló PROGRAM munkarészekből. Jelen dokumentáció a helyzetértékelő fejezetek összefoglalását és a programjavaslatok fejezeteit tartalmazza. A programjavaslatok megfogalmazásához szükséges a környezetvédelem kistérségi szintű prioritásainak megállapítása, melyet a helyzetértékelés alapján dolgoztunk ki és a program előzetes anyagában az alábbiak szerint javasoltunk megállapítani: a térségfejlesztési koncepciók feladatmeghatározásai, valamint a kistérségek környezeti állapotát feltáró vizsgálatok alapján a környezetvédelmi program prioritásai: 1. A meglevő és potenciális szennyeződések, ill. károsodások elhárítása szempontjából kistérségi szinten mindenek előtt a környezeti közbiztonság megteremetését, valamint a szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítását kell megoldani. 2. A meglevő környezeti értékek védelme szempontjából a gazdag táji természeti örökség megőrzése és értékességének tudatosítása az elsődleges cél. Mindkét típusú prioritás megvalósításához előfeltétel a környezeti nevelés és a környezeti tudatformálás színvonalának jelentős emelése, melynek fontosságát valamennyi érdekelt hangsúlyozta a program véglegesítését megalapozó véleményezés során. A minden környezeti elemre és környezetvédelmi szakágra kiterjedő részletes vizsgálatokat és helyzetértékelést követően megtörtént a környezetvédelmi feladatok megoldási szintjeinek meghatározása, a helyi (települési) és kistérségi szintű javaslatok csoportosítása, valamint a kistérségi szintű súlyponti környezet- és természetvédelmi javaslatok részletes kidolgozása. A két kistérség környezeti helyzetének felmérését a szokásos adatgyűjtési és vizsgálati technikák alkalmazása mellett, helyszíni mikrotérségi polgármesteri értekezletek lefolytatásával (az ezekről készült emlékeztetők a vizsgálati háttéranyag mellékletei) valamint kérdőíves felméréssel is megalapoztuk. A kérdőíves válaszok kiértékelési eredményei csaknem teljes összhangban állnak a munkaindító értekezleteken elhangzott helyzetértékelés és feladatmeghatározás lényegi elemeivel, - az "objektív" adatbázisok mellett megfelelő társadalmi megalapozottságot is biztosítva a környezetvédelmi program kidolgozásához. Ezek alapján összefoglaló helyzetértékelő és előzetes program-vitaanyag készült, melyet valamennyi érintett települési önkormányzat megismert és véleményezett, a programjavaslat előzetes anyagát minkét társulás május havi ülésén önálló napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta.** Az üléseken és a véleményezés során megerősítést nyert az előzetes vitaanyag köztisztasági és környezeti közbiztonsági prioritásokat meghatározó javaslata, - jelen 3

4 előterjesztési anyag ennek alapján készült el, a vitaanyaghoz beérkezett észrevételek és javaslatok figyelembe vételével, az előzetes programjavaslatok kiegészítésével és véglegesítésével. ** A kistérségi környezetvédelmi program összefoglaló helyzetértékelő és előzetes program vitaanyagát kistérségi területfejlesztési tanácsülés napirendjeként tárgyalta a Monor Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás május 3-i ülésén, a Dabasi "Ország Közepe" Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás május 22-i ülésén. Ezt követően a kistérségi környezetvédelmi program összefoglaló helyzetértékelő és előzetes program vitaanyagához írásos észrevételt tettek: Monor város Nyáregyháza község Pilis nagyközség Csévharaszt község Vasad község Ecser nagyközség Káva község. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS A Monori és Dabasi kistérség környezeti elemeire és környezeti helyzetére vonatkozó részletes vizsgálatok a bevezetőben hivatkozott előzmények és szakirodalmi források, valamint a helyszíni tapasztalatok értékelésén túl tartalmazzák a kistérségekben végzett kérdőíves felmérés feldolgozását és kiértékelését is. A helyzetértékelő fejezetek összefoglalását tartalmazza jelen dokumentáció, az alábbi felépítésben: 1.1. A Monor-Dabas kistérség környezetvédelmi programját megalapozó kérdőív válaszainak összesítő értékelése 1.2. A monori és a dabasi kistérség környezeti állapota összefoglaló helyzetértékelés: Térszerkezeti adottságok A kistérség környezetminőségi jellemzése - természetföldrajzi területi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján Természetföldrajzi adottságok 1.3. A térség környezeti értékei: táj- és természetvédelmi adottságok 1.4. Környezeti elemek állapota, környezeti hatótényezők és hatások: Levegőtisztasági állapot Zaj- és rezgés elleni védelem Vízvédelem Ivóvízellátás: Szennyvíztisztítás, szennyvíztelepek Hulladék ártalmatlanítás Egyéb környezeti és művi elemek, környezeti hatótényezők vizsgálata Települési környezet, - épített környezet- és emberi egészségvédelem 4

5 1.1. A MONOR-DABAS KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁT MEGALAPOZÓ KÉRDŐÍV VÁLASZAINAK ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉSE Az értékelés a március első felében szétküldésre került kérdőívekre beérkezett válaszok alapján készült. A két kistérség önkormányzatai, és a térségben működő, a környezet- és természetvédelem kérdésében valamilyen formában érintett szervezetek, gazdálkodó egységek közül 33 töltötte ki, és küldte vissza. A közel 50%-os válaszadási arány lehetővé teszi számunkra, hogy a válaszok alapján megfogalmazhassunk egy olyan - a tervezés vizsgálati fázisának részét képező - helyzetértékelést a kistérség környezeti állapotáról, amely a térség környezet- és természetvédelemben érintett szereplőinek véleményét tükrözi egyrészt a már kialakult állapotról, másrészt a legfontosabbnak ítélt feladatokról, véleményük szerint kívánatos fejlesztési irányokról. 1. kérdés: Milyennek ítéli meg települése és a kistérség általános környezet- és természetvédelmi helyzetét? A válaszadók döntő többségének megítélése szerint települése és a kistérség környezetés természetvédelmi helyzete jellemzően se nem jobb, se nem rosszabb az országos illetve a Pest-megyei átlagnál. A leggyakrabban előforduló értékelések: átlagos, közepes, kielégítő, megfelelő, elfogadható. Olyan válasz egyáltalán nem érkezett, amely egyértelműen kedvezőnek minősítette volna a kistérség környezeti állapotát, viszont egyes véleményekben megfogalmazódott, hogy a kistérség környezet- és természetvédelmi helyzete elfogadható ugyan, de azt feltétlenül javítandónak ítélik meg. Egyetlen olyan válasz érkezett csupán, amely a környezet általános állapotát egyértelműen nem kielégítőként jellemezte. A környezeti állapot túlnyomórészt átlagosnak mondható minősítése a 10 értékű skálán történő értékelésnél is igazolódik. A kérdés második részére adott válaszokban felvetett problémák gyakorlatilag megegyeznek az 5. kérdésre adott válaszokban megfogalmazottakkal, így ezek összesítését és értékelését az 5. pontnál adjuk. Település környezet- és természetvédelmi helyzete Kistérség környezet- és természetvédelmi helyzete minősítések száma (db) minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) válaszok skálaértékek (1-10) 2. kérdés: Hogyan minősíti a legfontosabb környezeti elemek állapotát, helyzetét? A válaszadók túlnyomó többsége szerint a kistérségben a legveszélyeztetettebb környezeti elemnek a felszíni vizek és a felszín alatti vízkészletek (elsősorban talajvíz) tekinthetők, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy a választ adó közvetlen környezetében történik-e közvetlen vízszennyezés vagy sem. A táji-természeti környezet, mint veszélyeztetett elem szintén több válaszban megjelenik, elsősorban azokon a településeken, ahol még találhatók valamelyest természetközeli állapotú területek, vagy a környezet még kevésbé terhelt. A talaj veszélyeztetettségére csak kevés válasz hívja fel a figyelmet, a levegő szennyezésének kérdése is csak a jelentős átmenő forgalmat elviselni kényszerülő településekről érkezett válaszokban kap hangsúlyt. 5

6 A térség hulladék kezelésének helyzete csaknem minden válaszban szerepel valamilyen formában, az adott település hulladékhelyzetétől függetlenül. A települési környezet mindössze egy válaszadó szerint tekinthető veszélyeztetettnek. Felszíni vizek Felszín alatti vízkészlet minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) Föld Levegő minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) Csend Hulladékhelyzet minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) Táji-természeti környezet Települési környezet minősítések száma (db) minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) válaszok skálaértékek (1-10) 3. kérdés: Melyek az elmúlt 5-10 év legfontosabb környezet- és természetvédelmi eredményei településén és a kistérségben? 6

7 Hogyan értékeli a környezet állapotáért felelősök tevékenységét az elmúlt évtizedben? A válaszok kivétel nélkül a kommunális szolgáltatások terén elért eredményeket emelik ki. Így a vezetékes ivóvízellátás megvalósulása, a szennyvízcsatornahálózat kiépítésének megkezdése illetve a már meglévők bővítése, és a szennyvízkezelés megoldására irányuló törekvések azok az elemek, amelyek terén az utóbbi években pozitív változás következett be. Mivel a lakossági közművek terén a térség összes településében történt valamilyen előrelépés, ezért ezek értékelése valamennyi válaszban kedvező. A hulladékkezelés kérdése is gyakorlatilag minden válaszban megjelenik, azonban a kommunális hulladék szállítása és megfelelő elhelyezése a térségben több településen is problémás. A már megépült térségi hulladéklerakó (Gyál), és további kistérségi lerakó(k) terve a válaszok tanúsága szerint a térségben kedvező fogadtatásra talált. Természetvédelem vonatkozásában helyi védettségű területek kialakítását, és a Gerje forrásvidékének rendezését emelték ki a válaszadók. Említésre került még a 405.sz. út megépülése, továbbá a felszíni vízelvezető árkok rendbetétele. Települési önkormányzat Kormányzat minősítések száma (db) minősítések száma (db) válaszok skálaértékek (1-10) válaszok skálaértékek (1-10) Kormányzati területi szervek Helyi társadalmi szervek minősítések száma (db ) válaszok skálaértékek (1-10) minősítések száma (db ) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, válaszok skálaértékek (1-10) minősítések száma (db ) Lakosság válaszok skálaértékek (1-10) minősítések száma (db ) Egyéb szervek és személyek 2,5 2 1,5 1 0, válaszok skálaértékek (1-10) 4. kérdés: Mely tényezők befolyásolják leginkább a település és a térség környezeti állapotát, és milyen irányban? 7

8 Erre a kérdésre érkeztek a legheterogénabb válaszok. Mint a válaszok megoszlását szemléltető alábbi diagrammokból kitűnik, egyedül talán a közművesítettség és a környezetminőség direkt pozitív összefüggése nyilvánvaló, az egyéb szempontok megítélése nem egyértelmű, vagy akár ellentétes (pl. a települési életforma típusa) is lehet. A térségek agrárjellegéből adódik, hogy erősebb összefüggést tételeznek fel a földművelési-állattartási tevékenység és a környezetminőség, mint ez utóbbi és az ipari tevékenység relációjában. Ugyancsak a szokásosnál gyengébb a közlekedési helyzet és a környezeti állapot összefüggés-erősségének megítélése. minősítések száma (db) Falusi/városi életforma válaszok skálaértékek (-10-10) minősí tések száma (db ) Közlekedési helyzet válaszok skálaértékek (-10-10) minősít ések sz áma ( db ) Közműellátás szintje válaszok skálaértékek (-10-10) minő sítések szám a (db) Települési helyzet válaszok skálaértékek (-10-10) minősítések száma (db) Földművelés, állattartás válaszok skálaértékek (-10-10) minő sítések szám a (db) Természeti területek válaszok skálaértékek (-10-10) minősí tések száma (db) Ipari tevékenység válaszok skálaértékek (-10-10) minősí tések száma (db) Egyéb tényezők 2,5 2 1,5 1 0, válaszok skálaértékek (-10-10) 5. kérdés: Melyek a legfontosabb környezetvédelmi feladatok a térségben, amelyekre az elkövetkező öt éven belül feltétlenül megoldást kell találni? 8

9 A kérdésre adott szöveges válaszok mutatják a leginkább differenciált képet. A hagyományosnak nevezhető, nem térség-specifikus problémákon túl számos olyan felvetés is érkezett, amelyek beépülve a program vizsgálati munkafázisába, hozzájárulnak a kistérségi környezetvédelmi program hatékony megalapozásához. A válaszadók által legfontosabbnak ítélt környezetvédelmi feladatok csoportosítása: Ivóvízellátás, kommunális szennyvízkezelés - ivóvízhálózat, szennyvízcsatornahálózat bővítése, - szennyvízelhelyezés- és tisztítás megoldása, - meglévő csatornahálózatra kötelező lakossági rákötés Hulladékkezelés - regionális hulladéklerakó(k) létesítése, - illegális hulladéklerakás felszámolása (szankciók), - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, újrahasznosítás Települési környezet - csapadékvízelvezetés megoldása (kistérségi program keretében), - környezetet terhelő (ipari) tevékenységek ellenőrzése, korlátozása, szankcionálása, illetve kitelepítése, - szigorúbb helyi szabályok (pl. illegális hulladéklerakás) Úthálózat - M5 autópálya, 4.sz. főút, 50.sz. út zajkibocsátásának és légszennyezésnek csökkentése, - belterületi úthálózat rendbetétele (pormentesítés), - települési elkerülő utak Külterületi területfelhasználás - belvízelvezetés, - talajpusztulás, parlagterületek gyomosodásának megállítása, - erdők fogyásának megállítása, erdősítés, - magánkézben lévő erdők megfelelő kezelése, - mezőgazdasági területek beépítésének megakadályozása Táj- és természetvédelem - környezeti állapot felmérése, - természeti állapot megóvása, - felszíni és felszín alatti vizek védelme Közgondolkodás - lakosság tudatformálása, - környezeti kultúra emelése 6. kérdés: Milyen feladatok megoldásának módjára vár választ elsősorban a most készülő kistérségi környezetvédelmi programtól? A válaszokban a kistérségi környezetvédelmi program számára megfogalmazott feladatok szerteágazóak, jól felölelik a korábbi kérdésekben felvetett problémákat. A válaszokat célszerű csoportosítani, mivel a megjelölt feladatoknak csak egy része tartozik a környezetvédelmi program kompetenciájába. A javaslatok között számos olyan is megtalálható, amely helyesen ismerve fel e tervműfaj lehetőségeit és korlátait, a problémák térségi szintű koordinált kezelését várja elsősorban a programtól, több esetben a tervezők számára is megfontolandó, újszerű ötleteket is megfogalmazva. A felvetett kérdések kisebbik hányada a tervműfajjal szemben támasztott túlzott várakozásokat fogalmaz meg, amelyek messze meghaladják jelen terv lehetőségeit. Az alábbiakban 9

10 csak azokat a javaslatokat soroljuk fel, amelyek elméletileg részét képezhetik a készülő tervnek. A válaszadók véleménye szerint leghatékonyabban kistérségi együttműködés keretében megoldható/megoldandó konkrét feladatok: - regionális hulladéklerakó helykijelölése, megterveztetése, - szelektív hulladékgyűjtés térségi tervének kidolgozása, - csapadékvízelvezető hálózat (belvízcsatornahálózat) kistérségi szintű megtervezése - szennyvízcsatornahálózat bővítésének összehangolása Természetvédelem terén regionális szinten megvalósítandó feladatok: - általános állapotfelmérés, - védett területek bővítése, bemutatása, - termőföld összehangolt védelme, - erdők védelme, - természetközeli állapotú területekre helyi adottságoknak megfelelő kezelési koncepció kidolgozása, - magas talajvízszint csökkentésének módjára program kidolgozása A környezetvédelmi programtól elvárt általános feladatok: - feladatok összehangolása, átfogó, hosszú távú tervek kidolgozása - kézzel fogható iránymutatás meghatározása témacsoportonként, - egy olyan keret megszabása a települések számára, amelyben még érvényesül a települések önállósága, - falusi turizmus környezeti feltételeinek megteremtése, - környezetvédelmi propaganda Finanszírozási feladatok/elvárások: (több válaszban megjelent elvárásként a direkt pénzügyi finanszírozás igénye, azonban ez nem lehet jelen program feladata) - pályázatok benyújtásának segítése, - pénzalapok létrehozásának elősegítése, 7. kérdés: Milyen környezet- és természetvédelmi javaslatai vannak, amelyek térségi szintű megoldást kívánnak? A kérdésre adott válaszok a fő témákban jelentősen átfednek az 5. és 6. kérdésre adott válaszokkal, annyi többlettartalommal, hogy az előzőekben felvetett problémák, feladatok itt kiegészülnek olyan javaslatokkal, amelyek a lakosság lehetséges szerepvállalásával foglalkoznak, illetve az általános szemléletváltozás fontosságára hívják fel a figyelmet. 10

11 1.2. A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGOK A Bevezetőben felsorolt - megyei szintű előzmények a kistérséget a nem súlyosan szennyezett illetve veszélyeztetett részterületek, illetve a táji környezet fejlesztésének kiemelt térségei közé sorolják. A Monori és a Dabasi kistérség környezeti állapotának sajátosságai a kistérség földrajzi fekvéséből, tájhasználati módjainak alakulásából és arányaiból adódnak. A két kistérség Pest megye déli perifériáján fekszik, nyugatról a Ráckevei kistérséggel, északról a Fővárossal, keletről a Tápióvidékkel, déli oldalról a Ceglédi kistérséggel illetve Bács- megyei alföldi térségekkel határos. Térszerkezeti szempontból meghatározó, hogy Kiskun a határoló térségek többsége rurális jellegű, tipikus vidékfejlesztési célterület (a Pest megyei Gödöllői, Ráckevei, Ceglédi és a Bács-Kiskun megyei kistérségek), - urbanizált térséggel csak északi határán érintkezik, sőt a Budapesti Agglomeráció délkeleti szektorának öt települése a Monori kistérség része. A kistérség környezeti jellemzőit alapvetően maghatározzák természetföldrajzi adottságai, melyeket Magyarország Kistájainak Katasztere (MTA Földrajztudományi KI ) alapján foglalunk össze. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETMINŐSÉGI JELLEMZÉSE - természetföldrajzi területi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján Az bevezetőben felsorolt tanulmányok, tervek, koncepciók, határozatok felhasználásával, valamint az érdekelt önkormányzatok illetékeseivel folytatott helyszíni megbeszélések, és terepbejárás alapján, kistájanként, majd településenként elvégzett vizsgálatok felhasználásával jellemezhetők a térség területfejlesztését alapvetően meghatározó természeti, földrajzi adottságai, jellemzői, melyeket az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A két kistérség (a földrajzi adottságokat összefoglaló Magyarország Kistájainak katasztere I. II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990.) szerint hat kistáj területét érinti: Az Alföld (1.) nagytáj, Dunamenti-síkság (1.1.) középtájából: Pesti hordalékkúp-síkság ( ) kistáj Csepeli-sík ( ) kistáj Duna-Tisza közi síkvidék középtájából (1.2.): Kiskunsági-homokhát ( ) kistáj Pilis-Alpári-homokhát ( ) kistáj Észak-Magyarországi-Középhegység (6.) nagytáj, Cserhátvidék (6.3.) középtájából: Gödöllői-dombság ( ) kistáj Monor-Irsai dombság ( ) kistáj. * * A számsor a kistájak hivatalos MTA-számjele. Tekintettel arra, hogy a Kataszterben a Kistáj elsődlegesen földrajzi fogalom, és viszonylag olyan homogén téregység, amelyben meghatározó tájökológiai egyveretűség van jelen, helyzetelemzési munkánk során, e csoportosításban mutatjuk be a földrajzi adottságokat. 11

12 Pesti hordalékkúp-síkság ( ): (Érintett települések: a Monori kistérségből Csévharaszt, Ecser, Üllő, Vasad, Vecsés, a Dabasi kistérségből Inárcs, Kakucs és Ócsa területe) Kiskunsági-homokhát ( ): (Érintett települések: a Dabasi kistérségből Dabas, Hernád, Örkény és Tatárszentgyörgy területe) Pilis-Alpári-homokhát ( ): (Érintett települések: a Monori kistérségből Nyáregyháza, Pilis, a Dabasi kistérségből Pusztavacs, Újlengyel, Újhartyán területe) Gödöllői-dombság ( ): (Érintett települések: a Monori kistérségből Gyömrő és Maglód területe) Az földrajzi kistájak környezetminőségi jellemzőit, morfológiai- domborzati, talaj-, vízrajzi és tájhasználati leírásait, valamint az alábbi táblázatokban összefoglalt települési - kistérségi adatok részletes elemzését a program helyzetelemző háttéranyaga tartalmazza, az előterjesztési összefoglalóban csak a leglényegesebb következtetéseket emeljük ki, az adatsorok után. A legfontosabb kistérségi - települési információkat összefoglaló tematikus táblázatok a következő alapadatokat tartalmazzák: Területi, népesség és települési infrastruktúra adatok A települések igazgatási területének fekvések szerinti megoszlása A térség erdőterületei és ezek besorolása, A művelési ágak megoszlása településenként, A művelési ágak megoszlása településenként, A művelési ágak megoszlásának változása településenként, kistérségi csoportosításban: 1993/

13 KÖZIGAZ- GATÁSI TERÜLET (ha) (1998) LAKÓ- NÉPESSÉG (1998) LAKÓNÉPES- SÉG VÁLTO- ZÁSA ( ) 1990.=100% NÉPSŰRŰ- SÉG (1998) (fő/ha) BEL- TERÜLET (ha)(1998) BELTERÜLET VÁLTOZÁSA ( ) 1985.=100% BELTERÜLE TI LAKÓSŰ- RŰSÉG (1998) (fő/ha) LAKÁS- ÁLLOMÁNY SZENNYVÍZ- HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁS KÖZÜZEMI VÍZHÁLÓZAT- BA BEKAP- CSOLT LAKÁS VEZETÉKES GÁZT FO- GYASZ-TÓ HÁZTARTÁS Bénye ,93 0, , Csévharaszt ,85 0, , Ecser ,23 2, , Gomba ,64 0, , Gyömrő ,01 4, , Káva ,69 0, , Maglód ,33 4, , Monor ,51 3, , Nyáregyháza ,47 1, , Péteri ,73 1, , Pilis ,72 2, , Üllő ,51 1, , Vasad ,74 0, , Vecsés ,88 4, , MONORI KT.: ,8 2, ,6 15, Bugyi ,36 0, , Dabas ,71 0, , Hernád ,87 1, , Inárcs ,82 1, , Kakucs ,86 1, , (?) Ócsa ,23 1, , Örkény ,61 1, , Pusztavacs ,44 0, , Táborfalva ,32 0, , Tatársztgyörgy ,18 0, , Újhartyán ,77 1, , Újlengyel ,77 0, , DABASI KT.: ,41 0, , MONDAB.ÖSSZ.: ,16 1, ,

14 A fenti, 1998.évi KSH adatokat tartalmazó táblázat területi és demográfiai adatai ma is alkalmasak a térség jellemzésére, az infrastruktúra adatok azonban, a térség nagymértékű településfejlesztésének köszönhetően, teljes mértékben túlhaladottá váltak, kisebb mértékben a lakásépítés, nagyobb mértékben a közműépítés tekintetében. A két kistérség területe együtt ha, azaz kerekítve közel 115 km 2, amelyből a belterületek részesedése.5282 illetve 4.012, összesen ha, ami a monori kistérségben 11,75 %, a dabasiban 5,77 %, összességében 8,1 % részesedést jelent. Ettől némileg eltérő adatokat tartalmaz a Pest megyei SAPARD program (GATE, Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő 1999.) kidolgozásához, a megyei földhivatali nyilvántartás alapján összeállított kimutatás, melynek térségre vonatkozó adatait az alábbi táblázat szemlélteti. Település kód TELEPÜLÉS Belterület ha Külterület ha Össz. terület ha Belterület % Dabas , Hernád , Inárcs , Kakucs , Örkény , Pusztavacs , Táborfalva , Tatárszentgyörgy , Újhartyán , Újlengyel , Bugyi , Ócsa ,4 D DABASI KT.: , Csévharaszt , Monor , Nyáregyháza , Péteri , Pilis , Vasad , Bénye , Gomba , Káva , Ecser , Gyömrő , Maglód , Üllő , Vecsés ,8 M MONORI KT.: ,8 M+D ÖSSZESEN : ,4 Feltűnő a belterületek magas, megyei arányt meghaladó részesedése a Monori kistérségben, ami egyértelműen az agglomerációs településeknek köszönhető. A Dabasi térségben ez a mutató a megyei átlag alatti, az országos vidéki átlaghoz közelít. 14

15 A TÉRSÉG ERDŐTERÜLETEI ÉS EZEK BESOROLÁSA (ha) település Üzemtervezett terület Erdővel borított terület Védelmi rendelteté sű erdő Természetszerű erdő Kultúr erdő Veszélyeztetett termőhely +kis védőhatás Bénye Csévharaszt Ecser Gomba Gyömrő Káva Maglód Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Üllő Vasad Vecsés MONORI Bugyi Dabas Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörg Újhartyán Újlengyel DABASI MONDAB.ÖS A természetszerű erdők aránya a monori kistérségben valamivel kevesebb, mint 10%, a dabasi kistérségben és összességében valamivel több. A véderdők tekintetében fordított a helyzet a két kistérség viszonyában, míg a monoriban közel 15%, dabasiban nem egészen 10%. Környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó a termőhely és védőhatás szempontjából problémás erdők magas, 15% feletti aránya. A MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT ha, Település Szántó Szőlő Erdő Nádas Kert, gyümöl -csös Rét, legelő Mezőgazdasági terület összesen Halastó Művelésből kivett terület Összes terület Bénye Bugyi Csévharaszt Dabas Ecser Gomba Gyömrő Hernád Inárcs Kakucs

16 Káva Maglód Monor Nyáregyháza Ócsa Örkény Péteri Pilis Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyör Újhartyán Újlengyel Üllő Vasad Vecsés A MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT ha, Település Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Rét, legelő Mezőgazdasági terület összesen Erdő Nádas Művelésből kivett terület Összes terület Bénye Bugyi Csévharaszt Dabas Ecser Gomba Gyömrő Hernád Inárcs Kakucs Káva Maglód Monor Nyáregyháza Ócsa Örkény Péteri Pilis Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgy.g Újhartyán Újlengyel Üllő Vasad Vecsés

17 A MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT, KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁSBAN: % 1993/1983. Település Szántó Kert, gyümöl Szőlő Rét, legelő Mezőgazdasági Erdő Nádas és Művelésből kivett terület -csös terület halastó Bénye* 97,6 54,3 102,8 98,2 ö 95,3 103, ,7 Csévharaszt* 92,2 0,1 50,0 103,4 87,2 100,9 75,0 113,1 Gomba* 99,2 74,8 97,9 100,0 94,8 97, ,4 Gyömrő* 99,1 6,8 91,7 120,5 84,3 103,4 33,3 172,6 Ecser* 93,9 13,3 50,0 100,0 88,1 114,3 7,7 192,4 Káva* 100,0 0,0 /--/ 95,0 93,4 103, ,7 Maglód* 99,9 0,0 /--/ 100,0 84,4 99,6 33,3 194,4 Monor* 100,6 14,8 90,7 98,6 91,3 95,6 97,3 148,0 Nyáregyháza* 98,5 /--/ 68,8 104,1 85,7 100,4 50,0 237,6 Péteri* 97,9 32,9 91,3 84,2 89,6 107,6 66,7 161,5 Pilis* 96,6 48,1 96,6 100,4 88,9 109, ,8 Üllő* 98,9 2,3 32,6 98,0 91,6 103,1 100,0 150,5 Vasad* 102,7 11,0 88,9 94,8 97,2 97, ,5 Vecsés* 73,2 20,1 50,0 121,9 71,7 102, ,8 MONOR KIST. 96,4 19,9 65,1 101,4 88,8 102,7 33,1 170,0 ÁBugyi** 102,5 0,1 94,1 83,3 97,1 106, ,2 Dabas** 92,9 1,1 68,6 88,9 82,2 119,1 78,6 113,5 Hernád** 103,1 8,3 69,8 51,8 81,3 114,3 94,1 228,4 Inárcs** 113,2 17,8 32,1 99,6 116,5 100,0 80,0 173,8 Kakucs** 99,7 60,8 6,0 106,5 89,6 117, ,8 Ócsa** 105,5 32,3 8,9 98,7 92,8 104,5 100,0 122,3 Örkény** 106,0 41,4 82,7 83,5 92,5 104,3 /--/ 135,2 Pusztavacs** 99,9 4,8 100,0 97,6 97,1 100, ,6 Táborfalva** 92,3 12,4 47,8 98,9 81,0 138,2 50,0 107,9 Tatárszentgyörg 98,6 5,3 19,4 98,1 91,4 114,6 100,0 125,2 Újhartyán** 99,4 / --/ 58,2 60,4 83,1 145,0 66,7 168,0 Újlengyel** 91,4 25,5 76,8 91,9 87,1 145, ,3 DABAS KT. 100,4 17,5 55,4 88,3 91,0 117,4 47,4 139,9 ÁÖSSZESÍTETT 98,3 18,8 60,6 95,3 89,8 109,5 62,3 156,1 Á A fenti táblázat a az egyes művelési ágak által lefedett területek változását szemlélteti, 100%-nak véve az 1983-as adatot és ennek arányában kifejezve az 1993.évi földnyilvántartási állapotot. Ennek megfelelően, a 100 feletti értékek növekedést, az ez alattiak csökkenést fejeznek ki. A táblázatban félkövér kiemeléssel jelöltük az igen pregnáns, 50%-ot meghaladó változásokat, dőlt kiemeléssel jeleztünk minden összevont térségi átlagot meghaladó értéket. A fenti táblázatok legszembetűnőbb adatai az ültetvényterületek elsősorban a gyümölcsösök nagymértékű csökkenését, illetve a kivett területek nagymértékű növekedését tükrözik, melyek környezeti szempontból egyértelműen kedvezőtlen hatású folyamatok. A tájhasználat változásának további, részletes elemzését a vizsgálati háttéranyag tartalmazza. 17

18 1.3. A TÉRSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKEI: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ADOTTSÁGOK Ez a fejezet csak rövid, felsorolás-szerű áttekintést nyújt a két kistérség gazdag táji - természeti örökségének védett és védelem alatt nem álló területeiről. Ezen táji - természeti értékek részletesebb leírása a környezetvédelmi program vizsgálati háttéranyagában található. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK: KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IX. ÉS I. SZ. RÉSZTERÜLETEI: KNP: PESZÉRADACSI RÉTEK (IX.) Területi adatok /az 1996.X.9-i NP-bővítés előtt TK-ként védett/ Összterület ha Pest megye Dabasi kistérségéből érintett: Tatárszentgyörgy nyugat-délnyugati külterülete. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság KNP: FELSŐ-KISKUNSÁGI PUSZTA (I.) Területi adatok összterület ha Távlati területbővítése érinti a Dabasi kistérségből Bugyi külterületét: - a tervezett bővítés: Széki legelő / XXXI. csatornától K-re/ ~250,0 ha. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ÓCSAI TÁJVÉDELMI KÖRZET A létesítésről szóló határozat száma és kelte: az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 3/1975. OTvH sz. határozata, amely megjelent a Tanácsok Közlönye évi 38. számában. Törzskönyvi száma: 112/TK/75 Kiterjedése: 3575,5 ha. Ebből fokozottan védett az Öreg-turján, a Nagy-turján és a Rókásmocsár környezetükkel együtt 1412 ha területtel. Az érintett községhatárok: Dabas, Inárcs, Ócsa. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság GÖDÖLLŐI DOMBVIDÉK TÁJVÉDELMI KÖRZET Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.)KöM Érintett közigazgatási határok jelenleg: Szada, Veresegyház, Domony, Vácegres, Dány, Valkó, Gödöllő, Vácszentlászló, Isaszeg, Pécel Kiterjedése: ,2 ha., ebből a Monori kistérségben csupán a bővítésre tervezett terület található (Maglód). Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság TÁPIÓ-HAJTA VIDÉKE TÁJVÉDELMI KÖRZET Rendelet száma: 19/1998. (VI.25) KTM Érintett közig. határok: Farmos, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Újszász és a Monori kistérségből Gomba Kiterjedése: 4515,8 ha Fokozottan védett: 182,4 ha A Tájvédelmi Körzet három nagyobb és hét kisebb tömbben helyezkedik el az Alsó- és Felső-Tápió-patakok, valamint a Hajta-patak mentén. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság DABASI TURJÁNOS TT/ 18

19 A területet 1966-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Hivatal az 1939/65.sz. határozatával. A természetvédelemről szóló évi 18.sz. tvr. végrehajtására kiadott 12/1971.(IV.1.) Korm. sz. rendelet alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a 2051/1975.sz. határozatával - amely megjelent a Tanácsok Közlönye évi 8.számában - az országos jelentőségű természetvédelmi területek közé sorolta. A védett terület bővítése és fokozottan védetté nyilvánítása a 6/1987.(VII.10.) sz. OKTH r. alapján történt meg. Törzskönyvi száma: 86/TT/66 Kiterjedése: 148 ha Fokozottan védett: 148 ha Az érintett településhatár: Dabas Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly NP Igazgatóság CSÉVHARASZTI ŐSBOROKÁS - TT Alapadatok: A védett terület kialakítása az Országos Természetvédelmi Tanács /1939.sz. határozatával történt meg. Községhatár: Csévharaszt Kiterjedése: 105,0 hektár A védett természeti terület rövid jellemzése Hazánk területének 24 %-át kitevő homokterület egyik legszebb eredeti foltja a Csévharaszt környéki homokos, erdős sztyeppvidék. Az ún. Borókás-erdő egy része homokpusztai gyepjeivel, pusztai tölgyes, gyöngyvirágos-tölgyes és borókás- nyáras állományaival óta áll természetvédelem alatt. PUSZTAVACS, MAGYARORSZÁG FÖFDRAJZI KÖZÉPPONTJA -TT Alapadatok: A létesítésről szóló határozat száma és kelte: 13/1978.OKTH számú határozat, amely megjelent a Tanácsok Közlönye évi 55. számában. Törzskönyvi száma: 167/TT/78 Kiterjedése: 4,6 ha Az érintett községhatár: Pusztavacs A védett természeti érték rövid jellemzése: az északi szélesség 47 11' és a keleti hosszúság 19 30' metszéspontjában épült tornyot Kerényi József tervezte, a napóra Gáti Gábor szobrász munkája. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű fémgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly NP Igazgatóság MERZSE MOCSÁR TT A monori kistérség határán, Budapest XVI. Kerületében fekszik, de vízgyűjtő- és potenciális védőterületének jelentős része Ecser és Vecsés külterületét is érinti. HELYI VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI TERÜLETEK BUGYI, TÖRPE NŐSZIROM TERMŐHELYE A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 1/1990.(I.15.) számú rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/88/TT/90 Községhatár: Bugyi Kiterjedése: 9 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Kiskunsági Állami Gazdaság, Apaj CSÉVHARASZTI GYERTYÁNOS TT Alapadatok: A védett terület kialakítása az Országos Természetvédelmi Tanács /1939. számú határozatával történt meg. Törzskönyvi szám: 12/2/TT/40 Községhatár: Csévharaszt Kiterjedése: 1 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes település Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Szolnok 19

20 A védett természeti érték rövid jellemzése: a gyertyán általában hűvösebb erdeink állományalkotó faja, az Alföldön ezért nem gyakori. Védetté nyilvánítási körülményei megegyeznek a csévharaszti tölgyesével. CSÉVHARASZTI TÖLGYES TT Alapadatok: A védett terület kialakítása az Országos Természetvédelmi Tanács /1939. számú határozatával történt meg. Törzskönyvi szám: 12/1/TT/40 Községhatár: Csévharaszt Kiterjedése: 1 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes település Polgármesteri Hivatala Természetvédelmi kezelő: Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Szolnok A védett természeti érték rövid jellemzése. az Alföld utolsó természetes képének sztyeppfoltokkal tarkított tölgyerdővidéknek maradványa. Nagykőrös város képviselőtestülete már 1935-ben védelem alá helyezte (akkoriban a város tulajdona volt). Az Országos Természetvédelmi Tanács a védelmet 1939-ben törvényesítette, így a tölgyes legrégebbi védett területeink közé tartozik. CSÉVHARASZTI VÉDETT FÁK Csévharaszti szürkenyárfa /1939/OTT Csévharaszt külterületen Csévharaszti szomorúfűz /1939. OTT Csévharaszti külterületen KISKÖRÖS-ALJA TT Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Védetté nyilvánító rendelet száma: 2/1994.(III.30.) Ócsa Nagyközs. önkormányzati rendelete Kiterjedése: 140,1 hektár Községhatár: Ócsa Természetvédelmi hatóság és kezelő: Ócsa Nagyközség Önkormányzata GYÖMRŐI ORCHIDEÁS RÉTEK: Gyömrői Mányarét TT Alapadatok: A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 7/1990.(IX.7.) számú rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/96/TT/90 Községhatár: Gyömrő Kiterjedése: 5 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Ferihegy (MgTSZ) Szövetkezet, Vecsés és Rákosmezeje Mg. és Szolgáltató RT., Budapest. A védett természeti érték rövid jellemzése: több kosborfajnak és a keskenylevelű gyapjúsásnak élőhelye. Gyömrői Nagyrét TT Alapadatok: A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 7/1990.(IX.7.)sz. rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/96/TT/90 Községhatár: Gyömrő Kiterjedése: 9 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes település Polgármesteri Hivatala Természetvédelmi kezelő: Rákosmezeje (MgTSZ) Mg. és Szolgáltató RT. A védett természeti érték rövid jellemzése: értéke ugyanaz, mint a Mányarété: több kosborfajnak és a keskenylevelű gyapjúsásnak élőhelye. 20