Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja"

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Békéscsaba Megyei Jogú Város megbízásából készítette az MTA Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztálya. Békéscsaba 2002.

2 Témavezető: Dr. Nagy Imre Szakmai konzulens: Dr. Rakonczai János További közreműködők: Dr. Tóthné Farsang Andrea Dr. Baukó Tamás Dormány Gábor Durai Balázs Fehér Géza Dr. Goda Péter Joóri Zoltán Kalmár Gábor Kleng Gyula Dr. Kovács Zoltán Dr. Kugler József Regele Péter Rajnai Endre Tóth Ferenc Sziráczky Mihály Technikai szerkesztők: Vámosné Zöld Márta Vetési Sándor

3 TARTALOM TARTALOM I. BEVEZETŐ A TANULMÁNYKÉSZÍTÉS ELŐZMÉNYEI A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA... 6 II. A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE LEVEGŐ A levegőtisztaság állapota Légszennyező források VIZEK TALAJOK Természetes genetikájú talajok Mintavétel, kémiai vizsgálati módszerek Talajt veszélyeztető potenciális szennyezőforrások AZ ÉLŐVILÁG ÉS A TÁJ ÁLLAPOTA Védett természeti értékek TELEPÜLÉSKÖRNYEZET A településkörnyezet tisztasága Energiagazdálkodás Ivóvízellátás Kommunálisszennyvíz-kezelés Csapadékvíz-elvezetés Zöldterület-gazdálkodás A helyi közlekedés szervezése Az épített környezet A lakosság környezetitudat- és szemléletformálása AZ EMBERI EGÉSZSÉG ÁLLAPOTÁNAK KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ZAJ ÉS REZGÉS A LAKOSSÁGI ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI EREDETŰ ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM KÖRNYEZETBIZTONSÁG AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE III. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK CÉLÁLLAPOTOK LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM VIZEK TALAJ TÁJ ÉS ÉLŐVILÁG TELEPÜLÉSKÖRNYEZET Településtisztaság Energetika Ivóvíz Kommunálisszennyvíz-elvezetés Csapadékvíz-elvezetés Zöldterület-gazdálkodás Közlekedés Épített környezet A lakosság környezetitudat- és szemléletformálása MTA RKK ATI 3

4 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3.6. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY HULLADÉK ZAJ KÖRNYEZETBIZTONSÁG IV. KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI PROGRAMOK A VÁROS KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK PROGRAM KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER PROGRAM KÖRNYEZETITUDAT- ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS PROGRAM AZ ÉLŐVÍZ-CSATORNA TERÜLETÉNEK VÁROSI REKREÁCIÓS FOLYOSÓVÁ ALAKÍTÁSA Vízgazdálkodási feladatok Zöldterület-gazdálkodás A rekreációs és szolgáltatói infrastruktúra kiépítése PROGRAM AZ ÉLŐVÍZ-CSATORNA VÍZPÓTLÁSÁNAK MEGOLDÁSA PROGRAM BELVÍZELVEZETÉS PROGRAM A FELHAGYOTT BÁNYAGÖDRÖK IGÉNYES SZABADIDŐ KÖZPONTTÁ ALAKÍTÁSA A termálvízkincs környezetkímélő hasznosítása PROGRAM KÜL- ÉS BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉS Zöldterületek kialakítása Természeti értékek védelme PROGRAM EMBERBARÁT TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉS PROGRAM A VÁROS ZAJTERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE PROGRAM KÖRNYEZETBARÁT INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS PROGRAM POLLENMENTES VÁROS PROGRAM BELTERÜLETI ÁLLATTARTÁSBÓL EREDŐ TERHELÉSEK VISSZASZORÍTÁSA PROGRAM A VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSE Az irodai, intézményi szelektív gyűjtőhálózat megszervezése PROGRAM HASZNÁLATON KÍVÜLI KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ REKULTIVÁCIÓJÁNAK MEGTERVEZÉSE PROGRAM HATÉKONY ENERGIAGAZDÁLKODÁS POGRAM HELYI ÉRTÉKVÉDELEM PROGRAM VÁROSI KÖRNYEZETBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE PROGRAM A KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA KÖNYVEK, TANULMÁNYOK, KÉZIRATOK MTA RKK ATI

5 BEVEZETŐ I. BEVEZETŐ 1.1. A tanulmánykészítés előzményei A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv törvény (1) bekezdésének b.) pontja előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP) és a településrendezési tervvel (ÁRT) összhangban az önkormányzatoknak el kell készíteniük a környezetvédelmi programjukat. A jogszabály a készítendő program tartalmi kereteit illetően a következő környezetvédelmi témákat írja elő: A településkörnyezet tisztasága A lakossági és a közszolgáltatási eredetű zaj-, és rezgéselleni védelem Csapadékvíz-elvezetés Ivóvízellátás Kommunálisszennyvíz-kezelés Hulladékgazdálkodás Energiagazdálkodás Helyiközlekedés-szervezés Zöldterület-gazdálkodás A feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai (környezetbiztonság). E kötelező tartalmi keretek mellett indokolt még szólni a természeti erőforrások állapotáról (víz, talaj), az élővilág, a táj, és a védett természeti értékek helyzetéről. Az épített környezettel kapcsolatos értékelés és feladatmeghatározás (műemlékvédelem) a településkörnyezeti fejlesztések részeként jelenhet meg. Elengedhetetlen a lakosság környezetitudat- és szemléletformálásának értékelése, valamint a civil szervezetek szerepe ebben a tevékenységben, hiszen a környezetvédelmi döntéshozatalban ezeknek a szervezeteknek mind nagyobb és nagyobb szerepet kell vállalniuk a jövőben. Az emberi egészség állapotának környezeti összefüggései tulajdonképpen az egész program kulcsfontosságú része, hiszen a városlakók egészségéről, s a város egészséges lakó- és pihenőkörnyezetéről szól. Békéscsaba lakossága a megye összlakosságához hasonlóan az utóbbi években komoly részt vállalt környezete védelmében. Ez a törekvés a természeti erőforrások megőrzésével együtt a mindennapok részévé vált, hiszen a környezet terhelésének veszélye, vagy annak tényleges megjelenése szinte rákényszeríti a lakosságot erre a szerepvállalásra. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos gondolkodásmód kialakítása hosszan tartó folyamat, amely során számos életmódbeli szokás módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a környezettel és az erőforrásokkal takarékosan tudjunk bánni. Ezeket a gazdálkodásmódbeli változásokat természetesen a rendszerváltással járó piaci törvényszerűségek nem mindig segítik elő, s érvényesülésük sok esetben éppen ellenkező folyamatokat gerjeszt (túlzott fogyasztás, a csomagolóanyag-hulladék mennyiségének mértéktelen növekedése, a közlekedési formák intenzitás-növekedéséből eredő terhelések, stb.). A gazdasági változásokkal azonban több környezeti elem veszélyeztetettsége megszűnt. Csökkent bizonyos szennyező iparvállalatok termelése, emelkedett technológiai színvonala. A mezőgazdaságban ellentmondásos folyamatok mennek végbe: egyrészt ellenőrizetlen a kemikáliák felhasználása, másrészt a magas árak miatt elsősorban a kisebb gazdaságokban csökkenő a vegyszerek alkalmazása. A hiányzó infrastrukturális rendszerek közül továbbra is a legnagyobb gondot a csatornázás jelenti. Összességében Békéscsaba nem tartozik a kiemelten szennyezett városok közé. Ennek ellenére a város lakossága, az önkormányzat, a független civil szervezetek egyrészt érzékenyen reagálnak a környezeti ártalmakra, másrészt közreműködnek a környezetvédelmi tájékoztatásban, illetve a MTA RKK ATI 5

6 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA tudatformálásban. Ezt bizonyítják a 1960-as évek óta megrendezésre kerülő környezetvédelmi nyári táborok, a békéscsabai Környezetünkért, jövőnkért alapítvány megalapítása, az között évenként megjelent Környezetvédelmi Évkönyv sorozata, az 1997-ben elkészített megyei és városi Környezet-egészségügyi akcióprogram, s Békéscsaba január 1.-től az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének is tagja. A Körös vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség EU-normatívák alapján 1999-ben elkészítette Békés Megye Környezeti Állapotjelentését (amely az 1995-ben készült állapotjelentés bővített változata) és az 1999-ben közösen kiadott Arad, Békés és Bihar Megyék Környezetvédelmi Adattárát. A város környezetvédelmével kapcsolatos környezetvédelmi programokat is tartalmazott a Magyar Román Határ Menti Térség Fejlesztési Koncepciója és Programja c. dokumentum. A Békéscsaba Megyei Jogú Város környezetvédelmi programjának elkészítése szervesen kapcsolódik az alábbi dokumentumokhoz: Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Területfejlesztési Koncepció Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója (MTA RKK Békéscsabai Osztály, 1998) Békés Megye Környezetvédelmi Programja (SZE, Természetföldrajzi Tanszék, 2000) Békés Megye Területfejlesztési Programja (DHV, 1999) Békés Megye Környezeti Állapotjelentése (Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 1995,1999) Békéscsaba Környezet-egészségügyi Akcióprogramja Békéscsaba Megyei Jogú Város Általános Rendezési Terve Az Országos Közúthálózat fejlesztésének ütemezése (KöViM 2001) Békés Békéscsaba Gyula kerékpárút-hálózat programja (Opál Mérnöki Iroda) Országos területrendezési Terv Vasúti munkarésze (MÁVTI Kft) 1.2. A program készítésének módszertana A programkészítés módszertanát az NKP szerkezetének és a Környezetvédelmi Törvényben (1995. évi LIII. törvény) megszabott tartalmi vázlatnak megfelelően alakítottuk ki, figyelembe véve a városi szabályozás sajátosságait. Tekintettel Békéscsaba környezeti problémáira és azok potenciális egészségkárosító jellegére, a környezeti tényezők ágazati és területi összefüggéseire, a károsodás és a védelem szereplőinek konfliktusára, olyan szakmai teamet alakítottunk ki, amelynek szakértői az egyes városi üzemeltetési ágazatok szakemberei, azok környezeti problémáinak jó ismerői is egyben, valamint környezeti szemléletükkel és jártásságukkal alkalmasak egy ilyen csapatban való tevékeny részvételre. A szakmai ellenőrzést a Szegedi Egyetem Természetföldrajzi Tanszéke végezte. A Környezetvédelmi Törvénnyel összhangban a programot elfogadása előtt nyilvános vitára bocsátottuk (Interneten tettük közzé és közmeghallgatáson ellenőriztük). A programkészítést (programozást), az NKP által definiált hatótényező környezetállapot környezeti probléma cél megoldás feladat összefüggésrendszernek megfelelően végeztük, ami az OECD terhelés állapot válaszintézkedés modelljével kompatibilis. A helyzetértékelés célja az volt, hogy a fennálló környezeti állapotokról minél hitelesebben és részletesebben tájékoztassuk a helyi társadalmat, valamint, hogy minél pontosabban vázoljuk a fennálló problémákat, a stratégia megalapozását szolgáló fejlesztési célokat, továbbá, hogy kellő mértékben alátámasszuk a környezetvédelmi programokat. A megalapozó helyzetértékelési folyamatban (hatás változás következmény) törekedtünk az egyes környezeti elemek állapotának, dinamikájának bemutatására aktuális adatok, adatbázisok alapján, s megkíséreltünk előretekintő elemzéseket adni azon fejezetrészekben, ahol erre lehetőség adatott. 6 MTA RKK ATI

7 BEVEZETŐ Az adatgyűjtés korántsem zökkenőmentes folyamata, egy egységes környezetvédelmi információs rendszer hiánya nem mindenütt és nem minden esetben tette lehetővé a legaktuálisabb helyzetfeltárást, mivel egyes esetekben csak 2 3 évnél korábbi adatsorok álltak rendelkezésünkre. A helyzetfeltáró fejezetek és alfejezetek a környezeti gondok problémakatasztereinek formájában zárulnak, amelyek előrevetítik a környezetvédelmi programozás további menetét. Az egyes környezeti ágazatoknál jelentkező átfedések a problémák közötti szoros összefüggésrendszert és azok súlyát támasztják alá, s így döntő szerepük volt az elérni kívánt célok és a szükséges feladatok megfogalmazásában. A munka során a legnagyobb figyelmet a célok eléréséhez szükséges feladat(ok) megfogalmazására fordítottuk, ugyanis azok listája meghatározza a megoldandó, részletesen kidolgozandó programok sorát, s az önkormányzat számára megfogalmazandó környezetvédelmi irányadást jelenti. Az anyagban felsorolt feladatok mindegyikét nem szükséges és esetenként nem is lehet önállóan megvalósítani, mivel az azokban megjelenített környezetállapot-javító feladatok megoldásával egyszerre több károsodás szüntethető meg vagy csökkenthető. (Pl. a városi kerékpárút-hálózat megvalósításával egyidejűleg mérséklődhet a gépjármű-közlekedésből származó levegőszennyezés és zajterhelés, a közlekedés zsúfoltsága, nem beszélve a kerékpározás egészségjavító hatásáról.) A feladatok súlyozásával rangsorolhatók és definiálhatók azok a prioritások, amelyek alapján az önkormányzat kidolgozhatja a megvalósítás rövid, közép és hosszú távú környezetvédelmi ütemterveit. MTA RKK ATI 7

8

9 A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE II. A város környezeti elemeinek értékelése 2.1. Levegő A levegő minősége a település nagyságának, térszerkezetének és gazdasági jellegének, valamint topográfiai helyzetének sajátosan ötvöződő körülményeitől függ. Békéscsaba nem tipikusan légszennyezett város, bár az ilyen jellegű ártalmak az agrárkörnyezet, a feldolgozóipar, valamint az egyre intenzívebb helyi és átmenő forgalom, valamint a nem kellő mértékben kiépített infrastruktúra következtében mégis jelen vannak A levegőtisztaság állapota Az országos Immisszió Mérő Hálózat 1974 óta rendszeresen vizsgálja a magyarországi települések ipari és közlekedési eredetű légszennyezettségét. Békés megye 1976 óta tagja ennek a hálózatnak: a megye területén négy városban történik ilyen mérés. Békéscsaba területén három ponton mérik a levegő kéndioxid-, nitrogéndioxid-szennyezettségét, valamint a szálló, az ülepedő por mennyiségét, és az ülepedő por ólomtartalmát. Mérőállomások a város belterületén a gyógyszertári központnál, a Lencsési lakótelepen a Pásztor utcai Óvodánál és az Orosházi úton lévő Sütőipari Rt-nél vannak. Területi védettség. Békéscsaba egész közigazgatási területe a "védett I" levegőminőségi kategóriába tartozik, kivéve a három különálló ipari övezetet, ami "védett II" terület, ezek meghatározzák a levegőminőségi határértékeket és az érvényre juttatandó kibocsátási határértékeket is. A város levegőtisztaságát az ÁNTSZ adatai és az általunk készített zuzmó-térképezés alapján lehet jellemezni. Megállapítható: A város közlekedési csomópontjaiban a szállópor-koncentráció (1. ábra) esetenként határérték felett van. Ugyancsak kisebb-nagyobb gyakoriságú határérték-túllépések mérhetők az ülepedő pornál is (2.. ábra). Ezek alapján a légtér kissé szennyezettnek ítélhető. Sajátos, hogy a fűtés és a járműforgalom során a levegőbe kerülő szállópor-koncentráció korábban, s elsősorban a téli időszakban a mérési helyeken magasan a határérték fölé emelkedett. Az 1996 évi átlag meghaladta a 350 µg/m 3 határértéket, azonban egyes mérési pontokban a havi mérési eredmények jóval magasabbak, mint a megengedett érték. Ugyanakkor, 1998-ban a koncentráció 100 µg/m 3, ami megegyezik a határértékkel, a fűtésen kívüli időszakban pedig határérték alatti. A fűtési idényben a légszennyező anyagok levegőben mért átlagos koncentrációi - az ülepedő por kivételével - megemelkednek. Ekkor mérhetők magasabb csúcskoncentrációk is, noha az átlagos értékek lényegében az éves határértékeken belül maradnak (pl. SO 2, NO 2 ). A szálló por ólomkoncentrációja határérték alatti; sőt, vélhetően az ólommentes benzin elterjedésének az utóbbi években az ólom kismérvű csökkenése is megfigyelhető. Békéscsaba kéndioxid-szennyezettsége a zuzmótérkép alapján (I. melléklet) Az alföldi városokban a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és a magas levegőszennyezettség rossz feltételeket szab a zuzmóknak. A három leggyakoribb faj azonban elég jól elviseli a levegőszennyezettséget, így felhasználható a zuzmótérkép készítéséhez. A zuzmótérkép a fajok elterjedtsége, telepeik épsége és nagysága alapján rajzolódik ki, mutatva a városi terület kéndioxid-szennyezettségét, mely a légszennyező anyagok közül a legerősebb hatást fejti ki. A levegőben a kéndioxid a vízpárával reakcióba lép és kénes sav keletkezik, mely könnyedén bejut a kutikula nélküli zuzmókba és ott az algák klorofiltartalmát roncsolja. A zuzmótérképezéshez a semleges aljzatú termőhelyek (fakéreg) zuzmóborítottságát, és ezen zuzmók már leírt jellemzőit kell vizsgálni. MTA RKK ATI 9

10 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A kirajzolódó zónák a következők: a zuzmósivatagban nem élnek zuzmók, mert a kéndioxid-terheltség meghaladja a 170 µ/m 3 -t. az I. küzdelmi övben csak a két nagyobb ellenálló képességű faj (Lecanora, Hypogymnia) képes megélni, de telepeik gyakran elhalt szélűek, betegek. a II. küzdelmi övben a Xanthoria parietina faj is megél (telepeik a 70 µ/m 3 -es kéndioxid immissziónál elhalnak), de a fák zuzmókkal való borítottsága csekély. A normál zónában (< 40 µ/m 3 kéndioxid-immisszió) mind a három faj kitűnően érzi magát, és a fák zuzmóborítottsága igen nagy, akár 100%-os is lehet a megfelelő tenyészterületen. A zuzmók elterjedését a városban akadályozzák még: a peszticidek (gombaölő szerek) használata a kertvárosi részekben, és az olyan díszfák ültetése, melyek kérge lehámlik (platán, vadgesztenye ilyen például Békéscsabán az Andrássy út sétáló része). Ezeken a helyeken a légszennyezettséget becsléssel, extrapolációval tudjuk megadni. A becslésben segít a nem semleges termőhelyű zuzmók megléte. A városban az ülepedő por (pl. cementpor) közömbösítheti a kénessavat és eltolhatja az élőhelyek határait. A zuzmótérképezés alapján a városban három kisebb foltban jelentkezik a fokozottabb szennyezettséget jelentő zuzmósivatag: a Szarvasi és a Berényi út kereszteződésében, az Orosházi út egy szakaszán, valamint a Bajza u. elején. (Ezek közül az első kettő jól magyarázható a nagyobb közlekedési eredetű szennyezéssel, az utóbbi azonban mintegy 200 méterre van a Szabadság tér Bartók B. u.-i nagy forgalmú csomóponttól.) A közlekedés légszennyező hatását legszemléletesebben az ún. I. küzdelmi zóna mutatja. Ez gyakorlatilag a legforgalmasabb utak mentén alakult ki, illetve érinti a város központi területeit is. Ebbe a kategóriába tartozik az Orosházi út Bartók B. út Bajza u., a Jókai u. Petőfi u., az Andrássy út, a Szarvasi út Békési út, a Baross u. Szent István tér Szabadság tér, a Gyulai út, illetve a Madách u. déli fele valamint a Berényi út eleje. (Az Andrássy út sétálóutcai szakaszán ahogyan azt fentebb jeleztük a fafajok részben nem teszik értékelhetővé a vizsgálatot, részben azonban a mellékutcákból érkező forgalom, illetve légszennyeződés is hatással lehet a kedvezőtlenebb értékekre Légszennyező források A légszennyezők kibocsátása. A város légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtésből, az üzemi, technológiai tevékenységekből és a közlekedésből erednek. Ezek pont-, diffúz-, és vonalforrásként terhelik a levegőt. A fűtési, ill. üzemi-technológiai eredetű kibocsátások éves mennyiségei alapján megállapítható, hogy mintegy 800 ezer t/év légszennyező légtérbe jutásával kell számolni. Figyelembe kell venni, hogy a szennyezők jelentős része a város légterének alsó 0-20 m-es rétegében kerül kibocsátásra. Ezért a levegő minőségét ezek az alacsony források döntően befolyásolják, de elsősorban a tényleges kibocsátások környezetében. Az ipari telephelyek légszennyező forrásai által 1996-ban kibocsátott légszennyező anyagokat az alábbi 1 9. táblázatok tartalmazzák körzetenként az intézmények és egyéb létesítmények fűtését szolgáló pontforrások nélkül, 73 ipari telephely adatai alapján MTA RKK ATI

11 A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE 1. ábra: A szálló-pormennyiség és a határérték-túllépés alakulása (g/m 3 ), g/m fűtési félév nem fű tési félév határértéktúllépés, % 100 % % / / / / / / / / / / ábra: Az ülepedőpor-mennyiség és a határérték-túllépés alakulása (g/m 2 /30 nap), g/m nem fűtési félév fűtési félév határértéktúllépés, % 60 % / / / / / / / / / /2001 MTA RKK ATI 11

12 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Az ipari légszennyezés a következő körzetekre összegezhető: 1. Északi Iparterület - védett II. Békési út - Berényi út között 2. Nyugati Iparterület - védett II. Vasúttól nyugatra, Szarvasi út - Csorvási út 3. Déli Iparterület - védett II. Kétegyházi út környezete 4. III.-IV. kerület - védett I. Békési úttól és a Szarvasi úttól északnyugatra 5. V. kerület - védett I. Jamina 6. II. kerület (városcentrum) - védett I. Békési út - Szarvasi út - vasútvonal - Bartók B. út - Élővíz-csatorna által határolt terület 7. I.- VI. kerület - védett I. Bartók B. út Bánszky u.- Bajza u. - Gyulai út által határolt terület, Lencsési ltp. 8. I. kerület és Nagyrét - védett I. Élővíz-csatorna - Békési út - Gyulai út által határolt terület 1. táblázat Kibocsátott légszennyező anyagok összesített mennyisége (kg/év) Körzet A légszennyező források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb HCL: Mezőmegyer, Gerla, Fényes városrészekben nincs nyilvántartott ipari légszennyező forrás. A körzeteket és az ipari légszennyező források helyét a mellékelt térkép ábrázolja. 2. táblázat Az 1. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely címe Légszennye ző források A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége kg/év Száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Kisrét Berényi út Tevan A. u Tevan A u Ipari út Ipari út HCL:620 Ipari út Ipari út Összesen MTA RKK ATI

13 A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE 3. táblázat A 2.. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége (kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Szarvasi út * Szarvasi út Felsőnyomás Felsőnyomás Felsőnyomás Felsőnyomás Csorvási út Felsőnyomás Csorvási út Összesen *A szerves komponenseken belül 3620 kg/év triklór-etilén. 4. táblázat A 3. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége( kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Kétegyházi út Kétegyházi út Kétegyházi út Kétegyházi út Kétegyházi út Kétegyházi út Kétegyházi út Összesen táblázat A 4. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége (kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Nagy Balog J.u Leiningen u Bezerédy u Munkás u Zöldfa u Összesen - 6. táblázat Az 5. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége (kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Gyár u Nagy Sándor u Kereki u Kertész u Kerek Orosházi út Mazán L. u Orosházi út Kerek Fiumei u Orosházi út Orosházi Orosházi út Összesen MTA RKK ATI 13

14 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 7. táblázat A 6. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége (kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Bartók B. út Szabolcs u Szabolcs u Szerdahelyi u Szarvasi út Temető sor Andrássy út Kazinczy u Szabó D. u Baross Andrássy út Temető sor Kazinczy u Bocskai u Baross u Kis-Tabán u Összesen táblázat A 7. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége (kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Egressy u Lencsési út Összesen táblázat A 8. körzet kibocsátott légszennyező anyagainak összesített mennyisége (kg/év) Az ipari telephely A légsz. A kibocsátott légszennyező anyag mennyisége (kg/év) címe források száma SO2 CO NOx Szilárd Szerves Egyéb Festő u Gyulai út 18.(Kórház) Bankó A. u Összesen: Az egyéb kibocsátott szennyezőanyag-mennyiségeket a II/1 II/4 mellékletek tartalmazzák. Az utóbbi évek környezetvédelmi rendeleteinek következtében a levegő szennyezettségét előidéző kibocsátások különösen a szálló por tekintetében lényegesen csökkentek (10. táblázat). A forgalmi eredetű légszennyezettség az ÁNTSZ mérései és a forgalommal összefüggő kibocsátások számítógépes modellezése alapján becsülhető. Így kijelölhetők azok az útszakaszok, amelyeknél a forgalom, a beépítettség és a terjedési viszonyok következtében jelentősebb, a csúcsórai időszakban a határértéket is jóval meghaladó koncentrációk kialakulásával kell számolni. A korábbi években jellemző ólomszennyezettség napjainkra negyedére-ötödére csökkent a forgalom egyidejű növekedése mellett, ami döntően az ólommentes benzin használatának és a dízel üzemű járművek elterjedésének köszönhető. Ugyanakkor a nagy forgalmú útszakaszokon a nitrogénoxidok, a belváros szűkebb és forgalmas szakaszain a nitrogénoxidok (3. ábra) és a szénmonoxid okoz erősebb szennyezettséget (11. táblázat). 14 MTA RKK ATI

15 A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE 10. táblázat Békéscsaba város területén határértéket meghaladó mértékű légszennyező-anyagot kibocsátó telephelyek jegyzéke a bírságolás éve szerinti bontásban Telephely neve Címe KNER Nyomda Rt. Baross u Központi üzem KNER Nyomda Rt. Tevan Tevan A. u. 2. üzem JAMINA Rt. Csabai gyára Kétegyházi út JAMINA Rt. Jaminai Orosházi út 88. gyára Bútoripari Szövetkezet Berényi út 130. Körös Kazángyártó és Szabó D. u. 34. Gépipari Kft. MEZŐGÉP Rt. Csabai Szarvasi út gyára Réthy Pál Kórház Gyulai út ábra: A nitrogéndioxid-mennyiség és a határérték-túllépés alakulása (g/m 3 ), nem fű tési félév 50 3,5 g/m3 fű tési félév % 45 határértéktúllépés, % , , , / / / / / / / / / / táblázat A közlekedés általi légszennyezőanyag-kibocsátások, Év CO CH NO2 SO2 Pb Korom CO2 (kt/év) (kt/év) (kt/év) (kt/év) (t/év) (kt/év) (kt/év) ,27 0,23 0,18 0,01 0,94 0,02 18, ,21 0,21 0,17 0,01 0,44 0,02 17, ,95 0,14 0,21 0,01 0,29 0,03 20,06 MTA RKK ATI 15

16 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Bűz. Az egyes tevékenységekből eredő bűzterhelések időnként lakossági panaszokkal járnak. Ilyenek: szennyvíztisztítás a Békési úti szennyvíztisztító környékén, baromfifeldolgozás az Orosházi úton, ill. egyes helyi jellegű problémák. Ezekre az időszakosan intenzíven ható forrásokra mérési adatok nem állnak rendelkezésre, de egyértelmű, hogy terhelő hatásuk kellő műszaki, technológiai beavatkozásokkal csökkenthető. Lakossági konfliktusként fogalmazódik meg a város belterületén történő haszonállat-tartásból származó bűz is. Egy nem hivatalos közvéleménykutatás alapján kiderült, hogy a város belterületén, illetve a haszonállat-tartást tiltott területén 174 helyen foglalkoztak állattartással, és e területen a megkérdezetek (1400 fő) 61%-át zavarta a városi állattartásból eredő bűz. Ezek az állapotok komoly konfliktusokat idéznek elő egyrészt az állattartók és a környékbeli, bűznek kitett lakosok között, másrészt viszont az érintettek és az önkormányzat között, annak ellenére, hogy a problémát a 33/1993. (V. 27.) sz. önkormányzati rendelet és annak módosításáról szóló 8/1995. (II. 16.) sz. önkormányzati rendelete szabályozza. A levegő allergén pollentartalma általi veszélyekre a fejezetben utaltunk. Problémakataszter Közlekedésből eredő kibocsátások növekedése (szálló por, ülepedő por, NO 2 ). Település-közeli mezővédő erdősávok hiánya fontos szerepet játszanak az ülepedő- és szállóporterhelés növekedésében. Korszerűtlen közlekedési eszközök magas aránya. A levegő allergén pollenmennyiségének növekedése Ipari és mezőgazdasági eredetű levegőszennyezések, bűzkibocsátás (belterületi állattartás) 2.2. Vizek A Békéscsaba környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a felszín alatti vizek, melyek jelentős része az emberi beavatkozások következtében már nem az egykori természetes módon gyűlnek össze, folynak le, és jelentős a minőségükben beállt romlás is. A város topográfiai helyzetét jellemezve ki kell emelni, hogy nagyrészt a mai vasúti fővonaltól keletre eső terület a Körösök árterén helyezkedik el, a belterületen az ártérhatár gyakorlatilag az Élővízcsatorna bal oldali vonulatával párhuzamosan halad. Az ettől nyugatra eső területekre, elsősorban Jamina vízgazdálkodására még a jelenlegi körülmények között is az egykori folyómedrek gyakorolnak hatást. Békéscsaba tájföldrajzi értelemben a klasszikus besorolás szerint a Békés Csongrádi síksághoz tartozó az ún. Békési síkon helyezkedik el. A Békés megye természeti földrajzi tájai megnevezésű beosztás szerint a város ártéri része a Berettyó és Körösök köze nagytájon belül a Kettős-Körös völgye és közvetlen környéke kistájhoz, míg az ártéren kívüli terület a Békési sík nagytáj Békéscsaba nyugati szomszédsága kistájához tartozik. Az árvíztől veszélyeztetett városrész magassága mbf-i szinttel jellemezhető. A folyók kiáradásaitól elsősorban a Fehér- és a Kettős-Körös bal oldali védtöltése védi meg. Békéscsaba mind a Fekete- mind a Fehér-Körös árvizeinek hatása alatt áll a város keleti területrészén (Kisrét, Nagyrét, Alsónyomás stb.), de a Körösök aktív ágai közül csak a Fehér-Körös érte el a város keleti határát. Frissvíz-ellátás és faúsztatás céljából a XVIII. sz. végén Veszely és Békéscsaba településközpontja között mesterséges ún. üzemvíz-csatorna épült ki. Később Békésig folytonossá téve és a rendszeres Fehér-körösi vízbetáplálást megoldva 1896 évre készült el az Élővíz-csatorna. Az március 12-én bekövetkezett árvízkatasztrófa megismétlődésének elkerülésére hatóságilag előírták Békéscsaba számára a körgát-építést és a csatornák kereszteződési pontjaihoz a zsilipek 16 MTA RKK ATI

17 A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE kialakítását (Alsó körgáti és Felső körgáti zsilipek). A körgát védképessége 89,21 mbf szintnek felel meg. A mentesített ártéri öblözetté vált városrészek (I-IV kerületek) csapadékvíz-elvezetésének - befogadásának gondját az Élővíz-csatorna oldotta meg. Az elhagyott folyómedrek hatása Békéscsaba város esetében kiemelkedő jelentőségű. Elek felöl érkezik az ún. Fövenyes- (Lencsési) ér, mely gyakorlatilag az Élővíz-csatorna belterületi szakaszának nyomvonalával azonos mederben húzódott és Mezőmegyer fele távozva vette fel a kapcsolatot az ún. Hidas-érrel. A szintén déli eredetű ún. Makkosháti-ér a felhagyott szeméttelep környezetébe lévő tavakba torkollott. Mindkét érrendszerre jellemző a lokális aktivitás, azaz az elmúlt évszázad felszíni vízelvezetései jelentősen befolyásolták ezeknek a rendszereknek a működését. Jamina városrész topográfiai adottságai lényegesen eltérnek az előzőekben ismertetett árvízi öblözetben elhelyezkedő kerületek helyzetétől. Szabadkígyós és Újkígyós irányából már a XIX. sz. elején részletesen feltérképezett érvonulatok húzódnak délről (egyes érvonulatok esetében egészen a román magyar államhatár térségéből) a városrészen keresztül Hunya Szarvas irányába. Az ún. folyóhátak topográfiai magassága meghaladja a 89 mbf-i szintet, az érvonulatok a mélyedésekben pedig nem érik el a 85,5 mbf-t. A Mátyás király, Kun, Szegfű és Gyöngyösi utcákat nagyrészt érintő folyómeder Újkígyós keleti településrésze felöl érkezik és Békéscsabától északra, a MÁV pályatest környezetében lefolyástalan lapályba torkollik. A már említett térképészeti munkálatok idején legkarakteresebb Kiskondoros-völgy átszeli a jaminai bányagödröket, érintve a Táncsics utcát, a Franklin utcai vasúti átjárónál elhagyva a Darányi sort, majd a vasúti deltát keresztezve Kamut (Hunya) felé tartott. Ez a főérvonulat veszi föl a Szabadkígyósi legelő felöl húzódó, Békéscsaba belterületén a Gyár utca mentén húzódó ún. Kápolna-eret. Talajmechanikai és talajtani vizsgálatok eredményei, légi és űrfelvételek, valamint szintezési mérések igazolják az ismertetett erek létezését és a mai napig kiható aktivitását. A felgyorsult urbanizáció következtében a városszerkezet egyre kevésbé alkalmazkodott a természetföldrajzi, vízrajzi viszonyokhoz. A felszíni vizek kártételei egyaránt fokozott gondot jelentenek a csapadékvíz-elvezető rendszereket üzemeltető és a védekezést is ellátó önkormányzatnak, valamint a belvíz kártételeit elszenvedő lakosság és üzemek számára. Mesterséges vízterek A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg az eredeti medrek: az Élővíz-csatorna belterületi szakasza, Darányi sor. Ugyanakkor föld- és építőiparianyag-szerzés céljából nagy felületű bányagödrök és anyagárkok jöttek létre. Mindaddig, amíg ezek a vízterek nem váltak a spontán, majd az intézményes szilárdhulladék-elhelyezés és közvetve - talajon keresztül érkező szennyvizek befogadójává, a bányagödrök és körgáti anyagárkok egy új keletű, de értékes környezetformáló vízterek voltak. A degradáció következtében tájsebekké váltak, majd egy részük feltöltéssel meg is szűnt. Az anyaggödrök értékeinek védelme az elmúlt évtizedben nőtt, javult a működtetésükkel, védelmükkel kapcsolatos közfelfogás és megnövekedett a jóléti hasznosítással kapcsolatos igény is. Termálvizek A kedvező termálvíz-beszerzési lehetőség Békéscsabára is jellemző (12. táblázat). Az Árpád fürdőt ellátó termálkút környezeti hatásairól az Élővíz-csatorna kapcsán külön szólunk. A jaminai Aqua park kérdéskörével kapcsolatban az illetékes hatóságok az álláspontjaikat kifejtették. Az Alföld területén fő hévíztartónak tekintett felső pannon korú üledékek Békéscsaba térségében jelentős vastagságot érnek el. Fekümélységüket, és a 18m/ºC-os geotermikus gradienst figyelembe véve, a hévízbeszerzés lehetőségeit igen jónak tekinthetnénk a város környezetében, azonban a porózus rétegek kifejődése a Békési süllyedek területén nem mindenütt kedvező. MTA RKK ATI 17

18 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A fürdőüzemi felhasználáson túl évtizedek óta nincs érdemi előrehaladás az energiahasznosítás területén. Ennek oka elsősorban az, hogy a földgáz, mint energiahordozó 100%-os hálózati kiépítettségű, így igénybevétele kézenfekvő, beruházási költsége relatíve alacsony. A távfűtés a magas talajvízszint miatt költséges, üzemeltetése problematikus, mivel jelentős korróziós és hőveszteségi problémákkal kell szembe nézni. A fentieken túl komoly gondot okoz az a körülmény, hogy az energiahasznosításra elsősorban alkalmas m mély fúrások vize olyan magas összsótartalmú, hogy a lehűlt víz élővízi befogadókba csak sótalanítás, vagy nagyfokú hígítás után vezethető be. Az ehhez szükséges járulékos beruházások miatt a hasznosítás hatékonysága erősen lecsökken. A város környezetére jellemző befogadók vízminőségi helyzete miatt a környezetvédelmi szakhatóság kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi. A visszasajtolás költséges és tartós üzemére nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok táblázat Békéscsabai hévízkutak adatai Hévízkút kataszteri száma Kútkataszteri szám Békéscsaba 953 Békéscsaba 282 Békéscsaba 1019 Békéscsaba 1018 Békéscsaba 1042 Kút helye Jamina Táncsics u. Árpád fürdő 1 CCA Italárú Kft Árpád fürdő 2 Május 1 Tsz Dózsa telep Létesítés éve Talpmélység (m) Szűrőzés mélységköze (m) Vízhozam létesítéskor (m 3 /nap) Vízhőfok (ºC) Jelenlegi termelés (m 3 /nap) , Érdemi termálvíz-hasznosítás csak a Békés Megyei Vízművek Rt. kezelésében álló Árpád fürdőnél folyik, ahol a potenciális vízkészletnek kb. 60%-át hasznosítják. A nagyobb hőmérsékletű víz hőtartalmával temperálják az uszoda vízét. Az így lehűtött vizet hálózati vízzel keverve a töltő-ürítő rendszerű medencék feltöltésére és vízfrissítésére használják. Ebből a vízből fedezik a használati melegvíz-igényeket is. Az Árpád fürdőben a vízbeszerzés két kútból történik. A 800 m-es, 42ºC-os vizet szolgáltató kútból, mintegy 257 ezer m 3 /év vízmennyiséget termelnek, míg a 2000 m-es 73ºC-os vizet adó kútból kb. 105 ezer m 3 /év mennyiséget. A használt (lehűlt, bizonyos mértékben hígított) víz az Élővíz-csatornán kerül levezetésre. Az Jaminában létesített kataszteri számú termálkút vize magas sótartalmú. Hasznosítására újabban határozott lakossági kezdeményezés indult el. A súlyos környezetvédelmi feltételek miatt a konkrét hasznosítás létesítmény-szintű megfogalmazása újabban nem történt meg (Korábban ugyanis volt egy megálmodott Thermál Investes program). A technika és technológiai fejlődése kapcsán újabb alkalmazási lehetőségek is vizsgálandók, mint pl. a hőszivattyúk, hőcserélők használata. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 8913 hrsz-ú töltés művelési ágú m 2 nagyságú területen termálkút és a körülötte lévő 8912 hrsz-ú, m 2 beépítetlen terület található. A termálkút fúrására 1969-ben került sor. A 2454 méter mély B-953 számmal jelölt termálkút 98 ºC fokos hőmérsékletű vize 1330 l/perc hozama a térségben egyedülálló, mintegy háromszorosa az ismert kutakénak. Az 1989-ben végzett műszeres vizsgálat adatai szerint a víz erősen gázos, 4295,41 NL/m 3 metántartalmú, vízkőlerakódásra hajlamos. A víz sótartalma 5815 mg/l, karbonát-keménysége 12,7, alkáli-hidrogénkarbonátos jellegű, jódos hévíz, minőségi pontszáma és I. vízminőségi kategóriába tartozik. A kutat elkészülte óta lezárva tartják. A víz hasznosítása csak a gáztalanítás és a magas sótartalom csökkentése után lehetséges. A jaminai kút vizének gyógyelem-tartalma kiemelkedően magas. (III. melléklet) 18 MTA RKK ATI

19 A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE Élővíz-csatorna Békéscsaba mindennapi életének meghatározó tényezője az Élővíz-csatorna, amelynek esztétikai, városképi, és térszerkezeti jelentősége van. Mint minden mesterségesen működtetett vízgazdálkodási rendszer két fő paraméterrel: a vízszállítással és a vízminőséggel jellemezhető. Az Élővíz-csatorna Békéscsabát Veszelynél ( fkm szelvényben) éri el és Sikkonynál ( fkm szelvény) hagyja el. A város környezeti állapotát meghatározó üzemi helyzet elsősorban nyáron, az ún. kisvízi időszakban következik be. A Fehér-Körös felől a betáplálás a gyulai tápzsilipnél ilyen esetben a normál 2 3,5 m 3 /s értékhez képest nem éri el a 0,800 m 3 /s sem. Békéscsaba belterületén a Békéscsaba és Gyula közti vízhasználatok következtében a vízszállítás nem haladja meg a l/s értéket, ami gyakorlatilag szemmel érzékeltető vízmozgást már nem eredményez. Az Élővíz-csatorna vízminősége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétől függően alakul. Ezt a Közép Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából 1999-ben készített Az Élővíz-csatorna rehabilitációs tanulmányterve alapján, valamint annak aktualizáló adatközlései szerint mutatjuk be. Táblázatosan közöljük a szennyvízkibocsátók éves kimutatását a vízgazdálkodási csomópontok szerint, az időszakra (IV. melléklet). A kimutatás érzékelteti azt a tényt, hogy a vizsgált időszakban a legtöbb kibocsátó (21) Békéscsaba közigazgatási területén helyezkedett el. Ezt a megállapítást számszerűsíti a hivatkozott táblázat a Békéscsabai telephelyű kibocsátók szennyvízbírságaira vonatkozóan, mely alapján nyomon követhetők a hatósági intézkedések eredményei. A szennyezés-csökkenés , között, majd 1986-ban következett be (V/1. és V/2.. melléklet). Békéscsaba közigazgatási területén az elmúlt években már csak négy kibocsátó a meghatározó: a MÁV, az Árpád fürdő, a Hőszolgáltató és a Szennyvíztisztító telep. Kihangsúlyozzuk, hogy az Élővízcsatorna vízminőségének romlását a városi szennyvíztisztító részbiológia technológiája okozza elsősorban. Másodlagos szennyező forrásként kell megneveznünk az ún. Nádas lecsapolót (körgát déli anyagárok). A körgát északi anyagárkán keresztül érkezik be Békéscsaba csapadékvíz-terhelésének nagy része, mely bemosódások, illegális bevezetések, beszivárgások következtében szennyvíznek is minősülhet. Az idézett tanulmányterv szerint az Élővíz-csatorna működését javító és szennyezését csökkentő beruházások és fenntartási munkák 1972 és 1999 között milliárdos nagyságrendű összeget tettek ki. Ezek közül kiemeljük azokat, amelyek az elmúlt évtizedben realizálódtak és kifejezetten a békéscsabai vízállapotok javítását szolgálták: gyulai szennyvíztisztító telep fejlesztése: 595 millió Ft, tápzsilip átépítése: 375 millió Ft, gyulai duzzasztómű átépítése: 278 millió Ft, Gyula Veszely közti kotrás: 110 millió Ft. Az VI. melléklet. az Élővíz-csatornát terhelő összes szennyvízkibocsátás volumenét és annak néhány kiemelkedő vízminőségi paraméterének éves összegző értékeit veti össze a Békéscsaba közigazgatási területére vonatkozó aktuális értékekkel. A szennyvízkibocsátásból Békéscsaba 65 89% között részesedik. Kimutatható azonban az összes szennyezőanyag-kibocsátás jelentős csökkenése is. A kibocsátás-csökkenés és a vízminőség javítását szolgáló beruházások következtében várható az Élővíz-csatorna vízminőségének javulása. A 13. táblázat mutatja be az Élővíz-csatorna vízminőségének alakulását minősítési csoportonként. A vizsgálatok a szervetlen mikroszennyezők vizsgálatára általában nem terjedtek ki, és a mikrobiológiai jellemzők sem kerültek meghatározásra. Békéscsaba közigazgatási területén három mintavételi hely van. A Veszelyi hídnál a Gyula felöl beérkező vízminőséget, Békéscsaba alsó körgátnál a város lakott területét elhagyó, a Bandikafánál pedig a városi tisztítótelep hatásait lehet értékelni. A minősítések eredményei nem igazolják vissza a tett intézkedések következtében várt hatásokat. MTA RKK ATI 19

20 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A (az oxigénháztartás jellemzői) B (nitrogén- és foszforháztartás jellemzői C (mikrobiológiai jellemzők) D (mikroszenynyezők) 13. táblázat Az élővíz-csatorna vízminősége a békéscsabai szakaszon ( ) Veszelyi híd Bcs. Alsó körgát sor Bandika fa V IV IV V IV III - IV V IV IV - V V V V V V V V IV - IV V IV V - V V V III III III II III - I I I III - III II II E (egyéb szennyezők) IV IV IV IV IV III - IV IV IV IV - IV IV IV Problémakataszter Kisvízi időszakban az Élővíz-csatorna vízpótlásának hiányai miatt ökológiai és városképi hátrányok átmeneti időszakban jelentkezhetnek a város területén, Az Élővíz-csatorna időszakos alacsony terhelhetősége miatt elsősorban a két körgáti anyagárok felöl érkező szennyezések a meghatározóak. Az Élővíz-csatornán előforduló vízbetáplálási műszaki zavarok, illetve belvízüzem miatt szintén jelentkezhetnek ökológiai és városképi problémák. A déli anyagárokban és környezetében (Nádas lecsapoló-csatorna) környezetében felhalmozódott szennyezések következtében a talajvizet és a felszíni vizet másodlagos szennyezések érik. A termálvizek összetételük miatt (magas szervesanyag-, só-, és fenoltartalom) csak különböző megszigorításokkal és időszakosan helyezhetők el a befogadókba. A hévizek felhasználása során a készletcsökkenésen túl igen nagy problémát jelent az elfolyó víz elhelyezése Talajok Békéscsaba közigazgatási területéhez tartozó talajok tárgyalásakor el kell különítenünk a város közigazgatási határán belül, annak külterületén található természetes genetikájú talajokat, melyek minőségüknél fogva jelentős környezeti potenciált jelentenek a város számára, valamint a belterület ún. antropogén talajait, melyek talajszelvényei igen zavartak, rajtuk a természetes talajképződés jegyei, az egyes genetikai szintek már nem figyelhetők meg, sőt, sok esetben feltöltéseknek tekinthetők. Ezen talajok tárgyalása nem környezeti potenciáljuk miatt, hanem esetleges környezetegészségügyi hatásuk, környezeti kockázatuk miatt jelentős Természetes genetikájú talajok A talajképző tényezők jellemzése Békéscsaba jellemző talajtípusainak kialakításában az éghajlat, a geomorfológia, a domborzat és a jellemző talajképző kőzeten túl a terület hidrológiai adottságai (a talajvízszint mélysége, a talajvíz kémiai összetétele, a felszíni vízhálózat) is döntő hatással voltak. Békéscsaba a Békési sík kistáj területén helyezkedik el. A kistáj 83 és 92 m tszf-i magasságú infúziós lösszel és agyaggal fedett marosi hordalékkúp-síkság peremi része. Az átlagos relief 2-3 m/km 2. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10,2 10,4 o C, az évi csapadékösszeg mm. Az ariditási index 1,23-1,23. A tenyészidőszakban átlagosan mm csapadék hull. A leggyakoribb szélirány az É-i és a D-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. 20 MTA RKK ATI

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a megye környezetállapotáról

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVEGŐMINŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 1.) Dunaújváros levegőminőségi helyzetének rövid elemzése A szennyezett területek lehatárolása a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Nádasd Község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2013.

TÁJÉKOZTATÓ Nádasd Község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2013. TÁJÉKOZTATÓ Nádasd Község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2013. Nádasd Községi Önkormányzat I. Bevezető A környezet védelméről szóló módosított 1995. évi LIII. Törvény határozza meg a magyar környezetpolitika célkitűzéseit

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása

Részletesebben