A ÉVBEN DÍSZOKLEVÉLBEN RÉSZESÜLT KOHÓMÉRNÖKÖK RÖVID SZAKMAI ÉLETRAJZA

Átírás

1

2 A ÉVBEN DÍSZOKLEVÉLBEN RÉSZESÜLT KOHÓMÉRNÖKÖK RÖVID SZAKMAI ÉLETRAJZA Miskolc szeptember 1.

3 Előszó ELŐSZÓ A jogelődje a Berg-Schola 1735-ben jött létre Selmecbányán, amit Mária Terézia október 22-én Akadémia Montanistica néven felsőfokú tanintézetté emelt. A Műszaki Anyagtudományi Kar története egészen a selmecbányai akadémián oktatott kohászképzésig vezethető vissza. Az I. világháború után, 1918 őszén az iskola elköltözött Sopronba, ahol 1919 tavaszán megkezdődött az oktatás ben vált véglegessé, hogy az Akadémia Sopronban marad. Az első teljes tanév őszén kezdődött. A két világháború között, majd utána nehéz időszak következett. Az iskola neve többször megváltozott, 1934-től a budapesti Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez karaként működött ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen létesült önálló bányász és kohász kar, a bánya- és a kohómérnökképzés négy esztendő alatt települt át Sopronból Miskolcra ben az első évfolyam már Miskolcon kezdett. A kifutó évfolyamokkal párhuzamosan a bányász és a kohász tanszékek fokozatosan települtek át az új székhelyre. A miskolci egyetemvárost Janáky István neves építészmérnök tervezte. A Nehézipari Műszaki Egyetem első rektora a soproni bánya- kohó és erdőmérnöki kar addigi dékánja Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér tanszékvezető egyetemi tanár lett. Az 1960-as évek elejétől tartalmában megújult az oktatás. Az 1963-as reformtanterv kidolgozása után a metallurgus szak kétfelé vált: vas- és fémkohász és öntő ágazatra től a Kar a következő szakosodás szerint képezte a kohómérnököket, és adta ki az okleveleket: metallurgus szakon vas- és fémkohász, valamint öntő ágazat; fémalakító szakon alakítástechnológiai és fémtani ágazat. Ekkor alakult át a posztgraduális képzés, s ennek eredményeként a Kar a hetvenes évek végén már adott ki Környezetvédelmi Szakmérnöki Oklevelet is. Ez a képzési forma kisebb módosításokkal 1987-ig működött, amikor megszűntek az ágazatok, maradt a két szak: metallurgus és fémalakító. Ezen belül szélesebb körben lehetett ágazódni, a kor igényeinek megfelelően nőtt a gazdasági és jogi ismeretanyag. A mérnökökkel szemben támasztott új követelmények, a kohászat átalakulása nyomán ez a tanterv azonban csak öt évig élt folyamatos változtatások mellett ben elindult az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös mérnökfizikus képzés. A hallgatók az I. és IV. évet az ELTE-n, a II. és III. évet a Miskolci egyetemen és az V. évet a diplomamunka választás alapján a két egyetem bármelyikén végezhették. Az 1992-ben létrejött tanterv bevezette a szakirányokat, melyek megnevezése az oklevélben is szerepelt, a hagyományos képzések mellett ekkor jelentek meg az új végzettséget biztosító képzések: az automatizálás, az energiagazdálkodás, a minőségbiztosítás és a környezetvédelem. Egy másik irányba történő elmozdulást jelentett az 1993-ban elindult anyagmérnöki képzés ban a kar bevezette a kredit-rendszerű képzést, majd a legújabb jogszabályok alapján a 2005/2006-os tanévben elindult a BSc anyagmérnök képzés, amely ma már egyedüli alapképzési formaként választható a Műszaki Anyagtudományi Karon. A BSc képzés célja olyan mérnökök képzése, akik alapozó 2

4 Előszó 3 természettudományos, anyag szerkezettani, anyagismereti, anyagvizsgálati, anyagtechnológiai és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag előállítási technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint az előállított anyagok minőségének biztosítására, tehát az anyagfelhasználók igényeinek kielégítésére. A BSc képzés eredményes elvégzésével a hallgatók egy BSc (Bachelor of Science) diplomához juthatnak, amellyel el lehet helyezkedni, vagy további egyetemi tanulmányokat lehet kezdeni: MSc (Master of Science) szinten. Az MSc fokozat szükséges egy esetleges további PhD cím megszerzéséhez. Ez a többlépcsős felsőfokú oktatási rendszer a világon általánossá vált, ezért a megszerzett fokozatok nemzetközi elismerése és a rendszer átjárhatósága biztosított. Karunkon a Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola működik, amely a PhD fokozat megszerzéséhez szükséges hátteret biztosítja. A kar keretein belül környezetvédelmi szakmérnöki képzés is folyik, illetve a felsőfokú szakképzés is hamarosan beindul. A 2007/08-as tanév kezdetén Nyilvános Ünnepi Szenátusülés keretében, szeptember 1.-én kerül majd sor a 65 és 50 éve végzett, jubiláló mérnök kollégáink köszöntésére és a díszoklevelek átadására. A József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki Karán Sopronban, 1942-ben kohómérnöki oklevelet szerzett négy kolléga részére vasoklevelet, a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán 1957-ben oklevelet szerzett 43 kohómérnök számára aranyoklevelet adományozott a Kari Tanács javaslatára a Szenátusa. Az 1957-ben végzett, s ebben az évben díszoklevelet átvevő egykori diákjaink részesei voltak a folyamatos változás és a bizonytalanság időszakának. Sajnos olyanok is voltak, akik 1957-ben nem szerezhették meg diplomájukat, sőt az országot is el kellett hagyniuk. Örülünk neki, hogy 2007-ben Őket is köszönthetjük és szakmai, emberi helytállásukat a Kari Tanács által alapított emléklappal ismerhetjük el. Büszkék vagyunk az Alma Mater egykori diákjaira. Sok évtizedes szakmai munkájuk, és tevékeny életútjuk példaként szolgál a mai és jövőbeni hallgatóiknak egyaránt. Jubiláló diákjaink munkásságát nagyra becsüljük és tiszteljük. Az ünnepi szenátusüléssel maradandó emléket kívánunk állítani egykori diákjainknak, akik egy életen keresztül hűek maradtak a tanultakhoz, alkotó tevékenységükkel becsületet és hírnevet szereztek az Alma Maternek. Reméljük, hogy az elmúlt évtizedek felidézésével, sikerült örömet szerezni mindazoknak, akik tudásuk legjavát adták, erőt és fáradságot nem kímélve dolgoztak. Sőt dolgoznak és szakmailag aktívak még ma is. Hiszen többen közülük irattári kutatást és műszaki szakirodalmi tevékenységet végeznek (Kapu című folyóirat gazdasági rovata), ápolják a hagyományokat, keresik és gondozzák a régi tárgyi emlékeket. Sokan aktív tagjai az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, a különböző szakosztályokban, a nívódíj bizottságban, vagy éppen a történeti munkabizottságban munkálkodnak. Olyan jubiláló mérnökkollégánkat is köszönthettünk, aki jelenleg is teljesen aktívan dolgozik ipari szakértőként, vagy

5 Előszó 4 éppen mérnökirodában a minőségirányítási rendszer alkalmazását és működtetését irányítja. Nélkülük az elmúlt évtizedek jelentősebb kohászati, ipari üzemei nem működtek volna, hiszen Ők irányították a szakmai munkát, felügyelték a technológiát többek között a Dunai Vasműben, a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál, a Beremendi Cementgyárban, az Erőmű Karbantartó és Javító Vállalatnál, a Rába Motorgyárban, a Csepel Művek Fémművében, a Tatabányai Alumíniumkohóban, a LÁNG Gépgyár és Vasöntödében, a Kőbányai Könnyűfémműben, a Csepeli Szerszámgépgyárban, az Orosházi Síküveggyárban, Diósgyőrben, a hengermű gyáregységben, a Metallográfiai Laboratóriumban, a Diósgyőri Gépgyárban, a Csepel Művek Acélművében, az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az adott társadalmi, gazdasági körülmények között nélkülözhetetlen volt munkájuk. A Fémipari és Vasipari Kutató Intézet (mennyire hiányoznak manapság e nagy múltú intézmények), vagy a Magyar Szabványügyi Hivatal se lehetett volna meg tevékenységük nélkül. Fontos volt, hogy bekapcsolódtak az oktató munkába, tanítottak a en, a Dunaújvárosi Főiskolán, megírtak számos tankönyvet, egyetemi jegyzetet, részt vettek az Interneten hozzáférhető, többnyelvű, kohászati értelmező szakszótár elkészítésében. Azok a kollégák, akik 1957 után szerezték meg oklevelüket, változatos életpályát futottak be, volt aki külföldön diplomázott, volt aki Magyarországon maradt és oklevelét a kohómérnöki karon szerezte meg. Dolgoztak Svédországban a Jernkontronet Tűzálló Anyagok Laboratóriumában, a stockholmi AGA nagyvállalatnál, Gelsenkirchenben a Rajnai Acélművek Öntödéjében, Torontóban a Falconbrigge Ltd. és az AMAX Laboratóriumában, a Magyar Szabványügyi Hivatalban, a en, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésben. Sajnos olyan is van, aki nem folytathatta felsőfokú tanulmányait. Számos maradandó szakmai eredmény fűződik nevükhöz: jelentős mai is használatos szakmai könyvek, a Bányászati és Kohászati Lapokba írt számtalan cikk, nagyszámú, ma is alkalmazott a kutatási eredmény. Sok területen továbbfejlesztve ma is működik az a gyártást technológia, amit bevezettek. Társszerzői számtalan hazai és több külföldi szabadalomnak, továbbá újítások és sikeres pályázatok, díjak fém jelzik szakmai munkájukat. Tevékenységük elválaszthatatlan részévé vált a mérnökgenerációk egymásra épülő és folyton gyarapodó, megújuló tudásának. Ma Európában járva, a nemzetközi tudományos konferenciákon, tanulmányutakon és üzemlátogatásokon megjelenve, mindnyájan azt tapasztaljuk, hogy az anyagtudomány, a környezetbarát és energiatakarékos anyagtechnológia, mindenütt támogatott és dinamikusan fejlődő szakterület. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberiség nagy technikai, gazdasági kihívásai, dilemmái az anyag, az energia és a környezet háromszögében csoportosulnak. A megoldások keresésében, és a helyes válaszok megtalálásában, mi is részt kívánunk venni. Ma már a Műszaki Anyagtudományi Karán a vas- és acélipar, az öntőipar, a hő- és felületkezelés mellett a szilikátipar, az üvegipar, és a műanyag ipar anyagtudományi és anyagtechnológiai problémáival is foglalkozunk. A végzett anyagmérnökök és fizikus-mérnökök felvértezve a kor színvonalának megfelelő informatikai, környezeti, energiagazdálkodási ismeretekkel ma már különféle szakterületeken helyezkednek el.

6 Előszó Véleményem szerint a Műszaki Anyagtudományi Kar fejlődésének kulcskérdése, hogy kellő létszámú, megfelelő felkészültségű fiatal válassza továbbtanulása színteréül karunkat. Az is elengedhetetlen, hogy a végzett mérnökök, akik alapszakon, vagy mesterszakon diplomát szereztek, vagy éppen doktori fokozatot értek el, sikeres és megbecsült tagjai legyenek az iparnak, a gazdaságnak. Ugyancsak indokolt a jelentősebb iparvállalatokkal, a szakmai szervezetekkel és szövetségekkel olyan együttműködés kialakítása, melynek célja a Műszaki Anyagtudományi Kar képzési programjának bemutatása, ezzel egyidejűleg a vállalatok szakemberutánpótlásának segítése. Meggyőződésünk, hogy mérnöki fakultás tanszék, szakirány ipari háttér nélkül hosszútávon nem létezhet. Hiszen az ipar a kutatási témákkal, fejlesztési elképzelésekkel megtermékenyíti, s a végzett hallgatóink befogadásával pedig hitelesíti szakmai munkánkat. Az ipari üzemekben a hallgatóink üzemi gyakorlati lehetőséget, tudományos diákköri témát, diplomamunkát, a végzés után pedig munkahelyet kapnak. A középiskolás diákok között pozitív tendencia kezd kibontakozni, ami reményeink szerint egyre erősebb lesz: növekszik a műszaki pálya vonzereje, egyre többen látják, hogy végzett mérnökeinkre számtalan állásajánlat vár, a mérnökökből hiány van, a színvonalas műszaki szaktudással rendelkezőket keresik. Meggyőződésem, hogy mindnyájunk számára, mindegyik kar, mindegyik tudományterület számára egyaránt fontos, hogy milyen az Alma Mater, a Miskolci Egyetem arculata, milyen az egyetem hírneve. Elmondhatjuk, hogy színvonalas, a kor kihívásaira válaszoló, és nem utolsó sorban piacképes szaktudást kínáló oktató munka folyik, s az Alma Mater megbecsüli diákjait, büszke rájuk. A jubiláló mérnököknek a tanulmányaik alatt és szakmájuk gyakorlásának évtizedeiben számtalan nehézséggel kellett szembenézniük. A szorongató történelmi körülmények között, a súlyos gazdasági helyzetben, gyakran változó és bizonytalan, sőt kiszámíthatatlan feltételek között kellett helyt állniuk. Büszkék vagyunk az eredményeikre, örülünk szakmai sikereiknek, és a megérdemelt elismeréseknek. Gratulálunk a díszoklevelet kapott mérnök kollégáknak, és ezzel a kiadvánnyal is tisztelgünk helytállásuk előtt. Nyugodt, derűs éveket. Nagyon jó egészséget kívánunk mindnyájuknak. Jó Szerencsét! Miskolc Egyetemváros, szeptember 1. Dr. Gácsi Zoltán Dékán 5

7

8 Előszó VASOKLEVÉLBEN RÉSZESÜLTEK Sopronban 1942-ben szereztek diplomát 1. Altnéder János 2. Mándoki Andor 3. Örkényi Kálmán 4. Talabér József 8

9 Vasoklevélben részesültek Altnéder János gyémántdiplomás kohómérnök 18/1942. Születtem án Nagybányán. Édesapám fémkohómérnökként a Selmecbányai Akadémiát végezte, anyai nagyapám Adriányi Antal erdőmérnökként végzett a Selmeci Akadémián, anyai dédapám Adriányi János erdő és bányamérnök volt és a Selmeci Akadémia professzora volt, aki az évi szabadságharc alatt a magyarok oldalára állt, amiért az osztrákok nyomására az akadémiáról elbocsátották ben Sopronban kohómérnökként szereztem diplomámat és 1954 között az Ózdi Kohászati Üzemben dolgoztam az acélműben, majd 1954-ig a gázgenerátor üzem vezetője voltam től 1974-ig a Dunai Vasműben dogoztam főenergetikusként és tüzeléstechnikai osztályvezetőként és 1980 között a Kohászati Gyárépítő Vállalat tervezési főmérnökségén tüzeléstechnikai szakértőként dolgoztam nyugdíjba vonulásomig tól 1996-ig az Energiagazdálkodási Intézetben dolgoztam, mint szakértő. Szakértői munkám során mindenütt az volt a feladatom, hogy a kemencék és a tüzelőberendezések energiafogyasztását csökkentsem. Munkám során többször kitüntettek, mint kiváló dolgozót és újítót. Munkám mellett Ózdon és Dunaújvárosban a technikumokban és a Miskolci Egyetem esti tagozatain Tüzeléstechnikát, Kemenceépítést és Energiagazdálkodást tanítottam megbízott előadóként. 8

10 Vasoklevélben részesültek Mándoki Andor gyémántokleveles kohómérnök 34/ án született Salgótarjánban. Felsőfokú tanulmányait a Soproni Bánya - Kohó- és Erdőmérnöki Karon végezte el. Az Egyetemről 1942-ben meghívással a Rimamurányi Vasmű RT salgótarjáni gyárába kerül, ahol hideghengerlési és kovácsolási szakismereteket szerez. Országos üzemszervezési pályázaton korszerű gyártástervezési témában I. díjat nyer el 1949-ben. Kinevezik vezérigazgató helyettesnek ban a Munkás Tanács meghívja vezérigazgatónak. Ezt követően a Salgótarjáni Acélárugyár távlati tervezését irányítja és a Hideghengermű rekonstrukciójának tervezését, beruházását vezeti. Majd fejlesztési és termelési főosztályvezető. A Kohó és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatóságára helyezik ben. Fejlesztési osztály, majd főosztályvezető ben a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés műszaki igazgatójaként megy nyugdíjba. A vaskohászati szerkezetváltás, másod és harmad-termékek gyártásának és a korszerű technológiák és berendezések szorgalmazója. A 70-es években egyik találmánya piacra vitelével, megszakításokkal több, mint egy évet tölt el Svédországban, ahol piacgazdasági ismereteket sajátít el ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen külkereskedelmi közgazdász-mérnöki diplomát szerez után a Vasipari Kutató Intézet és a Licencia Külkereskedelmi Vállalt megbízásából külkereskedelmi irodát szervez találmányok értékesítésére után makrogazdasági elemzéseket publikál az új gazdasági rend eredményeiről. Szakértői tevékenységet folytat. A Kapu c. folyóirat gazdasági rovatát vezeti. 9

11 Vasoklevélben részesültek Örkényi Kálmán gyémántokleveles kohómérnök 35/ július 21-én születtem Ózdon ban kitüntetéssel érettségiztem Miskolcon, a Kir. Kath. Fráter György Gimnáziumban október 2-án Sopronban kohómérnöki oklevelet szereztem jeles minősítéssel októberétől pedig a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Rt. Ózdi Acélművében kezdtem el üzemi munkámat, ahol a kényesebb minőségű acélok gyártásával foglalkoztam és számos munkát könnyítő és költségcsökkentő újítást is bevezettem ben a Kohóipari Központ a Diósgyőri Kohászati Üzemekhez helyezett át, ahol 1950-ben a gyártásellenőrzési osztály vezetésével bíztak meg ben minisztériumi elismerésben is részesültem ben a Központi Műszaki Ellenőrzés vezetését bízták rám tól a vállalati nagyobb beruházások pénzügyi és gazdasági tervezését és ellenőrzését láttam el hat évig ben az újonnan szervezett Műszaki Gazdasági Iroda vezetésére kaptam megbízást. Kutatások szervezésével és a fejlesztések műszaki-gazdasági számításaival foglalkoztam június 15-én kohóipari-gazdasági-mémöki oklevelet szereztem kitűnő minősítéssel a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem levelező tagozatán ben új nyereségelemző műszaki-gazdasági számítási módszert dolgoztam ki és vezettem be ban kidolgoztam a fejlesztések fedezeti forrást biztosító tervezési módszerét. Háromszor kaptam kiváló dolgozó kitüntetést. Gyári munkám mellett a vállalati műszaki oktatásban is részt vettem ban a Kohóipari Technikum részére két tankönyvet írtam. (Általános Kohászat I, Kohóipari Anyag és Gyártásismeret) között a Nehézipari Műszaki Egyetem esti tagozatán különböző tárgyakat adtam elő (vasanyagok ismerete, gyártásellenőrzés, stb) július 21-én nyugdíjba mentem ben aranyoklevelet, 2002-ben gyémántoklevelet kaptam. Az OMBKE-nek 1943 óta tagja vagyok. 10

12 Vasoklevélben részesültek Dr. Talabér József gyémántokleveles kohómérnök 41/ október 6-án született Keresztényben. Kohómérnöki oklevelét 1942-ben kapta meg a Soproni Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Kartól. Betöltött munkakörök: Munkaadó Hely Beosztás Ideje Magyar Ált. Kőszénbánya Tatabánya Mérnök M.Á.K Ipari Üzemek Tatabánya Főmérnök Építőanyagipari Budapest Osztályvezető Minisztérium Építésügyi Minisztérium Budapest Iparági főmérnök Dunai Cement és Mészmű Vác (beruházás) Igazgató,főmérnök Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet Budapest Igazgató től 2000-ig egyetemi tanár a Veszprémi Egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen és irányítója a(z) Beremendi Cementgyár beruházási munkáinak. Hejőcsabai Cementgyár beruházási munkáinak. Bélapátfalvai Cementgyár generáltervező munkáinak. Haldenslebeni Porcelángyár beruházási munkáinak. Hódmezővásárhelyi Porcelángyár beruházási munkáinak. Orosházi Síküveggyár beruházási munkáinak. 11

13 ARANYOKLEVÉLBEN RÉSZESÜLTEK a Miskolcon 1957-ben szereztek diplomát 1. Baráz András 2. Boros Mária (Szűcsné) 3. Buczkó János 4. Czakó Lajos 5. Dr. Endrődi Mária (Laárné) 6. Enyingi Kálmán 7. Farkas László 8. Ferencz József 9. Ferencz István 10. Fodor László 11. Füle Ferenc 12. Gáspár Jenő 13. Hajnovics Lajos 14. Haller János 15. Havas Tamás 16. Dr. Herendi Rezső 17. Honti (Popovics) József 18. Hornyák Mária (Dr. Sassné) 19. Horváth Csaba 20. Hunyadi Éva (Szabóné) 21. Kaptai György 22. Karancz Ernő 23. Kondás Miklós 24. Kováts Jenő 25. Dr. Kúti István 26. Lukucza Pál 27. Dr. Mezei József 28. Dr. Mészáros István 29. Najsli József 30. Narancsik Pál 31. Péczi József 32. Persik Lajos 33. Pogány Gyula 34. Pogány Irén (Horváthné) 35. Rózsa Jenő 36. Szabó Miklós 37. Szegfű Irén (Dr. Szarka Zoltánné) 38. Szermek Ottó 39. Szikszai Márta (Dr. Tranta Ferencné) 40. Tarsoly Sándor 41. Tóth Aurél 42. Turcsán József 43. Urbán László 44. Vécsey Béla 45. Dr. Voith Márton

14 Baráz András okleveles kohómérnök 2/ december 15-én egy borsodi kis faluban, Borsodnádasdon született. Innen került kacskaringós utakon az ózdi József Attila gimnáziumba, ahol 1951-ben érettségizett. Mi lehetett egy kohász falu szülöttének életútja, ha nem a kohászat? 1957-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kohómérnöki oklevelet szerez. Fiatal kezdő mérnökként Csepelre kerül, a Vas- és Acélöntödébe üzemmérnöknek. Ott éli le élete nagy részét, az öntöde különböző területein, beosztottként és vezetőként tól a Csepel Művek vezérigazgatóságán műszaki és gazdasági szaktanácsadó, majd a Cs. M. Műszaki Fejlesztési Igazgatóságán fejlesztési főmérnök ban, amikor a Csepel Műveket a nagy átalakulások kezdik megrengetni, megszűnik a Műszaki Fejlesztési Igazgatóság, visszamegy első munkahelyére, a Vas- és Acélöntödébe ben, közel a nyugdíjas évek kezdetéhez, még telik erejéből egy váltásra, a Mineralimpexnél főmunkatársként hasznosítja közgazdasági és német nyelvtudását, amelyet 1963-ban az Idegennyelvek Főiskoláján szerzett. A Csepeli Vas- és Acélöntöde fejlesztési tevékenysége során, a járműprogram kapcsán, alkalma volt felsőfokú német nyelvvizsgájához sokoldalú gyakorlatot szereznie, nyelvtudását tökéletesítenie, amelyet munkája során jól és szívesen hasznosított ben kohóipari gazdasági mérnöki diplomát szerzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A hosszú évtizedek alatt mindig tanult, szerette a nyelveket, az új szakmai ismereteket. Munkájáért számos vállalati és állami kitüntetésben részesült. Aktívan részt vett az egyesület munkájában, amelynek nyugdíjasként ma is tagja ben ment nyugdíjba, azóta aktív pihenéssel tölti idejét. Amire munkás évei alatt kevesebb ideje volt, most a sakkversenyek állandó résztvevője. Nagyot változott a világ a magyar kohászatban, sok régi munkatársával tartja a kapcsolatot, de már csak a kohászat múltjáról beszélgetnek. 13

15 Boros Mária, Szűcs Gerzsonné okleveles kohómérnök 6/ augusztus 5-én helyezkedett el a Csepeli Hengerműben mérnökgyakornokként. Két hét múlva a Vegyipari gép- és Radiátorgyár Technológiai osztályán gyártástervező, később az öntöttvas kazánok és radiátorok programozója lett. Rossz lakáskörülményei miatt, 1960 nyarán áthelyezéssel az Ózdi Kohászati Üzemek Műszaki Fejlesztési Főosztályára került, ahol 3 évig dolgozott, mint a műszinterv és téli felkészülési terv műszaki ügyintézője őszéig a Technológiai és Kutatási Főosztály Metallográfiai osztályán, mint anyagvizsgáló mérnök tevékenykedett. Feladatai közé tartozott többek között ig: az ózdi acélok reklamációs vizsgálata, a martinkemencék és hengerművek berendezéseinél előforduló meghibásodások vizsgálata, a kísérletileg gyártott alacsony ötvözésű időjárásnak ellenálló un. Corten acélok vizsgálata, az acélon korróziós vizsgálatokat végezett kitéti próbatesteken több közegben (savas, bányában, Ózdon két helyen, egri és debreceni levegőn) őszétől a Jászberényi Aprítógépgyár mechanikai laboratóriumában dolgozott anyagvizsgáló mérnökként. Később a Kémiai Laboratórium vezetője lett. Megteremtette a műszaki feltételeit az új acélöntödében gyártott öntvények összetételének meghatározásához, az elemzéshez szükséges vegyszerek, eszközök és bútorok beszerzését és nem utolsó sorban az elemző laboránsok betanítását biztosította. Ezen felül a vállalati méregfelelős teendőit is ellátta. Családi körülmények miatt, 1979 nyarán az Erőmű Karbantartó és Javító Vállalathoz (ERŐKAR) került, a Mechanikai Laboratóriumba, ahol, mint anyagvizsgáló mérnök dolgozott. Munkájához tartozott az erőművekben előforduló meghibásodások mechanikai és technológiai vizsgálata. Feladata volt még az erőműi gőzvezetékek hosszúidejű élettartam vizsgálata is, melyet a nyugdíj után még tíz évig részmunkaidőben tovább végzett. 14

16 Buczkó János okleveles kohómérnök 7/ augusztus 28-án született Jászberényben. Itt érettségizett a Lehel Vezér Gimnáziumban ben szerzett kohómérnöki diplomát a Miskolci Egyetemen. A diploma megszerzése után szinte napokon belül a Csepel Művekbe került. Ott több mint 20 éven keresztül a Kovácsológyár különböző területén vezetőként dolgozott, majd az utolsó néhány évben a gyáregység vezetője volt. A két évtized alatt jelentős fejlődésen ment át a szabad kézi kovácsolás, a süllyesztékes kovácsolás, a sajtolt acélpalackgyártás és a hőkezelés. Európa nagy autógyárai (VW, BMW, Peugeot, Volvo stb.) vásárolták a süllyesztékes kovácsdarabokat és a Távolkelet országaiba (Törökország, India, Indonézia, Kína stb.) szállították az oxigénpalackokat. Egy közbeeső időben megbízták a csepeli acélgyártás további fenntartása miatt szükségessé vált szintentartó beruházás irányításával. Ennek a beruházásnak eredményeként az elektroacélgyártás szinte teljesen megújult, és az acélmű kiszolgáló berendezéseinek korszerűsítése, megerősítése biztonságosabbá tette a további üzemeltetést. A beruházás megfelelő ütemben, a tervezett költségkereten belül valósult meg. A csepeli acélgyártás és a melegalakító területek összevonása után a technológiát, kísérletkutatást, gyártmányfejlesztést és az általános műszaki feladatokat ellátó osztályokat is magába foglaló intézetet vezette. Az intézet kiváló szakembereket alkalmazott, melynek eredményeként a kollektív munka kiemelkedő fejlesztési eredményeket hozott. Néhány év után az intézetet átszervezték. Ezt követően a varratnélküli csőgyártás területén dolgozott, majd pár év múlva nyugdíjba ment. Azóta is dolgozik, egy hulladékhasznosító cég üzletkötője. Pályafutása nagy sikere, hogy a sajtolt acélpalackgyártás melegalakítási technológiájának kiváló voltát Indiától az Egyesült Államokig elismertette, majd több nagy acélpalackgyártó cég megvásárolta annak know-how-ját. 15

17 Czakó Lajos okleveles kohómérnök 11/ április 9-én született Ózdon. Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett ben beiratkozott a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karára december 1-vel, mivel az egyetemi oktatás szünetelt, munkát vállalt és a Lenin Kohászati Művek Acélműi MEO fizikai állományú dolgozója lett. Munkába járás mellett 1957-ben szerzett vas és fémkohómérnöki diplomát a en szeptemberében a Képzőművészeti Alap Kivitelező és Iparvállat megkeresésére a vállalat budapesti szoboröntödéjében helyezkedett el üzemvezetőhelyettesként. Feladata a szoboröntés és cizellálás technológiai leírása és annak szakmai nómenklatúrában való elismertetése volt. Számos köztéri szobor posztamensre helyezésében és átadásában részt vett ban áthelyezéssel az LKM Elektroacélművébe lépett át acélgyártói munkakörbe ben megpályázta a vállalat Metallográfi Osztályán megüresedő állást és a Mechanikai laboratórium és Próbamegmunkáló üzem vezetője lett ben hőkezelő szakmérnöki oklevelet szerezett az ME-n. Ezen ismereteit jól hasznosította laboratóriumi és oktatói tevékenysége során. A Gépészmérnöki Kar Mechanikai - Technológiai Tanszékén 10 évig, a Kohómérnöki Kar kihelyezett Minőségbiztosítási Tanszékén több alkalommal gyakorlatvezetőként működött. Hazai szaklapokban több publikációja jelent meg. Anyagvizsgálóként a rutinfeladatokon túl sok kísérleti és kutatási feladat megoldásában vett részt között az LKM kísérlet-kutatási osztályán dolgozott főelőadóként. A gyári átszervezések után ismét a Metalcontrol Kft. Mechanikai laboratóriumának vezetője lett ben saját kérésére korkedvezményes nyugdíjba vonult, de 2004-ig részmunkaidőben műszaki tanácsadóként tovább dolgozott. Pályája során több kitüntetésben és miniszteri elismerésben részesült. A bórral mikroötvözött ZF-acélok laboratóriumi vizsgálatainak honosításáért vállalati alkotói és nívó-díjakkal jutalmazták. Nős, két lánya és öt fiúunokája van. Hobbija a kerti munka. Szervezi az évfolyam találkozóit és szerkeszti az 1957-ben végzett öregkohászok honlapját óta OMBKE tag. 40 éves tagságáért Soltz Vilmos emlékérmet kapott. 16

18 Dr. Endrődi Mária, Dr. Laár Tiborné okleveles kohómérnök 12/ június 27-én született Budapesten. Gyermekkorát borsod megyei bányatelepeken töltötte, itt járt elemi iskolába. Később Miskolcra költöztek ben beíratták a miskolci leánygimnáziumba, ahol 1952-ben érettségizett humán tagozaton. Ősszel az egyetemen elkezdte a kohómémöki tanulmányokat. A pályaválasztásban döntő szerepe volt a Miskolcon maradásnak. Az egyetem elvégzése humán érdeklődése miatt kezdetben sok gondot okozott, de a felsőbb évesek, majd tanulóköri társai segítségével ezeken túljutott. Harmadévtől kezdve ilyen gondjai nem voltak és sikeresen teljesítette minden vizsgáját májusában megkapta a diplomát augusztus l-tő december 31-ig Budapesten a Fémipari Kutató Intézetben (későbbi neve Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet) dolgozott. Egyetemi professzorai ajánlására vették fel ide és nyugdíjazásáig itt is maradt. Végigjárta a kutatóintézeti fokozatokat, a gyakornoktól a műszaki tanácsosig novemberében elnyerte a Műszaki Egyetemi Doktor - i címet. Munkahelye ipari kutatóintézet volt, így tevékenységének jelentős része gyártástechnológiák kidolgozásához és fejlesztéséhez kapcsolódott. Alakítható alumínium ötvözetek öntési problémáival foglalkozott, ezt egyrészt laboratóriumban, másrészt üzemi öntödékben végezte: Inotán, Ajkán, Tatabányán és a Székesfehérvári Köfémben. A jelentősebb témakörök az alábbiak voltak: tuskóöntés (kristályosodás, technológia, minőség) hagyományos, elektromágneses és melegfejes eljárás olvadéktisztítás Só- és gázkezelés, szűrés, folyamatos tisztítás szemcsefinomítás (a bórtartalom problémái) öntvehengerlés (kristályosodás, technológia, hibaokok) folyamatos huzal-és szalaggyártás Több évtizedig referált német folyóiratokat és a szakirodalmat gond nélkül olvasta oroszul és angolul is. Minden nehézség ellenére szívesen gondol vissza az egyetemi évekre, professzoraira és jó szellemű baráti köröket alkotó évfolyamtársaira. 17

19 Enyingi Kálmán okleveles kohómérnök 13/ szeptember 7-én született egy Balaton melletti kis faluban, Lesencetomajon. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Utána beiratkozott a Keszthelyi Premontrei Gimnáziumba, oda 1948-ig, az iskolák államosításáig járt. Ekkor átiratkozott a Sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumba, ott érettségizett 1952-ben. Utána a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán folytatta a tanulmányait technológus szakon és ott kapott diplomát május 31-én. Az üzemi munkát június 4-én a Győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárban kezdete el a hőkezelő üzemben művezetőként áprilisában átkerült a Motor Gyárba anyagtechnológus beosztásba. Feladata, az akkor gyártott Jendrassik motorokhoz importból behozott alkatrészek (dugattyú, szelep, stb.) hazai gyártásának a megoldása volt decemberében kinevezték a gyár újonnan épülő hőkezelő üzemébe üzemvezetőnek, ahol 1965 januárig dolgozott. Aztán fejlesztőmérnöki beosztást kapott az induló Rába-Man Motorgyár Licencátvételi Főosztályán, ahol feladata a motorgyártáshoz szükséges kohászati alapanyagok és féltermékek biztosítása volt. Itt volt 1969 júniusáig, akkor átment a Győri Mezőgépgyárba, ahol az általa tervezett anyagvizsgáló laboratórium vezetője lett ban a en kohóipari gazdasági mérnök diplomát szerezett októberétől a vállalatnál Szervezési és Ellenőrzési főosztályvezetőnek nevezték ki. Utána 1976 augusztusában megpályázta a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Anyagismeret és Technológia Tanszékén egy adjunktusi állást, amit elnyert. Ott, hőkezelés és fémes szerkezeti anyagok tantárgyakból előadásokat tartott 1992 januárig, amikor korkedvezményes nyugdíjazását kérte; ezt megkapta és azóta, 14 éve éli a nyugdíjasok nem gazdag, de nyugodt éveit től Győrben, az X-Meditor Lapkiadó Kft. kiadásában megjelentett Autótechnika című szakmai folyóiratba anyagtechnológiai tárgyú tanulmányokat készít. A 2004-ig megjelent cikkeit kiadták egy CD-n. Nagy volt az érdeklődés az anyag iránt és ezzel jelentős szakmai sikert ért el. 18

20 Farkas László okleveles kohómérnök 14/1957. Rakamazon születtem, 1932-ben. Az általános iskolát Rakamazon végeztem el ben Budapestre költöztem, ahol tanulmányaimat tovább folytattam és acélöntő munkásként dolgoztam ben jeles eredménnyel érettségiztem től 1957-ig Miskolcon voltam, a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója, a vas- és fémkohász szakon ben az Állami Vizsgáztató Bizottság okleveles vas-és fémkohász szakos kohómérnöknek nyilvánított től 1992-ig (nyugdíjkorhatárig) a következő vállalatoknál dolgoztam: Munkahely Beosztás LÁNG Gépgyár, Vasöntöde Mérnök Kőbányai Vas-és acélöntöde Mérnök Qualital Könnyűfémöntöde Osztályvezető Csepel Művek Tervező és Kutató Intézet (AGMI) Osztályvezető Munkám során a következő szakdolgozataim jelentek meg: Bányászati és Kohászati Lapokban, július hó: Tapasztalatok az ÖAlCu 4MgTi nagy szilárdságú alumíniumötvözet és az ebből készült öntvények gyártásával kapcsolatban. MM, Minőség és Megbízhatóság, 1982/3 Komplex minőségbiztosító rendszerek kidolgozása és alkalmazása a Csepel Művekben. MM, Minőség és Megbízhatóság 1983/3 Az egyesített minőségi mutatók alkalmazásának lehetőségei és korlátai től és ma is nős vagyok, egy gyermekem és két unokám van. Nyugdíjas életemet kertészkedéssel és olyan kutatással színesítem, amelynek alapján szeretném megérteni saját létünk okát. 19